Professional Documents
Culture Documents
Evi IV. Torveny
Evi IV. Torveny
10.§ (1) Szórvány az egyházközség azon része, ahol helyi 14.§ A társegyházak a társulást bármikor megszüntethetik
egyházközségi szervezet és gazdálkodás nélkül ugyanazon a módon, ahogyan a társulás létrejött.
egyházközségi tagok élnek.
(2) A szórvány a megfelelő feltétel teljesítésével, saját Szórványegyházközség
elhatározásából fiókegyházzá szerveződhet. Vita esetén az
egyházmegyei közgyűlés dönt. 15.§ (1) Szórványegyházközség az az egyházközség,
amelyben az egyházközségi tagok számának több mint 60
III. fejezet százaléka szórványokban él.
Külön szabályozást igénylő egyházközségek (2) A szórványegyházközség jogosult azokra a
támogatásokra, melyeket a szórványokkal rendelkező
Újonnan alakult egyházközség egyházközségek segítésére hoznak létre.
3
Hatályon kívül helyezte a a 2017. évi VIII. törvény 5. §-a. Hatályos: 5
Módosította a 2011. évi VI. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012.
2018. január 1-től azzal, hogy hogy a folyamatban lévő lelkészválasztási évi általános tisztújítás során megválasztott egyházközségi testületek
ügyekben a megindításuk idején hatályos törvény rendelkezéseit kell hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. június 30-tól azzal, hogy 2012.
alkalmazni. február 28. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházközségi
4Módosította a 2013. évi IV. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos: 2013. tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.
november 30-tól. 6Beiktatta a 2014. évi VI. törvény 1. §-a. Hatályos: 2015. július 1. napjától.
(7) A presbiteri ülésről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell
vezetni. A jegyzőkönyvet az elnökségnek, a jegyzőnek és 2 26.§ Fontosabb ügyekben, valamint testületi ülések előtt
jelen lévő, erre a feladatra felkért presbiternek kell kibővített elnökségi ülést lehet tartani, amelynek tagjai az
hitelesítenie. elnökségen kívül az egyházközség tisztségviselői.
11Módosította a 2011. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos: a 2012. 13Módosította a 2014. évi VI. törvény 2. §-a. Hatályos: a kihirdetése
évi általános tisztújítás során megválasztott egyházmegyei testületek napjától.
hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. szeptember 30-tól azzal, hogy 14Módosította a 2011. évi VI. törvény 2. § (3) bekezdése. Hatályos: a 2012.
2012. május 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházmegyei évi általános tisztújítás során megválasztott egyházmegyei testületek
tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják. hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. szeptember 30-tól azzal, hogy
12Módosította a 2013. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdése. Hatályos: 2013. 2012. május 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházmegyei
november 30-tól. tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.
tartoznak. (6) A presbiteri ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit az
elnökség egyik tagjának, a jegyzőkönyvvezetőnek és egy
Egyházmegyei presbitérium jelen lévő, erre a feladatra felkért presbiternek kell
hitelesítenie. A meghozott döntésekről legkésőbb 15 napon
51.§ Az egyházmegye önálló hatáskörű végrehajtó és belül értesíteni kell a presbitérium tagjait és az
intézkedő testülete az egyházmegyei presbitérium. egyházmegye egyházközségeit.
52.§ Az egyházmegyei presbitérium hatáskörébe tartoznak 55.§ Az egyházmegyei presbitérium képviselője évente
mindazok az ügyek, amelyek nem tartoznak az beszámol a presbitérium működéséről az egyházmegyei
egyházmegyei közgyűlés vagy más egyházi testület közgyűlésen.
hatáskörébe, illetve amelyeket az egyházmegyei közgyűlés
a presbitérium hatáskörébe utal, így különösen az alábbiak: Egyházmegyei elnökség
a) Összeállítja az egyházmegye éves munkatervét,
megtervezi közösségi alkalmait, és segíti azok 56.§ (1) Az egyházmegye képviseleti és végrehajtó
megvalósítását. (ügyviteli) testülete az elnökség. Az egyházmegyei
b) Segítséget nyújt az általános esperesi vizsgálatokhoz, elnökség tagja az esperes és az egyházmegyei felügyelő.
és megtárgyalja az azokról készült jelentéseket. (2) Az esperes és az egyházmegyei felügyelő együtt és
c) Segíti az egyházmegyei közgyűlés előkészítését. közös felelősséggel vezetik és képviselik az egyházmegyét,
d) Dönt egyházmegyei állások létesítéséről és irányítják közigazgatását, és annak összes ügyeit
megszüntetéséről, lelkészi és nemlelkészi egyházmegyei egyetértően intézik.
munkások határozatlan idejű megbízásáról, valamint
javaslatot tesz az egyházmegye alkalmazottainak és 57.§ (1) Az elnökség tagjainak közös feladatai:
tisztségviselőinek díjazására, és gyakorolja a a) Építik az egyházmegye közösségét és őrzik annak
munkáltatói jogokat. belső békéjét.
e) Gazdasági döntéseket hoz a közgyűlés által b) Felelősek az egyházmegye rendjéért, őrködnek azon,
elfogadott gazdálkodási elvek keretein belül, elfogadja hogy az egyházmegyében minden az egyházi
az egyházmegye éves költségvetését és beszámolóját. törvényekben megszabott jogok és kötelezettségek
f) Jóváhagyja az egyházmegye egyházközségeinek éves szerint, az egyház javára történjék.
költségvetését és beszámolóját, és erről jelentést tesz az c) Felelősek azért, hogy az egyházmegye tisztségviselői
egyházmegyei közgyűlésnek. szolgálatukat hűségesen végezzék.
g) Jóváhagyja az egyházmegye egyházközségi d) Összehívják az egyházmegyei presbiteri üléseket és
ingatlanainak tulajdonjogi változásait, intézkedik az közgyűléseket, és azokon elnökölnek.
egyházmegye tulajdonában lévő egyházi épületek és e) Jelentést tesznek az egyházmegyei közgyűlésen az
egyéb ingatlanok állagmegóvása, karbantartási egyházmegye életét meghatározó lelki és közösségi
munkálatai és hasznosítása ügyében. eseményekről, az egyházmegye anyagi viszonyairól, s
h) Az egyházmegye nevében jelölteket javasol ezeket a püspöknek is tudomására hozzák.
magasabb egyházkormányzati szintek tisztségviselőinek f) Felelősek a presbitériumi és közgyűlési határozatok
választása előtt. végrehajtásáért.
1) Ellátja az intézményekkel és azok g) Jóváhagyják az egyházközségi lelkészi díjleveleket.
igazgatótanácsaival kapcsolatos feladatait. h) Eredménytelen választási eljárás esetén
kezdeményezési jogkörüket gyakorolják.
53.§ (1) Az egyházmegyei presbitérium szavazati jogú i) Alkalmi megbízást adnak nemlelkészi egyházmegyei
tagjai: az esperes, az espereshelyettes, az egyházmegyei munkásoknak.
felügyelő, a másodfelügyelő, az egyházmegyei j) Gyakorolják utalványozási, valamint egyházközségi
evangélizációs és missziói felelős, az ifjúsági felelős és a hitelfelvételre vonatkozó engedélyezési jogkörüket.
gazdasági felelős. (2) Az elnökség tagjainak megosztható feladatai:
(2) Az egyházmegye elnöksége a napirenden szereplő a) Felügyeletet gyakorolnak az egyházközségek felett és
témákhoz tanácskozási joggal meghívja az felügyelik az egyházmegyei tisztségviselők szolgálatát.
egyházmegyének a tárgyalt témában illetékes b) Látogatják és ellenőrzik az egyházközségeket és
tisztségviselőjét, és további szakértőket hívhat meg. egyházmegyei intézményeket.
