Magyar Nyelv 7 KK PDF

Széplaki Erzsébet
Érdemes tankönyvíró
Kézikönyv
a magyar nyelv tanításához
7. évfolyam
nyelvtan7_ujra_KK.indd 1 6/10/14 9:55 AM

Szerző
SZÉPLAKI ERZSÉBET
a Tankönyvesek Országos Szövetségétől
2008-ban elnyerte az
„Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet
Szerkesztette
MISKOLCI SZILVIA
AP–070331
ISBN 978-963-464-924-3
© Széplaki Erzsébet, 2010
3. kiadás, 2014
A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,
sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.
Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.

9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.
Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014
E-mail: apaczaikiado@apaczai.hu
Internet: www.apaczai.hu
Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató
Nyomdai előkészítés
Széll Ildikó
Terjedelem: 16,48 A/5 ív

Tömeg: 324 g
nyelvtan7_ujra_KK.indd 2 6/10/14 9:55 AM

Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 7. évfolyam
KEDVES KOLLÉGANő/KOLLÉGA!
Engedd meg, hogy levelemben a tegező formát válasszam, hiszen mindketten pedagógusok vagyunk. Pá-
lyámat tanítóként kezdtem, majd a tanárképző főiskolán magyar szakot végeztem. Hosszú éveken keresztül
tanítottam a magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyat az általános iskola alsó és felső tagozatán. Szak-
vezetőként a hallgatói képzésben is részt vettem. Az idők folyamán szerzett tapasztalataim felhasználásával
váltam tankönyvíróvá.
Szerzője vagyok az Apáczai Kiadó felső tagozatosoknak szóló Nyelvtan és helyesírás, Szövegértést fejlesztő
gyakorlatok és Fogalmazási feladatgyűjtemény című tankönyveinek. Az elmúlt években közel ezer iskolá-
ban tartottam bemutatóórát, még többen módszertani előadást, illetve tanfolyamot. Ezeken a rendezvénye-
ken sok ezer kollégával találkoztam, talán éppen veled is.
Gyakorló pedagógusként tudom, hogy milyen sokat segített a tanóráimra való felkészülésben egy jól össze-
állított tanári segédlet a tanmenetjavaslattól kezdve az óravázlatokig bezárólag. Úgy gondolom, most sincs
ez másképp. Főleg nagy segítség ez a pályakezdő kollégáknak, de szívesen veszik a több éve a hivatásukat
gyakorló pedagógusok is az ilyenfajta támogatást. Gondolom ezzel te is így vagy kedves Kollégám, hiszen
olvasod a soraimat.
A 21. század követelménye, hogy a gyerekeket hasznosítható tudással vértezzük fel, amely alapja az élet-
hosszig tartó tanulás folyamatának. Bármilyen hivatást, szakmát választanak, ugyanakkor a mindennap-
jaikban is szükségük lesz arra, hogy másokat megértsenek, és másokkal is megértessék magukat. Érteniük
kell az olvasott szövegeket, rendelkezniük kell a megfelelő írástechnikával, és a helyesírási, nyelvhelyességi
képességük szintjét is a lehető legmagasabb színvonalra kell emelniük.
A fentiekből adódóan le kell szögeznünk, hogy a korszerű nyelvi és irodalmi műveltség nemcsak az isme-
retek birtoklását, hanem a nyelv tudatos használatának képességét is jelenti. A nyelvhasználat tudatossá
tételéhez viszont elengedhetetlen a nyelvismeret. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a lexikális tudást
tartsuk a magyartanítás elsődleges céljának. A nyelvtani ismeretek tanítása eszköz, amelynek segítségével
a megfelelő módon és mértékben tudjuk fejleszteni a tanulók anyanyelvi képességeit.
Az absztrakt gondolkodás hiánya, illetve alacsony foka a korábbi évfolyamokon eléggé megnehezítette
a magyar nyelv tanítását. A 13–14 éves gyerekek viszont már képesek az elvonatkoztatásra, így eredménye-
sebb lehet oktató-nevelő munkánk. A 7–8. évfolyamos tananyag elsajátíttatásakor is törekedtem a foko-
zatosság elvének betartására. A közlő részek és utasítások az egyszerűtől a bonyolultabb felé, az ismerttől
az ismeretlen felé haladnak.
A NAT és a kerettantervek is szorgalmazzák a tananyagcsökkentést. Alsó tagozatban kimaradt például a

szófajok közül a melléknévi igenevek tanítása, és nem tartoznak a feldolgozandó tananyagtartalmak közé
a mondatrészek sem. Saját gyakorlatomban is tapasztaltam, hogy 4. évfolyamon a legnehezebben tanítható
anyagrésznek a mondatrészek oktatása bizonyult. A tankönyvek szerzői és gyakran a tanítók is olyan egy-
szerűsítéseket hajtottak végre, amelyek már a tudományosság elvének sérüléséhez vezettek. Egyszerűsíteni
viszont kellett a tanulók életkori sajátosságai miatt. A gyerekek az analógiás sorok és a sok gyakorlás után is
elvesztek a mondatrészek erdejében. Ez az anyagrész ezenkívül számos buktatót rejtett magában. Gondoljunk
csak az állítmányok fajtáira (igei, névszói, névszói-igei állítmány), a társ- és eszközhatározók, a mód- és álla-
pothatározók, a cél- és okhatározók megkülönböztetésére! És még nincs vége a sornak! A felső tagozatban – ez
is saját tapasztalatom – a legjobb képességű tanulók is alig emlékeztek a 4. évfolyamon tanultakra. Így viszont
már szó sem lehet az ismeretek bővítéséről, hanem inkább újratanításról beszélhetünk. A jelen helyzetben a
7. évfolyamon ismerkednek meg a tanulók az egyszerű mondatok szerkezetével és a mondatrészekkel.
nyelvtan7_ujra_KK.indd 3 10/17/13 2:21 PM

Lényegesnek tartom azt is hangsúlyozni, hogy a képességek fejlesztése a 7–8. évfolyamokon is kiemelt fel-
adat. Időt és gondot kell fordítanunk az alapképességek továbbfejlesztésére. Így érhetjük el, hogy tanítvá-
nyaink sikeres, elégedett emberekké váljanak.
A 7. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás tankönyvemet az Oktatási Hivatal KHF/1605-3/2010. határozati szá-

mon 2010. 02. 12-től 2015. 08. 31-ig tankönyvvé nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy a meghatározott ideig
semmilyen formai és tartalmi változást nem lehet végrehajtani a tankönyvön. Ez alól természetesen kivé-
telek a tördelésből adódó, illetve a helyesírási hibák. Ezúton szeretnélek megkérni, bármilyen ilyen jel-
legű problémát észlelsz a tankönyvben, szíveskedj jelezni számomra a következő e-mail címen: csopike9@
freemail.hu, hogy újranyomáskor korrigálhassuk. Azzal is nagyon megtisztelnél, ha véleményedet, esetleg
a tanítványaid véleményét beküldenéd az Apáczai Kiadó Így dolgoztam az Apáczai Kiadó tankönyveivel,
munkafüzeteivel című pályázatára. A pályázat részletes leírását elolvashatod a kiadó Tanévi naptárában,
népszerű nevén az ágendában. A legfontosabb tudnivalók: a beküldési határidő minden tanév végén június
30., a pályázat terjedelme 1–5 oldal.
A könyv szerkezetéről, tartalmáról, használatáról a későbbiekben fogok írni, de néhány fontos dologra már
most szeretném felhívni a figyelmedet. A tankönyvemben nagy hangsúlyt fektettem a kompetenciaalapú
oktatás alapelveinek érvényesítésére, továbbá a tantárgyak interdiszciplináris lehetőségeinek kiaknázására.
A feladatokban igyekeztem a képességeket ismeretekbe ágyazva fejleszteni, és minél több, a mindennapi
életben is hasznosítható tudáselemmel gazdagítani a diákok értelmi és anyanyelvi képességét.
Remélem, a tanári kézikönyv sokat segít a tankönyv használatában, és megkönnyíti, lerövidíti a tanórára
való felkészülésedet.
Pedagógiai munkádhoz sok sikert kívánva
kollegiális tisztelettel és szeretettel üdvözöllek:
Széplaki Erzsébet
Csöpi

METODIKAI ALAPELVEK
A tanítás módszereit részben objektív, részben szubjektív tényezők határozzák meg.
Objektív tényezők:
– a tanított anyag tartalma
– az osztály sajátos adottságai
– a megoldandó didaktikai feladatok
A Nemzeti alaptantervben, a kerettantervben és a helyi tantervekben megfogalmazott követelményrend-
szert a nyelvtantanítás során a tanulók csak úgy tudják teljesíteni, ha elsajátítják a dokumentumokban elő-
írt ismereteket, s ezek birtokában a megfelelő nyelvi jártasságokra, képességekre, készségekre tesznek szert.
A tanítandó témák azonban nem azonos fajsúlyúak. Másképp tanítjuk a mondattant, mint a szövegtant,
illetve a szófajtant és az alaktant. Más módszerek alkalmazását igényli a helyesírás tanítása, mint a kifeje-
zőképesség fejlesztése.
Az osztály sajátos adottságain a tanulók általános életkori sajátosságai mellett az osztály összetételét ér-
tem. A sok jó képességű gyerek nagy „húzóerő” lehet, míg a többségében gyengébb képességű tanulókból
álló közösségben a felzárkóztatás válik központi feladattá. Legalább a minimumszint elérésére kell töreked-
nie a pedagógusnak.
Más módszert kell alkalmazni új ismeret feldolgozása során, mást képességfejlesztéskor, összefoglalás
vagy számonkérés esetén.
A legfontosabb szubjektív tényező a pedagógus személyisége. Feltétlenül ki kell emelnem a módszertani
szabadság elvét. Ahány tanár, annyiféle személyiség. Ebből adódik, hogy a metodika sem hirdethet egye-
düli, mindenki számára megfelelő és üdvözítő módszert.
A következőkben olyan, a gyakorlatban jól bevált módszereket ismertetek, amelyeket felhasználtam a
taneszközeim megírásakor. Természetesen minden magyartanárnak magának kell megtalálni az egyénisé-
géhez, osztályához, a soron lévő tananyaghoz, a tárgyi feltételekhez legjobban illő módszert.
A tanulók nyelvi jártasságainak, képességeinek, készségeinek fejlesztéséhez fontos feltétel az anyanyelv
helyes használatára vonatkozó nyelvtani, helyesírási, nyelvművelési, stilisztikai stb. ismeretek megértése.
A megértés azonban még nem jelent tudást. A megértett ismereteket meg kell tanítani, illetve tanulni, azaz
meg kell szilárdítani őket. A megértett, szilárdan rögzített tudásanyag csak akkor értékes, ha bármilyen
nyelvi probléma megoldására alkalmas. Ezt a tudásszintet rendszeresen ellenőriznünk kell, hiszen ez az
alapja a továbbhaladásnak.
Az új ismeret feldolgozása
Minden magyartanár számára természetes dolog az, hogy a nyelv törvényeit mindenekelőtt nyelvi tény-
anyaggal szemlélteti. A szemléltetőanyagokat úgy válogattam össze, hogy tartalmukban igazodjanak a
13–14 éves tanulók szellemi érettségéhez, számukra könnyen érthetőek legyenek, és a tanítandó fogalom
minden lényeges jegyét bemutassák. Például a mennyiségjelző fogalmának kialakításához több különböző
műfajú (élőnyelvi, szépirodalmi, szaknyelvi) szövegrészletet használtam fel. A tanulók így megfigyelhetik
azt is, mennyire más a szerepe a mennyiségjelzőnek József Attila csodálatos soraiban, mint a matematika-
példa szövegében.
A mondattani tudnivalók szemléltetésére – nyelvi funkciójukból adódóan – a mondat, illetve a
szöveg(részlet) alkalmas. Ezekben tipográfiai megoldásokat (dőlt, félkövér betűket), jelöléseket alkalmaz-
tam a jelenségek kiemelésére, melyek a tanulók figyelmének irányítását is szolgálják.
A mondatrészek és szóelemek egyezményes jelei a közös kategóriába való tartozásra hívják fel a figyel-
met. Az utaló és szimbolikus jelek a különféle összefüggések érzékeltetésére alkalmasak.
Az irányulás kifejezésére nyilat használunk. A hátra mutató nyíl ♦ az okot (pl.: okhatározó), az előre
mutató nyíl ♦ a célt (pl.: célhatározó), a fölfelé mutató ↑ az alárendeltségi viszonyt szemlélteti.

A csoportalkotással egy-egy nyelvtani kategória alosztályainak megfigyeltetését, közös fogalmi jegyei-

nek tudatosítását érhetjük el. A csoportalkotás táblázatos formájú is lehet. A 7. évfolyamos tankönyvben
a határozók ismertetésekor az indukciós szöveg mondataiból oszlopba gyűjtöttem a típusnak megfelelően
az adott határozó kérdését, az utalás mikéntjét és a határozó elnevezését.
A kísérő szemléltetésnek az ismeretek megszilárdításában is szerepük van. A tanulók – egyéni vagy közös
munkával – nagyobb alakban is elkészíthetik a táblázatokat. Ezeket kitehetjük az osztályterem falára, így
lehetőség nyílik a hosszabb szemlélésre, amely segíti az ismeretek megszilárdítását. Itt szeretném felhívni a
kedves Kollégák figyelmét az Apáczai Kiadó Anyanyelvi falitábláira, amelyeket nemcsak az alsó tagozatos,
hanem nagy részüket a felső tagozatos nyelvtanórákon is jól használhatjuk.
Az ismeretek megszilárdítása
Az elsődleges rögzítés vázlattal, részösszefoglalással és összefoglalással történik. Az ismeretek tartósságát
ismétléssel, gyakorlással, valamint otthoni tanulással érhetjük el.
A megtanulandó ismeretek viszonylag rövid terjedelműek, amelyek a tankönyvben a JEGYEZD MEG!
címszó alatt találhatók. Ezek természetesen nem szó szerint megtanulandó szabályok, de tartalmazzák a
fogalom minden lényeges jegyét. A hangsúly azonban azon van, hogy a tanulók tudják alkalmazni ezeket
a szabályokat. A JÓ, HA TUDOD! címszó alatt hasznos, praktikus tanácsokat olvashatnak a gyerekek.
Az anyanyelv iránt érdeklődő tanulók így szerezhetnek többletismeretet.
A rendszerezés a célja az év eleji, a tematikus és az év végi ismétlésnek. Az év eleji ismétléshez bőséges
feladatsor található a 7. évfolyamos munkáltató tankönyvben. Felöleli az 5–6. évfolyamos tananyagot, de
gyakorolni lehet a helyesírást is. Aktivizálhatjuk mindazokat a szófajtani ismereteket, amelyekre a mondat-
részek tanításakor szükségünk lesz. Ezzel azonban elsősorban a helyesírás és a magyar nyelv használatának
gyakorlása volt a célom, nem a nyelvtani szabályok „szajkóztatása”.
Gyakorlás alatt nemcsak az új ismeret begyakoroltatását, hanem a folyamatos gyakorlást is értjük. Ha az
5. és 6. évfolyamos elsajátított hangtani, alaktani, szófajtani ismereteket nem gyakorolhatják folyamatosan
a tanulók, egy idő után elfelejtik őket. Ezért a 7. évfolyamos tankönyvben sok komplex feladattal találkoz-
hatnak a diákok. A pedagógus döntheti el, hogy a részfeladatok közül melyiket kivel vagy kikkel oldatja
meg. Az a tanuló, aki biztos a szavak szóelemekre bontásában, de sok hibát vét a szófajok felismerésében,
az utóbbit gyakorolhatja. Így valódi differenciálást végezhetünk a tanítási órán. Ennek a módszernek a ha-
tékonyságát a felvételiző nyolcadikosaink eredményein is lemérhetjük majd.
Feltétlenül említést kell tennem az otthoni tanulás fontosságáról. Az órán feldolgozott tananyag rögzíté-
sének, tartósításának kiemelten fontos módszere. Igaz ez akkor is, ha valamennyien arra törekszünk, hogy
a lehető legtöbb ismeretet már a tanítási órán sajátítsák el a tanítványaink. Szinte hallom a kollégák ellen-
vetését, miszerint 7–8. évfolyamon egyre nehezebb rávenni a tanulókat az otthoni tanulásra. Természete-
sen nem szeretnék általánosítani, hiszen valamennyien ismerünk olyan diákokat is, akik lelkiismeretesen
készülnek egy-egy tanítási órára.
A helyes tanulási technikák kialakítása már alsó tagozatban elkezdődik, amelyet folytatunk felső tago-
zatban is. Ennek megvalósításához az 5. és 6. évfolyamos tankönyvben és feladatgyűjteményekben, vala-
mint a kézikönyvekben is találnak a kollégák feladatokat, ötleteket. A gyerekeknek 12–13 éves korukra már
ismerniük kell a helyes tanulási módszereket. Ennek további gyakorlására találtam ki a HÁZI FELADA-
TOK oldalakat, amelyek mindig egy-egy „lecke” után találhatók. Néhány kolléga nem tartja jó ötletnek,
mivel szerintük a szülők azt hiszik, hogy minden feladatot meg kell oldania az egyébként is túlterheltnek
tartott gyermekeknek. A szóbeli feladatot valóban minden tanulónak javaslom, hiszen ezek minden eset-
ben a feleletterv önálló vagy részben önálló elkészítését kérik tőlük. Ehhez szükség van a tananyag pontos
elolvasására, a lényeg kiemelésére, az összefüggések meglátására is. Így talán sikerül rászoktatnunk a ta-
nulókat arra, hogy csak a szóbeli tananyag megtanulása után fogjanak az írásbeli feladatok megoldásához.
Nagyon rossz gyakorlatnak tartom, hogy a gyerekek először megírják a házi feladatot, és csak azután látnak
hozzá a szóbeli tananyag megtanulásához. A feleletterv készítését jó, ha minden tanítványunk elsajátítja.

Ennek gyakorlati hasznát a középiskolai és a felsőfokú intézményekben folytatott tanulmányaik során, va-
lamint felnőttkorukban az önálló ismeretszerzés során is érezni fogják. Az írásbeli feladatok között viszont
válogathat a kolléga. A gyerekek képességeihez igazodva jelölheti ki, melyik feladatot oldják meg a tanulók,
illetve differenciáltan is kiadhatja őket.
Jártasságok és készségek kialakítása, képességek fejlesztése

A jártasságok és készségek kialakításának fontos módszere a gyakorlás. A nyelvi gyakorlásnak tervszerű-
nek, folyamatosnak, gazdaságosnak kell lennie. Érvényesülnie kell a fokozatosság és tudatosság elvének.
Mindig pontosan mérlegelnünk kell, hogy mikor mit hogyan kívánunk gyakoroltatni a tanulókkal.
Ez jelenti a tervszerűséget.
A folyamatossággal kapcsolatban az előzőekben már kifejtettem a nézetemet. A gyakorlás állandósága
megköveteli, hogy az egyszer megtanított ismeretet minden esetben alkalmaztassuk, ahányszor a tananyag
összefüggései lehetővé teszik. Például a -val, -vel rag teljes hasonulását (megnevezés nélkül) már az alsó ta-
gozatban gyakorolják a kisiskolások. 5. évfolyamon a teljes hasonulás, 6. évfolyamon pl.: a személynevekhez
kapcsolva, 7. évfolyamon az eszköz- és társhatározó tanításakor kerül újra elő az idevágó tudnivaló.
A gyakorlás gazdaságossága a rendelkezésünkre álló idő legésszerűbb felhasználását követeli meg tőlünk:
egy-egy ismeret sok lehetőséget biztosítson az adott ismeret alkalmazására. Ilyen szempontból elemzem
a 7. évfolyamos Tk. 65/2. feladatát. Az utasítás szerint az adott igék felszólító módú, tárgyas ragozású hos�-
szabb és rövidebb alakjait kell leírni a tanulóknak. Nem elég azonban csupán a nyelvi ismereteiket használni,
a helyesírási ismereteikre is szükségük van. Az önkorrekcióra is lehetőségük nyílik, ha a mássalhangzótör-
vények rendszerét tükröző táblázat megfelelő helyére írják be a hosszabb igealakokat. Az írásban nem jelölt
teljes hasonulásos igékkel pedig még mondatokat is alkothatnak. A nyelvtani gyakorlás mellett vannak olyan
igealakok, amelyeket háromszor is leírnak a tanulók úgy, hogy szinte észre sem veszik. A helyesírási képesség
fejlesztésének szempontjából eredményesebbnek tartom az ilyen típusú feladatokat, mint a tollbamondást.
A feladatok összeállításakor érvényesítettem a fokozatosság elvét. A legkönnyebb nyelvtani gyakorlat
az, amely valamely jelenség felismerését kívánja (Tk. 95/3. – az állítmány, alany, tárgy felismerése). Ennél
nehezebb az, amelyben átalakításról van szó (Tk. 107/3. – mondat-átalakítás). A legnehezebb önállóan lét-
rehozni valamilyen nyelvtani alakzatot (Tk. 139/7. – adott ágrajzhoz mondat szerkesztése).
A nyelvtani gyakorlás során a tanulók nyelvtani elemzéseket és szintetikus gyakorlatokat végeznek.
Az elemzés a nyelvtantanítás kétségtelenül legegyetemesebb és leghatékonyabb eljárása. 7. évfolyamon elő-
térbe kerül a komplex elemzés. Ilyenkor az adott nyelvi jelenséget több szempontból is elemezzük. Például
megállapítjuk, hogy a mondatrészt milyen szófajú szó fejezi ki, milyen módon. Nagy hangsúlyt kell fektet-
nünk a helyes elemzési technikák kialakítására.
Bár a nyelvtani elemzésekben az analízisnek van a legfontosabb szerepe, melynek lényege a nyelvi je-
lenségnek meghatározott szempont szerinti szétbontása, a jártasságok és készségek kialakításához olyan
gyakorlatokra is szükség van, amelyeknek az elvégzésével a tanulók maguk hozzák létre a tárgyalt nyelvtani
alakzatot. Ezek az ún. szintetikus gyakorlatok.
A kérdésekre szóban vagy írásban válaszolhatnak például a következő feladatokban: Tk. 7/1. e), 32/5.
A kiegészítés lényege: valamilyen szempontból hiányos nyelvi anyag (szöveg, mondat, szerkezet, szó) egy
vagy több hiányzó elemének pótlása. Pl.: Tk. 10/5., 13/15., 85/3., 102/7.
A helyettesítés során egy-egy mondat valamelyik szavának vagy szókapcsolatának mással való fölcseré-
lését kívánjuk a tanulóktól. Pl.: Tk. 16/8.
Alakítás található az olyan gyakorlatokban, amelyekben a tanulóknak megadott vagy szabadon válasz-
tott elemek felhasználásával különféle nyelvtani kategóriákat kell létrehozniuk. Pl.: Tk. 8/2., 66/4.
Az átalakítás az alakítással rokon gyakorlattípus. Az a lényege, hogy valamilyen jelenséget bizonyos
szempontok szerint megváltoztatunk. Pl.: 14/4., 49/3., 52/4 a).
Az átalakítás egyik fajtája a hibás szövegek javítása. Elavult az a nézet, miszerint a gyerekek nem végez-
hetnek hibás szövegeken javítási gyakorlatokat. A nyelvhelyességre nevelésben elképzelhetetlen a negatív

példákra való hivatkozás. A helyesírási képesség és a problémaérzékenység fejlesztésében is jó szolgálatot

tesznek ezek a feladattípusok. Pl.: Tk. 9/1., 68/8., 88/1., 122/4., 139/5.
A rendező munka lényege a nyelvileg rendezetlen anyag rendezése, csoportosítása valamilyen szempont
szerint, amelynek gyakori formája a táblázat készítése. Pl.: 11/10., 85/1.
Összefoglaló táblázatok a tankönyv végén is megtalálhatók.
A tanulók általában kedvelik a gyűjtőmunkát, melynek az a célja, hogy a megismert nyelvi jelenséghez
minél több példát sorakoztassanak fel az adott jelenség nyelvi törvényszerűségének sokoldalú illusztrálá-
sához. Pl.: 86/5., 123/6. a). Ha a gyűjtőmunkát házi feladatul adjuk, akkor célszerű megjelölni a „legalább”
és a „legfeljebb” határt. Ne töltse a gyermek az egész délutánját a feladat megoldásával! A gyűjtendő anyag
meghatározásában azt is figyelembe kell vennünk, hogy milyen készletből meríthetnek a tanulók.
A gyűjtőmunkánál a tanulók többsége már csak a játékos feladatokat, anyanyelvi fejtörőket kedveli job-
ban. A tanórához kapcsolódó feladatok között ezek épp úgy megtalálhatók, mint a Házi feladatok részben.
Pl.: 9/2., 11/7., 18/1., 22/8, 9., 89/4., 105/5., 120/8. Ezeknek a feladatoknak a megoldását külön fejezetben
közlöm.
Az ismeretek, jártasságok és készségek ellenőrzése, értékelése

Az ellenőrzés fontos szerepet tölt be a tanítás folyamatában. A tanulókban kötelességtudatot, felelősségér-
zetet alakít ki. A tanár a rendszeres ellenőrzés folyamán értékeli a tanuló munkáját, és ez alapján tervezi
meg a további oktató-nevelő tevékenységét.
A feleltetés, az írásbeli munkák ellenőrzése (írásbeli feladatok, felmérések, házifeladatok) teszi a pedagó-
gus számára lehetővé a differenciálást.
A tankönyvek melléklete a Felmérések az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség és a nyelvhelyességi
szint, a néma, szövegértő olvasás szintjének méréséhez című kiadvány. A kézikönyvben – a kollégák többsé-
gének kérése alapján – megtalálhatók ezeknek a felméréseknek a megoldásai, sőt az értékelés, osztályozás
mikéntjére is teszek javaslatot.
Az értékelés szempontjából nagyon lényeges, hogy a tanuló minden megnyilatkozását értékeljük. Első-
sorban a feltáró és fejlesztő értékelést alkalmazzuk.

AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVE

A magyar nyelv tanításának céljai és feladatai
Az anyanyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás és a tanulás előfeltétele és legfőbb közege. Ebből
következik, hogy az anyanyelv tanításának alapvető célja és feladata:
▶ a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegér-
tés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése
▶ az anyanyelvi szókészlet és a nyelvtan alapos megismertetése a tudatos és kreatív nyelvhasználat érde-
kében
▶ a biztos kommunikációs készség elsajátítása
A diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek a szociális érésben, az önmagukra eszmé-
lésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében, átélhetik a magyar nyelv
és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. Az anyanyelv kellő színvonalú ismerete ugyanakkor alapul
szolgál más nyelvek megismeréséhez és elsajátításához, amely lehetővé teszi az egyén számára az európai
nemzetek és az emberiség közösségében való kommunikációt.
Minden műveltségi területen, de a magyar nyelv és irodalom műveltségi területen különösen nagy gon-
dot kell fordítani az értő, majd értelmező, később a kritikai és a kreatív olvasási képesség fejlesztésére, értve
ezalatt a hagyományos és a digitális csatornákon keresztül érkező jelek befogadását, értelmezését és megvá-
laszolását. Ennek feltétele az optimálisan fejlett és használható olvasáskészség (olvasástechnika) birtoklása.
Az alapozó szakaszban (5–6. évfolyam) az e téren lemaradt tanulókat a lehető legintenzívebb módszerekkel
és munkaformában kell felzárkóztatni, ugyanis ennek hiányában a tanulók nem képesek elérni a magasabb
olvasási szinteket. E cél eléréséhez konkrét módszertani javaslatokat közlünk az Apáczai Kiadó Bázisisko-
láinak kerettantervében.
Bár a magyar nyelv tanítása az 5–8. évfolyamokon egységes kerettantervi anyagban – témakörökben, fej-
lesztési célokban, tananyagtartalmakban, tanulói tevékenységekben, módszertani ajánlásokban és tovább-
haladási feltételekben – épül egymásra, azt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy a két szakasz: az alapozó és
fejlesztő szakasz több vonatkozásban eltér egymástól.
Az alapozó szakasz (5–6. évfolyam) folytatja és továbbfejleszti az előző két szakaszban (1–2. és 3–4. év-
folyamokon) kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az
írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Továbbá a legkülönfélébb irodalmi és
nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermekeket a magyar nyelv rendszerébe, amely előse-
gíti az anyanyelv használatát. Megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatokat
megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati,
fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi képességeit és műveltségét.
A 7–8. évfolyamok már a következő, középfokú iskolafokozat tanulmányait is tekintetbe veszik. A műve-
lődési szokások és alapszerkezetek ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi
nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása. Erre a nyelvhasználati, a
grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok adnak módot.
Az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak kerettantervében a magyar nyelv tantárgyhoz kötött ismeretek és ké-
pességek nem elszigeteltek. Készítői elsősorban az irodalommal integrálták, de más tantárgyakkal való
koncentrációra is hangsúlyt helyeztek, illetve folyamatosan más kulcskompetenciákkal is kapcsolatot ke-
restek és tartottak.
A változatos munkaformákban (egyéni munka, párban végzett munka, csoportmunka stb.) folyó fel-
adatvégzéssel nemcsak az ismeretszerzés és anyanyelvi képességek fejlesztése a cél, hanem az is, hogy a
tanulók elsajátítsák a társas együttműködésben való részvételt.

Fejlesztési célok
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
A társas-társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A kulturált nyelvi
magatartás kialakítása, a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodással, a partne-
rekkel való együttműködés képességének fejlesztése, mely megköveteli a tanulótól a másik ember beszédé-
nek gondolati, értelmi tartalmára való odafigyelést.
A szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehango-
lása. A különféle beszédműfajok felfogása és alkalmazása, a konfliktus fölismerési és kezelési képességének
fejlesztése, valamint az életkorban elvárható kritikus magatartásnak a kialakítása a manipulációs szándé-
kokkal szemben. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása szóbeli szövegalkotás-
ban, a szöveg megértésében, elemzésében.
A kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése. Az életkornak megfelelő tájékozottság a médi-
umok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfa-
jok kifejezésmódjának megismerése. A beszédkészségnek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével
önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére,
véleményének megbecsülésére nevelés.
2. Olvasás, írott szövegek megértése

Az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás kifejlesztése.
A nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésű, a
mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbeli és írott szövegek (magáncélú, hiva-
talos, publicisztikai, tudományos és szépirodalmi) szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú
felfogása, befogadása és kritikája.
Feladatok a szövegáttekintésre, a lényeg kiemelésére, adatkeresésre, kérdésekre adandó válaszként rész-
letek kiemelésére, ok-okozati összefüggés fölismerésére, a szöveg tömörítésére, vázlatírásra, jegyzetelésre.
A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, ki-
egészítéssel. A leírás különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése nem irodalmi művekben.
A gyakoribb tömegkommunikációs műfajok elemzése, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek
fölismerése, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. A tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülö-
nítése: hír, tudósítás, cikk, kommentár; riport, interjú.
Az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű al-
kalmazása.
3. Írás, szövegalkotás
Az írástechnika továbbfejlesztése másolással, tollbamondással, emlékezet utáni írással. A tanulási igények-
nek megfelelő, rendezett írásmód, az anyanyelvi normákat követő helyesírás begyakorlása. A korábban
tanult helyesírási ismeretek alkalmazása fogalmazásokban.
A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása írásbeli szövegalkotásban. Szövegal-
kotási feladatok írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi
szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről azonosságok, különbségek összevetésé-
vel, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítésével; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan csa-
ládtagokról, ismerősökről. A szemléletesség nyelvi eszközeinek alkalmazása.
Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos műfajainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önélet-
rajz) megfogalmazásában. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása irodalmi művekről különféle idézési mó-
dok alkalmazásával (pl.: egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb. idézésével).
10

4. A tanulási képesség fejlesztése

Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és
egyéni technikái (szövegáttekintés, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek
kiemelése, ok-okozati összefüggés fölismerése, szövegtömörítés, vázlatírás, jegyzetelés), ezek megismerése
és használatuk gyakorlása. A verbális és vizuális információ együttes kezelésében való jártasság kialakítása.
A könyvtári munka megismertetése. Tapasztalatszerzés a segédkönyvek, a szak- és ismeretterjesztő iro-
dalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés
etikai és formai követelményeiről. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata
ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag
bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a fel-
használt könyvekről.
A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. Érvek, bizonyító erejű példák gyűj-
tése az interneten, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével különféle, más tantárgyakat is integráló
témákból.
Különböző tanulási stratégiák és módszerek megismerése. Egyéni tanulási stratégiák és technikák meg-
választásának szempontjai. Az ismétlés szerepe a tanulási folyamatban.
5. Ismeretek az anyanyelvről
A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek megszilárdítása a felis-
merés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén. A nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló,
biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. Önkontroll
és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használata.
Az egyéni nyelvhasználat továbbfejlesztése az irodalmi művek jobb megértése, valamint az idegen nyel-
vek tanulásának könnyebbé tétele végett. A nyelvszemlélet gazdagítása a magyar nyelv sajátosságainak,
szépségeinek fölismerésével, tudatosság és felelősségérzet a nyelvhasználatban. A nyelvi kultúra fejlesztése,
amely megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához,
önbecsülésük fejlesztéséhez. Nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés és a helyesírási biztonság
továbbfejlesztése.
6. Ismeretek az irodalomról
A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértése, összevetése különféle köznyelvi, nem irodalmi for-
mákkal. Irodalmi művek feldolgozásakor annak átélése, hogy a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll
a mű jelentésével, hatásával, esztétikai karakterével.
A tanulók aktuális életproblémáival, érdeklődésével rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelme-
zése, megvitatása. Az olvasott művekben megjelenített érzelmekhez, emberi kapcsolatokhoz fűződő véle-
ményalkotás és véleménynyilvánítás elősegítése.
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellem-
ző sajátosságairól (nyelvtípusáról). A tanulók érzelmeinek és élettapasztalatainak gazdagítása, erkölcsi és
esztétikai véleménycserére, vitára, ítéletalkotásra való ösztönzés. A történeti érzék fejlesztése különböző
korokban született szövegek összehasonlítása révén, a nyelvi kifejezés formáinak történetisége.
11

AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK

KERETTANTERVE
Magyar nyelv 7. évfolyam
Éves óraszám: 74
Heti óraszám: 2
Új tananyag Összefoglalás,
Témák Gyakorlás Teljes óraszám
feldolgozása ellenőrzés
Év eleji ismétlés 4 2 6
Magán- és közéleti
6 8 14
kommunikáció
Az egyszerű mondat 18 8 6 36
Helyesírási ismeretek 3 7 2 12
Könyv- és könyvtár-
folyamatos
használat
Év végi összefoglalás 6 6
1. Év eleji ismétlés
Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás

Fejlesztési célok Tananyag
Módszertani javaslatok feltételei
Szelektáló, rend- A 6. osztályos szófajta- Az ismeretek felidézése, rend-
szerező képesség és ni és alaktani ismere- szerezése differenciált cso-
ismeretalkalmazási tek rendszerezése. portmunkában és/vagy egyéni
képesség fejlesztése. munkában.
Egyéni fejlesztés differenciál-
A helyesírási képes- tan: másolás, hibajavítás, toll-
ség fejlesztése. bamondás. Akaratlagos írás
gyakorlása egyéni élményen
alapuló, rövid elbeszélő szöveg
A hangos olvasási és alkotásakor.
szövegértő képesség Különböző Különböző műfajú szövegek
fejlesztése. szövegműfajú feldolgozása egyéni vagy páros
A szociális kompe- szövegek néma és han- munkában. Felkészülés utáni
tencia fejlesztése a gos olvasása, értése. hangos olvasás.
hatékony kommuni-
káció erősítésével.
Egyszerű, érthető és
hatékony közlés válto-
zatos kommunikációs
helyzetekben.
Diagnosztizáló
mérések nyelvtanból
és szövegértésből.
12

2. Magán- és közéleti kommunikáció

Lényegkiemelő, ös�- A szóbeli és írásbeli Szóbeli és írásbeli szövegek
szehasonlító képes- közlésmód kifejezési közötti azonosságok és kü-
ség fejlesztése. formáinak azonos- lönbségek felismerése, meg-
sága és különbsége a nevezése a magán- és közéleti
Források keresé- magán- és a közéleti kommunikációban koope-
se könyvtárban és kommunikációban. ratív módszerrel folyóiratok,
interneten, kritikus internetes portálok, rádió- és
felhasználásuk. tévéfelvételek felhasználásával.
A kulturált vitatko- A közéleti kommuni- Alkalmazkodás a kommuni-

zás alapvető szabá- káció iskolai helyzetei kációs folyamat tényezőihez Udvarias együttműkö-
lyainak ismerete és és műfajai: különféle konkrét beszéd- dés felnőtt és kortárs
betartása. Megbeszélés, vita. helyzetekben páros és/vagy beszédpartnerekkel.
csoportos iskolai, osztálybeli
események megbeszélésekor,
vita esetében.
A vita témáját előre meg kell
adni (pl.: egy regényalak
személyisége, az osztálykirán-
dulás helyszíne stb.), hogy a Részvétel a közéleti
tanulók kialakíthassák állás- kommunikáció iskolai
pontjukat, érveket gyűjtsenek, helyzeteinek különféle
Mások véleményének Felszólalás, és azokat tudatosan fogalmaz- formáiban felszólalás,
meghallgatásával, hozzászólás. hassák meg. hozzászólás formájá-
saját vélemény kor- Mintaadás: Kossuth Lajos ban.
rekciójával a szociális országgyűlési felszólalásának
kompetencia fejlesz- elemzése, szerkezeti egységei-
tése. nek bejelölésével és megneve-
zésével. A mindennapi élet
Rövidebb felszólalások problémáiról saját véle-
(pl.: diák-önkormányzati mény megfogalmazása
ülésre) anyagának gyűjtése, az érvelés szabályait
rendszerezése, írása tanári követve.
segítséggel, csoportosan vagy
önállóan.
A felszólalás és hozzászólás Vázlat készítése szóbeli
közötti különbségek tisztá- megnyilatkozáshoz,
Megfelelő stílus és zása pl. országgyűlési ülések cselekményvázlat
magatartás meg- részletének lejátszásával, azok írása.
találása a közéleti elemzésével.
kommunikációs A felszólalás és hozzászólás
helyzetben. gyakorlása osztályközösséget
érintő témák megvitatásakor.
13


Rövid alkalmi beszéd. Egy nemzeti ünnepen, iskolai
ünnepségen elhangzott ünnepi
beszéd szövegének elemzése,
vázlatának összeállítása közö-
sen, tanári irányítással.
Előadói, kapcsolat- Rövid ünnepi beszéd meg-
tartó képesség fej- fogalmazása egyéni, páros
lesztése a testbeszéd vagy csoportmunkában (pl.:
és a mondatfonetikai ballagásra a nyolcadikosokat
eszközök alkalmazá- búcsúztató beszéd megírása,
sával. egyéni előadása).
Kiselőadás. A kiselőadás szerkezeti fel-
Önálló állásfoglalást építésének megfigyelése egy
kifejező képesség fej- kiselőadás szövegén (pl.: Jókai
lesztése a különböző Mór gyermek- és ifjúkora)
nézőpontok megérté- szövegértelmező feladatok
sével és figyelembevé- megoldásával.
telével. Anyaggyűjtés könyvtárban
vagy interneten a kiselőadás-
A témához illő szak- hoz egyéni vagy páros mun-
irodalom gyűjtésével, kában.
források keresésével A jegyzetelési technikák alkal-
a könyvtárban és/ mazása a kiselőadáshoz való
vagy az interneten a felkészüléskor.
digitális kompetencia A kiselőadás megtartása.
fejlesztése.
A források kritikus
felhasználásának
képessége.
3. Az egyszerű mondat

Szelektáló, összeha- A szövegek kommu- Különböző szövegfajták A megértést biztosító
sonlító képesség és nikációs szempontú (közlő, érzelemkeltő stb.) hangos és néma olva-
az együttműködési csoportosítása. biztonságos, értelmező felol- sás, szöveghű folyama-
készség továbbfejlesz- vasása. tos felolvasás.
tése. A műfaji sajátosságok
megfigyelése, táblázatba
rendezése kooperatív
munkával.
14


