1. Mikor lesz egy szervezet üzleti vállalkozás?

Az üzleti vállalkozást olyan tevékenységként definiáltuk, amelynek alapvető célja a

fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett. A vállalat a jogi személyiséggel
rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete.

A vállalat legfontosabb jellemzője:

- az önállóság,
- a profitérdekeltség,
- a kockázatvállalás és
- a valóságos piacon való megmérettetés.

A vállalat küldetése az alapvető célból és az említet jellemzőkből vezethető le.

Meghatározásához a kielégítendő fogyasztói igényekről és a kielégítés módjáról kell dönteni.
A küldetés megvalósításához tevékenységek bonyolult rendszerét kell végrehajtani,
amelyeket a marketing és az innováció (újítás) foglal az üzleti vállalkozás lényegét kifejező
keretbe.
A vállalat olyan szervezet, amely az egyéneket főleg gazdasági céljaik, megvalósításában
segíti. A szervezet hatékonyságának alapfeltétele, hogy céljait úgy határozza meg, hogy ezek
elősegítsék az egyéni célok megvalósulását. A vállalati célrendszer vizsgálatakor kiemelkedő
az alapvető célban is szereplő profitmotívum, ez különbözteti meg az üzleti vállalkozást a
fogyasztói igény kielégítésre irányuló egyéb tevékenységi formáktól.
A vállalat, mint szervezet, különböző jellemzőkkel írható le. Ezek közül kiemelkedő
jelentősége van a tulajdonosi viszonyoknak. Bármely gazdaságban igen sok vállalat létezik
egyszerre, nagy formagazdaságban. A vállalatok egy élő gazdaságban, állandó változásban
vannak: a fogyasztói igények változásai megkövetelik a vállalatszerkezet adaptálódását. A
vállalatalapítás és az alapítók motivációi, valamint a gazdasági környezet függvényében
eltérőek az alapítás módjai, módszerei és a létrejövő vállalat. A sikertelen vállalatok
megszűnése az alkalmazkodási folyamat természetes része, a gazdaság egészének érdeke
azonban, hogy ez minél kisebb veszteséggel menjen végbe.

2. Milyen főbb csoportjai vannak a vállalat érintettjeinek?

A vállalat küldetéséből és a vállalati működés érintettjeinek céljaiból származtathatók a

vállalat céljai, amelyek alapot adnak a döntések meghozatalához, ill. a célok eléréséhez
szükséges tevékenységek végrehajtásához.
Az érintett-felfogás alapgondolata, hogy a vállalat a társadalom számos csoportjával kerül
tevékenysége során kapcsolatba, amelyek egyrészt befolyással vannak működésének
eredményességére, másrészt, amelyeket előnyök vagy hátrányok érnek a vállalat
működésének következtében, s ezeket, a következményeket mérlegelnie kell a vállalatnak.

A vállalati működés érintettjei: érintett minden olyan személy, vagy csoport, aki/amely
lényeges, tartós, kölcsönös kapcsolatban áll a vállalat működésével.
Két nagy csoportba sorolhatóak:
- Belső érintettek:
o Tulajdonosok (tőkebefektetés);
o Menedzserek (működtetéshez kapcsolódó döntéshozatal);
o Munkavállalók (végrehajtás).
- Külső érintettek:
 o Fogyasztók (igényeinek kielégítése céljából jön létre a vállalkozás);
o Szállítók (ellátja a vállalkozásokat a szükséges erőforrásokkal);
o Versenytársak (részben azonos működési körrel rendelkeznek);
o Stratégiai partnerek (azok a vállalatok, intézmények, amelyek a saját
vállalatunkkal részben azonos célokkal, tevékenységekkel rendelkeznek);
o Állami intézmények (a különböző állami intézmények eltérő módon hatnak a
vállalatra);
o Helyi és önkéntes állampolgári közösségek (helyi közigazgatás és valamennyi
lehetséges nem állami, társadalmi csoportosulását értjük);
o Természeti környezet (követelmény a megőrző-regeneráló használat).

A belső érintettek hozzátartoznak a szervezethez, mégpedig meghatározott jogviszony

keretében. Egy szervezetben, így egy vállalatban is a szerepek sokféle szempontból
rendezhetőek. A legegyszerűbb vállalkozási forma, az egyszemélyes magánvállalkozás esetén
ezek a szerepek egybeesnek.
A belső érintettek törekvéseiből alakulnak ki a vállalat saját céljai, míg a külső érintettek
céljaiból származtathatóak azok a korlátok, amelyben a vállalat működik.

Külső érintettek közül az első 3 csoport a piacot jelenti.

Az érintettek és a vállalat kapcsolatának kezelésére szolgáló eszköztárat az érintett-

menedzsment fogalmában foglalhatjuk össze.

3. Miért fontos, hogy korlátolt, ill. korlátlan felelősségű társaságokat egyaránt lehet
alapítani?

Társaság: két vagy több tulajdonos által alapított személy és/vagy tőkeegyesülés jellegű
üzleti vállalkozás, ahol a partnerek osztoznak az eredményen és a vezetés felelősségén.

A társaság a tagok olyan üzleti jellegű kapcsolata, amely:

- a társaságban részt vevők sajátos érdekeit fejezik ki,
- a tulajdonos (ok) személyi vagyonából elkülönült önálló szervezeti és ügyviteli
mechanizmusokat hoz létre;
- kötelező erejű szerződések keretében közös gazdasági vállalkozásra, ill. koordinációra
irányul,

Az egyes társaságok közötti legfőbb különbségek:

- a társulással járó feltételek, következmények,
- a társasági tevékenység jellege,
- az alapítás körülményei, a bejegyzés kötelezettsége,
- a felelősségi viszonyok.

A társaságban részt vevő tagok korlátlan, illetve korlátozott felelősséggel tartoznak a társaság
egészének működéséért. A közkereseti társaság (kkt.) esetében a társaság valamennyi tagja
korlátlanul és egyetemlegesen felel a társasággal szembeni minden követelésért, teljes
személyes vagyona erejéig. A betéti társaság (bt.) legalább egy tagjának a felelőssége
korlátlan és egyetemleges. A korlátolt felelősségű társaság (kft.) tagjai ezzel szemben csak a
bevitt törzsbetétjük (törzstőkéhez való hozzájárulásuk) erejéig felelnek a társaság
tartozásaiéért, azaz korlátozott felelősséggel tartoznak.
 Jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok hazánkban jelenleg a bt. és a kkt.

4. A vállalkozás jogi formáinak összehasonlítása

Az egyes társasági formák lényegében a tulajdonlási viszonyok jogi kereteit rögzítik.

Egyéni vállalkozás: egyetlen személy tulajdonban lévő üzleti vállalkozás. Az üzleti

vállalkozás teljes nettó értéke az ő tulajdona, és ő felel a vállalkozással szemben támasztott
követelések teljesítéséért is. Jogi felfogásban az egyéni vállalkozás és maga a vállalkozó egy
és uaz. Ez különösen az adózás szempontjából fontos, mert nem szükségképpen választódik
szét a vállalkozó személyes jövedelme és a vállalkozás bevétele.

Társaság: két vagy több tulajdonos által alapított személy és/vagy tőkeegyesülés jellegű
üzleti vállalkozás, ahol a partnerek osztoznak az eredményen és a vezetés felelősségén.

A társaság a tagok olyan üzleti jellegű kapcsolata, amely:

- a társaságban részt vevők sajátos érdekeit fejezik ki,
- a tulajdonos (ok) személyi vagyonából elkülönült önálló szervezeti és ügyviteli
mechanizmusokat hoz létre;
- kötelező erejű szerződések keretében közös gazdasági vállalkozásra, ill. koordinációra
irányul,

Az egyes társaságok közötti legfőbb különbségek:

- a társulással járó feltételek, következmények,
- a társasági tevékenység jellege,
- az alapítás körülményei, a bejegyzés kötelezettsége,
- a felelősségi viszonyok.

Részvénytársaság: a fejlett piacgazdaság leginkább összetett, a piacgazdaság valamennyi

fontos jellemzőjét tükröző vállalat formája: ezekben valósul meg leginkább a tulajdonosi és a
menedzseri funkciók szétválasztása. A társaság személytelen, a tulajdonosok kiléte
közömbös: a részvénytársaság tagjai (tulajdonosai) a társaság működéséért, ill. tartozásaiért
részvénytulajdonukon túli felelősséggel nem tartoznak.
A részvénytársaság tisztán tőkeegyesülés jellegű társaság, ahol a tulajdonosok a társaság
működéséért a részvénytulajdonukon túl semmilyen felelősséggel nem bírnak.

Vállalkozási forma Előnyök Hátrányok

Egyéni - Az alapítás és a megszüntetés - Szerényebb nyereségszerzési
vállalkozás egyszerűsége lehetőség
- Áttekinthetőség - A pénzügyi erőforrásokhoz való
- A vállalkozó függetlensége jutás korlátozottsága
- Az üzletmenetre vonatkozó - Túlzottan sokoldalú követelmények
nyilvános adatszolgáltatási a vállalkozóval szemben
kötelezettség hiánya - Korlátlan felelősség
- Adózási kedvezmények - A vállalkozás korlátozott
élettartama
Társaság - Egyszerű alapítás - Személyi konfliktusok lehetősége
- Adózási előnyök - Agresszív törekvés lehetősége az
- Tulajdonlási lehetőség nagyobb alkalmazottaknál a partnerségre
tőke nélkül - Világos menedzseri felelősség
 - Jogi védettség viták esetére hiánya
- Jelentősebb tőke és hitelforrások
- A folytatás lehetősége
tulajdonváltozás esetén
Részvénytársaság - A tulajdonosok korlátozott - A nyilvános adatszolgáltatás
felelőssége kötelezettsége
- Széleskörű tőkebevonási lehetőség - Az alapítás és a megszűntetés
- Korlátlan élettartam bonyolult és költséges volta
- Adóhátrányok

5. A munkamegosztás és az integrációs (egyesítési) mechanizmusok

A vállalaton belül a munkamegosztás révén újabb funkciók jönnek létre. Az emberek

együttműködése a gazdasági tevékenység bármely területén. Többféleképpen értelmezhető.
Egy nagyobb feladat részekre való bontása és a részfeladatok szervezeti egységekhez való
juttatása, különféle munkafajták elkülönülése, amelyeknek eredményeképpen a dolgozók
különböző foglalkozásokban, részfunkciókban, a gazdasági folyamat különböző fokozataiban
tevékenykedve elégítik ki a különböző társadalmi szükségleteket. Valamely feladat felosztása
több személy, csoport között célszerű munkavégzés érdekében, végzett tevékenység alapján
történő elkülönülés. A különböző tevékenységet végzőknek szükségük van egymás
munkájára, illetve munkájuk eredményeire.
Az integrációs mechanizmus összefogja a tevékenységet a vállalaton belül.

