1996. évi CXII.

törvény

a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:
a) a Magyar Köztársaság területén végzett, e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő
pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységre, valamint betétbiztosításra,
b) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézet által külföldön alapított hitelintézet,
pénzügyi vállalkozás e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi
szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységének c) pont szerinti felügyeletére,
c) a magyar hatóság által ellátott - e törvényben meghatározott - felügyeleti tevékenységre,
d) pénzügyi intézménynek nem minősülő, az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézettel,
illetőleg a pénzügyi holding társasággal szoros kapcsolatban álló vállalkozásra, vegyes tevékenységű holding
társaságra,
e) pénzügyi intézménynek nem minősülő, a kiegészítő felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézettel,
illetőleg vegyes pénzügyi holding társasággal szoros kapcsolatban álló vállalkozásra, vegyes pénzügyi
holding társaságra,
f) a kiszervezett tevékenységet végző e törvény szerinti felügyeletére.
(2) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:
a) a pénzügyi intézmények Magyar Köztársaság területén történő alapítására, létesítésére, működésére,
b) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény külföldi leányvállalatának,
fióktelepének létesítésére, külföldi pénzügyi intézményben történő tulajdonszerzésére,
c) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által külföldön létesített
leányvállalat, fióktelep e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási,
illetve bankképviseleti tevékenységének (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére,
d) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által külföldön nyújtott
pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység (1) bekezdés c) pont szerinti
felügyeletére,
e) a Magyar Köztársaság területén bankképviselet létesítésére, illetve működésére,
f) az e törvényben meghatározott betétbiztosításra,
g) a külföldön székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által a Magyar Köztársaság területén történő,
határon átnyúló pénzügyi szolgáltatásra, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnyújtásra.
2. § (1) E törvény rendelkezései nem terjednek ki:
a) az 1. számú mellékletben felsorolt pénzügyi intézményeknek a Magyar Köztársaság területén folytatott
tevékenységére;
b) a betétnek nem minősülő, visszafizetendő pénzeszközöknek a Magyar Állam és a helyi
önkormányzatok által a nyilvánosságtól történő - külön törvényben szabályozott - gyűjtésére;
c) a pénzletétkezelésre, ha annak üzletszerű végzéséről külön jogszabály rendelkezik;
d) a postai pénzforgalmi közvetítő és a postai készpénzátutalási tevékenységre;
e) a postautalvány-szolgáltatásra;
f) a nem pénzügyi intézmény által történő vámkezesség nyújtására, továbbá a vámigazgatási eljárásban a
közvetett képviselő által a vámfizetési kötelezettség teljesítése érdekében végzett pénzügyi szolgáltatásra;
g)
h) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtási
tevékenységére, valamint a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési
tevékenységére;
i) a külön jogszabályban meghatározott fogyasztói csoportok szervezőinek tevékenységére.
(2) E törvény rendelkezései nem terjednek ki:
a) az elkülönített állami pénzalapokra,
b)
c) a kincstárra,
d) a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervre,
 e)
f) a 130/A-130/D. §, a 130/F-130/O. §, a 2. számú melléklet V. fejezete és a 3. számú melléklet II. fejezete
kivételével a kizárólag garanciavállalással, illetőleg készfizető kezesség vállalásával foglalkozó, e törvény
hatálybalépése előtt nem gazdasági társaságként működő jogi személyre,
g) a 130/A-130/D. §, a 130/H-130/O. §, a 2. számú melléklet V. fejezete és a 3. számú melléklet II.
fejezetének 1.1-1.3 pontja kivételével a külön jogszabály alapján létrehozott Diákhitel Központra.
(3) E törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag az MN B engedélyezési
hatáskörébe tartotó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások engedélyezése, valamint az engedélyek visszavonása,
továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol e törvény az MNB-t kifejezetten nevesíti.

A pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás

3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg

devizában, valutában:
a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól
történő elfogadása;
b) hitel és pénzkölcsön nyújtása;
c) pénzügyi lízing;
d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;
e) elektronikus pénz, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel
kapcsolatos szolgáltatás nyújtása;
f) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;
g) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját
számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;
h) pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység);
i) letétkezelés kollektív befektetések részére;
j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás;
k) hitel referencia szolgáltatás;
l) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelés;
m) készpénzátutalás;
n) magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelés.
(2) Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetve
devizában:
a) pénzváltási tevékenység;
b) az elszámolásforgalom lebonyolítása (elszámolásforgalmi ügylet);
c) pénzfeldolgozási tevékenység;
d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt tevékenységek - a (9) és (10) bekezdésben foglalt eltéréssel -
üzletszerűen csak engedéllyel végezhetők.
(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a
továbbiakban: Felügyelet) az e törvény alapján kiadott engedélyével végezhető az (1) bekezdésben
meghatározott pénzügyi szolgáltatás, valamint a (2) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott kiegészítő
pénzügyi szolgáltatás.
(5) Az (1) bekezdés d), e) és m) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet a
Felügyelet az MNB előzetes véleményének kikérésével engedélyezi.
(6) A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tevékenységet az MNB engedélyezi, ellenőrzi, illetve
az ilyen engedélyt az MNB vonja vissza.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésének engedélyezéséről az MNB a Felügyeletet
értesíti. A Felügyelet az értesítés alapján a jogi személyt nyilvántartásba veszi.
(8) Törvény korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla vezetését [3. § (1) bekezdésének d) pontja],
váltóval saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenységet [3. § (1) bekezdésének g)
pontja], továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, illetőleg magánnyugdíjpénztárak részére történő
vagyonkezelést [3. § (1) bekezdésének l) és n) pontja] más jogi személy részére is lehetővé teheti.
(9) A Felügyelet engedélye nélkül végezhető az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a 2. számú
melléklet I. fejezet 12. pont b) alpontja szerinti ügynöki tevékenység. Ebben az esetben az ügynök személyét
a hitelintézet a Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal a Felügyeletnek bejelenti.
(10) A pénzügyi vállalkozás a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontja szerinti ügynök személyét a
Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal a Felügyeletnek bejelenti.
(11) A kockázati tőkealap a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.)
meghatározott mértékben az ott felsorolt személyi kör részére pénzkölcsönt nyújthat.
 3/A. § (1) Külföldi vállalkozás [a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és
kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2. § a) pont] pénzügyi
szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon - a (3) és
(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - kizárólag fióktelepe útján végezhet.
(2) Harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepére a törvény 11. §-ában, 17. § (2) bekezdésében,
18. § (2) bekezdésének c) pontjában, 20-21. §-ában, 23-25. §-ában, 37-43. §-ában, 64-67. §-ában, 73. §-ában,
74. § (2) bekezdésében, 75. § (1) és (4) bekezdésében, 90-96. §-ában, 153. § (2) bekezdése b) pontjának 6.
alpontjában, 153. § (2) bekezdése c) pontjának 1., 3. és 4. alpontjában, 158 -160. §-ában, valamint 193. §-
ában foglaltakat nem kell alkalmazni.
(3) A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező külföldi
pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában; illetve a 3. § (2) bekezdésének d) pontjában
meghatározott tevékenységet határon átnyúló szolgáltatás formájában is végezhet, ha a székhely szerinti
felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik ezen tevékenységek végzésére.
(4) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, illetőleg a 15. § (4)
bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást is
végezhet.
3/B. § A 3. § (4)-(6) bekezdés szerinti engedélyt nem kell beszerezni az Európai Unió másik tagállamában
székhellyel rendelkező hitelintézet, illetőleg a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő
pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, illetve magyarországi fióktelepe által
végzett, a székhely állam felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően.

A pénzügyi intézmény

4. § (1) Pénzügyi intézmény a hitelintézet (5. §), illetve a pénzügyi vállalkozás (6. §).
(2) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatást - ha e törvény eltérően nem rendelkezik
- kizárólag pénzügyi intézmény végezhet.
(3) A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül
üzletszerűen kizárólag:
a) kiegészítő pénzügyi szolgáltatást,
b) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.)
foglalt feltételekkel biztosítási ügynöki tevékenységet,
c) a Tpt.-ben foglalt feltételekkel befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei
szolgáltatási tevékenységet és értékpapír-kölcsönzést,
d) aranykereskedelmi ügyletet,
e) részvénykönyvvezetést,
f) az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt
szolgáltatást,
g) a külön jogszabály alapján létrehozott Diákhitel Központ hitelezési tevékenységének elősegítése
érdekében végzett tevékenységet, valamint
h) megbízás alapján elektronikus pénzeszközön történő adattárolást
folytathat.

A hitelintézet és szervezeti formái

5. § (1) Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a 3. §-ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások

közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól (ide nem értve
a külön jogszabályban meghatározott nyilvános kötvénykibocsátást), valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt
vagy elektronikus pénzt bocsát ki.
(2) Kizárólag hitelintézet jogosult
a) betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben - bank vagy állam által a visszafizetésre
vállalt kezesség vagy bankgarancia nélkül - más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való
elfogadására,
b) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására - ha törvény eltérően nem rendelkezik -, és
c) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás
nyújtására, a 6. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel,
d) pénzváltási tevékenység végzésére.
(3) A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetőleg
hitelszövetkezet) lehet.
 (4) A bank az a hitelintézet, amely a 3. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontjában meghatározott
tevékenységet üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt
tevékenységek teljes körének végzésére.
(5) A szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelően jogosult
tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek
teljes körének végzésére.
(6) A szövetkezeti hitelintézet a 3. § (1) bekezdésének a)-h), j) és m) pontjában, illetve a 3. § (2)
bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet.
(7) A hitelszövetkezet a (6) bekezdésben meghatározott tevékenységeket - a pénzváltás kivételével - csak
saját tagjai körében végezheti.
(8)
(9) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésének a)-h) és j)-m) pontjában,
illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti
felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.

A pénzügyi vállalkozás

6. § (1) Pénzügyi vállalkozás

a) az a pénzügyi intézmény, amely - az 5. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével -,
egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez,
b) a pénzügyi holding társaság, illetve
c) a hitelintézeti elszámolóház.
(2) A 3. § (1) bekezdésének m) pontjában és a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet
pénzügyi vállalkozás csak kizárólagos tevékenységként végezheti.
(3) A 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet végző pénzügyi vállalkozás e
tevékenysége keretében a 3. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenységet - kivéve az
elektronikus pénz és az elektronikus pénzeszköz kibocsátását - is végezheti.
(4) Külföldi pénzügyi vállalkozás fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésének b)-c), f)-h) és j)-m) pontjában,
illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti
felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.

Értelmező rendelkezések

7. § Az értelmező rendelkezéseket a 2. számú melléklet tartalmazza.

I. RÉSZ

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK ENGEDÉLYEZÉSE

I. Fejezet

Általános szabályok

Szervezeti szabályok

8. § (1) Bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként, fióktelepként, szövetkezeti hitelintézet

szövetkezetként, pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként vagy fióktelepként működhet.
(2) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézményre a gazdasági társaságokra vonatkozó
törvényi rendelkezéseket, a szövetkezeti formában működő pénzügyi intézményre - alapszabályától függően
- a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Szt.) vagy az új szövetkezetekről szóló 2000.
évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Úszt.), a fióktelep formájában működő pénzügyi intézményre az Fkt.
rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Pénzügyi szolgáltatás közvetítését [3. § (1) bekezdés h) pontja], - a 2. számú melléklet I. fejezet 12.
pont a) alpontja szerint - valamint pénzfeldolgozási tevékenységet [3. § (2) bekezdés c) pontja] pénzügyi
intézménynek nem minősülő, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy szövetkezet is
végezheti.
 (4) Pénzügyi szolgáltatás közvetítését [3. § (1) bekezdés h) pontja] - a 2. számú melléklet I. fejezet 12.
pont b) alpontja szerint - pénzügyi intézménynek nem minősülő gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéni
vállalkozó is végezheti.

A jegyzett tőke legkisebb összege

9. § (1) Bank legalább kétmilliárd forint jegyzett tőkével alapítható.

(2) Szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozással meghatározott jegyzett tőkével
alapítható.
(3) Szövetkezeti hitelintézet legalább kétszázötvenmillió forint jegyzett tőkével alapítható.
(4) Pénzügyi vállalkozás - kivéve a pénzügyi holding társaságot és a hitelintézeti elszámolóházat -
legalább ötvenmillió forint jegyzett tőkével alapítható.
(5) Pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdésének n) pontjában meghatározott tevékenységet, ha a kezelt
magán-nyugdíjpénztári vagyon eléri vagy meghaladja a kettőmilliárd forintot, csak akkor végezhet, ha
kettőszázötvenmillió forint és a kezelt pénztári vagyon kettőmilliárd forintot meghaladó részének egy
százalékát elérő saját tőkével rendelkezik. Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéje eléri az egymilliárd forintot,
a kezelt magán-nyugdíjpénztári vagyon növekedésével a saját tőkét tovább növelni nem kell.
(6) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe - ha törvény másként nem rendelkezik - legalább
kétmilliárd forint dotációs tőkével létesíthető.
(7) Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény esetében a jegyzett tőke alatt a dotációs tőkét kell
érteni.
(8) Pénzügyi holding társaság legalább kettőmilliárd forint jegyzett tőkével alapítható.
10. § (1) Pénzügyi intézmény alapításához a jegyzett tőkét pénzben kell befizetni. A jegyzett tőkét
kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, illetve a működés megkezdéséig olyan hitelintézetnél vezetett
számlán lehet tartani, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve
amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal. Hitelintézet jegyzett tőkéje a működési engedély kiadásáig
kizárólag az alapítás, illetőleg a működés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében
használható fel.
(2) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény új részvények jegyzésével történő
alaptőke-emelését, illetve a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény esetében a dotációs tőke
emelését kizárólag pénzbeli hozzájárulással lehet végrehajtani. Ha a Magyar Állam hajt végre alaptőke-
emelést új részvények jegyzésével, akkor az alaptőke emelését állampapír rendelkezésre bocsátásával is
végre lehet hajtani olyan esetben, amikor egy hitelintézet fizetésképtelensége az ország vagy valamely
nagyobb régió gazdasági érdekeit, vagy a bankrendszer megbízható működését súlyosan veszélyeztetné, és a
fizetésképtelenség, illetve a felszámolás csak az állam beavatkozásával hárítható el.
(3) A pénzügyi intézmény saját kibocsátású részvényeinek értékesítése esetén halasztott fizetést, illetőleg
visszavásárlási kötelezettséget érvényesen nem köthet ki.

A befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosok

11. § A pénzügyi intézmény befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa csak olyan személy lehet,
a) aki (amely) független a pénzügyi intézmény óvatos, körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt:
prudens) működését veszélyeztető befolyástól, és biztosítani képes a pénzügyi intézmény megbízható,
gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint
b) akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a
pénzügyi intézmény fölötti hatékony felügyelet gyakorlását.
12. §

Személyi és tárgyi feltételek

13. § (1) A pénzügyi szolgáltatási tevékenység csak

a) jogszabálynak megfelelő számviteli rend, valamint nyilvántartási rend,
b) a prudens működésnek megfelelő belső szabályzat,
c) a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek,
d) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség, helyiség,
e) ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint vagyonbiztosítás,
f) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer, valamint a rendkívüli
helyzetek kezelésére vonatkozó terv
(a továbbiakban együtt: személyi és tárgyi feltételek) megléte esetén kezdhető meg, illetve folytatható.
(2) A pénzügyi intézmény - a pénzügyi holding társaság kivételével - csak olyan helyiségben működhet,
amely megfelel a külön jogszabályban meghatározott biztonsági és ügyfélszolgálati követelményeknek.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat székhely-, telephelyváltozás esetén, valamint a pénzügyi
szolgáltatási tevékenység módosításakor is biztosítani kell.
(4) Akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezetének
III. címében meghatározott bűncselekmény, illetve hamis vád (Btk. 233. §), hatóság félrevezetése (Btk. 237.
§), hamis tanúzás (Btk. 238. §), hamis tanúzásra felhívás (Btk. 242. §), mentő körülmény elhallgatása (Btk.
243. §), bűnpártolás (Btk. 244. §), a XV. fejezet VII. címében meghatározott bűncselekmény, illetve
terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármű, vasúti,
vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §),
visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés l őfegyverrel vagy lőszerrel (Btk.
263/A. §), fegyvercsempészet (Btk. 263/B. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §),
visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), a XVI. fejezet III. címében
meghatározott bűncselekmény, továbbá a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény
elkövetése miatt elítéltek, vagy olyan bűntett miatt ítélték el, amelyet bűnszervezet keretében követett el,
úgyszintén az, akivel szemben e bűncselekmények bármelyike miatt büntetőeljárás van folyamatban, a
bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 16. §-ában
meghatározott időtartamig, illetve a büntetőeljárás befejezéséig pénzváltási tevékenységet végzőnél vezető
állású személyként nem nevezhető ki, illetve vezető állású személynek nem választható meg, pénzváltási
tevékenységet közvetlenül nem irányíthat, illetve ilyen tevékenységet közvetlenül nem végezhet.
(5) A foglalkoztatási jogviszony létesítését, a tevékenységi engedély kiadását, illetve meghosszabbítását
megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt a (4) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási feltétel
fennállásának ellenőrzésére - a bűntettesek nyilvántartásának és a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásának
adatai alapján - a Felügyelet jogosult.

Kiszervezés

13/A. § (1) A hitelintézet pénzügyi-, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez

kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés,
adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi előírások betartása mellett kiszervezheti.
(2) A kiszervezett tevékenységet végzőnek - a kockázattal arányos mértékben - rendelkeznie kell
mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, melyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységet
illetően a hitelintézetre vonatkozóan előír.
(3) A hitelintézet köteles a Felügyeletnek a kiszervezésről szóló szerződés aláírását követően két napon
belül bejelenteni:
a) a kiszervezés tényét,
b) a kiszervezett tevékenységet végző nevét, székhelyét vagy állandó lakcímét,
c) a kiszervezés időtartamát.
(4) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:
a) az adatvédelemre vonatkozó előírások érvényesülésének bemutatását,
b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a hitelintézet belső
ellenőrzése, külső könyvvizsgálója, az MNB és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli
ellenőrzéséhez,
c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő
végzéséért, illetve a szerződés hitelintézet részéről történő azonnali felmondási lehetőségét a szerződés
ismételt vagy súlyos megsértése esetére,
d) a kiszervezett tevékenységet végzőtől elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes
követelményeket,
e) a kiszervezett tevékenységet végző részéről a bennfentes kereskedelem elkerülése érdekében
alkalmazandó szabályokat.
(5) A hitelintézetnek rendelkeznie kell a kiszervezésre vonatkozó szerződésben foglaltaktól történő eltérő
tevékenységvégzésből eredő, rendkívüli helyzetek kezelésére kidolgozott intézkedési tervvel.
(6) A hitelintézet belső ellenőrzése köteles a kiszervezett tevékenység szerződésben foglaltaknak
megfelelő végzését legalább évente megvizsgálni.
(7) A hitelintézet felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi
előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A hitelintézetnek haladéktalanul jelentenie
kell a Felügyelet részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe
ütközik.
 (8) A Felügyelet a hitelintézet (7) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során
feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja.
(9) Az a kiszervezett tevékenységet végző, amely egyidejűleg több hitelintézet részére végez kiszervezett
tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten - az adatvédelmi
előírások betartásával - kezelni.
(10) A kiszervezett tevékenységet végző közreműködőt abban az esetben alkalmazhat, ha a közöttük
létrejövő szerződés - melyet a hitelintézetnek jóvá kell hagynia - biztosítja a kiszervezett tevékenységnek a
Felügyelet, az MNB és a hitelintézet belső ellenőrzése, könyvvizsgálója által történő ellenőrzését.
(11) A hitelintézet vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója nem állhat tulajdonosi
viszonyban a kiszervezett tevékenységet végzővel, illetve a hitelintézet vezető tisztségviselője, közeli
hozzátartozója a kiszervezett tevékenység végzésével nem bízható meg.
(12) A hitelintézet a kiszervezett tevékenységek körét, és a kiszervezett tevékenység végzőjét az
üzletszabályzatban köteles feltüntetni.
(13) Pénzügyi vállalkozás a Felügyelethez történő bejelentés nélkül szervezheti ki ügyviteli
tevékenységét, ha azonban a kiszervezni kívánt ügyviteli tevékenység banktitkot is érint, akkor az (1)-(12)
bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

Informatikai rendszer védelme

13/B. § (1) A pénzügyi intézménynek ki kell alakítania a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási
tevékenységének ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási
rendszerét és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről. A szabályozási
rendszerben ki kell térni az információtechnológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából
adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az
ellenőrzés területén.
(2) A pénzügyi intézmény köteles az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint,
de legalább kétévente felülvizsgálni és aktualizálni.
(3) Az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meg kell határozni
a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, nyilvántartási és tájékoztatási szabályokat, a folyamatba
épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat.
(4) A pénzügyi intézménynek ki kell dolgoznia az informatikai rendszerének biztonságos működtetését
felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működtetnie kell.
(5) A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos
módon gondoskodni kell legalább az alábbiakról:
a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető
azonosításáról,
b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és
teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról,
c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról
(hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés naplózás,
rendkívüli események),
d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus
folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi
értékelésére, illetve lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére,
e) a távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről,
f) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről,
g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírusvédelméről.
(6) A pénzügyi intézménynek tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos
vezetéséhez meg kell valósítania a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket és
rendelkeznie kell legalább a következőkkel:
a) informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a
fejlesztésre vonatkozó tervekkel,
b) minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató
informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését - még a szállító, illetőleg a rendszerfejlesztő
tevékenységének megszűnése után is - biztosítja,
c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások
folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítő
egyéb - a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító - megoldásokkal,
d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését
a fejlesztési és tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és változáskezelés fenntartását,
 e) az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük)
olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási
tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás
kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik. Ezen mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és
tűzbiztos módon kell tárolni, valamint gondoskodni kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű
hozzáférés védelméről,
f) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely
biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább öt évig, bármikor
visszakereshetően, helyreállíthatóan megőrizzék,
g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.
(7) A pénzügyi intézménynél mindenkor rendelkezésre kell állnia:
a) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az
ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek,
b) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai
szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének,
c) az informatikai rendszer elemeinek a pénzügyi intézmény által meghatározott biztonsági osztályokba
sorolási rendszerének,
d) az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának,
e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó okiratnak,
f) az alkalmazott szoftver eszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek,
g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész
nyilvántartásának.
(8) A szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenni legalább:
a) a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására,
b) a pénz és az értékpapírok biztonságos nyilvántartására,
c) a pénzügyi intézmény tevékenységével összefüggő országos informatikai rendszerekhez történő
közvetlen vagy közvetett csatlakozásra,
d) a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználására,
e) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.
(9) A pénzügyi intézménynek belső szabályzatában meg kell határoznia az egyes munkakörök
betöltéséhez szükséges informatikai ismeretet.

II. Fejezet

Engedélyezési eljárás

14. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a hitelintézet:
a) alapításához;
b) egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához;
c) alapszabályának módosításához (20. §);
d) részvényei befolyásoló részesedést biztosító hányadának megszerzéséhez, illetőleg a befolyásoló
részesedés e törvényben meghatározott mértéket elérő növeléséhez;
e) vezető állású személyének megválasztásához, illetőleg kinevezéséhez;
f) működésének megkezdéséhez;
g) tevékenységi körének módosításához;
h) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a 2. számú melléklet I. fejezet 12. a) pontjában meghatározott
pénzügyi szolgáltatás közvetítésére jogosult (a továbbiakban: ügynök) igénybevételével történő végzéséhez;
i) képviseletének, fióktelepének - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.)
szerinti - leányvállalatának (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy egyéb vállalkozás) harmadik országban
történő létesítéséhez;
j) devizakülföldinek minősülő vállalkozásban történő befolyásoló részesedés szerzéséhez;
k) betétállományának és pénzeszköz visszafizetésére irányuló szerződésállományának átruházásához (a
továbbiakban: betétállomány-átruházás);
l) kereskedési könyv vezetésre vonatkozó kötelezettsége alóli mentesüléséhez;
m)
n) működésének megszüntetéséhez;
o) alárendelt kölcsöntőkéjének a szerződésben rögzített határidő, illetőleg öt év előtt történő
visszafizetéséhez;
 p) kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéjének a szerződésben rögzített határidő, illetőleg kettő év előtt történő
visszafizetéséhez;
q) külön jogszabály alapján készített hitelbiztosítéki érték-megállapítási szabályzatához, mely figyelembe
veszi a hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveiről szóló külön jogszabályban foglaltakat;
r) alapvető kölcsöntőkéje és járulékos kölcsöntőkéje felmondásához, valamint a szerződésben kikötött
felmondási idő előtti tőketörlesztéshez.
(2) A Felügyelet engedélye szükséges a fióktelep formájában működő hitelintézet
a) alapításához,
b) működésének megkezdéséhez,
c) tevékenységi körének módosításához,
d) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének ügynök igénybevételével történő végzéséhez,
e) vezető állású személyének kinevezéséhez,
f) betétállomány-átruházásához,
g) kereskedési könyv vezetésre vonatkozó kötelezettsége alóli mentesüléséhez,
h)
i) működésének megszüntetéséhez.
(3) A Felügyelet (1) bekezdés szerinti engedélye nem szükséges hitelintézet fióktelepének az Európai
Unió másik tagállamában történő létesítéséhez.
(4) A (2) bekezdés szerinti engedély nem szükséges olyan hitelintézet fióktelepe esetén, amelynek
székhelye az Európai Unió másik tagállamában van.
15. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel a pénzügyi vállalkozás
a) alapításához,
b) tevékenységi körének módosításához,
c) átalakulásához, egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához, valamint
d) vezető állású személyének megválasztásához.
(2) A Felügyelet engedélye szükséges a fióktelep formájában működő pénzügyi vállalkozás
a) alapításához,
b) tevékenységi körének módosításához,
c) vezető állású személyének kinevezéséhez.
(3) A pénzügyi vállalkozás alapítására adott engedély a tevékenységi kör megállapításához, illetőleg a
tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyt is tartalmazza.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott engedély nem szükséges, ha a pénzügyi vállalkozás székhelye az
Európai Unió másik tagállamában van, és
a) a pénzügyi vállalkozás
1. leányvállalata vagy közös vezetésű vállalata olyan hitelintézetnek, melynek székhelye a pénzügyi
vállalkozás székhelyével azonos tagállamban van, vagy
2. leányvállalata vagy közös vezetésű vállalata olyan pénzügyi vállalkozásnak, amely megfelel az 1.
pontban meghatározott feltételnek és székhelye a leányvállalatával azonos tagállamban van, valamint
b) tevékenységét abban a tagállamban végzi, ahol a székhelye van,
c) az anyavállalat a szavazati jog legalább kilencven százalékát gyakorolja,
d) az anyavállalat a Felügyeletnek bemutatja a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatósága
igazolását arról, hogy a pénzügyi vállalkozás irányítását óvatos és körültekintő módon látja el,
e) az anyavállalat - az illetékes felügyeleti hatósága hozzájárulásával - egyetemleges felelősséget vállal a
pénzügyi vállalkozás kötelezettségéért, és
f) a pénzügyi vállalkozás az anyavállalatával összevont felügyelet alatt áll.
16. § (1) A 3. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére
hitelintézet, illetőleg hitelintézet ügynöke kaphat engedélyt.
(2) A 3. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére - a (4)
bekezdésben meghatározott kivétellel - pénzügyi vállalkozás (a továbbiakban: hitelintézeti elszámolóház) a
3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy
a) legalább ötszázmillió forint jegyzett és befizetett tőkével rendelkezik,
b) az elszámolásforgalmi tevékenységet - cégjegyzékben feltüntetett - főtevékenységként végzi, és egyéb
tevékenysége a főtevékenységet kiegészíti, illetőleg a főtevékenység ellátását nem befolyásolja hátrányosan,
c) részvénytársaságként vagy részvénytársaság fióktelepeként működik.
(3) Hitelintézeti elszámolóházban tulajdoni részesedést kizárólag az MNB, hitelintézet, hitelintézeti
elszámolóház, valamint a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szerezhet.
(4) Ha a hitelintézeti elszámolóház a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást kizárólag készpénz-helyettesítő
fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek tekintetében végzi, a kérelmező a 3. § (6) bekezdése szerinti
engedélyt akkor is megkaphatja, ha igazolja, hogy - a (2) bekezdés a) pontjától eltérően - legalább
százötvenmillió forint jegyzett és befizetett tőkével rendelkezik.
 (5)
(6) A 3. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére jogi
személy, illetve fióktelep a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy
a) legalább húszmillió forint jegyzett tőkével rendelkezik,
b) káreseményenként ötvenmillió forint felelősségbiztosítással rendelkezik.
(7) A 13. § (4) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve, valamint az (1)-(6) bekezdésben
meghatározottakon túlmenően az engedély további feltétele az, hogy a kérelmező feleljen meg a külön
jogszabályban előírt személyi, illetőleg tárgyi feltételeknek.
(8) A 3. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére a
pénzügyi vállalkozás a 3. § (4)-(5) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy
a) legalább ötvenmillió forint készpénzből álló jegyzett tőkével rendelkezik,
b) részvénytársaságként vagy fióktelep formájában működik,
c) megfelel a külön jogszabályban megállapított személyi és tárgyi feltételeknek.

Az alapítási engedély iránti kérelem

17. § (1) A pénzügyi intézmény alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell
a) az alapítani tervezett pénzügyi intézmény - típusának, tevékenységi körének egyértelmű
meghatározását tartalmazó - alapító okiratát;
b) a tervezett működési terület (országos kiterjedésű vagy meghatározott területi egységre korlátozott)
meghatározását tartalmazó iratot;
c) hitelintézet esetében a 9. §-ban meghatározott jegyzett tőke ötven százalékának, pénzügyi vállalkozás
esetében a 9. §-ban meghatározott jegyzett tőke teljes összegének az alapítók által történő tényleges
befizetésére és rendelkezésre állására vonatkozó igazolást;
d) a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, illetőleg a szervezeti
és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem
tartalmazza;
e) külföldi székhelyű kérelmező esetében nyilatkozatot a kérelmező kézbesítési megbízottjáról, aki csak
Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve ügyvédi iroda, vagy a kérelmező magyarországi bankképviselete
lehet;
f) pénzügyi vállalkozás esetében annak igazolását, hogy a vállalkozás rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás
nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint a 18. § (2) bekezdés d)-f), h) és k)-l)
pontjában foglaltakat;
g) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében az összevont alapú,
illetőleg a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a hitelintézettel
szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a hitelintézet összevont alapú, illetőleg
kiegészítő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja;
h) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében a hitelintézettel
szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a hitelintézet részére
átadott személyes adatainak az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet e törvény szerinti ellátása
céljából történő kezeléséhez, illetőleg továbbításához.
(2) Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő pénzügyi
intézményben befolyásoló részesedést kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély
iránti kérelemhez mellékelni kell
a) a cég alapító okiratát,
b) a cég három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi cég esetében az eredeti cégkivonatot és
annak hiteles magyar nyelvű fordítását, vagy igazolást arról, hogy a céget a vállalati (gazdasági)
nyilvántartásba bejegyezték,
c) a cégben befolyásoló részesedéssel rendelkező személy 3. számú mellékletben meghatározott azonosító
adatait, illetőleg a büntetlen előéletére vonatkozó igazolást,
d) természetes személy büntetlen előéletére vonatkozó igazolást,
e) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő személynek az
adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs,
f) nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a jegyzett tőke befizetéséhez,
illetőleg a tulajdonszerzéshez szükséges összeg az alapításban, tulajdonszerzésben részt vevő személy
törvényes jövedelméből származik,
g) hitelintézet esetén a gazdasági társaság előző három naptári évre, pénzügyi vállalkozás esetén egy
naptári évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és eredménykimutatását,
h) nyilatkozatot arról, hogy milyen - az Szmt. szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak,
 i) az alapító tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt
az alapító kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző
évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére
kötelezett,
j) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra
vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a
Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
(3) Ha az alapítók között befolyásoló részesedést szerezni kívánó külföldi székhelyű pénzügyi intézmény,
biztosítóintézet vagy befektetési társaság van, az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti
kérelemhez be kell nyújtani a székhely szerinti ország illetékes felügyeleti hatóságának igazolását, illetőleg
nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás a prudens tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat betartva
működik.
(4) Az alapítási engedély kiadásának feltételeként nyilatkozatot kell adni arról, hogy a pénzügyi
intézmény irányítása a Magyarországon létesítendő főirodában történik.
(5) A pénzügyi holding társaság engedély iránti kérelméhez mellékelni kell
a) az (1) bekezdés a) és c)-e) pontjában foglaltakat,
b) a középtávú - az első három évre vonatkozó - üzleti tervet,
c) a 18. § (2) bekezdés f) és h) pontjában foglaltakat,
d) nyilatkozatot arról, hogy a holdinghoz tartozó pénzügyi intézmény a felügyelete érdekében szüksé ges
adatot, tényt, információt, megoldást a Felügyelet rendelkezésére bocsátja.
(6) Alapítási engedély alapján a hitelintézet a banküzem létesítésével kapcsolatos tevékenységet végezhet.
17/A. § (1) Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítása esetén a 17. § (1) bekezdésében
foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a) a külföldi pénzügyi intézmény alapító okiratát,
b) a külföldi pénzügyi intézmény három hónapnál nem régebbi eredeti cégkivonatát vagy igazolást arról,
hogy a külföldi pénzügyi intézményt a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték,
c) a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól származó engedélyének
másolatát,
d) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő külföldi
pénzügyi intézménynek a magyarországi és a székhelye szerinti államban lévő adóhatósággal,
vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs,
e) a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságának igazolását arra vonatkozóan, hogy a
pénzügyi intézmény irányítását végző főiroda a székhely szerinti államban van,
f) hitelintézet esetén az alapítónak az előző három gazdálkodási évre vonatkozó, pénzügyi vállalkozás
esetén az előző gazdálkodási évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és
eredménykimutatását,
g) nyilatkozatot arról, hogy a külföldi pénzügyi intézménynek milyen mérlegen kívüli kötelezettségei
vannak,
h) az alapító tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt
az alapító kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző
évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére
kötelezett,
i) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra
vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a
Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez,
j) a kérelmező által folytatott, a székhely szerinti felügyeleti hatóság által engedélyezett 3. § szerinti
tevékenységek megjelölését, valamint azokat a helyeket, ahol ezeket a tevékenységeket végzi,
k) a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezető állású személyének döntési jogkörét,
valamint a kérelmező azon testületeit, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek,
l) a székhely szerinti felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető
állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával
kapcsolatban.
(2) Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítási engedélyét a Felügyelet abban az esetben
adja meg - az (1) bekezdésben és a 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése mellett -, ha
a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek
felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a kérelmező
pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,
b) a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által
támasztott követelményeknek megfelelő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,
 c) a kérelmező pénzügyi intézmény rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket
kielégítő adatkezelési szabályzattal,
d) a kérelmező pénzügyi intézmény nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt
keletkezett kötelezettségekért,
e) a kérelmező pénzügyi intézmény benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre
vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,
f) a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a pénzügyi
intézmények prudens, biztonságos működését.
(3)

A tevékenységi (működési) engedély iránti kérelem

18. § (1) A hitelintézet működésének - pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének-

megkezdéséhez a Felügyelet engedélye szükséges.
(2) A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell a
Felügyelethez benyújtani:
a) a jegyzett tőkének a 10. § (1) bekezdése szerinti teljes befizetésére vonatkozó igazolást,
b) az a) pont szerinti összeg teljes vagy részleges felhasználása esetén igazolást, illetőleg nyilatkozatot
arról, hogy a felhasználás az alapítás, illetőleg a működés megkezdése érdekében történt,
c) a hitelintézet jegyzett tőkéjében legalább ötszázalékos részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező
tulajdonos azonosítására alkalmas adatokat,
d) a középtávú - az első három évre vonatkozó - üzleti tervet, a működéshez szükséges személyi és tárgyi
feltételek biztosítására vonatkozó tényeket,
e) a folytatni kívánt tevékenységekre vonatkozó, az általános szerződési feltételeket is tartalmazó egy
vagy több üzletszabályzatot,
f) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,
g) az Országos Betétbiztosítási Alapnak megküldött csatlakozási nyilatkozat másolatát - hitelszövetkezet
esetében e mellett önkéntes intézményvédelmi alapnak megküldött csatlakozási nyilatkozat másolatát is -
kivéve, ha a fióktelep formában működő hitelintézet a 97. § (3) bekezdése alapján nem köteles csatlakozni az
Országos Betétbiztosítási Alaphoz,
h) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetőleg jogszabályon alapuló
adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint az adatszolgáltatáshoz felhasznált számítógépes
programok tesztfuttatási eredményeit,
i) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének tervezetét,
j) valamely, a hitelintézetek közötti elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszerhez való
közvetlen csatlakozásról szóló nyilatkozatot és a csatlakozást biztosító informatikai rendszer könyvvizsgálói
igazolását, vagy a közvetve történő csatlakozás elfogadásáról adott nyilatkozatot,
k)
l) a központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozatot, továbbá
m)
n) a hitelintézet likviditását, fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén
alkalmazandó - a hitelintézet igazgatósága által elfogadott - eljárás rendjét,
o) a szervezeti felépítését, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjét, illetőleg a szervezeti és működési
szabályzatát, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,
p) harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetén, ha az a Felügyelet 97. § (3) bekezdés szerinti
engedélye alapján nem csatlakozik az Országos Betétbiztosítási Alaphoz,
1. az ügyfelek - biztosított betéti formákról történő - magyar nyelvű tájékoztatására vonatkozó
kötelezettségvállalását,
2. az anyavállalatnak a betétesek Magyarországon történő kártalanítására vonatkozó
kötelezettségvállalását,
3. a kártalanítás feltételeit, módját, az eljárás menetének rendjét, illetőleg a kártalanítás kifizetését
biztosító megállapodásokat.
(3) Már működő pénzügyi intézmény, illetve befektetési vállalkozás tevékenységi körének pénzügyi
szolgáltatással történő bővítésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez benyújtja a tevékenység végzéséhez
szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét bizonyító igazolást, valamint a (2) bekezdés d)-f), h), k)-l) és
n) pontjában foglaltakat, ha ezek benyújtására korábban még nem került sor.
18/A. § (1) A 3. § (1) bekezdés l) és n) pontjaiban meghatározott pénzügyi szolgáltatás nyújtására jogosító
engedélyt pénzügyi intézmény, illetve az ilyen tevékenység folytatására törvény által egyébként
felhatalmazott kérelmező akkor kaphat, ha
 a) megfelel a tevékenység folytatásához szükséges, a Tpt. 11. számú mellékletében meghatározott
személyi, tárgyi, technikai feltételeknek,
b) rendelkezik a Tpt. 12. számú mellékletében meghatározottak szerinti tartalommal elkészített működési
szabályzattal,
c) rendelkezik a Tpt. 13. számú mellékletében meghatározott eljárási szabályzattal.
(2) A 3. § (1) bekezdés l) és n) pontjaiban meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzése
során a Tpt. portfóliókezelésre vonatkozó (125-137. §) szabályait a 126. § (2) bekezdése, a 127. §, a 128. §, a
130. § (3)-(4) bekezdése és a 133. § (2) bekezdése kivételével megfelelően alkalmazni kell.
19. § A 14. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben az engedély iránti kérelemhez be kell
nyújtani az írásbeli szerződést, amely azt a szerződési kikötést is tartalmazza, hogy a Felügyelet, illetőleg a
hitelintézet korlátozás nélkül ellenőrizheti az ügynöknél a megbízás tárgyát képező tevékenységgel
kapcsolatos gazdálkodást és az üzleti könyveket.

A Magyar Nemzeti Bank engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi

szolgáltatások engedélyezése

19/A. § (1) Az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatás [3. § (6)
bekezdés] engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a kérelmező alapító okiratát,
b) a kérelmező bejegyzéséről szóló cégbírósági végzést - ennek hiányában a bejegyzés iránti kérelmet,
annak igazolásával együtt, hogy a bejegyzés iránti kérelmet a cégbíróság átvette -, bejegyzett cég esetében
három hónapnál nem régebbi cégkivonatot,
c) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő személynek,
már működő cég esetén a kérelmezőnek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási
szervvel szemben 30 napnál régebben lejárt tartozása nincs,
d) a tervezett működési terület (országos kiterjedésű vagy meghatározott területi egységre korlátozott)
meghatározását tartalmazó iratot,
e) a kérelmező szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjének bemutatását, ha
ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,
f) külföldi székhelyű kérelmező esetében nyilatkozatot a kérelmező kézbesítési megbízottjáról, aki csak
Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve ügyvédi iroda lehet,
g) annak igazolását, hogy a kérelmező rendelkezik a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi
feltételekkel,
h) a jegyzett tőke teljes összegének befizetésére vonatkozó igazolást,
i) a h) pontban említett összeg teljes vagy részleges felhasználása esetén igazolást, illetőleg nyilatkozatot
arról, hogy a felhasználás milyen mértékben történt az alapítás, illetőleg a működés megkezdése érdekében,
j) a középtávú - az első három évre vonatkozó - üzleti tervet,
k) a folytatni kívánt tevékenységekre vonatkozó általános szerződési feltételeket is tartalmazó
üzletszabályzatot,
l) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatási tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,
m) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetőleg jogszabályon alapuló
adatszolgáltatások teljesítésére felkészült.
(2) A hitelintézetnek nem kell igazolnia a szolgáltatás engedélyezése iránti eljárásban az (1) bekezdés a)-
f) és h)-i) pontjában említett feltételek meglétét.
(3) Ha külföldi vállalkozás fióktelepe útján kíván az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő
pénzügyi szolgáltatást végezni, az (1) bekezdés d)-m) pontjában foglaltakon túlmenően az engedélyezés
iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a külföldi vállalkozás alapító okiratát;
b) a külföldi vállalkozás három hónapnál nem régebbi eredeti cégkivonatát vagy igazolást arról, hogy a
külföldi vállalkozást a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték;
c) a külföldi vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól származó engedélyének másolatát;
d) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy a külföldi vállalkozásnak a
magyarországi és a székhelye szerinti államban lévő adóhatósággal, vámhatósággal, illetve
társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs;
e) a külföldi vállalkozás előző gazdasági évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és
eredménykimutatását;
f) nyilatkozatot arról, hogy a külföldi vállalkozásnak milyen mérlegen kívüli kötelezettségei vannak;
g) a külföldi vállalkozás tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását,
amelyek miatt a külföldi vállalkozás kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá
az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált
beszámoló készítésére kötelezett;
h) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra
vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának az
MNB által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez;
i) a kérelmező által folytatott, a székhely szerinti felügyeleti hatóság által engedélyezett tevékenységek
megjelölését, valamint azokat a helyeket, ahol ezeket a tevékenységeket végzi;
j) a fióktelep vezető állású személyének döntési jogkörét, valamint a kérelmező azon testületeit, amelyek
hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek;
k) a székhely szerinti felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető
állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával
kapcsolatban.
(4) A szolgáltatásnak fióktelep által történő folytatásához a Magyar Nemzeti Bank az engedélyt abban az
esetben adja meg - az (1) bekezdés d)-m) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése
mellett -, ha
a) - külföldi pénzügyi intézmény kérelmező esetén - érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok
kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési
megállapodás van a Felügyelet és a kérelmező külföldi vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóság
között;
b) a kérelmező külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által
támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal;
c) a kérelmező külföldi vállalkozás rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket
kielégítő adatkezelési szabályzattal;
d) a kérelmező külföldi vállalkozás nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt
keletkezett kötelezettségekért;
e) a kérelmező külföldi vállalkozás benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre
vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét;
f) külföldi pénzügyi intézmény kérelmező esetén a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai
biztosítják a pénzügyi intézmények prudens, biztonságos működését.
(5) Már működő fióktelep esetén az engedélyezés iránti kérelemhez - a (3) bekezdésben felsoroltak
helyett, ha azokat a Felügyelet vagy az MNB előtt korábban folyt engedélyezési eljárásban már bemutatták -
a külföldi vállalkozás alapító okiratát és a fióktelep bejegyzéséről szóló cégbírósági végzést, ennek
hiányában a bejegyzés iránti kérelmet, annak igazolásával együtt, hogy a bejegyzés iránti kérelmet a
cégbíróság átvette, bejegyzett fióktelep esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonatot kell becsatolni.
Az MNB a kérelmezőt bármikor felhívhatja a (3) bekezdésben meghatározott feltételek igazolására.
19/B. § A pénzfeldolgozási tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez - a 19/A. § (1) bekezdésében
felsoroltakon kívül - mellékelni kell:
a) a vezető állású személy, a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezető,
valamint a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző személy harminc napnál nem régebbi erkölcsi
bizonyítványát,
b) az a) pont alatti személyek tekintetében a vámhatóság szabálysértési hivatalának igazolását a 44/A. §
(1) bekezdés b) pontja szerint,
c) a vezető állású személy iskolai végzettségét igazoló okiratokat,
d) a felelősségbiztosítás megkötését igazoló okmány eredeti vagy közjegyzővel hitelesített másolatát,
e) nyilatkozatot arról, hogy az engedélyt kérő működése során megtartja a pénzfeldolgozási tevékenység
folytatására vonatkozó jogszabályban foglaltakat,
f) a tevékenység végzésére vonatkozó belső ügyviteli szabályzatot, valamint biztonsági szabályzatot,
g) a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályzatot.
19/C. § Az elszámolásforgalom lebonyolítására (elszámolásforgalmi ügyletre) vonatkozó tevékenység
engedélyezése iránti kérelemhez - a 19/A. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül - mellékelni kell:
a) a vezető állású személy harminc napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát,
b) a klíringtagokkal kötendő elszámolásforgalmi szerződés tervezetét,
c) az elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszer, valamint a biztonsági és informatikai
rendszer működtetésére vonatkozó belső szabályzatokat és ügyviteli utasításokat,
d) a hitelintézeti elszámolóház üzletszabályzatát és szabályzatait,
e) az adattovábbító és kommunikációs rendszerek (hálózatok) részletes leírását,
f) üzletmenet folytonossági tervet.
19/D. § Az MNB az engedélyt meghatározott időre, feltételhez kötötten, valamint korlátozott
tevékenységi körrel, területi korlátozással, a szolgáltatási tevékenységen belül pedig üzletági vagy
termékkorlátozással is megadhatja.
 19/E. § (1) Az MNB e törvény szerinti eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az MNB határozata ellen a közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye.