Szövegértelmező Szóbeli és írásbeli Ugyanarról a témáról szóló
képesség fejlesztése szövegek. (pl.: közös kirándulásról) szó-
szóbeli és írásbeli beli és írásbeli szöveg közötti
szöveg esetén. különbségek megfigyelése
szempontok alapján. A szóbeli
Hangos olvasási szöveget rögzíthetjük mag-
képesség fejlesztése nón (többszöri meghallgatás
a mondatfonetikai lehetősége az írásbeli szöveggel
eszközök tudatos és való összehasonlításhoz).
változatos alkalmazá-
sával. A mondat fogalma. Az eddig tanultak felidézése
A logikus gondolko- A mondat fajtái: a mondatról, fogalmi jegyek
dás fejlesztése tagadá- a mondatok a beszélő pontosítása, kiegészítése.
sok, kettős tagadások, szándéka szerint. A mondat tartalmát és a
állítások értelmezé- A mondatok logikai beszélő szándékát tükröző
sével. minősége. ejtésmód eszközeinek alkal-
mazása (hangsúly, hanglejtés A mondatfajták biztos
stb.), a különféle mondatfajták megkülönböztetése.
változatos és tudatos használa- Az egyszerű mondat
ta a közlési célnak és szándék- elemzése.
nak megfelelően.
Mondatátalakítási gyakorlatok
(állítóból tagadó) önállóan.
Felelettervminta értelmezése,
felépítésének megfigyelése,
megszerkesztésének módja.
A szöveges és vizuális Feleletterv készítésé- A feleletterv készítése folya-
információk együttes nek tanulása. matos feladat a fokozatosság
felfogásával az egyéni Az egyszerű mondat elvének betartásával (sorba
tanulási stratégiák szerkezete. rendezés, kiegészítés, önálló
továbbfejlesztése. A mondatrészek és a megalkotás).
szószerkezetek (szin-
tagmák). A mondatrészek meg-
A tapasztalatokra Metanyelvi szövegeken nevezése.
épülő nyelvi fogalom- (Az egyszerű mondat szerke-
rendszer megindí- zete) szövegelemzés eljárásai-
tása a mondatrészek nak önálló alkalmazása
körében. (pl.: cím és tartalom összefüg-
A folyamattervezési gése, témamegállapítás,
képesség fejlesztésea
mondatelemzés lépé
seinek tudatosításával.
15


Vizuális információk lényegkiemelés, ok-okozati
értelmezésével a haté- összefüggések felismerése stb.),
kony tanulás képessé- jegyzetkészítés tanári segítség-
gének fokozása. gel vagy önállóan.
Jegyzet alkotó felhasználása
tanuláskor.
Nyelvhasználati kér- A predikatív szerkezet. A nyelvtani fogalmak kialakí-

dések megítélésében A tőmondat. tása deduktív úton nyelvi ta-
nyelvtani (szófajtani, Az állítmány és az pasztalatok hozzárendelésével.
mondattani) ismere- alany fogalma, szófaja,
tek alkalmazása. fajtái.
Tipográfiai elemek, A mondatelemzés algoritmu-

ábrák értelmezésével sának kialakítása tanári irá-
a szövegértelmező ké- nyítással, az ágrajzok olvasása
pesség fejlesztése. és az ágrajzok készítésének
technikája.
Definíció alkotásá- A mondatrészek tanításakor az
val a lényegkiemelő azonos szófajba tartozó szavak
képesség, a logikus összefüggése mondatbeli
gondolkodás fejlesz- viselkedésükkel (pl.: ige csak
tése. állítmány lehet, határozószó
csak határozó stb.).
Kritikus gondolkodás Nyelvhelyességi problémák
fejlesztése nyelvhe- tisztázása mondattani szem-
lyességi hibák javítá- pontból (alany és állítmány
sával. egyeztetése, tárgyas alakok:
őtet, aztat stb.).
A mondatrészek A bővítmények. A bővítményekről szóló me-

közötti viszony tanyelvi szöveg értelmezése
megállapításával a önállóan szövegértelmező
logikus gondolkodás feladatok megoldásával.
fejlesztése. A szöveg fizikai, vizuális kör-
nyezetének tájékoztató szerepe.
Meghatározás (alaptag, bővít-
mény) alkotása a szövegben
olvasott információk alapján.
A nyelvhelyességi problémák
tisztázása mindig az adott
16


A tárgy, a tárgyas szin- mondatrészhez kötve, a 6.
tagma. évfolyamos szófajtani ismere-
A tárgy alakja, fajtái. tekre is építve önállóan.
A mondatelemzés gyakorlása
bővített mondatokon tanári
irányítással vagy önállóan.
Az alanyi és tárgyas A kétféle igeragozási rend-
ragozás. szer jelentésmegkülönböztető
szerepe a kommunikációs
helyzetekben (pl.: Imi filmet
néz. Imi egy filmet néz. Imi a
filmet nézi.).
Tárgyas szerkezetet tartal-
mazó szólások, közmondások
gyűjtése.
Az alárendelő szintagma fo-
galmának pontosítása mondat-
elemzéssel.
Elemző képesség A határozók, a határo- A határozók rendszerének

fejlesztése mondatok zós szintagmák. megismerése táblázat alapján,
elemzésével, pontos A határozó fogalma, értelmezése.
kérdésfeltevéssel. fajtái és kifejezőesz- A határozói irányhármasság
közei. megfigyelése, helyes haszná-
latuk életszerű helyzetekben
Következtetések (pl.: iskolából jövök, iskolába
levonásával a problé- megyek, iskolában tanulok).
mamegoldó gondol- A határozók fajtáihoz kapcso-
kodás fejlesztése. lódó mondatalkotási, -elem-
zési gyakorlatok differenciált
osztálymunkában.
Az összetéveszthető határozók
fogalmának kialakítása (pl.:
eszköz-társ, cél-ok stb.) össze-
hasonlítással.
Összefoglaló táblázat kiegészí-
tése egyéni vagy páros mun-
kában.
17


Rendszerező képesség A mellérendelő szin- A leggyakrabban használt
fejlesztése a megszer- tagmák. mellérendelő szintagmák (kap-
zett tudáselemek táb- csolatos, ellentétes, választó)
lázatba rendezésével. felismerése, megnevezése,
ábrázolása önálló mondat-
elemzés közben.
A ritkábban használt (magya-
rázó és következtető) melléren-
delő szintagmákról metanyelvi
szöveg értő olvasása.
Szövegkörnyezethez A jelzők, a jelzős szer- A jelzők szerepének megfi-

illő jelzők használatá- kezetek. gyelése a különböző műfajú
val a kifejezőképesség A jelző fogalma, fajtái (szépirodalmi,
fejlesztése. és kifejezőeszközei. matematikai, természetismere-
ti) szövegeken.
Szókincsfejlesztő gyakorlatok
szótárakkal, lexikonokkal,
nyelvi játékokkal csoportmun-
kában.
Komplex mondatelemzé-
si gyakorlatok differenciált
osztálymunkában: aláhúzással,
ágrajzzal, kifejezőeszközök
megnevezésével.
A mondattanhoz kapcsolódó
nyelvhelyességi ismeretek ös�-
szegyűjtése.
Az ismétlés, össze- A szintagmákról, Az összefoglalás sajátossága-

foglalás, rendszerezés mondatrészekről ta- inak ismerete. Összefoglalás
fontosságának meg- nultak összefoglalása. készítése megadott szempon-
értetésével a hatékony tok alapján tanári irányítás-
tanulási képesség sal, csoportosan vagy egyéni
fejlesztése. munkában.
18


Nézőpontok és követ- A mondat szó szerinti A pragmatikai funkció felfede-
keztetések levonása és pragmatikai jelen- zése a mondat (szöveg) kom-
párbeszédek olvasá- tése. munikációs helyzetben betöl-
sával. tött szerepének vizsgálatával
(közös nyelvűség, háttérisme-
ret, nézőpont, rejtett szándék
és cél stb.).
Többféle nézőpont (pl.: ironi-
kus, gúnyos, felmagasztaló,
lekicsinylő stb.) érvényesülése
ugyanazon esemény értékelése
kapcsán.
Pragmatikai előfeltevések
megfogalmazása mondatokhoz
(pl.: Petra már megint késik. –
Petra már máskor is elkésett).
19

4. Helyesírási ismeretek

Különböző informá- A helyesírási rendszer gram- A tanult és helyesírási
cióhordozók (helyes- matikai meghatározottságá- szabályok megfelelő
írási szótárak, szá- nak felismerése, az ismeretek alkalmazása.
mítógépes helyesírási bővítése, gyakorlati alkalma-
ellenőrző programok) zása egyéni munkában vagy
alkalmazása a helyes- differenciált csoportmunkában
írási képesség fejlesz- a helyesírási szótárak, számí-
tése céljából. tógépes programok felhaszná-
lásával.
A helyesírási problé- A helyesírás folyamatos
mamegoldó képesség gyakorlása a mondatrészek
fejlesztése. tanulásakor.
Helyesírási hibák javítása egy-
re növekvő önállósággal. Az egyszerű mondatok
Az egyszerű mondat Az egyszerű mondatokhoz leírásakor a mondat-
központozása. kapcsolódó helyesírási tudni- végi és a mondatközi
valók felidézése (mondatvégi írásjelek helyes haszná-
A tanulók önálló- írásjelek) új szabályok megis- lata.
ságának növelése a merése és alkalmazása a nyelv-
szabályalkotásban és tani ismeretek aktivizálásával:
szabályalkalmazás- vessző, gondolatjel, zárójel,
ban. kettőspont, pontos vessző
használata.
A tulajdonnevek he- A tulajdonnevekhez kapcso-
lyesírási ismereteinek lódó helyesírási szabályok bő-
bővítése. vebb megismerése a helyesírási
szabályzat alapján. A tanulmányok során
Az egybe-, külön- és kötőjeles előforduló tulajdonne-
írásmódú földrajzi nevek és vek, a belőlük képzett
intézménynevek helyesírá- melléknevek helyes-
sának gyakorlása -i képzős írásának ismerete és
alakjaikkal együtt egyéni megfelelő alkalmazása.
és páros munkában. Szó- és
nyelvi rejtvények megoldása a
földrajzi nevek helyesírásának
gyakorlására, térképhasználat,
útvonaltervek készítése, adat- Olvasható, esztétikus
lapok kitöltése. írás, rendezett, egyéni
íráskép.
20

5. Év végi összefoglalás

Az egyénileg vagy A 7. osztályban tanult Felismerési, mondatelemzési és
csoportosan gyűjtött mondattani ismeretek helyesírási gyakorlatok egyéni-
információk elrende- rendszerezése. leg és/vagy csoportosan.
zésének képessége. A tanult helyesírási A helyesírási szótárak önálló
Tömörítő és lényeg- szabályok rendszere- használata önellenőrzéskor,
kiemelő képesség, zése, tudatos alkalma- javításkor.
a képi elemek hasz- zása. Nyelvtani összefoglaló tábláza-
nálatának képessége tok önálló értelmezése.
összefoglaláskor. Rövid írásbeli szövegek (levél,
SMS) alkotása közben a tanév
Helyesírási informá- során elsajátított ismeretek
cióhordozók haszná- alkalmazása.
latának képessége.
Az anyanyelvi és Az anyanyelvi és a Kooperatív technikák alkal-

idegen nyelvi isme- tanult idegen nyelvi mazása a két nyelv összeha-
retek összevetésének mondattani ismeretek sonlításakor.
képessége. összehasonlítása.
Év végi felmérés
szövegértésből, anya-
nyelvi ismeretekből és
helyesírásból.
Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez

A fejlesztő szakasz első évfolyamán egy-egy tananyag feldolgozása során már elsajátíthatnak annyi anya-
nyelvi ismeretet, hogy előtérbe helyezhetjük a szóbeli feleletet. A feleletek is szövegalkotó tevékenység. Tehát
értékeléskor ezt a szempontot is figyelembe kell venni. A szóbeli feleletek értékelésének következetesnek,
de egyben tapintatosnak is kell lenniük. Ne felejtsük el, hogy sok tanuló küzd lámpalázzal, még akkor is,
ha régóta ismert közösség előtt kell megszólalni. Bár a felelet meghallgatása időigényes, de lemondani róla
súlyos pedagógiai vétség lenne. Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a tanulói munka értékelése egyben
az önértékelés fejlődését is segíti. Alkalmat kell adni a tanulónak, hogy saját teljesítményét értékelje, illetve
vonjuk be az osztálytársakat is teljesítményének értékelésébe.
Szükséges – még ebben a szakaszban is – a tanulók olvasási képességének verbális és numerikus értéke-
lése.
A terjedelmes mondattani tananyag miatt a folyamatos értékelés mellett szükség van három tudásszint-
mérő dolgozat megírására és osztályzattal történő értékelésére is.
21

A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS A 7. ÉVFOLYAMON

Az élet fennmaradása szempontjából a legfontosabb emberi tulajdonságunk a kompetencia, ami része
a személyiségünknek. A kompetencia valamely tevékenységforma végrehajtásának pszichés feltétele.
Az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévő tudást (ismereteket, képességeket és attitűdbeli
jellemzőket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk. A kompetenciaalapú oktatás megvalósítása
ma olyan cél, amely alapvetően átalakítja az iskoláról, a tanításról és tanulásról vallott nézeteinket.
A szakirodalomban a kompetencia többféle meghatározásával találkozunk, de valamennyi közös vonása
a cselekvőképesség hangsúlyozása, vagyis a kompetencia az a képességünk, hogy a megszerzett tudásunkat
– ismereteinket, készségeinket és attitűdbeli jellemzőinket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk.
A nevelés, oktatás és képzés során először a szakképzéssel foglalkozók kezdték használni a kompetencia
kifejezést. Ennek az az egyszerű oka, hogy a szakmai életben nem sokat ér az a tudás, amely nem képes
minőségi és sikeres munkavégzésben megnyilvánulni. Nem elég elsajátítani a szakmai ismereteket, meg-
tanulni a „tananyagot”, felmondani a leckét, hanem alkalmazni is tudni kell. A kompetens ember nem ezt
vagy azt képes megtenni, azaz nemcsak a cselekvések egy betanult algoritmusát képes elvégezni, hanem
alkotó módon a cselekvések végtelen sorának megvalósításához szükséges képességekkel rendelkezik, sőt
felelősséget érez a saját cselekvéseiért. Ugyanakkor igyekszik helyzetbe hozni magát. A passzív embernek
kevés esélye van az önmegvalósításra, az életben való érvényesülésre, tehát a kompetens ember egyben cse-
lekvő embert is jelent. A kompetenciaalapú oktatás egyik fontos célja, hogy tanítványaink segítségünkkel,
de önálló akaratukból váljanak cselekvő emberekké.
A kompetenciáknak két alapvető csoportját különböztetjük meg. Az ösztönző (reguláló) kompetenciák
elsősorban motivációs természetűek, és fejlesztésük a nevelésen keresztül valósul meg. A szervező, végre-
hajtó (kognitív) kompetenciák ismereteket, jártasságokat, készségeket, képességeket foglalnak magukba.
Ez utóbbiak fejlesztése az oktatás és képzés keretein belül valósul meg.
Sajnos mintha napjainkban kevesebb szó esne a nevelés fontosságáról, és ha néha-néha beszélünk is róla,
a tanítás-tanulás folyamatában még mindig az oktatásé és a képzésé a vezető szerep. Pedig nagyon fontos,
hogy a tanulókat motiválttá tegyük egy cselekvés végrehajtásában. Legkönnyebben ezt úgy érhetjük el, ha a
gyerek meglévő szükségleteit – játék, mozgás, változatosság, eredményesség – bekapcsoljuk a tevékenység-
be. Külön ki kell hangsúlyozni az eredményességhez kapcsolódó sikervisszajelzés, egyáltalán a visszajelzés
fontosságát. Minden ember – gyermek és felnőtt egyaránt – igényli, hogy környezete értékelje a munkáját.
Így lehet fokozni valamennyiünk szellemi aktivitását is.
A tanuláselméleti háttér megváltozása

Egyre nagyobb teret hódít a konstruktivista tudás- és tanulásfelfogás, amely abból indul ki, hogy minden
emberi tudás konstruált, alkotott tudás. Ebből adódóan a tanulás aktív folyamat, a rend- és értelemkeresés
folyamata az élet minden területén.
Ha összevetjük a mindennapi életben zajló tanulást és a hagyományos iskolai tanulást, alapvető különb-
ségeket tapasztalunk. A mindennapi életben zajló tanulás a problémák, helyzetek konstruálása és megoldá-
sa. Egy olyan szociális folyamat, amelynek alapja a hangos együtt gondolkodás. Az iskolai tanulás során a
feladatok leegyszerűsítettek, a tanulás pedig magányos folyamattá válik.
A konstruktivista tanuláselmélet szerint a tanulók akkor képesek valamit elsajátítani, ha a már meglé-
vő tudásukhoz és tapasztalataikhoz tudják kapcsolni az új információkat. Erre akkor képesek, ha a taná-
rok a tanulók szempontjából is fontos problémákat vetnek fel, bátorítják a tanulói aktivitást, megismerést.
A tanulási tevékenységet a fő fogalmak köré csoportosítják, megbecsülik a tanulók nézeteit, szempontjait,
gondolatait, és a tanulók értékelését nem választják el a tanulás-tanítás folyamatától. Ebből az következik,
hogy a tanulók az iskolában komplex, életszerű feladatokkal találkozzanak, lehetőleg csoport- és párban
végzett munkában oldják meg a problémákat. Mindezek magukban hordják a tanári és tanulói szerepek
megváltozását.
22

Tanári és tanulói szerepek megváltozása

A következő táblázatokban a hagyományos és az új, szociális-konstruktivista tanulói és tanári modellt
hasonlítom össze.
A hagyományos modell
Tanár Tanuló
a tudás átadása a tudás befogadása
a munka megszervezése a tananyag megtanulása
a diák motiválása
ellenőrzés
teljesítménymérés, értékelés
AKTÍV PASSZÍV
Felelősség
Az új, szociális-konstruktivista modell

Tanár Tanuló
a tanuló konstrukciós folyamatainak előidézése, ál-
a tanulási folyamat aktív szereplője
landó figyelése
visszajelzések adása metakognitív készségek felértékelődése
folyamatos értékelés értékeli a saját és társa teljesítményét
AKTÍV AKTÍV
Felelősség Felelősség
A TANULÁSI FOLYAMAT
A TUDÁS MEGSZERZŐJE, ALKOTÓJA
SZERVEZŐJE
A gyakorlat szerint roppant fontos a tanulók motiválása. Csak így érhetjük el, hogy valóban aktív és alkotó
szereplői legyenek a tanulási folyamatnak.
Tanulásszervezés
Három alapvető munkaformát különböztetünk meg: az egyéni munkát, a párban végzett munkát és a cso-
portmunkát.
Az egyéni munkaformák közül a hagyományos oktatásban a legelterjedtebb a frontálisan irányított
egyéni munka. Ekkor mindenki önállóan ugyanazt a feladatot végzi. A rétegmunka során a tanulókat cso-
portokba sorolják (gyengék, közepesek, jók) általában padsoronként. Minden tanuló a csoportba való be-
sorolásának megfelelő feladatot kap, de önállóan oldja meg. A részben egyénre szabott munka alkalmával a
hasonló szintű diákok azonos feladatot oldanak meg. A kompetenciaalapú oktatásban a leginkább kiemelt
munkaforma a teljesen egyénre szabott munka. Ebben az esetben a pedagógus a tanuló előzetes tudásának
figyelembevételével állítja össze a teljesen „testre szabott” feladatsort a diák számára.
23

A párban végzett munkának két változata ismert. Páros munkában az azonos képességű tanulók dol-
goznak együtt. Hátránya akkor mutatkozik meg, ha két gyenge képességű gyerek próbál együttműköd-
ni. Ilyenkor legtöbbször külső segítséget igényelnek. Jómagam is szívesebben alkalmaztam a tanulópár
tanulásszervezési módot. A jobb képességű tanuló segíti társát, megízlelheti a tanítva tanulás élményét.
A gyengébb képességű tanuló pedig társa segítségével sikerélményhez jut, ami ösztönzi őt.
Csoportmunka esetén is alakíthatunk homogén (azonos képességű tanulókból álló) vagy heterogén (kü-
lönböző képességű tanulókból álló) csoportokat. Az álláspontom megegyezik a párban végzett munká-
val kapcsolatban leírtakkal. 7. évfolyamon remélhetőleg az osztályokban már hagyománya van ennek a
munkaformának, így a csoportok zökkenőmentesen tudnak együtt tevékenykedni, közösen ismereteket
szerezni.
A kulcskompetencia
A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök (szellemi beállítottság, magatartásforma) több-
funkciós egysége, amely ahhoz szükséges, hogy az ember kiteljesíthesse személyiségét, képes legyen beil-
leszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat minden tanulónak a kötelező
oktatás és képzés ideje alatt kell elsajátítania. Ezeknek a kulcskompetenciáknak a megléte elengedhetetlen
feltétele az élethosszig tartó tanulásnak.
A tudásalapú társadalomban a következő kulcskompetenciák nélkülözhetetlenek:
Anyanyelvi kommunikáció
Idegen nyelvi kommunikáció
Matematikai kompetencia
Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén
Digitális kompetencia
Hatékony önálló tanulás
Szociális és állampolgári kompetencia
Kezdeményező és vállalkozói kompetencia
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Az anyanyelvi kompetencia kiemelése tőlem származik. Ennek oka az, hogy minden kompetencia elsa-
játításának, fejlesztésének alapját az anyanyelvi kommunikáció teremti meg.
Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értel-
mezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén:
családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során.
Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely kapcsolódik az egyén
megismerő képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, a funk-
cionális nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete. A szókincs intenzív fejlesztése minden mű-
veltségi területen cél.
A kompetenciák részben fedik egymást, egymásba fonódnak: az egyik területhez szükséges elemek tá-
mogatják a másik terület kompetenciáit. Ez fokozottan érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezde-
ményezőképesség és a vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi
kommunikáció képességét is. Például a tervkészítés feltételezi az információk megértését, az írásbeli szö-
vegalkotást. Ugyanez vonatkozik a matematikai utasítások megértésére, a válaszok megfogalmazására. Az
esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája már nevében utal az anyanyelvi kom-
petenciával való szoros kapcsolatára: az esztétikai minőség tisztelete, mások véleményének elfogadása, az
élmények és érzések kreatív kifejezése stb.
Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. Feltételezi az adott
idegen nyelv szókincsének, funkcionális nyelvtanának, a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stí-
lusoknak az ismeretét. Az anyanyelv szókincsének megfelelő mélységű birtoklása, nyelvtani szerkezetének
és rendszerének az ismerete nagymértékben megkönnyíti az idegen nyelvi kommunikáció képességének
24

fejlesztését. Sokféle összevetésre is alkalmat ad a két kompetencia egyidejű fejlesztése, pl.: a kulturális sok-
féleség megismerése és tiszteletben tartása, a másság elfogadása stb.
A digitális kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus
használatát. A főbb számítógépes ismeretek – szövegszerkesztés, információkeresés- és kezelés, az internet
által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök)
– birtoklása elengedhetetlen feltétel a munka világában való eligazodásban, az élethosszig tartó tanulás
folyamatában. A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit. A munka, a tanulás folyamatában
viszont, mint azt már többször hangsúlyoztuk, meghatározó szerepe van az anyanyelvi kommunikációnak.
A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervez-
ni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez
egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkal-
mazását jelenti.
A hatékony és önálló tanulás olyan képességek meglétét igényli, mint az írás, az olvasás, a szövegértés, az
információs technológiák eszközeinek használata. A csoportos tanulás feltételezi a szóbeli kommunikáció
képességét is a csoport tagjai között.
A személyes, értékközpontú, személyek és kultúrák közötti szociális és állampolgári kompetencia a har-
monikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltétele. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység lefedik
a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társada-
lomban. E kulcskompetencia alapja a különböző területeken folyó hatékony kommunikáció, a különböző
nézőpontok megértésének és figyelembevételének képessége, az empátia. Az állampolgári kompetencia ké-
pessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben.
25

A 7. ÉVFOLYAMOS MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ

KÖNYVEK FELÉPÍTÉSE, TARTALMA
A Nyelvtan és helyesírás tankönyv
Előszó
Az előszó megírásakor arra törekedtem, hogy a tankönyvet használó tanulók megismerjék, miről fognak
tanulni, milyen feladatok várnak rájuk a tanév során. Mindig fontosnak tartottam, hogy a tanítványaim-
mal megértessem, miért is van szükségük az anyanyelvük tanulására, nyelvhasználatuk fejlesztésére.
Bár tudom, hogy sok családban anyagi akadályokba ütközik A magyar helyesírás szabályai című könyv
megvásárlása, de szülői értekezleten már 3. évfolyamban kértem a szülőket, áldozzanak erre a fontos kiad-
ványra, hiszen bármikor nekik is szükségük lehet rá.
A rövidítések jegyzéke
A rövidítések megismerése nagyon lényeges a feladatmegoldások gyorsításában. A 7. évfolyamon a mon-
datelemzéshez, ágrajz készítéséhez elengedhetetlen a mondatrészek nevének rövidítése, a jelölések ismerete.
A jegyzetelés tanításához szükséges az alapvető kézikönyvek, szótárak, lexikonok rövidítésének ismerete is.
Ismétlés
A munkatankönyv ismétléssel kezdődik, amely a 6. évfolyamos tananyagot (szófajtant, alaktant) öleli fel.
Főleg azok a szófajok kerülnek előtérbe, amelyek ismeretére a mondattan tanításakor (a kifejezőeszközök
esetében) alapoznunk kell, és a felismerésük általában gondot okoz. Pl.: a főnévi igenév ragozott alakjai, a
névutók, határozószók stb. Tapasztalat om szerint több okból is szükséges az ismeretek alapos, körültekintő
felidézése:
➢ tisztázhatjuk, milyen alapokra építhetünk 7. évfolyamon,
➢ felfedezhetjük az általános hiányosságokat, típushibákat,
➢ megismerhetjük a tanulók képességeit, amelyek a differenciált osztálymunka hatékonyságának feltételei.
A fentiekben megfogalmazottak miatt javaslom a kollégáknak, hogy minél több feladatot oldassanak
meg a tanulókkal az ismétlő részből. Ehhez a differenciált osztálymunka biztosít megfelelő keretet, illetve a
párban végzett munka és a csoportmunka.
Év eleji felmérés
Összeállításakor a 6. évfolyamos év végi felméréshez és az átismételt anyaghoz igazodtam. A feladattípusok
megegyeznek a 6. évfolyamos év végi felmérés feladattípusaival. A tollbamondás – most is, mint minden
esetben – javaslat. Felcserélhető saját összeállításúval. A tollbamondások szövege, a felmérések feladatainak
megoldása a kézikönyvben található meg.
A kommunikáció
A korábbi évfolyamok tankönyveihez hasonlóan a 7. évfolyamos nyelvtantankönyvben is megtalálható
a kommunikációval foglalkozó fejezet. Ennek elején Hangzó anyanyelvünk címmel a korosztálynak való
helyesejtési gyakorlatok kaptak helyet, amelyek természetesen igazodnak a leíró nyelvtani tananyagtartal-
makhoz. Bővebb gyakorlatsorok a Fogalmazási feladatgyűjteménybe kerültek.
A testbeszéd című alfejezetben iskolában készült fotók segítségével idézhetik fel a tanulók a korábbi évfo-
lyamokon tanultakat. Az átdolgozott tankönyvben a következő szövegek találhatók: Védőkorlátok mögött,
A karkeresztező póz, A lábkeresztező póz, Társaságban. A szöveghez kapcsolódó feladatok és kérdések a
szövegértő képesség fejlesztését is szolgálják, valamint segítik a jegyzetkészítés tanítását.
Ha kommunikáció tanításáról beszélünk, minden kolléga ösztönösön érzi az illem elsajátíttatásának fon-
tosságát is. Minden alkalmat – a spontán kialakultakat is – meg kell ragadnunk, hogy illemre, illedelmes
viselkedésre, udvarias magatartásra neveljük a tanítványainkat.
26

A szöveg
A szöveg sajátosságaival már kisiskoláskoruktól kezdve ismerkednek a tanulók. Hetedikes korukra már
elegendő ismerettel rendelkeznek a szövegről ahhoz, hogy ezeket rendszerbe foglaljuk. A kommunikáció
fogalma és mibenléte sem ismeretlen a számukra. A tankönyv 32. oldalán látható az alábbi Jakobson-féle
modell saját kiegészítéseimmel, amelyek a könnyebb megértést szolgálják:
KONTEXTUS (a környező valóság, az, amiről szó van)

Üzenet
(beszéd vagy írott szöveg)
Feladó Címzett
(beszélő vagy író) (hallgató vagy olvasó)
Csatorna
(levegő vagy pl. könyv)
Kód
(jelrendszer, pl. nyelv)
KONTAKTUS (kapcsolat)
Bár a kommunikációs modell elemeit már 5. évfolyamon (16. oldal) megismerték a gyerekek, az ábra
megértésének azonban most jött el az ideje. Feltétlenül tisztáznunk kell azokat a feltételeket, amelyek szük-
ségesek a szöveges üzenet megértéséhez: a közös nyelv, a közös előismeret, a pillanatnyi beszédhelyzet.
A 7. évfolyamos tankönyv 33–36. oldalán az üzenetek (szövegek) kommunikációs szempontú csoporto-
sításával ismerkednek meg a tanulók. A közlő, ábrázoló; az érzelmeket kifejező, a felhívó funkciójú, a kap-
csolatfelvevő és kapcsolattartó szövegekre a diákok is hozhatnak példákat a mindennapi életből. A nyelv-
tankönyvük a metanyelvi szövegek tárháza, a poétikai szövegeké pedig az irodalomkönyvük.
A szóbeli és írásbeli szövegek közötti alapvető különbségek megfigyelése is évek óta tartó folyamat.
A tankönyv a 36. oldalon rendszerezi ezeket az ismereteket.
A szöveg szerkezete című fejezet a szöveg általános tagolásával foglalkozik. A bevezetés, tárgyalás, befeje-
zés már alsó tagozatból ismert fogalmak, és folyamatosan alkalmazott tudásanyag.
Az Apáczai Kiadó Fogalmazási feladatgyűjteményeinek használata során a gyerekek megismerkedhettek
a jelentésbeli és grammatikai kohéziós eszközökkel is. Ezek átismétlése a Tk. 40. oldalán található. Termé-
szetesen, ha ezeket a taneszközöket a korábbi évfolyamokon a kollégák nem használták, hagyják ki ezt a
részt, hiszen egy-egy példa kevés a fogalmak tisztázására.
Az egyszerű mondat szerkezete

A mondat meghatározásai közül azért választottam Deme Lászlóét, mert szerintem a gyerekek számára
a legkönnyebben felfogható, a korábbi kommunikációs modell pedig előkészítette a benne lévő fogalmak
megértését. „A mondat a beszédnek elemi, láncszemnyi egysége. Mondat minden olyan nyelvi eszközökből
álló megnyilatkozás vagy megnyilatkozásrész, amely a beszédfolyamatot, illetőleg a beszélő és a hallgató kö-
zötti kommunikációs kapcsolatot egy kerek, kifejező, tájékoztató és/vagy felhívó mozzanattal építi tovább.”
A mondatok a beszélő szándéka szerint és A mondatok hanglejtése című fejezetben átismételhetjük a
mondatfajtákról és a mondatok hanglejtéséről tanultakat. A mondatfajtákat már 2. évfolyamon megismer-
ték a tanulók. Azóta folyamatosan gyakorolják a használatukat, a hanglejtésüket és a helyesírásukat. Ennek
ellenére felső tagozatban, sőt gyakran már 4. évfolyamon is megfigyelhető, hogy a tanulók a mondat végét
olyan esetben is ponttal zárják, amikor ez indokolatlan. Ez a hiba azonban inkább írásfegyelmi, mintsem
helyesírási probléma. A 45. oldal ábrája az egyes mondatfajták kommunikációs funkciójának megértésének
az alapja.
27

VALÓSÁG kijelentő mondat

tájékoztató funkció
kérdő mondat
kifejező funkció
BESZÉLŐ felhívó funkció
felkiáltó mondat HALLGATÓ

óhajtó mondat felszólító mondat
Javaslom, hogy a mondatfajtákról szóló szövegeket a tanulók otthon, önállóan dolgozzák fel, és oldjanak
meg hozzá néhány feladatot. Ezzel időt takaríthatunk meg, és a tanítási órán csak rendszerezni kell a felidé-
zett ismereteiket, illetve ellenőrizhetjük a feladatok megoldását.
A tankönyvben az említett anyagrész után jelennek meg először a Házi feladat oldalak, de ezt követően
minden tananyagrész után megtalálhatók. A házi feladat mindig két részből áll: feleletterv és írásbeli fel-
adat. Az írásbeli feladatok nemcsak az új ismeretekhez kapcsolódnak, hanem lehetőséget is biztosítanak a
folyamatos gyakorlásra, illetve a differenciálásra.
A mondatok logikai minőség szerinti csoportosítása is ismert anyagrész alsó tagozatból. A gyerekek már
tanultak az állító és a tagadó mondatról. A 47. oldalon lévő táblázat segíti őket a mondatok eddig meg-
ismert, kétféle szempont szerinti csoportosítása közötti összefüggés felismerésében. Szeretném kiemelni,
hogy a tagadószó mint szófaj ismeretlen a szakirodalomban. A nem, sem, ne, se szavak módosítószók.
A mondatrészek és a szószerkezetek című alfejezetben találkoznak a tanulók a helyes mondatelemzési
modellel, és megismerik a mondat szerkezetének ábrázolási módjait. Erre a tájékozódásra annak ellenére
szükség van, hogy a kerettanterv szerint 4. évfolyamon nem tanulnak a gyerekek a mondatrészekről. Itt is
érdemes az egész megismerése után foglalkozni a részletekkel. A szószerkezet megnevezés mellett megjele-
nik a szintagma szakkifejezés, amelynek használatát több kolléga kifogásolta. A szintagma azonban olyan
kifejezés, amelyet a szakirodalom használ, tehát a tanulókkal is meg kell ismertetnünk. A nyelvészeti szak-
kifejezések legalább minimális szintű használatát a tankönyv tudományos lektora is szorgalmazta.
A mondat fő részei. Az alany és az állítmány, a predikatív szerkezet

Elég terjedelmes, sok ismeretet tartalmazó fejezet, ezért igyekeztem minél több feladatot biztosítani a gya-
korláshoz.
A fogalommeghatározások felépítése a következő:
– szabatos, rövid szabály
– az adott mondatrész: – kérdései
– jelölése
– kifejezőeszközei.
Nagy gondot kell fordítanunk a helyes kérdezési technika kialakítására. Soha ne fogadjuk el, még a kez-
deti szakaszban sem az ilyenfajta elemzést: A fiú alszik. A fiú az alany, az alszik az állítmány. A bővített
mondat elemzésekor ez teljes káoszhoz vezethet. Előfordulhat, hogy tanítványaink eleinte berzenkednek
a „dedós” módszer ellen, de egy 10-12 szóból álló bővített egyszerű mondat tanári, bemutató elemzésével
nemcsak „elkápráztathatjuk” őket, hanem a pontos, logikus kérdésfeltevés szükségességét is beláttathatjuk
velük.
A predikatív szerkezet kifejezés használatával kapcsolatban azonos a helyzet, mint a szintagma esetében.
El kell fogadnunk, ugyanúgy, mint a matematika, fizika, kémia, biológia stb. tudományágak szakszavait.
Ez a kifejezés a nyelvészet szakkifejezése.
28

Az állítmány és az alany fogalmának a kialakításán kívül tanítandó fogalmak még: tőmondat, hiányos
mondat. A tapadásos alanyú mondat meghatározása a Fogalomtárban található meg.
A két főmondatrész közül először az állítmány szófajának és fajtáinak tisztázására kerül sor, majd az ala-
nyéra. Külön részben foglalkoztam az alany és állítmány egyeztetésével, kiemelve a nyelvhelyességi szem-
pontból problémás eseteket. Az anyagrész végén írathatunk témazáró felmérést. Ennek javasolt anyaga a
tankönyv mellékletében megtalálható.
A bővítmények
A tárgy és a tárgyas szintagmák (szerkezetek)
A bővítmények tanításakor a már tanult tőmondatból indultam ki. Az alsó tagozatos olvasásórákról jól is-
mert mondatpiramist hívtam segítségül, hogy megértessem a tanulókkal a bővítmény és a bővített mondat
fogalmát. Az utolsó mondat elemzése tájékoztató jellegű, hiszen a 2004–2005-ös tanévtől kezdődően alsó
tagozatban nem tananyag az egyszerű mondatok elemzése. Az ágrajzról viszont könnyen leolvasható az,
hogy melyik szó az alaptag és melyik a bővítmény, illetve az, hogy alárendelő vagy mellérendelő szerkezetet
alkotnak. A mellérendelő szerkezetekről a tankönyvben a későbbiekben lesz részletesen szó. A tárgy fogal-
mának kialakításakor egy bővített mondatot használtam fel, és mintát adtam a helyes elemzési technikára.
A halmozott tárggyal feladatmegoldás közben találkoznak a diákok. A feladatok alaktani elemzéseket is
tartalmaznak.
A tárgy fajtái között említésre kerül az eredmény- és iránytárgy. A gyakorlatban elég ritkán kell felismer-
ni őket, de segítik a tárgy fogalmának megértését. Megnevezés nélkül már alsó tagozatban is foglalkozunk
az igeragozással, mégis igazán most értik meg a diákok a kétféle igeragozás – alanyi és tárgyas ragozás
– közötti különbséget. A táblázatok kiegészítése során gyakorolhatják az igeragozás mellett az igemódok,
igeidők használatát is.
Az összefoglalás feladatait úgy állítottam össze, hogy rendszerezni lehessen a leglényegesebb tudnivalókat.
Félévi felmérés
A tollbamondás és a felmérés – most is, mint minden esetben – csupán javaslat. A tollbamondás szövege, a
felmérés feladatainak megoldása a kézikönyvben található meg.
A határozók, a határozós szintagmák (szerkezetek)

A legterjedelmesebb, a legtöbb odafigyelést kívánó fejezet. A határozók teljes rendszerének táblázata a tan
könyv 110. oldalán található. Lehetett volna az ott levő rendszernek megfelelő sorrendben tanítani a határo-
zókat, én mégsem ezt a megoldást választottam. Ennek az oka az, hogy tapasztalataim szerint a tanítványa-
imnak sok gondot okozott az ok- és célhatározók, az eszköz- és társhatározók, a mód- és állapothatározók
megkülönböztetése. (A mondatrészek tanításának nehézségeivel külön fejezetben foglalkozom majd.) Sok-
kal eredményesebb eljárás az, ha a könnyen összekeverhető mondatrészeket „párban” tanítjuk.
A határozófajták kérdéseinek, kifejezőeszközeinek vizsgálatához szinte mindig táblázatot alkalmaztam.
Bizonyos anyagrészeknél a táblázatokat vagy részben, vagy teljes egészében a tanulók tölthetik ki önállóan,
párban végzett munkában, esetleg csoportmunkában az indukciós szöveg alapján. A ritkábban használt
határozókat külön részben ismerhetik meg a diákok. Minden határozó esetében a kapcsolódó helyesírási,
nyelvhasználati feladatok megoldására helyeztem a hangsúlyt, de természetesen lehetőségük van a mondat-
elemzés gyakorlására, ágrajzokhoz mondatok szerkesztésére.
Az összefoglalásban újra felbukkan a már megismert táblázat, de most a tanulók a megszerzett tudásuk
birtokában egészíthetik ki. A témakört témazáró felméréssel zárhatjuk. Ennek javasolt anyaga a tankönyv
mellékletében megtalálható, megoldása a kézikönyvben kapott helyet.
A jelzők, a jelzős szintagmák (szerkezetek)

A jelző a hagyományoknak megfelelően az utolsó tanítandó mondatrész. A többi bővítményhez hasonlóan
a jelzős szerkezetből emeltem ki. A jelző fogalmának kialakításához a költői jelzőt is segítségül hívhatjuk,
amellyel az irodalomórákon már megismerkedtek tanulók.
29

Ennél az anyagrésznél értik meg igazán a diákok, miért nem lehet az igei állítmánynak jelzői bővítmé-
nye. Ismét hangsúlyoznunk kell a tanulók számára, hogy a szófajnak és nem a mondatrésznek van bővít-
ményfelvevő képessége. A szófaj egyik grammatikai jellemzője az, hogy milyen mondatrésszel bővíthető.
A szerkezetek fontos szabálya, hogy az igének vagy az igenévi alaptagnak a bővítménye a határozó vagy
a tárgy, a főnévé pedig a jelző. Ez az állítás nem mond ellent a tankönyv azon megállapításának, miszerint
az igei állítmányon kívül a jelzős szerkezet alaptagja bármelyik mondatrész szerepét betöltheti (161. oldal).
A példában szereplő valamennyi jelzős szerkezet alaptagja ugyanis szófaját tekintve főnév. Ezzel is bizo-
nyíthatjuk azt, hogy a mondattan és a szófajtan között szoros összefüggés van. Ezért tartottam fontosnak a
szófajtani, sőt az alaktani ismeretek folyamatos gyakorlását a mondattani fejezeten belül is.
A minőség- és mennyiségjelző könnyen érthető mondatrészek, ezért nyugodtan egy tanítási órán is fel-
dolgozhatjuk őket. Az alkalmazásra, gyakorlásra, (otthoni) önálló tanulásra sok feladat áll a tanulók ren-
delkezésére, ezért most is érdemes alkalmazni a korszerű tanulásszervezési eljárásokat. A birtokos jelző
tanításakor pedig átismételhetjük a birtokos személyjelek rendszerét (172. oldal). Feltétlenül meg kell be-
szélnünk a tanulókkal a 174/4. feladatát, amelynek témája a birtoklást kifejező létigei állítmány.
Az értelmező jelző kapcsán felidézhetjük a már tanult három jelzőfajtát is, mivel az értelmező jelzős
szerkezet átalakítható minőség-, mennyiség- vagy birtokos jelzős szerkezetté.
A magán- és közéleti kommunikáció műfajai

