Készítette: dr.

Kozéky László a Kolontári vizsgálóbizottság szakértője

Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr!

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy beszámolhatok Önöknek a vörösiszap-ügyben eddig végzett

munkám egyes részleteiről.

A helyszíni vizsgálatokra még ezidáig nem került sor, de a későbbiekben még nagyon fontosnak
tartjuk a MAL üzem gyártásközi ellenőrző pontjainak megvizsgálását, mind a mért paraméterek,
mind az anyagáram és mindezek időbeli alakulásának függvényében is.
Mivel egyes műveletek, az oxidhidrátok gyártása közben, erősen kötődnek a privatizációkor
elszakított Ajkai Erőműhöz is, ezért feltétlen vizsgálandó pont az erőmű fatüzelésre való
átállításának technológiai hatása és az energiafelhasználások időbeli dinamikája, mint ahogyan
drámai változás a gyártástechnológiában a privatizáció utáni időszakban az ún. „precipitációs”
technológiára való áttérés is. Mint ahogyan most, napjainkban is úgy történik az ún. MAL-féle
„száraz” technológiára az átállás, hogy annak nincs korrekt hatásvizsgálata, és nemcsak, hogy a
jövőbeni esetleges katasztrófahelyzetek elhárítására nem tér ki, de nem vizsgálja meg, még a
kubatúra növekmény kihatásait sem.
Mint évtizedes gyártástechnológia irányítási tapasztalatokkal rendelkező műszaki vezető, azt is el
kell, hogy mondjam, hogy a valódi, a gyári műszaki-tudományos szakemberek által végzett
gyártástechnológiai elemzéseket nem pótolhatják sem az akadémikus urak ex katedra kijelentései,
sem az elefántcsont toronyban végzett lexikális fércmunkái, de még a KÖFE önmagában is
ellentmondásos kijelentései sem! Ez utóbbi azért is tragikus, mert a műszaki életben a KÖFE
határozat maga a törvény, de legalábbis annak egy sarkalatos szegmense.
Erre, elsősorban az idő hiányában „egy másik alkalommal” szeretnék kitérni. Most inkább az előző
előadás anyagához is kapcsolódva, a gát feltételezett mozgásával, annak anyagával szeretnék
foglalkozni, rámutatva arra, hogy a MAL döntéshozó műszaki vezetői által elkövetett technológiai
fegyelemsértés szükségszerűen elvezetett a X-es kazetta gátjainak katasztrofális tönkremeneteléhez.
Hogy az űrmegfigyelések fontosságát értékelni tudjuk, először vissza kell utalnom a gátszakadás
utáni első szakmai és kevésbé szakmai média-reakciókra.
Az első, értelmezhető és releváns szakmai meglátás, egy műegyetemi építész szakértőtől jött, aki
szerint ez egy tipikus (hirtelen) dinamikus terhelésre bekövetkezett törés volt, amit konkrétan nem
tudott megindokolni, de úgy próbálta megmagyarázni, hogy több talajtani hatással együtt (úgy, mint

Beszámoló a Kolontári Vizsgálóbizottság részére 1

 Készítette: dr. Kozéky László a Kolontári vizsgálóbizottság szakértője

a talajszerkezet eltérősége, a vízfolyások hatása, stb.) a legnagyobb gondot az okozhatta, hogy a

kiszivárgást gátló résfalazás a csurgalékvizeket visszanyomta a gát alatti talajba, az szétázott, a gát
lassan belenyomódott, s ekkor a gátban kialakult feszültségek repedésekhez, majd katasztrofális
töréshez vezetett. Különösen kapóra jött a talajtörési elmélet a MAL-nak, hiszen így a saját
felelősségét azonnal a korabeli tervezési hibákra tudta kenni, s ezután kezdte terjeszteni ezt az
elméletet, valamint azóta az ügyvédei is ezt kommunikálják. Így az október 25-i Blikk még
grafikákat is közölt az elméletet ábrázolandó, amit Önöknek is bemutatok (1. ábra)

(1. sz. ábra)