Az alapszabály módosításának engedélyezése

20. § A Felügyelet engedélye szükséges a hitelintézetek alapszabályának módosításához a következő

esetekben:
a) a cég nevének és székhelyének megváltoztatása,
b) a tevékenységi kör módosítása,
c) a jegyzett tőke leszállítása,
d) részvényfajta megváltoztatása, új részvényfajta kibocsátása, vagy a korábban kibocsátott részvények
típusainak módosítása,
e) az igazgatóság jogkörének módosítása,
f) átváltoztatható vagy elővásárlási jogot biztosító kötvény kibocsátása és az azokra vonatkozó szabályok
módosítása,
g) részvényre vonatkozó elővásárlási jog alapítása és megváltoztatása.

Átalakítás, egyesülés és szétválás engedélyezése

21. § (1) Hitelintézet más típusú hitelintézetté, pénzügyi vállalkozássá, továbbá pénzügyi vállalkozás
hitelintézetté történő átalakítása esetén az alapításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Hitelintézet csak abban az esetben alakítható át pénzügyi vállalkozássá, ha betétállományát az
átalakítást eldöntő közgyűlési határozatot megelőzően teljes egészében átruházta.
22. § (1) Pénzügyi vállalkozás kizárólag más pénzügyi vállalkozással egyesülhet, illetve beolvadhat
hitelintézetbe. Hitelintézetbe más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, járulékos vállalkozás és befektetési
vállalkozás olvadhat be, illetve hitelintézet más hitelintézettel olvadhat össze.
(2) Részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény nem egyesülhet szövetkezeti formában
működő pénzügyi intézménnyel.
(3) Hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás egyesülés esetén az engedélyezésre irányuló kérelemhez be
kell nyújtani:
a) az egyesülési szerződést;
b) a könyvvizsgáló által hitelesített
1. vagyonmérleg tervezetet,
2. a kötelezettségek és a követelések állományát;
c) a 18. §-ban meghatározott mindazon iratot, amely a végezni kívánt tevékenységi kör engedélyezéséhez
szükséges;
d) hitelintézetek egyesülése esetén olyan adatokat, amelyekből a 74. § (2) bekezdésében foglalt feltétel
fennállása megállapítható.
(4) A fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény jogi személlyel, illetve jogi személyiség nélküli
gazdasági társasággal nem egyesülhet.
23. § A Felügyeletnek a pénzügyi intézmények egyesüléséhez adott engedélye nem pótolja a Gazdasági
Versenyhivatal engedélyét.
24. § Pénzügyi intézmények összeolvadása esetén a Felügyelet az alapítás és a működés megkezdésének
engedélyezésével kapcsolatos határozatot egy eljárásban is meghozhatja.
25. § (1) Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások szétválására az alapításra vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.
(2) Az alapszabály módosításának engedélyezése iránti eljárásban e törvénynek az alapítás és működés
engedélyezésére megállapított szabályait kell alkalmazni.

Az engedély megadása

26. § (1) Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet, valamint az MNB a kérelemmel összefüggő és
rendelkezésre álló okiratokat és információkat gondosan mérlegeli, és meggyőződik arról, hogy az engedély
kiadása nem ütközik jogszabályba. A Felügyelet, valamint az MNB az engedélyezési eljárás során az egyes
engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.
(2) Bank, szakosított hitelintézet alapítási engedélyéhez, tevékenységi (működési) engedélyéhez továbbá
bank, szakosított hitelintézet alapszabályának a jegyzett tőkeleszállítása miatti módosításához szükséges
engedélyhez, valamint bank, szakosított hitelintézet egyesüléséhez szükséges engedélyhez a Felügyelet
előzetesen kikéri az MNB véleményét.
(3) A Felügyelet a hitelintézet alapítási engedélyének megadásához előzetesen kikéri az Európai Unió
másik tagállama érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt hitelintézet
a) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy
biztosító leányvállalata,
b) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy
biztosító anyavállalatának leányvállalata,
c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa az Európai Unió másik
tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző
befolyással rendelkezik.

Az engedély iránti kérelem elutasítása

27. § (1) A Felügyelet az alapítás iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező

a) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,
b) által alapítani kívánt pénzügyi intézmény nem felel meg a jegyzett tőkére, a társasági formára,
cégformára, a tulajdonlásra, illetőleg az irányító testületekre vonatkozó törvényi követelményeknek,
c) devizakülföldi, és nincs kézbesítési megbízottja,
d) a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend nem teszi
lehetővé az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátását.
(2) A Felügyelet a fióktelep alapítására irányuló kérelmet akkor is elutasítja, ha a 17. § (1) bekezdésében,
illetőleg a 17/A. §-ban felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül.
(3) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasíthatja, ha a kérelmező
a) esetében az (1) bekezdésben említett valamely elutasítási ok fennáll,
b) a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik,
c) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet rendelkezésére
álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a
prudens működésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
27/A. § (1) Az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó
engedély iránti kérelmet az MNB elutasítja, ha a kérelmező
a) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,
b) nem felel meg a jegyzett tőkére, a társasági formára, a tulajdonlásra vonatkozó törvényi
követelményeknek,
c) külföldi székhelyű, és nincs kézbesítési megbízottja, illetőleg a 19/A. § (4) bekezdésében foglalt
feltételek valamelyike nem teljesül.
(2) Az MNB az engedély iránti kérelmet elutasíthatja, ha a kérelmező
a) a jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik,
b) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá az MNB rendelkezésére álló
bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a
működésre vonatkozó jogszabályok és MNB rendeletek előírásainak.

Az alapítási engedély érvényességének határideje

28. § A hitelintézet alapítását engedélyező határozat érvényét veszti, ha a tevékenységi engedély iránti
kérelmet a határozat kézhezvételétől számított hat hónapon belül a hitelintézet nem nyújtja be a
Felügyelethez. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.

Az engedély visszavonása, visszaadása

29. § (1) A Felügyelet az engedélyt visszavonhatja, ha

a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg,
b) a pénzügyi intézmény - törvény által - tiltott tevékenységet folytat,
c) a pénzügyi vállalkozás az alapítási engedély, illetőleg a hitelintézet a tevékenységi engedély
kézhezvételétől számított tizenkét hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,
d) a pénzügyi vállalkozás tizenkét hónapon keresztül nem - vagy csak jelentéktelen mértékben - folytat
pénzügyi szolgáltatási tevékenységet,
 e) a pénzügyi intézmény már nem felel meg e törvény vagy - a prudens működésre vonatkozó - más
jogszabályban foglalt rendelkezéseknek,
f) a pénzügyi intézmény több alkalommal súlyosan megsértette a számvitelre, a független és megbízható
irányításra, illetve ellenőrzésre vonatkozó, továbbá az e törvényben, valamint a prudens működésre
vonatkozó más jogszabályokban, illetve a Felügyelet határozataiban foglalt előírásokat,
g) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a pénzügyi intézmény működése súlyosan veszélyezteti vagy
sérti a betétesek vagy más ügyfelek érdekeit, akadályozhatja a pénzforgalmat, illetve a pénz- és tőkepiac
megfelelő működését,
h) a pénzügyi intézmény alapítási vagy tevékenységi engedélyét - a 31. §-nak megfelelően - visszaadja,
i) a fióktelep engedélyezéséhez kapcsolódó, a 17/A. §-ban foglalt feltételek valamelyike már nem teljesül,
j) a 17. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott információ átadás nem biztosított.
(2) A Felügyelet a fióktelep engedélyét visszavonja, ha a székhely szerinti felügyeleti hatóság a külföldi
pénzügyi intézmény engedélyét visszavonta.
(3) A pénzügyi intézménynek nem minősülő gazdálkodó szervezet engedélyét a Felügyelet az (1)
bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával vonhatja vissza.
30. § (1) A Felügyelet a hitelintézet tevékenységi engedélyét - a 29. §-ban felsorolt eseteken felül - akkor
is visszavonhatja, ha a hitelintézet
a) tevékenységét hat hónapnál hosszabb időre beszüntette,
b) esetében fennáll a veszélye annak, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,
c) nem vitatott tartozását az esedékességét követő öt napon belül nem egyenlítette ki, illetőleg vagyona
(eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére sem nyújtana fedezetet,
d) az Országos Betétbiztosítási Alappal fennálló tagsági jogviszonya kizárással megszűnt.
(2) A Felügyelet az engedély visszavonásával egyidejűleg határozatot hoz a pénzügyi intézmény
végelszámolásáról vagy kezdeményezi felszámolását.
(3) A Felügyelet visszavonja a hitelintézet tevékenységi engedélyét, ha a bíróság elrendeli a hitelintézet
felszámolását és azt nem a Felügyelet kezdeményezte.
(4) Hitelintézet tevékenységi engedélyét a Felügyelet a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért
felelős miniszter és az MNB elnökének jóváhagyásával vonhatja vissza.
30/A. § (1) Az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó
engedélyt az MNB visszavonja, ha
a) azt az MNB megtévesztésével vagy más jogszabályt sértő módon szerezték meg,
b) a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató (a továbbiakban: szolgáltató) törvény által tiltott
tevékenységet folytat,
c) a szolgáltató már nem felel meg a tevékenységre vonatkozó jogszabály vagy MNB rendelet
előírásainak,
d) a szolgáltató tevékenységi engedélyét a 31. § (1) bekezdésének megfelelően visszaadja,
e) a székhely szerinti felügyeleti hatóság a külföldi vállalkozás engedélyét visszavonta.
(2) Az MNB a szolgáltató engedélyét visszavonhatja, ha
a) a szolgáltató súlyosan megsértette a számvitelre, illetve ellenőrzésre vonatkozó, továbbá a
tevékenységre vonatkozó jogszabály vagy MNB rendelet, valamint az MNB és a Felügyelet határozataiban
foglalt előírásokat,
b) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a szolgáltató e törvény hatálya alá tartozó működése súlyosan
veszélyezteti vagy sérti az ügyfelek érdekeit, akadályozhatja a pénzforgalmat,
c) a szolgáltató az engedély kézhezvételétől számított egy hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,
d) a szolgáltató három hónapon keresztül nem folytat szolgáltatási tevékenységet,
e) fennáll a veszélye annak, hogy a szolgáltató nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,
f) a szolgáltató nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,
g) a szolgáltató ellen felszámolási vagy végelszámolási eljárás indult,
h) fióktelep esetén a 19/A. § (3) bekezdésének a)-b), d)-k) pontjában, valamint (4)-(5) bekezdésében
felsorolt feltételek valamelyike már nem teljesül.
31. § (1) A pénzügyi intézmény a tevékenységi engedélyét a Felügyeletnek, az MNB engedélyezési
hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző engedélyét az MNB-nek akkor adhatja vissza, ha
bizonyítja, hogy pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból származó kötelezettsége nincs.
A Felügyelet, valamint az MNB meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a
pénzügyi intézmény, illetőleg a szolgáltató működését - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles
folytatni.
(2) Pénzügyi holding társaság engedélyét a Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy
semmilyen kötelezettsége nincs.

Közös rendelkezések
 32. §

Az Európai Unió másik tagállamában történő fióktelep létesítés szabályai

32/A. § (1) A hitelintézet köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha az Európai Unió másik tagállamában
fióktelepet kíván létesíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell
a) annak az Európai Uniós tagállamnak a megnevezését, amelyben a hitelintézet a fióktelepet létesíteni
kívánja,
b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat,
c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,
d) az üzleti tervet,
e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését,
f) a fióktelep címét.
(3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő hitelintézet irányítási struktúrája és
pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a bejelentés kézhezvételétől számított három
hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti
hatóságát. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő hitelintézettel is.
(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban a Felügyelet közli a másik tagállam illetékes felügyeleti
hatóságával a fióktelepet létesítő hitelintézet szavatoló tőkéjének és fizetőképességi mutatójának mértékét,
valamint a fióktelep által gyűjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítás részletes szabályait.
(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt legkésőbb három
hónapon belül határozatban közli a bejelentő hitelintézettel. A határozatot meg kell indokolni.
(6) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belül a másik tagállam
illetékes felügyeleti hatósága írásban tájékoztathatja az érintett hitelintézetet a folytatni kívánt tevékenység
végzésével kapcsolatos feltételekről.
(7) A fióktelep a (6) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően, illetve a tájékoztatásra
rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után létrehozható és megkezdheti működését.
(8) Ha a működés során a (2) bekezdés b)-f) pontjaiban meghatározott információkban, illetőleg a
fióktelep által gyűjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítási feltételekben változás következik be, a
hitelintézet legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban köteles erről tájékoztatni a Felügyeletet és
a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát.
(9) A Felügyelet tájékoztatja az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát, ha a tagállamban
fiókteleppel rendelkező hitelintézet tevékenységi engedélyét visszavonta.
32/B. § (1) A 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő, magyarországi székhelyű
pénzügyi vállalkozás köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha az Európai Unió másik tagállamában fióktelepet
kíván létesíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell
a) annak a tagállamnak a megnevezését, amelyben a pénzügyi vállalkozás a fióktelepet létesíteni kívánja,
b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat,
c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,
d) az üzleti tervet,
e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését,
f) a fióktelep címét.
(3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzügyi vállalkozás irányítási
struktúrája és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a bejelentés kézhezvételétől számított
három hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett tagállam illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatást
egyidejűleg közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással is.
(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban a Felügyelet közli a másik tagállam illetékes felügyeleti
hatóságával a fióktelepet létesítő pénzügyi vállalkozás szavatoló tőkéjének összegét és az anyavállalatának
konszolidált fizetőképességi mutatóját. A tájékoztatáshoz mellékelni kell a Felügyelet igazolását a 15. § (4)
bekezdésében foglalt feltételek fennállásáról.
(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt legkésőbb három
hónapon belül határozatban közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással. A határozatot meg kell indokolni.
(6) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belül a másik tagállam
illetékes felügyeleti hatósága írásban tájékoztathatja az érintett pénzügyi vállalkozást a folytatni kívánt
tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről.
(7) A fióktelep a (6) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően, illetőleg a tájékoztatásra
rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után megalapítható és megkezdheti működését.
 (8) Ha a működés során a (2) bekezdés b)-f) pontjaiban meghatározott információkban változás
következik be, a pénzügyi vállalkozás legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban köteles erről
tájékoztatni a Felügyeletet és a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát.
(9) A Felügyelet értesíti az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát, ha a tagállamban
fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozás
a) már nem felel meg a 15. § (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, vagy
b) tevékenységi engedélyét visszavonta.

Határon átnyúló tevékenység végzésének szabályai

32/C. § (1) A hitelintézet, ha határon átnyúló tevékenységként első ízben kíván pénzügyi szolgáltatást,
illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani az Európai Unió másik tagállamában, a Felügyeletnek
előzetesen bejelenti a másik tagállamban végezni kívánt tevékenységeket.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül
tájékoztatja a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát a hitelintézet tervezett tevékenységéről. A
tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő hitelintézettel is.
(3) A hitelintézet a tevékenységét a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg a
másik tagállamban.
32/D. § (1) A pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást az Európai Unió másik tagállamában
abban az esetben nyújthat, ha kielégíti a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeket.
(2) A pénzügyi vállalkozás, ha határon átnyúló tevékenységként első ízben kíván pénzügyi szolgáltatást,
illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani az Európai Unió másik tagállamában, előzetesen bejelenti
a Felügyeletnek a másik tagállamban végezni kívánt tevékenységeket.
(3) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül
tájékoztatja a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát a pénzügyi vállalkozás tervezett tevékenységéről.
A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással is.
(4) A tájékoztatáshoz mellékelni kell a Felügyelet igazolását a 15. § (4) bekezdésében foglalt feltételek
fennállásáról.
(5) A pénzügyi vállalkozás a tevékenységét a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően
kezdheti meg a másik tagállamban.
(6) Ha a pénzügyi vállalkozás már nem felel meg a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek, a
Felügyelet értesíti azon tagállam illetékes felügyeleti hatóságát, ahol a pénzügyi vállalkozás határon átnyúló
szolgáltatást nyújt.
(7) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt legkésőbb egy hónapon
belül határozatban közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással. A határozatot meg kell indokolni. A Felügyelet
kizárólag abban az esetben tagadhatja meg a tájékoztatás elküldését, ha a 15. § (4) bekezdésében
meghatározott feltételek nem állnak fenn.
32/E. § Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a
Felügyeletet, hogy a székhelyén bejegyzett hitelintézet Magyarországon fióktelepet nyit, illetve határon
átnyúló szolgáltatást végez, a Felügyelet tájékoztatja a hitelintézetet a XXIX. fejezetben meghatározott
fogyasztóvédelmi rendelkezésekről, így különösen:
a) a hirdetés szabályairól,
b) az ügyfelek, valamint a betétesek magyar nyelven történő tájékoztatásáról,
c) az üzletszabályzat követelményéről, valamint
d) a fogyasztási kölcsön nyújtásának szabályáról.

Kapcsolat az Európai Bizottsággal

32/F. § (1) A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak

a) a hitelintézet részére kiadott működési engedélyt,
b) az olyan fióktelep formájában működő hitelintézet létesítésére kiadott engedélyt, amelynek
anyavállalata harmadik országban bejegyzett hitelintézet,
c) harmadik országban bejegyzett hitelintézet által Magyarországon bejegyzett hitelintézetben történő
olyan részesedés szerzést, amelynek eredményeképpen a magyar hitelintézet harmadik országbeli hitelintézet
leányvállalatává válik,
d) a pénzügyi holding társaság számára kiadott engedélyt.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésben jelezni kell, ha a működési engedélyt olyan
hitelintézetnek adták ki, amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több, harmadik országban bejegyzett
hitelintézet leányvállalata, továbbá részletesen be kell mutatni ebben az esetben a vállalatcsoport struktúráját.
 (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentést az Európai Parlament és a Tanács 2000/12/EK
irányelvében meghatározott Banki Tanácsadó Bizottságnak is meg kell küldeni.

III. Fejezet

A bankképviseletre vonatkozó sajátos szabályok

33. § (1) A bankképviselet kapcsolatot tarthat személyekkel és szervezetekkel, a jogszabályok keretei

között adatokat és információkat szolgáltathat a képviselt hitelintézetről, valamint elősegítheti annak
szolgáltatásnyújtását és ügyfeleivel való kapcsolattartását, de üzletszerű tevékenységet nem folytathat.
(2) A magyarországi székhellyel nyilvántartott bankképviselet jogi személy, amelyet a cégjegyzékbe be
kell jegyezni.
34. § A külföldi székhelyű hitelintézet bankképviseletének Magyarországon történő létesítését a
Felügyeletnek be kell jelenteni. A Felügyelet engedélye szükséges magyarországi székhelyű hitelintézet
bankképviseletének külföldön történő létesítéséhez és a bankképviselet működésének megkezdéséhez.
35. § (1) Magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézet külföldi képviseletének létesítésére irányuló
engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a bankképviselet megnevezését a képviseleti jellegre való utalással,
b) a végezni kívánt tevékenységek részletes megjelölését,
c) a működés tervezett időtartamát,
d) az alkalmazni kívánt érdemi ügyintézők számát és szakmai önéletrajzát,
e) a bankképviselet vezetőjének nevét és szakmai önéletrajzát.
(2) Külföldi hitelintézet magyarországi bankképviseletének létesítésére irányuló bejelentés esetén a
bejelentésnek - az (1) bekezdésben felsoroltakon felül - tartalmaznia kell a bejelentő illetékes felügyeleti
hatóságától származó
a) képviseletlétesítésre vonatkozó engedélyt, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatot vagy tudomásulvételt,
b) nyilatkozatot, amely szerint a képviselet vezetőjének személyére nézve kizáró okot nem állapított meg.
36. § (1) A bankképviselet vezetője felelős az e törvényben a bankképviseletre meghatározott
rendelkezések betartásáért.
(2) A bankképviselet öt munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek a bankképviselet áthelyezését vagy
megszüntetését, illetve a képviseletet ellátó személy megváltozását.
(3) Ha a bankképviselet a 33. § (1) bekezdésében meghatározottaknak nem felel meg, a Felügyelet a
bankképviseletet törli a nyilvántartásából, és egyúttal eltiltja bankképviseleti tevékenységének gyakorlásától.

II. RÉSZ

A HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK TULAJDONJOGÁNAK

GYAKORLÁSA, IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENŐRZÉS

IV. Fejezet

A tulajdonjog gyakorlásának szabályai

A befolyásoló részesedés megszerzése vagy mértékének módosítása

37. § (1) Köteles a Felügyelettől - a szerződéskötést megelőzően - engedélyt kérni, aki a pénzügyi
intézményben
a) befolyásoló részesedést kíván szerezni, vagy
b) befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga
elérje a tizenöt, harminchárom, ötven- vagy a hetvenöt százalékos határértéket.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelemhez a kérelmezőnek be kell nyújtania a 17.
§ (1) bekezdésének g), h) pontjában és a 17. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott iratokat.
(3) A pénzügyi intézmény tulajdonosa a tulajdonjoghoz, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, annak
arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodást csak a Felügyelet engedélyével köthet.
(4) Aki olyan vállalkozásban, amely pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkezik,
többségi részesedést kíván szerezni, köteles - a szerződéskötést megelőzően - a Felügyelettől engedélyt kérni.
 (5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozás megnevezését,
b) a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozásból a kérelmező birtokában
lévő részesedés megjelölését,
c) a megszerezni kívánt részesedés arányát,
d) a tulajdonszerzésre, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító
megállapodásra tett szerződéses ajánlatot,
e) a kérelmezőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy tekintetében a 44. § (4) bekezdésében
meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és a 44. § (6) bekezdésében meghatározott
büntetőeljárással kapcsolatos nyilatkozatot.
(6) Az engedélyt kérő, illetőleg a tulajdonos
a) a befolyásoló részesedésből eredő engedélyeztetni kívánt szavazati jogát, illetőleg
b) a tulajdonszerzéshez, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, engedélyeztetni kívánt előnyöket
biztosító megállapodásból származó jogokat
az engedély iránti kérelemnek a Felügyelet által történt kézhezvételétől számított kilencvenedik nap elteltétől
gyakorolhatja, kivéve, ha a Felügyelet a 39-40. §-ban meghatározott jogával él.
(7)
37/A. § Ha a kérelmező az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet,
befektetési vállalkozás vagy biztosító, vagy egy ilyen hitelintézetben, befektetési vállalkozásban vagy
biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy, és a 37. § (1)-(4) bekezdés
szerinti engedély iránti kérelem olyan részesedés, illetőleg befolyás szerzésére irányul, amelynek
eredményeképpen a hitelintézet a kérelmező ellenőrző befolyása alá kerül, a Felügyelet kikéri az Európai
Unió másik tagállama érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét.
38. § (1) A pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező személy köteles a Felügyeletnek
a szerződéskötést megelőzően két nappal bejelenteni, ha
a) befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy
b) tulajdoni részarányát vagy az előnyt biztosító szerződését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni
részesedése vagy szavazati joga a tizenöt, harminchárom, ötven- vagy a hetvenöt százalékos határérték alá
csökkenjen.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy két napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni, ha új
vezető tisztségviselőt választott.
(3) A bejelentésnek - az (1) bekezdés b) pontja esetében - tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni
részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a jelentős előnyt biztosító szerződés módosítását is.
39. § (1) A Felügyelet a 37. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott engedély iránti kérelem benyújtásától
számított kilencven napon belül megtagadja a pénzügyi intézményben történő befolyásoló részesedés
megszerzésére, illetőleg felemelésére irányuló vagy jelentős előnyt biztosító szerződés megkötésére
vonatkozó engedély megadását, ha a kérelmező (ideértve tulajdonosának vagy vezető tisztségviselőjének)
a) tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása veszélyezteti a pénzügyi intézmény
független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását,
b) üzleti tevékenységének, illetőleg kapcsolatainak jellege, vagy a más vállalkozásokkal fennálló
közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet
akadályozza.
(2) Az engedélyt kérő személy vagy tulajdonosának, vezető tisztségviselőjének tevékenysége, illetve a
pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a pénzügyi intézmény független,
megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, ha
a) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem
minősíthető megfelelőnek,
b) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége, vagy a
pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága,
c) nem teljesíti a Felügyelet által a hitelintézet számára a helyreállítási tervben megállapított feltételeket,
d) szavazati jogának gyakorlását a Felügyelet - a bejelentést megelőző öt éven belül - felfüggesztette,
e) természetes személy esetén a 44. § (4) bekezdésében foglalt kizáró ok áll fenn.
(3) Ha a tulajdonszerzésre irányuló szerződés engedélyezésének megtagadására okot adó körülmény nem
áll fenn, de a természetes személy kérelmező ellen a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárás
van folyamatban, a Felügyelet az engedélyt a tulajdonos szavazati jogának a büntetőeljárás befejezéséig
történő felfüggesztésével adja meg.
(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott tény, illetőleg körülmény ellenőrzése érdekében a Felügyelet
bármelyik érdekelt féltől törvény felhatalmazása alapján kezelhető adatot, illetve tájékoztatást kérhet.
 (5) Ha a tulajdonszerzésre irányuló szerződés engedélyezésének feltételei már nem állnak fenn, a
Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig, illetve a feltételek meglétének ismételt igazolásáig a
tulajdonos szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.
(6) Ha pénzügyi intézmény tulajdonosa szavazati jogát törvény rendelkezése alapján nem gyakorolhatja,
szavazati jogát a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni.
(7) A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak az irányítás megszerzéséhez
szükséges engedélyét.
40. § Az előírt engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, az előírt
bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetőleg az adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre
vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet a
megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.
41. § (1) A szerződéskötést követő harminc napon belül írásban köteles értesíteni a Felügyeletet, aki a
pénzügyi intézményben
a) befolyásoló részesedést szerzett
b) befolyásoló részesedését úgy módosította hogy
1. a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a tizenöt, harminchárom, ötven- vagy a hetvenöt
százalékos határértéket, vagy
2. tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a tizenöt, harminchárom, ötven- vagy a
hetvenöt százalékos határértéket, vagy
c) a tulajdonjoghoz, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodást
kötött, vagy az ilyen megállapodást módosította.
(2) A pénzügyi intézmény öt munkanapon belül a Felügyeletet írásban tájékoztatja, ha tudomást szerez a
37-38. §-okban meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.

V. Fejezet

A tulajdonosokra, a vezető testületek tagjaira

és a vezető állású személyekre vonatkozó szabályok

42. § A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény részvényei - a szavazati jogot nem
biztosító elsőbbségi részvények kivételével - kizárólag névre szóló részvények lehetnek.
43. § (1) A pénzügyi intézmény igazgatósága a névre szóló részvényekről és a részvények tulajdonosáról
olyan részvénykönyvet vezet, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) a részvénytulajdonosok nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét, állampolgárságát, jogi
személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén pedig székhelyét,
b) ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képviselő a) pontban
meghatározott adatait,
c) a részvény értékpapírkódját, illetőleg sorozatát és névértékét,
d) a részvény fajtáját,
e) a részvényvásárlás időpontját,
f) a részvényvásárlás részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontját,
g) a felülbélyegzés időpontját,
h) a részvény bevonásának és megsemmisítésének időpontját,
i) a tulajdonszerzéssel összefüggő felügyeleti határozat ügyszámát és időpontját.
(2) A részvénykönyvet úgy kell vezetni, hogy abból visszamenőlegesen is megállapítható legyen
mindennemű változtatás, módosítás, törlés vagy javítás, illetőleg az adatot bejegyző személye, valamint a
bejegyzés jogalapja és időpontja.
(3) A részvénykönyv mellékleteként nyilván kell tartani a legalább öt százalékot elérő tulajdonosok által a
pénzügyi intézményben birtokolt - a 4. számú melléklet szerint számított - közvetett tulajdonának
azonosításra alkalmas adatait is. A pénzügyi intézményben ötszázalékos vagy ezt meghaladó tulajdoni
hányaddal rendelkező, illetve ilyen hányadot megszerző tulajdonos a pénzügyi intézményben birtokolt
közvetett tulajdonát, illetve annak változását - az azonosításra alkalmas adatok egyidejű közlésével - köteles
a pénzügyi intézménynek bejelenteni.
(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesítő tulajdonos szavazati jogának gyakorlását a
kötelezettség teljesítéséig a Felügyelet felfüggeszti.
(5) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény vezető állású személye köteles a
tulajdonában lévő, a pénzügyi intézmény által kibocsátott részvényét a pénzügyi intézmény igazgatóságának
bejelenteni.
 Közös szabályok

44. § (1) A Felügyelet előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki a pénzügyi
intézménynél a vezető állású személy, továbbá a pénzügyi holding társaság és a vegyes pénzügyi holding
társaság tevékenységét ténylegesen irányító vezető állású személy.
(2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő harminc
napon belül azt nem utasítja el, vagy az engedélyezési eljárást nem függeszti fel. Ha az (1) bekezdésben
meghatározott személlyel szemben a (6) bekezdésben meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, a
Felügyelet a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárását a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti.
(3) A Felügyelet a természetes személy megválasztására, illetőleg kinevezésére irányuló
engedélykérelmet akkor utasítja el, ha a (4)-(5) bekezdésben felsorolt kizáró okok valamelyike a kinevezésre
vagy megválasztásra javasolt személlyel szemben fennáll, illetőleg ügyvezető esetén, ha a javasolt személy a
68. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg.
(4) Vezető állású személynek nem választható meg, továbbá annak nem nevezhető ki az, aki
a) befolyásoló részesedéssel rendelkezik (vagy rendelkezett), illetőleg vezető állású személy (vagy az
volt) egy olyan pénzügyi intézményben
1. amely esetében a fizetésképtelenséget csak a Felügyelet által alkalmazott kivételes intézkedésekkel
lehet elkerülni, vagy
2. amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni,
és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős határozat megállapította;
b) súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a banküzemre vagy a pénzügyi intézmény
gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem
régebben kelt jogerős határozatban megállapította;
c) büntetett előéletű.
(5) Hitelintézetnél, hitelintézeti elszámolóháznál nem lehet vezető állású személy - a felügyelő bizottsági
tag kivételével - a (4) bekezdésben foglaltakon túl az sem, aki
a) nem rendelkezik legalább háromévi - a banki vagy vállalati gazdálkodás vagy az államigazgatás
pénzügyi, illetve gazdasági területén szerzett - vezetői gyakorlattal,
b) más pénzügyi intézménynél könyvvizsgáló,
c) olyan tisztséget tölt be, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását.
(6) Akivel szemben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII.
címében, a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, illetőleg
külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő,
az illetékes hatóság vádat emelt, a büntetőeljárás befejezéséig vezető állású személyként nem
foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni.
44/A. § (1) Pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél vezető állású személy és a
pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezető, valamint a pénzfeldolgozási
tevékenységet közvetlenül végző személy nem lehet olyan személy, aki
a) büntetett előéletű,
b) a kérelem benyújtását megelőző két éven belül jogerős határozatban megállapított, tulajdon elleni,
pénzügyi szabálysértést követett el.
(2) A pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél a vezető állású személynek felsőfokú
végzettséggel, továbbá a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezetőnek vagy a
pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző legalább egy személynek felsőfokú végzettséggel és
legalább hároméves szakirányú gyakorlattal kell rendelkeznie.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában szakirányú gyakorlatként kell figyelembe venni az MNB-nél vagy
hitelintézetnél legalább érdemi ügyintézői munkakörben vagy a pénzfeldolgozással kapcsolatos
munkakörben, valamint pénzügyi vállalkozásnál vagy pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél
a pénzfeldolgozással kapcsolatos munkakörben eltöltött munkaviszonyt.

VI. Fejezet

Felelősségi és képviseleti szabályok

45. § A részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény igazgatóságának,

felügyelő bizottságának vezetői és tagjai, valamint a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény
vezető állású személyei felelősek azért, hogy a pénzügyi intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e
törvényben és a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze.
 46. § A vezető állású személy és a pénzügyi intézmény alkalmazottja mindenkor - e beosztásával járó
fokozott szakmai követelményeknek megfelelő - elvárható gondossággal és szakértelemmel, a pénzügyi
intézmény és az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok szerint köteles eljárni.
47. § (1) Cégjegyzésre - ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is - és a hitelintézet nevében a
pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra
a) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet esetében két igazgatósági tag,
illetve két ügyvezető,
b) külföldi hitelintézet fióktelepe esetében két vezető állású személy
együttesen jogosult.
(2) Az (1) bekezdés szerinti együttes aláírási jog - a hitelintézet igazgatósága által jóváhagyott belső
szabályzatban rögzített eljárási rend szerint - együttes aláírási jogként átruházható. A hitelintézet ügyfelének
kérésére be kell mutatni a hitelintézet nevében kötelezettséget vállalók aláírási jogát meghatározó belső
szabályzatot.
48. § A vezető állású személy, illetőleg a pénzügyi intézmény könyvvizsgálója haladéktalanul bejelenti a
Felügyeletnek, ha
a) fennáll a veszélye annak, hogy a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni a pénzügyi szolgáltatási
tevékenységből származó kötelezettségeinek, nem tud megfelelni e törvény és a felhatalmazása alapján
kiadott jogszabályok, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban:
MNB tv.), a pénzforgalomról szóló jogszabályok, valamint a devizajogszabályok előírásainak,
b) a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, vagy
c) bekövetkezett a pénzügyi intézmény alapítási, illetőleg tevékenységi engedélye visszavonásának a 29.
§-ban meghatározott oka,
d) a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke visszafizetésekor a pénzügyi intézmény szavatoló tőkéje nem éri el
a rá vonatkozó tőkekövetelmény 120%-át,
e) a pénzügyi intézmény azért nem fizette vissza a kiegészítő alárendelt kölcsöntőkét, mert ennek
következményeként a rá vonatkozó tőkekövetelménynek nem felelne meg.

VII. Fejezet

Titoktartás

Üzleti titok

49. § (1) E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt a Ptk. 81. § (2) bekezdésében meghatározott
fogalmat kell érteni.
(2) A pénzügyi intézmény tulajdonosa, a pénzügyi intézményben részesedést szerezni kívánó személy, a
vezető állású személy, valamint a pénzügyi intézmény alkalmazottja köteles a pénzügyi intézmény
működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül - megtartani.
(3) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró
a) Felügyelettel,
b) Országos Betétbiztosítási Alappal, önkéntes betét- és intézményvédelmi alappal,
c) MNB-vel,
d) nemzetbiztonsági szolgálattal,
e) Állami Számvevőszékkel,
f) Gazdasági Versenyhivatallal,
g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét
ellenőrző Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,
h) vagyonellenőrrel
szemben.
(4) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll
fenn a feladatkörében eljáró
a) nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés
kiegészítése keretében,
b) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási
eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.
(5) A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön
jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az
adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak minősülő adatokról.
 (6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a felügyelet által a hitelintézetekről egyedi azonosításra
alkalmas adatok szolgáltatása a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés
tervezés céljából az államháztartásért felelős miniszter részére.

Banktitok

50. § (1) Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény,
információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti
tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által
vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire
vonatkozik.
(2) E törvény banktitokra vonatkozó rendelkezései szempontjából a pénzügyi intézmény ügyfelének kell
tekinteni mindenkit, aki (amely) a pénzügyi intézménytől pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.
51. § (1) Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható
banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri,
vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha
az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja,
b) e törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad,
c) a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt
követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal, Állami
Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel, az önkéntes intézményvédelmi és
betétbiztosítási alapokkal, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és
célszerűségét ellenőrző Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel, az európai támogatások
felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),
b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
c) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás
ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval,
d) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó
hatósággal, ügyészséggel,
e) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint
önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,
f) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására,
titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró
nemzetbiztonsági szolgálattal,
h) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény
17. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és az
államháztartásért felelős miniszterrel,
i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen
tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének
megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel,
j) bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási
eljárásban - ideértve az 1994. évi LIII. törvény 79/C. § (2) bekezdés alapján a közös számla nem adó s
tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is - eljáró végrehajtóval, valamint a bírósági
végrehajtási eljárásba a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján bekapcsolódni
szándékozó kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel
szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.
(3) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha
a) az adóhatóság és a Felügyelet nemzetközi szerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján,
külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől,
amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,
b) a hitelintézet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. §-ának (8) bekezdése alapján
szolgáltat adatot.
(4) Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy bankszámlát, akiről vagy amelyről a
(2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság a banktitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az
adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró Felügyelet vagy az MNB helyszíni ellenőrzést folytat.
 (5) A (2) és (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésére bo csátott adatokat kizárólag arra a
célra használhatja fel, amelyet az adatkéréskor megjelölt.
(6) A pénzügyi intézmény az (1)-(3) bekezdésekben, valamint az 52. §-ban foglalt esetekben az adatok
kiszolgáltatását - titoktartási kötelezettségére hivatkozva - nem tagadhatja meg.
(7) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a magyar bűnüldöző
szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság - a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról
szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás
alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése
teljesítése céljából - írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől, amennyiben a
megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.
(8) A Felügyelet, valamint az MNB jogszabályban, a pénzügyi intézmény számára előírt adatszolgáltatás
során is jogosult banktitokhoz jutni.
(9) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény az
általa foganatosított korlátozó intézkedésekről
a) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek
és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott rendeletek,
illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok;
b) az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján, a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és
gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott közös
álláspontok
alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja a pénz-, tőke- és biztosítási piac
szabályozásáért felelős minisztert.
(10) A pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter jogosult a (9) bekezdés alapján
tudomására jutott adatokat:
a) az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek továbbítani,
b) kölcsönös ellenőrzés céljából öt évig megőrizni, és
c) statisztikai adatszolgáltatás céljából - személyazonosításra alkalmatlan módon - felhasználni.
52. § A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli
megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett bankszámláról és az általa
lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy az ügylet
a) kábítószer-kereskedelemmel,
b) terrorizmussal,
c) illegális fegyverkereskedelemmel,
d) pénzmosással,
e) szervezett bűnözéssel
van összefüggésben.
53. § (1) Az 51. § (2) bekezdésének d) és f)-g) pontjai, 51. § (7) bekezdése, valamint az 52. § alapján
történő adatátadásról a pénzügyi intézmény az érintett ügyfelet nem tájékoztathatja.
(2) Az adatkérő az (1) bekezdésben említett esetek kivételével az ügyfelet az adatkérésről köteles
tájékoztatni.
54. § (1) Nem jelenti a banktitok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem
állapítható meg,
b) a pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, pénzforgalmi számlájának számára vonatkozó
adatszolgáltatás,
c) a 3. § (1) bekezdésének b)-c), illetve e)-f) pontjában foglalt tevékenységek legalább egyikét végző
pénzügyi intézmény, valamint a kizárólag garanciavállalással, illetőleg készfizető kezesség vállalásával
foglalkozó jogi személy részéről a központi hitelinformációs rendszerbe, illetve e rendszerből a 2. számú
melléklet V. fejezetének 3. pontja szerinti referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott, a XX/A. Fejezetben
meghatározott adatszolgáltatás,
d) a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálónak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy
egyéb szakértőnek, valamint a pénzügyi intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítóintézetnek a
biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,
e) a pénzügyi intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben befolyásoló
részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személy (társaság), az
üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által
felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,
f) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának
bemutatása,
 g) a Felügyelet által - a banktitokra vonatkozó szabályok betartásával - a hitelintézetekről egyedi
azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása
1. statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal
2. a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából az
államháztartásért felelős miniszter
részére,
h) a pénzügyi intézmény által a külföldi pénzügyi intézmény számára történő adattovábbítás, abban az
esetben, ha a pénzügyi intézmény ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult és a külföldi pénzügyi
intézménynél (adatkezelőnél) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés
feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti
állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi
jogszabállyal,
i) a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti
tevékenységéhez szükséges, és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési
megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, amennyiben a megállapodás tartalmazza az adatok
bizalmas kezelésére, illetőleg felhasználására vonatkozó rendelkezést, továbbá a Felügyelet hozzájárulását a
külföldi felügyeleti hatóságnak átadott adatok külföldi illetékes bűnüldöző szervnek történő továbbításához,
j) a hitelintézet által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett
tevékenységet végző részére,
k) e törvény XIV. és XIV/A. fejezetében, a Tpt. XIX/A. és XIX/B. fejezetében, valamint a Bit. Nyolcadik
részének III/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás,
l) a Felügyelet által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a feladatkörében
eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére,
m) az Országos Betétbiztosítási Alap által külföldi betétbiztosítási rendszerek, valamint külföldi
felügyeleti hatóságok részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, ha az
adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú
védelem biztosított,
n) a pénzügyi intézmény által vállalt kockázat fedezetét nyújtó harmadik személy részére, a
kockázatvállalás alapján fennálló követelés összegére és esedékességére vonatkozó adatszolgáltatás,
o) a megbízó számlaszámának, továbbá
1. természetes személy esetén családi és utónevének, amennyiben van házassági nevének, valamint
lakcímének,
2. jogi személy esetén nevének, rövidített nevének, valamint székhelye, külföldi székhelyű vállalkozás
esetén magyarországi fióktelepe címének
külföldi pénzügyi intézmény számára történő továbbítása levelező banki szolgáltatás nyújtásakor.
(2)-(10)

Az üzleti titok és a banktitok közös szabályai

55. § (1) Aki üzleti vagy banktitok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani.
(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg a banktitok körébe tartozó tény, információ,
megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a pénzügyi intézmény, illetve az ügyfél
felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.
(3) Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga
vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénzügyi
intézménynek vagy az intézmény ügyfeleinek hátrányt okozzon.
(4) Hitelintézet jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelintézet által kezelt üzleti, illetőleg banktitkot
tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
55/A. § Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok
nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott
adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

VIII. Fejezet

Összeférhetetlenségi szabályok

56. § A vezető állású személy a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha

 a) egy másik pénzügyi intézménynél igazgatósági taggá vagy felügyelő bizottsági taggá választják, vagy
ilyen tisztségét megszünteti,
b) vállalkozásban befolyásoló részesedést szerez, vagy az ilyen részesedését megszünteti,
c) ellene a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárás indult.
57. § (1) A vezető állású személy és az üzleti döntésre felhatalmazott alkalmazott nem vehet részt a -
pénzügyi intézmény által történő - kötelezettségvállalásra vonatkozó döntés előkészítésében és
meghozatalában, ha annál az ügyfélnél, amely részére a kockázatvállalás történik,
a) vezető állást tölt be, illetőleg
b) befolyásoló részesedéssel rendelkezik.
(2) A vezető állású személy, a pénzügyi intézmény alkalmazottja, megbízott szakértője nem vehet részt
olyan döntés előkészítésében, illetőleg olyan döntésben, amelyhez saját magának, közeli hozzátartozójának
vagy a közvetlen és közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke fűződik.
(3) A vezető állású személy nem vállalhat szerződéses kötelezettséget, illetőleg nem köthet adásvételi
szerződést azzal a pénzügyi intézménnyel, amelyben igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tag, illetőleg
ügyvezető, kivéve, ha a szerződés megkötéséhez - előzetesen - az igazgatóság egyhangú szavazással
hozzájárult.
(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a bankcsoporthoz tartozó
pénzügyi intézményben igazgatósági, felügyelő bizottsági, illetőleg ügyvezetői tisztséget vagy állást betöltő
vezető állású személyre, ha a bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézménnyel kíván szerződést kötni. Ebben
az esetben a szerződéskötéshez a szerződő pénzügyi intézmény és - ha az nem azonos az irányító
hitelintézettel - az irányító hitelintézet igazgatóságának előzetes egyetértése szükséges.

A belső információval kapcsolatos ügylet tilalma

58. § (1) Belső információ a pénzügyi intézmény vagy ügyfele pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével,
vagy ezek várható változásával összefüggő - nyilvánosságra még nem került olyan információ, amely
nyilvánosságra kerülése esetén - a pénzügyi intézmény vagy ügyfele megítélésének jelentős befolyásolására
alkalmas.
(2) E szabály alkalmazása szempontjából belső információval rendelkező személynek minősül
a) a vezető állású személy, valamint az a személy, akit e törvény, illetőleg a pénzügyi intézmény belső
szabályozása vezetőnek vagy vezető tisztségviselőnek minősít,
b) az a hatósági, szakértői tevékenységet ellátó személy, aki a belső információhoz a pénzügyi
intézménnyel kapcsolatos tevékenysége során hozzájut,
c) az a)-b) pontokban felsorolt személyek közeli hozzátartozója, valamint
d) az a személy, aki belső információhoz jutott, ideértve a külföldi pénzügyi intézmény vezetőjét vagy
alkalmazottját is.
59. § (1) Az 58. § (2) bekezdésében meghatározott személy munkakörében vagy az annak révén birtokába
jutott - a pénzügyi intézmény működésével és ügyfeleivel kapcsolatos - információt nem használhatja fel, és
nem adhatja át, vagy nem teheti hozzáférhetővé illetéktelen személy számára.
(2) Tilos a belső információ felhasználásával vagy az 58. § (2) bekezdésében meghatározott személlyel a
belső információval érintett körben olyan ügyletet kötni, olyan ügyletkötésre megbízást vagy befektetési
tanácsot adni, amelynek alapján a 58. § (2) bekezdésében meghatározott személy vagy közeli hozzátartozója,
illetve harmadik személy bármilyen vagyoni előnyhöz jut, illetve amely más személynek kárt okoz.

Belső hitel

60. § (1) Hitelintézet, ide nem értve a hitelszövetkezetet - a (2)-(3) bekezdés kivételével - nem vállalhat
kockázatot
a) a hitelintézet, illetve a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás vezető állású személye és
könyvvizsgálója,
b) az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója,
c) az a)-b) pontokban megjelölt személy ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozás
részére, vagy
d) az a)-b) pontokban megjelölt személy ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozás harmadik személy
részére történő értékesítéséhez.
(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben meghatározott korlátozást
a) a hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlához kapcsolódó hitelkeretre,
b) a munkáltató által adott fizetési előleg vagy lakás-, illetve más szociális célú kölcsön esetében
a belső szabályzatban meghatározott mértékig.
 (3) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott személy részére csak az igazgatóság jelen lévő
tagjainak több mint kétharmados többséggel hozott döntése alapján - az igazgatóság által jóváhagyott
szabályzat szerint - a (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően kizárólag lakossági kölcsönt nyújthat,
amelyekről elkülönített nyilvántartást vezet. Fióktelep formájában működő hitelintézet esetében a belső
hitelnek minősülő lakossági kölcsön nyújtása során a vezető állású személyek egyhangú döntése szükséges.
A hitelintézet igazgatósága, illetve a fióktelep vezető állású személyei által hozott döntésnek tartalmazni kell
a kamat és a törlesztés feltételeit is.