Ez a kerettantervi anyag a Fogalmazási feladatgyűjteményben található. Tanításának módszertana a
Szövegértés-Szövegalkotás tanári kézikönyv 7. évfolyam című tanári segédletben olvasható.
Év végi ismétlés
A fejezet kilenc komplex feladatának megoldásával átismételhetjük a 7. évfolyamon tanult legfontosabb, a
továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen tantárgyi ismereteket, de a részfeladatok a különböző képességek fej-
lesztésére is lehetőséget biztosítanak.
Fogalomtár
A fogalomtárban az évfolyam tananyagához kapcsolódó minden új fogalom megtalálható. Egész évben
folyamatosan használhatjuk, de különösen jó szolgálatot tesz az ismétlések, rendszerezések során.
Összefoglaló táblázatok
Nagyon jól hasznosíthatók az év végi rendszerezéskor. A korábbi évfolyamok ismeretanyagához kapcsoló-
dó táblázatok is megtalálhatók közöttük.
Megírása a tanév utolsó erőpróbája tanítványaink számára. Semmiképp se hagyjuk az utolsó órák vala-
melyikére! Legyen idő az elemző értékelésre, javításra, javíttatásra. A tollbamondás és a felmérés – most is,
mint minden esetben – csupán javaslat. A tollbamondások szövege, a felmérések feladatainak megoldása
megtalálható a kézikönyvben.
Az utolsó nyelvtanórán (órákon) rendezzünk játékos, vidám nyelvi vetélkedőt a gyerekeknek!
A Fogalmazási feladatgyűjtemény és a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok

Az új Fogalmazási feladatgyűjtemény, a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvek, valamint a Szö-
vegértés interaktív tananyagok programcsomagot alkotnak, amelyhez külön kézikönyvet írtam Szövegértés-
szövegalkotás tanári kézikönyv 7. évfolyam. Ebben a kézikönyvben csak rövid ismertetőt közlök a szóban
forgó tankönyvekről.
A Fogalmazási feladatgyűjtemény közvetlen hangú előszóval kezdődik, amely a tanulóhoz szól. A 4. ol-
dalon jelmagyarázat található, amely a taneszköz használatát segíti. Ugyanitt kapott helyet az ön-ellen-
30

őrzési szempontsor, amely az önkorrekcióhoz nyújt segítséget, valamint támpontot ad az önértékelés és

véleménynyilvánítás tanításához.
A kommunikáció fejezet a 6. évfolyamos feladatgyűjteményhez hasonlóan rövid áttekintéssel kezdődik.
Ebben a részben a szóbeli kommunikáció mellett az írásbeli kommunikációval kapcsolatos feladatok is he-
lyet kaptak. Ez utóbbiak megoldásakor a szóbeliség és írásbeliség közötti különbséget is megfigyeltethetjük,
valamint felidézhetjük a különböző szövegértési technikákat is.
Külön szeretném felhívni a kollégák figyelmét, hogy a feladatgyűjtemény több olyan, különböző műfajú
szöveget is tartalmaz, amely a szövegértő olvasás képességének fejlesztését szolgálja. A feladatsorok meg-
oldásakor a tanulók jártasságot szerezhetnek az önálló ismeretszerzésben. Egyre több olyan feladattal is
találkoznak, amelyek nemcsak „mechanikus” szövegértést igényelnek (pl.: húzd alá, karikázd be stb.), ha-
nem a szöveg tartalmi, logikai összefüggéseinek feltárását is szorgalmazzák. Pl.: fordított kérdésre kell vála-
szolniuk, következtetéseket kell levonniuk, előzményeket kell feltárniuk. A Helyes ejtés alfejezet helyesejtési
gyakorlataival a gyerekek beszédtechnikáját fejleszthetjük. A testbeszéd című fejezet szervesen kapcsolódik
a nyelvtantankönyv azonos című fejezetéhez, annak bővített formája. Hangsúlyozni szeretném, hogy sem
erre, sem a következő fejezetek feldolgozására nem kell teljes órát szánni. Nem tartom helyesnek azt az
eljárást, ha néhány órán „testbeszélünk, „illemkedünk” stb. aztán a következő tanévig nem foglalkozunk
velük. Lehetőleg minden órán szánjunk néhány percet ezen képességek fejlesztésére, a tanulók nevelésére.
A feladatok, helyzetgyakorlatok rövid idő alatt megoldhatók, elemezhetők. A következő fejezet feladataival
együtt akár osztályfőnöki órán is felhasználhatjuk.
A mindennapi beszédhelyzetek című fejezet a különböző kapcsolatfelvételi, kapcsolattartási módokkal, a
szándéknyilvánítással és véleménynyilvánítással, illetve a mobiltelefon használatával foglalkozik. A köszö-
nés, a megszólítás, a jókívánság, a részvétnyilvánítás sok problémát okoz a mai tizenéveseknek.
A Fogalmazási műhelygyakorlatok keretén belül a szöveg pragmatikai szintjével ismerkednek meg a ta-
nulók. Mivel 7. évfolyamon részletesen foglalkozunk a szövegek kommunikációs felosztásával, amely meg-
egyezik a nyelv funkcióival, ezért vizsgáljuk őket pragmatikai szempontból is. A feladatok elvégzése során
a tanulók olyan ismereteket sajátíthatnak el, amelyeket hasznosíthatnak a mindennapi kommunikációjuk
során, sőt felnőttkorukban az élet minden területén alkalmazhatnak.
A magán- és közéleti kommunikáció műfajai utolsó előtti, nagyon lényeges fejezete a feladatgyűjtemény-
nek. A magánéleti kommunikáció keretén belül a modern formák kerülnek előtérbe: sms-ezés, e-mailezés,
az MSN használata.
A szóbeli közéleti kommunikáció műfajai közül az alkalmi beszéd, a vita, a felszólalás, a hozzászólás és a
kiselőadás szerepel a tananyagtartalmak között. Az ezekre való felkészüléskor a tanulók jól hasznosíthatják
a vázlat- és jegyzetkészítésről tanultakat. A vita nem ismeretlen a tanulók előtt, hiszen már 6. évfolyamon
is találkoztak vele. Az akkori ismeretekre építve fejlesztjük tovább vitakészségüket.
A korszerű oktatásban már 7. évfolyamon is gyakran tartanak a tanulók kiselőadást, amely egy-egy
részletkérdés rövid kifejtése. Ennek megalkotásához mintát kapnak a gyerekek, amely a kiselőadás szövege
mellett a kiselőadásra való felkészülés algoritmusát is tartalmazza. A kiselőadásra való felkészüléskor a váz-
lat-, ill. jegyzetkészítést is gyakorolhatják; előadásakor kamatoztathatják a helyesejtési gyakorlatok során
elsajátítottakat, alkalmazhatják a pragmatikus tényezőkről, valamint a testbeszédről tanultakat.
Az Illemmorzsák című fejezet az osztályfőnöki órákon is hasznosítható. Témái: testápolás, a beszéd és
hallgatás szabályai, vendégségben, látogatóban, terítés, tálalás, étkezés, színházban, hangversenyen, mozi-
ban, koncerten. A tanulók szövegek értelmezésével, feladatok megoldásával és szerepjátékokkal sajátíthat-
ják el az udvarias viselkedés illemszabályait.
A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv összeállításakor szem előtt tartottam a szövegértő ké-
pesség hatékony fejlesztésének szempontjait. A szövegek között található elbeszélő és magyarázó-isme-
retközlő éppúgy, mint dokumentum szöveg, melyek százalékos megoszlása 30% elbeszélő, 40% magya-
rázó-ismeretközlő, 30% dokumentum szöveg. A tankönyv néhány szövegének cseréjét az idő múlása tette
szükségessé. A mikrohullámú sütő használati útmutatója helyett Az MP5 használata került az átdolgozott
31

tankönyvbe. Új szöveg még A telefon helyett A Forma–1 és diadalútja és A Szegedi Paprika Múzeum helyett
A Serengeti Nemzeti Park.
A tankönyv formájának egyik jellegzetessége, hogy a szövegek mindig a bal oldalon olvashatók, a hozzá
juk tartozó feladatsorok a jobb oldalon találhatók. A feladatok nemcsak a szövegértő olvasás 2. szintjére, az
értő olvasásra vonatkoznak – tények kiválasztása, magyarázatalkotás, információk alkalmazása –, hanem
az értelmező szint elérését is biztosítják. A fejlesztő feladatok kapcsán a tanulók lehetőséget kapnak az önál-
ló véleményalkotásra, a képzelet működésén alapuló kérdések megfogalmazására. Az értelmező olvasás
kapcsán a tanulóknak a sorok között kell olvasniuk, hiszen ha a válasz közvetlenül nincs a szövegben, ki
kell következtetniük azt.
Az egyes feladatok mellett pontszámok is találhatók, és minden feladatsor végén olvasható az elérhető
összes pontszám is. Óva intek azonban minden kollégát attól, hogy ezek miatt a feladatsorokat felméré-
seknek tekintsék. A taneszköz címe is utal arra, hogy benne gyakorlatsorok, gyakorlást szolgáló feladatok
találhatók. A pontszámok, melyek itemek alapján állnak össze, csupán tájékoztatásul szolgálnak tanulók,
tanárok, szülők számára. Arról tájékoztatnak, hogy milyen szinten – kiváló, jó, közepes elfogadható, nem
megfelelő – áll a gyermek a szövegértésben. A százalékos határok ebben nyújtanak fogódzót. Az elért szint
ismeretében lehet differenciált osztálymunkában tovább folytatni a képességfejlesztést.
A tankönyvhöz interaktív tananyag is készült, amelynek felépítése azonos a korábbi évfolyamokéval.
A szövegekhez olvasástechnikai gyakorlatok, témafeladatok és interaktív játékok kapcsolódnak. Az arcu-
lata teljesen átalakult. Ezt nagyon jól illusztrálja az értékelés mikéntjének stílusváltása. 7. és 8. évfolyamon
nem kép, hanem hanggal ellátott animáció értékeli a tanuló(k) munkáját.
A gyakorlófeladatok között megjelentek új típusúak is. Az idegen szavak helyes kiejtését gyakorolhatják
a tanulók, amikor az idegen szavak, nevek mellett kétféle kiejtés látható kapcsos zárójelben. A helyesre kat-
tintva hallja a helyesen kiejtett szót.
A témafeladatok a tankönyvben található szövegekhez készültek. Egy részük előkészíti, segíti a tanköny-
vi feladatok megoldását, másik részük az ellenőrzést teszi egyszerűbbé, ugyanakkor látványossá, harmadik
részük a szöveg más szempontú megközelítését szolgálja.
Az interaktív játékok között szerepel autóverseny, memóriajáték, kisbálna megmentése, elkóborolt orosz-
lánkölyök megtalálása. A társasjátékokban a játékos fő feladata az, hogy a kérdésre három válasz közül
jelölje ki a megfelelőt. Helyes válasz esetén tovább haladhat a játéktáblán. Hibázáskor vagy újrakezdi a já
tékot, vagy több helytelen válasz után megjelenik a helyes megoldás.
Azok a kollégák, akik osztályszinten alkalmazzák a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvet,
díjmentesen juthatnak hozzá az interaktív tananyaghoz, csak meg kell rendelniük az Apáczai Kiadótól.
32

A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS ÉS ISMERETNYÚJTÁS
EGYMÁSRA ÉPÜLÉSE AZ 1–8. ÉVFOLYAMOkoN
Anyanyelvi ismeretek 1–8. évfolyam
Fejlesztési feladatok – A továbbfejlesztés alapjai

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam
Intenzív szókincs- és Az anyanyelvhasználat A nyelvi tapasztalatok Az alsó tagozatban elsajá-
beszédfejlesztésre ala- tudatosításának megin- körének bővítése. tított anyanyelvi ismere-
pozottan új nyelvhasz- dítása. A tapasztalatokra épülő tek rendszerbe foglalása,
nálati módok (olvasás, nyelvi fogalomrendszer megerősítése és működő-
írás) megismerése, alapozásának megindítása képességének fokozása.
eszközi használatának a szófajok körében. Az alapvető nyelvi kész-
megalapozása. ségek automatizmusának
megszilárdítása.
A tanulók ösztönzése a
megismert nyelvi esz-
közök, nyelvhelyességi
szabályok alkalmazására a
szóbeli és írásbeli nyelv-
használatban.
Első évfolyam végén a A tanuló felismeri és A tanuló felismeri, megne- A tanuló alsó tagozaton
kerettanterv nem hatá- megnevezi a tanult vezi és megfelelően jelöli a tanult anyanyelvi ismeretei
rozza meg a továbbfej- nyelvtani fogalmakat. mondatfajtákat. Toldalé- rendezettek. Biztonsággal
lesztés alapjait. Az első kos formájukban, szöveg- felismeri a tanult szófajo-
és második évfolyamot ben is felismeri és megne- kat, és megnevezi azokat a
egy fejlesztési szakasz- vezi a tanult szófajokat. szövegben is.
nak tekinti. A szövegkörnyezetnek
megfelelően használja az
igeidőket és az igekötőket.

A korábban tanult A nyelvi rendszerről Az egyszerű mondat ré- Mondatelemzési jártas-
nyelvtani (hangtani, szerzett tudás alapján szeinek és szintagmáinak ság az összetett mondat
alaktani) ismeretek a szövegben előforduló biztos elemzése, értelme- feldolgozásában: a tag-
rendszerezése, az szavak szófajának fölis- zése. mondatok sorrendjének, a
ismeretek biztonságos merése, megnevezése, A mondat szó szerinti és szintagmák szerkezetének
alkalmazása. jellemző jegyeik össze- pragmatikai jelentésének és jelentésének fölismeré-
A hangképzési sajátsá- gyűjtésével magyarázat felismerése, az elsődleges se, értelmezése, fogalmi
gok megfigyelése. (definíció) készítése és másodlagos jelentés szintű megnevezése.
Gyakorlottság a szavak közösen és/vagy tanári megkülönböztetése. A szóalkotási módok
jelentésviszonyainak segítséggel. A mondatfajták és kifeje- ismerete, a szóösszetétel,
feltérképezésében a zőeszközeik felismerése, a szóképzés, a jelentés
korosztály szintjén. megnevezése, helyes összefüggésének elemzé-
használata. se. Szóösszetétel, alap-,
képzett szó, szókapcsolat
megkülönböztetése.
33

Hangutánzó, han- Szókincsgyakorlatok a Mondatátalakítás rokon és A mondattani és nyelv-

gulatfestő, azonos és nyelv állandóságának ellentétes értelmű monda- helyességi ismeretek
hasonló alakú szavak és változásának meg- tokkal szóban és írásban. biztonságos alkalmazása
gyűjtése. Vizsgálódás a figyelésére, a szavak, A mondatalkotáshoz a tanulók nyelvhasznála-
szóképzés és a jelentés szólások, állandósult kapcsolódó nyelvhelyessé- tában.
viszonyáról, a rokon szókapcsolatok megkü- gi ismeretek biztonságos Tájékozottság a magyar
és ellentétes értelmű lönböztetése, jelentésük alkalmazása. nyelv életére vonatkozó
szavak kapcsolatáról. értelmezése, megfelelő Biztonság az egyszerű alapvető nyelvtörténeti
A szójelentés értelme- alkalmazásuk a saját mondat központozásá- tényekről, a magyar nyelv
zése különféle célú és nyelvhasználatban. ban, a gondolatjel, zárójel, jellemző sajátosságairól.
műfajú szövegekben. A szófajra, szóalakra, kettőspont, pontosvessző Igény a magyar nyelv és
Gyakorlatok a szókincs szóképzésre vonatkozó értelmező szerepének a tanult idegen nyelvek
különféle rétegei- ismeretek megfogalma- ismerete és helyes haszná- nyelvtani szerkezetének
ből származó szavak zása. latuk. összehasonlítására.
(például társalgási, A tanult nyelvtani, A tulajdonnevek és a Tájékozottság a tanulók
diáknyelvi szavak, nyelvhelyességi ismere- belőlük képzett mellék- nyelvhasználatában elő-
szakszavak) jelentésé- tek tudatos alkalmazása, nevek nehezebb eseteinek forduló nyelvváltozatok
nek, használati körének önkontroll és szövegja- helyesírása. nyelvhelyességi kérdései
megkülönböztetésére, vítás fokozatos önálló- ben.
és helyes használatuk a sággal.
különféle beszédhely-
zetekben.
Egynyelvű szótárak,
diákoknak szánt kézi-
könyvek használata.
A tanuló megkülön- A tanuló felismeri és A tanuló elemzi az egysze- A tanuló leíró nyelvtani
bözteti a hangot, a szót megnevezi a szövegben a rű mondatot, megnevezi ismeretei rendszerezettek:
és szóelemeket. Alapis- szavak szófaját. az egyszerű mondat része- hangtani, szó- és alaktani,
meretekkel rendelkezik Ismeri a szófajok jellem- it, szintagmáit. jelentéstani, mondattani
a hangok képzéséről, zőit, a szófajok helyes Biztonsággal megkülön- fogalmakat megnevez,
tulajdonságairól. használatára vonatkozó bözteti az egyes mondat- egyszerűbb esetekben
Értelmezi a rokon és szabályokat, és alkal- fajtákat. elemzi azokat. Fölismeri a
ellentétes jelentésű mazni is képes őket. Megfelelően alkalmazza szórend és a jelentés össze-
szavakat, hangutánzó a tanult nyelvhelyességi függését.
szavakat, a szólások, szabályokat. Mondattani, nyelvhelyessé-
közmondások jelentését. gi ismereteit nyelvhaszná-
latában alkalmazza.
Tájékozott a magyar nyelv
eredetéről, helyéről a világ
nyelvei között.
Témakörök – Tartalmak – Tanulói tevékenységek
Tapasztalatszerzés az Ismeretek az anya- Ismeretek az anyanyelv- Ismeretek az anyanyelv-
anyanyelvi ismeretek nyelvről ről ről
körében Nyelvtani és nyelvhe- Nyelvtani és nyelvhelyes- Nyelvtani és nyelvhelyes-
Megfigyelések a hangok lyességi ismeretek tuda- ségi ismeretek tudatosítá- ségi ismeretek tudatosítá-
képzéséről és fajtáiról; tosítása és alkalmazása: sa és alkalmazása: sa és alkalmazása:
a szöveg és a mondat – mondat, szó, hang, – mondatfajták; A szófajokról tanultak
tagoltságáról (mondat- betű; szótagolás; – szófajok. bővítése, mélyítése.
határ, szavak különírá- – szótő és toldalék; A felkiáltó, a felszólító és Szófaj-felismerési gyakor-
sa). – mondatfajták. az óhajtó mondatokban a latok.
34

A mondat, a szó, a hang, beszélő szándékának felis- Az igék megfigyelése a

a betű felismerése és merése és megnevezése. mondatban. A szemé-
megnevezése. Az ábécé Az ige felismerése és lyes névmások és az igei
hangjainak felsorolása. megnevezése szójelentés személyragok szerepének
A betűrend használata alapján. Különféle időben megértése. Felismerésük és
gyakorlati feladatokban. végbemenő cselekvések, megnevezésük, alkalmazá-
A hangok csoportosítása történések, létezés megkü- suk gyakorlása.
fajtájuk és időtartamuk lönböztetése. A tulajdonnevek újabb
szerint. Az igék idejének felisme- csoportjainak megismeré-
A szótagolás szabálysze- rése és megnevezése. Az se: földrajzi nevek, intéz-
rűségeinek felismerése. igekötők szerepének és írás- mények neve, márkanevek,
A szavak jelentést módjának megfigyelése, címek.
hordozó szerepének tudatos alkalmazásuk. A névelők és a névutók
megtapasztalása. Rokon Tapasztalatszerzés a szerepének megfigyelése.
értelmű és ellentétes rokon értelmű és ellentétes Felismerésük és megneve-
jelentésű szavak sze- jelentésű igék szerepéről. zésük mondatban, szöveg-
repének felismerése és Felismerésük és adekvát ben.
használatuk gyakorlása. használatuk. A névelők helyes haszná-
Szavak megfigyelése a A főnevek felismerése és lata.
mondatban: tapasz- megnevezése szójelentés A melléknév fokozhatósá-
talatok a szóalak és a alapján. Fajtáinak csopor- gának felismerése.
jelentés változásairól, tosítása, megnevezése. Fokozott melléknévi
szótő-felismerési gya- A főnevek megfigyelése alakok használata szöveg-
korlatok. A többes szám a mondatban. alkotáskor.
jelölésének felfedezése. A -ba, -be, -ban, -ben A számnév fogalmának
Felismerése szövegben ragos főnevek helyes és fajtáinak felismerése és
is szövegértelmezéssel. használatának gyakorlása megnevezése. A fokozott
Szavak többes számú mondatalkotással, szöveg- számnévi alakok helyes
alakjának alkotása. értelmezéssel. használatának gyakorlása.
Beszélői szándék felis- A melléknév felismerése Kiegészítő anyag
merése a kijelentő és a és megnevezése szójelen- Az állító és a tagadó mon-
kérdő mondatokban. tés alapján. Külső és belső datok tartalmának vizs-
Megnevezésük. Az -e tulajdonságot jelentő gálata, összehasonlításuk.
kérdőszó helyes haszná- melléknevek megfigyelé- Tapasztalatszerzés a szavak
latának gyakorlása. se, megkülönböztetése. rendjéről a mondatban.
Kiegészítő anyag A tanult szófajok felisme- Az igemódok fogalmának
Tapasztalatszerzés a rése toldalékos formában is megismerése. Az igemódok
felkiáltó, az óhajtó és szócsoportokban, mondat- és a mondatfajták kapcso-
a felszólító mondatok ban és szövegben. latának felfedezése.
használatáról. Az egyszerű és az össze-
A -ba, -be, -ban, -ben, tett szavak jelentésének
-val, -vel ragos szóala- megfigyelése. Szóalko-
kok helyes használata és tások: összetett szavak,
leírása. tulajdonnévből képzett
melléknevek.
35


A beszélt nyelv A szavak jelentése és Az egyszerű mondat Az összetett mondat
A beszédhangok, a szerkezete, szófajtani A mondat fajtái: a mon- Az egyszerű és az összetett
hangképzési folyamat, besorolása datok a beszélő szándéka mondat szerkezetének
a magán- és a mással- A szófajok kialakulása, és a mondatok logikai összevetése. Az összetett
hangzótörvények. a magyar nyelv szófaji minősége szerint. mondat fogalmi jegyeinek
A hangok világa, a rendszere. A különféle mondatfajták összegyűjtése. A sajátos
beszélőszervek és mű- A nyelvi egységek közötti változatos és tudatos hasz- jelentéstartalmú mellék-
ködésük. rendszerszerű összefüg- nálata a közlési célnak és mondatok megismerése.
A beszédhangok cso- gések felismerése a sza- szándéknak megfelelően. Az összetett mondat
portosítása. Rövid és vak között, a szavakat Az egyszerű mondat szer- szerkezete, a tagmondatok
hosszú magánhangzók; alkotó szóelemek között. kezete, a mondatrészek és sorrendje. Az alárendelő
magas és mély magán- A szófaj fogalmának a szintagmák: predikatív és mellérendelő összetett
hangzók. értelmezése a szójelen- szerkezet, az állítmány és mondatok fajtái.
A hangrend és az illesz- tés, a toldalékolhatóság az alany szófaja, fajtái; a Az alárendelő és melléren-
kedés. alapján. Szófaji rendsze- tárgy, a tárgyas szerkezet, delő összetett mondatok
Rendszerszerű össze- rek megismerése. a tárgy alakja, fajtái, az fajtáinak felismerése,
függések felfedezése a Az ige jelentése, az alanyi és tárgyas ragozás; összehasonlítása, különbö-
hangok között. igékhez járuló ragok, az a határozók, a határozós zőségek felfedezése.
A beszélőszervek mű- igemódok, az igemódok szerkezetek; a jelzők, a Az alárendelő összetett
ködésének megfigyelé- és igeidők kapcsolata, jelzős szerkezetek. mondatok elemzési algorit-
se, megismerése. az ikes igék. A mondatrészek és a musának elsajátítása.
A beszédhangok cso- Az ige fogalmi jegyeinek szintagmák felismerése, A főmondat és mellékmon-
portosítása különböző felfedezése. Az igei sze- fogalmi jegyeik össze- dat viszonyának megfi-
szempontok szerint: mélyragok felismerése. gyűjtése, meghatározás gyelése, az utalószó és a
időtartam szerint. A módjelek felismeré- készítése tanári segítséggel, kötőszó szerepe. A kötőszó
A hangrend szerepének se és megnevezése. Az önállóan. fogalmának értelmezése.
felismerése, szerepe a igeidők kifejezésének A nyelvi egységek szerke- A szórend, illetve mon-
toldalékolásban. megfigyelése. A → mód- zeti, jelentéstani összefüg- datrend alapvető kérdései
Az illeszkedés megfigye- jel és időjel értelmezése. géseinek megfigyelése: az az egyszerű és az összetett
lése, szerepe a toldalé- Az igeidők és igemódok azonos szófajba tartozó mondatban.
kolásban. közötti összefüggések szavak jellemzői, ezek A mondatok szórendjének
Kiegészítő anyag felfedezése. összefüggése a szavak vizsgálata, a mondatrend
Legalsó, alsó, középső A névszók: a főnév és mondatbeli viselkedésével. változatainak megfigyelé-
és felső nyelvállású fajtái, a melléknév, a A mondat szó szerinti és se, tudatos alkalmazása.
magánhangzók; ajak- számnév és a névmások. pragmatikai jelentése. Kiegészítő anyag
kerekítéses és ajakréses A főnév, köznév, tulajdon- A mondattanhoz kap- A többszörösen összetett
magánhangzók megfi- név fogalmának megha- csolódó nyelvhelyességi mondat.
gyelése. tározása önállóan és/vagy ismeretek. A mondat és a szöveg
A mássalhangzók cso- tanári segítséggel az első Mindig az adott mon- viszonya.
portosítása jegyeik és szakaszban szerzett isme- datrésszel kapcsolatban A szóalkotási módok
időtartamuk szerint. retek alapján. A tulajdon- előforduló nyelvhelyességi A szóösszetétel: az alá- és
Zöngés és zöngétlen név fajtáinak megismerése hibák felfedezése, tudatos mellérendelő összetett
mássalhangzók. és a hozzájuk kapcsolódó anyanyelvi ismereteken szavak.
A mássalhangzók cso- helyesírási szabályok al- alapuló javítása (pl.: az A szóösszetétel fogalma.
portosítása különböző kalmazása az írásbeli alany és állítmány egyez- Az alárendelő összetett
36

szempontok szerint: szövegekben. tetése, a határozóragok szavak fajtái. A mellé-

jegyeik alapján és zön- A melléknév fogalma. helytelen használata). rendelő összetett szavak:
gésség szerint. A melléknév fokozásá- Kiegészítő anyag szóismétlés, ikerszavak,
Az ábécé és a betűrend. nak gyakorlása, toldalé- A szöveg és a mondat jelentéssűrítő összetételek.
A betűrendbe sorolás kos alakjai. kapcsolata. Ismerettartal- A gyakori szóalkotási
szabályainak megisme- A számnév fogalmának mú (metanyelvi) szövegek- módok – szóképzés, szó-
rése és gyakorlása. pontosítása, fajtái, a ben a nyelvi eszközök és a összetétel – rendszerező
A szótag és az elvá- határozatlan számnevek jelentés összefüggéseinek összefoglalása.
lasztás. Az egyszerű fokozása. A számnév- felismerése tanári irányí- A gyakori névszó- és
és az összetett szavak képzők megismerése. tással és önállóan. igeképzők felismerése,
elválasztása. A névmások fogalma, A szöveg makro- és mikro- új szavak képzésének és
Az egyszerű és az ös�- fajtáinak megismerése. szerkezete. alaktani elemzések gya-
szetett szavak elválasz- Az igenevek: a főnévi, korlása.
tása közötti különbség a melléknévi igenév és A mozaikszók.
megismerése, a szavak a határozói igenév. A mozaikszók keletkezése,
elválasztásának gyakor- Képzők szerepe a szóal- használatuk.
lása. kotásban, az igenévkép- A tanult leíró nyelvtani
. zők felismerése, megne- fogalmak rendszerezése
vezése. Az igenevek igei A nyelvi szintek.
és névszói sajátosságai- A nyelvi szintekről tanul-
nak felfedezése. tak rendszerezése: a mon-
A határozószók, a vi- dat szerkezete és jelentése,
szonyszók és a mondat- a szószerkezetek (szintag-
szók. mák) kifejezőeszközei,
A határozószók fogalma, a szófajok rendszere.
felismerése. A viszony- Az egyes nyelvi szintek
szók fogalma, használa- felismerése és megnevezése:
tuk, kiemelten a névelők, szó, szószerkezet, mondat,
névutók, igekötők. szöveg. A nyelvi egységek
A mondatszók fogalma, szerkezeti, jelentéstani
kiemelten az indulatszók. összefüggéseinek megfigye-
A szófajok alaktani és lése.
jelentésbeli jellemzői, A szófajokról tanultak
képzésmódjuk. rendszerező ismétlése,
A megismert szófajok összefoglalása.
felismerése szövegben, Alaktani ismeretek: szó,
toldalékos formában is, szóelem, egyszerű szó,
képzésmódjuk. összetett szó, alapszó,
A szavak közötti kap- képzett szó.
csolatok, a jelentésme- Alaktani ismeretek rend-
ző; állandósult szókap- szerezése: szótő, képző,
csolatok. jel, rag. A toldalékok kap-
Különféle nyelvváltoza- csolódásának sorrendje.
tok konkrét – szószintű – A leggyakoribb névszó-,
példái alapján a nyelv ige- és igenévképzők.
37

és a nyelvhasználat A képzett szavak al-

rétegezettségének megta- kalmazása. Alaktani
pasztalása. elemzések.
A szófajok nyelvhelyes- A magyar hangrendszer.
ségi kérdései. A magyar hangrendszer-
A tanult szófajok helyes ről tanultak rendszerező
használata a szóbeli és ismétlése. A magán- és
írásbeli kommunikáció- mássalhangzók közötti
ban. különbség. A hangrend.
A magán- és mással-
hangzótörvények felis-
merése.
Az anyanyelvi és az
idegen nyelvi ismeretek
összevetése, az egyes
jelenségek egyre ponto-
sabb megnevezése.
A helyesírási képesség fejlesztése 1–8. évfolyam

Intenzív szókincs- és Az írásmozgások Az írástempó fokozása A megismert nyelvi eszkö-
beszédfejlesztésre ala- automatizmusainak és mellett a helyesség, az zök, helyesírási szabályok
pozottan új nyelvhasz- az íráshoz kapcsolódó íráskép rendezettségének, alkalmazására ösztönzés az
nálati módok (olvasás, helyes szokásoknak a esztétikumának érték- írásbeli nyelvhasználatban.
írás) megismerése, megerősítése. ként való elfogadtatása.
eszközi használatának Az anyanyelvhasználat A tanulók önállóságának
megalapozása. tudatosításának meg- növelése a szabályalkal-
indítása, a helyesírás mazásban.
biztonságának megala-
pozása.
Első évfolyam végén a A tanuló szükség szerint A tanuló a mondatot A tanuló írásbeli munkái
kerettanterv nem hatá- felidézi és alkalmazza a nagybetűvel kezdi és rendezettek, olvashatóak.
rozza meg a továbbfej- helyesírási szabályokat írásjellel zárja. A mondat Helyesírását önellenőrzés-
lesztés alapjait. Az első begyakorolt szókészlet szavait különírja. sel felülvizsgálja, szükség
és második évfolyamot körében. 30-40 begyako- A begyakorolt szókészlet esetén javítja.
egy fejlesztési szakasz- rolt szó esetében helye- körében biztonsággal al-
nak tekinti. sen jelöli a j hangot. kalmazza a tanult helyes-
írási szabályokat.
38

Az egyszerű szavakat Tanítója útmutatásai alap- A begyakorolt szókészlet

helyesen választja el. ján kijavítja helyesírási körében helyesen alkal-
Írása rendezett, a betű- hibáit. Írása jól olvasható, mazza a tanult helyesírási
ket olvashatóan alakítja lendületes. Füzetei rende- szabályokat. Nem ejt
és kapcsolja egymáshoz. zettek, tiszták. mondatkezdési, mondat-
Másoláskor nem vét zárási, elválasztási hibát,
írástechnikai hibát. nem hagy ki vagy cserél fel
Szövegminta alapján betűket.
felismeri és kijavítja
hibáit. Percenként 15-20
betűt ír. Helyesen írja le
a Duna, a Tisza, a Ba-
laton és Magyarország
szavakat.
Az írástechnika Gyakorlatok az írásmód Biztonság az egyszerű Különféle idézési mó-
továbbfejlesztése tempójának és rende- mondat központozásá- dok alkalmazása, például
másolással, tollbamon- zettségének, a helyesírás ban, a gondolatjel, zárójel, egyenes és függő idézet,
dással, emlékezet utáni biztonságának tovább- kettőspont, pontosvessző teljes mondat, kulcsszó stb.
írással. fejlesztésére. értelmező szerepének idézése.
A tanulási igényeknek Gyakorlatok az egyes ismerete és helyes hasz- Az idézés és a párbeszéd
megfelelő és rendezett szófajok helyesírásának nálatuk. írásmódjának helyes alkal-
írásmód begyakorlása. biztonságossá tételére, a A tulajdonnevek és a mazása.
Korábban tanult szóelemzés alkalmazása belőlük képzett mellék- A helyesírás
helyesírási ismeretek a nehezebb helyesírási nevek nehezebb eseteinek értelemtükröztető szere-
rendszerezése, alkal- esetekben. helyesírása. pének belátása és felhasz-
mazása fogalmazások- A tanult nyelvtani, nálása.
ban, írásbeli szövegek- nyelvhelyességi és
ben. helyesírási ismeretek
tudatos alkalmazása,
önkontroll és szövegja-
vítás fokozatos önálló-
sággal.
A tanuló képes máso- A tanuló írása jól A tanuló egyéni írásképe A tanuló rendelkezik a
lásra, tollbamondásra olvasható, az írásos rendezett. tanulmányaihoz szükséges
és emlékezet utáni szövegeinek elhelyezése Ismeri és megfelelően eszközszintű íráskészséggel,
írásra, önálló írásbeli rendezett. A szófajok alkalmazza a tanult nyelv- írása jól olvasható, esztéti-
feladatok megoldására. helyesírására, helyes helyességi és helyesírási kus.
használatára vonatkozó szabályokat: a központo- Ismeri és helyesen alkal-
szabályok ismerete és zást, a tanulmányok során mazza az idézéssel, a pár-
alkalmazása. előforduló tulajdonne- beszéddel és a központozás-
veket, a belőlük képzett sal kapcsolatos helyesírási
mellékneveket. Önállóan szabályokat.
használja A magyar
helyesírás szabályai című
kiadványt.
39


Írástanítás, az írás- Ismeretek az anya- Ismeretek az anyanyelv- Ismeretek az anyanyelvről
használat fejlesztése nyelvről ről Helyesírási szabályismeret
Az írott betűalakok Helyesírási szabályis- Helyesírási szabályismeret és -alkalmazás:
tanítása. meret és -alkalmazás: és -alkalmazás: Helyesírási szabályok
Írott kis- és nagybetűk az időtartam jelölése: Mondatfajták jelölése alkalmazása különböző
alakítása, kapcsolása. -o, -ó, -u, -ú, -ü, -ű, -i, -í; írásban. írástevékenységekben:
Az írástechnikát fej- -ít, -ul, -ül; Igekötős, valamint külön- igeidők, ragos és kiejtéstől
lesztő gyakorlatok. -tól, -től, -ból, -ből, -ról, féle idejű igék helyesírásá- eltérő írásmódú igék;
Gyakorlás betűk, -ről; nak gyakorlása. Tulajdon- felszólítást kifejező ige-
betűkapcsolatok, rövid a kiejtéstől eltérő hang- nevek, ragos főnévi alakok, alakok; igekötős igék;
szavak írásával. kapcsolatok; -ó, -ő, -ú, -ű végű főnevek, tulajdonnevek,
A hangok időtartamá- a hagyomány szerinti -ít, -ul, -ül végű és a kiej- fokozott melléknevek és
nak jelölése. írásmód; téstől eltérő írásmódú igék, számnevek;
Másolás írott, majd az elválasztás szabályai; -s végű toldalékos mellék- ragos névszók;
nyomtatott mintáról: a kijelentő és a kérdő nevek írása. névutós szerkezetek;
szavak, szókapcsola- mondat jelölése. Újabb 20-30 szóban a j betűvel írt számnevek;
tok, rövid mondatok Szabályszerűségek felis- hang biztonságos jelölése a a keltezés többféle formája.
írása. merése és alkalmazása tanult szófajok körében. 30 újabb szóban a j hang
Hat betűnél nem hos�- írásbeli feladatokban. helyes jelölése a tanult
szabb szavak látó-halló Hibajavításkor indoklás szófajok köréből.
tollbamondásra írása. a szabály felidézésével.
Rövid szavak írása A helyesírási eset
emlékezetből. felismerése, a jelölés
Rövid mondatok írása gyakorlása szóelemzés
tollbamondásra és segítségével. A leírás és
emlékezetből. Szavak a helyes kiejtés együttes
írása betűrendben. alkalmazása.
A j és ly használata
a tankönyvi szókincs
körében.
A tanuló által ismert
személy- és állatnevek, a
lakóhely földrajzi nevei-
nek írása.
A mondatkezdő nagy-
betű és a megfelelő
mondatvégi írásjel
alkalmazása írásbeli
feladatokban.
A beszélt nyelv A szavak jelentése és Helyesírási ismeretek Helyesírási ismeretek
Az ábécé és a betűrend. szerkezete, szófajtani Az egyszerű mondat he- A magyar helyesírás alap-
A betűrendbe sorolás besorolása lyesírása (vessző, gondo- elvei.
szabályainak megisme- A magyar nyelv szófaji latjel, zárójel, kettőspont, A helyesírási rendszer
rése és gyakorlása. rendszere: pontosvessző). grammatikai meghatáro-
Az egyszerű és az ös�- A tulajdonnév fajtáinak A tulajdonnevek helyes- zottságának felismerése, az
szetett szavak elválasz- megismerése és a hozzá- írási ismereteinek bőví- ismeretek bővítése, rendsze-
tása. juk kapcsolódó tése: rezése.
40

Az egyszerű és az ösz- helyesírási szabályok – a tanult idegen személy- A kiejtés, a szóelemzés, a

szetett szavak elválasz- alkalmazása az írásbeli nevek hagyomány és az egyszerű-
tásának gyakorlása. szövegekben. – a többelemű földrajzi sítés elvének érvényesülése.
Az írott nyelv A számnevekhez kap- nevek, intézménynevek és Az összetett mondat köz-
Az írástechnika to- csolódó helyesírási sza- a belőlük képzett mellék- pontozása.
vábbfejlesztése. bályok rendszerezése. nevek helyesírása. Az összetett mondatok
A tanulási igényeknek A tulajdonnevek és a A helyesírási rendszer központozása: a mondat-
megfelelő és rendezett belőlük képzett mellék- grammatikai meghatáro- közi (vessző, pontosvessző,
írásmód gyakorlása. nevek helyesírásának zottságának felismerése, kettőspont) és a mondatvégi
A mássalhangzótör- egyszerűbb esetei. ismeretek bővítése. írásjelek helyes használata.
vények helyesírási A szófajok helyesírása. Helyesírás gyakorlása A párbeszéd és az idézetek
kérdései. A szófajokhoz kapcsoló- a mondatrészekhez és írásmódja.
A helyesírási alap- dó alapvető helyesírási az egyszerű mondatok A párbeszéd helyes írás-
elvek: a szóelemző szabályok megismerése, helyesírási tudnivalóinak módja. Az egyenes és függő
írásmód (hasonulások, rendszerezése, alkalma- alkalmazására. idézet írásmódja.
összeolvadás, msh.- zásuk. A tulajdonnevekhez Az idézetek helyes alkal-
rövidülés, -kiesés), a A földrajzi és intéz- kapcsolódó helyesírási mazása írásbeli szövegek
kiejtés szerinti írásmód ménynevek és a belőlük szabályok bővebb megis- alkotásakor.
(szótövek, toldalékok), képzett melléknevek merése. Az egybe-, külön- A szóösszetételek helyes-
a hagyományos, az helyesírásának gyakor- és kötőjeles írásmódú írása.
egyszerűsítő írásmód. lása. földrajzi nevek és intéz- Az alárendelő és melléren-
A helyesírás alapvető ménynevek helyesírásá- delő szóösszetételek helyes-
szabályainak megisme- nak gyakorlása -i képzős írása.
rése és alkalmazása. alakjaikkal együtt.
A helyesírás rendsze- Helyesírási kézikönyvek Olvasható, esztétikus
rének (helyesírási alap- használatának gyakorlása. írásmód a tanulási szintnek
elvek) megismerése, al- Helyesírási hibák javítá- megfelelően.
kalmazása. Helyesírási sa tanári irányítással és
ismeretek alkalmazása önállóan.
írásbeli szövegekben.
Ismerkedés helyes-
írási kézikönyvekkel,
elsősorban A magyar
helyesírás szabályai
című könyvvel.
Írásbeli munkák javítá-
sa tanári irányítással és
önállóan.
41

