Az élet az anyag mozgásának és létezésének általunk

ismert legbonyolultabb formája.

Az élet lényegének m ég ma sincs általánosan elfogadott

meghatá rozása.
Bevezetés a környezettudományba:
Az életet az élettelennel szemben
Az élõvilág, mint környezet legjobban a környezettel való állandó
Gálhidy László kölcsönhatás, az anyagcsere jellemzi.
Az anyagcsere, é s annak változása
•Elemeirõl, megjelenési formáiról képezi az alapját az
életjelenségeknek:
•Térbeli változatosságáról
•Kialakulásáról és történetérõl növekedés

•Jövõjérõl mozgás
ingerlékenység
A cél annak érzékeltet ése, megértése, hogy az élõ világ a szaporodás
környezetünk alkotója, egyik legjellemzõbb eleme, ami öröklõ dés
nélkül a létünk elképzelhetetlen. változékonyság

Hol található
Az élõ anyag túlnyomórészt 4 bolygónkon
elembõl á ll (H, O, C, N), élet?
fõként vízbõ l (H2 O) , ez
nagymértékben
megkülön bözteti a szervetlen Bioszféra: A Fö ldi
világtó l. élet színtere a
litoszfé ra
(kõzetburok) és az
atmoszfé ra
találkozá si
zónájában. (A
fogalmat Lamarck
vezette be)

1
 Magasságok és mélységek I.: gerincesek

Magasabbrendû növények
Jak (Bos grunniens):
6100 m Boglárka (Ranunculus
lobatus) 6400 m

Énekes hatty ú: (Cygnus Sédbúza (Deschapmsia

cygnus): 8230 m antarctica)

Ámbrá s cet (Physeter

Az alacsonyabbrendû növények: algák, mohák, zúzmók
catodon): 3000m
még nagyobb szélsõségek elviselésére is képesek.

Baktériumok: 4000 m mé ly kõolajkutakban, 10.000 m mé ly

fenékiszapban, 9000 m magasan az óceánok feletti levegõben .

Különös élõhelyek Ahol a legtöbb faj él...

Hévforrások, gejzírek

Fekete füstölõk (black

smokers )

A tengerparti
homokszemek belseje

Paraziták élõhelyei

2
A faj Hány faj él a Földön? •1000 vírus
•4800 bakté rium
Az egész é lõvilágra Leírt fajok
általános érvényû (Wilson , 1992): •30.800 eukari óta egysejtû
definíciója nincs. 1.413.000 faj
•69.000 gomba

„Faj az, amit egy kompetens •281.000 egyéb

•26.900 alga
taxonóm u s annak tart” (És ki a állat
kompetens taxonómus?...)

•248.500 növény

A legalapvetõ bb megfigyelé s (morfológiai): az élõvilág egyedeinek

megjelen ése nem folytonosan változik.
•751.000 rovar
Ugyanakkor alig van olyan faj, aminek állandó , megbízható
jellemzõi lennének: a legtö bb faj egymás mellett élõ , egymá sba
átmenõ alfajok formaköre.
Mennyi lehet valójában? Ennek kétszerese? Tízszerese?

Honnan ez a sok faj?

Charles Darwin:
A fajok eredete (1859)

•Minden élõlénynek utódai vannak, amelyek hasonlítanak

rájuk (öröklõdés)

•Az utódok tulajdonságai eltérnek szüleikétõl (változatosság)

•Az eltérõ változatok között versengés folyik a túlélésért

(struggle for life)

3
 Darwin elképzelé sei nagy
vitákat kavartak szellemi
körökben, az egyház é lesen
támadta
(A „Fajok eredet é”-t csak
1859-ben , nagy utazása után
23 évvel írta meg )
Az evolúció fõ mozgatójának a szelekciót tartotta, de má sokat is
elképzelhetõnek vélt, pl. a szerzett tulajdonságok örök lõdé sé t...
Arra, hogy az tulajdonságok
diszkrét egységekként
öröklõ dhetnek, ami az
egymást kö vetõ
nemzedé kekben
szabá lyszerûen
megfigyelhetõ, Mendel – egy
morvaországi szerzetes jött
rá különféle borsófajtákat
keresztezve.
Felismerése Dalton
atomisztikus elméletére
J.G Mendel (1822-1884)
hasonlított, elutasították.

Darwin még nem tudott az örö költ tulajdonságok mögötti

molekulá ris hátté rrõl, vagyis arról, hogy létezik örökítõ anyag, Mendel kísé rletei vezettek el végü l az öröklõ dé si faktorok, vég sõ
aminek egyes szakaszai felelõ sek a tulajdonságok ért. soron a gén fogalmához .

