Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar
A késő római és kora bizánci liturgikus tárgyak
RENB1208
2018/19/1
Neményi Réka

A Vandál-királyság kialakulása Észak-Afrikában

A vandálok elől elrejtett kincsleletek és a vandál pénzverés története

Poros Lilla

PTE Régészet Tanszék

3. évfolyam

2018
 Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék………………………………………….……………….1
Bevezetés……………………………………………….…………………2
I. Történeti háttér…………………………………….…………………….3
II. Kincsleletek Észak-Afrikából………………….……………………….5
II. 1. Karthágói-kincs…………………….………………………….5
II. 2. Ténès-i kincs…………………….…………………………….6
III. Vandál pénzverés……………………..………………………………..8
III.1. Aranypénzek……………..…………………………………....8
III. 2. Vandál királyi ezüstpénzek…………………………………...9
III. 3. Bronzpénzek egy Szardeiszból előkerült kincsleletben……10
Összegzés………………………………………………………………….11
Bibliográfia………………………………………………………………..12
Képjegyzék………………………………………………………………..14

1
 Bevezetés

Dolgozatomban a vandál fennhatóság alatti Észak- Afrikával, a Vandál-királyság

kialakulásának és fennállásának időszakával foglalkozom. Dolgozatom célja ezen
időszak legjelentősebb régészeti leleteinek bemutatása.
Dolgozatom legelső részében igyekszem röviden áttekinteni a főbb történeti
eseményeket egészen a vandálok Észak- Afrikába való betörésüktől kezdve a Vandál-
királyság megszűnéséig.
Dolgozatom második részében a feltehetőleg vandál hódítások következtében a helyi
lakosság által elrejtett kincsleletekkel foglalkozom. Két kincsleletet mutatok be, a
Karthágói- és a Ténés-i kincset. A két kincslelet jelentősebb tárgyait részletesen
ismertetem dolgozatomban.
Dolgozatom harmadik és egyben utolsó nagy fejezetében a vandál éremverés kérdésével
foglalkozom. Ismertetem annak kialakulását, kialakulásának okait, a kutatásban
felmerülő problémákat. Főbb fajtáit, motívumait és ikonográfiáját példákkal szeretném
bemutatni.
Dolgozatomat összegzéssel zárom.

2
 I. Történeti háttér

Dolgozatomban nem szeretnék kitérni a vandálok eredetkérdésére és a vándorlásukkal

kapcsolatos problémákra. A történeti hátteret Afrikába való vándorlásukkal kezdeném,
úgy gondolom ennek a több, mint 100 év történetének az ismerete elengedhetetlen a
vandálok afrikai tevékenységének megértéséhez.

Geiseric Kr.u. 428-ban lett vandál király.1 Kr.u. 429-ben a Hispániában tartózkodó
vandálok és alánok, a gótok elől menekülve áthajóztak Julia Traducta kikötőjéből, a
Gibraltári-szoroson átkelve, Észak-Afrika négy különböző kikötőjébe. Victor Vitensis,
ókori történésztől tudjuk, hogy átkelésükkor Geiseric népszámlálást tartott, innen tudjuk,
hogy körülbelül 80000 emberrel lép át Afrikába.2
Miután partra szálltak Észak-Afrikában, kelet felé indultak, ahol szembetalálták magukat
a római sereggel. A római sereget Bonifacius vezette, aki súlyos vereséget szenvedett a
vandáloktól. Később Itáliából érkezett római utánpótlás, de a vandálok velük is
leszámoltak.3
A vandálok először Hippo Regius felé indultak. Hippo Regius, Szent Ágoston püspök
székhelye, az orthodox kereszténység egyik jelentős központja volt. Az ariánus vandálok
Kr.u. 431-ben foglalták el, Szent Ágoston püspök Kr.u. 430-ban bekövetkezett halála
után.4
A hódítás után újra elindultak, ezúttal Karthágó felé. Kr.u. 439-ben foglalták el
Karthágót, Africa Proconsularis provincia központját. A Nyugatrómai Birodalom
fővárosa, Róma mellett, Karthágó volt a legjelentősebb város a maga közel 200 000 fős
lakosságával. A gabona nagy részét is innen szállították Rómába, így nagy jelentősége
volt elvesztésének, Rómának továbbra is érdekében állt jó viszonyt ápolni a
vandálokkal.5 Karthágó lett az észak-afrikai Vandál-királyság központja.6
Karthágó elfoglalásával kialakult a status quo a Nyugatrómai Birodalom és a Vandál-
királyság között, melyet Kr.u. 442-ben szerződésbe is foglalt Geiseric és III.
Valentinianus. A szerződést egy házasság is megpecsételte volna, de erre nem került sor,
1 Merrils 2004 37.
2 Merrils, 2004 38.
3 Cilliers, 2007 43.
4 Merrils, 2004 38.
5 Merrils, 2004 38.
6 Berndt, 2008 253.

