A mese fajtái:

1. Formája szerint: lehet prózai vagy (ritkábban) verses mese.

2. Eredet szerint:
népmese műmese
A népmese elsősorban élőszóban terjed. A műmese írásban, nyomtatásban maradt fenn.
Közösségi alkotás. Egyéni alkotás.
A mesemondók előadásmódja fontos szerepet A műmese szövegén nem változtatnak.
játszott a már ismert történet formálásában. A
népmeséknek több változata is lehet.
A népmesék és műmesék hatnak egymásra.
3.A megismert mesetípusok tartalmuk szerint:
—tündérmese és hősmese;
—csalimese;
—láncmese;
—hazugságmese (bolondmese);
—állatmese.
A népmesék jellemzői:
—állandó beszédfordulatok;
—ismétlődő (fokozódó) cselekményelemek;
—képzeletbeli helyszín és idő;
—meseszámok;
—varázslások, átváltozások, csodás lények;
—a főhőst segítő vagy akadályozó szereplők;
—mesei igazságszolgáltatás (a jó elnyeri jutalmát, a rossz megbűnhődik).

A monda
A monda a népköltészet prózai vagy verses elbeszélő műfaja. Valós történelmi szereplőkhöz,
eseményekhez vagy helyszínekhez kötődik, de csodás, mesés elemeket is tartalmaz.
A monda fajtái:
 Eredetmonda:
Mesés történet, amely népek, népcsoportok eredetéről szól. Pl.: a csodaszarvas mondája
 Helyi monda:
Olyan mondatípus, amely földrajzi neveket vagy ahhoz kötődő jelenségeket magyaráz. Pl.: Csörsz
árka, Beckó vára
 Természeti monda:
Olyan mondatípus, amelyben egy természeti képződménnyel kapcsolatos történet jelenik meg,
például egy hegy, árok, tó vagy barlang létrejötte. Pl.: Balatoni kecskeköröm stb.
 Történelmi monda:
Mondatípus, melynek legfontosabb eleme egy valós történelmi esemény. Pl.: szabadságharc
 Királymonda:
Régi uralkodókról szóló történet. A történelmi mondákhoz tartozik. Pl.: Mátyás-mondák

Válassz ki két tetszésed szerinti mondát, és igazold bennük a monda fő jellemzőit!

cím besorolása a valós elemek csodás elemek
mondafajták közé
A ballada műfaji jellemzői
A ballada verses kisepikai, nép- és műköltészeti műfaj, mindhárom műnem jellemzői keverednek benne:
 epika: történetet mesél el
 líra: verses forma, költői nyelvezet
 dráma: párbeszédes építkezés, tragikus vég
 a románc (tragikus téma, de pozitív végű) és vígballada (végig vidám) már későbbi változatok
Cselekménye sűrített, gyakran egyetlen jelenetre összpontosít, minden lényegtelent elhagy -> előadásmódja
szaggatott; az időbeli kihagyások, a térbeli váltások, az elhallgatás egyaránt jellemzi = balladai homály!
Cselekmény: az embereket kiélezett lelkiállapotokban ábrázolja, gyakran a megzavart emberi lélek
magatartását mutatja be. Gyakori témái: gyilkosság, a hűség és hűtlenség, féltékenység, házasságtörés,
általában a szerelem problémái.
Igazold a megállapításokat a 2 alkotásból vett konkrétumokkal!
Kőmíves Kelemen A walesi bárdok
eredete (nép/mű)
jellemző témaválasztás

epikai jellemző

lírai jellemző

drámai jellemző

balladai homály

Elbeszélő költemény

 A líra és az epika jellemzőit magán viselő műfaj: verses formában megírt (líra) hosszabb terjedelmű
történet (epika).
 Fontos része a jellemek ábrázolása.
 Több szereplőt vonultat fel.
 Cselekménye több helyszínen játszódik.

Az elbeszélő művek cselekménynek szerkezeti egységei:

1. előkészítés: a mű elején az író megismertet bennünket az alapszituációval, az előzményekkel és a

legfontosabb szereplőkkel, helyszínekkel.
2. bonyodalom: az a mozzanat, amelyben megjelenik az alapkonfliktus (összeütközés), és amely elindítja a
későbbi események sorát.
3. kibontakozás: a bonyodalom után következő hosszabb eseménysor, amelynek során felerősödik a
feszültség, kiéleződnek a konfliktusok. Lehetnek benne kitérők (epizódok), melyek nem viszik előre a
cselekményt, de hozzájárulnak pl. a szereplők jellemének megrajzolásához, gazdagításához.
4. tetőpont: a cselekménynek azon állomása, amelyben a feszültség a tetőfokára hág, és még nem dőlt el,
hogyan végződik a küzdelem
5. megoldás: az események lezárása, a küzdelem végső kimenetele, a harc / konfliktus tragikus vagy
megnyugtató befejeződése, tanulság