BENCZtJR MIKLÖSN~

BERNOLAK BI!LANI!
 Bárczi Gusztav
Gyófl,yp"d"g~!!íai
Tanitrképzö FÖlskol"
Könyvtára

" ~'I
Bárczi Gusztáv
Gy6gypedag6gíaí Tanárképz6 F6ískola

Z007 JOL. - -

Mozgásfogyatékos kisgyermekek
irányított családi nevelése

Benczór Mik16sné - Bernolák Béláné

Budapest
1991.
 "Tudod •••• a virJgom •••. fele16s
vagyok érte. Hiszen olyan gyenge!
Ss olyan gyanutlan. Egyebe sincs,
mint n~gy semmi kis tövise, hogy
a világt6l védekezzék ••• "

(Antoine de Saint-Exupéry:
A kis herceg)

Szerkesztette: dr. Bencz6r Miklósné

írták:
dr. Bencz6r Mik16sné
dr. Bernolák Béláné

Lektorálta:
Gardi Zsuzsa
Lányiné dr. Engelmayer Ágnes
Makovicsné Landor Erika

~ rajzokat készítette:
Tolnai Imre

A könyvbor1tót tervezte:
Angyal JÚli ••

Ez a munka a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapitv~ny

támogatAsával jelent meg
 TARTALOPlJEGyzf:K

EIBlJ rész

A r«:>ZGAsro:;yATf:KOS KIS3YERMEKEK IAANYlro:rr CSAlADr

Nli:vEú;sE (Bencror MiJdósné)

1. Az irány1tott családi nevelés fogalma és helye

a IOOz\lásfogyatékoskisgyermekekhazai ellátá-
sának rendszerében •••••••••••••••••.••••••••••••••••••

II. Az irány1tott családi nevelés személyi felté-

telei ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• 16
A) A IOOz\lásfogyatékos
IlYennek••••.•••••••••••••••••••• 16
Bl A nevelést irányító szooatapedagógus és
kapcsolatai a társteruletekkel •••..••••.••••••••••• 17

c) A család és az otthoni terápiát végz15szül15

szerepe- •••••• w ••••••••••••••••••••••••••••••••••••• 19

Ill. Az irányított c""ládi nevelés feladatai és a

ITOzgásfogydtékOS kisgyermekek fej lesztésének
sPeCiális területei .•••.•.•.•••••••..•..••••.•••••.•.• 25
Al A diagnózis és a fejleszt5 terápia felada-
tainak összefüggései •••••••.••••.••••....•.••.•..•. 25

Bl A fejleszt5terápia tartalma és részfelada-

tai ••••••••••••••••.••••••••••.•••••••••••••••.••.. 2A
1. A lOC)z\lásnevelés feladatai ••••••••••.••.••..•.•.• 29
2. A rrw::gisrrertS tevékenység fejlesztése •••••.•....•• 31

cI A fejlesztiJterápia során alkalmazható nóJ-

szerek. eljárások és eszki)zök ...•.••••.•.•..•.•....

IV. Az ambuláns foglalkozások 9zelVezése és tárgyi

feltételeí ..••.•..••. « ••••••••••••••••••••••••••••••••• 36
AZ rRANYí'1UrT
CSAUlDrNEVEIÉSOOKUMENTAcróJA
Ils A c) A kézfunkció kialakitásának feladatai és
44 139
KAPCSOI:DIX>
VIzSG!\LATr
H:íDSZEREK rrozgásanyaga (Bernolák Béláné) ••••.••••.•.•••••.•.•

1. Törzslap .............................................. 46 1. t-bzg:ásanyag a

és elengedés fejlesztésére
nyúlás,
••••• ••••••··••••• .• ••
fogás, markolás
140
144
2. A kéz rrozgásait fejlesztő gyakorlatok ••••.•••••.
46 3. A kézfunkciót segItő helyes ült.etésről ••••••••.• 152
II. Kórelőzmény

Ill. A jelen állap:>t és a változás nyilvántartása.......... 46 Ol A \roImW:likációs képességek fejlesztésének

feladatai és rrozgásanyaga (Benczúr Miklósné) 157
1. Klinikai tünetek ••••••••••••••••••••••••••••••••••• 48 1. Általános tudnivalók a gyel11V"k kommmi-
2. Végtaghiány felmérése ••••••••.••••••••••.••••••••• • 4B kációs képességeinek otthoni fejleszésé-
3. Izületi rrozgások és izanerő mérése ••••••.•••••••••• 4B hez ••••.•••••••••••••••••••••••••••••.•••••.•••• 159
4. Reflex-reakció vizsgáló lap •••••••••••••••••••••••• 49 2. Gyakorlati tanácsok a gyel11V"k etetéséhez .•••••.. 162
56 3. Helyes testhelyzetek a hangadashoz ••.•.•.•.•••.• 164
5. Tartás és rrozgásfunkció vizsgáló lapok •••••••••••••
6. Kézfunkció-m,miIUláci6-játék fejlettséQét 4. Feladatok egyéni testhelyzetekben ••••••••••••••• 165
vizsgáló lap •••••••••.••••••••••••••••••••••••••••• 56 5. Néhány gyakorlati tanács a beszédhez
7. I':rzékelés fejlődését vizsgáló lap •••••••••••••••••• 56 szükséges egyéb képességek fejlesztéséhez ••••••• 172
8. Beszéd fej1ődését vizsgáló lap •••••••.••••••••••••• 57 6. Alternatív \roImW:likáci6••••••.•••.•.•••••••••••• 173
9. önellátás fej lődését vizsgáló lap •.•••••.•.•••••.•. 57
5B
nl. A játék. mint alapvető tevékenység 177
VIZSGALö
Ils NYCM:lNKöI1ETO
ADATlAPOK (Bernolák Béláné) •••••.•••••••••••••••.•••.•••••••••••

IV. Fejlesztő progranok- feladatlapok - a n-egis-

Második rész _rGkéPességek otthoni fejlesztésébez (Berno-
181
lák Béláné l ••••••••••••••••••.•..••.•.•..••.••••••••••
sEXiQlANYAG
AZ~I FEJLESZTIlsHEZ
IB}
I':rzékelés. észlelés fejlesztése •••••.••••••••••••.•
I. A gyennek közvetlen környezetének tárgyi fel- 1. Bőrérzékelés (tapíntás és hőérzékelés) IB}
tételéről (Benczl1rMiklósné) •••.•••••••••••••••••••••• 84 fejlesztése •••••••.....•••••....••..••••..•.•...
184
2. Vizuális észlelés fejlesztése ••••.••••.••••.••••
B6 186
n. Az otthoni rrozgásnevelés (Benczúr Miklósné) •••••...••• 3. Akusztikus észlelés fejlesztése •••••••••••••••••
lB8
4. Kínesztetikus észlelés fejlesztése .•••.•••••••••
190
Al Feladatlapok az alapvető tartási és rrozgási 5. Té~szlelés fejlesztése •••.••••••.•••••••.••••••
94 191
funkciók gyakorlásához .••••••.••.••••••••.••••••••. 6. A n-egfígyelőképesség fejlesztése ••..•••••••.••••
1. A gyel11V"kelhelyezése. helyes testhely-
94 191
2. Á~~g~tá;·::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
3. Altalános lazitógyakorlatok •••••••••.•..•.•••.••
96
98
Fi.gyelem fejlesztése

Emlékezet fejlesztése
o ••••••••

.••..••...•..••.••.•••.•..••.•
••••••••••••••••••••••

192
4. Aktiv gyakorlatok különböző testhelyze- 19}
tekbtH inditva •••...•••••.•.•••••.•••..••••••••• 100 Gondolkodás fejlesztése •••.••...•...•.•.•.••••..••.
113 19B
B) Speciális rrozgásanyag .••.•••.••..••••••..••..•.••.• El Feladatlapok ...•.•..•..•.•.• • .• ·•··• .• ··· .• •···• .• •
1. l'bzgásanyag a kéz és lábtámasz fejlesz-
tésére .••••.•.••.•..••••••...••.•••••..•••.•.•.. 113 V. Gondozási, nevelési feladatok (Benczúr Miklós- 2}}
2. EgyensÚly és támaszgyakorlatok nagylab- nél •.•..•..••••..•...•.••••..•.•..•.•.••..•.........•.
dán és hengeren ••••••••••••••••••••••••••••••••• 114
116 233
3. Játékos bokatorna ...••..••••.•••..••.•••••.•.•.• A) Szerrélyes higíéniára nevelés •••••••••••••••••••••••
4. Általános tartásjavitó torna ••••••.•.•.••.•..••• 117 1. A szo1J.::ltiszt.aságra neveléshez, a W:: ön-
120 233
5. Egyszenl konditorna ••.•.••..••..••.••.....•••••• álló használat.ihoz .•• o' ••••••••••••••••••••••••••

121 235
6. Zenés anya-gye.nnek tréning ..••••••••••.•.••••••. 2. A nűsakodáshoz •.••..•••••••..••••••••••••••.••••
129 237
7. segitő fogások a vi.zben valÓ rrozgáshoz •••.•.••.• 3. A f(::lgfOCJ&]sh()z •••••••••••••••••••••••••••••••••••
237
8. Feladatlap a végtaghiányos gyel11V"kek 4. A vetk6zés, öltözés ........•.... ····•····•·····• 240
132
otthoni nnzgásneveléséhez •..•••••••..•...•.•••.. 5. A fésülködés •...•.•...•....•••....... · .•...••.•. 240
9. Gyakorlatok a kerekesszék önálló haszná- 6. Orrfúj,3s-kóh(jgés .••.••.••.••.••••••••••.•••••..•
241
137
latához ••.•.•..•.••••.•..•••••.••.••••.•.•.•.•.• 7. Az étkezéshe.z •.••••••.•••••••••.••.•.•••••••••••
8. Ti:m/tcsok a napi élet tevékenyséqeinek
245
gyakorlásához •••••••••.••••••••••••...•••.••••••
 B) Különleges gondozási feladatok Bev eze t ~ ft
(Bernolák Béláné) .•.••••••••.•••••••••••••••••••••• 248
1. GiJ;lszbenlévő gyermekek ••••••.•••••••••••••••••• 248
2. Gyógyászati segédeszközök használatához ••••••••• 250 Kötetünkkel a mozgásfogyatékos gyermekek iskoláskort meg-
3. Ha gyógyszert szed a gyermek •••••.••..•••••..•.• 252
4. A nyitott gerinccel született gyermek e16z6 speciális fejlesztésének, és nevelésének megsegítése
gondozása ••••••••••.•••••••••.•.••••••••••.••••• 253 a célunk.
Vl;. Praktikus eszközök a gyennekotthoni fejlesz- A segédanyag összeáll1tásánál nem tértünk ki külön-külön
tésében (Benczür Mik16sné) •••••.••••.•••••.•••••.••••. 256 a tankötelezettség előtti életkorok különféle lehetséges ne-
Irodalom •••••••••••••.•.••••••.••••••••.•.•••••••••••••.••. 261 velési színtereire. vezérfonalul a szakember által irányí-
tott speciális otthoni nevelést választottuk.
A veleszületett vagy korai gyermekkorban szerzett rn02-
oáskárosodásokból ered6en a rnódosult fiziológiai és pszichi-
kai funkciók mfiködésbeli hiányainak javítása, helyreállitá-
sa, következtményeinek csökkentése komplex fejlesztéssel,
egyéni fejlesztési-terápiás programmal befolyásolhatóak.
A mozgásfogyatékos gyermek fejl6désének prognózisa függ:
- a sérülés specifikus egyedi összetevőitől (milyen jellegfi,
sUlyosságú, kiterjedésd a sérülés),
- a károsodás mielőbbi felfedezésétöl,
- a megfelelő és az időben végzett terápiátÓI és fejlesztés-
t51.
Bármilyen eredetO, tipusú és súlyosságú károsodás követ-
kezményeiben egyedi változásokat hozhat a gyermek személyi-
s~g-feJI5désében.
A gyermeki fejlődés befolyásolása is éppen ezért - bi-
zonYOB f6 vonalakat követve egyedi jellemzőket hordoz.
Vigotszkii szerint (1974) a gyermeki fejlődés zónái nem
ugorhatók át; a fejlesztés irányát a legkózelebbi fejlődési
zóna határozza meg. A megváltozott belső feltételek nehezí-
tik vagy akadályozzák a pszichoszomatikus fejlődés szokásos
menetét, a2 egyensúl y megbomlik, működésbel i hiányosságok
jöhetnek létre. A pszichoszomatikus fejlődés helyes irányba
terelése, a mükódésbeli hiányosságok korrekciója, illetve
kompenzációja egyéni terápiát kiván. lyozni kiván juk, hogy a fejlesztés részfeladatait mindenkor
a szakember választja ki és javasolja a szülőnek a gyermek
Az irányított családi nevelést nem a mozgásszervi diag-
aktuális állapotától függően. Csak igy lehetséges az, hogya
nózisok és konkrét állapotváltozások köré rendeztük, hanem a
fejlesztés az egyéni kívánalmaknak megfeleljen.
fejlesztés egymásra épül6, sajátos feladatkörei szerint.
Segédanyagunk összeállitásával reméljük sikeresen járu-
Segédanyagunk a gyakorlatot szolgálja. A fejlesztés
lunk hozzá a mozgás fogyatékosok iskoláskor előtti speciális
egyéni, konkrét feladatainak a kiválasztása a szakember fel-
neveléséhez; jól hasznosítható ismeretekkel, gyakorl~:i ta-
adata. Az egyéni fejleszt6 program részfeladatait a gyermek
nácsokkal szolgálunk hallgatÓknak, szü16knek, mindazoknak
diagnózisa, aktuális állapota. és feladatmegoldó képességé-
akik mozgásfogyatékos kisgyermekkel foglalkoznak.
nek - fejlettségi szintjének - függvényében a közvetlen vagy
távlati fejlesztési cél alapján szükséges összeállitani.
Mindezeket figyelembevéve jelen munkánk tartalmában és
szerkezetében egyaránt el tér a szokásos főiskolai képzési
anyagoktói.
a Szerzi5k
Gyakorlatorientált segédanyagunk alapozó ismereteket nem
~ feltételezi a szomatopedag6gia szakos \.)llgatók e16-
tanulmányait
- a szomatopedag6giai szaktárgyakban, illetve
- a megelőző pszichológiai, anatómiai, fejlődéstani és k6r-
.taní .• valamint
- a pszichodiagnosztíkai és
- a korai nevelés specUdis kollégiumok elméleti és gyakor-
lati ismereteiben.
A jegyzet e186 részében a mozgásfogyatékosok irányított
cS3ladi nevelése modelljének szervezési, tartalmi és módsze-
res sajátosságaival foglalkozunk, valamint az egyéni fej-
lesztési programot el6seg.1t6 felmér6 és állapotrögzít6,
vizsgáló módszerekkel.
A második részben az Irányított családi nevelést a szülő
- az ottho!)} fejlesztést végző családtag - oldalilról köze-
lítjtikmeg. A komplex fe]lesztés részfeladatainak feladatlap
rendszerG feldolgozása a szti1t)nek:
8z61, de ugyanakkor segíti a pedagógus munk~ját is. Hangsú-
 7

Els ts r é B Z

A MOZGAsFOGYAT~KOS GYERMEKEK IRANYtTOTT CSALADI NEVEL~SE

il. Az irJinyftott csalJidi nevelés fogalma és helye a mozgJis-

fogyatékos gyermekek hazai ellJitJisJinak rendszerében

Irányított családi nevelésen azt értjük, amikor a gyer-

mek specíális fejlesztése, nevelése a család bevonásával. a
s;zü16k. illetve más családtagok segitségével, de a szakemb~
irány1tásával történik. Célja a családban él~ mozgásfogyaté-
kos kisgyermekek:
~ pszichoszomatikus fejlődésének speciális megsegítése sze-
mélyiségfejlődésük optimális kibontakoztatása érdekében.
- érzelmi életének. magatartásának - Bzociabilitásának javí-
tása,
ÓVoda!. iskolai nevelésének. oktatásának előkészítése,
- családjának segítése, tanácsadás.
Az irány.itott családi nevelés. mint a mozgásfogyatékos
kisgyermekek speciális gyógypedagógiai nevelésének, fejlesz-
tésének egyik lehetséges színtere, a helyi adottságoktól és
igényektől [ügg5en szervezhető meg.
 8
9

Legfontosabb vonásait - amelyek részletezésére a k~s6bbiek-

ben még visszatérünk - a következőkkel jellemezhetjük: Az iroinyltott csaloidi nevelés indokoltsága és helye a

a) ambuláns fejlesztő terápia a szakember által egyéni és mozg~sfogyatékos gyermekek hazai ellátásában

kiscsoportos foglalkozások formájában, egyéni tanácsadás,

b) családi életbe helyezett speciális feilesztés A tartós mozgásszervi károsodás - az esetek jelent6s

- a szülő által végzett terápiás proqramok, - alapvetően hat ki a kisgyermek megisrner6képessé-

- a gyermek és a szülő helyes kapcsolata, a fejl6désére, beszédfej15désére, életkori sajátossá-

- a napirendbe ágyazott életszerG foglalkozások. inak és értelmi képességeinek megfelelt> tanulási eredmé-

A szülőt a szakember készíti fel, a programok otthoni al-

kalmazása a szülő feladata. Vagyis mozgáskárosodásnál nagyon gyakran nemcsak a moto-
um kárásodásával állunk szemben. ~ppen ezért rehabilitáci-
e) a programban résztvevő gyermekek eltérőek életkor, mentá-
·Uksem oldhat6 meg a gyermekek legtöbbjénél csak mozgáste-
lis, pszichés és szomatikus jellemzőik/képességeik tekin-
piával. illetve orvosi rehabilitáci6val. Pszichoszomatikus
tetében, valamint a megel6ző vagy a jelenleg is igénybe-
vett egyéb szakellátást illet6en, 51ődésük "vezetése". nevelésük speciál is megsegítése komp,"
:x többtényezt.5s fejlesztő tevékenységet kiván. Csak ezzel
d) a gyermekek mozgásszervi vizsgálata, a diagn6zis felálll-
~~hető meg, korrigálható vagy kompenzálhat6 a motor ium ká-
tása és az orvosi gyógyítás, utókezelés továbbra is az
ásából eredő primer, vagy szekunder károsodások kiala-
egészségügyi Bzakellátáshoz tartozik,
lása. és segithető elő személyiségük optimális fej15dése.
e) a gyermekek állapotát felmérő gyógypedagógiai - pszicho-
lszerG ezt a komplex fejlesztő terápiát a lehető legkoráb-
16giai vizsgálatok és terápiás javaslatok segítik a szak-
n - a korrekt orvosi diagnózis felállítása után azonnal -
ellátást, a részfeladatok eldöntését az eredmények ellen-
kezdeni. Csakis a korai életkorban elkezdett szakellátás-
6rzését, értékelését,
I várható, hogyamozgásfogyatékos gyermek köros irányú
f) az irányított családi nevelés. mint gondozási modell. a
j16désmenete befolyásolható, a helyes irány felé vezethe-
családorientált speciAlis fejlesztésen kivUl - utaz6taná-
ri feladatok kib()vítésével elvégezheti az integrált
A mozgásfogyatékos gyermekek iskoláskor el5tti komplex
óvodás. iskolás mozgásfogyatékos gyermekek nevelésének,
jleszt"ése ma még nagyfokú rendezetlenséget, hiányokat mu-
oktatásának speciál is megsegítését is. A kUl fóldön jÓl
tat a hazai rehabilitáció rendszerében.
bev,'11t "home visitor" ~saládot lát(21l~,'y~dag6gill
A különböző tipusú veleszületett vagy korai gyermekkor-
- aki helyben, otthoni k0rülmények kijzijtt látja el
szerzett_ mozgáskárosodások ellát;~sa lépésben az
gyermek, illetve ct család gondozását - feladatköre is be-
.gészségtigyben történik.
építhető ebbe gondOZ,:1S1 modellbe.
A mozgásszervi károsodás felismerése és diagnosztizálá-
az ennek alapján szükséges gyógyítÓi tevékenység,
gyermek orvosi kezelése az orvosi rehabilitáCiÓ része és
 10
II

rendszerint az egészségÜgy intézményeiben történik. "Szükség Mi történik azokban az esetekben, amikor a gyermek el-
lehet a mozgáskorlátozott gyereknek intézeti, kórházi elhe- s()dle;;~-;-~'~-;;"lé-s-e~ozg~Tája ellenére a tart6
lyezésre. Az is lehet, hogy bentfekvés nélkÜl, jár6betegként ~S mozgató szervek károsodása továbbra is fennáll, illetve
ellát ldtÓ. tehát csak bizonyos id6kózönként kell a szülőnek az agyfej16désükben károsodott gyermekek kezelése a második
6t kezelésre vinnie. amikor a további kezelési utasítást
év után nem fejez6dik be, és a ~~~~meke~~ek to~ább~~~
megkapja. Egy bizonyos mindenképpen:
Je va.n szÜks.égiik A maradand6an mozgáskárosodott kisgyerme-
va_~, __
oi:l gJ,,~ijl<)fC>lJlalkozik a gyermekkel.
kek rendszerint tovább~vO~lL~é$~~~orul~~k - ennek
vele a betanított ügyesitenie kell biitosítása termé;;;t;sen továbbra is az egészségügy felada-
~~9A,!!É-J;.Ez~ket a szülői szeretettel végzett otthoni fög-
ta - ugyanakkor habilitáci6juk nem nélkülözheti fejl6désük
J~),,!C_~~~,,~?_~.:l.1:
semmi mással nem leh~1::_J?_~1:;.gJ~,,~
__
~ A mégoly kor- speciális és komplex megsegítését sem.
szera kezeléssel elért eredmény is csakhamar semmivé válik. Az egészségügyben a korai diagnosztika, illetve a korai
ha nem egészíti ki az otthoni környezetben folytatott fog- ellátás szervezettebb térh6ditása, a fejlődésneurológiai
lalkozás" lJoós. 1986 .• l3.o1d.). Ebben a periódusban a meg-
diagnosztika és az erre épülő neurohabilitáci6s program ha-
felelő irányitást a szülő részben az egésZSégügyi szakember- zai elterjedése a sérült csecsemők mozgás es 8zenzoros fej-
tlS!, j6 esetben pl. neurohabilitációs decentrumokban. vagy lesztésének egységes, egyid5ben való komplex kezelését meg-
rehabi 1i tác 16s központokban gy6gypedag6gusoktól J psz iehű 1ó-
látszik. Ugyanakkor. nem tekinthető megoldottnak a
gusoktól kapja.
maradvány tünetek miatti különböz6 tipusú és súlyosságú fo-
Az károso<:i"ütt',;csecsemők hazai ellátá- gyatékos gyermekek életkor és sérülésspecifikus, de az egész
sa, a korai diagnosztika és az arra épülő neurohabilitációs személyiségfejlesztést célz6 további ellátása.
a születés utáni e1s6 két évben a fej16désneurológi- A mozgásfogyatékos gyermekek kora i gondozásának - mint
neurohabilitáci6s osztályokon történik. A neurohabili- írtuk - az egészségügyben, valamint a Pető féle konduktiv
"családcentrikus" kezelési módszer. A neurohabilitáci6 pedagógia keretében voltak hagyományai. Gy6gypedag6giai vo-
a másodiagos megelőző kezelést a csecsemő számára legideáli- natkozásban el6ször a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanár-
sabb szociális környezetbe, a családba helyezi (Katona, képző Főiskola Gyógypedag6giai Pszichológiai Intézetében
1990). A neurohabilitációs terápiás tréninget a szü16k vég- (illetve joge16djében) jelenik meg ellátásuk, főként a beis-
zik - leggyakrabban az anya - a szakember a szülőt kiképzi, kolázási szar6vizsgálatokhoz kapcsolódÓ gondozás, individuá-
a szül6t informálja és az otthoni kezelést irányítja. "A lis tanácsadás formájában (Nagyné"'j1987, Marton, 1990). Az
szenzomotoros, szenzoros, perceptív, prekognitiv és kognitív utóbbi években gyakrabban találkozunk nevelési tanácsadók-
magatartási terápiás tréningeket a szülők végzik" írja Kato- ban, szakért6i bizottságokban gondozással is. A Bárczi Gusz-
na (1990, 67.old.) és a szakember felelős azért, hogya szU- táv GyógypedagÓgiai Tanárképző Főiskola Szomatopedag6giai
l5k az életkornak megfelelő otthoni terápiás feladatokra ki Tanszékén 10 év óta foglalkozunk mozgásfogyatékos gyermekek
legyenek képezve.
iskoláskor el6tti, komplex szomatopedagÓgiai fejlesztésével,
 12
lJ

irányított családi nevelés formájában (Bernolákné - Benczór-

függi5 négy. de
né, 1985). Tapasztalataink szerint az irányított család ne-
velés lehet6vé teszi a mozgásfogyatékos gyermekek folyamatos
Ebben
és sérülésspecifikus rehabilitációját, áthidalja a korai or-
vosi gondozás (neurohabilitáció. korai orVOSI ellátás, a közösségi nevelés, a közös-

gyógytorna kezelések, stb.) és a speciális vagy "normál"