3
csak Valentinianus halála után. III. Valentinianus lányát, Eudociát jegybe adta Huneric-
hez, Geiseric fiához.7
A vandálok rövid idő elteltével nem csak Észak-Afrika egy részét, de Szardíniát,
Korzikát, Szicíliát és a Baleár-szigeteket is elfoglalták, így kezükben tartották az egész
Nyugat-Mediterráneumot. Csak idő kérdése volt, hogy mikor szállnak partra Itáliában.
Kr.u. 455-ben került sor Róma kifosztására. Geiseric, III. Valentinianus meggyilkolására
hivatkozva tört be Rómába. Róma kifosztása után megvalósult Huneric és Eudocia
házassága.8
Innentől már csak a Keletrómai Birodalom jelentett veszélyt Geiseric számára. Bizánc
flottát küldött Afrikába, hogy leszámoljon a vandálokkal, de vereséget szenvedtek.
Végül Kr.u. 476-ban a keleti féllel is sikerült békét kötni a vandál uralkodónak, aki 1
évvel később Kr.u. 477-ben közel 50 év uralkodás után meghalt.9
Huneric Kr.u. 477-484-ig uralkodott, őt két unokaöccse Gunthamund (Kr.u. 484-496) és
Thrasamund (Kr. u. 496-523) követte. Kr.u. 523-ban Geiseric unokája, Hilderic került
hatalomra, akit a vandál arisztokraták támogatását élvező trónbitorló, Geiseric unokája,
Gelimer váltott le Kr.u. 530-ban. Az uralkodói hatalom meggyengülését Justinianus
bizánci császár kihasználta, seregét Belisar vezetésével a vandálok ellen küldte. Belisar
legyőzte a vandálokat és visszaszerezte a vandálok által elfoglalt területeket. Gelimert
bebörtönözték Bizáncban, de nem végezték ki, mivel a császári család tagja volt.10

7 Merrils, 2004 40.

8 Merrils, 2004 40.
9 Berndt, 2008 254.
10 Berndt, 2008 254.

4
 II. Kincsleletek Észak-Afrikából

Dolgozatomban két híres kincslelet szeretnék ismertetni, melyeket az Észak-Afrikában

élő családok, valószínűleg a vandálok elől rejtettek el. Elrejtésük a vandál betörésekkel
hozhatók összefüggésbe.

II. 1. Karthágói-kincs

A kincslelet a 19. században került elő Karthágóból, a Szent Lajos dombon található
kápolnából. A kincslelet darabjait ma két múzeum őrzi, a British Museum Londonban és
a Louvre Párizsban.11 A leletegyüttes 32 db tárgyból áll, 24 db ezüsttárgyból és 8 db
ékszerből. A kincsleletet a Kr.u. 4-5 század fordulójára keltezik.12
A kincslelet néhány tárgyát szeretném részletesen ismertetni, főleg a British Museumban
található ezüsttárgyak egy részére szeretnék kitérni.