A kommunikáció fejlesztése 1–8. évfolyam

A társadalomban Társadalmi tapaszta- Az önkifejezés iránti Az önkifejezés aktivizálása
való eligazodáshoz a latok szerzésével és igény erősítése, különféle újabb szövegformák meg-
felnőtt-gyerek kap- azok feldolgozásával formáinak és lehetősé- ismerésével, társas kapcso-
csolatok és a családi a környezetben való geinek megismertetése, lataik megszilárdításának
élet körében irányított eligazodás támogatá- megvalósításának támo- érdekében.
tapasztalatszerzés és sa baráti körben, az gatása.
megbeszélés. iskola közösségeiben,
a felnőtt-gyerek kap-
csolatokban és a felelős
környezeti magatartás
területén.
Első évfolyam végén a Egyszerű szóbeli közlé-
kerettanterv nem hatá- sek megértése.
rozza meg a továbbfej- Kérdésekre értelmes, Részvétel közös drámajá-
lesztés alapjait. Az első rövid válaszok adása. tékokban, illetve a játékok Érthető, folyamatos beszéd
és második évfolyamot A mindennapi kommu- készségfejlesztő gyakorla- a mindennapi kommuniká-
egy fejlesztési szakasz- nikáció alapformáinak taiban. cióban. A tanult udvarias
nak tekinti. alkalmazása a szokás nyelvi fordulatok használa-
szintjén: köszönés, ta mindennapi beszédhely-
bemutatkozás, megszó- zetekben.
lítás, kérdezés, kérés, A mondanivaló értelmes
köszönetnyilvánítás, megfogalmazása szóban.
köszöntés.
A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye.
A kulturált nyelvi magatartás föltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazko-
dást, a figyelmet a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, az együttműködés képességét a
partnerekkel.
Fokozatosan bővülő követelmény a szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nonverbális kifejezőesz-
közök (testbeszéd) összehangolása. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a külön-
féle beszédműfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok fölismerésének és megítélésének képessé-
ge, az életkorban elvárható kritikus magatartás a manipulációs szándékokkal szemben. Hozzátartozik ehhez
a kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése, az író, a mű és az olvasó viszonyának mint sajátos
kommunikációnak a felfogása.
A fejlesztés része az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom
életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának ismerete.
A kapcsolatfelvétel, A beszédhelyzethez Részvétel a közéleti A köznyelv, a tanult
megszólítás, köszönés, (címzett, szándék, tar- kommunikáció iskolai szaknyelv, a társalgás és
kérdés illemszabályai talom) és a nyelvi illem helyzeteinek különféle a szleng szókészletében
nak ismerete, helyes alapvető szabályaihoz formáiban felszólalás, meglévő eltérések felis-
alkalmazásuk. alkalmazkodó beszéd- hozzászólás formájában. merése és kommunikáci-
A hangsúly, dallam, mód a kommunikáció A mindennapi élet prob- ós helyzetnek megfelelő
tempó, szünet és a nem iskolai és gyakorlati lémáiról, olvasmányokról használatuk.
helyzeteiben.
42

nyelvi kifejezőeszközök saját vélemény megfogal-

(testbeszéd) használata A nyelvi és nem nyelvi mazása az érvelés szabá- Tájékozottság és ítéletalko-
a kommunikációs hely- kifejezőeszközök helyes lyait követve. tás az alapvető tömegkom-
zetnek megfelelően. használata élőbeszéd- Udvarias együttműködés munikációs műfajokban,
A kommunikáció té- ben. felnőtt és kortárs beszéd- a média szerepének és
nyezői, beszédhelyzet, Kisközösségi kommu- partnerekkel. hatásának felismerése.
nem nyelvi kifejező- nikáció, vita.
eszközök: arcjáték,
gesztus, testhelyzet,
távolságtartás.
Az olvasás-szöveg- A beszédkészség, szó- A beszédkészség, szóbeli A beszédkészség, szóbeli
értés képességének beli szövegalkotás és szövegalkotás és megér- szövegalkotás és -megér-
fejlesztése megértés fejlesztése tés fejlesztése tés fejlesztése
A mindennapi érintke- Páros és csoportos be- Felolvasáskor, szöveg- A mondat- és szövegfo-
zés nyelvi fordulatai szélgetés. A kérdezés és mondáskor nonverbális netikai eszközök alkal-
Szituációs játékkal: válaszadás gyakorlása. eszközök értelemszerű mazásának gyakorlása
köszönés, bemutatko- Beszélgetés a barát- használata a kifejezés különféle kommunikációs
zás, kérdezés, kérés, ságról, iskolai, családi segítésében. helyzetekben: párbeszéd,
ajándékozás, köszöntés, témákról, a természetről. Páros és csoportos beszél- felolvasás, kiscsoportos
köszönetnyilvánítás. Szituációs játékokban a getések a gyerekek élet- beszélgetés, vita, beszámoló.
felnőttek és a kortársak helyzeteiből vett témákról. Nonverbális eszközök hasz-
megszólításának és az Vélemény kulturált meg- nálata szituációs játékok-
udvarias nyelvhasználat fogalmazása. Figyelem a ban, beszélgetésben.
fordulatainak megisme- beszélgetőtársra. Az üze-
rése és gyakorlása. net lényegének és érzelmi
Nem verbális jelzések hátterének megfigyelése,
tartalmának felismerése, értékelése.
használata beszédben. Kiegészítő anyag
A segítségkérés és -adás
jellemzőinek megfigyelése,
használata. Üzenetek tar-
talmának pontos közvetí-
tése.
Eligazodás a minden- Páros és kisközösségi Magán- és közéleti kom- A tömegkommunikáció
napi élethelyzetekben kommunikáció munikáció Alapismeretek a tömeg-
Alapismeretek a kom- A nyelvi és nem nyelvi A szóbeli és írásbeli kommunikációról nyelvi
munikáció tényezőiről. kifejezőeszközök tuda- közlésmód kifejezési szempontból, elsősorban
A nem nyelvi kifejező- tos alkalmazása. A kife- formáinak azonossága és a befogadás oldaláról.
eszközök (testbeszéd) jezőeszközök értelme- különbsége a magán- és A tömegkommunikáció
fő formái, szerepük a zése a beszédpartnerek közéleti kommunikáció néhány gyakori szöveg-
kommunikációban és megnyilatkozásaiban. ban. műfaja: hír, hirdetés;
kapcsolatuk a nyelvi Véleménynyilvánítás, A közéleti kommunikáció cikk, kommentár, kritika;
kifejezőeszközökkel. egyéni álláspont kifejté- iskolai helyzetei és műfa- interjú, riport. A reklám,
Mindennapi beszéd- se, reagálás mások vé- jai: megbeszélés, a hirdetés, az apróhirdetés
eszközei és hatása.
43

helyzeteink: kapcsolat- leményére kisközösségi vita, felszólalás, hozzászó-

felvétel, véleménynyil- (iskolai, családi, baráti) lás, rövid alkalmi beszéd, Tájékozódás az alapvető
vánítás: kérdés, kérés, helyzetekben. köszöntés, kiselőadás. tömegkommunikációs
beszélgetés. Az elemi A nyelvi és nem nyelvi Gyakorlatok a vitakultúra műfajokban; a tömegkom-
udvariassági formák kifejezőeszközök helyes fejlesztésére: saját állás- munikáció szerepének és
ismerete és használata. alkalmazása és értelme- pont kialakítása és korri- hatásának fölismerése.
A mindennapi érint- zése a páros és kisközös- gálása, az ellenvélemény Együttműködés a beszéd-
kezés kommunikációs ségi helyzetekben. mérlegelése. partnerekkel, a másik
helyzeteinek, szerep- Különféle beszédműfajok ember közlésének egyre
lőinek, tényezőinek, Változatos gyakorlatok kommunikációs technikái pontosabb felfogása a
szóhasználatának meg- a beszédkultúra fejlesz- nak megfigyelése, alkal- mindennapi helyzetekben,
figyelése, néhány szem- tésére: együttműködés a mazása elsősorban a szán- képesség az önellenőrzésre
pont szerinti értékelése társakkal beszélgetésben, dékkifejezés és hatáskeltés a kommunikációs magatar-
elsajátított ismeretek vitában, feladatmegol- szempontjából. Az írásbeli tásban.
felidézésével. dásban. Saját álláspont és szóbeli közlésmód kü- A nyelvváltozatok szókész-
Szituációs játékok az előadása, megvédése a lönbségeinek ismerete és letének tudatos használata
udvarias nyelvi viselke- témának, a kommuni- tudatos alkalmazása. a különféle kommunikációs
dés formáinak gyakor- kációs helyzetnek meg- Egy-egy drámai vagy dra- helyzetekben – a nyelvi
lására. felelő kifejezésmóddal. matizált részlet (dialógus illemnek megfelelően.
A szavak, mondatfone- Kérdések és válaszok vagy monológ) kifejező Együttműködés a társakkal,
tikai eszközök és a nem megfogalmazása külön- előadása: az érzelmek pl.: szituációs vagy szerep-
verbális kifejezőeszkö- böző helyzetekben. visszaadása, a szereplők játékban.
zök (testbeszéd) ös�- közötti viszonyok érzékel-
szehangolása a beszéd- tetése a nem nyelvi és ver-
helyzetnek megfelelően. bális kifejezés eszközeivel.
A hangzás és a test-
beszéd jeleinek megfi-
gyelése a beszédtársak
megnyilatkozásaiban
és a képi, mozgóképi
megjelenítésben.
A szövegértés fejlesztése 1–8. évfolyam

Szövegek olvasásával A szóbeli és az írásos A szövegelemzésben való A mélyebb tartalmi réte-
az értő olvasás fejlesz- kommunikációban a jártasság elmélyítésével a gekbe hatoló elemzés útján
tése. megértés pontossá- szövegértés színvonalának az értő olvasás továbbfej-
gának és a kifejezés emelése. lesztése.
érthetőségi szintjének
emelése.
44

Első évfolyam végén a Feldolgozott szöveg Egyszerű szerkezetű me- Előzetes felkészülés után
kerettanterv nem hatá- megértésének bizonyí- sék, elbeszélések eseménye- feldolgozott szöveg folya-
rozza meg a továbbfej- tása: tartalommondás a inek elmondása néhány matos, a tartalmat kifejező
lesztés alapjait. Az első tanító irányító kérdései összefüggő mondattal. felolvasása.
és második évfolyamot alapján. A feldolgozott szövegekhez Másfél oldal (40-45 sor)
egy fejlesztési szakasz- kérdések, válaszok megfo- terjedelmű, az életkornak
nak tekinti. galmazása. megfelelő tartalmú szöveg
Ismert feladattípusok néma olvasása és megér-
írásbeli utasításainak tése.
megértése.
Féloldalnyi szöveg önálló
néma olvasása, szövegér-
tés bizonyítása egyszerű
feladatok megoldásával.
Fejlesztési feladatok – A továbbhaladás feltételei
A szövegértés fejlesztése az eredményes tanulás és önképzés feltétele.
A szövegértés alapja: az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás.
A szövegértéssel szorosan összefügg:
– a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása.
– az élőszóbeli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése.
– az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása.
– alapvető helyesírási szabályok készségszintű használata.
Az élőbeszéd tempó- Különböző témájú és A megértést biztosító A szöveg értő befogadását
jával egyező, folyama- műfajú szövegek értő hangos és néma olvasás, biztosító olvasás, különféle
tos hangos és néma olvasása, értelmes felol- szöveghű folyamatos felol- műfajú szövegek kifejező
olvasás. vasása. vasás, szövegmondás. felolvasása, elmondása.
A tanult irodalmi és Olvasmánytartalmak Különféle műfajú és ren- A feldolgozott művekről,
egyéb szövegek szerke- összefüggő ismertetése deltetésű (ismeretterjesztő, olvasmányélményekről,
zetének, tartalmának az időrend, az ok-oko- szépirodalmi, értekező) színházi előadásról össze-
bemutatása. zati összefüggések bemu- szövegek szerkezetének és foglaló készítése a témának,
tatásával: a műfaj és a jelentésének bemutatása. a kommunikációs alka-
téma megállapítása. lomnak megfelelő stílusban
Rövid, tárgyszerű be- felelet vagy rövid írásos
számoló a feldolgozott beszámoló formájában.
művekről: szerző, cím,
téma, műfaj.
Az olvasás-szöveg- Olvasás-szövegértés Olvasás-szövegértés Olvasás-szövegértés
értés képességének Szövegfeldolgozás: Szövegfeldolgozás: Szövegfeldolgozás:
fejlesztése Prózai szövegek, versek, Prózai művek és versek, Prózai és verses alkotások,
Az értő olvasás fejlesz- mondókák, találós kér- népköltészeti alkotások a népi játékok, népszokás-
tése, szövegolvasás. dések a népköltészet és hazai és a külföldi szép- ismertetők a magyar és
Rövid szövegek olvasá- a műköltészet, a klas�- irodalomból. Történelmi a hazai nemzetiségek,
sa, szövegértést fejlesztő szikus és a mai magyar, tárgyú olvasmányok. népcsoportok népköltésze-
feladatok megoldása: valamint a szomszédos Néphagyományokat téből.
feldolgozó,
45

szereplő, helyszín, ese- népek gyermekirodal- nemzeti ünnepeket, jelké- Elbeszélések és regényrész-
mények megfigyelése. mából; egyszerű, rövid peket, a természetet és a letek, versek a klasszikus
Szavak, szövegrészletek ismeretterjesztő és társadalmi életet bemuta- és az élő irodalom gyerme-
értelmezése szövegös�- hétköznapi szövegek. tó írások. kekhez szóló alkotásaiból.
szefüggésben. A cím és tartalom Hétköznapi szövegek. Történetek a magyar nép
Az olvasmány tartal- viszonya. A szövegek megismerése múltjából, kiemelkedő
mára irányuló kérdések Az olvasmány témájá- önálló, csendes olvasással. események, személyiségek
megválaszolása. nak, szereplőinek, főbb Beszélgetés a szövegről. megismeréséhez. Na-
Az olvasmány címének, eseményeinek megneve- A szövegekhez kapcsolódó gyobb terjedelmű irodalmi
hangulatának megfi- zése. szövegelemző feladatokkal szöveg (pl. ifjúsági regény)
gyelése. A szereplők cselekedetei- a szövegértés, -értelmezés feldolgozása.
nek megítélése, tulajdon- gyakorlása. Hétköznapi szövegek.
ságaik megfigyelése. Az események sorrendjé- A szövegek megismerése
Egyszerű oksági össze- nek, a mesélő személyének önálló, csendes olvasással.
függések felismerése. megállapítása. Az olvasmányok témájának
Mese és valóság megkü- Az olvasmányok szerkezeti megfigyelése.
lönböztetése. Tapaszta- jellemzőinek vizsgálata. Szövegelemző műveletek
latszerzés szavak, kifeje- Lényegkiemelés, vázlatké- bővítése: kulcsszavak ki-
zések többletjelentéséről szítés – tanítói segítséggel. emelése, szövegtömörítés és
a szövegben. A szereplők tulajdonságai- -bővítés. Egyszerű szövegek
Gondolategységek lé- nak értékelése. vázlatának elkészítése. En-
nyegének összefoglalása, nek felhasználása tartalom
vázlatpont megfogalma- elmondásához.
zása közösen. A művek szerkezeti jellem
A cím és a tartalom kap- zőinek megfigyelése, a
csolatának felismerése. tér-idő változásainak fel
ismerése.
Az írott nyelv A szóbeli és írásbeli Az egyszerű mondat
szövegműfajok főbb A szöveg.
Cselekményismertetés, ismérvei Minél teljesebb megértést
beszámoló, tömörí- Az olvasottak reprodu- biztosító néma olvasás,
tés, szövegkiegészítés kálásának módjai. Elbe- kifejező felolvasás; szöve-
szóban. szélés, leírás, jellemzés gek tolmácsolása kifejező
Különböző műfajú szö- az ismeretterjesztésben. szövegmondással, megjele-
vegek néma olvasása. Folyamatos hangos és nítéssel. Különféle műfajú
A szövegben kifejtett néma olvasási képesség, és rendeltetésű (szépiro-
dalmi,
46

információk visszake- illetve szövegértés ismeretterjesztő, értekező) A tömegkommunikáció

resése. bizonyítása kérdésekre művek szerkezetének és Alapismeretek a tömeg-
Ismerkedés a szöveg- adandó válasszal, rövid jelentésének feltárása. kommunikációról
értési technikák szóbeli beszámolóval, Szó szerinti és átvitt Publicisztikai szövegek
alapjaival: adatkeresés, különböző műfajú és jelentés megkülönbözte- önálló olvasása és megérté-
lényegkiemelés, tömö- témájú művek értelmes tése: áttételes jelentések, se. A szövegelemzés alap-
rítés. felolvasásával, memo- jelentésmozzanatok kere- vető eljárásainak önálló
Vázlat készítése külön- riterek kifejező előadá- sése és felfedezése irodalmi alkalmazása (pl.: a téma
böző műfajú szövegek- sával. szövegekben. megállapítása, a lényeg
hez. Feladatok a szövegelem- A szövegelemző eljárások kiemelése, adatkeresés, ok-
zés bővítésére: a téma bővítése szakmai, tudomá- okozati kapcsolatok felfede-
önálló megállapítása, nyos, gyakorlati és szépiro- zése, válaszadás kérdésekre,
lényegkiemelés, adatke- dalmi művek feldolgozá- vázlatkészítés, összefoglalás,
resés, kérdésekre adandó sában: összetettebb logikai jegyzetkészítés stb.).
válaszként részletek kapcsolatok felismerése, A gyakoribb tömegkommu-
kiemelése, időrend, ok- eltérő álláspontok elkülö- nikációs műfajok elemzése,
okozati összefüggések nítése, érvek és ellenérvek jelentésének kibontása,
fölismerése. feltárása. hatáskeltő eszközeinek
Jegyzetkészítés tanári felismerése, megnevezése,
irányítással. értékelése tanári segítséggel.
Az olvasott szépirodalmi és
egyéb szövegek mögöttes je-
lentéseinek tudatos keresé-
se, önálló megfogalmazása.
47

AZ ANYANYELVI ISMERETEK ELSAJÁTÍTTATÁSA

Módszertani javaslatok az egyszerű mondatok tanításához
A következőkben néhány, a címben említett nehézségről, megoldandó feladatról szólok.
A 7. évfolyamos tananyag sok olyan pedagógiai, módszertani problémát hordoz magában, amelyek meg-
oldásakor a pedagógusnak nemcsak az ismeretátadási képességéről, hanem a korszerű pedagógiai felké-
szültségéről is számot kell adnia.
A 7. évfolyamos tananyag gerincét az egyszerű mondatok szerkezetével kapcsolatos ismeretek adják, il-
letve azon képességek összessége, amelyek alkalmassá teszik a tanulókat arra, hogy a mindennapi kom-
munikációban kreatív módon tudják alkalmazni tudásukat, és azt problémamegoldó cselekvéssé tudják
átalakítani.
A szöveg
Nagyon nehezen definiálható fogalom. A bonyolultnál bonyolultabb, a 13 éves tanuló számára nehezen ér-
telmezhető fogalommeghatározások kevés fogódzót adnak a számukra. Talán abból kell kiindulnunk, hogy
a szöveg nyelvi jelekből épül fel, kommunikációs funkciót tölt be, a kommunikáció alapegysége, összefüggő
és lezárt.
A szövegek kommunikációs szempontú csoportosítása nem ismeretlen a tanulók számára. Eddig is talál-
koztak különböző szövegtípusokkal, csak nem neveztük meg őket. A rövid szövegek kiválóan alkalmasak
a szövegértő képesség fejlesztésére is. Érdemes feltennünk olyan „villámkérdéseket”, amelyek a tartalom
megértésére irányulnak.
Az írásbeli és szóbeli szövegek közötti különbségeket eddig is megfigyeltettük a tanítványainkkal, most
a rendszerezés időszaka következett el. A 37/1. feladatban ugyanannak a témának különböző kódolással
más-más csatornán történő átadása a megoldásra váró probléma. A téma barát meghívása egy kötetlen
beszélgetésre telefonon, e-mailben, illetve SMS-ben. Napjainkban ezek gyakori kommunikációs formák.
A feladat lényege ezek összehasonlítása, az eltérő nyelvi formák megfigyelése, esetleges kritikája. Gondol-
junk csak a kommunikációs zavart okozó SMS-rövidítésekre, illetve az igénytelen, helyesírási hibáktól
hemzsegő üzenetekre.
A szövegszerkezet
Alsó tagozat 3. évfolyamán ismerkedtek meg a tanulók a szövegek általános tagolásával. A bevezetés, tár-
gyalás, befejezés általános tartalmával szinte mindannyian tisztában vannak. A szöveg helyes tagolását
folyamatosan gyakoroltatni kell.
A szövegösszetartó erőkkel hat éven keresztül ismerkedtek a tanulók. Legtöbbször a spontán nyelvhasz-
nálatukból adódóan helyesen alkalmazták őket. Gondolataik megfogalmazása közben akarva-akaratlanul
használták őket, közben arra törekedtek, hogy mindenki számára egyértelmű és világos legyen gondolataik
nyelvi megfogalmazása. Ugyanakkor eljött az idő, hogy tudatosan, helyesen éljenek a lineáris és globális
kohézió elemeivel. A 41/2. feladatban kohéziós hibákat kell felfedezni a gyerekeknek: helytelen névelőhasz-
nálat, az utaló névmások hiányára kell felhívnunk a tanulók figyelmét.

Ennél a fejezetnél is a szövegből kell kiindulnunk. A szöveg többnyire mondatokból áll, de ne feledkezzünk
meg az egymondatos szövegekről sem. A mondat általában több szó összefűzéséből jön létre. A 43. oldalon
lévő felosztás a témakör elején csak tájékoztató jellegű. Erre az ábrára érdemes többször visszatérni, hiszen a
tanulók meglévő ismereteik alapján nem tudják értelmezni. A tananyagban való előrehaladás során kezdik
majd megérteni az ábra egyes elemeit.
A mondatok beszélő szándéka szerinti csoportosításával, azaz a mondatfajtákkal már 2. évfolyamtól
kezdve folyamatosan ismerkednek a tanulók. Tapasztalataim szerint azonban felső tagozaton sok diák egy-
48

re kevesebb gondot fordít a mondatvégi írásjelek helyes használatára, mintha csak a pont létezne. Ez legtöbb
esetben írásfegyelmi és nem helyesírási kérdés, hiszen ha felhívjuk a figyelmüket a mondatvégi írásjel hely-
telen használatára, képesek önállóan javítani.
A tanmenetjavaslatban is jeleztem, adjuk előzetes feladatként a gyerekeknek, hogy otthon olvassák el
A mondatok a beszélő szándéka szerint és A mondatok hanglejtése című fejezetet (Tk. 45–48. oldal). Ezáltal
feleleveníthetik a korábbi ismereteiket, és az sem elhanyagolható szempont, hogy a következő órán a gya-
korlást, az ismeretek alkalmazását helyezhetjük előtérbe. A 45. oldal ábrájának értelmezésével kezdhetjük
az órát, majd csoportmunkában végeztethetjük el a tankönyvi feladatokat. Külön figyeljünk a mondatok
helyes hanglejtésére. Minden esetben javítsuk és javíttassuk a helytelen intonációt, főleg a kijelentő és kérdő
mondatok esetében.
A mondatok logikai minősége című fejezet kiválóan alkalmas a logikus gondolkodás fejlesztésére.
Az állító és tagadó mondatok megkülönböztetése csak látszólag egyszerű dolog. Vannak olyan tanulók,
akik úgy vélik, ha egy mondatban szerepel a nem módosítószó, az a mondat tagadó mondat. Ez azonban
csak és kizárólag abban az esetben igaz, ha az egész mondatot tagadjuk, azaz az állítmányt. Mivel ez a
fogalom még ismeretlen a gyerekek számára, maradjunk az ige elnevezésnél. Az 54. oldal példamondatai
világítanak rá erre problémára. Gyakorláshoz felhasználhatjuk az 55. oldal 1. feladatának mondatait. Teg-
nap reggel Panni nem késett el az iskolából. A mondat tagadó, viszont a többi esetben a mondat állító: Nem
tegnap reggel késett el Panni az iskolából. Tegnap reggel nem Panni késett el az iskolából. Stb.
A mondatrészek és a szószerkezetek
Az 56. oldalon lévő szöveget tájékoztató szövegként is felfoghatnánk, ha nem lenne benne két komoly tisz-
tázást kívánó fogalom: mondatrész, szintagma. Jó néhány éve nem tanulnak már a gyerekek 4. évfolya-
mon a mondatrészekről, így egyszerű mondatokat sem elemeznek. Eleinte minden magyar szakos peda-
gógus örült ennek a változásnak, mivel éveken át azt tapasztalták, hogy szinte semmire nem emlékeznek
a 7. évfolyamon a negyedikesként tanultakra. Időközben azonban újabb probléma bukkant fel: az újrataní-
tást felváltotta az új fogalmak tanítása, illetve az a kérdés: milyen mélységben merüljünk el a mondatrészek
tanításában.
Az én álláspontom az, hogy nem kell teljes mélységében, részletesen és aprólékosan foglalkozni minden
egyes mondatrésszel – sok-sok határozóval –, hiszen nagyon kevés tanítványunk készül nyelvésznek, illetve
magyartanárnak. Nem célnak, hanem eszköznek kell tekintenünk a mondatrészek és a szintagmák tanítá-
sát is a többi anyanyelvi ismerethez hasonlóan. Olyan eszköznek, amelynek segítségével fejleszthetjük a ta-
nulók anyanyelvi képességeit. Talán néhány kollégában felmerül, hogy az álláspontommal ellentétben mi-
ért szerepelnek a tankönyvemben még a ritkábban használatos határozók is. Egyrészt, mert a tankönyvnek
egy tankönyvvé nyilvánítási eljárás során is meg kell felelnie, illetve a tehetséggondozás során dolgozhatjuk
fel ezeket az anyagrészeket, differenciált osztálymunkában, ha a többi tanulóval gyakorlást végeztethetünk.
A témakör elején tisztáznunk kell a szófajok és mondatrészek közötti kapcsolatot és összefüggést. Utal-
junk vissza a 6. évfolyamon a szavak szófajtani besorolásával kapcsolatban tanultakra, kiemelten a szó
mondatbeli szerepére vonatkozó részre (28. oldal)!
A szószerkezet és a szintagma kérdésköréről már írtam a kézikönyv 28. oldalán.
A kérdezési technikáról
Minden gyakorló pedagógus tudja és tapasztalja, mennyire fontos mondatelemzéskor a helyes kérdezési
technika. A predikatív (alany-állítmány) szerkezetek elemzését lépésről lépésre követhetik és gyakorol-
hatják a tanulók a Tk. 58–59. oldalain. Azt is hangsúlyoznunk kell majd a bővítmények tanításakor, hogy
a bővítményekre mindig a hozzájuk tartozó alaptaggal kérdezünk. Helytelen és teljesen felesleges az egész
mondattal rákérdezni a keresett mondatrészre.
Az elemzésekkel, a szerkezeti rajzok (ágrajzok) elkészítésével a nyelvtani ismeretek elsajátíttatása mellett
a tanulók szerkezetszemléletét is fejlesztjük.
49

Mondatrész vagy nem mondatrész?

A tankönyv 56. oldalán található egy felsorolás, amely azokat a szófajokat ismerteti, amelyek önállóan
nem töltenek be mondatrészszerepet, csak más mondatrészekkel, illetve egyáltalán nem mondatrészek
(a kötőszók és az indulatszók). Az év elején valamennyit alaposan át kell ismételnünk. Ebben segítenek a
Tk. feladatai is. Ebben az esetben elegendő visszautalni rájuk.
A mondatrészeket összekapcsoló kötőszókat az elemzés során nem szoktuk aláhúzni. A halmozott mon-
datrészek, főleg a halmozott állítmány és alany esetében azonban jelölnünk kell az ágrajzban.
Pl.: Bálint és Viktor horgászik. [A – A] Á
Az indulatszók tagolatlan mondatok, nem részei a mondat szerkezetének, ezért figyelmen kívül hagyjuk
őket elemzéskor. Hasonló a helyzet a megszólítással. Gyakori hiba a tanulóknál, hogy a megszólítást veszik
a mondat alanyának. Feltétlenül gyakoroltatni kell velük az ilyen típusú mondatok elemzését (Tk. 44/1.).
A névelőről nem mindig könnyű eldönteni, hogy melyik mondatrészhez tartozik. Ezért a legtöbb kolléga fi-
gyelmen kívül hagyatja a tanítványaival. Én azt tanácsolom, hogy az alany és a tárgy esetében feltétlen húzassák
alá a névelőt is, ezzel könnyebbé válik az alany és a tárgy fajtájának felismerése, ezáltal az igeragozás tanítása is.
A névutó azzal a névszóval alkot mondatrészt, amelyhez kapcsolódik. Gyakran tapasztalom, hogy a di-
ákjaimnak gondot okoz a hová?, honnan? kérdésekre felelő névutók felismerése, mintha csak a hol? kérdésre
felelők léteznének. 6. évfolyamon a névutó tanításakor, valamint az év eleji ismétléskor is tisztáznunk kell
az irányhármasságból adódó névutócsoportokat.
A másik probléma az, hogy néhány névutó egyben határozószó is. A névutó a hozzá tartozó névszóval
alkot határozós szerkezetet. A határozószó igével hoz létre határozós szerkezetet, tehát önmagában határozó.
Pl.: Nagymama kívül fehérre meszelte az ól falát. Az orvos soron kívül vizsgálta meg a nagybeteg kisgyermeket.
Nem szabad elfeledkeznünk az -i melléknévképzős névutókról sem. Ilyenkor beszélünk névutómellék-
névről, ami átmeneti szófaj, és az előtte lévő főnévvel jelző a mondatban. Pl.: A bányamentők túlélők után
kutatnak a föld alatti járatokban.
Az igekötőt elemzéskor az igéjével húzzuk alá. Nehézséget a fordított szórendű elváló igekötő szokott
jelenteni a tanulóknak. Ilyenkor ismét az átalakítás segíthet. Vagy egyenes szórendűvé alakíttassuk át a
mondatot, vagy tagadó mondattá!
Pl.: El fogok menni a barátomhoz. A barátomhoz fogok elmenni.
Nem fogok elmenni a barátomhoz.
A segédige fogalmát A magyar nyelv könyve (Szerk.: A. Jászó Anna. Budapest, 2004. 243–44.) így határoz-
za meg: „A segédige olyan igei jellegű viszonyszó, amely úgy fejez ki mód-, idő-, szám- és személyviszonyt,
hogy egyúttal valamely fogalomjelölő szónak állítmányi szerepű formáját segíti megalkotni. … A segédige
az egyetlen viszonyszó, amely – a volna kivételével – toldalékolható. Önmagában sosem mondatrész, hanem
mindig egy fogalomszóval (igével, névszóval, igenévvel) együtt szerepel, akár a névelő vagy névutó a név-
szóval. Saját bővítménye sem lehet. Mindössze grammatikai jelentésük, viszonyító szerepük van. Segédige
jellegüknek a legszembetűnőbb vonása, hogy mellettük az ige, a névszó vagy az igenév nem bővítmény.”
A segédige a mondatban kétféle helyzetben fordul elő:
◆ a névszói-igei állítmány része A film izgalmas volt.
◆ az összetett igealakokban Szerettem volna megnézni a filmet.

El fogok menni a moziba.
A létige szerepe az egyszerű mondatokban

Főige (igei állítmány) vagy segédige (a névszói-igei állítmány) része a létige a mondatban? Ennek eldöntése
gyakran szokott problémát okozni a tanulók számára. Ebben segít az átalakításos módszer, amelynek leírá-
sa és használata a Tk. 72. oldalán olvasható.
Elemzéskor a következő transzformálás segít a felismerésben:
Kata figyelmetlen volt.
  
Kata figyelmetlen. →
50

Tehát az első mondat állítmánya a figyelmetlen volt, a másodiké a figyelmetlen.
Kata otthon volt.

  
Kata otthon van.
Tehát az első mondat állítmánya a volt, a másodiké a van.
A birtoklást kifejező létigei állítmányt a tankönyv 174/4. feladata alapján tisztázhatjuk, esetleg a részes-
határozó tanításakor is tehetünk említést róla. A kérdés az, hogy miért nem vehetjük Az Ancsának volt egy
kutyája. mondatban az Ancsának szót birtokos jelzőnek, amikor az Ancsának kutyája szerkezet birtoklást
fejez ki. Itt valójában a birtokos jelző és a részeshatározó közötti átmeneti mondatrészről van szó (dativus
possessivus). Ahogy vannak átmeneti szófajok (igenevek, névutómelléknevek), úgy vannak átmeneti mon-
datrészek is. A példában szereplő mondat átmeneti jellegéből adódóan a részeshatározó mellett kell dönte-
nünk, mivel az igei állítmánynak nem lehet jelző a bővítménye.
Az alany
A mondatelemzés tanításának kezdetén a tanulók hajlamosak minden főnevet, főleg a tulajdonneveket
alanyként felfogni, hiába található rajtuk rag. Már az elején tudatosítani kell velük azt, hogy az alany soha-
sem kap ragot, csak a többes szám jele, a birtoktöbbesítő jel és a birtokos személyjel járulhat hozzá. Sajnos
még a főiskolai hallgatóimtól is hallottam azt a kiveszni nem akaró tévhitet, hogy az alany nem kaphat
toldalékot. Ezt az előző mondattal már cáfoltam. Álljon itt néhány példamondat:
A gyerekek önfeledten játszanak az udvaron.
Édesanyám virágai elhervadtak a vázában.
Fáj az ujjam.
Az alany olykor azonban főnévi igenév is lehet a jó, rossz, hasznos, fölösleges, tilos névszói állítmány mel-
lett. Ilyenkor teljesen megzavarodnak a gyerekek. Hiába kérdeznek a mi? kérdéssel a főnévi igenévi alanyra,
a szó nem „válaszol” rá. Ennek a problémának a megoldásához a Tk. 57. oldalán találnak útmutatót, misze-
rint a főnévi igenevet alakítsák át főnévvé.
Pl.: Úszni jó. Mit állítunk? jó Ez a mondat állítmánya.
Mi jó? az úszás Ez a mondat alanya.
Még nagyobb a tanácstalanság a tanulók körében, ha a főnévi igenévi alany ragozott formában található
a mondatban. Pl.: Fölösleges megmagyaráznod. Van, aki állítmánynak tartja, van, aki a tárgy megismerése
után tárgynak. A hangsúly ismét a szófajtan és a mondattan szoros kapcsolatán van. Az a tanuló, aki 6. év-
folyamon megtanulta a főnévi igenevet mint szófajt, könnyen felismeri annak ragozott formáját is, és nem
keveri össze az igével. Így semmiképp sem veszi állítmánynak. Tárgy pedig azért nem lehet, mert a tárgyi
bővítmény alaptagja ige vagy igenév.
Az El kell menned típusú mondatokban még az is nehezíti az elemzést, hogy az állítmány beékelődik
a főnévi igenévi alanyba. Ilyenkor arra is fel kell hívni a tanulók figyelmét, hogy az ágrajzban a bővítmény
az alanyhoz kapcsolódik.
El kell menned az edzésre.
h
A Á
Hh
A tárgy
Vannak olyan mondatok, amelyekben a főnévi igenév a tárgy szerepét tölti be az akar, bír, kezd, kíván stb.
igék mellett. Gyakran előfordul, hogy a tanulók ilyenkor a főnévi igenevet az igével együtt állítmánynak
veszik. Pl. Nem szeretek korán kelni.
51

Egy példa erejéig a tárgynak alárendelt tárggyal is megismerkedhetnek a gyerekek. Pl.: Gábor szeret
dalokat gitározni. (Tk. 95/3.) Az állítmányhoz ilyen esetben először a főnévi igenévi tárgy kapcsolódik.
Nem szabad összetéveszteni a halmozott tárggyal, ahol mellérendelő szerkezetsor van.
A határozott és határozatlan tárgy megismerése után válik világossá tanítványaink számára a magyar
igeragozás rendszere. A korábbi évfolyamokon a spontán nyelvhasználatukra alapozhattunk csak, illetve
a „segédszavak” segítettek eldönteni nekik azt, hogy az ige alanyi vagy tárgyas ragozású. (valamit + ige =
alanyi ragozás; azt + ige = tárgyas ragozás)
A határozók problémás esetei

A határozó jelentéstartalmát és kifejezőeszközeit tekintve a leggazdagabb mondatrész. Ebből fakadóan
többféle szempont szerint osztályozhatók a határozófajták. Ennek egyik típusa található a Tk. 110. oldalán.
Ezt nem kell megtanítani a tanulóknak, de jó, ha ismerik a határozók rendszerét, a csoportjaikat. Annál
is inkább, mert a tankönyv felépítése – a könnyebb taníthatóságot szem előtt tartva – nem ezt a rendszert
követi. A tankönyvben együtt szerepelnek a könnyen összetéveszthető határozók.
a) Miért indokolt a képes helyhatározó tanítása?

Álmodban meg rákok másznak rád egy zsákban – olvashatjuk Csoóri Sándor Zsák, mák, rák című ver-
sének részletében.
Három határozó is található benne, amelyek helyet jelölnek: álmodban, rád, zsákban. Ezek közül az egyik
azonban elvont jelentésű, az álmodban. A torkomban dobogott a szívem. mondatban a torkomban határozó
képletesen értendő, míg a Megakadt a torkomban egy szálka. mondat esetében már konkrét helyet jelöl.
Ezért jogos a képes helyhatározó tanítása a helyhatározó mellett.
b) A mód- és az állapothatározó elkülönítése

A módhatározó a cselekvés módjára, az állapothatározó a cselekvő állapotára vonatkozik, de mind a kettő
a hogyan? kérdésre válaszol. Ezért kell a tanulókat arra szoktatni, hogy ne döntsenek azonnal, hanem gondol-
ják meg azt, hogy mód- vagy állapothatározóval van-e dolguk. Ilyenkor szét kell tudni választaniuk a gram-
matikát és a logikát. Ezt a tankönyvben egy egyszerű példával igyekeztem megvilágítani (Tk. 127. oldal).
Rozi jóízűen kacagott.
Rozi lázasan fekszik az ágyban.
Az 1. mondatban a módhatározó grammatikailag és logikailag is az alaptaghoz (kacagott) tartozik. Ezt
bizonyítja a munkatankönyvben található transzformáció is.
A 2. mondatban az állapothatározó csak grammatikailag tartozik az alaptagjához, logikailag egy másik
mondatrészhez, jelen esetben az alanyhoz (Rozi). Ezt a máshova tartozást a szerkezeti rajzban nem tüntet-
jük fel.
c) Eszköz- vagy társhatározó?