óvodai és iskolai nevelés közötti hiányzó rehabilitációs-ne-

velési szinteret. A mozgás fogyatékos gyermekek fejlesztésé-
nek. nevelésének sérülés- és életkorspecifikus megsegitését
Dtthoni körülmények között, a család bevonásával végzi. így
kihasználja a gyermek fejlődésének legfontosabb korai idő- megsegítésre
szakát (Benczúrné-Bernolákné, 1989).
Az irAnyltQtt csalJdi nevelés helye a mozq~sfoqyatékosok re-
habilitáci6jában Bzegregált nevelés - oktatás el-

Az irányított családi nevelés mint a mozgásfogyatékosok

szomatopedag6giai gondozásának modellje szervesen illeszthe-
tő a mozgásfogyatékosok hazai egészségugyi és nevelési-okta-
tási rendszerébe.
lehet indokolt, amikor a gyermek. közösségi nevelése
Az irányított családi nevelés többirányú gondozási. fej-
intézményes háttér hiánya miatt nem megoldható (Benczúrné
~e8ztési-nevelési tevékenységet fejthet ki.
ElsOdleges feladata a korai orvosi rehabilitáció kiegé-
Másodlaqos feladata lehet az irányított családi nevelés-
szítése komplex fejlesztéssel, illetve az orvosi rehabilitá-
nek az integrált mozg,ísfogyatékosok 6vodai. iBkolai nevelé-
eiót követő komplex, az egész személyiSég fej16dését életkor
$:ének, oktatásának speciális megsegítése. Az irányított csa-
és sértilésspecifikus módon befolyásolÓ nevelő tevékenységeI.
Részleteiben: ládi nevelés igy nemcsak a családban él6 intézményes fej-
lesztésben nem részesU16 mozgásfogyatékoBok fejleszt6-terá-
- speciális terápiás foglalkozások vezetésével.
piájának megoldására alkalmas nevelési modell, hanem utaz6-
- az otthoni gondozás-nevelés irányításával,
tanári feladatok ellátásával az integráltan neveltek speciá-
- a család és a szülők segítésével, család-gyermek programok
lis ellátására is. E feladatot
szervezésével segíti a gyermek helyes irányú fejlődését és
- speciális foglalkozások vezetésével,
készíti elő intézményes, közösségi nevelését.
- a pedagógusok. és a szülők munk,lj,lnak megsegitéséve.l, ta-
forma a gyermekek
nácsadással végzi.
állapotátóL a szülő attitfídjét.!51 és a családi háttért6l
 14
leljes LokaliS
Tel jes ini.e9r~ci~ íniegracio
O- O- -2- O-~ ~
-A- l~Ql
Tapasztalataink
kítható
mind az oktatásÜgy
szerint
kapcsolatokat
ez
építhet
kű}önbőz5
a fajta
ki
nevelési
rendszer
mind az
szintereivel.
könnyen kiala-
egészségüggyel.
Hatékony
0:&
O
O-
li?' O- I
QL -
g-'l o~
.2-
A
mdködéséhez
_ a jól felkészült
megfelelő feltételek
irányitó
szükségesek.
szakember.
amelyek közül
iskola
~Ol
/
ovada
_ a kooperáló szülő.
_ a szakterületekkel való korrekt együttmüködés
jelentősége emelhető ki.

Az irányított családi nevelés ezáltal nemcsak folyamatos

rehabílitációt tesz lehet.ővé. hanem csökkenti az állami ter-
heket. megkönnyíti és eredményesebbé teszi az integrációt.
illetve a későbbi gyógypedagógiai oktató-nevelőmunkát.

összefoglalva
Az irányított családi nevelés utazó tanári szolgáltatás-
sal kiegészítve - a megfelelő társterületekkel együttmüködve
_ képes a korai egészségügyi ellátást követő folyamatos re- neurohabiliH.eío
habilitáció feltételeit biztositani. A korai családorientált
neveléssel. valamint az integrált mozgás fogyatékos gyermekek orvosi terapia
6v()dai és iskolai nevelésének megsegitésével ez a nevelési
I
színtér könnyen beépíthető a már meglévő egészségügyi. vagy
1 1 1 egeszsegügy
oktatási intézmények (pl. mozgásszervi rehabilitációs cent- 9: -epmozgasu
rumok, ideggondoz6k. nevelési tanácsadók) munkájába, .11}"közösseg
Az önkormányzatok a helyi. igények és lehet6ségek ismere- bt - rnozqasfogyab\lws
~ gyermek
tében Bzomatopedag6gus alkalmazásával gazdaságosan, bizonyos 1. táblázat
szervezési feladatok megoldásával, helyben alakíthatják ki a Á-szomatope::lag~u5
mozgásfogyatékos gyermekek gondozását, a folyamatos rehabi- ~ csalJdban é16 mozgJsfogyatékos gyermek speciális nevelésé-
nek lehets~ges megoldása
litáció feltételeit (1. táblázat),
 16
11

II. Az irAnyLtott csalAdi nevelés személyi felt~telei

ésűk leggyakrabban a lelassult értelmi fej16dés, réazké-
ség károsodás területein - a pszichomotoros koordinációs
Az irányított családi nevelés keretében, a mozgásfogyaté-
ar, különös tekintettel a vizuomotoros és akusztikomoto-
kos kisgyermekek fejlődésének speciális megseg1tésében a
kordinációs képességek területén - mutatkoznak meg, fi-
gyermek és a szülő, illetve a szakember közötti tanulás-ta-
lemkoncentráci6s gyengeséggel, beszédzavarral. A Qyerme-
nítás partnerkapcsolata valósul meg.
szociális érettségben, önkiszolgálási funkciókban,
ékban való együttmOködésben gyengébb teljesítmény, gyak-
A) A mozqásfoqyatékos gyermek
lényeges elmaradás figyelhet5 meg.
Az irányított családi nevelésben résztvevők fl) tünete a
Tehát az irányított családi nevelésre jelentkez5 gyerme-
tartási és mozgási funkciók - különböző k6reredeta sérülése
heterogén mozgásállapotú és életkorú mozgásfogyatékosok,
vagy hiánya. Ez a nevelési forma célkittIzéseiből ered5en
stól eltér6ek a nevelési feltételeket befolyásoló pri-
csak akkor fejtheti ki hiányp6t16 szerepét a folyamatos el-
vagy szekunder következmények, betegségek, gyakran tár-
látás lehetőségének a megteremtésében, ha a legkülönbözőbb fogyatékosságok tekintetében.
t1pusü és súlyosságban sérült mozgásfogyatékos gyermekek kö-
rére terjed ki. Igy az irányított családi nevelésben a kü-
szem to ed ó ua és ka latai a
lönböző k6reredetU, de a mozgásfejlődést lényegesen befolyá-
so16, a tartási és mozgási funkciók kialakulását tart6san
gondozást veze'ti5szakember az 01 igo-
akadályoz6 mozgáskárosodottak fordulhatnak elő szomatikus, agógia-szomatopedagógia szakos gyógypedagógus.
mentális, pszichés és beszédképességben észlelhetö nagyfokú
irányított családi nevelés vezetése nagyfokú szakmai
eltéréssel, a halmozódás jellegében és mértékében egyaránt
zültsé et szakmai nyitottságot és elhivatott emberi
nagyfokú különbözőséggel. áál1ást kiván.
A gyermekek életkori megoszlása is feltételezhet6en el- A szakmai felkészültségen és nyitottságon azt kell érte-
tér6. A neurohabilitáci6s tréningben résztvevő, főként ce- hogya képzés során szerzett ismeretek és gyakorlatok
rebrálparetikus gyermekek azt követ6en 1,5-2 éves kortól, elegendőek. A vezető szakembernek ismereteit állandóan
egyéb k6reredetíi mozgásfogyatékosok két éves kor alatt is leszteni, b5viteni kell. Ahhoz, hogy a gyermek egyéni ál-
jelentkezhetnek az orvosi kezelést kiegészítő komplex fej- tához a legoptimálisabb kezelési eljárást, pedagógiai
lesztő-terápiára.
zert vagy segédeszközt a szakember ki tudja választani,
A korszerU állapot és nyomonkövet6 orvosi-gyógypedagógi- sak a Szoros szaki roda 10m rendszeres figyelése és szak-
ai-pszichológiai vizsgálatok ma már egyértelmíien bizonyít- továbbképzések SZÜkSégesek, hanem tájékozottnak kell le-
ják, hogy még a mozgásukban enyhébb fokban károsodott gyer- szomatopedagÓgiát alapozó és a társtudományok korszera
mekek is, lényegeR elmaradással birnak épmozgású, hasonló reteiben is. Képesnek kell lenni tudását és pedagógiai
korú társaikhoz viszonyítva. Elmaradásd1k, megváltozott fej- akorlatát újra és újra felfrissfteni, alkalmazni az újabb
 18 19

és újabb módszereket, eszközöket. Dönteni kell a legcélrave- Kapcsolat más rehabilitdciós intézrnénrekkel, óvodákkal.
zetőbb technikák, pedagógiai eljárások megválasztásakor és iskolákkal

azokat adaptálni kell tudni az adott gyermek optimális fej-

lesztése érdekében. Mindezek nemcsak alapos felkészültséget E16fordulhat, hogy a gyermek fejlesztését más rehabili-
kivánnak. hanem önálló alkot6 pedagógiai munkát is. pi6s intézményben végzett kezeléssel eredményesebbnek ité-
A szomatopedag6gus felelőssége nemcsak tudásában és fel~ a vezető szakember. Az eredményesebb fejlesztés érdekében
készültségében rejlik, hanem nzultálni kell más szakterületekkel. és a gyermeket a meg-
- a társterületekkel való korrekt kapcsolattartásban és le16 intézményhez kell irányítani (egészségügy, gy6gytor-
- a szü16kkel való együttmGködésben is, abban a képességé-
ben, hogyan tud a szü16kkel kapcsolatot kialakítani. ho- Óvodába, iskolába járó gyermeknél célszert1 felvenni a
gyan képes befolyásolni a családi életet a gyermek fejlő- csolatot a gyermek pedag6gusaival. Ez a kapcsolat kéti-
dése érdekében. nyú konzultáció legyen
A társterületekkel való eqyüttmdködés elengedhetetlen egyrészről kérjen felvilágositást a gyermek mozgásbeli,
feltétele a komplex rehabilitációnak. A Bzomatopedag6gus n~m ismeretbeli és magatartásbeli teljesltményeiről, a tani-
univerzális szakember. A Bzomatopedag6gia nyitottsága szé- tás-tanulás folyamatában felmerülő esetleges gondokról.
leskörO alapoz6 ismereteiből ered. Medicinális-, pedagó- másrészről segitse a pedagógust a gyermek helyes megltélé-
giai-, gyógypedag6g1ai-, pszichol6giai ismeretei lehetővé ~ében, adjon tájékoztatást állapotár61, a speciális megse-
teszik az áj ismeretek integrálását, azok befogadását és al- gítés 6vodán, iskolán belüli módjair61,
kalmazását. A szomatopedagógus szakmai és emberi felelőssége szükség esetében egyéni korrekciós foglalkozást végezzen.
abban is megmutatkozik, hogy el tudja dönteni mi az, amire A halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztéséhez kozul-
kompetenciá ja van. mi aZ amiben
I segi tséget tud nyújtani és ljon a fogyatékosság szerinti gYÓgypedagÓgussal. kérjen
miben vagy mihez szükséges más szakemberek sgitségét igény- ácsot, illetve vegye igénybe a szükséges szakpedag6giai
bevenni. látást, pl. logopédust, tiflopedagógust.
A gyermek sorsának irányltásához, a megfelelő nevelési
8z1ntér megválasztásához - pl. a gyermek egészségügyi gyer- Pl A család és az otthoni terápiát végz6 szülő szerepe
mekotthonba, óvodába. iskolába elhelyezésénél - feltétlen Ez a gondozási forma a fejleszt6-terápiát végző szakem-
indokolt a megfelel6 vizsgáló állomások szakembereinek a ja- ber és a szül6 alapvető együttmaködésére épül. Az irányított
vaslata. Kapcsolatot szükséges tehát kiépíteni az 111etékes Családi nevelés a gyermek fejlesztésére főleg akkor j6 meg-
nevelési tanácsad6kka L áthelyez6 ,~llomásokkaL i llt~tve a dás, ha a fejlesztes terápeuta es a szülő együttmOködése
Mozgásvizsgáló Szakértői Bizottsággal (Budapest XIV., Mexi- feleli),

kói Ot 60.) és a BArczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképz6 Az otthoni kezelés és a fejlesztő terápeuta által vég-

F6iskola Gy6gypedag6giai- Pszichológiai Intézetével (Buda- zett foglalkozások közötti összhang a szült) betanltásától l

pest VII., Damjanich utca 43-44.).

 20
21

illetve a szü16 otthoni munkájától függ. A szülőkkel való jó

Súlyos fogyatékosság eseteiben a lassú fejlődést és ap-
kapcsolat kialakításának első lépcsője a szülő bizalmának
eredményeket megértö, elfogadó szU16i attitOdöt, a ki-
megnyerése, amely korrekt felvilágosítással, odafigyeléssel,
6 gondOSkodást is pozitívan kell értékelni, még azokban
beszélgetéssel segíthető elő. A szülő betanftása csak akkor
esetekben is, amikor az otthoni nevelésben gondok merül-
lehet sikeres. ha azt megfelelő magyarázat egészíti ki, ha a
szülő tudja és érti, hogy mit miért kell csinálnia. Fontos a
A helyzetet nehezíti az a tény is, hogy ma még nem iga-
szti16 felkészítése a hosszantartó, rendszeres és aprólékos
alakultak ki azok a rehabilitációs színt,erek, amelyek
munkára. A csodavárás sokszor nem elkerülhető, annál is in-
ra szülő, akár a szakember részére választási lehetősé-
kább. mivel a kezdeti foglalkozások rendszer~ "t látványos
biztos1tanak. Igy az irányított családi nevelésben olyan
sikert hoznak. A szülő megtanul néhány apróbb fogást, test-
ekek, szülők is résztvesznek, akik számára ez a nevelé-
helyzetet - amelyben gyermeke olyan funkciók végzésére ls
rma oem a legoptimálisabb, például ha a gyermek fej16-
képes, amelyre azt megelőzően nem volt képes. Ahhoz, hogy
más irány6 ellátást indokolna, de erre nincs lehetőség.
további eremdmények szülessenek, gyakran aprólékos, sokszor
z otthoni fejlesztés nem végleges megoldás. A szü~ő sem
évekig tartó munka szükséges. Az otthoni fejlesztés rendsze-
het6 hosszú évekig és a gyermeknek sem elegendő csak a
res feladat a szülő számára, ugyanakkor fegyelmezett hozzá-
a által végzett speciális fejlesztés.
állást és segitést kíván az egész családtól. Tapasztalataink
Irányított családi nevelés esetében heti egy, illetve
szerint a szülők j6 része alkalmas gyermeke otthoni irányí-
alkalommal. vidéki vagy nagyobb távolságr6l bejár6knál
tott nevelésére.
1 gyakran ritkábbak a szakember által végzett terápiás
Azok a szűlők, akik gyermekükkel korábbi neurohabilitá-
lalko.zások (ilyen esetekben volna ideális a külföldön jól
eiős kezelés után kerültek erre a nevelési formára. a terá-
ált "home visitor" , a családot látogató gyógypedagógiai
piára kiműveltek, gyakorlottak. A szülők másik részének
(}szer). A gyermek későbbi életkorában ez a modell már
azonban elemi ismeretei sincsenek gyermekűk fogyatékosságát,
t terápia nem elegendő, a gyermek önállósulása miatt már
az otthoni speciális gondoskodás, és fejlesztés mibenlétét
igazán fogadja el a szülő által megkivánt követelménye-
illetően. Ezekben az esetekben a szülők felvilágositására és
• A rends~er~s és évekig tartó otthoni nem ki-
felkész1tésére több időt kell szánni. t mértékben f"kozhatja a függ<5ségi és a gyer-
A foglalkozáson való részvételt, a szül6k rendszeres be-
-~~~}()~~p<:l?9.1;;tt ~_~r nem segíti, hanem gátjává válik a
tanítását - munkájuk ellenőrzését gyakran nehezíthetik a tá-
'V:ábblépésnek. 4-5 éves k9Xbanrni'n-denképpenS.?!.ü).i::séges?é
vá-
volság, közlekedési gondok, a gyermek gyakori betegségei.
- a
Amennyiben a szülő-gyermek nem rendszeresen vesz részt a ak ember - által végzett rendszeres fejlesztő foglalkozá-
foglalkozásokon, a közvetlen ir:~nylt,)sfellazul. elveszik a k. Ha a gyermek közösségi nevelésbe kerÜl, a gyermek fej-
fejleszt0-terápeuta által végzett heti, illetve kétheti tré- dését eddig vezető szakember feladata nem szünik meg, to-
ning és igy az irányított családi nevelés mindössze a ta- a szülőt és tanácsot adhat a közössé-
nácsadást meríti ki.
 22 23

Az irány1tott családi nevelés nemcsak a szültJk- es a meg a fej15déséhez szükséges nevelést, elesik a kö-
szakemberek partnerkapcsolatában realizá16dik. hanem a szű- végzett rendszeres fejlesztő foglalkozásoktói , a
16-szti16k között kialakuló kapcsolatokban is. A szülők ta- sség által nyújtott, fej16dését továbbviv6 közösségi mo-
lálkozásai a foglalkozásokon a szülők részére szervezett ciótól. Nincs mód arra, hogya szülő tehermentesítve
programok seg1tik, hogya sérült gyermekek szülei között is en az eddigi kemény munkától, és az otthoni fokozott
kapcsolatok alakuljanak ki. A gyermekek egészségi állapotá- kt~l, nem érzi eredményesnek kitartó munkáját.
ról, nevelési problémáikról való beszélgetések. tapasztala- szakember részére mindez olyan helyzetet teremt,
taik megtárgyalása es átadása a szülők kapcsolatteremtési yben nem képes megoldani sem a gyermek fej16dését, sem a
képességét növeli. magányukat oldja, együttrnOködésüket seg1- ~ problémáját. Tudja, hogy az általa nyújtott lehetőség
ti. nemelegend6. a 8úlyosan és halmozottan fogyatékos gyer-
A foglalkozásokon résztvev6knél, mind a szü16knél. mind és családjaik helyzetének megoldása sokszor akadályok-
a gyermekeki.41 jelentkezhetnek olyan pszichológiai problé- kőzik. Ezekben az esetekben marad a család- az anya
mák. személyiség zavarok, amelyek rnegoldásához pszichológus <telének segítése, az egyéni otthoni fejlesztés még le-
segítsége szükséges. A kapcsolatteremtési problémák megol- módjaival összhangban. A szakember ilyenkor a szü16
dásához a szülő túl elfogadó, vagy elutasító magatartásához ~~kt felvilágositásával, a helyzet feltárásával ajánlhat-
ha nem tudjuk a "kulcsot" megtalálni, a pszichológustóI való p$a~ fel további segítségét a szülőnek.
segftségkérés nem elkerülhető. A tanácsadás alapvetően a Az'. anya szerepe az-i.r.áJ1Yil"Qj;;·L---esal.á.di,.-.rt~.velésbenközpon-
gyermek fejlesztésére irányul. A szülő problémáinak a megol- A~ otthoni fejlesztés több irányú, es -n;~;~~-
fei~16-;'é·~-
dásához pszichoterápia, pszichológiai tanácsadás megszerve- jes munkát kiván. Az a,nyának helyt kell álln-!#".mint
zése javasolt. mi n~~_~.Reu tána k .,,,,,,t;ta,,,,....n..enL,,,,,,uto.laÚ.~_aa.rJ:JaJ1,'.,,,,,_1EJ n",~
Amennyiben a gyermek fejlf5désében váratlan változások ótársnak.Az otthoni fejlesztés az anya-gyermek eg~~~
történnek, vagy a gyermek magatartásában. súlyosabb problé- stevékenységébe épül, és a konkrét gondozási feladatok-
mák merülnek fel, ezekben az esetekben sem kerülhető el a :,vala.mint az élethelyeztek speciiilis, egyedi rnegoldásá-
pszichológus nyújtotta segítség a diagn6zis megállap.ítása. realizál6dik.