Kapcsolódó hitel

61-61/A. §

IX. Fejezet

A pénzügyi intézmények irányítása

Irányító és ellenőrző testületek

62. § (1) Pénzügyi intézmény igazgatóságának tagja csak természetes személy lehet.
(2) A hitelintézet igazgatóságában legalább két olyan tagnak kell lennie, aki a hitelintézettel
munkaviszonyban áll (a továbbiakban: belső tag).
(3) A szövetkezeti hitelintézet igazgatóságában legalább egy belső tagnak kell lennie.
63. § (1) A hitelintézet igazgatóságában legalább két olyan igazgatósági tagnak kell lennie, akik magyar
állampolgárok, a devizajogszabályok alapján devizabelföldinek minősülnek, és - legalább egy éve - állandó
belföldi lakóhellyel rendelkeznek.
(2)
(3) Belső igazgatósági taggá a hitelintézet ügyvezetői választhatóak. Nem lehet igazgatósági tag, aki a
hitelintézetnél vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló pénzügyi intézménynél az előző három évben
könyvvizsgáló volt.
(4) A belső igazgatósági tagok munkaviszonyának megszűnése esetén az igazgatósági tagság egyidejűleg
megszűnik.
64. § Pénzügyi intézmény esetében az igazgatóság gyakorolja az ügyvezetőkkel kapcsolatban a
munkáltatói jogokat.
65. § (1) A pénzügyi intézmény igazgatóságának üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvnek
tartalmaznia kell
a) az igazgatósági ülés helyét és idejét,
b) a jelen lévő igazgatósági tagok nevét,
c) az elhangzott indítványokat,
d) a meghozott döntéseket, illetve e döntések elleni tiltakozásokat.
(2) Az igazgatóság tagja kérheti véleményének szó szerinti felvételét a jegyzőkönyvbe.
(3) A jegyzőkönyvet az ülés elnöke és két jelen lévő további igazgatósági tag írja alá. A jegyzőkönyvet
valamennyi igazgatósági tagnak és a felügyelő bizottság elnökének, az ülést követő tizenöt napon belül -
függetlenül attól, hogy az ülésen részt vett-e - meg kell küldeni.
(4) Távbeszélőn, telefaxon, telexen és más hasonló módon az igazgatóság csak akkor hozhat érvényes
határozatot az alapszabályban meghatározott időtartamon belül, ha az igazgatósági tagok - alapszabályban
meghatározott hányada - szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalja, és megküldi a pénzügyi
intézmény székhelyére.
66. § (1) A felügyelő bizottság tagja csak természetes személy lehet.
(2) A felügyelő bizottság legalább három, legfeljebb kilenc tagból álló testület, amelynek tagjai - a
dolgozói képviseletet ellátó személyek kivételével - a pénzügyi intézménnyel nem állhatnak
munkaviszonyban.
(3) A felügyelő bizottság feladata különösen:
a) gondoskodás arról, hogy a pénzügyi intézmény rendelkezzen átfogó és az eredményes működésre
alkalmas ellenőrzési rendszerrel,
b) javaslattétel a közgyűlés számára a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására,
c) a pénzügyi intézmény éves és közbenső pénzügyi jelentéseinek ellenőrzése,
d) a belső ellenőrzési szervezet irányítása, melynek keretében a felügyelő bizottság
1. elfogadja a belső ellenőrzési szervezeti egység éves ellenőrzési tervét,
 2. legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges
intézkedések végrehajtását,
3. szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját,
4. javaslatot tesz a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására.
e) a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlások és javaslatok kidolgozása.
f)
(4) A felügyelőbizottság előzetes egyetértése szükséges a belső ellenőrzési szervezet vezetői és
alkalmazottai foglalkoztatásának létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos döntések meghozatalához,
valamint díjazásuk megállapításához.
(5) A felügyelő bizottság elnöke - a bizottsági ülést követő tíz napon belül - a Felügyeletnek megküldi
azokat a jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetőleg jelentéseket, amelyek a felügyelő bizottság által
tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelynek tárgya a pénzügyi intézmény belső szabályzatainak
súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.
(6) A belső ellenőrzési szervezeti egység számára az éves tervhez képest további ellenőrzési feladatokat
csak a felügyelő bizottság, a belső ellenőrzési szervezeti egység vezetője, illetőleg a felügyelő bizottság
egyetértésével vagy utólagos tájékoztatásával az ügyvezető határozhat meg.
(7) A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül az ügyvezető gyakorolja.
67. § (1) A bank és a szakosított hitelintézet belső ellenőrzési rendszert működtet.
(2) A belső ellenőrzési rendszer működtetésének célja:
a) a hitelintézet jogszabályoknak megfelelő működésének elősegítése,
b) a hitelintézet belső szabályzataiban foglalt előírások betartásának ellenőrzése,
c) a jogszabályoktól és a belső szabályzatokban foglaltaktól való eltérések feltárása, jelentése, továbbá
javaslattétel a feltárt hiányosságok kijavítására,
d) a döntéshozatalhoz szükséges pénzügyi és egyéb információk biztosítása,
e) a hitelintézet és ügyfelei eszközeinek és a tulajdonosok érdekeinek védelme.
(3) A belső ellenőrzési rendszer elemei a belső ellenőrzés (a folyamatba épített ellenőrzés, a vezetői
ellenőrzés és a belső ellenőrzési szervezet), valamint a vezetői információs rendszer.
(4) A belső ellenőrzési rendszert a hitelintézet által folytatott szolgáltatási tevékenységek sajátosságaival,
kiterjedtségével, összetettségével és kockázataival összhangban kell kialakítani.
(5) A szövetkezeti hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás legalább egy belső ellenőrt foglalkoztat. A
szövetkezeti hitelintézet, illetőleg a pénzügyi vállalkozás írásban megállapodhat arról, hogy a belső ellenőr
kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emel kifogást. Ugyanazon személy legfeljebb három szövetkezeti
hitelintézetnél, illetőleg pénzügyi vállalkozásnál foglalkoztatható belső ellenőrként.
(6) A belső ellenőrzés szervezetét, hatáskörét, feladatait, a belső ellenőrrel szemben támasztott szakmai
követelményt és eljárási szabályokat belső szabályzatban kell rögzíteni.
(7) A pénzügyi intézménynél működő belső ellenőrzési szervezet (belső ellenőr) feladata
a) a pénzügyi intézmény belső szabályzatnak megfelelő működésének, valamint
b) a pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének
a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség szempontjából történő
vizsgálata, továbbá
c) mindaz, amit külön jogszabály a feladatkörébe utal.
(8) A belső ellenőrzés
a) a jelentését megküldi
1. a felügyelő bizottságnak és az igazgatóságnak,
2. fióktelep esetén az alapító felügyelő bizottságának és igazgatóságának vagy ezek megfelelő
szervének; továbbá
b) gondoskodik arról, hogy szükség esetén jelentése a Felügyelet rendelkezésére álljon.
(9) A belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésével, illetőleg ha a pénzügyi intézmény csak egy belső
ellenőrt alkalmaz, akkor a belső ellenőrzési feladatok ellátásával csak olyan személy bízható meg, aki
a) a 68. § (3) bekezdésében meghatározott szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, illetőleg
mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik,
b) büntetlen előéletű.
68. § (1) Részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézetnél ügyvezetőnek, fióktelep
formájában működő hitelintézetnél vezető állású személynek az nevezhető ki, illetőleg az választható meg,
aki
a) megfelel a vezető állású személyekre vonatkozó, a 44. §-ban meghatározott általános
követelményeknek;
b) akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a
Felügyeletnek - az előzetes engedély megszerzése érdekében - bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt
megadta, vagy a 44. § (2) bekezdése alapján megadottnak kell tekinteni;
 c) rendelkezik
1. szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább négyéves, hitelintézetnél szerzett vezetői
gyakorlattal,
2. szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább ötéves, az MNB-nél, a Felügyeletnél, az
Országos Betétbiztosítási Alapnál vagy önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapnál,
továbbá ezeknek megfelelő külföldi intézménynél szerzett vezetői gyakorlattal,
3. szakirányú felsőfokú végzettséggel és - vállalkozásnál vagy a közigazgatásban szerzett - legalább
hatéves szakirányú vezetői gyakorlattal, vagy
4. nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, de azonos típusú vagy hasonló méretű pénzügyi
intézménynél, befektetési társaságnál szerzett legalább hatéves szakirányú vezetői gyakorlattal.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a kinevezni tervezett személy
szakmai önéletrajzát, valamint az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat
vagy azok hiteles másolatát, valamint az érintett személynek a 44. § (6) bekezdésében meghatározott
büntetőeljárásra vonatkozó nyilatkozatát.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjának 1-3. alpontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai
végzettségűnek minősül, aki közgazdasági, jogi, pénzügyi és számviteli vagy külkereskedelmi végzettséget
igazoló egyetemi diplomával, illetve főiskolai oklevéllel, illetőleg könyvvizsgálói vagy felsőfokú, illetőleg
posztgraduális bankszakmai - így különösen banki tanácsadó - képesítéssel rendelkezik.
(4) Pénzügyi vállalkozás ügyvezetőjének az nevezhető ki, aki
a) megfelel a vezető állású személyekre vonatkozó, a 44. §-ban meghatározott általános
követelményeknek;
b) akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a
Felügyeletnek - az előzetes engedély megszerzése érdekében - bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt
megadta, vagy a 44. § (2) bekezdése alapján megadottnak kell tekinteni;
c) rendelkezik
1. felsőfokú iskolai végzettséggel,
2. pénzügyi intézménynél, az MNB-nél, a Felügyeletnél vagy az államigazgatásban szerzett legalább
hároméves szakmai gyakorlattal, vagy
3. más gazdasági területen szerzett legalább hároméves vezetői gyakorlattal.
(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a kinevezni tervezett személy
szakmai önéletrajzát, valamint a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat
vagy azok hiteles másolatát, valamint az érintett személynek a 44. § (6) bekezdésében meghatározott
büntetőeljárásra vonatkozó nyilatkozatát.
69. § (1) Részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet ügyvezetését legalább két
ügyvezetőnek, harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének ügyvezetését legalább két vezető állású
személynek munkaviszony keretében kell ellátnia.
(2) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetén a vezető állású személyek között legalább egy olyan
magyar állampolgárságú devizabelföldi személynek kell lennie, aki legalább egy éve állandó belföldi
lakóhellyel rendelkezik.

Belső szervezet

69/A. § (1) Ha a hitelintézet befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási

tevékenységet is végez, olyan belső szervezeti, működési és eljárási rendet kell kialakítania, amelyen belül
elkülönülnek a pénzügyi szolgáltatással, illetőleg a befektetési szolgáltatással foglalkozó szervezeti
egységek. A szervezeti elkülönítés során a 3. § (1) bekezdés l) és n) pontjában meghatározott
tevékenységeket - a 18/A. § (2) bekezdésére is tekintettel - a befektetési szolgáltatások között kell
figyelembe venni.
(2) Az elkülönülés célja, hogy a hitelintézet ne tudja befolyásolni ügyfele, a különböző hitelintézeti
üzletágak, valamint a hitelintézetek és egyéb piaci szereplők közötti ügyleteket.
(3) A hitelintézeten belül elkülönült szervezeti egységek banktitkot és értékpapírtitkot csak belső
szabályzatban meghatározott módon adhatnak át egymásnak. A szabályzatnak biztosítania kell, hogy
banktitokhoz és értékpapírtitokhoz csak az jusson hozzá, akinek arra feladata elvégzéséhez szüksége van.
(4) A belső szabályzatot a Felügyeletnek meg kell küldeni.

III. RÉSZ

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNY PRUDENS MŰKÖDÉSE

 X. Fejezet

Általános szabályok

70. § A hitelintézet a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és
saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizetőképességét (likviditását) és
mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját).

XI. Fejezet

A tőkére vonatkozó szabályok

Saját tőke

71. § (1) A pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege nem lehet kevesebb a 9. §-ban előírt legkisebb
jegyzett tőke összegénél.
(2) Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege az (1) bekezdésben előírt legalacsonyabb szint alá
csökken, a saját tőke feltöltésére a Felügyelet legfeljebb tizennyolc hónapra meghatározott időt biztosíthat.
72. § (1) Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökken, a Felügyelet kötelezheti a
pénzügyi intézmény igazgatóságát a közgyűlés összehívására.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a közgyűlés dönt arról, hogy a pénzügyi intézmény
jegyzett tőkéjét leszállítja, vagy a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosok gondoskodnak arról,
hogy a pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege legalább a jegyzett tőkére előírt mértéknek megfelelően
helyreálljon.

A jegyzett tőke leszállítása

73. § (1) A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet tőkemegfelelése a jegyzett
tőke leszállított értéke tekintetében is eléri vagy meghaladja a 76. § (2) bekezdésében előírt mértéket, a vele
szemben fennálló követeléseket a gazdasági társaságokról szóló törvényi rendelkezések szempontjából
biztosítékkal ellátottnak kell tekinteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítását kimondó közgyűlési
határozatot kétszer egymás után legalább tizenöt napos időközzel kell az igazgatóságnak az alapszabályban
megjelölt módon közzétenni. A jegyzett tőke leszállítás közzétételének igazolását követően a cégbíróság
kérelemre a jegyzett tőke leszállítását bejegyzi.
(3) A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet tőkemegfelelése a jegyzett tőke
leszállított értéke tekintetében nem éri el a 76. § (2) bekezdésében előírt mértéket, de a leszállítást elrendelő
közgyűlés egyidejűleg dönt a tőkeemelésről is, melynek következtében a hitelintézet tőkemegfelelése eléri
vagy meghaladja a 76. § (2) bekezdésében előírt mértéket, akkor a hitelintézettel szemben fennálló
követeléseket a gazdasági társaságokról szóló törvényi rendelkezések szempontjából biztosítékkal ellátottnak
kell tekinteni és a gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.) 271-272. §-ában foglaltakat
nem kell alkalmazni.
(4) Nem kerülhet sor a jegyzett tőke (3) bekezdésben említett leszállításának és felemelésének cégbírósági
bejegyzésére, ha a tőkeemelés meghiúsul vagy nem éri el azt a mértéket, amelynek következtében a
hitelintézet tőkemegfelelése elérné vagy meghaladná a 76. § (2) bekezdésében előírt mértéket.
(5) Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéjének elemei között negatív értékű szerepel, akkor elsődlegesen a
negatív értéket kell megszüntetni a saját tőke jegyzett tőkén felüli elemeinek - Szmt. szerinti -
átcsoportosításával, illetve veszteségrendezés érdekében a saját tőke más elemeinek növelése céljából
megvalósuló tőkeleszállítással és csak a fennmaradó jegyzett tőke tekintetében rendelkezhetnek a
tulajdonosok tőkekivonási célú tőkeleszállításról.

Szavatoló tőke

74. § (1) A hitelintézet szavatoló tőkéjének nagyságát a 5. számú melléklet alapján kell megállapítani.
(2) Hitelintézetek egyesülése esetén az általános jogutód, illetőleg az átvevő hitelintézet szavatoló tőkéje
nem lehet kevesebb, mint az egyesülő hitelintézetek egyesülés előtti szavatoló tőkéjének összege.
 Általános tartalékképzés

75. § (1) A hitelintézetnek az adózott eredményéből az osztalék, illetve a részesedés kifizetése előtt
általános tartalékot kell képeznie.
(2) A hitelintézet a tárgyévi adózott eredmény tíz százalékát köteles általános tartalékba helyezni.
(3) A hitelintézetet kérelmére a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítheti, ha fizetőképességi
mutatója (szolvencia rátája) tizenkét százalék felett van, és nincs negatív eredménytartaléka.
(4) A hitelintézet osztalékot, illetőleg részesedést csak akkor fizethet, ha az adott naptári évben a (2)
bekezdés szerint általános tartalékot képzett, vagy ha a Felügyelet az általános tartalékképzés alól
mentesítette.
(5) A hitelintézet az általános tartalékot csak a tevékenységéből eredő veszteségek rendezésére
használhatja fel.
(6) A hitelintézet a rendelkezésre álló eredménytartalékot az általános tartalékba részben vagy egészben
átcsoportosíthatja.

A hitelintézetek tőkemegfelelése

76. § (1) A hitelintézetnek - a mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartása és a kötelezettségek

teljesíthetősége érdekében - az általa végzett pénzügyi és befektetési szolgáltatás kockázatának mindenkor
(minden mérési időpontban) megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem lehet
kevesebb a 9. §-ban - az engedélyezés feltételeként - előírt legkisebb jegyzett tőke összegénél.
(2) A hitelintézetnek legalább nyolcszázalékos - jogszabályban meghatározott módon számított -
fizetőképességi mutatót kell folyamatosan fenntartania.
(3) A hitelintézet a tőkeszükségletének meghatározása érdekében a befektetési vagy pénzügyi
szolgáltatással kapcsolatos - ideértve a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési szolgáltatók
között, a hitelintézetek és a Tpt. szerinti intézményi befektetők között, illetve a hitelintézetek és a Magyar
Nemzeti Bank között befektetési eszközökkel végzett tevékenységet; továbbá a hitelintézet által saját
kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csere ügyletet is - alapvetően piaci kockázatoknak kitett,
kereskedési portfólióba tartozó befektetési eszközök és az ezekkel kapcsolatos kockázatvállalások
nyilvántartására kereskedési könyvet köteles vezetni.
(4) A hitelintézetnek a Tpt. kereskedési könyvre és nagykockázat vállalásra vonatkozó szabályait kell
alkalmaznia azzal, hogy ahol a Tpt. befektetési szolgáltatót vagy befektetési vállalkozást említ, azon
hitelintézetet kell érteni.
(5) A hitelintézetnek rendelkeznie kell a (2) bekezdésben foglaltak fedezetéhez szükséges szavatoló tőkén
túlmenően a (3) bekezdés szerinti kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások,
továbbá az engedélyezett tevékenység egészében meglévő árukockázat és devizaárfolyam-kockázat
fedezetéhez szükséges - külön jogszabály alapján meghatározott összegű - szavatoló tőkével. Ha a szavatoló
tőke a (2) bekezdésben és az e bekezdésben foglalt tőkekövetelmény összegének százhúsz százaléka alatt
van, az 5. számú melléklet 19. pontjában foglalt kiegészítő alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatos
mindennemű kifizetésről értesíteni kell a Felügyeletet.
(6) A Felügyelet engedélye alapján nem köteles a hitelintézet kereskedési könyvet vezetni, ha
a) a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevétele - ideértve a hitelintézetek között, a
hitelintézetek és befektetési szolgáltatók között, illetve a hitelintézetek és a Magyar Nemzeti Bank között
befektetési eszközökkel végzett tevékenységből; továbbá a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével
végzett adásvételi és csereügyletekből származó bevételt is - nem haladja meg a kapott kamatok és
kamatjellegű bevételek, az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, az egyéb bevételek, a befektetési
szolgáltatási tevékenységből származó bevételek, valamint a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási
tevékenységből származó negyedévi nettó árbevétel összegének öt százalékát, és
b) a kereskedési könyvi pozíciók - előjeltől független - együttes összértéke nem haladja meg a
négymilliárd forintot.
(7) A hitelintézet a Felügyelet engedélye alapján akkor is mentesül a (3) bekezdésben meghatározott
kötelezettség alól, ha
a) egy naptári éven belül legfeljebb egy negyedévben lépi túl a (6) bekezdésben meghatározott mértékeket
úgy, hogy az ott említett arány nem haladja meg a hat százalékot, és
b) a kereskedési könyvi pozíciók - előjeltől független - együttes összértéke nem haladja meg az ötmilliárd
forintot.
(8) A hitelintézet a (6) bekezdésben meghatározott arányokat, illetőleg a kereskedési könyv pozícióinak
összértékét negyedévente köteles jelenteni a Felügyeletnek.
 (9) A hitelintézet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozícióinak és kockázatvállalásainak fedezetéhez
szükséges tőke összegét - külön jogszabályban meghatározott módon - naponta köteles kiszámítani.
(10) Ha a hitelintézet kereskedési könyvet vezet, akkor a Felügyelet nem engedélyezhet felmentést a
kereskedési könyv vezetésére vonatkozó kötelezettség alól.

XII. Fejezet

A kockázatvállalás korlátozása, ügyleti szabályok

Kockázatvállalás

77. § (1) A pénzügyi intézmény - ide nem értve a pénzügyi holding társaságot - köteles a kihelyezések és
kötelezettségvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és
csökkentését lehetővé tevő - igazgatóság által elfogadott belső szabályzatot kidolgozni és alkalmazni.
(2) Pénzügyi intézmény kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A szóban kötött pénz-
és tőkepiaci ügyleteknél az ügyletkötést írásban vissza kell igazolni.
78. § (1) A hitelintézetnek a kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezetek,
illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat
az ügyletre vonatkozó szerződéshez, illetőleg a leszámítolt váltóhoz kell csatolni.
(2)
(3) A hitelintézet fedezetként nem fogadhatja el:
a) a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt,
b) a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő
értékpapírt,
c) a hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló
vállalkozás a Gt.-ben meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság
részvényét.
d)
(4) A kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a hitelintézet rendszeresen figyelemmel kíséri
és dokumentálja a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági
helyzetének alakulását és az (1) bekezdésben foglaltakat.

Nagykockázat vállalásának korlátozása

79. § (1) Nagykockázat vállalásának minősül az a kockázatvállalás, amikor egy ügyfél vagy ügyfélcsoport
részére történt összes kockázatvállalás nagysága a hitelintézet szavatoló tőkéjének legalább tíz százaléka.
(2) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben a hitelintézet által vállalt kockázatok együttes, nettó
értéken számított összege nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének huszonöt százalékát.
(3) A hitelintézet által vállalt nagykockázat együttes összege nem lehet több, mint a hitelintézet szavatoló
tőkéjének nyolcszorosa.
(4) A 2. számú melléklet III. 10.1. pont c) alpontjában foglalt kötelezettségeket - a hitelintézet által kötött
határidős ügyletek kivételével - ötvenszázalékos értéken kell figyelembe venni, amennyiben azt a
fizetőképességi mutató számításáról szóló külön jogszabály alacsony ügyletkockázatú vagy kockázatmentes
ügyletként határozza meg. A hitelintézet által kötött határidős ügyleteket a fizetőképességi mutató
számításáról szóló külön jogszabályban meghatározott ügyletkockázati súlyokkal korrigálva kell figyelembe
venni.
(5)
(6) A nagykockázat meghatározásánál a pénzügyi szolgáltatási tevékenység és a befektetési szolgáltatási
tevékenység során vállalt kockázatokat együttesen kell figyelembe venni. A befektetési szolgáltatási
tevékenység során vállalt kockázatokkal a (2) bekezdésben meghatározott mérték túlléphető abban az
esetben, ha a hitelintézet ezen kockázatok fedezetére jogszabályban meghatározott mértékű tőkével
rendelkezik.
(7) Ha az adott ügyfél vagy ügyfélcsoport a hitelintézet anyavállalata vagy leányvállalata, az adott
anyavállalat leányvállalata, a hitelintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos, vagy olyan
vállalkozás, amelyben a hitelintézet vagy a hitelintézet tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági
tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik, a (2)
bekezdésben meghatározott arány húsz százalék.
 (8) A hitelintézet a (7) bekezdésben meghatározott kockázatvállalásáról az igazgatóság jelen lévő
tagjainak több mint kétharmados többségével dönt, az igazgatóság által jóváhagyott szabályzat alapján. A
hitelintézet a kockázatvállalásokról elkülönített nyilvántartást vezet.
(9) A kockázatvállalásról a (8) bekezdésben meghatározott döntésnek tartalmaznia kell a kamat- és
törlesztési feltételeket is.
(10) Ha a hitelintézet ügyfelei tulajdonosi struktúrájának vagy szervezeti változásának következtében lépi
túl a (2) és (3), illetőleg (7) bekezdésében foglalt korlátozást, a Felügyelet - meghatározott feltételek
előírásával - legfeljebb egyéves időtartamra felmentést adhat a túllépés összegének a szavatoló tőkéből
történő levonása alól.
(11) A hitelintézet haladéktalanul jelenti a Felügyelet részére, amennyiben a (7) bekezdés szerinti
kockázatvállalás átlag alatti, vagy rosszabb minősítést kap.
(12) Vitás esetben a Felügyelet dönt arról, hogy a kockázatvállalás a (7) bekezdés szerinti
kockázatvállalásnak minősül-e.
80. § (1) A 79. § (1)-(3) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni
a) a központi költségvetéssel (kincstárral), a külön törvényben szabályozott elkülönített állami
pénzalapokkal, az MNB-vel, továbbá az „A” zónába tartozó országokkal vagy központi bankokkal szemben
vállalt kockázatokra,
b) a kockázatvállalásnak a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által a központi költségvetés
készfizető kezességvállalása mellett nyújtott garanciaügyleteivel fedezett részére,
c) a kockázatvállalásnak kezesség- és garanciavállalással foglalkozó jogi személy által fedezett részére, ha
azt a központi költségvetés készfizető kezességvállalása mellett nyújtja,
d) a központi költségvetés készfizető kezességével, az MNB, az „A” zónába tartozó országok vagy
központi bankok, illetve az Európai Közösségek garanciavállalásával biztosított kockázatvállalásra,
e) az „A” zónába tartozó ország pénznemében levő, óvadékként lekötött összeg vagy óvadékul adott
betétokirat, „A” zónába tartozó ország állampapírja, központi bankja által kibocsátott értékpapírja, illetve az
MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír által fedezett kockázatvállalásra, kivéve, ha az
óvadék letevőjével szemben felszámolási eljárás van folyamatban,
f) a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság nem-piacképes kockázatú biztosításával fedezett
exporthitel-szerződéseknél a biztosított összeg önrészesedéssel csökkentett mértékéig abban az esetben, ha az
export árbevételt a hitelintézetre engedményezték és a biztosítási szerződésből eredő kárfizetés jogosultja a
hitelintézet,
g) a hitelintézet anyavállalatával, az adott anyavállalat más leányvállalatával vagy a hitelintézet saját
leányvállalatával szemben vállalt kockázatra, amennyiben az érintett vállalkozásokra olyan összevont alapú
felügyelet vonatkozik, amelybe a hitelintézet is beletartozik,
h) az Európai Közösségekkel szembeni kockázatvállalásra,
i) arra a kockázatvállalásra, melynek biztosítéka az ”A„ zónába tartozó országok vagy központi bankok,
illetve az Európai Közösségek által kibocsátott, külön jogszabály alapján nulla kockázati súlyozásúnak
minősülő értékpapír.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt biztosítékokat a hitelintézet elkülönítetten tartja nyilván.
(3) A 2. számú melléklet I. fejezet 10.2. pontjának d) alpontja szerinti kockázatvállalások tekintetében a
79. § (1)-(3) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a jelzálog-hitelintézet által megvásárolt önálló
zálogjoggal biztosított egyes ügyfélkövetelésekre kell alkalmazni, a zálogjog megvásárlásának időpontjára
vonatkozóan.
81. § (1) A nagykockázat vállalásának számításakor a hitelintézetet megillető fedezeteket, valamint az
ügyfélnek, illetve vele kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának a hitelintézettel szembeni követelését - a 80.
§-ban meghatározottak kivételével - levonni nem lehet.
(2) A hitelintézet szabályzatában meg kell határozni a nagykockázat vállalásra vonatkozó kérelem
elbírálásának, illetve a nagykockázat vállalásra vonatkozó döntés meghozatalának, elkülönített
nyilvántartásának és rendszeres figyelésének rendjét.

Tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalás korlátozása

82. § (1) A hitelintézet nem vállalhat kockázatot olyan ügyletért, amelynek célja, hogy az ügyfél a
hitelintézet vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott tagsági jogot
megtestesítő értékpapírt, alapvető kölcsöntőkének, járulékos kölcsöntőkének vagy alárendelt kölcsöntőkének
minősülő értékpapírt vásároljon.
(2)
 (3) Ha a hitelintézet olyan vállalkozás által kibocsátott értékpapír vagy olyan vállalkozás üzletrészének
megszerzéséhez nyújt kölcsönt, amellyel szemben már kockázatot vállalt, köteles az ügyféllel szembeni
kockázatvállalásnál figyelembe venni az ilyen módon jelentkező közvetett kockázatvállalást is.
(4) Nem nyújtható kölcsön a hitelintézet saját kibocsátású részvényének megszerzéséhez, sem pedig olyan
vállalkozásban való részesedés megszerzéséhez, amelyben a hitelintézet befolyásoló részesedéssel
rendelkezik.

Befektetések korlátozása

83. § (1) A hitelintézet a szavatoló tőkéjének tizenöt százalékát meghaladó - nettó értéken számított -
közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot megtestesítő befektetést - más pénzügyi intézmény, befektetési
vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, befektetési
alapkezelő, tőzsde, biztosító, viszontbiztosító, illetve a járulékos vállalkozás kivételével - egy vállalkozásban
sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában.
(2) A hitelintézet a vállalkozás jegyzett tőkéjének ötvenegy százalékát meghaladó - nettó értéken
számított - közvetlen és közvetett tulajdont más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei
szolgáltató, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, befektetési alapkezelő, tőzsde,
biztosító, viszontbiztosító, illetve a járulékos vállalkozás kivételével egy vállalkozásban sem szerezhet,
illetve nem tarthat birtokában.
(3) A hitelintézetnek a más pénzügyi intézményen, befektetési vállalkozáson, árutőzsdei szolgáltatón, Tpt.
szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezeten, befektetési alapkezelőn, tőzsdén, biztosítón,
viszontbiztosítón, illetve a járulékos vállalkozáson kívüli egyéb vállalkozásokban meglévő befolyásoló
részesedéseinek teljes, nettó értéken számított összege nem haladhatja meg a szavatoló tőkéjének hatvan
százalékát.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti korlátozásoknál nem kell figyelembe venni a hitelintézet tulajdonába csak
átmenetileg, a szerzés időpontjától számított legfeljebb hároméves időtartamra, pénzügyi szolgáltatásból
származó veszteségmérséklés céljából, illetőleg hitel-tulajdonrész csereügylet vagy felszámolás
következtében került - elkülönítetten nyilvántartott és elkülönítetten kezelt, rendszeresen minősített -
tulajdoni hányadokat. Nem kell figyelembe venni továbbá a kereskedési könyvben nyilvántartott tulajdoni
hányadot.
(5) A hitelintézet az (1)-(3) bekezdésben foglalt korlátokat túllépheti, feltéve, hogy a túllépések
összegével csökkentett szavatoló tőkével számolva is képes megfelelni a nyolcszázalékos fizetőképességi
mutató fenntartására vonatkozó, valamint a szavatoló tőkéhez rendelt más korlátozó előírásnak.

Ingatlanbefektetések korlátozása

84. § (1) A hitelintézet összes - a közvetlen banküzemi célt szolgáló és a (2), valamint (3) bekezdésen
kívüli ingatlanba történő befektetése nem haladhatja meg a szavatoló tőke öt százalékát.
(2) A hitelintézetnek tevékenysége során
a) a 83. § (4) bekezdése szerinti hitel-ingatlan csereügylet,
b) a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a
továbbiakban: Cstv.) 56. § (2) bekezdése, és
c) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
alapján megszerzett ingatlanokat három éven belül el kell idegenítenie.
(3) A 90. § (1) bekezdése alapján összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet összevont alapon
számított, ingatlanba történő befektetéseibe az (1) bekezdésben foglaltakon kívül nem kell beszámítani azon
vállalkozások által a vállalkozás működéséhez használt ingatlanokat, amelyekre az összevont alapú
felügyelet a 90. § (2) bekezdése alapján kiterjed.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában közvetlen banküzemi célt szolgál az az ingatlan vagy ingatlanrész,
amely a hitelintézet saját üzletviteléhez, illetve zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen, vagy
alkalmazottainak jóléti szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges, és amelyről a hitelintézet külön
nyilvántartást vezet.

Befektetésekre vonatkozó egyéb korlátozások

85. § (1) A hitelintézet - nettó értéken számított - összes befektetése nem haladhatja meg szavatoló
tőkéjének száz százalékát.
 (2) A hitelintézet nem szerezhet részesedést, illetőleg nem létesíthet tagsági viszonyt olyan
vállalkozásban, amelynek tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül a hitelintézetre
tulajdonosként korlátlan felelősség hárulhat.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetésnél nem kell figyelembe venni
a) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a hitelintézet
tulajdonába került befektetést, ha az három évet meg nem haladóan van a hitelintézet tulajdonában, illetve
birtokában,
b) a Hitelgarancia Részvénytársaságban alapítása során, illetve ezt követően az abban történt
részesedésszerzést,
c) az állampapírt,
d) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, valamint
e) azt a tételt, amelynek megfelelő összeget a szavatoló tőke számítása során a tőkéből levonták,
ha azt az egyéb befektetésektől elkülönítve tartják nyilván, és elkülönítve kezelik.

Eszközök minősítése

86. § (1) A hitelintézet rendszeresen köteles eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit,
értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit) vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kihelyezéseit
értékelni és minősíteni.
(2) A hitelintézet - a hatályos jogszabályok és a szokásos banküzemi gyakorlat keretei között - köteles
mindent megtenni az esedékes, illetve lejárt követelése behajtására.

Kockázati céltartalékképzés

87. § (1) A hitelintézet az eszközökkel összefüggésben felmerülő hitelezési, befektetési és

országkockázatokat az eszközök után elszámolt értékvesztéssel és annak visszaírásával veszi figyelembe az
eredményben, a felmerült kamat és árfolyamkockázat, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekhez
kapcsolódó kockázat és minden egyéb kockázat fedezetére pedig kockázati céltartalékot képez.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a hitelintézet a kockázatvállalással összefüggő, előre nem
látható, illetőleg előre nem meghatározható lehetséges veszteségeinek fedezetére - a korrigált mérlegfőösszeg
legfeljebb 1,25 százalékáig - általános kockázati céltartalékot képezhet, amelyet a kockázati céltartalékok
között, elkülönítetten kell nyilvántartani.
(3) A hitelintézet a kockázati céltartalékot, ideértve az általános kockázati céltartalékot is, ráfordításként
történő elszámolással képzi. A kockázatvállalásból származó veszteségre először a kockázati céltartalékot,
illetőleg az általános kockázati céltartalékot kell felhasználni.

XIII. Fejezet

A likviditás biztosítása

Forrásgyűjtés

88. § Hitelintézet nyilvános forrásgyűjtés céljából - betét elfogadásán kívül - kizárólag kötvényt és letéti
jegyet bocsáthat ki.

A lejárati összhang és az azonnali fizetőképesség biztosítása

89. § (1) A hitelintézet folyamatosan köteles biztosítani azonnali fizetőképességét (a továbbiakban:

likviditás). Forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett köteles végezni.
(2) A hitelintézetnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét - tevékenységének jellegére, terjedelmére
és kockázataira figyelemmel - követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő
összhangjával kell biztosítania.
(3) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott likviditás biztosítására vonatkozó belső szabályzatot
és tervet készít.
(4) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe legalább százszázalékos eszközfenntartási mutatót köteles
folyamatosan teljesíteni.
 XIV. Fejezet

Összevont alapú felügyelet

A hitelintézetek összevont alapú felügyelete

90. § (1) Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a hitelintézet, amelynek

a) legalább egy hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás leányvállalata van, vagy
ilyen típusú intézményben részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy
b) anyavállalata pénzügyi holding társaság.
(2) Az összevont alapú felügyelet kiterjed az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetre, és
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására és
járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzügyi holding társaságra és annak olyan hitelintézetére, pénzügyi
vállalkozására, befektetési vállalkozására és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy
részesedési viszonnyal rendelkezik.
(3) Ha valamely hitelintézet anyavállalata befektetési vállalkozás, illetve a befektetési vállalkozás
részesedési viszonnyal rendelkezik hitelintézetben és a hitelintézet nem tartozik az (1) bekezdésben
meghatározott összevont alapú felügyelet alá, a Tpt. összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályait kell
alkalmazni.
91. § (1) A Felügyelet feladata a 90. § (1) bekezdésében meghatározott, Magyarországon bejegyzett
hitelintézet összevont pénzügyi helyzeten alapuló felügyelete.
(2) A Felügyeletnek nem feladata a pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű holding társaság,
továbbá a külföldi hitelintézet, pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság prudens
működésének egyedi alapú vizsgálata, elemzése, értékelése.
(3) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás alól - a 90. § (1) bekezdésében
meghatározott hitelintézet kérelmére - mentesítheti a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési
vállalkozást vagy a járulékos vállalkozást, ha
a) székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogrendszere nem teszi lehetővé a szükséges
adatok, információk átadását,
b) bevonása félrevezető eredményre vezetne (így különösen, ha az ellenőrző befolyás vagy részesedési
viszony időtartama előre láthatóan nem haladja meg az egy évet),
c) bevonása az összevont alapú felügyelet célját tekintve elhanyagolható lenne, mivel mérlegfőösszege és
mérlegen kívüli tételeinek a 79. § (4) bekezdése szerint számított összege nem éri el az anyavállalat vagy a
részesedési viszonnyal bíró vállalkozás mérlegfőösszegének egy százaléka, illetve a kettőmilliárd-
ötszázmillió forint közül a kisebb értéket.
(4) Ha több vállalkozás külön-külön nem, de együttesen eléri a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott
érték közül a kisebbet, nem tekinthetők elhanyagolható jelentőségűnek, és a Felügyelet nem adhat
mentesítést az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás alól.
(5) Ha a Felügyelet dokumentumok vagy helyszíni ellenőrzés alapján szoros kapcsolatot állapít meg,
összevont alapú felügyelet alá tartozónak minősíthet valamely magyarországi bejegyzésű hitelintézetet,
illetőleg meghatározhatja, hogy valamely vállalkozásra az összevont alapú felügyelet kiterjed.
(6) A Felügyelet engedélyezheti, hogy - bár a hitelintézet nem tartozik a 90. § (1) bekezdése alapján
összevont alapú felügyelet alá - a hitelintézet anyavállalatának olyan vállalkozásával, amely Magyarországon
bejegyzett és ezen anyavállalat ellenőrző befolyása alatt áll vagy a vállalkozásban az anyavállalat részesedési
viszonnyal rendelkezik, összevont alapon is, e fejezet előírásai szerint feleljen meg a kockázatvállalási és
tőkemegfelelési előírásoknak.

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet prudens működése

92. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet [90. § (1) bekezdésének a) pontja], illetőleg
a pénzügyi holding társaság [90. § (1) bekezdésének b) pontja] felelős azért, hogy az ellenőrző befolyása
alatt álló vállalkozások együttesére is biztosított legyen a prudens működés, a kockázatvállalási és
tőkemegfelelési előírások betartása.
(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság
igazgatósága az összevont alapú felügyeletre vonatkozó előírások betartása és végrehajtása érdekében
utasíthatja az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és
járulékos vállalkozás igazgatóságát, amely köteles azt végrehajtani.
 (3) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet igazgatósága köteles megjelölni, hogy mely
ügyvezető tagja felelős az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési
vállalkozás és járulékos vállalkozás prudens működéséért.
(4) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet felügyelőbizottsága köteles gondoskodni az
ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézet, pénzügyi vállalkozás és befektetési vállalkozás belső
ellenőrzésének megfelelő működéséről.

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet kockázatvállalása és

tőkemegfelelése

93. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, a 90. § (2) bekezdésében meghatározott
vállalkozásokkal együtt, összevont alapon is köteles megfelelni a 79-81. §-ban a nagykockázat vállalásra, a
83. § (1) és (3) bekezdésében a befektetésre, valamint a 84. § (1) bekezdésében az ingatlanbefektetésre
vonatkozóan meghatározott korlátozásnak.
(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek, a 90. § (2) bekezdésében meghatározott
vállalkozások egészére, összevont alapon is legalább nyolc százalékos - külön jogszabályban meghatározott
módon számított - fizetőképességi mutatót kell folyamatosan fenntartania, valamint mindenkor rendelkeznie
kell a kereskedési könyvi pozíciós kockázat, partnerkockázat, nagykockázat, továbbá az engedélyezett
tevékenység egészében meglévő árukockázat és devizaárfolyam kockázat fedezéséhez szükséges, összevont
alapon számított szavatoló tőkével. Az összevont alapon számított szavatoló tőke számításának módját külön
jogszabály határozza meg.
(3) A kockázatvállalási és tőkemegfelelése előírásoknak való összevont alapú megfelelést az összevont
alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság számítja ki. A pénzügyi holding
társaság köteles a számításokat átadni az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek. A pénzügyi
holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet leányvállalata az összevont alapú
számításokhoz szükséges egyedi adatokat köteles elkülönítetten kezelni és azokat nem használhatja fel más
célra.
(4) Ha egy hitelintézet ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen hitelintézetben részesedési
viszonnyal rendelkezik és a hitelintézet maga is ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal
rendelkezik egy másik hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy járulékos
vállalkozásban (a továbbiakban: többszörös ellenőrző befolyás vagy részesedési viszony), a kockázatvállalási
és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelés számítását minden, az összevont alapú
felügyelet alá tartozó hitelintézetnek, illetőleg a pénzügyi holding társaságnak el kell végeznie.
(5) Többszörös ellenőrző befolyás vagy részesedési viszony esetén a Felügyelet engedélyezheti, hogy a
tőkemegfelelési és kockázatvállalási előírásoknak való összevont alapú megfelelés számítását csak a legfelső
szinten lévő, összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézet, illetőleg pénzügyi holding társaság
végezze el.
(6) A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti mentesítést a következő feltételek együttes fennállása esetén
adhat:
a) a legfelső szinten lévő magyarországi bejegyzésű hitelintézet, illetőleg pénzügyi holding társaság a
mentesítendő magyarországi bejegyzésű hitelintézetben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal
rendelkezik,
b) a legfelső szinten lévő hitelintézet, illetőleg pénzügyi holding társaság a mentesítendő hitelintézetet az
összevont alapú kockázatvállalási és tőkemegfelelési számításokba bevonja,
c) a szavatoló tőkének a többszörös ellenőrző befolyás alatt vagy részesedési viszonyban álló
vállalkozások közötti megfelelő megosztása biztosított.

A prudens működésre vonatkozó előírásoknak való összevont alapú megfelelés

számítása során alkalmazható módszerek

94. § (1) Az összevont alapú kockázatvállalási és tőkemegfelelési adatok meghatározásához szükséges

számítások során az Szmt. szerinti bevonási módszerek alkalmazandók. Az adatok nyilvántartása,
meghatározása és a bevonási módszerek tekintetében az Szmt. 10. §-ának (4) bekezdését figyelmen kívül kell
hagyni.
(2) A Felügyelet engedélyezheti, hogy a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont
alapú megfelelés számításába az anyavállalat valamely leányvállalatát az Szmt. közös vezetésű vállalkozások
konszolidálására vonatkozó szabályai szerint, tőkerészesedésének arányában vonja be, ha szerződés
biztosítja, hogy az anyavállalatot kötelezettség csak tulajdoni hányada arányában terheli és a társtulajdonosok
pénzügyi helyzete kielégítő.
(3) A kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelés számításába a
részesedési viszonyban álló hitelintézetet, pénzügyi vállalkozást, befektetési vállalkozást vagy járulékos
vállalkozást az Szmt. közös vezetésű vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályai szerint kell
bevonni, ha azt egy részesedési viszonnyal rendelkező összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó
hitelintézet - egy vagy több - az összevont alapú mérésekbe be nem vont vállalkozással közösen irányítja és
kötelezettség csak tulajdoni hányada arányában terheli.
(4) A kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelés számításába a
részesedési viszonyban álló hitelintézetet, pénzügyi vállalkozást, befektetési vállalkozást vagy járulékos
vállalkozást az Szmt. társult vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályai szerint kell bevonni a (2)-
(3) bekezdésekben meghatározott eltéréssel.
(5) Ha az ellenőrző befolyás tőkekapcsolat nélkül valósul meg, az összevonás módszerét a Felügyelet
állapítja meg.
(6) Az összevont alapú szavatoló tőke számítása során a szavatoló tőkéből le kell vonni a 91. § (3)
bekezdése alapján mentesített vállalkozásban fennálló részesedés könyv szerinti értékét, valamint az ilyen
vállalkozás részére nyújtott alapvető kölcsöntőke, járulékos kölcsöntőke és alárendelt kölcsöntőke könyv
szerinti értékét.
95. § (1) Az olyan hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és járulékos vállalkozás,
amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság
ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik - ha jogszabály másként nem rendelkezik -,
köteles az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság részére az
összevont alapú felügyelet érdekében szükséges minden adatot és információt megadni. Ezen egyedi adatot
és információt köteles az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding
társaság elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezelni.
(2) Az olyan hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól és járulékos vállalkozástól,
amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság
ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, a Felügyelet közvetlenül is kérhet az
összevont alapú felügyelet érdekében szükségessé váló adatot és információt.
(3) A Felügyelet az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatai ellátása érdekében a
következő személyektől is kérhet - közvetlenül vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézeten
keresztül közvetve - adatot, aki (amely) - ha jogszabály másként nem rendelkezik - köteles azt a
Felügyeletnek megadni:
a) az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személy,
b) az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet anyavállalatával vagy a hitelintézetben részesedési
viszonnyal rendelkező személlyel más szoros kapcsolatban álló személy, és
c) a 91. § (3) bekezdése alapján mentesített hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás vagy
járulékos vállalkozás.
(4) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek, illetőleg a pénzügyi holding társaságnak
rendelkeznie kell a felügyelet érdekében szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas
információs rendszerrel, illetőleg azok megbízhatóságát biztosító informatikai és belső ellenőrzési
rendszerrel.
(5) Ha az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet anyavállalata vegyes tevékenységű holding
társaság, akkor a vegyes tevékenységű holding társaság és azon vállalkozások - amelyekre az összevont
alapú felügyelet kiterjed - közötti ügyletek felügyelete a Felügyelet feladata. Az összevont alapú felügyelet
alá tartozó hitelintézetnek rendelkeznie kell olyan kockázatkezelési eljárással és belső ellenőrzési
rendszerrel, beleértve a számviteli politikáját és a beszámolási rendszerét, amely alkalmas az előbb említett
ügyletek meghatározására, mérésére és ellenőrzésére, amelyeket a Felügyelet ellenőriz. Ha az ügyletek
veszélyeztetik az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet pénzügyi helyzetét, akkor a Felügyelet
intézkedést alkalmaz.

Bejelentési kötelezettség

96. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet és a pénzügyi holding társaság
haladéktalanul köteles bejelenteni a 90. § (2) bekezdésében, valamint a 95. § (3) bekezdésében meghatározott
szoros kapcsolat létrejöttét, módosulását, illetőleg megszűnését.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségnek a magyarországi bejegyzésű hitelintézet külföldi
pénzügyi holding társaság anyavállalata az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetén keresztül is
eleget tehet.
 Felügyeleti ellenőrzés

96/A. § (1) A 90. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások körében a Felügyelet jogosult -
helyszínen kívül, illetőleg helyszínen - ellenőrizni a 90-96. §-ban foglalt rendelkezések betartását.
(2) A 95. § (3) bekezdésében meghatározott személyek körében a Felügyelet - helyszínen kívül, illetőleg
helyszínen - ellenőrizheti az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatok ellátása
érdekében átadott jelentések, adatok, információk hitelességét.