6. Az állam szerepe a gazdasági folyamatokban (117. old)

I. Az állam, gazdasági szerepe napjainkban:

- ellentmondó tendenciák uralkodnak
- rövidtávon politikai motiváltság miatt ingadozás tapasztalható
- hosszútávon a szerepvállalás csökkentése mellett szólnak az érvek
- a jóléti államokban csökkent a gazdasági növekedés (kivont erőforrások)
- alacsony szintű állami szolgáltatások nem érték el a céljaikat
- az állami vállaltok kevésbé gazdaságosak, mint a magáncégek
- Világbank 5 célkitűzése a privatizációhoz (1977):
1. jogi keretek meghatározása
2. gazdaságpolitika alakítása
3. alapvető szolgáltatások és infrastruktúra létesítése
4. hátrányos helyzetűek védelme
5. környezet védelme
- A lezajlott privatizációk után is megfigyelhető a növekedő állami beavatkozás
- az állampolgári jogon járó szolgáltatások miatt (kultúra, egészségügy)
- humán feltételek előtérbe kerülése (nyugdíj, oktatás)
- infrastruktúra iránti igény folyamatosan nő
- globalizáció hatásai megkövetelik
II. Az állami szerepvállalás szférái:
1. Gazdasági mechanizmus:
- A gazdasági szereplők kapcsolatainak, a gazdasági folyamatoknak jogi-
intézményi kerete.
- az állami intézmények hatalomgyakorlásának kerete és módja
- hosszú távra érvényes keretszabályok
 - történelmi hagyományokba nyúlik vissza, ezért csak ritkán változtatják
2. Gazdaságpolitika:
- az államnak a gazdaság jogi-intézményi rendszerét alakító, ill. a gazdasági
folyamatokat közvetlenül befolyásoló tevékenysége
- rövidtávra szól
- az államhatalom céljait igyekeznek a gazdasági szereplők befolyásolásával
megvalósítani.
- Ezek lehetnek: 1. Makroökonómiai stabilitás biztosítása
2. Erőforrás elosztásának befolyásolása
3. Jövedelem elosztásának szabályozása
- Globalizáció hatására a nemzetközi szervezetekkel is kapcsolatba kerülnek.
III. Az állami szerepvállalás és a vállalatok
A vállalat szemszögéből más csoportosítást kapunk az állam szerepköreire.
1. Bármely vállalat számára az alábbi tényezők a legfontosabbak:
- korlátok, amelyeket nem lehet közvetlenül áthágni
- befolyásoló tényezők, melyek a gazdaságos működést segítik
- olyan lehetőségek, melyekkel előnyt szerezhetnek a szférában kevésbé
eredményes versenytársakkal szemben (lobbizás)
2. Üzleti életre gyakorolt szabályzások:
- növekedés
- infláció és kamatláb
- költségvetési szerepvállalás
- foglalkoztatás

7. A piacok tulajdonságai és típusai. A piacra való be és kilépés.

Piac: valamely jószágnak vagy szolgáltatásnak azokból a tényleges és potenciális vevőiből és

eladóiból tevődik össze, akik csere céljából kerülnek egymással kapcsolatba.

Piac típusai:
- A hatékony piac: az a piac, ahol a befektetett tőkék megtérülési rátái gyorsan
kiegyenlítődnek. A hatékony piacon a normál profitnál magasabb nyereségre van kilátás.
Legjobb példa a tőzsde, ahol az árfolyamok szabadon mozognak a kereslet és kínálat
változásainak megfelelően.

- Keresleti és kínálati piac:

A kereslet és a kínálat egymáshoz való viszonya a vállalatok piaci magatartásának egyik
legfontosabb befolyásoló tényezője.
Azokat a piacokat, ahol a kínálat rendszeresen meghaladja a keresletet, nyomásos vagy
vevői piacnak nevezzük, mivel a vevő van erőfölényben az eladóval szemben. A túlkínálat
miatt az eladónak kell erőfeszítéseket tennie, annak érdekében, hogy a vevő tőle és ne
mástól vásároljon. A vevők ekkor kényelmesebb helyzetben vannak: ha pontosan meg
tudják határozni igényeiket, nem kell attól tartaniuk, hogy kívánságaik nem teljesülnek.
Ezzel szemben hiánypiacokon, ahol a kereslet lényegesen és tartósan meghaladja a
kínálatot, az eladók versenye helyett a vevők versenye alakul ki a rendelkezésre álló
árucikkekért.
Az eladók kényelmes magatartást tanúsítanak, válogatnak a vevők között, s egyoldalú
erőfölényüket számos területen képesek érvényre juttatni: a költségek emelését áthárítják
a vevőkre, nem törődnek a minőséggel és a választék bővítésével, a termékmegújításban
 lassúak, hosszú szállítási időket vállalnak, visszautasítják a rendeléseket, ütemtelenül
teljesítik kötelezettségeiket. A vevők ellenben kénytelenek sorban állni, várakozni.

Piacra való be és kilépés:

A vállalat alapvető érdeke, hogy helyesen határozza, meg az un. Releváns (lényeges) piacot,
azaz minél pontosabban fogalmazza meg a kielégítendő igényeket, és határolja be térben és
időben a kielégítés körét. A termék definiálása után ki kell jelölni a piac földrajzi határait,
azokat a határokat, amelyeken belül a vevők választhatnak. A vállalat döntését erről,
befolyásolják az egyes szóba jöhető árupiacok jövedelmezőségi viszonyai. A mérlegelés
tárgya a hosszú távú jövedelmezőség, korrigálva a kockázati tényezővel.
A piacra lépés korlátai:
1. Állami szabályozás
- egészségügyi előírások;
- technológiai követelmények;
- korlátozott beszerzési és értékesítési csatornák;
- szabadalmaztatási eljárás;
- állami hitelek korlátozása az új belépőknek;
- vámok, kedvezmények előnye-hátránya a lehetséges külföldi
versenytársakkal szemben;
2. Méretgazdaságosság
- Vállalatméret: a vállalatnak, mint jogilag körülhatárolt egységnek főként
gazdasági fogalmakkal kifejezett nagysága;
- Üzemméret: a vállalat műszakilag körülhatárolt termelő egységeinek főként;
- Piaci részesedés: a vállalat értékesítésének az adott piac összes eladásához
viszonyított aránya.
3. Termékdifferenciálás
- Belépési korlátként jelenik meg, amikor a piacon benn lévő vállalatok
márkanevükkel, hirdetésekkel, különféle szolgáltatásokkal és főként a
fogyasztók igényeihez jól alkalmazkodó termékpolitikájukkal megszerzik a
vevők hűségét.
4. Tőkeszükséglet
- Jelentős tőkét kell lekötni ahhoz, hogy a belépő versenyképes legyen.
5. A partnerváltás költségei
- Olyan egyszeri költségek, amelyek akkor lépnek fel, ha a vállalat egy másik
értékesítési vagy beszerzési csatornára áll át.
6. Az elosztási csatornához való hozzáérés
- A piacon benn lévő vállalatok szigorúan ellenőrizhetik a beszerzési és
értékesítési csatornákat, ami megnehezíti az új belépőnek a szállítókhoz, ill. a
végső fogyasztókhoz való hozzáférést.
7. Egyéb belépési korlátok

A piacról való kilépés legelemibb korlátja, hogy a vállalat a rendelkezésére álló eszközökkel
csak meghatározott fogyasztói igényeket tud kielégíteni. Ha ez a kielégítés nem sikeres, nem
hoz nyereséget a vállalatnak, akkor nem tud bizonyos korlátokon túl más termékeket vagy
szolgáltatásokat kínálni. Ezért vagy folytatja (módosítva) tevékenységét, vagy eladja
eszközeit.
Hasonló korlátot jelent az emberi erőforrások konvertálhatóságának (átalakítás) hiánya. A
munkakörök betöltéséhez speciális ismeretek szükségesek, a munkavállalókat nehéz
átképezni, ill. nem könnyű lecserélni őket. Kilépési korlát lehet a tőkepiac fejletlensége, ill.
stagnálása is.
Ha a piacról való kilépés átlátható körülmények között, gazdaságosan megy végbe, az igen
nagymértékben segíti a gazdaság egészének szerkezeti alkalmazkodását, hiszen az új belépők
döntő többsége a belépéshez szükséges tőkét vagy korábbi üzleti vállalkozásból való
kivonással tudja biztosítani. Ha ennek nincs meg, vagy nehézkes a lehetősége, az önmagában
belépési korlátként jelenik meg. Így a piacról való be és kilépés feltételrendszere igen
szorosan összefügg.

8. A vállalat, mint szervezet, szervezeti sémák és hatásuk, vállalatkormányzás (35.old.)

I. A vállalat, mint szervezet:

- olyan rendszer, amelynek működése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg.

II. A vállalatnak, mint szervezetnek a céljai a küldetéséből és a belső érintettek törekvéseiből

alakulnak ki:
1. Egyéni és szervezeti célok:
- Egyéni célok az egyének cselekedeteit irányító motivációk (Maslow
piramis: fiziológia, biztonság, szociális, megbecsülés, önmegvalósítás)
- Szervezeti célok nem azonosak az egyénivel, de nem is függetlenek attól.
Legfőbb jellemzői: 1. Hierarchikusan strukturáltak
2. Kölcsönös erősítés az egyéni célokkal
3. Kompatibilis az egyéni célokkal
4. Fölérendelt, az egyéni célok kooperációval érhetők el
- - Kapcsolatuk: a szervezet eredményessége múlik ezen.
A leghatékonyabb, ha az összes tag célja megegyezik az egyéni és a
szervezeti célok tekintetében is.
2. Tulajdonosok, menedzserek, munkavállalók céljai:
- Tulajdonos célja: a profit növelésével gyarapítja befektetett tőkéjét.
- Menedzser célja: profit maximalizálás, nagyobb presztízs, hatalom.
- Munkavállaló célja: személyes célok (jövedelem, munkavégzés öröme,
társas kapcsolatok, önmegvalósítás)
III. Vállalat kormányzás:
- a vállalat legfelső szintű irányítását végző intézmények és mechanizmusok
működése.
Országonként változó rendszerek működnek. A magyar Társasági törvény által előírt
modell az alábbi két rendszer keveréke (közelebb áll a némethez):
1. Angolszász modell:
- tulajdonosi háttere széttagolt, részvények kereskedésére épül
- igazgatója a menedzsmenttől független, a tulajdonosi körnek számol el
- az egyének kreativitása a lényeg
- a menedzser csak koordinálja a csapatát.
2. Német modell:
- tulajdonosi köre kevésbé tagolt, nagyobb szerep az intézményi
befektetőknek
- kormányzás kétlépcsős: felügyelő bizottság és igazgatóság
- a munkavállalók hierarchikus rendszerben dolgoznak (vasketrec modell)
9. Hasonlítsa össze a standard mikroökonómia vállalatfelfogását és a vállalat magatartás
elméletét.