(3) Az egyházmegyei presbitérium azon tagját, aki a c) Összehívják az egyházközségek lelkészeinek,
presbiteri ülésről – egy választási cikluson belül – 3 felügyelőinek és elnökségeinek az értekezletét.
alkalommal kimentés nélkül távol marad, az egyházmegyei d) Eljárnak az egyházmegye gyülekezeti lelkészi
elnökség fegyelmi eljárást kezdeményez. állásainak megüresedésekor és lefolytatják a
lelkészválasztási eljárást.
54.§ (1) Az egyházmegyei presbitériumot szükség szerinti e) Feladatuk a kötelességüket elmulasztó
rendszerességgel, de évenként legalább 3 alkalommal össze tisztségviselőket először testvérileg meginteni, a
kell hívni. Az egyházmegyei presbitériumot az botrányos magaviseletűeket rendreutasítani, ennek
egyházmegye elnöksége írásban hívja össze. eredménytelensége esetén az egyházmegyei
(2) A presbitérium 3 tagjának írásban előterjesztett szabályrendeletben meghatározott eljárást, illetve
kérelmére az egyházmegye elnöksége köteles 3 héten belüli szükség szerint a fegyelmi eljárást kezdeményezni.
időpontra presbiteri ülést összehívni.
(3) A presbiteri ülés nem nyilvános. 58.§ Az esperes az egyházmegye gyülekezeti lelkészei
(4) Az egyházmegyei presbitérium elnökei az esperes és az közül választott lelkész.
egyházmegyei felügyelő. Akadályoztatásuk vagy tisztségük
üresedése esetén, a presbiteri ülésen az espereshelyettes, 59.§ Az esperes
illetve az egyházmegyei másodfelügyelő elnököl. a) őrködik az egyházmegyében az egyházi szolgálat
(5) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza. felett,
b) felel az egyházmegye lelki életéért és közösségi egyházközség választói névjegyzékében szerepel.
alkalmaiért,
c) pásztorolja az egyházmegye lelkészeit hivatásuk 67.§ Az egyházmegye tisztségviselői közül az esperes, az
betöltésében és magánéletükben, felel az egyházmegye egyházmegyei felügyelő és a számvevőszéki elnök minden
lelkészeinek testvéri szeretetben történő évben jelentést tesz az egyházmegyei testületek és
együttműködéséért, tisztségviselők munkájáról az egyházmegyei közgyűlésnek.
d) segíti az egyházmegyei lelkészi munkaközösség
munkáját, 68.§ (1) Az espereshelyettes az egyházmegye gyülekezeti
e) részt vesz az egyházkerületi és az országos esperesi lelkészei közül választott lelkész.
tanács munkájában. (2) Az espereshelyettes feladata az esperes helyettesítése
annak akadályoztatása esetén, valamint ellátja az esperesi
60.§ Az esperes az egyházmegyében feladatokból az egyházmegyei szabályrendelettel átruházott
a) beiktatja az egyházközségek új lelkészeit: a feladatokat. Az egyházmegyei másodfelügyelővel együtt
gyülekezeti lelkészt és a gyülekezeti másodlelkészt, gondoskodik az egyházmegyei közgyűlésen és presbiteri
b) felszenteli az egyházközségek új gyülekezeti termeit, ülésen a jegyzői feladatok ellátásáról.
renovált templomait, a templomok új oltárát,
keresztelőkövét, és a püspök megbízásából orgonáját és 69.§ Az egyházmegyei másodfelügyelő joga és
harangjait. kötelessége az egyházmegyei felügyelő helyettesítése annak
akadályoztatása esetén. Az espereshelyettessel együtt
61.§ (1) Az esperes joga és kötelessége az gondoskodik az egyházmegyei közgyűlésen és presbiteri
egyházközségekben legalább 3 évenként általános ülésen a jegyzői feladatok ellátásáról. Ezen kívül ellátja az
vizsgálatot tartani, s a vizsgálatáról az érintett egyházmegyei felügyelő feladataiból az egyházmegyei
egyházközségnek és a püspöknek jelentést tenni. szabályrendelettel átruházott feladatokat.
(2) Az esperes egyházközségében való vizsgálatról az
illetékes püspök rendelkezik. 70.§ Az egyházmegyei evangélizációs és missziói felelős
feladata az egyházmegyében az evangélizáció hitébresztő
62.§ Az esperest akadályoztatása esetén az szolgálatának segítése, gyülekezeti evangélizációk,
espereshelyettes helyettesíti. Az esperes saját maga és egyházmegyei csendesnapok és konferenciák szervezése.
helyettese akadályoztatása esetén meghatározott feladat Figyelemmel kíséri az egyházközségek szolgálatával el
ellátására felhatalmazást adhat az egyházmegye bármelyik nem ért, szórványokban élő evangélikusok helyzetét,
gyülekezeti lelkészének is. kezdeményezi és segíti a feléjük forduló szolgálatokat.
Feladata a külmisszió iránti felelősség ébrentartása is.
63.§ (1) Az egyházmegyei felügyelő – az esperessel
együtt – az egyházmegye felelős vezetője. Ügyel az 71.§ Az egyházmegyei ifjúsági felelős feladata az
egyházmegye működésének feltételeire, segíti az egyházmegyében az ifjúság között végzett munka
egyházmegyében folyó lelki munkát, figyelemmel kíséri és összefogása és irányítása, egyházmegyei ifjúsági
irányítja a személyi, az anyagi és a jogi természetű ügyek találkozók, táborok és konferenciák szervezése.
intézését.
(2) A közéletben az egyházmegyét lehetőleg az 72.§ 16 (1) Az egyházmegyei számvevőszéki elnök joga és
egyházmegyei felügyelő képviseli. kötelessége, hogy az egyházmegyében, az egyházmegye
egyházközségeiben és előbbiek intézményeiben és
VIII. fejezet gazdálkodási egységeiben azok gazdálkodásának
Az egyházmegye tisztségviselői ellenőrzését irányítsa, ezeket jóváhagyásra felterjessze,
illetve szükség esetén eljárjon.
64.§ Az egyházi szolgálat egyházmegyei (2) Az egyházmegyei számvevőszéki elnök irányítja az
összehangolására, az egyes egyházközségekben végzett egyházmegyei számvevőszék munkáját és kezdeményez
egyházi szolgálaton túlmutató egyházmegyei szolgálatok valamennyi eljárási cselekményét. Az egyházmegyei
ellátására az egyházmegye tisztségviselőket választ. számvevőszék belső működését saját hatáskörében
határozza meg.
65.§ Minden egyházmegyében választandó az esperesen (3)17Az egyházmegyei számvevőszéki elnök szakirányú
és a felügyelőn kívül espereshelyettes, másodfelügyelő, felsőfokú végzettséggel rendelkező egyháztag lehet.
gazdasági felelős, számvevőszéki elnök, egyházmegyei (4) Az egyházmegyei számvevőszéki elnök nem lehet tagja
evangélizációs és missziói felelős, egyházmegyei ifjúsági az egyházmegyei gazdasági bizottságnak.
felelős, valamint Gusztáv Adolf Segélyszolgálati felelős és
gyűjteményi felelős. Szükség esetén az esperesi és a 73.§ (1) Az egyházmegyei gazdasági felelős joga és
felügyelői tisztség kivételével egy személy két feladatot is kötelessége, hogy az egyházmegye gazdasági ügyintézését,
elláthat. valamint – az egyházmegyei közgyűlés határozata alapján –
pénzkezelését is végezze.
66.§ 15Egyházmegyei tisztségviselőnek csak rendezett (2) Az egyházmegyei gazdasági felelős tisztségénél fogva a
életvitelű, konfirmált egyházközségi tag választható, aki az gazdasági bizottság elnöke.
egyházközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve
megfelelt, és az egyházmegye területén lévő valamely 74.§ A Gusztáv Adolf Segélyszolgálati felelős szervezi az
évenkénti rendszeres gyűjtést, véleményezi a Gusztáv
15
Módosította a 2011. évi VI. törvény 2. § (4) bekezdése. Hatályos: a 16Módosította a 2011. évi II. törvény 10.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2011.
