A hitel egy olyan pénzügyi művelet, amelynek során a hitelező lemond az áru, szolgáltatás

azonnali kifizetéséről, vagy közvetlenül pénzt ad az adósnak, aki a hitelszerződésben foglalt

határidőre kifizeti a megállapodott összeget, azaz a tartozását.

Hitelt leggyakrabban bankok nyújtanak. A banki hitel jellegzetessége, hogy megszületésekor új

pénz jön létre. Minden bank a hitelnyújtás során új pénzt hoz létre adósság formájában, a
résztartalékos szabályozás (a jegybank hatásköre) alapján.[1] Ez a pénz nem a banké, viszont a
bank számára kamatot kell fizetni érte. A hitel visszafizetésekor a pénz megszűnik. Ezért a
jelenlegi monetáris rendszer sajátossága, hogy működésének alapfeltétele, a folytonos gazdasági
növekedés mellett (ami a kamat fedezetéhez szükséges), hogy a gazdasági szereplők jelentős
hányada folyamatosan el legyen adósodva.

A hitel a pénzintézet által üzletszerűen (díjak, kamatok és egyéb költségek fejében) adott
pénzösszeg, melyet az adós (az esetek túlnyomó többségében) részletekben köteles visszafizetni.
Hitel igényelhető előre meghatározott céllal (áruvásárlás, ingatlanvásárlás), vagy cél nélkül
(szabad felhasználás) is.[2]

Pénz hitelezése [szerkesztés]

Pénzt leggyakrabban a bankok hiteleznek, magánszemélyeknek vagy cégeknek. A magyar

jogszabályok meghatározzák, hogy milyen keretek között, és mely pénzintézetek adhatnak hitelt
kamatra.[3] A pénz felhasználásának módját a hitelező ellenőrizheti, kikötheti (például csak
lakásvásárlásra használható fel). A bank a szerződésben rögzített összeget készpénzben az adós
rendelkezésére bocsátja, vagy jóváírja számláján. Ezek a hitelek lehetnek személyi hitelek vagy
reálhitelek.

 Személyi hitelek esetén a bank mérlegeli az ügyfél pénzügyi helyzetét, és ettől teszi
függővé a biztosíték igényét. A jó pénzügyi helyzetben lévő ügyfelek (magas fizetéssel
rendelkező, nagy összegű lekötött pénzze vagy kötvénye van a banknál, stb.) esetében a
bankok eltekinthetnek a vagyoni fedezet kikötésében, míg a gyengébb anyagi helyzetben
lévőknél fedezetet köthetnek ki. Ez alapján három csoportra bonthatjuk:
o Biankó hitelek, ahol a hitelező az adós üzleti lehetőségeit, feltételeit,
fizetőképességét, bonitását és egyéb vagyoni feltételeit ismerve nem köt ki
biztosítékot és kezességet. Ezen belül is megkülönböztethetünk három fő
csoportot:
 Üzemviteli hitelek: a vállalkozás működtetéséhez szükséges készletek,
követelések finanszírozását szolgálják rövidtávon (például likviditási
hitel), futamideje maximum 1 év.
 Szezonális hitelek: a cég időszakos többlet pénzigényét szolgálják, a
cash-flow kiegyenlítése a célja.
 Kishitelek: főként a lakossági fogyasztás finanszírozásának területén
jelentős. Lehet egyéni hitel, mely pénzügyi gondot old meg a bérből és
fizetésből élők esetében, vagy lehet árukészlet-hitel, mely a tartós
fogyasztási cikkek vásárlásában segít.
 o Kezes hitelek: ezeket a hiteleket egy harmadik fél kezességvállalása mellett lehet
igénybe venni. A felvett hitelért, az adós és a kezes egyetemlegesen felelnek. Két
formája létezik:
 Egyszerű kezességvállalás: a kezes akkor vállalja a fizetési kötelezettség
teljesítését, ha az adós nem teljesíti azt.
 Készfizetői kezességvállalás: ebben az esetben a kezes közvetlenül az
adós helyett vállalja a kezes fizetés teljesítését.
o Váltóleszámítolási hitelek: amennyiben a hitelező a váltó lejárta előtt szeretne
pénzéhez jutni, akkor a bank részére eladhatja a váltót.
 Reálhiteleknél a bankok a hitelnyújtás időpontjában speciális vagyoni fedezetet kötnek
ki. Ezek a következők lehetnek:
o Kézizálog vagy lombardhitelek: ingóságok elzálogosításával lehet a hitelhez
hozzájutni, a zálogtárgy a hitel fedezete. A hitel összegét a zálogtárgy minősége
és mobilizálhatósága határozza meg. A zálog lehet értékpapír, életbiztosítási
kötvény, áru, stb. A hitelnyújtás általában egy éven belüli.
o Cessziós hitelek: az adós követelést engedményez a bank javára, mivel a bank
megelőlegezi a számlakövetelést vagy annak egy részét.
o Jelzáloghitel: hosszúlejáratú hitelezéskor alkalmazott ingatlanos hitelfedezet,
ilyenkor a hitelfedezetet csak képletesen veszi zálogba a bank, mert a telekkönyvi
hivatalnál tesz jelzálogbejegyzést.
 Közösségi kölcsön, p2p hitel: a kölcsönadók és kölcsönfelvevők között közvetlenül
történő pénzkölcsönzés, a pénzügyi intézmény kihagyásával

Áru hitelezése [szerkesztés]

Áru hitelezése esetén az áru az adós birtokába jut, és azt csak bizonyos idő elteltével kell
kifizetnie.