A Felügyelet nemzetközi együttműködése más országok felügyeleti hatóságaival az

összevont alapú felügyelet tekintetében

96/B. § (1) A Felügyelet - harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére - a viszonosság mérlegelése
alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén, az összevont alapú felügyeleti feladatok
ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat harmadik ország felügyeleti hatóságának
átadhatja, ha a külföldi felügyeleti hatóság megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi
védelmet képes garantálni a részére nyújtott információk kezeléséhez.
(2) A 96/A. § szerinti ellenőrzést a Felügyelet harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére is
végezhet, valamint a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás
esetén hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt
könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.
(3) Ha a hitelintézet anyavállalata harmadik országbeli hitelintézet vagy pénzügyi holding társaság, akkor
az összevont alapú felügyelet ellátása érdekében a Felügyelet megvizsgálja, hogy a harmadik ország
jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2000/12/EK irányelvében foglalt, az összevont alapú
felügyeletre vonatkozó szabályoknak. A vizsgálat során egyeztet a Banki Tanácsadó Bizottsággal. Az
egyeztetést követően a Felügyelet dönt a jogrend megfelelőségéről.
(4) Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 2000/12/EK
irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak, akkor a Felügyelet látja el az
összevont alapú felügyeleti feladatokat, és köteles ennek érdekében minden lehetséges intézkedést megtenni.
96/C. § (1) Ha a hitelintézet anyavállalat, akkor az összevont alapú felügyeletet az Európai Unió
hitelintézetet engedélyező tagállamának illetékes felügyeleti hatósága látja el.
(2) Ha a hitelintézet anyavállalata pénzügyi holding társaság, akkor az összevont alapú felügyeletet a
hitelintézetet engedélyező tagállam illetékes felügyeleti hatósága látja el.
(3) Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet és egy más tagállambeli hitelintézet ugyanazon pénzügyi
holding társaság leányvállalata - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel -, az összevont alapú felügyeletet azon
tagállam felügyeleti hatósága látja el, amelyben a pénzügyi holding társaságot bejegyezték.
(4) Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet és egy más tagállambeli hitelintézet ugyanazon pénzügyi
holding társaság leányvállalata, de egyiküket sem abban a tagállamban engedélyezték, amelyben a pénzügyi
holding társaságot bejegyezték, az összevont alapú felügyelet ellátásáról az érintett (beleértve a pénzügyi
holding társaságot bejegyző tagállamot is) tagállamok felügyeleti hatóságai közötti megállapodás dönt.
Megállapodás hiányában a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező hitelintézet, egyezőség esetén a
korábban engedélyezett hitelintézet felügyeletét ellátó hatóságának feladatát képezi az összevont alapú
felügyelet.
(5) A (2) és (3) bekezdésben meghatározottaktól a felügyeleti hatóságok a közöttük lévő megállapodások
alapján eltérhetnek.
(6) A (4) és (5) bekezdés alapján kötött megállapodásnak az összevont alapú felügyeleti célok elérése
érdekében biztosítania kell a megfelelő információáramlást és a felügyeleti hatóságok között szükséges
együttműködést.
(7) Ha az összevont alapú felügyeletet nem az anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény felügyeleti
hatósága látja el, az anyavállalat felügyeleti hatósága az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges
információkat az összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatóság számára köteles megadni.
(8) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében más tagállam felügyeleti
hatóságával szorosan együttműködik.
(9) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és
információkat más tagállam felügyeleti hatóságának átadhatja.
(10) A 96/A. § szerinti ellenőrzést a Felügyelet más tagállam felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet,
valamint hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt
könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.
 XIV/A. Fejezet

Kiegészítő felügyelet

Pénzügyi konglomerátum

96/D. § (1) Pénzügyi konglomerátum - e törvény szerint. - az a csoport [2. számú melléklet II. fejezet 13.
pontja],
a) amelynek élén
1. hitelintézet áll vagy
2. nem szabályozott vállalkozás áll, és a csoport tevékenysége a (3) bekezdésben foglaltaknak
megfelelően jelentős mértékben a pénzügyi ágazatba sorolható, és
b) amelyben van olyan vállalkozás, amely a biztosítási szolgáltatási ágazathoz és olyan vállalkozás, amely
a banki vagy befektetési szolgáltatási ágazathoz tartozik és
c) amely vállalkozásaiban összevontan (konszolidáltan), illetőleg aggregáltan mért tevékenység mind a
biztosítási szolgáltatási, mind a banki vagy befektetési szolgáltatási ágazatban jelentős a (4) vagy (5)
bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelően.
(2) A pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás
a) az anyavállalat, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások közül egyetlen vállalkozás sem
rendelkezik benne ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal,
b) a legnagyobb mérlegfőösszegű anyavállalat, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások
között több, az a) pontban foglaltaknak megfelelő anyavállalat található,
c) a legnagyobb mérlegfőösszegű vállalkozás azon vállalkozások közül, amelyekben - a pénzügyi
konglomerátumhoz tartozó vállalkozások közül - egyetlen vállalkozás sem rendelkezik ellenőrző befolyással
vagy részesedési viszonnyal, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások között nincs az a)
pontban foglaltaknak megfelelő anyavállalat,
d) a legnagyobb mérlegfőösszegű vállalkozás, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások
között nem található az a)-c) pontban foglalt feltételeknek megfelelő vállalkozás.
(3) A csoport pénzügyi ágazatbeli tevékenysége jelentősnek minősül, ha a csoporton belül a pénzügyi
ágazathoz tartozó szabályozott és nem szabályozott vállalkozások mérlegfőösszegeinek összege meghaladja
a csoport összesített mérlegfőösszegének negyven százalékát.
(4) Az adott pénzügyi ágazatbeli tevékenység jelentősnek minősül, ha
a) a csoportnak az adott pénzügyi ágazaton belüli vállalkozásainak a mérlegfőösszege és a csoport
valamennyi pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásainak összesített mérlegfőösszege arányának és
b) a csoportnak az adott pénzügyi ágazaton belüli vállalkozásainak a tőkekövetelménye és a csoport
valamennyi pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásainak összesített tőkekövetelménye arányának
számtani átlaga meghaladja a tíz százalékot, mind a biztosítási szolgáltatási, mind a banki és befektetési
szolgáltatási ágazatban. A számítások során a banki és a befektetési szolgáltatási ágazat egy ágazatnak
tekintendő.
(5) A pénzügyi ágazaton belüli ágazatok közötti tevékenység jelentősnek minősül, ha a (4) bekezdés
szerinti számítások alapján legkisebb ágazat mérlegfőösszege is meghaladja az egyezerhatszázmilliárd
forintot.
(6) A Felügyelet mint koordinátor az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködve pénzügyi
konglomerátumnak tekinthet egy csoportot, és előírhatja a 96/I-96/J. § rendelkezéseinek betartását, ha
a) a legkisebb pénzügyi ágazat nagysága meghaladja az öt százalékot
1. a (4) bekezdés alapján számított átlag tekintetében vagy
2. ezen ágazat mérlegfőösszege és a pénzügyi ágazat mérlegfőösszegének arányában vagy
3. ezen ágazat tőkekövetelménye és a pénzügyi ágazat összesített tőkekövetelményének arányában; vagy
b) a banki vagy a befektetési szolgáltatási ágazatban a mérlegfőösszeg és a biztosítási szolgáltatási
ágazatban a bruttó díjbevétel alapján számított piaci részesedés Magyarországon meghaladja az öt
százalékot.
(7) Ha valamely mutató értéke a (3)-(5) bekezdésben megadott érték alá csökken, de a (3) bekezdés
szerinti érték a harmincöt százalékot, a (4) bekezdés szerinti érték a nyolc százalékot, illetőleg az (5)
bekezdés szerinti érték az egyezerháromszázmilliárd forintot eléri, akkor a csoportot ezt követően még
három évig pénzügyi konglomerátumnak kell tekinteni.
(8) Ha a Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, akkor az érdekelt felügyeleti hatóságokkal
együttműködve a (7) bekezdésben említett hároméves időtartam alatt bármikor dönthet a kiegészítő
felügyelet gyakorlásának megszüntetéséről.
 (9) A mérlegre vonatkozó számításokat a csoport vállalkozásainak számviteli összesített mérlegfőösszege
alapján kell elvégezni. A csoport azon vállalkozásait, amelyekben részesedési viszonya van a csoport egy
másik vállalkozásának, a számviteli törvény szerinti tőkearányos mértékben kell figyelembe venni az
összesített mérlegfőösszeg megállapításakor. Ellenőrző befolyás fennálltakor az összevont (konszolidált)
mérlegbeli adatokat kell figyelembe venni.
(10) Ezen fejezet alkalmazásában
a) a hitelintézet tőkekövetelménye
1. a fizetőképességi mutató nyolc százalékos mértéke esetén fennálló szavatoló tőke értékének vagy a
153. § (2) bekezdésének 9. pontjában foglalt fizetőképességi mutató eléréséhez szükséges tőkének,
2. az 5. számú melléklet 16. pontja szerinti limittúllépések értékének és az országkockázat
tőkekövetelményének,
3. a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes
tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének
összege;
b) a befektetési vállalkozás tőkekövetelménye a Tpt. 175. §-ának (2) bekezdésében meghatározott
tőkeszükséglet;
c) a biztosító tőkekövetelménye a Bit. 121. §-ának (3) bekezdésében meghatározott minimális szavatoló
tőke szükséglete és a Bit. 126. §-ában meghatározott minimális biztonsági tőke közül a magasabb érték;
d) harmadik országbeli szabályozott vállalkozás esetén a tőkekövetelmény a székhelye szerinti ország
jogszabályai szerinti - a működés feltételeként előírt - minimális tőke.
(11) Ha egy pénzügyi konglomerátumon belül egy másik pénzügyi konglomerátum is található, akkor ez
utóbbi pénzügyi konglomerátumra ezen fejezet előírásait nem kell alkalmazni.

Kiegészítő felügyelet

96/E. § (1) A kiegészítő felügyelet célja a pénzügyi konglomerátum csoport szintű prudens működésének
felügyelete. Ennek érdekében a kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet a pénzügyi konglomerátum
kockázatvállalását, csoporton belüli ügyleteit, tőkemegfelelését, belső kontroll rendszerét és
kockázatkezelését a csoport szintjén felügyeli.
(2) Kiegészítő felügyelet alá tartozik a pénzügyi konglomerátum élén álló hitelintézet,
a) amely ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik szabályozott vállalkozásban,
amelyek közül legalább egy biztosító, vagy
b) amelynek anyavállalata az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező vegyes
pénzügyi holding társaság, vagy
c) amely ellenőrző befolyással rendelkezik egy biztosítási szolgáltatási ágazatbeli vállalkozásban.
(3) A kiegészítő felügyelet kiterjed
a) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozásra,
b) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetre, amelynek anyavállalata harmadik országban
székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás,
c) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetre, amelynek anyavállalata harmadik országban
székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság.
96/F. § (1) Ha a Felügyelet az általa engedélyezett hitelintézetet e fejezet alapján pénzügyi
konglomerátumhoz tartozó vállalkozásnak minősíti, akkor a kiegészítő felügyelet e vállalkozásra és a
csoportra kiterjed.
(2) Az (1) bekezdés szerint pénzügyi konglomerátumnak minősítés érdekében a Felügyelet
a) folyamatosan vizsgálja, hogy az általa engedélyezett hitelintézet pénzügyi konglomerátumhoz tartozik-
e,
b) szorosan együttműködik a csoporton belüli szabályozott vállalkozás felügyeleti hatóságával,
c) értesíti az érintett felügyeleti hatóságot, ha egy magyarországi székhellyel rendelkező szabályozott
vállalkozásról megállapítja, hogy az a pénzügyi konglomerátumhoz tartozik.
96/G. § (1) A Felügyelet feladata a 96/E. § (2) bekezdésében, illetőleg a 96/E. § (3) bekezdésének b) és c)
pontjában meghatározott, Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézet kiegészítő felügyelete.
(2) A Felügyeletnek nem feladata a vegyes pénzügyi holding társaság, a pénzügyi konglomerátumhoz
tartozó harmadik országbeli és pénzügyi ágazaton kívüli nem szabályozott vállalkozás egyedi alapú
vizsgálata, elemzése, értékelése.
(3) Ha a Felügyelet önállóan vagy az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködve dokumentumok
vagy helyszíni ellenőrzés alapján szoros kapcsolatot állapít meg, akkor kiegészítő felügyelet alá tartozónak
minősíthet valamely magyarországi bejegyzésű hitelintézetet, illetőleg meghatározhatja, hogy valamely
vállalkozásra a kiegészítő felügyelet kiterjed.
(4) A Felügyelet az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködve
 a) egy - a koordinátor által a 96/I. § (5) bekezdésében mentesített - vállalkozást, a koordinátor
kezdeményezésére, a 96/D. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott számításokból figyelmen kívül hagyhat,
illetőleg
b) a 96/D. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott küszöbérték számítása során, a koordinátor
kezdeményezésére, három egymást követő évet vehet figyelembe, illetőleg - amennyiben jelentős változások
következnek be a csoport szerkezetében - e küszöbértékek teljesülésétől eltekinthet, illetőleg
c) a 96/D. § (3) és (4) bekezdésének alkalmazása során - kivételes esetben - a mérlegfőösszegen alapuló
mutatószámot helyettesítheti vagy kiegészítheti a bevételi szerkezeten, illetőleg a mérlegen kívüli
tevékenységeken alapuló mutatószámmal, ha azokat a kiegészítő felügyelet célját tekintve meghatározónak
tartja.

A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet prudens működése

96/H. § (1) A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a vegyes pénzügyi holding társaság
felelős azért, hogy az ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozások együttesére is biztosított legyen a prudens
működés, a kockázatvállalási és a tőkemegfelelési előírások betartása.
(2) A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a vegyes pénzügyi holding társaság a
kiegészítő felügyeletre vonatkozó előírások betartása és végrehajtása érdekében utasíthatja az ellenőrző
befolyása alatt álló pénzügyi ágazatbeli vállalkozást, amely köteles azt végrehajtani.
(3) A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet igazgatósága köteles megjelölni, melyik tagja felelős az
ellenőrző befolyása alatt álló pénzügyi ágazatbeli vállalkozás prudens működéséért.

A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet pénzügyi konglomerátum szintű

kockázatvállalása, csoporton belüli ügyletei és tőkemegfelelése

96/I. § (1) A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet a pénzügyi konglomerátum szintjén is köteles
megfelelni a tőkemegfelelési előírásoknak és rögzíteni a pénzügyi konglomerátum szintjére vonatkozó
tőkemegfelelési elveket.
(2) A kockázatvállalásra és a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó (9) bekezdés szerinti adatot és
információt, a tőkemegfelelési előírásoknak való kiegészítő felügyeleti szintű megfelelést a kiegészítő
felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a vegyes pénzügyi holding társaság határozza meg évente
legalább egy alkalommal. Ezek eredményét és a meghatározásuk alapjául szolgáló lényeges adatokat a
pénzügyi konglomerátum élén álló hitelintézet vagy a vegyes pénzügyi holding társaság jelenti a koordinátor
részére.
(3) Ha a pénzügyi konglomerátum élén nem szabályozott vállalkozás - de nem vegyes pénzügyi holding
társaság - áll, a Felügyelet mint koordinátor által - az érdekelt felügyeleti hatósággal és a pénzügyi
konglomerátummal történt egyeztetést követően - kijelölt, a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézet
nyújtja be a (2) bekezdésben említett eredményeket és annak meghatározását szolgáló lényeges adatokat a
koordinátor részére.
(4) A vegyes pénzügyi holding társaság köteles a számításokat átadni a kiegészítő felügyelet alá tartozó
hitelintézetnek. A vegyes pénzügyi holding társaság kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet
leányvállalata a kiegészítő felügyeleti szintű számításokhoz szükséges egyedi adatokat köteles elkülönítetten
kezelni, és azokat nem használhatja fel más célra.
(5) A Felügyelet mint koordinátor a kiegészítő felügyelet szerinti tőkemegfelelési számításba való
bevonás alól mentesíthet egy vállalkozást, ha
a) székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogrendszere nem teszi lehetővé a szükséges
adatok, információk átadását vagy
b) bevonása a kiegészítő felügyelet célját tekintve félrevezető eredményre vezetne vagy
c) bevonása a kiegészítő felügyelet célját tekintve elhanyagolható lenne.
(6) Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott mentesítést lehetővé tevő döntés meghozatala előtt a
Felügyelet mint koordinátor - a sürgős esetek kivételével - egyeztet az érdekelt illetékes hatóságokkal.
(7) Ha több vállalkozás külön-külön mentesíthető lenne az (5) bekezdés c) pontja alapján, de együttesen
nem tekinthető elhanyagolható jelentőségűnek, akkor a kiegészítő felügyelet szerinti tőkemegfelelési
számításba való bevonás alól nem mentesíthető.
(8) Az (5) bekezdés b) és c) pontja alapján mentesített hitelintézet székhelye szerinti tagállam felügyeleti
hatósága a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozástól a hitelintézet felügyelete érdekében, adatot és
információt kérhet.
(9) A Felügyelet mint koordinátor az érintett felügyeleti hatóságokkal lefolytatott egyeztetés alapján
határozza meg, mely csoporton belüli ügyletet és mely kockázatot kell figyelembe venni a (2)-(4) bekezdés
szerinti számítások során. Az egyeztetéskor figyelembe kell venni a pénzügyi konglomerátum
csoportszerkezetét és a pénzügyi konglomerátum egészének kockázatkezelését. A csoporton belüli ügylet és
a kockázatvállalás jelentős mértékének meghatározása érdekében a Felügyelet mint koordinátor - az érdekelt
felügyeleti hatóságokkal és a pénzügyi konglomerátummal folytatott egyeztetés alapján - megállapítja a
szavatoló tőkére, illetőleg a biztosítástechnikai tartalékra vonatkozó küszöbértéket.
(10) Ha a (9) bekezdés alapján a kockázatvállalásra és a csoporton belüli ügyletre vonatkozó küszöbérték
nem kerül meghatározásra, akkor az ügylet abban az esetben minősül jelentősnek, ha értéke meghaladja a
pénzügyi konglomerátum szintjén az összesített tőkekövetelmény öt százalékát.
(11) A pénzügyi konglomerátum szintű tőkemegfelelési számítások módját külön jogszabály tartalmazza.

A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet pénzügyi konglomerátum szintű

kockázatkezelési és belső kontroll rendszere

96/J. § (1) A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet köteles gondoskodni a pénzügyi konglomerátum
szintű belső kontroll rendszer és kockázatkezelés megfelelő működéséről.
(2) A kockázatkezelés magában foglalja:
a) a pénzügyi konglomerátumra vonatkozó kockázatkezelési elvek és stratégiák alapján megvalósuló
vállalatirányítást,
b) azon tőkemegfelelési elveket, amelyek biztosítják az üzleti stratégia kockázatra és tőkemegfelelésre
gyakorolt hatásának figyelembevételét,
c) a kockázat-ellenőrző rendszerek szervezethez történő igazodását, amely rendszerek összehangoltan
működnek annak érdekében, hogy mérni és ellenőrizni lehessen a pénzügyi konglomerátum szintjén a
kockázatokat.
(3) A belső kontrollrendszer magában foglalja:
a) a jelentős kockázatok azonosítását és mérését, valamint a szavatoló tőkének a kockázatokhoz való
hozzárendelését,
b) a csoporton belüli ügyletek és a kockázatvállalás azonosítását, mérését és ellenőrzését.
(4) A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézetnek rendelkeznie kell a kiegészítő felügyelet érdekében
szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, illetőleg azok
megbízhatóságát biztosító informatikai és belső kontrollrendszerrel.

A koordinátor

96/K. § (1) A Felügyelet mint érintett hatóság együttműködik az Európai Unió tagállamainak érintett
hatóságaival a pénzügyi konglomerátumbeli vállalkozások kiegészítő felügyeletének összehangolásáért és
ellátásáért felelős felügyeleti hatóság (a továbbiakban: koordinátor) kijelölése során.
(2) A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha a pénzügyi konglomerátum élén álló hitelintézet
tevékenységének megkezdését a Felügyelet engedélyezte.
(3) A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha a pénzügyi konglomerátum élén nem szabályozott
vállalkozás áll és
a) a Felügyelet által engedélyezett hitelintézet anyavállalata vegyes pénzügyi holding társaság vagy
b) több, az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás anyavállalata
Magyarországon székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság és a pénzügyi konglomerátum
valamely hitelintézete magyarországi székhellyel rendelkezik vagy
c) a pénzügyi konglomerátumban nem található a vegyes pénzügyi holding társaság székhelyének
tagállamában engedélyezett hitelintézet, a pénzügyi konglomerátum legjelentősebb pénzügyi ágazata
együttesen a banki és a befektetési szolgáltatási ágazat, valamint a legnagyobb mérlegfőösszege
magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézetnek van.
(4) A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha
a) a pénzügyi konglomerátum élén több, az Európai Unió különböző tagállamaiban székhellyel
rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság áll és ezen tagállamok mindegyikében rendelkezik a pénzügyi
konglomerátum szabályozott vállalkozással, vagy
b) a pénzügyi konglomerátum élén nem áll anyavállalat,
valamint a pénzügyi konglomerátum legjelentősebb pénzügyi ágazata együttesen a banki és befektetési
szolgáltatási ágazat és a pénzügyi konglomerátumon belül a legnagyobb mérlegfőösszege egy magyarországi
székhellyel rendelkező hitelintézetnek van.
(5) A (2)-(4) bekezdéstől eltérően, az érintett felügyeleti hatóságokkal történt megállapodás alapján a
Felügyelet elláthatja a koordinátori feladatokat, valamint megbízhat más érintett felügyeleti hatóságot a
koordinátori feladatok ellátásával, ha a pénzügyi konglomerátum csoportszerkezete vagy a különböző
országokbeli tevékenységének aránya alapján indokolt. A döntés meghozatala előtt ki kell kérni az érintett
pénzügyi konglomerátum véleményét is.

A koordinátor feladata

96/L. § (1) A Felügyelet koordinátorként

a) ellátja a pénzügyi konglomerátum pénzügyi helyzetének áttekintését és értékelését,
b) összegyűjti és továbbítja az érintett felügyeleti hatóságok részére a pénzügyi konglomerátum
vállalkozásaira vonatkozó adatokat és információkat,
c) ellenőrzi a 96/I. §-ban foglalt, a pénzügyi konglomerátumon belüli kockázatvállalásra,
tőkekövetelményre és csoporton belüli ügyletekre vonatkozó rendelkezések betartását,
d) ellenőrzi a 96/J. §-ban foglalt, a pénzügyi konglomerátum belső kontrollrendszerére és
kockázatkezelésére vonatkozó rendelkezések betartását,
e) az érintett felügyeleti hatóságokkal együttműködve megtervezi és összehangolja a felügyeleti feladatok
ellátását,
f) a kiegészítő felügyelet céljának elérése érdekében felmerülő egyéb feladatokat ellátja, a szükséges
intézkedéseket megteszi, és a döntéseket meghozza,
g) értesíti a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozást, az érintett felügyeleti hatóságokat, a vegyes
pénzügyi holding társaság székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát és az Európai Bizottságot
valamely csoportnak pénzügyi konglomerátummá történő minősítéséről és a koordinátor kijelöléséről.
(2) A kiegészítő felügyelet elősegítése és megvalósítása érdekében a Felügyelet mint koordinátor az
érintett felügyeleti hatóságokkal, valamint szükség esetén más érdekelt felügyeleti hatóságokkal
együttműködési megállapodást köt.

A felügyeleti hatóságokkal történő együttműködés

96/M. § (1) A Felügyelet szorosan együttműködik az érintett felügyeleti hatóságokkal a pénzügyi

konglomerátum kiegészítő felügyeletének ellátása érdekében. A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladatok
ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat az érintett felügyeleti hatóságok részére átadja.
(2) Az érintett felügyeleti hatóságokkal történő együttműködés a következőkre terjed ki:
a) a pénzügyi konglomerátum csoportszerkezetének meghatározására, valamint a csoport szabályozott
vállalkozásainak felügyeletét ellátó felügyeleti hatóság azonosítására,
b) a pénzügyi konglomerátum stratégiai elvének és céljának figyelemmel kísérésére,
c) a pénzügyi konglomerátum pénzügyi helyzetének, a tőkemegfelelésének, a csoporton belüli
ügyleteinek, a kockázatvállalásának és a jövedelmezőségének figyelemmel kísérésére,
d) a pénzügyi konglomerátumbeli vállalkozások befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosának és a
vezető állású személyének azonosítására,
e) a pénzügyi konglomerátum szervezetének, valamint a pénzügyi konglomerátum szintű
kockázatkezelésnek és belső kontrollrendszernek a figyelemmel kísérésére,
f) a pénzügyi konglomerátum vállalkozásaitól származó információk gyűjtésére és az összegyűjtött
információk ellenőrzésére,
g) a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának működését kedvezőtlenül befolyásoló
változás figyelemmel kísérésére,
h) a felügyeleti hatóság által hozott szankciókról és kivételes intézkedésekről történő tájékoztatásra.
(3) A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében az Európai Unió tagállamainak
jegybankjaival, az Európai Központi Bankkal és a Központi Bankok Európai Rendszerével is folytathat
információcserét.
(4) A Felügyeletnek - a határozata meghozatalát megelőzően - egyeztetnie kell azon érintett felügyeleti
hatósággal, amely felügyeleti feladatának ellátását a döntés érintheti
a) az engedélyhez kötött tulajdonos személyében, vezető állású személyben bekövetkezett változás,
b) szankciók és kivételes intézkedések
tekintetében.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően nem áll fenn az előzetes egyeztetési kötelezettség sürgős esetben vagy ha az
a döntés hatékonyságát kedvezőtlenül befolyásolja. Ilyenkor a Felügyeletnek az érintett hatóságokat a
határozatról utólagosan és haladéktalanul tájékoztatnia kell.
(6) A Felügyelet mint koordinátor a feladata ellátása érdekében a pénzügyi konglomerátum élén álló
vállalkozásra vonatkozó adatok és információk átadása érdekében megkeresheti a vállalkozás székhelye
szerinti felügyeleti hatóságot.
 Információ átadása

96/N. § (1) A pénzügyi konglomerátumon belüli szabályozott és nem szabályozott vállalkozás, valamint
az érintett természetes személy köteles a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás részére minden
adatot és információt megadni a kiegészítő felügyelet érdekében elvégzendő számításokhoz. Ezen egyedi
adatot és információt köteles a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás elkülönítetten - az adatvédelmi
előírások betartásával - kezelni.
(2) A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében szükséges adatért és információért az
érintett felügyeleti hatósághoz fordulhat.

Felügyeleti ellenőrzés

96/O. § (1) A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében a pénzügyi konglomerátum
vállalkozásai által átadott adatok és információk helyességét jogosult - helyszínen és helyszínen kívül -
ellenőrizni.
(2) A Felügyelet az Európai Unió más tagállamának érintett felügyeleti hatóságához fordulhat az
ellenőrzés lefolytatása érdekében.
96/P. § (1) A 96/E. § (3) bekezdésének b) és c) pontjában említett hitelintézetet tartalmazó pénzügyi
konglomerátum esetében a pénzügyi konglomerátum élén álló harmadik országbeli anyavállalat figyelmen
kívül hagyásával kell az érintett hatóságoknak kijelölniük a koordinátort.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint a Felügyelet a koordinátor, akkor megvizsgálja, hogy a harmadik ország
jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelvében foglalt szabályoknak. A
vizsgálat során az érintett felügyeleti hatóságokkal egyeztet a Pénzügyi Konglomerátumok Bizottsága
(Financial Conglomerates Committee) által kiadott iránymutatásokat is figyelembe véve. Az egyeztetést
követően a Felügyelet mint koordinátor dönt a jogrend megfelelőségéről.
(3) Ha a harmadik ország jogrendje megfelel az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelvében
foglalt szabályoknak, akkor az olyan pénzügyi konglomerátum kiegészítő felügyeletét, amelynek élén a 96/E.
§ (3) bekezdésének b), illetőleg c) pontjában meghatározott hitelintézet harmadik országbeli anyavállalata
áll, nem a Felügyelet látja el.
(4) Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK
irányelvében foglalt szabályoknak, akkor a Felügyelet mint koordinátor látja el a kiegészítő felügyeleti
feladatokat és köteles ennek érdekében minden lehetséges intézkedést megtenni.

IV. RÉSZ

BETÉTBIZTOSÍTÁS ÉS INTÉZMÉNYVÉDELEM

XV. Fejezet

Az Országos Betétbiztosítási Alap

97. § (1) A hitelintézet - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - köteles az Országos Betétbiztosítási
Alaphoz (a továbbiakban: Alap) csatlakozni.
(2) A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézet külföldön létesített fióktelepére az
Alap által nyújtott betétbiztosítás terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai
ezt nem teszik lehetővé. A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézet külföldön
létesített fióktelepe önként csatlakozhat az adott ország betétvédelmi rendszeréhez. A hitelintézet a befogadó
ország betétvédelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás
feltételéről a tudomásszerzéssel, illetve a kérelem benyújtásával egyidőben köteles tájékoztatni az Alapot.
(3) Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező
hitelintézet fióktelepe, ha rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt
betétbiztosítással. A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli
hitelintézet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács
94/19/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással.
(4) A betétbiztosítás egyenértékűségének (3) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe
veszi különösen:
a) a betétbiztosítással lefedett betétek körét;
 b) a betétbiztosítással érintett ügyfélkört,
c) a betétbiztosítás mértékét;
d) a betétbiztosítás eljárásrendje alapján a betétkifizetés várható időigényét;
e) a betétkövetelés érvényesítésének lehetőségét;
f) az Alap véleményét.
(5) Ha a fióktelep a (3) bekezdés alapján nem köteles csatlakozni az Alaphoz, önként az Alaphoz
csatlakozhat a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében, amennyiben megfelel az Alap
tagjaira vonatkozó követelményeknek.
(6) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe nem
rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt betétbiztosítással, köteles
csatlakozni az Alaphoz a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében. Ha a Felügyelet
elbírálása szerint a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a
Tanács 94/19/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással, akkor köteles csatlakozni
az Alaphoz a teljes biztosítás érdekében.
(7) Ha az Alap által nyújtott kártalanítás legmagasabb összege, illetve mértéke, vagy a biztosított betétek
köre meghaladja a fióktelepre érvényes betétbiztosítási rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget,
mértéket vagy a biztosított betétek körét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítő
biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep csatlakozott az Alaphoz. A kiegészítő biztosítás alapján történő
kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának illetékes hatósága értesítést küld az Alap
részére a betétek befagyásáról. A kiegészítő kártalanítás kifizetésére egyebekben a 105. § előírásait kell
alkalmazni.
(8) Az Alap külföldi betétbiztosítási rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal
együttműködési megállapodásokat köthet, információkat cserélhet a betétbiztosítási rendszerek tagjaira és a
biztosított betétállományra vonatkozó nyilvántartás, valamint a betétesek kártalanítása érdekében. Az
együttműködés során a betétbiztosítási rendszerek egyeztetik, hogy az egyes rendszerek alapján a betétest
mekkora összegű kártalanítás illeti meg.
97/A. § Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe által gyűjtött betétre kizárólag az Alap által biztosított
mértékig fizethető kártalanítás.
98. § (1) Az Alap feladata
a)
b) a vele tagsági jogviszonyban álló hitelintézetnél elhelyezett betét befagyása esetén a betétes részére a
101. §-ban meghatározott kártalanítási összeg kifizetése, illetve
c) az állammal kötött külön megállapodásban foglalt megbízás alapján az állam által egyes betétre vállalt
kezesség vagy adott biztosítás teljesítésével kapcsolatos feladatok térítés ellenében történő ellátása,
d) a betétes magyar nyelvű tájékoztatása, illetőleg magyarországi székhelyű hitelintézet külföldön
létrehozott fióktelepe esetén annak az országnak a nyelvén történő tájékoztatása, amelyben a fióktelepet
létrehozták.
(2) Az Alap a betétestől és más hitelezőtől kapott megbízás alapján ellátja a képviseletet az (1)
bekezdésben meghatározott feladatkörében egyezségi tárgyaláson, illetve a felszámolási eljárás során.

Az Alap által biztosított betétek

99. § (1) Az Alap által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétre terjed ki.
(2) Az Alap által nyújtott biztosítás - a 100. §-ban meghatározott kivételekkel - a betétek számától és
pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet
a) 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint
b) 1993. június 30-át követően állami garancia nélkül
az Alapban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el.
(3) Az Alap által nyújtott biztosítás kiterjed az 1993. június 30-ig sorozatban értékpapírszerűen
kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére.
(4)
100. § (1) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki
a) a költségvetési szerv,
b) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság,
c) az önkormányzat,
d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár,
e) a befektetési alap,
f) a Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei, az
egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,
 g) az elkülönített állami pénzalap,
h) a pénzügyi intézmény,
i) az MNB,
j) befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató,
k) kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak
Garancia Alapja,
l) a hitelintézet vezető állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézetben
legalább ötszázalékos tulajdoni hányaddal rendelkező személy és mindezen személyekkel közös háztartásban
élő közeli hozzátartozói,
m) az l) pontban említett személy befolyásoló részesedésével működő gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. §
c) pontja] által elhelyezett,
n) a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap
betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.
(2) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá
a) az olyan betétekre, amelyekre a betétes a szerződés szerint, a szerződéskötés időpontjában elhelyezett
azonos nagyságú és lekötési idejű betétekhez képest jelentősen magasabb kamatot vagy más vagyoni előnyt
kap, valamint
b) az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg
pénzmosásból származik,
c) olyan betétre, amelyet nem euróban vagy az Európai Unió, illetve a Gazdasági Együttműködési és
Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetőeszközében helyeztek el.

Az Alap által fizetett kártalanítás

101. § (1) Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét
személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb hatmillió forint összeghatárig fizeti ki
kártalanításként. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti
összeghatárnak a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a betét befagyása napján érvényes
hivatalos devizaárfolyamon történik. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint
összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti
rész kilencven százaléka.
(2) Az Alap a befagyott tőkeösszeg után a kártalanításra jogosult személy részére a kártalanítás
kifizetésének a 105. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjáig járó, még nem tőkésített és ki nem
fizetett kamatot az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig, a szerződés szerinti kamatlábbal, de
legfeljebb a kamattérítés időtartama alatt alkalmazott - az idővel súlyozott - átlagos jegybanki
alapkamatlábbal számítottan téríti meg.
(3) Devizabetétek esetén az Alap a szerződés szerinti kamatot, de legfeljebb az öt - előző évi
mérlegfőösszege alapján - legnagyobb hazai hitelintézet által, az azonos pénznemben jegyzett, azonos
lekötési idejű devizabetétek - szerződéskötés időpontjában alkalmazott - kamatlábának számtani átlaga
alapján számított kamatot fizeti meg.
(4) Nyereménybetétek esetén a szerződés szerinti kamat alatt az a kamat értendő, amellyel a betétet
elfogadó hitelintézet a kifizetés időpontját megelőző sorsolás időpontja óta a nyereményalapot képezte. A
kamatszámítás szempontjából a lekötés időpontjául a kifizetés időpontját megelőző sorsolás időpontját kell
figyelembe venni.
(5) A betétes az (1)-(4) bekezdés szerinti kártalanítást meghaladó kifizetésre az Alappal szemben
semmilyen jogcímen nem tarthat igényt.
(6) Közös betét esetén a (1) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult
minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg számítása szempontjából - eltérő
szerződési kikötés hiányában - a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg.
(7) Hitelintézetek egyesülése esetén az (1) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából továbbra is külön
betétnek minősülnek egyazon betétesnek az egyesülés időpontja előtt az összeolvadó, beolvadó vagy átvevő
hitelintézetnél elhelyezett betétei - a lakástakarékpénztári betétek kivételével - legfeljebb öt évig.
(8) A betétállomány átruházása esetén az (1) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából a (7)
bekezdésnek a beolvadásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(9) Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás alapos gyanúja miatt büntetőeljárás van
folyamatban, az eljárás jogerős befejezéséig kártalanítás nem fizethető ki.
(10) Közösségi betétek esetében az (1) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a betétek
elhelyezésének időpontjától függetlenül a közösséget alkotó minden személy esetén külön kell számításba
venni.
 102. § (1) Az Alap által biztosított betétek esetében a hitelintézet és a betétes között beszámításnak akkor
van helye, ha a betétesnek a hitelintézettel szemben hitel vagy más ügylettel kapcsolatos lejárt vagy a betét
kifizetéséig lejáró tartozása is van. A hitelintézet köteles a beszámítási igényét az Alappal közölni, és
igényének jogosságát hitelt érdemlő módon bizonyítani. A hitelintézet köteles okirattal igazolni, hogy a
betétest (az adóst) a beszámítási igényéről tájékoztatta. Az Alap bizonyításig felfüggeszti az adott betétre
történő kifizetést. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az Alap a 101. § szerinti összegből hitelintézetet
megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére.
(2) A kártalanítás mértékének megállapítása során az ügyfélnek az Alap tagjánál fennálló valamennyi
befagyott követelését össze kell számítani. Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben lejárt vagy a
kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során az ügyfél követelésébe
be kell számítani.
(3) Fedezetül szolgáló betét esetén az Alap akkor teljesít kifizetést, ha a kártalanítási összeg felvételére
való jogosultság a felek megegyezése vagy bíróság, illetve hatóság jogerős határozata alapján kétséget
kizáróan megállapítható.
103. § (1) Az állam által 1993. június 30-át követően biztosítani kívánt betétek biztosítását az Alap -
megegyezés szerinti térítés ellenében - átvállalhatja.
(2) Ha egy állami garanciával (kezességgel) fedezett betét elfogadására felhatalmazott hitelintézetnél a
betétek befagynak, a központi költségvetés a betét befagyásától számított harminc napon belül megkezdi - a
betétesek kifizetésének ütemében - a garancia beváltásához szükséges pénzeszközöknek az Alap
rendelkezésére bocsátását. Ezt az összeget az Alap kizárólag az állami garancia beváltásból származó fizetési
kötelezettség teljesítésére használhatja fel, amely kifizetéseket az államháztartásért felelős miniszter
képviselője a hitelintézetnél a helyszínen ellenőrizheti.
(3) Az Alap az (1) és (2) bekezdés szerinti feladatot az állammal írásban kötött szerz ődés alapján
végezheti.
(4) Az állami garancia beváltása címén kifizetett összegek erejéig a hitelintézettel szembeni követelés a
betétesről az államra száll át. A követelés átszállásával az állam a korábbi jogosult helyébe lép. Az állam a
követeléseit a felszámolási eljárásban jogosult érvényesíteni. A hitelintézet felszámolása során az állam azon
betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből származó jogok még nem szálltak át az
államra, ha az állam garancia alapján egyébként fizetni köteles.

XVI. Fejezet

Kártalanítás

104. §

Kifizetés az Alapból

105. § (1) Az Alap a betétek befagyása vagy a Felügyeletnek a 30. § (1) bekezdés c) pontja alapján hozott
határozata vagy felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének
közzététele után tizenöt napon belül - a három időpont közül a legkorábbiban - megkezdi és három hónapon
belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. Az Alap legfeljebb két alkalommal kérheti a
Felügyelettől a kifizetési határidő meghosszabbítását alkalmanként legfeljebb három hónappal.
(2) Az Alap köteles legalább két országos napilapban közzétenni a betétesek számára az
igényérvényesítés legelső napját, a kifizetéssel megbízott hitelintézet nevét, és az igényérvényesítés helyét
(helyeit), valamint módját.
(3) Ha a kártalanításra jogosult a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és
azok a (4) bekezdés szerinti nyilvántartás adataival megegyeznek, az Alap gondoskodik a neki vagy az általa
teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott személy részére járó kártalanítás kifizetéséről.
(4) A betétet gyűjtő hitelintézet a névre szóló betét esetén köteles a betétes nevén kívül - a 3. számú
mellékletben felsoroltak közül az Alap előírásai szerint - két további azonosító adatot nyilvántartani, a
kártalanításra való jogosultság egyértelmű megállapítása érdekében.
(5) A kifizetések teljesítése hitelintézetnek adott megbízás, a kártalanítási összeg más hitelintézethez
betétként való áthelyezése, postai átutalás, csekk kiállítása vagy közvetlen kifizetés útján az elhelyezés
országának törvényes fizetőeszközében történik. Az ötszáz forintnak megfelelő összegnél kisebb összegű
kártalanítás nem fizethető ki.
106. § A fizetésképtelen hitelintézet az Alap kezdeményezése esetén az Alap által biztosított betétek
alapján járó kártalanítási igények fogadására (igénybejelentés) és a kifizetéssel együtt járó feladatok
ellátására köteles az Alappal megállapodást kötni. E feladatok ellátásáért a hitelintézet a működése során
hatályban volt legutolsó üzletszabályzata szerinti, vagy a legutolsó üzletszabályzata tartalmilag leginkább
hasonló tételének megfelelő térítésre jogosult.

A kifizetett betétkövetelések átszállása

107. § (1) Ha az Alap a betéteseknek kártalanítást fizetett ki, a hitelintézettel szembeni követelés - a
kifizetett összeg erejéig - a betétesről az Alapra száll át. A követelés átszállásával az Alap a korábbi jogosult
helyébe lép. Az Alap a felszámolási eljárásban az átszállt követeléseket jogosult érvényesíteni.
(2) Az Alapból a kártalanításra jogosult személy részére történt bármilyen kifizetés esetén az érintett
hitelintézet az Alap által kifizetett összeget és a kifizetéshez kapcsolódóan az Alapnál felmerült költségeket
köteles az Alapnak visszafizetni, illetőleg megfizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a hitelintézet
Alapban való tagsága megszűnt.
(3) Hitelintézet felszámolása során az Alap azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni,
amelyekből eredő jogok még nem szálltak át az Alapra, de amelyekért a 101. § szerint fizetni tartozik,
ideértve a kifizetés kapcsán felmerülő költségeket is.
(4) A (2) bekezdés alkalmazásában a kifizetéshez kapcsolódóan az Alapnál felmerülő költség a kifizető
hitelintézet díja, az átutalások költsége, a nyomdaköltség és a kommunikációs költség.

XVII. Fejezet

Az Alap jogállása és szervezete

Az Alap jogállása

108. § (1) Az Alap jogi személy.

(2) Az Alap székhelye: Budapest.
(3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után sem társasági adó, sem helyi adó, sem illeték
fizetésére nem kötelezhető.
(4) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, és a 98. §-ban meghatározottól eltérő célra nem használhatók
fel.
(5) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel.
109. § Az Alap pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.
109/A. § (1) Az Alap könyvvizsgálót bíz meg.
(2) Az Alap könyvvizsgálóját a pénzügyi intézmények könyvvizsgálatára jogosultak közül választja az
igazgatótanács.
(3) A könyvvizsgáló természetes személy megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát
követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A
könyvvizsgálói társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezető tisztségviselő, munkavégzésre kötelezett
tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat az Alapnál és a megbízatás lejártát
követő harmadik év után láthatja el újra a könyvvizsgálói feladatokat.
(4) A könyvvizsgáló feladata az Alap könyvviteli nyilvántartásának és éves beszámolójának
felülvizsgálata, továbbá véleménynyilvánítás az Alap gazdálkodásával, a vagyonkezeléssel és felhasználással
kapcsolatos igazgatótanácsi előterjesztések hitelességéről.

Az Alap szervezete

110. § (1) Az Alap irányító szerve az igazgatótanács.

(2) Az Alap igazgatótanácsának tagjai:
a) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt személy;
b) az MNB alelnöke,
c) a Felügyelet elnöke,
d) a hitelintézetek érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt két személy, továbbá
e) az Alap ügyvezető igazgatója.
(3) Az igazgatótanácsi tag - az igazgatótanács jóváhagyásával - írásban állandó helyettest nevezhet ki, aki
a tag távollétében teljes döntési joggal vesz részt az igazgatótanács ülésein.
 (4) Az igazgatótanács ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az igazgatótanács
a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(5) Az igazgatótanács tagjai közül évenként elnököt és alelnököt választ. Nem választható elnökké és
alelnökké az ügyvezető igazgató.

Az igazgatótanács feladata

111. § (1) Az igazgatótanács

a) irányítja és ellenőrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét,
b) elfogadja az Alap szabályzatait,
c) meghatározza az Alap ügyvezetőjének és megbízottainak feladatait, valamint megállapítja díjazásukat,
d) dönt az egyes feladatokra esetileg létrehozott különleges bizottságok összetételéről,
e) meghatározza az igazgatótanács üléseinek ügyrendjét, helyét, időpontját,
f) meghatározza a hitelintézetek számára azoknak a különleges jelzéseknek, tájékoztatóknak vagy más
eszközöknek az alkalmazását, amelyek alapján megállapítható, hogy a hitelintézeteknél elhelyezett betétek
biztosítva vannak,
g) dönt az Alap feladatainak végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekről,
h) meghatározza az Alap által e törvény értelmében teljesítendő kifizetések rendjét,
i) dönt az Alap költségvetéséről, ezen belül a működési költségeiről,
j) évente egyszer, legkésőbb a gazdasági év befejezését követő év május 30. napjáig elfogadja az Alap
éves beszámolóját és a könyvvizsgáló jelentését, megállapítja az Alap vagyoni helyzetét és az ezekről szóló
beszámolóját benyújtja az Állami Számvevőszéknek, valamint megküldi a hitelintézeteknek,
k) évente egyszer kialakítja az Alap díjpolitikáját az e törvényben foglalt kereteken belül, és azt ismerteti a
hitelintézetekkel; a díjpolitika alapján meghatározza tagjainak éves befizetési kötelezettségét,
l) dönt a kizárásokról,
m) határoz a 121. § (6)-(8) bekezdése szerinti megemelt, illetve rendkívüli díjfizetési kötelezettség
előírásairól,
n)-o)
p) javaslatot tesz a Felügyeletnek a hitelintézetek betétbiztosítással kapcsolatos kötelezettségeinek
ellenőrzésére,
q) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.
(2) Az igazgatótanács feladatainak végrehajtása során igénybe veheti a Felügyelet szolgáltatásait.
112. § (1) Az igazgatótanács nevezi ki, és menti fel az ügyvezető igazgatót, valamint gyakorolja felette a
munkáltatói jogokat. Az igazgatótanács e jogkörét - a kinevezés és felmentés kivételével - az igazgatótanács
elnökére átruházhatja.
(2) Az igazgatótanács ellenőrzi az Alap ügyvezető igazgatójának tevékenységét.

Az Alap ügyvezető igazgatója és munkaszervezete

113. § (1) Az Alap önálló munkaszervezettel rendelkezik.

(2) Az Alap tevékenységének operatív irányítását az ügyvezető igazgató látja el. Az ügyvezető igazgató
gyakorolja az Alap alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.
(3) Az ügyvezető igazgató - az igazgatótanács egyetértésével - egyes feladatok ellátására munkaviszonyon
kívüli megbízást adhat ki, illetve együttműködési megállapodásokat köthet.
(4) Az Alap vezetője és alkalmazottai tekintetében a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
114. § Az igazgatótanács feladatkörében eljárva a megbízásokat az e törvényben meghatározott
összeférhetetlenségi szabályok megfelelő alkalmazásával adja ki.