2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházmegyei testületek március 1-től.
hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. szeptember 30-tól azzal, hogy 17A (3)-(4) bekezdést beiktatta a 2011. évi II. törvény 10.§ (2) bekezdése.
2012. május 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházmegyei Hatályos: 2011. március 1-től, azonban a 2012. évi általános tisztújítás
tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják. során kell először alkalmazni.
Adolf Segélyszolgálati segélyre benyújtott kérvényeket az különösen az alábbiak:
elbírálás előtt, szervezi a szószékcserét a gyűjtéssel a)18Megválasztja az egyházkerület tisztségviselőit a
kapcsolatban és a Gusztáv Adolf Segélyszolgálat püspök és az egyházkerületi felügyelő kivételével, az
helyzetéről beszámolót készít az egyházmegye közgyűlése egyházkerületi jelölőbizottság tagjait, az egyházkerület
számára. küldötteit az országos testületekbe, és a lelkészképesítő
bizottság egyházkerületi tagjait, az intézmények
75.§ Az egyházmegyei gyűjteményi felelős feladata az igazgatótanácsának egyházkerületi küldötteit, valamint
egyházmegyei gyűjteményi nyilvántartás vezetése, az jelölteket állít az országos munkaági bizottságokba.
egyházmegyéhez tartozó egyházközségek és intézmények b) Megállapítja és jegyzőkönyvbe foglalja az
gyűjteményi anyagairól készült nyilvántartások felügyelete, egyházközségek közgyűlései által megválasztott
illetve a gyűjtemények szakmai felügyeletét ellátó püspök, illetve egyházkerületi felügyelő beiktatásának
ágazatvezetőkkel való együttműködés. megtörténtét, és meghallgatja székfoglalóikat, valamint
meghatározza a püspöki hivatal rendjét és működési
76.§ Az egyházmegyei közgyűlés meghatározott feladatok feltételeit.
(pl. gyermekmunka, szeretetszolgálat, egyházzene, c) Kijelöli az állandó püspöki székhelyet.
tájékoztatás) ellátására további tisztségviselőket is d) Összeállítja az egyházkerület éves munkatervét,
választhat. Feladatkörüket egyházmegyei szabályrendelet megtervezi közösségi alkalmait, és segíti azok
határozza meg. megvalósítását.
e) Tárgyalja és elfogadja az egyházkerületi elnökség és
HARMADIK RÉSZ a jelentésre kötelezett egyházkerületi tisztségviselők
AZ EGYHÁZKERÜLET jelentéseit, és elrendeli a szükséges tennivalókat.
f) Egyházkerületi szabályrendeleteket alkot.
IX. fejezet g) Javaslatot tesz az egyházkerület költségigényével
kapcsolatosan az országos presbitériumnak,
Általános rendelkezések
véleményezi az egyházmegyék támogatására biztosított
gazdasági erőforrások elosztását, dönt az egyházkerületi
77.§ Az egyházkerület meghatározott területen levő
keret felhasználásáról.
egyházmegyék egyházigazgatási szervezete, testvéri,
h) Ellátja az intézményekkel és azok
szolgálati és gazdasági közösségük megélésének színtere.
igazgatótanácsaival kapcsolatos feladatait.
i) Dönt egyházközségeknek az egyházkerülethez tartozó
78.§ Az egyházkerület
egyházmegyék közötti átcsatolásáról.
a) összefogja a területén lévő egyházmegyéket, segíti és
j) Másodfokon dönt az egyházközségek közötti vitás
szervezi közös alkalmaikat,
kérdésekben. Az egyházmegyék közötti vitás ügyekben
b) összehangolja és felügyeli az egyházi szolgálatot,
– ha törvény másképp nem rendelkezik – első fokon
biztosítja annak folyamatosságát,
határoz.
c) egyházigazgatási ügyekben elbírálja az
k) Törvényben meghatározott kivételekkel dönt az
egyházmegyei határozatok elleni fellebbezéseket.
egyházkerület tisztségviselőinek díjazásáról és
gyakorolja a munkáltatói jogokat. Dönt egyházkerületi
79.§ (1) Az egyházkerület adminisztrációs központja a
állások létesítéséről és megszüntetéséről, nemlelkészi
püspöki hivatal. A püspöki hivatal a püspök és az
egyházkerületi munkások megbízatásáról. Ezeket a
egyházkerületi felügyelő rendelkezésére áll, működéséért a
döntéseit az országos költségvetés által meghatározott
püspök felelős. A hivatal működési rendjét és működési
keretek között hozza.
feltételeit egyházkerületi szabályrendelet határozza meg.
(2) A püspöki titkár az a lelkész vagy nemlelkész, akit az
83.§ (1) Egyházkerületi közgyűlési tagságra csak
országos egyház a püspök segítésére, a püspök döntése
rendezett életvitelű, konfirmált egyházközségi tag
alapján alkalmaz. Munkáját a püspök rendelkezése szerint
választható, aki az egyházközségi tagság feltételeinek
végzi.
legalább 5 éve megfelelt.
(2) Az egyházkerületi közgyűlés szavazati joggal
80.§ Az egyházkerületek és a hozzájuk tartozó
rendelkező tagjai:
egyházmegyék felsorolását e törvény melléklete
a)19hivatalból: a püspök, az egyházkerületi felügyelő, és
tartalmazza. Egyházmegyék alakítását, megszüntetését,
ezek helyettesei, valamint az egyházmegyei elnökségek;
egyik egyházkerületből a másikba való csatolását az
b) választás alapján: az egyházmegyék egy-egy lelkészi
illetékes egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlések
és nemlelkészi küldötte.
véleményével ellátott előterjesztés alapján a zsinat
(3)20Az egyházkerületi közgyűlés tanácskozási jogú tagjai
határozhatja el.
X. fejezet 18Módosította a 2011. évi VI. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: a 2012.
Az egyházkerület önkormányzati testületei évi általános tisztújítás során megválasztott egyházkerületi közgyűlés
hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. november 30-tól azzal, hogy
2012. augusztus 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő
Egyházkerületi közgyűlés egyházkerületi tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.
19
Módosította a 2011. évi VI. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos: a
81.§ (1) Az egyházkerületi önkormányzat döntéshozó 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházkerületi
képviseleti testülete az egyházkerületi közgyűlés. közgyűlés hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. november 30-tól
azzal, hogy 2012. augusztus 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő
(2) Ahol jogszabály presbitériumot említ, egyházkerületi egyházkerületi tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.
szinten a közgyűlést kell érteni. 20
Módosította a 2011. évi VI. törvény 3. § (3) bekezdése. Hatályos: a
2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházkerületi
82.§ Az egyházkerületi közgyűlés hatáskörébe tartoznak közgyűlés hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. november 30-tól
az egyházkerület életének legfőbb kérdései, ezek közül azzal, hogy 2012. augusztus 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő
egyházkerületi tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.
az egyházkerület területén lévő intézmények küldöttei, és tisztségviselők szolgálatát.
mindazon egyházkerületi tisztségviselők, akik nem b) Látogatják az egyházközségeket és az egyházkerület
tartoznak a (2) bekezdés a) pontja hatálya alá, valamint az területén lévő intézményeket a mindenre kiterjedő
egyházkerület zsinati küldöttei. vizsgálat igényével is.
(4) Az egyházkerület elnöksége a napirenden szereplő c) Joguk az egyházközségek lelkészei, felügyelői és
témákhoz tanácskozási joggal szakértőt hívhat meg. elnökségei értekezletének összehívása.