AF3275 peremes tál (1.kép):

Az ezüst tálnak széles, lapos pereme van. Pereme szélén gyöngy mintával díszítették,
alján talpgyűrűvel látták el. A peremen 4 db pásztorjelenet látható, a jeleneteket maszkos
alakok választják el egymástól. A tál középső medaillonjában is egy pásztor látható,
egyik oldalán kutyával, a másik oldalán kossal.13

AF3276 peremes tál (2.kép):

Ez a darab kialakítását tekintve hasonlít az előbb említett ezüst tálhoz. Ennek is széles,
lapos pereme van és talpgyűrűvel rendelkezik. A perem külső és belső szélein is
gyöngysor minta látható. A peremen 4 db jelenet látható, két vadász és két
pásztorjelenet, melyeket itt is maszkos férfi és nő alakok választanak el egymástól. A tál
belsejében növényminta látható.14

11 Baratte, 2002 7.
12 Baratte, 2002 9.
13 Barette, 2002 99.
14 Baratte, 2002 100.

5
AF3278 (3.kép) , AF3277 (4. kép) feliratos ezüst tálak:
Két lapos ezüst tál került elő a kincsben, ezeket feliratok díszítik. Az egyiken a
LOQVERE FELITER felirat olvasható, a tálon Krisztus-monogram látható15, míg a
másikon a D. D. ICRESCONII CLARENT. Ez utóbbi felirat alapján köti a kutatás a
vagyonos Cresconi családhoz a kincsleletet.16

AF3283-3289 Félgömbös kanalak17 (5.kép):

A kanalak félgömbalakban végződnek, nyelük nyolcszög átmetszetű és gombban
végződik. A kanál teste és nyele között szögletes díszítés látható, melynek két oldalán
hullámos minta figyelhető meg. A szögletes tagon nielló díszítés és kereszt látható.18

AF3294 Kanál Krisztus-monogrammal (6.kép):

A kanáltest lapos és kerek alakú, a kanál nyele vékony. A kanáltesten megfigyelhető egy
Krisztus-monogram, melynek két oldalán az „α” és „ω” betűk láthatóak.19

II. 2. Ténès-i kincs

A kincslelet Mauretania Caesariensisből kerül elő a 20. század első felében. Jacques
Heurgon publikálta a leleteket. A leletanyag a Kr.u. 4-5 század fordulójára keltezhető.
Egy olyan családé lehetett, melynek tagjai magas rangú hivatali tisztségviselők voltak. A
kincslelet medaillonokból, egy brossból, fibulákből, karkötőkből, veretekből, zarándok
ampullákból és övcsatokból áll. Ezek közül néhányat kiemelek és ismertetem.20
A leleteket datáláskor általában az Esquilinus-i kinccsel szokták párhuzamba állítani,
ami a Theodosius-kori stílusjegyeket viseli magán és nagy hasonlóságot mutat a Ténès-i
kinccsel is.21

15https://www.britishmuseum.org/research/collection_online/collection_object_details.aspx?
objectId=60366&partId=1&place=31013&plaA=31013-3-2&page=1
16ttps://www.britishmuseum.org/research/collection_online/collection_object_details.aspx?
objectId=60362&partId=1&place=31013&plaA=31013-3-2&page=1
17 Barette, 2002 104.
18https://www.britishmuseum.org/research/collection_online/collection_object_details.aspx?
objectId=60443&partId=1&place=31013&plaA=31013-3-2&page=1
19https://www.britishmuseum.org/research/collection_online/collection_object_details.aspx?
objectId=60441&partId=1&place=31013&plaA=31013-3-2&page=1
20 Boardman, 1959 213.
21 Ross, 2005 149.

6
Fibulák (7.kép):
A kincsleletben összesen 3 db arany fibula található: egy delfin alakú töredék és még két
fibula, melyek nagyon hasonlítanak egymásra. Mindkettő hagymafejes fibula. Az
egyikről felmerült az ún. Stilicho-diptychon-on látható analógiája alapján, hogy császári
ajándék lehetett egy magas rangú személy, akár egy magister militum számára is.22

Övcsatok (8. kép), övveretek (9. kép):

Az előkerült övcsatok és veretek bronzból készültek, valószínűleg militaria részét
képezhették. A csatfej áttört technikával készült, a veretek rovátkolással készültek.
Rovátkolásra Magyarország területéről is van példa, Győrből. Keltezésük a germán
állatstílus és a díszítés alapján lehetséges, kontextus híján. A Kr.u.4. század közepétől az
5. század közepéig keltezhetőek, valószínűleg a Kr.u. 429-es vandál betörésekkel
hozható összefüggésbe elrejtésük.23

Karkötők (10. kép):

