Ter Kep 2016 PDF

Tér-kép, 2016
Kiemelt téma: A kis- és középvállalkozások területi jellemzői

Kiemelt térség: Az ipari válságterületek jellemzői
Tér-kép, 2016
Központi Statisztikai Hivatal, 2018

© Központi Statisztikai Hivatal, 2018
ISSN 2416-3511
A kézirat lezárása: 2017. november
Készült:
a Kiadói főosztályon
Felelős kiadó:
Dr. Vukovich Gabriella elnök
Felelős szerkesztő:
Bódiné Vajda Györgyi
Vezető szerkesztők:
Szilágyi Dániel, Vida Judit
Szerzők:
Baunok László, Berettyánné Halas Judit, Dr. Berkéné Molnár Andrea, Csiszérné Palkó Rita,
Csőszné Seres Ilona, Deák Tiborné, Fejes László, Herzog Tamás, Hidas Zsuzsanna, Jávorszkyné Nagy Anikó,
Kissné Majtényi Mónika, Kormos Zoltán, Kovács Andrea, Kovács Krisztián, Kurucz Lajos, Novák Zoltán,
Nyakacska Mária, Retz Tamás, Rövid Irén, Szilágyi Dániel, Tölcsér Marianna, Varsányi Tamás
Térképek:
Szilágyi Dániel
Tördelőszerkesztő:
Zombori Orsolya
Infografika:
Damjanovich Katalin
További információ: kommunikacio@ksh.hu

Internet: www.ksh.hu
Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2018.002

Budapest, 2018
Bevezetés
A TÉR-KÉP, 2016 című kiadvány egy éves gyakori-
ságú kiadványsorozat harmadik kötete. A tudományos
élet képviselői és a szakmai döntéshozók által megfo-
galmazott igényeket alapul véve a sorozat célja, hogy
elsősorban tematikus térképek, diagramok, illetve in-
fografikák segítségével átfogó képet adjon az Európai
Unióban és Magyarországon zajló térbeli folyamatok-
ról, bemutassa az egyes térségek között meglévő társa- Tartalom
dalmi, gazdasági különbségeket. Az ábrázolt folyama-
tok és jelenségek hátterének megértését rövid szöveges
elemzések segítik.
A kiadványban a rendelkezésre álló legfrissebb – főleg a 2016. évre vonatkozó –
adatok alapján mutatjuk be a főbb jelenségeket, az aktuális helyzetkép felvázolá- 1. Nemzetközi kitekintés................................................................................................................................................................ 5
sára helyezve a hangsúlyt. A folyamatok, összefüggések ismertetéséhez azonban
visszatekintünk az utóbbi 5 év adataira, és esetenként – a jelenségek természetétől 2. Területi különbségek Magyarországon .................................................................................................. 19
függően – ennél hosszabb távra is. 3. Területi egyenlőtlenségek időbeli alakulása ................................................................................. 55
Elsőként kitekintünk a nemzetközi környezetre, megvizsgáljuk hazánk európai
térben elfoglalt pozícióját. Az Európai Unióban meglévő egyenlőtlenségeket tár- 4. Kiemelt téma: A kis- és középvállalkozások területi jellemzői......................... 75
sadalmi, gazdasági, infrastrukturális és környezeti aspektusokból is bemutatjuk, 5. Kiemelt térség: Az ipari válságterületek jellemzői................................................................ 85
csakúgy, mint az ezt követő, Magyarország területi különbségeit előtérbe helyező
fejezetben. Magyarország esetében a legtöbb témakör a 197 járás között meglévő
különbségekre fókuszál, ugyanakkor néhány témakörnél más (települési, megyei) Területi egységek........................................................................................................................................................................... 99
területi szint is megjelenik. A kiadványban – első alkalommal – külön fejezetben
foglalkozunk a hazai területi egyenlőtlenségek időbeli változásával is. A jelenlegi Ábrajegyzék.........................................................................................................................................................................................106
kötetben kiemelt témaként – tekintettel a KSH közelmúltban történt módszertani
fejlesztésének eredményeire – a kis- és középvállalkozások (kkv-k) területi egyen-
lőtlenségei kerültek a középpontba. Folytatjuk az Országgyűlés által 2014-ben
elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) meg-
nevezett kiemelt térségek vizsgálatát is, az idei kiadványban az ipari válságterületek
jellemzőinek bemutatása kap helyet.
A kiadvány főleg a Központi Statisztikai Hivatal adatállományára épül, kivéve a
nemzetközi fejezetet, amelynek forrása az Eurostat adatbázisa. A tematikus térké-
pek többsége egyenlő elemszámú kategorizáláson alapul, ez alól azok képeznek ki-
vételt, amelyeknél valamilyen jellegadó értékhez (pl. országos átlag) viszonyítunk,
ilyen esetekben két eltérő szín árnyalatának használatával még szemléletesebben
ábrázoljuk a területi különbségeket.
1
1. Nemzetközi kitekintés. . . . . . . . . . . . . . 5
1.1. Társadalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
1.2. Gazdaság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
1.3. Közlekedés, infrastruktúra, szállítás,

infokommunikáció. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
1.4. Környezet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
1.5. Regionális különbségek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

1 Nemzetközi kitekintés
1.1. Társadalom 1.2. Népességváltozás és tényezői, 2006–2016

Az Európai Unió 28 tagországában 2017 elején összesen mintegy 512 millió ember
Népességváltozás iránya
élt, ennek 1,9%-a Magyarországon. Az unió népessége 2006–2016 között folyama- Népességcsökkenés
tosan, 16,8 millió fővel, 3,4%-kal emelkedett1. A növekedés nagyobb részt a migrá- Természetes fogyás, negatív vándorlási különbözet
ciós nyereségből (13,5 millió fő), kisebb részt pedig a természetes szaporodásból (3,3 millió fő) Természetes szaporodás, negatív vándorlási különbözet
adódott. Az országok többségében növekedett a népesség, főként a nyugati országokban, ahol a Természetes fogyás, pozitív vándorlási különbözet
Népességnövekedés
pozitív vándorlási különbözetet legtöbbször természetes szaporodás kísérte. A keleti országok
Természetes fogyás, pozitív vándorlási különbözet
zömét népességfogyás jellemezte, közülük Magyarország az egyetlen, ahol a természetes fogyás Természetes szaporodás, pozitív vándorlási különbözet
mellé csekély pozitív vándorlási egyenleg társult.
Az életkilátások az unión belül Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban,
Luxemburgban, valamint Svédországban a legkedvezőbbek, míg a keleti országokban egy újszü- Népességváltozás mértéke, fő
lött lényegesen rövidebb élettartamra számíthat. Magyarországon 2005–2015 között a születés- (évi átlag ezer lakosra)
kor várható élettartam (75,7 év) az uniós átlag felett nőtt, de még így is jelentősen (5 évvel) 0,1– 5,0
5,1–10,0
elmaradt a tagországok átlagától (80,6 év). Az unióban 2015-ben egy újszülött fiú 77,9, egy lány 10,1–20,6
83,3 éves élethosszra számíthatott, aminek a férfiak 80, a nők 76%-át tölthetik el egészségesen.
Egy átlagos magyar állampolgár várható élettartama kedvezőtlenebb, mint az uniós átlag, mégis
ebből arányaiban többet élhet egészségesen.
1
A népességváltozás itt közölt mértéke eltér a tényleges népességszám-változástól, mivel a 2006–2016 közötti években lezajlott
népesség összeírások az egyes tagországokban technikai különbözetet okoztak.
1.1. A lakónépesség száma, 2017. január 1. 1.3. A születéskor várható átlagos élettartam, 2015
Németország
Franciaország
Egyesült Királyság
Olaszország
Spanyolország
Lengyelország
Románia
Hollandia
Belgium
Görögország
Csehország
Portugália
Svédország
Magyarország
Ausztria
Bulgária
Dánia
Finnország
Szlovákia
Írország
Horvátország
Litvánia Év
Szlovénia
Lettország 74,6–76,7
Észtország 76,8–80,8
Ciprus
Luxemburg 80,9–81,3
Málta 81,4–81,9
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 millió fő 82,0–83,0
6 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

1.1. Társadalom
1
1.4. Az egy négyzetkilométeres földrajzi rácshálóra (gridre) jutó népesség Európában, 2011
Tér-Kép, 2016 7
A népesség elöregedése az uniós tagországok jelentős részében egyre nagyobb probléma.

1.6. Az ezer 15–49 éves nőre jutó élveszületések száma, 2015
A korösszetétel átrendeződését nagymértékben befolyásolja a várható élethossz alaku-
lása, valamint a szülőképes korú nők száma és termékenysége. A tagállamok felében az
átlagos élettartam növekedése a születések számának tartós csökkenésével járt együtt,
ami a gyermekkorúak arányának csökkenését, valamint az idős generációk népességen
belüli arányának további növekedését vonta maga után. 2006-ban az unió egészében
100 gyermekkorúra (0–14 éves) 105 időskorú (65 éves és idősebb) jutott, 2016-ban már
123. Mindegyik tagország népessége öregszik, hazánké az átlagosnál gyorsabban.
2015-ben a 28 tagállamban együttesen 5,1 millió újszülött jött világra, 1,4%-kal
kevesebb, mint 2005-ben. Az unió országaiban átlagosan ezer 15–49 éves nőre 44,6
élveszületés jutott, Írországban, Franciaországban, Svédországban és az Egyesült
Királyságban ennél jóval több. Magyarország (40,2) – a déli tagállamokkal együtt – az
alacsony termékenységű tagországok közé tartozik
2016-ban az unióban a 25–64 éves lakosság 31%-ának volt felsőfokú végzettsége.
Fő
Magyarországon a felsőfokú végzettségűek aránya (24%) elmaradt az uniós átlagtól, a
36,0–40,3
tagállamok rangsorában az alsó harmadban helyezkedett el. A korai iskolaelhagyók
40,4–42,3
aránya 17 tagországban 10% alatti, míg Máltán (20%) és Spanyolországban (19%) 42,4–45,9
különösen magas volt. Magyarország mutatója (12%) meghaladta az uniós átlagot 46,0–48,8
(11%). 48,9–57,8
1.5. A száz gyermekkorúra jutó időskorúak száma, 2016. január 1. 1.7. Az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya a 25–64 éves népességből, 2016
Írország
Finnország
Luxemburg
Ciprus
Svédország
Litvánia
Észtország
Dánia
Belgium
Hollandia
Spanyolország
Franciaország
Lettország
Ausztria
Szlovénia
Görögország
Lengyelország
Németország EU–28 átlaga
Bulgária
Portugália
Fő Magyarország
Horvátország
60–100 Csehország
Szlovákia
101–113 Málta
114–126 Olaszország
Románia
127–134 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45%
135–161

1.1. Társadalom
1
Az unióban a gazdasági válság következtében csökkenő foglalkoztatási ráta az utóbbi évek növe- 1.9. Munkatermelékenység – egy foglalkoztatottra jutó GDP – az Európai Unió
kedését követően, 2016-ban (71,0%) meghaladta a válságot megelőző évek szintjét. Ezzel egy átlagának százalékában, 2016
időben az elmúlt évtized végétől a folyamatosan növekvő munkanélküliségi ráta 2013-at köve-
tően évről évre csökkent (2016-ban 8,6%). Magyarország munkaerőpiaci helyzete jelentősen
javult: a munkanélküliségi ráta (2016-ban 5,1%) az elmúlt négy évben kedvezőbb, mint az uniós
átlag, a foglalkoztatási arány pedig 2016-ban (71,5%) meghaladta a tagországok átlagát. Egy 15
éves, unióban élő lakos várhatóan átlagosan közel 36 évet fog élete folyamán munkával eltölteni.
Ezeknek az éveknek a száma délről észak felé növekszik. Magyarországon 2016-ban 33 a vár-
hatóan munkával töltött évek száma, ami továbbra is kevesebb, mint az uniós átlag.
Az egy foglalkoztatottra jutó munkatermelékenység 2006–2016 között az unió majdnem
minden tagállamában emelkedett, visszaesés csak Görögországban, Olaszországban,
Luxemburgban és Finnországban volt. A növekedés ellenére a magyar mutató az uniós átlagnak
mindössze 68%-a.
Az unió népességének 17,3%-a élt 2015-ben a szegénységi küszöb alatt, a legalacsonyabb
mutatóval rendelkező Csehország (9,7%) és a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő Románia %
45– 71
(25,4%) között csaknem 16 százalékpont a differencia. Magyarország mutatója (14,9%) kedve-
72– 82
zőnek mondható, a tagországok rangsorának első felében – uniós átlag alatti értékkel – helyez-
83–100
kedik el. 101–115
116–190
1.8. A foglalkoztatottak aránya a 20–64 éves népességből, 2016 1.10. A szegénységi küszöb alatt élő népesség aránya, 2015*
%
%
9,7–13,6
56,2–67,7 13,7–15,3
67,8–70,1 15,4–17,6
70,2–73,2 17,7–21,6
73,3–76,7 21,7–25,4
76,8–81,2 *Az adatfelvétel éve 2015, az adatok a 2014. évre vonatkoznak.
Tér-Kép, 2016 9
1.2. Gazdaság 1.11. Exportértékesítésünk az Európai Unió országaiba, 2016
Az Európai Unió gazdasági teljesítményének 2013–2015 között tartó gyorsuló

ütemű bővülése valamelyest vesztett lendületéből, 2016-ban a GDP volumene az
előző évinél kisebb mértékben, 1,9%-kal emelkedett. Görögország kivételével vala-
mennyi tagállamban nőtt a gazdaság teljesítménye: az uniós GDP csaknem felét realizáló
három meghatározó nemzetgazdaság közül Németországban és az Egyesült Királyságban az
uniós átlaghoz hasonlóan (1,9, illetve 1,8%-kal), Franciaországban annál mérsékeltebben
(1,2%-kal).
Magyarország gazdasága – a 2008-as válság és a dél-európai krízis hazánkat is érintő ked-
vezőtlen hatásainak lecsengésével – 2013-tól ismét növekedési pályára állt, a GDP volume-
nének emelkedése 2013 óta újra meghaladja az európai uniós átlagot. Hazánk gazdasági tel-
jesítménye 2016-ban 2,2%-kal bővült, ezzel az uniós rangsorban a középmezőnyhöz tartoz-
tunk. Az Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozásunk óta uniós taggá vált országok közül
Millió euró
– Észtország és Lettország kivételével – 2016-ban mindenhol élénkebben nőtt a gazdaság,
13– 300
mint hazánkban.
301– 1 142
2016-ban az egy főre jutó GDP – vásárlóerő-paritáson számolva – Luxemburgban volt a
1 143– 3 851
legmagasabb, az Európai Unió átlagának 2,7-szerese, Bulgáriában pedig a legalacsonyabb 3 852– 25 538
ahol az uniós átlag felét sem érte el (48%). Magyarországon a mutató értéke az Európai Unió
átlagának 67%-a volt, így a 2004 óta csatlakozott 13 országból továbbra is csak Lettországot,
Horvátországot, Romániát és Bulgáriát előztük meg.
1.12. Az Európai Unió országaival folytatott külkereskedelmünk egyenlege, 2016
Magyarország gazdasági növekedésének meghatározó eleme – az Európai Unióhoz történt
csatlakozást követően – a dinamikusan bővülő külkereskedelmi forgalom.
2016-ban mindkét irányban tovább bővült a külkereskedelmi termékforgalom volumene. A
behozatal volumennövekedése ismét kisebb dinamikájú volt az előző évinél, a 2015. évi 6,3%-
kal szemben 2016-ban 4,9%-kal nőtt, míg a kivitel – 2013–2015 között fokozódó – fejlődése
2016-ban szerényebb mértékű, 4,4% volt. A növekedés lendülete továbbra is a hazánk legfon-
tosabb külkereskedelmi partnereinek számító uniós tagállamokkal, azon belül is a 2004 óta
csatlakozott 13 országgal folytatott külkereskedelmi termékforgalom emelkedésével függ össze.
Magyarország gazdasága exportvezérelt és nagymértékben nyitott. A hazai külkereskedel-
mi mérleget a 2008-at megelőző évek passzívumával szemben 2009 óta aktívum jellemzi.
2013–2016 között az ország külkereskedelmi termékforgalmának évről évre növekvő
hányada összpontosult az Európai Unió tagállamaira, 2016-ban az összes export 80, az
import 78%-a. A legfontosabb külkereskedelmi partnerünk továbbra is Németország, a vele
folytatott külkereskedelemből származott a kiviteli és a behozatali forgalom 27–27%-a. A Millió euró
szomszédos uniós tagállamokba irányuló hazai export és az innen származó import egyaránt -1154– -245
17%-ot tett ki, közülük Ausztria, Szlovákia és Románia az ország legfontosabb külkereske- -244– 0
delmi partnere. 1– 266
267– 873
874–3018

1.2. Gazdaság
1
1.13. Egy főre jutó GDP az Európai Unió átlagának százalékában, 2016
%
48– 67
68– 90
91–100
101–124
125–267
Tér-Kép, 2016 11
1.15. Államadósság a GDP százalékában, 2016

A külkereskedelmi termékforgalmon túl a szolgáltatások külkereskedelmét, a tőkebefekteté-
sek tulajdonlásához kapcsolódó és a munkavégzésből származó jövedelmeket, valamint a
viszonzatlan folyó átutalásokat is magában foglaló folyó fizetési mérleg átfogó képet nyújt egy
ország külfölddel lebonyolított gazdasági tranzakcióiról. 2016-ban az unió 18 tagállamában
pozitív volt a folyó fizetési mérleg egyenlege. Magyarország 2010 óta minden évben aktívum-
mal zárt, 2016-ban a folyó fizetési mérleg GDP-arányos többlete 4,8% volt, ami 1,5 száza-
lékponttal meghaladta az egy évvel azelőttit.
2016 végén a tagállamok bruttó adósságállománya 0,8%-kal kevesebb volt, mint 2015-ben,
GDP-arányos értéke 83,5%-ot tett ki. A 16 tagország államadósságának GDP-arányos érté-
ke meghaladta a 60%-os maastrichti kritériumot, Magyarországé 74,1% volt. A mutató
hazánkban 2011 után folyamatosan mérséklődött, 2016 végén 0,6 százalékponttal alacso-
nyabb volt az egy évvel korábbinál. Az államadósság szintjére vonatkozó kritérium a 2004 óta
csatlakozott 13 országból 9-ben, valamint Luxemburgban, Dániában és Svédországban telje-
sült. %
2016-ban az Európai Unióban összességében – a fogyasztói árak változásának nemzetközi 10– 38
összehasonlítását biztosító harmonizált fogyasztóiár-index alapján – 0,3%-kal nőttek az árak 39– 58
az előző évhez képest. A tagállamok többségében emelkedett az árszínvonal, köztük hazánk- 59– 80
ban is, 0,4%-kal. 81–100
101–179
1.14. A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában, 2016 1.16. A fogyasztói árak változása, 2016 (az előző évhez képest)
Hollandia
Németország
Málta
Dánia
Szlovénia
Magyarország
Svédország
Luxemburg
Írország
Bulgária
Észtország
Olaszország
Horvátország
Spanyolország
Ausztria
Lettország
Csehország
Portugália
Lengyelország
Belgium
Görögország
Szlovákia
Litvánia %
Franciaország
Finnország -1,3– -0,3
Románia
Egyesült Királyság -0,2– 0,0
Ciprus 0,1– 0,4
-6 -5 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 %
0,5– 0,8
0,9– 1,8

1.2. Gazdaság
1
Egy ország gazdasági teljesítőképessége és versenyképessége szoros kapcsolatban áll vállalko-
1.18. Vállalkozások kétéves túlélési rátája, 2015*
zásainak működőképességével. Az Európai Unió tagállamaiban a működő vállalkozásokról
– egységes módszertan alapján – készített adatgyűjtés szerint az országok többségében nőtt a
vállalkozások száma 2014-ről 2015-re.
A vállalkozások születési rátája a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés fontos indi-
kátora, ez alapján 2015-ben hazánk az uniós tagállamok rangsorának első felében, a 10.
helyen állt.
2015-ben Magyarországon a működő vállalkozások kétéves túlélési valószínűsége kedve-
zőbb volt, mint egy évvel korábban. Amíg hazánk 2014-ben még az egyik legalacsonyabb
értékkel rendelkezett, addig 2015-ben már a középmezőnyhöz tartozott. Ennél hosszabb
távon azonban – a három-, a négy- és az ötéves túlélési mutatók alapján – továbbra is igen
kedvezőtlen a magyar vállalkozások túlélési valószínűsége. %
2015-ben az Európai Unióban a kutatás-fejlesztésre irányuló ráfordítások – az előző 44,1– 64,9
2 évhez hasonlóan – átlagosan a GDP 2,03%-át tették ki. A ráfordítások GDP-hez viszonyí- 65,0– 69,1
tott aránya Svédországban, Ausztriában és Dániában volt a legmagasabb. Magyarországon 69,2– 73,1
2015-ben folyó áron 6,2%-kal nagyobb összeget fordítottak kutatás-fejlesztésre, mint 73,2– 77,6
2014-ben, a ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya 1,36-ról 1,38%-ra nőtt. A 2004 óta 77,7–114,3
Nincs adat
csatlakozott országok közül csupán Szlovéniában, Csehországban és Észtországban volt
magasabb a ráfordítások GDP-arányos értéke, mint hazánkban. *Ciprus, Dánia és Írország esetében 2014-es adatok szerepelnek.
1.17. Vállalkozások születési rátája, 2015* 1.19. Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP százalékában, 2015*
%
6,4– 7,2 %
7,3– 9,2 0,46–0,96
9,3–10,7 0,97–1,31
10,8–12,1 1,32–1,70
12,2–18,6 1,71–2,45
Nincs adat 2,46–3,26
*Ciprus és Dánia esetében 2014-es adatok szerepelnek. *Írország esetében 2014-es adatok szerepelnek.
Tér-Kép, 2016 13
1.3. Közlekedés, infrastruktúra, 1.21. Az egy kilométerre jutó közúton szállított áru mennyisége, 2016
szállítás, infokommunikáció
Az Európai Bizottság 1990-ben döntött a transzeurópai közlekedési hálózat
(TEN-T) létrehozásáról, amely egy egész Európát összekötő közúti, vasúti, légi és
vízi közlekedési hálózat. A TEN-T törzshálózat 9 törzshálózati folyosóból áll,
közülük 3 Magyarország területén is áthalad. Hazánk a Mediterrán, a Keleti/
Kelet–Mediterrán, valamint a Rajna–Duna folyosón keresztül csatlakozik a hálózathoz.
Az Európai Unió tagállamai közül 2014-ben az 1000 km2-re jutó közúthálózat – a terüle-
tileg kisebb országokban – Máltán (7627 kilométer), Belgiumban (5045 kilométer), valamint
Hollandiában (3537 kilométer) volt a leghosszabb. A negyedik legsűrűbb közúthálózattal
Magyarország (2213 kilométer) rendelkezett. A közúti áruszállítás árutonna-kilométerben
mért teljesítménye az elmúlt években Németországban és Lengyelországban volt a legna-
Millió árutonna-kilométer
gyobb. Hazánk a nemzetközi áruszállításban a tagállamok rangsorának első harmadában, a
703– 14 227
belföldi esetében pedig annak második felében helyezkedett el.
14 228– 30 865
Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma 2015-ben az Európai Unió tagállamainak
30 866– 40 002
többségében nem érte el az uniós átlagot (498). A mutató értéke Luxemburgban volt a leg- 40 003–112 637
magasabb (661), Romániában (261) és Magyarországon (325) pedig a legalacsonyabb. 112 638–315 711
A szélessávúinternet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya az Európai Unió tagál- Nincs adat
lamainak többségében 2006–2016 között folyamatosan emelkedett.
1.20. Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma, 2015 1.22. A szélessávúinternet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya, 2016*
Luxemburg
Málta
Olaszország
Finnország
Ciprus
Németország
Ausztria
Lengyelország
Szlovénia
Észtország
Belgium
Csehország
Spanyolország
Franciaország
Görögország
Hollandia
Svédország
Bulgária
Portugália Arány, %
Litvánia
Írország EU–28 átlaga 63 – 74
Dánia 75 – 78
Szlovákia
Horvátország 79 - 82
Lettország
Magyarország 83 – 90
Románia 91 – 97
0 100 200 300 400 500 600 700 darab
* Azon háztartásokból, ahol legalaább egy fő 16–74 év közötti.

TRANS-EUROPEAN TRANSPORT NETWORK
TEN-T CORE NETWORK CORRIDORS
1.3. Közlekedés, infrastruktúra, szállítás, infokommunikáció

1
1.23. A transzeurópai közlekedési hálózat törzshálózata, 2013
Folyosók
Baltikum–Adria
Északi-tengeri–Balti
Mediterrán
Keleti/Kelet–Mediterrán
Skandináv–Mediterrán
Rajnai–Alpesi
Atlanti
Északi-tengeri–Mediterrán
BASED ON THE OUTCOME OF THE INFORMAL TRILOGUE OF 27th JUNE 2013

Rajna–Duna
Térkép forrása: http://ec.europa.eu/transport/themes/infrastructure/ten-t-guidelines/corridors/doc/ten-t-corridor-map-2013.pdf
Tér-Kép, 2016 15
1.4. Környezet 1.25. Az újrahasznosított hulladék aránya a települési hulladékból, 2015*

Németország
Az üvegházhatású gázok2 kibocsátása az Európai Unió területén 1990–2015 Ausztria
Szlovénia
között 22%-kal mérséklődött, ami Ausztria, Ciprus, Írország, Portugália és Belgium
Spanyolország kivételével valamennyi országban érzékelhető volt. Magyarország a Hollandia
Svédország
kibocsátott gázok csökkenését tekintve a tagállamok rangsorának első harmadában Luxemburg
Dánia
helyezkedik el. A 2015. évi érték hazánkban 35%-kal maradt el az 1990. évitől. Egyesült Királyság
A megújuló energiaforrások teljes végső energiafogyasztásból vett részaránya az Európai Olaszország
Lengyelország
Unióban 2005–2015 között évről évre emelkedett. A tagállamok közül a legnagyobb mértékű Finnország
Franciaország
növekedés – az alacsony bázis miatt – Máltán és az Egyesült Királyságban következett be, de Spanyolország
a 2015. évi érték Luxemburg, Belgium, Írország, Magyarország, illetve Ciprus esetében is Írország
Litvánia
több mint 3-szorosa a 2005. évinek. A megújuló energiaforrások felhasználására a tagálla- Magyarország
Portugália EU–28 átlaga
mokban eltérő arányban kerül sor. A mutató értéke 2015-ben Svédországban volt a legmaga- Csehország
Bulgária
sabb (54%), Luxemburgban (5,0%), Máltán (5,0%), valamint Hollandiában (5,8%) a legala- Lettország
csonyabb. A tagállamok több mint fele – közöttük hazánk is – az uniós átlagnál (17%) ala- Észtország
Horvátország
csonyabb értékkel rendelkezett. Az újrahasznosított hulladék aránya 2007–2015 között a Ciprus
Görögország
tagállamok többségében – közöttük Magyarországon is – elmaradt az uniós átlagtól. Szlovákia
Románia
2
Az elemzésben a „kiotói kosárba” tartozó üvegházhatású gázok időbeli alakulását mutatjuk be, amelyet a szén-dioxid, a metán, Málta
a dinitrogénoxid és az az úgynevezett F-gázok alkotnak. A mutató nem tartalmazza a LULUCF (földhasználat, földhaszná- 0 10 20 30 40 50 60 70%
lat-változás, erdőgazdálkodás), valamint a nemzetközi tengeri szállítás kibocsátását. * A diagramon Ciprus, Csehország, Németország, Spanyolország, Franciaország, Luxemburg, Lengyelország és Szlovénia esetében becsült adatok állnak
rendelkezésre. Írországnál 2012. évi, Portugáliánál pedig 2014. évi adatok szerepelnek a diagramon. Az Európai Unió tagállamaira vonatkozó összesített
átlag az Eurostat által becsült adat.
1.24. A megújuló energiaforrások aránya a teljes végső energiafogyasztásban, 2015 1.26. Üvegházhatású gázok kibocsátásának változása, 1990–2015
%
%
42– 59
5– 9
60– 75
10–15
76– 85
16–25
86– 100
26–31
101– 145
32–54

10
15
20
25
30
35
40
45
50
0
5
%
Olaszország
Tér-Kép, 2016
Fő
Görögország
7,3– 23,7
3,7– 7,2
0,1– 3,6
-2,2– 0,0
-15,8– -2,3
Finnország
Németország
Portugália
Svédország
Bulgária
Lettország
Franciaország
Dánia
Észtország
Horvátország
NUTS 2 régió
Litvánia
Málta
1.27. Népességváltozás ezer lakosra, 2011–2015
Spanyolország
1.5. Regionális különbségek
Belgium
Országos átlag
Hollandia
Csehország
1.28. Időskorú népesség eltartottsági rátája, 2016. január 1.