(5) Az egyházkerületi közgyűlés azon választott tagját, aki d) Feladatuk a kötelességüket elmulasztó
az egyházkerületi közgyűlésről – egy választási cikluson tisztségviselőket először testvérileg meginteni, a
belül – 3 alkalommal kimentés nélkül távol marad, botrányos magaviseletűeket rendreutasítani, ennek
tisztségéről, testületi tagságáról lemondottnak kell tekinteni. eredménytelensége esetén szükség szerint fegyelmi
Hivatalbóli tag ellen – ilyen esetekben – az egyházkerületi eljárást kezdeményezni.
elnökség fegyelmi eljárást kezdeményez.
87.§ A püspök joga és kötelessége, hogy gondot viseljen
84.§ (1) A közgyűlést legalább évenként össze kell hívni. az egyházi szolgálat tartalmi és személyi feltételeire, így
A közgyűlést az egyházkerület elnöksége írásban hívja különösen
össze. A kibocsátott meghívónak tartalmaznia kell a a) őrködik az egyház egységén és azon, hogy az
napirendi pontokat. A közgyűlés előtt megfelelő időben egyházkerületben minden tevékenység Isten dicsőségére
meg kell küldeni a közgyűlés napirendi pontjaival és az egyház javára történjék;
kapcsolatos írásos előterjesztéseket, anyagokat, és a várható b) felügyel arra, hogy a lelkészek híven töltsék be
eldöntendő kérdéseket is. szolgálatukat, hűségesek legyenek az evangélikus
(2) A közgyűlés tagjai egynegyedének írásban előterjesztett egyház biblikus és hitvallásos tanításához, és a
kérelmére az egyházkerület elnöksége köteles 3 héten belüli keresztyén erkölcs szerint éljenek;
időpontra közgyűlést összehívni. c) vigyáz az egyházi szolgálat folyamatosságára és
(3) A közgyűlésen általában a közgyűlés tagjain kívül helyes végzésére az egyházkerület egyházközségeiben,
hallgatóként bármely egyházközségi tag részt vehet. intézményeiben és minden területén;
(4) A közgyűlésen a püspök és az egyházkerületi felügyelő, d) pásztorolja az egyházkerület lelkészeit hivatásuk
akadályoztatásuk vagy hivataluk üresedése esetén a betöltésében és magánéletükben, elősegíti a lelkészek
püspökhelyettes, illetve a másodfelügyelő elnököl. testvéri szeretetben történő együttműködését,
(5) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza. tudományos és gyakorlati továbbképzését;
(6) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit az e) felügyeli a leendő lelkészek és más egyházi
elnökségnek, a jegyzőkönyv vezetőjének és 2 jelen lévő, munkások képzését és nevelését, teológiai tanulmányait
erre a feladatra felkért közgyűlési tagnak kell hitelesítenie. és erkölcsi életét;
f) felelős azért, hogy az egyházkerület
Egyházkerületi elnökség egyházközségeiben, egyházmegyéiben, magában az
egyházkerületben és ezek intézményeiben az egyház
85.§ (1) Az egyházkerület végrehajtó és képviseleti törvényeit megtartsák.
testülete az elnökség. Az egyházkerületi elnökség tagjai a
püspök és az egyházkerületi felügyelő. 88.§ A püspök
(2) A püspök és az egyházkerületi felügyelő együtt és közös a) felavatja a Magyarországi Evangélikus Egyház
felelősséggel vezetik és képviselik az egyházkerületet, lelkészjelöltjeit,
irányítják igazgatását, és annak összes ügyeit egyetértően b) beiktatja az egyházkerület felügyelőjét,
intézik. c) felszenteli az egyházkerületben a templomokat,
intézményeket, gyülekezeti házakat, orgonákat és
86.§ (1) A püspök és az egyházkerületi felügyelő közös harangokat,
feladatai különösen az alábbiak: d) a püspöki tanács tagjaként részt vesz az evangélikus
a) Építik az egyházkerület közösségét és őrzik annak istentiszteletek és liturgikus események rendjének
belső békéjét. megállapításában a zsinat jóváhagyásával.
b) Felelősek az egyházkerület rendjéért, őrködnek azon,
hogy az egyházkerületben minden az egyházi 89.§ A püspök felelős az egyházkerület lelkészi
törvényekben megszabott jogok és kötelezettségek szolgálatának személyi feltételeiért:
szerint történjék. a) dönt a lelkészjelöltek szolgálatba állításáról,
c) Felelősek azért, hogy az egyházkerület tisztségviselői b) dönt a beosztott lelkészek kiküldéséről,
szolgálatukat hűségesen végezzék. c) helyettes lelkészt küld az egyházközségekbe,
d) Összehívják az egyházkerületi közgyűléseket, és d) engedélyezi a lelkészek és a lelkészi pályára készülő
azon elnökölnek. Jelentést tesznek az egyházkerületi teológiai hallgatók és lelkészjelöltek házasságkötését,
közgyűlésen az egyházkerület életét meghatározó lelki e) dönt valamely külföldi evangélikus egyházban
és közösségi eseményekről, az egyházkerület anyagi felavatott lelkész szolgálatba állításáról,
viszonyairól. Felelősek a közgyűlési határozatok f) engedélyt ad arra, hogy más keresztyén felekezetben
végrehajtásáért. szerzett lelkészi oklevél birtokosa az Evangélikus
e) Jóváhagyják az egyházközségi díjleveleket. Hittudományi Egyetemen a tanári kar által megállapított
f)21 tárgyakból vizsgát tehessen,
(2) A püspök és az egyházkerületi felügyelő megosztható g) a szolgálatba állító kérésére közreműködik a
feladatai különösen az alábbiak: lelkészek tartós szabadságolásában,
a) Felügyeletet gyakorolnak az egyházközségek és az h) nyilatkozik és véleményt alkot lelkészválasztásoknál
egyházmegyék felett, és felügyelik az egyházkerületi a lelkészek választhatóságával kapcsolatban,
i) figyelemmel kíséri a lelkészek által betöltendő
21Hatályon
másodállás, illetve jelentős lekötöttséggel járó
kívül helyezte a 2016. évi VII. törvény 9. § (1) bekezdése.
Hatályos: 2017. január 1-től.
elfoglaltság elvállalását,
j) feladata segítésére szükség szerint esperesi
értekezletet hívhat össze, 96.§ Az egyházkerületi másodfelügyelő joga és
k)22gyakorolja az egyház törvényes rendjének és kötelessége az egyházkerületi felügyelő helyettesítése,
békéjének megőrzéséről szóló 2005. évi IX. törvény 34. annak akadályoztatása esetén. Ezen kívül ellátja az
§ (3) bekezdésében biztosított egyetértési jogát egyházkerületi felügyelő feladataiból az egyházkerületi
hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása esetén. szabályrendelettel átruházott feladatokat. Felügyeli a
jegyzői feladatok ellátását. Joga, hogy a feladataihoz
90.§ A püspök a Magyarországi Evangélikus Egyház szükséges tájékoztatást megkapja.
lelkészei közül választott lelkész.
97.§26 Az egyházkerületi ügyész joga és kötelessége, hogy
91.§ 23A püspököt akadályoztatása esetén, valamint az egyházkerület jogi vonatkozású ügyeit intézze, az
hivatalból való testületi tagságában a püspökhelyettes egyházkerületet jogi természetű ügyeiben képviselje, jogi
helyettesíti. A püspök saját maga és helyettese tanácsokat adjon az elnökségnek, valamint részt vegyen az
akadályoztatása esetén meghatározott feladat ellátására országos fegyelmi tanács működésében, és gyakorolja
felhatalmazást adhat az egyházkerület bármelyik külön törvényben szabályozott törvényességi felügyeleti
esperesének is. jogát. Az egyházkerületi ügyésznek jogi szakvizsgával kell
rendelkeznie.