Az Alap információellátása

115. § (1) Az Alap a hitelintézettől csak a tevékenysége ellátásához szükséges, a Felügyeletnek vagy az
MNB-nek rendelkezésére nem álló adatokat kérhet.
(2) Az Alap kérésére köteles
a) a hitelintézet az e törvényben foglaltaknak megfelelően az Alap által meghatározott adatokból,
b) a Felügyelet és az MNB a rendelkezésükre álló adatokból
a kért információt megadni.
 (3) Az Alaphoz csatlakozott fióktelep vezető állású személye az Alapnak haladéktalanul - írásban -
bejelenti, ha a külföldi hitelintézet vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált.
(4) Az Alap a (2) bekezdésben meghatározott adatokat kizárólag feladatainak ellátása érdekében
használhatja fel.
(5) A tagintézetek betétbiztosítással kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését a Felügyelet jogosult a
helyszínen ellenőrizni. Az Alap ellenőrzésre vonatkozó javaslatát a Felügyelet figyelembe veszi az éves
ellenőrzési tervének kialakításakor.
(6)-(7)
116. § (1) Az Alappal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, megbízási
jogviszonyban álló személy, valamint az igazgatótanács tagja a feladata ellátásával kapcsolatban tudomására
jutott banktitkot, üzleti titkot, továbbá minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai
szerint az Alap nem köteles más hatóságok, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni, az adat
jellege szerinti titokként köteles megőrizni.
(2) Az Alap által végzett ellenőrzés során az (1) bekezdésben meghatározott személy hivatalos
személynek minősül.
117. § Kártérítési igény az Alappal szemben a jogellenesen okozott kár miatt csak akkor érvényesíthető,
ha megállapítható, hogy az Alap eljárása vagy mulasztása törvénysértő volt, és a bekövetkezett kárt ez idézte
elő.

Az Alap számlavezetése és pénzkezelése

118. § (1) Az Alap pénzforgalmi számláját az MNB vezeti.

(2) Az Alap pénzforgalmi számláján jóváírandók az Alap összes pénzbevételei, beleértve a működésből
származó bevételeket is, ugyanakkor a pénzforgalmi számlát meg kell terhelni a működéssel kapcsolatos
pénzkiadásokkal, a biztosítási jellegű tevékenységből eredő, valamint a betétek befagyásának megelőzésével
kapcsolatos kifizetésekkel.
(3) Az Alap pénzeszközeit - a házipénztárt, a pénzforgalmi számlán tartott likviditási tartalékot, valamint
a kifizetés lebonyolítására vagy más, az Alap működéséhez szükséges célra hitelintézethez átutalt összeget
kivéve - állampapírban vagy az MNB-nél elhelyezett betétben kell tartani.
(4) Az Alap esetleges nyereségét kizárólag a saját tőkéjének növelésére fordíthatja.

XVIII. Fejezet

Az Alap forrásai

119. § (1) Az Alap forrásai:

a) a csatlakozási díj,
b) hitelintézetek által teljesített rendszeres, illetve rendkívüli éves befizetés,
c) a Felügyelet által a hitelintézetektől, ide nem értve az önkéntes betétbiztosítási, illetve
intézményvédelmi alapban tag szövetkezeti hitelintézeteket, a beszedett bírságok összegének nyolcvan
százaléka,
d) az Alap által felvett kölcsön,
e) egyéb bevétel.
(2) Az Alap - a 98. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti feladat ellátása érdekében - hitelt vehet fel:
a) az MNB-től, illetve
b) hitelintézettől.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az Alap kérésére az MNB nyolc napon belül kölcsönt
nyújthat, illetőleg a Kormány - az Alap által a 98. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségei
teljesítése érdekében felvett kölcsönre - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33. §-ának
(3) bekezdésére tekintettel készfizető kezességet vállal.
(4)

Csatlakozási díj

120. § Az Alaphoz csatlakozó, a Felügyelettől betétgyűjtés végzésére engedélyt kapott hitelintézet - az

engedély kézhezvételét követő harminc napon belül - a jegyzett tőkéjének fél százalékával megegyező
összeget köteles az Alapba egyszeri csatlakozási díjként befizetni.
 Éves díjfizetési kötelesség

121. § (1) Az Alap tagjainak éves befizetési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe
vegye a hitelintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én fennálló - az Alap által a 99. § és a 100. §
szerint biztosított - betétek teljes összegét, a hitelintézet önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi
alapban fennálló tagságát, illetve az Alap szabályzata által megállapított egyéb szempontokat. Kiegészítő
biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a kiegészítő biztosítással érintett
betétrész összegét, illetve a fióktelep székhely országának betétbiztosítási rendszere által nyújtott biztosítást.
Az Alap az éves díj megállapítása során figyelembe veheti a más jogszabályban meghatározott minősítő
szervezet által a hitelintézetre, illetve annak kötelezettségeire meghatározott minősítéseket.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott módon megállapított éves befizetési kötelezettség nem lehet
magasabb, mint a tagintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én meglévő, az Alap által biztosított
betétek és - a hitelintézetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabályok
szerint - az Alap által biztosított betétek utáni passzív időbeli elhatárolások között feltüntetett kamatok
együttes teljes állományának két ezreléke.
(3) Az éves befizetés összegét a hitelintézet minden évben negyedéves részletekben, legkésőbb a
tárgynegyedév tizenötödik napjáig köteles befizetni az Alap pénzforgalmi számlájára.
(4) A hitelintézet által fizetendő díj összegének meghatározása azon nyilatkozatok alapján történik,
amelyeket a hitelintézet továbbít az Alapnak az Alap szabályzatában meghatározott formában és időpontban.
(5) A hitelintézet által a hitelintézeti tevékenység engedélyezésének évére vonatkozóan fizetendő díjat az
általános szabályoknak megfelelően a tárgyév végi betétállomány alapján megállapított éves díj
háromszázhatvanötödének és az Alap által biztosított napok számának szorzata határozza meg.
(6) Ha az adott hitelintézet olyan kockázatos tevékenységet folytat, amely a szabályzat szerint indokolja
az emelést, az Alap növelheti a hitelintézet által a tárgyév során fizetendő díjat. Az emelés előtt az Alap
a) véleményt kér a Felügyelettől és az MNB-től;
b) módot ad a hitelintézetnek észrevételei megtételére.
(7) A (6) bekezdés alapján felemelt éves díj nem lépheti túl a hitelintézetnél a tárgyévet megelőző év
december 31-én fennálló, biztosított betétállomány három ezrelékét.
(8) Az Alap az általa a 119. § (1) bekezdésének d) pontja szerint felvett kölcsön visszafizetése érdekében
a hitelintézetek számára egységes elvek szerint megállapított rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő,
mely fizetési kötelezettség mértékének és ütemezésének igazodnia kell a kölcsöntörlesztési feltételekhez. A
rendkívüli fizetési kötelezettség mértéke nem haladhatja meg egyetlen hitelintézet esetében sem a (2)
bekezdés szerint megállapított díj mértékét.
(9) Ha a kölcsön igénybevételét szükségessé tevő káresemény kapcsán az Alap bevételre tesz szert, azt
elsősorban a fennálló kölcsöntartozás csökkentésére, ezt követően pedig a hitelintézeteket terhelő rendkívüli
fizetési kötelezettség mérséklésére, illetőleg visszafizetésére kell fordítani.
(10) A hitelintézet végelszámolása vagy felszámolása kezdő évében a végelszámolás vagy felszámolás
kezdő napjáig az e §-ban meghatározottak szerint köteles időarányos éves díjat fizetni. A díj vetítési alapja a
befizetést megelőző negyedév átlagos biztosított betétállománya.

A díjfizetés elszámolása

122. § A hitelintézet az Alapba befizetett összeget (ideértve a csatlakozási díjat is) egyéb ráfordításként
számolja el.

Csatlakozás az Alaphoz

123. § (1) A hitelintézet a 18. §-ban szabályozott tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtásával
egyidejűleg köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alapnak megküldeni, és annak másolatát csatolni
a tevékenységi engedély iránti kérelemhez, kivéve, ha a fióktelep formában működő hitelintézet a 97. § (3)
bekezdése alapján nem köteles csatlakozni az Alaphoz.
(2) A csatlakozási nyilatkozatot az Alap által közzétett formában kell megtenni.

XIX. Fejezet

Intézkedések, szankciók kezdeményezése, az Alappal fennálló tagsági viszony

megszüntetése
 124. § (1) Ha a hitelintézet
a) a 120-121. §-okban meghatározott fizetési kötelezettségét határidőre nem teljesíti,
b) üzletszabályzatában vagy a betétokiratokon az Alapban való tagságát megtévesztő módon tünteti fel,
vagy harmadik személyeket tévesen tájékoztat az Alap által biztosított betétekkel kapcsolatos lényeges
kérdésekről,
c) a jogszabályba ütköző módon hirdeti a betétbiztosítást,
d) nyilvántartása nem teszi lehetővé a betétesek kártalanítási jogosultságának egyértelmű megállapítását,
e) a betétbiztosítással összefüggő szabályokat megsérti,
az Alap felszólítja a hitelintézetet a jogsértő magatartás megszüntetésére, és egyidejűleg tájékoztatja a
Felügyeletet.
(2) A felszólítást követő harminc nap elteltével - ha a hitelintézet az (1) bekezdés szerinti jogsértő
magatartást nem szüntette meg - az Alap kezdeményezheti a Felügyeletnél a hitelintézettel szemben
intézkedés, bírság alkalmazását, vagy a Felügyelet egyetértésével a hitelintézetet tagjai sorából kizárja
legalább tizenkét hónappal az erre vonatkozó intézkedés bejelentése után, ha ez alatt az idő alatt a hitelintézet
továbbra sem szüntette meg a jogsértő magatartást. Az Alap a felügyeleti intézkedés kezdeményezéséről
egyidejűleg értesíti az MNB-t.
(3) Kizárás kezdeményezése esetén a hitelintézet tagsága az Alapban az előzetes felszólításban megjelölt
határidőt követően megszűnik, kivéve, ha
a) a hitelintézet meghozta az előírásokhoz való alkalmazkodást vagy szabálytalanság megszüntetését
célzó intézkedéseket.
b)
125. § A hitelintézetet az Alap azonnali hatállyal kizárja, ha a Felügyelet határozata alapján a hitelintézet
nem gyűjthet betétet.
126. § (1) A hitelintézet kizárása vagy a tagsági jogviszony megszüntetése nem érinti a tagság fennállása
alatt a hitelintézetnél elhelyezett betétekre vonatkozó biztosítást.
(2) Ha a hitelintézetet az Alapból kizárták, vagy tagsági jogviszonyát megszüntették, a korábban teljesített
befizetését nem igényelheti vissza. A kizárás vagy a tagsági viszony megszüntetése nem érinti a kizárt
hitelintézetnek azt a kötelezettségét, hogy a biztosítás alá eső betétek után a 121. §-nak megfelelően éves
díjat fizessen.
(3) A hitelintézet a jegyzett tőkéjének felemelése, illetve csökkentése esetén nem köteles az emelés
összege után csatlakozási díjat fizetni, illetve a már megfizetett csatlakozási díj arányos részét nem
igényelheti vissza.
127. § Az Alap a 124. §-ban foglalt kizárás esetén - huszonnégy órán belül - írásban tájékoztatja a kizárás
tényéről és okáról a Felügyeletet és az MNB-t. Az Alap erről negyvennyolc órán belül legalább két országos
napilapban felhívást tesz közzé.

XX. Fejezet

Önkéntes betét- és intézménybiztosítás

128. § (1) A hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapot (a továbbiakban:

önkéntes alap) hozhatnak létre. Az önkéntes alap jogi személy.
(2) Az önkéntes alap pénzeszközei nem vonhatók el, és a létesítő okiratban meghatározottól eltérő célra
nem használhatók fel. Az önkéntes alapból kilépés esetén kifizetés nem teljesíthető.
(3) Az önkéntes alap - a házipénztárt, a pénzforgalmi számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a
kifizetések lebonyolítására vagy más, az Alap működéséhez szükséges célra hitelintézethez átutalt összeget
kivéve - pénzeszközeit állampapírban kell tartani.
(4) A hitelintézet az önkéntes alapba befizetett összeget egyéb ráfordításként számolja el.
(5) A Felügyelet által az önkéntes alapban tag szövetkezeti hitelintézetektől beszedett bírságok
összegének nyolcvan százalékát az önkéntes alapba kell befizetni.

Az önkéntes alap megalakítása

128/A. § (1) Az önkéntes alap megalakítása céljából alakuló közgyűlést kell tartani, amelynek feladata a
tagok névjegyzékének megállapítása, a létesítő okirat megalkotása, az e törvényben meghatározott belső
szabályzatok elfogadása, valamint tisztségviselők megválasztása.
(2) Az alakuló közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozathozatalra egyebekben e
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
 (3) Önkéntes alapot kizárólag határozatlan időre lehet alapítani.
128/B. § (1) Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a közgyűlés által választott
elnök és jegyzőkönyvvezető ír alá, valamint két tag hitelesít.
(2) Az alakuló közgyűlés által elfogadott létesítő okiratot valamennyi tag által aláírt közjegyzői
hitelesítéssel ellátott okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.
128/C. § (1) Az önkéntes alap alapítását a létesítő okirat elfogadásától számított tizenöt napon belül
engedélyezés végett
a) az alakuló közgyűlésről felvett hitelesített jegyzőkönyv,
b) a létesítő okirat, valamint
c) a tagok névjegyzékének
megküldésével be kell jelenteni a Felügyeletnek.
(2) Az engedélyt - a 194. §-tól eltérően - megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem
kézhezvételét követő harminc napon belül azt nem utasítja el.
(3) A Felügyelet az engedélykérelmet csak akkor utasíthatja el, ha a benyújtott iratok nem felelnek meg a
jogszabályokban foglalt előírásoknak.
(4) Az engedély megadását - illetve a (2) bekezdésben meghatározott esetben a határidő lejártát - követő
harminc napon belül az önkéntes alap megalapítását - az (1) bekezdésben meghatározott iratok benyújtásával
- nyilvántartásba vétel kérése céljából be kell jelenteni az önkéntes alap székhelye szerint illetékes megyei
(fővárosi) bíróságnak (a továbbiakban: bíróság).
(5) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet az önkéntes alap képviseletére jogosult személy nyújtja be.
A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság a nyilvántartásba
vételről szóló határozatát a Felügyeletnek is kézbesíti.
(6) Az önkéntes alap nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha az alapítói az e törvényben előírt
feltételeknek eleget tettek.
(7) Az önkéntes alap a bíróság nyilvántartásba vételével, az alakuló közgyűlés napjára visszamenő
hatállyal jön létre.
(8) Az önkéntes alap nyilvántartásba vételére egyebekben a társadalmi szervezetek nyilvántartásának
ügyviteli szabályairól szóló jogszabályt kell megfelelően alkalmazni.

A létesítő okirat

128/D. § (1) Az önkéntes alap szervezetének és működésének rendjét a létesítő okirat tartalmazza.
(2) A létesítő okiratban meg kell határozni:
a) az önkéntes alap nevét és székhelyét,
b) az alapítókat,
c) az önkéntes alaphoz történő csatlakozás és az abból történő kilépés, kizárás rendjét,
d) az önkéntes alap szervezetét,
e) a közgyűlésen történő szavazás rendjét, a tagok szavazati arányát,
f) az önkéntes alap feladatait és az azokhoz kapcsolódó jogokat,
g) az önkéntes alap tagjának jogait és kötelezettségeit,
h) az önkéntes alap által kezelt vagyon kezelésének szabályait,
i) a tagok díjfizetési rendjét,
j) a tagok kilépése, kizárása esetén történő elszámolás rendjét.
(3) Az önkéntes alap létesítő okiratának elfogadásához, valamint a létesítő okirat módosításához, az
önkéntes alap megszűnéséhez - a 128/C. § megfelelő alkalmazásával - a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

A tagok névjegyzéke

128/E. § (1) Az önkéntes alap tagjairól névjegyzéket kell készíteni, és az abban bekövetkezett
változásokat folyamatosan vezetni kell. A névjegyzéket az igazgatóság vezeti.
(2) A névjegyzékben legalább a tag nevének (cégének), székhelyének, valamint a tagok kirendeltségei
címének és vezető állású személyei nevének szerepelnie kell.
(3) A tagsági viszony a névjegyzékbe történt felvétellel, a közgyűlés döntésének napjára visszamenő
hatállyal jön létre.

Közgyűlés

128/F. § (1) Az önkéntes alap legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.
 (2) Az önkéntes alap minden tagja jogosult a közgyűlés tevékenységében részt venni.
(3) A közgyűlés hatáskörét a létesítő okiratban kell meghatározni. A közgyűlés kizárólagos hatásköre
a) a létesítő okirat megalkotása és módosítása,
b) döntés tagfelvételről, valamint kizárásról,
c) az önkéntes alap éves költségvetésének megállapítása és az éves beszámoló elfogadása,
d) az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak és elnökének megválasztása,
e) a könyvvizsgáló megválasztása,
f) döntés egyesülés, szétválás és a megszűnés kérdésében, továbbá
g) amelyet törvény hatáskörébe utal.
(4) A közgyűlést a létesítő okiratban meghatározott időközönként, de évente legalább kettő alkalommal
össze kell hívni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg a tagok - létesítő
okiratban meghatározott hányada - az ok és a cél megjelölésével indítványozzák.
(5) A közgyűlést a kitűzött időpont előtt legalább tizenöt nappal az igazgatóságnak írásban kell
összehívnia. A határozathozatal és a választás rendjét a létesítő okiratban kell meghatározni, azzal, hogy - az
e törvényben rögzítettek figyelembevételével - valamennyi határozat meghozatalához legalább az önkéntes
alap összes szavazatának többsége szükséges.
(6) A közgyűlés - ha a létesítő okirat eltérően nem rendelkezik - az ülésére szóló meghívóban nem
szereplő kérdéseket csak akkor tárgyalhatja meg, ha az önkéntes alap összes szavazatának legalább
kétharmada hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához.

Igazgatóság

128/G. § (1) A közgyűlés - a létesítő okiratban meghatározott létszámú - de legalább öt, legfeljebb
tizenegy tagból álló igazgatóságot, s ennek tagjai közül elnököt választ.
(2) Az önkéntes alapot harmadik személyekkel szemben és a hatóságok előtt az elnök képviseli. A létesítő
okirat a képviseletre az elnökön kívül más tagot is feljogosíthat.
128/H. § (1) Az igazgatóság a közgyűlés határozatai szerint irányítja az önkéntes alap működését, dönt
minden olyan ügyben, amelyet törvény vagy a létesítő okirat nem utal az önkéntes alap más testületének
vagy tisztségviselőjének hatáskörébe.
(2) Az igazgatóság a létesítő okiratban meghatározott gyakorisággal, de legalább kéthavonta ülésezik.
Tevékenységéről legalább évente beszámol a közgyűlésnek.
(3) Az igazgatóság határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Ügyrendjét egyebekben
maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.
(4) Az igazgatóság tagjai az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az
önkéntes alap érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével az
önkéntes alapnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
(5) Nem terheli a (4) bekezdés szerinti felelősség azt az igazgatósági tagot, aki a határozat ellen szavazott
vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelő bizottságnak bejelentette.

Felügyelő bizottság

128/I. § (1) A közgyűlés - a létesítő okiratban meghatározott létszámú - de legalább három, legfeljebb
kilenc tagból álló felügyelő bizottságot, s ennek tagjai közül elnököt választ.
(2) A felügyelő bizottság a közgyűlés részére ellenőrzi az önkéntes alap ügyvezetését.
(3) A felügyelő bizottság
a) az önkéntes alap szerveinek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet
megvizsgálhat,
b) felhívhatja az igazgatóságot, hogy a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy más belső
szabályzatnak megfelelően járjon el,
c) indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak felmentését, felelősségre vonását,
valamint a közgyűlés rendkívüli összehívását,
d) a Felügyelet egyidejűleg történt értesítésével összehívja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget
erre vonatkozó kötelezettségének,
e) véleményt nyilvánít a közgyűlés elé terjesztett éves költségvetésről, valamint éves beszámolóról, amely
nélkül ezen tárgyakban érvényes határozat nem hozható,
f) javaslatot tesz a közgyűlésnek az igazgatósági tagok díjazásának megállapítására.
128/J. § (1) A felügyelő bizottság - ha a tagok érdekei megkívánják - az igazgatóság működését átmeneti
időre felfüggesztheti.
(2) Az igazgatóság felfüggesztésével egyidejűleg a felügyelő bizottság köteles
 a) harminc napon belül rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezni,
b) a közgyűlés összehívásáig gondoskodni az ügyvezetésről.
128/K. § (1) A felügyelő bizottság testületként jár el.
(2) A felügyelő bizottság határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van.
(3) A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.
(4) A felügyelő bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az önkéntes alapnak az ellenőrzési
kötelezettségük megszegésével okozott károkért.

Könyvvizsgáló

128/L. § (1) Az önkéntes alap könyvvizsgálót bíz meg.

(2) Az önkéntes alap könyvvizsgálóját a pénzügyi intézmények könyvvizsgálatára jogosultak közül
választja a közgyűlés.
(3) Az önkéntes alap természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a
megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon
könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezető tisztségviselő,
munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat az
önkéntes alapnál, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után láthatja el újra - ugyanannál az önkéntes
alapnál - a feladatát.
(4) A könyvvizsgáló feladata az önkéntes alap könyvviteli nyilvántartásának és éves beszámolójának
felülvizsgálata, továbbá véleménynyilvánítás az önkéntes alap gazdálkodásával, a vagyonkezeléssel és
felhasználással kapcsolatos közgyűlési előterjesztések hitelességéről. A könyvvizsgáló véleménye és
jelentéstételi kötelezettsége nélkül e kérdésekben nem hozható határozat.

Az önkéntes alap döntésével szembeni jogorvoslat

128/M. § (1) Az önkéntes alap valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására
jutástól számított harminc napon, de legkésőbb a határozat keltétől számított kilencven napon belül - a
bíróság előtt megtámadhatja.
(2) A határozat megtámadása a határozat végrehajtásának nem akadálya, a bíróság azonban indokolt
esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
128/N. § (1) Az önkéntes alap törvénysértő határozata esetén a Felügyelet - ha a működés törvényessége
másként nem biztosítható - bírósághoz fordulhat. A Felügyelet keresete alapján a bíróság
a) megsemmisítheti az önkéntes alap törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát
rendelheti el,
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja az önkéntes alap közgyűlését,
c) felfüggesztheti az önkéntes alap működését.
(2) Az önkéntes alap tagja (128/M. §), valamint a Felügyelet által indított perek a nyilvántartásba vétel
szerinti bíróság hatáskörébe tartoznak.
129. § (1)-(2)
(3) Az intézményvédelmi alap a létesítő okiratában meghatározott feladatai ellátása érdekében jogosult - a
tagintézettel, illetve annak tulajdonosával kötött támogatási szerződés keretében - a tagintézet részére
a) kezességet vállalni,
b) tőkejuttatást adni, valamint
c) kölcsönt nyújtani.
(4) Az önkéntes betétbiztosítási alapot felhasználó hitelintézetek a pénzeszközök visszafizetéséig
kamatként legalább a jegybanki alapkamatot kötelesek téríteni. A kilépés az önkéntes betétbiztosítási alappal
szembeni visszafizetési kötelezettséget nem érinti.
130. § Az önkéntes alap a betétek befagyása miatt, illetve a kifizetés elkerülése érdekében tervezett
intézkedéseiről tájékoztatja a Felügyeletet.

XX/A. Fejezet

A központi hitelinformációs rendszer

130/A. § (1) A központi hitelinformációs rendszer (a továbbiakban: KHR) olyan zárt rendszerű adatbázis,
amelynek célja a hitelképesség differenciáltabb megítélésének és ezáltal a hitelezésnek szélesebb körű
lehetővé tétele, valamint a referenciaadat-szolgáltatók biztonságosabb működése érdekében a hitelezési
kockázat csökkentésének elősegítése.
(2) A KHR-ben kizárólag az e törvényben meghatározott referenciaadatok kezelhetők.
(3) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás kizárólag a referenciaadat-szolgáltató által átadott
referenciaadatot veheti át, és kizárólag az általa kezelt referenciaadatot adhatja át a referenciaadat-
szolgáltatónak.
(4) Az adatkérési igényben megjelölt, - a 2. számú melléklet V. fejezetének 1. pontjában meghatározott -
nyilvántartottra vonatkozó referenciaadaton kívül a KHR-ből a referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat
nem adható át. Természetes személy referenciaadataira vonatkozó adatkérési igény kizárólag a 3. § (1)
bekezdésének b)-c) és e)-f) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés, vagy a Tpt. 81. §
(2) bekezdésének c) pontja szerinti kiegészítő befektetési szolgáltatásra, illetőleg a Tpt. 5. § (1) bekezdésének
37. pontjában meghatározott értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés megkötését megalapozó döntés
meghozatalához, vagy a 130/J. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás megadásának céljára használható fel.
(5) A KHR-ből a Diákhitel Központ részére - a 130/J. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül -
referenciaadat nem adható át.
(6) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás nyilvántartja a referenciaadatot továbbító referenciaadat-
szolgáltató nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét és a kapcsolattartásra jogosult személy nevét.
(7) Az egymás között történő adatátadás tényéről, időpontjáról és az átadott adatok köréről mind a KHR-t
kezelő pénzügyi vállalkozásnak, mind a referenciaadat-szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie. E
nyilvántartást a referenciaadatok nyilvántartására vonatkozó, 130/I. §-ban meghatározott időpontig kell
kezelni.
(8) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás felelős a referenciaadatok teljes körű és naprakész
nyilvántartásáért, az adatbázis teljességéért és folyamatos fenntartásáért.
(9) A referenciaadat-szolgáltató haladéktalanul köteles az általa kezelt referenciaadatokat a KHR-t kezelő
pénzügyi vállalkozás részére átadni. A referenciaadat-szolgáltató adatátadási kötelezettsége a már átadott
referenciaadatok módosulása esetén is fennáll, ha azokról tudomása van.
130/B. § (1) A KHR kezelésére engedélyt az kaphat, aki a 17. §-ban foglalt feltételeken túl az alábbi
feltételeknek is megfelel:
a) részvénytársasági formában működő pénzügyi vállalkozás,
b) legalább kétszázmillió forint saját tőkével rendelkezik,
c) a hitelreferencia szolgáltatást kizárólagos tevékenységként végzi,
d) részvényeinek tulajdonosa kizárólag pénzügyi intézmény vagy befektetési társaság,
e) a hitelinformációs rendszeréhez történő csatlakozási szándékát a referenciaadat-szolgáltatók legalább
hetven százaléka kinyilvánította, és ezen referenciaadat-szolgáltatók legalább nyolcvan százalékával
rendelkeznek az összes referenciaadat-szolgáltató tárgyévet megelőző év éves beszámolója alapján
kiszámított kockázatvállalásának.
(2) A Felügyelet a KHR kezelésére vonatkozó engedélyt visszavonja, ha
a) a pénzügyi vállalkozás nem vitatott tartozását az esedékességet követő öt napon belül nem egyenlítette
ki, illetőleg vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet,
b) hitelezői kérelemre a bíróság elrendeli a pénzügyi vállalkozás felszámolását.
(3) A Felügyelet a KHR kezelésére vonatkozó engedélyt a 29. §-ban foglalt eseteken kívül akkor is
visszavonhatja, ha
a) a 13/B. §-ban meghatározott, az informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszer
előírásainak nem tesz eleget,
b) a pénzügyi vállalkozás súlyosan vagy ismételten megsérti az adatvédelemre vonatkozó egyéb
jogszabályok előírásait,
c) a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás nem tesz eleget a Felügyelet határozatában foglalt, a jogszerű
működés helyreállítására vonatkozó előírásoknak.
(4) A KHR kezelésére vonatkozó engedély visszavonásával egyidejűleg a Felügyelet köteles a KHR
kezelésére egy másik pénzügyi vállalkozást kijelölni, és az engedély visszavonására vonatkozó határozatban
foglalt határidő bekövetkezéséig az adatkezelés végzésére felügyeleti biztost kirendelni.
(5) A felügyeleti biztos (4) bekezdésben meghatározott kirendelése esetén a 163. § (3) bekezdésében és a
164-167. §-ban foglalt előírásokat megfelelően alkalmazni kell.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott kijelölés esetén a Felügyelet azt a pénzügyi vál lalkozást jelölheti ki
a KHR kezelőjeként, amely kötelezettséget vállal arra, hogy az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt
feltételeknek százhúsz napon belül megfelel.
(7) Az a pénzügyi vállalkozás, amelynek a KHR kezelésre vonatkozó engedélyét a Felügyelet
visszavonta, köteles az engedély visszavonására vonatkozó határozatban foglalt határidő bekövetkezéséig
kezelt referenciaadatokat az engedély visszavonására vonatkozó határozatban foglalt időpontban átadni
annak a pénzügyi vállalkozásnak, amelyet a Felügyelet a KHR új kezelőjeként kijelöl. Az a pénzügyi
vállalkozás, amelynek a KHR kezelésére vonatkozó engedélyét a Felügyelet visszavonta, az engedély
visszavonására vonatkozó határozatban foglalt határidőtől kezdődően referenciaadatot nem kezelhet.
(8) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás üzletszabályzatának elfogadásához a Felügyelet jóváhagyása
szükséges.

A KHR-be történő adatátadás és a KHR-ben történő adatkezelés szabályai

130/C. § (1) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a
természetes személynek a 3. számú melléklet II. fejezetének 1.1-1.2 pontja szerinti referenciaadatait, aki a 3.
§ (1) bekezdésének b)-c) és e)-f) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésben, valamint
a külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon
nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés
időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó
késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt.
(2) Ugyanazon személy (1) bekezdés szerinti szerződésszegését több jogviszony egyidejű fennállása
esetén jogviszonyonként külön-külön kell figyelembe venni.
130/D. § A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a
természetes személynek a 3. számú melléklet II. fejezetének 1.1 és 1.3 pontja szerinti referenciaadatait, aki a
3. § (1) bekezdésének b)-c) és e)-f) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, valamint
a külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan
adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ, ha mindez okirattal bizonyítható.
130/E. § A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a
természetes személynek a 3. számú melléklet II. fejezetének 1.1 és 1.4 pontja szerinti referenciaadatait,
a) aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó azon bejelentését követően, miszerint az
elektronikus fizetési eszköz kikerült a birtokából, vagy az elektronikus fizetési eszköz használatához
szükséges személyazonosító, illetve egyéb kódja vagy más hasonló azonosító adata jogosulatlan harmadik
személy tudomására jutott, a bejelentett fizetési eszközzel tranzakciót hajt végre,
b) aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata során jogosulatlanul más személy
személyazonosító vagy egyéb kódját, illetve más azonosító adatát használja fel,
c) akivel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában
a Btk. 313/C. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg.
130/F. § (1) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja a 2. számú
melléklet V. fejezete 4. pontja szerinti vállalkozásoknak a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és e)-f) pontjában
foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésével kapcsolatos, a 3. számú melléklet II. fejezetének 2.1
és 2.2 pontja szerinti referenciaadatait.
(2) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a
vállalkozásnak a 3. számú melléklet II. fejezetének 2.1 és 2.3 pontja szerinti referenciaadatait, amelynek
bankszámlájával szemben - fedezethiány miatt - harminc napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül,
egy millió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tartanak nyilván.
(3) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a
vállalkozásnak a 3. számú melléklet II. fejezetének 2.1 és 2.4 pontja szerinti referenciaadatait, amely
készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt kötelezettségét megszegte,
és emiatt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződését a referenciaadat-
szolgáltató felmondta vagy felfüggesztette.
130/G. § (1) A 130/C. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazása során a lejárt és meg nem fizetett tartozás
összegének és időtartamának számítását abban az esetben is folyamatosan kell végezni, ha az
adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelés egy másik referenciaadat-szolgáltató részére
átruházásra kerül.
(2) A szerződésből eredő követelést átruházó referenciaadat-szolgáltató köteles a feladat teljesítéséhez
szükséges valamennyi okiratot és információt átadni a követelést átvevő referenciaadat-szolgáltató részére.
130/H. § A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a részére átadott referenciaadatot „átruházás
referenciaadat-szolgáltató részére” megjegyzéssel látja el, és feltünteti az átvevő referenciaadat-szolgáltató
adatait, ha a referenciaadat-szolgáltató az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelést egy
másik referenciaadat-szolgáltató részére ruházta át.
130/I. § (1) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a
referenciaadatokat a (2) bekezdésben meghatározott időponttól számított öt évig kezeli. Az öt év letelte után
a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő számításának kezdete:
a) a késedelmes tartozás megszűnésének időpontja a 130/C. § szerinti esetben,
b) az adat átadásának időpontja a 130/D. §, a 130/E. § és a 130/F. § (3) bekezdése szerinti esetben,
 c) a követelések sorba állításának megszűnési időpontja a 130/F. § (2) bekezdése szerinti esetben,
d) a szerződés megszűnésének időpontja a 130/F. § (1) bekezdése szerinti esetben.
(3) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli a
referenciaadatot, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt és az adatszolgáltatással
kapcsolatos szerződésből eredő követelésnek másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására
nem került sor, vagy ha a referenciaadat-szolgáltató az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő
követelést nem referenciaadat-szolgáltató részére ruházta át.
(4) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli a
referenciaadatot, ha az jogellenesen került a KHR-be.

Ügyfélvédelem

130/J. § (1) A referenciaadat-szolgáltató a természetes személyek részére - az adatátadás céljának, az

átadható adatok körének, a jogorvoslati lehetőségnek, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be
történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a 130/A. § (4)
bekezdésében meghatározott célból további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja - írásbeli
tájékoztatást köteles adni:
a) a szerződés megkötésének kezdeményezését megelőzően arról, hogy a 130/D. §-ban meghatározott
esetben adatai bekerülhetnek a KHR-be,
b) a szerződés megkötését megelőzően arról, hogy a 130/C. §-ban és a 130/E. §-ban meghatározott
esetben - ismertetve a konkrét okokat - adatai bekerülhetnek a KHR-be,
c) az adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően arról, hogy a 130/C. §-ban
meghatározott esetben adatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben foglalt
kötelezettségének, és
d) az adatátadást követően legfeljebb nyolc napon belül, annak megtörténtéről.
(2) A referenciaadat-szolgáltató a vállalkozások részére - az adatátadás céljának, az átadandó adatok
körének, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat
a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a 130/A. § (4) bekezdésében meghatározott célból további
referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja - a szerződés megkötését megelőzően írásbeli tájékoztatást
köteles adni arról, hogy a 130/F. §-ban meghatározott esetben referenciaadatai bekerülnek a KHR-be.
(3) Bármely referenciaadat-szolgáltatónál bárki jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai
szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait mely referenciaadat-szolgáltató adta át.
(4) A referenciaadat-szolgáltató a tájékoztatás iránti kérelmet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak
haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül továbbítja, amely öt napon belül a kért adatokat zárt
módon megküldi a referenciaadat-szolgáltatónak, amely azt, a kézhezvételt követően ugyancsak zárt módon,
kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül
eljuttatja a kérelmezőnek.
(5) A tájékoztatás a kérelmező számára évente egy alkalommal díjtalan. További tájékoztatás kérése
esetén a kérelmezőnek költségtérítést kell fizetnie, amely legfeljebb a kapcsolódó közvetlen költségek
ellenértékét tartalmazhatja.
(6) A megfizetett költségtérítést a referenciaadatokat jogellenesen átadó referenciaadat-szolgáltató, illetve
a 130/K. § (6) bekezdése szerinti esetben a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás köteles visszafizetni a
nyilvántartott részére, ha a referenciaadatot jogellenesen kezelik, vagy a 130/K. § (1) bekezdésében
meghatározott kifogásolást követően az adatot helyesbíteni vagy törölni kell.
130/K. § (1) A nyilvántartott kifogást emelhet referenciaadatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás
részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen, és kérheti a
referenciaadat-helyesbítését, illetve törlését.
(2) A nyilvántartott az (1) bekezdésben foglalt kifogást
a) a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadó referenciaadat-
szolgáltatóhoz, vagy
b) a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz
nyújthatja be.
(3) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a kifogást - a nyilvántartott egyidejű értesítése mellett -
haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles ahhoz a referenciaadat-szolgáltatóhoz
megküldeni, amely a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadta, kivéve, ha
a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt, és az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből
eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-
szolgáltató személye nem állapítható meg.
(4) A referenciaadat-szolgáltató, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás köteles a kifogást annak
kézhezvételét követő tizenöt napon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a nyilvántartottat írásban,
kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül
tájékoztatni.
(5) Ha a referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon
belül köteles a helyesbített vagy törlendő referenciaadatot - a nyilvántartott egyidejű értesítése mellett - a
KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást haladéktalanul, de legkésőbb két
munkanapon belül köteles átvezetni.
(6) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás - a nyilvántartott egyidejű értesítése mellett - akkor is köteles a
változást haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül átvezetni, ha a referenciaadat-szolgáltató
jogutód nélkül megszűnt és az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelés átruházására
másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem
állapítható meg és így a benyújtott kifogást a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás vizsgálta ki, és annak helyt
adott.
(7) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a helyesbítésről vagy törlésről haladéktalanul, de legkésőbb két
munkanapon belül köteles értesíteni valamennyi olyan referenciaadat-szolgáltatót, amely a nyilvántartottról a
helyesbítést vagy törlést megelőző egy éven belül referenciaadatot kért.
130/L. § (1) A nyilvántartott referenciaadatainak átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése
vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet
indíthat. A keresetlevelet a 130/K. § (4) bekezdésében meghatározott tájékoztató kézhezvételét követő
harminc napon belül a nyilvántartott lakóhelye szerint illetékes helyi bírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott
küldeményként postára adni. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye.
(2) A nyilvántartottat az (1) bekezdés szerinti keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a referenciaadat-
szolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a 130/J. § (4), vagy a 130/K. § (4) bekezdésében
meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására nyitva álló
határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti perre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a
továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(4) A bíróság a keresetlevelet a Pp. 124. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak tekintetében
haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül megvizsgálja és -
amennyiben a keresetlevél a tárgyalás kitűzésére alkalmas - intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről. A
tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az első tárgyalás legkésőbb az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő
harminc napon belül megtartható legyen. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik
alkalmassá a tárgyalás kitűzésére (Pp. 124. §) a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az
időponttól kell számítani. A tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos tárgyalást harminc napon belül kell
megtartani.
130/M. § (1) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a per megindítását az eljárás jogerős befejezéséig a
vitatott referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani.
(2) A bíróság végzésével már a tárgyalás előkészítése során elrendelheti a referenciaadatok kezelésének
felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek
mutatkozik. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható.
(3) Ha a bíróság a referenciaadatok kezelésének felfüggesztését rendelte el, akkor az erre vonatkozó
határozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül a referenciaadatokat a
személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. § -
ának 13. pontjában meghatározottak szerint zárolni kell.
(4) A perben a keresetet más keresettel összekapcsolni vagy a pert más perrel egyesíteni nem lehet,
továbbá a perben viszontkeresetnek nincs helye.
(5) A perben az eljárás szünetelésének csak a Pp. 137. § (1) bekezdésének c) és d) pontja esetében van
helye.
130/N. § (1) A referenciaadat-szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli annak
bizonyítása, hogy a referenciaadat átadásának, illetve KHR-ben történő kezelésének e törvényben
meghatározott feltételei fennálltak. E körben a bizonyítás elmaradása vagy eredménytelensége a
referenciaadat-szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli.
(2) Az ítélet jogerőre emelkedéséig a referenciaadat kezelését akkor is fel kell függeszteni, ha az elsőfokú
ítélet a referenciaadat törlését rendelte el.
(3) A referenciaadat kezelésének felfüggesztését, a kezelés felfüggesztésének megszüntetését, illetve a
referenciaadat helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó jogerős határozatának kézhezvételét követően
haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül végre kell hajtani.
(4) A bíróság a referenciaadat módosítására vagy törlésére vonatkozó joger ős határozatát a Felügyeletnek
is megküldi.
130/O. § A 130/L-130/N. §-ban foglalt rendelkezések a másodfokú eljárásban is megfelelően irányadók.
 V. RÉSZ

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK SZÁMVITELE ÉS KÖNYVVIZSGÁLATA

XXI. Fejezet

Könyvvezetés

131. § (1) A pénzügyi intézmény az üzletszerű tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait magyar nyelven
- a magyar számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával - a felügyeleti és a jegybanki
ellenőrzésre is alkalmas módon vezeti.
(2) Az üzleti nyilvántartások vezetésével szemben támasztott követelmények:
a) tegye lehetővé a pénzügyi intézmény belső ellenőrzését,
b) biztosítsa a gondos és megbízható irányítást, vezetést, ideértve a vezető állású személyek
tevékenységének a megítélését, valamint a tulajdonosok, a könyvvizsgáló, a Felügyelet és az MNB által
történő ellenőrzést, továbbá segítse a pénzügyi intézményt abban, hogy eleget tegyen a jogszabályokban és a
szerződésekben előírt kötelezettségek teljesítésének.
132. § (1) A pénzügyi intézmény köteles, az arra jogosult testület által elfogadott - könyvvizsgálói
záradékot is tartalmazó - éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó
határozatot a Felügyeletnek annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a
tárgyévet követő év május 31-éig, az összevont (konszolidált) éves beszámolót annak elfogadásától számított
tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig megküldeni.
(2) A 3. § (2) bekezdésének a) és c) pontjaiban meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat végző
jogi személy könyvvezetésére és könyvvizsgálatára a 131-137. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(3) Magyarországon fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli pénzügyi intézmény a saját joga alapján
elkészített és könyvvizsgálóval hitelesített mérlegének és eredménykimutatásának hivatalos magyar nyelvű
fordítását a jóváhagyását követő harminc napon belül két országos napilapban köteles közzétenni.

XXII. Fejezet

Könyvvizsgálat

133. § (1) Pénzügyi intézmény esetén - a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a könyvvizsgálóra
vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az
érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére
megbízás, ha
a)
b) a Felügyelet az általa vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót
határozattal nyilvántartásba vette,
c) a könyvvizsgáló nem rendelkezik a hitelintézetben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal,
d) a könyvvizsgálónak nincs a hitelintézettel szemben fennálló kölcsöntartozása, valamint
e) a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett
tulajdonnal nem rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjaiban foglalt korlátozásokat a könyvvizsgáló közvetlen hozzátartozójára is
alkalmazni kell.
(3) A hitelintézet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a
megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon
könyvvizsgálóval. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezető tisztségviselő,
munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat
ugyanannál a hitelintézetnél, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után láthatja el újra - ugyanannál a
hitelintézetnél - a feladatát.
(4) Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a hitelintézeti természetes személy
könyvvizsgálóval szemben, hogy
a) egyidejűleg legfeljebb öt hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot, ide nem értve a szövetkezeti
hitelintézeteket,
b) egyidejűleg legfeljebb tíz szövetkezeti hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot,
 c) egy-egy hitelintézettől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének
(bevételének) harminc százalékát,
d) az egy tulajdonosi csoporthoz tartozó pénzügyi intézményektől, befektetési szolgáltatóktól, befektetési
alapkezelő társaságoktól, tőzsdétől, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint a
tulajdonosi csoporthoz tartozó befektetési alapkezelő társaság által kezelt befektetési alaptól származó
jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát.
(5) A hitelintézeti könyvvizsgáló társaságokkal szemben az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően
további követelmény, hogy
a) a könyvvizsgálói társaságon belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő
könyvvizsgáló - egyidejűleg - legfeljebb öt hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot, ide nem értve a
szövetkezeti hitelintézeteket,
b) a könyvvizsgálói társaságon belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő
könyvvizsgáló - egyidejűleg - legfeljebb tíz szövetkezeti hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot,
c) könyvvizsgálói társaság egy-egy hitelintézettől származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó
árbevételének tíz százalékát,
d) a könyvvizsgáló társaságnak az egy tulajdonosi csoporthoz tartozó pénzügyi intézményektől,
befektetési szolgáltatóktól, befektetési alapkezelő társaságoktól, tőzsdétől, illetőleg elszámolóházi
tevékenységet végző szervezettől, valamint a tulajdonosi csoporthoz tartozó befektetési alapkezelő társaság
által kezelt befektetési alaptól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének harminc
százalékát.
(6) Pénzügyi intézmény nem adhat könyvvizsgálói megbízást a Felügyelet alkalmazottjának, illetőleg
annak közeli hozzátartozójának.
133/A. § (1) A Felügyelet a könyvvizsgálót akkor veszi a pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkező
könyvvizsgálók névjegyzékébe, ha
a) a könyvvizsgáló legalább három éven át pénzügyi intézménynél számviteli, ellenőrzési vagy a
Felügyeletnél bankfelügyelői, ellenőri, az MNB-nél ellenőri, önkéntes intézményvédelmi alapnál ellenőri
munkakörben dolgozott és legalább kétéves könyvvizsgálói gyakorlata van, vagy
b) legalább három éven át könyvvizsgálói tevékenységet folytatott és pénzügyi intézményi minősítésű
könyvvizsgáló mellett legalább két évig beosztott könyvvizsgálóként tevékenykedett.
(2) A Felügyelet a könyvvizsgálót a pénzügyi intézményi minősítésű könyvvizsgálók nyilvántartásából
határozattal törli, ha
a) a könyvvizsgáló a jegyzékbe vétel követelményeinek már nem felel meg,
b) a könyvvizsgáló a jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.
(3) Ha a Felügyelet a könyvvizsgálót a névjegyzékből törli, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a
könyvvizsgáló ellen etikai eljárást kezdeményez.
(4) Ha a Magyar Könyvvizsgálói Kamara pénzügyi intézményi minősítésű könyvvizsgáló ellen etikai
eljárást kezdeményez, egyidejűleg értesíti erről a Felügyeletet.
134. § (1) A pénzügyi intézmény által választott könyvvizsgáló a vizsgálatának eredményéről a pénzügyi
intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet - írásban - haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított
meg, amelynek alapján
a) a könyvvizsgálói záradék korlátozása vagy megtagadása válhat szükségessé,
b) bűncselekmény elkövetésére vagy a pénzügyi intézmény belső szabályzatának súlyos megsértésére,
illetőleg az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel,
c) e törvény vagy más jogszabályok, illetve az MNB rendelkezéseiben foglalt előírások súlyos
megsértésére utaló körülményeket észlel,
d) a pénzügyi intézmény kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja
biztosítottnak, vagy
e) a pénzügyi intézmény belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja
meg,
f) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a pénzügyi intézmény vezetése között a pénzügyi
intézmény fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a pénzügyi
intézmény működését lényegesen érintő kérdésekben.
(2) A pénzügyi intézmény összevont (konszolidált) éves beszámolóját felülvizsgáló könyvvizsgáló írásban
haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a pénzügyi intézménnyel ellenőrző befolyás miatt szoros
kapcsolatban álló vállalkozásnál olyan tényeket állapít meg, amelyek a pénzügyi intézmény folyamatos
működését kedvezőtlenül érintik, vagy az (1) bekezdés a), c) pontjában foglaltak fennállására utalnak.
(3) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben is
a) a könyvvizsgáló jogosult
1. a Felügyelettel konzultálni, illetőleg
2. a Felügyeletet a vizsgálat eredményéről tájékoztatni,
 b) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól ennek megállapításairól közvetlenül tájékoztatást kérni és
kapni.
135. § A Felügyelet a 151. § (3) bekezdésének k) pontjában meghatározott esetben jogosult arra, hogy a
hitelintézetet más könyvvizsgáló választására kötelezze és a névjegyzékből a könyvvizsgálót törölje.
136. § (1) A könyvvizsgálónak a hitelintézet éves beszámolójának vizsgálata mellett az alábbiakat is meg
kell vizsgálnia:
a) az értékelés szakmai helyességét,
b) az előírt és szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzését,
c) az előírt és szükséges tartalékok képzésének megtörténtét,
d) a szavatoló tőkére, a tőkemegfelelésre, folyamatos fizetőképességre, valamint az egyes pénzügyi
szolgáltatásokra vonatkozó szabályok betartását,
e) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó
jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok, illetve
felügyeleti és jegybanki határozatok betartását, valamint
f) a megfelelő ellenőrzési rendszerek működését.
(2) A könyvvizsgálónak az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó megállapításait külön kiegészítő
jelentésben kell rögzítenie, és ezt az igazgatóságnak, az ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének, a
Felügyeletnek, valamint az MNB-nek legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig meg kell küldenie.
137. § (1) A pénzügyi intézmény köteles a könyvvizsgálóval - az éves beszámoló könyvvizsgálatára -
kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést
a Felügyelet számára megküldeni.
(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján - az éves beszámoló jóváhagyása előtt - a
pénzügyi intézménynél kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül,
helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről.
(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló
lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a pénzügyi intézményt az adatok módosítására és
könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára. A módosított és a könyvvizsgáló által felülvizsgált adatot a
pénzügyi intézmény köteles a Felügyeletnek bemutatni.