Szlovénia
Ausztria
Magyarország
Románia
Lengyelország
Ciprus
Szlovákia
Luxemburg
Írország
Év
72
74
76
78
80
82
84
86
Spanyolország
2016
Olaszország
40–75
34–39
28–33
22–27
12–21
Franciaország
Luxemburg
Svédország
Málta
Ciprus
Finnország
Hollandia
Írország
Ausztria
Portugália
Belgium
NUTS 2 régió
Görögország
Szlovénia
Dánia
1.29. Születéskor várható átlagos élettartam, 2015
Németország
Országos átlag
Csehország
Észtország
Horvátország
Lengyelország
Szlovákia
Magyarország
Románia
Lettország
Bulgária
Litvánia
1.30. Az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya a 25–64 éves népességből,
17
1
1.31. A foglalkoztatottak aránya a 20–64 éves népességből, 2016 1.33. A tudomány és technika területén alkalmazott felsőfokú végzettséggel rendel-
kezők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül, 2016
%
90
80
70
60
50
40
0
Svédország
Németország
Dánia
Hollandia
Csehország
Észtország
Litvánia
Ausztria
Finnország
Lettország
Magyarország
Luxemburg
Portugália
Írország
Szlovénia
Franciaország
Szlovákia
Málta
Lengyelország
Ciprus
Belgium
Bulgária
Románia
Spanyolország
Olaszország
Horvátország
Görögország
%
9–15
16–18
19–21
NUTS 2 régió Országos átlag
22–26
27–49
1.32. Egy főre jutó GDP az Európai Unió átlagának százalékában, 2015* 1.34. Ezer lakosra jutó személygépkocsik száma, 2015
%
600
500
400
300
200
100
Darab
0
189– 428
Luxemburg
Írország
Hollandia
Ausztria
Dánia
Németország
Svédország
Belgium
Finnország
Franciaország
Olaszország
Málta
Spanyolország
Csehország
Szlovénia
Ciprus
Portugália
Szlovákia
Észtország
Litvánia
Lengyelország
Görögország
Magyarország
Lettország
Horvátország
Románia
Bulgária
429– 491
492– 527
528– 578
579–1141
*Írország 2014-es adat.
NUTS 2 régió Országos átlag
Nincs adat

2
2. Területi különbségek
Magyarországon. . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
2.1. Népesség, népmozgalom.......................................................20
2.2. Munkaerőpiac.............................................................................23
2.3. Jövedelmi viszonyok ...............................................................26
2.4. Társadalmi szolgáltatások.......................................................28
2.5. Oktatás..........................................................................................31
2.6. Lakás...............................................................................................34
2.7. Bruttó hazai termék (GDP), bruttó hozzáadott érték.....36
2.8. Vállalkozások...............................................................................37
2.9. Beruházások................................................................................38
2.10. Kutatás-fejlesztés.......................................................................39
2.11. Mezőgazdaság............................................................................40
2.12. Ipar, építőipar..............................................................................42
2.13. Kiskereskedelmi forgalom, turizmus..................................44
2.14. Közlekedési hálózatok ............................................................46
2.15. Személygépkocsi-állomány...................................................48
2.16. Infokommunikációs ellátottság ...........................................49
2.17. Szennyvízkezelés.......................................................................50
2.18. Hulladékgazdálkodás...............................................................51
2.19. Energiafelhasználás és ivóvízfogyasztás...........................52
2.20. Környezet......................................................................................53
2 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK MAGYARORSZÁGON
2.1. Népesség, népmozgalom 2.2. Ezer lakosra jutó halálozás, 2016

Magyarországon 2017. január 1-jén 9 millió 798 ezer fő élt, 32,9 ezerrel kevesebb,
mint egy évvel korábban. A 36 éve tartó népességcsökkenés két legfőbb oka: az
alacsony termékenység és a magas szinten állandósult halálozás. Hazánkban a
születések száma hosszú idő óta alapvetően csökkenő tendenciát mutat. 2016-ban 93 063
csecsemő jött világra, ami az elmúlt 7 év legmagasabb értéke. A 2015-höz mért szüle-
tésszám-emelkedés a szülőképes korú nők (15–49 éves) létszámcsökkenésével párhuzamosan
ment végbe.
A halálozások száma a világháborús éveket követően 1993-ban volt a legmagasabb, azóta
ingadozásokkal ugyan, de alapvetően ereszkedő trendet követ. 2016-ban az előző évinél
3,5%-kal kevesebben, összesen 127 053-an hunytak el.
A növekvő születések és a csökkenő halálozások következtében a természetes fogyás üteme
lényegesen kedvezőbben alakult 2016-ban az előző évinél. Országosan ezer lakosra 3,5 fő Fő
természetes fogyás jutott, melynek mértéke legfőképp hazánk déli területein volt a legmaga- 8,7–12,0
sabb, az átlagosnál alacsonyabb születési és magasabb halálozási ráták miatt. A legalacsonyabb 12,1–13,2
mértékű természetes fogyás az ország egyes középső és északi, északkeleti területeit jellemez- 13,3–14,2
te, ahol – főként az országosnál fiatalabb korösszetételből adódóan – viszonylag magas a 14,3–15,5
születési és alacsony a halálozási arány. 15,6 –21,3
2.1. Ezer 15–49 éves nőre jutó élveszületés, 2016 2.3. Ezer lakosra jutó természetes szaporodás, fogyás (–), 2016
Fő Fő
30,1–36,7 -12,8–-6,5
36,8–40,0 -6,4–-4,8
40,1–42,2 -4,7–-3,5
42,3–47,2 -3,4– 0,0
47,3–70,6 0,1– 4,4

2.1. Népesség, népmozgalom
2
2.4. Az egy négyzetkilométeres földrajzi rácshálóra (gridre) jutó népesség száma, 2011
Fő
0
1– 10
11– 50
51– 100
101– 500
501–30 446
Tér-Kép, 2016 21
2.6. Száz gyermekkorúra jutó időskorú, 2016. december 31.*

Egy adott terület népességszámát a születések és halálozások alakulása mellett lényegesen
módosíthatja a belföldi vándorlás iránya és mértéke. Magyarországon 2016 során 255 ezren
változtattak állandó és 297 ezren ideiglenes jelleggel lakóhelyet, ami a teljes belföldi vándor-
lásban 58 ezer fős növekedést jelentett az előző évhez képest. A korábbi évekhez hasonlóan
az ország jellemzően középső és nyugati térségében pozitív vándorlási egyenleg, míg a déli és
a Dunától keletre eső területeken az elvándorlás volt a jellemző.
A népesség korszerkezetének alakulását továbbra is az idősek arányának folyamatos növe-
kedése és a fiatalabb korosztályok csökkenése jellemzi. A hosszabb távú demográfiai kilátáso-
kat leginkább kifejező mutató az öregedési index, ami az időskorúaknak a gyermekkorúakhoz
viszonyított arányát méri. A mutató értéke 1990 óta folyamatosan és dinamikusan emelkedik:
1990. január 1-jén száz gyermekkorúra 64, 2017 elején már 128 időskorú lakos jutott. E
mutató általában azokon a területeken magas (aprófalvas térségek, a főváros több kerülete),
ahol a lakosság korszerkezetéből adódóan alacsony a születésszám, és a halandóság is megha- Fő
ladja az átlagot, valamint ahol ugyan alacsony a halandóság, de a termékenység is kicsi. Az 62–109
öregedési folyamat az életkilátások javulásával is összefügg. A magyar történelemben még 110–125
soha nem volt olyan magas a születéskor várható átlagos élettartam értéke, mint 2016-ban: a 126–141
férfiaké 72,4, a nőké 79,2 év. 142–158
159–255
* Gyermekkorú: 0–14 éves, időskorú: 65 éves és idősebb.
2.5. Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási egyenleg, 2016 2.7. Születéskor várható átlagos élettartam, 2016
Budapest
Győr-Moson-Sopron
Hajdú-Bihar
Csongrád
Pest
Veszprém
Fejér
Zala
Bács-Kiskun
Baranya
Vas
Somogy
Tolna
Heves
Békés
Fő Nógrád
-12,8– -6,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg
-6,0– -3,5 Jász-Nagykun-Szolnok
-3,4– 0,0 Komárom-Esztergom
0,1– 3,6 Borsod-Abaúj-Zemplén
3,7– 23,8 0 65 70 75 80 85 év
Férfi Nő

2.2. Munkaerőpiac
2
2.2. Munkaerőpiac 2.9. Munkanélküliségi ráta, 2016. évi mikrocenzus
A 2016. évi mikrocenzus adatai szerint a foglalkoztatottak száma Magyarországon
14%-kal emelkedett a 2011. évi népszámláláshoz képest, annak ellenére, hogy a
népesség száma csökkent. A foglalkoztatottak népességen belüli aránya 40-ről
46%-ra nőtt. Az átlaghoz hasonló, vagy azt meghaladó foglalkoztatási szint nagyrészt a fejlet-
tebb térségeket, Közép-Magyarország, Közép- és Nyugat-Dunántúl járásait jellemezte. Az
ország északkeleti és déldunántúli részén található járásokban a foglalkoztatottak aránya jellem-
zően alacsonyabb volt az átlagnál.
A foglalkoztatás növekedésével párhuzamosan a munkanélküliek száma 2016-ban a 2011. évi
44%-ára csökkent. A munkanélküliségi ráta – a munkanélküliek a gazdaságilag aktív népesség
százalékában – országosan 7,3 százalékponttal 5,3%-ra mérséklődött. A munkanélküliség az
alacsony gazdasági aktivitással összefüggésben jellemzően Észak-Magyarország, Észak-Alföld
és Dél-Dunántúl járásaiban volt a legmagasabb.
A gazdaságilag nem aktív népesség száma és aránya is jelentősen csökkent a vizsgált időszak- %
ban, ami döntően demográfiai folyamatokkal, a nyugdíjkorhatár kitolódásával, a foglalkoztatás 2,6– 3,9
emelkedésével függ össze. 2016-ban Magyarországon a népesség 52%-a a gazdaságilag nem 4,0– 5,0
aktívak közé tartozott. A kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetű – Somogy, Tolna, Nógrád, 5,1– 5,8
Borsod-Abaúj-Zemplén – megyékben volt a legnagyobb a nem aktívak aránya. Az ellátásban 5,9– 7,1
7,2–10,9
részesülő inaktívak száma Pest megye kivételével mindenhol meghaladta az eltartottakét.
2.8. A foglalkoztatottak aránya a teljes népességből, 2016. évi mikrocenzus 2.10. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a teljes népességből, 2016. évi
mikrocenzus
Megoszlás
Ellátásban részesülő inaktivak

Eltartottak
% %
36,1–42,2 47,9–50,1
42,3–44,0 50,2–51,8
44,1–45,8 51,9–53,1
45,9–47,9 53,2–53,7
48,0–55,8 53,8–54,9
Tér-Kép, 2016 23
A foglalkoztatás bővülésével a bérszínvonal is emelkedett az utóbbi években. A teljes munka-

2.12. A foglalkoztatottak közül azok aránya, akik kedvezőbb munkalehetőség
időben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete Magyarországon 2016-ban 175 ezer érdekében elköltöznének, 2016. I. negyedév
forintot tett ki. Ennél magasabb összeg Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében volt. A
megyék között a rangsor végén a keleti országrész néhány határ menti megyéje állt. Az átlag-
fizetés a fővárosban 1,9-szerese a legalacsonyabb keresetű Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeinek.
A szellemi foglalkozásúaknál a havi nettó átlagkereset egyedül a fővárosban, a fizikai foglalko-
zásúaknál a fővárosban és 5 megyében volt magasabb, mint országosan. Ez utóbbiak esetében
az átlagkereset Győr-Moson-Sopron megyében nagyobb volt, mint Budapesten.
A lakossági munkaerő-felmérés 2016. I. negyedévi munkaerő-forgalom kiegészítő felvétele
alapján Magyarországon a 15–74 éves népességen belül a foglalkoztatottak 23%-a költözött
volna el jelenlegi lakhelyéről kedvezőbb munkalehetőség érdekében. A munkaerőpiaci hely-
zetben fennálló területi különbség itt nem volt meghatározó a válaszadók körében. A foglal-
koztatottak egy esetleges kedvezőbb munkalehetőség miatti mobilitása nagyobb mértékben
%
az ország északi és nyugati határ menti megyéiben mutatkozott meg.
13,9–19,6
Szintén a lakossági munkaerő-felmérés, 2016. II. negyedévi fiatalok a munkaerőpiacon
19,7–21,4
kiegészítő felvétele szerint a munkával nem rendelkező 15–34 évesek közül azok aránya, akik 21,5–23,2
elköltöznének – hogy munkát kapjanak – nagyobb volt az alacsonyabb foglalkoztatottságú 23,3–26,8
területeken (döntően az ország keleti felében, valamint Baranya megyében). 26,9–35,9
2.11. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, 2016* 2.13. A munkával nem rendelkező 15–34 évesek közül azok aránya akik elköltöznének,
140
Kereset, ezer forint
hogy munkát kapjanak, 2016. II. negyedév
Fizikai foglalkozásúak
Szellemi foglalkozásúak
Ezer forint
%
118–134
135–142 20,9–22,3
143–154 22,4–27,1
155–161 27,2–33,7
162–226 33,8–41,0
41,1–50,7
*A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. Családi kedvezmény nélkül.

2.2. Munkaerőpiac
2
Az évtized folyamán minden térségben csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2016
2.15. Az egy éven túl nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott
decemberében 273 ezer főt tartottak nyilván Magyarországon, 54%-kal kevesebbet, mint álláskeresőkön belül, 2016
2010-ben. Az álláskeresők 15–64 éves állandó népességhez viszonyított aránya országosan
4,0% volt. A területi különbségek továbbra is jelentősek: a legmagasabb arányszámok döntő-
en Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Dunántúl járásait jellemezték, ahol szinte
mindenhol az országos átlag feletti volt ez a mutató, néhány járásban még a 10%-ot is meg-
haladta. Ezzel szemben Közép-Magyarországon, Közép- és Nyugat-Dunántúlon a járások
nagy részében az aktív korú népesség kevesebb mint 3,0%-a volt álláskereső, a Csornai és a
Soproni járásban, valamint Budapest II. és V. kerületében kisebb volt, mint 1,0%.
Az egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma 2016 végén 54%-kal kevesebb volt,
mint 2010-ben. Országosan a munkanélküliek 29%-a tartozott ebbe a körbe, arányuk a
fővárosban és a Pest megyei járásokban volt a legmagasabb.
2016-ban az álláskeresők 11%-a volt pályakezdő. A járások négytizedében, melyek
%
nagyobbrészt a kedvezőtlenebb munkaerőpiaci helyzetű térségekben, Észak- és Kelet-
8,5–20,7
Magyarországon, illetve Dél-Alföldön helyezkedtek el, nagyobb volt az arányuk.
20,8–24,9
A legnagyobb munkanélküliséggel küzdő járásokban jellemzően alacsonyabb az álláske-
25,0–28,9
resők iskolai végzettsége az átlagnál, a regisztrációban szereplők döntő része legfeljebb 29,0–34,0
általános iskolai végzettséggel rendelkezett. 34,1–43,8
2.14. A nyilvántartott álláskeresők aránya a 15–64 éves állandó népességből, 2016 2.16. A pályakezdő nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott
álláskeresőkből, 2016
% %
0,8– 2,3 1,5– 6,2
2,4– 3,5 6,3– 9,0
3,6– 5,0 9,1– 11,0
5,1– 7,6 11,1– 13,5
7,7–13,5 13,6– 24,0
Tér-Kép, 2016 25
2.3. Jövedelmi viszonyok 2.18. Egy adófizetőre jutó személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem, 2016
2016-ban 5,1 millió személyijövedelemadó-fizető élt Magyarországon, 13%-kal
több, mint 2010-ben, ezer lakosra vetítve 506 adófizető jutott. A Dunántúl észa-
ki, valamint az Észak-Alföld középső részén volt a legmagasabb az adózok lakos-
ságarányos száma. A járások kétharmadában a mutató nem érte el az országos átlagot,
közöttük a legalacsonyabb értékek az ország északi és déli (nagyrészt) határ menti járásait
jellemezték.
2016-ban az egy adózóra jutó személyijövedelemadó-alap összege országosan 2,2 millió
forint volt. A magasabb keresetekkel összefüggésben az egy adófizetőre jutó adóalap összege
a fővárosban, illetve vonzáskörzetében, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúl néhány járásá-
ban, a nagyvárosok körzetében volt a legnagyobb. Ezzel szemben az Alföld, Észak-
Magyarország és Dél-Dunántúl határ menti területein élő adófizetők a legalacsonyabb adó-
köteles jövedelemmel rendelkeztek, ami 20 járásban az 1,5 millió forintot sem érte el.
Ezer forint
2016-ban az adófizetők 8,2%-a rendelkezett 5 millió forintnál magasabb adóköteles jöve-
1316–1584
delemmel. Ez az arány a fővárosban és az ahhoz közeli járásokban, Közép- és Nyugat-
1585–1771
Dunántúl egyes területein, valamint a Paksi járásban 10% feletti. A járások harmadában a
1772–2011
legmagasabb jövedelműek aránya – főként Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön és Dél- 2012–2341
Dunántúlon – a 4,0%-ot sem érte el. 2342–4088
2.17. A személyijövedelemadó-fizetők ezer lakosra jutó száma, 2016 2.19. Az 5 millió forint jövedelemsáv feletti adófizetők aránya, 2016
Fő %
442–477 2,1– 3,4
478–488 3,5– 4,5
489–501 4,6– 6,4
502–518 6,5– 9,6
519–556 9,7–22,5

2.3. jövedelmi viszonyok
2
A társadalmi jövedelmek döntő hányada öregségi ellátás, azon belül is öregségi nyugdíj. A
2.21. A nyugdíjasok tízezer lakosra jutó száma és a nyugdíjasok megoszlása,
saját, valamint a hozzátartozói jogon járó ellátásban részesülők népességhez viszonyított ará- 2017. január
nya a Dunától keletre eső országrész középső tengelye mentén és Dél-Dunántúlon volt a Megoszlás
legmagasabb. Döntően a népesség korösszetételéből adódóan Pest és Szabolcs-Szatmár-
Bereg megyében a mutató értéke jóval alacsonyabb az országos átlagnál. Öregségi nyugdíjas
Az ellátottak nagy része mindenütt öregségi nyugdíjas, az egyéb nyugdíjasok aránya az Egyéb nyugdíjas
északkeleti és déli megyékben nagyobb, mint az ország többi részén. Magyarországon 2017
januárjában az öregségi nyugdíjasok átlagosan 124 ezer forint ellátást kaptak. Mivel a nyug-
díjak nagysága függ az aktív korban elért jövedelemtől, így a magasabb jövedelemmel rendel-
kező térségekben, Közép-Magyarországon, illetve a Közép-Dunántúlon lévő járásokban a
legnagyobb, az Alföld keleti területein a legkisebb az öregségi nyugdíjak összege. Az aktív
korúak ellátása a hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére
nyújt jövedelmet, ami foglalkoztatást helyettesítő vagy egészségkárosodási és gyermekfel-
ügyeleti támogatási formában adható. Az e támogatásban részesülők népességhez viszonyított
Fő
aránya a kedvezőtlenebb munkaerőpiaci helyzetű térségekben a legmagasabb, ezek döntően
2 333–2 441
az ország északi, keleti és dél-dunántúli területein az országhatárhoz közeli, valamint az 2 442–2 660
Alföld középső részén helyezkednek el. Az ország kedvezőbb gazdasági helyzetű területein 2 661–2 775
az átlagosnál jóval alacsonyabb a mutató értéke. 2 776–2 839
2 840–3 065
2.20. Az öregségi nyugdíj egy ellátottra jutó havi összege, 2017. január 2.22. Az aktív korúak ellátásában részesítettek tízezer lakosra jutó száma, 2016
Forint Fő
95 045–107 000 8 – 52
107 001–112 000 53–101
112 001–118 000 102–163
118 001–128 000 164–285
128 001–167 994 286–550
Tér-Kép, 2016 27
2.4. Társadalmi szolgáltatások 2.24. A bölcsődei ellátást helyben igénybe venni nem tudó kisgyermekek aránya, 2016*
2016-ban az országban a legkisebbek napközbeni ellátására 755 bölcsőde és
1194 családi napközi otthon működött, közel 40 ezer bölcsődei és több mint 8
ezer családi napközi otthoni férőhelyet biztosítva. A bölcsődei férőhelyek közel
harmada Budapesten, 15%-a a 10 ezer fő alatti településeken működött. A 2016.
május 31-i adatok szerint 38 ezer kisgyermeket gondoztak a bölcsődékben, közülük közel
27 ezren háromévesnél fiatalabbak voltak. Száz bölcsődei férőhelyre 95 beíratott gyermek
jutott. A családi napközikben ugyanebben az időpontban 5300 háromévesnél fiatalabb
gyermek felügyeletét látták el. Az ország 175 vidéki járása közül 13-ban egyáltalán nem
működött bölcsőde, 25 járásban és a főváros 12. kerületében pedig zsúfoltak voltak a
bölcsődék, a férőhely-kihasználtságuk meghaladta a 100%-ot.
Országosan a 0–2 éves gyermekek negyede lakott olyan településen, ahol nem működött
sem bölcsőde, sem családi napközi otthon. A bölcsődei ellátást helyben igénybe venni nem
%
tudók aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya és Pest megye
0,0– 8 ,6
egyes járásaiban volt a legmagasabb.
8,7 – 25,8
A települések nagyságától függően változott a bölcsődébe, illetve családi napközi ott- 25,9– 43,5
honba járó gyermekek aránya: az ezer főnél nagyobb településeken a gyermekek 93%-a járt 43,6– 62,1
bölcsődébe, míg az ezer fő alattiakban a gyermekek száma egyenlő arányban oszlott meg 62,2–100,0
a bölcsődék és a családi napközi otthonok között. *0–2 évesek körében.
2.23. Száz bölcsődei férőhelyre jutó beírt gyermekek száma, 2016 2.25. A bölcsődékben, illetve családi napközi otthonokban gondozott gyermekek
aránya, 2016 (gondozott gyermekek összesen=100%)
Komárom-Esztergom
Vas
Békés
Zala
Jász-Nagykun-Szolnok
Budapest
Veszprém
Hajdú-Bihar
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Csongrád
Bács-Kiskun
Győr-Moson-Sopron
Somogy
Borsod-Abaúj-Zemplén
Fejér
Fő Pest
Nincs férőhely Tolna
Heves
50,0– 80,0 Baranya
80,1– 90,0 Nógrád
90,1–100,0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100%
100,1–120,0
Bölcsődébe beírt gyermekek Családi napközi otthonban gondozott gyermekek

2.4. Társadalmi szolgáltatások
2
Az önkormányzatok a szociálisan nehéz helyzetben lévőket szociális alapszolgáltatásokkal
2.27. Szociális étkeztetésben részesülők a 65 éves és idősebb népesség százalékában,
segíthetik. Ezek közül szociális étkeztetésben közel 174 ezren, házi segítségnyújtásban mint- 2016
egy 104 ezren részesültek 2016-ban. Az ellátottak számát és népességre vetített arányát
tekintve erősen kirajzolódik az ország kelet–nyugati megosztottsága, nagyságrendekkel több
a rászoruló a keleti országrészben: mindkét ellátási formát tekintve az ellátottak közel három-
negyede ott él. Átlagosan a 65 éves és idősebbek 9,5%-a részesül szociális étkeztetésben,
5,7%-uk pedig házi segítségnyújtásban. Elsősorban Budapesten és a középső országrész
járásaiban éltek a legkevésbé a lehetőséggel az idősek, ugyanakkor a keleti országrész egyes
járásaiban 40%-nál is magasabb volt a házi segítségnyújtást igénylők aránya, az étkeztetést
egyedül a Záhonyi járásban vették igénybe ilyen nagy arányban.
Időseket is ellátó nappali szociális intézmény a települések harmadán működött, 38,6 ezer
idős ember napközbeni ellátását megoldva. Bentlakásos és átmeneti elhelyzést nyújtó intéz-
ménnyel a települések ötöde rendelkezett, melyek férőhelyein 90,6 ezer rászorulóról gondos-
kodtak. A férőhelyek kihasználtsága átlagosan 97%-os volt, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg %
és Bács-Kiskun megyében azonban elérte, vagy meghaladta a 100%-ot is. A férőhelyek közül 1,1– 4,3
4,4– 7,8
56 ezer időskorúak, 16 ezer pedig fogyatékosok otthonaiban vagy gondozóházában állt rendel-
7,9–12,6
kezésre. Az idősek bentlakásos intézményeit a 65 éves és idősebb népesség 3,0%-a vette igény-
12,7–18,0
be 2016-ban, egyes járásokban ennek a háromszorosa. A Cigándi, Mezőcsáti, Téti, Hajdúhad- 18,1–42,8
házi, Gyáli, Vecsési, Fonyódi és Szentgotthárdi járásban nem működött ilyen intézmény.
2.26. Házi segítségnyújtásban részesülők a 65 éves és idősebb népesség 2.28. Idősek bentlakásos intézményében ellátottak a 65 éves és idősebb népesség
százalékában, 2016 százalékában, 2016
% %
0,5– 1,8 0,0–1,8
1,9– 3,7 1,9–2,7
3,8– 6,8 2,8–3,6
6,9–12,4 3,7–4,7
12,5–44,9 4,8–9,1
Tér-Kép, 2016 29
2016-ban hazánkban 41,5 ezer betöltött és 1,8 ezer betöltetlen orvosi állás volt, utóbbi a
2.30. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma, 2016
tervezett orvosi állások 4,3%-át képezte. A legtöbb üres orvosi állás a fekvőbeteg-ellátásban
jelentkezett (834), a járóbeteg-ellátásban 534 orvosi állás volt betöltetlen. Az üres orvosi
állások 37%-a Budapestre koncentrálódott, az országos hatáskörű egészségügyi intézmények
jelenléte miatt, a tervezett állásokhoz viszonyítva azonban nem itt, hanem Szabolcs-Szatmár-
Bereg megyében alakult ki a legsúlyosabb orvoshiány, ahol az orvosi állások tizede volt betöl-
tetlen, ezen belül a fekvőbeteg-ellátásban 15%, szám szerint 114. Az orvoshiány Komárom-
Esztergom és Pest megyében is magasabb volt az átlagosnál.
Az egészségügyi szakdolgozók országosan 98,9 ezer állást töltöttek be, ami 3,8 ezerrel
elmaradt az intézmények működéséhez szükséges állások számától, azaz a szakdolgozói állá-
sok 3,7%-a volt betöltetlen. Vas megyében az álláshelyek 8,3%-a maradt üresen, Budapesten
7,5%, de Komárom-Esztergom és Pest megyében is jelentősebb volt a szakemberhiány az
átlagosnál (5,3–5,5%). Az orvoshiánnyal küzdő Szabolcs-Szatmár-Beregben a szakdolgo-
zó-hiány nem volt kiemelkedő. Fő
2016-ban a háziorvosi szolgálatot mintegy 6200 háziorvos, illetve házi gyermekorvos látta 1 011–1 442
1 443–1 548
el. Közel 1600, többnyire ezer főnél kisebb községben nem volt helyben háziorvos. Átlagosan
1 549–1 675
egy háziorvoshoz 1581 lakos tartozott, de Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-
1 676–1 801
Sopron megyében 1700 főnél is több. 1 802–2 325
2.29. A betöltetlen orvosi állások aránya, 2016 2.31. Háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátást helyben igénybe venni nem tudók
aránya a népesség százalékában, 2016
Komárom-Esztergom
Pest
Békés
Budapest
Bács-Kiskun
Nógrád
Győr-Moson-Sopron
Somogy
Baranya
Tolna
Hajdú-Bihar
Veszprém
Csongrád %
Heves 0,0– 0,1
Zala
0,2– 4,0
Fejér
Vas 4,1–12,1
12,2–24,4
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 %
24,5–48,0