Ennek az elméletnek a megértésénél azt azonban vegyük észre, hogyha a talajfelázás miatt a gát
belesüllyedt volna az őt tartó agyaglencsébe, akkor a gátfal mellett feltüremkedett volna a talaj, míg
ha – mint azt az 1-es ábra 4-es képe sugallja – a Torna patak mosta volna el az agyagot a

Beszámoló a Kolontári Vizsgálóbizottság részére 2

 Készítette: dr. Kozéky László a Kolontári vizsgálóbizottság szakértője

vízáramával, akkor a gátközeli talajnak süllyednie kellett volna a korábbi állapotokhoz képest.
Kérem, hogy ezek függvényében is, vizsgáljuk meg a műholdas mérési eredményeket!

(2. sz. ábra)

Mint azt a 2. sz. ábrán is láthattuk, az ESA, az Európai Űrügynökség 2003-tól napjainkig végzett
méréseket a kolontári térségben is, amelyeket a katasztrófa miatt utólagosan is értékeltek. Az idő
függvényében nézték az elmozdulást a 2003-as állapothoz képest. A 2. sz. ábrán a zöld pettyek
jelentik a mozdulatlanságot, a vörös pettyek az évi 8-10 mm süllyedést, a lilák pedig az évi 10-12,
illetve a 12-15 mm-es süllyedést.
A 2.a ábrán jól látszik, hogy a mérési pontok a gátkoronán vannak, a magasítás tetején vezető üzemi
úton, de néhány mérés a gát közvetlen közelében is készült (az 1a, 1b, 1c mérések), míg a 3. ábrán a
környező térség (Ajka, Kolontár, Devecser) geológiai stabilitására kapunk információkat.

Beszámoló a Kolontári Vizsgálóbizottság részére 3

 Készítette: dr. Kozéky László a Kolontári vizsgálóbizottság szakértője

(2a sz. ábra)

(3. sz. ábra)

Megvizsgálva a térképen vázolt vertikális elmozdulásokat, azt láthatjuk, hogy a térség geológiailag

Beszámoló a Kolontári Vizsgálóbizottság részére 4

 Készítette: dr. Kozéky László a Kolontári vizsgálóbizottság szakértője

rendkívül stabil és a talaj mozdulatlan, még milliméteres nagyságrendben is, 2003. év elejétől 2010.
év végégig.
Ez a tározó közvetlen közelében is igaz!
Egyedül a gát fala mozog, és jellemzően süllyed. Ez a süllyedés 8 év alatt 8-10 cm a nyugati és a
déli falon (az északi falat technikai okokból nem tudták mérni). (Meglepő az időben egyenletes
süllyedés szinte teljesen lineáris képe.)
Megnézve és tekintve a gátközeli 1a, 1b, 1c pontok nagyfokú stabilitását, láthatjuk, hogy csak a
gátkorona mozog, csak a gátkorona süllyed. (kb 10 cm-t 8 év alatt). Ha maga a gáttest süllyedne,
maga a gát nyomódna bele az alatta levő agyagba, akkor az agyagnak, a gát alatti talajnak, fel
kellene türemkednie, de látjuk, hogy a gátközeli pontok, szinte mm pontossággal stabilak –
szemben a 10 cm-es süllyedéssel.
Hasonlóan, ha a gát alatt futó, feltételezett vízerek mosták volna ki az agyaglencse anyagát a gáttest
alól, akkor pedig a gát mellett közvetlenül is süllyedést kellett volna mérni, de mint látjuk, és mint
említettük, a gát melletti mérési pontok stabil s állandó jellegű mozdulatlanságot mutatnak.
Nem mellesleg, a gátszakadás közeli, és helyileg a Torna-patakvízfolyásához köthető 4a, 4b, 4c és a
teljesen átellenben levő 3c gátkoronai süllyedés közt a differencia mérési hibán belül van, ami
ellentmond ennek a teóriának teljesen.(Azaz, hogy a gát törésközeli része megsüllyedt volna az
alatta lévő talajban.)
Mivel a gát melletti pontok mozdulatlanok és egyedül a gátkoronán van mért süllyedés, ez a
megfigyelés, illetve ezek a mérések azzal magyarázhatóak, hogy egyszerűen tömörödik,
cementálódik a gát salakbeton anyaga – és ezt a zömítődést mérte ki a műhold, ennek segítségével
rendkívül fontos momentumokra hívták fel a magyar űrkutatók a figyelmünket.
Most tekintsük meg a süllyedés mértékét is!
Ez, mint már elmondtuk, 8 év alatt egy kb 10 cm-es egyenletes zömítődés. Mivel itt egy kb. 25 m
magas, nagyon porózus, sőt, üreges anyagú salakbeton tömörítvényről van szó, a szénerőművi salak
ilyen mértékű zömülése egyáltalán nem meglepő, hiszen ez mindössze 4 ezrelékes
magasságváltozás a 8 év alatt! ( Mintha egy 1 méteres salakdomb 4 mm-t zömült volna 8 év alatt.)
Ha nem lenne az ESA műhold, ezt soha nem tudtuk volna még kimérni sem, viszont így láthatjuk,
hogy nem a geológiai szerkezetre vezethető vissza a katasztrófa, mint ahogy más talajmozgásra
sem.
Mindemellett szükséges néhány szót ejtenünk ezen salakbeton gát anyagáról is!
Abban, hogy a X-es kazetta gátfalának salakanyaga megfelelt az elvárt minőségnek, csak
reménykedni tudunk, de hogy a gátmagasítás garantáltan nem megfelelő anyagból történt, abban