A standard mikroökonómia vállalatfelfogása

A neoklasszikus elmélet számára a koordinációs mechanizmusok a piacon zajlanak, szervezeti

koordináció nincs. A vállalat ekkor jogi egység, amely a rendelkezésre álló termelési
lehetőségekkel jellemezhető. Ezek közül racionálisan, teljes körű információ alapján (ezt az ár
közvetíti) választ, a profitmaximalizáló elvre építve. Egységes egészként, fekete dobozként
jelenik meg, egyszerre azonosulva a tulajdonossal és a menedzserrel úgy, hogy a tulajdonosi
és irányítási funkció egy egyéni döntéshozó személyében egyesül.

A neoklasszikus elmélet sokáig egyeduralkodó volt a vállalatokról való közgazdasági

gondolkodásban. Jellemző, hogy azok a munkák, amelyeket ma az alternatív elméletek
alapvetésének tekinthetünk, saját korunkban jórészt visszhang nélkül maradtak. A
neoklasszikus elméletre alapozva, ill. annak korlátozó alapfelvetéseit feloldva több fontos
irányzat is meggyökeresedett.

A vállalati magatartás elmélete

A magatartási vállalatelméletben, a vállalat a működésében résztvevők koalíciójaként jelenik

meg. Az emberek csatlakoznak a vállalathoz, mint szervezethez, mert azt remélik, hogy ezért
cserébe magasabb szinten elégítik ki szükségleteiket, mintha nem csatlakoznának. Azaz a
szervezettől nagyobb hasznot kapnak cserébe annál, mint amit befektettek. Ennek lehetőségét
az teremti meg, hogy közösen hatékonyabban tudnak működni, mint egyedül.

A magatartási elmélet kiinduló pontja az ember, akinek egy további fontos tulajdonsága is
szerepet játszik az elméletben: az, hogy hiába is próbálna maximalizálni, a vállalati
döntéshozatal során előálló alternatívák túl bonyolultak ahhoz, hogy egyszerre átláthatóak és
kezelhetőek legyenek. Az emberi információ feldolgozó képesség korlátozottsága és az
információfeldolgozás költséges volta ahhoz vezet, hogy a döntéshozatal során az érintettek
korlátozott racionalitás alapján döntenek. Ez ismét csak lehetetlenné teszi az optimalizálást,
amit kielégítő megoldások keresésével helyettesítenek.

Összefoglalva a magatartási vállalatelmélet 4 pontban különbözik a standard mikroökonómia

vállalatelméletétől:
1. A vállalatot nem cselekvő egészként, hanem az érintettek koalíciójaként fogja
össze.
2. Nem egyetlen céllal számol, hanem soknak a jelenlétét feltételezi, ennek
megfelelően optimalizálás helyett kielégítő megoldást keres.
3. Feltételezi, hogy az információhoz jutásnak és az információ felhasználásának
költsége van
4. A döntéshozókról racionalitás helyett korlátozott racionalitást tételez fel.

10. Mi a piaci és az adminisztratív koordináció különbsége ? (84.old.)

A koordinációs mechanizmusok a társadalmi tevékenységcsere végrehajtását irányító

alapelvek és szabályok összessége.
Típusai Kornai János fogalmazásában a következők:
Piaci koordinációs mechanizmus érvényesülésekor
- a szereplők egyenrangúak
- kölcsönös előnyszerzés céljából, önként lépnek egymással kapcsolatba
- a szabályokat közös érdekből betartják
- a kapcsolatok monetarizáltak (pénzügyi alapon szerveződnek)
Adminisztratív (bürokratikus) koordinációs mechanizmusban:
- a szereplők kapcsolatát alá- és fölé rendeltség viszonyok határozza meg
- a hierarchia alsó szereplőit cselekvésre jogilag szabályozott módon és mértékben
utasítások késztetik
- a kapcsolatok lehetnek monetarizáltak (a dolgozók bért kapnak), de nem
feltétlenül.

A piaci és / vagy adminisztratív mechanizmus tekinthető a modern társadalmak meghatározó

és stabil szabályozójának.

Létezik még:
Etikai koordinációs mechanizmusban:
- a szereplők egyenrangúak
- önszántukból vesznek részt a folyamatokban
- az erre való késztetés lehet egyoldalú (jótékonyság) vagy kölcsönös
- a pénz közvetlenül nem játszik szerepet, ezen nem változtat, hogy az adomány
pénz formájú

Agresszív koordinációs mechanizmusban:

- a szereplők nem egyenrangúak
- a koordinátor „nyers” erőfölényére épül a szabályozás
- a pénz megjelenhet (maffia), de ez nem szükségszerű

Bármely társadalomban az említett koordinációs mechanizmusok keveréke jelenik meg, de a

vállaltok számára domináns a piaci koordináció. Mind az etikai, mind az agresszív
mechanizmus előfordul időlegesen és helyenként, de gyorsan átmennek valamelyikbe a másik
két mechanizmus közül.
Koordinációs vákuum nincs, amikor a másik három közül egyik sem működik, akkor
megjelenik az agresszív koordináció.

11. Hogyan illesztené be a tulajdonos –menedzser –alkalmazott fogalmi körbe a

vállalkozó fogalmát ?

A vállalati működés érintettjei: érintett minden olyan személy vagy csoport, aki/amely
lényeges, tartós, kölcsönös kapcsolatban áll a vállalat működésével.
Belső érintettek és szerepeik:
-tulajdonosok (tőkebefektetés)
-menedzserek (a működtetéshez kapcsolódó döntéshozatal)
-munkavállalók (végrehajtás)

Egyszemélyes magánvállalkozás esetén ezek a szerepek egybeesnek. A belső érintettek

csoportjai eltérő érdekekkel rendelkeznek. A tulajdonos leginkább befektetett tőkéje
növekedésében érdekelt, a menedzser a vállalat sokoldalúan eredményes működésében, a
munkavállalók pedig személyes jövedelmük maximalizálásában érdekeltek, de a vállalkozó
egyszerre mindháromban érdekelt, hiszen ő egyben a tulajdonos a menedzser és az
alkalmazott.

12. Mi indokolja állami vállalat alapítását ?

Az állam 5 alapvető funkciója :

1., a jogi keretek meghatározása
2., a gazdaságpolitika alakítása
3., alapvető szolgáltatások és infrastruktúra létesítése
4., hátrányos helyzetűek védelme
5., a környezet védelme.

- Az állam elvont fogalom, a tényleges gazdasági szereplők az intézmények, amelyek a

vállalati szférával szemben eltérő jogosítványokkal rendelkeznek, s eltérő a kapcsolatuk
jellege is. A modern társadalmakban az állam, gazdasági szerepvállalása két fő szférára
tagozódik: 1, közvetlen gazdaságszabályozás,
2., a gazdaság működéséhez szükséges humán és reálinfrastruktúra megteremtése.
A humán és reál infr. A társadalom egyes létszférái közti kapcsolatokat, ezen keresztül a
gazdaság működésének kereteit , peremfeltételeit szabályozzák.

A gazdaságszabályozás 2 dimenzióra terjed ki: a gazdasági rendszer szabályozására és a

gazdasági folyamatok irányítására. (gazdaságpolitika)

Az állami vállalat olyan vállalat, ahol az állam többségi tulajdonnal rendelkezik.

Az állam különböző célok elérése érdekében dönthet úgy, hogy befolyásoló szerepét állami
vállalat alapításán keresztül gyakorolja.
Célja, indokai:
- a kormányzati törekvések támogatása törvényileg szabályozott keretek között
- bizonyos közjavak mérsékelt árú előállítása vagy externáliák hatékony kezelése
- példamutatás
- versenytárs teremtése a monopóliumok letörésére.

Tulajdonságai:
-az állami vállalatnál a tulajdonos nem konkrét személy, hanem az állam.
-az állami vállalatok sikerkritériuma rendszerint nemcsak pénzügyi, ill. profitjellegű,
-e vállalatok irányításában rendszerint erőteljesebb a dolgozói részvétel,
- ezek a vállalatok rendszerint széles politikai nyilvánosság előtt működnek.

Rendszerint kisebb hatékonysággal és alacsonyabb jövedelmezősséggel működnek, mint a

magáncégek, de sok állami vállalat jön létre olyan helyzetben, amikor az adottságok
kedvezőtlenek a nyereséges működés számára (a közjavak termelésének széles köre ide
tartozik), és létrehozataluk célja sokszor nem közvetlenül gazdasági.
13. Mi az értéklánc, milyen főbb részei vannak?

- A végső fogyasztó igény-kielégítési folyamatában a szakirodalom a vállalaton belüli

tevékenységek összekapcsolását értékláncnak nevezi, míg a vállaltok sorozatát ellátási
láncként fogalmazza meg. Tehát az értéklánc: a vállalati tevékenységek értékalkotó
összekapcsolódása.
- Porter fel fogásában ez egy nyíl akar lenni

Pénzügy Emberi Termelés innováció marketing fogyasztó

erőforrás Szolgáltatás
információ

logisztika

Marketing: piackutatás. Mire van szüksége a fogyasztónak. 2 segédtudományt használ: -

információs technológia és a pszichológia.
Innováció: új megoldás a gazdasági életben. Újdonsággal értékkel próbál befolyásolni. 2
fajtája van: 1, Piacvezérelt innováció, 2, Technológiailag vezérelt innováció.
Emberi erőforrás: saját akarata van, motiválni kell.
Információ: Tudás. Kihatással van a termék értékére. A legnagyobb mértékben
befolyásolja a sikerességet.
Logisztika: a vállalat erőforrásai, közé tartozik, mint az emberi erőforrás és az információ,
az anyagi folyamatok menedzsmentje.
Pénzügy: Tőke, alaptőke, befektetők. Pénz+ ötlet+befektetők.

14. Mi az ellátási lánc ?

- A gazdasági tevékenységek vertikálisan összekapcsolódó, vállalati határokon átívelő,

adott fogyasztói igény kielégítését célzó sorozata. A lánc kifejezés az integrációt és a
közvetlen partnerkapcsolatok egyidejű fontosságát fejezi ki. A sikeres vállalat a
lényegi képességeihez rendelt tevékenységekkel kapcsolódik a láncba, a többi
tevékenységet lehetőleg másra, azt hatékonyabban ellátó partnerre bízza, ez a
„kiszerződés „vagy tevékenység kihelyezés. Ezzel biztosítja mind maga, mind a lánc
egésze számára a lehető legnagyobb hasznosságot. Az ellátási láncban résztvevőknek
kettős érdekeltsége van:
- a lánc egészének sikere
- a lánc egészében keletkező új értékből való minél nagyobb részesedés.

Az ellátási lánc működése az alábbiaktól függ:

- a szereplők közötti rendszeres és mélyreható kommunikáció (különböző szintű tervek
egyeztetése)
- átláthatóság (a szándékok világos megfogalmazása)
- megbízhatóság (mind a saját folyamatok menedzselésében, mind a közös
megállapodások betartásában)
 Hosszú távon az ellátási láncban folyó tevékenységek minél erőteljesebb szinkronizálása a
feladat. (kereslet-kínálat, a folyamatok közös ütemezése.)

15., Mi a marketing szerepe a vállalati gazdálkodásban ?