1. Mendel törvény: Az elsõ utódnemzedék egyöntetûsége Az öröklõdés kutatásának betetõzése volt

(intermedier és domináns öröklésmenetek esetén) a DNS-nek mint molekulának a le í rása, ami
végleg molekuláris alapra helyezte Darwin
tanait (Watson é s Crick: 1953)

Ezzel kezdeté t
vehette a
neodarwinizmus kora.
Ennek egyik
legmeghatározó bb
alakja R. Dawkins: Az
Önzõ gén c. könyvével.

Az egyedek nem
mások, mint a gének
eszközei arra, hogy a
saját túlé lé süket
biztosítsák

4
Az evolúció „bizonyitékai ”
Az evolúciónak leginkább közvetett bizonyítékai vannak, hiszen Fajkeletkezés...
magát a folyamatot té r- é s idõlép téke miatt közvetlenül nehéz
tanulmányozni.
Egy fajból két faj legegyszerû bben
Etológiai, élettani, biokémiai, földrajzi izolációval keletkezhet: a
embriológiai, alaktani (pl. homológ
külön utakon változó populációk egy
szervek), õ slénytani , rendszertani
idõ után már annyira elté rnek, hogy
bizonyítékok nem képesek életképes utó dot
létrehozni akkor sem, ha az izoláció
megszûnik

Darwin is egy madárfaj-csoport

megismeré sével jutott arra, hogy
fajok alighanem keletkeznek:
Darwin-pintyek, Galapagos szk.

Konvergenciák: az evolúció során nem csak arra van példa, hogy egy
csoport eltérõ morfológiájú csoportokra bomlik, hanem hogy eltérõ
Sokan ma sem fogadják el az evolúció elméletét...
morfológiájú õsök utódai egymásra hasonlítanak.
•Az evolúció elméleté ben sok homályos pont van, jelenleg is
csiszolá s alatt van.

•Ennek ellenére az elmé let majd 150 éve tartja magát (minden
támadás ellené re), és ennek oka az, hogy nagyon jó magyarázatot ad
mindazokra a történé sekre, amik az élõ világot olyanná teszik amilyen.

•Egy elmé let jóságának az alkalmazható ság a legfõ bb kritériuma

Példa a növényvilágból: kaktuszok és euforbiák

•Kell-e „hinni az evolúcióban”?
A lehetõségeknek vannak belsõ korlátai is:
pl. rovarok testmérete
Sõt, ha egy szerv egyszer
elcsökevényesedett, de újra szükség lenne
rá: más úton kell létrejöjjön. (Az evolúció
„barkácsol”)

5
 Életközösségek
Az életközö sségek elemei a
különbözõ fajok egyedei, melyek
szaporodási közösségeket,
populációkat alkotnak.
A különbözõ fajok populációi
egymással különfé le
interakciókban állnak:
++ Mutualizmus
+-Predáció
-- Kompetíció
+0 Kommenzalizmus
-0 Allelopátia
„Üres niche ”
Egy jól mûködõ
ökosziszt émában a sok niche
kiegészíti egymást, és egy
stabil rendszert hoz létre.
Alacsonyan szervezett
ökosziszt émákban sok az
ún. „üres niche”, ami
idegen fajok által
meghódí tható .
Az ilyen rendszerek
védelme a legnehezebb
természetvédelmi
feladatok közé tartozik.
Niche és ökoszisztéma
•Minden faj minden egyede az é lettelen,
ill. é lõ környezet által rá szabott
sokdimenzió s té rben (funkcionális
térben) „ található”.
•Ennek határait az adott faj tûrõképessége
jelöli ki (!)
•A niche-ekbõl felépülõ rendszer
az ökoszisztéma
•„Ökoszisztéma alatt é rtjük az élõ lények é s
élettelen környezetük teljes
kapcsolatrendszeré t, mely nyílt rendszer, de
bizonyos mé rtékû önszabá lyozásra képes”
(Ellenberg ).
A Földön talá lható
ökosziszt émák egymá ssal
kapcsolatban vannak: pl. anyag-
és energia forgalom: a foly ók a
tengerekbe sz állítják a
tápanyagokat, a tengerek felõ l
víz érkezik a sz á razföldek fölé.
Maguk a az élõlények is
átvándorolnak egyik
ökosziszt émábó l a másikba:
vándormadarak, vándorló halak,
ember.
A sok ökoszisztéma tehát A bioszféra tehát az é lõvilág
egységes rendszer, melyet maga, ami önmagát hozta létre,
bioszférának nevezünk minden elemét, az embert is
beleértve.
6