Beszámoló a Kolontári Vizsgálóbizottság részére 5

 Készítette: dr. Kozéky László a Kolontári vizsgálóbizottság szakértője

teljesen biztosak vagyunk!

Hogy ezt jobban megértsük, meg kell ismernünk a cement, a cementálódás főbb jellemzőit, s észre
kell vennünk, hogy ennek lényege a kalcium oxid hidratálódása.
Már a középkorban is úgy építettek várfalakat, hogy a fal kőanyaga közé égetett mészkövet (oltatlan
meszet), jellemzően kalcium oxidot raktak, és meglocsolták utána.
Ekkor mésztej, kalcium-hidroxid keletkezik, ami később a levegő szén-dioxidjával mészkővé,
kalcium-karbonáttá alakul át.

(4.sz. ábra)
Ugyanígy működik a cement, aminek az alapanyaga egy égetett márgás (agyagos mészkő) kőzet,
amihez adalékanyagokat keverhetnek, és a kötésgyorsításra gipszet (CaSo4) tesznek hozzá. Ezen
anyagok őrleményeinek keveréke a cement, ami ha a felhasználás előtt vizet kap, vagy sokat állva
felvesz a levegő nedvességtartalmából, akkor tönkremegy. Ezt hívják „döglött cement”-nek.
A mészköves, cementes kötés analógiájára működne a salakbeton is.
Konkrétan az ajkai esetben, jellemzően a dudari bánya szenének égetése után, a kiégett szén
salakjának az összetétele tömegszázalékban: SiO2 12, Al2O3 18, Fe2O3 6, CaO 34, MgO 34, Na2O
0,5, K2O 0,5, egyéb (itt vannak ugye a
nehézfémek...) 1%.
A KÖFE dokumentumokban ez még szebb: SiO2
11, Al2O3 8, Fe2O3 2, CaO 59!
A lényeg, hogy a salakbeton az oltatlan mésztől, a
kalcium oxidtól lesz „beton”.
Ha az esőn, a párán, netán a csurgalékvízben áll,
akkor inkább döglött cementnek kéne hívni.
Ezt azért mondtuk el, mert a kazetta gátjának
erőművi salak anyagát „termelő” ajkai erőmű már
2002-ben megkezdte a fatüzelésre való átállást és
2004-re már teljes egészében áttért a biomassza
égetésre. Ennek a salakja, amit inkább fahamunak
neveznék, már teljesen alkalmatlan gátépítésre,
(5. sz. ábra)

Beszámoló a Kolontári Vizsgálóbizottság részére 6

 Készítette: dr. Kozéky László a Kolontári vizsgálóbizottság szakértője

mert nem tartalmaz elegendő cementálódó, karbonátosodó kalcium-oxidot, hanem inkább a kálium-
oxidnak tudható be, hogy belőle az üveggyártásban, a régebbi hutákban használt, jellegzetes
hamuzsír képződik.