Az eszközhatározó a módhatározóval, a társhatározó az állapothatározóval mutat közeli rokonságot.
A Tk. 110. oldalának táblázata szerint is azok egyik fajtája.
Sajnos még mindig tartja magát az a nyelvtani babona, miszerint az eszközhatározó élettelen dolog, a
társhatározó pedig személy. Az egyik klasszikus példa ennek a cáfolására az Arany János Toldijából vett
idézet, mely a Tk. 135. oldalán is szerepel.
Toldi a jó késsel a cipót fölszelte,
S a cipóval a húst jóízűen ette.
Mind a két kiemelt mondatrészre a mivel? kérdéssel kérdezünk rá, de az egyik (késsel) eszközhatározó,
a másik (cipóval) társhatározó. A kés a cipó fölszelésének eszköze, a cipó viszont a hús társa, mivel a húst a
cipóval együtt ette Toldi.
Az Anyukámmal készíttettem borogatást a fejemre. mondatban az anyukámmal mondatrész eszközhatá-
rozó, mert a cselekvés eszköze és nem társ a cselekvésben.
52

Tehát tudatosítanunk kell a gyerekekben, hogy a mivel?, kivel? kérdésekkel egyaránt kérdezhetünk az
eszköz- és a társhatározóra is.
d) Az ok- és célhatározó megkülönböztetése

Tapasztalatom szerint ennek a két határozófajtának a megkülönböztetése is nagy fejtörést okoz a tanu-
lóknak. Egyik nyelvtanórán a következő mondatot elemeztük:
Öcsi lement a boltba tejért.
Az egyik tanítványom szerint a tejért szó okhatározó. Így indokolta: nem volt otthon tej, ezért kellett
Öcsinek lemenni a boltba. Egy másik azonnal vitába szállt vele. Szerinte a boltba menetel célja volt a tej
vásárlása.
A probléma megoldása ismét a szerkezet alaptagjában rejlik. Az ok időben megelőzi a cselekvést, a cél
időben követi a cselekvést. A példamondatunk alapján:
Cselekvés Cél
elment tejért
De segítségül hívhatjuk a Tk. 110. oldalának táblázatát is, amelyen jól látható, hogy az okhatározó előz-
ményhatározó, a célhatározó pedig véghatározó.
Vannak esetek, amelyekben a kérdés nyomatékosítása is segíthet: mi miatt? okhatározó, mi végett? cél-
határozó.
e) Az állandó határozó felismerésének nehézségei

Az állandó határozót szokás vonzatnak, illetve kötött határozónak nevezni. Akkor beszélünk kötött hatá-
rozóról, ha az alaptag mellé ki kell tenni a határozót. A szabad határozók esetében ki lehet tenni a határozót.
„Az állandó határozók vagy vonzatok bizonyos igék, névszók, állandó kifejezések olyan határozó vonza-
tai, amelyek kapcsolata alaptagjukkal szintaktikailag és lexikailag szorosabb, mint más bővítményeké.”
– olvashatjuk a MNyK. 365. oldalán. (A szavakat szintaktikai jelentésük alapján soroljuk be szófaji osztá-
lyokba, melyek meghatározzák mondatrészi szerepüket.)
A gondot az okozza, hogy vannak komplex jelentésű állandó határozók, amelyek jelentésüknél fogva va-
lamelyik korábban tárgyalt határozóhoz is besorolhatók lennének (pl.: megbűnhődik valamiért, azaz valami
ok miatt). Az állandó határozók közé azok a vonzatok tartoznak, amelyeknek nincs semmilyen határozók-
ra jellemző jelentéstartalmuk. Pl.: Az anya gyönyörködik a gyermekeiben.
f) A részeshatározó
A birtoklást kifejező létigei állítmánnyal kapcsolatos problémával a kézikönyv 51. oldalán már foglal-
koztam.
Ezenkívül sok elemzési hiba adódik abból, hogy a tanítványaink nem tudnak különbséget tenni a -nak/
-nek ragos részeshatározó és a -nak/-nek ragos birtokos jelző között. Ekkor azt kell velük megértetni, hogy
a határozó esetében ige vagy igenév a szerkezet alaptagja; a birtokos jelző esetében pedig főnév.
Peti csontot vitt a kutyának. A vihar felborította a házát a kutyámnak.

r b
A Á A Á
T Hr T
Jb
Minek vitt? Minek a házát?
A két mondatrész megkülönböztetését a birtokos jelző tanításakor is gyakoroltatnunk kell a tanulókkal.

A részeshatározó mindig -nak/-nek ragos, a birtokos jelzőről azonban a -nak/-nek rag elhagyható.
53

e) A ritkábban használatos határozók

A cím is jelzi, hogy az itt felsorolt határozókat: eredet-, eredmény-, fok-mérték és hasonlító határozót
viszonylag ritkán használjuk. Ebből adódóan azt javaslom a kollégáknak, a jobb képességű tanulókkal,
differenciált osztálymunkában vegyék ezt az anyagrészt, a többiek a gyakrabban felismert határozók felis-
merését, a helyesírást, esetleg a szövegértést gyakorolják.
Ha az osztály általános képessége úgy diktálja, akár el is hagyható.
Az eredethatározó előzményhatározó, az eredményhatározó véghatározó (Tk. 110. oldal táblázata).
A nehézséget nem a két határozó különbsége okozza, hanem az, hogy az eredethatározó összetéveszthető
például a helyhatározóval. Az eredethatározó állapotváltozást, átalakulást fejez ki. Így különböztethető
meg a hasonló ragos helyhatározótól.
Kivettem a cipőmet a szekrényből. helyhatározó (a szekrény állapota nem változott meg)
A cipőm bőrből készült. eredethatározó (a bőr állapota megváltozott)
A hasonlító határozó az alaptagjául szolgáló középfokú melléknév, számnév, határozószó mellett azt a
személyt, dolgot, minőséget, mennyiséget jelöli meg, akihez vagy amihez történik a hasonlítás.
Mindenkinél boldogabb vagyok.
A jelzők
Bizony a diákok is, mi is kellőképpen elfáradunk, amikor az év vége felé közeledve a jelzők tanításához,
tanulásához érkeztünk. Általában sokkal könnyebb a jelzők megértése, mint a határozóké, de néhány buk-
tatót ez az anyagrész is rejt magában.
a) A minőségjelző
A nagy grammatikák megkülönböztetik a minőségjelző két fajtáját: a minősítő és a kijelölő jelzőt. Én is
megemlítettem a Tk. 163. oldalán, de elemzéskor nem kell megkülönböztettetnünk a gyerekekkel.
b) A ragtalan birtokos jelző

Nem ritka eset, hogy a tanítványaim összetévesztik a ragtalan birtokos jelzőt az alannyal. Ennek oka
leggyakrabban a felületes, kapkodó elemzés, hiszen 6. évfolyamon megismerkedtek a gyerekek a birtokos
személyjelezéssel. Nézzük a következő példamondatot! A fiatal költő legújabb verse megjelent az Élet és
Irodalomban. Ebben a mondatban az alany a verse szó. Ennek bővítménye a birtokos jelző, azaz a költő szó.
Általában ilyen esetben fordul elő a tévesztés: a költő szót veszik alanynak a gyerekek. Természetesen, ha
gondosan végigelemzik a mondatot, könnyen rájönnek a tévedésükre.
Az ágrajz készítésénél típushiba, hogy az alanyi részt rosszul ábrázolják. Mindenféle variációt hoznak
létre.
A Á A
vagy Á vagy A Á
Jmi Hh Jmi Jmi Hh Jb Jmi Hh
Jb Jb Jmi
Jmi
Természetesen a 3. ágrajz a jó ábrázolás. Mindig az alaptaghoz kapcsoljuk a bővítményt az ágrajzban.

A helyes kérdezési technika (kérdőszó + alaptag) pedig segít az alaptag megtalálásában. Milyen verse?
legújabb verse; Kinek a verse? költő verse; Milyen költő? fiatal költő.
mi b mi
54

c) Az értelmező jelző
A tankönyv 177. oldalán található az értelmező jelzővel foglalkozó rész. A példamondatok bizonyítják,
hogy mind a három korábban tanult jelzős szerkezet átalakítható értelmező jelzős szerkezetté. Általában
nem is ezekkel van a baj, hanem a predikatív szerkezetből származó azonosító értelmezővel. Az azonosító
értelmezős szerkezet tagjai általában főnevek, az egyik gyakran tulajdonnév, sorrendjük többnyire felcserél-
hető: Bence, a bátyám…; a bátyám, Bence…
Előfordul az is, hogy a gyerekek nem vesznek tudomást az értelmező jelző bővítményeiről, az egész szer-
kezetet értelmező jelzőnek veszik. Pl.: Jóska, a nagyobbik bátyám már nem lakik velünk. A példamondat
ágrajza a következő:
A Á
Jé Hi Ht
Jmi
Ebben a fejezetben azokra a problémákra szerettem volna rávilágítani – elsősorban a pályakezdő kollé-
gák számára –, amelyek az órákon gondot okoznak a mondatrészek tanításakor. Örömmel venném, ha a
kollégák eljuttatnák az Apáczai Kiadón keresztül hozzám az ezzel kapcsolatos észrevételeiket.
55

A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI A TANKÖNYVBEN

A helyesírási képesség fejlesztése
A tankönyvben nincs külön fejezet, amely csak a helyesírási képesség fejlesztésével foglalkozna, de az
anyagrészeknél minden kínálkozó alkalmat megragadtam a helyesírás gyakorlására. Nem győzöm eleget
hangsúlyozni a helyesírási képesség fejlesztésének létjogosultságát. Meggyőződésem, hogy a leíró nyelv-
tanból csak annyi ismeretet kell közvetítenünk, amely a képességek fejlesztését szolgálja. Senki sem gon-
dolhatja azt, hogy tanítványai közül mindenki magyartanár vagy nyelvész lesz. Az emberektől azonban
minden munkakör, hivatás megköveteli, hogy tudjanak helyesen írni, képesek legyenek kommunikálni a
környezetükkel stb. A helyesírás ugyanakkor a műveltség, az igényesség egyik fokmérője. Ezért van szük-
ség arra, hogy minden órán, és ne csak a magyar nyelv és irodalom órákon fejlesszük a tanulók helyesírási
képességét.
A következőkben a teljesség igénye nélkül az egy-egy témakörhöz kapcsolódó legfontosabb helyesírási
tudnivalókat emelem ki:
Ismétlés
– Időtartam-jelölés
– A hasonulások és az összeolvadás esetei
– A -d végű igék rövid alakjai (felszólító mód, jelen idő E/2. tárgyas ragozás)
– A múlt idejű igék és a befejezett melléknévi igenevek
– A földrajzi nevek
– A számnevek
– A j-s és ly-es szavak
– A mondatvégi írásjelek
Az állítmány
– Az igekötős igék
– Összeolvadás és hasonulás az igékben
– A múlt idejű igék
Az alany
– Az összeolvadás és az írásban nem jelölt teljes hasonulás
– A tulajdonnevek, a régies családnevek
A tárgy
– A múlt idejű igék, a befejezett melléknévi igenevek
– A tárgy ragja
– A lesz, tesz, vesz stb. igék feltételes módú alakjai
A határozók
– A -val, -vel, -vá, -vé ragok teljes hasonulása
– Az -t, -tt határozóragok
– Időtartam-jelölés a határozószókban
– Az -s végű melléknevek
– A középfok jele
– A -stul, -stül határozóragok
A jelzők
– Az -ú, -ű, -ó, -ő a melléknevek végén
– J–ly
– A sorszámnevek toldalékolása
– A törtszámnevek
– Az -i képzős melléknevek
– Az értelmező jelző utáni vesszőhasználat
56

A helyesírási képesség fejlesztésére változatos feladattípusok találhatók a tankönyvben: másolás, kiegészí-

tés, helyettesítés, átalakítás, hibajavítás stb. Minden feladatsor tollbamondással zárul, amelynek szövege meg-
található a kézikönyvben. Természetesen nem szükséges valamennyit lediktálni. Ez függ az osztály általános
helyesírási szintjétől, a haladás ütemétől, a típushibák milyenségétől és mennyiségétől. A gyenge helyesírású
gyerekekkel kevesebb tollbamondást írassunk! Velük inkább más feladattípuson gyakoroltassuk a helyesírást!
Helyesírási gyakorlattípusok
A helyesírási képesség fejlettsége szoros kapcsolatban áll a tanulók helyesejtési, olvasási és szövegértési ké-
pességi szintjével, továbbá olvasottságával. A kiejtés szerinti helyes írásmód nélkülözhetetlen feltétele, hogy
a tanuló helyes időtartammal ejtse az adott szót. Az a gyerek, aki rövid i-vel ejti a színes, ígér szavakat, úgy
is fogja leírni. Nincs ez másképp a mássalhangzók esetében sem. Gondoljunk csak a típushibának számító
köpeny, bakancs típusú szavakra. A j és ly-es szavak esetében a szó írásképének rögzülése biztosítja a szavak
hibátlan leírását. Ez szoros összefüggésben van azzal, hogy szeret-e a gyermek olvasni, azaz hányszor látta
már leírva a szót. Az utóbbi megállapításból kiindulva nagyon hatékony helyesírási képességet fejlesztő
gyakorlattípus a másolás. Erre számos példa található a nyelvtankönyvben, amikor csoportosítást, vagy az
indukciós szövegből valamilyen szempont szerint válogató másolást végeznek a tanulók. Az írásfegyelem
fejlesztésére is jól alkalmazható a helyesírási szabályzat példaszavainak másolása, ugyanakkor megkönnyíti
az ellenőrzést, amelyet a tanuló saját maga is elvégezhet, illetve javíthatja a társa munkáját is.
Tapasztalataim szerint az elmúlt években kissé háttérbe szorult az emlékezetből írás. Az interaktív tan-
anyag gyorsolvasási gyakorlataiban előforduló szavakat, kifejezéseket érdemes emlékezetből is leíratni a
helyesírásból felzárkóztatásra szoruló tanulókkal, bár a többieknek sem válik kárára, hiszen fejleszti a me-
móriájukat és a megfigyelőképességüket is.
A tollbamondáskor nagyon ügyelnünk kell a diktálás helyes menetére, ami a következő:
1. A teljes szöveg felolvasása. A tanítványaimat ilyenkor mindig arra kértem, lehetőleg semmi ne legyen
a kezükben, sőt hunyják be a szemüket, és minden idegszálukkal koncentráljanak a leírandó szövegre.
A felolvasás tempója közepes legyen! A tollbamondás szavai a gyakorolt szókészlet anyagából kerüljenek ki,
még akkor is, ha osztályozni szándékozzuk a tanulók munkáját, hiszen nem a „tettenérés” a célunk, hanem
hogy mérjük a gyerekek helyesírási „tudását”.
2. A tollbamondás szövegének szólamonkénti felolvasása, szükség esetén többszöri ismétléssel.
3. A szöveg újraolvasása kifejezetten lassú tempóban, hogy a gyerekek javíthassák az általuk felfedezett
hibákat. Ilyenkor nem engedtem meg számukra, hogy áthúzzák, besatírozzák a hibás szavakat, és nem csak
az íráskép esztétikai romlása miatt. A hibás szavakat zárójelbe tették, megszámozták, és a szöveg alatti sor-
ba leírták javított formában. Erre természetesen plusz időt kell biztosítani a számukra.
A tollbamondások esetén nagy hangsúlyt kell fektetnünk az ellenőrzés pontosságára. Mindent meg kell
tennünk annak érdekében, hogy ne maradjon javítatlan hiba a szövegben. Sok esetben még a tanulók ja-
vítását is ellenőriznünk kell. Előfordulhat, hogy bár kijavítja a diák a hibát, de egy másik hibát vét a leírt
szóban. Legalább ilyen fontos, hogy minden esetben értékeljük a diákok teljesítményét. Természetesen nem
a jeggyel történő értékelést kell mindenkor alkalmaznunk, hanem helyezzük előtérbe a feltáró és fejlesztő
szóbeli, illetve írásbeli értékelést is. Az egyes leckékhez kapcsolódó tollbamondások szövegei a következő
fejezetben találhatók. A szövegek rövid terjedelműek és érdekesek. Meggyőződésem ugyanis, hogy a gyere-
kek szívesebben írnak le olyan szövegeket, amelyek tartalma felkelti az érdeklődésüket.
Az akaratlagos írás közben a legmagasabb szintű helyesírási képesség fejlesztése valósul meg. Akaratla-
gosan ír a tanuló minden önálló feladatvégzés során. Ezek közül a fogalmazásokat, azaz az önálló szöveg-
alkotásokat emelem ki. Ilyen esetekben a gyermek nem arra figyel, szerepelt-e már a tananyagban, tehát
tanulta-e már, hogyan kell leírni az általa megfogalmazott gondolatot helyesen. Ez javításkor szokott ko-
moly gondot okozni számunkra, hiszen a tanítványunk akkor is leír összetett mondatokat, amikor annak
mondatvégi írásjelének használatára még nem tanítottuk meg. Ekkor „lép be” a kompetencia a maga nyers
valóságában. Rendelkezik-e tanítványunk kellő kompetenciával gondolatainak írásbeli rögzítésére. Termé-
szetesen ilyenkor is segíthetjük diákjainkat, elsősorban azzal, hogy rászoktatjuk őket a helyesírási szabály-
zat használatára. Ehhez azonban először a problémaérzékenységet kell kialakítanunk bennük. Jelesül, hogy
57

igénye legyen arra, utánanézzen egy-egy szó helyes leírásának, ha bizonytalan benne. A javításkor is ideális
lenne, ha minden tanulóval külön foglalkozhatnánk. Gyakorló pedagógusként tudjuk, hogy ez szinte kivi-
telezhetetlen egy tanítási órán, ezért azt javaslom, hogy közös javításkor csak a típushibákat beszéljük meg,
viszont minden tanuló javítását ellenőrizzük.
Feltétlenül írnom kell a kiegészítő technikákról. Ezek a gyakorlatok valahol a másolás és a tollbamondás
között helyezkednek el. Itt is alapszabály, hogy csak annyi feladatot oldassunk meg a tanulókkal, amennyit
pontosan ellenőrizni tudunk, képesek vagyunk kijavítani és kijavíttatni. A két-három hét késéssel javított
és javíttatott hibákat közben esetleg újra és újra elkövetik a tanulók, így a hibás szóalak rögzül bennük.
A csoportosítás felfogható a másolás egyik magasabb szintjének. Valójában válogató másolásról beszé-
lünk, hiszen vagy szóhalmazból, vagy szövegből kell szétválogatni és lemásolni valamilyen szempont sze-
rint a szavakat.
Tk. 103. oldal 9. feladat.
Másold le a következő szövegből a -t-re végződő szavakat!
vasárnapot, Pécsett, mindenütt, Misinatetőt, ebédelt, rántott, húst, evett, sült,
kacsacombot, falatozott, párolt, aprópecsenyét, együtt, sétát, tett, között
a) Karikázd be a lemásolt szavak közül a tárgyragos névszókat!
b) Csoportosítsd a kimaradt szavakat a megadott szempontok szerint!
Múlt idejű ige: ebédelt, evett, falatozott, tett

Befejezett melléknévi igenév: rántott, sült, párolt
Ragos névszó (helyet jelöl): Pécsett
Határozószó: mindenütt
Névutó: együtt, között
Ellenőrzés: felolvasással.
A kiegészítés során hangokat (betűket), szavakat kell beilleszteniük a tanulóknak a hiányzó helyre, eset-
leg írásjelekkel kell kiegészíteniük a mondatokat, a szöveget.
Tk. 115. oldal 5. feladat

A következő szólásokból és közmondásokból földrajzi nevek hiányoznak. Pótold őket! Segítségül meg-
adjuk a jelentésüket.
Egyszer volt Budán kutyavásár = csak egyszer szokott kivételes szerencséje lenni az embernek.
Elúszott, mint Győrben Barabás malma = eltékozolták.
Megszokta, mint Debrecen az égést = beletörődött valami kínos helyzetbe.
Él, mint Marci Hevesen = nagyon jól él.
Ellenőrzés: szóban felolvasással.
A szabályalkotáshoz mindig mintát kapnak a tanulók. Általában valamilyen átalakítást el kell végezni-
ük a feladat megoldása közben.

Kossuthtal, Madáchcsal
A régies írásmódú családnevek -val, -vel ragos alakjaiban az utolsó, kiejtett mássalhangzóhoz hasonul a
toldalék -v hangja. Pl.: Móricz (kiejtve) + val = Móriczcal
58

Kapcsolj -val, -vel toldalékot az alábbi családnevekhez!
Aulichhal, Rátzcal, Szakátscsal, Kovátscsal, Bothtal, Némethtel,

Lőrinczcel, Csáthtal, Takátscsal, Mikszáthtal
A választásos feladatokban két, esetleg több megadott szó, mondat közül kell kiválasztani a helyeset,
illetve a helytelent. Igen jól alkalmazható gyakorlattípus a nyelvhelyesség tanításakor.

Válaszd ki a felsorolt igék közül azokat, amelyek az alábbi mondatokba illenek! Indokold meg a választásodat!
elolvasod – elolvasod-e, szeretik – szeressék, igyekezzetek – igyekeztek

nézem – hadd nézzem, elmehetek – elmehetnék, nézel – nézzél
Bár elmehetnék én is veled gördeszkázni!

Igyekezzetek gyorsabban felmászni a kötélre!
Elolvastad-e már A kőszívű ember fiai című Jókai-regényt?
Sokan szeretik a fantasztikus filmeket.
Ó, de szépen nézel rám!
Ellenőrzés: mondatok felolvasásával.
A hibakereséses feladatokkal kapcsolatban sokáig még a tantárgy-pedagógusok véleménye is megosz-

lott. Voltak, akik azt vallották, a gyerekek csak minden szempontból tökéletes, nyelvileg hibátlan szöve-
gekkel, mondatokkal találkozhatnak az iskolában. Mások úgy vélik, bár mértékkel, de szükség van hibás
szövegekkel, mondatokkal szembesíteni a tanulókat a tanítási órákon. Ezt az álláspontot képviselem én
is. Erre legjobb példa egy nyelvhelyességi problémát taglaló feladat. Hibás mondat, szöveg nélkül ugyanis
nem tudnánk foglalkozni a nyelvhelyességi problémákkal, azaz a köznyelvi normától eltérő kifejezésekkel.
A problémaérzékenység fejlesztéséhez is szükség van a hibás nyelvi alakzatokra. Továbbá az is hozzátarto-
zik az igazsághoz, hogy a mindennapi életben, a médiában, az utcai feliratokban is gyakran találkoznak a
gyerekek helyesírási, nyelvhelyességi hibákkal, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ez utóbbiakat
legtöbbször elég, ha javítjuk a gyerekek beszédében, ugyanis a hiba okának feltárására nyelvtani ismereteik
legtöbbször még nem érik el a megfelelő szintet. Gyakran adtam tanítványaimnak szorgalmi feladatul,
hogy keressenek helyesírási, nyelvhelyességi hibákat újságokban, folyóiratokban. Sajnos sohasem érkeztek
üres kézzel az órára. Ami nagyon fontos, hogy a hiba feltárását mindig kövesse a hiba kijavítása.
Tk. 122. oldal 4. a) feladat

Javítsd a helytelenül használt ragokat, alakítsd át a mondatokat!
A dolgozatírásnál többen puskáztak. A dolgozatíráskor többen puskáztak.
A megbeszélésnél nem tett észrevételt. A megbeszéléskor nem tett észrevételt.
Az egyik játékos kosárra dobásnál megsérült. Az egyik játékos kosárra dobáskor megsérült.
A találkozásunknál jól elbeszélgettem veled. A találkozásunkkor jól elbeszélgettem veled.
A helyesírási szabályzat
„A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki, … a Magyar Tu-
dományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta.” Amíg
a helyesírás újabb átdolgozására és elfogadására nem kerül sor, addig mindenki számára a szabályzatban
leírtak a mérvadók. Ezt el kell fogadtatnunk a szülőkkel, nagyszülőkkel, esetleg más szakos kollégáinkkal,
még akkor is, ha ők még a 10. kiadás szerint tanultak az iskolában.
Úgy gondolom, ennek a kézikönyvnek minden család könyvespolcán ott kellene lennie, hogy bármelyik csa-
ládtag használhassa. Korábban lelkesen szorgalmaztam, hogy a 3. évfolyamos tankönyvcsomagnak legyen része
59

a helyesírási szabályzat. Néhány éve azonban már csak a javasolt könyvek listáján szerepeltettem szülői értekez-
leteken. Örültem, ha sikerült meggyőznöm a szülőket a kiadvány beszerzésének és használatának fontosságáról.
A helyesírási szabályzatra minden tanítási órán nagy szükségünk van. Másképp nem szoktathatjuk rá a
tanulókat kezdetben a szótári rész, később a szabályzat használatára. Ez előbbihez viszont nélkülözhetet-
len a magyar ábécé, a betűrendbe sorolás szabályainak nagyon pontos ismerete. Erre alsó tagozatban kell
igen nagy hangsúlyt fektetni, hiszen ezek tudása nélkülözhetetlen a lexikonok és szótárak használatához.
5. évfolyamon külön anyagrész foglalkozik az ábécével és a betűrendbe sorolással. Ezeket az ismereteket
folyamatosan gyakoroltatni kell. Ehhez nyújt segítséget a nyelvtankönyv végén található fogalomtár. Sajnos
a legtöbb iskola nem tudja biztosítani még a Magyar értelmező kéziszótárt sem akkora példányszámban,
hogy az osztályban minden tanuló kezébe adhassuk, hogy gyakorolhassák a szakszerű használatát.
Tanító kollégáimnak mindig javaslom, hogy egyszerű szabálypontokat már alsó tagozatban olvassanak
el, értelmezzenek a gyerekek, természetesen tanítói segédlettel, például 21., 22., 23., 24. szabálypontok.
A szabálypontokhoz tartozó példaanyagok másolása a helyesírási képesség fejlesztésében is jó szolgálatot
tesz. Az önálló hibajavításhoz szintén használtathatjuk a szabályzatot.
Felső tagozatban a tanulóknak már eszközként kell(ene) használniuk. Bizonytalanság esetén rövid idő
alatt kell(ene) megtalálniuk a kérdéses szót, sőt meg kell tanulniuk, hogyan használhatják analógia alapján,
ha egy konkrét szóalakot nem találnak meg a szótárrészben.
A tollbamondások szövege
T. 1. Beköszöntött az ősz. A költöző madarak mind elrepültek melegebb égtájak felé. Milyen üres nélkülük a táj!
A napsugarak csak fényt bocsátanak ki magukból, de már nem ontanak meleget. Jaj, de sokára lesz ismét nyár!
Előbb át kell vészelnünk a ködös, hideg telet. Csak a hóesésnek fogunk örülni. Mennyire várjuk majd a tavaszt!
T. 2. Bizony nem mindig könnyű nemet mondani. Sok fiatal küzd a felesleges kilók ellen. Az édességnek, az
üdítőitaloknak viszont nem tudnak ellenállni. Ne fogyókúrával sanyargassák magukat! Menjenek sportol-
ni! Kerékpározzanak, ússzanak, fussanak!
T. 3. Hamarosan kezdődik a koncert. Kigyúlnak a fények. A reflektorok vakítóak. Tombol a közönség. Min-
denki ujjong, tapsol, fütyül. A rajongók vidámak, jókedvűek. Megjelenik a zenekar. A legsikeresebb dalukat
kezdik játszani. A fiúk és a lányok együtt éneklik velük. Óriási a siker. A hangulat egyre emelkedettebb.
T. 4. Éva néni az új osztályfőnökünk. Vajon milyen lesz? Kedves vagy szigorú? Elvisz-e bennünket a ta-
nárnő kirándulni? Rendezhetünk-e idén is klubdélutánt? Az előző osztályfőnökünkhöz őszinték voltunk.
Nagyon fontos a tanár és a diákok közötti jó kapcsolat.
T. 5. A számháború előtt tanárunk elmagyarázta, hogy mire kell vigyáznunk játék közben. Öltözzünk
kényelmes ruhába! Olyan cipőt vegyünk fel, amelyik nem csúszik! A számokat jól olvashatóan írjuk fel a
papírlapokra! Gumi segítségével erősítsük a homlokunkra! Játék közben kézzel nem takarhatjuk el!
T. 6. Leonin fiatal testőrtiszt volt. Egyenruhája feszes. Arca telt és egészséges. Alakja kisportolt. Bajusza és
szakálla szőke. Ramirov Leonin Baradlay Ödön barátja lett Szentpéterváron. A fiatal orosz nemes elkísérte
őt a végtelen orosz rónán át Magyarország felé. Vozokon indultak el. A vozok egy orosz szán. Útjuk során
sok kalandban volt részük.
(Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regénye nyomán)
T. 7. Népes család volt Vörösmarty Mihályé. Kilenc gyermek nevelkedett benne. Az apa és az anya is el-
szegényedett nemes ivadéka. A fiúk közül a legidősebb Mihály volt. Születésekor apja gróf Nádasdy gazda-
tisztje. Mindenki tanult embernek tartotta. Az édesapa tanítót fogadott gyermekei mellé. A 11 éves Mihály
Székesfehérvárra ment diákoskodni. Itt születtek első irodalmi próbálkozásai.
60

T. 8. A számítógép jó barát, de ellenség is lehet belőle. Jó barátod például, ha segít a tanulásban. Az interneten
néhány perc alatt sok olyan információhoz juthatsz, amelyek megszerzéséhez a könyvtárban órákat kellene
eltöltened. Új ismerősöket, barátokat is szerezhetsz a különféle internetes fórumokon. Egyre vigyázz! Ne
válj a számítógép rabjává! Mennyi időt tölts a számítógép előtt? Annyit, hogy jusson időd a családodra, a
barátaidra, a testedzésre, a szórakozásra.
T. 9. Enikő meghívta a barátait a szombat délután tartandó névnapi összejövetelére. A család minden tagja
kivette a részét a készülődésből. Enikő kitakarította a szobáját. Kiválogatta a CD-ket, amelyeket hallgatni
fognak. Édesanyja finomabbnál finomabb sütiket sütött. A nővére szendvicseket készített. Édesapja üdítő-
ket hozott a boltból. Három órakor megszólalt a csengő. Megérkezett az első vendég.
T. 10. Kempelen Farkas magyar mechanikus, építész, feltaláló volt. Győrött és Bécsben tanult jogot és fi-
lozófiát. A matematika és a fizika is érdekelte őt. 1769-ben egész Európát lázba hozta a sakkozógépe. Ez a
találmánya mechanikai tréfa volt. Belsejébe egy embert rejtett. Mindenki elhitte viszont azt, hogy a gép
sakkozik. Egy vak zongoraművésznő részére írógépet szerkesztett. Épített beszédutánzó gépet is. Ő tervezte
a budai Várszínházat.
T. 11. Az iskolarádió riportere arról faggatta a diáktársait, hogy milyen programokat szeretnének az isko-
lában.
– Bárcsak tartanánk idén farsangi bált! – szólalt meg elsőnek Éva.
– De szeretnék látni újra divatbemutatót! – sóhajtott fel Gerda.
– Ugyan már! Rendezzünk focibajnokságot! – kiáltották kórusban a fiúk.
T. 12. Fenn a hegyoldalban, a patakon túl egy zsebkendőnyi tisztás terül el. Szívesen kirándulok ide. Lefek-
szem a pázsitra, és nézem a felhőket. Képzeletemben mindenféle lényeket látok bennük. A lombok között
láthatatlan madarak fütyülnek, trilláznak. A fűben bogarak mászkálnak nesztelenül. A virágok körül pil-
langók szálldosnak. Néha megreccsen egy gally a közeli sűrűben. Félénk őzek osonnak a fák között.
T. 13. 1894 pünkösdjén nyitották meg a nagyközönség előtt Feszty Árpád és művésztársai gigantikus alko-
tását. Európa egyik legnagyobb festményének a címe A magyarok bejövetele. Feszty Árpád a 120 m hosszú,
15 m magas, több mint kétezer figurát tartalmazó festményén húsz festőtársával 1892–1894 között dolgo-
zott. Az elkészült panorámaképet a mai Szépművészeti Múzeum helyén állították ki. l898-ban Londonba
vitték a világkiállításra. A körkép 1909-től a II. világháború végéig a Városligetben állt. A háború alatt sú-
lyosan megrongálódott. Restaurálását 1991-ben kezdték el lengyel szakemberek. A munka 1995-ben készült
el. Azóta az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark egyik fő látványossága.
T. 14. Egy-egy tanítási órán lassan telnek a percek. Becsöngetés után mindenki izgatottan fészkelődik a he-
lyén. Feszülten várnak. Vajon ki fog felelni? Ma Ákoson van a sor. Sápadtan áll fel a helyéről. Csigalassúsággal
megy ki a táblához. Ijedten néz körbe. Remegő hangon kezdi a feleletét. Közben egyre bátrabban mondja a
leckét. A tanár biztatóan néz rá. Ákos ettől megnyugszik. Úgy felelt ezután, mint a vízfolyás. Ötöst is kapott.
T. 15. Ebben a tanévben irodalomórán foglalkoztunk, illetve foglalkozunk Petőfivel, Arannyal, Kölcseyvel, Vörös-
marty Mihállyal, Mikszáthtal, Jókaival. Más tanórákon megismerkedtünk Kossuthtal, Bachhal, Diesellel, Watt-tal.
vagy
Szombaton a barátaimmal moziba mentünk. Az utcán összefutottunk egy régi osztálytársunkkal. A kutyájával
sétált. Hívtuk volna Pannit is magunkkal, de nem tudta hova tenni a jószágot. A többiekkel a mozi előtt találkoztam.
Ágota Mariannal villamossal, Gerda Ivettel autóbusszal érkezett. Edina természetesen elkésett, pedig taxival jött.
T. 16. A következő Vörösmarty-versrészletekben ok- és célhatározókat találsz:

Haragszom rád csalárd két szemedért
(Haragszom rád)
61

Érted csillog e pohár bor,

Érted vív.
(Fóti dal)
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.
(Szózat)
Nem láthatom miattad a napot.
(Laurához)
T. 17. Judit kedvence alma köntösben. Így készíti el. Négy nagyobb almát meghámoz, kivájja a magházukat,
és kb. 1 cm vastag karikákra szeleteli fel őket. Két felvert tojásból, 4 evőkanál lisztből és egy csipetnyi sóból
palacsintatésztát állít össze. Sűrű masszává keveri. Először lisztben megforgatja az almakarikákat, majd be-
lemártja a masszába, és lecsepegteti. Bő, forró olajban mindkét oldalukat kisüti. 1 kávéskanál őrölt fahéjból
és 2 evőkanál porcukorból készült ízesítővel meghinti a finomságokat.
T. 18. A hétvégén az osztályunkkal kirándulást terveztünk az Északi-középhegységbe. Egyre izgatottabban

vártuk az indulás napját. Néhány órás utazás után megpillantottuk a Mátra csúcsait. Hamarosan megér-
keztünk az úti célunkhoz. Mindannyian felöltöttük a túrafelszerelést. Osztályfőnökünk arra kért minket,
hogy libasorban haladjunk mögötte. Valamennyien szót fogadtunk neki. Fegyelmezetten, óvatosan követtük
egymást a meredek ösvényen. Hamarabb feljutottunk a hegycsúcsra, mint gondoltuk. A csodálatos kilátás
azonban kárpótolt bennünket a fáradtságért. A magunkkal hozott elemózsia még jobban esett, mint máskor.
T. 19. Barbara bízik az orvosok tudásában és szakértelmében. A bátyjára gondol, akinek tavaly vették ki
a manduláját. Ő is félt a műtéttől, de a nővérek nagyon kedvesek voltak hozzá. Sokat törődtek vele. Most
Barbara vár műtétre. Szót fogad az orvosoknak és az ápolóknak. Azt teszi, amit ők tanácsolnak neki.
A kabalakutyája is vele van a kórházban. Nagyon ragaszkodik a plüssállathoz. Mindenhová magával viszi.
T. 20. A nemesi származású Kölcsey Ferenc 1790-ben Sződemeteren született. A szelíd, törékeny testalkatú,
visszahúzódó kisfiút súlyos csapások érték. Kicsi korában a himlő miatt elveszítette a fél szemét. Hatodik
születésnapja után egy nappal meghalt az édesapja. Ezután a debreceni kollégiumba vitték. Debrecenből
csak a vakációban térhetett haza ősi birtokukra, Álmosdra. Tizenkét éves korában teljes árvaságra jutott.
Az édesanyját is elveszítette.
T. 21. Kinyílt a mellékszoba ajtaja, és belépett a menyasszony. Síri csönd támadt, melyet csak az a halk ten-
germorgásféle zaj zavart, mely a meglepetést jelzi.
– Gyönyörű!
De szép is volt. Magas növésű, sudár alak, szinte törékeny. Nagyban emelte az egyszerű fehér ruha. Szőke
hajára fölségesen illik a koszorú, s nyakára a tündöklő ékszer. Uramfia, mekkora smaragdok és zafírok!
(Amilyen prózai lélek vagyok, mindjárt azon kezdtem tűnődni, mennyit kap rá Endre a zálogházban.)
(Mikszáth Kálmán: A gavallérok)
T. 22. Nem volt abban a ládában egy veszett garas sem, hanem (ma már tudjuk) benne volt a szép majornoki
Baló Ágnes kelengyéje: három perkál szoknya, négy szélből az egyik, hat olajos kendő, nyakba való kettő,
ezüstcsatos mellény, tíz patyolat ingváll s azon felül mente meg egy rámás csizma, újdonatúj, még a patkó
se volt ráverve. Szegény Baló Ágnes, benne volt abban a ládában mindene!
(Mikszáth Kálmán: A néhai bárány)
T. 23. Ami volt a pun népnek Karthágó, Izraelnek Jeruzsálem, a keresztény világnak a szent föld, a franci-
áknak Párizs, az orosznak Moszkva, az olasznak Róma – az volt minekünk Budavár.
Hazánk lüktető szíve. Egy ideális, nagy édesanyának látható arca. A törvényes szülöttnek apja becsületes neve.
(Jókai Mór: A kőszívű ember fiai)
62

T. 24. Kata, a család legfiatalabb tagja szereti a meséket. Kedvenc mesehőse Matyi, a Döbrögit verő siheder.
Mindig arra kéri a bátyját, Bencét, hogy mesélje el neki a történetet. A fiú néha bizony már unja, hogy ál-
landóan Matyi, a jobbágyfiú históriájával szórakoztassa a kishúgát. Kata viszont egyre csak kérleli:
– Bence, olvass már a fiúról, a libásról! Tudod, aki elment a vásárba, a döbrögibe, és ott elvette a lúdjait
Döbrögi, a gonosz földesúr. Pénz helyett botütéssel, huszonöttel fizetett neki. Ó, Bence, meséld el, légy szíves!
A felmérések tollbamondásainak szövege

1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatot hirdetett. Olyan népies költői művet kellett beküldeniük a pá-
lyázóknak, amely a nép ajkán élő történelmi személyről szól.
Arany János erre a felhívásra írta meg a Toldi című elbeszélő költeményét. A Toldiak hajdan Szalonta
földesurai voltak. Arany nem lakott messze a Toldi-vártól, melynek csonka tornyát a Családi körben is
megemlíti.
Az író forrásként felhasználta Ilosvai Selymes Péter 1547-ben íródott históriáját is. Műve akkora sikert
aratott, hogy nem az eredetileg kitűzött 15 (tizenöt) arannyal, hanem 20-szal (hússzal) jutalmazták. Petőfi,
elolvasván a pályaművet, őszinte lelkesedéssel köszöntötte költőtársát, akivel aztán forró barátságot kötött.
(Diktálási idő: kb. 9-10 perc)
Témazáró felmérés: Az alany és az állítmány
A sziget képe egészen megváltozott. A szél teljesen elült. Nagy utat tettünk meg az éjszaka. Most nyugod-
tan vesztegeltünk. A vidék nagy részét szürkés erdő borította. Az alacsonyabb partokon sárga földcsíkok
törték meg az egyenletes színt. A dombok hegyes, meztelen szikláktól kopárak. A legkülönösebb alakja a
Messzelátónak volt. Minden dombnál három-négyszáz lábbal magasabb volt.
A Hispaniola hánykolódott az óceán hullámain. A vitorlarudak recsegtek. A kormánylapát ide-oda csap-
kodott. Az egész hajó nyikorgott, nyögött, dülöngélt.
(R. L. Stevenson: A Kincses sziget)
Félévi felmérés: Az alany, az állítmány és a tárgy
Tanuljátok meg a gyertyakészítést!
Gyűjtsetek össze sima, fehér gyertyákat, gyertyacsonkokat! Tegyétek egy üres konzervdobozba őket,
majd ezt lógassátok forrásban lévő vízbe!
Szűrjétek át a viaszt egy vékony harisnyán! Ezután színezzétek porfestékkel vagy porrá tört zsírkrétával!
Az így nyert anyagot öntsétek óvatosan öntőformába! Öntőformának olyan tálacskákat használjatok, ame-
lyek bírják a magas hőmérsékletet!
A kanócnak szánt fonalat kötözzétek egy olyan rúdra, amely vízszintesen ráfekszik az öntőformákra!
A fonalakat úgy lógassátok be a forró viaszba, hogy az edények aljáig érjenek le!
A magatok készítette gyertya kedves dísze lehet az ünnepi asztalnak.
Témazáró felmérés: a határozók
Leonin és Ödön a Dnyeper befagyott jegén korcsolyáik segítségével menekült az őket üldöző farkasok
elől. A fenevadak üvöltő kardalt bocsátottak utánuk, de felhagytak az üldözéssel. Nemsokára feltűnt előt-
63

tük egy kozák őrtanya, a jégre épített fakunyhó, mely állomásul szolgált az állam postaszánjainak. A parton
nagy őrtűz égett, orrtekerő illattal töltve el a környéket, s a tüzet guggoló emberek fogták körül.
Ödön több ölnyire Leonin előtt korcsolyázott, s egyenesen az őrök felé siklott. Azok torokszakadtukból
kiabáltak felé. Ödön azonban nem értette, hogy mit kiáltoztak. A következő percben eltűnt a vizahalászok
által vágott lékben. Az elszörnyedés vészjajdulása hangzott fel a parton állók között. Csak Leonin nem
jajveszékelt. Hirtelen megállította magát korcsolyája sarkaival. Gyorsan lerúgta a csizmáit a korcsolyával
együtt a lábáról, és utánaugrott a jég alá tűnt barátjának.
(Jókai Mór A kőszívű ember fiai c. regénye nyomán)
Év végi felmérés: a jelzők
A kopár hegyek között fekszik egy szűk völgyben meglapulva a falucska, Glogova. Messze innen sehol
sincs még egy jóravaló országút sem. A kietlen vidéknek agyagos, terméketlen a talaja. Ez a föld tele van
kövekkel, csúnya repedésekkel. Árkok hasogatják meg, amelyeknek a szélein fehér fű, árvalányhaj leng.
Szegénység, nyomor van itt. A csúf viskókat azonban megszépítik a hatalmas sziklák. Szinte nem illenék
e szép sziklákat elrontani cikornyás kastélyokkal, melyeknek büszke tornyaik eltakarnák őket.
Az iskola is alacsony ütött-kopott házacska, természetesen zsuppal fedve. A tanító úr az udvaron áll.
Majzik Györgynek hívják. Robusztus, erős ember java férfi korban. Értelmes, okos arcú, egyenes, igaz be-
szédű. Egyszerre rokonszenvet kelt minden emberben.
(Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című regénye nyomán)
A tollbamondások értékelése
A tollbamondások szövegének terjedelme és nehézségi foka miatt azok külön értékelését javaslom.
(A korábbi évfolyamokon a tollbamondásért kapott pontszámok az összpontszámba tartoztak, így a felmé-
résekre a tanulók egy osztályzatot kaptak.) Most lehetőség nyílik a nyelvtani ismeret és a helyesírás külön
jeggyel történő értékelésére.
Ennek megfelelően a következő értékelési módot ajánlom a kollégáknak:
Enyhébb ponthatárok: Szigorúbb ponthatárok:

55–60 56–60 jeles, 5
46–54 47–55 jó, 4
36–45 39–46 közepes, 3
24–35 31–38 elégséges, 2
0–23 0–30 elégtelen, 1
64

Javítókulcs-javaslat 5–8. évfolyam

A helyesírási hiba 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
megnevezése 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3
A mondatkezdő nagybetű X X X X
A mondatvégi írásjel
X X X X
összetett mondatok végén
A mondatközi írásjel,
a vessző használata a X X X X
tagmondatok határán
Egyéb mondatközi írásjel
X X X X
(pontosvessző, kettőspont)
A párbeszéd lejegyzésekor
előforduló központozási X X X X
hibák
Betűtévesztés, betűcsere X X X X
Az idézés X X X X
A KIEJTÉS SZERINTI
ÍRÁSMÓD A szótövek írása X X X X
begyakorolt szavakon
A szótövek írása nem
X X X X
A tőváltozatok írása (irat –
X X X X
írat, tol – toll típusúak)
A tőváltozatok írása (húszas
X X X X
– huszad típusúak)
A toldalékok írása, mgh.-k a
toldalékban (-ít, -u, -ül, -ról, X X X X
-ről stb.)
A toldalékok írása, msh.-k a
X X X X
toldalékokban (-t, -tt, -b, -bb)
A toldalékok írása, msh.-k
a toldalékokban (szőjön X X X X
típusúak és a higgy)
A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD
Zöngésség sz. r. hasonulás X X X X
A zöngésség sz. r. hasonulás
X X X X
nem begyakorolt szavakon
A képzés h. sz. r. hasonulás
X X X X
65


megnevezése 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3
A képzés h. sz. r. hasonulás
X X X X
nem begyakorolt szavakon
Az írásban nem jelölt teljes
hasonulás begyakorolt X X X X
szavakon
Az írásban nem jelölt teljes
hasonulás nem begyakorolt X X X X
szavakon
Az írásban jelölt teljes
X X X X
hason. begyakorolt szavakon
Az írásban jelölt teljes
hasonulás nem begyakorolt X X X X
szavakon
Az összeolvadás begyakorolt
X X X X
szavakon
Az összeolvadás nem
X X X X
A mássalhangzó-rövidülés X X X X
A mássalhangzó-kiesés X X X X
A HAGYOMÁNYOS
ÍRÁSMÓD begyakorolt X X X X
szavakon
A HAGYOMÁNYOS
ÍRÁSMÓD nem begyakorolt X X X X
szavakon
AZ EGYSZERŰSÍTŐ
ÍRÁSMÓD begyakorolt X X X X
szavakon
AZ EGYSZERŰSÍTŐ
ÍRÁSMÓD nem begyakorolt X X X X
szavakon
A TULAJDONNEVEK
ÍRÁSA A személynevek X X X X
egyszerű esetei
A történelmi személynevek
X X X X
begyakorolt esetben
A történelmi személynevek
X X X X
nem begyakorolt esetben
66


megnevezése 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3
Az állatnevek X X X X
A földrajzi nevek
(egyeleműek) és -i képzős X X X X
alakjaik
A kötőjeles földrajzi nevek
(tanulmányok során
X X X X
előfordulók) és -i képzős
alakjaik
A kötőjeles földr. nevek
(tanulmányok során nem
X X X X
előfordulók) és -i képzős
alakjaik
A különírt elemekből álló
X X X X
földrajzi nevek
Egyéb tulajdonnevek
X X X X
Egyéb tulajdonnevek nem
X X X X
Az elválasztás szótagolás
X X X X
szerint
Az elválasztás összetett
X X X X
szavak esetében
A számok helyesírása X X X X
A keltezés és toldalékos
X X X X
formái
A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ
EGYBEÍRÁS A szóismét X X X X
lések írása (szókettőzés)
A szóismétlések írása
X X X X
(napról napra típusúak)
A szóismétlés írása
X X X X
(örökkön-örökké típusúak)
A mellérendelő
szóösszetételek írása X X X X
A mellérendelő
szóösszetételek írása nem X X X X
67


megnevezése 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3
Az ikerszók írása
X X X X
Az ikerszók írása nem
X X X X
Az alárendelő
szókapcsolatok írása X X X X
Az alárendelő
szóösszetételek nem X X X X
68

A szövegértő képesség fejlesztése

A szövegértési képesség fejlesztésére külön tankönyvet írtam a 7. évfolyamos tanulók számára, amely egy
sorozat tagja. A szövegértő képesség fejlesztése hatékonyságának fokozása érdekében elkészítettem a tan-
könyv interaktív változatát is, amely digitális táblán és projektorral egyaránt használható. Az interaktív
tananyaggal nemcsak színesíthetjük tanítási óráinkat, hanem olyan mértékben tudjuk motiválni tanítvá-
nyainkat, hogy a tanulási és képességfejlesztő folyamat aktív résztvevőivé válnak.
A továbbiakban a nyelvtantankönyvben található szövegértő képesség fejlesztését szolgáló feladatokra
szeretném a kollégák szíves figyelmét felhívni.
A didaktikus szövegek értelmeztetése

A tankönyv jellegéből adódóan sok didaktikus szöveget, azaz utasítást tartalmaz. Lehetőleg minden utasí-
tást értelmeztessünk a tanulókkal, ugyanis ha a gyerekek nem értik az utasítást, értelemszerűen a feladatot
sem tudják megoldani. Az elemzés menete a következő:
1. Mi az utasítás tárgya?
2. Mi a megoldandó probléma?
3. Mi a válaszadás módja?
Konkrét példán: Tk. 95. oldal 3. feladat
Elemezd az alábbi mondatokat, és készítsd el az ágrajzukat!
Az utasítás tárgya: a mondatrészek felismerése.
A megoldandó probléma: fel kell ismerni és jelölni kell az utasításban szereplő mondatrészeket.
A válaszadás módja: a mondatrésznek megfelelő jelölés és ágrajz készítése.
A feladat értelmezését mindenképpen előzze meg az utasítás felolvasása! Ügyeljünk azonban arra, hogy
ne mindig a jól olvasó gyerekek olvassák fel! A hangos olvasás fejlesztése igazából a hibásan olvasó gyerek
számára fontos. Ezért biztosítsuk a felolvasó számára a szöveg – bármilyen rövid is – áttekintését. Az algo-
ritmus megegyezik a felkészülés a szöveg felolvasására folyamat metodikájával.
1. A szöveg néma olvasása.
2. Felkészülés a hangos olvasásra: nehezen olvasható szavak, kifejezések (terjedelmes szavak, mással-
hangzó-torlódások, idegen tulajdonnevek stb.) aláhúzása.
3. Egyéni, hangos olvasás.
4. A hangos olvasás értékelése, javíttatása.
Az indukciós szövegek
A nyelvtankönyvben nagyon sok indukciós szöveggel találkoznak a gyerekek, amelyek vagy az új ismeret
elsajátításához szolgáltatnak nyelvi bázist, vagy a feladat megoldásához biztosítanak alapot, ugyanakkor
olvashatnak metanyelvi szövegeket is. A könyv tartalmaz ismeretterjesztő szövegeket – főleg A testbeszéd
című fejezetben –, sőt dokumentumszövegeket is.
A tankönyv átdolgozásakor külön figyelmet fordítottam arra, hogy a szövegekhez olyan feladatok ke-
rüljenek, amelyek fokozottan segítik, illetve fejlesztik a szövegek megértését. Meggyőződésem, hogy elvont
nyelvtani fogalmak megtanítására csak olyan szövegek alkalmasak, amelyeket értenek a tanulók. A követ-
kezőkben az ismeretterjesztő (magyarázó-értelmező) szövegek algoritmusát olvashatják a kedves kollégák.
Bár minden szöveg esetében nem tudunk a tanítási órán lépésről lépésre végigmenni az algoritmuson, de
szorgalmazzuk azt, hogy a tanulók alkalmazzák az egyes lépéseket. A szövegfeldolgozási algoritmus alkal-
mazása ugyanis elengedhetetlen az önálló tanulás során.
1. A szöveg előzetes áttekintése

cím (alcímek) + ábrák + képek, képaláírások

feltételezések megfogalmazása: a szöveg várható tartalmáról
az új információról
69

2. Ismerkedés a szöveggel néma (csendes) olvasással
3. A szöveg témájának a megnevezése
4. Ismeretlen kifejezések magyarázata

a) Szövegösszefüggésből
b) Tanulói magyarázat
c) Tanári magyarázat (szemléltetés)
d) Szótár, lexikon felhasználásával
5. A szöveg bekezdések szerinti feldolgozása

a) Adatkeresés ___________ , ,
b) Lényegkiemelés – Bekezdések sorszámozása
– Melyik bekezdésben olvastál …………-ról?
– Kiegészítéses feladatok
– Tételmondatok aláhúzása
– Tételmondatok megfogalmazása saját szavaikkal
c) Felosztások, rendszerezések – Táblázatok kiegészítése
– Táblázatok alkotása
d) Ábrák értelmezése – Grafikonok
– Diagramok
6. A szöveg újraolvasása néma (csendes) vagy hangos olvasással
7. Vázlatírás tételmondatok alapján

A bekezdések témáinak megnevezése
8. Jegyzetelés
A szöveg tartalmának tömör megfogalmazása.
Ok-okozati összefüggések feltárása
LEJEGYZÉS: a) Vázlatpont
b) Adatok (rövidítések használata)
c) Kulcsszavak közötti összefüggések (jelek használata:  > ℘ =)
d) Táblázatok alkalmazása
Lássuk mindezt egy konkrét szövegen, Védőkorlátok mögött Tk. 26. oldal!
A szöveggel való ismerkedéskor feltétlenül fektessünk hangsúlyt a cím értelmezésére! A gyerekeknél gyakran
tapasztaljuk, hogy tudomást sem vesznek a szövegek címéről. Ez azonban nehezíti számukra a szöveg globális
megértését. Nem tudnak előfeltevéseket megfogalmazni az elolvasandó szöveg tartalmára vonatkozóan, illetőleg
nem keresnek kapcsolatot a szöveg illusztrációival, márpedig ezek a lépések fontosak a szövegre való ráhango-
lódás, az érdeklődés felkeltése miatt. Az adott szöveg címének vizsgálata során kitérhetünk arra, hol találkoztak
már védőkorláttal, mi a szerepe, illetve hogyan kapcsolódhat a szöveghez az illusztráció és a képaláírás.
A szöveget – rövidsége miatt is – érdemes némán elolvastatni a tanulókkal. Olvasás közben feltétlenül
számoztassuk be a bekezdéseket! Erre azért van szükség, hogy a későbbiekben tudjanak tájékozódni a szö-
vegben, azaz a feladatok megoldása közben ne kezdjék el mindig az elejétől végigolvasni a szöveget, hanem
csak arra a bekezdésre koncentráljanak, ahol megtalálják a kérdésre a választ.
A szöveg elolvasása után fontos az előfeltevések összevetése az olvasottakkal. Tisztázzuk azt is, hogy a
fotó hányadik bekezdéshez kapcsolódik, mit illusztrál!
Ezt követően a tanulók húzzák alá a tételmondatokat, majd feltétlenül fogalmaztassuk meg a vázlatpontokat!
70

A tankönyv 1. feladatának utasítása a következő: Készítsd el a reakció szó szómagyarázatát! Magad vá-
laszd ki, melyik szótárt hívod segítségül! A szómagyarázatok készítésében viszonylag nagy gyakorlatuk van
a tanulóknak. A korábbi évfolyamokon azonban többnyire megadtuk, melyik szótárban nézzenek utána a
szó jelentésének. Az utasítás második része önállóságot vár el a tanulóktól a probléma megoldásában. Saját
álláspont megfogalmazását kéri a 2. feladat. Itt többféle válasz is elfogadható. Az oksági gondolkodást fej-
leszti a 3. feladat. A rejtőzködő magatartás kialakulásának okait kell megtalálniuk a tanulóknak tapasztala-
taik, esetleg fantáziájuk alapján. A meglévő ismeretek alkalmazását kéri a 4. feladat, amely a mell fokozott
védelmének kérdését veti fel. A tantárgyi koncentráció (történelem, biológia) is megvalósítható e feladat
kapcsán. Az 5. feladatban a 3. bekezdés alapján készült jegyzetet olvashatják a tanulók, amely nemcsak a
kísérletről szóló beszámolásához nyújt segítséget, hanem mintája lehet a másik két bekezdéshez kapcso-
lódó jegyzet elkészítésének. Az utolsó feladat a kommunikációs képesség fejlesztését szolgálja. A kísérlet
tapasztalatait felhasználva egy iskolai bútorokat forgalmazó cég termékmenedzsereként kell a vállalkozó
tanulónak meggyőzni egy iskola vezetőjét arról, hogy cseréltesse ki a székeket az osztályokban. Az iskola-
igazgatót játszó diák választhat, hogy olyan szerepet alakít, amelyben elfogadja az ajánlatot, illetve olyat,
amelyben elutasítja.
Szeretném megnyugtatni a kedves kollégákat, hogy a szöveg ilyetén feldolgozása kevesebb időt vesz
igénybe, mint amennyi időbe tellett a leírása, főleg abban az esetben, ha csoport- vagy páros munkában
dolgoztatjuk fel.
Az indukciós szövegek esetében természetesen nincs szükség ilyen részletes elemzésre, de a szöveg meg-
értésére ebben az esetben is gondot kell fordítanunk. Lássunk erre is egy példát!

Elemezd a következő szöveg mondatait! Készítsd el az ágrajzukat!
Reggel a köd és az eső miatt késtek a buszok. Emiatt a dolgozók késve érkeztek a munkahelyükre. Semmiség
miatt is összekülönböztek. Az időváltozás következtében ma ingerültebbek az emberek.
A mondatelemzés előtt meg kell bizonyosodnunk, hogy értik-e a tanulók a szöveget. A szövegre vo-
natkozó kérdésekkel a feladat megoldását is előkészítjük. Pl.: Miért késtek az autóbuszok? Mi lett ennek a
következménye? Miért ingerültebbek az emberek, mint máskor? Stb.
A kommunikációs képesség fejlesztése

A kommunikációs képességek fejlesztése szorosan összefügg az anyanyelvi ismeretek tanításával és tanulá-
sával, valamint a tanulók iskolán kívüli tapasztalatainak felhasználásával. A tankönyvben sok olyan feladat
található, amelyek középpontjában a szóbeli és/vagy az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése áll.

Egyik barátodat szeretnéd elhívni hozzátok egy kötetlen beszélgetésre. Ezt különböző csatornákon kö-
zöld vele!
a) Mondd el telefonon! Vegyétek fel magnóra az osztályban a szövegedet!
b) Írd le, mintha e-mailben küldenéd el neki a meghívást!
c) Szövegezd meg a témát SMS-ként!
d) Hasonlítsátok össze közösen a különböző közlésformákat! Mi az alapvető különbség a szóbeli és az

írásbeli közlések között? Miben különbözik az e-mail szövege az SMS szövegétől?
71

A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése

Nagyon fontosnak tartom, hogy a szóbeli szövegalkotás előtt kellő időt biztosítsunk a tanulók számára,
hogy összeszedhessék a gondolataikat. A beszélgetés viszont már folyhat spontán módon. A vitát, illetve az
abban való részvételt elő kell készítenünk, és hagynunk kell időt az érvek és ellenérvek összegyűjtésére is.
Nézd meg a következő rajzot!

a) Beszélgessetek róla!
Mikor és hol készülhetett? Ki mit csinál? Mit árulnak el a képen szereplők mozdulatai? Milyen a hangulata?
Stb.
Az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése

Ahhoz, hogy a tanuló szívesen alkosson írásbeli szöveget, olyan témát kell választanunk, amelyik érdekli
őt, és van mondanivalója róla. A kifejezőképesség fejlesztésének egyik alapja, hogy a tanulónak megfelelő
szókincse legyen, ezért folyamatosan kell azt bővítenünk, és igényes nyelvhasználatra kell nevelnünk.

Készíts rövid leírást a képen látható állatokról! Törekedj arra, hogy jelzők használatával tedd pontossá a
fogalmazásodat!
Az ilyen jellegű feladatok esetében hívjuk fel a tanítványaink figyelmét a terjedelmi korlátokra is! Ne ír-
janak többet, mint amennyi sort biztosít számukra a tankönyv! Ezek figyelembevétele kamatostul megtérül
a felvételik, országos mérések írásakor és a versenyeken való részvételkor.
Ahogy a bevezetőben írtam, csak néhány példán igyekeztem bemutatni a nyelvtantankönyv feladatainak
képességfejlesztő lehetőségeit. Természetesen a kollégák bővíthetik, kiegészíthetik őket. De ügyelnünk kell
arra, hogy lehetőleg annyi feladatot oldassunk meg a tanulókkal, amennyit képesek vagyunk ellenőrizni és
értékelni!
72

A NYELVMŰVELÉS LEHETŐSÉGEI A TANKÖNYVBEN

A nyelvművelés szavunk bonyolult, igen szerteágazó fogalmat takar. A Magyar értelmező kéziszótár így ha-
tározza meg a jelentését: Az anyanyelvi műveltség terjesztése a nyelvhelyesség elveinek a nyelvhasználatban
való érvényesítése végett.
A tankönyv írása közben minden alkalommal kitértem az adott témához kapcsolódó nyelvhelyességi
problémára. Még abban az esetben is, ha a korábbi évek alatt már találkoztak velük a tanulók. Úgy gondo-
lom, a hétköznapi nyelvhasználatban a helyes köznyelvi formától eltérően, hibásan használt szóalakokkal
nem elég csak egyszer foglalkoznunk, sajnos a legtöbb esetben nem elég csak egyszer javítanunk, illetve
javíttatnunk.
Általában negatív példán vetettem észre a tanulókkal a helyes köznyelvi formától eltérően, hibásan hasz-
nált szóalakokat. Némelykor sajnos elég, ha egyes „médiasztárok” beszédére hívjuk fel a gyerekek figyelmét,
akik bizony előszeretettel „nákoznak”, komoly egyeztetési hibáik vannak, de akad olyan is, aki szövegéből
száműzi az alanyokat.
A kollégák között akadnak olyanok, akik azt vallják, hogy a gyerekek elé csak minden szempontból
hibátlan nyelvi produktum kerülhet, mert anyanyelvi képességeik csak így fejleszthetők maradéktalanul.
Úgy vélem, ez alól a nyelvhelyesség területe teljes mértékben kivétel. Csak a hibásan használt nyelvi forma
elemzése, a hiba okának feltárása vezethet a probléma kiküszöböléséhez. Ezek után a tanulók vagy önálló-
an, az eddigi nyelvi ismereteik alapján, vagy a JÓ, HA TUDOD!-ban leírtak segítségével sajátíthatják el a
helyes köznyelvi formának megfelelő szóalakokat, kifejezéseket.
A tankönyvben a következő helyes köznyelvi szóhasználattól eltérő nyelvhasználatra hívtam fel a figyel-
met:
Határozószók használata (17/5.)

Mivel a feladat az ismétlő fejezetben található, így a határozószókon kívül egyéb problémás szóhasználat
javítására is sor kerül.
A szöveg helyesen:
– Szeretném megkérdezni tőled, nem jössz-e el velünk lovagolni?
– Már hívott Gergőt is, és megmondom neki, hogy szívesen veletek tartok. Sajnos nem ismerem pontosan
azt a helyet, ahol találkoztok, ezért gyere elém.
– Szívesen eléd megyek.
„suksük-, ill. szukszük”-özés (8/3. és 68/9. A., C)

Az igék nagy részének kijelentő és felszólító módú alakja a tárgyas ragozás jelen idejének E/3. és T/1., 2.,
3. személyében egybeesik: várja – várja (meg!), várjuk – várjuk (meg!). Egyrészt ezeknek az igealakoknak a
hatására, másrészt ejtéskönnyítésül a -t végű igék felszólító módú alakjait sokszor kijelentő módban is hasz-
nálják: ezt mindenki mondhassa. A két igemód alaki megkülönböztetéséhez mindenképp ragaszkodnunk
kell. Gátat kell vetni a napjainkban egyre inkább terjedőben lévő „szukszük”-özésnek. Miért nem a másikat
válasszátok? mondat helyesen: Miért nem a másikat választjátok?
Az -e kérdőszócska (50/8.)
Az -e kérdőszócskát az eldöntendő kérdő mondatban használjuk. Szórendi helye kötött: közvetlenül az
állítmányhoz, névszói-igei állítmány esetében annak igei részéhez kapcsolódik. Ha a mondatnak nem
az állítmány a főhangsúlyos eleme, akkor a pongyolább beszélt nyelvben magához rántja. Így születnek a
nem-e lehetne típusú mondatok. Feltétlen kerülni kell.
Felszólító módú igealak helyett múlt idő használata (50/8.)

Modoros, kellemkedő szóhasználat, ha a példában említett módon szólal meg valaki. A lépcsőnél vigyáz-
tunk! helyett a Lépcsőnél vigyázzanak! vagy a Vigyázzanak a lépcsőnél! alakot használjuk.
73

A főnévi igenév használata (50/8.)

Germanizmus a fizetni vendéglői felszólítás. Helyesen: Fizetek! Fizetnék! Fizetni szeretnék!
Terpeszkedő kifejezések elkerülése (68/8.)

A Nyelvművelő kéziszótár terjengős vagy terpeszkedő kifejezéseknek nevezi azokat a szókapcsolatokat,
amelyeket egyetlen névszóval, igével is helyettesíthetünk. Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy a fon-
toskodó, hivataloskodó beszédmodor visszatetszést szül az emberek többségénél!
A mondatok helyesen:
Tisztelt ügyfelünk, a kérvényét még nem intéztük el.
Tamás nagyon népszerű az osztályban.
Sebő megismerkedett egy lánnyal az uszodában.
A rendőrség intézkedett a bűnmegelőzés érdekében.
Sokat fejlődött a futballcsapat játéka.
A feltételes mód múlt idejének felesleges használata (68/9. b)

A szöveg utolsó mondatában felesleges a volna szó. A mondat helyesen így hangzik: Mindenki tagadta, hogy
ő törte be.
A -nák, -nék helyes használata (69/10., 71/4.)

Ezzel a hétköznapi nyelvhasználatban a helyes köznyelvi formától eltérően, hibásan használt szóalakkal
5. évfolyamon az illeszkedés, 6. évfolyamon a feltételes módú igék tárgyalásakor is foglalkoztunk már.
A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy nem eleget. Az igei állítmány tanításakor is kell időt szakítanunk
arra, hogy gátat vessünk az én tudnák, mondhatnák, szólhatnák stb. szóalakok terjedésének, ugyanis fel-
tételes mód, alanyi ragozás, jelen idő, E/1. személyben nincs illeszkedés. A -nák toldalék használata igen
durva hiba. Tehát helyesen: felhúznék, mondanék, bocsátanék, tudnék, kiválasztanék, hazudnék.
A 71/4. feladatban több, a hétköznapi nyelvhasználatban a helyes köznyelvi formától eltérő, hibásan hasz-
nált szóalakot kell javítaniuk a tanulóknak. Remélhetőleg mindenki felfedezi és javítja ezeket a szóalakokat.
A névszói állítmány túlzott használata (75/9.)

Különösen a tudományos és a közéleti állítmány túlzott használata. Helyette igei állítmányt kell használni.
A tankönyvi mondatok helyesen:
Az egyéni érdekek nem érvényesülhetnek a közösségi érdekek kárára.
Kezeljük megfelelően a fiatalkori bűnözés megelőzését!
Az országgyűlés egyik napirendi pontja a határon túl élő magyarok hatékonyabb érdekképviselete.
A fentiektől eltérő megoldások is elképzelhetők.
Felesleges névelőhasználat (80/5., 6.)

Igényes beszédben sem a családnevek, sem a keresztnevek elé nem teszünk határozott névelőt.
Tiltások pongyola megfogalmazása (82/3.)

A tankönyvben szereplő feliratok helyesen a következőképpen írandók:
Ne kopogtassanak! A fűre lépni tilos!
Vigyázz, a kutya harap! Dohányozni tilos!
Ne szemetelj(en)! vagy Kérem, ne szemeteljen. Ne etessék az állatokat!
Bemutatkozás (88. oldal)

Itt Kovács Ferenc beszélek. A tulajdonnév azonosításra szolgál. A példamondatban a személynév és az E/1.
személyű igealak között ellentmondás feszül. Az azonosításra nem magunkkal, hanem egy másik emberrel
kapcsolatban van szükség. Saját magunkra legfeljebb az E/1. személyes névmást (én) használjuk. Helyesen
így hangzik az eredeti mondat: Én beszélek, Kovács Ferenc. Kovács Ferenc beszél.
74

Helytelen igekötő- és névutóhasználat (97/9)

Egyre gyakrabban olvasunk, hallunk olyan mondatokat, amelyekben az író, illetve beszélő feleslegesen
vagy rosszul használja az igekötőket, valamint a ragos névszó helyett névutós névszót alkalmaz. A tan-
könyvben szereplő mondatok helyesen:
Az Európai Parlamentben többen kifogásolják a kisebbségek rendezetlen helyzetét.
Időben elküldtük az iratokat a hatóságnak.
Nyomozóink kivizsgálták a bűnesetet.
A tesztpilóta kipróbálta a legújabb modellt a futam előtt.
Az érintett szakember nyilatkozott az álláspontjáról a sajtónak. (Közölte az álláspontját a sajtóval.)
A tárgyrag helytelen használata (97/10.)

A hétköznapi nyelvhasználatban a helyes köznyelvi formától eltérően, hibásan használt szóalak a tárgyrag
kettőzött használata. Aztat kedvem lenne meghallgatni. Eztet nem adhatom, … őtet is érdekli az ilyen zene?
Én azt hittem, hogy őtet … Helyesen: Azt kedvem lenne meghallgatni. Ezt nem adhatom, … őt is érdekli az
ilyen zene? Én azt hittem, hogy őt …
A -ban, -ben, -ba, -be határozóragok helyes használata (118/15.)

Élőszóban pongyolaság, írásban hiba, ha a hol? kérdésre -ba, -be ragot használunk. Ennél is súlyosabb hiba
az, ha a hová? kérdésre -ban, -ben ragos szóval felelünk.
A helyes mondatok a következők:
Az osztályban mindenki a kicsöngetést várta.
Az égő épületbe alig tudtak bejutni a tűzoltók.
Senki se csengessen csak úgy be a lakásunkba!
Az iskolánkba több mint négyszázan járunk.
Az osztályunkban huszonheten tanulunk.
Az emeletre liften (lifttel) közlekednek a lakók.
A -nál, -nél helyett -kor (122/4.)

Az újabb nyelvhasználat idegen hatásra a hol? kérdésre válaszoló -nál, -nél (valaki vagy valami melletti tér-
ségre utaló) ragot elvontabb jelentésben is használja: a szavak leírásánál. Választékos beszédben az eredeti
alakot használjuk: a szavak leírásakor.
A mondatok helyesen:
A dolgozatíráskor többen puskáztak.
A megbeszéléskor nem tett észrevételt.
Az egyik játékos kosárra dobáskor megsérült.
A találkozásunkkor jól elbeszélgettem veled.
A határozói igenév és a létige (131/1.)

A múlt század közepére visszanyúló nyelvi babona, hogy a határozói igenév és a létige szerkezet használata
idegenszerű, ezért üldözni kell. Kiváló nyelvészek vették védelmükbe, és bizonyították, hogy nyelvünkben
igen régen megtalálható. Éljünk tehát bátran a -va, -ve igeneves szerkezettel, ha a cselekvés, történés befeje-
zettsége következtében létrejött állapotra, helyzetre akarunk utalni! Pl.: meg van rémülve, a vacsora tálalva
van, adva van egy összeg stb.
Ne alkossunk viszont igeneves szerkezeteket tudatos cselekvést, mozgást, helyváltoztatást jelentő igékkel:
fel van mászva, le van fekve stb. Helyesen: felmászott, lefeküdt.
El vagyunk utazva vidékre. Elutaztunk vidékre.
Az ünnepek alatt zárva lesznek az üzletek.
A levél meg lett írva. A levelet megírták (megírta).
A kutyák ki vannak bújva a takaró alól. A kutyák kibújtak a takaró alól.
75

A bokám meg van rándulva. A bokám megrándult.

A munka el lesz végezve.
Miatt vagy végett (142. oldal)

A miatt okhatározói szerepű névutó, a végett célhatározói szerepű névutó. Ne keverjük őket össze!
Terjengős névutós szerkezetek (146/3.)

A hivatalos nyelvben és a beszélt nyelvben egyre jobban tért hódítanak a terjengős névutós szerkezetek:
sokat vitáztunk jelentéktelen dolgok felett. Helyettük ragos alakot használjunk! Sokat vitáztunk jelentéktelen
dolgokon.
Aggódtunk a gyermekek sorsa fölött. Helyette: aggódtunk a gyermekek sorsáért. Mindenki gondoskodik a
saját jövője felől. Helyette: mindenki gondoskodik a saját jövőjéről.
A mennyiségjelzős szintagmák (szerkezetek) (170/7.)

Egyesek a tő- és sorszámnevek után nem megfelelő számban használják a mennyiségjelzős szintagma alap-
tagját: tizenöt emberek, összes kiadások, néhány gondolatok, valamennyi tényeket, sok diákokról, rengeteg
léggömböket, több sportolókkal, számos feladatokat. Helyesen: tizenöt ember, összes kiadás, néhány gondo-
lat, valamennyi tényt, sok diákról, rengeteg léggömböt, több sportolóval, számos feladatot.
A -nak, -nek birtokos személyrag (175/6.)

A birtokjelző ragot többszörös birtokos szerkezetben csak az utolsó birtokra kötelező kitenni. Többszöri
kitétele pongyolaság.
A helyes mondatok:
A szavazást az iskola igazgatójának a szavazata döntötte el.
Az Európai Unió egyik célja a tagállamok gazdaságának a tervszerű összekapcsolása.
Nevelési lehetőségek a munkáltató tankönyvben

Gyakran éri a közoktatást az a vád, hogy megbomlott az egyensúly az oktatás és a nevelés között. Az isko-
lában a pedagógusok inkább oktatják a gyerekeket, mintsem nevelik. A média és a közvélemény viszont
egyre kevesebbet foglalkozik a szülők felelősségével. Úgy érzem, a pedagógus a tanítási óra minden percé-
ben nevel, a tanítványai iránti szeretetének kinyilvánításával, a munkához való viszonyulásával, a diákok
munkájának értékelésével, és folytathatnánk a sort. Minden pedagógus igyekszik kihasználni a spontán
nevelési helyzeteket is.
A tankönyvi feladatok összeállításakor azt is figyelembe vettem, hogy milyen nevelési cél valósítható meg
a megoldásuk, ellenőrzésük során.
A kommunikációs fejezet a nevelési lehetőségek tárháza. A Testbeszéd című alfejezet szövegeinek értel-
mezése közben és a hozzájuk kapcsolódó feladatsorok megoldásának ellenőrzésekor számos nevelési cél
is megvalósítható. E célok kiválasztása és megfogalmazása a pedagógus hatásköre tanítványai neveltségi
szintjének és szociális kompetenciáinak ismeretében.
A továbbiakban a teljesség igénye nélkül néhány feladatot emelek ki ilyen szempontból. Ezzel elsősorban
a pályakezdő, még kellő gyakorlattal nem rendelkező kollégáimnak szeretnék segítséget nyújtani.
Egészséges életmódra nevelés (13/16., 158/7.)

Az indukciós szövegben a névszókat kell aláhúzniuk a gyerekeknek. A benne szereplő lányokról közben
kiderül, hogy rendszeresen úszni járnak. Ennek kapcsán beszélgethetünk az úszás minden izomzatot meg-
mozgató áldásos hatásáról. Korunkban sajnos elég sok túlsúlyos serdülővel találkozunk. Az úszás az ideális
testsúly eléréséhez is kiváló módszer.
76

Hasonlóan hasznos időtöltés a kirándulás. Fontos azonban az is, hogy ne csak mi érezzük magunkat jól
az erdőben, hanem az erdő lakói is. Ne zavarjuk a nyugalmukat hangoskodással, magnó, rádió bömbölte-
tésével!
Olvasóvá nevelés (7/1., 73/2., 81/1., 161. oldal stb.)

Az irodalmi művekből – Füst Milán: A magyarokhoz, Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője, Stevenson:
A kincses sziget, Tamási Áron: Ábel a rengetegben stb. – úgy választottam ki a szövegrészeket, hogy a gyere-
kek kedvet kapjanak a mű elolvasásához is.
Tisztelettudó felszólítások (46/5.)

Gyakran kerülünk olyan helyzetbe – a gyerekek is –, hogy határozottan fel kell szólítani valakit egy cselek-
vés elvégzésére. A határozottság azonban nem egyenlő az udvariatlansággal. Pl.: Legyen szíves, ne dobja lea
földre a cigarettás dobozát! Menjetek ki a szünetben az udvarra! Véletlenül rosszul tetszett visszaadni. Legyen
szíves, pótolja a hiányzó összeget! Tessék szíves lenni mögém állni. Én hamarabb érkeztem!
Barátság (15/7., 41/2., 68/7., 126. oldal stb.)

A barátság meghatározó fiatalkori élmény mindenki számára. A feladatok kapcsán beszélgethetünk arról,
mitől lesz vagy nem lesz valaki a barátunk. Mi szükséges a barátság kialakulásához? Pl.: közös érdeklődés,
hasonló tervek, vágyak. Vonzzák-e egymást az ellentétek? A 8. évfolyamos tankönyv kommunikációs feje-
zetében külön is szó lesz a barátságról és a szerelemről.
Telefonálás, bemutatkozás (88. oldal)

Erről a témáról már a nyelvművelés témakörben írtam. A bemutatkozásnak a telefonálás során is fontos
kapcsolatfelvevő szerepe van. Érdemes kitérnünk a mobiltelefon kulturált használatára is. Ezzel kapcso-
latban felhívom a kollégák figyelmét a Fogalmazási feladatgyűjtemény Mindennapi beszédhelyzetek című
fejezetére, ahol külön is foglalkozom ezzel a kérdéssel.
Népszokások, hagyományőrzés (108/5.)