- A marketing annak jegyében integrálja a vállalati működést, hogy a vállalat a

fogyasztó számára a versenytársakénál elfogadhatóbb termékkel jelenjen meg a
piacon. 4 P alapelv:
- Price-Ár
- Product- Termék
- Place- Hely
- Promotion- Eladás, Ösztönzés

A fogyasztói igények köre szinte korlátlanul széles, egy-egy vállalat ezen igények egy -
egy részhalmazának kielégítésére készül fel. A marketingstratégia alapkérdései: a
kielégítendő fogyasztói szükséglet meghatározása, a versenystratégia megválasztása és a
fogyasztó kiszolgálás elveinek körülhatárolása. A marketingtevékenység körébe tartozik a
termék pozicionálása és a marketingmix elemeinek (termékpolitika, árpolitika, értékesítési
utak politikája és kommunikációs politika) erre való alkalmazása tartozik.
A piac egészének a vállalat küldetéséből kiinduló részekre bontását piacszegmentálásnak
nevezzük. Ennek alapját a fogyasztók eltérő tulajdonságai jelentik. A termék
pozicionálása saját termékünk a piacon jelen lévő más termékekhez való viszonyának
meghatározását célozza. A piackutatás módszeres adatgyűjtő és - elemző tevékenységeket
jelent. A marketingstratégia mindig versenystratégia, azaz a vállalat a piacszegmentálás és
a piacpozicionálás alapján dönt a tényleges marketingtevékenységről, ez a marketingmix.
Az értékesítési utak politikája arra ad választ, milyen csatornákon, milyen közvetítők
befolyásolásával juttatja el a vállalat termékét a fogyasztóhoz. Marketingcsatornákban
végbemenő folyamatok: fizikai (szállítás), tulajdon átruházási, fizetési, információs és
eladás ösztönzési folyamat. A kommunikációs politika célja a vállalat célpiacán szereplő
fogyasztók informálása és meggyőzése. E cél érdekében alkalmazza a vállalat az ún.
kommunikációs mixet, melynek elmei: a reklám, a személyes eladás, az eladásösztönzés
és közönségkapcsolatok.

16. Mi az a Marketing mix és mit jelentenek az egyes elemek?

Tk 192-210

Marketing mix : A marketingszemlélet érvényesítését szolgáló elvek és tevékenységek

rendszere.

4 eleme:
A) Termékpolitika:
- Termékszerkezet: (Termékcsoportok és választék)
- Termék életciklus: (Bevezetés, növekedés, érettség, hanyatlás)
- A termék bemutatása: (Címke, márka, csomagolás)

B) Árpolitika:
- Árpolitikai célok kiválasztása: (Mi a cél? Profit v forgalom v piacnövelés?)
- A kereslet meghatározása: (A fogyasztó árérzékenysége fontos)
 - A költségek becslése: (Ezt minimum fedezni kell)
- Versenytársak ármagatartásának elemzése
- Árképzés módszerének a kiválasztása: (költség vagy kereslet alapú)
- A végső ár meghatározása

C) Értékesítési utak politikája:

A marketingcsatornák kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek
Az út, amelyen a termék a termelőtől a fogyasztóig
Nem csak a termék, de pénz, info, jogok is áramlanak ezen a csatornán.
Vertikálisan integrált elosztási rendszerek: (vállalati, irányított, szerződéses)

D) Kommunikációs politika:
- szembetűnő
- rámenős, nyomulós

1) Reklám: Nem személyes, fizetett jellegű.

- Termékcsalád reklám: (igyon több tejet!)
- Márka reklám: pl.: adott reklám (always szárnyasbetét)
- Cég reklám: cég egész palettáját kínálja. Pl.: „Szárnyakat adunk vágyainak!”
– MALÉV

2) Személyes eladás:
- pl.: AVON tanácsadónő, orvos látogató
- termékek mögött személyes bizalom van -> tanácsadás
- nagy vonzereje van a személyes eladásnak

3) Promóció:
- eladás ösztönzése (vegyél többet)
- pl.: road show-k
- a fogyasztó közelebb kerül a termékhez

4) Közönség kapcsolat:
- PR
- jó képet alakítanak ki a vállalatról
- összetettebb cél
- hosszú távon kifizetődő: pl.: jótékonykodás
- szponzorok
18. Milyen szempontok szerint lehet egy adott piacot szegmentálni?
Tk 182-184

A kielégítendő fogyasztói szükséglet meghatározása

1.) Piac szegmentálása: (részekre bontása)

- nem lehet olyan terméket előállítani, amely minden fogyasztói igényt kielégít, ezért van
szükség a piac szegmentálására

- Egyéni vásárlók igényei. (fogyasztási cikkek)

Termékorientált szegmentálás
Demográfiai szempontok (életkor, nem, családi állapot szerint)
Társadalmi tényezők (foglalkozás, jövedelem, képzettség, vallás)
Földrajzi tényezők (klíma, régió, település típus)
- Szervezeti fogyasztók igényei (eltérő igények)
A termék jellege (alapanyag, alkatrész)
A vásárló szervezet jellege ( vállalat, kormányzat, non-profit szervezet)
A szervezet jellemzői (mérete, ágazat)

A piacszegmentálás történhet a priori elvek alapján, vagy a piac jellemzőinek feltárására

irányuló piackutatással.
19.Melyek egy termék-életgörbe jellemző szakaszai?
Tk 194-195

Egy termék életgörbéje:

Az életgörbe szakaszai:

1., A bevezetési szakasz: A vállalat feladata, hogy a terméket elfogadtassa, megkedveltesse a

fogyasztókkal. Lassú forgalomnövekedés, magas kezdeti költségek. Veszteséges.

2., A növekedési szakasz: A piac már elfogadta a terméket. Forgalom és profit is gyorsan nő,
intenzív reklámozás, értékesítés szélesítése.

3., Az érettség szakasza: A termék értékesítésének volumene állandó, piaca telítődik, alacsony
költségek, érdemes már helyettesítő termék bevezetését elkezdeni.

4., A hanyatlás szakasza: A forgalom és profit is csökken, vissza kell vonulni a terméknek a
piacról.

Nem mindig zajlik így. Van, amikor egy termék, már a bevezetés időszakában megbukik.
Divatcikkek esetén „kétpúpú” ciklus. Lehet az életgörbe elnyúló, vagy lépcsőzetes is. Fontos
elemzési eszköz a termék életgörbéje.
20 Melyek az innováció főbb megjelenési formái?
TK 217-218

Másként jelentkezik vállalati és a fogyasztói oldalon

A vállalat részéről:
Innováció 3 fajta módon jelenik meg:

1) Új termék
2) Új technológia (lehet a termék régi, de előállítása új műszaki megoldáson alapul)
3) Új szervezeti megoldás (A termék és folyamatok is lehetnek a régiek, de másként
illesztik be a szervezetbe, munkavégzési körülmények változnak)

A fogyasztó részéről:
A kínált megoldás újdonságaival ragadható meg. Pl. új felhasználási lehetőség, jobb
szolgáltatás, rövidebb szállítási határidő, hosszabb élettartam.

Az innováció sikerének a titka, hogy értékeli-e a fogyasztó az újdonságértékét, hajlandó-e

megfizetni

Újdonságérték Magas Új repülőgép típus Új gyógyászati elektronikus eszköz

a vállalat
számára Alacsony Új mobil telefonkészülék Mágneskártya használata

Alacsony Magas

Újdonságérték a piac számára

21. Mit jelent az üzleti folyamatok újraszervezése (BPR,) mint szervezeti innováció?

Szerkezeti innováció:
 szervezeti újítás
 új és jelentős irányzat
 új szerkezeti irányok keresése
BUSINESS PROCESS REENGINEERING (BPR)
(Üzleti Folyamatok Újraszerkesztése)
 hogyan építenénk fel a mai tudásunkkal a vállalatot?
 call centerek, új ügyfélszolgálatok kialakítása
 megfelel-e a mai követelményeknek, technikai újításoknak
 minden egyes résztevékenységnél fel kell tennünk ezt a kérdést
Szervezeti innováció:
 a fogyasztóhoz úgy jut el, hogy a termék olcsóbb lesz, vagy több lesz a marketing
tevékenység
 vagy nem nagyon érdekli a fogyasztót, nem ér el hozzá, nem érzékelhető
 nagyon fontos
 honnan veszik az ötletet? (a BM (Benchmarking-útjelző) és a BP-hez, Best
Praktices-legjobb gyakorlat, tapasztalat) pl.: internetről
22. Mi különbözteti meg az emberi tényezőt a többi termelési tényezőtől?

Az emberi erőforrás rendelkezik az erőforrásokra jellemző valamennyi tulajdonsággal, és

vannak olyan tulajdonságai is, melyek megkülönböztetik minden más erőforrástól. Ezek közül
a legfontosabb az önálló, szabad akarat, amellyel cselekvéseit (teljesítményét) szabályozni
képes.
A munkavállaló saját akaratából csatlakozik a vállalthoz. Tevékenységéért ellentételezést
(fizetséget) kíván.
Piaci jellegű összefüggések:
 A munkavállaló kínálata saját munkavégző képessége.
 A munkáltató biztosítja a munkavégzés lehetőségét (munkaposzt, fizetés).
Amennyiben a szereplők elvárásai találkoznak, a munkavállaló teljesítményéért a munkáltató
kompenzációt nyújt (bér, prémium, stb.).
Miközben a munkavállaló hozzájárul a vállalat céljainak eléréséhez (nyereséges működés),
egyúttal költséget is jelent a vállalt számára.
Ez a kettősség az emberi erőforrás legfőbb tulajdonsága, ez teszi a vele való gazdálkodást
különösen bonyolulttá. A munkaerő a vállalatba történő belépésével saját szükségleteit
kívánja kielégíteni, saját céljait kívánja elérni. A vezetés feladata, hogy olyan működési
feltételeket teremtsen, amelyek között a munkavállalók céljának megvalósítása a vállalat
céljainak megvalósulását segíti elő.

23. Mi jellemzi napjaink munkaerő piacát Magyarországon?

24. Milyen okai és következményei vannak az emberi erőforrás felértékelődésének?

Az alábbi tényezők miatt az ember szerepe egyre jobban előtérbe kerül:

1. Megváltoztak a körülmények az ember vállalati szerepével kapcsolatban. A tudás vált
a legfontosabb erőforrássá. Az ember relatív jelentőssége is megváltozott a különböző anyagi
erőforrásokhoz képest, mivel jóval nagyobb eszközértéket (gépet, anyagot) képes kezelni,
mint korábban.
2. Megváltoztak az emberek elvárásai is a munkahellyel kapcsolatban különböző
társadalmi és technikai okok miatt:
Társadalmi ok: az életszínvonal növekedését követő igénynövekedés (igényes-
égnövekedés). Munkafeltételek, munkahelyi infrastruktúra.
Az emberek a magasabb szükségletigényeik közül a korábbinál többet akarnak a
munkahelyükön kielégíteni. A technikai fejlődés pedig lehetővé teszi, hogy ezek az elvárások
a vállalat számára is ésszerű ráfordítások mellett teljesíthetők legyenek.
3. A társadalomtudományok fejlődése segítségével ma már lényegesen többet tudunk az
emberről, mint korábban.
4. A fejlettebb országok törvényhozása is hozzájárul a munkavégzés feltételeinek, a
munkavállaló egészségének, személyiségének védelméhez.