Az ember helye a
bioszférá ban egy niche volt
a sok közül, mára azonban a
bioszférá t leginkább
átformáló fajjá vált.
Magyarországi példák I.
Vegetáció
Zonális vegetáció: elsõsorban a
makroklíma hatása érvényesül.
Pl. zonális bükkösök
Extrazonális vegetáció: a
makroklíma mellett a mezoklíma
hatása is jelentõs (fagyzugokban,
vagy délies oldalakon)
Intrazonális vegetáció: az alapkõzet,
vagy a viz hatása a legjelentõsebb
Biogeográfia: flóra és vegetáció
Egy adott területen talá lható növényfajok összessé ge a flóra,
(az állatfajok összessége a fauna).
Vegetáció: egy adott terü let nö vénytakarója
Egy terület
vegetációtéképe
alapján még nem
tudjuk, hogy milyen
fajok élnek ott.
A flóratérképek sem
adnak tájékoztatást a
Ami még száz éve hihetetlen lett táj vegetációjáról...
volna: ma már a Föld minden
szeglete az ember befoly ása alá Környezeti tényezõk
került, beleé rtve az óceánokat is és a történetiség
(Cousteau sem hitte annak idején).
Magyarországi példák II.
Flóra adventív: 3%
bennszü lött: 2%
kozmopolita: 6,5%
északi: 0.3%
szubatlanti : 3% cirkumboreális: 8%
balkáni: 2%
eurázsiai: 22,5%
szubmediterrán: 18%
kontinentális: 11%
európai: 20%
7
 Élõhely: A magyarorsz ági ökológiába a közelmúltban bevezetett
fogalom – angol megfelelõje a biotop:
Egységes kö rnyezeti tényezõkkel le írható té rrész, melyet
legkönnyebben a (szintén egységes) vegetáció alapján lehet
felismerni, ahol a kül. fajok populációi élni és szaporodni tudnak..

Biomok
Klímadiagramok

A környezeti tényezõk
változása durvá bb skálán is
jól elkü lönülõ zónákat,
foltokat hoz létre, melyek
felismeré sét szintén a
vegetáció teszi lehetõ vé, de
ugyancsak teljes
életkö zösségeket
(ökoszisztémákat) é rtünk
alattuk.

8
Életformák (Raunkiaer)

Adott biomhoz m á s-más földrészen eltérõ fajkészlet tartozik…

Biodiverzitás...

A biodiverzitás vagy biológiai

sokféleség igen divatos kifejezé s
manapság, számos jelentése é s
vonatkoztatása van. (koncepció,
mérõ szám, tudományterü let,
társadalmi-politikai felfogás)

Az élet megjelen ési formáinak

gazdagságát, ill. teljességé t írja le.
(Egyedü l elfogadott definíció itt
sincs).

Többféle szervezõdési szinten is

értelmezhetõ

9
Genetikai diverzitás
Fajon, vagy populá ción belü li genetikai változatosság.
•Jelentõsége egy faj alkalmazkodó- , így túlé lõképességé ben van

Taxondiverzitás
A fajok, és faj feletti rendszertani egységek változatossága.
•Jelentõsége sokszor az é letközö sség stabilitá sában van

Ökológiai diverzitá s
A populációk tér- és idõ beli mintázataiban, kö lcsönhatásaiban, az
általuk létrehozott struktú rákban megjelenõ vá ltozatosság (Pl. egy
erdõ faállományának változatossága, az é lõhelyek változatossága).
•Jelentõsége az elõzõ két diverzitási szint támogatá sában kereshetõ

Földtörténet...

A Föld korát 4.5 milli árd évre becsü lik, az élet majd’ 4 milli árd é ve
létezhet, tehát relatíve hamar megjelent.

Lehet, hogy az é let

véletlenszerûen jelent meg, de e
rövid idõkü lönbség bõl az is
következhet, hogy
szükségszerûen (!)

Hosszú idõn át igen kezdetleges,

bakté riumszerû é lõlények
„uralták” a bolygót, szabad
szemmel lá thatóak csak az utolsó
0,7- 0,8 milli árd é vben jelentek
meg.