A betlehemezés régi szép szokásunk. A karácsonyi ünnepkör része. A városi gyerekek sajnos már csak
könyvekből, esetleg a televízióból ismerik. Szenteljünk rá néhány percet!
77

TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV

TANÍTÁSÁHOZ 7. ÉVFOLYAM
A következő oldalakon olyan tanmenetjavaslat áll a 7. évfolyamon tanító kollégák rendelkezésére, amely
a szakrendszerű nyelvtanórák tananyagát tartalmazza. A közölt tanmenet nevében is jelzi, hogy javaslat.
Bármikor el lehet térni tőle, hiszen a pedagógusnak mindig alkalmazkodnia kell tanítványai képességei-
hez, változhat a haladási ütemük, esetleg az iskola működési rendje.
A tanmenetjavaslat a KHF–3019-2/2008. számon jóváhagyott, az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettan-

terve alapján készült, melynek akkreditációja 2008. június 30-án történt meg. A tanmenetjavaslatot a követ-
kező hivatalos tankönyvek felhasználásával állítottam össze: Nyelvtan és helyesírás tankönyv, Szövegértést
fejlesztő gyakorlatok, Fogalmazási feladatgyűjtemény.
A tanmenetjavaslat tartalmazza az anyanyelvismeret, a helyesejtés, a helyesírás, a nyelvhelyesség, a kom-

munikáció, valamint a szövegértés és szövegalkotás tananyagát. A Javasolt taneszközök rovatban a tanórá-
hoz tartozó tankönyvek oldalszámait is feltüntettem. Természetesen szükséges válogatni az ott található
feladatok között, hiszen nem lehet valamennyit egy tanórán feldolgozni.
A témazáró felmérések egy átlagos képességű osztályban általában 20-25 perc alatt megírhatók. A többi idő
alatt képességfejlesztést ajánlok. Az év eleji, félévi és év végi felméréseket szövegértésből és nyelvtanból is
lehetőleg egy tanítási órán írattassuk meg. A kompetenciamérések alkalmával és a középiskolai felvételik-
kor sem áll több idő a tanulók rendelkezésére. A tollbamondásokat esetleg a következő tanítási órák elején
diktálhatjuk le.
A helyesírás folyamatos gyakorlását a tanulók hiányosságai, típushibái ismeretében olyan órákon is javas-
lom, amikor nem szerepel konkrét feladatként a tananyagbeosztásban.
A házi feladatok lehetőséget nyújtanak a differenciálásra, illetve biztosítják a folyamatos gyakorlás lehető-
ségét, segítik a középiskolai felvételire való felkészülést.
A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv szövegeihez tartozó feladatsorok megoldásai a Szöveg-
értés-szövegalkotás tanári kézikönyv 7. évfolyam című kézikönyvben találhatók. A szövegek egy részéhez
interaktív tananyag-feldolgozás is készült.
A tanmenetjavaslatban előforduló rövidítések:

E. f. = Előzetes feladat
Ffgy. = Fogalmazási feladatgyűjtemény
Hf. = Házi feladat
Ny. = Nyelvtan és helyesírás tankönyv
Kk. = Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 7. évfolyam
Sz.f.gy. = Szövegértést fejlesztő gyakorlatok
T. = A tollbamondások szövegei, amelyek a kézikönyvben találhatók
78

Óra Téma, Ajánlott Kompetenciák Javasolt Egyéb javaslatok a

tananyag tevékenységformák, (készségek, képességek) taneszközök témakörhöz
módszertani javaslatok (projekt, játék,
kutatómunka stb.)
1. Ismerkedés a Előszó elolvasása és ér- A hatékony, önálló Ny. 3–4. o. Szólások és köz-
taneszközökkel telmezése. tanulás: Rövidítések Ffgy. 3–4. o. mondások jelen-
A rövidítések jegyzéké- feloldásának képessége. Sz.f.gy. 3. o. tése (a 3. órához
ISMÉTLÉS nek áttanulmányozása, Anyanyelvi kommuni- kapcsolva)
értelmezése. káció fejlesztése. Egész
Helyesejtési gyakorlatok. tanévben minden taní- Ny. 23–24. o. 1. Készítsetek
Ny. 23/1., 4. a) tási órán folyamatos. illusztrációt szó-
A szófajok A hangzó anyanyelvünk A helyesejtési képesség Ny. 5–6. o. lások és közmon-
című alfejezet közös fejlesztése. Egész tan- dások szó szerinti
áttekintése. évben minden tanítási jelentéséhez!
A szófajok rendszere. órán folyamatos.
2. Az 5–6. évfo- Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommu- Ny. 23/2. a), 2. Rendezzetek
lyamon tanult Az -ít, -ul, -ül végű igék. nikáció: Helyesírási, 4. a) versenyt (csapatok
nyelvtani, A felszólító módú igék. reproduktív szöveg- között), ki hány
helyesírási, A „suksükölés”. Ny. 8/3. alkotási képesség. szólást és közmon-
nyelvhelyességi Válogatás a tankönyvi Kommunikációs esz- dást ismert fel az
ismeretek is- feladatok között a tanu- közökkel való bánni Ny. 7–8. o. illusztrációk alap-
métlése lók képességeinek meg- tudás. ján! Természetesen
felelően, differenciálás. Szociális kompeten- ismernetek kell a
Az igék és he- Felszólítások parancs, cia: Siker és kudarc jelentését is.
lyesírásuk udvarias kérés stb. for- elfogadásának képes-
májában. Ny. 8/5. sége.
Személyes kompe-
tencia: Önszabályozó
képesség.
3. A névszók és Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommu- Ny. 23/2. a), Játékos anyanyel-
helyesírásuk A névszókról és a he- nikáció: Helyesírási 4. a) vi feladatok
lyesírásukról tanultak képesség, helyes nyelv-
ismétlése és alkalmazása használat, az önkifeje- Ny. 9–13. o. 1. Oldjátok meg
csoportmunkában. zéshez szükséges nyelvi csoportmunkában
Szólások, közmondások képességek fejlesztése. a tankönyv 10/6.
értelmezése. Ny. 13/17. Szókincsbővítés. és 11/7. feladatát,
Játékos anyanyelvi fel- Szociális kompeten- közben mérjétek
adatok: névválasztás, cia: Együttműködő és az időt!
névadás. Földrajzi nevek csoportkezelő képes- (Több helyes
kitalálása. ség, segítségnyújtás. megoldás esetén
Ny. 10/6., 11/7. Kognitív kompeten- az a csoport nyer,
A tulajdonnevek és cia: Kreatív gondolko- amelyik rövidebb
számnevek helyesírásá- dás, alkotó és kombi- idő alatt készült el
nak gyakorlása. natív képesség. a feladattal.)
A j és ly a szavakban. Kezdeményező és vál-
Ny. 12/13. lalkozói kompetencia: 2. Készítsetek ha-
Utalvány kitöltése. A csoport munkájának sonló fejtörőket!
Ny. 12/11. segítésének képessége.
79


kutatómunka stb.)
4. Az igenevek Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommu- Ny. 23/2. b),
A -t, -tt, -ó, -ő a mellék- nikáció: Helyesírási 4. b)
névi igenevek végén. képesség. Helyes, pon-
Terjengős kifejezé- tos nyelvhasználat. Az Ny. 14–16. o.
sek javítása. Ny. 14/4. önkifejezéshez szüksé-
Kommunikációs zavar ges nyelvi képességek
elhárítása. Ny. 14/4. fejlesztése. A verbális
Testtartások, gesztusok és nem verbális komp-
értelmezése. Ny. 16/8. lexitás kezelése.
Személyes kompeten-
Ügyintézés. Ny. 15/7. cia: Önállóságra való
képesség.
Állampolgári kompe-
tencia.
5. A határozószók Időtartam-jelölés. Anyanyelvi kommu- Ny. 23/2. c),
Igekötős igék helyesírása nikáció: Helyesírási 4. c)
Viszonyszók és helyes használata. képesség. Helyes és Ny. 17–19. o.
Recept írása, előadása. kreatív nyelvhasználat.
Helytelenül használt Reproduktív szövegal-
kifejezések. Ny. 17/5. kotás.
Mindennapi beszédhely- Szociális kompeten- Ffgy. 19. o.
zetek: kapcsolatfelvétel – cia:
köszönés, megszólítás. Kapcsolatteremtő ké-
pesség.
6. Szófajtani és Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommu- Ny. 23/2. d),
alaktani elem- Testbeszéd, nem verbális nikáció: A verbális és 4. d)
zések kommunikáció értelme- nem verbális komplexi- Ny. 20–22.
zése. Ny. 21/4. tás kezelése. Helyes és
Igényes nyelvhasználat. kreatív nyelvhasználat.
Ny. 22/4. Gondolkodási
Szavak szófajtani és kompetencia:
alaktani elemzése. Elemzőképesség fej-
Játékos nyelvi feladvá- lesztése.
nyok megoldása. Ny. Tudásszerző kompe-
22/8., 9., 10. tencia: Összefüggés-
kezelő képesség.
7. Év eleji felmé- Az Apáczai Csere János A hatékony, önálló Az Ny.
rés szövegér- című szöveg értelme- tanulás: Szöveg- mellékle-
tésből zése. feldolgozási technikák te: 2–3. o.
alkalmazása. Megoldások:
Év eleji felmé- A tanultak alkalmazá- Kk.
rés anyanyelvi sának képessége. 104–105. o.
ismeretből, Az Ny. mel-
helyesírásból léklete: 4–5. o.
T. szövege:
63. o.
Megoldás:
Kk. 99. o.
80


kutatómunka stb.)
8. A felmérések A helyesírási típushibák Szociális kompeten-
értékelése, ja- javítása. cia: Siker és kudarc
vítása Önértékelés. elfogadásának képes-
sége.
Személyes kompe-
tencia: Önértékelési
képesség.
9. KommUNI- Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kom- Ny. 23/3. a), Kommunikációs
KÁCIÓ munikáció: 24/5. a) helyzetgyakorla-
A testbeszéd. Metakommunikáció. Ny. 25. o. tok
A testbeszéd A kommunikáció ténye- Kommunikációs Ffgy. 5–6. o. (a kommunikáció
zői. A kommunikációs képesség, kommu- és a testbeszéd
A SZÖVEG zavarok kiküszöbölése. nikációértékelés. témakör óráin)
Szövegelemzési techni- Szövegértő képesség. Ny. 31–32. o.
kák. Tudásszerző kompe- 1. Képzeljétek el,
Kapcsolatfelvétel: köszö- tencia: Összefüggés- Ffgy. 20. o., hogy klubdélutá-
nés, megszólítás. kezelő képesség. válogatás non vagytok, aho-
Szociális kompeten- a feladatok vá egy szomszédos
cia: Kapcsolatkezelési közül iskola hetedikeseit
képesség. is meghívtátok!
10. A szövegek A különböző szövegtí- Anyanyelvi kommu- Ny. 23/3. b),
kommunikáci- pusok sajátosságai. nikáció: Szövegértő 24/5. b) 2. Válasszátok ki
ós szempontú A szöveg kommunikáci- képesség. A verbális és Ny. 33–36. o. magatok közül, kik
csoportosítása ós szerepe. nem verbális komp- játsszák a vendé-
Gesztusok szerepe az lexitás kezelésére való geket!
A szóbeli és érzelmeket kifejező és képesség. Helyesírás. Ny. 36–37. o.
írásbeli szöve- felhívó funkciójú szöve- Narratív kompetencia: 3. Gyakoroljátok a
gek gek elmondásakor. A dolgok közlésének köszönés, megszó-
T. A felhívó funkciójú képessége. lítás, bemutatko-
szöveg. Személyes kompe- zás és bemutatás
tencia: Önkifejezési különböző módo-
készség. zatait!
(Mindez sokkal
eredményesebb, ha
egy klubdélután
megszervezésével
gyakorolhatják a
tanulók a külön-
böző kommuniká-
ciós helyzeteket.)
81


kutatómunka stb.)
11. A szöveg szer- Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommu- Ny. 23/3. c), A tankönyv
kezete nikáció: Szövegértő 24/5. c) 39/7. b) feladatá-
Metanyelvi szöveg értel- képesség. A szöveg- Ffgy. 11/3. hoz kapcsolódva:
A szöveg általá- mezése. egységek felisme- Ny. 38–39. o. A tanulók az il-
nos tagolása A szövegek tagolása. résének képessége. lusztrációkat kü-
Bemutatkozás, bemuta- Elemzőképesség. Ffgy. 21–22. lön lapon készítsék
tás párban végzett mun- Szociális kompeten- o., válogatás el. Válasszunk zsű-
kában. cia: Kapcsolatkezelési, a feladatok rit, amely értékeli
kötődési képesség. közül az alkotásokat!
12. A szövegössze- Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommu- Ny. 23/3. d) A legjobban sike-
tartó erők nikáció: Szövegértő és 24/5. d) rült illusztrációk-
Metanyelvi szöveg értel- kommunikációs képesség. Ffgy. 12/4. ból rendezzünk
mezése. Alkotó nyelvhasználat. Ny. 40–42. o. kiállítást a tante-
Kohéziós hibák felisme- Tudásszerző remben vagy az
rése és javítása. kompetencia: iskola folyosóján,
Szöveg átalakítása a kom- Problémamegoldó ké- aulájában!
munikációs helyzetnek pesség, példakeresés
megfelelően. képessége.
Ny. 54/4. Személyes kompeten-
Hiányzó msh.-k pótlása. cia: Önkifejezési kész-
Ny. 53/1. ség, kreativitás.
13. AZ Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommu- Ny. 23/3. e),
EGYSZERŰ Metanyelvi szöveg értel- nikáció: Szövegértő 24/5. e)
MONDAT mezése. képesség. Képi infor- Ny. 43. o.
SZERKEZETE máció értelmezése.
Alkotóképesség.
A szöveg mon- Szociális kompe- Ny. 44. o.
datai tencia: Másokra E. f.:
való odafigyelés, el- Ny. 45–48. o.
fogadás képessége. elolvasása
Bizonytalanságtűrés.
A testbeszéd. Szövegértelmezés. Ny. 26–27. o.
Védőkorlátok Beszámoló jegyzet alapján. Ffgy.
mögött Gesztusok értelmezése. 15–16. o.
14. A mondatok a Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommu- Ny. 23/3. f),
beszélő szándé- A mondatok hanglejtése. nikáció: Szövegértés. 24/5. f)
ka szerint Mondatvégi írásjelek. Helyes intonáció, Ffgy. 11/3.
T. 1. helyesírás. A verbá- Ny. 45–50. o.
lis és nem verbális Minden
komplexitás kezelé- jelzett tollba-
sére való képesség. mondás aján-
Metakommunikáció. lott szövege a
Kommunikatív kom- kézikönyvben
petencia: Ábraolvasás, található.
A testbeszéd. A kar- és lábkeresztező ábrázolás. Ny. 27–29. o.
A karkereszte- pózok értelmezése szö- Szociális kompeten- Hf. 51–52. o.
ző póz. A láb- veg és gesztusok alapján cia: Alá- és fölérendelt- F.f.gy.
keresztező póz csoportmunkában. ség elfogadása. 17–18. o.
82


kutatómunka stb.)
15. A mondatok Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommu- Ny. 24/6. a)
logikai minő- Metanyelvi szöveg értel- nikáció: Szövegértő Ffgy. 12/4.
sége mezése. képesség. Helyesírás. Ny. 53–55. o.
A tagadás különböző Helyes nyelvhasználat. Hf. 49. o.
Társaságban formái. Gondolkodási kom- Ny. 29–30. o.
A felszólító mondat mó- petencia: Konvertáló
dosítószói. képesség, logikai gon- Ffgy. 23/5.
T. 2. dolkodás, logikai ítélet-
Bemutatkozás, bemuta- alkotás.
tás csoportmunkában. Szociális kompeten-
cia: Kapcsolatkezelési,
kötődési képesség.
16. A mondatré- Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kom- Ny. 24/6. b)
szek és a szó- Metanyelvi szöveg értel- munikáció: Ffgy. 12/5.
szerkezetek mezése. Szövegértő képesség. Ny. 56–57. o.
Ábrák értelmezése. Lényegkiemelés. Hf. 58. o.
Ny. 56. o. Kreatív nyelvhasználat.
Vázlatkészítés. Kommunikatív kom-
petencia: Ábraolvasás.
Anyanyelvi beszéd.
Jókívánság. Narratív kompetencia: F.f.gy.
A dolgok közlésének 24–25. o.
képessége.
17. A mondat fő Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommu- Ny. 24/6. c)
részei. Az alany A mgh.-k időtartam-je- nikáció: Szövegértő és Ffgy. 12/6.
és az állítmány, lölése. helyesírási képesség. Ny. 58–61. o.
a predikatív T. 3. A verbális és nem ver-
szerkezet Metanyelvi szöveg értel- bális komplexitás felis- Hf. 62. o.
mezése. merésének képessége.
Algoritmus begyakor- Kommunikatív kom-
lása. petencia: Ábraolvasás.
Szurkolók verbális és Anyanyelvi beszéd.
nem verbális megnyilat-
kozásai.
Részvétnyilvánítás. Narratív kompetencia: F.f.gy. 26. o.
A dolgok közlésének
képessége.
83


kutatómunka stb.)
18. Az állítmány Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommu- Ny. 24/6. d) Önálló kuta-
szófaja nikáció: Helyesírás. Ffgy. 13/7. tómunka (a
Az állítmány szófaja. Helyes nyelvhasználat. Mauszólosz sírem-
T. 4. Gondolkodási kom- Ny. 62–64. o. léke című szöveg-
Helytelen igehasználat. petencia: Konvertáló hez kapcsolódva):
Ny. 63. o. képesség.
Természet- 1. Válasszatok ki
A Mauszólosz síremléke tudományos kom- Sz.f.gy. egyet a hét világ-
című szöveg feldolgozá- petencia: Tér- és idő- 4–5. o. csoda közül!
sa csoportmunkában. szemlélet. Interaktív
Szociális kompeten- tananyag 2. Gyűjtsetek
cia: Csoportkezelési adatokat róla a
képesség. könyvtárban vagy
19. Az állítmány Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommu- Ny. 24/6. e) az internet segítsé-
fajtái. Az igei A megszólítás udvarias nikáció: Helyes és ud- Ffgy. 7/1., 2. gével!
állítmány nyelvi formái. varias nyelvhasználat. a), 9/1. a)
Terpeszkedő kifejezések. Helytelen nyelvhaszná- Ny. 64–69. o. 3. Számoljatok be
Ny. 68/8. lat javításának képes- társaitoknak az
Nyelvhelyesség. sége. Hf. 69–70. o. általatok választott
Ny. 68. o. Normatív kompeten- világcsodáról!
T. 5. cia.
Telefonálás. Szociális kompeten- Ffgy. 26–27.
cia: Kapcsolatkezelési,
kötődési képesség.
Értékek képviselete.
20. A névszói és Helyesejtési gyakorlatok. Kognitív kompeten- Ny. 24/6. f)
a névszói-igei Metanyelvi szöveg ér- cia: Elemző és összeha- Ffgy. 7/1., 2.
állítmány telmezése, táblázat- és sonlító képesség. b), 9/1. b)
ábraértelmezés. Nyelvi kompetencia: Ny. 71–75. o.
Grammatikai szabály-
Feladatok megoldása rendszer kialakítása. Hf. 76. o.
tanulópárban. Szociális kompeten-
cia: Segítségnyújtás,
türelem, empátia.
21. Az állítmányról Helyesejtési gyakorlatok. Gondolkodási kom- Ffgy. 7/2. c),
tanultak gya- Az állítmány felismeré- petencia: Rendszerező 9/1. c)
korlása sének gyakorlása tanuló- képesség. Ny. 62–75.
párban. Tanulási kompeten- o., válogatás
T. 6. cia: Képesség- és kész- a kimaradt
ségfejlesztő képesség. feladatok
Természet- közül
Az MP5 használata tudományos kompe- Sz.f.gy.
című szöveg feldolgozá- tencia: A telefon mű- 6–7. o.
sa differenciáltan, cso- ködési elvének megér-
portmunkában. tése és használatának
képessége.
84


kutatómunka stb.)
22. Az alany szó- Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommu- Ffgy. 7/2. d), Feladványkészítés
faja Metanyelvi szöveg értel- nikáció: Szövegértő 9/2. a) (a telefonálás
mezése. képesség. Helyesírás. Ny. 77–80. o. témához kapcso-
Szóelemző, hagyomá- Kommunikációs ké- lódva):
nyos írásmód. pesség.
T. 7. Személyes kompeten- Hf. 81–82. o. 1. Melyik billen-
Felesleges névelőhaszná- cia: Kommunikációs tyűkombinációval
lat javítása. Ny. 80/5., 6. eszközökkel való bánni írható le SMS-ben
tudás. Egészségvédő Ffgy. 28. o. a szép szó?
Telefonálás. A mobilte- képesség (Ny. 79/1.). 7937, 7397, 6936,
lefon használata. Szociális kompeten- 7379
cia: Kapcsolatkezelési
képesség. 2. Fejtsétek meg a
23. Az alany fajtái Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommu- Ffgy. 7/2. e), következő szólást,
Összeolvadás, hasonulá- nikáció: Helyesírás. 9/2. b) amelyet sms-ben
sok. T. 8. Kommunikációs ké- Ny. 83–86. o. küldtek, de csak a
Közmondások szerepe a pesség. Helyes, szem- Hf. 86. o. betűkhöz tartozó
kommunikációban. léletes, kreatív nyelv- számokat ismeri-
Ny. 86/5. használat. tek! Nem használ-
Táblázat kiegészítése. Gondolkodási kom- hattok mobiltele-
Ny. 85/1. petencia: Logikai és font!
rendszerező képesség. 1 56 727 47
Szociális kompeten- 465844 826851
cia: Empátia, tole-
rancia, együttérzési 3. Készítsetek ha-
képesség. sonló mobiltelefo-
24. Az alany és Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kom- Ffgy. 7/2. f), nos feladványt!
az állítmány Egyeztetési hibák felis- munikáció: Pontos, 9/2. b)
egyeztetése merése és javítása. helyes nyelvhasználat. Ny. 87–89. o.
Kommunikációs ké- Hf. 89. o.
A MAGÁN- ÉS Kiselőadás. A kiselőadás pesség.
KÖZÉLETI műfaji sajátosságai. Narratív kompetencia: Ffgy.
KOMMUNI- Jókai Mórról szóló kis- Dolgok közlésének 36–37. o.
KÁCIÓ előadás elemzése. képessége.
Egy kiselőadás szerkeze- A hatékony, önálló ta-
ti-tartalmi felépítése. nulás: Tanultak alkal-
mazása új helyzetben.
Segédeszközök hasz-
nálata. Példakeresés
képessége.
85


kutatómunka stb.)
25. Témazáró fel- A hatékony, önálló ta- Az Ny. mel-
mérés: nulás: A tanultak alkal- léklete: 6–7. o.
Az állítmány mazásának képessége. T. szövege:
és az alany Kommunikatív 63. o.
kompetencia: Megoldások:
Ábraolvasás, ábrázolás. Kk. 100. o.
A Nagyerdei Kultúrpark Hivatkozások értelme- Sz.f.gy.
című dokumen- zésének képessége. 8–9. o.
tumszöveg (térkép) Gondolkodási kompe- Interaktív
Térképolvasás, színek, tencia: Döntési képes- tananyag
számok jelentése. ség. Információkérés E. f.: Ffgy. Kiselőadásra való
Igaz, hamis állítások. képessége. 39. o.; fel- felkészülés egyé-
Érdeklődés. készülés ni, páros vagy
kiselőadás csoportmunká-
megtartására ban (a 25. óra elő-
26. A bővítmények Helyesejtési gyakorlatok. Kommunikatív kom- Ffgy. 7/3. a), zetes feladatához
Metanyelvi szöveg ér- petencia: Ábraolvasás, 9/2. c) kapcsolva):
A tárgy, a tár- telmezése, ábraolvasás. ábrázolás. Ny. 90–93. o.
gyas szintag- Ágrajz. Gondolkodási kom- Páros vagy csopor-
mák (szószer- Igaz, hamis állítások. petencia: Logikai és Hf. tos felkészülés ese-
kezetek) Táblázat kiegészítése. döntési képesség. Felkészülés tén fontos, hogy a
Ny. 92. o. Nyelvi kompetencia: kiselőadás- tanulók megálla-
Elemzési technika elsa- Grammatikai rendszer hoz, jegyzet- podjanak, ki lesz a
játítása. felfogása. készítés. téma előadója.
27. A tárgy szófaja Helyesejtési gyakorlatok. Tudásszerző kompe- Ffgy. 7/3. b), A gyűjtőmunka
és alakja Állatleírás. Ny. 96/8. tencia: Összefüggés- 9/2. d) összesítése után
Helytelen tárgyragkettő- kezelő, -alkotó képes- Ny. 94–97. o. közösen készítsék
zés javítása. Ny. 87/6. ség. el a kiselőadás
T. 9. Anyanyelvi kommu- Hf. 98. o. vázlatát. Az egyes
nikáció: Igényes nyelv- részeket külön-
Utóvázlat, közvetlen fel- használat, helyesírás. Ffgy. külön is kidolgoz-
készülés a kiselőadásra. Szociális kompeten- 39–40. o. hatják. A stílusbeli
cia: Másokra való oda- „összefésülést”
figyelés, empátia. szintén közösen
végezzék el.
28. A tárgy fajtái Helyesejtési gyakorlatok. Kognitív kompeten- Ffgy. 7/3. c),
A határozott és határo- cia: Elemző, össze- 9/2. e)
zatlan tárgy fogalma. hasonlító képesség. Ny. 99–100.
Ismeretelsajátító ké- o.
Válogató másolása. Ny. pesség.
100/1., 2. Anyanyelvi kommu- Hf. 104–105.
nikáció: Helyesírás, o.
A kiválasztott kiselőadás kommunikáció.
előadása, társak értéke- Személyes kompeten-
lése. cia: Önkifejezési, illet-
ve befogadói készség.
86


kutatómunka stb.)
29. Az igék alanyi Helyesejtési gyakorlatok. Tudásszerző kompe- Ffgy. 7/3. d),
és tárgyas rago- A tárgy fajtája és az tencia: Összefüggés- 9/2. f)
zása igeragozás közötti össze- kezelő képesség. Ny.
függés felfedezése, meg- Kognitív kompeten- 101–102. o.
értése és alkalmazása. cia: Elemző, összeha-
Szólások felismerése sonlító képesség. Hf. 106/7.
jelentésük alapján.
Ny. 102/8. Állampolgári kompe- Ffgy. 45. o.
A Vita, felszólalás, hoz- tencia: A(z) (iskolai)
zászólás című szöveg közéletben való szerep-
értelmezése. lés képessége.
30. Az alanyi és Helyesejtési gyakorlatok. Kognitív kompeten- Ffgy. 7/4. a),
tárgyas ragozás Azonos toldalékok kü- cia: Elemző, összeha- 9/2. g)
gyakorlása lönböző szerepben. Ny. sonlító képesség. Ny. 103. o.
103/9. b) Anyanyelvi kommu- Hf. 106/8.
T. 10. nikáció: Szövegértő
Pécs Európa kulturális képesség. Helyesírás. Beszélgetés a kis-
fővárosa. Ny. 103/9. e) Szociális és állam- állattartásról (a
Kossuth Lajos híres fel- polgári kompetencia: Ffgy. 31. órához kapcso-
szólalása, a szöveg szer- Európai azonosságtu- 46–47. o. lódva):
kezetének elemzése. dat. Értékek képvisele- Az osztályt három
te. Eszmények, ideálok csoportra oszthat-
befogadása. juk:
31. Képesség- Helyesejtési gyakorlatok. Tudásszerző kompe- Ffgy. 7/4. b), 1. Akiknek van
fejlesztő óra A Jó tanácsok macska- tencia: Ismeretszerző, 9/2. h) otthon kisállatuk.
tartóknak című szöveg problémamegoldó ké- Sz.f.gy. 2. Akiknek nincs,
feldolgozása, értelme- pesség. 24–25. o. de szeretnének
zése. Gondolkodási kompe- Interaktív otthon állatot tar-
Tételmondatok és kulcs- tencia: Oksági és logi- tananyag tani.
szavak alapján jegyzet kus gondolkodás. 3. Akiknek nincs,
készítése. A hatékony, önálló és nem is szeretné-
Tanács megfogalmazása tanulás: Ismeretek nek állatot tartani.
társnak. alkalmazása. Az 1. csoport
beszámol a saját
32. Összefoglalás: Helyesejtési gyakorlatok. Kommunikatív kom- Ffgy. 7/4. c),
tapasztalatairól.
az állítmány, az A mondatrészekről ta- petencia: Ábraolvasás, 9/3. a)
A 2. csoport utá-
alany és a tárgy nultak rendszerezése, ábrázolás. Ny.
nanéz az általa
alkalmazása. Gondolkodási kom- 107–108. o.
kedvelt kisállat
T. 11. petencia: Rendszerező Hf. 108. o.
tartási feltételei-
A betlehemezésről szóló képesség.
nek.
szöveg értelmezése. Állampolgári
A 3. csoport tagjai
Parlamenti felszólalás. kompetencia: Ffgy.
megindokolják,
Hagyománytisztelet, 48–49. o.
miért nem szeret-
-ápolás. A közéletben
nének otthonuk-
való szereplés felelős-
ban állatot tartani.
sége.
87


kutatómunka stb.)
33. Képesség- Helyesejtési gyakorlatok. Tudásszerző kompe- Ffgy. 7/4.
fejlesztő óra A kék bálna című szöveg tencia: Ismeretszerző, d), 9/3. b)
feldolgozása, értelme- alkotóképesség. Sz.f.gy.
zése. Táblázat kiegé- Gondolkodási kompe- 20–21. o.
szítése, ok-okozati ös�- tencia: Oksági és logi- Interaktív
szefüggések felfedezése. kus gondolkodás. tananyag
Jegyzetkészítés. A hatékony, önálló
tanulás.
34. Félévi felmérés Az Orrszarvúk a porban A hatékony, önálló Az Ny.
szövegértésből című szöveg értelme- tanulás: Szöveg- mellékle-
zése. feldolgozási technikák te: 8–9. o.
A tanultak alkalmazá- Kk.
sának képessége. 105–106. o.
Félévi felmérés Az Ny.
anyanyelvi is- melléklete:
meretből, he- 10–11. o.
lyesírásból T. szövege:
63. o.
Megoldások:
Kk. 101. o.
35. Határozók, Helyesejtési gyakorlatok. Kommunikatív kom- Ffgy. 7/4. e),
határozós szin- Metanyelvi szöveg értel- petencia: Ábraolvasás, 9/3. c)
tagmák (szó- mezése. Táblázat, ágrajz ábrázolás. Ny. 109–111.
szerkezetek) értelmezése. Tudásszerző kompe- o.
Ny. 110–111. o. tencia: Összefüggés- Hf. 112. o. Vita rendezése
Határozóragok helyes- kezelő, ismeretszerző osztályfőnöki
írása. képesség. órán (a 37. órához
Mondatbővítés. Anyanyelvi kommu- kapcsolódva):
Ny. 111/1. nikáció: Szövegértő
képesség. Helyesírás. 1. A tanulók álla-
36. A felmérések A helyesírási típushibák Szociális kompeten- podjanak meg a
értékelése, ja- javítása. cia: Siker és kudarc el vita témájában!
vítása Önértékelés. fogadásának képessége.
Személyes kompe- 2. Mindenki
Felkészülés felszólalásra. tencia: Önértékelési Ffgy. 50/7. döntse el, milyen
képesség. álláspontot fog
képviselni!
37. A helyhatározó Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommu- Ffgy. 7/4. f),
és a képes hely- Metanyelvi szöveg értel- nikáció: Szövegértő 9/3. d)
3. Gyűjtsenek ér-
határozó mezése. képesség. Helyesírás. Ny. 113–
veket az álláspont-
Mondatelemzési gyakor- Tanulási kompeten- 114., 118. o.
juk igazolására!
latok. cia: Képességfejlesztő Hf. 119. o.
Helyesírás: hibás szavak és ismeretelsajátító
4. Folytassák le a
felismerése és javítása. képesség.
vitát egy vitaveze-
Szociális kompetencia:
tő irányításával!
Vita, vitakultúra. Mások véleményének Ffgy. 49/6.,
(Lehetőség szerint
meghallgatása, tiszte- 51. o.
rögzítsék a vitát.)
letben tartása.
88


kutatómunka stb.)
38. A helyhatáro- Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kompe- Ffgy. 7/4. g), 5. Hallgassák meg
zó és a képes A mondatelemzés és a tencia: Helyesírási és 9/3. e) és/vagy nézzék
helyhatározó földrajzi nevek helyes- mondatelemző képes- Ny. meg a rögzített
felismerése, a írásának gyakorlása cso- ség intenzív fejlesztése. 115–117. o. vitát!
földrajzi nevek portmunkában. Szociális kompeten- Hf. 119. o.
helyesírása T. 12. cia: Csoportkezelő 6. Elemezzék a
képesség. vitát a résztvevők
magatartása, a
39. Az idő- és Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommu- Ffgy. 7/4. h), vitatkozás kultu-
számhatározó Számnevek, nikáció: Szövegértő 9/3. f) ráltsága alapján!
időhatározószók képesség. Helyesírás. Ny.
mondatrészi szere- A hatékony, önálló 121–124. o.
pe és helyesírásuk. tanulás: Ismeretek, ké- Hf. 125. o.
Csoportmunka. pességek kreatív alkal-
T. 13. mazása. Lényegkiemelő
Jegyzetelés. Ny. 121. o., képesség.
indukciós szövege.
40. Képesség- Helyesejtési gyakorlatok. A hatékony, önálló Ffgy. 7/5., Önálló kutató-
fejlesztő óra A II. Rákóczi Ferenc tanulás: Információk 9/4. a) munka (a 40. órá-
című szöveg feldolgozá- alkalmazása. Sz.f.gy. hoz kapcsolva):
sa, értelmezése. Komplexitás kezelése. 16–17. o.
Családfa készítése. Tudásszerző kompe- Interaktív 1. Érdeklődj szü-
Célok megfogalmazása. tencia: Ismeretszerző, tananyag leidtől és nagyszü-
Tér és idő változása a alkotóképesség. leidtől családotok
szövegben. Szociális kompeten- származása felől!
Szószerkezet szintű váz- cia: Eszmények, ideá-
lat írása. lok befogadása. 2. Nyomozz előde-
41. A módhatározó Helyesejtési gyakorlatok. Kognitív kompeten- Ffgy. 8/6. a), id után!
és az állapotha- A mód- és állapothatá- cia: Elemző és összeha- 9/4. b)
tározó rozók megkülönbözteté- sonlító képesség. Ny. 3. Készítsd el csa-
se. Ismeretek táblázatba Tudásszerző kompe- 126–130. o. ládod családfáját!
rendezése tanulópárban. tencia: Összefüggés- Hf.
Az -an, -en; -ul, -ül kezelő és probléma- 131–132. o. 4. Kutasd fel tá-
ragok, a mint kötőszós megoldó képesség. voli rokonaidat az
szerkezet. Normatív kompeten- internet ilyen jelle-
T. 14. cia: Szabálykövető, gű portáljain!
szabályalkotó képesség.
89


kutatómunka stb.)
42. Az eszköz- és a Helyesejtési gyakorlatok. Kognitív kompeten- Ffgy. 8/6. b),
társhatározó Az eszköz- és társha- cia: Elemző és összeha- 9/4. c)
tározók felismerése és sonlító képesség. Ny.
megkülönböztetése. Tudásszerző kompe- 133–137. o.
A -val, -vel ragos szavak tencia: Összefüggés- Hf.
helyesírása, az írásban kezelő képesség. 138–139. o.
jelölt teljes hasonulás Anyanyelvi kommu-
gyakorlása – csoport- nikáció: Helyesírási
munkában. képesség intenzív fej-
T. 15. lesztése. Helyes nyelv-
használat.
43. Képesség- Helyesejtési gyakorlatok. A hatékony, önálló Ffgy. 8/6. b),
fejlesztő óra A Világhódító deszka tanulás: Információk 9/4. d)
című szöveg feldolgozá- kezelése, alkalmazása. Sz.f.gy.
sa, értelmezése. Tudásszerző kompe- 30–31. o.
Táblázat kiegészítése, tencia: Ismeretszerző, Interaktív
ok-okozati összefüggé- alkotóképesség. tananyag
sek felfedezése. Vállalkozói kompe-
Vázlatírás. tencia: Egyszerű talál-
Ábraolvasás, ábrázolás. mányok.
Személyes kompeten-
cia: Egészségmegőrző
képesség.
44. Az ok- és cél- Helyesejtési gyakorlatok. Gondolkodási kompe- Ffgy. 8/6. c),
határozó Az ok- és célhatározó tencia: Oksági gondol- 9/4. e)
megkülönböztetése, kodás, kombinatív kép. Ny.
ábraértelmezés. Ok- Anyanyelvi kommu- 140–142. o.
okozati összefüggés fel- nikáció: Helyes nyelv- Hf.
ismerése. használat. 143–144. o.
A miatt, végett névutó Személyes kompeten-
helyes használata. cia: Befogadói készség,
T. 16. kreativitás.
90


kutatómunka stb.)
45. Az állandó ha- Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommu- Ffgy. 8/6. d),
tározó Névutós szerkezet he- nikáció: Helyes nyelv- 9/4. f)
lyett ragos névszó hasz- használat. Helyesírás. Ny.
nálata. Ny. 146/3. A verbális és nem ver- 145–146. o.
T. 19. bális komplexitás keze-
A részeshatá- Önálló fogalomalkotás. lésének képessége. Ny. 147. o.
rozó Üzenet átadása. Gondolkodási kompe- E. f.: Recept-
Ny. 147/2. c) tencia: Konvertáló és gyűjtés
logikai képesség.
46. Képesség- Helyesejtési gyakorlatok. A hatékony, önálló Ffgy. Osztály-
fejlesztő óra Az Egy különleges sza- tanulás: Információk 10/5. a), receptkönyv
kácskönyv című szöveg kezelésének és alkal- 11/1. összeállítása (a
értelmezése. mazásának képessége. Sz.f.gy. 46. órához kapcso-
Ikonok, jelzések értel- Anyanyelvi kommu- 32–33. o. lódva)
mezése. nikáció: Írásbeli kife-
Reproduktív szövegal- jezőképesség. Helyes
kotás a kommunikációs nyelvhasználat.
partner megváltoztatá- Személyes kompeten-
sával. cia: Egészségmegőrző
Társak szövegalkotásá- képesség.
nak értékelése az érté- Önkifejezési készség.
kelési szempontoknak Kommunikáció-
megfelelően. értékelés.
47. A ritkábban Helyesejtési gyakorlatok. Tudásszerző kompe- Ffgy.
használt hatá- A ritkábban használt tencia: Ismeretszerző, 10/5. b),
rozók: határozók megismeré- összefüggés-kezelő, 11/3.
Eredet-, ered- se csoportmunkában. alkotó, probléma- Ny.
ményhatározó, Ismeretek táblázatba megoldó képesség. 148–151. o.
fok- és mér- rendezése. Példakeresés, megkü-
tékhatározó, A -vá, -vé hasonulása. lönböztetés képessége. Hf. 152. o.
hasonlító hatá- Szövegértelmezés. Anyanyelvi kom-
rozó Ny. 150/6. munikáció:
T. 17. vagy Szövegértelmezés, he-
T. 18. lyesírás, helyes nyelv-
használat.
48. A mellérendelő Helyesejtési gyakorlatok. Tudásszerző kompe- Ffgy. 10/5.
szintagmák Az alá- és mellérendelő tencia: Ismeretszerző, c), 12/4.
(szószerkeze- szintagmák megkülön- összefüggés-kezelő, Ny.
tek) böztetése. A halmozott alkotó, probléma- 153–156. o.
mondatrészek és a mel- megoldó képesség.
lérendelő szintagmák, Példakeresés, megkü- Hf. 156/10.,
ábrázolásuk. lönböztetés képessége. 11.
T. 19. Kommunikatív kom-
petencia: Ábraolvasás,
ábrázolás.
91


kutatómunka stb.)
49. A határozók Helyesejtési gyakorlatok. Gondolkodási kom- Ffgy. 10/5.
összefoglalása A határozókról tanultak petencia: Logikai és d), 13/7.
rendszerezése táblázat- rendszerező képesség. Ny.
ban. Ny. 159/9. Tanulási kompeten- 157–159. o.
A határozóhoz kapcso- cia: Készségfejlesztő
lódó nyelvhelyességi és képességfejlesztő Hf. 160. o.
szabályok alkalmazása. képesség. Az ismeretek
Időtartam-jelölés: -t, -tt. alkalmazása.
Ny. 158/4. Anyanyelvi kommuni-
Hangutánzó és hangu- káció: Helyes, igényes
latfestő szavak a fogal- és alkotó nyelvhaszná-
mazásban. Ny. 158/7. lat. Helyesírási képes-
ség fejlesztése.
50. Témazáró fel- A hatékony, önálló ta Az Ny. mel
mérés: A hatá- nulás: A tanultak alkal léklete:
rozók mazásának képessége. 12–13. o.
Anyanyelvi kom- T. szövege:
munikáció: Szöveg- 63–64. o.
Az Operaház fantomja értelmezés, adatke- Megoldások:
című dokumentumszö- resés. Szövegalkotási Kk. 102–103. o.
veg értelmezése. képesség. Sz.f.gy.
Színházi ajánló alkotása. 38–39. o.
51. A jelzők, a jel- Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommu Ffgy. 10/5. e)
zős szintagmák A metanyelvi szöveg nikáció: Szövegértel Ny.
értelmezése. A jelző és a mezés. A grammatikai 161–162. o.
jelzett szó viszonya. rendszer kialakítása. Útvonaltervek
A jelzők eredete. Tudásszerző kompe- összeállítása (az
Ny. 161. o. tencia: Ismeretszerző, 52. órához kapcso-
A jelzők szerepe a szö- összefüggés-kezelő lódva):
vegben és a szövegalko- képesség. Példakeresés,
tásban. Ny. 162/ 2., 3. megkülönböztetés ké- 1. Tervezzétek meg
T. 20. pessége. csoportonként az
osztálykirándulás
52. A felmérés A helyesírási típushibák Szociális kompeten-
útvonaltervét me-
értékelése, ja- javítása. cia: Siker és kudarc el
netrendek vagy az
vítása Önértékelés. fogadásának képessége.
internet segítsé-
Személyes kompe-
gével!
tencia: Önértékelési
Így használd a menet- képesség.
2. Végezzetek
rendet című dokumen- Anyanyelvi kommu- Sz.f.gy.
árkalkulációt a
tumszöveg értelmezése nikáció: Szövegértel 28–29. o.
vonat, a hivatalos
páros munkában. mezés, adatkeresés. Interaktív
autóbuszjárat és a
Táblázatokban adat- és Rövidítések, jelek fel- tananyag
különjárat eseté-
információkeresés. oldása.
ben!
Ikonok jelentésének Tudásszerző kompeten-
tisztázása. cia: Ismeretszerző, össze-
3. Tegyetek javas-
Rokoni kapcsolatok ér- függés-kezelő képesség.
latot, melyik jár-
telmezése. Példakeresés, megkülön-
művel a leggyor-
böztetés képessége.
sabb, a legolcsóbb!
92


kutatómunka stb.)
53. A minőségjelző Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kom- Ffgy. 10/5. f)
A metanyelvi szöveg munikáció: Szöveg Ny.
értelmezése, jelek, rövi- értelmezés, kreatív szö- 163–165. o.
dítések használata. vegalkotás, szókincs-
Ágrajzok értelmezése és bővítés. Helyesírási Hf.
alkotása. képesség. Az önkifeje- 166–167. o.
Minőségjelzős szerkeze- zéshez szükséges nyelvi
tek alkotása fényképről, képességek.
szövegalkotás. Tudásszerző kompe-
Ny. 165/4. tencia: Ismeretszerző,
T. 21. összefüggés-kezelő
képesség. Példakeresés
képessége.
54. A mennyiség- Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kom- Ffgy.
jelző A mennyiségjelző szere- munikáció: 10/5. g)
pe a különböző műfajú Szövegértelmezés. Ny.
szövegekben. Helyesírási képesség 168–170. o.
Tapasztalatok táblázatba intenzív fejlesztése.
rendezése. Tanulási kompeten- Hf. 171. o.
A számnevek helyesírá- cia: Az ismeretek alkal-
sának gyakorlása. mazása.
Ny. 170/4., 5., 6., 7. Gondolkodási kompe-
T. 22. tencia: Logikai, rend-
szerező képesség.
55. Képesség- A Serengeti Nemzeti A hatékony, önálló Sz.f.gy.
fejlesztő óra Park című szöveg tanulás: Információk 26–27. o.
értelmezése. kezelésének és alkal-
Információk gyűjtése, mazásának képessége.
táblázatba rendezése, Matematikai kompe-
illetve grafikon készítése. tencia: Matematikai
Indok megfogalmazása. alapműveletek alkal- Interaktív
Filmhez kísérőszöveg mazása. tananyag
alkotása csoportmun- Személyes kompeten-
kában. cia: Önkifejezés képes-
sége.
56. A birtokos Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kom- Ffgy. 13/8.,
jelző Metanyelvi szöveg értel- munikáció: 1. szöveg
mezése. A birtokos jelző Szövegértelmezés. Ny.
és a részeshatározó meg- Helyesírás. A helyes 172–175. o.
különböztetése. nyelvhasználat fejlesz-
Ny. 174/4. tése. Hf.
T. 23. Kognitív kompeten- 175–176. o.
cia: Elemző, össze-
Fogalmazási műhely- hasonlító, konvertáló Ffgy. 29. o.
gyakorlatok: ugyanazon képesség fejlesztése.
szó többféle értelmezése A világról szerzett
szövegkörnyezettől füg- ismeretek alkalmazásá-
gően. nak képessége.
93