Ezek a tényezők jelentősen megváltoztatták a munkaerő vállalati szerepét.

Legfontosabb változások:
 Az emberek igénylik azt, hogy a munkavégzés során – annak tervezésében és
végrehajtásában – a korábbinál lényegesen nagyobb önállóságot kapjanak.
 Az információs technológia és a vezetési-irányítási elvek fejlődése egyszerre oda
vezetett, hogy egyre gyakoribbá vált a csoportos munkavégzés.
  Megnőtt a képzési és továbbképzési igény. A minőség jelentősége megnövelte a
szakértelem jelentőségét.

25. Mi a különbség a szívásos és nyomásos munkaerőpiac között?

A kereslet és kínálat egymáshoz való viszonya a vállaltok piaci magatartásának egyik

legfontosabb befolyásoló tényezője. Azokat a piacokat, ahol a kínálat rendszeresen
meghaladja a keresletet, nyomásos vagy vevői piacnak nevezzük, mivel a vevő van előnyben
az eladóval szemben. Ahol a kereslet tartósan és lényegesen meghaladja a kínálatot, az eladók
versenye helyett a vevők versenye alakul ki a rendelkezésre álló árucikkért (munkaerő). Ez az
eladói vagy szívásos piac.
A foglalkoztatottság alakulásának hatása főleg a munkaerőpiac helyzetén keresztül
érvényesül, ennek állapota közvetlenül befolyásolja a vállaltok munkaerő-gazdálkodását,
mind a kereslet, mind pedig a kínálati oldalon.
A munkaerő-állományának szerkezete és növekedésének üteme, valamint a foglalkoztatási
szokások határozzák meg hosszú távon a munkaerő kínálatot, s döntő hatásuk van, hogy a
munkaerőpiacon túl kereseslet (szívás) vagy túlkínálat (nyomás) a jellemző. A munkaerőpiac
e jellege ösztönzi a vállalatvezetőket és a munkaerőt is arra, hogy a piaci
magatartásformákhoz alkalmazkodjanak.
A munkaerőpiac állapota határozza meg azt is, hogy a vállalat képes-e érvényesíteni
szándékait az általa foglalkoztatott munkaerő mennyiségi és minőségi jellemzőit illetően.
Az emberi erőforrás-gazdálkodás akkor indulhat ki a vállalat munkaerő szükségletéből, ha a
munkaerőpiacon túlkínálat van. Alapvetően ez határozza meg a munkaadó-munkavállaló
kapcsolatrendszer alapvető magatartási szabályait.
A munkaerőpiac mindenkori állapotát ezeken túl még a konjunktúraciklusok határozzák meg.
A fellendülés időszakában a foglalkoztatottság nő. Recesszió esetén fordított folyamatok
mennek végbe.
A gazdasági ciklusokból adódó munkaerő-piaci ingadozások kezelése, a vállalat javára
fordítása az emberi erőforrás-menedzsment fontos feladata.

26. Melyek az információ felhasználásának főbb területei?

Az információ minden emberi tevékenység alapvető összetevője, az emberi értelem és a

környező világ kapcsolatainak megteremtője, a vállalati működés egyik fő erőforrása.
/ a vállalat nem csak információt használ fel, hanem termel is információt, így a vállalat
működését integráló folyamatok egyik összetevője. /
Az információ olyan ismeret, amely bizonytalanságot szüntet meg.
A vállalati gyakorlatban ugyanolyan nélkülözhetetlen, mint a többi fő erőforrás (munkaerő,
befektetett eszköz, pénztőke), sőt ezek „fölött” helyezkedik el, hiszen az erőforrásokat csak
úgy lehet koordinálni, ha a rájuk vonatkozó információk eljutnak a tulajdonosokhoz,
vezetőkhöz.

Az információ felhasználásának 3 egymással összefüggő területe:

1. a döntéshozatal
A döntés fogalma elválaszthatatlan az információ fogalmától.
(Klasszikus döntésdefiníciók:
Forrester/1961/: a döntés információk átalakítása definíciókká, Nemény/1971/:”a döntés
információk átalakítása információkká”)
A döntés a környezetből és a vállalat korábbi működéséből származó információk alapján
olyan új információkat hoz létre, amelyet, a vállalati működést biztosítják, az erőforrásokat
mozgásba hozzák.

2. a kommunikáció
Ha a vállalatot, mint a szervezeti koordináció egységét tekintjük, akkor ahhoz, hogy ez a
koordináció megvalósuljon, a kommunikáció, az információcsere elengedhetetlen a vállalaton
belül és a vállalatok között is.

3. a folyamatok lebonyolítása
A vállalat mindennapi működése megköveteli, hogy a vállalat belső érintettjei tudják azt,
hogy mikor mi a teendő. Az információkkal végezhető fő tevékenységi formák: tervezés
műveletek, elszámolások, elemzések.
A felső vezetők nézőpontjából különösen fontos az információ és döntés kapcsolata.

27. Melyek a jól és rosszul strukturált döntési problémák jellemzői?

A vezetők idejük nagy részét problémamegoldással töltik. A problémamegoldás egy kreatív

folyamat, amely egy adódó lehetőség kihasználásának módjára vagy valamely nem megfelelő
helyzet feloldására, feszültség elhárítására irányul.
A megoldások és cselekvési változatok közötti választást döntéshozatalnak nevezzük.
A döntéshozatal jellegét alapvetően befolyásolja, hogy a vezető milyen típusú probléma
megoldására törekszik. Herbert Simon 1982-ben vezette be azt a skálát melynek egyik
végpontján a jól, a másikon pedig a rosszul strukturált problémák helyezkednek el.

A jól strukturált problémában a célok általában ismertek, a változók, a paraméterek

azonosíthatók, a megoldási algoritmusrendelkezésre áll, a szükséges adatok beszerezhetők.
Tudjuk milyen információkat, kell beszerezni, ismerjük a feldolgozási algoritmusokat és
tudjuk, mit kell tenni a nyert eredménnyel. Ilyen helyzet azonban szinte soha nem áll elő, de a
feltételek jó közelítésével teljesülnek a vállalati működés minden napi rutin folyamatainak
lebonyolításában.

A rosszul strukturált problémákat bonyolultságuk miatt sokszor definiálni sem könnyű.

A probléma felismerését nehezíti, ha csak tünetek, jelzések észlelhetők és hiányoznak vagy
pontatlanok az adatok. Úgy tűnhet, hogy minden felismert probléma további problémák
létezését sugallja. Nincs programozható megoldás, sőt sokszor még az sem világos milyen
jelzésekre kell odafigyelni. Ilyenkor könnyen elkövethetjük azt a hibát, hogy a tényleges
probléma helyett egy másik megoldásán fáradozunk.
A felső vezetés döntései szinte minden esetben rosszul strukturált problémákra vonatkoznak,
sőt a középvezetés is jórészt ilyenekkel találkozik.

A határvonal természetesen nem éles a kétféle problématípus között, de jellemző esetekben az

információszerzés, feldolgozás és maga a döntés eltérő tulajdonságokat mutat.

28. Mi a kontrolling és mi a szerepe a vállalati gazdálkodásban?

Az elmúlt évtizedekben létrejött egy vállalati funkció amely - elsősorban a felső vezetés
szempontjából - összehangolja a vállalatok tervezési, ellenőrzési és információellátási
tevékenységét. A kontrolling fontos szerepet kap, vezetője általában magasan helyezkedik el a
vállalati hierarchiában.

A kontrolling 6 alapvető kérdését 1997-ben fogalmazta meg Horváth és Partner:

- Tudja-e Ön pontosan, hogy a pénzt mely termékekkel keresi, és melyekkel veszíti el?
- Tudja-e Ön, hogy bizonyos intézkedések hogyan hatnak az eredményre?
- Tudja Ön, hogy miként alakulna az eredmény az üzemgazdaságossági elvek szerint az
adózás torzító hatása nélkül?
- Időben megtudja Ön, hogy terv szerint halad-e vagy letért a pályáról?
- Át tudja ültetni a vállalati stratégiát konkrét eredmény-és intézkedési tervekbe?
- Tudja Ön, mitől emelkednek folyamatosan az általános költségek?

A kontrolling tehát a vállalat tervezési és információs rendszerének kiépítéséről és

működtetéséről gondoskodik, munkájában elsősorban a felső vezetés igényeinek, feladat
meghatározásának kell megfelelnie.

Stratégiai kontrolling Stratégiai költség- Operatív kontrolling

menedzsment
Orientáció Környezet és vállalat: A piac, termékek és az Vállalat: az üzemi
adaptáció üzlet folyamatos folyamatok
összekapcsolódása gazdaságossága
Tervezési lépcső Stratégiai tervezés Minden tervezési lépcső a Taktikai és operatív
termék életciklus fázisait tervezés, kerettervezés
átfedve
Dimenziók Erősségek/gyengeségek Piacorientált, hosszú távú Ráfordítás/hozam
Lehetőségek/veszélyek költségértékek és Költség/teljesítmény
előirányzatok
Célok Létbiztonság, Hosszú távú nyereség Gazdaságosság, nyereség
sikerpotenciál rentabilitás

Az operatív kontrolling azokkal a fejleményekkel foglalkozik, amelyek a ráfordításokon és

hozamokon keresztül már a jelenben észlelhetők. A stratégiai kontrolling azon lehetőségeket
és rizikókat kezeli, amelyeket „sikerpotenciálnak” nevezünk. A stratégiai
költségmenedzsment pedig összekapcsolja a stratégiai és operatív kontrollingot, miközben
piacorientált, hosszú távú célokat határoz meg.

A kontrolling felhasználja a pénzügy és számvitel információit. A költség –és

teljesítményszámítás inputjai tehát a pénzügyi számvitelből származnak, outputjainak zöme
pedig a vezetői információs rendszer szerves részét képezi.

Tevékenységi körének kulcsfogalma a tervezés, módszertanilag előkészíti, és szakmailag

ellenőrzi a tervkészítés folyamatát. A szakmai felelősség pedig az érintett szakterületeké
(marketing, pénzügy stb.)
Feladata az egyes tervfejezetek összehangolása és a tervnek a felső vezetés részére történő
előterjesztése. ( Ez a feladatkör kiterjed a stratégiai tervekre, több éves üzleti tervekre és éves
tervekre egyaránt.
A kontrolling folyamatosan ellenőrzi a vállalat működését, ehhez kialakít egy megfelelő
teljesítménymérési mutatószámrendszert melynek segítségével időszakosan, beszámol a
tulajdonosoknak és felső vezetésnek a különböző időtávú tervek teljesítéséről.

A kontrolling mára a vállalati tevékenység egyik alapvető fontosságú, integráló funkciójává

vált.
29. Mi a virtuális vállalat?