és a javasolt terápia vonatkozásában egyaránt. A gyermek képességeinek megfelelő természetes élethe ly-
Előfordulhatnak olyan esetek is. amikor a gyermek fejlő- ekhez kapcsol t fej lesztéa azámos képesség fej lesztését
désében nem igazán áll el6 az otthoni terápiával megfelelő ismeretet nyújt, fejleszti a beszédmegértést és a
javulás. A gyermek optimális fejli5dése érdekében ilyenkor zédet. a gyermeket mozgásos cselekvésre készteti.
intézményes ellátás lenne indokolt, erre azonban az esetek Az anya a napirendbe illesztve konkr,st tet~s progra-
egy részében nincs lehet6ség. Ilyenkor rendkivül nehéz hely- t is végez. ~letkori sajátosságokból adÓdóan a gyermek
zetben van a szülő, illetve a gyermek fejlesztésével foglal- iVáci6jának leghatásosabb eszköze a 'i':iték.
a fe lada.tmegol-
kozó szakember. Intézményes ellátás hiányában a gyermek nem EI játékossága. a j/Hékszituáct6k folyamatos és állandó meg-
 25
24

IIL. Az ir~nyftott csal~di nevel~s feladatai és a mozgásEo-

teremtése adja az otthoni tréning lényegét. Pl. a konkrét
gyatékos kisgyermekek fejlesztéB~nek speci~liB terüle-
terápiás programok játékos megva16s1tással épülnek be a napi
tei
tevékenységek közé. Igya gyermek nem "tornázik", hanem

j~~szik. Ez a szülőtől óriási figyelmet. A) A diagnózis és a fejleazt6 terápia feladatainak összefüg-

és leleményességet kiván. A gyermek és az anya egymásra
gései
utaltsága, a szoros függőségi viszony esetenként átcsaphat
az anya részéről kemény dresszúrába, amely a gyermek fej-
A mozgásfogyatékosság a gyermek fejlődés€ szempontjáb61
lesztése szempontjából nem e16nyös, vagy egy olyan túl érté-
iképp sem tekinthet5 homogén feltételnek. A mozgásfogya-
kelésbe, amikor már képtelen helyesen megítélni gyermeke
s gyermek fejlödését számtalan egyéb tényező is befolyá-
teljesítményeit. Az otthoni mechanikus gyakorlás feloldásá-
at ja.
ban az e16z6ekben már emlitett játékosság segíthet, amely
A mozgásfogyatékos gyermekek fejl6déaének kockázati té-
ösztönzi a germeket, fejleszti utAnzó képességét. A szülő,
iVel foglalkozó szakirodalmak (Katpna. 1986 ••1990 .•
de a szü16n kivül a családtagok - különösen a testvérek -be-
li~h 1977 •• Rye-Sko)rten 1989.1 egyértelmOen foglalnak
vonása is indokolt az otthoni foglalkozásokba . A gyermek
t abban, hogya motorosan károsodott gyermekek fejl6dé-
számára adott tevékenység - feladatmeqoldáai minta természe-
eltérések lehetnek, ezek a fejlödésheli eltérések
tes körülmények között fejleszti képességeit.
sak a motoriumot érinthetik, hanem kiterjedhetnek az e-
Az otthoni fejlesztés legfontosabb mozzanatai igy
személyiségfejlődésre, ezért befolyásolásuk komplex és
- az otthoni tréning (napirendbe illesztve),
ni fejlesztést kiván.
- a gyermek-szülő kapcsolat, gyermek és tágabb környezetének
A~ irányított családi nevelésben részesülő mozgásfogya-
kapcsolata,
s gyermekek életkora, a fejlődést befolyásol6 mozgássé-
- és az élethelyzetekben való gyakorlás.
űk. megismerőképességbeli, beszédbeli eltéréseiK is
Mindehhez központi személy az anya - illetve a terápiát
ránt azt indokolják, hogya fejlesztő program ne egy-egy
végző személy, de megoldhatatlan a család többi tagjainak
atékosság, képességcsökkenés izolált korrekciójára irá-
megértő és megfeleHS hozzáállása nélkül. A családi életbe
jon, hanem a gyermek egész személyiségfejl6désének sérü-
helyezett epeciális fejlesztés csak az egész család egységes
pecifikus és az ~letkori sajátosságokat is figyelembeve-
nevelési kÖvetelményeken nyugvó közös munkáiának az eredmé-
megsegítésére.
nye alapián lehet sikeres.
így az irányított családi nevelésnek meglehet5sen szé-
körO feladatai vannak. Vagyis i:t.,~~'?!'JlPlex megsegítésnek ki
-"terjednie a mozgásnl;?velésre-Jezzel p,:irhuzamosan a ~
~5ké es~ejlesztégére, a beszéd é8 a kommunikációs
sségek i nd í tásá ra, a bee z-édTl.-e-ve-l"ésreimmsú.l yos eset ekben a
 26 27

kommunikáció valamilyen formájának kialakítására. Lényeges a gyógyító eljárások és a terápia meghatározására, ezen
feladat a szülők. a család irányitása és az otthoni speciá- belűl a konzervatív kezelések (gyógyszerelés, diéta, fi2i-
lis tréningre való felkészités: a család sokoldalú támoqtás3 koterápiás kezelések előírására) és
mind a gyermek károsodásának, fogyatékosságának megismerte- a szükséges mGtéti kezelések eldöntésére és azok elvézésé-
tésében és elfogadtatásában, mind a segités módjában. Katona re,
megállapítása (1990. 7. old.) "Az agy k6ros fejlődésével a gyógyászati seqédeszkőzökkel való ellátására (a segéd-
párhuzamosan kialakuló k6rképek aktiv klinikai nyomonk6veté- eszközök felírására és ellenőrzésére),
séhez, a diagn6zis alapján alkalmazott kezelés eredményének a rnozgásszevi ut6gondozás egészségügyi feladataira és a
leméréséhez, újabb kezelési programok id6zítéséhez ismételt rendszeres kontroll vizsgálatokra (Benczúrné, 1987.).
ellen6rző vizsgálatok szükségesek "érvényes nemcsak a k6ros A mozgásnevelés részfeladatainak meghatározása az orvosi
agyfej 16désCi k6rképek esetében, hanem minden olyan esetben iagn6zistól és a gyermek mozgásszervi státuszától függ. A
is, amikor a mozgás8zervek tartós maradandó állapotváltozá- gásszervi státusz felvétele nemcsak a tartó és moz-
sával és annak következményeivel kell számolnunk. A későbbi szervrendszer klinikai vizsgálatát öleli fel, hanem az
életkorok terápiás célkitazéseinek, kezelési eljárásainak tt gyermek mozgásállapotának teljes felmérésére is kiter-
meghatározása sem nélkülözheti a folyamatos nyomonkövet6 Az életkornak megfele15 tartási és mozgási funkciók
diagnosztikai és állapotfelmérő vizsgálatokat. jes feltérképezése a helyzet és helyváltoztatás, a mani-
A fejleszt~ terápia részfeladatait, egyrészről a gyermek áció. a tárgy és eszközhasználat, illetve a játék és
mozgásszervi diagn6zisa és státusza, másrészről a komplex nka" jellegO mozgások, tevékenységek vizsgálatát is je-
gyógypedagógiai-pszichológiai állapotfelmér6 és nyomonkövető ti
vizsgálatok és terápiás javaslatok alapján lehet csak megál- A gyógypedagógiai.-pszichológiai állapotfelmér6 és nyo-
lapítani. követő vizsgálatok a megfelelő módszerekkel vizsgálját a
A gyermek állapotának részletes felmérése - fejl6désének
nyomonkövetése - segitheti csak a szakembert az egyéni fej- teljesítményeit, részképességeik fejlettségi
lesztő program részfeladatainak összeállitásában. az ered-
ményesség elbirálásában, a megfelelő módszer megválasztásá- aszociális érettséget, magatartásképét és az érzelmi jel-
ban. lemvonásokat,
A mozgásszervi diagnózls felállítása és a megelőz6-, az ónkiszolgálási feladatokban és játéktevékenység ben
gy6gyit6-, vagy utókezelő orvosi terápia az egészségugy te- nyújtott teljesitményeket,
rűletéhez tartozó szakellátás feladata. a beszéd alaki és tartalmi Jellemzőit.
Az orvos szerepe az irányított családi nevelésben kiter- A nyomonkóvető vizsgálatokkal rámutatnak a gyermek ~
jed: 16dési tendenciáira és terápiás javasl.lt~ottesznek a korrek-
- a rnozgás8zevl diagnózis felállitására, ciós fejlesztés részfeladataira.
 28 29

1. A mozqásnevelés feladatakörei
összefoglalva: ahhoz. hogy az adott mozgásfogyatékos-

gyermek speciális fejlesztésének cél ját és feladatait meg

irányított családi nevelés keretében az orvosi diag-
lehessen határozni és részletes ~gyéni fejlesztési programot
és a gyermek mozgásszervi státusza alapján egyénre
lehessen összeállftani a gyermek orvosi-gy6gypedag6giai-
abott, de komplex mozgásnevelés történik (2. táblázat).
pszicho~ógiai állapotfelmér6 és rendszeres nyomon követő
vizsgálatai alapján tett terápiás javaslatok szükségesek.

B) A fejlesztő terápia tartalma és részfeladatai

A fejlesztés a gyermek egész személyiségfej15dését ki- ITesti képességek fejleszt~Bel
vánja pozitiv irányban befolyásolni. feladatai széles körO, (erő, ügyesség, gyorsaság)
eqymással összefüggésben álló készségek-képességek kialaku- testnevelés, szabadid5
lását

ladatait
l

lő mértékben
korrekcióját

A fejlesztés
felsorolás
rendszerezhetjük.
célozzák
és módon.
részfeladatai
szinjén.
az egyén adottságainak

tehát
sematikusan
egyénenként
a
megfele-

mások.
következőkben
Fe-

- ORVOSI
U \~ I BESZJ':DNEVELJ':S I
(a beszéd, a
diagnózis mfitéti ~ kommunikáció
terápia konzervatív ~ motoros funk-
cióinak javí-
tása
- funkcionális kezelések
gyógytorna
megelt5z6
gyógyító
utókezelll
egészség gondozás

•t
jNaPi tevékenységre nevelésj

önkiszolgálás
praktikus és munkamozgás

2. t~bl~zat

A mozaásnevelés komplexitása
- életkor és sérülésspecifikus
 30 31

Részfeladatai:
a) Mozgásterápia:
- a tárgy- és eszköhasználat kialakítása a napi tevé-
cél: a sérült tartási és mozgási funkciÓk korrekciója.
kenységhez kapcsolódóan,
Részfeladataí:
- életkori sajátosságoknak is megfelelő önellátási fela-
a tartási-. egyensúly és támaszkodási reakciók kiépí-
datok megtanitása,
tése,
- praktikus és munkajellegÜ mozgások, tevékenységek moz-
az alapvető testhelyzetek és mozgásformák megtan1tás3,
_ a helyzet- és helyváltoztatás kialakítása és fejlesz- gásainak és eszközhasználatának a megtanitása

tése,
_ a finommotorika fejlesztése, a kéz funkcióinak prakti- al A kommunikációs képesséqek fejlesztése és beszédnevelés
cél: a gyermek kommunikációs képességének kialakitása és
kus mozgásba építése,
_ kiegész1t6 funkclonál is kezelések (kontraktúrák, de-
fejlesztése
Részfeladatai :
formitások megelőzése. és kezelése; gerinctorna stb.),
- a gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök haszná- - a beszédhez szükséges szenzor08 és motoros képess~geK
kialakulásának elősegítése,
latának megtanltás3
- a beszédmegértés fejlesztese és beszédre késztetés: a
verbális kommunikáció igényének kialakitása a beszéd
b) A mozgáskészaég éa testi képességek fejlesztése
motoros feltételeinek javítása,
Cél: életkori sajátosságoknak megfelelő mozgáskészség és
- a beszéd alaki és tartalmi fejlesztése (logopédiai-
testi képességek kialakítása
módszerek beépitése),
Részfeladatok:
- a beszéd érthet6ségének, ritmusának, lejtésének fej-
mozgásállapotnak megfele16 játékeszközökkel való mani-
lesztése a napi kommunikációs helyzetekhez használt
puláció,
gyakorlás útján,
- a játék mint tevékenységi forma kialakítása és fej-
- nonverbális jelrendszerek elsajátíttatása, kommuniká-
lesztése,
cióra alkalmas funkciók fejlesztése, egyéni seg0d.esz-
- életkori sajátosságoknak megfele16en a gyakor ló- és
közök alkalmazása
szerepjátékra építő és konstruáló játékok,
- kreativitás fejlesztése, a szabadidő játékai,
- testi képességek fejlesztése (ügyesség!)

MozgáFlfogyatékosság e'H:~t(.hen ti mozgás (cselekvpses sé-

c) A mindennapi élet tevékenységeire nevelés
mák) - az észlelés a 90nQolkod,is l:)sszfiigqésrendsl,(>rében az
cél: a mozgásos önál16siig fis a mozgási alkalmazkodóké-
e'gyik l~lf"m d "mozgás" kOI·l.~t()7,Ott:., ("2.:'11t.1.1 az I"setek jl,,:len--
pesség k:Lalaki tása é8 növe lése vá 1tűzö környezeti
tt5s részében megv,3.1tozhat, módosulh,::l.t ,'lZ "'9ym:isra épüU5 egy-
tényez6k köz":)t t
 32
33

mást feltételező fej16dési strukturák, tartalmak kialakulása

A megismer6 tevékenység fejlesztésének feladatkörei
iProhlich, 1977.).
A korlátozott mozg,3:s nemcsak a cselekvéses ismeretszer-
Cél: a mozgásfogyatékos gyermek megismerőképességének
zés területén jelenthet akadályozö tényez{St, hanem egy ko-
fejlesztése, a korai cselekvéses információ és i8-
szakaszban a differenciá 1t érzékelés.l tel jesí tmények
meretszerzés biztosítása, értelmi fej16désük bizto-
is.
sítása
Fröhl ich (1977) szerint a mOz'gásiogyatékos gyermekek
Részfeladatai (Geréb, 1988) alapján:
akadályozottak lehetnek a környezet meghód1tásában, a cse-
lekvési és gondolati sémák kialakulásában. Pedagógiájukban
trzékelés. észlelés feilesztése
különös gondot kell fordft~ani a tárgyi környezettel való
- vizuális (ingerfelfogás, vizuomotoros koordináció, vi-
testi kontaktusra, a taktilis-kinesztetikus érzékelésre. A
zuális átvitel),
cselekvő kísérletezést és tapasztalatszerzést. a tárgyi cse-
- akusztikus (ingerfelfogás. akusztiko-motoros koordiná-
lekvést kell előnyben részesíteni, amelyekkel alakíthatóak,
ció, akusztikus átvitel),
a kornpenzáci6 képes kognitiv funkcióik.
- takti1is (bőr. tapintás. hőmérséklet),
mozgásfogyatékos gyermek több érzékelési terület tel-
- kinesztetikus (testvázlat, mozgásérzékelés),
jesitményeiben is sérülhet. Az érzékelési-észlelési folyama-
- tér-id5 észlelés (téri irányultság, téri orientáció),
tok kialakulásának az akadályozottsága miatt az ingersoroza-
- megfigyelés
tokat nehozen tudja integrálni. Közvetlen utánzdsbeli telje-
sitményeket sérülése miatt nehezen, vagy egyáltal~n nem ké-
Figyelem fejlesztése
pes kivitelezni, a beszédbeli közlés csak egy részét képes
- kontaktus kialakítása,

- koncentráló képesség fejlesztése,

A taktilis-kinesztetikus tapasztalatok hiánya és az aka-
- a figyelem tartósságának növelése,
dályozott cselekvő utánzás kihatással lehet igy
- megosztott figyelem
- az akusztikus, vizuális teljesitményekre (illf:Lve a szen-
zomotoroB integráci6ra),
Emlékezet fejlesztése
a heszédfejl0désre, 4s
bevésés,
- a tanulási teljesitm&nyek alakulására egyaránt.
- megőrzés,
Vagyi:;; a mozgásfogyatékoB 9yermekek egy részénél - és
- felidézés
különösen a súl yosan mozg.§.skor L'Ítozott, vagy halmozottan ká-
rasadott gyermekeknél fontos - a megismer6képességek, a meg-
GQndolkodás feilesztése
ismert') Levékenység komplex fejlesztése, amely ct mczg.ásneve-
- elemi fogalomrendszer kialakítása,
lésen t~úl d mentális; a pszichikai funkcI6k fe]Jesztésének
- rendezés,
részterUleteit ig felöleli.
 34 35

- összehasonl1tás, e) a mozgásállapottól es a feladatmegoldó képessegt61 fUg-

- összefüggések felismerése, g6, elet,kori saJ.::itosságokat is tJ",klntetbe vevö praktI-

- kiegész1tés, kus tevékenységek tan1tJsa, az önkiszolgálás és "munka-

- egyszerO tárgyi cselekvések. feladatmegoldások jellegű" cselekvések elsajátftásához szükséges mozgások
és eszközhasználat megtanitása a mindennapi tevékenysé-

Az előzőekben részletezett feladatkörök szétválasztása gek életszituáci6ban való gyakorlásával,

csak didaktikailag indokolt. A fejlesztő terápi,a során ~ d) azokban az esetekben, amikor ct központi idegrendszer

mással összefüggésben gyakor16dnak, egymásra kifejtett károsodása következtében a mozgásfogaték08sághoz be-

transzfer hatásuk a gyermek pszichoszomatikus fej lődését szédzavar is társul ct mozgásnevelés bizonyos mozgás-
összességében segíti. anyagok megtanitásán keresztül - közvetlenül is visza-

hat a mozgásfogyatékos gyermek kommunikációs képessége-

c) A fejleszt6 terápia során alkalmazható módszerek. eliárá- inek a fe]H5désére. A mozgásnevelés ct mozgásképesség
sok és eszközök általános fejlesztésén túl ct hangadás, a beszéd, a lég-
A komplex fejlesztést a szomatopedagógia és az orvosi zés motoroB összetevőire is alkalmaz speciális mozgás-
rehabilitáció korszeríi ~ és pedagógiai eljárásaira. anyagot. A mimikai és kifejező mozgások a non-verbális
módszereire és eszközei re szükséges alapozni. A szomatopeda- kapcsolatteremtő mozdulatok tanít.ása is rf-sze a gyermek
969ia nyitott, megfelel6 szakismeret és gyakorlat alapján motoriuma fejlesztésének.
képes - az előzőekben már említett társterületekkel együtt-
mllködve - alkalmazkodni a gyermek egyéni állapotához és az
optirnális fejlezztés kívánalmaInak megfelelt5 módszerek meg- a gyermek részképességeitCíl, fej16dési jellemztht61
választására. fügően választhat6k meg, például a
A komplex fejlesztésen belül kIemelt jelent6sége van: is stimuláci6 m6dszere (F'röhlich, 1979). a. rész képessé-
- az orvosi rehabilitáció konzervatív és mGtéti eljáriisai- 9'ek fejleBztésének spE'cl:ili.s módszereI (Frostig, 1972), ,)
nak, amelyek az egészségügyi szakellátáson keresztül épül- ~inommotoros képességek fejlesztést'~, írás el{)készítés (Nagy,
nek be a gyermek kezelésébe, ~989; Frostig, 1972; Rosta, 1991),

- a mozgásnevelés eljárásaI és eszközei, részleteiben: ,... a beszéd kialakítáBának és ff"jlesztésének mot.oros kompo-
a) cr károsodott tartási és mozgási funkciók kialakítására. nensein túl a
korrekciójára vagy kompenzáció]ára a fIzloterápia {pl. Bl~.~~.=,J2X..Q.9.I~~tn. a kommunik,)ci6t-nktd.-
gyógytorna és fizikoterápia egyénre szabott - eljárásai segit6 elektronikus eszközi,lk, ()kt.,~lJ'lgépE'kb:'.'l való fej-
b) a mozgáskoordináci6 és a testI képességek fejleBzt~Bére lesztés) szintén igénybevehet6 a só}yosan károsodntt gY~I-me-
a mozgdsállapot é8 az életkorI saj,:itoss.ígoknak megfele- kek fejleszté8ébf'n,

lően adaptált ját~kok, testnevelési és szabadIdő tevé-

kenységek mozg,öisanyaga, uBzodai nevf.~lés,
 J6

ként merülnek fel. €ppen ezért a foglalkozások idejének meg-

- a beszédhibák javít.ása lQ.QQpédiai m6~_8~erekk_~J.,. (logopédus
határozása. gyakori alkalmazkodást kiván meg a foglalkozást
irányításával) ,
v~zet6t6l. illetve a foglalkozási rend kialak1tását6l.
- szükség szerint kell alkalmazni speciális technikai segéd- A foglalkozások szervezhetők kiscsoportos és egyéni fog-
eszközöket. A gyógyászati és rehabi 1 i tác iós segédeszközök lalkozások formájában.
használata nem öncélú. A fejleszti')terápia célja az eszköz
nélküli önállóság kialakítása. A speciális eszközök bizo-
(A;soPorr::os-"t"oaniTKOZ"áSok')
nyos függ6ségi viszonyt jelentenek. tehát alkalmazásuk
A csoportos foglalkozásokon lehetőleg azon08 képességG
csak átmenetileg, illetve csak azokban az esetekben java- kívánó
solható, amikor ezzel az egyén önállóságát érjük el, és Azokban az amikor a
lehetlSvé válik a helyváltoztatás, a manipuláci6. eseten-
vesznek részt, külön időt szükséges tervezni a
ként a kommunikáció, az oktatás.
felkész1tésére, az otthoni feladatok megbeszélésére és

Az irány1tott családi nevelés keretében a 8zomatopedagó- Csoportos foglalkozást szervezhetünk mozgásnevelésre, a

c;;Jiai fejlesztést a gyermek állapotától függő területekrt51
ismer5képességek fejlesztésére, olyan gyermekeknél, akik
indlthatjuk. de alkalmazhatjuk együttesen is, és esetenként datmegold6 képessége közösségben utasításra, utánzásra
bizonyos területek hangsúlyos fejlesztése érd~kében súlypon- ményes. A csoportos foglalkozásokon belül is végezhetünk
tozhatunk is. pl. a motoros fejlesztés hangsúlya a további ferenciált feladatvégzést.
fej16dést e16segít6 tartási és mozgási funkCiók kialakításá-
hoz; a helyes fejtartás és szájzárás megtanítása. mint a
~_~,~~:!!?!!:1j!}koz4sok-'
hangadás e16feltétele.
foglalkozások azokban az esetekben indokoltak,
~':~iLSlK"!~llI,,-~_~eJítel~~C sa~"lllY.énile.Q-alls;al.mazha.t6~"lJ.ia-
al oldhat6 meg , "yagy a gyermek figyelme nem tesz'iTehe-
IV. Az ambunl~nB Eoglalkoz~sok szervezése ~s tArgyi a többsikü történést körülötte. A szülő betanitása és
feltételei
az otthoni feladatok megbeszélése
ilyenkor is egyénileg történik. A csak egyéni-
A foglalkozások formájának kialakítása és megszervezése leg fejleszthet6 gyermekek foglalkozása inak szervezésénél is
a résztvev6k heterogén képességei és életkori különbségei $ztikséges olyan helyzetet teremteni •. amikor a gyermek más
miatt is körültekintő szervezési munkát kíván. Minden egyes l:~r~~~kke~i~kapCsolatbakerÜl. A jobb mozgás- vagy fela-
gyermek fejlesztése egyéni program alapján történik. a komp- datmegoldó minta az ut~nzást ~~g:(ti., ..,motiyál ja_"~,,~,-9~~E~,~k,e,t
lex fejlesztés miatt a foglalkozások öSBzetettek, a gyerme-
kek bejárásainak gyakOrI időbeli megkötöttségei - pl. ut~-
zás. a gyermek étkezési ideje. alvásd - befolyásoló tényező-
 38
39

