Professional Documents
Culture Documents
2010-0006 HTK Szentnek Megismerese Ad Ertelmet 04 Balassa PDF
2010-0006 HTK Szentnek Megismerese Ad Ertelmet 04 Balassa PDF
tut
Balassa Eszter
Ezekkel a szavakkal kezdődik Anita Diamant Vörös sátor című könyve, melyben
Jákób lányának, Dinának a történetét meséli el. Dina lesz a főszereplője ennek a
cikknek is, és remélem, hogy meg tudom mutatni, hogy bár Diamant eme beve-
zető mondatai nagyon szépek, mégsem igazak.
Judit könyvét olvasva, Judit imája2 és Dina megerőszakolásának említése3 kel-
tette fel a figyelmemet, azért, mert egészen máshogy értelmezi a történetet, mint
ahogyan az a Teremtés könyvében szerepel. Ezeket a különbségeket fogom meg-
vizsgálni, azt a kérdést téve föl, hogy különböző korokban és körökben a sikhemi
esemény melyik része és aspektusa volt az értelmezés tárgya. Nem foglalkozom
a szöveg feminista exegézisével, csak megjegyzem, hogy az elmúlt években Dina
hallgatása az, ami számos cikk témájává vált.4
Már maga az „eredeti” történet is, ami a Teremtés könyvének 34. fejezetében
olvasható, számos kérdést és problémát vet fel. Mi történt Dinával megerősza-
kolása után? Mi volt Jákób szándéka azzal, hogy a lányáért cserébe azt kérte a
sikhemiektől, hogy metélkedjenek körül?
Miért ölték meg a város összes férfiját? Mi volt a következménye ennek a bos�-
szúnak? A fő kérdés pedig az, hogy mit tanulhatunk ebből a történetből?
A Genezis 34 homályos volta kapcsán egy magyar rabbit idéznék, 5 aki azt
mondta, a Vajishlach parasháról beszélve, hogy az a tény, hogy ez a történet sze-
1
Diamant, A.: The Red Tent, Wyatt Book for St. Martin’s Press, New York, 1997.
2
Judit 9,1-14.
3
Judit 9,2.
4
Scholz, S.: Rape Plots: A Feminist Cultural Study of Genesis 34, New York, Lang, 2000, 19-44.
Blyth, C.: Terrible Silence, Eternal Silence: A Feminist Re-Reading of Dinah’s Voicelessness in
Genesis 34. In: Biblical Interpretation: A Journal of Contemporary Approaches 17, 2009, 483-506.
5
Darvas István: Dina kiment… http://pilpul.net/komoly.shtml/www.pilpul.net/szomagyarazat.
shtml?x=27092
• 39 •
Balassa Eszter
repel a Bibliában, bizonyíték arra, hogy a Tórát Isten adta, mert egyetlen emberi
szerkesztő sem akarna abban ilyen többértelmű történetet látni.
6
Ex 22,15-16.
7
Deut 22,28-29.
8
Gen 17,10.
9
Gen 34,30.
• 40 •
Jákób lánya
Hogyan válhatott ezek után Lévi pappá? Judit könyve és Dina történetének más,
újrafogalmazott elbeszélései segíthetnek megválaszolni a kérdést, és tisztázni a
fölmerült problémákat.
Judit deuterokanonikus könyve az eseményeket más megvilágításba helyezi.
A 9. fejezet elején a következőket olvassuk, idézem:
„Uram, atyámnak, Simeonnak Istene, akinek kardot adtál kezébe, hogy áll-
jon bosszút az idegeneken, akik fölfedték egy szűznek az ágyékát, hogy be-
mocskolják, lemeztelenítették ágyékát, hogy szégyenbe hozzák, és meggya-
lázták méhét, hogy megalázzák. Mert azt mondtad: ilyen ne történjék meg, s
mégis megtették. Ezért elöljáróikat halálra adtad, ágyukat meg, amelyet leala-
csonyított a hűtlenség, vérfürdővé tetted. Megverted a szolgákat uraikkal és
az urakat szolgáikkal együtt. Asszonyaikat zsákmányul adtad, lányaikat meg
fogságba küldted. Minden vagyonukat szétosztottad kedves fiaid közt, aki-
ket az érted való buzgalom emésztett, undorodtak vérük meggyalázásától, s
téged hívtak segítségül.”11
Következésképp, Isten az, aki fegyvert ad Simeon kezébe, hogy álljon bosszút.
Judit könyvének szerzője így érti a Genezis 34,7 végét, azt hogy „nem szabad így
cselekedni.” Ezek Isten szavai, nem szerkesztői kommentár vagy megjegyzés. Így
a bosszú Isten parancsává és pozitív cselekménnyé válik.
Az újrafogalmazás középpontjában az áll, hogy az idegenek megrontották a
szüzet, beszennyezték a vért, és ez elfogadhatatlan.
Amint látjuk, Judit könyvében a körülmetélést nem említik, bár néhány
fejezettel később egy Achior nevű idegen elvégzi a rítust, azért hogy zsidóvá
lehessen.12
10
Gen 49,5-7.