VI. RÉSZ

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK TEVÉKENYSÉGÉNEK FELÜGYELETE

XXIII. Fejezet

A Felügyelet

138. § (1) A Felügyelet hatáskörét és jogállását külön törvény határozza meg.

(2) A Felügyelet feladata:
a) az engedélykérelmek és más beadványok elbírálása,
b) vezeti az e törvényben előírt nyilvántartásokat, ellenőrzi a pénzügyi intézmények
információszolgáltatásának rendszerét és adatszolgáltatását,
c) ellenőrzi, illetve vizsgálja a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet meghatározó
szabályok érvényesülését,
d) vizsgálja, elemzi és értékeli a pénzügyi intézmények prudens működését, a betétek és más
visszafizetendő források biztonságát, illetve a független és szakszerű irányítást, ellenőrzést és vezetést
veszélyeztető körülményeket,
e) intézkedéseket hoz az észlelt szabálytalanságok megszüntetésére,
f) kivételes intézkedéseket hoz a súlyos szabálytalanságok megszüntetésére,
g) bírságot alkalmaz a feltárt szabályszegés miatt,
h) segíti az Alap igazgatótanácsának működését, a döntések előkészítését és végrehajtását,
i) vitás esetben határoz abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében pénzügyi,
illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek minősül-e,
j) együttműködés külföldi hatóságokkal, különösen az Európai Unió tagállamaiban a felügyeleti
feladatokat ellátó hatóságokkal.

A Felügyelet bevételei
 139. § (1) A Felügyelet bevételei:
a) igazgatásszolgáltatási díj,
b) a felügyeleti díj,
c) a felügyeleti bírság,
d) egyéb bevételek.
(2) A pénzügyi intézmény és a 8. § (3) bekezdésében meghatározott, pénzügyi intézménynek nem
minősülő jogi személy, valamint az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet és
pénzügyi vállalkozás fióktelepe után felügyeleti díjat köteles fizetni az egyéb ráfordítások terhére.
(3) A pénzügyi intézmények által fizetett éves felügyeleti díj a pénzügyi intézmény mérlegfőösszegének
huszonötszázad ezreléke, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő -
vállalkozás által fizetett éves felügyeleti díj évi hatvanezer forint, a 3. § (1) bekezdésének h) pontjában
meghatározott, a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pont a) alpontja szerinti ügynöki tevékenységet végző
vállalkozás által fizetett éves felügyeleti díj évi százezer forint, amelyet negyedéves részletekben, a
negyedévet követő hónap huszadik munkanapjáig kell a Felügyelet számlájára átutalni. Az Európai Unió
másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet és pénzügyi vállalkozás fióktelepe után fizetett éves
felügyeleti díj az előzőekben meghatározott mérték harminc százaléka, amelyet a fióktelep mérlegfőösszege
alapján kell kiszámítani. A fióktelep után fizetendő felügyeleti díjat a fent megjelölt módon és időpontban
kell a Felügyelet számlájára átutalni.
(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott díjakat a Felügyelet csak működésének fedezetére
használhatja fel.
(5) A Felügyelet által kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel kizárólag a következő célokra
fordítható:
a) bankszakemberek képzése;
b) a felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének támogatása;
c) a betétesek, illetve más ügyfelek tájékoztatása;
d) az Alapba, illetőleg az önkéntes alapba történő befizetés;
e) a pénzügyi intézmények felszámolását végző közhasznú társaság felszámolásból eredő veszteségének
megtérítése.
(6) A Felügyelet által e törvényben meghatározott esetekben a hitelintézetekre - ide nem értve az önkéntes
alapban tag szövetkezeti hitelintézeteket - kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel nyolcvan
százalékát az Alapba kell befizetni. Az önkéntes alapban tag szövetkezeti hitelintézetekre kirótt felügyeleti
bírságokból származó bevétel nyolcvan százalékát az önkéntes alapba kell befizetni.
(7) A Felügyelet által nyújtott közigazgatási hatósági eljárások és szolgáltatások igénybevételéért
fizetendő díjak körét és mértékét a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter
rendeletben állapítja meg.
(8) Ha a hitelintézet befektetési, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is végez és ez után a
Tpt. szerint felügyeleti díjat fizet, akkor a mérlegfőösszegből le kell vonni azoknak a mérlegben a
fordulónapon szereplő eszközöknek az értékét, amelyek után a Tpt. szerint felügyeleti díjat fizet és a
maradvány összeg után kell kiszámítani a (3) bekezdésben meghatározott éves díjat.
(9) A felügyeleti díj nem vagy késedelmes teljesítése esetén a (3) bekezdésben megjelölt esedékesség
napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.
(10) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki
alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.

XXIV. Fejezet

A felügyelet ellátásának eszközei

Engedélyezés

140. § A Felügyelet a 3. §-ban és a 14-16. §-ban meghatározott engedélyt határozott időre, feltételhez
kötötten, valamint korlátozott tevékenységi körrel, területi korlátozással, a pénzügyi szolgáltatási
tevékenységen belül pedig üzletági vagy termékkorlátozással is megadhatja.
141. §

Adatszolgáltatás
 142. § (1) A hitelintézet igazgatósága a Felügyeletnek és az MNB-nek haladéktalanul - írásban - bejelenti,
ha
a) az azonnali fizetésképtelenség (illikviditás) veszélye következett be,
b) a hitelintézet tevékenységi körét érintő veszélyhelyzet - pl. fizetésképtelenség - (inszolvencia) - alakul
ki,
c) szavatoló tőkéje huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó összegben csökkent,
d) fizetéseit megszüntette, illetőleg
e) működését - pénzügyi szolgáltatási tevékenységét - megszüntette.
(2) A hitelintézet igazgatósága köteles a Felügyeletnek két munkanapon belül - írásban - bejelenteni
a)
b) a jegyzett tőke felemelését vagy leszállítását,
c) az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységek szüneteltetését, korlátozását, megszüntetését.
(3) Fióktelep formájában működő hitelintézet esetén az (1)-(2) bekezdés szerinti bejelentést a fióktelep
vezető állású személye teszi meg, valamint a Felügyeletnek és az MNB-nek haladéktalanul - írásban -
bejelenti azt is, ha
a) eszköz fenntartási mutatója száz százalék alá csökkent,
b) a külföldi hitelintézet vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált,
c) a külföldi hitelintézet főirodája, illetőleg székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott hitelintézettel
vagy annak bármely államban működő fióktelepével szemben intézkedést, illetve szankciót alkalmazott.
143. § A pénzügyi intézmény és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző egyéb jogi személy -
jogszabályban előírt tartalommal, módon és formában, rendszeres időközönként - köteles az MNB-nek és a
Felügyeletnek adatszolgáltatást teljesíteni.
144. § A pénzügyi intézmény számára a Felügyelet - határozott időre - az általa meghatározott
tartalommal és rendszerességgel történő olyan (rendkívüli) adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő, amelyet
a) a likviditás,
b) a szolvencia,
c) a kockázatvállalás,
d) a pénzügyi és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység szabályainak betartása,
e) a szervezet működésének, valamint
f) a belső ellenőrzés
rendszeres figyelemmel kíséréséhez, ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében szükségesnek tart.
144/A. § A magyarországi bejegyzésű hitelintézet köteles bejelenteni, ha anyavállalata vegyes
tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság lett, vagy ezen viszony módosul,
illetőleg megszűnik.
145. § A Felügyelet a pénzügyi intézménytől, valamint pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő
pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személytől közbülső beszámoló, meghatározott formájú és tagolású
kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását kérheti, továbbá a pénzügyi intézménytől, annak szerveitől
valamennyi üzleti ügyéről felvilágosítást kérhet.

Ellenőrzés

146. § (1)-(4)
(5) A Felügyelet a pénzügyi intézmény vizsgálatával - versenyeztetési szabályzata szerint - külső
szakértőt is megbízhat. A szakértőnek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakértői
névjegyzékben. A névjegyzékbe az vehető fel aki, (illetve amely gazdasági társaság vagy ügyvédi iroda
legalább egy tagja, illetve az önkéntes betét- és intézményvédelmi alap alkalmazottja) hitelintézeti
könyvvizsgálók névjegyzékében szereplő könyvvizsgáló, és legalább egy hitelintézeti referenciát fel tud
mutatni.
(6) A könyvvizsgálóra és a szakértőre megfelelően alkalmazni kell a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 10. §-ának (2)-(6), valamint (8)-(11) bekezdésében és 11. §-
ában foglalt rendelkezéseket. A Felügyelet a megbízást megelőzően három naptári évre visszamenőleg
köteles megvizsgálni a könyvvizsgáló és a szakértő társasági tagsági és vezető tisztségviselői jogviszonyait.
A könyvvizsgálónak és a szakértőnek rendelkeznie kell az általa vizsgált vállalkozás irányítója részére előírt
szakvizsgával, valamint megfelelő felelősségbiztosítással.
(7) A könyvvizsgálónak és a szakértőnek rendelkeznie kell a dokumentumok (másolatok) biztonságos
őrzéséhez szükséges tárgyi feltételekkel. A könyvvizsgáló és a szakértő a helyszíni vizsgálat lezárását
követően nem tarthat magánál a vizsgálattal összefüggő dokumentumot, adatot.
(8) A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott személy eljárása során hivatalos személynek minősül.
(9) A Felügyelet csak az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében vizsgálhatja a pénzügyi szolgáltatást,
kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző ügyfelére vonatkozó adatokat.
 (10) A Felügyelet felhívására a pénzügyi intézmény, a bankképviselet, valamint a pénzügyi szolgáltatást,
kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző köteles a tevékenységére vonatkozó, jogszabályban
meghatározott bármely adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait,
szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, igazgatósági, felügyelő bizottsági és
közgyűlési előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a
könyvvizsgálati jelentést, valamint belső ellenőrzésének jelentéseit, jegyzőkönyveit magyar nyelven a
Felügyelet rendelkezésére bocsátani.
147. § (1) A Felügyelet által a szokásos - terv szerinti - helyszíni ellenőrzéshez igénybe vett szakértő díja
és költsége a Felügyeletet terheli.
(2)
148. §
148/A. §
149. § A Felügyelet nevében eljáró vizsgáló, illetőleg ellenőrzést végző személy a feltárt jogsértés vagy
hiányosság megszüntetése érdekében felügyeleti intézkedés megtételét, bírság kiszabását vagy kivételes
intézkedés alkalmazását kezdeményezheti a Felügyeletnél.
149/A. § Az ellenőrzést a Felügyelet az Európai Unió másik tagállama vagy harmadik ország felügyeleti
hatóságának kérésére is elvégezheti, valamint a viszonosság alapján, illetőleg felügyeleti megállapodás
esetén hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt
könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el. Az ellenőrzést kérő másik tagállam felügyeleti hatósága
akkor is részt vehet az ellenőrzésben, ha nem saját maga végzi el az ellenőrzést.

Az intézkedések, a kivételes intézkedések és a bírság alkalmazásának közös szabályai

150. § A Felügyelet a pénzügyi intézménnyel szemben alkalmazott intézkedés és kivételes intézkedés

alkalmazása, illetve bírság kiszabása esetén a határozattal egyidejűleg az MNB-t értesíti.
151. § (1) A Felügyeletnek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény,
valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi
személy, ezek vezető állású személye, illetőleg tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes,
megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az
MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok előírásait, illetőleg tevékenységét nyilvánvalóan nem
elvárható gondossággal végzi, így különösen
a) döntési, illetőleg eljárási szabályzatai nem felelnek meg az előírásoknak, illetőleg a működés során
ezeket nem tartja be,
b) számviteli, nyilvántartási és ellenőrzési rendszere nem felel meg a mindenkor hatályos jogszabályok
rendelkezéseinek,
c) határidőben nem tesz eleget a Felügyelettel, az MNB-vel, a részvényeseivel, az Alappal szemben
fennálló adatszolgáltatási, jelentési, illetőleg tájékoztatási kötelezettségének,
d) a könyvvizsgálójának tevékenysége nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, vagy
késedelmesen, pontatlanul tájékoztatja az igazgatóságot, felügyelő bizottságot, illetve a Felügyeletet a
pénzügyi intézménynél tapasztalt jogszabálysértésekről, hiányosságokról és egyéb - a prudens működését
veszélyeztető - problémákról,
e) fizetőképességi mutatója vagy szavatoló tőkéje alacsonyabb az e törvényben vagy a Felügyelet
határozatában meghatározott mértéknél,
f) a kockázatvállalásra, a kockázatok megállapítására, elemzésére, értékelésére és behatárolására, a
kockázatvállalás ellenőrzésére, a kockázatok kezelésére, továbbá csökkentésére vonatkozó szabályok
valamelyikét megsérti,
g) elmulasztja a közgyűlésnek a Felügyelet intézkedéseiről történő tájékoztatását, valamint, ha a
hitelintézet
h) az azonnali fizetőképesség, illetőleg a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására
vonatkozó előírásokat nem tartja be,
i) nem tesz eleget tartalékképzési kötelezettségeinek,
j) a pénzügyi intézmény a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt
kötelezettségét nem teljesíti.
(2) A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB
tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok előírásainak jelentős megsértése esetén - a rendelkezésére álló
adatokat és információkat mérlegelve - meg kell tennie a szükséges intézkedést (153. §, 155-156. §), ha a
pénzügyi intézmény
a) jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet végez,
b) működése során nem tud folyamatosan megfelelni egyes, az e törvényben meghatározott engedélyezési
feltételeknek,
 c) fizetőképességi mutatója a törvényben vagy a Felügyelet határozatában számára meghatározott érték
hetvenöt százalékánál alacsonyabb,
d) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, amikor fizetőképességi mutatója nem érte el az
előírt mértéket, illetve az adott évben általános tartalékát nem képezte meg,
e) nem rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetve eszközei értékelése nem megfelelő és emiatt szavatoló
tőkéjét csökkentenie kell az el nem számolt céltartalékképzés, illetve értékvesztés összegével,
f) a kockázatvállalásra vonatkozó szabályokat rendszeresen, illetőleg jelentős mértékben megsérti (így
például a megfelelő gondosság és körültekintés nélkül vállal kockázatokat),
g) könyvvizsgálójának tevékenysége nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, a könyvvizsgáló
elmulasztja a hitelintézet igazgatóságának, felügyelő bizottságának, illetőleg a Felügyelet tájékoztatását a
hitelintézetnél tapasztalt jogszabálysértésekről, hiányosságokról és egyéb - a hitelintézet prudens működését
veszélyeztető - problémákról,
h) nem tud eleget tenni, vagy határidőben - ismétlődően - nem tesz eleget, a Felügyelettel, az MNB-vel, a
részvényeseivel, az Alappal szemben fennálló adatszolgáltatási, jelentési, illetőleg tájékoztatási
kötelezettségének,
i) akadályozza a Felügyeletet vagy a könyvvizsgálót tevékenységének végzésében,
j) az előírt, illetőleg a szükséges szabályzatok, nyilvántartások, informatikai és ellenőrzési rendszerek
nélkül működik,
k) az előírásoknak való meg nem felelés miatt a vele szemben alkalmazott felügyeleti intézkedésben
foglaltakat nem teljesíti,
l) az (1) bekezdésben említett előírásokat - a Felügyelet által alkalmazott intézkedést, illetőleg bírságot
megállapító határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül - ismételten megsérti,
m) a rá vonatkozó tőkemegfelelési előírásnak csak úgy tud megfelelni, hogy nem fizeti vissza lejáratkor a
kiegészítő alárendelt kölcsönt.
(3) A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB
tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok előírásainak súlyos megsértése esetén - a rendelkezésére álló
adatokat és információkat mérlegelve - meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, illetőleg kivételes
intézkedéseket (157-160. §), ha a hitelintézet
a) fizetőképességi mutatója a törvényben vagy a Felügyelet határozatában számára meghatározott érték
ötven százalékánál alacsonyabb,
b) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, amikor fizetőképességi mutatója nem éri el a négy
százalékot,
c) nem tesz eleget céltartalék-képzési, illetve értékvesztés elszámolási kötelezettségének, illetőleg nem
rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetve elszámolt értékvesztéssel, azaz mérlegen kívüli tételeit és
eszközeit nem megfelelően értékelte és emiatt az el nem számolt céltartalékképzés, illetve értékvesztés
összegével csökkentett szavatoló tőke következtében fizetőképességi mutatója négy százalék alá csökken,
d) az azonnali fizetőképesség, illetőleg a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására
vonatkozó előírások be nem tartásával a hitelintézet likviditásának fenntartását súlyosan veszélyezteti,
e) a kockázatvállalásra vonatkozó szabályokat rendszeresen, illetőleg jelentős mértékben megsérti, és
ezzel a hitelintézet likviditását, fizetőképességét (szolvenciáját), illetőleg jövedelemtermelő képességét
súlyosan veszélyezteti,
f) jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet folytat rendszeresen,
g) működése során nem tud megfelelni az e törvényben meghatározott engedélyezési feltételeknek,
h) a szükséges számviteli, vezetői információs, illetőleg belső ellenőrzési rendszer nélkül működik, vagy e
rendszerek nem teszik lehetővé a hitelintézet tényleges pénzügyi helyzetének megállapítását,
i) forrásgyűjtési tevékenysége során a piaci kamat mértékétől jelentősen eltérő kamatmértéket állapít meg,
amely fokozott kockázatot jelent a hitelintézet, illetve a betétesek számára,
j) tiltott vagy színlelt szerződéseket köt vagyoni előny szerzése, vagy a mérleg szerinti eredmény, illetőleg
a fizetőképességi mutató módosítása céljából,
k) könyvvizsgálója elmulasztja a Felügyelet, a hitelintézet igazgatóságának, illetve felügyelő
bizottságának tájékoztatását a hitelintézetnél tapasztalt súlyos jogszabálysértésekről, hiányosságokról és
egyéb - a hitelintézet prudens működését veszélyeztető - problémákról,
l) a (1) bekezdésben említett előírásokat - a Felügyelet által a (2) bekezdés alapján alkalmazott
intézkedést, illetőleg bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő öt éven belül - ismételten
megsérti,
m) az előírások jelentős megsértése miatt alkalmazott felügyeleti intézkedésben foglaltakat nem teljesíti.
(4) A Felügyeletnek a (3) bekezdésen kívül akkor is meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, illetőleg
kivételes intézkedéseket (157-160. §), ha
a) a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének eszköz fenntartási mutatója száz százalék alá csökken,
b) a külföldi hitelintézet, valamint bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált.
 (5) A Felügyelet intézkedést tehet továbbá, ha a harmadik országbeli hitelintézet székhelye szerinti
felügyeleti hatóság az adott hitelintézettel vagy annak bármely államban működő fióktelepével szemben
olyan ok miatt alkalmazott intézkedést, szankciót, amely a fióktelep biztonságos működését érinti.
152. §

Intézkedések

153. § (1) Az előírások megsértése, illetőleg hiányosság megállapítása esetén - ha azok a pénzügyi
intézmény prudens működését jelentősen vagy súlyosan nem veszélyeztetik - a Felügyelet a következő
intézkedéseket alkalmazza:
a) a vezető állású személlyel folytatott tárgyalás keretében a pénzügyi intézményt felhívhatja, hogy tegye
meg a szükséges intézkedéseket
1. e törvény, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartására, a feltárt
hiányosságok megszüntetésére,
2. pénzügyi helyzetének megőrzésére, illetőleg javítására;
b) javaslatot tehet a pénzügyi intézménynek
1. az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel
rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
2. üzletszabályzat, illetve belső szabályzat meghatározott határidőn belüli kidolgozására vagy
meghatározott szempontok szerinti átdolgozására,
3. ügyvezetési módszereinek megváltoztatására;
c) előírhatja rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;
d) kötelezheti a pénzügyi intézményt intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására.
e) figyelmeztetheti a pénzügyi intézmény vezető állású személyét.
(2) A 151. § (2) bekezdése szerinti esetekben - a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazza:
a) a pénzügyi intézményhez - egy vagy több - helyszíni ellenőrt rendelhet ki;
b) kötelezheti a pénzügyi intézményt
1. belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetőleg
alkalmazására,
2. az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére, illetőleg megfelelő szakmai ismeretekkel
rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
3. az okozott kárért való felelősség megállapítása érdekében vizsgálat lefolytatására, és a felelőssel
szembeni eljárás kezdeményezésére,
4. a működési költségek csökkentésére,
5. megfelelő nagyságú tartalékok képzésére,
6. az igazgatóság, illetőleg a felügyelő bizottság összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok
megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek
figyelmét,
7. helyreállítási terv kidolgozására és végrehajtására,
8. más könyvvizsgáló választására,
9. nyolc százaléknál magasabb, de legfeljebb a törvényi követelmény kétszeresét meg nem haladó
fizetőképességi mutató elérésére, illetőleg fenntartására;
c) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti
1. az osztalék kifizetését,
2. a vezető tisztségviselők díjainak kifizetését,
3. a pénzügyi intézmény tulajdonosainak kölcsönfelvételét, illetőleg, hogy a hitelintézet részükre
kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtson,
4. a tulajdonosok és a vezető tisztségviselők érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére a
pénzügyi intézmény által történő kölcsön nyújtását,
5. a hitel- vagy kölcsönszerződésekben foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),
6. az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységek vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek
végzését,
7. új fiókok megnyitását, új pénzügyi szolgáltatások megkezdését, valamint egy pénzügyi szolgáltatáson
belül új tevékenység (új üzletág) megkezdését.
(3) Ha a fióktelep formájában működő hitelintézet eszköz fenntartási mutatója száz százalék alá csökken,
a Felügyelet kötelezi a külföldi hitelintézetet, hogy harminc napon belül feleljen meg a fióktelep az eszköz
fenntartási mutatóra vonatkozó előírásoknak.
154. § A Felügyelet által a 153. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kirendelt helyszíni ellenőr jogosult
a) a 146. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően bármely ellenőrzési tevékenység ellátására;
 b) megfigyelőként részt venni és felszólalni az ügyvezetés, az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság
ülésén, illetve a közgyűlésen;
c) konzultálni a pénzügyi intézmény könyvvizsgálójával.
155. § (1) Ha a Felügyelet helyreállítási terv elfogadását is szükségesnek tartja, annak kidolgozására
legfeljebb harmincnapos határidőt engedélyezhet.
(2) Tőkeemelés szükségessége esetén a rendkívüli közgyűlés megtartására további, legfeljebb
harmincnapos határidő engedélyezhető. Ha a közgyűlés a tőkeemelésről, illetőleg az alárendelt kölcsöntőke
nyújtásáról határozott, e határozat meghozatalától további legfeljebb tizenöt nap engedélyezhető a
tőkeösszeg befizetésére.
156. § A Felügyelet a pénzügyi intézmény részére a helyreállítási tervben foglaltak végrehajtása
érdekében, meghatározott időre, de legfeljebb egy évre a 76. §-ban, valamint a 79-81. §-okban, valamint a
83-85. §-okban foglalt kötelezettségek teljesítése alól felmentést adhat. Ezt a felmentést a Felügyelet egy
alkalommal, legfeljebb hat hónapra meghosszabbíthatja.

Kivételes intézkedések

157. § (1) A 151. § (3) bekezdése szerinti esetekben a Felügyelet - a 153. § (2)-(3) bekezdésében
megjelölt intézkedéseken túlmenően - a következő, csődeljárást helyettesítő kivételes intézkedéseket
alkalmazza:
a) előírhatja
1. a hitelintézet nem banküzemi célú eszközeinek eladását,
2. hogy a hitelintézet a Felügyelet által megállapított határidőn belül és követelményeknek megfelelően
rendezze tőkeszerkezetét,
3. a hitelintézet által végzett pénzügyi szolgáltatásokra, a hitelintézet által vállalt kockázatokra
tekintettel a 76. §-ban meghatározott mértéket meghaladó fizetőképességi mutató elérését, illetőleg
fenntartását;
b) korlátozhatja, illetőleg megtilthatja a hitelintézet számára
1. a tulajdonosok és a hitelintézet közötti ügyleteket,
2. a betétek és más visszafizetendő források kifizetését,
3. a kötelezettségek vállalását;
c) meghatározhatja a hitelintézet által kiköthető kamat legnagyobb mértékét;
d) kötelezheti az igazgatóságot a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok
megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek
figyelmét; illetőleg
e) felügyeleti biztost rendelhet ki a hitelintézethez.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kivételes intézkedésekkel egyidejűleg a Felügyelet felszólíthatja a
szükséges intézkedések megtételére a hitelintézet
a) részvénykönyvben, szövetkezeti hitelintézet esetén tagnyilvántartásban, nyilvántartott tulajdonosai
közül az öt százalékot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal, továbbá
b) befolyásoló részesedéssel
rendelkező tulajdonosát.
(3) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetében az (1) bekezdésben meghatározott kivételes
intézkedésekkel egyidejűleg a Felügyelet értesíti a harmadik országbeli hitelintézetet és annak felügyeleti
hatóságát.
(4) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti felszólítással egyidejűleg értesíti a hitelintézet igazgatóságát,
felügyelő bizottságát, valamint könyvvizsgálóját, és felszólítja az igazgatóságot a 153. § (2) bekezdésének b)
pontjában felsorolt egyes intézkedések haladéktalan megtételére. Ha ezt az igazgatóság elmulasztja, az
intézkedéseket a Felügyelet határozatban teszi meg.
(5) Az (1) bekezdés b), c) és e) pontjaiban meghatározott kivételes intézkedéseket - a b) pont 2.
alpontjában foglaltak kivételével - a Felügyelet határozott időtartamra, de legfeljebb egy évre hozhatja meg.
Ezt a határidőt a Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hat hónapra meghosszabbíthatja.
(6) Az (1) bekezdés b) pontjának 2. alpontjában meghatározott intézkedést a Felügyelet legfeljebb
kilencven napra rendelheti el.
(7) Ha a Felügyelet az (1) bekezdés b) pontjának 1-2. alpontjában foglalt kivételes intézkedést alkalmaz,
haladéktalanul köteles tájékoztatni az Európai Unió azon tagállamainak felügyeleti hatóságait, amelyekben
az intézkedéssel érintett hitelintézet fióktelepet működtet, illetőleg határon átnyúló szolgáltatást nyújt.
158. § (1) A hitelintézet igazgatósága a 157. § (1) bekezdésében meghatározott értesítés kézhezvételét
követően haladéktalanul intézkedik aziránt, hogy a tulajdonosok
a) betéteit és a hitelintézettel szemben fennálló más követeléseit zárolják,
b) érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások hitelezését felfüggesszék,
 c) részére kötelezettségvállalást tartalmazó pénzügyi szolgáltatás nyújtását mellőzzék.
(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt intézkedések megtörténtek, a tulajdonosok [157. § (2) bekezdése] a
hitelintézettel szemben beszámítással nem élhetnek.
(3) A tulajdonosok csak akkor mentesülnek a 157. § (2) bekezdésében szabályozott felszólításhoz fűződő
jogkövetkezmények alól, ha részvényeik elidegenítését már a felszólítás kézhezvétele előtt legalább hatvan
nappal a Felügyeletnek írásban bejelentették.
(4) Az (1)-(2) bekezdésben felsorolt korlátozásokat a hitelintézet igazgatósága addig tartja érvényben,
amíg a tulajdonosok az intézkedések megtételére szolgáló okot meg nem szüntetik, vagy a hitelintézet
felszámolását a bíróság el nem rendeli.
159. § (1) Ha a hitelintézet nem tesz eleget a 157. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti felügyeleti
intézkedésnek, a Felügyelet a cégbíróságnál kezdeményezheti a hitelintézet közgyűlésének összehívását.
(2) A Felügyeletnek az (1) bekezdés szerinti kérelemben javaslatot kell tennie a közgyűlés összehívásának
helyére, idejére, napirendi pontjaira.
(3) A közgyűlés összehívásáról a cégbíróság nyolc napon belül határoz.
160. § A Felügyelet a hatáskörébe tartozó pénzügyi intézmények tulajdonosainak szavazati jogát
meghatározott időre, de legfeljebb egy évre a 157. § (1) bekezdésben felsorolt intézkedések mellett
felfüggesztheti, ha a tulajdonos tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása a
rendelkezésre álló tények alapján veszélyezteti a pénzügyi intézmény megbízható, biztonságos működését;
ilyen esetben a határozatképesség megállapításánál a korlátozással érintett szavazatokat figyelmen kívül kell
hagyni.
161. § (1) A betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz - az átadó és az átvevő hitelintézet közötti
megállapodás alapján - a Felügyelet engedélyével átruházható. Az állományátruházás során a Ptk.
tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az állományátruházáshoz
nem szükséges a szerződő fél hozzájárulása. A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági
Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény szerinti engedélyét.
(2) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) az átruházó és az átvevő állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát,
b) az átruházandó állományhoz kapcsolódó eszközök, fedezetek megjelölését,
c) az állományátruházás időpontját, ellenértékét,
d) annak igazolását, hogy az átvevő hitelintézet rendelkezik a saját állományához tartozó minimális
szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével.
(3) A szerződésállományt átvevő hitelintézet - az engedélyező határozat kézhezvételétől számított
harminc napon belül - írásban köteles az átadásról minden érintett szerződő felet értesíteni. Bemutatóra szóló
betét vagy értékpapír esetén az értesítést két országos napilapban hirdetményként kell közzétenni.
(4) A Felügyelet az állományátruházás engedélyezését megtagadja, ha az veszélyezteti az átvevő, illetve
az átadó hitelintézet által megkötött betétszerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését.
162. § A Felügyelet a 153. §-ban, valamint a 157-160. §-ban meghatározott intézkedéseket, illetőleg
kivételes intézkedéseket - szükség szerint - külön-külön vagy együttesen és ismételten is alkalmazhatja.
163. § (1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha
a) fennáll a kifizetések felfüggesztésének veszélye,
b) a hitelintézet olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll a veszélye, hogy a hitelintézet nem tud eleget
tenni kötelezettségeinek,
c) a hitelintézet igazgatósága nem tudja ellátni feladatát és ez veszélyezteti a betétesek érdekeit,
d) a hitelintézet számvitelében vagy a belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek,
hogy lehetetlenné vált a hitelintézet valódi pénzügyi helyzetének értékelése.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti helyzet különösen akkor áll fenn, ha a hitelintézet fizetőképességi
mutatója két százalék alá csökken, valamint
a) a Felügyelet kivételes intézkedése ellenére az igazgatóság a közgyűlést nem hívja össze, vagy
b) a tulajdonos vagy a harmadik országbeli hitelintézet nem képes, illetőleg nem hajlandó a hitelintézet
saját tőkéjét, illetve fizetőképességi mutatóját a jogszabályban vagy a Felügyelet határozatában előírt szintre
felemelni, vagy
c) a Felügyelet által jóváhagyott helyreállítási tervben foglaltakat nem, vagy csak jelentős késedelemmel,
illetőleg eltérésekkel hajtják végre.
(3) Felügyeleti biztosnak olyan természetes személy nevezhető ki, aki megfelel a hitelintézeti
ügyvezetőkkel szemben támasztott, a 68. §-ban meghatározott követelményeknek.
164. § (1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a hitelintézet
igazgatósági tagjainak a Gt. 30. §-a, az Szt. 71. §-a, valamint az Úszt. 38. §-a szerinti felelőssége fennmarad.
(2) Ha nincs lehetőség a hitelintézet ügyeinek átvételére, a felügyeleti biztos közjegyző, illetőleg
rendőrség közreműködését veheti igénybe.
 165. § (1) Felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt vezető állású személy a Gt.-ben, az Szt.-ben, az
Úszt.-ben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés
tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja a vezető állású személynek a törvényben és az alapszabályban
megállapított jogait.
(2) A felügyeleti biztos részére a Felügyelet más feladatot is megállapíthat.
166. § A felügyeleti biztos az e minőségében okozott kárért, ha a Felügyelettel munkaviszonyban áll, a
Ptk. 348. §-a szerint, ha pedig megbízási jogviszonyban áll, a Ptk. 350. §-a szerint felel.
167. § A felügyeleti biztos nevét és lakóhelyét - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a
cégbíróságnak.
168. § (1) A hitelintézettel szemben fennálló a 157. § (1) bekezdésének b) pontjában, illetőleg a 158. § (1)
bekezdésének a) pontjában említett követelések e törvény szempontjából nem minősülnek befagyott
betétnek. Nem minősül befagyott betétnek a Felügyelet 176/B. § (5) bekezdése alapján elrendelt kifizetési
tilalma miatt nem kifizethető betét, a végelszámolást kimondó határozat meghozatalától számított tizenöt
napig.
(2) A 48. § szerinti bejelentésről, illetőleg a 157. § szerinti kivételes intézkedések megtételének
szükségességéről a Felügyelet haladéktalanul értesíti az Alapot.

Fióktelep és határon átnyúló szolgáltatás felügyelete

168/A. § (1) Ha az Európai Unió másik tagállamában engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény
fióktelepe, a pénzügyi intézmény Magyarországon végzett határon átnyúló szolgáltatása megsérti a
Magyarországon hatályos előírásokat, illetve a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep, a pénzügyi
intézmény működésében, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet, a pénzügyi intézményt a szabályellenes
helyzet megszüntetésére.
(2) Ha a fióktelep, a pénzügyi intézmény a felszólításnak nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti az Európai
Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, illetőleg kezdeményezi, hogy a
felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedést.
(3) A Felügyelet közvetlenül is intézkedhet abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a szabályellenes
helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását, illetve az ügyfelek érdekeit. A
Felügyelet ilyen jellegű intézkedéseit az Európai Bizottság felülvizsgálja és annak jogosságát utólagosan
mérlegeli.

XXV. Fejezet

Bírságok

169. § (1) A pénzügyi szolgáltatásokra és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok

megsértése esetén a Felügyelet bírságot szabhat ki.
(2)-(3)
170. § (1)
(2) Bírság kiszabásának van helye azzal a hitelintézettel, illetőleg a vezető állású személlyel szemben,
amely az e törvényben, a Felügyelet határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy
hiányosan teljesíti.
(3) A hitelintézet terhére kiszabható bírság összege a 151. §-ban említett esetekben, illetőleg a 153. § (1)
bekezdésében felsorolt intézkedés mellett alkalmazható bírság esetén a bírsággal érintett hitelintézet
típusához e törvényben megállapított minimális jegyzett tőke egytized százalékától egy százalékáig, míg a
153. § (2)-(3) bekezdésében felsorolt intézkedések mellett alkalmazható bírság esetén fél százalékától két
százalékáig terjedhet.
(4) A hitelintézet terhére kiszabható bírság összege a 157. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedések
mellett, valamint a 158. § (1) bekezdésében előírt kötelezettség elmulasztása esetén a bírsággal érintett
hitelintézet típusához e törvényben megállapított minimális jegyzett tőke egy százalékától három százalékig
terjedhet.
(5) A (4) bekezdésben említett esetekben, valamint a hitelintézet mulasztása esetén a késedelembe esés
napjától számított és a késedelem napjainak számával - de legfeljebb száz nappal - felszorzott felügyeleti
bírság kiszabásának van helye. A bírság egynapi tételének megfelelő összege ötvenezer forint.
171. § A vezető állású személlyel szemben - ideértve a bankképviselet vezetőjét - kiszabott bírság a
bírsággal érintett személy megelőző évben tisztségével vagy megbízatásával elért nettó jövedelmének tíz
százalékától ötven százalékáig terjedő összeg lehet. Ilyen jövedelem hiányában a bírság összege százezer
forinttól egymillió forintig terjedhet.
172-173. §
174. § Pénzügyi vállalkozás vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi
személy tekintetében az e törvényben, valamint az e törvény alapján kiadott egyéb jogszabályban
megállapított kötelezettség megszegése esetén a Felügyelet a 169-171. § szabályait a 175. §-ban szabályozott
eltérésekkel alkalmazza.
175. § (1) Pénzügyi vállalkozással vagy a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi
szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személlyel szemben kiszabható bírság összege kétszázezertől
kétmillió forintig terjedhet.
(2) Pénzügyi vállalkozás vagy a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási
tevékenységet végző egyéb jogi személy mulasztása esetén a késedelembe esés napjától számított és a
késedelem napjainak számával felszorzott felügyeleti bírság kiszabásának van helye. A bírság egynapi
tételének megfelelő összege kétezertől húszezer forintig terjedhet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott számítás szerinti bírság kiszabásának van helye azzal a pénzügyi
vállalkozással vagy a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet
végző egyéb jogi személlyel szemben, amely a Felügyelet határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja,
késedelmesen vagy hiányosan teljesíti.
(4) Pénzügyi vállalkozás vagy a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási
tevékenységet végző egyéb jogi személy működésére vonatkozó döntés előkészítésével és a döntés
meghozatalával összefüggésben tevékenykedő természetes személyek felróható magatartásának
megállapításakor a bírság a bírsággal érintett személy megelőző évben adott tisztségéből eredően felvett
nettó jövedelmének harmincöt százalékáig terjedő összeg lehet. Ilyen jövedelem hiányában a bírság összege
százezer forinttól egymillió forintig terjedhet.
175/A. § Amennyiben a 141. § (1) bekezdése alapján eljárás alá vont személy, illetve szervezet a
Felügyelet felszólításának nem tesz eleget, illetve akadályozza a felügyeleti ellenőrzést, ötezertől tízmillió
forintig terjedő bírsággal sújtható.
176. § Az MNB bírság kiszabását kezdeményezheti, ha a pénzügyi intézmény vagy a pénzügyi
intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személy
megsérti az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó
pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének egyes feltételeiről szóló jogszabályok előírásait.

XXVI. Fejezet

Pénzügyi intézmény jogutód nélküli megszűnése

176/A. § (1) A részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény

végelszámolására vagy felszámolására a Cstv. és a gazdasági társaságokról szóló törvény, a fióktelep
formájában működő pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására az Fkt. rendelkezéseit az e
törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Pénzügyi intézmény felszámolójának vagy végelszámolójának csak a Felügyelet által létrehozott
közhasznú társaság jelölhető ki.
(3) A (2) bekezdés szerinti közhasznú társaságot - ha törvény másként nem rendelkezik - kizárólag
pénzügyi intézmény felszámolására, illetve végelszámolására lehet kijelölni.

Végelszámolás

176/B. § (1) Pénzügyi intézményre vonatkozóan végelszámolást kimondó határozatot a Felügyelet hozhat.
(2) A Felügyelet végelszámolást kimondó határozatot hoz, ha
a) a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyét visszavonja, kivéve, ha az engedély visszavonása a 30.
§ (1) bekezdésének c) pontja alapján történik, vagy
b) tudomására jut, hogy a külföldi pénzügyi intézmény alapítási, tevékenységi (működési) vagy a
fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapításra vonatkozó, a külföldi pénzügyi intézmény
székhelye szerinti felügyeleti hatóság által kiadott engedélye hatályát veszti.
(3) A Felügyelet végelszámolással történő megszűnést kimondó határozata meghozatalához nem kell
beszerezni a Cstv. 8. §-ának (1) bekezdésében meghatározott előzetes egyetértést.
(4) A Felügyelet a végelszámolást kimondó határozatában kijelöli a végelszámolót, és meghatározza a
végelszámolás kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte.
 (5) A Felügyelet a végelszámolást kimondó határozat meghozatalával egyidejűleg - ha a végelszámolás
kezdő időpontja későbbi, mint a határozat kelte - felügyeleti biztost rendelhet ki - ha korábban ez nem történt
meg -, akinek megbízatása a végelszámoló tevékenységének megkezdéséig tart, és a végelszámolás kezdő
időpontjáig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.
(6) A végelszámolási eljárás befejezésének feltétele annak igazolása, hogy a jogosult számára ki nem
fizetett betétek állományátruházása megtörtént.
176/C. § (1) A cégbíróság a végelszámolást kimondó határozat kézhezvételét követően soron kívül hoz
végzést, és rendeli el annak Cégközlönyben való közzétételét.
(2) A végelszámoló díjának összege nem haladhatja meg a pénzügyi intézménynek a Cstv. 70. §-ának a)
pontja szerinti éves beszámolója szerinti eszközök könyvszerinti értékének fél százalékát.
(3) Pénzügyi intézmény végelszámolása során a hitelezők a végelszámolás közzétételétől számított hatvan
napon belül kötelesek bejelenteni követeléseiket.