Karkötőből 4 db került elő, ezek mindegyike aranyból készült. Az egyik karkötő áttört
technikával készített, madár és növényminták láthatóak rajta. A másik karkötőt
kőberakások díszítették. Ezek mellett még egy karkötőtöredék is előkerült. A negyedik
karkötő pedig mindössze 5 cm átmérőjű, ezért a kutatás ezt gyerek karkötőnek tartja.24

Ezüst ampulla (11. kép):

A leletegyüttes egyik legkülönlegesebb darabja az ezüst ampulla. A zarándok ampullák
ritkán készültek ezüstből. Szélein növényminta látható, középen „α”-val és „ω”-megával
kiegészített Krisztus-monogram látható.25
Ezt a tárgyat tartja a kutatás a kincslelet legkésőbbre keltezhető darabjának.26

22 Heurgon, 1958 21-30.

23 Eger, 2012 118-123.
24 Heurgon, 1958 47-50.
25 Heurgon, 1958 51-55.
26 Boardman, 1959 213.

7
Aranybross (12. kép) :

A kincslelet legvitatottabb tárgya ez az aranyból készül bross. A bross medaillonjában

egy női büszt látható, a nőalak azonosítása nagy vitákat eredmlnyezett a kutatásban. A
bross alján kereszt alakú csüngők lógnak le, ezek keltezése is problémát okoz a kutatók
számára.27
A hölgyet császárnéként azonosították. A császárné azonosítása alapján lehet
pontosabban keltezni a brosst. Van aki, Galla Placidiának tartja, így kb. Kr. u. 420-ra
lehetne keltezni. Mások az arc kidolgozottsága alapján rokonságba állítják Theodosius
császár Missoriumával és a császár feleségeivel, Aelia Flacillaval és Gallával azonosítják
a nőalakot. Ez utóbbi elképzelés alapján a bross Kr.u. 380-400 közé keltezhető.28

III. Vandál pénzverés

Pénzveréssel kapcsolatban dolgozatomban az ezüst és arany pénzekre szeretnék kitérni.

A bronzpénzekkel kapcsolatban egy Szardeiszből előkerült kincsleletet szeretnék
ismertetni.

III.1. Aranypénzek:

Voltak kutatók, akik arany pénzeket tulajdonítottak a vandáloknak, ám ezekről hamar

kiderült, hogy inkább az osztrogótokhoz és a burgundiakhoz köthető. A vitatott érmekről
kiderült, hogy inkább nyugat-európai verdékhez köthető, nem pedig a karthágóihoz. Az
tény, hogy a birodalom területein forgalomban levő solidusok jelentették a vandál
kézben levő afrikai provinciák pénzügyi rendszerének tetőpontját. Ez az egy pénznem
volt használatban a kereskedelemben is. Karthágóban nem vertek aranypénzeket,
tiszteletben tartották, hogy csak a birodalmi verdék verhettek aranypénzeket. A vandál
Észak-Afrikából előkerült aranypénzek nagy részét Bizáncban verték.29
Az arany csak kereskedelem útján kerülhetett be Afrikába, ahonnan kukoricát, olajat,
garumot és gabonaféléket exportáltak a birodalom területeire. Az arany beáramolhatott

27 Boardman, 1959 213.

28 Ross, 2005 149.
29 Berndt, 2008 257-258.

8
Róma kizsákmányolásakor is Afrikába, sőt a vandálok egy ideig foglyokat is ejtettek a
karthágói bennszülött arisztokrácia közül váltságdíjért cserébe. Foglyokat még Kr.u.
455-ös Rómába való betörésük során is vittek Karthágóba. Victor Vitensis beszámol
arról, hogy Karthágó püspöke, Deogratias arany és ezüst liturgikus tárgyakért cserébe
próbálta meg kiváltani a foglyokat. Procopiustól tudjuk, hogy a római betörésekkor nem
csak foglyokat, hanem rengeteg nemesfémet is elvittek a vandálok Afrikába. Még
Iuppiter Capitolinus templomának bronzból készült tetejét is leverték. 30
A kutatásban felmerült, hogy Kr.u. 533-ban, Justinianus észak-afrikai hódító
törekvéseinek esetleg köze lehetett Karthágó és környékének jólétéhez, a terület kiváló
gazdasági helyzetéhez.31 Az írott források arról is beszámolnak, hogy a trikamaroni
ütközet után a bizánci sereg tagjai jelentős nemesfém tárgyakat zsákmányoltak a
legyőzött vandál katonáktól.32