2.5. oktatás
2
2.5. Oktatás 2.33. A más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya, 2016
Magyarországon a 2016/2017-es tanévben 317 ezer gyermeket írattak be az óvo-
dákba, 3500-zal kevesebbet, mint egy évvel korábban. 2016-ban a települések
háromtizedén, 962-ben nem volt elérhető helyben az óvodai ellátás. Az ellátási
problémák leginkább Baranya, Zala, Vas és Borsod-Abaúj-Zemplén megye aprófal-
vas térségeire jellemzőek. A rendelkezésre álló férőhelyek száma az előző tanévhez képest
gyakorlatilag nem változott, férőhelyhiány országos szinten nem mutatkozott. Települési
szinten 125 községben és 14 városban haladja meg a beírt gyermekek száma a férőhelyekét. A
legtöbb ilyen település Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Győr-Moson-
Sopron és Somogy megyében található. Országos átlagban egy óvodai csoportra 21, egy
óvodapedagógusra 10 gyermek jut.
Általános iskola 1328 községben nincs (közülük 936-ban az óvoda is hiányzik), a legtöbb
ilyen település a dél- és a nyugat-dunántúli megyékben, illetve Borsod-Abaúj-Zemplénben
%
található. Az iskolák tanulói létszáma is mérséklődött, országosan 4 ezerrel (741 ezer főre). Az
1,0– 7,2
iskolával rendelkező települések közel hattizedében csökkent a tanulólétszám az előző évhez
7,3–11,9
képest. A csökkenés leginkább a Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és a Pest
12,0–18,9
megyei településeket érintette. A pedagógusok száma 0,7%-kal, 78 ezerre emelkedett, egy 19,0–29,3
pedagógusra országos szinten 9,6 tanuló jutott. Az általános iskolai osztályok száma nem 29,4–54,5
változott (37 ezer), átlagos létszámuk az előző tanévhez hasonlóan 20 fő.
2.32. Az óvodát helyben igénybe venni nem tudó gyermekek aránya a 3–5 évesek 2.34. Egy általános iskolai feladatellátási helyre jutó tanulók száma a nappali
körében, 2016 képzésben, 2016
% Fő
0,0 75–134
0,1– 1,3 135–163
1,4– 4,4 164–202
4,5–11,9 203–260
12,0–52,1 261–408
Tér-Kép, 2016 31
A 2016/2017-es tanévben nappali képzésben 435 ezren tanultak a középfokú oktatási intéz-
2.36. A más településről bejáró középiskolai tanulók aránya, 2016
ményekben, 3,6%-kal (16 ezer fővel) kevesebben az egy évvel korábbinál. A beiratkozott tanu-
lóknak 2493 feladatellátási hely állt rendelkezésére, 8-cal több, mint az előző évben.
A középfokú oktatás feladatellátási helyei jellemzően a nagyobb lélekszámú településeken,
főleg a városokban működnek, a községekben csupán 7,5%-uk található. Ez a területi koncent-
ráció legkevésbé a gimnáziumokat jellemzi. A gimnázium 4 megye (Somogy, Tolna, Vas, Zala)
kivételével községekben is jelen van. A többi intézménytípus településtípus szerinti területi
koncentrációja nagyobb, szakgimnázium 8, szakközépiskola 7, szakiskola pedig 10 megyében
is csak városban található. A két legjelentősebb intézménytípus közül a gimnáziumi feladatel-
látási helyek száma (34-gyel) 894-re emelkedett, míg a szakgimnáziumoké – a korábbi szak-
középiskoláké – 893-ról 830-ra esett vissza.
Országosan a diákok 42%-a gimnáziumba, 39%-a szakgimnáziumba, 18%-a szakközépisko-
lába, további 1,6%-a szakiskolába, készségfejlesztő iskolába jár, de ebben jelentős eltérések
vannak az egyes régiók között. A megyék közül a gimnazisták aránya Pest megyében, a %
szakgimnáziumi tanulóké Csongrád megyében volt a legmagasabb. 2016-ban a tanulók 46%-a 0,0–32,9
(195 ezer fő) nem azon a településen járt középiskolába, ahol lakott. Az átlagosnál alacsonyabb 33,0–44,0
44,1–55,0
bejárási arány Dél-Alföldön és Közép-Magyarországon jellemző.
55,1–64,6
64,7–86,8
2.35. Középfokú iskolai feladatellátási helyek és a nappali tagozatos tanulóik száma, 2.37. A középfokú nappali oktatásban részt vevő tanulók megoszlása intézmények
2016 szerint, 2016/2017
Pest
Budapest
Baranya
Komárom-Esztergom
Tolna
Hajdú-Bihar
Heves
Zala
Veszprém
Nógrád
Bács-Kiskun
Csongrád
Fejér
Békés
Fő Vas
100 000 Borsod-Abaúj-Zemplén
Somogy
Győr-Moson-Sopron
10 000 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 %
1 000
Gimnázium Szakgimnázium Szakközépiskola Szakiskola és készségfejlesztő iskola

2.5. oktatás
2
A 2016/2017-es tanévben 287 ezer hallgató folytatott tanulmányokat valamely felsőoktatási 2.39. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók ezer lakosra jutó száma és megoszlása
intézményben, számuk 2,8%-kal (8 ezer fővel) csökkent egy év alatt. Héttizedük a nappali képzési szintek szerint, 2016
képzést választotta. A hallgatókat a tanév során 65 felsőoktatási intézmény 119 képzési helyen
fogadta, a képzési helyekből 13 külföldi. Az intézmények felének a fővárosban volt a székhe-
lye, hat megyének (Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Tolna, Vas és Zala) nem volt saját
székhelyű intézménye. A felsőoktatás főváros-koncentráltsága a képzési helyek tekintetében is
megmutatkozik, bár kisebb mértékben (a képzési helyek kevesebb mint négytizede budapesti).
Nógrád megye az egyetlen (és Salgótarján az egyetlen megyeszékhely), ahol kihelyezett tago-
zat sem működött ebben a tanévben. Minden második diák Budapesten, további 22%-uk a
klasszikus egyetemi városokban (Debrecenben, Szegeden, illetve Pécsen) tanult. Képzési hely
szerint szinte minden településen kevesebb hallgató kezdte meg az évet, mint 2015-ben.
Az ezernél több hallgatót fogadó települések közül mindössze a hajdúböszörményi, a kapos-
vári és a miskolci képzések létszáma emelkedett. A hallgatók többsége minden megyében a Megoszlás
felsőfokú alap-, mester-, valamint osztatlan képzés valamelyikén folytatta tanulmányait. Fő
A felsőoktatási szakképzések Zala és Jász-Nagykun-Szolnok megyében jelentek meg a legna- 0,0– 4,2 Felsőoktatási (felsőfokú) szakképzés
gyobb (17% feletti) arányban. A főváros a doktori képzések indításában is meghatározó, az 4,3– 8,5 Felsőfokú alapképzés (főiskolai képzéssel együtt)
ország doktoranduszhallgatóinak fele budapesti intézmény tanulója. 8,6–10,4 Felsőfokú mesterképzés (egyetemi és osztatlan képzéssel együtt)
10,5–33,9 Szakirányú továbbképzés
34,0–85,1 Doktori képzések (PhD-, DLA- programok)
2.38. A nappali tagozatos felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók 2.40. Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb népességből, 2016. évi
száma, 2016 Mikrocenzus
Fő
100 000
%
6,0–10,4
10,5–12,5
10 000 12,6–15,5
5 000
15,6–23,6
1 000
100 23,7–64,9
Tér-Kép, 2016 33
2.6. Lakás 2.42. 2012–2016 között épült lakások aránya a 2016. év végi lakásállományból
Magyarország lakásállománya 2017. január 1-jén 4 millió 428 ezer volt. 2016-ban
9994 új lakás épült, 31%-kal több, mint egy évvel korábban. Az új lakások 48%-a
Közép-Magyarországon, további 8,7%-uk a Győri járásban épült. A kiadott építé-
si engedélyek és a bejelentések együttesen 2,5-szeresére emelkedtek egy év alatt,
ami az építési kedv erőteljes élénkülését jelzi. A tervezett lakásépítések hattizede három tér-
ségben, Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében összpontosul.
2016-ban tízezer lakosra országos átlagban 10 új építésű lakás jutott, a főváros egyes kerü-
leteiben, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében, valamint a balatoni térség déli, illetve
nyugati területein ennél legalább 2,4-szer nagyobb volt a mutató értéke.
A 2012–2016 között épült lakások száma a 2017. január 1-jei lakásállomány 1,0%-át adta. –
Budapest egyes kerületeiben, tágabb agglomerációjában, Győr-Moson-Sopron megyében és a

nagyobb városokban, továbbá a Balatonhoz közeli térségekben az átlag feletti arány volt jellemző.
A korábbi évektől eltérően 2016-ban a vállalkozások és a természetes személyek aránya %
közel fele-fele arányban kiegyenlítődött, az önkormányzatok által építtetett lakások aránya 0,0–0,2
továbbra is alig érte el az 1,0%-ot. A legtöbb megyében a lakások nagyobb részét magánsze- 0,3–0,4
mélyek építtették, a fővárosban viszont a vállalkozások szerepvállalása volt a meghatározó, de 0,5–0,7
0,8–1,4
Fejér, Hajdú-Bihar és Vas megyében is nagyobb volt az építtetői körön belüli arányuk.
1,5–3,5
2.41. Épített lakások tízezer lakosra, 2016 2.43. A 2016 folyamán épített lakások megoszlása építtető szerint
Nógrád
Békés
Csongrád
Komárom-Esztergom
Bács-Kiskun
Somogy
Zala
Pest
Győr-Moson-Sopron
Heves
Baranya
Veszprém
Tolna
Darab Fejér
Hajdú-Bihar
0,0– 0,8 Vas
0,9– 2,2 Budapest
2,3– 4,5 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 %
4,6–11,0
Természetes személy Vállalkozás Helyi önkormányzat Egyéb építtető
11,1–74,4

2.6. lakás
2
A lakásállomány gyarapodása és a népességfogyás következtében a laksűrűség csökkent, 2016 2.45. A használt lakások átlagára, 2016
végén országosan száz lakásra 221 lakó jutott. A laksűrűség a fiatalabb korösszetételű és a
magasabb termékenységű térségekben, a főváros körül, valamint az északkeleti járásokban
magasabb az átlagosnál, összefüggésben a nagyobb családmérettel.
A lakáspiaci forgalom 2016-ban tovább élénkült, elsősorban a használt lakások piacán
történt jelentős bővülés következtében. Több mint 146 ezer lakás cserélt gazdát, melyek
zömét használt lakások tették ki. A használt lakások piacán az előző év átlagos árszintjéhez
képest 13, az új lakások esetében 10%-os tiszta áremelkedés következett be. Az átlagos eladá-
si ár a fővárosban és tágabb környezetében, illetve a nagyvárosok járásaiban továbbra is kiug-
róan magas. Budapesten 2016-ban egy eladott használt lakás átlagos ára 21 millió forint volt,
3,8 millió forinttal több, mint egy évvel korában. A megyeszékhelyeken átlagosan 1,1 millió,
kisebb városokban 700, a községekben 300 ezer forinttal nőtt az eladott lakások ára.
A lakásállomány felszereltsége, komfortossága, az újonnan épített lakások magasabb szintű Millió forint
felszereltsége, illetve az időközben elvégzett lakáskorszerűsítések következtében az elmúlt öt 1,8– 4,1
évben tovább javult. 2016-ban a lakások: 66%-a összkomfortos, 28%-a komfortos, mintegy 4,2– 5,7
2%-a félkomfortos, 3,8% a komfort nélküli, szükség- és egyéb lakás volt. Komfort nélküli 5,8– 8,0
lakások legnagyobb arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 8,1–14,1
14,2–40,0
találhatók.
2.44. A száz lakásra jutó lakosok száma, 2016 2.46. A komfort nélküli, szükség- és egyéb lakások aránya, 2016. évi Mikrocenzus
Fő %
132–208 0,1– 1,3
209–222 1,4– 3,5
223–236 3,6– 6,9
237–250 7,0– 9,6
251–283 9,7–21,8
Tér-Kép, 2016 35
2.7. Bruttó hazai termék (GDP), 2.47. Egy főre jutó GDP az országos százalékában, 2015* (A megyék területe a GDP
bruttó hozzáadott érték abszolút értékével arányos)
A magyar gazdaság teljesítménye – a bruttó hazai termék adatok alapján – 2013-ban

növekedési pályára állt, és évről évre az Európai Unió (EU–28) átlagát meghaladó
ütemben bővült. A konjunktúra fő forrása a termelési oldalon (évente változó inten-
zitással) a piaci jellegű szolgáltatások és az exportorientált járműgyártásra alapozó
ipar voltak, míg a felhasználási oldalon 2013-ban és 2014-ben a gazdaság szinte minden terü-
letét érintő beruházások, 2015-ben és 2016-ban pedig a háztartások dinamikusan emelkedő
fogyasztása járult hozzá leginkább a GDP bővüléséhez.
A változások az ország különböző térségeit eltérően érintették. A 2015-ig rendelkezésre álló
egy lakosra jutó GDP-adatok alapján Közép-Magyarország gazdasági fölénye a világgazdasági
válság elmélyülésekor, 2009-ben volt a legnagyobb. Ezt követően előnye mérséklődött, illetve a Egy főre jutó GDP
többi régió lemaradása csökkent, főleg azoké, amelyekben jelentős a járműgyártás és a hozzá (országos átlag=100)
kapcsolódó ágazatok szerepe. Közép-Magyarországon 2015-ben az egy lakosra jutó GDP így 42,3– 61,6
is több mint 1,5-szerese volt az országos átlagnak, és 2,4-szerese a legfejletlenebb Észak-Alföld 61,7– 70,6
régióénak. Közép-Magyarország mellett csak Nyugat-Dunántúl fajlagos gazdasági teljesítmé- 70,7–100,0
nye haladta meg az országos átlagot, Közép-Dunántúlé 7,1, a többi régióé pedig 30–37%-kal 100,1–133,0
elmaradt attól. * Előzetes adatok. 204,7
Mélyebb területi bontásban (a megyék, illetve a főváros szintjén) az előbbieknél is nagyobb a
különbség. Budapest egy lakosra jutó GDP-je a hazai átlag több mint 2-szerese volt 2015-ben.
A fejlettségi rangsorban a fővárost Nyugat- és Közép-Dunántúl 2–2 megyéje követi: Győr-
2.48. A bruttó hozzáadott érték megoszlása a nemzetgazdasági ágak főbb csoportjai
Moson-Sopron gazdasági teljesítménye az országos 1,3-szerese volt, Fejéré és Komárom- szerint, 2015*
Esztergomé kismértékben meghaladta az átlagot, Vasé valamelyest elmaradt attól. A többi Budapest
Nógrád
megye egy lakosra jutó GDP-je jóval alacsonyabb, közülük még a legfejlettebbnek számító Zala Baranya
és Pest megyében is 18%-kal alacsonyabb a mutató értéke az országosnál, és rajtuk kívül egyedül Somogy
Bács-Kiskunban haladta meg az átlag háromnegyedét. A fejlettségi sorrend végén álló Nógrád Csongrád
Pest
megye gazdasági produktuma az országosnak mindössze 42%-a volt 2015-ben. Így a szélsőér- Hajdú-Bihar
tékek (Budapest és Nógrád megye) között 4,8-szeres volt a különbség. Hosszabb időtávon a Szabolcs-Szatmár-Bereg
Veszprém
viszonylag fejlett nyugat- és közép-dunántúli megyék teljesítménye ingadozik leginkább, mivel Békés
ezek gazdasági szerkezetében nagyobb a döntően exportra termelő, így a globális gazdasági Zala
változásoknak is kitett feldolgozóipari ágazatok súlya. Heves
2010 óta Budapest pozíciója gyengült, a fejlettségi rangsor élén álló megyék közül Győr- Bács-Kiskun
Moson-Soproné, Fejéré és Vasé számottevően erősödött, csakúgy, mint a közepesen fejlett – és Tolna
2012 óta szintén járműipari központtá váló – Bács-Kiskuné, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén Vas
Fejér
megyéé. A rangsor végén Nógrád megye lemaradása fokozódott, nemcsak az országos átlaghoz, Győr-Moson-Sopron
hanem a közvetlenül előtte álló Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyéhez képest is. Komárom-Esztergom
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100%
Szolgáltatások Ipar, építőipar Mezőgazdaság
* Előzetes adatok.

2.8. vállalkozások
2
2.8. Vállalkozások 2.50. Ezer lakosra jutó működő társas vállalkozások száma, 2015
A magyar gazdaság térségi súlypontjait jelzi, hogy a működő vállalkozások
28%-ának a fővárosban, további 24%-ának a megyei jogú városokban volt a szék-
helye 2015-ben. A nagy, legalább 250 fős vállalkozások 63%-a koncentrálódott az
ország legnagyobb városaiban. A működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma – a főváros és
a megyei jogú városokat magukba foglaló járások mellett – az ország nyugati és középső
területein jellemzően magasabb, míg az északkeleti országrész határ menti járásaiban és a
– több szempontból is belső perifériának számító – Közép-Tisza-vidéken a legalacsonyabb.
A társas vállalkozások ezer főre vetített száma alapján a főváros előnye a vidékhez hasonlítva
még jelentősebb, a vidéki nagyvárosokat magukba foglaló járások többségének relatív helyze-
te viszont kedvezőtlenebb, mint az összes vállalkozás esetében.
A külföldi tőke az országon belül egyenlőtlenül oszlik meg, ami egyrészt eredménye, más-
részt okozója is a gazdasági fejlettség területi különbségeinek. 2015 végén Magyarországon a Darab
külföldi közvetlentőke-befektetések több mint fele budapesti, 14%-a Győr-Moson-Sopron, 5– 15
8,6%-a Pest megyei székhelyű vállalkozásokban összpontosult, és ezen belül is meghatározó 16– 20
néhány nagyvállalat szerepe. Az egy lakosra jutó külföldi tőke nagysága Győr-Moson-Sopron 21– 26
megyében a legmagasabb, az országos átlag 3-szorosa. Hasonlóan kiemelkedő fajlagos érték- 27– 42
kel rendelkezik Budapest is, amit a fejlett dunántúli megyék (Komárom-Esztergom, Fejér, 43–242
Vas) és Pest megye követett.
2.49. Ezer lakosra jutó működő vállalkozás, 2015 2.51. Egy lakosra jutó külföldi befektetés, 2015
Darab Ezer forint/fő

16– 40 184– 318
41– 47 319– 625
48– 57 626– 793
58– 75 794–2 242
76–276 2 243–7 314
Tér-Kép, 2016 37
2.9. Beruházás 2.53. A gazdasági szervezetek beruházásainak megoszlása gazdálkodási forma

szerint, 2016*
A nemzetgazdasági beruházások volumene – hétévnyi csökkenést – stagnálást Komárom-Esztergom
követően – 2013–2015 között emelkedett. A bővüléshez a globális válság utáni Nógrád
Veszprém
kedvezőbb gazdasági kilátások, az uniós források fokozódó felhasználása és a vál- Heves
lalkozások finanszírozási költségeinek csökkenése is hozzájárult. Azonban 2015 végére az Győr-Moson-Sopron
uniós támogatásokból finanszírozott fejlesztések többsége befejeződött, és 2016-ban a beru- Fejér
Pest
házások volumene 16%-kal visszaesett. A csökkenés szinte minden megyében érezhető volt, Vas
összehasonlító áron egyedül – az országos adatban kis súllyal rendelkező – Nógrád megyében Borsod-Abaúj-Zemplén
és – a jelentős részarányt képviselő – Budapesten fordítottak többet fejlesztésekre az egy évvel Jász-Nagykun-Szolnok
korábbinál. Nógrádban – elsősorban a feldolgozóipari nagyprojektek miatt – jelentősen Hajdú-Bihar
Bács-Kiskun
(69%-kal), a fővárosban pedig kismértékben (0,7%-kal) emelkedett a beruházások volumene. Békés
A többi megyében főleg a csatornázással, hulladékkezeléssel összefüggő, valamint az út- és Budapest
Baranya
vasútfelújítási munkák, illetve a – zömében szintén uniós támogatással megvalósított – köz- Zala
igazgatási, oktatási és egészségügyi beruházások lezárása okozta a csökkenést. A visszaesés Tolna
Csongrád
jellemzően a Dunától keletre fekvő megyékben volt erőteljesebb (a már említett Nógrád Somogy
kivételével mindenhol meghaladta az országos átlagot), mivel ott általában nagyobb az uniós 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 %
finanszírozású fejlesztések szerepe. Pest megyében és a Dunántúlon többnyire kisebb volt a Vállalkozások Költségvetési szervek Nonprofit szervezetek
csökkenés, de – Komárom-Esztergom kivételével – ezekben a megyékben is 10% feletti mér- * Előzetes adatok.
A vállalkozások adatai az állami tulajdonú, kormányzati szektorba tartozó vállalkozásokat is tartalmazzák..
tékben esett vissza a beruházások volumene.
2.52. A gazdasági szervezetek egy lakosra jutó beruházási teljesítményértéke és a 2.54. A beruházások megoszlása anyagi-műszaki összetétel szerint, 2016*
beruházások megoszlása nemzetgazdasági ágak főbb csoportjai szerint, 2016* Somogy
Nógrád
Megoszlás Csongrád
Zala
Tolna
Mezőgazdaság Jász-Nagykun-Szolnok
Ipar, építőipar Békés
Bács-Kiskun
Szolgáltatások
Hajdú-Bihar
Baranya
Győr-Moson-Sopron
Veszprém
Vas
Heves
Budapest
Pest
Ezer forint/fő Komárom-Esztergom
260–295 Fejér
296–353 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100%
354–451 Épület, egyéb építmény Gép, berendezés és jármű Egyéb
452–577 * Előzetes adatok.
*Előzetes adatok. 578–742 Az egyéb beruházás a mezőgazdasági célú, állatokkal, ültetvényekkel, földdel kapcsolatos beruházásokat tartalmazza.

2.10. Kutatás-fejlesztés
2
2.10. Kutatás-fejlesztés 2.56. A kutatás-fejlesztési ráfordítások egy lakosra jutó értéke, 2016
Magyarországon kutatás-fejlesztésre 427 milliárd forintot fordítottak 2016-ban,
folyó áron számítva 8,8%-kal kevesebbet, mint 2015-ben. Ezzel a K+F-
ráfordítások hosszú ideje növekvő trendje tört meg, és a GDP-hez viszonyított
aránya is mérséklődött, 1,22%-ra. A csökkenést alapvetően az operatív programokból
származó források visszaesése okozta. A legtöbb megyében kevesebbet költöttek kuta-
tás-fejlesztésre, mint egy évvel korábban. A K+F-ráfordításokat nagyobb mértékben fel-
használó megyék közül csak Veszprémben és Győr-Moson-Sopronban történt emelkedés,
ahol a vállalkozásoktól és a külföldről származó források bővülése ellensúlyozni tudta a
szűkülő államháztartási finanszírozást. Ezenkívül – a kutatás-fejlesztés tekintetében kis
súlyúnak számító – Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Zala és Tolna megyékben nőtt még a
ráfordítások összege.
A hazai K+F-tevékenység továbbra is erősen fővároscentrikus: 2016-ban Budapesten Ezer forint/fő
működött az ország 2727 kutató-fejlesztő helyének 47%-a, ahol a kutatással foglalkozók 3,1– 4,6
56%-a dolgozott, és ott használták fel a – területre bontható – K+F-ráfordítások közel két- 4,7– 9,1
harmadát. A fővárosban kutatás-fejlesztésre (előzetes GDP-adatokkal számolva) a GDP 9,2– 14,1
2,22%-át fordították 2015-ben. Ez az arány csak Csongrádban (3,56%) és Hajdú-Biharban 14,2– 30,8
(2,24%) volt magasabb, illetve Veszprém megyében (1,95%) közelítette meg a budapesti 30,9–155,5
értéket. A többi megyében a GDP kevesebb mint 1,0%-át költötték kutatás-fejlesztésre.
2.55. Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP százalékában, 2015* 2.57. A kutatás-fejlesztési ráfordítások megoszlása források szerint, 2016
Csongrád Vas
Hajdú-Bihar Bács-Kiskun
Budapest Jász-Nagykun-Szolnok
Veszprém Borsod-Abaúj-Zemplén
Bács-Kiskun Hajdú-Bihar
Vas Budapest
Baranya Szabolcs-Szatmár-Bereg
Pest Fejér
Győr-Moson-Sopron Nógrád
Fejér Komárom-Esztergom
Somogy
Komárom-Esztergom
Békés
Heves
Pest
Borsod-Abaúj-Zemplén Heves
Békés Tolna
Jász-Nagykun-Szolnok Veszprém
Nógrád Zala
Somogy Győr-Moson-Sopron
Szabolcs-Szatmár-Bereg Baranya
Tolna Csongrád
Zala
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 %
0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 %
* Előzetes GDP-adatokkal számolva. Vállalkozások Államháztartás Nonprofit Külföld
Tér-Kép, 2016 39
2.11. Mezőgazdaság 2.59. Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó kibocsátás alapáron, 2016*
A mezőgazdaság kiemelkedő teljesítményét 2016-ban nagymértékben meghatároz-
ta a szántóföldi növénytermesztés, a tenyészidőszak meleg és csapadékos időjárásá- Dél-Alföld
nak hatására kiváló terméseredmények születtek. A mezőgazdaság a nemzetgazda-
Nyugat-Dunántúl
sági bruttó hozzáadott érték 4,4%-át állította elő, volumene az előző évhez képest
9,9%-kal emelkedett. Részesedése jellemzően az alföldi és a dél-dunántúli megyékben jóval Közép-Dunántúl
meghaladja az átlagot, évek óta az agrárszektor teljesítményének több mint hattizede származik
ezekről a területekről. Dél-Dunántúl
2016-ban a gabonafélék 62%-át közel azonos arányban Észak- és Dél-Alföldön, illetve Dél-
Dunántúlon takarították be. Ezen belül búzát a legnagyobb mennyiségben a dél-alföldi, míg Észak-Alföld
kukoricát a dél-dunántúli megyékben arattak le a táblákról. A legtöbb napraforgó Észak-Alföldön
termett, míg a repcetermesztés továbbra is Nyugat- és Dél-Dunántúlon a legjelentősebb. Az Közép-Magyarország
ország szarvasmarha- és sertésállományának 43, illetve 54%-át, valamint a juhok kétharmadát és
Észak-Magyarország
a tyúkállomány felét az alföldi (nagyobbrészt észak-alföldi) gazdaságokban tartották.
Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó kibocsátás alapján 2016-ban a gabonafélék és az 0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 550 ezer forint/hektár
ipari növények termelési intenzitása a Dél-Dunántúlon, a kertészeti termékeké a Dél-Alföldön,
a gyümölcsféléké Észak- és Közép-Magyarországon volt a legnagyobb. A bor fajlagos kibocsá- Növénytermesztési és kertészeti termékek Élő állatok és állati termékek Szolgáltatás és másodlagos tevékenység
tása Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon, a burgonyáé pedig Közép-Magyar-
* A mezőgazdasági számlarendszer adatai alapján.
országon kiemelkedő.
2.58. A mezőgazdaság részesedése a megyék és főváros bruttó hozzáadott értékéből, 2.60. Egy hektár szántóföld átlagára, 2012–2016*
2015*
Békés
Somogy
Tolna
Hajdú-Bihar
Baranya
Bács-Kiskun
Csongrád
Zala
Vas
Veszprém
Heves
Átlagár, forint/hektár
Fejér
Komárom-Esztergom 282 200– 659 000
Nógrád 659 001– 800 200
Borsod-Abaúj-Zemplén 800 201– 932 100
Győr-Moson-Sopron
932 101–1 146 700
Pest
Budapest 1 146 701–1 726 300
0 2 4 6 8 10 12 14 16 % Nincs adat
* Előzetes adatok. * A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján a mezőgazdasági termelőiár-indexszel súlyozott 5 éves átlagár.

2.11. Mezőgazdaság
2
2.61. A mezőgazdasági terület aránya az összes földterületből és a száz hektár mezőgazdasági területre jutó december 1-jei állatállomány, 2016
Állatállomány Arány, %
55
35,9–46,1
46,2–55,2
55,3–60,7
Szarvasmarha 60,8–65,9
Sertés 66,0–79,3
Juh Nincs adat
Tér-Kép, 2016 41
2.12. Ipar, építőipar 2.63. Egy lakosra jutó ipari termelési érték, 2016*
Az ipar a bruttó hozzáadott érték 27%-át állította elő 2016-ban Magyarországon.
A 2015. évre rendelkezésre álló területi adatok szerint súlya Komárom-Esztergom,
Győr-Moson-Sopron, Fejér és Vas megyében volt a legnagyobb, Budapesten a legkisebb.
A legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai alapján az
ország ipari termeléséhez Győr-Moson-Sopron megye és Budapest járult hozzá 2016-ban a
legnagyobb (13, illetve 10%-os) mértékben. Ugyanakkor a rangsor végén álló Nógrád megyé-
ben mérték a termelési volumen legnagyobb növekedését (36%) a 2015-ös évhez képest, de
Tolna, Komárom-Esztergom, Baranya és Somogy megyében is két számjegyű volt a bővülés.
Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében az egy lakosra jutó ipari termelési
érték az országos 2,7-szerese volt 2016-ban. Fejér és Vas megye mutatója az átlagos 2,0 és
1,8-szerese, de átlag feletti érték jellemző Bács-Kiskun, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-
Nagykun-Szolnok megyékre is.
Ezer forint/fő
Az SBS és a nemzeti számlák közös adatbázisa* lehetővé teszi a járási szintű ipari termelési
értékadatok közlését a szervezetek székhelye szerint. Ez alapján egy lakosra országosan 3 millió 1 089–1 348
1 349–1 866
141 ezer forint ipari termelési érték jutott 2016-ban. A Dunántúl Balatontól északra fekvő
1 867–2 637
része: a Tabi, a Paksi és a Dunaújvárosi járások, kiegészülve Budapest egyes kerületeivel, Észak-
2 638–4 246
Magyarország ipari hagyományokkal rendelkező településeivel, az M5-ös autópálya mentén
4 247–7 673
elhelyezkedő járásokkal, valamint Debrecennel és Makóval jelentik az ország ipari tengelyét.
* Az adatbázis a KSH éves gazdaságstatisztikai adatgyűjtéséből, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átvett, adóbevallásokból származó adatokat integrálja. * A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai.
2.62. Az ipar részesedése a megyék és a főváros bruttó hozzáadott értékéből, 2015* 2.64. Egy lakosra jutó ipari termelési érték, 2016*
Komárom-Esztergom
Győr-Moson-Sopron
Fejér
Vas
Heves
Tolna
Zala
Bács-Kiskun
Veszprém
Pest
Nógrád
Hajdú-Bihar Ezer forint
Csongrád
Békés 24– 459
Baranya 460– 850
Somogy 851– 1 372
Budapest 1 373– 2 682
0 10 20 30 40 50 60% 2 683–37 850
* Előzetes adatok. *Az SBS (Structural Business Statistics) adatbázisból származó, székhely szerinti adatok.