Felszámolási eljárás

177. § (1)
(2) Pénzügyi intézmény felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság kizárólagos
illetékességgel rendelkezik.
(3) A felszámolási eljárás megindításáról - ha azt nem a Felügyelet kezdeményezte - a bíróság soron kívül
értesíti a Felügyeletet.
(4)
178. § (1) A hitelintézet esetében a Cstv. II. Fejezete nem alkalmazható.
(2) Hitelintézet esetén a felszámolási eljárásban az eljárás felfüggesztésének nincs helye.
(3) A pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelések esetében a Cstv. 46. §-ának (7) bekezdése
nem alkalmazható.
179. § (1) Pénzügyi intézmény, illetve a harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe ellen a
felszámolási eljárás megindítását - a (2) bekezdésben meghatározott esetben - a Felügyelet kezdeményezheti.
(2) A Felügyelet felszámolási eljárást kezdeményez,
a) ha a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyét a 30. § (1) bekezdésének c) pontja alapján vonja
vissza, vagy
b) fióktelep esetében, ha a Magyarországon fióktelepet működtető külföldi pénzügyi intézmény ellen
fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult.
(3) A bíróság a Felügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárást
a) a részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény,
b) a fióktelepet működtető külföldi pénzügyi intézmény
fizetésképtelenségének megállapítása nélkül köteles elrendelni.
180. § (1) A bíróság a felszámolás iránti kérelemről a benyújtástól számított nyolc napon belül határoz. A
felszámolást elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(2) Ha a bíróság a felszámolási eljárást a Felügyelet kérelmére indítja meg, nem kell beszerezni a Cstv. 8.
§ (1) bekezdésében meghatározott előzetes egyetértést.
181. § (1) Ha a Felügyelet már a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően felügyeleti
biztost rendelt ki, a megbízatás mindaddig tart, amíg a bíróság a felszámolás elrendeléséről szóló
határozatában a felszámolót nem rendeli ki.
(2) A Felügyelet a felszámolási kérelem benyújtásától a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben
történő megjelenéséig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.
(3) Pénzügyi intézmény felszámolása során a hitelezők a felszámolást elrendelő bírósági végzés
közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek követeléseiket bejelenteni.
182. § (1) A felszámolói díj összege nem haladhatja meg a felszámolás során eladott vagyontárgyak
árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,25 százalékát. Egyezség esetén a felszámoló
díja nem lehet több a vagyontárgyak nettó értékének 1,25 százalékánál.
(2) A felszámolóra a Cstv. 59. §-a, valamint 60. §-ának (4)-(6) bekezdése nem alkalmazható.
183. § (1) Hitelintézet felszámolása során a betételhelyezésből eredő követeléseket a Cstv. 57. § (1)
bekezdésének d) pontjába kell sorolni; e követelések egyenrangúak.
(2) Hitelintézet felszámolása esetén az 5. számú mellékletben meghatározott alapvető kölcsöntőkéből,
járulékos kölcsöntőkéből, alárendelt kölcsöntőkéből, valamint kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő
tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell
kielégíteni.
(3) A felszámolás során tartott egyezségi tárgyaláson az állam és az Alap képviselője - az általuk
biztosított betétek tekintetében és értékében - hitelezőként vesznek részt, jogosultak megtenni az egyezség
létrejöttéhez szükséges engedményeket.
 (4) A hitelintézet felszámolása során a letéti szolgáltatás keretében az ügyfelek megbízásából elhelyezett
pénzösszegek nem képezik a felszámolási vagyon részét.
184. § (1) A felszámolási eljárás során a felszámoló, illetőleg az Alap indokolt kérelme alapján - a
felszámolás alatt álló pénzügyi intézmény számára - a Felügyelet a pénzügyi szolgáltatások meghatározott
körére ideiglenes tevékenységi engedélyt adhat.
(2) A pénzügyi intézmény felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség jóváhagyásához a
Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele a pénzügyi intézmény további működése,
hitelintézetként vagy pénzügyi vállalkozásként.
(3)
185. § (1)
(2)

Hitelintézet végelszámolásának vagy felszámolásának különleges szabályai

185/A. § A hitelintézet végelszámolásának vagy felszámolásának különleges szabályait kell alkalmazni:

a) azokra a hitelintézetekre, amelyek az Európai Unió más tagállamában fióktelepet létesítenek, vagy
határon átnyúló szolgáltatást végeznek,
b) a 185/H. § tekintetében a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepére, ha az adott hitelintézet az
Európai Unió legalább két tagállamában rendelkezik fiókteleppel.
185/B. § Az Európai Unió tagállamaiban székhellyel rendelkező hitelintézettel szemben lefolytatott
csődeljárás, felszámolás és végelszámolás joghatásai tekintetében a hitelintézet székhelye szerinti jog az
irányadó. Az ilyen eljárásokban hozott határozatokat minden további eljárás nélkül el kell ismerni.
185/C. § Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi
fióktelepével szemben végelszámolásnak, illetve felszámolásnak nincs helye.
185/D. § A végelszámolási, illetve felszámolási eljárás ingatlanra vonatkozó szerződéssel kapcsolatos
joghatásai tekintetében az ingatlan fekvési helyének joga az irányadó.
185/E. § Azon értékpapírokkal kapcsolatos jogok érvényesítésére, amelyek létrejöttéhez vagy
átruházásához nyilvántartásba történő bejegyzés, illetőleg számlán történő nyilvántartás szükséges, annak a
tagállamnak a joga az irányadó, ahol a nyilvántartást, illetőleg a számlát vezetik.
185/F. § (1) A végelszámolásról vagy a felszámolásról és azok gyakorlati következményeiről a Felügyelet
haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió azon tagállamainak felügyeleti hatóságait, amelyekben a
végelszámolás vagy a felszámolás alá kerülő hitelintézet fióktelepet működtet, illetőleg határon átnyúló
szolgáltatást nyújt.
(2) A végelszámolásról szóló vagy a felszámolót kijelölő bírósági végzés (a továbbiakban: bírósági
végzés) Cégközlönyben történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül köteles annak tartalmát
magyar nyelven az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, valamint a fióktelep működése, illetőleg a
határon átnyúló szolgáltatás helye szerinti tagállam legalább két országos napilapjában közzétenni a 185/G. §
(4) bekezdésében meghatározott nyomtatványokon.
(3) Minden olyan hitelező, akinek (amelynek) állandó lakóhelye, székhelye, telephelye az Európai Unió
másik tagállamában található, követelését az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő, (2) bekezdés
szerinti közzétételt követő 60 napon belül jelentheti be. E hitelezők esetében a (2) bekezdés szerinti
közzétételhez fűződnek a Cstv. 28. §-a szerinti közzétételhez kapcsolódó joghatások.
(4) A bírósági végzés hatálya az Európai Unió egész területére kiterjed.
(5) A Cstv. szerződések megtámadására vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a
szerződéssel jogot szerzett fél igazolja, hogy az adott szerződésre az Európai Unió másik tagállamának joga
az irányadó és ezen jog szerint a szerződés megtámadhatósága kizárt.
185/G. § (1) A végelszámoló vagy a felszámoló jogosult valamennyi tagállamban e törvény és a Cstv.
rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására, de ennek során köteles betartani azon tagállam jogát,
amelynek területén eljárását foganatosítja.
(2) A végelszámoló vagy a felszámoló - munkájának hatékonyabb elvégzése érdekében - az érintett
tagállamok területén képviselőt nevezhet ki, aki segítséget nyújt az eljárást érintően a helyi hitelezőknek.
(3) A végelszámoló vagy a felszámoló a bírósági végzés kézhezvételét követően azonnal köteles a
bírósági végzés tartalmáról, továbbá az egyes határidőkhöz fűződő jogkövetkezményekről egyenként
tájékoztatni minden olyan ismert hitelezőt, amelynek (akinek) székhelye, telephelye, vagy állandó lakóhelye
az Európai Unió másik tagállamában található.
(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatást magyar nyelven kell nyújtani az e célra rendszeresített „Felhívás
követelés benyújtására. Betartandó határidők” című formanyomtatványon. A feliratokat az Európai Unió
összes hivatalos nyelvén fel kell tüntetni.
(5) Minden olyan hitelező, akinek (amelynek) állandó lakóhelye, székhelye, telephelye az Európai Unió
másik tagállamában található, követelését magyar nyelven köteles benyújtani. Ezen túlmenően követelését
saját tagállamának hivatalos nyelvén is benyújthatja, azzal a feltétellel, hogy beadványán a „Követelés
benyújtása” címet magyar nyelven kell feltüntetni.
(6) A végelszámoló vagy a felszámoló köteles rendszeresen tájékoztatni a Felügyeletet és a hitelezőket a
végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről.
(7) A Felügyelet az Európai Unió más tagállamai felügyeleti hatóságainak megkeresésére köteles
tájékoztatást adni a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről.
185/H. § (1) Ha harmadik ország fióktelepe ellen felszámolási eljárás indul, a Felügyelet értesíti az eljárás
megindításáról az Európai Unió azon tagállamainak illetékes hatóságait, amelyekben az a hitelintézet,
amelynek fióktelepe felszámolás alatt áll, olyan fiókteleppel rendelkezik, amely szerepel az Európai
Közösségek Hivatalos Lapjában évente megjelenő listában.
(2) A Felügyelet, a felszámoló bíróság, a végelszámoló vagy a felszámoló együttműködik az érintett
tagállamok illetékes szervezeteivel, tevékenységük összehangolása érdekében.

XXVII. Fejezet

A Felügyelet adatkezelése

186. § (1) A Felügyelet a törvényben meghatározott hatáskör ellátásához szükséges mértékben adatot
kezelhet, ideértve az e törvényben meghatározott körben kezelt személyes adatot is.
(2) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzügyi intézmény következő adatait:
a) név, székhely;
b) tevékenységi kör;
c) az alapítás pontos időpontja;
d) a jegyzett tőke;
e) a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos;
f) a vezető állású személy neve;
g) a pénzügyi szolgáltatások megkezdésének időpontja;
h) a magyarországi fiókteleppel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény vezető állású személyének neve;
i) a hitelintézet leányvállalata, külföldi bankképviselete, illetve külföldi fióktelepe létesítésének időpontja
és helye;
j) az i) pontban felsoroltak vezetésével megbízott személyek neve;
k) a 3. § (9) és (10) bekezdésében meghatározott ügynökök;
l) az a)-k) pontokban felsorolt adatokban történt változások.
(3) A Felügyelet nyilvántartásba veszi:
a) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló
személy adatait,
b) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet anyavállalatával szoros
kapcsolatban álló személy adatait,
c) a hitelintézet anyavállalatának - ha az vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi
holding társaság - azon adatait, amelyek a hitelintézet felügyelete érdekében szükségesek.
187. § A Felügyelet határozattal nyilvántartásba veszi a külföldi hitelintézetek bankképviseleteinek a
következő adatait:
a) a képviselt hitelintézet neve, székhelye, tevékenységi köre, a tevékenység végzésének helyére
vonatkozó adatok;
b) a bankképviselet alapításának, engedélyének időpontja;
c) a bankképviselet székhelye;
d) a bankképviselet vezetőjének neve;
e) a bankképviselet megnyitásának időpontja;
f) az a)-d) pontokban felsorolt adatokban történt változásokat.
188. §
189. § A Felügyelet saját feladatai ellátására szolgáló banktitkot, üzleti titkot és egyéb adatot vagy
információt kizárólag az 51. § (2)-(3) bekezdésében megjelölt szerveknek - a törvényben meghatározott
feladataik ellátásához szükséges mértékben -, valamint nemzetközi együttműködési megállapodásban
rögzítettek szerint szolgáltathat. A külföldi felügyeleti hatóságtól származó bank- vagy üzleti titoknak
minősülő adatot és információt a Felügyelet nem közölhet harmadik féllel, azt csak a külföldi felügyeleti
hatósággal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint kezelheti és kizárólag az érintett
külföldi felügyelet hozzájárulásával továbbíthatja.
190. § (1) A Felügyelet az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a 186-187. §-ban
meghatározott, valamint az általa elrendelt adatszolgáltatások alapján nyilvántartja:
 a) a pénzügyi intézményeket, bankképviseleteket, valamint járulékos vállalkozásokat,
b) a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző vállalkozásokat,
c) a pénzügyi intézmény tulajdonosait,
d) a pénzügyi intézmény vezető állású személyeit,
e) a könyvvizsgálót,
f) a kérelmezőket,
(2) A nyilvántartás a 3. számú mellékletben megjelölt azonosító adatokon túl a következőket tartalmazza:
a) a befolyásoló részesedéssel összefüggésben a befolyásoló részesedés arányát, valamint a befolyás
gyakorlását biztosító szerződést,
b) a 186. § (3) bekezdésének a)-b) pontja szerinti szoros kapcsolattal összefüggésben a szoros kapcsolat
mértékét, valamint a szoros kapcsolat gyakorlását biztosító szerződést,
c) a vezető állású személy tisztségét, a betöltött munkakört, a megbízás tárgyát, a jogviszony jellegét, a
szakmai önéletrajzot, továbbá a Felügyelet által alkalmazott, a nyilvántartottal kapcsolatos intézkedéseket,
d) az engedély kiadásával vagy visszaadásával kapcsolatos kérelem tartalmát, továbbá a kérelem
elbírálásához csatolt dokumentum adatait,
e) a hitelintézet belső szabályait, így különösen az alapszabályt, az üzletszabályzatot, az adós vagy
hitelminősítési szabályzatot, a fizetőképesség biztosítására vonatkozó szabályzatot, a belső hitelszabályzatot,
f) a pénzügyi intézmény éves beszámolóját, valamint az eredmény felhasználására vonatkozó határozatot,
g) a hitelintézet közgyűléséről, az igazgatóság és a felügyelő bizottsági üléséről készült jegyzőkönyveket,
h) a panasz vagy közérdekű bejelentés esetén a panasztevő által megjelölt személyes adatokat és a
panaszra okot adó eseményt és pénzügyi intézményt,
i) a szavatoló tőke és a tőkemegfelelés kiszámításának dokumentálását,
j) a nagykockázat, belső hitel, kapcsolódó hitel, befektetési korlát és kockázati céltartalék képzés
ellenőrzéséhez szükséges adatokat,
k) a fióktelep formájában működő hitelintézet esetében az a)-j) pontokon túl az eszközfenntartási mutató
ellenőrzéséhez szükséges adatokat.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt célok érdekében a 3. számú mellékletben felsoroltakon kívül a Felügyelet
a pénzügyi intézmény ügyfelének következő személyes adatait kezelheti:
a) az ügyfél hiteladatait,
b) az ügyfél egyéb kockázati adatait,
c) az ügyfél betétadatait,
d) az ügyfél pénzügyi intézménnyel szembeni követelésre vonatkozó egyéb adatait.
(4) A Felügyelet engedélye egyúttal a nyilvántartásba vételt is igazolja.
(5) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzügyi vállalkozás, valamint a hitelintézet ügynökét.
190/A. § (1) A Felügyelet jogosult a piacfelügyeleti eljárás (a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 11/Q. §-a) során feladatának ellátása érdekében az eljárása
alá vont ügyfélre vonatkozó
a) értékpapír-, ügyfél- és bankszámlaforgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával,
tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával, valamint
b) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb
azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával
kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név, születési hely és idő, anyja születési neve,
állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye) megismerésére és kezelésére.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor a Felügyelet köteles valószínűsíteni, hogy a
tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adat megismeréséhez az ügyész előzetes jóváhagyása
szükséges. A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha a Felügyelet a (2) bekezdésben
foglaltakat nem valószínűsíti vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.
191. § A Felügyelet az e törvény alapján birtokába került személyes adatokat öt évig kezelheti.

XXVIII. Fejezet

A Felügyelet eljárása

A Felügyelet határozatai

192. § (1) A Felügyelet határozatát az írásban benyújtott kérelem és az ahhoz csatolt mellékletek,
valamint a más szervek megkeresése és saját feladatköre ellátása során tudomására jutott tények alapján - az
e törvényben foglalt rendelkezéseknek megfelelően - hozza meg.
 (2)
193. § A tulajdonosi jogok gyakorlásának korlátozására vonatkozó határozatot a cégbíróság a Felügyelet
értesítése alapján nyolc napon belül a cégjegyzék utolsó rovatába bejegyzi.

Határidők

194. §

Jogorvoslat

195. §
196. §
197. §

Tájékoztatás

198. § (1) A Felügyelet az általa kiadott engedélyekről, azok módosításáról vagy visszavonásáról szóló
határozatát, ideértve a 14. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti engedélyét is, haladéktalanul megküldi a
cégbíróságnak.
(2) A Felügyelet az engedély iránti kérelmet elutasító jogerős határozatát megküldi a cégbíróságnak.
198/A. § A 3. § (9) és (10) bekezdésében meghatározott ügynökök jegyzékét a Felügyelet félévente
honlapján közzéteszi.

VII. RÉSZ

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XXIX. Fejezet

Fogyasztóvédelem

Az elnevezés védelme

199. § (1) Cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon a „hitelintézet”, „bank”, „takarék”,
„takarékszövetkezet” vagy „hitelszövetkezet” elnevezést, e fogalmak összetételeit, jelzős alakját, továbbá
rokonértelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét csak a törvényben előírtaknak megfelelően engedélyezett
hitelintézet vagy bankképviselet szerepeltetheti. E korlátozások nem vonatkoznak az MNB-re, továbbá a
pénzügyi intézmények szakmai és érdekképviseleti szervezeteire, valamint az e törvény hatálybalépése előtt
alapított és engedélyezett hitelintézetekre.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak arra az esetre, ha cégnevében, hirdetésében vagy
bármilyen más módon valamely személy a „bank” kifejezést olyan összefüggésben használja, amely kizárja
azt a látszatot, hogy pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat.
200. § Abban a kérdésben, hogy egy vállalkozás a 199. § alapján jogosult-e az ott megjelölt elnevezés
használatára, a Felügyelet határoz.

Hirdetés

201. § (1) Hitelintézet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - fiatalkorúak körében

betételhelyezésre, hitelfelvételre vagy egyéb pénzügyi szolgáltatás igénybevételére felhívó hirdetési
tevékenységet csak nyilvános módon, legalább két országos napilap útján folytathat.
(2) Szövetkezeti hitelintézet az (1) bekezdés szerinti hirdetési tevékenységet nyilvános módon, legalább
két napilap útján folytathat, amelyből az egyik országos napilap.
 (3) A hitelintézet által közzétett hirdetésben egyértelműen szerepelnie kell a betét, illetve a hitelintézet
által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír jogszabályban előírt módon számított egy évre
vonatkozó kamata, illetőleg hozama mértékének.
(4) A pénzügyi intézmény hirdetésében sorsolást - nyereménybetétet kivéve - nem reklámozhat.
(5) A pénzügyi intézmény nem küldhet ügyfelének közvetlen postai vagy elektronikus levelezési úton
reklámanyagot, ha ezt az ügyfél kifejezett rendelkezéssel kizárta.
(6) E Fejezet alkalmazásában hirdetés: a pénzügyi intézményre, bankképviseletre, illetőleg a pénzügyi,
valamint a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó, kereskedelmi úton történő
figyelemfelhívás, tekintet nélkül arra, hogy az az országban megjelenő sajtótermék vagy a posta útján,
címke, kártya, matrica, szórólap, hanglemez, katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott) anyag
szétosztásával, mozi-, az ország területén sugárzott, belföldi műsorszolgáltató rendelésére közvetített
televízió- vagy rádióműsor előadásával vagy bármely más módon történik, ideértve az olyan hirdetést is,
amely olyan cikkben, műsorban jelenik meg, amelynek nem a hirdetés az elsődleges célja, ha a cikk, illetve a
műsorrészlet a pénzügyi intézmény kezdeményezésére vagy támogatásával jött létre.
(7) Hirdetést csak Magyarországon bejegyzett és pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi
szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény, a 3. § (1) bekezdés h)
pontjában meghatározott tevékenységet folytató ügynök, valamint az Európai Unióban székhellyel
rendelkező hitelintézet és a 15. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás tehet
közzé.
(8) Ha hirdetést a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontja szerint meghatározott ügynök tesz közzé, a
hirdetésében meg kell jelölnie azt a pénzügyi intézményt, amelynek ügynökeként a 3. § (1) bekezdés h)
pontjában meghatározott tevékenységet végzi.

Tiltott hirdetés

202. § Tilos a betétbiztosításra, az Alapra, illetőleg az önkéntes betét-, és intézményvédelmi alapra

vonatkozó információkat hirdetés útján, a betétállomány növelése céljából felhasználni.

Az ügyfelek tájékoztatása

203. § (1) A pénzügyi intézmény egyértelműen és közérthetően köteles ügyfeleit, illetve jövőbeni
ügyfeleit a pénzügyi intézmény által nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, valamint e
feltételek módosulásáról tájékoztatni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélfogadásra
nyitva álló helyiségeiben könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszteni, valamint az ügyfél kívánságára azt
ingyenesen az ügyfél rendelkezésére bocsátani, továbbá elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása
esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé
tenni.
(3) A pénzügyi intézmény köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben hirdetményben
közzétenni, valamint elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtása esetén folyamatosan és könnyen
hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé tenni:
a) általános szerződési feltételeit is tartalmazó üzletszabályzatait,
b) az ügyfelek számára ajánlott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokkal (ügyletekkel)
kapcsolatos szerződési feltételeket,
c) a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat,
valamint a kamatszámítás módszerét.
(4) A pénzügyi intézmény köteles az ügyfél kívánságára ingyenesen rendelkezésre bocsátani
a) üzletszabályzatait, továbbá
b) a jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat.
(5) A pénzügyi intézmény - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik - a szerződés megkötése előtt
köteles az ügyfelet arról tájékoztatni, ha a szerződéssel kapcsolatos jogvita esetén nem a magyar jog
alkalmazását, illetve nem a magyar bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.
(6) Olyan lakossági ügyféllel kötött szerződés esetén, amely devizahitel nyújtására irányul, illetőleg
ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmaz, a pénzügyi intézménynek fel kell tárnia a szerződéses ügyletben az
ügyfelet érintő kockázatot, amelynek tudomásulvételét az ügyfél aláírásával igazolja.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell
a) devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak
hatását a törlesztő részletre,
 b) ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmazó szerződés esetén a vételi jog érvényesítésének módját és
következményeit, a vételár megállapításának, az ügyfél értesítésének és a pénzügyi intézmény
elszámolásának módját, valamint azt, hogy biztosítanak-e az ügyfélnek haladékot, mely időszakban az ügyfél
értékesítheti az ingatlant, és ha igen, a haladék időtartamát.
(8) A pénzügyi intézmény az (1)-(7) bekezdésben meghatározott tájékoztatást - a felek eltérő
megállapodásának hiányában - magyar nyelven köteles megadni.
203/A. §

A betétesek tájékoztatása

204. § (1) A hitelintézet köteles az Alappal, a külföldi betétbiztosító intézménnyel, valamint a XX.
fejezetben meghatározott önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi alapban való részvétel esetén az azzal
kapcsolatos, a betétest érintő lényeges kérdésekről, így különösen az Alap által biztosított betéttípusokról, a
biztosítás mértékéről, továbbá - a betétek befagyása, illetve a hitelintézet felszámolása esetén - a 101. § (1)
bekezdése szerinti kártalanítási kifizetés feltételeiről, valamint a biztosítás igénybevételéhez szükséges
eljárásról a betétest közérthető formában tájékoztatni.
(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást - a felek eltérő megállapodásának
hiányában - magyar nyelven köteles megadni.
205. § (1) Az a hitelintézet, amelynek az Alapban vagy a külföldi betétbiztosító intézményben való
tagsága megszűnt, köteles erről a betéteseit tájékoztatni, és minden tájékoztatás szövegéből törölni a jelen
törvény által előírt minden, a betétbiztosításra vonatkozó megjelölést. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a
betéttulajdonos jogait, illetőleg e jogok érvényesítésének módját.
(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást - a felek eltérő megállapodásának
hiányában - magyar nyelven köteles megadni.

Időszakos tájékoztatás

206. § (1) Folyamatos szerződések (betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződés) esetében a
pénzügyi intézmény köteles az ügyfél részére
a) legalább évente egy alkalommal, valamint
b) a szerződés lejártakor
egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni.
(2) A számláról megküldött kimutatást - az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában
- elfogadottnak kell tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítéstől számított hatvan napon belül írásban nem emelt
kifogást; ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét.
(3) Az ügyfél - saját költségére - a kérést megelőző öt évben végrehajtott egyedi ügyletekről kimutatást
kérhet. Az ilyen kimutatást a pénzügyi intézmény legkésőbb kilencven napon belül köteles az ügyfélnek
írásban megküldeni.
(4) A pénzforgalmi számláról bankszámla kivonat adásának módját, rendszerességét az MNB elnökének
rendelete szabályozza.
(5) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott kivonatot, valamint a (3) bekezdésben meghatározott
kimutatást - a felek eltérő megállapodásának hiányában - magyar nyelven köteles kiállítani és megküldeni.
206/A. § (1) A 201-202. § tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a gazdasági
reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény szabályai szerint.
(2) A 203. §, a 206. § tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi
CLV. törvény szabályai szerint jár el.

Üzletszabályzat

207. § A pénzügyi intézmény köteles a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre
vonatkozó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatba foglalni.
208. § A betétügylet feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell különösen
a) a hitelintézet teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát,
b) a kamatszámítás, illetőleg az átlagkamat-számítás módját, a kamat megváltoztatásának lehetőségét,
c) azt a legkisebb összeget, amelyet a hitelintézet betétként elfogad,
d) azt a legrövidebb időtartamot, amíg a betétet nem, illetve csak a kamat vagy annak egy része elvesztése
árán lehet kivenni,
e) a fizetendő kamatból történő - a hitelintézet által eszközölt - esetleges levonásokat,
 f) a betétszámla megszüntetésének módját, esetleges költségét,
g) a betét biztosítottságára vonatkozó információt,
h) névre szóló betét esetében a hitelintézet által nyilvántartott személyi azonosító adatok körét.
209. § A bankhitel- és a bankkölcsönügylet általános szerződési feltételeit magában foglaló
üzletszabályzatnak tartalmaznia kell legalább
a) a hitelintézet teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát,
b) azt, hogy változtatható-e, és ha igen, milyen módon a kamat,
c) a kamatszámítás módját,
d) az egyéb díjakat és költségeket,
e) a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket,
f) a KHR-rel kapcsolatos adatkezelési szabályokat, a jogorvoslati lehetőségekre való figyelemfelhívással
együtt.
210. § (1) A pénzügyi intézmény pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak
írásban vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában köthet. Az írásban
kötött szerződés egy eredeti példányát a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélnek átadni.
(2) A pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződésben egyértelműen meg kell
határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés
jogkövetkezményeit és a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésének módját,
következményeit is.
(3) A kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára
kedvezőtlenül módosítani, ha szerződés ezt - külön pontban - a pénzügyi intézmény számára meghatározott
feltételek, illetve körülmények esetére egyértelműen lehetővé teszi.
(4) Az üzletszabályzat kamatot, díjat vagy egyéb feltételeket érintő - az ügyfél számára kedvezőtlen -
módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni,
elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen
hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni.
211. § (1) A hitelintézet csak akkor köthet betétszerződést (szolgáltathat ki betétokiratot), illetőleg
bocsáthat ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, ha a szerződés tartalmazza a 100. § (1) bekezdésében és a
100. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezésekre történő figyelemfelhívást.
(2) Ha az Alapban tagsággal rendelkező hitelintézet a 14. § (1) bekezdésének h) pontja alapján más jogi
személy útján végez betétügyletet, a jogi személynek közölnie kell azt is, hogy mely hitelintézet
megbízásából történik a betét elfogadása.
(3) Az értékpapírszerű formában kiállított betétokiraton feltűnően fel kell tüntetni, hogy az alapjául
szolgáló szerződés takarékbetét szerződés.

Fogyasztási kölcsön

212. § (1) A fogyasztási, lakossági kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell a külön jogszabály alapján
megállapított éves százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót.
(2) A teljes hiteldíj a fogyasztó által a kölcsönért fizetendő terhelés, amely tartalmazza a kamatokat,
folyósítási jutalékokat és minden egyéb - a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő - költséget.
(3) A teljes hiteldíjmutató az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és teljes
hiteldíj egyenlő az ügyfél által a folyósításkor a pénzügyi intézménynek fizetett költségekkel csökkentett
hitelösszeggel.
213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza
a) a szerződés tárgyát,
b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem
vett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem
határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,
c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves,
százalékban kifejezett értékét,
d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj
megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,
e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,
f) a szükséges biztosítékok meghatározását, valamint
g) a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölését.
(2) A fogyasztási kölcsönszerződésre vonatkozó szabályoktól a fogyasztó hátrányára eltérő szerződési
kikötés semmis.
(3) A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
 (4) A hitelező köteles a fogyasztót a fogyasztási kölcsönszerződés megkötésekor minden olyan szerződési
feltételről tájékoztatni, amely jogszabály alapján válik a szerződés részévé.
214. § (1) Fogyasztási kölcsön esetében az ügyfél - a szerződés megszüntetése érdekében - minden
esetben élhet a határidő (lejárat) előtti teljesítés (törlesztés) jogával.
(2) Ha a fogyasztó él az (1) bekezdésben meghatározott jogával, a hitelező köteles a hiteldíjat arányosan
csökkenteni.
214/A. § (1) Ha a fogyasztó a kölcsönt olyan, a hitelező és az áru vagy szolgáltatás értékesítője közötti
előzetes megállapodásra tekintettel kapja, melynek értelmében a fogyasztónak kizárólag az adott hitelező
nyújthat kölcsönt az értékesítőtől áru vásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére, és
a) az értékesítő a fogyasztóval kötött szerződés teljesítésével késedelembe esik vagy hibásan teljesít, és
b) a fogyasztó késedelemből, illetve hibás teljesítésből eredő követeléseinek az értékesítő nem tett
határidőben eleget,
a fogyasztó a fogyasztási kölcsönszerződés alapján esedékessé váló fizetést visszatarthatja az igénye
kielégítéséig. Erre az időszakra kamat nem számítható fel. A visszatartási jog gyakorlását megalapozó
körülményekről a fogyasztó az erre vonatkozó okiratok megküldésével köteles írásban tájékoztatni a
hitelezőt. A visszatartási jog a tájékoztatást követően illeti meg a fogyasztót.
(2) Ha a fogyasztó a szerződéstől az értékesítő szerződésszegése miatt eláll, egyúttal jogosult a
fogyasztási kölcsönszerződéstől is elállni. Az elállás alapján a hitelező köteles a fogyasztó által addig
kifizetett összeg azonnali visszafizetésére. A hitelező az általa folyósított kölcsön visszafizetését csak az
értékesítőtől követelheti, kivéve, ha az a vételárat a fogyasztónak visszafizette. A fogyasztótól az elállásra,
illetve az eredeti állapot helyreállítására tekintettel kamat, költség, kártérítés nem követelhető.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni:
a) azokra a hitelmegállapodásokra, melyek összege hatvanezer forintnál kisebb, vagy hatmillió forintnál
nagyobb,
b) azokra a hitelmegállapodásokra, amelyek alapján a fogyasztónak a hitelt vagy három hónapot meg nem
haladó időszak alatt, vagy tizenkét hónapot meg nem haladó időszak alatt legfeljebb négy fizetési részletben
kell visszafizetni,
c) azokra a hitelmegállapodásokra, melyeket közokiratba foglaltak,
d) azokra a hitelmegállapodásokra, melyeket ingatlanon kikötött jelzálogjog fedezete mellett kötöttek.
214/B. § Fogyasztási kölcsönszerződés esetén a Ptk. 329. §-ában foglaltaktól a fogyasztó hátrányára
eltérni nem lehet.
214/C. § (1) A fogyasztó nem kötelezhető arra, hogy a hitelezőnek a fogyasztási kölcsönszerződésből
származó követelései ellenében váltókötelezettséget vállaljon.
(2) A hitelező a fogyasztási kölcsönszerződésből származó követelése biztosítására csekket a fogyasztótól
nem fogadhat el.
(3) A fogyasztó bármikor követelheti a hitelezőtől az olyan váltó vagy csekk visszaadását, amelyet az (1)
vagy (2) bekezdéssel ellentétben bocsátott ki.
(4) A hitelező felel minden olyan kárért, amely a fogyasztót az (1) vagy a (2) bekezdéssel ellentétes váltó-
vagy csekk-kibocsátással összefüggésben érte.

Bankszünnap

215. § (1) A hitelintézet évenként legfeljebb két bankszünnapot tarthat. A pénzügyi szolgáltatás
meghatározott munkanapon történő ilyen szüneteltetése kiterjedhet
a) a könyvelésre (könyvelési szünnap), vagy
b) a pénztári szolgálatra (pénztári szünnap),
c) a könyvelésre és a pénztári szolgálatra (könyvelési és pénztári szünnap).
(2) A hitelintézet a bankszünnapot - tizenöt nappal megelőzően - legalább két országos napilapban köteles
meghirdetni, valamint a Felügyeletnek és az MNB-nek bejelenteni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a Felügyelet az MNB-vel egyetértésben a hitelintézet
kérelmére bankszünnap tartását rendeli el. Az elrendelt bankszünnapok száma évenként három napnál nem
lehet több.

XXX. Fejezet

Szövetkezeti hitelintézet
 216. § (1) Szövetkezeti formában működő pénzügyi vállalkozást legalább tizenöt tag, szövetkezeti
hitelintézetet legalább kétszáz tag alapíthat, illetve működtethet.
(2) Szövetkezeti hitelintézetnek természetes és jogi személyek lehetnek a tagjai, a jogi személyek száma
azonban nem haladhatja meg a tagok számának egyharmadát.
(3) Szövetkezeti hitelintézet jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni
hányada (részesedése) - a Magyar Állam, a feladatkörében eljáró önkéntes intézményvédelmi alap, valamint
az Országos Betétbiztosítási Alap kivételével - nem lehet több tizenöt százaléknál.
(4) Szövetkezeti formában működő hitelintézet határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlése az
eredeti napirendre felvett bármely kérdésben hozhat határozatot.
216/A. § (1) Szövetkezeti hitelintézet tagja, illetőleg örököse (jogutódja) tagsági jogviszonya
megszűnésekor a szövetkezet saját tőkéjéből legfeljebb a részjegye összegére tarthat igényt.
(2) Ha a tagsági jogviszony a tag halálával, a jogi személy megszűnésével vagy kilépéssel, kizárással
szűnik meg, legfeljebb a megszűnést követő második éves beszámolót megállapító közgyűlés (küldöttgyűlés)
napjától számított harmincadik napig a szövetkezet igazgatósága köteles meghosszabbítani a részjegy
összegének visszafizetését, ha ennek következtében a szövetkezeti hitelintézet saját tőkéje, szavatoló tőkéje,
illetőleg fizetőképességi mutatója nem érné el az e törvényben meghatározott minimális követelményt.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben - két éven belül - a volt tag, illetőleg örököse (jogutódja)
részére azt követően kell esedékessé válásuk sorrendjében a kifizetést teljesíteni, hogy ennek fedezete
rendelkezésre áll.
216/B. § (1) Ahol e törvény a jegyzett tőke leszállításához következményeket rendel, ezen
következményeket szövetkezeti hitelintézetnél
a) a veszteségrendezés érdekében végrehajtott leszállítás, valamint
b) a (2) bekezdésben szabályozott eltéréssel az adott naptári évben a jegyzett tőke legalább kettő
százalékát érintő tőkekivonás
esetében kell alkalmazni.
(2) A 73. § (5) bekezdése tekintetében szövetkezeti hitelintézetnél a tőkekivonás mértékétől függetlenül
kell elsődlegesen a negatív értéket elszámolni.
(3) Ha a részjegytőkét veszteségrendezésre kell felhasználni, a közgyűlés (küldöttgyűlés) a részjegyek
összegét arányosan csökkenti.
216/C. § Szövetkezeti hitelintézet átalakulása esetén a lekötött tartalékba helyezett, fel nem osztható
vagyont, a jogutód lekötött tartalékába kell helyezni.
217. § (1) Az a szövetkezeti hitelintézet, amelynek saját tőkéje nem éri el a százmillió forintot, pénzügyi
szolgáltatási tevékenységét a következők szerint végezheti:
a) a 79. § (2) bekezdés szerinti nagykockázat vállalás mértéke a szavatoló tőkéjének húsz százalékát nem
haladhatja meg;
b) a szövetkezeti hitelintézet által vállalt nagykockázatok együttes összege nem lehet több, mint a
szövetkezeti hitelintézet szavatoló tőkéjének hatszorosa.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozásokat csak a törvény hatálybalépése után kötött szerződéseken
alapuló kötelezettségvállalásokra kell alkalmazni.

XXXI. Fejezet

Elektronikus pénz kibocsátása és visszaváltása

218. § (1) Az elektronikus pénz kibocsátásakor átvett készpénz vagy az átutalt számlapénz nem lehet
kevesebb, mint a kibocsátott elektronikus pénz értéke.
(2) A kibocsátó az elektronikus pénzre kamatot nem fizethet, továbbá egyéb előnyt sem biztosíthat.
(3) A kibocsátó üzletszabályzatának tartalmaznia kell az elektronikus pénz visszaváltásának feltételeit, és
amennyiben a visszaváltásra érvényességi időszakot állapít meg, annak időtartamát.
(4) Az érvényességi időszak öt naptári évnél nem lehet rövidebb.
(5) Elektronikus pénzzel újratölthető elektronikus pénzeszköz esetén az érvényességi időszak a legutolsó
feltöltés időpontjától számítandó.
(6) Az érvényességi időszak alatt a kibocsátó köteles az általa kibocsátott, kinnlevő elektronikus pénzt
névértéken visszaváltani.
(7) A visszaváltás készpénzben történő kifizetéssel vagy bankszámlára történő átutalással teljesíthető.
(8) A visszaváltásért a kibocsátó a művelet végrehajtása során ténylegesen felmerülő költségeken felül
további díjat nem számolhat fel.
(9) Ötszáz forintot meg nem haladó összeg esetén a kibocsátó nem köteles a kinnlevő elektronikus pénzt
visszaváltani.
 219-220. §

XXXII. Fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

Hatálybalépés

221. § (1) E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezései a folyamatban lévő
ügyekben akkor alkalmazandók, ha azok az ügyfélre kedvezőbb szabályt tartalmaznak. A Felügyelet által
alkalmazott bírságolás esetén a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX.
törvény (a továbbiakban: Pit.) előírásait kell alkalmazni mindazokban az esetekben, amikor az annak alapjául
szolgáló esemény teljes egészében e törvény hatálybalépése előtt következett be, és az a Pit. alapján enyhébb
elbírálás alá esik. Az engedélyezési eljárások tekintetében folyamatban lévő ügynek kell tekinteni azt az
eljárást, amelyben a kérelmet a hatálybalépés előtt - a Pit.-ben meghatározott módon és tartalommal -
szabályszerűen nyújtották be.
(2) E törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti:
a) a Pit., a 103-106. §-ok kivételével,
b) a Pit. módosításáról szóló 1993. évi XLVII. törvény, 1993. évi CXII. törvény - a 43. § (1)-(3)
bekezdése kivételével -, az 1996. évi XII. törvény, valamint az 1995. évi L. törvény,
c) a Pit. módosításáról és az Országos Betétbiztosítási Alap létrehozásáról és működésének részletes
szabályairól szóló 1993. évi XXIV. törvény módosításáról szóló 1994. évi CI. törvény,
d) a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 80. §-a,
e) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximbank tv.) 24/A. § -a, 29-31. §-a,
valamint 32. §-ának (2) bekezdése,
f) a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 128.
§-ának (1) bekezdése,
g) a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 109. §-a,
h) az Országos Betétbiztosítási Alap létrehozásáról és működésének részletes szabályairól szóló 1993. évi
XXIV. törvény,
i) a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 31. §-ának (3) bekezdése és 82. §-ának (2) bekezdése,
j) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/B. § (3) bekezdésének utolsó mondata,
k)
l) a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 45. § -ának e) pontja,
m) az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény
mellékletében a „Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.” részben a
„Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. 25% + 1 szavazat” szövegrész.
(3) E törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 51/B.
§-a, az előtte lévő cím, valamint az 1991. évi LXVIII. törvény.
(4) A Kölcsönös Segítő Takarékpénztárakról szóló 34/1957. (XI. 5.) PM rendelet, valamint az azt
módosító 9/1965. (VI. 15.) PM rendelet és 16/1966. (X. 30.) PM rendelet 1997. december 31 -én a hatályát
veszti.

Átmeneti rendelkezések

222. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, e törvény hatálybalépésekor a 12. §-ban meghatározott
korlátot túllépő tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos a megengedett arányt meghaladó tulajdoni
hányadát 1999. december 31-ig köteles elidegeníteni; 2000. január 1-jétől semmilyen, e tulajdoni hányadával
kapcsolatos szavazati jogot nem gyakorolhat.
(2) 1999. december 31-ig nem kell alkalmazni:
a) a 61. § (1) bekezdésében foglalt korlátozást a külön törvényben az Állami Privatizációs és
Vagyonkezelő Részvénytársasághoz rendelt vagyon körébe tartozó vállalkozásnak nyújtott hitelre és vállalt
kötelezettségre, ha a hitelintézetben az állam befolyásoló részesedéssel rendelkezik, továbbá
b) a 79. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő
Részvénytársaság készfizető kezességével biztosított kockázatvállalásra.
 (3) A Felügyelet a törvény hatálybalépése előtt kiadott pénzintézeti működési engedélyeket 1997.
december 31-ig köteles hivatalból felülvizsgálni annak érdekében, hogy azok megfeleljenek e törvény
előírásainak.
223. § A hitelintézet a 87. § (2) bekezdése szerinti általános kockázati céltartalékot legkésőbb a
hatálybalépést követő három éven belül, fokozatosan, a következőképpen köteles képezni:
a) 1997. december 31-ig legalább az 1997. évi korrigált mérlegfőösszege 1,25%-ának egyharmad részét,
b) 1998. december 31-ig legalább az 1998. évi korrigált mérlegfőösszege 1,25%-ának kétharmad részét,
c) 1999. december 31-ig legalább az 1999. évi korrigált mérlegfőösszege 1,25%-ának mértékében.
224. §
225. § (1) Ha a hatálybalépéskor a pénzügyi intézmény megválasztott vezetője az előírt
követelményeknek nem felel meg, megbízatásának lejártáig e tisztségét betöltheti.
(2) Az (1) bekezdés alapján a 62. § (1) bekezdésétől eltérően legfeljebb a pénzügyi intézmény 1998. évi
közgyűléséig igazgatósági tagságot betöltő jogi személy tekintetében a 60. § (1) bekezdése szerinti
korlátozást nem kell alkalmazni.
(3) A hatálybalépéskor működő hitelintézet a 63. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott
követelményeknek 1997. december 31-ig köteles megfelelni.
226. § (1) A hatálybalépéskor már működő, vagy a hatálybalépést követően a 221. § (1) bekezdése alapján
a Pit. szabályai szerint engedélyezett szövetkezeti hitelintézet legalább egyik választott vezetőjének meg kell
felelnie a 68. §-ban meghatározott követelményeknek. E szabályt - a 225. § (1) bekezdésében foglaltaktól
eltérően - 1998. december 31-ig a szövetkezeti hitelintézet választott vezetője esetében nem kell alkalmazni,
ha a szövetkezeti hitelintézettel vagy választott vezetőjével szemben két éven belül kivételes intézkedést
vagy a Pit. 63., illetve 88. §-ában meghatározott intézkedést a Felügyelet nem alkalmazott.
(2) Ha a Felügyelet a 157-168. §-ban meghatározott kivételes intézkedést alkalmaz a szövetkezeti
hitelintézettel vagy választott vezetőjével szemben, akkor az (1) bekezdés szerinti felmentés szabályait a
továbbiakban nem lehet alkalmazni.
(3)
227. § Az 51. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott szervek - a hatálybalépést követő hatvan
napon belül - kötelesek a hitelintézetekhez intézett és a banktitok kiadására vonatkozó megkeresések
elrendelésére, nyilvántartására, és az adatkezelés rendjének meghatározására belső szabályzatot kidolgozni.
A belső szabályzatban rögzíteni kell azt is, hogy mely, törvényben meghatározott feladat ellátása érdekében
és milyen indok alapján történhet az adatkérés.
228. § (1) A hatálybalépéskor már működő, vagy a hatálybalépést követően a 221. § (1) bekezdése alapján
a Pit. szabályai szerint engedélyezett - az e törvényben előírt legkisebb jegyzett tőke összegével nem
rendelkező - hitelintézet saját tőkéje nem csökkenhet a hatálybalépés időpontjában meglevő jegyzett
tőkéjének összege alá.
(2) Az (1) bekezdésben említett hitelintézet saját tőkéjét 1998. december 31-ig kell az előírt legkisebb
szintre felemelni.
(3) A Pit. 5. §-ának (2) bekezdése, illetve 35. §-a szerinti szakosított pénzintézet saját tőkéjének 1999.
december 31-ig el kell érnie az egymilliárd forintot és 2002. december 31-ig bankká, szakosított
hitelintézetté vagy pénzügyi vállalkozássá köteles átalakulni. Tevékenységére és felügyeletére - az
átalakulásig - e törvénynek a bankra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(4) A szövetkezeti hitelintézet saját tőkéjének legkésőbb 1999. december 31-ig el kell érnie a
negyvenmillió forintot, 2001. december 31-ig a hatvanmillió forintot, 2003. december 31-ig a százmillió
forintot.
(5) Szövetkezeti hitelintézet 1999. december 31-ig - a 9. § (3) bekezdésétől eltérően - legalább ötvenmillió
forint jegyzett tőkével alapítható.
229. § Ha a hitelintézet a törvény hatálybalépése előtt kötött szerződések miatt a 79. § (2)-(3)
bekezdésében foglalt korlátozásokat nem tartja be - a felső határértéket meghaladó összeget évente legalább
húsz százalékkal csökkentve -, legkésőbb 2001. december 31-ig kell az előírt szintet elérnie.
230. § (1) A hatálybalépéskor a 83-85. §-ban meghatározott befektetési korlátot túllépő tulajdoni
hányaddal rendelkező hitelintézet az előírt arányt meghaladó tulajdoni hányadát 1998. december 31 -ig
köteles elidegeníteni. Ha a 83. § szerinti tulajdoni hányadát 1999. január 1-jétől nem idegeníti el, e tulajdoni
hányadával kapcsolatos szavazati jogot nem gyakorolhat.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott határidőt - kérelemre - meghosszabbíthatja, ha a 83. és
85. §-ban meghatározott befektetéseknek a szavatoló tőkéhez viszonyított aránya csökkent.
231. § A hitelintézet 1997. december 31-ig a 77. §-ban foglaltaknak megfelelően belső szabályzatait
elkészíti.
232. § (1) Ha a pénzügyi vállalkozás - e törvény hatálybalépéséig - az általa végzett pénzintézeti
tevékenységet a Felügyelethez a törvényi előírásoknak megfelelően bejelentette, a nyilvántartásba vételt - a
készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása
kivételével - felügyeleti engedélynek kell tekinteni.
(2) A hatálybalépéskor már működő vagy a hatálybalépést követően a 221. § (1) bekezdése alapján a Pit.
szabályai szerint engedélyezett pénzügyi vállalkozás a 9. § (4) bekezdésében meghatározott jegyzett t őke
előírásnak 1998. december 31-ig köteles eleget tenni.
(3) Az a vállalkozás, amely a hatálybalépéskor nem az Állami Bankfelügyelet által kiadott engedéllyel
rendelkezik valamely, e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi
szolgáltatási tevékenység végzésére, engedélyét a törvény hatálybalépésétől számított kilencven napon belül
köteles a Felügyelet részére megküldeni.
(4) A hatálybalépéskor már működő vagy a hatálybalépést követően a 221. § (1) bekezdése alapján a Pit.
szabályai szerint engedélyezett pénzügyi vállalkozás 1998. december 31-ig köteles eleget tenni az e
törvényben a pénzügyi vállalkozásra vonatkozó szabályoknak, és ezt a Felügyelet által előírt módon igazolni.
A törvényi előírásoknak meg nem felelő vállalkozás pénzügyi szolgáltatási tevékenységet 1999. január 1-
jétől kezdődően nem végezhet.
(5) A hatálybalépéskor pénzváltási engedéllyel rendelkező egyéni vállalkozó korábbi engedélye alapján a
pénzváltási tevékenységet 1997. december 31-ig folytathatja.
(6) Ha a hatálybalépéskor a hitelintézet - a Felügyelet engedélyével - írásbeli szerződés alapján a 3. § (1)
bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzésére vonatkozó jogosultságát más
pénzügyi intézmény vagy pénzügyi intézménynek nem minősülő jogi személy útján gyakorolja, e
jogosultságát 1997. december 31. után akkor gyakorolhatja, ha a megbízott (bizományos)
a) pénzügyi intézmény eleget tett az e törvényben meghatározott követelményeknek,
b) pénzügyi intézménynek nem minősülő jogi személy eleget tett a 19. §-ban meghatározott
követelménynek.
233. § (1) Az 1993. június 30-át megelőzően kötött betétszerződések alapján elhelyezett - külön
jogszabályban meghatározott állami garanciával (helytállással) biztosított - betétekbe az 1993. június 30-át
követően teljesített új befizetés e törvény rendelkezéseinek megfelelően - az Alap által - biztosított.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott betétekből a kifizetéseket minden esetben a legrégebben befizetett
összegből kell teljesíteni.
234. § (1) A hatálybalépéskor részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény részvényeit a 42.
§-ban foglaltaknak megfelelően 1998. június 30-ig köteles névre szóló részvényekké átalakítani.
(2) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény igazgatósága a részvénykönyv adatait a
43. §-ban foglaltak szerint 1998. június 30-ig köteles kiegészíteni.
(3) A hatálybalépéskor már működő vagy a hatálybalépést követően a 221. § (1) bekezdése alapján a Pit.
szabályai szerint engedélyezett hitelintézetek - a szövetkezeti hitelintézetek kivételével - a 44. § (5) bekezdés
b) pontjában meghatározott követelményeknek 1998. január 1-jéig kötelesek megfelelni.
(4) Az a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely a hatálybalépéskor kiegészítő
pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik, 1998. december 31-ig
köteles e tevékenység végzésére jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságot létrehozni, vagy ilyen
társasággá átalakulni.
(5) A hatálybalépést követően a 221. § (4) bekezdésben említett jogszabály alapján betét elfogadásra,
hitelnyújtásra vonatkozó új szerződés nem köthető, a már megkötött szerződésekre befizetett összegek
visszafizetését legkésőbb a hatálybalépést követő háromszázhatvanötödik napon meg kell kezdeni.
235. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a 3. § (1) bekezdésének a)-c) és e)-n) pontjában, valamint a 3. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában
meghatározott szolgáltatások végzésére, valamint a szolgáltatások nyújtása során kötött szerződések kötelező
tartalmi elemeire,
b) a 3. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott szolgáltatás vonatkozásában - ideértve az MNB
által nyújtott pénzforgalmi szolgáltatást is - a számla megnyitására, a számla feletti rendelkezésre, a
rendelkezés korlátozására vonatkozó követelményeket, továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes államok közötti átutalások külön szabályaira, valamint a szolgáltatások nyújtása
során kötött szerződések kötelező tartalmi elemeire,
c) a betéti kamat számítására és közzétételére,
d) a teljes hiteldíj számítására és közzétételére,
e) a 3. § (1) bekezdésében, valamint a 3. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott pénzügyi
szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek folytatásához szükséges személyi és
tárgyi feltételekre,
f) a devizaárfolyam-kockázat fedezetére szükséges tőkekövetelmény megállapítására
vonatkozó részletes szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy
rendeletben állapítsa meg:
 a) a fizetőképességi mutató (szolvencia ráta) és az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységekből
származó kockázatoknak megfelelő szavatoló tőke szükséglet számítására,
b) a kintlevőségek, befektetések, a mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének, illetőleg
értékelésének szempontjaira,
c)
d)-e)
f) a belső ellenőrzési rendszerekre, illetőleg eljárásokra,
g) a Felügyeletnek szolgáltatandó rendszeres jelentések tartalmára, formájára, a jelentésadás módjára és
időpontjára,
h)
i)
j) a kockázatok megállapítására, elemzésére, értékelésére, behatárolására, kezelésére és csökkentésére, a
kockázatvállalás ellenőrzésére,
k)
l) a deviza nyitott pozícióra,
m) a tőkemegfelelési és tőkeszükségleti követelményeknek konszolidált módon való megfelelésre,
n) az igazgatási-szolgáltatási díjra,
o) az országkockázat tőkekövetelményére,
p) a banki értékesítői, az értékpapír értékesítői, a szakképesített banktisztviselői és a befektetési
tanácsadói képesítés szakmai és vizsgakövetelményeire
q)
r) a pénzügyi konglomerátumra vonatkozó kiegészítő felügyeleti szintű számítások módjára, tartalmára,
szerkezetére és gyakoriságára
vonatkozó részletes szabályokat.
(3)