Árut nem feltétlenül a tőkeerősebb cég hitelez a kevésbé tőkeerősnek: áruhitelezés az is, amikor
egy szállító beszállítja egy nagyáruházba a termékeit, a nagyáruház pedig csak 90 nappal később
fizet. (Ilyenkor szokás faktorálást alkalmazni, hogy a szállító azonnal a pénzéhez juthasson, és
újra a termelésbe fektethesse be.)

Az áruhitelezéshez kapcsolódó speciális fogalom a váltó.

Szolgáltatás hitelezése [szerkesztés]

Akkor beszélünk szolgáltatás hitelezéséről, ha a teljes ellenértéket a szolgáltató csak bizonyos

idő múlva kapja meg a szolgáltatásért.

Hitel típusai [szerkesztés]

Többféleképpen is lehet csoportosítani a hiteleket. A legelső, alapvető csoportosítás a fedezet
szerinti:
Fedezettel biztosított hitel [szerkesztés]

Ebben az esetben a hitelező zálogjogot szerez az adós valamely ingó vagy ingatlan (ebben az
esetben jelzálognak hívjuk) tulajdonára. Ha az adós nem fizet, akkor a hitelező érvényesítheti a
zálogjogot a vagyontárgyra.

A vagyontárgy lehet ház, autó, gép stb. Leggyakrabban a fedezet éppen az a vagyontárgy,
amelynek megvásárlásához a hitelt igénybe vették. Az olyan hitelt, amelynek fedezete
értékpapír, lombardhitelnek nevezik.

Fedezet nélküli hitel [szerkesztés]

Ez az ún. biankóhitel, amikor a hitel visszafizetése személyes biztosítékokkal fedezett, amely

lehet munkabér, vagy más, olyan korábbi pénzügyi kapcsolat, ami a hitelező kockázattűrő
képessége az adós személyével kapcsolatban még elfogadható mértéket mutat. A visszafizetésért
az adós a teljes vagyonával felel.

Hitel költségei [szerkesztés]

A hitelező egy bizonyos összeget, értéket ad át egy bizonyos időre az adósnak, akinek erre az
időre kamatot és költségeket kell fizetnie. A kamatok és költségek mértékét Magyarországon az
egységes Teljes Hiteldíj Mutató (THM) írja le.

Ha a THM 0, akkor kamat- és költségmentes hitelről beszélünk. Ilyen hitelt általában akkor
nyújtanak, ha a cél az üzleti forgalom élénkítése, minél több vevő megszerzése.

Hitelügylet szereplői [szerkesztés]

A hitel felvevője sokszor nem egyetlen adós, hanem több cég vagy személy. Őket együttesen
kötelezetteknek nevezzük.

Kötelezettek típusai:

 adós – övé a tartozás elsődlegesen

 adóstárs – a hitelfelvevő társa, leggyakrabban házastársa vagy családtagja, aki ugyanúgy
felel a hitel visszafizetéséért, mint az adós
 kezes – ha az adósok nem fizetnek, a hitelező tőlük is követelheti a tartozás megfizetését
 dologi adós – olyan típusú kezes, aki nem felel az egész tartozásért, csak a tulajdonában
lévő vagyontárgy vagy vagyontárgyak (az általa felajánlott fedezet) erejéig

Hitelezőnek nevezzük azt a magánszemélyt vagy céget, aki pénz, áru vagy szolgáltatási hitelt
nyújt az adósnak. A hitelező a hitel nyújtásáért általában kamatot számít fel.

Önerő [szerkesztés]
Az önerő az ügyfél saját forrása a felvenni tervezett hitelen kívül. Általában ingatlan célú
hiteleknél használjuk.[4] Az önerő lehet készpénz, munkáltatói kölcsön, állami támogatás,
bankbetét vagy lakástakarékpénztári megtakarítás, és ezek kombinációja is. Önerőnek nevezzük
tkp. a vételár és a kölcsönösszeg közti különbséget. Építési hitel esetén a telek értéke, a már
befejezett és kifizetett munkák is önerőnek számítanak. Továbbá az előre megvásárolt, az
építkezés helyszínén tárolt, de még nem beépített anyagok is önerőnek minősülhetnek.[5]

Az önerő megfizetése minden esetben meg kell, hogy előzze a kölcsön folyósítását.[6] Az önerőt
igazolnia kell a hitelkérőnek. (A hitelező figyelembe veheti, hogy pl. több éves szerződések
esetén a hitel felhasználásának megkezdésekor még nem áll a hitelkérelmező rendelkezésére a
teljes önerő, hanem a felhasználás ideje alatt folyamatosan áll majd rendelkezésére, pl. a
bankszámlájára rendszeresen, igazolhatóan befolyó pénzösszeg formájában.[7])

Saját erő [szerkesztés]

Olyan készpénz, amelyet nem más pénzintézettől vett fel, mint hitelt, hanem saját maga már
rendelkezik vele. Nevezhetnénk “saját pénz”-nek is, de ezt így a bankvilág nem szokta
használni.[8]

Hitel futamideje [szerkesztés]

 Rövid lejáratú hitelek: felhasználása és visszafizetése 12 hónapon belüli
 Középlejáratú hitelek: 36-48 hónapot meg nem haladó hitelek
 Hosszúlejáratú hitelek: 36-48 hónapon túli hitelek

Elállási jog [szerkesztés]

Az ügyfélnek joga van a hitelszerződéstől elállni annak megkötése napjától számított 14 napon
belül indoklás nélkül, ha a hitel folyósítására még nem került sor, illetve a szerződést
díjmentesen felmondani, ha a hitelt már folyósították. A hitelfelvevő a nyilatkozat elküldését
követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül köteles a felvett hitelösszeget és a
felszámítható hitelkamatot a hitelezőnek visszafizetni. Az elállási jog jelzálogszerződésekre nem
vonatkozik.[9]