2.12. Ipar, építőipar
2
2.66. Az építőipar részesedése a megyék és a főváros bruttó hozzáadott értékéből,
Az építőipar a bruttó hozzáadott érték 3,7%-át adta 2016-ban. Ez a hozzájárulás 2015-ben
2015*
megyénként 4,0–7,8% között szóródott, illetve Budapesten ennél alacsonyabb (2,6%) volt. Bács-Kiskun
Az építőipar teljesítményét és – a többi nemzetgazdasági ágnál nagyobb változásokat muta- Tolna
Békés
tó – területi mintázatát alapvetően meghatározzák az állami megrendelések, a közműfejlesz- Vas
tések, a vállalati beruházások, valamint a háztartási szektor építései és azok időzítése. Heves
Magyarországon az építőipari termelés volumene 2006–2012 között folyamatosan csökkent, Szabolcs-Szatmár-Bereg
Hajdú-Bihar
majd a 2013–2015 közötti emelkedést az uniós forrásból finanszírozott fejlesztések kifutása
Veszprém
miatt 2016-ban 18%-os csökkenés váltotta fel. Csongrád
Az építőipari termelésből legnagyobb arányban részesedő Budapest súlya 2010 óta Pest
1,7 százalékponttal csökkenve 22%-ot ért el 2016-ban, a sorban következő Pest megyéé pedig Zala
Baranya
9,9%-ra emelkedett. Az építőipari termelés 7,4%-a Győr-Moson-Sopron megyében valósult
Nógrád
meg, a legkisebb részesedést (1,3%) Nógrád megye érte el. Az egy lakosra jutó építőipari Borsod-Abaúj-Zemplén
termelési érték két nyugat-dunántúli megyében, Győr-Moson-Sopron (221 ezer forint) és Győr-Moson-Sopron
Vas megyében (210 ezer forint) volt a legmagasabb, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Somogy
a legalacsonyabb (75 ezer forint), az országos átlag 54%-a. Fejér
Az építőipari termelés ágazatonkénti megoszlása megyénként jelentősen eltérő. Országosan Komárom-Esztergom
a speciális szaképítés tette ki a termelési érték 39, az épületek építése a 29, az egyéb építmé- Budapest
nyek építése pedig a 32%-át. 0 1 2 3 4 5 6 7 8%
* Előzetes adatok.
2.65. Az export aránya az ipari értékesítésből, 2016* 2.67. Egy lakosra jutó építőipari termelési érték és a termelés megoszlása
ágazatonként, 2016*
Megoszlás
Épületek építése
Egyéb építmény építése
Speciális szaképítés
Ezer forint/fő
%
75–106
38,3–50,0 107–119
50,1–70,2 120–134
70,3–81,7 135–157
81,8–83,8 158–221
83,9–89,2
*Az egy lakosra jutó termelési érték az építőipari és nem építőipar szervezetek együttes termelési értéke, az ágazat szerinti megoszlás az építőipari
* A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai. szervezetek termelési értéke alapján került kiszámításra.
Tér-Kép, 2016 43
2.13. Kiskereskedelmi forgalom, turizmus 2.69. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás részesedése a megyék és a főváros
Magyarországon a kiskereskedelmi forgalom 2013 óta tartó növekedése 2016-ban bruttó hozzáadott értékéből, 2015*
lassuló ütemben, de tovább folytatódott: a forgalom volumene egy év alatt 4,7%-kal Somogy
emelkedett. Az előző két évhez hasonlóan az eladások növekedési üteme leginkább Zala
Veszprém
Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon, legkevésbé Észak-Magyar- Heves
országon és Dél-Alföldön élénkült. A kiskereskedelmi üzletek egy lakosra vetített forgalma Vas
2016-ban átlagosan 985 ezer forint volt, Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon Békés
Nógrád
meghaladta az egymillió forintot, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon nem érte el a Baranya
760 ezer forintot. A fejlettebb régiók nagyobb volumenbővülése miatt a régiók közti különb- Hajdú-Bihar
ség nőtt 2015-höz képest. Budapest
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás GDP-n belüli súlya az előző évekhez hasonlóan a Csongrád
Balaton-parti megyékben (3,1–3,8%), valamint Hevesben (2,7%) volt a legnagyobb 2015- Jász-Nagykun-Szolnok
ben. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának évek óta tartó növekedése folytatódott Borsod-Abaúj-Zemplén
2016-ban is. A vendégek száma 49, a vendégéjszakáké 41%-kal meghaladta a 2010. évi szin- Bács-Kiskun
Győr-Moson-Sopron
tet. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakában mért éves forgalmából 2016-ban fele-fe- Pest
le arányban részesedtek a külföldi és a belföldi vendégek. A turizmus kiemelt célpontja Tolna
továbbra is Budapest és a Balaton, ahol a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak 34, Komárom-Esztergom
Fejér
illetve 20%-át töltötték el 2016-ban. Míg a belföldivendég-éjszakák legnagyobb arányban a
0 1 2 3 4%
Balaton térségéhez kötődtek, a külföldivendég-éjszakák hattizedét a főváros kereskedelmi
szálláshelyein regisztrálták. * Előzetes adatok.
2.68. A kereskedelem, gépjárműjavítás részesedése a megyék és a főváros bruttó 2.70. A külföldivendég-éjszakák aránya a kereskedelmi szálláshelyeken, 2016
hozzáadott értékéből, 2015*
Pest
Budapest
Csongrád
Bács-Kiskun
Nógrád
Baranya
Hajdú-Bihar
Békés
Veszprém
Somogy
Fejér
Heves
Komárom-Esztergom
Zala %
Borsod-Abaúj-Zemplén 0,0– 8,1
Győr-Moson-Sopron 8,2–16,0
Tolna 16,1–24,8
Vas
24,9 –42,1
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20%
42,2 –95,6
* Előzetes adatok.

2.13. Kiskereskedelmi forgalom, Turizmus
2
2.71. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma és a legnagyobb forgalmat lebonyolító 10 település, 2016
Eger
Hajdúszoboszló
Bük
Sárvár Budapest
Vendégéjszaka (település)
Balatonfüred 10 000 000
Siófok
5 000 000
Hévíz
1 000 000
Zalakaros
100 000
Szeged Vendégéjszaka (járás)

0– 7 656
7 657– 18 251
18 252– 53 433
53 434– 171 067
171 068–2 114 361
Tér-Kép, 2016 45
2.14. Közlekedési hálózatok 2.73. A járásközpontok közúti elérhetősége, 2016

2016-ban több mint 7400 kilométer hosszúságú normál nyomtávú vasúthálóza-
tot üzemeltettek vagy tartottak fenn üzemeltetésre képes állapotban. A többvá-
gányú szakaszok aránya 16, a villamosítottaké 41%. A főváros, Pest, Vas és Győr-
Moson-Sopron megye vonalainak nagy többsége felsővezetékkel ellátott,
Nógrád megyében ugyanakkor nincs villamosított szakasz, arányuk Csongrád és Hajdú-
Bihar megyében 15% körüli. A legsűrűbb vasúthálózattal Közép-Magyarország és Közép-
Dunántúl rendelkezik, míg a 100 km2-re jutó vasútvonalak hossza a Dél-Alföldön és
Észak-Magyarországon a legrövidebb.
2016-ban az országos közutak több mint ötöde főút volt, a mellékutak 24 ezer kilomé-
tert, a gyorsforgalmi utak 1464 kilométert, a helyi közutak 175 ezer kilométert tettek ki.
Az autópálya- és autóút-építések ellenére továbbra is vannak olyan megyék, amelyek terü-
letén nem fut gyorsforgalmi út, illetve a megyeszékhelyek mintegy harmada nem rendel- Járásközpont
kezik közvetlenül ilyen kapcsolattal. A járásközpontok közúti megközelítése többnyire Perc
félóránál rövidebb a járásukba tartozó településekről. A járásközponttól legalább félórás 0–10
megközelítési idejű települések közül a legtöbb időt Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, 11–20
Győr-Moson-Sopron, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében veszi 21–30
igénybe a központba történő utazás. A főúthálózat sűrűsége Békés megyében a legkisebb 31–60
(4,7 kilométer/100 km2), míg Veszprém megyében ennek több mint a duplája. * Adatok forrása: Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR).
2.72. A szállítás, raktározás gazdasági ág részesedése a megyék és a főváros bruttó 2.74. A legközelebbi autópálya-felhajtó közúti elérhetőségi ideje, 2016
hozzáadott értékéből, 2015*
Somogy
Zala
Budapest
Pest
Bács-Kiskun
Nógrád
Vas
Komárom-Esztergom
Heves
Hajdú-Bihar
Veszprém
Győr-Moson-Sopron
Csongrád Perc
Békés 0– 15
Fejér 16– 30
Jász-Nagykun-Szolnok 31– 45
Tolna
Baranya 46– 60
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 % 61–107
* Előzetes adatok. * Adatok forrása: Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR).

2.14. Közlekedési hálózatok
2
2.75. Magyarország főbb közlekedési hálózatai, 2017
Gönc Pálháza
Sátoraljaújhely
Rudabánya Szendrõ Záhony
Encs
Sárospatak Mándok
Putnok
Edelény Cigánd
Abaújszántó
Kazincbarcika Kisvárda
Szikszó Dombrád
Ózd Sajószentpéter Ajak
Sajóbábony Szerencs Nagyhalász
Miskolc Rakamaz Ibrány Vásárosnamény
Borsodnádasd Onga
Demecser Nyírmada
Felsõzsolca Tokaj Kemecse
Szécsény Alsózsolca Nyírtelek Baktalórántháza Fehérgyarmat
Balassagyarmat Salgótarján Bélapátfalva Tiszalök
Nyíregyháza Vaja
Bátonyterenye Pétervására Nyékládháza
Emõd Tiszavasvári Mátészalka
Tiszaújváros Máriapócs
Rétság Pásztó
Eger Polgár Hajdúnánás Nagyecsed
Nagykálló
Szob Csenger
Mosonmagyaróvár Mezõkövesd Újfehértó Nyírbátor
Nagymaros Verpelét Hajdúdorog
Vác Mezõkeresztes Mezõcsát Balkány
Esztergom Gyöngyöspata Gyöngyös
Jánossomorja Visegrád Téglás
Gyõr Tát
Lébény Lábatlan Lõrinci Tiszacsege Nyíradony
Ács Komárom Nyergesújfalu Göd Õrbottyán Füzesabony Nyírlugos
Sopron Dorog Hajdúhadház
Tata Szentendre Dunakeszi Veresegyház Jászárokszállás Hajdúböszörmény
Fertõd Csorna Pomáz Gödöllõ
Bábolna Piliscsaba Hatvan
Budakalász Aszód Heves Hajdúsámson
Pilisvörösvár Tiszafüred Balmazújváros
Fertõszentmiklós Kapuvár Pannonhalma Tatabánya Fót Tura
Zsámbék Kerepes Jászfényszaru
Tét Budakeszi Isaszeg Jászapáti Vámospércs
Budapest Kistarcsa Kisköre Hajdúszoboszló Debrecen
Bicske Biatorbágy Budaörs Pécel Jászberény Nádudvar
Csepreg Répcelak Beled Kisbér Oroszlány Jászkisér Abádszalók
Törökbálint Maglód
Diósd Sülysáp
Bük Nagykáta Derecske
Kõszeg Halásztelek Gyál Gyömrõ Létavértes
Mór Csákvár Vecsés Püspökladány Kaba
Kunhegyes
Martonvásár Érd Dunaharaszti Üllõ Monor Tápiószele
Szigetszentmiklós Besenyszög
Pápa Bodajk Tököl Szigethalom Fegyvernek Karcag Berettyóújfalu
Százhalombatta Ócsa Pilis
Zirc Újszász Kenderes
Dunavarsány
Vép Sárvár Celldömölk Várpalota Újhartyán
Szombathely Velence Ercsi
Albertirsa Kisújszállás
Herend Gárdony Törökszentmiklós
Székesfehérvár Ráckeve Dabas Cegléd Abony
Pusztaszabolcs Biharkeresztes
Berhida Adony Szolnok Füzesgyarmat
Jánosháza Veszprém Örkény
Devecser Rákóczifalva Túrkeve
Körmend Ajka Balatonfûzfõ Balatonkenese Szeghalom
Vasvár Lajosmizse Dévaványa Komádi
Balatonalmádi Polgárdi Rácalmás Nagykõrös
Aba Kunszentmiklós Martfû Mezõtúr
Sümeg
Dunaújváros Tiszakécske Körösladány
Szentgotthárd Zalaszentgrót Balatonfüred Kerekegyháza Tiszaföldvár
Tapolca Enying Kecskemét
Siófok Dunavecse Gyomaendrõd Vésztõ
Zalalövõ Sárbogárd Szabadszállás
Badacsonytomaj Zamárdi Szarvas
Õriszentpéter Zalaegerszeg Hévíz Balatonföldvár Solt Mezõberény
Keszthely Kunszentmárton
Dunaföldvár Békés Sarkad
Balatonlelle Izsák
Balatonboglár Simontornya
Csongrád Kondoros
Fonyód Tab
Pacsa
Tamási Kiskunfélegyháza
Lengyeltóti Békéscsaba
Kiskõrös Szentes Gyula
Lenti Paks Csorvás
Zalakaros
Marcali Soltvadkert Orosháza Újkígyós Elek
Igal Gyönk Mindszent
Kalocsa Medgyesegyháza
Letenye Kecel Kistelek
Nagykanizsa Kiskunmajsa
Nagybajom Kiskunhalas
Hajós Tótkomlós
Dombóvár
Tolna Sándorfalva Hódmezõvásárhely Mezõkovácsháza
Mágocs Szekszárd Battonya
Kaposvár
Nagymányok Mezõhegyes
Bonyhád Jánoshalma
Csanádpalota
Csurgó Sásd Makó
Komló
Nagyatád Bátaszék Mélykút
Kadarkút
Tompa Mórahalom Szeged
Pécsvárad Baja Jelmagyarázat
Bácsalmás
Tengerszint feletti magasság (méter) Szigetvár
Kozármisleny
Mohács
Barcs
Szentlõrinc Pécs Megyei jogú város, város
Bóly
Gyorsforgalmi út
1014
Sellye Villány
Harkány
Siklós
Fõút
Vasút
Folyó
74 Tó
Tér-Kép, 2016 47
2.15. Személygépkocsi-állomány 2.77. A személygépkocsi-állomány átlagos kora, 2016
2016 végén a magánszemélyek 3,0 millió darab, ezer lakosra vetítve 308 gépkocsit
üzemeltettek. A gépjárműsűrűség – az egyedi tömegközlekedési szerkezetű fővá-
ros kivételével – igazodik az adott térség gazdasági fejlettségéhez, az ott élők
jövedelmi viszonyaihoz. Így a legjobban ellátott járások a Balaton-parthoz közel, a Nyugat-
Dunántúlon, illetve Pest megyében találhatók, szemben az Észak-Alföld és Borsod-Abaúj
Zemplén megye számos, valamint Békés megye néhány járásával, ahol ezer főre mindössze
200–250 jármű jut.
A természetes és jogi személyek által üzemeltett személygépkocsik átlagos kora 13,9 év
volt 2016 végén. A legfiatalabb állomány, összefüggésben a vásárlóerővel, Budapesten
(12,3 év) és Győr-Moson-Sopron megyében (13,0 év), a legidősebb a dél-alföldi megyékben
(15,1–15,2 év) található. Itt van olyan járás, ahol a gépkocsik átlagos kora meghaladja vagy
Év
megközelíti a 17 évet, míg a legkedvezőbb helyzetű járásokban többnyire 10 év körül alakul.
9,5–13,5
A 6 évesnél fiatalabb személygépkocsik hányada a fővárosban a legnagyobb (20%), illetve a
13,6–14,5
15 évesnél idősebbeké itt a legalacsonyabb (25%), míg utóbbiak aránya Dél-Alföld vala- 14,6–15,1
mennyi megyéjében és Nógrádban 40–41%. 15,2–15,6
15,7–17,3
2.76. Természetes személy által üzemeltetett személygépkocsik ezer lakosra jutó 2.78. A személygépkocsi-állomány kor szerinti megoszlása, 2016
száma, 2016 Budapest
Pest
Győr-Moson-Sopron
Veszprém
Fejér
Vas
Komárom-Esztergom
Hajdú-Bihar
Zala
Baranya
Tolna
Csongrád
Bács-Kiskun
Somogy
Darab Borsod-Abaúj-Zemplén
194–258 Heves
Békés
259–291 Szabolcs-Szatmár-Bereg
292–321 Nógrád
322–347 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 %
348–424
6 évesnél fiatalabb 6–15 éves 15 évesnél idősebb

2.16. Infokommunikációs ellátottság
2
2.16. Infokommunikációs ellátottság 2.80. Száz háztartásra jutó mobiltelefon, 2015
Az információ, kommunikáció gazdasági ág 2016-ban a nemzetgazdasági bruttó Közép-Magyarország
hozzáadott érték 5,0%-át állította elő, volumene az előző évhez képest 5,7%-kal
emelkedett. Részesedése Közép-Magyarországon jóval meghaladja az átlagot, Nyugat-Dunántúl
2009 óta a szektor összteljesítményének több mint négyötöde származott a központi régióból.
Az információtechnológia fejlődésével összhangban tovább folytatódott az internetpiac
Közép-Dunántúl
évek óta tartó bővülése. 2016-ban több mint 9,0 millió internet-előfizetést tartottak nyilván
az országban, a 2010. évinél több mint 2,7-szer, az előző évinél 8,1%-kal többet. Az okoste-
lefonok térhódításával egyre népszerűbbé válik a mobilnetezés, 2016-ban már az előfizetések Észak-Alföld
69%-át (6,3 millió), az internet-szolgáltatások nettó árbevételének pedig közel négytizedét
adták. A mobilinternet térnyerése mellett a vezetékes kábeltelevíziós internet-előfizetések Dél-Alföld
száma (1,4 millió) is nőtt, amihez nagyban hozzájárult a szolgáltatók által kínált komplex
csomagok elterjedése. Ezzel párhuzamosan a hagyományos technológiák, mint például a Észak-Magyarország
telefonhálózati xDSL-kapcsolatok fokozatosan visszaszorulnak. 2016-ban az egy évvel
korábbinál 1,8%-kal kevesebb (774 ezer) xDSL-előfizetést tartottak nyilván. Dél-Dunántúl
2016-ban országosan ezer lakosra átlagosan 287 internet-előfizetés (mobilinternet nélküli)
jutott. A mutató értéke kiemelkedett Budapesten, valamint a megyeszékhelyek és a nagyobb 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 darab
városok köré szerveződő járásokban, ugyanakkor több Borsodi és Szabolcsi járásban a 160-at
Okostelefon Egyéb mobiltelefon
sem érte el.
2.79. Az információ, kommunikáció gazdasági ág részesedése a megyék és a főváros 2.81. Ezer lakosra jutó internet-előfizetések száma, 2016*
bruttó hozzáadott értékéből, 2015*
Budapest
Pest
Csongrád
Hajdú-Bihar
Baranya
Tolna
Veszprém
Győr-Moson-Sopron
Zala
Bács-Kiskun
Somogy
Nógrád
Vas Darab
Fejér 144–202
Heves 203–232
Békés 233–261
262–297
Komárom-Esztergom
298–401
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 %
* Előzetes adatok. * Budapest kerületeire nincs adat, ezért Budapest értéke alapján lettek színezve.
Tér-Kép, 2016 49
2.17. Szennyvízkezelés 2.83. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózaton elvezetett szennyvíz megoszlása

tisztítási fokozatok szerint, 2016
A másodlagos közműolló (a közüzemi ivóvízhálózatba és a közüzemi szennyvíz- Veszprém
Hajdú-Bihar
gyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége százalékpontban Fejér
kifejezve) értéke a 2000-es évektől változott jelentősen, 41,1-ről 14,5 százalék- Somogy
Zala
pontra csökkent. A nagy vízhálózati fejlesztések korábban lezajlottak, a csatornahálózati Komárom-Esztergom
fejlesztések azonban 2000 után vettek lendületet. A közműolló értéke jól mutatja, hogy az Jász-Nagykun-Szolnok
Békés
ország egyes területei között jelentős különbségek vannak a csatornázottságban, az alacsony Heves
mutató a csatornázott lakások magas arányát jelzi. 2016-ban a közműolló értéke Közép- Budapest
Magyarországon volt a legalacsonyabb (7,6), Közép- és Nyugat-Dunántúlon ennek közel a Vas
duplája (12,3 és 13,6). A szennyvízelvezetés helyzete a közüzemi szennyvízhálózatra kap- Borsod-Abaúj-Zemplén
Pest
csolt lakások arányát tekintve az ország déli és keleti tájain: régiós szinten Dél-Alföldön Csongrád
(71%) és Dél-Dunántúlon (71%), a megyék közül Bács-Kiskunban (64%), Tolnában (68%), Nógrád
Baranya
Békésben (70%) és Somogyban (70%) volt kedvezőtlenebb. Bács-Kiskun
A szennyvízkezelés célja a szennyezőanyagok minél nagyobb mértékű eltávolítása termé- Tolna
Győr-Moson-Sopron
szetes vizeink védelme érdekében. 2016-ban 562 millió m3 szennyvíz távozott a közműves
csatornahálózaton keresztül, ennek 3,1%-a került tisztítatlanul felszíni vizeinkbe. Ez az 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 %
arány valamivel (0,6 százalékpont) több az előző évinél, de közel fele a 10 és közel ötöde a III. tisztítási fokozattal is tisztított Biológiailag is tisztított
20 évvel korábbinak. Csak mechanikailag tisztított Tisztítás nélkül elvezetett
2.82. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, 2016* 2.84. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba és a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba
bekapcsolt lakások arányának különbsége (másodlagos közműolló), 2016*
%
Százalékpont
20,4–61,4
1,1– 5,8
61,5–71,1
5,9–13,2
71,2–79,8
13,3–21,8
79,9–90,2
21,9–30,7
90,3–96,5
30,8–72,7
* Budapest kerületeire nincs adat, ezért Budapest értéke alapján lettek színezve. * Budapest kerületeire nincs adat, ezért Budapest értéke alapján lettek színezve.

2.18. Hulladékgazdálkodás
2
2.18. Hulladékgazdálkodás 2.86. A közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék egy főre jutó
mennyisége, 2016*
Az elmúlt évtizedek gazdasági, műszaki fejlődése következtében egyre fontosabbá
válik a hulladékok káros hatásai elleni védekezés. Tíz év alatt Magyarországon
26%-kal csökkent a közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék, és ezen
belül 16%-kal a lakossági hulladék mennyisége. A 2007. évi 4 millió tonna helyett 2016-ban
már csak 3 millió tonnát (76%-ot) szállítottak el a lakosságtól. Az egy főre vetített települési
hulladéktermelés 2016-ban 301 kg volt, a legtöbb (370 kg) Budapesten, a legkevesebb (237 kg)
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében keletkezett. A lakossági hulladék átlagos mennyiségénél
(230 kg) Hajdú-Bihar megyében 29 kg-mal kevesebbet, Somogyban 36 kg-mal többet gyűjtöt-
tek össze. Az elkülönített hulladékgyűjtés elterjedtsége az ország egyes területein nagyon
különböző. Átlagosan az egy főre jutó hulladékból csak 27 kg-ot gyűjtenek be elkülönítetten,
de Nógrád megyében ennek csak a 11%-át, míg Somogy megyében 2,3-szorosát. Egy főre
Kilogramm/fő
vetítve a legtöbb lakossági hulladékot az országban Somogy megye termeli, ami vélhetően
174–228
összefügg a Balaton-parti települések turistaforgalmával.
229–262
A modern hulladékgazdálkodásban a hulladékra erőforrásként tekintenek. A lerakókba kerü-
263–293
lő hulladék mennyisége ugyan közel felére csökkent az utóbbi évtizedben, de aránya még 294–334
mindig magas (61%). Mind az anyagában, mind az energetikailag hasznosított hulladék men�- 335–608
nyisége növekszik, előbbinek 23, utóbbinak 16% volt az aránya 2016-ban.
* Budapest kerületeire nincs adat, ezért Budapest értéke alapján lettek színezve.
2.85. Hulladék hasznosítása, ártalmatlanítása, 2016 2.87. A közszolgáltatás keretében elszállított, elkülönítetten begyűjtött települési
hulladék egy főre jutó mennyisége, 2016*
Budapest
Pest
Bács-Kiskun
Hajdú-Bihar
Győr-Moson-Sopron
Csongrád
Fejér
Veszprém
Baranya
Somogy
Békés
Heves
Komárom-Esztergom
Zala Kilogramm/fő
Vas
Tolna 0,0– 6,4
Nógrád
6,5– 13,3
0 100 200 300 400 500 600 700 ezer tonna
13,4– 26,4
Anyagában hasznosított hulladék
26,5– 36,4
Energetikailag hasznosított hulladék
36,5–154,0
Energiahasznosítás nélküli égetéssel ártalmatlanított hulladék
Lerakással ártalmatlanított hulladék * Budapest kerületeire nincs adat, ezért Budapest értéke alapján lettek színezve.
Tér-Kép, 2016 51
2.19. Energiafelhasználás és 2.89. Egy háztartási fogyasztóra jutó vezetékesgáz-fogyasztás, 2016

ivóvízfogyasztás
2015-től a háztartások energiafelhasználása és ivóvízfogyasztása lassú növekedés-
nek indult, ami területi vonatkozásban differenciált képet mutat. 2016-ban a ház-
tartások átlagosan 2119 kWh villamos energiát használtak fel, 7 kWh-val többet,
mint egy évvel azelőtt. Az átlagfogyasztás a főváros vonzáskörzetében, az Alföld és a Kisalföld
egyes járásaiban jóval magasabb, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és a Balaton környékén
alacsonyabb volt az országos átlagnál. A háztartások éves átlagos gázfogyasztása az előző
évinél 3 m3-rel több, 953 m3 volt. Budapest néhány külső kerületében, Fejér, Komárom-
Esztergom és Pest megye több járásában a felhasználás a hazai átlag 1,3–1,7-szeresét tette ki.
Budapest több belső kerületében, valamint az ország északkeleti és délnyugati határ menti
térségében a szilárd tüzelőanyagokkal is fűtő háztartások gyakoribb előfordulása miatt ugyan-
akkor helyenként legfeljebb a nyolctizedét érte el. Köbméter/fogyasztó
Magyarországon a közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások 2016. évi átlagos vízfo- 456– 784
gyasztása az egy évvel korábbihoz hasonlóan közel 80 m3 volt. Pest megye északnyugati 785– 909
járásaiban az egy lakásban élők vízfelhasználása elérte az országos átlag 1,6–1,8-szeresét, 910– 980
Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye számos járásában viszont 60 m3-nél kevesebb 981–1089
vezetékes vizet fogyasztottak. 1090 –1632
2.88. Egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia-felhasználás, 2016 2.90. Egy közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakásra jutó ivóvízfogyasztás,
2016*
Kilowattóra/fogyasztó Köbméter/lakás
1 387–1 883 47– 62
1 884–2 050 63– 70
2 051–2 216 71– 79
2 217–2 438 80– 90
2 439–3 314 91–143
* A közkifolyókon keresztül szolgáltatott ivóvízzel együtt. Budapest kerületeire nincs adat, ezért Budapest értéke alapján lettek színezve.