92.§ A püspöki címet a püspök nyugdíjba vonulása után is
használhatja. 98.§ Az egyházkerületi evangélizációs és missziói felelős
feladata az egyházkerületben az evangélizáció hitébresztő
93.§ Az egyházkerületi felügyelő a püspökkel együtt az szolgálatának segítése, gyülekezeti evangélizációk,
egyházkerület vezetője. Ügyel az egyházkerület egyházkerületi csendesnapok és konferenciák szervezése.
működésének feltételeire, segíti az egyházkerületben folyó Figyelemmel kíséri az egyházközségek szolgálatával el
lelki munkát, figyelemmel kíséri és irányítja a közéleti, nem ért, szórványokban élő evangélikusok helyzetét,
személyi, anyagi és jogi természetű ügyek intézését. Joga a kezdeményezi és segíti a feléjük forduló szolgálatokat.
püspöki hivatal minden ügyéről a tájékoztatást megkapni és Feladata a külmisszió iránti felelősség ébrentartása.
a hivatali adminisztrációt egyházkerületi munkájához
felhasználni. 99.§ A Gusztáv Adolf Segélyszolgálati felelős
véleményezi a Gusztáv Adolf Segélyszolgálati segélyre
XI. fejezet benyújtott kérvényeket az elbírálás előtt, és véleményét
Az egyházkerület tisztségviselői felterjeszti az országos Gusztáv Adolf Segélyszolgálati
Tanácsnak. Beszámol az egyházkerületi közgyűlésnek a
94.§ (1) Az egyházkerületben az egyházi szolgálat Gusztáv Adolf Segélyszolgálat helyzetéről.
egyházkerületi összehangolására, az egyházközségekben és
az egyházmegyékben végzett egyházi szolgálat segítésére, 100.§ Az egyházkerületi közgyűlés bizonyos feladatok
az önkormányzati feladatok ellátására, az egyházkerület ellátására egyéb tisztségviselőket is választhat.
működésének biztosítására és a lelki, szellemi, kulturális Feladatkörüket egyházkerületi szabályrendelet határozza
élet javítására az egyházkerület tisztségviselőket választ. meg.
(2) Az egyházkerület tisztségviselői: a püspök, az
egyházkerületi felügyelő, a püspökhelyettes, az NEGYEDIK RÉSZ
egyházkerületi másodfelügyelő, az egyházkerületi ügyész, AZ ORSZÁGOS EGYHÁZ
az egyházkerületi evangélizációs és missziói felelős,
valamint az egyházkerületi Gusztáv Adolf Segélyszolgálati XII. fejezet
felelős. Az egyházkerületi tisztségviselők feladatait hívány, Általános rendelkezések
a feladatkörükkel kapcsolatos leírás vagy munkaköri leírás
rögzíti, munkájukért a közgyűlésnek felelősek. 101.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház az egyház
(3) Az egyházkerület tisztségviselői minden évben jelentést egészét érintő döntések meghozatalára országos
tesznek munkájukról az egyházkerületi közgyűlésnek. önkormányzati testületeket, az ügyek intézésére országos
irodát hoz létre.
95.§ (1)24 A püspökhelyettes az egyházkerület lelkészei
közül választott lelkész. 101/A.§27 A Magyarországi Evangélikus Egyházat
(2)25A püspökhelyettes feladata a püspök helyettesítése és a törvényes képviselőként, önálló képviseleti joggal a
püspök feladataiban való segítés. A püspökhelyettes püspökök, az országos felügyelő és az országos iroda
felügyeli a jegyzői feladatokat a másodfelügyelővel együtt, igazgatója28 képviselik harmadik személyekkel szemben,
és tagja az országos fegyelmi tanácsnak. Egyéb feladatkörét valamint bíróságok és más hatóságok előtt.
egyházkerületi szabályrendelet szabályozza.
(3) A püspökhelyettes joga, hogy a feladataihoz szükséges 102.§ Az országos egyház illetékes testületei igazgatási
tájékoztatást megkapja. ügyekben legfelső fokon, jogerősen határoznak.
22
Beiktatta a 2016. évi VII. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos: 2017.
XIII. fejezet
január 1-től. A Zsinat
23Módosította a 2011. évi VI. törvény 3. § (4) bekezdése. Hatályos: a 2012.
a)32határoz az országos egyház vagyonszerzéséről vagy 20-tól, majd módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (5) bekezdése.
vagyonának elidegenítéséről 200 millió forint értékhatár Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat
hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.
fölött, valamint a vagyon megterhelése, illetve kezelése 36
Módosította a 2018. évi VI. törvény 2. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től.
37Módosította a 2007. évi VII. törvény 2.§-a. Hatályos: 2007. december
29Módosította 20-tól, majd módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (6) bekezdése.
a 2007. évi I. törvény 1.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től.
30Módosította Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat
a 2011. évi VI. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012.
hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.
évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, 38
legkésőbb 2012. december 15-től. Módosította a 2012. évi II. törvény 2. §-a. Hatályos: 2012. szeptember
31Módosíotta a 2018. évi IV. törvény 1. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től. 28-tól azzal, hogy a rendelkezést a 2012. évi általános tisztújítás során
32Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. alkalmazni kell.
39Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (7) bekezdése. Hatályos a 2012.
évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján,
legkésőbb 2012. december 15-től. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján,
bíró, országos és egyházkerületi ügyész, valamint az (5) A zsinat alelnökei a zsinat elnöksége által elkészített
országos presbitérium választott tagja. beosztás alapján vezetik a zsinati üléseket, valamint ellátják
(3)40A zsinati póttagokról külön törvény rendelkezik. A az elnökség által rájuk bízott eseti vagy rendszeres felada-
zsinati tagok választásának rendjét külön törvény tokat.
szabályozza.
(4)41 A zsinat jegyzői
108.§ Azt a választott zsinati tagot, aki a zsinat 3 110.§ (1) A zsinat jegyzői kara a zsinat tagjai által
ülésszakáról kimentés nélkül távol marad, tagságáról megválasztott 3-3 lelkészi és nemlelkészi jegyzőből áll.
lemondottnak kell tekinteni, erről őt és a küldő testületet (2) A zsinatjegyzői karának feladata:
írásban értesíteni kell. Hivatalbóli tag ellen – ilyen a) az ülést vezető elnök munkájának segítése,
esetekben – a zsinat elnöksége fegyelmi eljárást b) a zsinati ülések során a szavazások lebonyolítása,
kezdeményez. c) a zsinati események ügyrend szerinti dokumentálása,
d) a zsinat naplójának szerkesztése, illetve ellenőrzése,
XIV. fejezet e) a zsinat jegyzőkönyveinek elkészítése.
A Zsinat szervezete és működése
A zsinat adminisztrációja
A zsinat elnöksége42
109. § (1) A zsinat elnöksége a lelkészi és a nemlelkészi 111. § (1) A zsinat adminisztrációjának intézése az
elnökből áll, akiket akadályozatásuk esetén a lelkészi és a országos iroda országos szabályrendeletben meghatározott
nemlelkészi alelnök helyettesít. osztályán történik, amelynek a zsinati hatáskörbe tartozó
(2) A zsinat elnökségének feladata: feladatokhoz kapcsolódó munkáját a zsinat elnökei
a) a zsinat munkájának vezetése, felügyelik. A zsinathoz intézett beadványok címzettje az
b) a zsinati ülésszakok és a zsinati tanács üléseinek ösz- országos iroda.
szehívása és vezetése, (2)44Az országos iroda országos szabályrendeletben
c) a zsinati ülések vezetése, az alelnökökkel megosztva, meghatározott osztálya közreműködik az ülések
d) a zsinati törvények, határozatok, nyilatkozatok és ál- lebonyolításában. Ennek során
lásfoglalások hitelesítése és gondoskodás a közzététel- a) gondoskodik a zsinat munkájának tárgyi feltételeiről,
ről, b) szervezi a zsinat működéséhez szükséges technikai
e) a zsinat nevében történő nyilatkozatok megtétele a munkát,
zsinat döntései szerint, c) ellenőrzi a hangrögzítők munkáját,
f) a zsinat képviselete, d) ellenőrzi a zsinati ülések határozatképességét.
g) kapcsolattartás más egyházak zsinataival, vezető tes- (3) A zsinat költségeit a zsinat egyik elnöke 45 utalványozza.
tületeivel,
h) a zsinat hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolato- 112.§46
san az országos iroda illetékes osztályának felügyelete,
i) a zsinat, illetve a zsinati tanács által átruházott felada- A zsinat működése
tok ellátása.