III. 2. Vandál királyi ezüstpénzek (13., 14. kép):

Ezüstpénzeket Gunthamund uralkodásától kezdve vertek a vandálok egészen Gelimer

uralkodásáig bezárólag. Két típus létezett az egyik megnevezte a királyt, a másik nem. A
vandál uralkodók egész forgalmi sort verettek az 50 denariustól a 4 nummusig, bár 100
denariust csak Gunthamund uralkodásakor vertek. 33
A vandál királyi pénzek Honorius császár érmeit másolták. Két típusuk van. Az egyiken
egy ülő Róma perszonifikáció figyelhető meg, VRBS ROMA felirattal. A másikon K
betű olvasható, ami a karthágói verdére utal. A készítési idejük megállapítása problémát
okoz, a legtöbb kutató Huneric uralkodására keltezi őket. Amit biztosan tudunk, hogy
Huneric fiától, Hilderictől kezdve megjelent a gabonakalászt tartó Karthágó
perszonifikáció. Geiseric és Huneric uralkodására egy ezüstpénzt sem lehet keltezni, az
érmeken nincsenek az ő uralkodásuk idejére utaló nyomok. A királyi nevek
Gunthamundtól Gelimer uralkodásának végéig jelen vannak az érmeken. Gyakran
jelennek meg az érmeken a D N (dominus noster) betűk és a REX felirat is. A
hátoldalukon gyakran a pénz értéke látható, melyet füzér vesz körbe, végeinél pont
minta vagy kereszt látható. Hilderic érmein gyakran Karthágó perszonifikáció látható az

30 Benrdt, 2008 258-260.

31 Berndt, 2008 259.
32 Berndt, 2008 261.
33 Berndt, 2008 261.

9
érték helyett. Gyakran búzakalász, ág vagy virágok figyelhetőek meg a kezében.
Bizonyos érmeken megjelenik vele a FELIX KARTHAGO felirat is.34

III. 3. Bronzpénzek egy Szardeiszból előkerült kincsleletben:

A vandál bronzpénzeket egy Szardeiszből, Lydiából előkerült kincslelet érmei alapján

szeretnék szót ejteni. A kincslelet 1982. július 16-án került elő, minimusokból áll. A Kr.u.
5-6. század fordulójára keltezhetőek az érmek. A föld alá lett temetve egy közösségi
területen, nem messze egy ajtótól, textilnyomok arra utalnak, hogy egy kis erszényben
lehettek az érmek. Egy szegényebb helybeli vagy egy rabszolga rejthette el. Az
kincsleletből vandál érmek is előkerültek. Thrasamund előkerült 8 db érme alapján,
melyek valószínűleg frissen kerültek a földbe, Kr.u. 496 után kellett elásnia a
tulajdonosnak. Elrejtésének időpontjával kapcsolatban felmerült a Kr.u. 498-as római és
bizánci reform, melyet Kr.u. 512/3 körül Anastasius kiegészített. Ez utóbbi eseménnyel
kapcsolatban egy érem se került elő a leletből, így valószínűleg Kr.u.512/3 előtt
kerülhetett sor az elrejtésre.35
A kincsleletben 8 db Thrasamund érme található. Ezeket Kr.u. 496-ban verték.
Szardeiszba való eljutása csak ezután történhetett. 36 A kincslelet érmei közül összesen 9
készült a karthágói verdében, a 8 db Thrasamund érmén kívül van egy korábbi is. Vajon
kereskedelem útján került ilyen messzire ez a 9 db vandál bronzpénz?37

34 Berndt, 2008 261-262.

35 Burrel, 2007 235-236.
36 Burrel, 2008 160.
37 Burrel, 2008 167.

10
 Összegzés

Dolgozatomban célom az észak-afrikai Vandál-királyság bemutatása volt.