2.20. Környezet
2
2.20. Környezet 2.92. Erdőgazdálkodási célú terület rendeltetés szerint, 2016. január 1.*
Magyarország erdőgazdálkodási célú területeinek nagysága folyamatosan nő, 2007 Borsod-Abaúj-Zemplén
Somogy
óta meghaladja a 2 millió hektárt. Ezen belül a faállománnyal borított erdőterület 1,9 Bács-Kiskun
millió hektár volt 2016 elején. A terület összetétele változatos: 24%-át akác, 21%-át Pest
tölgy, 11–11%-át nyár és cser foglalta el. 2000 óta a nem őshonos akác és nyár, az őshonos bükk, Veszprém
tölgy és cser területe emelkedett, a tűlevelűeké csökkent. Az erdőterületek koncentráltan helyez- Zala
kednek el az országban, kiterjedt erdős részek főleg Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon Baranya
Nógrád
találhatók. A középhegységek erdősültsége az éghajlati adottságok következtében kiemelkedő. Vas
Az erdőterületek meghatározó része gazdasági rendeltetésű, növekedése 2013-ban megtor- Heves
Győr-Moson-Sopron
pant, azóta csökken. 2016 elején az összes erdőterület 43%-a volt magántulajdonban. Magánerdő Hajdú-Bihar
legnagyobb arányban (72%-ban) Szabolcs-Szatmár-Beregben található, valamivel 50% felett van Tolna
a hányaduk Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben is. Komárom-Esztergom
Fejér
Az országban 2016-ban 307 védett természeti területet tartottak nyilván. A 849 ezer hektár Csongrád
védett terület 57%-a nemzeti park. A nemzeti parkok legnagyobb kiterjedésű területei (49–60 Jász-Nagykun-Szolnok
Békés
ezer hektár) Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyék részei. Budapest
A Natura 2000 hálózat az Európai Unió természetvédelmi irányelve alapján kijelölt különleges 0 50 000 100 000 150 000 200 000 250 000 hektár
madárvédelmi és természetmegőrzési területeket foglalja magába. Nagysága 1 millió 995 ezer
Gazdasági rendeltetésű Védelmi rendeltetésű Közjóléti rendeltetésű Egyéb
hektár, ennek 39%-a már meglévő védett terület.
*Forrás: NÉBIH, Erdészeti Igazgatóság.
2.91. Erdősültség és az erdők tulajdon szerinti megoszlása, 2016. január 1.* 2.93. Országos jelentőségű védett természeti területek aránya és megoszlása, 2016
Megoszlás %
4,6– 5,3
5,4– 7,1
Állami 7,2– 9,7
Közösségi 9,8–14,0
Magántulajdon 14,1–16,1
%
5,0–10,9 Megoszlás
11,0–20,8
20,9–26,3 Nemzeti park
26,4–30,2 Tájvédelmi körzet
30,3–40,5 Természetvédelmi terület
*Forrás: NÉBIH, Erdészeti Igazgatóság.
Tér-Kép, 2016 53
2.94. Natura 2000 területek
Különleges madárvédelmi területek

Különleges természetmegőrzési területek
Mindkettő

3
3. Területi egyenlőtlenségek időbeli

alakulása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
3.1. A vizsgálat módszertana.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
3.2. Mutatónkénti jellemzők. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
3 Területi egyenlőtlenségek időbeli alakulása
3.1. A vizsgálat módszertana

A társadalmi-gazdasági fejlődés során az ország különböző területei között jelentős átmenetiek azok, ahol az érték 75–90% közé esik, kevésbé fejlettek pedig azok, ahol az
különbségek alakultak ki, amit a tájegységek eltérő természeti adottságai mellett érték 75% alatt marad. A régiók által lehívható hozzájárulások forrásai, formája és a támo-
történelmi hatások is befolyásoltak. Az ország napjainkban is több szinten tagolt. gatás intenzitása is a fenti besorolástól függenek.
Közülük az egyik szint a főváros és a vidék közötti fejlettségi különbség. A főváros ma már A fejlettség meghatározása nem könnyű, hiszen egy összetett, sokdimenziós, sokmutatós
a nemzetközi városverseny szereplője, kapcsolatai meghatározó arányban a világpiachoz fogalom. A sokdimenziós jelleg azt jelenti, hogy a fejlettségnek számos oldala van.
kötődnek, korábbi szoros viszonya lazult a vidéki térségekkel, így a főváros dinamikus Fejlettségi dimenzió lehet egy térség esetében például a humán tőke nagysága, a gazdaság
fejlődése nincs automatikusan pozitív hatással a vidék folyamataira. A másik szint az teljesítménye vagy akár a természeti környezet állapota is. A sokmutatós jelleg pedig abban
ország nyugati és keleti fele közötti különbség. A dunántúli fejlődési folyamatokat mind- nyilvánul meg, hogy az egyes dimenziók általában nem írhatók le egyetlen mutatószámmal,
máig a külfölditőke-befektetések vezérlik. Ezzel szemben a korábban vezető gazdasági helyzetük többféle módon is mérhető (pl. az iskolázottsági szintet lehet mérni a felsőfokú
pozícióban lévő iparosodott észak-magyarországi térség a strukturális válságával kedve- végzettségűek vagy épp az írástudatlanok arányával is). A területi fejlettségi szint mérése
zőtlen helyzetbe került, s emiatt a mai napig az elmaradott térségek közé tartozik. két nagy irányra bontható. Az egyik, amikor egy-egy kiemelt mutatót (pl. egy lakosra jutó
A periférikus térségekben a kedvezőtlen tendenciák (saját erőforrásokra épülő, belülről GDP) használnak, lényegében figyelmen kívül hagyva az adott jelenség többdimenziós
generált fejlődésre képtelenség, elvándorlás, elöregedés, gazdasági funkciók elvesztése) jellegét. A másik irány, amikor a sokdimenziós és sokmutatós jelleget visszatükröző eljárá-
tovább erősödtek. Az említett területi különbségek csökkentése a területfejlesztés feladata. sok során különböző komplex mutatókat állítanak elő az adott fogalom mérőszámaként,
Az 1996. évi XXI. törvény (a területfejlesztésről és a területrendezésről) szerint a terület- arra törekedve, hogy az így kapott értékek a jelenség összes lényeges oldalát tartalmazzák.
fejlesztés céljai között szerepel például: Ilyen komplex mutató számítását végezték el a kedvezményezett járások lehatárolásánál1
• „az ország valamennyi térségében a területi kohézió erősítése…” (290/2014. (XI. 26.) korm. rendelet) is. E fejezetben az a célunk, hogy a számításokhoz
• „a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott tér- felhasznált, a rendelet szerint fejlettséget leíró mutatók közül néhányat kiválasztva bemu-
ségek és települések közötti – az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és tassuk a területi egyenlőtlenségeket és azok időbeli változását. A fejlettségi vizsgálathoz
az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló – jelentős különbségek mérséklése 24 mutatót használtak fel, de közülük az áttekinthetőség miatt 8-at (dimenziónként 2–2
és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása…” mutatót) választottunk ki (a kiválasztásnál szempont volt az éves idősorok előállíthatósága):
Ennek megfelelően az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) • Ezer lakosra jutó halálozás
is a hosszú távú (2030-ig) fejlesztési célkitűzések között szerepel a térségi specifikus célo- • Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet
kon belül a „területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés”. • A használt lakások átlagos ára
Ennek lényege a koncepció szerint „a leszakadó, hátrányos helyzetű térségek, külső és belső • Az egy állandó lakosra jutó személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem
perifériák fejlesztése speciális gazdaságpolitikai eszközökkel, a saját meglévő társadalmi és • Nyilvántartott álláskeresők aránya a 15–64 éves állandó népességből
gazdasági erőforrásaik kibontakoztatásával, valamint a közszolgáltatásokhoz, a tudáshoz, a • A működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma
közművelődéshez történő hozzáférés biztosításával, elérhetőségének javításával.” • Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya
De nemcsak hazánkban, hanem az Európai Unióban is kiemelt cél a térségek közötti • Ezer lakosra jutó internet-előfizetések száma
társadalmi–gazdasági különbségek mérséklése, hiszen Európában is eltérő természeti, A kiválasztott 8 mutató esetében elemezzük, hogy a vizsgált időszak kezdeti évében
társadalmi, gazdasági adottságú térségek léteznek, így a kohézió, a konvergencia kiemelten elmaradottabb térségek nagyobb mértékben fejlődtek-e, mint a fejlettebbek, vagyis hogy
fontos szerephez jut. Az unió regionális politikája a fejlettségi egyenlőtlenségek csökken- történt-e egyfajta felzárkózás. A vizsgálat területi egységei a mutatók többségénél a 197
tését szolgálja. Az Európai Unió a 2014–2020 időszakban költségvetésének mintegy (174 + 23 budapesti kerület) járás volt, azoknál a mutatóknál, amelyeknél nem állnak
harmadát, 351,8 milliárd eurót fordít a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatását célzó rendelkezésre Budapest kerületeire vonatkozó adatok, a 174 vidéki járás mellett Budapest
kohéziós politikára. A NUTS2 régiókat az egy főre jutó GDP alapján három típusba település összesen értékével számoltunk. Az elemzés időtávja a legtöbb mutató esetében a
sorolják: fejlettebbek azok, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az EU-átlag 90%-át, 2011–2016 közötti időszak.
1
További információk a KSH által készített TÉR_KÉP, 2014 című kiadványban.

3.1. A vizsgálat módszertana
3
Annak megállapítására, számszerűsítésére, hogy mekkora a területi egységek közötti
3.1. A relatív terjedelem alakulása a választott mutatók alapján*
egyenlőtlenség, különböző területi egyenlőtlenségi mutatók használhatók. E fejezetben két Ezer lakosra jutó halálozás
egyenlőtlenségi mutató segítségével mutatjuk be a kiválasztott mutatók területi különbsége-
inek alakulását. Fontos szempont volt – hétköznapi szintű érthetőség mellett – a mutatók A használt lakások átlagos ára
közötti összehasonlíthatóság biztosítása, vagyis hogy kiderüljön, mely mutatóknál nagyob-
Az egy állandó lakosra jutó
bak, és melyeknél kisebbek a területi különbségek. Így a területi polarizáltság mérőszámai
személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem
közül a relatív terjedelem, a szórás típusú mérőszámok közül a súlyozott relatív szórás muta-
A 15–64 éves állandó népességből
tót használjuk. a nyilvántartott álláskeresők aránya

Relatív terjedelem A működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma**
Képlet: Jelölések:
Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya
xmax = xi maximuma
xmin= xi minimuma Ezer lakosra jutó internet-előfizetések száma***
x = xi átlaga
Mértékegysége: dimenziótlan Értékkészlete: 0 ≤Q<∞ 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5
2011 2016
Értelmezés: Az adatsorban előforduló legnagyobb és legkisebb érték különbségét az adatsor
* Az ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet mutató esetében nem értelmezhető.
átlagához viszonyítja. ** 2010. és 2015. évi adat.
*** 2013. és 2016. évi adat.
Megjegyzés: A mutató az átlaghoz való viszonyítás segítségével különböző mértékegységű
adatsorok összehasonlítására is alkalmas. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb
a területi egyenlőtlenség mértéke. 3.2. A súlyozott relatív szórás alakulása a választott mutatók alapján*
Súlyozott relatív szórás Ezer lakosra jutó halálozás
A használt lakások átlagos ára
Képlet: Jelölések:
xi
yí= f ifajlagos mutató Az egy állandó lakosra jutó
értéke az i. területegységben személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem
y = yi súlyozott átlaga A 15–64 éves állandó népességből
Mértékegysége: % Értékkészlete: 0 ≤V<∞ a nyilvántartott álláskeresők aránya
Értelmezés: A vizsgált adatsor súlyozott átlagához viszonyítva adja meg az adatsor szóró- A működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma**
dásának (vagyis az egyes értékek súlyozott átlagtól való négyzetes eltéréseinek átlagának)
mértékét. Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya
Megjegyzés: A mutató az átlaghoz való viszonyítás segítségével különböző mértékegységű
adatsorok összehasonlítására is alkalmas. A mértékegység (%) a 100-zal való szorzásból Ezer lakosra jutó internet-előfizetések száma***
következik, e művelet azonban elhagyható, ezáltal mértékegység nélkülivé téve a mutatót.
0 10 20 30 40 50 60 70 %
Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a területi egyenlőtlenség mértéke.
2011 2016
*Az ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet mutató esetében nem értelmezhető.
** 2010. és 2015. évi adat.
*** 2013. és 2016. évi adat.
Tér-Kép, 2016 57
3.2. Mutatónkénti jellemzők 3.4. Ezer lakosra jutó halálozás, 2016

Ezer lakosra jutó halálozás
2016-ban ezer lakosra országosan 12,9 halálozás jutott, ami a 2011. évivel megegyezett, a
2015. évitől pedig 0,4 ezrelékponttal elmaradt. A halálozási ráta 2011-ben leginkább Észak-
Magyarország és az Alföld déli, valamint a Dunántúl délnyugati, határ menti járásaiban volt
a legmagasabb, az ország középső, keleti, illetve északnyugati részeiben a legalacsonyabb.
A 2011–2016 közötti időszakban a halálozások ezer lakosra vetített száma hullámzóan ala-
kult, ezért területi szinten nem rajzolódnak ki egyértelmű folyamatok, amely a területi egyen-
lőtlenségi mutatók tekintetében is megfigyelhető.
A járások közötti különbség 2011-hez képest valamelyest mérséklődött, hiszen míg a halá-
lozási ráta a 2011-ben országos átlag alatti arányszámmal rendelkező 76 járás közül mindös�-
sze 22-ben csökkent, addig a korábban kedvezőtlenebb helyzetben lévő térségek többségében
az előbbinél jelentősebb mértékű javulás következett be. Fő
Mivel az ezer lakosra jutó halálozások számának időbeli és területi jellemzőinek alakulásá- 8,7–12,0
ban nem mutatható ki egyértelmű tendencia, a legnagyobb csökkenéssel jellemezhető térsé- 12,1–13,2
13,3–14,2
gek is területileg szétszórtan helyezkednek el. Bár járási szinten jelentős változások figyelhe-
14,3–15,5
tőek meg, területi átrendeződés mégsem történt az ezer lakosra jutó halálozás számának
15,6–21,3
alakulásában.
3.3. Az ezer lakosra jutó halálozás súlyozott relatív szórása, 2011–2016 3.5. Ezer lakosra jutó halálozás (2011) és annak változása (2011–2016) járásonként
Változás 2011–2016
%
(ezrelékpont) Országos átlag
15,5
5,0
15,0 4,0
3,0
14,5
2,0
1,0
14,0
Országos átlag
0,0
13,5 -1,0
-2,0
13,0
-3,0
0 -4,0
2011 2012 2013 2014 2015 2016
-5,0
8 10 12 14 16 18 20 22 24
helyzet, 2011 (ezrelék)

3.2. mutatónkénti jellemzők
3
3.6. Ezer lakosra jutó halálozás (2011) és annak változása (2011–2016)
Változás, 2011–2016
(Ezrelékpont)
-3,7–-1,0
-0,9– 0,0
0,1– 1,0
1,1– 4,0
Helyzet, 2011
(Fő)
8,6–11,9
12,0–13,0
13,1–14,2
14,3–15,3
15,4–21,9
Tér-Kép, 2016 59
3.8. Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet, 2016

Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet
Az ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet – az oda- és az elvándorlások számának

különbsége – járási szinten lényeges eltéréseket mutat. 2011-ben a bevándorlásból eredő
népességnövekedés leginkább az ország középső, fővároshoz közeli, valamint az északnyuga-
ti térségeit jellemezte, amely ezeken a területeken fokozódott. Az elvándorlások túlnyomó-
részt az Alföldet és Észak-Magyarországot érintették. Az elvándorlások miatti népesség-
szám-csökkenés 2011-ben ezekben a térségekben volt a legnagyobb, amely 2016-ban terüle-
tileg még erőteljesebben mutatkozott meg.
A területi egyenlőtlenség mutatói közül az évközepi lakosságszámmal súlyozott szórás
értéke 2011-ben és 2012-ben egyaránt 5,5 fő volt, ami ezt követően hullámzóan alakult,
2016-ban pedig 6,6 főre emelkedett. A járások közötti különbségek tehát a vándorlás e muta- Ezrelék
tója szempontjából az elmúlt évben fokozódnak. -12,8– -6,1
A 2011-ben negatív vándorlási egyenlegű 125 járás közül 53-ban tovább csökkent a muta- -6,0– -3,5
tó értéke 2016-ra, míg a kezdeti évben pozitív vándorlási egyenleget felmutató 71 járás közül -3,4– 0,0
mindössze 25-nél növekedett az egyenleg. 0,1– 3,6
3,7–23,8
3.7. Az ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet súlyozott szórása, 2011–2016 3.9. Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet (2011) és annak változása
(2011–2016) járásonként
Fő (ezrelékpont) Országos átlag
7
40,0
6
30,0
5
20,0
4
3 10,0
2 0,0
Országos átlag
1
-10,0
0
2011 2012 2013 2014 2015 2016 -20,0
-25,0 -20,0 -15,0 -10,0 -5,0 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0
helyzet, 2011 (ezrelék)

3
3.10. Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet (2011) és annak változása (2011–2016)
Változás, 2011-2016
(Ezrelékpont)
-11,7– -3,3
-3,2– 0,0
0,1– 3,3
3,4– 39,5
Helyzet, 2011
(Ezrelék)
-23,2– -5,8
-5,7– -3,0
-2,9– 0,0
0,1– 3,3
3,4– 17,4
Tér-Kép, 2016 61
3.12. A használt lakások átlagos ára, 2016

A használt lakások átlagos ára
2016-ban országosan 146 ezer lakást értékesítettek, kétharmaddal többet, mint 2011-ben. Az
eladott lakások többsége (97%-a) használt lakás volt. Míg 2011-ben egy használt lakás átlago-
san 10,2, addig öt évvel később már 12,7 millió forintba került. A használt lakások átlagára
2011-ben a Közép-Magyarországon, valamint a Közép- és Nyugat-Dunántúlon lévő járások-
ban volt a legmagasabb, az ország keleti, illetve határhoz közeli térségeiben a legalacsonyabb.
A területi különbségeket a relatív terjedelem alapján vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a járá-
sok közötti eltérés 2011–2016 között hullámzóan alakult. Jelentős különbségek figyelhetőek
meg a másik egyenlőtlenségi mutató szerint is, a relatív szórás, folyamatosan 49,5%-ról 60,4%-
ra nőtt, így az értéke az egyik legmagasabb volt a vizsgált 8 mutató közül.
A 152 járás közül, ahol a használt lakások átlagára a kezdeti évben nem érte el az országos
átlagot, csupán 18-ban volt az országosnál is nagyobb a növekedés mértéke, szemben a 2011-
ben is magasabb átlagárral rendelkező térségekkel, ahol a járások többségében jelentősebb
Millió forint
áremelkedés történt. 2011-hez képest az előbbiek következtében nőtt a járások közötti területi
1,8– 4,1
különbség, hiszen a használt lakások legnagyobb mértékben éppen azokban a járásokban drá-
4,2– 5,7
gultak, amelyek a lakáspiaci árak szempontjából korábban is kedvezőbb helyzetben voltak. A 5,8– 8,0
legnagyobb növekedéssel jellemezhető térségek leginkább Nyugat-Dunántúl országhatárhoz 8,1–14,1
közeli részeiben, Közép-Dunántúlon és Közép-Magyarországon találhatóak. 14,2–40,0
3.11. A használt lakások átlagos árának súlyozott relatív szórása, 2011–2016 3.13. A használt lakások átlagos ára (2011) és annak változása (2011–2016)
járásonként
% (százalék , 2011=100) Országos átlag
65 200
180
60
160
55 140
120 Országos átlag

50
100
45 80
60
0
2011 2012 2013 2014 2015 2016 0
1 4 7 10 13 16 19 22 25 28
helyzet, 2011 (millió forint)

3
3.14. A használt lakások átlagos ára (2011) és annak változása (2011–2016)
(Százalék, 2011=100)
61–100
101–110
111–120
121–189
Helyzet, 2011
(Millió forint)
1,8– 3,9
4,0– 5,4
Darab Arány,7,2%
5,5–
0 – 10 0,0 – 7,1
7,3–10,7
11 – 19 7,2 – 10,0
10,8–28,0
20 – 27 10,1 – 12,5
28 – 42 12,6 – 17,9
43 – 339 18,0 – 42,9
Tér-Kép, 2016 63
Az egy állandó lakosra jutó személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem 3.16. Az egy állandó lakosra jutó személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem,
2016
2011–2016 között az egy állandó lakosra jutó személyijövedelemadó-alapot képező jövede-
lem folyamatosan emelkedett. 2016-ban ez az összeg átlagosan 1,1 millió forint volt, 302
ezerrel több, mint 5 évvel azelőtt. A növekedéshez az adófizetők magasabb jövedelme és
népességen belüli arányuk emelkedése is hozzájárult. A személyi jövedelemadó e mutatója
2011-ben Közép-Magyarországon, valamint az ország északnyugati részén található járások-
ban volt a legmagasabb, az északkeleti és a délnyugati országrész határhoz közeli térségeiben
pedig a legalacsonyabb.
Az egy állandó lakosra jutó személyijövedelemadó-alapot képező jövedelemben megmutat-
kozó területi különbségek 2011–2016 között évről évre csökkentek. A súlyozott relatív szórás
értéke – a terjedelemhez hasonlóan – folyamatosan mérséklődött. Az egyenlőtlenség mérséklő-
désében szerepet játszottak a kedvező munkaerőpiaci folyamatok, mivel ahol magasabb volt a
munkanélküliség, ott többnyire az adófizetők népességen belüli aránya is jelentősen emelkedett. Ezer forint
A kezdeti évben az országos átlag alatti egy lakosra jutó jövedelemmel rendelkező 133 járás 623– 769
közül 121 járásban az országos átlagot meghaladó volt a javulás mértéke, a 2011-ben fejlett 770– 881
térségeket mérsékeltebb növekedés jellemezte. A legnagyobb növekedés leginkább az ország- 882–1 015
határhoz közel, az Alföldön, Észak-Magyarországon, valamint Dunántúl egyes járásaiban 1 016–1 182
következett be. 1 183–1 816
3.15. Az egy állandó lakosra jutó személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem 3.17. Az egy állandó lakosra jutó személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem
súlyozott relatív szórása, 2011–2016 (2011) és annak változása (2011–2016) járásonként
% Változás 2011–2016
29 (százalék, 2011=100) Országos átlag
190
28
180
27
26 170
25 160
24 150
23 Országos átlag
140
22
130
0
2011 2012 2013 2014 2015 2016 120
300 500 700 900 1100 1300 1500
helyzet, 2011 (ezer forint)

3
3.18. Az egy állandó lakosra jutó személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem (2011) és annak változása (2011–2016)
124–137
138–145
146–153
154–186
Helyzet, 2011
(Ezer forint)
349– 505
506– 583
584– 719
720– 876
877–1451
Tér-Kép, 2016 65
3.20. Nyilvántartott álláskeresők aránya a 15–64 éves állandó népességből, 2016

Nyilvántartott álláskeresők aránya a 15–64 éves népességből
A nyilvántartott álláskeresők 15–64 éves népességhez viszonyított aránya 2011–2012 között
7,9%-ról 8,2%-ra emelkedett, ezt követően évről évre mérséklődött, 2016-ban 4,0%-ot tett ki.
2011-ben arányaiban a legkevesebb álláskeresőt Közép-Magyarország, valamint Nyugat- és
Közép-Dunántúl térségeiben, a legtöbbet a keleti országrészben és a Dél-Dunántúlon lévő
járásokban tartották nyilván.
A relatív terjedelem alapján vizsgálva a mutató értéke 2011–2016 között hullámzóan alakult,
a súlyozott relatív szórásé 2011–2013-ban folyamatosan csökkent, ezt követően növekedett,
2016-ban 60,5% volt, ami abban az évben a legmagasabb érték volt a vizsgált 8 mutató közül.
A területi különbségek e mutató szerint jelentősek, és mind a két egyenlőtlenségi mutató arra
utal, hogy a járások közötti eltérések az utóbbi években fokozódtak.
2011-ben az országos átlag feletti értékkel rendelkező 106 járásban csökkent az álláskeresők
aránya, 97-nél az országost is meghaladó mértékben. A korábban kedvezőbb helyzetben lévő %
térségekben az alacsony bázis miatt ennél mérsékeltebb visszaesés következett be. A területi 0,8– 2,3
egyenlőtlenség a súlyozott relatív szórás alapján az utóbbi években mégis fokozódott, amely azzal 2,4– 3,5
3,6– 5,0
is összefüggésbe hozható, hogy az álláskeresők aránya éppen azokban az alacsonyabb lélekszámú
5,1– 7,6
járásokban volt a legmagasabb, amelyek súlya a mutató természetéből adódóan kisebb. 7,7–13,5
3.19. A 15–64 éves állandó népességből a nyilvántartott álláskeresők arányának 3.21. Nyilvántartott álláskeresők aránya a 15–64 éves állandó népességből (2011)
súlyozott relatív szórása, 2011–2016 és annak változása (2011–2016) járásonként
(százalépont)
% Országos átlag
0
62
-2
60
Országos átlag
-4
58
56 -6
54 -8
52 -10
50 -12
0 -14
2011 2012 2013 2014 2015 2016 1,0 5,0 9,0 13,0 17,0 21,0 25,0
helyzet, 2011 (százalék)

3
3.22. Nyilvántartott álláskeresők aránya a 15–64 éves állandó népességből (2011) és annak változása (2011–2016)
(Százalékpont)
-12,6– -6,0
-5,9– -4,2
-4,1– -2,7
-2,6– -1,0
Helyzet, 2011
(Százalék)
1,8– 4,9
5,0– 7,2
7,3–10,2
10,3–13,9
14,0–24,5
Tér-Kép, 2016 67
3.24. A működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma, 2015

A működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma
Az ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma 2010–2013 között folyamatosan csökkent,
2014-től újra emelkedett. 2015-ben ezer lakosra 68 működő vállalkozás jutott, ami a 2010.
évinél 2,5%-kal kevesebb. A mutató értéke 2010-ben hazánk középső, valamint nyugati járá-
saiban volt a legmagasabb, az északkeleti országrész határ menti térségeiben pedig a legala-
csonyabb.
A működő vállalkozások lakónépességre vetített számában megfigyelhető területi különb-
ségeket a relatív terjedelem alapján vizsgálva a mutató értéke 2010-ben 3,45 volt, amely évről
évre emelkedve 2014-ben elérte a 3,90-et, 2015-re pedig 3,83-ra mérséklődött. A súlyozott
relatív szórás az előbbivel szemben az időszak első 4 évében hullámzóan alakult, 2015-ben
némileg csökkent, ekkor 42,5% volt.
A pontdiagram is jól mutatja, hogy 2010-ben az átlag alatti értékkel rendelkező 147 járás
közül 35-ben, addig a kezdeti évben vezető pozíciót betöltő térségek kisebb részében követ-
kezett be javulás, amely az előbbi csoportnál mérsékeltebbnek tekinthető. Bár az időszak Darab
elején az országostól elmaradó járások egy részében nőtt az ezer lakosra jutó működő vállal- 16– 40
kozások száma, a területi különbségekben mégsem történt jelentős változás. 41– 47
48– 57
58– 75
76 –276
3.23. A működő vállalkozások ezer lakosra jutó számának súlyozott relatív szórása, 3.25. A működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma (2010) és annak változása
2010–2015 (2010–2015) járásonként
(százalék, 2010=100)
% Országos átlag
44 130
43
120
42
110
41
100
40
Országos átlag
39 90
0
80
2010 2011 2012 2013 2014 2015 10 40 70 100 130 160 190 220 250 280
helyzet, 2010 (darab)

3
3.26. A működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma (2010) és annak változása (2010–2015)
81– 93
94– 97
98–100
101–127
Helyzet, 2010
(Darab)
18– 39
40– 49
50– 59
60– 81
82–259
Tér-Kép, 2016 69
Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 3.28. Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, 2016*
A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 2011-ben 72,1% volt, amely
folyamatos emelkedés mellett 2016-ra már 80,6%-ot tett ki. Ez az arányszám 2011-ben leginkább
a Nyugat-Dunántúl határ menti járásaiban, valamint a Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb, az
ország keleti és déli részein pedig a legalacsonyabb.
A járási szinten megmutatkozó különbségek mind a két vizsgált egyenlőtlenségi mutató alapján
évről évre csökkentek. A relatív terjedelem 2011–2016 között 1,29-ről 0,94-re, a súlyozott relatív
szórás pedig 29,7%-ról 18,6%-ra mérséklődött.
A pontdiagram alapján is szembetűnő a kiegyenlítődés folyamata, hiszen míg 2011-ben az orszá-
gos átlagtól elmaradó 119 járás közül 71 esetében a növekedés mértéke az országosnál is nagyobb
volt, és csupán 5-ben következett be csökkenés, addig a javulás mértéke a kezdetben vezető pozíci-
ót betöltőknél csekélyebb volt.
A járások közül a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba kapcsolt lakások arányának változását %
tekintve a legnagyobb növekedés elsősorban az Alföldön, valamint az ország középső területein 20,4–61,4
61,5–71,1
következett be. Bár a járások közötti különbségek csökkentek az elmúlt években, a szennyvízelve-
71,2–79,8
zetés mutatószáma alapján kirajzolódó területi mintázatban érdemi változás nem történt.
79,9–90,2
90,3–96,5
*Budapest kerületeire nincs adat, ezért Budapest értéke alapján lettek színezve.
3.27. Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások arányának súlyozott 3.29. Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (2011) és annak
relatív szórása, 2011–2016 változása (2011–2016) járásonként
% (százalékpont) Országos átlag
35 60
30 50
25 40
20 30
15 20
10 10 Országos átlag
5 0
0 -10
2011 2012 2013 2014 2015 2016 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
helyzet, 2011 (százalék)

3
3.30. Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (2011) és annak változása (2011-2016)*
(Százalékpont)
-3– 0
1– 5
6–13
14–59
Helyzet, 2011
(Százalék)
2,6–43,4
43,5–60,0
60,1–72,1
72,2–85,4
85,5–95,8
Tér-Kép, 2016 71
Ezer lakosra jutó internet-előf izetések száma3 3.32. Ezer lakosra jutó internet-előfizetések száma, 2016*
2013–2016 között az ezer lakosra jutó internet-előfizetések száma folyamatosan emelkedett.
2016-ban ezer lakosra 287 internet-előfizetés jutott, 18%-kal több, mint 3 évvel azelőtt.
A mutató értéke 2013-ban a középső, valamint a nyugati országrészben található járásokban
volt a legmagasabb, az északkeleti, határ menti térségekben a legalacsonyabb.
A járási szintű területi különbségek 2013–2016 között a relatív terjedelem és a súlyozott
relatív szórás alapján is csökkentek. Míg az előbbi mutató értéke 1,11-ről 0,90-re, addig az
utóbbié 28,1%-ról 24,4%-ra mérséklődött. A vizsgált időszakban az internet-ellátottság javu-
lásával a járások közötti területi különbségek csökkentek.
A 145 járás közül, ahol az ezer lakosra vetített internet-előfizetések száma 2013-ban elma-
radt az országos átlagtól, 117-ben az országost is meghaladó mértékű volt a növekedés.
A kezdeti évben élen járó térségekben az előbbi csoportnál csekélyebb emelkedés következett be.
Az internet-előfizetések lakosságra vetített száma leginkább az ország keleti részében lévő
járásokban bővült, de a Dunántúl egyes térségeiben is legalább 28%-os volt az emelkedés mér- Darab
téke. Ha a területi jellemzőket a vizsgált időszak kezdeti és végső évét ábrázoló térképek alap- 144–202
ján is górcső alá vesszük, szembetűnő, hogy abban jelentős változás nem figyelhető meg, hiszen 203–232
a fejlett térségek megőrizték vezető pozíciójukat. 233–261
262–297
3
Az internet-előfizetések számában megfigyelhető területi különbségek vizsgálatánál a 2013–2016 közötti időszak jelentette az elemzés időtávját, mert járási szinten
2013-tól állnak rendelkezésre erre vonatkozóan adatok. 298–401
3.31. Ezer lakosra jutó internet-előfizetések számának súlyozott relatív szórása, 3.33. Ezer lakosra jutó internet-előfizetések száma (2013) és annak változása
2013–2016 (2013–2016)
% (százalék, 2013=100)
29 180
Országos átlag
170
28
160
27 150
140
26
130
25 Országos átlag
120
24 110
100
23
90
0 80
80 100 120 140 160 180 200 220 240 260 280 300 320 340 360 380
2013 2014 2015 2016
helyzet, 2013 (darab)