Az információ forradalmát éljük, mely nem csak a vállalat információs rendszerét, hanem a
vállalat egész működését is átalakította.
A virtuális vállalat hagyományos működési formákat, fizikai tevékenységeket az
információs technológia és menedzsment eszközeivel helyettesítő vállalat. Nincs székhelye,
nincsenek állandó alkalmazottjai, nincs az eredeti értelemben vett tulajdona, s mégis on-line
állít elő szolgáltatást vagy terméket.
E-business: Az elektronikus kereskedelem és üzletvitel lényegében a hagyományos üzleti
kapcsolatrendszer elektronikus leképzésére épül. Előnyei közül a legkiemelkedőbb, hogy az
üzleti partnerek közvetlen kapcsolatba kerülhetnek egymással.
Az elektronikus kereskedelem változatai a tranzakció résztvevői alapján különíthetők el:
C2C: Consumer to consumer, a két végső fogyasztó között teremt kapcsolatot.
B2C: Business to consumer, lényegében kiskereskedelmi tevékenységet jelent.
B2B Business to business, a vállalatok közötti kereskedelmi kapcsolatok. Ez a leggyorsabban
terjedő elektronikus kereskedési forma.

30. Milyen szempontok szerint jellemezhetők a szolgáltatások?

A szolgáltatások fogyasztói igényeket elégítenek ki különböző erőforrások felhasználásával.

Abban különböznek a termeléstől, hogy az általuk létrehozott új termékek fizikai
mennyiségben való számbavétele nem lehetséges. Mennyiségük inkább a tevékenység
időtartamán ill. intenzitásán mérhető.

Szolgáltatásokat többféleképp osztályozhatjuk:

A KSH szerinti osztályozás:
 Villamos energia, gáz, gőz, vízellátás,
 kis- és nagykereskedelem, gépkocsi és háztartási eszközök javítása,
 szállodai és éttermi szolgáltatás,
 szállítás, raktározás, posta, távközlés,
 pénzügyi közvetítés,
 ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások.

Browning-Singelmann (1978) az alábbi módon osztályozta a szolgáltatásokat:

 Elosztó szolgáltatások (szállítás, raktározás, távközlés, nagy és kiskereskedelem)
 Termelői szolgáltatások (pénzügyi, biztosítási, ingatlan, mérnöki, számviteli, jogi stb.
 Társadalmi szolgáltatások (egészségügy, oktatás, jóléti és vallási, postai, szakértői,
szociális stb.)
 Személyi szolgáltatások (háztartási, vendéglátási, javító, tisztító, fodrász és kozmetika,
szórakoztatás, üdülés stb.)

Szolgáltatások jellege:
 Kézzelfogható,
 Eszköz, vagy ember orientáltság,
 Piacosítható vagy nem piacosítható,
 Termeléshez való viszony szerint.

A szolgáltatásokat időbeni megvalósulásuk szerint három csoportba sorolhatjuk:

  Folyamatos,
 Nem folyamatos, de ismétlődő,
 Egyszeri, közvetlen, végső felhasználásra szánt szolgáltatások.

31. Melyek a teljes körű minőségmenedzsment (TQM) fő összetevői? (386-387. oldal)

A minőség nem csupán a termelés ügye. A hagyományos gondolkodás a termelést követő

minőség-ellenőrzéssel igyekezett biztosítani a megfelelő minőséget. Holott a minőséget nem
lehet „bele ellenőrizni”, hanem „bele kell gyártani” a termékbe. Az erre a következtetésre
épülő felfogás elemei fokozatosan jelentek meg a termelésben, a gondolatmenet
kiteljesedésére a teljes körű minőségmenedzsment (Total Quality Management) rendszere
adott keretet. A TQM szerint a tevékenységek folyamatos javítása a feladat, mindig a
fejlesztésre, javításra kell törekedni. A vevőközpontúság triviális, lényeges, hogy minden
üzleti folyamatnak van „vevője”. Így tehát a TQM a magas minőségű, hibátlan termék
előállításának garanciáit magába a termelési folyamatba beépítő működési elv. A termelési
folyamat minden lépését állandóan fejleszteni kell. A teljes elkötelezettség azt jelenti, hogy
mindenki elsődlegesen a minőséget tartja szem előtt. A kiegészítő elemek: a felső vezetői
irányítás, az oktatás, a belső kommunikáció, az egyéb funkciók, illetve a tanácsadók részéről
megnyilvánuló támogatás, a teljesítmény mérése, valamint a jutalmazás.

A TQM gyakorlatba ültetésének koncepciói:

Célkitűzés Folyamatos
fejlesztés

Középpontban a Folyamatok Teljes

Elvek vevő javítása elkötelezettség

Vezető szerep
Elemek Oktatás és képzés Támogató struktúrák
Kommunikáció Jutalmazás és elismerés Mérés

32. Mi az „éppen időben” (JIT) rendszer lényege és milyen területen alkalmazható?

(394-396)

Mindennemű veszteség kiküszöbölését célzó termelési filozófia. Elnevezése abból származik,

hogy csak a rövidtávú keresletnek megfelelő mennyiségű termék áramlását engedi meg,
amelynek éppen időben kell megérkeznie a felhasználás helyére. A japán gazdaság
hatékonyságnövelésére irányuló törekvésből nőtt ki, s az egész világon elterjedt. Céljai: a
termelékenység és a minőség.
Alapelvei:
 TQM
 Egyenletes és rugalmas termelés: a piaci igényváltozásból következik, a nagyobb
rugalmasság elérésének és az átfutási időben elérhető megtakarításnak a kulcsát a
 termelésközi állásidők csökkentésében, illetve az egyik termék gyártásáról a másikra
való átállás meggyorsításában kell keresni.
 Készlet nélküli termelés: a készlet csak elrejti a termelésben felmerülő problémákat.
 Áttekinthető üzemkialakítás: rendnek kell lennie. Egyszerűség, áttekinthetőség,
célszerűség.
Technikai megoldások: minőségi körök, „körülsétálással történő vezetés”, „kanban”

33.Írjon le egy példát az ellátási láncra:

Ellátási lánc: a gazd.-i tevékenységek vertikálisan összekapcsolódó, vállalati határokon

átívelő, adott fogyasztói igény kielégítését célzó sorozata. Értékláncok összekapcsolódó
sorozata. Integráció és közvetlen partner kapcsolat jellemzi. Hosszú távon az ellátási láncban
folyó tevékenységek minél erőteljesebb szinkronizálása a feladat.
Gyermekeim, én ennél többet nem tudok ehhez a témához írni. Az óra utolsó tíz percében,
mikor ehhez a kérdéshez jutott a tejüzem ellátási láncát hozta példának. Én ezt most
megpróbálom leírni, bár hozzáteszem, hogy nem vagyok tehenész!

Legelő
Földtulajdonos Tehenész gazda 1.
Húsüz
Bérbea em
dás
Legelő
bérbe
Tápszer gyártó

Tehenész gazda 2.

Tejüzem

Húsüzem Fogyasztó 1. Fogyasztó 2.

34. Mi a részvény fogalma és mire jogosítja fel a tulajdonosát?

A részvény a részvénytársaság által kibocsátott, tagsági jogot megtestesítő értékpapír,

egységnyi tulajdonrész egy vállalkozásban. (a társaság saját tökéjének és a tulajdonosi
jogosítványok egy részét megtestesítő értékpapír).
A részvényest ún. Tagsági és vagyoni jogok illetik meg. A részvényes tagsági jogai alapján
jogosult:
 Közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, észrevételt tenni.
 Indítványt tenni, és szavazni,
 A társaság működésével kapcsolatban felvilágosítást igényelni,
 Kisebbségi jogok illetik meg, azaz közgyűlést kell összehívni, ha azt a szavazatok
legalább egytizedét képviselő részvényesek az igazgatóságnál az ok és a cél
megjelölésével kérik.
A részvényest megillető vagyoni jog alapján jogosult:
 A mérleg szerinti nyereségből a részvényeire, jutó osztalékra (osztalékjog)
 Likvidációs hányadhoz való jog: jogutód nélküli megszűnés esetén a végelszámolás
vagy felszámolás során a hitelezők és egyéb jogosultak kielégítése után maradó
felosztható vagyon arányos részére való jog.

35. Mi a kapcsolat a mérleg és az eredmény-kimutatás között?

A mérleg a vagyonra ható gazd.-i műveletek hatásait rögzítő kimutatás, amely adott időpontra
vonatkozóan pénzértékben tartalmazza a vállalat eszközeinek összetételét és azok forrását,
valamint a nyitó és záró időpont között elért vállalati eredményt is.
Az eredmény-kimutatás a vállalat adott időszakban elszámolt bevételeinek és ráfordításainak
egybevetése a ténylegesen lezajlott folyamatok alapján, a vállalat múltbeli teljesítményének
értékelésére használható. A teljesítményeket az elérésükért befektetett ráfordításokkal méri
össze, s így viszonylag jó értékelője a vállalat folyamatos működésének.
A kettő közötti kapcsolatot az eredményezi, hogy mivel a mérleg azt is megmutatja, hogy az
adott vállalatnak egy időintervallumon belül mekkora eredményt sikerült elérnie, így
tartalmazza a vállalat eredmény-kimutatását is, amely ugyancsak a vállalat ezen időszakban
elszámolt eredményeinek és ráfordításainak egybevetése.

36. Hogyan viszonyul a visszatartott nyereséghez a tulajdonos és a menedzser?

Az évente visszatartott nyereség növeli a vállalat jegyzett tőkéjét, amely a vállalat elsődleges
saját forrása. Minél nagyobb a vállalat saját tőkéjének részaránya, annál nagyobb a pü-i
önállósága, hitelezői kevésbé szolnak bele működésébe. A tulajdonos alapvetően kétféle
módon gondolkodhat. Egy részt érdekelt lehet abban, hogy a vállalat életében felmerülő
beruházásokat és fejlesztéseket a visszatartott nyereségből – saját forrásból finanszírozza,
hogy elkerülje az idegen tőke megjelenését, illetve a kölcsönök felvételét, amelyek után
természetesen kamatot kell fizetnie a vállalatnak. További előnye a visszatartott nyereség
felhasználásának, hogy azonnal rendelkezésre áll, nincs a forrásnak explicit költsége, nem jár
visszafizetési költséggel. Hátránya lehet, hogy csökkenti a jövedelmezőségre való törekvést,
struktúrakonzerváló lehet. Ezzel a gondolkodással nagymértékben hasonló szemléletmódot
képvisel a menedzser is, aki a rendelkezésre álló tőkét szeretné visszaforgatni a vállalatba oly
módon, hogy újabb részlegeket nyitna, vagy fejlesztené és erősítené a marketing részleget, a
hatékonyabb értékesítés érdekében, vagy éppen új munkatársakat venne fel, hogy tovább
növelje a vállalat termelékenységét.
A tulajdonos másik elképzelése mindezen elképzelések szöges ellentétele. Gondolhatja úgy is,
hogy a vállalat által termelt nyereséget szeretné mihamarabb kivenni a cégből osztalék
formájában, vagy egyéb módón, ezáltal növelve saját hasznát.