,,----~"'.'--'~--
J:S~,,J?~~emté~ és érzelmi megnyíl vánulásra serkenti. Uszodai foglalkoz:isokJ
Az eQyénileg fejlesztett gyermekek közösségi tevékenységéhez A mozgásnevelési foglalkozásokat egé,f;zi.tiJs "kl az uszodai
játékoB szi tuác i6kat. hangulatos együtt létet teremthetünk. f~!!-,~.IkOz-á.80k-.- ... "Ennek feltétele olyan tanmedence, amelynek
pl. vizmélysége alkalmas kisgyermekek foglalkoztatásához, illet-
mondókára. énekre végzett mqz,g:ásokkal. A gyermekek veamelynek a vizh5foka megfelel. A víz hőfoka a szokásosnál
a szülők, vagy a elhelyezve - lehetőleg _~tr1"" __ ._Kb,_l1l::32~c..
•__
egymáshoz közel - körben ülnek, zenére ringatódz6. ritmu-
____..__ .....
~_m_o_.z_g=.áshOzleheteSleg ne használ-
sos mozgásokat végeznek. Kisgyermekeknél a mc'z",á"k~,rc)s()dc
- egymásh~z közel ültetett gyermekek rnondókára egymást megé- a gyermek a szülővel együtt legyen a viz-
rintik, vagy együtt tapsolnak, stb., lehet5leg ne legyen több 5-6 gyermeknél és
!.-~.!??nülve: labdagurftás,
-_J~!~.!i:~!-.!~ték bábozás. A szülőket tanítsuk meg a biztonságos
- játék a tükör e.lőtt I pl. testrészek, bábuk mutogatása. h0<;iY,agyermekek a vízben bizton?ágban érezzék
~~zgataga;-e~Qy;ásnak átadása,
foglalkozások szevezé8ének~~Ji#:
Mind az egyéni, mind a csoportos foglalkozásokat célsze- terápiás tartási és mozgási feladatok végzése,
ra: úgy szervezni, hogy azokon ne csak az otthoni terápiát - a mozgásfogyatékos gyermek vizbiztonságának kialakítása,
végze: személy vegyen részt. Kérjük a családokat ésJ:J;;gyük Üszástanulás előfeltételeinek a kialakítása.
lehet5vé - különösen a testvéreknél -, hogy vegye- A vízhez szoktatás játékos formában történik, mozgása-
~~.K",Xész.t a fOc;;l}~~~?:~~~~~~n. Ezzel a családtagok is tudato- ga a vízben való biztonságos mozgás (ülés-állás-járás,
!~bhan",."He9Í,tJ:t~!~""""",~,~."~nY.?:""",,QtthQn:i '''te yéJ(~,ny,s ég ét , megé r tik a J.éveg6vétel) megt_anulása. Az úszáshoz szükséges alapelemek
"...f{;\g.y~a"t..é.k..o.~
~J1X!:~~~,~"._,,~~,Z_~,~~_a
it, kö n ny ebbe nal ka 1maz kod nak ~~sajátítása merülés, lebegés, vízbe ugrás, siklás-mozgásál-
azokhoz a követ:elmé~"y-ekhe"z, amelyeknek otthon eleget kell és életkortól függ6en épül a foglalkozások mozgás-
tenni. ~nyagába. Az uszodában is egyéni és csoportos foglalkozások
Nagyon fonto-saz--.épmo.z,gá-sú testvér szerepe. A testvér- §';?ervezhetök a gyermek mozgásállapotától és a vízben való
kapcsolatok kialakulását segítheti. ha a testvér is megismeri moZgásos ügyességét61 függ6en (Kormos, 1989).
a foglalkozások lényegét, ha a testvér is megtanul fogásm6-
dokat, játék-helyzeteket. A testyérrelva16 együttlét old- A foq,lalkozáso~ris.!Íq;'J.
hatja<iz,_,,~~~~~n_}{ör:nyezett6l való félelmet, ugyanakkor se- Az optimális fejlesztéshez szükséges foglalkozások gya-
gítheti az otthoni foglalkozások hangulatának növelését, a ~2E.iság,i.t egyénileg kell eldönteni.
együtt tevékenykedés motiváló hatású, érzel- Az irányított családi nevelésben részesülö gyermekek
tesz lehetővé. foglalkozásainak gyakoriságát azámos tényező befolyásolja:
 40
41

_ a gyermek állapota (mozgásállapota, figyelme, terhelhető-

sége, stb.), tán tartható, megfelelt'í teret ad a mozgásra, más tipusú

- milyen céllal veszik igénybe a szolgáltatást, a fejlesztő foglalkozásoknál fel szedhető,

programok mit ölelnek fel, - egyéni mozgásnevelési foglalkozást is vezethetünk szőnye-
_ résztvesz-e a gyermek egyéb szakellátásban. gen, de j6l kihasználhatóak az egészségügyben használt
Gyakran külső tényezők is közrejátszanak a foglalkozások szélesebb u.n. kezelőpadok,
gyakoriságában. A család helyzete, a szülők munkája, a lakó- - a helyiségben ki kell alak1tani asztalokkal széke~kelegy
hely és a foglalkozások távolsága valamint a közlekedés mód- olyan s,arkot, ahol a gyermekek asztalnál végzett foglalko-
ja befolyásolhatja az optimálisnak tartott foglalkozások zásai történnek.
számától való eltérést. bordásf~~~~a,tLflil9y~~reta: tü~rök~t (a
Mivel a foglalalkozások egyben a szakember által végzett hogy tornához, járatáshoz, il-
fejlesztő terápiát is jelentik, "logopédiai" foglalkozáshoz is megfelelő legyen), ke-
különösen az első időszakban - hetente szervezni. ~~~~sszékkel vagy ülve is megközelithet6 falitáblát- mág~es-
tott és otthon j61 és rendszeresen mcrkodŐszü16 esetében a 1:41>Iát, jára1:áshoz kapaszkodókat, játékpolcokat, és a kis-
is megfereT6ék. A havonta, számára is elérhet6 magasságban un. gyakor ló fa-
tartott foglalkozások hatékonysága szereltessünk
kiesik a szakember által végzett foglalkozá-
~!5~ha~,~-::. Az ilyen esetekben csak a család- gyermek gondo- (bordásfal, torna-
zása, bizonyosfokú irányítás, tanácsadás valósulhat meg. zsámolyok, tornapadok, gyUrUhinta, stb.) másrészt
~~moz9:ás-nev:e.léa,,,,,,,,é.s a ~egi8mert5képességek fej lesztésé.t1~;.

B) Az ambuláns foglalkozások tárgyi feltételei l)eszédfejlesztéshez szükséges

Az ambuláns foglalkozások helye világos, Bzel16ztethet0 Ö;;"ie"'~V~9YiS a fogi~lko;ásokhoz a mozgásnevelés speciális

és könnyen megközelíthető legyen. Az ajtó szélessége tegye ~(59yászati és rehabilitációs) segédeszközei mellett a pe-
lehet6vé a kerekesszékhen való mozgást. A helyiségben kézmo- pagógia-gYÓgypedagógia egész tárháza felsorolható. Az eszkö-
só, a közelében WC, és a várakozáshoz kényelmes, barátságos zök beszerzésében. kialakításában a pedagógus leleményessé-
előtér kialakítása szükséges. ge, és a szülők segít0készsége 6riási változatosságot ered-
A helyiség berendezése és taneszközei a méretektől és a ményezhet.

helyiségek számától is függ. A helyiség berendezését és azok Munkánk második részében a feladatlapokon szerepl6 tár-
elrendezését három alaptipusö foglalkozásra célszerű kiak1- gyak, eszközök itt is jól használhatóak, tehát felsorolásuk
taní: e helyen nem indokolt.
- a csoportos mozgásnevelési foglalkozásokhoz nagyméretű A következőkben csak néhány külön<:)sen fontos eszközre

szőnyeggel leborltott terUlet szükséges. A sz6nyeg tisz- hivjuk fel a figyelmet.

 42

kel is. Praktikus segítséget jelentenek még a következ5 esz-

A mozgásneveléshez szÜkséges speciális eszközök közül
c közök:
kiemelhetjük a L!~~_~_~,,~,,~~~\~
amo~g~that~_!:_~~röt. a speciáli-
- egyszerfibb hangszerek (dob, xiolofon, triangulum),
san kialakított asztalokat. székeket. a különböző testhely-
- irás és diaveEi~'-kommunikátor, oktatási gépek.
zeteket segitő állitókat és székeket (kerekes8zék variáci-
ók). A járás tanításához a tükörhöz gzerel~_~apaszkod6k. lé-
- I!'etronom.
pés lá'bn:yo:mok
felfestése, járókorlát-, lépcs6-lejt6
Külön gondot kell fordítani arra, hogy módunk legyen
k;j,i!l!!){JJ::~!!J ontQJ!.~
gyermekkel tel jesen egyedül. külön is foglalkozni
A sJ2e~iáliB taneszközök közül a követ.kez6 legfontosabb
eszkÖZÖ~ be:-~:~~"és-e'j;~,}.~~-i"t: az esetekben, ígyerméf sem~~Tl:Ill"YOflja el.
~""J_~t;.1()ptimál
isabb az ilyen" foglaTkozá~~khoz a külön helyi-
-(különbÖZŐ méreta szivacsból - mogható húzattai - készült
~~9,~ ha erre nlncs mód függönnyel elválasztott helyen is
~ejPárnák, hengerek, ékek, dobogók,
m~ooldható, vagy órarendileg kell lehet6vé tenni a gyermek-
-t'ÜlönbÖZ5 nagyságú, súlyú labdák (nagyméretü, un. spaszti-
kel való külön foglalkozást.
ker labdák, felfújható strandlabdák, gumilabdák és lufik,
Az irányitott családi nevelés széleskörG tárgyi fel sze-
Imedicin labdák, gumi-. szivacs-, b6rlabdák. ping-pong lah-
reltséget kiván. A helyiség berendezése és taneszközőkkel
[~k, golyók, stb"
való ellátása azonban nem eredményezheti a helyiség zsúfolt-
-;6abzsákok es homokzsákok,
ságát. Ezért az eszközök tárolásához szertár kialakitás ja-
-!kend6k és szalagok.
vasolt.
-)tornakarikák és kiskarikák.
-\tornabotok (gömbvégll is), és pálcikák,
- ~umikötelek, ugrókötelek,
- ~ kézfunkci6 és finommotorika fejlesztéséhez a feladatla-
~okon szereplő tárgyak, gyúrmák, korongok, játékok, stb.

Mivel az ambuláns foglalkozások többféle képesség fej-

lesztésre és foglalkozási tipusra terjedhetnek ki. ezért a
felszerelésnek is Bokréta igényt kell kielégítenie. A ~
pedagógiai foglalkozások taneszközei az oktatási segédletek-
t51 a speciális rehabilitáciÓs eszközök ig terjednek. Szüksé-
ges a helyiségek" felszerelni különböz6 tipusú füzetekkel.

ir6eszközökkel, krétákkal. falitábla. mágnes tábla. Felsze-

relésünket ugyanakkor bővítenünk kell speciálisan módosított
játékokkal. jár:i:st, testhelyzetet segftő-megtartó eszközök-
 szükség szerint kiegészíteni, bővíteni, egyéni állapot Sze-
AZ IRANylTOTT CSALÁDI NEVELeS DOKUMENTACIÓJA ~S A KAPCsoLóDó rint módosítani.

VIZSGALATI MóDSZEREK
A dokumentációs anyagokat célszerO dossziéba rendezni, kie-
o~szftve a kórházi zár6jelentések. orvosi vizsgálatok fény-
Az irányitott családi neveléshez a következ6kben részle- másolat anyagaival.

tezett dokumentációs rendszer több szempontból is hasznos:

_ seg1ti a pedagógus és a szülő munkáját,
_ pontos és részletes nyomonkövetést és nyilvántartást tesz
lehetővé,
segíti a terápia és a részfeladatok meghatározását,
_ retrospektív vizsgálatokat, esetleg számítógépes feldolgo-
zást tesz lehetővé.
Az irányított családi neveléshez három részb61 álló do-
kumentációs anyag használata javasolt:
Vizsg41ó és nyomonkővet6 adatlapok
A gyermek vizsgálatához. fej H5désének nyomonkövetéséhez ad
segítséget (a vizsgáló és nyomonkövet6 lapOKat, ct használa-
tukat segitő útmutatóval együtt részletesen tárgyaljuk).
A vizsgáló és nyomonkövet6 adatlapokat összeállitotta Kiss

Erika (1987).
Egyéni esem~ny-nap16 és magatartás füzet
A foglalkozásokr6l vezetett eseménynap16 a szakember munká-
ját seg1ti, a szü16 által vezetett otthoni magatartás-füzet
egyrészt rógzíti a gyermek általános hangulati, magatartási
megnyilvánulásait, másrészt a fejlesztési feladatokat és az

ahhoz kapcsolÓdó észrevételeket.

Fejlesztési proqramok. feladatlapok
A fejlesztéS programok, feladatlapok a segédanyag második
részében kerülnek feldolgozásra. A feladatlapok mind a peda-
gógus, mind a szüléS munkáját seg1ti.k. Használatukat semati-
zálni nem szabad, a feladatokat egyénileg kell bejelólni.
 46

lltmutat,6 Amennyiben a vizsgálati lapok szerinti fOkozatokat a

a vizsgáló és nyomonkövet5 adatlapok kitöltéséhez gyermek teljesíti "+", ha nem "-" jelzést kell alkalmazni. A
különböző vizsgáló lapokon a lap tetején lévő "a vizsgálat
ideje" adatn,~l dátummal, sorszámmal, esetleg színnel lehet
1, TÖRZSLAP
A törzslap összehajtott négyoldalas, dupla lap. Ebbe az időpontokat megkülönböztetni, illetve a rovatokban a tel-
jesítményt rögzíteni.
kell elhelyezni a kórelőzmény és a gyermek állapotától füg-
g(Sen kiválasztott vizsgáló és nyomonkövető adatlapokat. A
Minden egyes vizsgáló lap az egészséges kisgyermek nor-
mál fejlődési fokozatait tartalmazza kb. 24 hónapos korig.
törzslap ~észei:
Eddig az id6szakig az ép kisgyermek fejlődésében eljutott
1. Adatlap: személyi adatok
addig a pontig, hogy biztonságosan jár, kialakult a beszéde,
diagnózisok
2. A gyermek általános megfigyelése az els6 jelentke-
mondatokban fejezi ki magát, s legtöbb esetben mAr szoba-
tiszta. A biztonságos járás, a kézügyesség fejlődése l~hető-
zéskor
3. Korábbi kezelések (gyógyászati segédeszközök lejegy- vé teszi számára, hogya környező világ mind nagyobb körét
vegye- birtokba. Az így nyert tapasztalatok és ismeretek út-
zése)
4. Orvosi vizsgálatok. feljegyzések, leletek, gyÓgyá-
ján fejlődnek tovább értelmi képességei, beszéde.

szati segédeszközök rendelésének dokumentálása fel- Ahhoz, hogyamozgásfogyatékos gyermeknél mely területek,
funkci6k fejlesztése az els6dlegesen fontos, ennek feltérké-
vételkor és a későbbi vizsgálatok folyamán.
pezéséhez nyújt segítséget a vizsgá16 lapokon szereplő idő-
II. KÓRELOzMJ':NY (kikérdezés az anyától)
Családi anamnézis; az anya betegségei, terhességei. pontok rögz i tése. Az ada tok gondos áttanu lmányozás,lva1 és

szülései. a jelen terhesség és szülés lefolyása; az újszü- szakszertl értékeléséveI kell egyénre bontattan a ftijlődés

löttkor; illetve az anya megfigyelései a gyermek fejlődésé- irányát betartva, az egyes fejlesztési tertileteket kombinál-
va terveket összeállítani. Például akinél sikerül kialakíta-
rIll.
ni a hasonfekvésben a fejemelést, a gyermek alkarJ,§ra tá-
Szociális körülmények rögzítése.
maszkodva, fejét emelve optikusan már máR információkat sze-
UT. JELEN JlLI,APOT J':s VJlLTOZJlS NYILVJINTARTJlSA
A jelen állapotot és a bekövetkező változások rögzité- rez a környezetér61. Ez a másfajta információfelvétel
gyermek megismerési formált, és l"zen keresztül érLtdmét IS
sét több t1pusú laprendszer teszi lehet6vé. A lapokat külön-
fejleszti (KISS, 1987.)
böző tipusú fogyatékosságok és fejlettségi szint szerint vá-
logatva, illetve kombinálva használhat juk, pl. kl inikai tü-
A Vizsgáló l(iIIQk kU:ö,l tése
neteket és végtaghiányt vizsgál6 lapokat együttesen is lehet
A IJyermek vizsIJ"ilata ;'ll'rd kell ti)rekednl, hoqy
alkalmazni.
mindf'cll lényeqE.'s infurm,)ció ru<,J:C 1e<lyen. A 1,,,['refldszf"r
Célszerű a vizsgálatokat évente két lkalommal megismé-
ann,'lv. ellenérf:, hogy ruq.:JltrL:1.8dfl h,,1!3;?n,C:~lhat/), fTI{·<Jjg bi;,;;c1nyns
telni és a megfele16 oBzlopokban az időpontnak megfelelő ál-
lapotot rögzítt~ni.
 48
49

veszélyeket rejt magában. A lapok kitöltése ne "fedje" a

gyereket, hanem pontosan tükrözze a gyerek egyediségét. En- 2 - teljes mozgás a gravitáció kikapcsolásával,
nek érdekében a laprendszeren módosításokat, egyéni válozta- 3 - teljes mozgás a gravitációval szemben,
tásakat is lehet végezni, újabb vizsgálatokkal kiegészítve, 4 - teljes mozgás a gravitációval és kis ellenállással
illetve egyeseket elhagyva. szemben,
A vizsgál6 lapo~ értelmezéséhez és kitöltéséhez kapcso- 5 - normál izomerő (teljes mozgás nagy ellenállással szem-
lódó f6bb megjeqyzéseink: ben)
1. Klinikai tünetek c[ma lap - Spazmust 5-seI, erős spazmust SS-el, kontraktúrát K-val
A rnozgásfogyatékosság kiterjedésének. a tartási és moto- jelöljük.
rOB funkci6zavar megjelenési formájának rögzítésére szolgál 4. Re~lex-~eakci6 vizsqJ16 lap
(a megfelelő részt alá kell húzni, illetve a lapon nem sze- Az újszülött reflekt6rikus reakCiói szolgálnak a későbbi
replőket, de jelenlév6 tüneteket fel kell tüntetni), tudatos mozgás alapjául. A reflexek az els6 három hónapban
A mozgászavar kiterjedését - ababán - a lateralitásnak. állnak fenn és korban eltünnek.
a lokalizáci6nak (felső vagy alsó végtag, törzs, nyak, fej)

és a só.lyosságnak megfelel6 rovátkolással kell jelölni. A

lap második oldalán a kontraktúrák, deformitások, rövidülé- megfelelő terápiás eljárá-
sek adatai tüntethet6k fel. ICP-és gyermekek
2. Véataqhiíiny megtervezésénél manifesztá16dásuk enyhítésére, gátlásukra
A vizsgálati lapot - a klinikai tüneteket vizsgáló lap- irányul6 feladatokra , i Iletve ezek miatt nem kialakult
pal együtt - a velesZületett fejl6dési rendellenesség vagy funkciók felépítésére kell tórekedni. Ezért az ICP-és gyer-

végtag amputáció eseteiben kell alkalmazni. mekek mozgásterápiá jának megtervezéséhez a f ennma radt cse-

3. Izületi mozgAsok és izomer6 mérése csemőkori, illetve t6nusos reflexek ismerete alapvet6.
A vizsgálati lapot a klilönböző ortopédiai, reumás, stb.
eredr··O elváltozásoknál alkalmazzuk. 119791, Földesné 119891 al'sp'Tán
- Az izületi mozgások méréséhez passzív mozgatást alkalma-
zunk, a neutrális O helyzetet alapul véve, (Izületi mozgá-
sok mérési módszere, 1972). ingerlésére a gyermek el0ször a
- Az izomerőt aktiv mozgással mérjük, a 0-5-ig terjedő MRC az inger Irányába húzza, maJd fejét arra fordítja.
skála szerint (Oaniels-Worthingham, 1974.): hóna,poskor 19)

o - nincs Innerváció A gyermek szájába tett cumi vagy ujj kiváltJa a ritmusos
1 kontrakció az adott lz'omc8oportban, értékelhet(S elmoZ-
dulás nélkül.
 50
51

ingerlése ritmikus szájzárást-nYl-

~;'C."""'.,...~)
tást vált ki. szimmetrik~uSQS nyakref~ (SZTNYR) - (4-5
A fenti reflexek fennmaradása nyelési, rágási és később _I<0~ig)_

okoz •

.MQ,r..o.,;;;t:eakcí6 ~,6 hetes korig)

Kivál,t6 ingere ha a háton fekvő csecsemő középállásban
l'v6 fejét hirtelen gtillyesztjük (er6s hanginger is kivált-
hatja) •
Két
- rfi;;i~tőrwwítására 1 \ - a fej hátrahailitására
(extenzió)
"~ a fel st!__
\Cég.tago1<on-f~46 ,
a1r=iIs6-végtagQ~~n- a felső
tenzi6~
végtaga_--<>","
az alsó vég ta-
Z1Ó jön .lili~. ~, go'k"Qn flexió j"Qn"",,,I!§:e.
a) a karok, ujjak terpeszté- bl karokkal átkaroló moz-
se, a száj nyítása gas, és a száj zárása A ~r-aQ~'L_né~ábhe1Jl=t_ti ( nehezí-
ti, eBetenkénL.l..e.bet@tleruu~ te.s~V .
Perzisztálása jelentős zavarokat okoz: evés, beszéd, manipu- .Aazimme~.l'~~~_.,!-óIDnuSQB nyakreflex (ATNYR) - (O-4 hónapos
korig)
láció. kéztámasz kialakulásában. egyens61yhelyzet megtartá-
~ oldalra fordítása váltja ki a tónusfokozÓdást.
Fog6 reflex kézen. lábon
r:-tenYér, 11letv'" ct talp b6rének u1nerlésére fOHkolás lép