3
3.34. Ezer lakosra jutó internet-előfizetések száma (2013) és annak változása (2013–2016)*
90–100
101–121
122–127
128–175
Helyzet, 2013
(Darab)
87–159
160–185
186–222
223–259
260–357
Tér-Kép, 2016 73
4
4. Kiemelt téma: A kis- és középvállalko-

zások területi jellemzői. . . . . . . . . . . . . . . . 75
4.1. A kkv-k általános jellemzői. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76
4.2. A kkv-k gazdasági szerepe. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79

4 A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TERÜLETI JELLEMZŐI
4.1. A kkv-k általános jellemzői1 4.1. A kkv-k aránya a működő vállalkozásokon belül, 2015
A vállalkozások száma alapján A foglalkoztatottak száma alapján

Kis- és középvállalkozásnak (kkv) minősül az a vállalkozás, amelyeknek a foglal-
koztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, valamint éves nettó árbevétele legfeljebb
50 millió eurónak, vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő
forintösszeg, amennyiben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni
részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen nem éri el a
25%-ot, illetve a vállalkozás kapcsolati viszonyain alapuló konszolidált létszám-, árbevétel- és
mérlegfőösszeg-adatok nem haladják meg a fenti értékeket.2 A kkv-k körének és a gazdaság- 99,2% 67,1%
ban betöltött szerepének meghatározása a hazai statisztikai gyakorlatban korábban – a nem-
zetközi statisztikai gyakorlathoz hasonlóan – csupán a létszám-kategória figyelembevételével
történt. A Központi Statisztikai Hivatal 2016-ban megvalósított módszertani fejlesztésének
köszönhetően 2013-tól már a jogszabály szerinti kkv-definícióhoz lehető legközelebbi lehatá-
rolás áll rendelkezésre, amelynek eredményeként „A kis- és középvállalkozások jellemzői –
adat-előállítás új módszertannal”3 című, 2016 novemberében megjelent kiadványában bemu-
A nettó árbevétel alapján Az export árbevétel alapján
tatta a kkv-k főbb jellemzőit. Jelen kiadványban a 2015. évi végleges adatok alapján ismertet-
jük a kkv-szektor főbb területi sajátosságait.
A kkv-k számuk alapján meghatározó súlyarányúak a működő vállalkozások között4, de
gazdasági szerepvállalásuk is jelentős a magyar gazdaságban. Rugalmas alkalmazkodóképes-
ségük, az innovációban betöltött aktivitásuk, a helyi gazdaság szereplői között kiépíthető
kapcsolati hálójuk nagyban hozzájárulhat az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési
Koncepció 2030-ig szóló átfogó fejlesztési céljai között szereplő „Térségi potenciálra alapo- 42,8% 17,5%
zott fenntartható térszerkezet” kialakításához, megerősítéséhez és megőrzéséhez.
Az új módszertan szerinti lehatárolás alapján a kkv-k aránya a működő vállalkozásokon
belül országosan a 2013–2015. években meghaladta a 99%-ot. Ennél alacsonyabb, de számot-
tevő (kétharmad körüli) volt a részesedésük a vállalkozások által foglalkoztatottak számából,
míg nettó árbevételük, bruttó termelési és hozzáadott értékük, valamint beruházási teljesít-
ményük alapján 30–50% közötti hányadot képviseltek. Az exportorientáltságuk viszonylag A bruttó hozzáadott érték alapján A beruházások teljesítményértéke alapján
alacsony, 2015-ben a működő vállalkozások exportárbevételének nem egészen 18%-a kötő-
dött a kis- és középvállalkozásokhoz, amiben szerepe van egyrészt annak, hogy elsősorban
hazai piaci igényeket elégítenek ki (viszont gyakran beszállítói jelentős exportteljesítményű,
kkv-körbe nem tartozó nagyvállalkozásoknak), másrészt a szervezeti struktúrájukban
viszonylag alacsony az erősen exportorientált feldolgozóipar súlya.
1
Az elemzés, valamint az ábrák és a térképek a vállalkozások székhely szerinti adatai alapján készültek. A beruházásadatok az új beruházási teljesítményeket tartal- 43,2% 33,5%
mazó úgynevezett nemzetgazdasági beruházások adatai.
2
Meghatározza a 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról.
3
A lehatárolás részletes módszertanát a kiadvány (2–4. oldala) tartalmazza. Elérhetősége: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kkv15.pdf
A kis- és középvállalkozások (kkv-k) elnevezése a kkv-törvény szerinti, az alkalmazott kkv-kategóriák szerint magában foglalja a mikro-, kis- és középvállalkozásokat
egyaránt, amelyek körének meghatározását a nevezett kiadvány ugyancsak tartalmazza.
4
Működő vállalkozásnak az SBS-rendelet (2009/250/EK-rendelet) alapján azokat a vállalkozásokat tekintjük, amelyeknek a tárgyidőszak során volt árbevétele és/vagy
foglalkoztatotti létszáma. A megfigyelés az A-J, L-N, P, Q, R, S nemzetgazdasági ágakra terjed ki, vagyis az adatok nem tartalmazzák a K Pénzügyi és az O Közigazgatás
gazdasági ágba tartozó vállalkozások adatait.

4.1. A Kkv-k általános jellemzői
4
A kkv-k száma 2015-ben országosan meghaladta a 669 ezret, székhelyük alapján legnagyobb
4.3. A kkv-k ezer lakosra jutó száma és gazdálkodási forma szerinti megoszlása, 2015
arányban – akárcsak a nagyvállalkozások – a fővárosba és Pest megyébe tartoztak. Összes
vállalkozáson belüli arányuk Budapesten és a megyékben is magas, 98,8–99,5% közötti volt. Megoszlás
A kkv-körön belül a legkisebbek vannak túlsúlyban, országosan 2015-ben a mikro-, a kis- és a
középvállalkozások aránya 94,4, 4,8 és 0,8%-os volt. A mikrovállalkozások a fővárosban kép-
Társas vállalkozás
viselték az alacsonyabb (93%), Nógrádban a magasabb (96%) hányadot. Ezzel párhuzamosan
Egyéni vállalkozó
a kis- és a középvállalkozások egyaránt a fővárosban fordultak elő a nagyobb (5,8, illetve
1,0%), Nógrádban pedig a kisebb (3,2, valamint 0,4%) arányban.
A kkv-k közel négyötöde főtevékenysége alapján valamilyen szolgáltató tevékenységet vég-
zett. A szolgáltató ágakban tevékenykedő vállalkozások minden megyében meghatározó
többségben voltak, legmagasabb arányt a fővárosban képviseltek (88%). Országosan a főtevé-
kenység alapján a mezőgazdaságba a kkv-k 4,0, az iparba 7,6, az építőiparba 9,0%-a tartozott.
Az egyes megyék vállalkozási struktúrájában a mezőgazdaság Szabolcs-Szatmár-Bereg,
Békés és Somogy, az ipar Komárom-Esztergom és Tolna, az építőipar Vas, Veszprém és
Darab
Komárom-Esztergom megyében volt a legjelentősebb.
42,4– 49,1
A kkv-k – ezer lakosra jutó számuk alapján – a fővárosban és Pest megyében, a nyugati ország-
49,2– 56,5
részben Győr-Moson-Sopron és Zala megyében rendelkeztek székhellyel a legsűrűbben, a 56,6– 61,1
legritkábban pedig néhány észak-magyarországi és alföldi megyében. 61,2– 65,1
65,2–108,7
4.2. A kkv-k száma kategóriák szerint, 2015 4.4. A kkv-k megoszlása a nemzetgazdasági ágak főbb csoportjai szerint, 2015
Budapest Budapest
Pest Pest
Hajdú-Bihar Csongrád
Bács-Kiskun Baranya
Győr-Moson-Sopron Borsod-Abaúj-Zemplén
Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar
Szabolcs-Szatmár-Bereg Győr-Moson-Sopron
Csongrád Heves
Fejér Fejér
Baranya Nógrád
Veszprém
Veszprém
Zala
Somogy
Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom
Somogy Zala
Jász-Nagykun-Szolnok Békés
Békés Bács-Kiskun
Heves Vas
Vas Szabolcs-Szatmár-Bereg
Tolna Tolna
Nógrád Magyarország
0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 %
ezer vállalkozás
Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatás
Tér-Kép, 2016 77
4.5. A mezőgazdaságba tartozó kkv-k ezer lakosra jutó száma és gazdálkodási forma 4.7. Az építőiparba tartozó kkv-k ezer lakosra jutó száma és gazdálkodási forma
szerinti megoszlása, 2015 szerinti megoszlása, 2015
Megoszlás Megoszlás
Darab
Darab
4,0 –4,6
0,5–2,3
4,7–5,8
2,4–2,9
5,9–6,3
3,0 –3,4
6,4 –7,5
3,5–4,0
7,6– 8,2
4,1–5,6
4.6. Az iparba tartozó kkv-k ezer lakosra jutó száma és gazdálkodási forma szerinti 4.8. A szolgáltató ágakba tartozó kkv-k ezer lakosra jutó száma és gazdálkodási forma
megoszlása, 2015 szerinti megoszlása, 2015
Megoszlás Megoszlás
Társas vállalkozás Társas vállalkozás

Egyéni vállalkozó Egyéni vállalkozó
Darab Darab
3,6 –3,9 31,9–35,8
4,0–4,7 35,9–42,2
4,8–5,2 42,3–45,3
5,3–5,8 45,4–49,2
5,9–6,3 49,3–95,6

4.2. A Kkv-k gazdasági szerepe
4
4.2. A kkv-k gazdasági szerepe 4.10. A kkv-k által foglalkoztatottak aránya a működő vállalkozások foglalkoztatotti
A kkv-k foglalkoztatásban betöltött szerepe is számottevő, bár részesedésük a létszámán belül, 2015
vállalkozói körön belül e téren alacsonyabb, mint a számuk alapján. Mivel nagy Baranya
számban vannak jelen az ország minden térségében, stabil gazdasági környezet- Békés
ben viszonylag egyenletes, kiszámítható igényt támasztanak a munkaerőpiacon. Hajdú-Bihar
A kkv-k 2015-ben közel 1 millió 957 ezer munkavállalót foglalkoztattak, a működő Bács-Kiskun
vállalkozások által foglalkoztatottak kétharmadát. E vállalkozói kör az ország azon térsé- Csongrád
geiben tölt be nagyobb szerepet, ahol viszonylag kevés nagyvállalkozás települt meg. Míg Tolna
Zala
Baranyában a működő vállalkozások által foglalkoztatottak 83%-ának a kkv-k biztosítot- Nógrád
tak munkalehetőséget, addig ez az arány Fejér megyében 53%, a fővárosban és néhány Heves
Pest
észak-nyugati megyében hattized körül alakult. A 2,9 fős – egy kkv-ra jutó – átlagos fog- Somogy
lalkoztatotti létszám 2,4 és 3,2 fő közötti szélsőértékű – Nógrád, illetve Jász-Nagykun- Veszprém
Szolnok – megyei átlagok mellett alakult ki, országos feletti átlagos létszámmal a főváros Borsod-Abaúj-Zemplén
Jász-Nagykun-Szolnok Országos átlag
mellett főként az alföldi és észak-dunántúli megyék vállalkozásai működtek. Győr-Moson-Sopron
A kkv-k által foglalkoztatottak kétharmada szolgáltató vállalkozásokhoz kötődött, a Komárom-Esztergom
legnagyobb hányadot (81%-ot) a fővárosban, a legalacsonyabbat (55%-ot) Békés, Tolna és Vas
Budapest
Jász-Nagykun-Szolnok megyében képviselt ez a szektor. A mezőgazdaság a Békés és a Fejér
Jász-Nagykun-Szolnok, az ipar a Jász-Nagykun-Szolnok, a Nógrád és a Heves, az épí- 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 %
tőipar a Tolna megyei székhelyű kkv-k foglalkoztatási szerkezetében volt a legjelentősebb.
4.9. A kkv-k által foglalkoztatottak száma kategóriák szerint, 2015 4.11. A kkv-k által foglalkoztatottak egy kkv-ra jutó átlagos létszáma, 2015
Budapest
Pest
Bács-Kiskun
Hajdú-Bihar
Győr-Moson-Sopron
Csongrád
Fejér
Baranya
Veszprém
Komárom-Esztergom
Békés
Zala
Heves Fő
Somogy 2,4–2,7
Vas 2,8
Tolna 2,9
Nógrád
3,0
0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 550 600 ezer fő 3,1–3,2
Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás
Tér-Kép, 2016 79
A Magyarországon működő vállalkozások 2015-ben 18,4 ezer milliárd forint bruttó hozzá-
4.13. A kkv-k bruttó hozzáadott értékének egy kkv-ra jutó összege és kategóriák
adott értéket állítottak elő, amelynek 43%-a, közel 8 ezer milliárd forint kötődött a kkv-khoz. szerinti megoszlása, 2015
Az egyes megyékben 32–71% közötti volt a kkv-k súlya a hozzáadott érték létrehozásában. Megoszlás
Az alacsonyabb hányadot a fővároson kívül főként a gazdaságilag fejlettebb, nagyvállalkozá-
sok által inkább preferált megyékben képviselték. Mikrovállalkozás
A vállalkozások hozzáadott értéke a mezőgazdaságban és az építőiparban mintegy négyö- Kisvállalkozás
töd részben a kkv-k tevékenységéhez köthető, az iparban viszont ez az arány 23, a szolgálta- Középvállalkozás
tások területén 55%-ot (de a nagyobb súlyú ágak közül a kereskedelem, a szakmai, tudomá-
nyos tevékenység és az ingatlanügyletek területén magasabb hányadot) tett ki. A mezőgazda-
ság hozzáadott értékéből az országos átlagot jelentősen meghaladó volt a kkv-k részesedése
néhány alföldi, továbbá Fejér és Tolna megyében, valamint a fővárosban (ahol az agrárium
súlya rendkívül alacsony). A térség ipari teljesítményéhez leginkább a Nógrád, a Zala, a Békés
és a Baranya megyei székhelyű kkv-k járultak hozzá, az építőipari hozzáadott értéket pedig
Közép- és Dél-Dunántúl, valamint Észak-Magyarország térségében, továbbá néhány alföldi
megyében közel teljes egészében (legalább 98%-ban) a kkv-k adták. A megyék bő felében a Ezer forint
szolgáltató szektor teljesítményéből is négyötöd feletti volt e vállalkozói kör részesedése. 7 159– 9 063
Az egy kkv-ra jutó átlagos hozzáadott érték a fővárosban és az iparilag fejlett térségekben 9 064– 9 743
magasabb volt, a legalacsonyabb fajlagos érték a Nógrád, a Somogy és a Baranya megyei 9 744–10 732
10 733–11 861
kkv-khoz tartozott.
11 862–14 764
4.12. A kkv-k bruttó hozzáadott értékének aránya a működő vállalkozások hozzáadott 4.14. A kkv-k bruttó hozzáadott értékének egy lakosra jutó összege és a
értékén belül, 2015 nemzetgazdasági ágak főbb csoportjai szerinti megoszlása, 2015
Megoszlás
Békés
Nógrád
Baranya Mezõgazdaság
Szabolcs-Szatmár-Bereg Ipar
Zala
Csongrád Építõipar
Hajdú-Bihar Szolgáltatás
Bács-Kiskun
Pest
Heves
Veszprém
Tolna
Somogy
Vas Országos átlag
Komárom-Esztergom Ezer forint
Borsod-Abaúj-Zemplén 304– 470
Budapest 471– 570
Fejér
571– 635
Győr-Moson-Sopron
636– 725
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 %
726–1605

4
4.15. A mezőgazdaságba tartozó kkv-k bruttó hozzáadott értékének egy kkv-ra jutó 4.17. Az építőiparba tartozó kkv-k bruttó hozzáadott értékének egy kkv-ra jutó
összege, 2015 összege, 2015
Ezer forint Ezer forint

4 537– 6 878 6 307– 9 697
6 879–10 299 9 698–11 633
10 300–12 991 11 634–11 880
12 992–16 245 11 881–14 654
16 246–24 475 14 655–16 456
4.16. Az iparba tartozó kkv-k bruttó hozzáadott értékének egy kkv-ra jutó összege, 4.18. A szolgáltató ágakba tartozó kkv-k bruttó hozzáadott értékének egy kkv-ra jutó
2015 összege, 2015

28 175–29 455 4 960– 6 368
29 456–31 874 6 369– 6 810
31 875–34 609 6 811– 6 953
34 610–40 858 6 954– 8 703
40 859–45 997 8 704–13 560
Tér-Kép, 2016 81
A kis- és középvállalkozások exportorientáltsága viszonylag alacsony, 2015-ben a vállalkozások 4.20. A kkv-k beruházási teljesítményértékének egy kkv-ra jutó összege és kategóriák
exportjának nem egészen 18%-át teljesítették. Míg a Tolna megyei székhelyű vállalkozások szerinti megoszlása, 2015
exportárbevételének 63%-a kötődött a kkv-khoz, addig ez az arány Fejér, Győr-Moson-Sopron Megoszlás
és Jász-Nagykun-Szolnok megyében nem érte el az egytizedet. Az egy kkv-ra jutó exportárbe-
vétel mégis Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron megyében, illetve Budapesten volt a Mikrovállalkozás
legmagasabb, Baranyában és Somogyban pedig a legalacsonyabb. Kisvállalkozás
A kkv-k által 2015-ben megvalósított – 1374 milliárd forintot kitevő – beruházási teljesít- Középvállalkozás
ményérték a működő összes vállalkozás beruházásainak 33%-át adta, ami az egyes megyékben
és a fővárosban 23–66% közötti részesedést jelent.
A vállalkozások építőipari és mezőgazdasági beruházási teljesítményében meghatározó a
kkv-k szerepe, a 2015-ben megvalósított fejlesztéseket 91, illetve 83%-ban a kis- és középvál-
lalkozások finanszírozták. Szinte kizárólag kkv-khoz kötődött az építőipari beruházások telje-
sítménye a Nógrád, a Hajdú-Bihar, a Békés és a Baranya megyei székhelyű vállalkozások
körében, de a mezőgazdasági beruházások több mint kilenctizedét is a kkv-k teljesítették a Ezer forint
fővárosi, a Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyei székhelyű 1 354–1 697
vállalkozások esetében. Az ipar és a szolgáltató ágak invesztícióinak lényegesen alacsonyabb 1 698–1 889
hányada (előbbi 22, utóbbi 35%-a) kötődött a kkv-khoz, az ipar területén Vas és Baranya megye 1 890–1 976
(8,5, illetve 46%-os), a szolgáltató ágakban Budapest és Nógrád megye (20, illetve 97%-os) 1 977–2 493
részesedése jelentette a szélsőértékeket. 2 494–2 777
4.19. A kkv-k beruházási teljesítményértékének aránya a működő vállalkozások 4.21. A kkv-k beruházási teljesítményértékének egy lakosra jutó összege, 2015
beruházásain belül, 2015
Békés
Zala
Tolna
Baranya
Bács-Kiskun
Hajdú-Bihar
Nógrád
Csongrád
Somogy
Pest
Veszprém
Ezer forint
Fejér
Heves 57– 92
Vas 93–103
Komárom-Esztergom Országos átlag
104–124
Győr-Moson-Sopron
Budapest 125–156
157–231
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 %

4
4.22. A mezőgazdaságba tartozó kkv-k beruházási teljesítményértékének egy kkv-ra 4.24. Az építőiparba tartozó kkv-k beruházási teljesítményértékének egy kkv-ra jutó
jutó összege, 2015 összege, 2015

3 825– 4 620 416– 780
4 621– 6 094 781– 892
6 095– 8 551 893–1 155
8 552–10 170 1 156–2 186
10 171–12 569 2 187–6 051
4.23. Az iparba tartozó kkv-k beruházási teljesítményértékének egy kkv-ra jutó 4.25. A szolgáltató ágakba tartozó kkv-k beruházási teljesítményértékének
összege, 2015 egy kkv-ra jutó összege, 2015

4 101– 5 481 501– 773
5 482– 6 973 774–1 038
6 974– 8 161 1 039–1 187
8 162– 8 571 1 188–1 496
8 572–11 106 1 497–1 647
Tér-Kép, 2016 83
5
5. Kiemelt térség: Az ipari válság-

területek jellemzői. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
5.1. Az ipari válságterületek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
5.2. Településszerkezet, népesség, népmozgalom . . . . . . . . 88
5.3. Iskolai végzettség, gazdasági aktivitás . . . . . . . . . . . . . . 90
5.4. Foglalkoztatottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91
5.5. Munkanélküliség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
5.6. Lakáshelyzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93
5.7. Jövedelmi viszonyok, önkormányzati segélyezés . . . . . 94
5.8. Energiafelhasználás, hulladékgazdálkodás,
szennyvízkezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95
5.9. Működő vállalkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96

5 kiemelt térség: Az ipari válságterületek JELLEMZŐI
5.1. Az ipari válságterületek

A rendkívül egyoldalú iparszerkezet miatt az 1990-es évek elején az ország egyes Az ipari válságterületek járásai az ország más-más térségében találhatók, földrajzi elhe-
térségeiben súlyos strukturális válság alakult ki. A gazdaságtalan, magas költséggel lyezkedésük szerint eltérő adottságokkal rendelkeznek. Ebből adódóan az 1990-es évek
kitermelő bányászatban, az erre épülő kohászatban, alapanyaggyártásban dolgozó eleje óta igen eltérő utat jártak be, a válságterületekre általában jellemző tendenciák
szervezetek már korábban is nehézségekkel küzdöttek, az új kihívásoknak, a piac követel- mögött jelentős különbségek alakultak ki. A közúti elérhetőséget tekintve autópályán a
ményeinek viszont egyáltalán nem tudtak megfelelni. A nagy ipari cégek vagy csődbe Miskolci és a Tatabányai járás közelíthető meg, a Kazincbarcikai és az Oroszlányi járás
mentek vagy átalakultak, de a dolgozók száma mindenképpen jelentősen csökkent. Ennek pedig ezekkel szomszédos, tehát viszonylag könnyen elérhető a sztráda. A Pécstől északra
következtében az iparban foglalkoztatottak magas aránya visszaesett, a munkanélküliség fekvő Komlói járás is az utóbbiakkal hasonló feltételekkel bír, az Ajkait és a Várpalotait
pedig átlagon felüli méreteket öltött. A bányászat, az ipari termelés okozta környezeti pedig a 8-as főút köti össze a külvilággal. Legnehezebb helyzetben a csak másodrendű
károk helyreállítása, a már nem használt üzem- és gyárépületek kezelése, újrahasznosítása útról megközelíthető Ózdi járás van, ráadásul a Salgótarjánival együtt az ország peremvi-
pedig mindenütt sürgető feladattá vált. Alapvetően így jellemezhető annak a négy dékén helyezkedik el.
észak-magyarországi (Kazincbarcikai, Miskolci, Ózdi, Salgótarjáni) és szintén négy A hazai ipari potenciál főként a külföldi befektetők által kedvelt területeken; Győr-
közép-dunántúli (Ajkai, Oroszlányi, Tatabányai, Várpalotai), valamint egy dél-dunántúli Moson-Sopron megyétől DK-i irányban nagyjából a Kecskeméti járásig bezárólag össz-
(Komlói) járásnak a helyzete, amelyeket az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési pontosul, ezen kívül csak néhány nagyvárosban alakult ki jelentősebb ipari centrum. Az
Koncepció ipari válságterületekként nevesít, s fejlesztésükre, a korszerű ipar megteremté- Oroszlányi és a Tatabányai járás része ennek az új ipari övezetnek, az Ajkai és a Várpalotai
sére, a területi különbségek csökkentésére kiemelt figyelmet szentel. pedig közel esik hozzá. A Kazincbarcikai és a Komlói járás a miskolci, illetve a pécsi ipari
Az ipari válságterületek létrejötte egy hosszabb történelmi folyamat eredménye, a nehéz- centrum közelében található. Az Ózdi és a Salgótarjáni járás azonban mind az új ipari
ipar túlsúlyba kerülése még az 1950-es, 1960-as évek gazdaságpolitikájára vezethető tengelytől, mind pedig a vidéki ipari centrumoktól távol esik.
vissza. Ebben az időszakban a „vas és acél országává” válás keretében az energia- és nyers- A térbeli elhelyezkedés az ipar szerkezetátalakításának sikerességét alapvetően befolyá-
anyagigény kielégítését a hazai ásványvagyonra alapozva, elsősorban a szénbányászat solta, így a mai teljesítményeket is meghatározza. Az eltérések igen jelentősek, a két
erőltetett növelésével oldották meg. Az iparban a beruházásra fordított összegek legna- szélsőértéket képviselő Oroszlányi és Komlói járás (székhely szerinti adatokból számított)
gyobb részét – 1950–1954 között 92, de 1960–1964 között is 82%-át – a nehézipar 2016. évi egy lakosra jutó ipari termelési értéke között 14-szeres a különbség. A legmaga-
kiépítésére használták fel. A fejlesztések során az új ipari központok főként a nyersanyag- sabb értékkel rendelkező három járás közül az oroszlányi és a tatabányai az előzőekben
lelőhelyek körzetében az egykori ÉK–DNY-i (Észak-Magyarországon és a Közép- felvázolt új ipari övezetnek is része, a Kazincbarcikai járásban pedig az egykori Borsodi
Dunántúlon áthúzódó) ipari tengely mentén alakultak ki. Jellemzően néhány nagyvállalat Vegyi Kombinát révén már korábban megteremtett jelentős vegyipar hagyományai élnek
biztosította a munkalehetőséget, így amikor a bányák bezárása mellett az 1990-es évek tovább. Az egy lakosra jutó ipari termelési érték alapján a rangsort a Komlói mellett a
elején a nagy gyárakat (többek között a miskolci Lenin Kohászati Művek, az Ózdi Salgótarjáni és az Ózdi járás zárja.
Kohászati Művek, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, az Ajkai Timföldgyár, az Inotai Nagyrészt az ipar szerkezetátalakításának sikerességétől függően a munkaerőpiaci vál-
Hőerőmű) is felszámolták vagy privatizálták, rengeteg ember maradt rövid időn belül ságot is rendkívül eltérő mértékben sikerült enyhíteni. Az új ipari tengelyen az autópálya
munka nélkül, és ezzel súlyos problémák alakultak ki az adott térségekben. mellett található Tatabányai járásban a legnagyobb a vállalkozássűrűség, s egyben itt okoz
Az egyoldalú és korszerűtlen iparszerkezet miatt kialakult munkaerőpiaci, foglalkozta- legkisebb gondot az elhelyezkedés, az álláskeresők aránya az ipari válságtérségek között itt
tási nehézségeket a mai napig nem sikerült teljesen felszámolni, az országos átlaghoz a legalacsonyabb. A másik végletet ebben a vonatkozásban is az északi peremvidéken
képest kevesebb a munkahely és több a munkanélküli. A kilenc járásban az ország műkö- elhelyezkedő Ózdi és a Salgótarjáni járások képviselik, de különösen az ózdi térség, ahol
dő vállalkozásainak 4,9%-a található, ugyanakkor a munkaképes korú népesség 6,4, a legalacsonyabb a vállalkozássűrűség, a nyilvántartott munkát keresők aránya pedig az ipari
nyilvántartott álláskeresőknek pedig 9,4%-a él itt. Az ipari termelés viszont újra megha- válságterületek egyik legmagasabb értéke.
tározó tényező, 2016-ban a székhely szerinti adatok alapján az ország ipari kibocsátásának Az ipar válsága, az ebből adódó munkaerőpiaci problémák és a járásonként rendkívül
7,7%-át a válságterületek adták. eltérő megoldási lehetőségük a társadalmi folyamatokra is hatással voltak.

