Forró szökőkút

Ha egy pipettát részlegesen megtöltünk forró vízzel, lezárjuk a két végét és megfordítjuk, a száján
keresztül magasra szökik a víz. De miért? Ezt a jelenséget próbálom megmagyarázni ebben a
fejezetben.

A pipetta belsejében a feltöltés pillanatában egyszerre van szobahőmérsékletű levegő

és forró víz, ami rögtön elkezd intenzíven párologni, rövid idő alatt telítve a levegőt. A
levegő közben a forró víz hatására elkezd melegedni, ez és a telítődés megnöveli a
nyomását, és mivel a pipetta két vége le van zárva, ez a túlnyomás ki fogja nyomni
felfelé a vizet, ha megfordítjuk a pipettát és eltávolítjuk a felső lezárást. A víz a
kilövellés közben a levegőoszlop körül folyik lefele, ezért csak egy része tud távozni. A
víz egy másodperc töredéke alatt távozik a pipettából, ezért a folyamatot tekinthetjük
adiabatikusnak. A vízen a levegő végez csak munkát, ezért felírhatjuk, hogy a levegő
belső energiájának megváltozása egyenlő a víztömeg mozgási energiájával.

Evíz =∆ Eb

A levegő adiabatikusan tágul, ezért

V1 κ
∆ Eb =
1
∗p ∗
κ−1 1 V 2
∗V 2−V 1
(( ) ) , (ahol V1 és V2 a kilövés előtti illetve utáni

víztérfogat, p1 pedig a telített gőz nyomása a kilövés

előtt)

Valamint tudjuk, hogy

1
Evíz = ∙mvíz ∙ v 2
2

A két egyenletet összevonva

κ
2
v=
2
κ−1 (( )
∙ p1 ∙
V1
V2
∙ V 2−V 1
)
A magasság kiszámításához meg kellet még határoznunk a gravitáció és közegellenállás által kifejtett
lassító erőt. Videók elemzésével arra jutottunk, hogy a közegellenállási erő szinte végig állandó, ez úgy
lehetséges, hogy ahogy a víz halad fölfelé, egyre inkább szétterül és nagyobb lesz a felülete, így
lassabb sebességeknél sem lesz kisebb a közegellenállás. Ezen felül azt is megfigyeltük, hogy a teljes
kilőtt víz felmegy ugyanabba a magasságba. Tapasztalatainkat és korábbi egyenleteinket
összeolvasztva ezzel az egyenlettel tudtuk leírni a szökőkút magasságát:
K

h=
2
κ−1
∙ p1∙
(( )
V1
V2
∙ V 2−V 1
)
2 a ∙ ( V 2−V 1 ) ∙ ρ

Melegebb víz esetén több víz lőtt ki, tehát ettől függ a magasság, viszont érdekes, hogy a pipetta
kezdeti hőmérséklete nem befolyásolta a magasságot számításaink és mérésink szerint sem.
Szintén érdekes, hogy ha a pipetta megfordítása után kicsit vártunk, amíg egy kevés víz lefolyt,
magasabb vízsugarat kaptunk, ugyanis a levegőnek kevesebb vizet kellet megmozgatnia.

A képletünk szerint az elméleti maximum egy 6,5 méter magas vízoszlop, mi az energiaveszteségek
miatt „csak” 5,5 méteres magasságot tudtunk elérni, ekkor 95 fokos vízzel töltöttük félig a pipettánk.