A F�ldr�l megfigyelhet� �gitestek k�z�l a kvaz�roknak a legnagyobb a

v�r�seltol�d�suk. Ez�rt a kutat�k felt�telezik, hogy ezek az objektumok a t�l�nk

legnagyobb sebess�ggel t�volod� objektumok. A becs�lt t�nyleges f�nyess�g�k �s a
l�tsz�lagos f�nyess�g�k k�z�tti k�l�nbs�gb�l megbecs�lhet�, hogy t�bb milli�rd
f�ny�vre helyezkednek el, s ezek az egyik legt�volabbi megfigyelhet� objektumok a
Vil�gegyetemben.

A ma ismert kvaz�roknak csak kb. 10%-a bocs�t ki r�di�hull�mokat. A legt�volabbi

kvaz�rok l�tsz�lag a f�nysebess�g t�bbsz�r�s�vel t�volodnak t�l�nk � l. Hubble-
t�rv�ny.[1]

A vil�gegyetemben vannak �gynevezett gravit�ci�s lencs�k, amelyek eltorz�thatj�k a

kvaz�rok val�di k�p�t. Ilyen h�res lencse p�ld�ul az Einstein-kereszt, ami egy
kvaz�r sokszoros k�p�t mutatja.

R�ntgenm�holdak seg�ts�g�vel a kvaz�rok r�ntgensug�rz�s�ban nagyon gyors

v�ltoz�sokat fedeztek fel. Ezek id�tartama n�h�ny nap �s n�h�ny �ra k�z�tt
v�ltozott. Mivel a v�ltoz�st okoz� fizikai folyamat nem terjedhet a f�nysebess�gn�l
gyorsabban, ezeknek az objektumoknak (p�ld�ul elt�r� �sszet�tel� besz�vott g�z vagy
porfelh�) a m�rete nem lehet nagyobb n�h�ny f�nynapn�l.