Módosuló jogszabályok

236. §
237. § (1)
(2)
238. §
239. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
240. § Az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény
mellékletében a „Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: pénzügyminiszter” rész kiegészül a „Magyar
Fejlesztési Bank Rt. 100%” szövegrésszel.
241. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg, ahol jogszabály „pénzintézetet” említ, a továbbiakban
„hitelintézetet”, ahol „pénzintézeti tevékenységet” említ, a továbbiakban „pénzügyi szolgáltatási
tevékenységet” kell érteni.
(2) Ahol jogszabály „pénzintézeti tevékenységet is végző egyéb jogi személy”-t említ, helyette „pénzügyi
vállalkozást” kell érteni.
(3) Ahol jogszabály szakosított hitelintézetet említ, ott a külön törvényben meghatározott szakosított
hitelintézetet kell érteni.
(4) Ahol jogszabály a pénzintézeti törvényre utal, ezen a továbbiakban a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló törvényt kell érteni.
(5) Ahol e törvény jogszabályra utal, azon az 1997. január 1. után még hatályban maradó bankfelügyeleti
rendelkezéseket is érteni kell.
(6)
(7) Ahol e törvény alapítást, alapítót és alapító okiratot említ, azon a létesítést, a létesítőt és a létesítő
okiratot is érteni kell.
242. § E törvény - a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás
létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló
1994. évi I. törvény alapján - az Európai Közösségek szabályaihoz való közeledés érdekében a 6. számú
mellékletben felsorolt irányelveket vette figyelembe.
243. § E törvény - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény, a fogyasztóvédelemről szóló
1997. évi CLV. törvény, valamint ezen törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok irányadó
rendelkezéseivel együtt - a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás
létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a
megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a 6. számú
mellékletben felsorolt jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez

A törvény hatálya alól kivett nemzetközi pénzügyi intézmények

1. Afrikai Fejlesztési Bank

2. Amerika-közi Fejlesztési Bank
3. Amerika-közi Befektetési Társaság
4. Ázsiai Fejlesztési Bank
5. Európai Beruházási Alap
6. Európai Beruházási Bank
7. Európa Tanács Fejlesztési Bankja
8. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
9. Északi Beruházási Bank
10. Karibi Fejlesztési Bank
11. Nemzetközi Beruházás-biztosítási Ügynökség
12. Nemzetközi Pénzügyi Társaság
13. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
14. Nemzetközi Valuta Alap

2. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez

Értelmező rendelkezések

I. Pénzügyi szolgáltatások

1.
2. Betét: a Ptk. szerinti betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a
bankszámlaszerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is.
3. Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg
előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként
rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül - visszafizetni. Szövetkezet
esetében a tagi kölcsön elfogadása is betétgyűjtésnek minősül, ha annak mértéke meghaladja a
szövetkezetekre vonatkozó törvényben meghatározott korlátot. Nem minősül betétgyűjtésnek az olyan jegy,
kártya vagy egyéb tanúsítvány kibocsátása, amely kizárólag a kibocsátó árujának, szolgáltatásának vásárlása,
illetve igénybevétele során fizetőeszközként használható. Nem minősül visszafizetendő pénzeszköz
nyilvánosságtól történő gyűjtésének a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és korlátokkal
történő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátás.
4. Hitelreferencia-szolgáltatás:
a) banktitkot nem sértő bankinformáció díjazás ellenében történő nyújtása vagy
b) a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő adatkezelés.
5.1 Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz:
a) a csekk,
b) az elektronikus pénzeszköz,
c) olyan dolog, amely az ügyfél számára lehetővé teszi, hogy a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló
valamely pénzkövetelésével rendelkezzék, illetőleg annak terhére készpénzt vegyen fel, vagy áruk, illetőleg
szolgáltatások ellenértékét az eladónak vagy a szolgáltatónak kiegyenlítse.
5.2 Elektronikus pénz: készpénz átvétele illetőleg számlapénz átutalása ellenében kibocsátott elektronikus
pénzeszközön tárolt pénzérték, amelyet elektronikus fizetés céljából a kibocsátón kívül más is elfogad.
5.3 Elektronikus pénzeszköz: olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - így különösen értéktároló
kártya, számítógép memória - amely az elektronikus pénz tárolására szolgál és amellyel az ügyfél
közvetlenül végezhet fizetési műveleteket.
 5.4 Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása: szerződés alapján a készpénz-helyettesítő fizetési
eszköznek az ügyfél rendelkezésére bocsátása.
5.5 Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás: a készpénz-
helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására, kezelésére és használatára vonatkozó jogszabályok alapján
nyújtott, illetőleg az ügyféllel, valamint az eladóval vagy a szolgáltatóval kötött szerződésben a kibocsátó
által elvállalt szolgáltatások összessége.
Nem minősül készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos szolgáltatásnak a készpénz-helyettesítő
fizetési eszköz használatával összefüggő elszámolás forgalom lebonyolítása.
6. Letéti szolgáltatás (pénzletétkezelés): pénzösszegek az ügyfél megbízásából, elkülönített letéti számlán
kamatra vagy kamat nélkül történő elhelyezése és kezelése, külön jogszabályban rögzített feltételek szerint.
7. Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak részére történő vagyonkezelés: az Önkéntes Kölcsönös
Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény alapján működő önkéntes pénztárakkal kötött
szerződés alapján, az abban meghatározott feltételek mellett a pénztár vagyonával kapcsolatos tulajdonosi
jogok meghatározott körben történő gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, így különösen egyes
vagyontárgyak működtetése és a befektetett eszközök értékesítése és ismételt befektetése a vagyon
gyarapítása érdekében.
A magánnyugdíjpénztárak részére történő vagyonkezelés: a magánnyugdíjról és a
magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény alapján működő pénztárakkal kötött szerződés
alapján a pénztár vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok meghatározott körben történő gyakorlása és
kötelezettségek teljesítése, így különösen egyes vagyontárgyak működtetése és a befektetett eszközök
értékesítése és ismételt befektetése a vagyon gyarapítása érdekében.
8. Pénzfeldolgozási tevékenység: bankjegyek és pénzérmék tételes megszámlálása, valódiság és
forgalomképesség szempontjából történő ellenőrzése, továbbá az újra forgalomba hozható bankjegykötegek
és pénzérmetételek kialakítása.
9. Pénzforgalmi szolgáltatás: külön jogszabály szerint a pénzforgalom körében nyújtott szolgáltatások
összessége, ideértve elsősorban a pénzforgalmi számlavezetést, a fizetési megbízások teljesítését, továbbá a
nemzetközi fizetési forgalom lebonyolítását.
10. Hitel és pénzkölcsön nyújtása:
10.1. Hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott
hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelintézet kötelezettségvállalása
meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet
végzésére.
10.2. Pénzkölcsönnyújtás
a) a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg
rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy
anélkül - köteles visszafizetni;
b) követelésnek - az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő - megvásárlása,
megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a
követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi;
c) minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik
és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául
szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem
lehet;
d) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló külön törvény szerinti önálló zálogjog vásárlása és
egyidejű eladása útján végzett tevékenység;
e) zálogkölcsön nyújtása.
10.3. A hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a hitelképesség
vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, a folyósított kölcsönök nyilvántartásával,
figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja.
10.4. Nem minősül pénzkölcsön nyújtásának
a) a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal - esetileg - adott kölcsön,
b) az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes
személyek által e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy előleg, ide nem értve a hitelintézet
által kötött ilyen ügyleteket,
c) a biztosítóintézet által az életbiztosítási kötvény tulajdonosának nyújtott kötvénykölcsön,
d) az önkormányzat által adott lakáscélú vagy szociális kölcsön,
e)
f) anyavállalatnak leányvállalatokkal, illetőleg ez utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása
érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen
ügyletet.
 11. Pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog
tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy
azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül
kimutatásra. A használatba adással a lízingbevevő
a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,
b) a hasznok szedésére jogosulttá válik,
c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),
d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes
tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a
dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a
lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába és könyveibe. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj
tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -,
valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését.
Nem minősül pénzügyi lízingnek az anyavállalat és a leányvállalata közötti lízing, ide nem értve a
pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletet.
12. Pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység):
a) pénzügyi intézmény javára, nevében, felelősségére és kockázatára folytatott tevékenység, amelynek
célja a pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási
tevékenységének megbízási szerződés keretében történő végzése,
b) pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének
elősegítése érdekében végzett tevékenység, amelynek során az ügyfél pénzét, illetve eszközét nem kezelik és
a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak.
13. Pénzügyi ügynöki tevékenység bankközi piacon: bankközi piaci résztvevők közötti forint-, illetve
devizahitel- és betétügylet, deviza-adásvétel közvetítése annak érdekében, hogy a hitelintézetek, továbbá más
bankközi piaci résztvevők az erre irányuló jogügyleteket egymással közvetlenül megkössék.
14. Pénzváltási tevékenység: külföldi fizetőeszközök adásvétele a törvényes fizetési eszköz ellenében,
valamint külföldi fizetési eszközök adásvétele külföldi fizetési eszközök ellenében. Nem minősül pénzváltási
tevékenységnek a külföldi pénznemre szóló, forgalomban lévő vagy forgalomban lévőre még átcserélhető
pénzérmék és bankjegyek numizmatikai célú forgalmazása, valamint belkereskedelemben az áruval, illetőleg
szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetések teljesítése.
15. Széfszolgáltatás: az ügyféllel kötött megállapodás alapján, az ügyfél számára - állandóan őrzött -
helyiségben széf rendelkezésre bocsátása, melybe értékeit az ügyfél maga helyezi el és veszi ki.
16. Készpénzátutalás: pénz átutalása - bankszámla nyitása nélkül - természetes személy megbízása
alapján természetes személy részére valuta vagy forint befizetésével külföldre vagy belföldre, azzal, hogy a
pénz befizetése, illetőleg kifizetése a készpénz-átutalási rendszerben részt vevők erre engedélyezett
helyiségében történik; az összeg kifizetése a kifizetést teljesítő, a rendszerben részt vevő általi
megelőlegezésével, s a befizetést fogadó, a rendszerben részt vevővel, illetőleg a rendszerrel történő utólagos
elszámolással bonyolódik le.
17. Kollektív befektetés: meghatározott szabályok alapján befektetési eszközökbe, tőzsdei termékekbe
vagy ingatlanokba történő befektetés céljából a befektetők általános megbízása alapján nyilvánosan vagy
zártkörűen létrehozott és a befektetők érdekében működtetett vagyon.
18. Elszámolásforgalom: hitelintézetek, MNB, valamint más, az elszámolási rendszerek szabályzata
szerint az elszámolási rendszerben részvételre jogosult szervezet közötti, saját és az ügyfelek megbízásából
származó fizetési forgalom lebonyolítása, ideértve a fizetési üzenetek ellenőrzését, továbbítását távközlési
hálózat igénybevételével, a résztvevők közötti tartozások és követelések megállapítását és a pénzügyi
kockázatok kezelését.

II. Az összevont alapú, valamint a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó

fogalommeghatározások

1. Ellenőrző befolyás: az Szmt. szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás, illetőleg
egy személy és egy vállalkozás között fennálló olyan kapcsolat, amelynek alapján
a) a befolyással rendelkező személy dönthet a vállalkozás nyereségének felosztásáról, nyereségének vagy
veszteségének más vállalkozáshoz való átcsoportosításáról, stratégiájáról, üzletpolitikájáról vagy értékesítési
politikájáról, vagy
b) lehetővé válik - függetlenül attól, hogy a megállapodást alapszabályban (alapító okiratban) vagy más
írásos szerződésben rögzítették - a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való
összehangolása valamely közös cél érdekében, vagy
 c) a közös irányítás az igazgatóság, a felügyelő bizottság, az ügyvezetés részben (de a döntésekhez
szükséges többséget kitevő) vagy teljesen azonos összetételén keresztül valósul meg, vagy
d) a befolyással rendelkező személy tőkekapcsolat nélkül gyakorol jelentős befolyást egy másik
vállalkozás működésére.
2. Járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek elsődleges tevékenysége, hogy hitelintézet számára
végez üzletszerű tevékenységet kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást,
pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást.
3. Pénzügyi holding társaság: olyan - vegyes pénzügyi holding társaságnak nem minősülő - pénzügyi
vállalkozás, amelynek leányvállalata kizárólag vagy döntően hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy
befektetési vállalkozás, és legalább egy hitelintézet, illetőleg befektetési vállalkozás leányvállalata van.
4. Részesedési viszony: egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan - ellenőrző befolyásnak nem
minősülő - kapcsolat, amelynek alapján a személy - közvetlenül vagy közvetett módon - a szavazati jogok
vagy a tulajdoni hányad legalább húsz százalékát birtokolja. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt.
vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy az Szmt. hatálya alá tartozik-e.
5. Szoros kapcsolat: két vagy több természetes vagy jogi személy között fennálló ellenőrző befolyásnak
vagy részesedési viszonynak minősülő kapcsolat. Ha egy személy olyan személlyel áll ellenőrző befolyásnak
minősülő kapcsolatban, amely maga is ellenőrző befolyást gyakorol egy harmadik személyre, akkor e
harmadik személyt is a legfelső szinten lévővel szoros kapcsolatban állónak kell tekinteni. Szoros kapcsolat
jön létre két vagy több személy között is, ha ugyanazon személyek ellenőrző befolyása alatt állnak.
6. Vegyes tevékenységű holding társaság: olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, pénzügyi
holding társaságnak és vegyes pénzügyi holding társaságnak nem minősülő vállalkozás, amelynek legalább
egy hitelintézet leányvállalata van.
7. Szabályozott vállalkozás: hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy biztosító.
8. Pénzügyi ágazat: a banki ágazat, a befektetési szolgáltatási ágazat, a biztosítási szolgáltatási ágazat,
illetőleg a vegyes pénzügyi holding társaság.
9. Banki ágazat: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, illetőleg járulékos vállalkozás.
10. Befektetési szolgáltatási ágazat: befektetési vállalkozás.
11. Biztosítási szolgáltatási ágazat: biztosító, viszontbiztosító, illetőleg biztosítói holding társaság.
12. Vegyes pénzügyi holding társaság: olyan anyavállalat, amely nem szabályozott vállalkozás, és
leányvállalataival - amelyek között van egy, az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező
szabályozott vállalkozás -, valamint más vállalkozásaival együtt pénzügyi konglomerátumot alkot.
13. Csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon
vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy
részesedési viszonnyal rendelkezik.
14. Érintett felügyeleti hatóság:
a) a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának felügyeletét ellátó tagállami felügyeleti
hatóság, vagy
b) a 96/K. § szerinti koordinátor, vagy
c) az a) és b) pontokban megjelölt felügyeleti hatóságok által kijelölt érdekelt hatóság, ha a pénzügyi
konglomerátumnak az érdekelt felügyeleti hatóság tagállamában lévő piaci részesedése eléri az öt százalékot,
és az érdekelt felügyeleti hatóság által engedélyezett szabályozott vállalkozás a pénzügyi konglomerátumon
belül jelentős.
15. Biztosító: a Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 10. pontja szerinti biztosító és a Bit. 3. §-a (1) bekezdésének
23. pontja szerinti harmadik országbeli biztosító.

III. Egyéb meghatározások

1. Befektetés: az ingatlan, az ingó dolog, a vagyoni értékű jog, illetve a vállalkozásokban fennálló
részesedés (részvény, üzletrész, tagsági viszony stb.), valamint a más pénzügyi vállalkozás részére nyújtott
alárendelt kölcsöntőke.
2. Befolyásoló részesedés: egy személy olyan közvetlen és közvetett tulajdona egy vállalkozásban,
illetőleg egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy
a) összességében a tulajdoni hányad, illetőleg a szavazati jogok legalább tíz százalékát birtokolja,
b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületei tagjainak legalább húsz
százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, illetőleg
c) alapszabály, alapító okirat vagy szerződés alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás
működésére.
3-4.
5. Fogyasztási kölcsön: a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához,
illetve szolgáltatások igénybevételéhez - a természetes személy részére - nyújtott kölcsön és a felhasználási
célhoz nem kötött kölcsön, ha a kölcsönt a természetes személy nem üzletszerű tevékenysége keretében veszi
igénybe.
6. Jegyzett tőke: az Szmt. 35. §-ának (3) bekezdése szerint meghatározott tőke.
7. Kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) az elfogadott betét vagy az igénybe vett
kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a betét- vagy kölcsönösszeg százalékában meghatározott,
időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék.
8. Korrigált mérlegfőösszeg: külön jogszabályban meghatározott, kockázati tényezők figyelembevételével
súlyozott szorzószámok alapján kiszámított eszközök és mérlegen kívüli tételek összege.
9. Közvetlen banküzemi célt szolgáló vállalkozás: egy vagy több hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás
üzemviteléhez, zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen fejlesztést, beszerzést, értékesítést, ipari
szolgáltatást és termékelőállítást végző, illetve biztonsági feladatokat ellátó vállalkozás.
10.1. Kockázat, illetőleg kockázatvállalás:
a) a kölcsön nyújtása, ideértve az adósságra kibocsátott, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
megvásárlását is;
b) a váltó és csekk, valamint egyéb kötelezvény leszámítolása;
c) a hitelintézet által adott bankgarancia, bankkezesség és az egyéb biztosíték, ideértve a hitelintézet
bármilyen más, jövőbeni vagy függő kötelezettségét, vállalt garanciáját, kezességét, illetve az ezekre nyújtott
egyéb bankári biztosítékot is;
d) a hitelintézet által vállalt minden olyan kötelezettség, amellyel a hitelintézet ellenszolgáltatás fejében
átruházott pénzkövetelés teljesítéséért jótáll, vagy vállalja, hogy a vevő követelésére azt visszavásárolja;
e) a hitelintézetnek bármely vállalkozásában szerzett részesedése, függetlenül a részesedés birtoklásának
időtartamától;
f) a hitelintézet által megvásárolt pénzkövetelés, valamint
g) a pénzügyi lízing nyújtása;
h) más hitelintézetnél elhelyezett betét, ide nem értve a jegybanki kötelező tartalék előírást a levelező
bankon keresztül teljesítő hitelintézetek által elhelyezett kötelező tartalék összegét.
10.2. A 79. § alkalmazásában nem minősül kockázatvállalásnak
a) mindazon tétel, amelyet a szavatoló tőke kiszámítása során a prudenciális előírások túllépése miatt a
hitelintézet a szavatoló tőkéből levont;
b) valutában bonyolított ügyletek esetében a fizetést követő negyvennyolc órát meg nem haladóan
fennálló követelés;
c) értékpapír adásvételi ügyletek esetében a fizetést vagy az értékpapír leszállítását követő öt munkanapot
meg nem haladóan fennálló követelés;
d) az „A” zónába tartozó országban székhellyel rendelkező más hitelintézettel szemben vállalt egy évet
meg nem haladó kockázatvállalás, ha az nem része a kötelezett hitelintézet szavatoló tőkéjének.
11. Közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv 685. §-ának b) pontjában meghatározott személy.
12. Közvetett tulajdon: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetőleg szavazati jogának a vállalkozásban
tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a 4. számú melléklet
alkalmazásában: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán, illetőleg szavazati jogán keresztül történő birtoklása
vagy gyakorlása.
13. Lakossági kölcsön: a fogyasztási kölcsön, valamint a lakás, illetőleg üdülő vagy egyéb ingatlan
vásárlására, építésére, felújítására, bővítésére, korszerűsítésére, továbbá közműfejlesztésre a természetes
személy által igénybe vehető kölcsön.
14. Likvid eszköz: pénz, illetőleg az azonnal pénzzé tehető eszközök összessége.
15. Mérlegfőösszeg: a számviteli jogszabályok által ilyenként meghatározott összeg.
16. Nettó érték: kizárólag a 79. § (2) és (7) bekezdés, a 83. § (1)-(3) bekezdés, valamint a 85. § (1)
bekezdés alkalmazásában az adott eszközből, illetve kötelezettségvállalásból kifolyólag fennálló
kockázatvállalás könyv szerinti bruttó értékének (az eszközök bekerülési értékének, illetve a
kötelezettségvállalás szerződés szerinti értékének) az elszámolt értékvesztéssel, értékcsökkenéssel, illetőleg a
megképzett kockázati céltartalékkal csökkentett összege.
17. Szavatoló tőke: a hitelintézetnek a számviteli jogszabályok által meghatározott saját tőkéje és azok a
források, amelyek a hitelintézettel szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként bevonhatók.
18. Személy: a természetes személy, a jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaság.
19. Fizetőképességi mutató (szolvencia ráta): a fizetőképesség mérését szolgáló összetett mutatószám,
amelyet a szavatoló tőke összege (számláló) és a korrigált mérlegfőösszeg (nevező) aránya fejez ki.
20. Ügyfélcsoport (kapcsolatban álló ügyfelek csoportja): két vagy több ügyfél, akikkel szemben a
hitelintézet (vagy azon vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed) kockázatot vállalt és ez
egyetlen kockázatnak minősül, mert
 a) az egyik ügyfél közvetve vagy közvetlenül az Szmt. 3. § (2) bekezdésének 1. pontja szerinti
meghatározó befolyást gyakorol a csoport másik tagja felett,
b) az ügyfelek olyan kapcsolatban állnak egymással, hogy ha az egyiknél pénzügyi problémák merülnek
fel, valószínűsíthető, hogy a másik is visszafizetési nehézségekkel kénytelen számolni; ilyen kapcsolatnak
számít különösen a
1. kezesség, készfizető kezesség, garanciák és egyéb biztosíték,
2. jogszabályon vagy szerződésen alapuló korlátlan és egyetemleges felelősség,
3. közvetlen kereskedelmi függőség, amelyet rövid távon nem lehet megszüntetni, illetőleg más üzleti
kapcsolattal helyettesíteni,
4. közeli hozzátartozói viszony közös háztartásban élő hozzátartozók esetén.
21. Ügyvezető: a pénzügyi intézmény igazgatósága által megválasztott, a pénzügyi intézménnyel
munkaviszonyban álló elnöke, a pénzügyi intézmény vezetésére kinevezett, a hitelintézettel vagy pénzügyi
vállalkozással munkaviszonyban álló első számú vezető, valamint e vezető valamennyi helyettese.
22. Üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett - előre egyedileg
meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló - rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység.
23. Vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság és az egyéni vállalkozás. Kétség esetén a vállalkozás jelleget vélelmezni kell.
24. Veszteségmérséklő tevékenység: a hitelintézet minden olyan - nem üzletszerű - tevékenysége, melynek
célja a kockázatvállalással kapcsolatos, már megállapított veszteség csökkentése.
25. Vezető állású személy:
a) részvénytársasági formában működő bank és szakosított hitelintézet esetén az igazgatóság, a felügyelő
bizottság elnöke, tagja és az ügyvezető;
b) szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelő
bizottság elnöke és az ügyvezető;
c) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az igazgatóság
elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető;
d) fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi pénzügyi intézmény által kinevezett személy és annak
közvetlen helyettese.
26. Eszköz fenntartási mutató: olyan százalék formájában kifejezett hányados, amelynek számlálójában a
fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény Magyarországon meglévő pénzeszközeinek, a
tulajdonában álló és harminc napon belül készpénzzé tehető értékpapírok piaci értékének, valamint
problémamentes vagy külön figyelendőnek minősített hiteleinek és befektetéseinek összege, nevezőjében
pedig a fióktelep Magyarországon vállalt kötelezettségei szerepelnek.
27. Főiroda: az a hely, ahol a pénzügyi intézmény főtevékenységét végzi, és ahol a központi
döntéshozatal történik.
28. Dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez a létesítő által tartósan, korlátlanul,
tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke.
29. Felügyeleti hatóság: a külföldi pénzügyi intézmény tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi
szervezet.
30. Kereskedési könyv: a Tpt.-ben ilyenként szabályozott nyilvántartás.
31. Külföldi hitelintézet: az a hitelintézet, amelynek székhelye Magyarországon kívül van.
32. Külföldi pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi vállalkozás, amelynek székhelye Magyarországon kívül
van.
33. Külföldi pénzügyi intézmény: a külföldi hitelintézet és a külföldi pénzügyi vállalkozás.
34. Arany kereskedelmi ügylet: a színaranyra (arany, amelynek finomsága legalább 995/1000), továbbá -
aranytartalmára tekintet nélkül - a rúdaranyra és az aranytömbre, valamint a forgalomban nem lévő arany
pénzérmére és - numizmatikai céllal - a forgalomban lévő arany pénzérmére kötött ügylet.
35.
36. Sorban állás: a hitelintézetek által vezetett folyószámlára, bankszámlára érkező jogszerű
rendelkezések (megbízások, megkeresések) fedezethiány miatt történő nem teljesítése (függőben tartása) és a
megbízás várakozási sorba helyezése a hatályos pénzforgalmi szabályok szerint, a jövőbeni teljesítés
céljából. Nem tartozik ezen fogalmi körbe azon eljárás, amely szerint a bankszámla szerződésben foglaltak
alapján a számlatulajdonos saját elhatározásból, az ütemezett fizetések céljából, a beérkezett rendelkezések
tervszerű teljesítése érdekében sorba helyezésre ad megbízást a hitelintézetnek.
37. Sorban álló számla: olyan bankszámla, amellyel szemben benyújtott és fedezethiány miatt függőben
tartott (sorba állított) rendelkezéseket tart a hitelintézet nyilván.
38. Anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást
gyakorol.
 39. Leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző
befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell
tekinteni.
40. Közös vezetésű vállalat: az Szmt. meghatározása szerinti közös vezetésű vállalat.
41. Kiszervezés: ha a hitelintézet a pénzügyi-, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez
kapcsolódó, illetőleg jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés,
adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres
elvégzésére tőle szervezetileg független személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági
társasággal kizárólagos szerződést köt.
42. „A” zónába tartozó ország: minden ország, amely teljes jogú tagja a Gazdasági Együttműködési és
Fejlesztési Szervezetnek vagy az Európai Uniónak, vagy amely speciális megállapodást kötött arra, hogy
hitelt nyújtson a Nemzetközi Valuta Alapnak annak Általános Kölcsönnyújtási Megállapodása szerint, és
amely a megelőző öt év során hitelfelvételből származó külső adósságát nem ütemezte át, illetőleg nem
függesztette fel.
43. Határon átnyúló szolgáltatás: a pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása nem a
szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény székhelyével, telephelyével, főirodájával, fióktelepével azonos
országban történik, és a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél telephelye, állandó lakóhelye sem abban az
országban van, amelyben a szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény székhelye, telephelye, főirodája,
fióktelepe.
44. Harmadik országbeli hitelintézet: az a hitelintézet, amely a székhely állam szerinti jogszabályi
rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik olyan tevékenységek végzésére, amelyek
megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdése a), b), d) vagy e) pontjában foglaltaknak, és amelynek székhelye nem
az Európai Unió tagállamában van.
45. Harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi vállalkozás, amely a székhely állam szerinti
jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik egy vagy több olyan tevékenység
végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és f)-l) pontjában, valamint a (2)
bekezdésében foglaltaknak, és amelynek székhelye nem az Európai Unió tagállamában van.
46. Harmadik országbeli pénzügyi intézmény: a harmadik országbeli hitelintézet és a harmadik országbeli
pénzügyi vállalkozás.
47. Az Európai Közösségek, az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai
Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térség tagállamát kell érteni.

IV. Kizárólag a IV. Részre vonatkozó fogalommeghatározások

1. Betét: e melléklet I/2. pontja szerinti betét, valamint hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír, ide nem értve
a) a hitelintézetnél más hitelintézet által elhelyezett betétet,
b) jelzálog-hitelintézet által - külön jogszabály szerint - kibocsátott jelzáloglevelet,
c) az alárendelt kölcsöntőkét, alapvető kölcsöntőkét, járulékos kölcsöntőkét,
d) a kiegészítő alárendelt kölcsöntőkét,
e) szövetkezeti hitelintézetnél a szövetkezeti tagi hozzájárulást.
2. Betétes: akinek a betét a nevére szól, vagy - kizárólag a nem névre szóló betétek esetében - aki a
betétokiratot felmutatja.
3. Rendelkezésre jogosult személy: aki a betét tulajdonosa, vagy, ha nem tulajdonosa a betétnek, aki a
tulajdonos rendelkezése alapján korlátozással vagy anélkül rendelkezhet a betét fölött.
4. Kedvezményezett: a betét tulajdonosa vagy a betétes által kedvezményezettként a hitelintézetnek
írásban bejelentett személy.
5. Közös betét: a közösségi betét kivételével az olyan betét, amelynek több tulajdonosa van (több személy
nevére szól).
6. Kártalanításra jogosult személy: a betétes. Kivételt képeznek azok a betétek, amelyek szerződéses
feltételei ettől eltérő megállapodást tartalmaznak. Nem minősül kártalanításra jogosult személynek az a
személy, aki a betét tulajdonosának rendelkezése alapján rendelkezik a betét fölött a betét befagyása
pillanatában, de egyébként sem tulajdonosa, sem kedvezményezettje a betétnek.
7. Befagyott betét: az olyan betét, amelyre a hitelintézet nem képes a jogszabályi rendelkezések vagy a
szerződéses kikötések szerinti esedékességet követő öt munkanapon belül a kifizetést teljesíteni.
8. Névre szóló betét: Az a betét, amelynek tulajdonosa a betétszerződés, a takarékbetét-szerződés vagy a
bankszámlaszerződésben feltüntetett azonosító adatok alapján egyértelműen azonosítható.
9. Közösségi betét: a társasházak, lakásszövetkezetek, iskolai takarékossági csoportok, építőközösségek
betétei.
 V. A XX/A. Fejezetre vonatkozó fogalommeghatározások

1. Nyilvántartott: valamennyi olyan természetes személy, illetve vállalkozás, akinek vagy amelynek
referenciaadatait a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás kezeli.
2. Referenciaadat: bármely olyan adat, ideértve a nyilvántartott személyazonosító adatait is, amelyet a
központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás e törvény alapján kezelhet.
3. Referenciaadat-szolgáltató: a 3. § (1) bekezdésének b)-c), illetve e)-f) pontjában foglalt tevékenységek
legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, a Diákhitel Központ, a kizárólag garanciavállalással, illetőleg
készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy, a Tpt. 81. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt
tevékenységet végző befektetési társaság, valamint a Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 37. pontjában foglalt
tevékenységet végző befektetési szolgáltató, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi
értéktár és biztosító.
4. Vállalkozás: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet és az
egyéni vállalkozó, ide nem értve a referenciaadat-szolgáltatót.

3. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez

I. Az azonosító adatok

1. Természetes személy személyazonosító és lakcím adatai: név, születési név, anyja neve, születési hely,
idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma, egyéb, a személyazonosság
igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
szerint alkalmas igazolvány száma.
2. A pénzügyi intézményt, céget, elfogadót azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és
fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása.
3-5.

II. A központi hitelinformációs rendszerben nyilvántartható adatok

1. Természetes személyekkel kapcsolatban nyilvántartható adatok:

1.1 azonosító adatok:
a) név,
b) születési név,
c) születési idő, hely,
d) anyja születési neve,
e) személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi
adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma,
f) lakcím,
g) levelezési cím.
1.2 a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és e)-f) pontjában meghatározott szolgáltatásra, valamint a hallgatói
hitelre vonatkozó szerződési adatok:
a) a szerződés típusa és azonosítója (száma),
b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,
c) a szerződés összege és devizaneme,
d) a 130/C. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja,
e) a 130/C. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem
fizetett tartozás összege,
f) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja,
g) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés.
1.3 a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és e)-f) pontjában foglalt szolgáltatásra vonatkozó szerződés, valamint a
külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződés kezdeményezésére vonatkozó adatok:
a) az igénylés elutasításának időpontja, indoka,
b) okirati bizonyítékok,
c) perre utaló megjegyzés.
1.4 a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kapcsolatos adatok:
a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz típusa és azonosítója (száma),
b) a letiltás időpontja,
 c) a letiltott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel végrehajtott műveletek időpontja, száma, összege,
d) a jogosulatlan felhasználások száma,
e) az okozott kár összege,
f) a bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja,
g) perre utaló megjegyzés.
2. Vállalkozásokkal kapcsolatban nyilvántartható adatok:
2.1 azonosító adatok:
a) cégnév, név,
b) székhely,
c) cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám,
d) adószám.
2.2 a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és e)-f) pontjában foglalt szolgáltatásra vonatkozó szerződési adatok:
a) a szerződés típusa és azonosítója (száma),
b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,
c) a szerződés megszűnésének módja,
d) a szerződés összege és devizaneme,
e) a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege,
f) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja,
g) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés.
2.3 azon bankszámlákkal kapcsolatos adatok, amelyeken sorba állított követeléseket tartottak nyilván:
a) a szerződés azonosítója (száma),
b) a bankszámla száma,
c) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,
d) a sorba állított követelések összege és devizaneme,
e) a követelések sorba állításának kezdő és megszűnési időpontja,
f) perre utaló megjegyzés,
2.4 a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésre vonatkozó adatok:
a) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének, felfüggesztésének időpontja,
b) perre utaló megjegyzés.

4. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez

A közvetett tulajdon kiszámítása

E törvény alkalmazásában a közvetett tulajdon számításának szabályai:

1. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal rendelkezőnek a köztes
vállalkozásban (2. számú melléklet III/12. pont) fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell
szorozni a köztes vállalkozásnak a vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal,
amelyik a nagyobb. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot
meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.
2. Természetes személy esetében a természetes személynek a közeli hozzátartozóival együtt birtokolt,
illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.
3. A szavazati jogot a tulajdoni hányaddal azonos módon kell számításba venni.
4-5.
6.

5. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez

A szavatoló tőke számítása

1. A hitelintézet szavatoló tőkéje alapvető, járulékos és kiegészítő tőkéből áll.

2. Az alapvető tőke a 3-4. pontban meghatározott pozitív és negatív összetevők 5-7. pontban foglaltak
figyelembevételével számított összege.
3. Az alapvető tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:
a) jegyzett tőke,
b) tőketartalék,
c) lekötött tartalékból a fel nem osztható szövetkezeti vagyonrész,
d) általános tartalék,
 e) általános kockázati céltartalék a korrigált mérlegfőösszeg 1,25%-áig,
f) eredménytartalék, ha pozitív,
g) könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha pozitív,
h) alapvető kölcsöntőke.
4. Az alapvető tőke negatív összetevői a számviteli kimutatások alapján:
a) jegyzett tőke be nem fizetett része,
b) immateriális javak, a lekötött tartalék meghatározásánál figyelembe vettek kivételével,
c) osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító,
jegyzett és befizetett részvények,
d) eredménytartalék, ha negatív,
e) könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha negatív, illetve évközi szavatoló tőke
számítás esetén az évközi negatív eredmény,
f) kockázati céltartalék - ide nem értve az általános kockázati céltartalékot - és az értékvesztés hiánya,
azaz a mérlegen kívüli kötelezettségek és az eszközök helytelen értékelése miatt el nem számolt kockázati
céltartalék, illetve értékvesztés összege (ideértve a könyvvizsgáló vagy a Felügyelet vizsgálata során feltárt
céltartalék hiányt, illetve az el nem számolt értékvesztést is).
5. Ha a hitelintézet a jegyzett tőke emeléséről dönt, a megemelt összegű jegyzett tőke a tőkeemelés
összegének befizetését igazoló dokumentumok Felügyeletnek történő bemutatásától kezdődően számítható
be a szavatoló tőkébe.
6. Ha a hitelintézet a jegyzett tőke leszállításáról dönt, a hitelintézetnek a szavatoló tőke számítása során a
jegyzett tőkét a leszállított értéken kell figyelembe venni.
7. A szavatoló tőke számítása során az általános kockázati céltartalék a mindenkori társasági adó
mértékével csökkentett összegben vehető figyelembe.
7A. A törvény alkalmazásában alapvető kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az
alábbi feltételeket:
a) ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevő hitelintézet számára azonnal, jogvita vagy sortartási
kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő hitelintézet mérlegében szerepel,
b) a kölcsön nyújtására vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra
vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a hitelintézet adósságának rendezésébe és a kölcsönt
nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a részvényesek előtti legutolsó helyen áll,
c) a kölcsön - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is - határozatlan futamidejű, kizárólag a
Felügyelet engedélyével mondható fel,
d) tőketörlesztés a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges, kivéve, ha azt a Felügyelet
engedélyezi,
e) a kölcsön-, illetve az értékpapír adásvételi szerződés semminemű olyan feltételt nem tartalmaz, amely a
kapcsolódó kamat- és járulékfizetést megnöveli, kivéve mozgó kamatozás esetén a referenciakamat
emelkedéséből adódó kamatnövekedést,
f) a kölcsön alapján kamat, vagy bármilyen más jogcímen kifizetés - ide nem értve a tőketörlesztést -
kizárólag a hitelintézet adott üzleti évről készült éves beszámolójában megállapított - a szabad
eredménytartalékkal kiegészített - adózott eredmény terhére teljesíthető, a 75. § szerinti tartalék képzését
követően, de az osztalék (részesedés) kifizetését megelőzően,
g) ha egy adott évben az f) alpontban meghatározott szabály alapján kamat vagy bármilyen más jogcímen
kifizetés nem teljesíthető, akkor a kölcsönnyújtó erre az elmaradt összegre a következő években nem tarthat
igényt,
h) ha a hitelintézet a kölcsön alapján valamely fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a
kölcsönnyújtó - ezen a jogcímen - nem jogosult a hitelintézet felszámolását kezdeményezni,
i) a kölcsönnel kapcsolatosan kizárt a kölcsöntőkét nyújtó bármiféle beszámítási joga a kölcsönfelvevővel
szemben.
7B. A figyelembe vehető alapvető kölcsöntőke összege nem haladhatja meg az alapvető tőkeelemek
összegének 15%-át.
8. A járulékos tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:
a) osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító,
jegyzett és befizetett részvények,
b) értékelési tartalék,
c) alárendelt kölcsöntőke,
d) járulékos kölcsöntőke.
9. A járulékos tőke negatív összetevője:
az alárendelt kölcsöntőke figyelembe nem vehető része.
9A. A törvény alkalmazásában járulékos kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely:
a) kielégíti a 7A. pont a)-f) és h)-i) alpontban meghatározott feltételeket, és
 b) ha egy adott évben a 7A. pont f) alpontjában meghatározott szabály alapján kamat vagy bármilyen más
jogcímen kifizetés nem teljesíthető, akkor a következő években a kölcsönnyújtó erre az elmaradt összegre
kizárólag akkor tarthat igényt, ha a teljesítés a 7A. pont f) alpontjában meghatározott szabályok alapján
lehetséges. A kölcsönnyújtó késedelmi kamatra nem tarthat igényt.
10. A törvény alkalmazásában alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely kielégíti
az alábbi feltételeket:
a) ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevő hitelintézet számára azonnal, jogvita vagy sortartási
kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő hitelintézet mérlegében szerepel,
b) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését
arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a hitelintézet adósságának rendezésébe és a
kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a részvényesek előtti legutolsó helyen áll,
c) a kölcsön - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is - eredeti futamideje öt évet meghaladó
lejáratú, és legkevesebb öt év múlva fizetendő vissza, illetve, ha a lejárat nincs meghatározva, a kölcsön csak
a szerződésben rögzített, a felmondástól számított, legkevesebb öt év múlva fizethető vissza, kivéve, ha a
Felügyelet engedélyezi a korábbi visszafizetést,
d) a kölcsön-, illetve az értékpapír adásvételi szerződés semminemű olyan feltételt nem tartalmaz, amely a
kapcsolódó kamat- és járulékfizetést megnöveli, kivéve mozgó kamatozás esetén a referenciakamat
emelkedéséből adódó kamatnövekedést,
e) tőketörlesztés az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges,
kivéve, ha azt a Felügyelet engedélyezi,
f) az alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatosan kizárt a kölcsöntőkét nyújtó bármiféle beszámítási joga a
kölcsönfelvevővel szemben.
11. Az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását legalább a
visszafizetési időpontot megelőző öt év során - fokozatosan, évente egyenlő arányban - csökkenteni kell.
12. A részvénnyé átváltoztatható kötvény akkor számítható be a járulékos tőkébe, ha kielégíti az
alárendelt kölcsöntőkére vonatkozó feltételeket. Egyéb esetben a részvénnyé átváltoztatható kötvény nem
minősül szavatoló tőkeelemnek.
13. A járulékos tőke szavatoló tőkébe történő beszámíthatóságánál az alábbi korlátozásokat kell
érvényesíteni:
a) a figyelembe vehető járulékos tőke összege nem haladhatja meg az alapvető tőke összegének 100%-át,
b) a járulékos tőkeként figyelembe vehető alárendelt kölcsöntőke aránya nem haladhatja meg az alapvető
tőke 50%-át.
14. A 13. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott szavatoló tőke alapvető és
járulékos tőkerészeinek összegéből le kell vonni:
a) a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban
lévő részesedések könyv szerinti értékét - ha a felsoroltaknál a hitelintézet befolyásoló részesedéssel
rendelkezik -, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv
szerinti értékét,
b) a befolyásoló részesedésnek nem minősülő, más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban,
biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékének, valamint az
előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékének együttes
összegéből az 1-13. pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke tíz százalékát meghaladó részt.
15. A 14. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó szavatoló tőke alapvető és járulékos
tőkerészei képezik a 79-85. §-ban meghatározott, a szavatoló tőke nagyságához kötött korlátozások alapját.
16. A 14. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó szavatoló tőke alapvető és járulékos
tőkerészeiből le kell vonni:
a) a 79. és 83. § szerinti limittúllépések összegét,
b) a külön jogszabály alapján meghatározott országkockázat tőkekövetelményét.
A levonások során érvényesíteni kell a 13. pontban meghatározott korlátozásokat.
17. A fizetőképességi mutató (szolvencia ráta) számlálóját a 16. pontban foglalt levonásokat követően
fennmaradó szavatoló tőke képezi.
18. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes tevékenységre
számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének fedezetére az alapvető és járulékos tőke
mellett kiegészítő tőke is felhasználható. Alapvető és járulékos tőkerészként a 16. pontban foglalt levonások
és a külön rendeletben meghatározott korrigált mérlegfőösszeg nyolc százaléka, illetőleg felügyeleti
határozatban előírt magasabb fizetőképességi mutató (szolvencia ráta) korrigált mérlegfőösszeggel szorzott
értékének tőkéből történő elkülönítése után fennmaradó összeg vehető figyelembe. A kiegészítő tőkét a
kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkének a 13. pontokban meghatározott korlátozások miatt
fel nem használható része alkotja.
 19. A törvény alkalmazásában kiegészítő alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan alárendelt
kölcsön, amely kielégíti a következő feltételeket:
a) megfelel a 10. pont a), b), d), e) és f) alpontjában rögzített feltételeknek,
b) eredeti futamideje legalább két év,
c) a vonatkozó szerződés tartalmazza, hogy a lejáratkor vagy azt követően kizárólag akkor fizethető
vissza, ha a kereskedési könyvet vezető intézmény megfelel a rá vonatkozó tőkekövetelményeknek.
20. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes tevékenységre
számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének fedezetére szolgáló szavatoló tőkében a
kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkeelemek csak olyan mértékben vehetők figyelembe, hogy
azok együttes összege ne haladja meg az ugyanezen kockázatok fedezetére figyelembe vett alapvető
tőkeelemek összegének kétszáz százalékát.

6. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez

Az Európai Unió jogának való megfelelés

Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

1. Az Európai Parlament és a Tanács 2000. március 20-án kelt 2000/12/EK irányelve a hitelintézeti
tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról.
2. A Tanács 1991. június 10-én kelt 91/308/EGK irányelve a pénzügyi rendszer pénzmosás céljára való
felhasználásának megelőzéséről.
3. Az Európai Parlament és a Tanács 1994. május 30-án kelt 94/19/EGK irányelve a betétbiztosító
rendszerekről.
4. A Tanács 1993. március 15-én kelt 93/6/EGK irányelve a befektetési vállalatok és hitelintézetek
tőkemegfeleléséről.
5. A Tanács 1986. december 18-án kelt 86/635/EGK irányelve a bankok és más pénzintézetek éves
beszámolójáról és összevont beszámolójáról.
6. A Tanács 87/102/EGK irányelve a tagállamok fogyasztói hitelre vonatkozó jogszabályai és
közigazgatási rendelkezései közelítéséről, illetve az ezt módosító 90/88/EGK irányelve, valamint a Tanács
98/7/EK irányelve.
7. Az Európai Parlament és a Tanács 1995. július 18-án kelt 95/26/EK irányelve a 77/780/EGK és a
89/646/EGK, a hitelintézetekre vonatkozó irányelve, a Tanács 93/22/EGK irányelve az értékpapírok
területén érvényesülő befektetési szolgáltatásokról és az átruházható értékpapírokba kollektív alapon
befektető vállalkozásokra vonatkozó 85/611/EGK irányelv módosításáról, a prudenciális felügyelet
megerősítése érdekében.
8. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. április 4-én kelt 2001/24/EK irányelve a hitelintézetek
reorganizációjáról és felszámolásáról.
9. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-án kelt 2002/87/EK irányelve a pénzügyi
konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről,
valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a
98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.