37. Mi a különbség a vállalat könyvszerinti és piaci értéke között?

A vállalat gazdasági értéke az ár, amit a befektetők hajlandók fizetni a tulajdonból származó
jövőbeni előny birtoklásáért. Ezen előnyök két alapösszetevője az osztalék mértéke és a
részvény árfolyama. A vállalat gazd-i értéke függ az egész gazdaság helyzetét érintő
változásoktól, a tőzsdei árfolyamok alakulásától. A jövedelmezőség és a kockázat ellentétes
hatással van döntéshozóra. A vállalat értékét befolyásoló tényezőket a tőzsde összevontan
minősíti, s a minősítést a részvények árfolyamváltozásával fejezi ki.
A könyv szerinti érték meghatározása szabályokkal körülhatárolt szakfeladat. A vállalat
egészének, illetve egyes eszközeinek a mérlegben feltüntetett értéke. A vállalati vagyon
értékelésében különösen fontos szerepet tölt be a tárgyi eszközök értékelése. Ezt különböző
vállalatértékelési eljárások eredményeinek ellenőrzésére használjuk. Ezeknek, az eljárásoknak
különösen akkor van nagy jelentősége, ha nem működik a részvénypiac, illetve az értékelni
kívánt vállalat nem jelenik meg a tőzsdén.
A valóságos tőkepiacon a vállalatok értékét nem a vállalat rendelkezésére álló eszközhalmaz,
hanem a jövőre vonatkozó stratégia és a várható hozamok határozzák meg. A vállalat
eszközeinek értéke csak akkor lép előtérbe, ha a vállalatot fel kell számolni. Ha vállalat,
biztató jövőt mutat a befektetők felé, akkor a piaci értéke mindig nagyobb, mint eszközeinek
értéke. Tehát amikor egy befektető mérlegeli a vállalat értékét, akkor a következő tényezők
esnek legnagyobb súllyal a latba:
 A vállalat stratégiája,
 A vállalat jövedelemtermelő képessége,
 A kockázatok mértéke,
 A befektető időpreferenciája,
 És a választott értékelési technikák

38. Melyek a vállalati önfinanszírozás előnyei és hátrányai?

Ha a vállalat fejlesztéseit meglévő saját forrásokból valósítja meg, akkor önfinanszírozásról

beszélünk. Ez esetben a fejlesztések korlátját az adott időszaki pénzáram nagysága határozza
meg. Előnyei:
 hogy azonnal rendelkezésre áll,
 nincs a forrásnak explicit költsége,
 nem jár visszafizetési kötelezettséggel,
 növeli a vállalat fizetőképességét

Hátrányai:
 korlátok közé szorítja a vállalatok növekedési ütemét,
 struktúrakonzerváló lehet,
 a pénzt ugyanazon területen fektetik be, ahol keletkezett,
 gyengíti a jövedelmezőségre való törekvést (nem kell a forrás után kamatot fizetni,
sikertelenség esetén pedig a már létrejött jövedelmet veszíti el a vállalat).

39. Mi a különbség a váltó, a leszámítolás, és a faktoring között?

Váltó: rövid lejáratú, fizetési igérvényt tartalmazó, vagyis pénzkövetelést magába foglaló,
forgatható értékpapír. Az értékpapírhoz hasonlóan a váltónak is vannak törvényes kellékei.
Forgathatóságának köszönhetően egyszerre hiteleszköz, illetve fizetőeszköz. Hozama
diszkontálással érvényesíthető, kibocsátója bárki lehet, elévülése: egyenes adósokkal szemben
az esedékességtől számított 3 év, megtérítési adós ellen: 1 év vagy 6 hónap.

Leszámítolás: valamilyen követelés, illetve a követelést megtestesítő értékpapír megvásárlása

az esedékességig járó kamat összegének levonásával. Azokat a vállalati követeléseket,
amelyek váltókövetelésként testesülnek meg, a bank a lejáratig még hátralévő időre eső
kamatok, levonásával megvásárolja, majd azt a vevőtől behajtja. Költsége a kamatokról,
illetve azok egy részéről való lemondásból származik. Kockázata abból ered, hogy ha az adós
nem fizet, a vállalat kénytelen ennek terhét magára vállalni.

Faktoring (követelésmegvásárlás): a felkért bank vagy faktorcég végzi a hitelbírálatot, a

hitelnyújtást és viseli kockázatot. Az eladó a szállítás után rögtön megkapja annak ellenértékét
a banktól vagy a faktorcégtől. Ezért kamatot, a hitelbírálatért pedig jutalékot fizet. A
követelés esetleges behajthatatlanságának vagy a késői fizetésnek a kockázatát a bank viseli.

40. Mi a lízing és mi a szerepe a vállalati gazdálkodásban?

Lízing: vagyontárgyak tartós használatba adása meghatározott díj ellenében, a díjak

megfizetése után a vagyontárgy rendszerint használója tulajdonába megy át. Nagy szerepet
játszik a vállalati források kímélésében, a tőkehiány mérséklésében, a felesleges beruházások
elkerülésében. Egyszeri nagy kiadást helyettesít, és a beruházáshoz képest általában
adóelőnyökkel jár. A lízing lejárta után a lízingelt eszköz általában a vállalat tulajdonává
válik.
Lízing típusai:
 pénzügyi lízing: hosszú lejáratú, amely alatt a lízingbe adó összes költsége megtérül.
A lízing tárgyát a lízingbe vevő az ügylet végén, maradványértéken megvásárolhatja,
tulajdonossá válik. Ez a lízingfajta hasonlítható leginkább a kölcsönügylethez. A
lízingelt eszközöket a lízingbe adó tartja nyilván könyveiben és az értékcsökkenési
leírást is ő, eszközli.
 Operatív lízing: a szerződések a rövid időtartamú szükségletek kielégítését szolgálják.
A lízing díj általában nem éri el a lízing tárgyának értékét. A lízing lejártakor a
lízingbe vevőnek nincsen vételi opciója, a tulajdonjog a lízingbe adónál marad. Ezt a
lízinget szívesen alkalmazzák, amikor a termelőeszköz csak egy feladat elvégzésére
szükséges, vagy attól tartanak, hogy az adott gép gyorsan elavul.
 szervízlízing

41. Mi a vállalat küldetése? (29. oldal)

A vállalat küldetésében az fogalmazódik meg, milyen módon kívánja a vállalat az alapvető

célját elérni:
 Mi a vállalat működési köre, milyen fogyasztók, milyen igényeit, milyen eljárással
kívánja kielégíteni.
 -Milyen belső működési elveket fogalmaz, meg és milyen elvekre építi kapcsolatát a
működése által érintett személyekkel, csoportokkal és intézményekkel.
A vállalat küldetése kifejezi üzleti tevékenységének lényegét, körülhatárolja működési körét
és megkülönbözteti más vállalatoktól. Pl.: Timex és Rolex, mindkettő alapvető célja az órákra
vonatkozó fogyasztói igény kielégítése és nyereség elérése, de küldetésük nagyon különböző.
A küldetés megvalósításához számtalan feladatot kell végrehajtani, de kiemelkedik a
marketing és az innováció. Mindkettő meghatározó szemléletmódot és ezek érvényesítését
tükrözi.

42. Mi a különbség a stratégiai tervezés és a stratégiai menedzsment között?

Az eltervezett stratégiák a vállalat illetve a vezetők szándékait tükrözik. Azt fejezik ki, mit
és hogyan kíván a vállalat megvalósítani. A tervezés folyamán figyelembe veszik a különböző
piaci elemzések adatait, mérlegelik, hogy mennyire stabil a környezet. Lényege a célok és
eszközök egymáshoz rendelése, a pontosan meghatározott célok és a korlátozott erőforrások
közötti összhang megteremtése.
A stratégiai menedzsment három alapelve:
-jövőkép, amely tartalmazza magát a vállalatot és az érintettekhez való viszonyt
-egy tervet a stratégiai tervek megvalósításához
-egy visszacsatolásos mechanizmust a stratégia alkalmazásával elért eredményről, valamint
egy összevetést az eredeti szándékról és a megvalósult eredményről.
A stratégiai menedzsment állandó, folyamatos tevékenység, hiszen körfolyamatok játszódnak
le, állandó a visszacsatolás, a külső és belső körülmények állandó változása folyamatos
elemzést, korrekciót és döntést igényel.

43. Melyek a vállalati stratégia szintjei? (466. oldal)

Célszerű három szintet megkülönböztetni

 A vállalat egészének stratégiája-
a további stratégiai döntések alapjául szolgál.
 Az egyes üzleti egységek stratégiája
azokat a módokat határozza meg, hogy egy adott üzleti egység hogyan tud sikereket elérni
a fogyasztói igény kielégítésben, vagyis hogy tud helytállni a piaci versenyben.
 A vállalat funkcionális részegységeinek stratégiája
pl.: marketing, innováció stb. arra vonatkoznak, hogy hogyan támogatják az egyes
funkciók működését a vállalati és az üzleti egység szintjén.
Kisvállalatok esetén ezek a szinten egybeeshetnek, de minél nagyobb és összetettebb egy
vállalat annál világosabban el kell, és el lehet őket választani.

44. A stratégiai tervezés modellje

A SZERVEZET ALAPVETŐ CÉLJAI

KÜLSŐ FELTÉTELEK ÉS VEZETŐI ÉRTÉKEK

BELSŐ ADOTTSÁGOK

Stratégiai tervezés

Középtávú tervezés

Rövidtávú tervezés

Szervezet a megvalósításhoz

Értékelés és visszacsatolás

A szervezet alapvető céljai, a vállalat küldetése.

Piaci feltételek, külső és belső érintettek, szinergia az együttes hatások mértéke.
Helyzetértékelés a vállalat jelenlegi helyzetéről és a várható jövőkép megtervezése.
A stratégiai tervezés dinamikus folyamat, a célok al célokra bontása, kivitelezése, ellenőrzése
és a folyamatok állandó elemzése elkerülhetetlen. Azt a folyamatot melynek során a vállalat
állandóan újraértékeli helyzetét és a hosszabb vagy rövidebb távú jövőre vonatkozó
várakozásait és gondoskodik az abban foglalt cselekvési tervek megvalósításáról, stratégiai
menedzsmentnek nevezzük.
45.Mi a stratégiai üzleti egység és mire használható a BCG mátrix?

A vállalati stratégiának 3 szintjét különböztetjük meg, melyek szorosan összefüggenek,

egymás nélkül nehezen értelmezhetőek:
 Összvállalti strat. (ennek van prioritása, a többinek ezt kell szolgálnia)
 Funkcionális részegységek strat.
 Egyes üzleti egységek strat.
Az egyes üzleti egységek stratégiái annak lehetséges módját határozzák meg, hogy miként tud
az adott üzleti egység sikert elérni a piacon. Az üzleti egységek jól elkülöníthető üzleti
területek a vállalton belül, versenyhelyzetük és eredményességük önmagukban is értékelhető.
A BCG mátrix egyfajta belső elemzésre szolgál (kétdimenziós mátrix) mely két szempont
kombinálásával értékeli az egyes üzleti egységeket.