5.1. Az ipari válságterületek
5
5.1. Az ipari válságterületek elhelyezkedése
Kazincbarcikai
Ózdi
Salgótarjáni Miskolci
Tatabányai
Oroszlányi
Várpalotai
Ajkai
Komlói
Tér-Kép, 2016 87
5.2. Településszerkezet, népesség, népmozgalom 5.3. A települések aránya népességnagyság-kategóriánként, 2017. január 1.
2017. január 1-jén az ipari válságterületeken 629 ezer fő élt, az ország népességének
Komlói járás
6,4%-a. A legnépesebb a megyeszékhely központú Miskolci és Tatabányai járás volt.
A legkevesebben az Oroszlányi járásban éltek. Kazincbarcikai járás
Az ipari válságterületeken 162 település található. Az országos átlaghoz képest lényegesen Miskolci járás
magasabb az 1000 és 4999 fő közötti és jelentősen kisebb az 500 fő alatti települések aránya.
Ózdi járás
A válságterületek népességnagyság-kategóriánkénti összetétele nagyon változatos. Az 1000 és
4999 fő közötti kategóriába tartozott a Tatabányai 80, a Miskolci járás településeinek pedig Oroszlányi járás
69%-a. A Komlói járás településeinek 55%-a 500 főnél kisebb lélekszámú volt. Tatabányai járás
Az ipari válságterületeken a népesség 15%-a gyermek-, 67%-a aktív korú, 19%-a időskorú, ez
a kormegoszlás gyakorlatilag azonos az országossal. A válságterület járásai közül a gyermekko- Salgótarjáni járás
rúak aránya az Ózdi járásban a legmagasabb (17%), a Komlói járásban pedig a legalacsonyabb Ajkai járás
(12%) volt, emellett itt a legjelentősebb az időskorúak hányada is. A válságterületek átlagában
Várpalotai járás
100 gyermekkorúra 128 időskorú jutott. Az öregedési index a Komlói járásban (179) volt a
legmagasabb, de a Salgótarjáni és az Ajkai járásban is meghaladta az átlagot. A másik szélsőér- Ipari válságterületek
ték az Ózdi járás, ahol ez a mutató 103 volt 2017 elején. Az ipari válságterületek átlagában 100
aktív korúra 50 eltartott jutott. Az eltartási ráta az Ózdi, a Salgótarjáni és a Komlói járásban Ország
nagyobb, az Oroszlányi, a Kazincbarcikai, a Tatabányai és a Várpalotai járásban kisebb volt az 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100%
átlagnál. –499 500–999 1000–4999 5000–9999 10000–49000 50000–
5.2. A népesség száma 2017. január 1-jén 5.4. A népesség korcsoportonkénti megoszlása, 2017. január 1.
Korév
Miskolci járás 90–
85–89
Tatabányai járás 80–84
75–79
Kazincbarcikai járás 70–74
65–69
60–64
Salgótarjáni járás
55–59
50–54
Ózdi járás 45–49
40–44
Ajkai járás 35–39
30–34
Várpalotai járás 25–29
20–24
Komlói járás 15–19
10–14
Oroszlányi járás 5–9
0–4
0 50 100 150 200 250 ezer fő % 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 %
Ipari válságterületek Ország

5.2. Településszerkezet, népesség, népmozgalom
5
5.6. Ezer lakosra jutó élveszületés és halálozás, 2001–2016
2017. január 1-jén az ország népessége 3,9%-kal kevesebb volt a 2001. évinél. Az ipari vál- ‰
18
ságterületeken ennél lényegesen nagyobb, összességében 13% volt a csökkenés, ami minden
16
járásban nagyobb volt az országosnál. A legjelentősebb mértékben, 16%-ot meghaladóan a
Komlói, a Kazincbarcikai és az Ózdi járásban fogyott a lélekszám. 14 Ország, halálozás
2001 óta a válságterületek népessége 92 ezer fővel csökkent, ebben a természetes fogyás és 12
a belföldi elvándorlás közel azonos mértékben játszott közre. A természetes fogyás népességre 10
Ország, élveszületés
vetített 2001–2016. évi aránya az ipari válságterületeken 4,1% volt, 0,5 százalékponttal
8
nagyobb, mint országosan. Az eltérés oka az átlagosnál nagyobb halandóság, az élveszületések
népességhez viszonyított száma az átlaghoz hasonló. Mindössze az Ajkai és az Oroszlányi 6
járásban volt alacsonyabb a halandóság, mint országos átlagban. Kiemelkedő az Ózdi járás, 4
ahol mind az élveszületések, mind a halálozások ezer lakosra vetített száma a legmagasabb volt. 2
2001–2016 között a belföldi vándorlásból 47 ezer fős népességcsökkenés keletkezett az ipari
0
válságterületeken. A Tatabányai járás kivételével, mindenhol több volt az elvándorlók száma,
Ózdi járás
Tatabányai járás
Kazincbarcikai járás
Várpalotai járás
Miskolci járás
Oroszlányi járás
Ajkai járás
Komlói járás
Ipari válságterületek
mint az odavándorlóké. A vizsgált területeken ezer lakosra nézve vándorlásból eredően 4,4 fő
volt a fogyás. Az átlagnál alacsonyabb volt az elvándorlás mértéke az Ajkai, a Várpalotai, az
Oroszlányi és a Miskolci járásban. Feltehetően az alacsony foglalkoztatottsággal összefüggésben
az Ózdi járásban ez a mutató azonban több mint 10 ezreléket tett ki.
Élveszületés Halálozás
5.5. A népesség száma 2017. január 1-jén a 2001. január 1-jei százalékában 5.7. Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet, 2001–2016
Ipari válságterületek Ország Ipari válságterületek
Tatabányai járás
Komlói járás
Kazincbarcikai járás Várpalotai járás
Ózdi járás Ajkai járás
Salgótarjáni járás Miskolci járás
Miskolci járás Oroszlányi járás
Ajkai járás Komlói járás
Oroszlányi járás Salgótarjáni járás
Várpalotai járás Kazincbarcikai járás
Tatabányai járás Ózdi járás
0 73 76 79 82 85 88 91 94 97 % -12 -10 -8 -6 -4 -2 0 2‰
Tér-Kép, 2016 89
5.3. Iskolai végzettség, gazdasági aktivitás 5.9. A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása, 2016. évi Mikrocenzus
A 2016. évi mikrocenzus adatai szerint az ipari válságterületeken a 7 éves és idősebb
%
népességben magasabb a legfeljebb általános iskola 8 évfolyamával, szakmunkás, 100
szakiskolai végzettséggel, valamint az érettségivel rendelkezők aránya és alacsonyabb 90
a diplomásoké, mint országos átlagban. Az Ózdi járásban élők a legkevésbé képzettek, 48%-uk 80
legfeljebb az általános iskola 8 évfolyamával rendelkezett. A főiskolai, egyetemi végzettségűek 70
aránya – az országos átlagot (19%) is meghaladva – a Miskolci járásban (20%) volt a legmaga- 60
sabb, főként az egyetemet működtető Miskolc megyeszékhely szerepéből adódóan. 50
Az ipari válságterületeken 2016-ban a foglalkoztatottak aránya 44, a munkanélkülieké 3,1, az 40
ellátásban részesülő inaktívaké 29, az eltartottaké 24% volt. A foglalkoztatottakat tekintve mind 30
a négy közép-dunántúli járásban kedvezőbb a helyzet, mint országosan. A munkanélküliek 20
10
aránya nagyrészt az Észak-Magyarországon lévő járásokban volt a legmagasabb. A korösszeté-
0
tellel összefüggésben az ellátott inaktívak aránya a Komlói járásban volt a legjelentősebb, és az
Tatabányai járás
Oroszlányi járás
Ajkai járás
Várpalotai járás
Miskolci járás
Komlói járás
Ózdi járás
Ország
eltartottaké ugyanitt volt az egyik legalacsonyabb.
A 2011. évi népszámlálás adatai szerint az ipari válságterületeken lévő munkahelyekre összes-
ségében kevesebben jártak más területekről dolgozni, mint ahányan a válságövezeti lakosok
közül máshol találtak munkát. A bejárók száma a Miskolci és a Tatabányai járásban jelentősen,
az Ajkaiban kisebb mértékben haladta meg az innen naponta ingázókét. A többi járásban a Foglalkoztatott Munkanélküli Ellátásban részesülő inaktív Eltartott
bejárók száma alacsonyabb volt az eljárókénál.
5.8. A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb befejezett iskolai 5.10. A járásból elingázók és a járásba beingázók, 2011
végzettség szerint, 2016. évi Mikrocenzus
Miskolci járás
%
100
90 Tatabányai járás
80
70
60
Ajkai járás
50
40 Salgótarjáni járás
30
20 Oroszlányi járás
10
0 Várpalotai járás
Miskolci járás
Tatabányai járás
Salgotarjáni járás
Ajkai járás
Várpalotai járás
Oroszlányi járás
Ozdi járás
Komlói járás
Ország
Ózdi járás
Komlói járás
Legfeljebb általános iskola 8 évfolyam Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 0 2000 4000 6000 8000 10000 12000 14000 16000 fő
Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Beingázók Elingázók

5.4. Foglalkoztatottság
5
5.4. Foglalkoztatottság 5.12. Az iparban foglalkoztatottak aránya
2016-ban az ipari válságterületeken 276 ezer fő volt foglalkoztatott, 18%-kal több,
Oroszlányi járás
mint 2001-ben. Népességen belüli arányuk másfél évtized alatt 33%-ról 44%-ra
emelkedett, azonban mindkét időpontban alacsonyabb, mint országosan. Ajkai járás
Népszámlálási adatok alapján, az ipari válságterületeken 1980-ban a munkavállalók 65%-a a Várpalotai járás
termelőszférában, 35%-a a szolgáltatásokban dolgozott. 2011-re ez az arány megfordult, az
Tatabányai járás
előbbiek aránya 38%-ra mérséklődött, az utóbbiaké 62%-ra nőtt.
Az iparban foglalkoztatottak részesedése az ipari válságterületeken az 1980. évi 52-ről Kazincbarcikai járás
2011-re 29%-ra csökkent. Mindkét időpontban a vizsgált járások mindegyikében ez a mutató Komlói járás
magasabb volt, mint országosan. 2011-ben a Miskolci járásban volt a legalacsonyabb az iparban
Ózdi járás
foglalkoztatottak aránya. Ezzel szemben a legmagasabb az Oroszlányi és Ajkai járásban, ahol az
átlaghoz képest jelentős volt az ipari vállalkozások aránya. Salgótarjáni járás
A foglalkozási főcsoportok közül az ipari, építőipari foglalkozásúak aránya az ipari válságte- Miskolci járás
rületeken magasabb, mint országosan. Az Oroszlányi, az Ajkai és a Várpalotai járásban a 40%-ot
is meghaladta. A vezető értelmiségi és az egyéb szellemi foglalkozásúak aránya a megyeszékhely
központú, jelentős oktatási intézményekkel rendelkező Miskolci járásban volt a legmagasabb. A Ország
vizsgált járásokban a foglalkoztatottak körében a mezőgazdaság szerepe lényegesen kisebb, a 0 10 20 30 40 50 60 70%
kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásúak hányada a járások nagyobb részében alacsonyabb 2011 1980
volt, mint országosan.
5.11. A foglalkoztatottak megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint az ipari 5.13. A foglalkoztatottak megoszlása foglalkoztatási főcsoportok szerint, 2011
válságterületeken
%
100
1980 2011 90
80
6,3% 2,0% 70
60
50
29,2 %
34,8% 40
62,0% 30
20
51,5%
10
6,7% 0
Miskolci járás
Tatabányai járás
Ózdi járás
Ajkai járás
Komlói járás
Várpalotai járás
Oroszlányi járás
Ország
7,4%
Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások

Vezető, értelmiségi foglalkozású Egyéb szellemi foglalkozású Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozású
Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozású Ipari és építőipari foglalkozású Egyéb foglalkozású
Tér-Kép, 2016 91
5.5. Munkanélküliség 5.15. A nyilvántartott álláskeresők a munkaképes korú népesség százalékában, 2016
A munkanélküliség az ipari válságterületek egyik alapproblémája, 2016-ban a 6,7%- %
os munkanélküliségi ráta 1,3-szerese volt az országosnak. Az átlagos érték igen nagy 12
különbségeket takar, a két szélsőértéket képviselő Ózdi és Oroszlányi járás között
10
3,2-szeres az eltérés. A legsúlyosabb gondokkal küzdő Ózdi, Salgótarjáni és Kazincbarcikai
járásokhoz képest 2016-ban az ország összes járása közül is csak egyben, a Szécsényi járásban 8
alakult ki még kedvezőtlenebb helyzet.
Az ipari válságterületeken nyilvántartott álláskeresők között (a Tatabányai és az Ajkai járás 6
kivételével) az országoshoz képest kevesebb a magasan képzett szakember. Az egyetemi, főis- Ország
kolai diplomával rendelkezők 2016. évi 3,8%-os aránya az országos átlag héttizedét érte el. 4
Korcsoport szerint elsősorban az 56 évesek és idősebbek képviseltek az országosnál kisebb
2
részarányt, leginkább a hátrányosabb helyzetű járásokban. Az ellátásban részesülők egyharmada
álláskeresési ellátást, kétharmada pedig szociális támogatást kapott, az országos átlagnál az 0
Ózdi járás
Miskolci járás
Komlói járás
Várpalotai járás
Ajkai járás
Oroszlányi járás
Tatabányai járás
utóbbi aránya magasabb. Különösen a Salgótarjáni, a Kazincbarcikai és az Ózdi járásokban
jellemző, hogy álláskeresési ellátásra kevesebben jogosultak, a szociális támogatásban részesülők
pedig magas, 75%-ot meghaladó arányt képviseltek.
Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel támogatottak száma a 2010–2016 közötti évek-
ben 5,5-szeresére, országosan pedig 6,2-szeresére emelkedett. Legnagyobb mértékű, több mint
8-szoros növekedés a Kazincbarcikai és az Ózdi járásban következett be.
5.16. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel támogatottak ezer munkaképes

5.14. A munkanélküliségi ráta alakulása korú népességre jutó száma, 2016
%
25 Fő
120
20 100
15 80
Ország, 2001 60
10 Ipari válságterületek
Ország, 2016 40 Ország
5
20
0
Ózdi járás
Miskolci járás
Komlói járás
Tatabányai járás
Ajkai járás
Várpalotai járás
Oroszlányi járás
0
Ózdi járás
Komlói járás
Miskolci járás
Várpalotai járás
Tatabányai járás
Oroszlányi járás
Ajkai járás
2001 2016

5.6. Lakáshelyzet
5
5.6. Lakáshelyzet 5.18. A lakások komfortossága, 2011
2012–2016 között közel 44 ezer lakás épült az országban, 2,2%-uk, 974 lakás az ipari Tatabányai járás
válságterületeken. A válságterületeken tízezer lakosra vetítve a vizsgált időszakban Oroszlányi járás
éves átlagban 3,0 lakás épült. A Tatabányai, a Miskolci és az Oroszlányi járásban az
Ajkai járás
átlagosnál nagyobb volt a lakásépítések intenzitása. Az Ózdi és Salgótarjáni járásokban – ahol
a legalacsonyabb a foglalkoztatottság – tízezer lakosra mindössze 0,5, illetve 1,1 épített lakás Várpalotai járás
jutott. Komlói járás
A válságterületeken a múlt századi ipartelepítéssel összefüggésben a lakótelepi beépítés
Miskolci járás
nagyobb arányú volt, ezáltal a lakások komfortossága magasabb, mint országosan. 2011-ben e
kilenc járás lakásainak 67, országosan 59%-a volt összkomfortos. A Tatabányai járásban a laká- Kazincbarcikai járás
sok 88, az Oroszlányi és az Ajkai járásban is közel 80%-a volt összkomfortos. Ezzel szemben a Ózdi járás
komfort nélküli, illetve a szükség- és egyéb lakások aránya az Ózdi (14%) és Salgótarjáni (10%) Salgótarjáni járás
járásban volt kiemelkedő.
Az ipari válságterületeken az értékesített használt lakások száma 2016-ban több mint a dup-
lája volt a 2012. évinek. Országosan a használt lakások átlagára 2012–2016 között 28%-kal Ország
emelkedett, a vizsgált járások közül ennél csak a Tatabányai járásban (38%) volt nagyobb a 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 %
növekedés. A Salgótarjáni és a Komlói járásban a lakások átlagára csökkent. 2016-ban a Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli és szükség- és egyéb lakás
Tatabányai járásban lehetett a legdrágábban lakáshoz jutni (9,0 millió forint), de ez is kevesebb
volt, mint országosan (12,7 millió forint).
5.17. A 2012–2016 között épült lakások aránya a 2016. év végi lakásállományból 5.19. Az értékesített használt lakások átlagára, 2016
Tatabányai járás Tatabányai járás
Miskolci járás Ajkai járás
Oroszlányi járás Várpalotai járás

Ajkai járás
Miskolci járás
Várpalotai járás
Oroszlányi járás
Komlói járás
Kazincbarcikai járás Kazincbarcikai járás
Salgótarjáni járás Salgótarjáni járás

Ózdi járás
Komlói járás
Ózdi járás
Ország
0 2 4 6 8 10 millió forint
0,0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 %
Tér-Kép, 2016 93
5 5.7. Jövedelmi viszonyok, önkormányzati
kiemelt térség: Az ipari válságterületek JELLEMZŐI
segélyezés 5.21. Az egy lakosra jutó személyijövedelemadó-alap eltérése az országos átlagtól

2016-ban a személyijövedelemadó-alap 6,0%-a képződött az ipari válságtérségekben, %
20
az adózóknak pedig 6,4%-a élt itt. Egy fő átlagosan 2 millió 39 ezer forint után adó-
zott, az országos átlagnál 6,4%-kal kisebb összeg után. Az elmaradás mértéke 2010- 10
hez képest kismértékben emelkedett. A különbségek a járások között is nőttek, a leghátrányo-
0
sabb helyzetű Ózdi járásban a 2010. évi 26%-kal szemben már 39%-kal kisebb összeg után
adóztak, mint a legkedvezőbb helyzetű járásban (2010-ben a tatabányai, 2016-ban pedig az -10
oroszlányi). 2016-ban a népesség 49%-ának keletkezett adóköteles jövedelme, 1,3 százalékpont-
-20
tal kevesebbnek, mint országosan. Magasabb arányok a közép-dunántúli járásokat jellemezték.
Egy lakosra átlagosan 1 millió 6 ezer forint személyijövedelemadó-köteles jövedelem jutott, -30
8,8%-kal kevesebb, mint országosan. A szélsőértékeket képviselő Oroszlányi és Ózdi járás
-40
között csaknem 2-szeres a különbség.
Az alacsony átlagjövedelmek esetén általában több a rászoruló, akik számára a járási hivatalok -50
Ózdi járás
Komlói járás
Miskolci járás
Ajkai járás
Várpalotai járás
Tatabányai járás
Oroszlányi járás
és az önkormányzatok támogatásokat ítélnek meg. 2016-ban egy lakosra vetítve erre a célra a
legkisebb jövedelmű Ózdi járásban költöttek a legtöbbet. A támogatások mértékét a foglalkoz-
tatási, szociális helyzet mellett ezt a lakosság korösszetétele, a nyugdíjasok aránya is befolyásol-
ja. Így a Komlói járásban az Ózdinál alig kedvezőbb jövedelmi viszonyok mellett egy lakosra
vetítve annak csak négytizedét fordították szociális célú ellátásokra. 2001 2016
5.20. Egy adófizetőre jutó személyijövedelemadó-alap összege, 2016 5.22. A szociális rászorultságtól függő pénzbeni ellátások* egy lakosra jutó összege,
2016
Ezer forint Forint
2600 25000
2400
Ország 20000
2200
2000 15000
1800 Ipari válságterületek
1600 10000
Ország
1400
5000
1200
1000 0
Ózdi járás
Miskolci járás
Komlói járás
Várpalotai járás
Tatabányai járás
Oroszlányi járás
Ajkai járás
0
Ózdi járás
Komlói járás
Ajkai járás
Várpalotai járás
Miskolci járás
Tatabányai járás
Oroszlányi járás
*A járási hivatal és a települési önkormányzat képviselőtestülete által megállapított ellátások (egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, foglalkoztatást
helyettesítő támogatás, időskorúak járadéka, ápolási díj, települési támogatás).

5.8. Energiafelhasználás, hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés
5
5.8. Energiafelhasználás, hulladékgazdálkodás, 5.24. A nem lakossági villamosenergia-felhasználás egy lakosra jutó mennyisége
szennyvízkezelés
Ezer kWh
A bányászat, az ipari környezetszennyezés, majd a feleslegessé vált üzemépületek okoz-
20
ta súlyos környezeti örökség miatt az ipari válságterületek környezetvédelmére, így
szennyvízkezelésére, energia- és hulladékgazdálkodására fokozott figyelem irányul.
A közüzemi hálózaton keresztül szolgáltatott víz szennyvízcsatornán történő visszagyűjtésé- 15
nek mértéke a válságtérségekben kedvezőbb, mint országosan. A víz- és szennyvízhálózatba
bekapcsolt lakások arányának 2016. évi 7,8 százalékpontos különbsége (másodlagos közműolló)
10
az országos átlag fele volt. 2010-hez képest összességében jelentős, 4,0 százalékpontos javulás
következett be, a Salgótarjáni járásban a 6 évvel korábbi szinten maradt, az Ózdiban pedig 5,4 Ipari válságterületek, 2016
százalékponttal romlott a mutató értéke. A válságtérségben az elvezetett szennyvíz tisztítása 5
megoldott, több mint kilenctizedét a mechanikai és biológiai mellett (a Komlói járás kivételével) Ország, 2016
III. fokozatban is tisztítják.
2016-ban a nem lakossági célú villamosenergia 13%-át használták fel a válságtérségekben, a 0
Komlói járás
Miskolci járás
Ózdi járás
Ajkai járás
Várpalotai járás
Tatabányai járás
Oroszlányi járás
3256 millió kWh 16%-kal (országosan 11%-kal) meghaladta az 5 évvel korábbit. Számottevő
volt a növekedés a Miskolci és a Kazincbarcikai járásban, 2016-ban a felhasználás mintegy
hattizede ebben a két járásban történt.
A nem lakosságtól közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék mennyisége csök-
2010 2016
kent, a 35 ezer tonna háromnegyede az 5 évvel korábbinak, és az országos 4,9%-a volt.
5.23. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba és a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba 5.25. A nem lakosságtól közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék
bekapcsolt lakások arányának különbsége (másodlagos közműolló), 2016 ezer lakosra jutó mennyisége
Tonna
Százalékpont 140
35
120
30
100
25
80 Ország, 2016
20
60
Ország
15 Ipari válságterületek, 2016
40
10 Ipari válságterületek 20
5 0
Ajkai járás
Komlói járás
Ózdi járás
Várpalotai járás
Tatabányai járás
Oroszlányi járás
Miskolci járás
0
Ózdi járás
Komlói járás
Oroszlányi járás
Várpalotai járás
Ajkai járás
Tatabányai járás
Miskolci járás
2010 2016
Tér-Kép, 2016 95
5.9. Működő vállalkozások 5.27. Működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma, 2015
A térség vállalkozói aktivitása alacsonyabb az országosnál. 2015-ben 32,6 ezer vállal-
Darab
kozás működött az ipari válságterületeken, ezer lakosra vetítve 51, az országos átlag- 80
hoz képest 25%-kal kevesebb. A különbség az elmúlt időszakban emelkedett, 2010- Ország
70
ben még 20% volt a lemaradás.
A vállalkozások létszám-kategória szerinti összetételében az országos átlaghoz képest csak 60
kisebb az eltérés. A kis létszámú legfeljebb 9 főt foglalkoztató vállalkozások 94,9%-os aránya 50
0,6 százalékponttal magasabb az országosnál, de a nagyobb, legalább 250 főt foglalkoztatók 40
előfordulása is gyakoribb valamelyest. A 10 fő alatti létszámmal dolgozók aránya a Salgótarjáni
30
és az Ózdi járásban volt a legmagasabb, a legalább 250 főt foglalkoztató 58 vállalkozás három-
negyede pedig az Ajkai, az Oroszlányi és a Miskolci járásban működött. Ezzel szemben a 20
Komlói járás valamennyi vállalkozása 250 fő alatti létszámmal dolgozott. 10
2015-ben a működő vállalkozások 8,5%-a (országosan 7,6%-a) az iparban tevékenykedett,
0
2010. évhez képest némileg emelkedett az arányuk. Az ipari vállalkozások a fejlettebb
Ózdi járás
Várpalotai járás
Komlói járás
Oroszlányi járás
Ajkai járás
Miskolci járás
Tatabányai járás
közép-dunántúli járásokban bírtak nagyobb jelentőséggel, ahol főtevékenységük alapján a vál-
lalkozások 10–11%-a tartozott az iparba. Az ezer lakosra jutó ipari vállalkozások száma is a
Tatabányai és az Ajkai járásban volt a legmagasabb, 2–3-szorosa, mint a ma is jelentős problé-
mákkal küzdő Ózdi, Kazincbarcikai és Salgótarjáni járásokban.
5.26. Ipari vállalkozások aránya a működő vállalkozásokból, 2015 5.28. Az ezer lakosra jutó ipari vállalkozások számának eltérése az országos átlagtól
%
% 40
12
10 20
8 0
Ország
6
-20
4
-40
2
0 -60
Miskolci járás
Ózdi járás
Várpalotai járás
Tatabányai járás
Oroszlányi járás
Komlói járás
Ajkai járás
Ózdi járás
Várpalotai járás
Miskolci járás
Komlói járás
Oroszlányi járás
Ajkai járás
Tatabányai járás
2010 2015

Néhány ellátottsági mutató alakulása az ipari válságterületeken 280 287
és országosan
Ipari válságterületek 139
Ország összesen 119
338 Internet-előfizetések
306
388 ezer lakosra jutó száma
68,0
Kiskereskedelmi 194
51,2 üzletek tízezer
lakosra jutó száma Személygépkocsik ezer
lakosra jutó száma
Kereskedelmi
szálláshelyek férőhelyeinek
Ezer lakosra jutó tízezer lakosra jutó száma
működő vállalkozás
Néhány ellátottsági mutató alakulása az ipari válságterületeken 11,9
és országosan 10,7
Ország összesen 22
16 87,1 A lakosságtól szelektív

80,6 hulladékgyűjtésben
172 elszállított települési
139 hulladék aránya
Idősek nappali
ellátását biztosító
1502 férőhelyek ezer 65 évesre Közüzemi
Ezer 0–2 éves lakosra jutó 1290 és idősebbre jutó száma szennyvízgyűjtő–
bölcsődei és hálózathoz
családi napközis kapcsolódott lakások
férőhelyek száma aránya
Játszótér, tornapálya,
pihenőterület
ezer lakosra jutó
nagysága, m2
5
Területi egységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99
Az Európai Unió országai, 2016. január 1.. . . . . . . . . . . 100

Az Európai Unió régiói, (NUTS 2 egységek) 2016. január 1.. 101
Magyarország régiói, 2016. január 1. . . . . . . . . . . . . . 102
Magyarország megyéi, 2016. január 1.. . . . . . . . . . . . 103
Magyarország járásai, 2016. január 1.. . . . . . . . . . . . . 104
Magyarország települései, 2016. január 1.. . . . . . . . . . 105
Területi egységek
Az Európai Unió országai, 2016. január 1.
Finnország
Svédország Észt-
ország
Lettország
Dánia Litvánia
Írország Egyesült
Királyság Hol-
landia Lengyelország
Belgium Németország
Csehország
Luxemburg Szlovákia
Ausztria Magyarország
Franciaország Románia
Szlové-
nia Horvátország
Olaszország
Bulgária
Portu-
Spanyolország
gália Görög-
ország
Ciprus
Málta

Területi egységek
Az Európai Unió régiói

(NUTS 2 egységek), 2016. január 1.
Tér-Kép, 2016 101

Területi egységek
Magyarország régiói, 2016. január 1.
Észak-Magyarország
Észak-Alföld
Közép-Magyarország
Közép-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl
Dél-Alföld
Dél-Dunántúl

Területi egységek
Magyarország megyéi, 2016. január 1.
Nógrád
Heves
Gyõr-Moson-Sopron
Komárom-Esztergom
Budapest Hajdú-Bihar
Pest
Vas
Veszprém Fejér
Békés
Zala
Bács-Kiskun
Tolna
Somogy Csongrád
Baranya
Tér-Kép, 2016 103

Területi egységek
Magyarország járásai, 2016. január 1.