[,.L ~"" ."'. ". ,,,,,e, ".,~

A _háton fekvő gyermek f-ejé-t teljesen oldalra fordítjuk, s

tc-'nyérl fogÓref lex ta IPI foq6r(."f lex cÍS1Y",Jne.gtartjuk ',,~~,~E'? ol d(i lán a végtagokon
ro--3':',',11Q,lli~,B.-k~ ( fel áll zi S 1. 9 van Jel ~n ) fokozódás (extenzi6s minta),
A'''"l(Tnyújtott ujjak simogatá- Fennmaradása a, .bIztos
sára, az uijak töv~re helye- állást és járá~kor a (flexi6s minta) lép
zett pálcika érintésére az gorditést gátolJa. • Megléte_ a
ujjak behajlanak. Nyomás fo-
kozására erösödik a reakció k~~funkci6t, a forgást; gerincferdUléshez vezethet, akadá7
( a csecsemő lyozza a mászás, járás megtanulását.
- ka-
(!LR) - (3 hónapos korig)
A fej térbeli helyzetváltozásitói függ6en a végtagokon és a
törzsön fellép6 tónusváltozá~:
 52 53

_ hát?ofekvésben extenz46
~~~~sztotónUg, száj nyi-

(fej"melés, kéztá- -tenzió,

flektálödnak. Gátolja a talpon

a
~y.::.."_m~l!.a,J1Yatt-Y_ágQ_db.a,t . SÚl yosabb

LgbirintuB helyzet
A fej térbe . reflmL (LHR) - II

tartásra!) a gyerek
___ ....
~~ II beállitása r
~g9Ő~~':S_tl..'0.::e 1 éves

-~~ ij
láb reakciója szerint

r1_~~
~~\)
bl . - \ ••••
-.fii22151"ges helyzetből k . 1
re )1.'"ct-s=hú=a
;~ - --,--,-------,'------,-.,'-
II ,,,,,lblllentve
h6n~··-·--_-_·----g:ermek a a fejét k
haJl~tás+ ~~~kciónál tökél ._pos kort61 alak j.--- özép-
flex16 lép fel ~ "t:"s,_Lé'Le_s kori - ....-- . - u.' 3 h6napos korban
Törzs h" ---_."",,_,_9 ,yan Jelen).
e::_::~_,~_...:elyzetref
lex (4-6
nyak vaQy-*T·'~:"~~''''-/w hónapos korig)
eJ helyzetrefl .
A2,~~_~é~ta9ok támaszkodása a törzs "en
ex mIatt a hátonfekv.6
csecsem6
A törzset két kézzel átfogva
majd ejtjük lefelé: fUggőlegesen felemeljük a gye- vál tja fel at··
_ a vállöv) _ _ orzs helyzetreflex
a vagy medf"tic·· •

;;zt,"
1evegőb~Jl_
",' ''CI;
z '' as1 6
__ vét,;l~_~gokon laza fl~~i,_ó ,.f()rdulása.. - ~eov. b} fordítást követi a törzs
e]tve hordozásl reakciÓ, és elemi járás ,- .~
4 hónapos gyermek é -.
~k.tÍY._"L+~l';.,j"~~,:u;,,wal.6J,í
__,~_~q_tag0l<0n. ' (a mede nce n l
és a váll""
torzsrotáci6val
.,... történik a ford lá
fokozatosan
ki. ' e r 6 8őd'Ó extenzi6s --
t6nus alakul

~",o",,,

~R~ibiáB _ vagy __l.!1ntareakctó

,,_, ~ L5:"Q b.<w.C!,pos ~ortól)

az er~hatá88al 1 er0vel
e lenkez501-
 54 55

fle~,i,óirányába 3. Fejemelés (a válaszreakció az életkorral változik):

fl,:,::,~_h.~t a fej hátralóg. a karokon húzódzkodás, als6
végtagon flexió.
2-3 h6 a fejét a törzzsel egyvonalban tartja.
4-6 h6 a fejét aktívan e15reemeli. alsó végtagokat
hasig húzza.
7-10 hó a fejét aktívan emeli. karokon már folyamatos
húz6dzkodás. als6 végtagokon félig nyújtás.
,LandaU::-1"''!I<''~_~IU'2-na!"oSI<()rtÓl
.27,3" éves 1<0X;'9) 10-12 hó als6 végtagok lazán nyújtva vannak és abdu-
Ha ~"?~~.:1:".~~~et:,,,t:ij~~sénélfogva, arccal a föld fel~fo_:~Htva kálva.
~~gemeljük, extenzi6s tónusfokoz6dást mutat a gravitációval
szemben.
O-6 hét: fej 16g, törzs és a végtagok laza flexióban
a fej a törzs vonaláig emelkedik, nyakon exten~!6
a fej maQasra emelkedik, szimmetrikus--n-~;k és
törzs a felse> végtagok laza
laza abdulált-extendált

Felhüz6dási reakci6 (4 bónapos kortól)

H~to~~~k~6,~elyzetb61 kezénél fogva belyzetb'e búzzuk; a
gyermek karjait behajlítva, fejét emelve próbál feliTlni, fe-

• lA
háton fekv6 gyerek kezébe tesszük hüvelykujjunkat, másik
négy ujjal a csuklót fogva biztosít juk. hogy hátra ne es-

sen.) Láncreakció int!~J.",.~,~9:

1. K~~~~zkodág és függeszkedés
2. HúzÓdzkodás
 5. Tart~s- és mozqAsfunkci6 vizsaA16 lapok 8. Beszéd fei16dését vizsg~16 lap
Ezek a vizsgáló lapok a fizio16giás mozgássor fejlődési A leggyakrabban előforduló beszédzavar (a kiejtés köz-
fokozatait, a fejlődés során egymásra épülö testhelyzeteket, ponti idegrendszeri zavara) a dysarthria, amelyhez artikulá-
illetve azokban végzett fontosabb mozgássorokat tartalmaz- ciós, légzés, hangadási zavarok tartoznak. Jellemző lehet az

zák. elmosódott, elkent artikuláció, hangkihagyás, orrhangz6s-

Kitöltésűk értelemszerG, használatuk minden tipusú rnozgásfo- sáO, préseltség. egyes hangokat esetleg egyáltalán nem tud
gyatékos gyermeknél javasolt. artikulálni, a beszédtemp6 ritmustalan, a beszéd melódiája
sem természetes. Összességében a beszéd nagy erőfeszítéssel
lehetséges, károsodhat a beszéd érzelmi kifeiező funkciója
6. K~zfunkci6 manipuláci6 ját~k fej16d~s~t vizsgá16 lap is. Amennyiben a gyermek nem beszél, akár azért, mert a sú-
A vizsgáló lap az épmozaátiú kisgyermek funkcióinak fej- lyos rnozgáskorlátozottság - pl. spaszticitás - a beszéd mo-
16dését követi - ezzel is segítve a terapeutát az egymásra toros szerveit is érinti, s így akadályozza a gyermeket a
épűlő fejlődési zónák feltérképezésében - a funkciók megje- hangképzésben; akár értelmi elmaradás miatt - vizsgálni kell
lenése körülbelüli id6pontjának feltüntetésével. Ezen a la- a beszédmegértést. (A beszéd értése mennYlre kötött konkrét
pon egy-egy dátumhoz többféle eredmény, információ tartoz- szituációhoz, vagy konkrét helyzet nélkül is érti a hozzá
hat, ezért célszerG a különböz6 időpontok, kűlönböz5 szinnel intézett szavakat).

való bejegyzése. Beszédkésztetés alatt azt értjük, hogy a gyermek beszéd-

zavara ellenére is, beszéd útján megpróbál kommunikálni
környezetével, ismer6sökkel, idegenekkel egyaránt, szívesen,
7. Srz~kel~s fej16d~s~t vizsgá16 lap érdeklődően.
Ez a vizsgáló lap a taktilis. a vizuális és az akuszti- Beszédhibák esetén, ha logopédiai kezelést kap, ennek
kus érzékelést vizsgálja. rögzítése is szükséges, a beszédhibák feltüntetésével.
A vizsgálati lapok kitöltése értelemszerü. A látás, hal-
lás vizsgálatnál az orvosi vizsgálatok eredménye in túl rög- 9. Onellátás fej16d~s~t vizsgá16 lap
zíteni kell a kérdéseknek megfele15 helyzetekre bekövetkez6 Ezen a' vizsgálati lapon a táplálkozás, öltözés, szoba-
reakciókat. tisztaság területén elért fejl6dés rögzítésére kerül sor. A
vizsgálati lap kitöltése egyrészt a szakember megfigyelése-
in, másrészt a szülő kikérdezésén alapul.
 58 59

VIZSGALó P.s NYOMONKÖVETO ADATLAP A GYERMEK ALTALANOS MEGFIGYELP.SE AZ ELSO JELENTKEzP.SKOR

1. TÖRZSLAp

A. vizsgálat ideje: ••....•.•...••••••••.••.••••••••••..•.•.•.• Külső megjelenés:

(feltilnő anomáliák, ápoltság, testi fejlettség, Bzájz:á-
Név: •••.••••.•.••.•.•.• szül. hely, idő: •••••• ,••••.•..••.•• eáa. nYálcsorgás)

Szülll (gondozó) adatai: Anya Apa Spontán tartás és helyváltoztatás:

( háton, hason, négy kéz láb, iilve, állva önálló helyváltoz-
Név: tatás Ijárás)

Szül. hely, idő:

Magatartás: (kooperabilitás, hangulat, figyelem, érdek-
Iskolai végzettség: lődés)

Foglalkozás:
Korábbi kezelések:
Lakcim (telefonszám) :
1. Konzervatív kezelések idlltartam helye
fizikoterápia

Mozgásszervi: szubaqualis torna

gyógytorna

konduktlv ped.

gy6gyszerek

2. MtItétek neme ideje eü. intézmény

3. Jelenleg használatos gyógyászati segédeszközök:

SzÜ15 (gondozó) panasza, kérései a klild6 szerv:
(mikor, mir(n vette észre, hogy valami. nincs rendben a
gyerekkel ?l

4. ·Gyermekkor i betegségek:

Dátum I Orvosi vizsgálatok, (gyÓgyászati

ellátás)
segédeszköz

--
 60
61
II. ANAMNllzIS
(kikérdezés anyától) JELEN TERHESSllG

- -
Ta l"tama (hányadik hétre szül. )
~
lefolyása milyen volt.?
Terhességek száma normá.lis, vagy:

elő gyermekek száma toxémiával (ödéma)

Koraszülés görcsölés, vérzés (mikor)

(2500 9 v. (37. hétl
hányás (mettesl-meddigl
Halvaszületett (ok~, ideje)
súlyos anémia
Spontán abortusz (oka, ideje)
fert1'5zés(kórokozó, megbetegedett
Mavi abortusz szerv)

trauma (pszichés is)

Porbandus hányadik terhességb61 született: •.....••..•..•...••.

más anyal megbetegedések

CSALADI ANAMNllzIS (mi, mikor, kezelése)

Betegség megnevezése Anyai ág Apai ág

Idegrendszeri betegség súlygyarapodás a terhesség alat~t

~rzékszervi fogyatékosság gyógyszerszedés (mit, mennyit,

mikor)
Fejlődési rendellenesség
dohányzás (naponta mennyi)
örökletes anyagcsere v.
hormonzavarok alkoholfogyasztás

Egyéb (mil kémiai, fizikai, sugárártalom

terhesség alatti vizsgálatok

ANYA BETEGSIlGEl (felsorolás: mi. mikor. kezelési (mikor, mi, eredményük)
{vese-, máj-, sziv-. tüd5-, vérképzőrendszeri. idegrendszeri
betegsége, diabetes, vírusos fert6zés. stb. megelőző mGtétek,
tartós gyógyszereléR mi, mikor) terhes patológiai osztályon fe-
küdt-e (mennyi ideig, miért)

Fogamzásgátló (mit, mettől-meddig):

------------------ -~-
Kivánt terhesség volt-e: ikerterhesség nél - mikor diag-
nosztizálták, milyen el járással
---"'---------"'--------- -~,-~"''''----,-
 62

A SZUL~S LEFOLYÁSA ANYA MEGFIGYELeSEl A GYERMEK FEJl~OeSeROL

Hol szült SZOMATIKOS FEJLOoes

(sóly és hossznövekedés)
---<, 'o szülés volt-e (spontán,
vag' .
fejvégll rendes l.d6tartamú)
megindított szülés (miért)
elhúzódó szülés (melyik szakasz
miért)
MOZGÁFEJLOOeS (mikor)
rohamos szülés
idő előtti burokrepedés (mikor) önállóan oldalra fordul 3. M
mtlvi beavatkozás volt-e önáll6an hasra fordul 6. hó
(mit miért)
önállóan hátra fordul 5. hó
T~g~~:o1J~~t~a~~g~1~~~1elés kó.szik 8. hó
öná1l6an ül 7. hó
~~~a~fI~~e~8é~ö~g1~~~i?~Í) önállóan áll 10-12. hó
önti llóan jár 18. hó
AZ llJSZULöTT ~~~Xfn(~Í~tg:l~lIt~I~e~~~~)j6l

fels1rt-e v. élesztették
Apgar érték BESZtOFEJLOots (mikor)
születési testúly gőgicsélés 3-4. hótól
születési testhossz gagyogás 4-5. hótól
születési fejkörfogat els6 ciklikus szavak 10-12. hó
észleltek-e mindjárt v. milyen
rendellenességet (mit) Tg?~a~Iítékll sz6tagoki2~r~~a~ótól
--
A~~~fl18~fb~~zt~r~~~Ó~~!~_e
(miért, mennyi ideig)
mondatok 18. hótól
beszédhiba (logopédiai kezelésre
jártak-e, járnak-e)
vércsere volt-e (miért) beszédmegértés (csak szituációban)
besárgult-e (mennyi ideig)
rángógörcs
~~gx~nfejezi ki és érteti meg
sugárban hányás --------,-, ._..~"-~---~-------
""""~

nagyobb súlyvesztés (mennyi)

- - -~--_ ....... _--- KeZHASZNÁLAT-MANIPOLÁCIÓ
szopott-e v. tanítani kellett,
ill, hogyan táplálták
magatartás (nyugodt, jó alvó-e f~~~~sUr~?óg~~l*~gy~~g{Ó~r~ni~~g-
v. sem) csak azt amit a szülő felkínál v.
önálló akciÓ 1.s)
 64
TApLALKozAS

3-4. hótól
______________ 4-5. hótól pépeset eszik (hogyan) 6. hó
két tárgyat ÖS8zeütöget 5-6. hótól darabosat eszik (rágni tud-el 15. hó
tárgyat átvesz egyik kezé- kanállal etethet~-e (hogyan) 6. hó
ből a másikba 6-7. hótól
c~,ohárbó'l'
itatható-e (hogyan) 6. h6
bepakol 10-12. hótól
kipakol 12. hó

labdát gurít - megfog - felemel -

eldob 14. hótól
felszólitásra nyújtja-e kezét-lábát
épit (mit. hogyan, 5-6. hó
testhelyz. ) 15. hótól
segédkezik levét. - felvét. 10. hó
{papirt tép (hogyan) 18. hótól
önállóan leveti-felveszi ruháját
lapoz (hogyan) 18. hótól
cip~t lehúz-felhúz-kifüz-befüz-
[ceruzafogás (hogyan) 18. hótól megköt (12. hótól - 36. hóig alakul)
t~~~~zg~~~~n)rajzOlás
SZOBATISZTASAG
melyik kezét használja inkább
események bekövetkeztét jelzi (hogyan)
tRZtKSZERVEK FEJLOotSE e16re jelzi szükségletét (hogyan)
szobatiszt~ (mióta, milyen fokon,
volt-e probléma a látással
(szernüveghasználat) ~f6f~~~~Í~~t)nappalninci8_~~.é~lf~1
a hallással
ygnl~k~~~~IJ~r
MAGATARTAs-tROEKLOOtS
tárgyfixálás 1. hótól
tárgykövetés tekintettel 2. hótól 1~~~~1jSZOPás. furcsa megnyilvánu-
saját kezének nézegetése 3-4. hótól
nézegeti magát a tükörben napirendje (alvás-ébrenlét)
(hogyan reagál rá) 12. hótól ------------_ .....•. _---
hangokra figyel
SZQciabilitás
ft~:~~8:~i~~~~~gl~~rgál
a hangokra

haoyOkat differenciál
(ke leme8-~eltemetlen. zeneI hango-
Gondviselő
r min6sé e (két édes szülő, éde~anya
áil~~Í9~~~d~~~f~unéve~~~iG~6kgi7~
nagyszulők,
kat Bzeretl-e
szülö hangját, képét elkülö~iti-e
~~~~;:~~~~~~k(~~~~;?1erek, család-
--------------_ _--
..
~ae~~~~~~étől (hogyan reagál az Nevelési körülmények
csalad nev. attitűdje (konzekvens, hideg,
engedékeny, korlátozó •... stb.)
6tl~~~r~~á8

---_._-----------------"'----- ----
~akáskörülmények
Stres8zkörnyezet (drog, alkohol, börtönbün-
tetés,testi fenyltésl
 66
67
Ill. JELEN ALLAPOT es VALTozAs NYILyANTARTAsA
Deformitások. kontraktúrák, rövidülések:
1. KLINIKAI TtJNETEK

A vizsgálat ideje: 01ag06z18: Bal oldal Jobb oldal

_._----
nyak
Név: Születési év: mellkas
a Motoros funkciózavar jellege és kiterjedése:
gerlnc
(megfelelő rész aláhúzandó - súlyosságának, érintettségé- vállöv
nek megfelelő berajzolás)

- ICP differenciálása: váll

spasztikus - athetoti-
kus -ataxiás - hipotó- könyök/alkar
oiás - rigiditásos
trémoros chorea csukló
ballismus - myoc!onus
- tic - taraios dysto- ujjak
nia
hüvelykujj
- rendellenesség. hiány:
(izület, izom, csont, csip6
teljes, részleges)
térd
- parézis, plégia,
boka
artrofia
lábuj jak

b) Fejkörfoqatmérés (hydrocephalus esetében)

alsó végtag
Dátum cm rövidülés (cm)

tkiliegyzés:
kontraktúrát "'c'"-vej
c) ~rzészavar. érzéskiesés "5ff
-r:-,el
spazmust "S5"-seJ jeUHjük

d) Kiegészítő megjegyzések (szükség szerint):

 3. tHULE" HOHt;AsOK 85 UOMERiJ H8RSSE
2, VSGTAGREDUKCI(l BaÖ o
IZOMER izULET lzut~~b YiOMERCl
Nyak flexió 0'-4S'
Fels6végtag extenzi6 0'-4S'
Alsóvégtag
lat. flexió 0'-4S'
jobb bal jobb bal rotáció 0'-60'
A csonk ~retei Törzs flexi6 0'-80'
hossza: rotáció 0'-40'
extenzi6 0'-30'
körfogata: lat. flexió 0'-3S'
Csfp6 flexi6 0'-120'
extenzi6 0'-30'
abdukció 0'-40'
Izomtónus addukció 0'-30'
berotáci6 O'-4S'
kirotáei6 0'-4S'
A Mr állapOta Térd extenZi6 O'
flexi6 O· 13S'
Vérkeringés: Boka dorzálflexió 0'-20'
plantálflexió O'-SO'
h5mérséklet: Láb pronáció 0'-40'
szfn: szupináci6 0'-20'
I
Váll extenzió 0'-60'

I
J;jrzékenység: flexió 0'-180'
berotáció 0'-70'
nyomás: kirotáció 0'-90'
fájdalom: abdukció 0'-180'
addukció 0'-70'
fantom- Könyök extenzi6 O·
fájdalom:

I flexi6
pronáci6
szupináci6
0'-lS0'
0'-90'
0'-90'
Megjegyzés: Csukló extenzi6 0'-70'
flexi6 0'-80'
A sérült
alap, végtag jellemzéséhez az ép végtag a viszonyJtási
ulnAris dev. 0'-30'
A
jukméréshez
fel. az "anatómiai pont"-tól való távol.ágot használ- radiális dev.O· 20'
Ujjak flexió
A tónus megitélésénél utalnunk kell a terime változás jelle-
gére (oedema. hypertrophia, stb.) extenzi6
abdukci6
addukci6
oppozici6
---- ~-- --
A vizsgálat ld6pontJa .•...•.. .... ........... ..........
 T

4. REFLEX-REAKCIÓ VI1JSGALÓ LAP

Név: Születési év:

A vizsgálat ideje:

roe"~['"""-
tal.'1n
nem

Orális kerest')

Szopó és nyelési
reflex

reflex
(5-6 hóig)

111-12 hÓig)
1 2 3 ~.
mutatóujj-orr

mutatóujj-mutatóujj

térd-sarok próba
próba

---+-- Jl
Harapási reflex ellentétes egyidejQ mozgások

Moro reakci6 (6 hetes korig) váll

Fogó reflex könyök

kézen
lábon lngi~~i9)
csuklö
Szimmetrikus tónusos nyakreflex
(4-5 hÓig) térd

Aszimmetrikus állás (csukott szemme 1 )

t6nusos nyakreflex
(4 hóig)
állás el6re tett karral ]
T6nusos labirint reflex (3 hóig)
állás fél lábon l
1
Keresztezett nyújtási reflex
járás egyenes vonalon
(laterizálás)
Keresztezett hajl1tási reflex

Alsó végtagok támaszkodás

járás egymás elé tett lábbal j
pozitiv
negativ (3-6 hó) járás közben-~egá ll •..
:ts tap~1
fokozott 1eresz- .__ J.
tezett kóros)

"tabirintus helyzetreflex
II hótól 1 évig)

Törzs helyzetreflex ( 2 hótól)

Hihtareakci6 (5-6 hótól)

Landau reakció (4-6 hótól

2-3 évig)
---- ---- -
Felhúzódási reakció (4

UgráskéS2ség (6 hótÓl)

JelmaayarAzat:
illetve kornak
(/J
O
J
b
 5. TARTAs Ss MOJlGASFUNKCIO VIZSGAW LAPOK

A vizsgálat id~pontjai:

Aktiv
Passzív
segi tségge1 önállóan
SPONTAN TARTAsoK LE1RASA
sok kevés szk. szab.
Hátonfekvésben

közéPen
oldalt J
Hasonfekvésben: B

B
Oldalfekvésben:
J
- jobb B

- bal
hó

B
Négykézlábállásban:
alkartámasz

liaroktilésben:

állásban: J

Járásnál: (lépésritmus, mozgásbiztonság) lépéstáv. )

SAROKlJLes
haoorifekvésb61
négykézlábhelyzetb61
(uJJak: ököl-nyújtottl
(KézUmas8za 1
Kéztámasz nélkül.
egyenes Mttal)
 KiinduI6helyzetben
n'OZgáSOK
végzett Passzív F___--
segítséggel
sok
A k t í v

kevés
önállóan
kapaszk. szab.
11'' -'-' '-"~-, =1=
!
!
JOC)zgások

JÁRÁS15-18.
vezetve
hó
egy ké"zel
segitségge
sok
Aktiv
1
kevés
önállóan
kapaszk. szab.