A vandálok 80 000 fővel keltek át a Gibraltári-szoroson, majd Afrikába való
érkezésükkor azonnal kelet felé vették az irányt. Elfoglalták Hippo Regius-t. A város
ostroma, amellett, hogy a város római kori történelmének végét is jelentette, nagyon
súlyos csapás volt az észak-afrikai orthodox kereszténységre, hiszen itt volt Szent
Ágoston püspök székhelye. Azzal, hogy vandál kézbe került az ariánus irányzat lett a
követendő. Geiseric fél évszázados uralkodása során nem csak a Vandál-királyságot
alapította meg, de elérte, hogy a nyugati és keleti birodalomfél is elismerje hatalmát, így
lett a Vandál-királyság a harmadik nagyhatalom a Mediterráneumban. A Vandál-
királyság végét Gelimer puccsa jelentette, hiszen az uralkodói hatalom meggyengülése
és a Bizánccal kötött megegyezés megszegése kihagyhatatlan lehetőséget jelentett
Justinianus császár számára, aki Belisar vezetésével elindította seregeit, hogy
meghódítsák a Vandál-királyság területét.
A vandál betörésekkel kapcsolatban két kincslelet hozható összefüggésbe, a Karthágói és
a Ténès-i. Mindkét kincslelet értékes nemesfém tárgyakból áll. Mivel a régészeti
kontextusuk ismeretlen, így egyedül a tárgyak kidolgozottsága, a minták és analógiák
segítségével lehet keltezni a kincsleleteket. A kincsleleteket gazdag, magas rangú
tisztviselőkhöz köti a kutatás.
A Vandál-királyság területén jelentős pénzverés zajlott, a verde Karthágóban volt.
Lehetőség volt nagy mennyiségű pénz verésére, hiszen rengeteg fém áramlott be a
Afrikába kereskedelem és rablás útján. Aranypénzeket sosem vertek a vandálok,
tiszteletben tartották, hogy az az osztrogótok és Bizánc kiváltsága. Ezüstpénzeket vertek,
ezek szolgáltak a vandál királyi propaganda alapjául. Ezeket a pénzeket csak
Thrasamund és Gelimer uralkodása között lehet nyomon követni. Az érmeket római
mintára, Honorius érmei alapján készítették. Megjelentek rajta Róma és Karthágó
perszonifikációi és feliratok is, melyek a két városra és a vandál uralkodókra, REX-ként,
királyként utalnak. Dolgozatom végén a vandál bronzpénzekkel kapcsolatban egy
kincslelet keltezési problémájára szeretném felhívni a figyelmet. A Szardeiszből
előkerült éremkincslelet nagy jelentőségű, hiszen az innen előkerült vandál érmek
bizonyítják, hogy a vandál pénzek milyen messzire el tudtak jutni, valószínűleg
kereskedelem útján.

11
 Bibliográfia

 BARATTE, F., Metzger C. and La Niece S. Le trésor de Carthage: contribution à

l'étude del'orfèvrerie de l'Antiquité tardive Paris. 2002.

 BOARDMAN, J. 1959. J. Heurgon, Le trésor de Ténés. Paris: Arts et Métiers

graphiques, 1958. in: Journal of Roman Studies, 49. 213.

 BURREL, B. A Hoard of Minimi in Sardis and the Currency of the Fifth

Century C.E. in: Revue Numismatique vol. 163. 2007. 235-282.

 BURREL, B. Small Bronze Hoards at Late Fifth Century C.E. Sardis. in:
CAHILL, N. D. (ed.) Love for Lydia A Sardis Anniversary Volume Presented
to Crawford H. Greenewalt, Jr. Distributed by Harvard University Press.
Cambridge, Massachusets, London, England. 2008. 159-170.

 CILLIERS, L. Some Thoughts on the Demise of Roman Influence in North

Africa, 5th/ 6th Century A.D. in: Akroterion 52 2007. 37-48.
link: http://akroterion.journals.ac.za/pub/article/viewFile/51/154

 EGER, C. Spätantikes Kleidungszubehör aud Nordafrika 1. in: MACKENSEN,

M. (ed.) Münchner Beiträge zur Provinzialrömischen Archäologie Band 5.
Reichert Verlag Wiesbaden. 2012.

 HEURGON, J. La Trésor de Ténès. Arts et Métiers Graphiques, Paris. 1958.

