PK 1.

A bíróság az eltűnt személyt holtnak nyilvánító határozatában a halál helyét nem állapíthatja meg. Ha a halál
helye a bizonyítási eljárás adatai alapján ismertté válik, a halál ténye megállapításának van helye.

PK 29.

A Bíróság birtokvédelmi ügyben a hasznok és károk kérdésében kérelem nélkül akkor köteles ítéletet hozni, ha
az eljáró jegyző is rendelkezett róla.

PK 31.

Ha a bír. a jegyző birtokvédelmi határozata folytán indított keresetet elutasítja, akkor a végrehajtásról a jegyző
gondoskodik, ha a keresetnek részben, vagy egészben helyt ad, akkor a végrehajtás a bíróságra tartozik.

PK 4.

Közös tulajdon esetén önmagában a tulajdoni aránytól eltérő használat nem vezethet a többletterület
elbirtoklásához.

PK 6.

Az új birtokos a saját elbirtoklásának idejéhez a Ptk. 122. §-a alapján csak akkor számíthatja hozzá azt az időt,
amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült, ha az elődje elbirtoklás útján még nem
szerezte meg a tulajdonjogot.

PK 265.

A bíróság ítélete állapítja meg a határvonalat ha a fél sérelmesnek tartja a térképen szereplő határvonalat és ez
földhivatali eljárásban nem orvosolható, illetve hiába próbálkoztak vele.

PK 34.

A fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánított elsőfokú ítélet alapján kifizetett tartásdíjat,
életjáradékot , balesetei járadékot illetve a túlfizetett összeget a fellebbezési bíróság által történt elutasítás vagy
marasztalás összegének leszállítása esetén nem lehet visszakövetelni, annak azonban nincs akadálya, hogy a
kötelezett a jogalap nélkülivé vált fizetést a jogosulttal szemben fennálló követelésébe beszámítsa.

PK 40.

A közös károkozók a károsulttal szemben akkor is egyetemlegesen felelnek, ha a kárt több személy fokozott
veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta és a károsult az egyik veszélyes tevékenységet folytató
házastársa.

PK 46.

A baleset következtében munkaképtelenné vagy csökkent munkaképességűvé vált személy által kártérítés címén
igényelt járadék összegének meghatározása szempontjából a baleset előtti átlagkereset, illetőleg ennek a munka
képesség-csökkenés mérvéhez igazodó része és a társadalombiztosításról szóló jogszabályok
alapján folyósított társadalombiztosítási ellátás között mutatkozó különbözetet kell olyan kárnak tekinteni,
amelyet a balesetért felelős személy köteles a felelőssége arányában megtéríteni.

PK 47.

A baleset következtében meghalt szülő tartásra jogosult gyermekét megillető baleseti járadék összegének
meghatározásánál a gyermek terhére nem lehet figyelembe venni azt, hogy a gyermeket eltartó másik szülő után
családi pótlékra vált jogosulttá. A baleset következtében meghalt szülő által életében kapott családi pótlékot
viszont a gyermek javára figyelembe kell venni a baleseti járadék összegének meghatározásánál akkor, ha a
gyermeket eltartó másik szülő családi pótlékra nem jogosult.

PK 104.
ha a tartásdíj fizetésére kötelezett szülő a jogerős bírói ítélettel a másik szülőnél elhelyezett gyermeket
jogellenesen magához veszi, tartásdíj fizetési kötelezettség alól általában nem mentesül, de előfordulhat, hogy a
gyermek önkényes magához vétele a gyermek érdekében történ, ilyenkor mentesíthető.

PK 102.

A Csjt. 35. §-ának (1) bekezdésében meghatározott törvényi vélelmet csak arra jogosított által indított perben
hozott bírósági határozattal lehet megdönteni. Ezért a feleség által a férj ellen indított gyermektartási perben az
alperes nem hivatkozhat kifogásként arra, hogy a gyermek nem tőle származik. A Pp. 153. §-ában foglalt
rendelkezések ilyen esetben is irányadók.

PK 97.

Az anya férjének a gyermek fogamzási idejét megelőző időponttal történt holtnak nyilvánítása esetében a
gyermeket házasságon kívül születettnek kell tekinteni.

PK 298. I.

A házastársak közös lakásának használatával kapcsolatos jogvitában a lakáshasználat rendezését kell kereseti
kérelemnek tekinteni, amelyen belül a rendezés módjának meghatározása a bíróság feladata.