~~~l két kézzel

négykézlábhelyzetbl51 elől fogva
hasonfekvésbl51 ! vezetve
hátul fogva
TÉRDELÉs karján.H fogv,
~ hónalj alatt fogva
térdelésbl5l kéztámasz vezetve
medencénél fogva
térdelésbl5l egy lábat J
talpratesz um beállítás
B
váltott lábbal szi.nlretrikus
felállás jár
5-7.
asz~trikus
OLtS M
reIUlés középen mellé zár
-
lépéstávolság
oldalt azonos-vál toZ(
ülés földön (nyújtott ülés) korlátba egy kézzel IJ-B)
törökülés (kéztáma:sz : ,T - B) kaPaszkodva két kézzelloldalaz)
hát és oldaltámlás széken járókerettel
(lábak lógnak)
nélküli széket tolva
széken ül
~ lógnak)
kézkulcsolással
támlAs sz;éken ül (lábak talp::mi tárgyat fogva
~élküli széken Ul egy bot
talpcn)
bottal
--~- két bot
lás
-- egy
ALIAs: 10-12. hó
~rt (ha kapaszkodik mankó
egy (J-B) v. két kézze 11 kettő

Kulcsolással v. tárgyat fogva J

küszöbátlépés
J B
terpeszállásban --~
járás közben fordulás J - B
B
----------- ---,,-
fel-lelépés jobb/bal
egy lábon állás J
járás utcán
B
guggolás járdáról fel-lelépés

felállás i~1'i:í~ mellélépés

váltva
mellélépés
i~r;;;~n
váltva
járás nehezitése egyenetlen
talajon padon
1--
1árás .rrozgásl:céPE:, tel jesitrné-nye
ritm1l-a..lS-arl.tmikt1s, kar-láb
[-jl r- ----
---
sink., lépéstávolság
biztos-bizonytalan, t;ávolság
 76 17

6. Kt':ZFUNKCIO - MANIPUMCIO - JATt':K FEJLlJDt':St':T Név: Születési év:

VIZSGALlJ LAP
Testhelyzet
TEVeKENYSllG dátum:
A vizsgálat ideje: 1- 2. 3.
homokot v. vizet önt át egyik
edényből a másikba
Név: J - B - mindkettő
Születési év:
Testhelyzet két ujjal fog 12. hótól
J - B - mindkette>
TEVllKENYSllG dátum: nézeget, lapoz
W~~~~Ö~Xt~r
1- 2. 3.
felfedezi a kezét, nézegeti f2ggYt~~te~~~~~~;r;
-egyenként)
B - mindkettő
J -
ujjal -

2. hótól 5-6. hóig

lufiba beleüt,
tárgyak
még nem 2~~~e~rÚi. (fi3t2fSágot J ~eHm~r~7AJ~ettő
J - B mindkette>
~r~~ttl~~r~~t6Imegfog- felemel -
r~~~3%6am~~;~~ 4. hótól
- rágja - tapo- J - B - mindkette>
g~H~- forgatja- - rázza - ütö- ~fogág 18. hótól
J B - mindkette> (marokra - 2-3. ujj között
oppozicióval)
tárgyat elenged 5-6. hótól ceruzát megfog de írásnyomatékra
J - B - mindkette> képtelen
két tárgyat összeütöget 6. hót6lJl ir6mozgások - rajzolás
~~~f~~~~l~rb~i~~~A~á~~rk~Ö;körös
~2;~kgifi~~á~:e~~t~á~i~é~6;a~
diális - ulnáris - oppozició:
firka - fej - láb szkéma)
két pontot összeköt, iráselemek
utóbbi mikortóI)
6-7. hótól
"kukucs" játék kb. 6. hótól
------
~g~g~b~~~.t~~~xrkat ledönt, le- t~$~~~~á~o~r2~ymatéka
J - B - mindkette>
tapsol 12-15. hótól
bepakol (tárgyakat egymásba rakl
12. hótól

Kipakol
J

J
-
-
B

B
- mindkette>
- mindkettő
j ----
kulcsol-kulcsot
csapot nYIt-zár
zárból kivesz-
betesz. ajtót nyit-zár

7f~a~f'k~h~~t törül
12. hótól
füzetet felveszi az a8Z-
valamilyen elképzelés szerint - f~Y~~r'
t~;~~a~z~;í~rrkat
(pl.szín v.
pal'irt gyCir, tép. oJl<)val vág
gyóngyöt fCiz
12-15. hótól
~------- ----
Különböző tárgyakból épit
18. hótól (mivel)

yapirt _tél'> J~_' _~6t(\1 •] -

• hogyan:
csippent")
J B - mindkettö
-"'-----
 78 7')

7. SRZSKELSS FEJIÁJDSSST VIZSGALó LAP ------

igen nem nem ér-
A vizsgálat id6pontja: tékelhetl5
Név: ~ Születési év:
ismer6s-ismeretlen arcokat lát_ás

=r=--
útján megkülönböztet 5-6. hótól
-~~'" ---
BOR JlRZJlKELJlS szindifferenciálás 12. hótól
az első szin)
I igen nem nem ér- (piros
tékelheU5

Tapintás útján történő differen- HALLÁS

halláscsökkenés igen-nem
wlü hallókészülék igen-nem
hideg-meleg igen-nem
kemény-puha hallásfiqyelem-zavar
durva-sima
alak-forma
E;rzéskiesés
felső végtag keresi a hang forrást
als6 végtag
megtalál ja a hang!orrást
Kinesztetikus észlelés
testvázlat-testrészek ism. hallás után differenciál
jObb-bal
hallás után hangokat utánrnond
irányok saját testhez viszo-
nyítva
(Jelzés: igen +; részben (+); nem -)
!rzéskies~s
felső végtag
als6 végtag

~
látáscsökkenés gen-nem
strabizmus, nystagrnus gen-nem
szemüveg gen-nem

pupillaref lex (külső fény-rá-

fújunk -
ingerre)

tárgyfixálás (látótérben
lévő tárgyakat)

tekintés (látótérben mozgó

tárgyat)

keresi-e látóteréből eltünt

tárgy at
--
szemlencsék akkornodáci6ja
(távolodó személy után néz)
 80

8. A BESZSD FEJUJDSSST VIZSGALÓ LAP 2. 3.

l-

a száj tartása (nyugalmi hely-

A vizsgálat id6pontja:
zetben)
Név: Születési év: nyitott
2. 3. félig nyitott
l-
zárt
ha~q~~rjn a nyelv helyzete
u~ánzás alacsonyan van
jelzés értékíi
alsó fogsoron
hangképzés alsó ajkon
magánhangzók szájtéren belül
mássalhangzók
szájtéren kivül
ciklikus szótagok-szavak
sztereotlp
jelzés értékíi ajkak
kicserepesedett
mondatok csücsörit
egyszerQ száj zárás-nyitás
összetett
sztereotip fogsor mulatás
adekvát szivás

dy~~[~~[A~ de hibás nyelvmozgások (nyitott szájjal)

nehezen érthető (kevés, sok) fogsor mögé húz
nem érthet5. de megérteti
kinyújt
~:a~~á~~k~~~~i1:·ö~;~:~~:6d6. oldalra V~SZ
nyelésnél szájtérben marad

l-~
i&Y~i~~l~Zá~~~~~~C~Í~~ya~yál-
nye lés
éPk~~!~ie megfelelő nyál
korától elmaradt
folyadék
beszédhiba kemény étel
beszédkésztetés
Igen rágás/harapás
nem elől
anarthria oldalt
nem beszél, de megérteti ma-
gát légzés
fejjel igen-nem jelzése orrlégzés
szemmel. tekintéssei
mutogatással száj légzés
levegtS irányitott kitú jása
~~~~n~llel ---
keveset ért, nem kommunikál szemőldijk mozgatása ~.--~~
f---.~--_.
sZItuácIóban,
szituáci6t61 függetle~ pislogás
nem kommunikál
- lehunyni a szemet

foganomália
 B2
83

9. ONELI.ÁTÁS FEJUJDEsBLYIZSGÁLO LAP

d á t u m
D,Hum:
1 3
cip6jét segítséggel
lehúzza $

12. hótól

cip6jét segítséggel
felveszi
hogyan
szívni. nyelni
15. hótól önállóan ]
pépeaet eszik (hogyan) cip6ftIz6t segítséggel
kiftIz
darabosat eszik (rágni tud-e, IB. hótól önállóan ]
zárt szájjal eszik-e)
cip/SftIz/St segíts"ggel
kanállal etethet6 beftIz
33-36. hótól önállóan ]
önál16an eszik kanállal
ciptit megköt. segítséggel
pohárból itatható becsatol
36. hótól önállóan
önállóan iszik pohárból

Ill. SZOBATISZTASAG
II. OLTOZTETl':S
események bekövetkeztét jelzi
(hogyan)
öltöztetésnél felSz6lításr~1
kezét lábát nYúJtja
el6re jelzi szükségleteit
segédkezik ruhalevlételnél
(melyik ruhadarab) ][- (hogyan)

szobatiszta (milyen fokon?

önállóan veszi le ruháját pl. enurézis nappal nincs,
(melyiket) de éjszaka el6fordul. stb. )
IB-22 • hótól
seg.itséggel
ruhát begombol
33-36. hótól önAll{,,,n

ruhát kigombol
30-33. hótól önállóan
----
 84
85

H á s o d i k rés z Segítséget jelenthet fürdésnél, fürdetésnél a kádba rak-

ható üHSke. EgyszertI megoldás. ha a fürdtikád helyett zuha-
nyoz6tálca van a fürd6szobában. itt különösen fontos a csap-
telep elhelyezése és a kádba helyezhető mGanyag ülőke. a fa-
SEGtOANYAG AZ OTTHONI FEJLESZTtSHEZ lon alacsonyra szerelt kapaszkodó. A gyermek lakáson belüli
helyváltoztatásához a
legegyszerQbb megoldás,
ha egy széket vagy ülfS-
I. A gyermek közvetlen környezetének t~rgyi Eeltételeir61 két kerekekkel látunk el.

A mozgásfogyatékoB gyermek önál16ságát a lakás belsO: el-

rendezésével, célszerU berendezési tárgyaival. különböző Milyen legyen a gyer-
eszközökkel segíthetjük.
mek közvetlen köryezete?

Szükségessé válhat a lakáson kivül és a lakáson belűl a

sZintkülönbségek kiegyen11tése. Néhány lépcs6 rárnpával is
áthidalható, szükség esetén a küszöb megszüntethet6 (pl. a
kerekesszékben közleked6k lakásában).

Játsz6hely
A kerekesszék mozgásának adatai (kisebb eltérések a ke-
rekesszék fajtája szerint lehetségesek): a mozg6sáv széles- Nagyon fontos úgy kialakítani a gyermek nappali tartóz-
sége 0,9 m. a fordu16sávé 1.5 rn. (Gyermekkocsiknál ennél ke- kodási helyét, hogy az világos, tágas és könnyen "birtokba-
vesebb is lehet~.
vehetfS" legyen.

Kúszó-mászó kisgyermeknél a bútorokat a falaknál helyez-

A lakás burkolata ne csússzon, célszerO a sz6nyeg nélkü- zük el. középen helyet hagyva a "játsz6térnek". A megfele16-
li padló vagy parketta, illetve a faltól-falig szőnyeg. Az en tisztán tartott sz6nyegen csúszkálva a gyermeket nem ér-
ut6bbi nem csúszik, nem hideg, nem gyQr6dik. A kis szőnye- heti baleset. nem fázik meg és játékait könnyen eléri.
gekbé könnyen beleakad a kerekesszék. támbot, járógép.
Alvásra, pihenésre kemény fekhelyet, éjszakára a nagyobb
gyermekeknél is kisméreta fejpárnát célszerO használni. Na-
Fokozott figyelmet kell fordítani a csÚszásmentes padló- gyon egészséges, ha éjszaka hason fekszik a gyermek.
ourkolatra a vizes helyiségekben. Megoldás lehet fürdőszobá-
ban a kád elé és a kád aljába. illetőleg a WC elé csúszás-
mentes gumiszőnyeg elhelyezése.
Asztal. szék
A lakáson belüli önállóságot segítik a kapaszkodók és a Minden életkorban alapvető követelmény, hogya gyerekek
korlátok, különös tekintettel a WC, a mosdó, a fürdőkád
olyan asztalnál és olyan széken üljenek, étkezzenek. játsza-
használatához, de szükség esetén a lakás közlekedő részeibe nak. amelyek a helyes testtartást e16segitik. A szék magas-
is elhelyezve.
sága akkor megfelel6, ha a gyermek lábai talpon támaszkodnak
és lábszárai merölegep.ek a padlóra. A háttámlának olyan
hosszúnak kell lennie. hogy a medence felső és a gerinc als6
részét támassza.
 87
86

A gyermek otthoni mozgásnevelése tehát egész napos tevé-

A helyes asztalmagasság az, amikor a
gyermek alkarját kényelmesen az asztalon kenység mind a szülő. mind a gyermek számára.
pihenteti anélkül, hogya vállát fel kel- Az otthoni mozgásnevelés feladataira a szülőt a szakem-
lene hóznia. ber készíti fel és megbeszéli vele a gyermek napirendjét, a
Kisgyermekenél esetenként szükség lehet segités módját is.
karfás vagy magasabb háttámlás székre, ma-
gasabb asztalra, amennyiben a gyermek hát- Az otthoni mozgáBnevelés szervezése
izmai is gyengék, lehet61eg keveset ül- A mozgáshoz biztosítsunk megfelelŐ helyet, amely kemény
jön, játsszan inkább hasonfekvésben, vagy alapü legyen és olyan nagy. hogya gyermek ne félje~ ott mo-
állva, térdelve, magasabb asztalnál. Étkezés, játék, rajzo- zogni. Legmegfelelőbb a földre helyezett vékony sZ1vacs8zŐ-
lás közben ne hasaljon az asztalon, lába a földön legyen és nyeg. A gyermek öltözéke ne zavarja 5t a mozgásban. A.8a~át
ne nézzen tál közelre! (Benczúrné. 1986. 23-24. oldal) testvázlat megtapasztalása, megtanulása 8zempon~j~b61 1S J6,
ha minél kevesebb ruha van a gyermeken. ~ talp1 1ngerek é~-
vényesitése céljából - ha szakember nem tlltja - mezitláb lS
II. Az otthoni mozg.tisneve.1~s tornázzon, járjon a gyermek!
Minden módon igyekezzünk a gyermek érdekl6dését felkel-
teni a mozgás iránt. A kedvez6 légkör, a j6 hangulatú otth~-
A mozgásfogyatékosság számtalan variációban jelenik meg,
ni foglalkozások fokozzák a mozgás fejleszt6 ,hatását. Fl-
amelyek egyénre szabott mozgásfejlesztési programokkal be-
gyeljünk arra, hogy a mozgás örömet jelentő Játék. élmény
folyásolhatóak, jav1thatóak. A gyermek mozgásának fejleszté-
se - mozgásnevelése - az erre a feladatra speciálisan képe- legyen, ne kényszer!
sítet szakemberek, a2 orvos, a gyógytornász, illetve d 9Z0- Ennek érdekében dicsérjük, ismerjük el a gyermek igyeke-
matopedagógus feladata. Ahhoz, hogya gyermek mozgásterápiá-
zetét és ne szidjuk 6t a hibásan végrehajtott gyakor~atok
ja eredményes,.legyen, nem elegend6 a szakember által végzett
es etén sem. Sok türelemmel, apró részletességgel vezessuk
kezelés. A szu16 a szakember aktív partnere lehet azáltal,
a helyes végrehajtásra, mert csakis a pontosan végzett moz-
hogy gyermeke mozgásának fejlesztését az otthoni körülmények
speciális alakításával, a gyermek egyéni mozgásállapota sze- gások hoznak eredményt.
rint kialakított feltételek megteremtésévei

gásképes~égeinek
segíti.

A családi életbe helyezett mozgásnevelés a gyermek

j~vítá8a s~empontjáb6l elengedhetetlen
korl6terulet. A 8zti16 maga 18 végezhet "mozgáskezelést",
moz-
9.Yi!,,=

legfontosabb feladata a gyermek napi. tevékenységébe épfteni,

de
A játékos formában végzett gyakorlatok,
tékok alkalmazása növelik a gyermek
érdeklődését, pl. a törzs izomzat erő-
sitése céljából labdaguritás hason, -
törzsemeléssel - a szülővel, testvér-
a különböző

ej
já-

a te:rnészetes élethelyzetekhez kapcsoini a mozgásfejlesztés rel játszva, szék alatt átbújás, kÚ~~
spec1ális feladatait. szás; .lúdtaPlgyakOrlatként szines já~ ~
tékgolyót, rongyot a lábújakkal fel~ _
A mozgásnevelésen belUI egymástól eltér6, de azonos célú szedn1 a földről. ~--~--
tanítási-tanulási folyamatok ötvöz6dnek.
A mozgásfejlesztés Borán nagyon jól kihasználhatjuk a
gyermek utánzó kedvét. Pl. az állatok mozgásának utánzása
Az otthoni mozgásnevelés alapvet(S célja a mozg,3sfogyaté-
kos gyermek helyes tartási és mozgási funkcióinak kialakítá- útján: kutyahát
sa ~S fejlesztése, a ?yermek IDQ~~~~~ önál16ságának az elé- cicahát
rése. ~zért az otthonI mozgásnevelés kiterjed
- a szulő által végezhet6 kezelési m6dokra (pl. gyógytorna
kt':':ze1 ér:H0k l,
- az életkori sajátosságoknak megfelelő tárgy- és eszköz-
használat megtanítására,
- a helyzet és helyzetváltoztdtó képességek fejlesztésére,
- ~l~~~~::~e~elyeS éjszakai fektetésére és napközbeni egyéni
Egyszerü gyermekdalok, mondókák seg1tség~vel,vagy azok
- a és az önkiszolgálás életkori feladatainak megtani-
lejátszása különböző mozdulatokkal - fekve, ulve vagy állva,
járva _ játékosan fejlesztik a gyermek mozgását.
 88

Gyakran felmerülő kérdés. "hogyan seg1tae~ a szülő?" A

A mozgásfoglalkozások szervesen épüijenek be a gyermek
napi rendjébe (pl. a fejlesztő foglalkozások a nap azon08
ide5pontjában, meghatározott rendszer szerint) éppúgy, mint a
megtanult mozgások alkalmazása. pl. ha már megtanult gombol-
ni, cip6t razoi. és kanállal egyedül enni, ezt mindig várjuk
el teile és igyekezetét honorál juk elismer(ssel. dicsérettel.
Fontos, hogy a közvetlen környezet a gyermeket azonos módon
segitse és azonos szinten kővetelje mea a mozgási feladatai-
nak teljesitését.
A zenére. az ütemre végzett mozgás csökkenti az egyhan-
gáságot; a gyermekek igy oldottabban, nagyobb kedvvel végzik
a feladatokat.
A mozgásos önkontroll fejlesztéséhez. a Mozgás
meger5s1tésére célszerO egyes mozgás feladatokat tükör előtt
végeztetni. J6 motiváció ha a testvért is bevon juk a fela-
datvégzésbe.
MindennemO mozgásfejlesztés alapja, hogy reális elvárá-
saink legyenek: ne kívánjunk a gyermekt61 olyan feladatokat,
melyeknek végrehajtására még alkalmatlan. mert a sikertelen-
ség ellenállást válthat ki mindenfajta mozgással szemben.
(Benczdrné. 1986. 27-28. oldali
Szükséges bizonyos foglalatosságokhoz megfele16 ülésr61
(a8~tal-szék) gondoskodni. esetleges módos1tásokkal biztos1-
tanl a helyes ülést (erre még kitérünk}. Szükség lehet a pa-
piro füzet rögz1tésére, pl. mágnesszalaggal, leragasztással,
csíptetős rajztáblával. valamint ír6- és ev6eszkőzök nyelé-
nek speciális kialakítására is.
A mozgásnevelési feladatlapok
Az o~thoni mozgásnevelés segítésére feladatlapokat állí-
tot~unk ~ssze. A feladatlapokon a mozgásnevelés legfontosabb
t~ruletelnek megfelelő általános mozgásanyag szerepel. Mivel
minden gyermek egyéni mozgásnevelést kiván. ezért felhaszná-
lásuknál körültekint6en szükséges eljárni. A feladatlapokon
szereplő mozgásanyag így csak segítséget, támpontot jelent-
het. alkalmazásuknál egyénileg kell megjelölni
- az eltérő testhelyzetet,
- a feladat végrehajtásában jelentkező módosulást,
- az egyéni segités módját.
válasz minden esetben egyértelmG.: csak annYlt és abban a
pillanatban segitsen, hogy a kívánt tartást, vagy ~ozd~latot
a gyermek sikerrel. önállóan legyen képes végrehaJtanI. Na-
gyon fontos. hogya szülők megértsék ezt és ne végez zék el a
gyermek helyett a feladatot!
Az otthoni kezelés felépítésének menetét és mozgásanya-
gát az alapvető tartási és mozgáafunkci6k kia,lakftása és
fejlesztésére összeállitott feladatlapokon taláIJ~k.
Minden otthoni mozgáskezelést a gyermek egyénI mozgásál-
lapotától függ6 kiindul6helyzetb61 - un. helyes testhelyzet-
b§l - szükséges indítani. Minden mozgásnak, tevék~nységnek a
sikeres kivitelezését a helyes testhelyzet SegítI és alapul
szolgál a mozgásfogyatékos kisgyermek tartási és mozgási
funkcióinak kialakulásához, és gyakorlásához.
vizuális
A helyes testhelyzeteket összefoglal6 feladatlap a gyer-
mek helyes elhelyezéséhez ad támpontokat. Az aktuális test-
helyzet kiválasztását a gyermek mozgásállapota és a mozgás-
feladat alapján szükséges kiválasztani.
Az alaphelyzetek egyben segítik az éjszakai elhelyezés.
a nappali pihenés. a tevékenység végzéséhez szükséges legop-
timálisabb testhelyzet megválasztását is. A feladatlapokra
az el térő testhelyzetek és az egyéni korrekciÓ bejelölése
könnyen elvégezhető. Fontos megtanitani a szülőt arra, hogy
a helyes testhelyzettel megvédi a gyermeke testtartá~át,
megelőzi a helytelen tartások kialakulását. e16segítl a
gyermeke manipuláci6ját, a sikeres feladatvégzést.
Az otthoni mozgásnevelési foglalkozásokat is átmozgatág-
~ vagy lazit6gyakorlatokkal kezdjük. Feladatait az átmoz-
gatás és az általános laz1t6gyakorlatok címt1 feladatIapon
találjuk. Ezeknek a feladatoknak az elvégzése részben a meg-
el6zést. részben a gyermek felkészitését célozza a mozgás-
feladatok sikeres elvégzésére.
Az un. aktív gyakorlatok feladatlapjain az alapvető tar-
tási és mozgási funkci6k kialakításához és fejlesztéséhez
felhasználhat6 mozgásanyagot rendszereztük. Kiválasztásukat
a gyermek mozgásál lapotától , feladatmegold6képességét61 t:-
gyük függ6vé. Az aktiv mozgásanyagnál külön nem részleteztuk
a ki indulóhelyzeteket. Ezek az előző feladatlapokon szere-
pelnek é-s mint emlitettük egyénileg kell eldönteni melyik
kiindul6helyzet a legcélravezetőbb.