113.§ A zsinat a feladatait törvény, határozat, nyilatkozat
A zsinati tanács vagy állásfoglalás elfogadásával, valamint a választás
109/A. § (1) A zsinat tanács tagjai a zsinat elnökei és lefolytatásával látja el.
alelnökei, valamint a 123. § (1) bekezdése szerinti zsinati
bizottságok elnökei. 114.§ (1) A zsinat munkáját teljes (plenáris) ülésekből álló
(2) A zsinati tanács tagjait a zsinat a választott tagjai közül ülésszakokon és bizottságokban végzi.
választja. (2) Zsinati ülésszakot szükség szerint, de évenként legalább
(3)43A zsinati tanács az üléseit szükség szerint tartja, me- 2 alkalommal össze kell hívni.
lyen tanácskozási joggal az országos iroda képviselője, va- (3) Zsinati ülésszakot a zsinati tagok egynegyedének, az
lamint – ha a napirenden őket érintő témák szerepelnek – az országos presbitériumnak vagy az országos elnökségnek – a
elnök-püspök, az országos felügyelő, az országos ügyész és téma megjelölésével történő – írásbeli kezdeményezésére
az országos munkaági bizottságok elnökei is részt vesznek. 45 napon belüli időpontra össze kell hívni.
(4) A zsinati tanács feladata:
a) a zsinati ülésszakok előkészítése és napirendjének 115.§ (1) A zsinat ülésszakát a zsinat elnökei hívják össze.
összeállítása, A kibocsátott meghívónak tartalmaznia kell napirendi
b) a zsinati bizottságok munkájának figyelemmel kísé- pontokat.
rése és összehangolása, (2) Az ülésszak előtt legalább 10 nappal ki kell küldeni az
c) a zsinat és a munkaági bizottságok közös feladatainak ülésszak tárgyaival kapcsolatos írásos előterjesztéseket és
összehangolása, anyagokat is. Késői kiküldés esetén a zsinat dönt arról,
d) a zsinat elnöksége által előterjesztett kérdésekben ál- hogy a napirendi pontot tárgyalja-e.
lásfoglalás kialakítása.
116.§ 47A zsinat ülései általában nyilvánosak, de a zsinati
legkésőbb 2012. december 15-től.
40Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (8) bekezdése. Hatályos a 2012. 44Módosította a (2) bekezdést módosította és a (3) bekezdést beiktatta a
évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, 2018. évi IV. törvény 3. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től.
legkésőbb 2012. december 15-től. 45Az elnevezést módosította a 2011. évi VI. törvény 4. §-a. Hatályos a
41
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 5. § (9) bekezdése. 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése
Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat napján, legkésőbb 2012. december 15-től.
hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 46Hatályon kívül helyezte a 2018. évi IV. törvény 4. § (2) bekezdése.
42A 109-109/A. §-t módosította a 2014. évi VI. törvény 3. §-a. Hatályos: Hatályos: 2018. július 1-től azzal, hogy a megválasztott zsinata gazda és
2014. november 28-tól. helyettesének a tisztsége a zsinata ciklus záró ülésszakának végével szűnik
43Módosította a 2018. évi IV. törvény 2. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től. meg.
tanács döntése alapján zárt ülés is elrendelhető. általános és részletes vitában tárgyalja. Az általános vita
során dönti el a javaslat fő irányait, összefüggéseit és a
117.§ (1)48A zsinat határozatképes, ha az ülésen szavazati választ a lehetséges alapvető megoldások közül. Törvény
jogú tagjainak több mint fele jelen van. módosításakor és határozathozatalkor az általános vita
(2) A zsinat a döntéseit az ügyrend szerinti többségi elhagyható. Zsinati nyilatkozat és zsinati állásfoglalás
szavazással, de legalább a határozatképes zsinat jelenlévő elfogadásánál a két vita összevonható.
tagjai több mint felének érvényes szavazatával hozza. (3) A zsinat részletes vitában alakítja ki a javaslat végső
(3) A zsinat – működésének részletes szabályait tartalmazó formáját. A részletes vita alapjául az általános vitában
– ügyrendjét a zsinat állapítja meg, melynek elfogadásához elfogadott döntések szerint kialakított szövegjavaslat
és módosításához legalább az összes zsinati tag szolgál.
kétharmadának szavazata szükséges. (4) Az általános és részletes vitát azonos ülésszakon
megtartani akkor lehet, ha ehhez a zsinat teljes (plenáris)
118.§ Az újonnan megválasztott zsinat elnökeinek ülése az összes zsinati tag több mint felének szavazatával
megválasztásáig az elnöki tisztet a legidősebb lelkészi és hozzájárul.
nemlelkészi zsinati tag (korelnök) tölti be, akik a zsinat (5) Az általános és részletes vita lefolytatásának részletes
alakuló ülésszakát összehívják. A mandátumvizsgáló és szabályait a zsinat ügyrendje tartalmazza.
szavazatszedő bizottság feladatait a jegyzői kar
megválasztásáig a 2-2 legfiatalabb lelkészi és nemlelkészi 122.§ 54A zsinat üléséről a felszólalások teljes szövegét
zsinati tag látja el. tartalmazó naplót, valamint jegyzőkönyvet kell készíteni. A
jegyzőkönyvet – a ciklus záró ülésszakának esetét kivéve –
119.§ (1)49A zsinat a választás utáni alakuló ülésszakán a következő ülésszak elején a zsinat véglegesíti, majd a
megválasztja a 104.§ (4) bekezdésében meghatározott zsinat elnökei és egyik jegyzője hitelesíti. A záró ülésszak
személyeket a zsinati bizottságok tagjai kivételével. jegyzőkönyvét a zsinat elnökei, egyik jegyzője és két jelen
(2)50A zsinat legkésőbb második ülésszakán – az újonnan lévő, erre a feladatra felkért zsinati tag hitelesíti. A
megválasztott elnökség javaslatára – saját tagjai közül jegyzőkönyv jegyzők által elkészített változatát – a záró
megválasztja a zsinati bizottságok tagjait. ülésszak esetében a hitelesített jegyzőkönyvet – 30 napon
(3) A választási ciklus közben megüresedett tisztséget – az belül el kell juttatni a zsinat tagjainak.
a) pontban meghatározott tisztségekre – a zsinat rendkívüli
választással a megüresedés utáni első ülésszakán tölti be. A zsinati bizottságok
120.§51 (1) A zsinathoz érkezett beadványt a zsinat 123.§55 (1) A zsinat létrehozza az alábbi
elnöksége bizottságokat:
a) előkészítés készítésére kiadja az illetékes zsinati a) ügyrendi bizottság,
bizottságnak, b) törvényelőkészítő bizottság,
b)52előterjesztés készítésére, illetve véleményezésre c) teológiai bizottság.
megküldi az országos presbitériumnak és az országos (2) A zsinat saját tisztségviselői választásának
elnökségnek, előkészítésére és a választás jogszabályoknak
c) megtárgyalja és előkészítést készít a plenáris ülésre, megfelelősége ellenőrzésére saját tagjai közül 3 tagú
d) írásos válaszban a javaslat zsinati tárgyalását választási bizottságot alakít.
elutasítja, s erről beszámol a következő plenáris ülésen. (3) Szükség szerint más bizottságok vagy időszakos
(2) Az országos presbitérium és az országos elnökség munkacsoportok is alakíthatók.