Ehhez képest a KÖFE 2009. augusztus 26-i környezethasználati engedélyt módosító határozata
engedélyt ad a már minimum 5 éve lerakott salak felszedéséhez, és az abból való gátépítéshez.

Beszámoló a Kolontári Vizsgálóbizottság részére 7

 Készítette: dr. Kozéky László a Kolontári vizsgálóbizottság szakértője

(6. sz. ábra)

Beszámoló a Kolontári Vizsgálóbizottság részére 8

 Készítette: dr. Kozéky László a Kolontári vizsgálóbizottság szakértője

Tehát a gátmagasítás feltétlen „döglött” salakból kellett, hogy történjen. Ezáltal a „régi” gát és a
magasított rész között egy minőségi határ húzódik, arról nem is beszélve, hogy minimum a
magasított gátrész semmiképp nem felelhet meg az elvárásnak. Ezt már tetézi az a tény, hogy a
MAL még ezt a hibás előírást sem tartotta be, mert a széttört gát darabjain világosan látszanak a
jellegzetes hamuzsír kiválások, ezért bizonyos, hogy az építési anyagba még fahamu is keveredett!
(7. sz. ábra)

Ezidáig a X-es kazetta gátjának építési terveit,

kivitelezési naplóját, a felhasznált anyagok
szakhatósági minősítéseit nem kaptuk még meg,
noha kértük. Az eddig felvázolt gondolatok csak
a gátra és a környezet geológiájára vonatkoztak.
Természetesen, mint minden tragédiánál, több
ok együttes fennállása szokta a balesetet okozni,
de mindig van egy végzetes lépés. Esetünkben van egy speciális vetülete is a dolgoknak,
nevezetesen, hogy a termelő tevékenysége megfelelt-e
az engedélyezett művelettervnek és műveleti
utasításoknak. Ugyanis az ettől való eltérés
technológiai fegyelemsértés, aminek konkrét
személyes felelősei vannak! Felelős maga a
vezérigazgató, majd mindenki a műszaki menedzsment
tagjaiból, művezetői szintig. (Legalábbis régebben ez
így volt.) (8. sz. ábra)
A mi álláspontunk szerint a „vörösiszap” ömlési katasztrófa sarkalatos pontja az, hogy a tragédiát
tulajdonképp egy több százezer, közel egymillió tonna nátronlúg kiömlése okozta. Olyan
lúgmennyiségé, ami egyébként a technológia betartása mellett nem lehetett volna ott. Miért
bátorkodunk ezt egyértelműen kijelenteni?
Azért, mert mint a a KÖFE határozatából is látszik, a tározóba csak max. 45% nedvességtartalmú
vörösiszap rakható le! Ez a bűvös 45% előírás onnan ered, hogy ez a „lapátolható sűrűségű iszap”
megközelítő definíciója, ami egy malter sűrűséget jelent. Ezzel szemben a kiömlött iszap min. 90%
nedvességtartalmú volt, a leírások szerint.

Beszámoló a Kolontári Vizsgálóbizottság részére 9

 Készítette: dr. Kozéky László a Kolontári vizsgálóbizottság szakértője

(9. sz. ábra)

Beszámoló a Kolontári Vizsgálóbizottság részére 10

 Készítette: dr. Kozéky László a Kolontári vizsgálóbizottság szakértője

Voltak korábban is vörösiszap tározó balesetek!