Sátoralja-
újhelyi
Edelényi Encsi Gönci Zá-
Putnoki honyi
Sárospataki Cigándi
Kazincbarcikai Szikszói
Kisvárdai
Ózdi Vásárosnaményi
Szerencsi Ibrányi
Kemecsei
Szé- Salgótarjáni Miskolci Tokaji
Bélapátfalvai Bakta-
Balassagyarmati csényi lóránt- Fehérgyarmati
Bátony- Tiszavasvári házai
terenyei Tiszaújvárosi Nyíregyházai Mátészalkai
Pétervásárai
Szobi Rétsági Egri Mezõkövesdi Csengeri
Mosonmagyaróvári Pásztói Hajdúnánási
Nagykállói
Mezõcsáti Nyírbátori
Gyöngyösi
Váci Hajdúböször-
Hajdú-
Esztergomi ményi
Szentendrei Hatvani had-
Komáromi Tatai Füzesabonyi házi
Gyõri Duna- Aszódi Balmazújvárosi
Kapuvári Pilisvörösvári keszi Nyíradonyi
Soproni
Csornai Hevesi
Tatabányai III. IV.
Gödöllõi Debreceni
II. XV. Tiszafüredi
Téti Pannon- Orosz- Budakeszi XIII.
VI. XIV. Jászberényi
XII. I. V.VII.
XVI.
Jászapáti Hajdúszoboszlói
halmi Kisbéri lányi VIII. X.
XVII.
XI. IX.
XIX.
Bicskei XX. XVIII. Kunhegyesi
XXII. XXI. Ve-
Kõszegi Nagykátai
Érdi Sziget-
XXIII. csési Derecskei
Pápai Móri szent-
Celldö- Marton- Gyáli Monori Karcagi
mölki vásári miklósi Püspökladányi
Sárvári Zirci
Szombathelyi Törökszent-
Gárdonyi Szolnoki
Várpalotai Dabasi Ceglédi miklósi
Devecseri Ráckevei Berettyóújfalui
Székesfehérvári
Ajkai Veszprémi
Vasvári Balaton-
Sümegi Dunaúj- Nagykõrösi Mezõtúri
almádi
Gyomaendrõdi Szeghalmi
Szent- Körmendi Zalaszent- városi
gotthárdi gróti Kunszentmiklósi
Balatonfüredi Tiszakécskei
Tapolcai Enyingi Kecskeméti
Sarkadi
Siófoki Sárbogárdi Szarvasi
Zalaegerszegi Kunszentmártoni Békési
Keszthelyi
Csongrádi
Lenti Fonyódi Tabi Kiskunfélegyházi Békéscsabai
Szentesi
Tamási Paksi Kiskõrösi
Gyulai
Marcali Kalocsai
Kiskun- Orosházi
Letenyei Nagykanizsai
majsai
Kisteleki Hódmezõvásárhelyi
Dombóvári
Tolnai Mezõkovácsházai
Kaposvári
Bonyhádi Kiskunhalasi
Csurgói Szekszárdi
Nagyatádi Hegyháti Jánoshalmai Mórahalmi Szegedi Makói
Komlói Pécs-
váradi
Bajai
Szigetvári
Bácsalmási
Szent- Pécsi
Barcsi Mohácsi
lõrinci
Bólyi
Sellyei
Siklósi

Területi egységek
Magyarország települései, 2016. január 1.
Tér-Kép, 2016 105

Ábrajegyzék
Ábrajegyzék
I. Nemzetközi kitekintés
1.1. Társadalom 1.27. Népességváltozás ezer lakosra, 2011–2015...................................................................... 17
1.1. A lakónépesség száma, 2017. január 1. ............................................................................. 6 1.28. Időskorú népesség eltartottsági rátája, 2016. január 1...................................................... 17
1.2. Népességváltozás és tényezői, 2006-2016.......................................................................... 6 1.29. Születéskor várható átlagos élettartam, 2015................................................................... 17
1.3. Születéskor várható átlagos élettartam, 2015..................................................................... 6 1.30. Az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya a 25–64 éves népességből, 2016....... 17
1.4. Az egy négyzetkilométeres földrajzi rácshálóra (gridre) jutó népesség Európában, 1.31. A foglalkoztatottak aránya a 20–64 éves népességből, 2016............................................ 18
2011................................................................................................................................... 7 1.32. Egy főre jutó GDP az Európai Unió átlagának százalékában, 2015............................... 18
1.5. A száz gyermekkorúra jutó időskorúak száma, 2016. január 1.......................................... 8 1.33. A tudomány és technika területén alkalmazott felsőfokú végzettséggel rendelkezők
1.6. Az ezer 15–49 éves nőre jutó élveszületések száma, 2015................................................. 8 aránya a gazdaságilag aktív népességen belül, 2016......................................................... 18
1.7. Az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya a 25–64 éves népességből, 2016..... 8 1.34. Ezer lakosra jutó személygépkocsik száma, 2015............................................................ 18
1.8. A foglalkoztatottak aránya a 20–64 éves népességből, 2016 ............................................. 9
1.9. Munkatermelékenység - egy foglalkoztatottra jutó GDP – az Európai Unió átlagának II. Területi különbségek Magyarországon
százalékában, 2016............................................................................................................. 9
1.10. A szegénységi küszöb alatt élő népesség aránya, 2015 ..................................................... 9 2.1. Népesség, népmozgalom
2.1. Ezer 15–49 éves nőre jutó élveszületés, 2016.................................................................. 20
1.2. gazdaság 2.2. Ezer lakosra jutó halálozás, 2016..................................................................................... 20
1.11. Exportértékesítésünk az Európai Unió országaiba, 2016................................................ 10 2.3. Ezer lakosra jutó természetes szaporodás, fogyás (–), 2016............................................. 20
1.12. Az Európai Unió országaival folytatott külkereskedelmünk egyenlege, 2016................. 10 2.4. Az egy négyzetkilométeres földrajzi rácshálóra (gridre) jutó népesség száma, 2011....... 21
1.13. Egy főre jutó GDP az Európai Unió átlagának százalékában, 2016............................... 11 2.5. Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási egyenleg, 2016....................................................... 22
1.14. A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában, 2016........................................ 12 2.6. Száz gyermekkorúra jutó időskorú, 2016. december 31. ................................................. 22
1.15. Államadósság a GDP százalékában, 2016....................................................................... 12 2.7. Születéskor várható átlagos élettartam, 2016................................................................... 22
1.16. A fogyasztó árak változása, 2016 (az előző évhez képest)............................................... 12
1.17. Vállalkozások születési rátája, 2015................................................................................. 13 2.2. Munkaerőpiac
1.18. Vállalkozások kétéves túlélési rátája, 2015....................................................................... 13 2.8. A foglalkoztatottak aránya a teljes népességből, 2016. évi Mikrocenzus......................... 23
1.19. Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP százalékában, 2015............................................ 13 2.9. Munkanélküliségi ráta, 2016. évi Mikrocenzus............................................................... 23
2.10. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a teljes népességből, 2016. évi Mikrocenzus.23
I.3. Közlekedés, infrastruktúra, szállítás infokommunikáció 2.11. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, 2016..................... 24
1.20. Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma, 2015....................................................... 14 2.12. A foglalkoztatottak közül azok aránya, akik kedvezőbb munkalehetőség érdekében
1.21. Az egy kilométerre jutó közúton szállított áru mennyisége, 2016................................... 14 elköltöznének, 2016. I. negyedév..................................................................................... 24
1.22. A szélessávúinternet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya, 2016........................ 14 2.13. A munkával nem rendelkező 15–34 évesek közül azok aránya akik elköltöznének,
1.23. A transzeurópai közlekedési hálózat törzshálózata, 2013................................................ 15 hogy munkát kapjanak, 2016. II. negyedév...................................................................... 24
2.14. A nyilvántartott álláskeresők aránya a 15–64 éves állandó népességből, 2016................. 25
1.4. Környezet 2.15. Az egy éven túl nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresőkön belül,
1.24. A megújuló energiaforrások aránya az teljes végső energiafogyasztásban, 2015.............. 16 2016................................................................................................................................. 25
1.25. Az újrahasznosított hulladék aránya a települési hulladékból, 2015................................ 16 2.16. A pályakezdő nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresőkből,
1.26. Üvegházhatású gázok kibocsátása 1990-hez képest, 2015 (1990=100)........................... 16 2016................................................................................................................................. 25

Ábrajegyzék
2.3. Jövedelmi viszonyok 2.6. Lakás

2.17. A személyijövedelemadó-fizetők ezer lakosra jutó száma, 2016...................................... 26 2.41. Épített lakások tízezer lakosra, 2016............................................................................... 34
2.18. Egy adófizetőre jutó személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem, 2016.................. 26 2.42. 2012–2016 között épült lakások aránya a 2016. év végi lakásállományból...................... 34
2.19. Az 5 millió forint jövedelemsáv feletti adófizetők aránya, 2016...................................... 26 2.43. A 2016 folyamán épített lakások megoszlása építtető szerint ........................................ 34
2.20. Az öregségi nyugdíj egy ellátottra jutó havi összege, 2017. január.................................. 27 2.44. A száz lakásra jutó lakosok száma, 2016 ........................................................................ 35
2.21. A nyugdíjasok tízezer lakosra jutó száma és a nyugdíjasok megoszlása, 2017. január..... 27 2.45. A használt lakások átlagára, 2016.................................................................................... 35
2.22. Az aktív korúak ellátásában részesítettek tízezer lakosra jutó száma, 2016..................... 27 2.46. A komfort nélküli, szükség- és egyéb lakások aránya, 2016. évi Mikrocenzus................ 35
2.4. Társadalmi szolgáltatások 2.7. Bruttó hazai termék (GDP), bruttó hozzáadott érték
2.23. Száz bölcsődei férőhelyre jutó beírt gyermekek száma, 2016.......................................... 28 2.47. Egy főre jutó GDP az országos százalékában, 2015 (A megyék területe a GDP
2.24. A bölcsődei ellátást helyben igénybe venni nem tudó kisgyermekek aránya, 2016......... 28 abszolút értékével arányos).............................................................................................. 36
2.25. A bölcsődékben, illetve családi napközi otthonokban gondozott gyermekek aránya, 2.48. A bruttó hozzáadott érték megoszlása a nemzetgazdasági ágak főbb csoportjai
2016 (gondozott gyermekek összesen=100%)................................................................. 28 szerint, 2015.................................................................................................................... 36
2.26. Házi segítségnyújtásban részesülők a 65 éves és idősebb népesség százalékában,
2016................................................................................................................................. 29 2.8. Vállalkozások
2.27. Szociális étkeztetésben részesülők a 65 éves és idősebb népesség százalékában, 2016........ 29 2.49. Ezer lakosra jutó működő vállalkozás, 2015.................................................................... 37
2.28. Idősek bentlakásos intézményében ellátottak a 65 éves és idősebb népesség 2.50. Az ezer lakosra jutó működő társas vállalkozások száma, 2015....................................... 37
százalékában, 2016........................................................................................................... 29 2.51. Egy lakosra jutó külföldi befektetés, 2015....................................................................... 37
2.29. A betöltetlen orvosi állások aránya, 2016........................................................................ 30
2.30. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma, 2016........................... 30 2.9. beruházás
2.31. Háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátást helyben igénybe venni nem tudók aránya 2.52. A gazdasági szervezetek egy lakosra jutó beruházási teljesítményértéke és a beruházá-
a népesség százalékában, 2016......................................................................................... 30 sok megoszlása nemzetgazdasági ágak főbb csoportjai szerint, 2016.............................. 38
2.53. A gazdasági szervezetek beruházásainak megoszlása gazdálkodási forma szerint,
2.5. Oktatás 2016................................................................................................................................. 38
2.32. Az óvodát helyben igénybe venni nem tudó gyermekek aránya a 3–5 évesek körében, 2.54. A gazdasági szervezetek beruházásainak megoszlása anyagi-műszaki összetétel
2016................................................................................................................................. 31 szerint, 2016.................................................................................................................... 38
2.33. A más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya, 2016.................................... 31
2.34. Egy általános iskolai feladatellátási helyre jutó tanulók száma a nappali képzésben, 2.10. kutatás-fejlesztés
2016................................................................................................................................. 31 2.55. Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP százalékában, 2015............................................ 39
2.35. Középfokú iskolai feladatellátási helyek és a nappali tagozatos tanulóik száma, 2016.... 32 2.56. A kutatás-fejlesztési ráfordítások egy lakosra jutó értéke, 2016...................................... 39
2.36. A más településről bejáró középiskolai tanulók aránya, 2016.......................................... 32 2.57. A kutatás-fejlesztési ráfordítások megoszlása források szerint, 2016............................... 39
2.37. A középfokú nappali oktatásban részt vevő tanulók megoszlása intézmények szerint,
2016/2017........................................................................................................................ 32 2.11. mezőgazdaság
2.38. A nappali tagozatos felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók száma, 2.58. A mezőgazdaság részesedése a megyék és a főváros bruttó hozzáadott értékéből, 2015.... 40
2016................................................................................................................................. 33 2.59. Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó kibocsátás alapáron, 2016........................... 40
2.39. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók ezer lakosra jutó száma és megoszlása képzési 2.60. Egy hektár szántóföld átlagára, 2012–2016..................................................................... 40
szintek szerint, 2016................................................................................................................... 33 2.61. A mezőgazdasági terület aránya az összes földterületből és a száz hektár
2.40. Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb népességből, 2016. évi mezőgazdasági területre jutó december 1-jei állatállomány, 2016................................... 41
Mikrocenzus.................................................................................................................... 33
Tér-Kép, 2016 107

Ábrajegyzék
2.12. ipar, építőipar 2.84. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba és a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba

2.62. Az ipar részesedése a megyék és a főváros bruttó hozzáadott értékéből, 2015................ 42 bekapcsolt lakások arányának különbsége (másodlagos közműolló), 2016...................... 50
2.63. Egy lakosra jutó ipari termelési érték, 2016.................................................................... 42
2.64. Egy lakosra jutó ipari termelési érték, 2016.................................................................... 42 2.18. hulladékgazdálkodás
2.65. Az export aránya az ipari értékesítésből, 2016................................................................. 43 2.85. Hulladék hasznosítása, ártalmatlanítása, 2016................................................................. 51
2.66. Az építőipar részesedése a megyék és a főváros bruttó hozzáadott értékéből, 2015........ 43 2.86. A közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék egy főre jutó
2.67. Egy lakosra jutó építőipari termelési érték és a termelés megoszlása ágazatonként, 2016... 43 mennyisége, 2016............................................................................................................ 51
2.87. A közszolgáltatás keretében elszállított, elkülönítetten begyűjtött települési hulladék
2.13. kiskereskedelmi forgalom, turizmus egy főre jutó mennyisége, 2016....................................................................................... 51
2.68. A kereskedelem, gépjárműjavítás részesedése a megyék és a főváros bruttó hozzáadott
értékéből, 2015................................................................................................................ 44 2.19. Energiafelhasználás és ivóvízfogyasztás
2.69. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás részesedése a megyék és a főváros bruttó 2.88. Egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia-felhasználás, 2016................................ 52
hozzáadott értékéből, 2015.............................................................................................. 44 2.89. Egy háztartási fogyasztóra jutó vezetékesgáz-fogyasztás, 2016....................................... 52
2.70. A külföldivendég-éjszakák aránya a kereskedelmi szálláshelyeken, 2016........................ 44 2.90. Egy közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakásra jutó ivóvízfogyasztás, 2016.. 52
2.71. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma és a legnagyobb
forgalmat lebonyolító 10 település, 2016......................................................................... 45 2.20. környezet
2.91. Erdősültség és az erdők tulajdon szerinti megoszlása, 2016. január 1.............................. 53
2.14. közlekedési hálózatok 2.92. Erdőgazdálkodási célú terület rendeltetés szerint, 2016. január 1.................................... 53
2.72. A szállítás, raktározás gazdasági ág részesedése a megyék és a főváros bruttó 2.93. Országos jelentőségű védett természeti területek aránya és megoszlása, 2016................ 53
hozzáadott értékéből, 2015.............................................................................................. 46 2.94. Natura 2000 területek...................................................................................................... 54
2.73. A járásközpontok közúti elérhetősége, 2016................................................................... 46
2.74. A legközelebbi autópálya-felhajtó közúti elérhetőségi ideje, 2016.................................. 46 III. Területi egyenlőtlenségek időbeli alakulása
2.75. Magyarország főbb közlekedési hálózatai, 2017.............................................................. 47
3.1. a vizsgálat módszertana
2.15. személygépkocsi-állomány 3.1. A relatív terjedelem alakulása a választott mutatók alapján............................................. 57
2.76. Természetes személy által üzemeltetett személygépkocsik ezer lakosra jutó száma, 2016..... 48 3.2. A súlyozott relatív szórás alakulása a választott mutatók alapján.................................... 57
2.77. A személygépkocsi-állomány átlagos kora, 2016............................................................. 48
2.78. A személygépkocsi-állomány kor szerinti megoszlása, 2016........................................... 48 3.2. Mutatónkénti jellemzők
3.3. Az ezer lakosra jutó halálozás súlyozott relatív szórása, 2011–2016............................... 58
2.16. infokommunikációs ellátottság 3.4. Ezer lakosra jutó halálozás, 2016..................................................................................... 58
2.79. Az információ, kommunikáció gazdasági ág részesedése a megyék és a főváros bruttó 3.5. Ezer lakosra jutó halálozás (2011) és annak változása (2011–2016) járásonként............ 58
hozzáadott értékéből, 2015.............................................................................................. 49 3.6. Ezer lakosra jutó halálozás (2011) és annak változása (2011–2016)............................... 59
2.80. Száz háztartásra jutó mobiltelefon, 2015......................................................................... 49 3.7. Az ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet súlyozott szórása, 2011–2016......... 60
2.81. Ezer lakosra jutó internet-előfizetések száma, 2016........................................................ 49 3.8. Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet, 2016................................................... 60
3.9. Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet (2011) és annak változása
2.17. szennyvízkezelés (2011-2016) járásonként................................................................................................. 60
2.82. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, 2016....................... 50 3.10. Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet (2011) és annak változása (2011–2016) .. 61
2.83. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózaton elvezetett szennyvíz megoszlása tisztítási 3.11. A használt lakások átlagos árának súlyozott relatív szórása, 2011-2016.......................... 62
fokozatok szerint, 2016.................................................................................................... 50 3.12. A használt lakások átlagos ára, 2016............................................................................... 62

Ábrajegyzék
3.13. A használt lakások átlagos ára (2011) és annak változása (2011–2016) járásonként....... 62 4.2. A kkv-k száma kategóriák szerint, 2015......................................................................... 77
3.14. A használt lakások átlagos ára (2011) és annak változása (2011–2016).......................... 63 4.3. A kkv-k ezer lakosra jutó száma és gazdálkodási forma szerinti megoszlása, 2015....... 77
3.15. Az egy állandó lakosra jutó személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem súlyozott 4.4. A kkv-k megoszlása a nemzetgazdasági ágak főbb csoportjai szerint, 2015...................... 77
relatív szórása, 2011–2016.............................................................................................. 64 4.5. A mezőgazdaságba tartozó kkv-k ezer lakosra jutó száma és gazdálkodási forma
3.16. Az egy állandó lakosra jutó személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem, 2016....... 64 szerinti megoszlása, 2015................................................................................................ 78
3.17. Az egy állandó lakosra jutó személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem (2011) 4.6. Az iparba tartozó kkv-k ezer lakosra jutó száma és gazdálkodási forma szerinti
és annak változása (2011–2016) járásonként................................................................... 64 megoszlása, 2015............................................................................................................. 78
3.18. Az egy állandó lakosra jutó személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem (2011) 4.7. Az építőiparba tartozó kkv-k ezer lakosra jutó száma és gazdálkodási forma
és annak változása (2011–2016) ..................................................................................... 65 szerinti megoszlása, 2016................................................................................................ 78
3.19. A 15–64 éves állandó népességből a nyilvántartott álláskeresők arányának súlyozott 4.8. A szolgáltató ágakba tartozó kkv-k ezer lakosra jutó száma és gazdálkodási forma
relatív szórása, 2011–2016............................................................................................... 66 szerinti megoszlása, 2015................................................................................................ 78
3.20. Nyilvántartott álláskeresők aránya a 15–64 éves állandó népességből, 2016.................... 66 4.9. A kkv-k által foglalkoztatottak száma kategóriák szerint, 2015..................................... 79
3.21. Nyilvántartott álláskeresők aránya a 15–64 éves állandó népességből (2011) és annak 4.10. A kkv-k által foglalkoztatottak aránya a működő vállalkozások foglalkoztatotti
változása (2011–2016) járásonként ................................................................................. 66 létszámán belül, 2015...................................................................................................... 79
3.22. Nyilvántartott álláskeresők aránya a 15–64 éves állandó népességből (2011) és annak 4.11. A kkv-k által foglalkoztatottak egy kkv-ra jutó átlagos létszáma, 2015......................... 79
változása (2011–2016) .................................................................................................... 67 4.12. A kkv-k bruttó hozzáadott értékének aránya működő vállalkozások hozzáadott
3.23. A működő vállalkozások ezer lakosra jutó számának súlyozott relatív szórása, értékén belül, 2015.......................................................................................................... 80
2010-2015....................................................................................................................... 68 4.13. A kkv-k bruttó hozzáadott értékének egy kkv-ra jutó összege és kategóriák szerinti
3.24. A működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma, 2015.................................................. 68 megoszlása, 2015............................................................................................................. 80
3.25. A működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma (2010) és annak változása 4.14. A kkv-k bruttó hozzáadott értékének egy lakosra jutó összege és a nemzetgazdasági
(2010–2015) járásonként ................................................................................................ 68 ágak főbb csoportjai szerinti megoszlása, 2015............................................................... 80
3.26. A működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma (2010) és annak változása 4.15. A mezőgazdaságba tartozó kkv-k bruttó hozzáadott értékének egy kkv-ra jutó
(2010–2015) ................................................................................................................... 69 összege, 2015................................................................................................................... 81
3.27. Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások arányának súlyozott relatív 4.16. Az iparba tartozó kkv-k bruttó hozzáadott értékének egy kkv-ra jutó összege, 2015........ 81
szórása, 2011–2016.......................................................................................................... 70 4.17. Az építőiparba tartozó kkv-k bruttó hozzáadott értékének egy kkv-ra jutó összege, 2015... 81
3.28. Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, 2016.......................... 70 4.18. A szolgáltató ágakhoz tartozó kkv-k bruttó hozzáadott értékének egy kkv-ra jutó
3.29. Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (2011) és annak összege, 2015................................................................................................................... 81
változása (2011–2016) járásonként ................................................................................. 70 4.19. A kkv-k beruházási teljesítményértékének aránya a működő vállalkozások
3.30. Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (2011) és annak beruházásain belül, 2015.................................................................................................. 82
változása (2011–2016)..................................................................................................... 71 4.20. A kkv-k beruházási teljesítményértékének egy kkv-ra jutó összege és kategóriák
3.31. Ezer lakosra jutó internet-előfizetések számának súlyozott relatív szórása, 2013–2016..... 72 szerinti megoszlása, 2015................................................................................................. 82
3.32. Ezer lakosra jutó internet-előfizetések száma, 2016........................................................ 72 4.21. A kkv-k beruházási teljesítményértékének egy lakosra jutó összege, 2015......................... 82
3.33. Ezer lakosra jutó internet-előfizetések száma (2013) és annak változása (2013–2016)...... 72 4.22. A mezőgazdaságba tartozó kkv-k beruházási teljesítményértékének egy kkv-ra jutó
3.34. Ezer lakosra jutó internet-előfizetések száma (2013) és annak változása (2013–2016)...... 73 összege, 2015................................................................................................................... 83
4.23. Az iparba tartozó kkv-k beruházási teljesítményértékének egy kkv-ra jutó összege, 2015... 83
IV. A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TERÜLETI JELLEMZŐI 4.24. Az építőiparba tartozó kkv-k beruházási teljesítményértékének egy kkv-ra jutó
összege, 2015 .................................................................................................................. 83
4.1 A Kkv-k általános jellemzői 4.25. A szolgáltató ágakban sorolt tartozó kkv-k k beruházási teljesítményértékének egy
4.1. A kkv-k aránya a működő vállakozásokon belül, 2015 .................................................. 76 kkv-ra jutó összege, 2015................................................................................................ 83
Tér-Kép, 2016 109

Ábrajegyzék
V. Kiemelt térség: Az ipari válságterületek jellemző 5.15. A nyilvántartott álláskeresők a munkaképes korú népesség százalékában, 2016............ 92
5.16. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel támogatottak ezer munkaképes korú
5.1. Az ipari válságterületek népességre jutó száma, 2016............................................................................................. 92
5.1. Az ipari válságterületek elhelyezkedése ......................................................................... 87
5.6. lakáshelyzet
5.2. Településszerkezet, népesség, népmozgalom 5.17. A 2012-2016 között épült lakások aránya a 2016. év végi lakásállományból................. 93
5.2. A népesség száma 2017. január 1-jén............................................................................. 88 5.18. A lakások komfortossága, 2016........................................................................................ 93
5.3. A települések aránya népességnagyság-kategóriánként, 2017. január 1.......................... 88 5.19. Az értékesített használt lakások átlagára, 2016................................................................ 93
5.4. A népesség korcsoportonkénti megoszlása, 2017. január 1................................................ 88
5.5. A népesség száma 2017. január 1-jén a 2001. január 1-jei százalékában........................ 89 5.7. jövedelmi viszonyok, önkormányzati segélyezés
5.6. Ezer lakosra jutó élveszületés és halálozás, 2001-2016................................................... 89 5.20. Egy adófizetőre jutó személyijövedelemadó-alap összege, 2016..................................... 94
5.7. Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet, 2001-2016........................................ 89 5.21. Az egy lakosra jutó személyijövedelemadó-alap eltérése az országos átlagtól.................... 94
5.22. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egy lakosra jutó összege, 2016........ 94
5.3. Iskolai végzettség, gazdasági aktivitás
5.8. A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása, 5.8. Enegrgiafelhasználás, hulladékgazdálkodás,
2016. évi mikrocenzus .................................................................................................... 90 szennyvízkezelés
5.9. A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása, 2016. évi mikrocenzus................... 90 5.23. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba és a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba
5.10. A járásból elingázók és a járásba beingázók,, 2011......................................................... 90 bekapcsolt lakások arányának különbsége (másodlagos közműolló), 2016...................... 95
5.24. A nem lakossági villamosenergia-felhasználás egy lakosra jutó mennyisége................... 95
5.4. foglalkoztatottság 5.25. A nem lakosságtól közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék ezer
5.11. A foglalkoztatottak megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint az ipari lakosra jutó mennyisége.................................................................................................. 95
válságterületeken............................................................................................................. 91
5.12. Az iparban foglalkoztatottak aránya............................................................................... 91 5.9. Működő vállalkozások
5.13. A foglalkoztatottak megoszlása foglalkoztatási főcsoportok szerint, 2011..................... 91 5.26. Ipari vállalkozások aránya a működő vállalkozásokból, 2015.......................................... 96
5.27. Működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma, 2015..................................................... 96
5.5. Munkanélküliség 5.28. Az ezer lakosra jutó ipari vállalkozások számának eltérése az országos átlagtól.............. 96
5.14. A munkanélküliségi ráta alakulása.................................................................................. 92
Felhasznált források:
Perczel György (szerk.)(2003): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2003.
Nemes Nagy József (2009): Terek, helyek, régiók: a regionális tudomány alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2009.
Európai Bizottság (2014): Regionális politika. Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról sorozat. (https://europa.eu/european-union/topics/regional-policy_hu)
Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK), 2013.
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről.
290/2014. (XI. 26.) korm. rendelet a kedvezményezett járások besorolásáról.

Ter Kep 2016 PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Ter Kep 2016 PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Tér-kép, 2016

Kiemelt téma: A kis- és középvállalkozások területi jellemzői

Központi Statisztikai Hivatal, 2018

A kézirat lezárása: 2017. november

További információ: kommunikacio@ksh.hu

Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2018.002

1.3. Közlekedés, infrastruktúra, szállítás,

1.5. Regionális különbségek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

1.1. Társadalom 1.2. Népességváltozás és tényezői, 2006–2016

6 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

A népesség elöregedése az uniós tagországok jelentős részében egyre nagyobb probléma.

8 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

1.2. Gazdaság 1.11. Exportértékesítésünk az Európai Unió országaiba, 2016

Az Európai Unió gazdasági teljesítményének 2013–2015 között tartó gyorsuló

10 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

1.15. Államadósság a GDP százalékában, 2016

12 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

14 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

1.3. Közlekedés, infrastruktúra, szállítás, infokommunikáció

BASED ON THE OUTCOME OF THE INFORMAL TRILOGUE OF 27th JUNE 2013

1.4. Környezet 1.25. Az újrahasznosított hulladék aránya a települési hulladékból, 2015*

16 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

1.28. Időskorú népesség eltartottsági rátája, 2016. január 1.

1.30. Az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya a 25–64 éves népességből,

18 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

2.1. Népesség, népmozgalom 2.2. Ezer lakosra jutó halálozás, 2016

20 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

2.6. Száz gyermekkorúra jutó időskorú, 2016. december 31.*

22 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

Ellátásban részesülő inaktivak

A foglalkoztatás bővülésével a bérszínvonal is emelkedett az utóbbi években. A teljes munka-

24 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

26 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

28 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

30 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

32 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

Budapest egyes kerületeiben, tágabb agglomerációjában, Győr-Moson-Sopron megyében és a

34 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

A magyar gazdaság teljesítménye – a bruttó hazai termék adatok alapján – 2013-ban

36 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

Darab Ezer forint/fő

2.9. Beruházás 2.53. A gazdasági szervezetek beruházásainak megoszlása gazdálkodási forma

38 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

40 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

42 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

44 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

Szeged Vendégéjszaka (járás)

2.14. Közlekedési hálózatok 2.73. A járásközpontok közúti elérhetősége, 2016

46 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

2.15. Személygépkocsi-állomány 2.77. A személygépkocsi-állomány átlagos kora, 2016

48 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

2.17. Szennyvízkezelés 2.83. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózaton elvezetett szennyvíz megoszlása

50 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

2.19. Energiafelhasználás és 2.89. Egy háztartási fogyasztóra jutó vezetékesgáz-fogyasztás, 2016

52 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

2.94. Natura 2000 területek

Különleges madárvédelmi területek

54 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

3. Területi egyenlőtlenségek időbeli

3.1. A vizsgálat módszertana

56 Központi Statisztikai Hivatal, 2018

3.2. Mutatónkénti jellemzők 3.4. Ezer lakosra jutó halálozás, 2016

58 Központi Statisztikai Hivatal, 2018