önállóan is készíthet előterjesztést.
(3) Az előterjesztést a zsinat teljes ülése tárgyalja meg. Az 124.§56
(1) bekezdés d) pontja szerinti elutasításról a zsinat dönt.
Ha a zsinat az előterjesztést nem fogadja el, a javaslatot 125.§ (1)57A zsinati bizottságok munkájuk során
megtárgyalásra elő kell készíteni. támaszkodnak a munkaági bizottságok és munkacsoportok
szakvéleményére, és az országos iroda információira.
121.§53 (1) A zsinat nagyobb jelentőségű, illetve Figyelemmel kísérik az országos presbitérium és az
terjedelmű javaslat esetében először – az általános vitát országos elnökség intézkedéseit és határozatait.
megelőző ülésszakon – előzetes (elvi) vitában határozza Vizsgálataikat a zsinat által elfogadott programok és
meg a szabályozás célját és elveit, esetleg az ezek szempontok alapján végzik.
eléréséhez tervezett megoldási módokat. (2) A bizottsági elnökök feladata a bizottságok munkájának
(2) A zsinat az előterjesztéseket általában két részletben: irányítása. A bizottsági elnökök felelősek a bizottság
számára elrendelt határidők betartásáért, a bizottság érdemi
47Módosította
munkájáért.
a 2011. évi VI. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012.
évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján,
legkésőbb 2012. december 15-től. 126.§ 58(1)
48Módosította a 2011. évi VI. törvény 7. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012.
zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. február 23-tól.
50Az (1)-(2) bekezdést módosította a 2011. évi VI. törvény 7. § (3) 56Módosította a 2007. évi I. törvény 4.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től,
bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott majd hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 8. § (2) bekezdése.
zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat
51Módosította a 2007. évi I. törvény 2.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től. hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.
52Módosította a 2011. évi VI. törvény 7. § (4) bekezdése. Hatályos a 2012. 57Módosította a 2011. évi VI. törvény 8. § (3) bekezdése. Hatályos a 2012.
évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján,
legkésőbb 2012. december 15-től. legkésőbb 2012. december 15-től.
53Módosította a 2007. évi I. törvény 3.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től. 58Az (1) és (2) bekezdést hatályon kívül helyezte a 2013. évi I. törvény 4. §
(2) ügyében,
(3) A zsinati bizottságok ülésein tanácskozási joggal részt d)64gyakorolja a munkáltatói jogokat az országos iroda
vehet az országos ügyész, valamint az, akit a bizottság igazgatója65 felett azzal, hogy kizárólagos joga a
elnöke meghív. jogviszony létesítése és megszüntetése, valamint a
díjazás megállapítása,
XV. fejezet e) dönt az országos egyháznál és az egyházkerületeknél
Országos presbitérium szolgálatban állók javadalmazásáról, a tisztségviselők
díjazásáról, és az alkalmazotti bértábláról,
127.§ Az országos egyházi önkormányzat döntés-előkészítő f)66határozatot hoz az egyházmegyék, illetve az
és meghatározott hatáskörben döntéshozó, irányító testülete egyházkerületek körében felmerült területi és igazgatási
az országos presbitérium. vitákban az országos elnökség előterjesztése alapján,
g)67
128.§ (1) Az országos presbitérium az irányítás terén: (5) Az országos presbitérium hatáskörébe tartoznak
a)59 a zsinat által meghatározott keretek között irányítja mindazok az ügyek, amelyek nincsenek a zsinat vagy más
az egyház szervezetének működését, egyházi testület hatáskörébe utalva.
b) előterjesztéseket készít feladatkörében a zsinatnak,
c) összeállítja saját munkatervét, megvitatja az országos 129.§ (1) Az országos presbitérium szavazati jogú tagja:
bizottságoknak munkatervükre vagy más tárgyra a)68hivatalból: az országos felügyelő és az
vonatkozó jelentéseit és javaslatait, összehangolja a egyházkerületi elnökségek tagjai,
bizottságok, illetve az ügyeket intéző országos egyházi b) az egyházkerületi közgyűlések választása alapján:
irodai osztályok működését, megvitatja és elfogadja az egyházkerületenként egy lelkészi és egy nemlelkészi
országos iroda igazgatója60 által összeállított éves küldött.
feladattervet és éves jelentést. (2)69Az országos presbitérium tanácskozási jogú tagja:
(2) Az országos presbitérium gazdasági téren: a) hivatalból: a zsinat elnökei, az országos iroda
a) megvizsgálja, és a zsinatnak elfogadásra előkészíti az igazgatója, országos ügyész,
országos egyház éves költségirányzatát és beszámolóját b) ha a napirenden őket érintő téma szerepel: az
az országos számvevőszék jelentése alapján, Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora és az
b) gazdasági döntéseket hoz a zsinat által elfogadott országos gazdasági, diakóniai és nevelési-oktatási
gazdálkodási elvek keretein belül, dönt az bizottság elnöke,
egyházmegyei önkormányzatok támogatására biztosított c) akit az elnök-püspök és az országos felügyelő meghív
gazdasági erőforrások elosztásáról, valamennyi vagy meghatározott napirendi ponthoz
c) dönt az egyházkerületek által előterjesztett gazdasági kapcsolódóan.
vonatkozású kérdésekben a zsinat által meghatározott (3) Országos presbitériumi tagságra csak rendezett
kereteken belül, életvitelű, konfirmált egyházközségi tag választható, aki az
d)61határoz az országos egyház vagyonszerzéséről vagy egyházközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve
vagyonának elidegenítéséről, megterheléséről és megfelelt.
kezeléséről, 50 és 200 millió forint értékhatár között, (4) Az országos presbitérium azon tagja ellen, aki a
e)62határoz pályázatok benyújtásáról 50 millió forint presbiteri ülésről – egy választási cikluson belül – 3
értékhatár felett. alkalommal kimentés nélkül távol marad, az országos
(3)63Az országos presbitérium az intézményekkel elnökség fegyelmi eljárást kezdeményez.
kapcsolatban:
a) intézményt alapít vagy szüntet meg, ellátja az 130.§ (1)70Az országos presbitériumot szükség szerint, de
intézményekkel és azok igazgatótanácsaival kapcsolatos évenként legalább 5 alkalommal össze kell hívni.
feladatait, (2)71Az országos presbitériumot az elnök-püspök és az
b) jóváhagyja az Evangélikus Hittudományi Egyetem országos felügyelő írásban hívja össze. A kibocsátott
rektorának, egyetemi tanárának és lelkészének meghívónak tartalmaznia kell a napirendi pontokat. A
választását. presbitériumi ülés előtt legalább 5 nappal ki kell küldeni az
(4) Az országos presbitérium
a) dönt egyházközség valamely részének, illetve 64Módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (3) bekezdése. Hatályos a 2012.
egyházmegyének jogi személlyé válásáról, évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján,
legkésőbb 2012. december 15-től.
b) megválasztja a tábori lelkészeket, börtönlelkészeket 65
Az elnevezést módosította a 2011. évi VI. törvény 4. §-a. Hatályos a
és kórházlelkészeket, 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése
c) intézkedik a Magyarországi Evangélikus Egyház napján, legkésőbb 2012. december 15-től.
66Módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (4) bekezdése. Hatályos a 2012.
tulajdonában lévő épületek és egyéb ingatlanok
évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján,
állagmegóvása, karbantartási munkálatai és hasznosítása legkésőbb 2012. december 15-től.
67Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 9. § (5) bekezdése.
napján, legkésőbb 2012. december 15-től. december 15-től, majd módosította a 2011. évi VI. törvény 10. §-a és a
61A d-e) pontot módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (1) bekezdése. 2012. évi II. törvény 3. §-a. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során
Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december
hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 15-től.