Ezeknél az volt a gond, hogy a vörösiszap nagyon gyorsan szárad, és a mikroszkopikus szilárd
szemcséket elfújta a szél (kiporlás következett be), ami a nagy vasoxid tartalom miatt, még vörösre
is festette a kiteregetett ruhákat... Ezért is volt az, hogy a még működő kazetták felületét az 1940-es
évektől, még a 80-as években is, talán egészen 2003-ig..., locsolni kellett a bezárásig, lefedésig –
rendszeresen. Műszakilag bármilyen hitvány minőségű volt is a gát, annak neki tudott támaszkodni
a száradó (agyag) vörösiszap, és az repedezhetett is, akkor sem volt minek kiömlenie.
Most is azt kell konstatálnunk, hogy Kolontárt és Devecsert nem a klasszikus vörösiszap öntötte el,
hanem a valóban 45% nedvességtartalom körüli iszap felett több méter magasan felgyülemlett
tömény nátronlúg. Itt nem iszapömlés, hanem lúgömlés történt.(10, 11, 12, 13. ábra)

Ezt nem lehet a csapadékkal magyarázni, több okból sem. Egyrészt a néhány száz milliméter
csapadék nem összemérhető a több ezer milliméteres lúgmagassággal. Másrészt a kiömlött lúg pH-
ja nem utalt arra, hogy az egy közel desztillált víz minőségű csapadék hígítmánya lenne.
Nem mond az alig nedvesre elvárt tározó felületnek az sem ellent, hogy időközben megváltozott a
technológia és egyrészt a híg iszapszerű szenny is odavezethető (ld. KÖFE 10897-05.
környezethasználati engedélyt), másrészt hogy csővezetéken kerül odaszállításra a híg vörösiszap.
Azért nem mond ellent, mert ugyanez az engedély előírja a felgyülemlett lúgos folyadék
visszajáratását is a rendszerbe, a tározó felületének leszivattyúzását! Tehát ott nem gyűlhetett volna
fel a lúg, az előírások betartása mellett! Semmiképp! (A két KÖFE előírás viszont egymásnak ellent
mond, mert vagy 45%, vagy csővezeték, de ez a lúg illegális ottlétét tekintve indifferens.)

Beszámoló a Kolontári Vizsgálóbizottság részére 11

 Készítette: dr. Kozéky László a Kolontári vizsgálóbizottság szakértője

(14. sz. ábra)

Beszámoló a Kolontári Vizsgálóbizottság részére 12

 Készítette: dr. Kozéky László a Kolontári vizsgálóbizottság szakértője

(15. sz. ábra)

Beszámoló a Kolontári Vizsgálóbizottság részére 13

 Készítette: dr. Kozéky László a Kolontári vizsgálóbizottság szakértője

Hogy a felgyülemlett lúgnak a le nem szivattyúzása – ami egyben a KÖFE engedély és a

technológiai előírások nagyon súlyos megsértése is – milyen borzalmasan rossz, és a tragédiához
vezető döntés volt, azt jól reprezentálják a tragédia helyszínén készült fotók. Egyrészt jól látszik a
lúgos folyadék rendkívül intenzív párolgása és az iszap nagyon gyors beszáradása,
(16. sz. ábra) (17. sz. ábra)

másrészt vegyük észre, hogy a lapátolható sűrűségű, az előírt 45% nedvességtartalmú iszap
gyakorlatilag ki sem jött a kazettából, sőt, még a rommá tört gátfalak közül sem!
(18-19-20. sz. ábrák)

Ilyenkor ugyan felmerül a kérdés, hogy miért is kellett súlyos milliárdokért egy új gátrendszert
kiépíteni úgy, hogy előtte semmilyen hatástanulmányt nem készítettünk, nem analizáltuk a

Beszámoló a Kolontári Vizsgálóbizottság részére 14

 Készítette: dr. Kozéky László a Kolontári vizsgálóbizottság szakértője

katasztrófa okát, és teljesen figyelmen kívül hagytuk a technológiai fegyelemsértéseket.