11
Judit 9,2-4.
12
Judit 14,10.
13
Feldmann, L. H.: Flavius Josephus, Translation and Commentary, Judean Antiquities 1-4, vol 3,
• 41 •
Balassa Eszter
Ebből kitűnik, hogy a kard által vett elégtételt a mennyben rendelték el, mert a
sikhemiek Dina megrontásával szégyent hoztak Izraelre. Nem más, mint Isten
• 42 •
Jákób lánya
adta Simon és Lévi kezébe a fegyvert, akárcsak Judit könyvében. A másik föllel-
hető párhuzam az, hogy a körülmetélés itt sem szerepel. Vélhetően azért nem,
mert a Jubileumok könyve szerint ez a rítus olyan fontos és szent aktus, hogy
még az angyalok is körül vannak metélve.20 Következésképpen, nem alkalmaz-
ható fegyverként senkivel szemben. Így tehát joggal merül föl a kérdés, hogy a
sikhemiek körülmetélése és a rajtuk elkövetett bosszú szorosan összekapcsoló-
dó, vagy egymástól független események-e. Az eddig fölsorolt művekben – Judit
könyvében, Josephus Flavius munkájában, Pszeudo-Philón LAB című művében
és a Jubileumok könyvében – úgy tűnik, hogy a bosszúállás körülmetélés nélkül
is megtörténhet, annak nem feltétele.
A Jubileumok könyvében Lévi a buzgósága miatt lett kiválasztott, azért mert
megbosszulta az Izrael ellen elkövetett bűnt.
Lévi Testamentumában Lévi beszámol a fiainak egy látomásáról, amelyben
megnyíltak a mennyek kapui, és Isten angyala így szólt hozzá: „Lépj be és nézz
körül!” A látomás vagy égi utazás során látta a szent templomot és a trónon ülő
dicsőséges, felséges Istent. Az 5. fejezet szavaival: „És azt mondta nekem (Isten):
Lévi, neked adtam a papság áldásait, míg el nem jövök, hogy Izrael közepén la-
kozzam. Ekkor egy angyal visszahozott a földre és adott nekem egy pajzsot és
egy kardot és azt mondta nekem: Hajts végre bosszút Sikhemen Dina, a testvé-
red miatt és veled leszek, mert az Úr küldött engem. És akkor elpusztítottam
Hámor fiait, mint ahogyan az meg van írva az égi táblákon.” 21
Itt is szerepel az Isten által adott kard, csak éppen Lévi kapja és nem pedig
Simon, mint Judit könyvében. Más írásokkal ellentétben itt megjelenik 22 a
körülmetélés, ráadásul ez a fontos hely két, egymásnak ellentmondó szöveg-
változatban maradt ránk. Egy görög kéziratban a következő olvasható: „Ezután
tanácskoztam apámmal és Ruben bátyámmal, hogy rábeszéljük Hámor fiait a
körülmetélésre.” A másik ellentétes tartalmú: „Ezután tanácskoztam apámmal
és Ruben bátyámmal, hogy ne beszéljük rá Hámor fiait a körülmetélésre.” James
Kugel az utóbbit fogadja el, és ebben véli megtalálni a bizonyítékot arra, hogy a
körülmetélés és a bosszú egymástól független cselekmények.23 Lévi Testamen-
tumának ezen soraiból a következőket tudjuk meg: Lévi nem akart Dináért cse-
rébe körülmetélést ajánlani a sikhemieknek, mert meg akarta őket bosszulni.
Talán azért sem ajánlotta, mert nem kívánta helytelenül, gonosz célokra
20
Jub 15,27.
21
TLev 6,3.
22
Kugel, J.: The Story of Dinah in the Testament of Levi. In: Harvard Theological Review 85, 1992,
1-34.
23
TLev 6, 6-8. (saját fordítás)
• 43 •
Balassa Eszter
használni a szövetség jelét – noha a szöveg erre nem tér ki. Úgy tűnik, Jákób
és a többi fia hajlottak arra, hogy Dinát feleségül adják Sikhemhez, ami Kugel
szerint a Tizenkét Pátriárka Testamentuma keresztény kiadásának vagy szer-
kesztésének az „eredménye” lehet. Jákób csupán amiatt gerjedt haragra, mert
fiai akarata ellen cselekedtek. A szöveg szerint:
„És atyám hallotta ezeket a dolgokat és mérges volt és bánkódott amiatt, hogy
megkapták a körülmetélést és utána ölettek meg, és az áldásában ezt felrótta ne-
künk. Mert vétkeztünk, mert akarata ellenére cselekedtünk és beteg volt azon
a napon.”24
Ez a szöveg választ ad arra a kérdésre is, hogy „Miért ölték meg valamennyi
sikhemi férfit, ha csak egy gyalázta meg Dinát?” Mégpedig ekképpen:
„És láttam, hogy Isten halálos ítéletet hozott Sikhemmel kapcsolatban, mert
ugyanazt akarták tenni Sárával és Rebekával, amit húgunkkal Dinával cseleked-
tek, de az Úr megvédte őket. És üldözték Ábrahámot, amikor idegen volt… és
így tesznek minden idegennel, erővel elveszik feleségeiket, őket pedig száműzik.