Piacnövekedés magas Kérdőjelek Sztárok

Kutyák Fejőstehenek
Piacnövekedés alacsony

Piaci részesedés: Alacsony Magas

Kérdőjelek: magas növekedésű piacokon alacsony részesedés, dönteni kell mennyire,

támogatják ezt a bizonytalan üzleti egységet, de a sztárok közé jutás lehetőségét magában
hordozza.
Sztárok: magas részesedés a gyorsan növekvő piacokon, támogatni kell a terjeszkedési és
marketing költségeik finanszírozását.
Kutyák: legnehezebb helyzetben vannak, alacsony részesedés alacsony növekedésű piacokon,
el kell gondolkodni, meddig érdemes finanszírozni, de a csekély eredmény ellenére érdemes
lehet tartani pl. a versenytársak távoltartása érdekében.
Fejőstehenek: stabil, alacsony növekedésű piacokon hozzák a korábbi befektetések
pozitívumait, jelentős befektetésre nincs szükség, de ügyelni kell a költségek alacsonyan
tartására. Rendszerint ezek teremtik meg a fejlesztés forrásait.

46. Miben áll Porter szektorelemzése (Five forces model)

A vállalat környezetét, amelyben működik jellege szerint kompetitív és általános környezetre

szokás felosztani. A kompetitív környezet a vállalat üzletágában tevékenykedő, vagy az
üzletághoz közvetlenül kapcsolódó tényezőket soroljuk.
A vállalat kopetitív környezetét Porter „öt erő” modelljével szokás bemutatni.

HELYETT
ESSÍTŐ
TERMÉK
ET
BESZÁLLÍTÓK KÍNÁLÓK
VERSENYTÁRSAK VEVŐK

PONTENCIÁLIS
ÚJ BELÉPŐK
 A versenytársak kompetitív ereje abból ered, hogy mindegyikük megpróbál kedvezőbb
piaci pozíciót kivívni, versenyelőnyre szert tenni velünk szemben.
 A beszállítók kompetitív ereje az alkupozícióból és befolyásukból ered, ez annál nagyobb,
minél fontosabb számunkra ez az input.
 A vevők kompetitív ereje szintén az alkupozíciójukból és befolyásukból ered, de most az
ellenkező szerepben, mint a beszállítóknál. Ez az erő annál nagyobb, minél kevesebben
vannak és minél nagyobb mennyiségben, vásárolnak.
 A potenciális új belépők kompetitív ereje az a fenyegetés, hogy új versenytársként
beléphetnek ebbe az üzletágba.
 A helyettesítő termékeket kínáló vállalatok kompetitív ereje az a próbálkozás, hogy
magukhoz csábítsák a mi vevőinket: pl. sör helyett fagyit, telefonálás helyett e-mailt.

47. Miben áll a vállalati képességek feltárására szolgáló SWOT elemzés? (497)

SWOT-Strenghts,Weakness,Opportunities,Threats
-Erősségek, Gyengeségek (belső)
-Lehetőségek, Fenyegetések (külső)
A SWOT elemzés a vállalat erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és
fenyegetettségének összefoglaló elemzésére szolgál.
A helyzetelemzés során a vállalatnak nagyon kritikusnak kell lennie saját helyzetének
értékelésében. Meg kell határozni az erősségeket és gyengeségeket, milyen erőforrásokat
képes a vállalat megmozdítani a tervei megvalósításához. Elemezni kell az akció és reakció
képességet, a rendelkezésre álló erőforrásokat stb.
Az elemzés során a hangsúlyt az erősségek, gyengeségek, és fenyegetések felsorolása helyett
arra kell helyezni, hogy ezek milyen kapcsolatban állnak a stratégiával.
Alapvetően ki kell értékelni a SWOT listát abból a szempontból, hogy milyen
következményei vannak a stratégiára nézve és a stratégia alkotásánál milyen területeket, kell
még feltárni.
BELSŐ MOTÍVUMOK

Erősségek: Gyengeségek:
Jó pénzügyi források, Gyenge pénzügyi források,
Versenyképesség, Hiányos stratégia,
Vásárlók jó véleménye, Elavult létesítmények,
Elismert piaci szerep, Romló piaci pozíció,
Fejlett technológia, Belső működési problémák,
Méretgazdaságosság, K+F elégtelen,
Más, Más,

KÜLSŐ MOTÍVUMOK

Lehetőségek: Fenyegetések:
Belépés új piacokra, Új versenytárs,
Más vásárlói csoportok kiszolgálása, Helyettesítő termékek,
Termékvonal kiterjesztése, Kedvezőtlen kormányzati politika,
Jobb stratégiai csoportba kerülés, Vásárlói igény és ízlés változása,
Gyorsabb piaci növekedés, Kedvezőtlen demográfiai változás,
Más, Más

48. Mi az alapja a vállalkozói, adaptív és tervezői stratégia megközelítés

megkülönböztetésének? (478-483)

A vállalkozói megközelítés azokra a vállalatokra jellemző, amelyeknek meghatározó

szereplője a tulajdonosi és menedzseri funkciókat jó részt egy személyben kézben tartó magán
vállakózó, az erős vezető aki kockázatos akciókat tud és akar kezdeményezni.
Négy fő jellemzője:
 A stratégiát az új lehetőségek keresése határozza meg, a központban a pozitív lehetőségek
állnak, a problémákat másodlagosként kezeli.
 A hatalom és a felelősség egyértelműen a vállalkozó kezében összpontosul.
 A vállalkozói stratégiát a „nagy lépések politikája” jellemzi. A nagy nyereség reményében
vállalják a jelentős kockázatot.
 Központi cél a növekedés, a döntéshozót ez motiválja. .A stratégia a vállalkozó
döntéseinek összessége.
Meg kell jegyezni, hogy ez a megközelítés nem minden kisvállalkozásra jellemző.
Az adaptív megközelítés azokra a vállalatokra jellemző, amelyek bonyolult környezetben
működnek és tartózkodnak a jelentős változásoktól. Az egymást követő kihívásoknak akarnak
megfelelni, konfliktusfeloldó eljárásokat alkalmaznak. Fő jellemzői:
 Nincsenek világosan meghatározott célok, a célrendszert az érintettek alkudozása alakítja.
Szó sem lehet semmiféle célmaximálásról (sem profit, sem növekedés, sem más) –a
problémák kielégítő megoldásait keresik.
 A REAKTÍV megoldások (reagálások) jellemzik a proaktív kezdeményezésekkel
szemben. A felmerülő problémák megoldását keresik az új lehetőségek feltárása helyett. A
döntéshozók a minél biztonságosabb megoldásokat keresik és törekszenek a
bizonytalanság csökkentésére.
 Az adaptív vállalati stratégiát a kis lépések politikája jellemzi. Nagy súlyt helyeznek a
visszacsatolásra, arra törekszenek, hogy viszonylag stabil helyzetüktől ne távolodjanak el
túlságosan. Ügyelnek rá, hogy a visszacsatolások révén lépéseik könnyen korrigálhatók
legyenek.
 Az össze nem kapcsolódó döntések jellemzik, a döntéshozók nem is képesek ezeket
összhangba hozni. A sorozatos döntések így egymástól többé-kevésbé függetlenül
születnek, kevés figyelmet fordítanak a koordinációra. A stratégia a folyamatos
alkufolyamat eredménye.
A tervezői megközelítés akkor alkalmazható, ha a vállalat elég nagy ahhoz, hogy
megengedhesse magának az elemzés költségeit, ahol a kulcsszereplő az elemző, akinek
jelentős felelőssége van a stratégiaalkotásban. Rendszer-szemléletű elemzésre épül,
különösen a döntési alternatívák költség-haszon elemzésére. Lényege a meghatározott célok
és a korlátozott erőforrások és eszközök egymáshoz rendelése. A stratégia a rendszeres
elemzés végén áll elő.
49. Mi a különbség a vállalat életciklusa és belső üzleti ciklusa között? (504)

A vállalt életciklusa
I. Szakasz: születés- a vállalkozó személyiségét, szemléletét tükrözi. Az életpálya
kezdetén lévő vállalat először az alapító (k) irányító tevékenységére épít.
II. Szakasz: növekedés- Ahogy a vállalat növekszik, a vezető már nem tudja áttekinteni a
vállalt működését, szakértelme sincs meg ahhoz, hogy valamennyi területet irányítsa,
így létrejön a funkcionális szervezet, amely további növekedés esetén decentralizálást
tesz szükségessé.
III. Szakasz- érettség, kifejlettség, kialakult rendszer szerint működik a vállalat, a
tevékenységek allokációja a gördülékeny üzletvitelt biztosítja. Sok vállalat nem lép túl
ezen a szinten.
IV. Szakasz: hanyatlás- a vállalatok jelentős része szenved el működése során hosszabb
vagy rövidebb ideig tartó visszaeséseket. Az ilyen helyzet strukturális „műtéti”
beavatkozást igényel. Jellemző bizonyos területek visszafejlesztése, profira irányuló
stratégia alkalmazása, vagy a működési kör megváltoztatása. (költségcsökkentés,
jövedelemnövelés, eszközcsökkentés vagy kombinált stratégiák)
V. Szakasz: megszűnés. A szervezeti struktúra felbomlása, csődeljárás, felszámolás.

A belső üzleti ciklus Ha erről valaki találna valamit, megköszönném…a következő csak tipp,
én nem találtam róla semmi konkrétumot.
Bizonyos időintervallumhoz vagy egy-egy project megvalósulásához köthető. Lehet néhány
hónap, de lehetnek évek is. Nagyban befolyásolják a vállalati célok, a vállalati stratégia és a
részstratégiák hatékonysága, de nem elhanyagolhatóak a külső körülmények sem, a piac, a
kereslet stb.

50. Milyen elemekből áll egy vállalat tudástőkéje? (324-325)

 Az emberi tudástőke: az emberek fejében lévő ismeret, tapasztalat, képesség, kreativitás

stb.
 A szervezeti tudástőke: „ez az, ami marad, amikor az emberek hazamennek”, információs
rendszerek, adatbázisok, folyamatok.
 A kapcsolati tudástőke: az érintettekkel való kapcsolatok tudástartalma (fogyasztói hűség,
lobbykapcsolatok, a környezetbe való beágyazottság stb)
A tudásmenedzsment hat összetevője:
1. a vállalaton belül felhalmozódott és folyamatosan keletkező tudás
feltérképezése, tárolása és elérhetővé tétele
2. a rejtett tacit tudás minél nagyobb hányadának explicitté tétele
3. tudásközvetítési stratégiák kidolgozása, az átadás és a befogadás feltételeinek
megteremtése
4. a tudásmenedzsment során létrejövő új szerepkörök szervezetbe integrálása
5. az intellektuális vagyon mérése és elemzése
6. a tudáspiac elemzése, a tudáspiaci kapcsolatok kifejlesztése és ápolása.