(21. ábra)

Nem találtunk körültekintő hatásvizsgálatot arra vonatkozólag sem, hogy hogyan és miért történt a
precipitációnak nevezett technológiára való áttérés 2003-ban, ami időben erősen egybeesik a
korábbi technológia bepárlási hőjét is biztosító Ajkai Erőművek a fatüzelésre való átállásával.
Hasonlóan problematikusnak tartjuk, hogy a 10897/05 sz. 2006 februári KÖFE környezethasználati
engedély előtt nem vizsgálták annak hatását, hogy ha nem 45% nedvességtartalmú iszap, hanem
egy híg zagy megy a tározóba, akkor annak milyen kihatásai lesznek.
Itt elsősorban arra gondolunk, hogy a bauxit egy agyagásvány, és ezzel együtt a vörösiszapnak is 20
mikrométer alattiak az egyes szemcse méretei (sőt, ennél jóval kisebbek, a talajmechanikában a 2
mikrométer alattiakat tekintik agyagnak, a 20 mikrométeres határ csak azért lett meghúzva, mert itt
már olyan kicsik az egyes szemcsék közti rések, hogy az bakteriálisan már átjárhatatlan).
Ilyen finom szemcseméretnél a nagy fajlagos felületen akkora adhéziós erők lépnek fel, hogy azok
kötik az idegen anyagokat, s emiatt nem alakulhatnak ki víz vagy más folyadék áramlások az
agyagban. Ezért egy 45% nedvességtartalmú vörösiszapban nem alakulhat ki olyan áramlás, ami a
gát salakbeton anyagával kölcsönhatásba tudna lépni.
Ezzel szemben, ha csak átmenetileg is, egy lúgos folyadékréteg található (az egyébként 45%
nedves) vörösiszap agyagszemcsék fölött – mint arra a KÖFE környezethasználati engedélye
lehetőséget adott – akkor ez a lúgos oldat kémiai kölcsönhatásba léphet magával a gátfal anyagával
is. Annál inkább, mert az egy nagyon porózus test.

Beszámoló a Kolontári Vizsgálóbizottság részére 15

 Készítette: dr. Kozéky László a Kolontári vizsgálóbizottság szakértője

A katasztrófa idején több vegyelemzés és akadémikusi eszmefuttatás is napvilágot látott a kiömlött

vörösiszap, alias tömény lúgoldat vonatkozásában. Mi az akkreditált laboratóriumokban mért
adatokat tekintettük relevánsnak, úgy mint Bálint Analitika, a Greenpeace és a Kepli Lajos Elnök úr
méréseit. Ezekben a kémiai-analitikai mérésekben olyan nehézfém és más idegen anyag
komponensek is megjelentek, amelyek amellett, hogy galvániszapok és más hasonló jellegű
oldatoknak a X-es kazettába való beborogatását is valószínűsíthetik, de kifejezetten a salakjának
anyagának oldódását is jelzik.
Ezért úgy véljük, hogy ha nem akarjuk, hogy az újonnan kiadott környezethasználati engedély is
csak egy fércmunka legyen, akkor legalább utólag egy hatástanulmányt is kellene készíteni úgy,
hogy az minden műszaki részletkérdésre is kiterjedjen!
Hasonlóan elemeznünk kellene a gátfal és a gátfaltörmelékek, a kazetták felületének kiporlási
lehetőségeit is.
Mint arra az Elnök úr már más kommunikációban rámutatott, nagy az esély arra, hogy az erőművi
salakok – így a gátfal és a szürkeiszap tározók felülete – tartalmaznak kiporló és rákkeltő
nehézfémeket. Láttuk azt is, hogy a vörösiszap agyagának porlódása egy óriási PM10, sőt PM2-es
kiporlási kockázatot jelent. Talán jó lenne felhívni rá a figyelmet, hogy most, az újjáépítés lázában
ezt ne fokozzuk allergén energiafűz pollenkiporlási kockázattal is, mert ezek együttese nagyon
durva együttes hatásokat eredményezhet. Szólni kellene arról is, hogy a tüdőből sem kiürülő PM2-
es szemcsék kémiai összetételének megjelenését ne igazán várjuk a vizeletben..., ezért az
egészségügyi szűrővizsgálatok megtervezésébe, a környék monitorrendszerének kiépítésébe is
célszerű lenne kikérni a szakemberek konstruktív véleményét.
Ez idáig nyitva hagytuk azt a kérdést, hogy akkor végül is, mi vezetett a katasztrofális
gátszakadáshoz?
A határozott véleményünk az, hogy az egyértelmű okozó maga az illegálisan a tározóban levő,
közel egymillió tonna mennyiségű folyadék, a kiömlésre került tömény lúg volt.
Ugyanis maga a gát rendkívüli mértékben kritizálható minősége és alapozatlan, vasalatlan, rideg
anyagú konstrukciója még mindig alkalmas volt arra, hogy megtámasszon egy lapátolható sűrűségű
agyagiszapot. (Ezt láthattuk a katasztrófa utáni képeken is.)
Tehát az iszap statikus nyomásának képes volt ellenállni, azt megtámasztotta úgy, hogy az a
kazettában maradjon.
Viszont az iszap tetején egy több méter vastag lúgtenger helyezkedett el, amit a szél meg tudott
mozgatni. Az így kialakult hullámok már nem statikus, hanem időben változó, és esetenként igen
nagy, dinamikus terhelést jelentettek a gát számára.