De az Úr haragja ellenük fordult emiatt.”25
24
TLev 6, 8-10. (saját fordítás)
25
TLev 8, 1-4, Jub 30,18.
26
Num 25,6-14.
• 44 •
Jákób lánya
ségével ajándékozom meg. Övé és utódaié lesz a papság szövetsége örökre, mi-
vel haragra indult Istenéért, és engesztelést végzett Izráel fiaiért.”27
Rendelkezésünkre áll Simon Testamentuma is, de annak a szövege egyáltalán
nem szól Dina megrontásáról. Ellenben magyarázattal szolgál arra, miért csak
Lévi kapott „jutalmat” azért a gyilkosságért, amit együtt követtek el, és miért
nem találjuk sem az ő, sem törzsének nevét Mózes áldásában a Deuteronomium
végén. 28 Azt mondja fiainak: „Mert láttam Hénoch írásaiban, hogy fiaitok
paráználkodni fognak és karddal fogják bántani Lévi fiait. De nem lesznek képesek
ellenállni Lévinek, mert ő Isten háborúját fogja vívni és legyőz minden ellen-
séget. És kevesen lesznek és szét lesznek szórva Léviben és Judában és nem lesz
hatalmuk, mint ahogyan azt atyánk is megmondta áldásában.” 29
Simon Testamentuma tehát úgy tárja elénk Jákób áldásának a végét, mint
ami csak Simonra vonatkozik. Az későbbiekben megmutatom Jákób Simeont
és Lévit érintő áldásának vagy átkának egy másik értelmezését is, de előbb még
föl kell tennünk a kérdést, vajon miért éppen Simon kap különös hangsúlyt
Judit könyvében.
27
Deut 33.
28
TSim 5,4-6. (saját fordítás)
29
GenR 80, 1.
30
GenR 57, 4.
• 45 •
Balassa Eszter
sze Dina történetét, mint amikor valaki egy darab húst tart a kezében és amint
kinyújtja a kezét, egy madár azonnal lecsap és elrabolja a húst. 31
31
TJob 1, 5-6.
32
Targum Pseudo-Jonathan: Genesis 41.
33
Tertullian, Adversus Judaeos. Ante-Nicean Fathers, Vol III, X. 1317-1321. (saját fordítás)
34
Jerome, Letters and select works. NPNF2-06, Letter LXXIX to Salvina, 10.
35
Bernard of Clairvaux: On the steps of humility and pride. Selected writings, Paulist Press, New
Jersey, 1987, X. 29-30.
36
Targum Pseudo-Jonathan: Genesis 41.
37
Burchard, C. „Joseph and Aseneth. A New Translation and Introduction.” In: J. H. Charlesworth,
ed.: The Old Testament Pseudepigrapha, vol. 2. Garden City, NY, 1985, 177-247. Magyarul:
Bolyki János (ford.) József és Aszenet, Koinónia, Kolozsvár, 2005.
• 46 •
Jákób lánya
38
Tertullian, Adversus Judaeos. Ante-Nicean Fathers, Vol III, X. 1317-1321. (saját fordítás)
39
Jerome, Letters and select works. NPNF2-06, Letter LXXIX to Salvina, 10.
40
Uo. Letter XXIII to Eustochium, 25.
• 47 •
Balassa Eszter
Éva ránézett a Tudás fájára, Dina kiment, hogy megnézze a városban táncoló
lányokat. Ez az a mód, ahogyan a gonosz kísért, a látás által.41
De ki ez a gonosz? A kígyó az Édenkertben és Sikhem Dina történetében. Tud-
juk, hogy Sikhem a hivvita Hamor fia volt. De később, a Genesis 48, 22-ben azt
olvassuk róla, hogy amorita. Akkor miért nevezik hivvitának? Azért, mert az
arámi „hivaa/hivja” szó kígyót jelent és Sikhem kígyó módjára, ravaszul viselke-
dett Dinával. Ez az a pont, ahol a középkorban a keresztény írások és a luriánus
kabbala találkoznak, Dina történetéből kiindulva.
Dina neve jelent valamit számunkra és sokkal többet jelentett a II. Templom
korában élő zsidónak. Akkor is, ha nevét nem említik, ő volt a szűz, akit idegenek
gyaláztak meg, Izrael és a Templom szimbóluma, mint Judit könyvében. Alak-
ja a vegyes házasság elleni hivatkozási alap volt, és az idegenek elleni Isten által
sugalmazott harag oka. Az ő története a háttere és kezdete Lévi és fiai papságá-
nak is. Bár idővel szerepe megváltozott, Dina emléke sosem volt por.
Bernard of Clairvaux: On the steps of humility and pride. Selected writings, Paulist Press, New
41
• 48 •