Az aktív mozgásgyakorlatokat egészítik ki azok a fela-

?idÓ Mindig a gyermek aktuális
képessége határozza meg
mozgásállapota és feladatmeg-
a kiválasztand6 mozgásanyagot datlapok, amelyek mozgásanyaga speciális fejlesztési célok
szerint vannak összeállítva, pl. játékos bokatorna, tartás-
~ ~~~~~:n~ak mÓdosítás~t. A,mozgásanyag otth?oi elvégzésér~
"k fta szakember tanítJa be. Az otthonI mozgásnevelés javít6 otthoni torna, stb. Külön feladatlap szolgál a ~
zo~~el:d~bP.részét célszeril egyrészt a napIrendben meghatAro- taghiányos gyermekek otthoni mozgásneveléséhez.
más é ""n, l~het(:sl
..
eg azonos sorrendben és rendszeresen. Zenés anya-gyermek tréning cimmel egy olyan mozgásanyag-
klt:n~~t a ~egyakorlas. a~ autom~tlzáclÓ érdekében a kiala- gyüjtményt is közreadunk. amely az anya és a gyermek zenére
tart~sl és mozgáSI funkcI6kat a gyermek mindennapos
tevékenységelbe ágy~zottan a gondozási feladatok. a napi tp- végzett közös, hangulatos tevékenységére. mozgásgyakorlására
vékenységek közben IS végezni. .
 90

ad
t én6lehete>
fejlatséget.
vaslatok ad unk Aa segite> f
SZÜ16kneok9:S0k a vizben f
szükséges :o;;:kemberekn:ka~atlappal ja-
ra, esztéshez e rnódokra. 8eg1t:~Zbe~
1 tör-
gnyujtáa-

ALTALANo S TUDNIVALóK

a.) A pálcikara .
Jzoa ábrAk
A feladat értelmezése

toknál
.. ..
rát kiegé lapokon
re~~;;e>
" "." ,.,,",.
tése va
megoldható,
----.. _ a
a
szövegeSm~agáSanyag
er1nt az
..._.,.,," ...",.. ."" ,,-
gyarázatt
' továbbfejle
pálcik
zerepel,
a rajzzal
amei
sztése egyéni ~~ek
gyakorla-
~önnyf-
)eloléssel

~ mozgás 1ránya

~ ~~.. - a segftés helye,

- a segfte> fogás módja (
tolás , nyomás iránya) a tartás, húzás,

b.) A helyes ~esthelyzetek felvételét és megtartását segitő

tartások s fogásmódok

ges :Zámos
helyestartási
kéztá masz.
és mozgási f unkci6
A ké ztámasz he19yakOrláSáhOZ
_ könyök yes k1v1telezészUkSé-

könyökk ~yújtva _ h
va, Ujj':k kell Vége:;:ak
se:
nem hajl1t
~ tLlJailitott " "",,
,,~~.. --" ,~_."a_l'tágOk
tenyér 1 nyújtva h" - csukló h . ott
kézre esimul és 't uvelykujj k" a?l1t-
~
1..-

i
hel nehezedik ámaszkodik ulon, A
" kéZ~:~' tartásán~k A segi tés:' aa súly a ~ hasonfekvésben
vel, .- a fej emelésé-
nik, A' ~észére ad~ segftése a csukló
-könyök konyöknyújtá tt nyomással c~uklÓ
gyelmezt:teie>iri rész:n ~eg;á\ése: a ~~~~:~
c.) Af 1ntéssel ul adott f
ogás, kaPa ' nyomással i-
szkodás módja; a helyes '
_ ahhoz h lábtartás
paSZk~dj
elen ogyegyeszk"
unk és kö' ozt megfo .
és" gedhetetlen _ben erőt g)unk, ka-
lye:z t ujjakkal V:ICÓSUklÓ hel~:;t~únk ki,
SZOnYf::atása:' a kéZhf09áS, A csu~rtása,
oz
alulról f felfelé haái az alkarh ló he-
vonalában og. Segités: ik, a hüve vi-
felfelé h lefelé hat6 a csukló k~YkUJ) - hasonfekvésben a karok helyzetének be.:f II i tásáva 1
beáll:ltásaató• nyomássa'l tenyéri
a csukló oldhalrÓl
zhátI
elyes
~"'" az

'4' -
16
beállítá vésben
sával. ~a lábak helyzetének zet: k artartás
reesett kereszte-
ellen. -

if - '."
,iX'" ulésben
állításá
Hányu16
I a medence

hÚZásávaktfelé
val és

,dS
a
h
kelyeS
fO~~~~'
be-
háátra
val
- ~ yu)tása,
~onyok. csukló tartás

l ~ ..
'CI' -:.;

állásban I

A h
ytelen k
t
. ar. és kéztartá

.~"', ~)' _ ." ,..", csukló es u"]jtartások jav1tása,

:e. J,fej válr hátra esésénél
lyes ta ov, karok - a
\ se rtásának' he-

~~ . ..,H'-

az alsÓ é beállítása zá rt, keresztezett

\ az előr kartatás tartás pllen.
v gtagok helyzetének
". ""'" ••"~"o.""

- az ölbe-n
helyes· ült.)
tése - (" tartásánakgyermek
karok ~1~;;~o6khajl~~~~-
zva!). •
 94 95

A) Feladatlapok az alapvető tartási és mozgási funkci6k qya-

korlásához

1. A gyermek elhelyezése, helyes testhelyzetek

h~~
~ikzd~~
~l~i t n--l-11($
-~--.~- 1, 4 ~&
-~~~-
®~~
J ~jt!J1
~~~~

~~

1~ Jt
 91

- az el6renyújtott kart rázogatni,

2. Atmozgatás majd tenyérrel (haj11tott csukló)
a földet simítva behOzni a kezet a
váll mellé. A könyököt lenyomva a
tenyértámaszt segitjük (a másik
Naponta legalább egyszer, lehetőleg fürdetés után végez- karral is),
zük. Minden gyakorlatot 4x-5x kell elvégezni folyamatosan,
nem túl gyorsan. A gyakorlatok sorrendjét tartsuk be és azo-
nos szavakkal, mondókávalJesetleg énekkel kísérjük. Amennyi- - hasonfekvés, karok fent. lábak
ben a gyermek a mozgatás közben feszít, figyelmét elterelve, nyújtva és zárva. Cornbot lefogva
hintáztató mozgással seg1tsük elO ellazulását. Ha a gyermek egyik térd ritmusos hajI1tása,
tál feszes, az átmozgató gyakorlatokat az aktiv torna közben nyújtása (a mozgást végző kezünk-
is lehet alkalmazni. (A feladatsort Földes Jánosné állitotta kel segítsük, hogya lábfej pipál-
össze. ) jon!) ,

- görgetés a háton, (a tarkó és a ua. mint fent, de a 3-4 hajl1tga-

combok alatt fogva, teljes haj 11- tás után a medencét lefogva, cs1-
tásbanl, p6b6l megemeljük (a másik oldalra
is) a combot
- hátonfekvés (fej ahtt párna):
egyik kart nyújtva fül mellé
visszük, ujjakat kisimftva, a kart
kissé meghúzva, a talaj többszöri
érintése, majd lehozva, test mellé
tenyérrel ütögetjük a fold~t (má-
sik karral is),

- mellkast lefogva, két térdet has-

hoz felnyomva, a kettőt együtt
jobbra-balra forditjuk,

- egyik láb nyújtva, a másik lábat

térdhajlítással hashoz nyomjuk,
majd nyújtjuk (a másik lábbal is),

~~
n ~-- a két térdet összefogva hashoz
visszük, terpesztjük és nyújtjuk,

.,,
.•..•. - hasonfekvésben
fektct'·:el a
(lábak zárva és ki-
karokat teljesen ki-
nyújtjuk a fej mellett. Nyitott

ll.n _ _ -
tenyérnél fogva
leütögetjük. majd kihÚzva
jük (a másik karral is),
egyiket rázogatva
megemel-
 98 99

3. Altal~noB laz~t6gyakorlatok kar fel~seg1tve: a fordulás

irányával ellentétes kar feleme-
lése és a gyermek fordítása (ha-
Alkalmazása: a mozgásfoglalkozások bevezetésére. Bon segíthetjük a váll kiemelé-
a foglalkozások alatt pihenésként sét!) ,

fej felől segitve: egyik kézzel a

tarkó alatt, a másik kézzel a
fordulás irányában az állon fogva
- gurulás háton; a tarkó és a térd
alatt fogva előre-hátra hintáz- ~~- a fejet kissé megemeljük és for-
ditjuk a gyermeket,
tatni a földön úgy. hogy érezze a
gurulást a hátán,
HintAztatAs nagy~

hintáztatás ölben; a tarkó éa a

két comb alatt, vagy a két láb
között tartva,
A laz1tó
-oi
gyakorlatok
junk vagy énekeljünk!
alatt halk, ritmuBos mond6kákat mond-

- hintáztatás levegőben:
a gyermek ülő helyzetben van, fo-
gás a cornbok alatt,

~
Gurul~s a test hosszanti tengelye körül

háton, vagy hasonfekvesb61 indít-

va. ide-oda sodorni (esetleg le-
ped6vel forgatni).

- folyamatos gurulás oldalra,

láb felől segítve: egyik lábat

cs1p5b6I-térdből hashoz nyomva,
ellenkez6 oldalra fordítás,
 101

4. Aktiv gyakorlatok kűlönböz6 testhelyxetekb61 indltva

QOQsi emelés: talp és tenyér

- fejemelés lent,
tarkónál vagy kézhüzással meg8e-
gitve: önállóan, test mellett
tenyértámasBzal; nehezítve,

- popsi emelés, talptámasz, hátra-

- feiforditás (csörg6, csengő, rá- felé tolás lábbal (tenyér lesi-
dió hangjára). mitva a talajon),

- felülés: karhúzással (a csukló

felfelé hajlitásával ) esetleg a _ felülés, törzsforditással azonos

-4-
fej emelését a tark6ra adott le- oldali kéztárnasz,ellenkez6 olda-
gyingetéssel segítve, li kezet törzs el6tt keresztez-
ve a másik kéz mellé támaszt, ér-
kezés ·Z· ülésbe. A lábak hajlí-
tott térddel oldalra dőlnek.

hátonfekvő helyzetbenvégezhető
- egyik kezet keresztbe húzva a
~ gyakorlatok
törzs előtt másik kéz kitámaszt,
-a.. ~ ~ kargyakorlatok
---..~ .-~ lábgyakorlatok

;f ~~/ ~~
- oldalra
áto
fordulva alkartámaszon
J.:.'-
rY
_1_~_ \ ~__
)•....
_
hátonfekvés.
kézhúzással
láB,
hajl1tott lábbal:
guggoláBon át felál-

Hasonfekvés
- fordulás oldalra-hasra (játékkal
csalogatva) ;
fejnél segítve (megemelni, fordí- - feiemelés
homlokot támasztva vagy a fejet
tani) • két oldalról fogva a fejét mege-
rneljük,

- IAbnál segítve: a fordulás irá-

nyában az als61áb nyújtva, a el-
sőt hajlitva keresztezni, majd a _ aktiv fejemelés: popsit lenyomni,
fordulás után nyújtani.
tark6ra fÚjni.

- karnal segítve: az als6 kart

nyújtani, felstit törzs előtt ke-
resztezni fordulás (ha nem emeli
a fejét azt tarkónál segíteni),
 102

hasonfekvésben vége zhető gyakor-

karok test mellett, karokat ki- latok
fordítva meghÜzni. megemel ni. fe- karemelések (jobb, bal, mindket-
jét es emel i, tes),

1
I
láb emelések (fel- oldalra; jobb,
bal, mindkettes),
-I~ ~. - két kéz emelésével,
emeli j
fejét aktivan

- kéztámasz
karok fül mellett; egyik kezet térdhajlitás- nyújtás (jobb, bal,
nyitott tenyéren simítva, nyúj- mind ket tes),
tott ujjakkal vállhoz- törzs mel-
lé húzni (könyökre nyomást ad-
ni!)j fejemelés; a feladatot má-
sík kézzel is el kell végeztetni,

- vállak
alkar;
hátrahúzásával segitve
illetve tenyértámaszt,
az ~_6_ •....
~~ o:::o:5
~labdagUritások' dobások,

D~ - alkar, illetve tenyértámaszban Sarokülés

tükörben nézegetni; játékot nyúj-
tani, labdát guritani (fejemelés-
forditás, utána nézni), _ sarokülés, kéztámasz elesl,fej kö-
zépen, súlyráhelyezés kézre,

-" ~ Le sarokülésbe tolás

________
~ ~u~~~~~_________
~ ~~ talpát megtámasztva, medencéjét
emelve. kéz-tenyéren tolás hátra-
felé sarokülésbe (négykézláb ál- _ játék után nyúlás,
lásba is),

ft-- hasonfekvésbesi négykézlábra emel-

kedés
hasonfekvésb51 egyik, majd másik
térdet has alá húzni (vállnál se-
gítve a tenyértámaszt;
a térd felhúzását.
medencénél
_ tükörben játék, pl. a fej részei-
nek tanulása.
 104

Négykézl<1báll4.§.

- egy;
Zsámolyra f09á~., zsámolyon
két kézze játék,

.. megtartani és ráen-
~ - gedni
törülkoz6~el
a sulyt a kézre-térdre,

zsámolyon .ten~~r:~); 'mitás (e16re-

labda.9uri-
visszafelé,
tás; (váltottol é s páros) külonboző . és megtar-
has alá hengert t~~nlhintáztatni
irányba, tani a
e16re-hátrahel(~:~~~r' nélkül is),

é-sarokülés .
- fel térdel s kézzel kéztámasz, e16re-hátra, meg-
SÚlYáthelyeZéSe~sselszemben 01-
dalra; klb111ent
zsámolyon ké~ gyenesedés (lásd tartanl a helyzetet,
csip6b61
e16z6 fe e kl _ sarokülés,
gyakorlato

- karemelések (J'áték után nYúlni),

négYkézláb állás-sarokülés
~- ször) ,
(több-

~I ~- felegy~nese
dés megtartása
térdelésben)
(sarokulésben, hátravinni; klfor
kat beforgatva _ aktiv
karo=

fejemelés
- válln
nyújtott
ni,
medencénéltenyhátrahúzni;
ál 'könYÖkkel é rr e ejte-

ditva meghÚznl
~ és törzsemelés,

- mászás
fejemeléssei és forditással
péskiváltás, lé-
., kapaszkodva
feltérdelnl kari-
1. _
- sarokulésb61 -le
~~ ~ ~~~i, botot fogva

- hengerrel segítve lábnál; kéznél,

 106 107

Térdelés

li
- önállóan
térdet e16re tenni. közben ellen- - térdelés magas támlájú karosszék-
tétes kézzel lépni.. ben. ágynál (játék~

- négykézlábhelyzetböl feltérdelés
vállnál hátulról segítve.

- súlyáthelyezések (térdek között

.........-.... két tenyérnyi. esetleg kicsit
nagYObb távolság);

- zsámolynál, széknél ; egyik kéz. . feJ nél segítve

másik kéz felfog, felegyenesedik.
vállnál segítve

~ ffH?dencénél segítve

~ - lábnyújtások hátra, - karernelések

falnál: önállóan,

- egyik lábat talpra

lé). súlyt rávinn~
tenni (kéz fe- J~ ll-
..-
....••.
kéztámasz szemből oldalrÓl:
jobb. mindkettő);
kés-tenyértámasz,
falra (bal,
el16-

- térdelésből négykézlábállásba. te-

- térdnyújtás (súly a kézen. könyök nyértámaszra.
ny1Íjtva )/

- felemelkedés felállásba medencé-

nél, térdnél segítve, - térde lés megtartása kibillentéssel
szemben.

- t..érdelésberL.-_járás (szükség esetén

pálcát, karik,'it, fogva) vagy el-
lentétes karlendítéssei,
 108 109

hátsó
- térdelésb5l felállás térden;
súlyáthelyezés a térdelő lábra, hátsótámasz: nyújtott könyök
másik láb talpra (segités: térd- (vállból kifelé forgatással),
hajlatban e16re emelés; a fej tenyértámasz (tenyér lesimul) uj-
azonos oldalra fordítása segiti a jak hátrafelé néznek, nyújtva
lábemelést) ; vannak és zárva, hüvelykujj kü-
lön,

Búlyáthelyezés a talpra tett láb-

r.g (segiti, ha térdre feltilről-
kifelé kézzel nyomást adunk), és
felemelkedés: térde15 láb fele- - nyújtott ülés- hajlított ülés,
melkedik, a másik láb mellé zár, hátsó támasszal. , lábak talpon),

kapaszkodva, önállóan:
egyik láb talpra, súlyráhelyezés
és felállás (kézzel húzás, majd - ülés zsámolyon, széken; lábgya-
tolás segiti a felállást), korlatok,

- "ZU ülésben
tott könYÖk,
nyába
ni!) •
(mindkét
tenyértámasz: nyúj-
fej a fordulás irá-
oldalra gyakorol- 1 JfJ~.
tilésben v~gzett kargyakQrlatok,

- ülésb51 kéztámasz
lábak szabadon/földön, asztal
szélén ül:kéztámaszra "lökni". 8t~!~ ülésb61 íelállás
fóldön ülésből,
resztül feldllás,
guggoláson ke-

- lábakat fogva jObbra-balra, eli5-

re-hátra hinta, magas, majd
kézzel se-
gftve, kapaszkodva, karikávaL
kötéllel, támbottal, önállóan
(t,alptámasz, elórf.':"dt51és, súlyr--:§,-
helyezés alábakra - térdnyOjtás,
- ülésben felegyenesedés cslp6ből felegyenesedés),

karokat hátravinni. kifelé ior-

gatva hátra húzni; fej~örzs_ kU 1önböző il 1i~:sm6dokban és törzshelyzet megtartá-
emelés, sának gyakorlás ci kibillentéssel szemben,

- illésben különböző kéziBzerrel végzett gyakorlatok.

 110 III

Felállás segítés:
a) fejnél, vállnál,

b) medencénél.

e) két vállnál enyhe nyomás adá-

sával,

d) hátulr61 a két térd kozot,tbe-

nyÓlva és kifelé-hátrafelé
húzva
~ (kisterpeszben)

segítés: b., C" d. szerint

- két kézzel kapaszkodva korlátba;

tR
székbe.

- botot, karikát kifeszített zsi-

nórt fogva.

r. ~ }+- _- jár6kával, támbottal,

hátsótámasszal falnál.

- fogás nélkül, onál16an

sülváthelyezések
segítés: b •• C., d. szerint, a
nyomást az álló oldalra kell
adni

- súlyáthelyezés terpeszállásban,

_ súlyáthelyezés (előre-hátra) lé-

pőállásban (nem nagy lépésben~

a) ellentétes oldali váll előre

fordítása, a lép61áb felemelése
láb felfelé nyomásával; a hátul
lévő láb emelése térdhajlítással
és a láb felhózásával történik,

b) medencénél fogva súlyáthelyezés

az. álló lábra; a másikat hashoz
húzni, majd egy kis lökést adva
segíteni a felhOzott lábra val6

-
kilépést l
 112
113

Ji
Fell~pés - lel~~~
B.) Speciál i.s mozgásanyag

1. Mozqásanyaq

A kéz- eS' lábtAmasz .feilesztese

mozgáasorok a testhelyzetek közötti át~et~~
iröldesné, 1988,)

- folyamatos gurulás a test

hosszanti tengelye körül,
ra is, balra is),
(jOb~
~~
I li~ - ülésben kéztámasz
(lábak szabadon),
jobbra-balra

- hasonfekvésb61 alkaron. illetve tenyéren tolva haladás

hátrafelé; majd húz6dzkodással, - tolással haladás e16re levegőből oldalra egy kézre ejte-
(has alá puha flanel tehető), ni: (fagás: egyik kézzel a két lá-
ba között átnyúlva, másik kézzel a
elsőoldali vállát-karját tartva),

-~ .Q.!9 ~
-" .. ,;;~
~
~~ ~
a gyermeket mellkasánál fogva, ma-
gasról két kézre ejteni. Ha letet-
te a kezét,
hátrafelé
ráengedni
húzni nyitott
(ugyanez, de lábnál fogva; talies-
kázás; kézzel lépegetés),
a súlyt
tenyérrel
és

- hátonfekvés - hasrafordulás - négykézlábra tolás - négy-

kézláb-járás,

- csúsztatás talpon hátrafelé; súly-

ráhelyezés két lábra; egyik lábr61
a másikra (a gyermeket hajlitott
combnál fogjuk!),

- ágyszélén hasalás; kézzel tolás

hátrafelé, talptámasz térdnyújtás-
sal. BÚlyhátrahelyezéssel; fele-
gyenesedés,

- talptámasz popsi emeléssei; hinta;

lépegetés,

feláll~~
 114 115

~~ - ,""",."" ".,"'"
rtQL
~
I ~~) _ ülésből előred61és lábakra (súly-
ráhelyezéssel, talptámasz),

~~~,
2. Egyensdly és
- kéztámasz fejlesztése

támaszqyakorlatok naqylabdán és henqeren b~ncl

~ ae"'i Se'01)
&b~
~~
 Illi
117

3. J.1t~kos bokatorna
4. ÁltalAnOB tart4sjavitó tornd

a.) A gyermek kisBzéken (zsámolyon) ül hajlított vagy nyúj-

tott térddel. a 9zü16 a gyermek lábát fogja:
- a gyermek talpát és lábszárát az ujjaktóI a sarok fe-
lé, majd felfelé a lábazáron haladva simogatni,
masszirozni,
- a lábujjak kézzel való hajlitása, nyújtása, terpeszté-
se.
- a lábakkal a talaj laza ütögetése,

-
- a talppal , az ujakkal babzsákot, labdát gyúrni, lÖk-
dösni.

b.) A gyermek kisBzéken, zsámolyon ül. hajlított térddel (a

kisszék magassága te9ye lehet6vé. hogya lábakat kényel-
mesen talpra lehessen tenni);
- szines kend6. szalag, rongy markolása lábujakkal úgy.
hogya sarok lent maradjon; a tárgyak megemelése.
- papirtépés (kifesz1tett papi rt egyik lábbal lefogni.
másikkal tépni (lehet leveg5ben is),
- babzsák, külőnböz6 nagyságú pálcikák, golyók lábujjak-
kal való markolása; felemelése: eldobása: egyik lábból
áttenni a másikba: dobozba, karikába helyezni

~ W\Y
golyók. különböz5 vastagságú

c.) Kisszéken ülve, egyik lábat keresztül tenni a másikon. A

felül lév5 lábbal;
pálcikák. botok

~
~ ~k
- bokakörzés jObbra-balra,
- lábat lefesz1teni-felhúzni laza ujakkal.
- az e16z6 gyakorlatok bekarmolt ujakkal végezve,
- megnézni a talpat (a gyakorlatokat a másik lábbal is ~
meg kell csinálni

d.) Földön ülve (kéz hátul támaszt);

0
- talppal labdagur1tás messzire,
- talpakkal labda felemelése, eldobása

e.) Járógyakorlatok ~ ~
járás. futás lábujjhegyen (magasra tartott kend6 elé-
rése) ,
mackó-járás bekarmolt ujakkal,
járás kavic80t fogva alábujakkal,
járás oldalra kötélen (járás közben a lábujjak karmol-
ják a talajra lefektetett kötelet)
 Házilag készitett bordásfal: ajtókeretbe szerelt seprGnyél.
A fogás magassága:
álló-függeszkedő gyakorlatokhoz: enyhén hajlitott kö-
nyökkel való [agás
ü15-tornához: érint6 fagáa.