Beszámoló a Kolontári Vizsgálóbizottság részére 16

 Készítette: dr. Kozéky László a Kolontári vizsgálóbizottság szakértője

A kazetta tározóterében a nem egyenletesen elhelyezkedő iszapot tekintve, illetve a nem homogén
folyadékszint magassága miatt, még arra is gondolnunk kell, hogy a gátfalról visszaverődő
hullámok interferálódhattak is, és így kialakulhattak olyan ütésszerű, a gátra ható, dinamikus
terhelések is, amelyeknek ez a rideg salakbeton-tömörítmény már nem tudott ellenállni, és eltört. A
kitört hely felé áramló millió tonna lúg a gátfalat a kitörési pont körül felőrölte és magával sodorta,
majd az iszap tetejéről lefolyó tömény vörös lúg elárasztotta a környéket.

(22. sz. ábra) a katasztrófa előtti felvétel.

Beszámoló a Kolontári Vizsgálóbizottság részére 17

 Készítette: dr. Kozéky László a Kolontári vizsgálóbizottság szakértője

(23. sz. ábra) a katasztrófa utáni felvétel.

Tehát a technológiai fegyelemsértés miatt a tározó felületére került lúgmennyiség okozta mind a
gátfal áttörését, mind a térség elárasztását. Ezért a katasztrófa közvetlen kiváltó oka az a
technológiai fegyelemsértés, ami a lúg odakerülését lehetővé tette.
A jelenlegi időkeretben már nem tudunk kitérni olyan fontos kérdésekre, mint a nehézfém-
koncentrációk elemzése.
Feltétlen szükségesnek látnánk annak a KÖFE-bürokráciának az elemzését is, amely kiminősítette a
veszélyes hulladékok köréből a vörösiszapot, s emiatt nem kellett a tározót már 2009-ben bezárni...
(!)
Érthetetlenek az egymásnak ellentmondó KÖFE engedélyek és határozatok is, de valószínű, hogy
az új környezethasználati engedély is pontosításra szorul.
Elemezni célszerű a hatósági ellenőrzések funkcióit és hatékonyságát is.
Feltétlen elemzésre szorul a gyár belső technológiai rendszere is, hogy kijelölhetőek legyenek a
műveletsorban azok a valóban releváns gyártásköri ellenőrzőpontok is, ahol az anyagáram mind
minőségben, mind mennyiségben kontrollálható.

Beszámoló a Kolontári Vizsgálóbizottság részére 18

 Készítette: dr. Kozéky László a Kolontári vizsgálóbizottság szakértője

A kontrollált paraméterekhez hozzá kell rendelni egy konkrét és rendszeresen felülvizsgált

dokumentációs rendszert, de ki kell jelölni az egyértelmű és személyi felelősségi rendszert is.
Tisztelettel kérem a Bizottságot, hogy ez irányba folytathassam tovább a munkámat!
Megköszönöm megtisztelő figyelmüket, és várom az elmondottakkal kapcsolatos kérdéseiket.

Budapest, 2011. március 23.

Dr. Kozéky László

Beszámoló a Kolontári Vizsgálóbizottság részére 19