10
 Nagy kihalási korszakok
Kihalók és túlélõk...

Az élet földi története során •A földtö rténet

csillagá szati számú faj jelent meg, korszakait gyakran e
ezeknek jelentõs része kipusztult . kihalások határolj ák.
•Összesen öt ilyen nagy
Vannak olyan fajok, csoportok, kihalás tö rtént, és
amelyek földtö rténeti mé rcével egyesek (elég gé
mérve rö vid é lettartamúak, má sok megalapozottnak tûnõ)
hosszúak - ezeket a véleménye szerint
magasabbrendûek körében „é lõ napjainkban éljük a
kövületeknek” szokták nevezni. hatodik nagy kihalási
hullámot.
A fajok átlagos élettartama:
2-10 millió év •Ordovícium - 443 m. é ve:
•Ké sõ devon - 376 m. é ve
•Perm vége - 251 m. éve
•tuatara •Triász vége - 200 m. éve
•ginkgo •Kréta vége - 65 m. é ve

A kihalások okai Az ember szerepe...

és jelentõsége...
Különös jégkorszak:
Van-e közös ok? A történelem elõtti ember ténykedései
Kik halnak ki?
3 modell: A ma problémái:
•sortûz •Túlnépesedés
•golyóérett selejtezés
•Fogyasztói társadalom (öngerjesztõ
•önkényes pusztítás folyamat, az önbecsü lés é s a való s
szükségletek, túlfogyasztás,
A nagy kihalási A családok és oszt ályok Eközben az ú n. tévfogyasztás) (Nauru )
hullá mokban megnõ a pusztul ása f õleg ezekre az háttérkihalások
véletlen szerepe. Ami idõszakokra jellemz õ: a oka továbbra is a •A technikai alapú fenntartható
addig adapt á ltnak makroevolú ció darwini szelekció fejlõdé s illúzió: a technikai
szá mított, a v áratlan kulcsid õszakai. A nagy (ez felel a megoldások ugyan fokozzák a
környezetvá ltozások változások teh át t ört énelmi fajkihalások 90% - hatékonyságot és csökkentik a
hatására egyszerre véletleneknek k ösz önhet õk, áért). pazarlást, de a mé ret problémájával
alkalmatlann á v álik, és nem annak, hogy a rosszabb nem tud mit kezdeni (Daly hajó
kihal. kiszor ítja a jobbat. modellje)

11
Civilizációs ártalmak A természetvédelem célja:
Az élet minél több
•Élõhelypusztítás, formájából, mûködésébõl
túlzott hasznosítás maradjon a következõ
nemzedékek számára.
•Szennyezés (levegõ, víz, talaj)
Noé bá rkája szép hasonlat,
•Idegenhonos fajok behurcolása a történeti refugiumok
analógiája is ezt bizonyítja.
Ugyanakkor: tudni kell, hogy
Az eredmény: A fajok
háttérkihalásának üteme több egy pár állat sosem elég…
százszorosan megnövekedett.
A társadalmi és a környezeti
problémák egymástól nem
elválaszthatók

Esettanulmány…

Összefoglalás
Ajánlott magyar nyelvû irodalom:

Bár az elmúlt 150 évben rengeteg ismeret halmozódott fel, sok

mindent alig ismerünk
•Kevés fajt ismerünk, és még kevesebbnek ismerjük a
természetben betöltött szerepét.
•Kevéssé ismerjük az ökoszisztémák mûködését
•Nem tudjuk megbízhatóan megjósolni a globális folyamatokat
Az utóbbi idõkben (1970-es évek) a dinamikus folyamatokra és a
bolygatási események szerepére helyezõdött a hangsúly: térben és
idõben, finom és durva léptékben.
Bár a bolygatások szerepe pozitív is lehet: ne bízzuk el magunkat,
ha végül túl nagyra sikerül az akciónk, könnyen mi is a Holocén
Parkban találhatjuk magunkat…
Attenborough , D.: Az élõ bolygó. Novotrade, Budapest, 1989.
Attenborough , D.: Élet a Földön. Novotrade, Budapest, 1988.
Borhidi A.: Gaia zö ld ruhája. MTA, Budapest, 2002.
Dawkins, R.: Folyam az É denkertbõl. Kulturtrade kiadó , 1995.
Gould , S.J.: A panda hüvelykujja. Európa, Budapest, 1990.
Járainé Komlódi M. (fõszerk.): Pannon Enciklopédia . Dunakanyar 2000,
Budapest, 1995.
Jordán F.: A kihalá sok tö rténete. Természet Világa, 1998. március
Maynard Smith , J.: Kulcsk érdé sek a biológiá ban. Gondolat, Budapest,
1990.
Mészáros Ernõ: Környezettudomány Vince kiadó, Budapest
Pálfy J.: Kihaltak é s tú lélõk . Vince kiadó, Budapest, 2000.
Paturi , F.R.: A Fö ld krónikája . Officina Nova, Budapest, 1993.
Standovár T., Primack, R.B.: A termé szetvé delmi biológia alapjai.
Nemzeti Tankönyvkiadó , Budapest, 2001.

12