A helyes testtartás tudatosítása:

- minden testhelyzetben,
- ülés, állás, járás tükör eltítt (babzsák a fejen!)
 120 121

5. Eqyszera konditorQ~

_ hintáztatás jobbra-halra, fel és

le (fog~s a gyermek két lába kö-
zött. illetve a fej és váll
alatt úgy. hogya gyermek vállai,
feje ne essen hátra!),

- hintáztatás előre-hátra (a gyermek

ü16 helyzetben, fagás a comhon
alulrÓII,

- hintáztatás jobbra-balra (a hason-

fekvő gyermeket két lába között,
illetve mellkasa alatt fogva),

- a gyermek az anya jobboldali me-

dencéjén lil lovaglóülésben és
karjai az anya nyakát fogják; a
gyermek áthelyezése a baloldali
medencére.

- gurítás le bokáig, majd alábszár

megemelésével vissza (fogás a
törzsön) •

Kiindu16helyzet:

a gyermek keze az anya vállán vagy mellén van villafogásal,

lábai a combokon vagy az anya combjai által összefogva;

- a szül6 törzsét :;obbra-balra kis

fokban elforditva hintáztat ja a
gyermeket.
 112
123

Kiindulóhelyzet:
lovaglóülés az anya hasán, lábak talpon, villafogás vállnál
vagy kézné 1:

- a gyermek kiemelése a gyermek kiemelése mind- - az anya felhúzott mindkét térdét

jobbt majd bal karral (a két karral, jobbra, balra dönti, s6lyáthelye-
másik kéz a mellkason zés jobb, illetve bal lábra.
támaszkodik) ,

- vi llafogás kéznél; karemelések

(jobb, bal, mindkettő) mells6 kó-
zéptartásba. oldalsó középtartás-
ba, magastartásba,

- karemelés oldalsó közép- - kiemelés mindkét kar ol-

tartásba fejemeléssel, dalsó középtartásával,
törzsforditással (jobbra-
balra )•
- könyökhaj11tás vállhoz,

kónyökhajlitás orrhoz,
- a gyermek keze az anya mellka-
sán. villafogás vállnál; vállnál
kiemelés (a gyermek kézzel tá-
maszkodik az anya mellkasán, a
könYÖke nyújtva, segitség: a - karemelés oldalsó középtartásba,
majd keresztezni a karo'kat test
könYÖknél hátul).
előtt.

Riindu16hel yzet:

a gyermek keze az anya mellkasa mellett a talajon támaszko-

dikt villafogás vállnál vagy a könyök nyújtását seg1tve; - felállás (karok elől, villafogás
kéznél) ,
- az anya törzsét jobbra-balra kis-
fokban elfordftva a gyermek jobb,
illetve bal kezére viszi a Búlytt

- állásban súlyáthelyezések.
- ll.a. mint az előző gyakorlat, de
az ellenoldali kart oldalsó kö-
zéptartásba emeli.

~I
 12~
125

Kiindulóhelyzet:

a gyermek lovaglóülésben til az anya összezárt, talpratett

- felt~rdelé8 (karok e161, villafo-
gás kéznél),
""~'" "~'o"~:"::,:::':::,., ,",._"',. ",",_
tatás talptámaszra;
- térdelésben karemelések (jobb,
bal, mindketttí) mells6 középtar-
tásba, magastartásba, oldalsó kö-

U
zéptartásba,
- a gyermek felemelése az anya
térdnyújtásáv~l és visszaengedése
talptámaszra.
- a gyermek keze az anya vállán,
medencefogás; hintáztatás (gdly-
ráhelyezés) jobb, bal térdre,
Kíindulóhelyzet:

a gyermek áll az anya lábán, villafogás vállnál, vagy kéz-

nél;

- súlyáthelyezés jobb térdre, bal

láb talpraemelése. felállás,
- gurulás e16re-hátra,

a gyermek háttal ül törökülésben az anya terpesztett lábai

között, villafogás kéznél. alulról (a gyermek háta ne tá-

3:r
maszkodjon!). A gyakorlatokat szemben ülve is meg lehet csi-

""," ~ - karemelések (jobb, bal. mind-

kett6) mellső középtartásba,
oldalsó középtartásba (közben a
- gurulás hátra (az anya há- gyermek tenyerét-ujjait kisi-
tán), a gyermek lábának kie- mit juk) ,
melése (karok magastartás-
ban: oldalsó középtartásban).

Kiindu16helyzet: oldalsó középtartásban hintáz-

tatás jobbra, balra.

lovagló-sarokülés az anya egyik nyújtott lábán, villafogás

kéznél alulról úgy. hogya gyermek ujjai nyújtva legyenek,
Csuk16ja felfelé haj11tva;

- karemelések (jobb, bal, mindket- - oldalsó középtatásból jobbra

tő) mel1s6 középtartásba, magas- kéztámasz. balra kéztámasz,
tartásba, oldalsó középtartásba,
 l2~ ]'l1

- oldalsó középtartásb61 elől

tapsolás,

_ karokat kiford1tva hátra vinni,

törzzsel, fejjel felemelkedés.
- oldalsó középtartásból kareme-
lés hátra (kiford1tással).

Kj,indu16hel yzet:

a gyermek terpeszülésben ül szemben az anyával, lábát az

anya lába fogja le, villafogás kéznél:

talpasülés az anya nyújtott lábai között:

- hátrad61és és visszahúzás,
- Jobh. bal lábbal lépegetés ({o-
gás a comb alatt),

--
,.....
- jobb.
(fagás
bal láb
lábszáron),
előre nyújtása
- karemelések térdről
zéptartásba, magastartásba,
dalsó középtartásba,
mells6 kö-
ol-

- oldalsó kózéptartásból kéztá-

masz jobbra. balra

- nyújtott jobb, bal láb emelése,

oldalsó középtartásból tapsolás

elől

egy nYúJtott láb emelése. két

kézzel felmás2nl raJta.

asztalnál, ct gyermek lova.glóülésben ül az anya egy. vagy

mindkét térdén, a gyermek keze az asztalon. ujjai nyújtva
Kl1ndu16helyzet: (az anya a gyermek kézfejét simogatja, amig az ujjak ella-
~
zulnak, hüvelykujj kUlön).
nyújtott

"~,.'OO"""" '''"~

.5Fr.
asztal lap simitás (az anya te-
fekteti a gyermek ke-
előre VlSZ1, lehelyezi,
csuklónál segítve visszahOzza
(oldalra is) kifelé simitva,

- előre haJlás ~S karokat megemelve felnyQjtózás,

 12R 129

- az anya-gyermek kezek az aszta-

lon összefektetvei jobb, bal,
mindkét kar emelése magaatar- 7.• Segit/} foq~sok a vízben valÓ mozglJshoz
tásba (a gyermek tenyere fent
hátrafelé néz).
Seg1tés: összefektetett tenyér- Mozgásfogyatékos gyermekeknél a vizben, - amig a vizben
rel emelés-cs6sztatás villafo- val6 biztonságos mozgás nem alakul ki - célszerü segitő sze-
gásba ógy, hogy a gyermek ujjai mély igénybevétele. A segítő személy biztonságot nyújt. A
nyújtva maradjanak, segítség mértékét egyénileg kell elbírálni.
A segitő mindig lágy fogásokat alkalmazzon! A gyermekkel
gyakor16 felnőttnek kezdett61 fogva abszolut biztonságot
- emelés oldalsó középtartásba, kell nyújtania a gyermek számára. A felnőttnek soha nem sza-
tenyerek felfelé néznek. bad fizikailag vagy pszichésen az "'Ósz66v" szerepét betölte-
nie. Az elszakadásnak fokozatosan kell történnie a megfogás-
KiindulÓhelyzet: tói af9~~~x~egYérintéSi9. (A_fogásmÓdOkat összeállította Kor-

mindkét térdéni villafogás kéz-

a segltti felntitt helyes test-

tartása alacsony vizben,
karok hátraemelése, kiford1tás-
sal,

- a felkart-alkart rögzítő fogás-

- e16rehajlásból (kezek térden) ~ mód.
felemelkedés karok hátraemelé-
sével

~A~
- alkar-csukló fogás, - kézfogás,

villafogás kézen felülr61 villafogás vállon

fogásmódok

- átkulcso16 fogás
mo A gyakor latokat .zenére végezve hangulatos, vál tozatos A gyermek fogja segítője hü-
rá~g:Bgyakorlást nyú]thatunk gyermekünknek. A gyakorlás 80- velykujját. A felnőtt tartsa
jelen~ anya-gyerm~k testközelsége a legtöbb gyakorlatnál nem közel magához a gyermeket. hogy
annak legyen lehet6sége karjait
kel; cs:zoros ~rlntkezé8t. Vigyázzunk arra, hogy ~te8tünk-
a e k al szukséges' segftsé~et, támaszt adjuk! Ne tartsuk
~ előre kinyújtani.
le~~t~m~ket. Ss fokozatosan csókkentsük az érintkezési felü-
közép~n l::::~rlatok során a gyermek feje emelkedjen fel és
 lJO lJ!

törzs-váll fogás
stabil támasz adása vízbernene- !" A fel-
tel segítésére, a J<ezé1~a gyermek lapocká-
)a alat,t tat"tja, majd megpró-
bálja elengedni.

könyökfogás el6lr6l, meg a

fel! "
A felnőtt ismét fogást vált,
kezeit a lapockák a161 oldalfo-
gásba csúsz tat ja át_. Fontos
hogy a gyermek képes legyen le-
kézfogás el6lr61 küzdeni a viz ellenállását.
a gyermek kezei a feln6tt fel- Er6teljesen, gyorsan nyomja le
felé fordltott tenyerén, vagy a lábait a medence al jára és
fogás. illetve érintés ujjak- kezeit nyüjtsa el6re, mintha a
nálo labdát akarná megfogni

oldaltámasz hátulról
a helyváltoztatás kiindulófogá-
sa

A h~ton lebegés e16készitésének segit6 fogásmódiai

kiindulás - a gyermek számára

biztonságos "üle" helyzet
Utasítás: "lllj a széken és a
kezedet tedd az asztalra!"
A feln5tt a gyermeket az olda-
lánál fogja,

- a lebeg6 helyzet elérése

Utasítás: "Nézz fel a mennye-
zetre és hagyd. hogy a lábad
lassan feljőjjön a viz felszl-
- ~ nére!"
A feln6tt fogást vált és a
~~ gyermek oldaláról átcsúsztat ja a
kezét a gyermek hátára, közvet-
lenü! a lapocka alá,
 132

8. Feladatlap a véataqhi~nYOB gyermekek otthoni mozgás!1~~~

.::
.
Könyökízület
léséhez. (Bencztí.rné, 1988. 57-69. oldal)
k.h.: hátonfekvés. karok test mellett: karok oldalsó kó-
zéptartásban (sérült oldalon felkar konyak felett
TisztJntart~s és gondozds lefogva) ;
- könyökhajlitás-nyújtás, tenyeret az arc felé,
a.) A csonk tisztántartása: a cBonkot langyos vízzel. baba- - könyökhajlitás-nyújtás, kézhát az arc felé
szappannal mossuk. majd gondos öblítés után szárazra tö-
röljük. MOvégtaoot csak teljesen száraz csonkra szabad k.h.: asztalnál ülve. felkart alátámasztva:
felhúzni.
- könyökhajlitások-nyújtások ellenállás ellen,
- asztalon könyökölve alkar ki- és beforgatása
b.) A míívégtaq tisztántartása naponta este, langyos vízzel
és babaszappannal történik, a l,apos leöbl i tés után szá- Csuklóízűlet
razra törölve. A cBonkharisnya mosását a fentiek szerint
kell csinálni, majd fektetve száritani. Minden nap tisz- k.h.: asztalnál ülve, alkar tenyérre ford1tva az aszta-
ta csonkharisnya viselése javasolt! Rugalmaspólya hasz- lon, illetve csukló szabadon az asztal szélén;
nálata esetében a pólya felvétele ülő testhelyzetben, - csuk16ból emelés. hajlítás, körzés,
ellazított csonkkal javasolt, a pólya a csonk végén fe- - csukl6ból oldalirányban "söprögetés"
szesebb legyen, mint a feljebb lévő területeken. Fontos.
hogy a pólya ne vessen ráncot!
Ujjqyakor la tok

A csonk edzése alatt a csonk masszírozását, finom csipkedé- k.h.: asztalnál ülve, akár alátámasztva:
sét, ütögetését, dörzsőlését értjük. Ehhez használhatunk - ujjak minden izületben való hajlitása, nyújtása,
frottir törülközlSt , szivacsot. illetve különböző tapintatú - ujjak terpesztése-zárás3,
anyagokat. Hideg-meleg hatás (pl. viz) váltogatott alkalma- - hüvelykujjal végzett minden irányú mozgások.
zása segíti a csonk vérkeringését. - meglév6 izületekkel "körök" formálása. meggy-mag
pöckölés, stb.
A sérÜlt végtag meglévlS 1zületeinek kimozgatása és tornája
tzuletenként kimozgató játékos feladatokat végeztetünk a
gyermekkel, illetve ellenállást adunk kezünkkel a mozgás Labdcival végzett gyakorlatok
iránya ellen.
A gyakorlatokat először az ép. majd a sérült oldallal
a.) Fela6véqtaq gyakorlatai végeztessük!
- labda gurítása távolságra, célba,
V.ill1zűlet - labda ütése távolságra, célba, földre, falra (alulról.
k.b.: bátonfekvés, karok test mellett; felülről, oldalról)
- karemelések magastartásba. nyújtózkodások, labda ütögetése földre, falra. társsal.
- karemelések oldalra. (sérült oldalnál a vállöv labda elkapás két "kézzel",
ne húz6djon fel), - labda dobás távolságra, célba, falra. társsal,
- karemelések oldalra. magasra, oldalra, test
mellé, Megjegyzés; a gyakorlást léQgömbbel kezdjük. vagy nagy
- karkörzések e16re és hátrafelé. méreta könnytl, lehet6leg puha labdával és innen halad-
junk a kisebb méreta labdák felé.
k.b.: bátonfekvés, karok oldalsó középtartásban, hajli- A gyakorlatok kiválasztásánál a csonk. illetve a csonkok
tot t könyökke 1; hossza befolyásolja az elvégezhetö feladatokat, illetve
- vállból a kar lefelé és hátrafelé forditva, a labda fogását.
- (alkar tenyérrel előre. majd hátrafelé. a kézhát
érinti a .fóldet),
- karok keresztezése a test előtt Caonkkal való manipuláciÓs készség fejlesztése

k.h.: hasonfekvés, karok test mellett, fej homlokon ma- Önellátás: öltözködés (gombolás, kötés, oldás), cip6 le-
rad; vagy törzsemeléssei végezve, és felhúzása, fGzés ki- és bekötés, étkezés, tisztálko-
- karemelések test mellett rézsutoB tart.:~sba, 103.- dás. WC használat. segédeszközök használata.
pockazárással.
karemelések hátra- oldalra- fül mellé és vissza
 134

Uqyességet fejlesztő fogás és praktikus feladatok k.h.: oldalfekvés (ép oldalon). alsókéz fej alatt, fel-
s6kéz mellkas elött támaszt, alsóláb hajlltva);
- tárgyak megfogás, megtartása es vitele (nagyobb mére- lábemelés oldalzász16ba (medence síkban marad!),
tatől a kisebb felé), - oldalzász16ból lendítés e16re-hátra.
- kirak6s játékok, - oldalzász16ban forgatás kifelé-befelé.
- gyöngyfilzés, - lábkörzesek
- papírmunka: hajtogatás. fOzés. vágás,
- konstrukciós játékok, k.h.: hasonfekvés, fej homlokon, karok magastartásban;
- ajtó-ablak. fiók nyitás-zárás; kulcs használata, _ lábemelések csfp6b61. nyújtott lábbal,
- varróeszköz és egyéb háztartási eszközök használata. lábemelés csfpőb6l, hajlftott térddel,
- íróeszköz-használat: krétával, zsfrkrétával falon. lábterpesztés nyújtott térddel leveg6ben,
csoroago16papiron vonalak, körök,formák átrajzolása és - lábterpesztés hajlított térddel levegőben,
rajzolása; 1ráselemek átírása, írása _ hajlftott térddel váltott emelgetés csfpőből

Megjegyzés: féloldali alkar-, valamint felkar-hiány ese-

teiben a manipuláci6t az ép oldallal végeztessük. a sé- Térdizület
rült oldal segíti a másik kéz munkáját, pl. tart, rög-
zit. Kétoldali sérülésnél. ha a csonkok összeérnek "két- k.h.: hasonfekvés. fej homlokon, karok magastartásban;
kezes" formában végeztessük a feladatokat. Ha a csonkok térdhajlftás-nyújtás ellenállás ellen
nem érnek össze segítséget adhat a feladat elvégzéséhez
a váll, illetve a száj, esetenként a láb is, pl. pulóver k.h.: ülés asztal szélén:
levétele: alacsonyan ülve a csonkkal feltolja a pulóvert térdhajlitás-nyújtás ellenállás ellen
a derekán a gyermek, majd a térdére fektetett, csipőből
jól kifektetett lábbal segiti annak lehúzását a fejen
keresztül. Bokaizület
Öltözködésnél használhat6:
- kampÓ a cipzár felhúzásához, k.h.: hátonfekvés, nyújtott lábakkal:
- hurok a Qomboláshoz. - láb"fej" felhúzás-Iefeszités, körzés.
Fels6végtag károsodásnál ne használjunk gombo16s, cipzá- _ nyújtott lábemelés, láb"fej" fel- és lefesz1tése
ras ruhákat, ffizŐ8. kötős cipőket! (Tép5zár: gumi hasz-
nálata célszerabb.) k.h.: hátonfekvés, hajlftott térd:
láb felhúzás-Iefeszftés, lépegetés lábujjal , sa-
Lábbal végzett manipuláció rokkal előre és vissza
- helyes ültetés (derék megtámasztása)
lábbal végzett gyakorlatok: biciklizés, labdarúgás, k.h.: zsámolyon ülve; sérült lábat keresztbe tenni a má-
bottal, ronggyal végzett fogás gyakorlatok~ sik lábon:
- öregujjal és a II. ujjal végzett fO~..'··19 gyakorlatok láb lefeszftés-felhúzás,
(rongy, pálcika megfogása, elengedése, könyv-füzet la- - körzés kifelé-befelé,
pOzás, rajzolás, stb.) - ujjak bekarmolása

b.) AIsóvé\lta\l Allás és felállás \Iyakorlásához

Cslp{51zület k.h.: ülés magasabb széken (a szék magasságát fokozato-

san csökkenteni!);
k.h.: hátonfekvés, kezek fej alatt vagy karok test mel- - felállás elől kapaszkodva korlátba vagy személy-
lett (fej alatt kispárna): be,
- lábemelések (j6 láb, sérUlt láb, váltott láb, állás (kicsit szélesebb alappal)
páros láb), medence beállítása: egyik kéz a keresztcson-
- lábforgatások talajon és levegőben (kifelé-befe- ton. másik a hason: hasat előredönteni, majd
lé) , hasat behúzva medencét leengedni és ezt a
- lábkörzések. helyzetet meqtartani, a vJllakat leenqedni
- lábterpesztés (talajon és levegőben) és hátrahiizni
 136

k.h.: helyes alapállás; 9. Gyakorldto~ a ~~L~kesszék őnAl1ó has~nAla~4BQ~

- váltott karlengetés test mellett, Gyermekkorban a kerekesszék használatát ~ehetőleg kerül-
karemelések eI5re-hátra-oldalra, körzések, ke- jük el, hiszen a célunk az, hogya gyermek önállóan, gegéd~
resztezések, eszköz nélkül váljék járásképessé. Ennek ellenér~ elófordul.
- sólyáthelyezések: eI6re-hátra-oldalra, ~Ogy szükség van a kerekesszékre. ~ ke~eke88zék oná~ló ,hasz-
- súlyáthelyezések terpeszállásban (nem nagy ter·- ata, illetve a segitségadás módJa fugg a 8,zék faJ~áJától,
peszben; ezt fokozatosan csökkenteni zárt állá- rült életkorától és a mozgási képes.ségelttil. Nlnc~ m6-
sig), lép6állásban (ép oldal felé kell kezdeni) a kerekesszék használat minden teruletét bemutatni, de
ny főbb megoldási m6d megértését a következő ábrák útján
itjük:
Lépésqyakorlás

- fázisai: súlyáthelyezés ; talajt6l való elrugaszkodás; KerekeSSZé.k. réSl átülés •

- a gyakorlást
mOvégtag

és oldalirányban.
el6relendítése;
kapaszkodással
Féloldali
átgördülés;
végeztessük
maláb viselésénél
előre,
terhelés
hátra
mindig a '1J-r ~ ~~
~ C1f[J~
mtIláb lép először, lépcsőn lefelé a mlJláb, felfelé az
ép láb lép először.

ülés
Nehezltett járás

- küszöbátlépés, akadályok átlépése, földről felállás,

- közlekedési eszköz használata,
- folyamatos lépés (lassú-gyors; egyenletes lépésritmus,
változó lépéstávolság),
- járás irányváltoztatásBal (előre-hátra; oldalra fordu-
lás, megállás),
járás egyenetlen talajon (aszfalt. homok, kockakő,
stb,) ,
- lejtőn felfelé-lefelé,
esés gyakorlás (előre. hátra, oldalra)

Segédeszközök használata: járóka, h6naljmankó, 2 és 1 db

...
támbot; segédeszköz nélkül

segédeszközzei:
3 ütemG: segédeszközökkel lép-- sérült láb -- jó láb
,.~"
4 ütemO: jobb oldal mankó/bot-- majd bal láb
baloldal mank6/bot-- maJd jobb láb
ütemd: jobb mankó/bot és bal láb egyszerre lép
bal mankó/bot és jobb láb egyszerre lép
A mozgásanyag b6vftése:
előre

12
a végtag meg lévő összes izületének tengelyirányú gyakorla-
taival.
- szimultán és alternatív gyakorlatokkal:
ellenkező oldal i végtaggal , fels(')- és als6végt.aggal,
törzs- és végtagmozgások kombinálásával.
- 4 végtag és törzs kombinációs gyakorlatokkal.

emelked6n lejtőn