Edvard Grieg norvég zeneszerző és zongorista. Bergenben született 1843-ban.
Művészi beállítottságú édesanyja már hat éves korától kezdte zongorára tanítani. A gyerek gyorsan fejlődött és hamarosan már Mozartot, Beethovent és Chopin-t játszott. Az iskolák kötött rendszere nem egyezett Grieg személyiségével, többször próbálkozott megszökni az intézményekből. 15 éves korában került el szülővárosából, amikor Ole Bull-nak megtetszett a játéka és szüleinek azt tanácsolta, taníttassák a fiút zenei intézményben. Így Lipcsébe ment. Az ottani iskola már jobban lefoglalta, de még mindig nem volt vele elégedett. Tanárait és a tananyagot szívéből megvetette, meggyőződése volt, hogy semmi hasznosat nem tanult ott. 1862-ben – tanulmányai befejeztével utazni kezdett Európában. Szülővárosában koncertezett, majd az aktuális norvég kulturális élet központjába, Koppenhágába utazott. Itt találkozott unokatestvérével és egyben jövendőbeli feleségével Nina Hageruppal. Hozzá írta eljegyzési ajándékként Szeretlek téged című Hans Christian Andersen megzenésítését. Művészetének központjában Norvégia állt. Barátjával, Rikard Nordraak-kal, küldetésükké tették, hogy felkarolják a skandináv zenészeket és kultúrát. Zenéjében kifejezésre kívánta juttatni a norvég legendák a fjordok és a hegyek hangulatát. 1866-ban megszervezett egy kizárólag norvég zeneszerzők műveiből összeállított hangversenyt. Ötletével és bemutatott műveivel hamar a „norvég zene új csillaga” vált belőle. Egy évre rá megalapította a Norvég Zeneakadémiát. Hegedűszonátája lenyűgözte Liszt Ferencet, aki Weimarba invitálta. Egy új művének bemutatása miatt azonban nem tudott eleget tenni a meghívásnak. Liszttel végül két év múlva Rómában találkozott. Európai utazásai során ismerkedett meg Henrik Ibsen drámaíróval, aki 1874-ban felkérte, hogy írjon zenét Peer Gynt című darabjára. Grieg nehezen állt neki az – általa kifejezetten nehéznek talált – feladatnak, így csak két évre rá készült el a 22 tételes partitúra, mely ma a legnépszerűbb darabjaként van számontartva. Egyik legnagyobb sikere a Hegyi szolga című vonósnégyese volt, aminek premierjén még maga a király is megjelent. 1906-tól egészségi állapota fokozatosan romlani kezdett. Végül 1907-ben szívrohamban hunyt el. Hamvait, norvég ihletésű zenéjének tiszteletére, Troldhaugen fjordjára néző sziklában helyezték el.