 MERRILLS, A. H. Monks, Monsters, and Barbarians: Re-Defining the African

Periphery in Late Antiquity. in: Journal of Early Christian Studies, Volume
12, Number 2, 2004. 217-244.

 ROSS, M. C. Catalogue of the Bízantine and Early Mediaeval Antiquities int he

Dumbarton Oaks Collection, Vol. 2. Jewel, Enamels, and Art of the Migration
Period. Dumbarton Oaks and Research Library and Collection. Washington D.C.
2005.

12
13
linkek a British Museum online katalógusából:

Felkeresés időpontja: 2018.12.18.

 Ezüst tálak pásztor és vadász jelenetekkel:

https://www.britishmuseum.org/research/collection_online/collection_object_det
ails.aspx?objectId=60363&partId=1&place=31013&plaA=31013-3-2&page=1

https://www.britishmuseum.org/research/collection_online/collection_object_det
ails.aspx?objectId=60359&partId=1&place=31013&plaA=31013-3-2&page=1

 Feliratos tálak:

https://www.britishmuseum.org/research/collection_online/collection_object_det
ails.aspx?objectId=60366&partId=1&place=31013&plaA=31013-3-2&page=1

https://www.britishmuseum.org/research/collection_online/collection_object_det
ails.aspx?objectId=60362&partId=1&place=31013&plaA=31013-3-2&page=1

 Félgömbös kanalak:

https://www.britishmuseum.org/research/collection_online/collection_object_det
ails.aspx?objectId=60443&partId=1&place=31013&plaA=31013-3-2&page=1

 Kanál Krisztus-monogrammal:

https://www.britishmuseum.org/research/collection_online/collection_object_det
ails.aspx?objectId=60441&partId=1&place=31013&plaA=31013-3-2&page=1

14
 Képjegyzék

Karthágói-kincs

1. kép: Pásztor jelenetekkel díszített ezüst tál

Forrás:
https://www.britishmuseum.org/research/collection_online/collection_object_details.asp
x?objectId=60363&partId=1&place=31013&plaA=31013-3-2&page=1

15
2. kép: Ezüst tál vadász és pásztor jelenetekkel
Forrás:
https://www.britishmuseum.org/research/collection_online/collection_object_details.a
spx?objectId=60359&partId=1&place=31013&plaA=31013-3-2&page=1

16
3. kép: Tál LOQVERE FELICITER felirattal
Forrás:
https://www.britishmuseum.org/research/collection_online/collection_object_details.a
spx?objectId=60366&partId=1&place=31013&plaA=31013-3-2&page=1

17
4. kép: Tál D. D. ICRESCONII CLARENT felirattal
Forrás:
https://www.britishmuseum.org/research/collection_online/collection_object_details.a
spx?objectId=60362&partId=1&place=31013&plaA=31013-3-2&page=1

18
5. kép: Félgömb alakú kanalak
Forrás:
https://www.britishmuseum.org/research/collection_online/collection_object_details.a
spx?objectId=60251&partId=1&place=31013&plaA=31013-3-2&page=1

19
6. kép: Kanál Krisztus-monogrammal
Forrás:
https://www.britishmuseum.org/research/collection_online/collection_object_details.asp
x?objectId=60441&partId=1&place=31013&plaA=31013-3-2&page=1

Ténès-i kincs:

7. kép: Fibulák a kincsleletből

Forrás: Heurgon, J. 1958. Taf. II.

20
8. kép: Övcsatok
Forrás: Heurgon, J. 1958. Taf. III.

21
9. Kép: Övveretek
Forrás: Heurgon, J. 1958. Taf. V.

10. kép: Karkötők

Forrás: Heurgon, J. 1958. Taf. V.

22
11. kép: Ezüst zarándok ampulla
Forrás: Heurgon, J. 1958. Taf. VI.

23
12. kép: Aranybross női büszttel
Forrás: Heurgon, J. 1958. Taf. I.

24
Vandál ezüstpénzek:

13. kép: Vandál ezüstpénzek

Forrás: Berndt, 2008 284. No.1.

14.kép: Vandál ezüstpénzek

Forrás: Berndt, 2008 284. No.2.

25