62
A d-e) pontot módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (1) bekezdése. 70
Módosította a 2011. évi VI. törvény 11. § (1) bekezdése. Hatályos a
Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése
hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. napján, legkésőbb 2012. december 15-től.
63Módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. 71Módosította a 2011. évi VI. törvény 11. § (2) bekezdése. Hatályos a
évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése
legkésőbb 2012. december 15-től. napján, legkésőbb 2012. december 15-től.
ülés tárgyaival kapcsolatos írásos előterjesztéseket és munkaági bizottság véleményének összehangolására
anyagokat is. van szükség.
(3) Az országos presbitérium ülése nem nyilvános.
(4)72Az országos presbitérium üléseit az elnök-püspök és az XVI/A. fejezet
országos felügyelő felváltva vezetik. A jegyzői feladatokat Elnök-püspök és országos felügyelő
az országos presbitérium által a tagjai közül választott
lelkészi és nemlelkészi jegyző látja el. 132/A.§ 75(1) A Magyarországi Evangélikus Egyház
(5) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza. országos szervezeti szintjén az önkormányzati testületek
(6) Az országos presbitérium azon határozatát, amely döntései alapján – két országos elnökségi ülés között – a
valamely országos munkaágat érint, az illetékes országos vezetést és kapcsolattartást az országos felügyelő és az
munkaági bizottság előkészítése alapján, illetve elnök-püspök gyakorolja.
állásfoglalására figyelemmel hozza meg. (2) Az elnök-püspök és az országos felügyelő:
(7) Az országos presbitérium üléséről jegyzőkönyvet kell a) hivatalos kapcsolatot tart az állami, valamint civil és
vezetni, amit a levezető elnöknek, a jegyzőkönyvvezetőnek egyéb szervezetekkel,
és 2 jelen lévő, erre a feladatra felkért presbiternek kell b) végrehajtja az országos presbitérium és az országos
hitelesítenie. elnökség határozataiból adódó feladatokat, illetve
ellenőrzi azok végrehajtását,
XVI. fejezet c) összehívja az országos presbitérium és az országos
Országos elnökség elnökség üléseit, és azokon elnököl.
d)76
131.§ 73(1) A Magyarországi Evangélikus Egyház országos
szervezeti szintjén az önkormányzati testületek döntései 133.§ Az elnök-püspök sajátos feladata:
alapján – két presbitériumi ülés között – a vezetést és a) hivatalos kapcsolatot tart az ország más keresztyén
kapcsolattartást az országos elnökség gyakorolja. egyházaival, külföldi egyházakkal,
(2) Az országos elnökség szavazati jogú tagjai az országos b) beszámol a zsinaton az országos egyház életét
felügyelő és az egyházkerületi elnökségek tagjai. meghatározó lelki és közösségi eseményekről.
(3) Az országos elnökség tanácskozási jogú tagjai a zsinat
egyik elnöke, az országos ügyész és az országos iroda 134.§ 77Az országos felügyelő sajátos feladata:
igazgatója. A napirenden szereplő témákhoz tanácskozási a) figyelemmel kíséri az egyházi testületek és
joggal szakértő hívható meg valamennyi vagy intézmények működését, kezdeményezi - a szükséges -
meghatározott napirendi pontokhoz kapcsolódóan. jogalkotási, egyházszervezeti-igazgatási változtatásokat,
b) elősegíti az egyház működéséhez szükséges források
132.§ 74Az országos elnökség előteremtését,
a) a zsinat és az országos presbitérium által c) beszámol a zsinaton az országos presbitérium és az
meghatározott keretek között irányítja az egyház országos elnökség munkájáról, az egyház anyagi és
szervezetének működését, intézményi helyzetéről,
b) előterjesztéseket készít feladatkörében a zsinatnak és d) segíti az együttműködést az egyházkerületek között.
az országos presbitériumnak,
c) végrehajtja az országos presbitérium határozataiból Püspöki tanács
adódó feladatokat, illetve ellenőrzi azok végrehajtását,
d) jóváhagyja az egyházmegyék éves költségvetését és 135.§ (1)78 A püspökök sajátos feladata az evangélikus
beszámolóját. egyház hitéletének egyetemes és egységes irányítása. Az
e) elfogadja az országos intézmények éves egyházkerületek püspökei sajátos közös feladataikat
költségvetését, éves beszámolóját. püspöki tanácsban látják el.
f) határoz pályázatok benyújtásáról 50 millió forint (2)79Amennyiben az országos fegyelmi tanács vagy a
értékhatár alatt, bíróság eljárása során hivatalvesztés büntetést szab ki, a
g) sürgős döntést igénylő kérdésekben dönt az országos püspöki tanács ellátja az egyház törvényes rendjének és
presbitérium határozatainak keretei között, és annak békéjének megőrzéséről szóló 2005. évi IX. törvény 34. §
legközelebbi ülésén beszámol ezekről, (3) bekezdésében előírt feladatát.
h) munkáltatói jogokat gyakorol az országos iroda (3) A püspöki tanács az evangélikus istentiszteletek és
igazgatója felett az országos presbitérium által liturgikus események rendjének kialakítására, teológiai
meghatározott keretek között, ösztöndíjak elosztására, valamint teológiai kérdések
i) felügyeli a törvényben meghatározott országos megvitatására bizottságot vagy munkacsoportot hozhat
egyházi nyilvántartások vezetését, létre.
j) szükség esetén az országos egyház hatáskörébe (4) A püspöki tanács munkáját esperesi tanács segíti,
tartozó álláshelyeket hoz létre és intézkedik azok amelynek működését országos szabályrendelet határozza
betöltési módjáról, megbízást ad a nemlelkészi egyházi meg.
munkásoknak,
k) dönt mindazokban a kérdésekben, amelyekben több
75Fejezetcímmel együtt beiktatta a 2011. évi VI. törvény 13. § (1)
bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott
72Módosította a 2011. évi VI. törvény 11. § (3) bekezdése. Hatályos a zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.
76
2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése Hatályon kívül helyezte a 2016. évi III. törvény 1. §-a. Hatályos: 2016.
napján, legkésőbb 2012. december 15-től. november 18-tól.
73
Módosította a 2011. évi VI. törvény 12. § (1) bekezdése. Hatályos a 77
Módosította a 2011. évi VI. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatályos a
2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése
napján, legkésőbb 2012. december 15-től. napján, legkésőbb 2012. december 15-től.
74Módosította a 2011. évi VI. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatályos a 78Módosította a 2007. évi II. törvény 3.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től.
2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése 79Beiktatta a 2016. évi VII. törvény 9. § (5) bekezdése. Hatályos: 2017.
92A bekezdést beiktatta a 2011. évi II. törvény 11.§ (2) bekezdése.
Hatályos: 2011. március 1-től, azonban a 2012. évi általános tisztújítás
során kell először alkalmazni.
93Módosította a 2008. évi VIII. törvény 1.§-a. Hatályos: 2008. december 97Módosította a 2011. évi VI. törvény 15. § (5) bekezdése. Hatályos a
15-től, majd. módosította a 2011. évi VI. törvény 15. § (3) bekezdése, a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése
2012. évi II. törvény 4. § (2) bekezdése és a 2014. évi II. törvény 1. §-a. napján, legkésőbb 2012. december 15-től.
Hatályos: 2014. február 21-től. 98Módosította a 2011. évi VI. törvény 15. § (6) bekezdése. Hatályos a
94Módosította a 2010. évi V. törvény. 3. §-a. Hatályos: 2010. október 1-től. 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése
95
Módosította a 2011. évi VI. törvény 15. § (4) bekezdése. Hatályos a napján, legkésőbb 2012. december 15-től.
2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése 99Módosította a 2008. évi VIII. törvény 2.§-a. Hatályos: 2008. december
2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése 101Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 16. § (2) bekezdése
napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 102Módosította a 2006. évi I. törvény 1.§-a. Hatályos: 2006. április 30-tól.