kutatómunka stb.)
57. Az értelmező Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommu Ffgy. 13/8.,
jelző Metanyelvi szöveg értel- nikáció: Szövegértel 1. szöveg
mezése. mezés. A mondatközi Ny.
Az értelmező jelzővel írásjelek helyes hasz- 177–178. o.
kapcsolatos fontosabb nálata. A helyes nyelv-
írásjel-használati esetek. használat fejlesztése. Hf. 179. o.
Kommunikációérté
A szöveg pragmatikai kelés. Kommunikatív Ffgy. 30. o.
szintje. A beszélő és a kompetencia:
hallgató közös előisme- Anyanyelvi beszéd
retei. és beszédértés.
58. A jelzők össze- Helyesejtési gyakorlatok. Tanulási kompeten- Ffgy. 13/8.,
foglalása A témakörben kimaradt cia: Készségfejlesztő 2. szöveg
feladatok megoldása és képességfejlesztő Ny. 180. o.
csoportmunkában. képesség. Az ismeretek
Helyesírási ismeretek alkalmazása. Hf. 182/1., 2.
rendszerezése és alkal- Anyanyelvi kommuni-
mazása. káció: Helyes, igényes és
Alkalmi beszéd. alkotó nyelvhasználat. Ffgy.
Helyesírási képesség. 41–42. o.
59. A jelzők össze- Helyesejtési gyakorlatok. Gondolkodási kom- Ffgy. 13/8.,
foglalása A jelzőkről szerzett isme- petencia: Logikai és 2. szöveg
retek táblázatba rendezé- rendszerező képesség. Ny.
se és gyakorlati alkalma- Anyanyelvi kommuni- 180–181. o.
zása tanulópárban. káció: Helyes, igényes
Ny. 181/6. T. 24. és alkotó nyelvhaszná- Hf. 182/3., 4.
A szövegek pragmatikai lat. Helyesírási képes- Ffgy.
jellegzetességei, formai ség fejlesztése. 31–32. o.
jegyek vizsgálata.
Alkalmi beszéd. Ffgy.
43–44. o.
60. Képesség- A Forma–1 diadalútja A hatékony, önálló Sz.f.gy.
fejlesztő óra című szöveg értelme- tanulás: Információk 14–15. o.
zése. keresésének, kezelésé-
Idegen szavak magyará- nek és alkalmazásának Interaktív
zata. képessége. tananyag
Ok-okozati összefüggés Anyanyelvi kommu-
megfogalmazása. nikáció: Helyes nyelv-
használat.
Gondolkodási kompe-
tencia: Oksági gondol-
kodás, konvertáló kép.
94


kutatómunka stb.)
61. Év végi ismét- Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommu- Ffgy. 13/8., Az ápoltság és a
lés Levél kommunikációs nikáció: Helyes nyelv- 3. szöveg testápolás (a 61.
szempontú és nyelvésze- használat. Ny. 183. o. órához kapcsolód-
ti elemzése. Kognitív kompetencia: va):
Ny. 183/1. Elemző és összehason-
Illemmorzsák. A test- lító képesség. Ffgy. 1. Gyűjtsetek
ápolás. Személyes kompeten- 52–53. o. anyagot (prospek-
Teszt megoldása. cia: Egészségmegőrző tusok, újságcikkek,
képesség. reklámanyagok)
62. Képesség- A Kullancsveszély! című A hatékony, önálló Sz.f.gy. arról, miért kü-
fejlesztő óra szöveg értelmezése. tanulás: Információk 42–43. o. lönösön fontos a
Információk, adatok kezelésének és alkal- testápolás és az
megkeresése. mazásának képessége. ápoltság kamasz-
Ok-okozati összefüggé- Anyanyelvi kommu- korban!
sek megállapítása. nikáció: Szövegértés.
Igaz és hamis állítások. Helyes nyelvhasználat. 2. Válogassátok ki
Gondolkodási kompe- a legérdekesebbe-
tencia: Döntési, logikai ket az anyagok kö-
képesség. zül! Állapodjatok
63. Év végi ismét- Helyesejtési gyakorlatok. Kognitív kompeten- Ffgy. 13/8., meg a válogatási
lés Azonos szóalak külön- cia: Elemző és összeha- 3. szöveg szempontokban!
böző mondatrészi sze- sonlító képesség. Ny. 184. o.
repben. Ny. 184/4. Anyanyelvi kommu- 3. Rendezzetek
A -val, -vel ragos szó- nikáció: Helyesírási kiállítást az osz-
alakok helyesírása, az képesség. Párbeszédhez tálytermetekben a
elválasztás gyakorlása. szükséges nyelvi képes- gyűjtött anyagok
ségek. felhasználásával!
Párbeszédek pragma- Szociális kompeten- Ffgy. 33. o.
tikai értelmezése páros cia: Segítségnyújtás,
munkában. szabálykövetés.
64. Képesség- A Hajnalfa, jakabfa, má- Anyanyelvi kommu- Sz.f.gy. Májushoz kötődő
fejlesztő óra jusfa című szöveg értel- nikáció: Szövegértés. 46–47. o. helyi (élő) népi
mezése. Igényes, alkotó nyelv- hagyományok
Lényegkiemelés gyakor- használat. gyűjtése (a 64.
lása, hiányzó kifejezések Kommunikatív kom- órához kapcsolód-
megtalálása. petencia: Ábrázolás va):
Rajz készítése szöveg- szövegértelmezés alap-
részlet alapján. ján, anyanyelvi beszéd. 1. Kérdezzétek
Beszámoló a népi ha- Szociális és állam- meg szüleiteket,
gyományról. polgári kompetencia: ismernek-e te-
Értékek képviselete. lepüléseteken is
Hagyománytisztelet. gyakorolt májusi
népszokásokat!
95


kutatómunka stb.)
65. Év végi ismét- Helyesejtési gyakorlatok. Gondolkodási kom- Ffgy. 13/8., 2. Keressetek fel
lés Differenciált csoport- petencia: Rendszerező, 4. szöveg településeteken élő
munka: szövegértés: Ny. logikai képesség. Ny. 185. o. idős személyeket!
185/8., illetve szövegal- Problémamegoldó ké- Érdeklődjetek tő-
kotás: Ny. 185/9. pesség. lük is a régi hagyo-
Hibajavítás. Anyanyelvi kommuni- mányok felől!
Összefoglaló táblázatok káció: Önkifejezéshez
tanulmányozása tanu- szükséges nyelvi ké- 3. Kutassatok
lópárban. Fogalomtár pességek fejlesztése. a könyvtárban,
áttekintése. Helyesírás. interneten!
Szociális kompeten-
cia: Szabálykövetés. 4. Számoljatok be
Segítségnyújtás. társaitoknak a ku-
tatásotok eredmé-
nyeiről!
66. Képesség- A Múmiák Anyanyelvi kommu- Sz.f.gy. Önálló kutató-

fejlesztő óra Magyarországon című nikáció: Szövegértés. 12–13. o. munka (a 66. órá-
szöveg értelmezése. Helyes, pontos, igényes hoz kapcsolódva):
A cím részletes vizsgá- nyelvhasználat.
lata. Tudásszerző kompe- 1. Gyűjtsetek
Idegen szavak magyará- tencia: Segédeszközök további informá-
zata szótár segítségével. használata. ciókat a magyaror-
Indoklás megfogalmazá- Ismeretszerző, problé- szági múmiákról a
sa okok megnevezésével. mamegoldó, összefüg- könyvtárban vagy
A vázlatpontok helyes gés-kezelő képesség. az interneten!
sorrendbe állítása, a hi- Természet-
ányzó vázlatpont megfo- tudományos kompe- 2. Számoljatok
galmazása. tencia: A természettu- be társaitoknak a
dományos ismeretek kutatómunkátok
alkalmazásának képes- eredményeiről!
sége.
67. Év végi felmé- Az Óriások az A hatékony, önálló Az Ny.
rés szövegér- Újvilágban című szöveg tanulás: Szöveg- melléklete:
tésből értelmezése. feldolgozási technikák 14–15. o.
Kk. 107. o.
68. Év végi felmé- A hatékony, önálló Az Ny. mel-

rés anyanyelvi tanulás: A tanultak léklete: 15. o.
ismeretből, alkalmazásának képes- T. szövege:
helyesírásból sége. 64. o.
Megoldások:
Kk. 103. o.
96


kutatómunka stb.)
69. Képesség- A gyógyteák című szöveg Anyanyelvi kommu- Sz.f.gy.
fejlesztő óra értelmezése. nikáció: Szövegértés. 44–45. o.
Szavak értelmezése. Helyes nyelvhasználat.
Adatkeresés. A hatékony, önálló
Információk táblázatba tanulás: Információk
rendezése. kezelésének és alkal-
Információk közvetítése mazásának képessége.
a diáktársak számára. Jegyzetelés.
Felkészülés kiselőadásra. Személyes kompeten-
cia: Egészségmegőrző
képesség.
70. A felmérések A helyesírási típushibák Szociális kompeten-
értékelése, ja- javítása. cia: Siker és kudarc
vítása Önértékelés. elfogadásának képes-
sége.
A Nemcsak beszélni, Személyes kompe- Ffgy. 71–72.
hallgatni is tudni kell tencia: Önértékelési o.
című szöveg feldolgozá- képesség.
sa, jegyzetkészítés tanu- Tudásszerző kompe-
lópárban. tencia: Ismeretszerző,
A hasonló alakú idegen problémamegoldó kép.
szavak értelmezése. Szociális kompeten-
Ffgy. 72/3 cia: Humorérzék, kötő-
dési, nevelő képesség.
71. Képesség- Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommu- Ffgy. 13/8.,
fejlesztő óra nikáció: Szövegértés. 4. szöveg
Helyes szóbeli és írás-
A Vendégségben, láto- beli nyelvhasználat. Ffgy.
gatóban és a Terítés, Kommunikációs ké- 73–74. o.
tálalás, étkezés című pesség fejlesztése.
szövegek feldolgozása Kommunikatív kom-
csoportmunkában. petencia: Ábrázolás,
Meghívás különböző képi információk befo-
kommunikációs csator- gadásának képessége.
nákon (meghívó, sms, Szociális kompeten-
szóbeli meghívás). cia: Gondoskodás,
Ültetési rend megterve- alkalmazkodás, elfoga-
zése. dás, kötődési képesség.
Asztalterítés.
97


kutatómunka stb.)
72. Képesség- A Hódító című szöveg Anyanyelvi kommu- Sz.f.gy. Osztályverseny
fejlesztő óra értelmezése. nikáció: Szövegértés. 10–11. o. (a 72. órához kap-
Tömör válaszadás gya- Pontos nyelvhasználat. csolva):
korlása. Kommunikatív kom- Interaktív
Ábrázolás szövegrészlet petencia: Ábraolvasás, tananyag 1. Rendezzetek
alapján. ábrázolás. kieséses versenyt
Pontos, szakszerű ismer- Kognitív kompeten- a „Hódító” nevű
tetés megfogalmazása. cia: Döntési képesség. játékból!
Igaz állítások kiváloga- Szociális kompeten-
tása. cia: Versengési, sza- 2. Páronként ké-
bálykövető, fair játékra szítsétek el a táb-
való képesség, a siker lát! Szerezzetek be
és a kudarc elfogadásá- bábunak való apró
nak képessége. tárgyakat!
73. Képesség- Színházban, moziban, Anyanyelvi kommu- Ffgy.
fejlesztő óra hangversenyen, koncer- nikáció: Szövegértés. 77–79. o. 3. A játék abszolút
ten című szövegek fel- Helyes, igényes, kultu- győztesét ajándé-
dolgozása csoportmun- rált nyelvhasználat. kozzátok meg egy
kában. Tudásszerző kompe- oklevéllel, amelyet
A különböző kulturális tencia: Ismeretszerző, csoportmunkában
intézményekben, hely- problémamegoldó, készítsetek el!
színeken való kulturált összefüggés-kezelő,
viselkedési szabályok alkotóképesség.
összegyűjtése, rendsze- Szociális kompe-
rezése, összehasonlítása tencia: Együttélési
(táblázat formájában). képességek fejlesztése:
Jegyzetkészítés a cso- empátia, alkalmazko-
portmunkában megszer- dás, elfogadás, ideálok
zett információk közrea- befogadása, szabálykö-
dásához. vető magatartás, kötő-
dési képesség.
74. Képesség- A Jupiter című szöveg Anyanyelvi kommu- Sz.f.gy.
fejlesztő óra értelmezése. nikáció: Szövegértés. 22–23. o.
Lényegkiemelés, adat- és Helyes nyelvhasználat.
információgyűjtés. Jegyzet alapján szóbeli Interaktív
Az adatok táblázatba szövegalkotás, előadás. tananyag
rendezése. Tudásszerző kompe-
Indoklás megfogalma- tencia: Ismeretszerző,
zása szakszavak haszná- problémamegoldó kép.
latával. Természet-
Ok-okozati összefüggé- tudományos kompe-
sek megfogalmazása. tencia: Fizikai, földraj-
Hibás adatok, informá- zi, csillagászati ismere-
ciók javítása, pontosítá- tek alkalmazása.
sok tömör megfogalma- Matematikai kompe-
zása. tencia: Számadatok
egymáshoz való viszo-
nyításának képessége.
98

A felmérések megoldásai
Az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség, a nyelvhelyességi szint mérése
l. A kiejtés elve: becsület, utazás 2
A szóelemzés elve: színpad, fáradtság, szabadság 3
A hagyomány elve: Móricz, harkály, mályva 3
Az egyszerűsítés elve: tollal, asszony 2
Minden jó helyre írt szó 1 pont, összesen: 10
2. 1. = melléknév 2. = ige 3. = kötőszó

4. = határozószó 5. = módosítószó 6. = ált. névmás
7. = személyes névmás 8. = határozatlan névelő 9. = folyamatos melléknévi igenév
10. = főnév
Minden jó szófajmegnevezés 1 pont, összesen: 10
3. elosszuk – elosztjuk
helységben – helyiségben
nem-e fordult meg – nem fordult-e meg
szokunk – szoktunk
meglássák – meglátják
Minden helyesen javított szó 1 pont, összesen: 5
4. mondjon, mesélj, ússzanak,

mossunk, másszunk, olvassatok,
játsszanak, húzzak, segítsék, vadásszanak
Minden helyesen átalakított szó 1 pont, össz.: 10
5. Fekete-tenger, Nyugat-Dunántúl, Szabadság híd,

Magyar Köztársaság, Élet és Irodalom, Győr-Moson-Sopron megye,
Hódmezővásárhely, Eötvös Loránd Tudományegyetem,
Anyám tyúkja, Széchenyi tér
Minden helyesen leírt szó 1 pont, összesen: 10
6. kertem: szótő + kötőhangzó + birtokos személyjel 3

fiúkat: szótő + többes szám jele + kötőhangzó + rag 4
kérjenek: szótő + felszólító mód jele + kötőhangzó + igei személyrag 4
beszélgetnének: szótő + képző + feltételes mód jele + igei személyrag 4
Minden jó szóelem 1 pont, összesen: 15
60
99

Témazáró felmérés: Az alany és az állítmány

l. Ködösek a hajnalok. névszói állítmány 3
Lehullottak a falevelek. igei állítmány 3
Feriék el fognak utazni. igei állítmány 3
Esős lesz az idő. névszói-igei állítmány 3
Nincs tollam. igei állítmány 3
Minden helyesen elemzett mondat 2 pont,
az állítmányfajták megnevezése 1 pont, összesen: 15
2. Ákos, Bence és Balázs gördeszkázik. [A – A – A] Á 4

Ági sétálgat és nézelődik. A [Á – Á] 4
Kata, ne kiabálj! (A) Á 4
Minden helyesen elemzett mondat 2 pont,

minden jó ágrajz 2 pont, összesen: 12
3. Szilvia humoros. névszói állítmány 3

Sok barátom volt. igei állítmány 3
Hűvös lesz az éjszaka. névszói-igei állítmány 3
Rengeteg volt az utas a vonaton. névszói-igei állítmány 3
Nem lesz kedvem elmenni tőled. igei állítmány 3
Minden jó elemzésért 2 pont,

az állítmány fajtájának megnevezése 1 pont, összesen: 15
4. Valaki délután felhívott telefonon. határozatlan nm. határozatlan A. 4

Szeged Tisza-parti város. tulajdonnév határozott A. 4
Bárki indulhat a versenyen. általános nm. általános A. 4
Egy férfi sétáltatja a kutyáját. főnév határozatlan A. 4
Az ember követhet el hibát. főnév általános A. 4

Minden jó elemzés 2 pont, a szófaj és az alany
fajtájának meghatározása 1-1 pont, összesen: 20
5. A Kanári-szigetek turistaparadicsom. 2
Gyuri és mi összevesztünk. 2
A banán és a narancs déligyümölcs. 2
Annamária és te elutaztok? 2
Minden jól egyeztetett A és Á 2 pont, összesen: 8

70
100

Félévi felmérés
l. A fiúk a játszótéren fociznak. 2

Az udvar tiszta és rendes. 2
A nagymama feledékeny lett. 2
A macska és a kutya háziállat. 2
El kell mennem a húgomért az óvodába. 2
Valaki bekukkantott az ajtón. 2
Ne ítélj elhamarkodottan! 2
Bárki meg tudja oldani ezt a feladatot. 2
Ez lehetetlen! 2
Előttem van a füzetem. 2
Minden jól felismert állítmány,

illetve alany 2 pont, összesen: 20
a) igei állítmány: fociznak (kell, bekukkantott, ne ítélj, tudja) 2

névszói állítmány: tiszta (és) rendes, (háziállat, lehetetlen) 2
névszói-igei állítmány: feledékeny lett 2
Az állítmány fajtáinak megnevezése 1-1 pont,
1-1 helyes példa 1-1 pont, összesen: 6
b) határozott alany: a fiú (az udvar, a nagymama, a macska és a kutya, ez) 1

határozatlan alany: valaki 1
általános alany: bárki 1
az alany szófaja főnévi igenév: elmennem 1
Minden jó példa 1 pont, összesen: 4
2. A költő verset ír. eredménytárgy 1

A nagyapa könyvet olvas. iránytárgy 1
A szabó ruhát varr. eredménytárgy 1
A tanárnő füzetet javít. iránytárgy 1
A pék kenyeret süt. eredménytárgy 1
Jó kiegészítés, helyes megnevezés 1 p., összesen: 50
3. A kiskutya a papucsot rágcsálja. 2

Olvassátok el a szöveget! 2
Az asszonyok tisztítják az ablakot. 2
Zsuzsi kikerüli a tócsát a járdán. 2
Mondd el a verset! 2
Minden jó átalakítás 2 pont, összesen: 10
101

4. 1. Anya húst és burgonyát süt. 2

2. Kata és Laura beszélget. A 2. mondat ágrajza: [A – A] Á 2
3. Szeretek verset olvasni. 2
4. Meg kell írnom a levelet. 2
5. Nyisd ki a könyvet! 2
Az ágrajzok alá a következő sorrendben kell írni a mondatok számát: 4., 5., 1., 3.
Minden helyes mondatelemzés 2-2 pont, jó helyre írt mondat száma 1 pont,
a helyes ágrajz elkészítése 5 pont, összesen: 15
60
Témazáró felmérés: A határozók

1. a) számhatározós szintagma d) állapothatározós szintagma g társhatározós szintagma
b) módhatározós szintagma e) eszközhatározós szintagma h) időhatározós szintagma
c) helyhatározós szintagma f) okhatározós szintagma
Minden jó megoldás 1 pont, összesen: 8
2. Tibi elmerült a gondolataiban. 3

kh
Gabi félénken nézegette az oroszlánokat a ketrecükben. 5
á h
Indulnom kell a barátnőmhöz a leckéért. 4
h c
Öcsi mindig hajlandó beszélgetni velem. 5
i ád t
Néhányszor én is elfelejtettem lekapcsolni a villanyt a fürdőszobában. 6
sz h
Mi miatt rohantál el otthonról tegnap este? 5
o h i i
Minden jól elemzett mondatrész 1 pont, összesen: 28
a) Ágrajzok:
A Á A Á (A) Á
Há T Hh

Hi Hád Ht

Ho Hh Hi Hi

Minden jó ágrajz 2 pont, összesen: 6
b) félénken: melléknév
hajlandó: melléknév
indulnom: főnévi igenév
mindig: határozószó
kell: ige
néhányszor: határozatlan névmás
miatt: névutó
tegnap: határozószó
Minden helyes szófaj-megállapítás 1 pont, összesen: 8
102

3. Pl. a) Cirmos nyávog az asztal alatt.

b) Cirmos most nyávog.
c) Cirmos Kormival együtt nyávog.
d) Cirmos elázva nyávog.
e) Cirmos tejért nyávog.
f) Cirmos hangosan nyávog.
g) Cirmos éhség miatt nyávog.
Minden helyes bővítmény 2 pont, összesen: 14
4. a) szépséggel, cm-rel, Ft-tal, Kodállyal, Móriczcal, Kossuthtal

b) egészségessé, egészségesen, sápadttá, sápadtan, sótlanná, sótlanul, frissé, frissen, erőssé, erősen
Minden helyesen leírt szó 1 pont, összesen: 16
A felmérés összesített pontszáma: 80
1. a) A két testvért sok meglepetés várta a gyermeknapon. 6
me me i
b) A nyitott ablakban Anna a távoli hegyek hósipkás csúcsaiban gyönyörködött. 8
mi h mi b mi ád
c) Péter, a szeleburdi kisfiú egy hirtelen mozdulattal leverte a poharat a terített asztalról. 9
mi é me e mi h

Minden jó mondatrész 1 pont, összesen: 23
Ágrajzok: a) b) c)

A Á A Á (A) Á
Jme T Hi Hh Hád Jé He T Hh
Jme Jmi Jb Jmi Jmi Jmi Jmi
Jme
Minden jó ágrajz 3 pont, összesen: 9
2. Kína, a legnépesebb ország a világon. 2

Széchenyi, a legnagyobb magyar. 2
Az Amazonas, a világ egyik leghosszabb folyója. 2
Minden jól átalakított mondat 2 pont, összesen: 6
3. Más kárán tanul az okos. alany 4

b ád
Az okos ember ritkán követ el hibát. minőségjelző 5
mi sz
A feltett kérdés okos. állítmány 3
mi
Minden jó mondatrész 1 pont, összesen: 12
103

Javaslat a felmérések értékelésére

Az ország iskoláiban bizony elég eltérő %-os határokat alkalmaznak a pedagógusok. Van, ahol az elégséges
szint eléréséhez már 33% is elegendő, van, ahol az 50% is kevés. Tudom, hogy ez helyi megállapodás kérdé-
se, amelyet elsősorban a tanulók képessége határoz meg, mégis úgy vélem a közel 20%-os eltérés igen nagy
különbség. A következőkben egy enyhébb és egy szigorúbb értékelésre teszek javaslatot a %-os határokat
tartalmazó táblázatban:
Értékelési kategória Enyhébb %-os határok Szigorúbb %-os határok
Jeles 91–100% 93–100%
Jó 76– 90% 79– 92%
Közepes 60– 75% 66– 78%
Elégséges 40– 49% 51– 64%
Elégtelen 0– 39% 0– 50%
A szövegértő olvasás felméréseinek megoldása

Apáczai Csere János
1. Írd le Apáczai Csere János adatait az olvasottak alapján!

Születési helye és ideje: Apáca, 1625
Felesége neve és származása: Aletta van der Mae, holland
Apáczai foglalkozása: tanár, filozófus, pedagógia író
Elhalálozásának helye, ideje és oka: Házsongárd, 1659, tüdőbaj

Minden jó adat 1-1 pont, összesen: 10
2. Másold le a szövegből a tanulmányairól szóló információkat! (Hol és milyen iskolákat végzett?)

Apáca: elemi iskola, Kolozsvár: középiskola, Gyulafehérvár: főiskola, Hollandia: egyetem
3. Sorold fel a szövegben említett Apáczai-művek címét!

Magyar enciklopédia, Magyar logikácska, Tanács
Minden jó cím 1-1 pont, összesen: 3
4. Magyarázd meg a saját szavaiddal, mit értett Apáczai a „csinálmány” szón!

Pl.: Olyan dolog, amelyet az ember jól alkalmazhat a mesterségében.
A jó meghatározás pontszáma: 2
5. Válaszolj a Tanács című írásával kapcsolatos kérdésekre!

Apáczai melyik művének a függeléke? Magyar logikácska.
Kinek ajánlotta ezt a művet? A gyermek I. Rákóczi Ferenc.
Kinek melyik művét használta forrásul? Joachim Fortius: A tanulás módjáról.
Milyen formában írta? Párbeszédes formában.
Kiknek írta? A csüggedő diákoknak.
Mi volt a célja a mű megírásával? A gyengeség, kishitűség eloszlatása.
A 3. és a 6. kérdésre a helyes válasz 2-2 pont, a többire 1-1 pont, összesen: 8
104

6. Milyen hitvallást fogalmazott meg Apáczai a kolozsvári beköszöntőjében?

Az iskola a tanítók és a tanulók rendezett társulása, akik az emberi életkörülmények szempontjából
hasznos és szükséges ismereteket tanulnak.
A meghatározás kiemelt elemei 1-1 pontot érnek, összesen: 4
7. Írd a megadott ország-, illetve helységnév mellé, hogy Apáczai Csere János életének milyen kiemelt
eseménye(i) kapcsolódik hozzá!
Kolozsvár: Középiskolai tanulmányok.
Gyulafehérvár: Főiskolai hallgató, a kollégium tanára.
Hollandia: Egyetemi diák, doktorátus, nősülés, a Magyar logikácska megírása.
Utrecht: A Magyar enciklopédia megjelenése.
8. Ki melyik művében állít emléket a fiatalon elhunyt Apáczai Csere Jánosnak és családjának?
Áprily Lajos: Tavasz a házsongárdi temetőben
Értékelés:
41–45 42–45 jeles, 5
34–40 36–41 jó, 4
27–33 29–35 közepes, 3
18–26 23–28 elégséges, 2
Félévi felmérés
Orrszarvúk a porban
1. Írd le, mi a Rakata és hol található!

Indonézia egyik szigete a Szunda-szoros mentén.
2. Milyen jelenségek igazolják a detonáció hatalmas méretét?

Visszhangját Srí Lanka és Belső-Ázsia között órák múlva is hallották. A nyomáshullámok hétszer ke-
rülték meg a földet. A hamufelhő két és fél napig sötétítette el a környéket. 21 km3 kő és hamu került
80 km magasra a légkörbe.
Minden kiemelt adat 1-1 pont, összesen: 5
3. Határozd meg, hogy mi a kaldera, és hogyan alakult ki!

Üstszerű mélyedés. Kiürült és beomlott magmakamra.
4. Sorold fel, mi okozta több mint harminchatezer ember halálát!

Szökőár, láva, hamu.
105

5. Karikázd be a felsorolt adatok közül, hány négyzetkilométeres lett az eredetileg 33 négyzetkilométeres

sziget a vulkánkitörés után!
133 km2 13,3 km2 1,33 km2 10,3 km2 133,3 km2
A jó bekarikázás összesen: 1
6. Javítsd ki a következő mondat hibás adatait föléírással!
1928. január gyermeke
1828. június 26-án a Caldera Anak Rakata közepén új kráter keletkezett, a „Rakata unokája”,
1973 190
amely 1937-ig 1900 méterre növekedett, s még napjainkban is növekszik.
Minden jó javítás 1-1 pont, összesen: 5
7. Fogalmazd meg, milyen szolgálatot tett a tudósoknak az Anak Rakata!

Megfigyelhették, hogyan népesül be növényekkel és állatokkal egy újonnan létesült földterület.
8. Sorold fel a bantegekkel kapcsolatos információkat!

Tulok. Vadon él. Óvatos. Kedveli a sűrű dzsungelt. Mindössze 700 példány van belőle.
Minden jó információ 1-1 pont, összesen: 5
9. Karikázd be, milyen állatok népesítették be a nemzeti parkot!

orrszarvúk, mocsári teknősök, bantegek, ezüstrókák, ezüstgibbonok, muntyákszarvasok, maláj
kancsilok, dámszarvasok, bordás krokodilok, páviánok, levesteknősök, kajmánok, maláj tigrisek, ban-
tuk, jávai majmok, törpegibbonok
Minden jó bekarikázás 1-1 pont, összesen: 8
10. Melyik nemzeti parkban élő állatra igaz az alábbi állítás?

a) Mozgékony, 13 métert is képes „repülni”, képes víz alá merülni: ezüstgibbon
b) Őz nagyságú, jellegzetes ugató hangot ad: muntyákszarvas
c) Óvatos, a sűrű dzsungelt kedveli, alig 700 példány él belőle: banteg
Minden jó állatnév 1-1 pont, összesen: 3
Értékelés:
36–40 37–40 jeles, 5
30–35 32–32 jó, 4
24–29 26–31 közepes, 3
16–23 20–25 elégséges, 2
106

Óriások az Újvilágban
1. Sorold fel az ókor gigantikus szobrait!

Egyiptomi szfinx, fáraószobrok, athéni Athéné-szobor
2. Egészítsd ki a hiányzó adatokat!
A szobor ötletadója: Edouard de Laboulaye
A szobrász neve: Frédéric-Auguste Bartholdi
Kivitelező mérnök: Gustave Eiffel
A talapzat tervezője: Richard Moris Hunt
A szobor megérkezése az Egyesült Államokba: 1884. július 4.
A felavatás időpontja: 1886. október 28.
3. Írd ki a szövegből a Szabadság-szobor lenyűgöző méreteit!

A szobor 46 m magas, 205 tonna. Az alak csípőátmérője 10,6 m, a fáklyát tartó jobb keze 12,8 m,
mutatóujja 2,4 m.
4. Milyen jelképeket hordoz a szobor, s mit jelképeznek ezek?

Jelkép Jelentése
Bilincsek A zsarnokság legyőzése.
Függetlenségi nyilatkozat Függetlenség.
A korona hét sugara Szabadság, a hét kontinens.
Minden jó jelkép és jelentés 1-1 pont, összesen: 7
5. Mikor és miért rendeztek be múzeumot a talapzatban?

1972 A bevándorlók emlékére.
6. Válaszolj a következő kérdésekre!

Kitől ered az elnökök emlékművének ötlete? Doane Robinson.
Mi volt a célja? A Fekete-hegység vonzóvá tétele.
Ki volt az alkotó? Gutzon Borglum.
Mikor, kinek a portréját avatták fel? Washington 1930, Jefferson 1936, Lincoln 1937, Roosevelt 1939.
Az első három kérdésre 1-1 pont, az utolsónál minden adat 1-1 pont, összesen: 11
7. Írd le a szöveg vázlatát!

Pl.:
1. Az ókori gigantikus szobrok
2. A New York-i Szabadság-szobor
3. Múzeum a talapzatban
4. Elnökportrék a sziklafalon
Minden jó vázlatpont 2-2 pont, összesen: 8
107

Értékelés:
38–42 39–42 jeles, 5
32–37 33–38 jó, 4
25–31 27–32 közepes, 3
17–24 21–26 elégséges, 2
Feljegyzések
___________________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________________
____________________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________________
108

A TANKÖNYV EGYES FELADATAINAK MEGOLDÁSA

Úgy gondoljuk (tankönyvszerző és szerkesztő), hogy egy kézikönyvnek nem tiszte, hogy a tankönyv min-
den egyes feladatának megoldását közölje. Vannak ugyanis olyan kreatív feladatok – szövegalkotás, egyéni
vélemény megfogalmazása stb. –, amelyeknek nem lehet egyféle megoldása. Olyan feladatok is találhatók
azonban a tankönyvben, amelyek megoldását célszerű egyértelművé tenni mindenki számára, pl.: rejtvé-
nyek, feladványok, szólások, közmondások értelmezése.
A nyelvműveléssel kapcsolatos feladatok megoldása A nyelvművelés lehetőségei a tankönyvben című feje-
zetben található.
Segíteni szeretnénk a kollégák munkáját azzal is, hogy a tankönyv bonyolultabb feladatainak megoldását
megtekinthetik az Apáczai Kiadó honlapján: www.apaczai.hu.
9. oldal 2. feladat
Ki mit tanít? Kit hogyan hívnak?
b) Írd a tanár neve mellé azt a három szót, amelyik szerinted a tantárgyához tartozik!
allegória, grafika, start, mechanika, rekord, anód, óda, portré, rondó, szimfónia, gimnasztika,
gordon, fókusz, irónia, akvarell
Irodalom: Mese Elek: allegória, óda, irónia
Rajz: Festő Benő: grafika, portré, akvarell
Fizika: Mágnes Ágnes: mechanika, anód, fókusz
Ének: Sanzon Alfonz: rondó, szimfónia, gordon
Testnevelés: Torna Olga: start, rekord, gimnasztika
10. oldal 6. feladat

Mely földrajzi nevek rövid történetét olvasod az alábbiakban? Hasonló meghatározások Kiss Lajos Földrajzi
nevek etimológiai szótára című könyvében találhatók.
A magyar–osztrák határon lévő tó neve a ’sekély állóvíz’ jelentésű főnévből ered. Fertő tó
Természetvédelmi terület Szilvásvárad közelében. A völgy neve egy hamuzsírfőző telep emlékét őrzi.
A név előtagja a latin eredetű ’szalalkáli’ szóból származik. Szalajka-völgy
A németországi erdős hegység neve a sűrű, sötét fenyveseire utal. Fekete-erdő
A Keleti-Kárpátokban található romániai szoros arról a patakról kapta nevét, amelyik keresztülfolyik
rajta. A patakot a benne élő sok békáról nevezték el. Békás-szoros

Az alábbi mondatokban egy-egy helységnév bújt el. Keresd meg őket, és írd le, melyik megyében találhatók!
A) Bárki bármit mondhat, van még remény.
B) Ezt a rekeszt helyezd a polc alá!
C) Mered e lényt megérteni?
D) Tudod-e, Gergő, melyik város látható a képen?
E) Most még te is a szeget keresed rajtam?
Helység Megye
A) Hatvan Heves
B) Keszthely Zala
C) Edelény Borsod-Abaúj-Zemplén
D) Eger Heves
E) Isaszeg Pest
109


Pótold a szólásokban, a közmondásokban a szavak hiányzó kezdőbetűit!
Ha Katalin kopog, karácsony locsog. Duna pontya, Tisza csegéje, Ipoly csukája legjobb böjt, ha szerémi
borban főtt. Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget.
16. oldal 8. b) feladat

Gyűjts olyan szólásokat, közmondásokat, amelyekben valamilyen testrész szerepel! Pl.: Fején találja a szö-
get. Megüti a bokáját. Írd le a jelentésüket! Hívd segítségül O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások
című könyvét!
Például: Töri a fejét = gondolkodik.
Leesik az álla = csodálkozik.
Hegyezi a fülét = hallgatózik.

Írd le, melyik szófajra ismersz az alábbi megnyilatkozások alapján!
a) Mindössze két társam van. Megelőzöm a neveket, de a személynevek nem szeretnek. Utánam csak
mássalhangzóval kezdődő szó következhet. névelő
b) Engem egyáltalán nem lehet toldalékolni. Ritkán vagyok magányos. Többnyire igékhez kapcsolódom,
de nem vetem meg az igeneveket, az igékből képzett névszókat sem. Van, amikor elöl megyek, van
amikor hátul kullogok, de az is előfordul, hogy valaki a hozzátartozóm és közém furakodik. igekötő
c) Általában a főneveket követem tisztes távolságból. Velük együtt a cselekvés valamilyen körülményét
fejezem ki. névutó

Találj ki az 1. feladatban szereplő feladványokhoz hasonló, tréfás meghatározásokat a többi viszonyszóról!
Engem nem lehet toldalékolni. Szavakat, tagmondatokat kötök össze. Kötőszó.

Párosítsd a kiemelt szavakat a nekik megfelelő alaktani képlettel!
A hallgatta 1. névszótő + képző + képző + rag A2
B dermedtségéből 2. igető + képző + jel + rag B3
C mondatokra 3. igető + képző + képző + jel + rag C7
D hallották 4. névszótő + képző + képző + jel + rag D5
E némán 5. igető + kötőhangzó + jel + rag E6
F édesgetésre 6. névszótő + rag F1
G rémületében 7. igető + képző + kötőhangzó + jel + rag G4

Végezz szóelemzést a következő szavakon! Írd a szavak száma mellé a szóképlet betűjelét!
számolgattam = _____ kisebbeket = _____
háziasítottuk = _____ hetedikesekről = _____
A = szt + k + k + k + kh + j + r B = szt + kh + k + kh + k + kh + j + r
C = szt + kh + k + k + j + kh + r D = szt + kh + j + kh + j + kh + r
szám|o|l|gat|t|a|m = C kis|e|bb|e|k|e|t = D
ház|i|as|ít|o|tt|uk = A het|e|dik|e|s|e|k|ről = B
110


Építs szópiramist! Kezdd a csúcsánál! Minden sorban eggyel több betűt használj fel, a már felhasznált be-
tűket összekeverheted!
Kötőszó. É S
Hasadék. RÉ S
Szóval bánt. S ÉRT
Van ilyen meggyes, mákos, túrós. RÉTE S
Sötétedés utánra. E S TÉRE
A tölgyfának a makk. T E RMÉ S E
Üzemben folyó tevékenység. T E RME L É S

Végezd el a következő szóegyenleteket!
régi rabtartó + nem ugyanaz = lármás (zajos)
2
ebből sok erdőt alkot + hím + nem valódi = fakanál (konyhai eszköz)
üvegtapasz – tárgyrag + cipészszerszám = gitár (hangszer)
személyes névmás . 2 + (bűnügyi történet – személyes névmás) = mimika (átváltozás)

Játsszunk az anyanyelvünkkel!
a) Alakítsd át egyes számúvá a megadott szerkezeteket! Milyen érdekességet veszel észre?
fák sírtak → fa sírt = fasírt (húsétel)
pihék nőnek → pihe nő = pihenő (megnyugvó)
fejeid elemek → fejed elem = fejedelem (uralkodó)
b) Találd ki, milyen többes számú predikatív szerkezetre gondoltunk! Az egyszerű szó magyarázatát és
betűszámát megadjuk segítségül. A példa segít a feladat megoldásában.
ebédek lőnek → ebéd lő = ebédlő (étkezőhely, 6 betű)
villák mosnak → villa mos = villamos (jármű, 8 betű)
élnek elemek → él elem = élelem (étek, 6 betű)
ezek üstök → ez üst = ezüst (nemesfém, 5 betű)

A meghatározások olyan szólásokra vonatkoznak, amelyekben a fa szó tárgyként szerepel. Melyek ezek a
szólások? Hívd segítségül O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című könyvét!
a) Csínyt követ el. Rossz fát tesz a tűzre.
b) Saját magának árt. Maga alatt vágja a fát.
c) Nehéz dologra vállalkozik. Nagy fába vágja a fejszéjét.
d) Szítja az ellentéteket. Rakja a fát a tűzre.
e) Minden bántást, sérelmet eltűr. Hagyja, hogy fát vágjanak a hátán.

Felismered-e az eredeti közmondásokat az „egyhangú átiratok” mögött?
a) Keveset veteget, keveset eszeget. – Ki mint vet, úgy arat.
b) Fényét néznéd, értékét vélnéd. – Nem mind arany, ami fénylik.
111

Próbáld meg – az előző példák alapján – te is egy hangra átírni az alábbi közmondást! A magánhangzót te
választhatod meg.
Láttam én már karón varjút. Lestem egy fekete egyedet, mely repdesett, de leereszkedett egy hegyes
szerkezetre.

Egészítsd ki a következő szótöredékeket egy-egy magyarországi földrajzi névvel! Segítségül megkapod a
szavak értelmezését.
A keresett földrajzi név
hamarosan (folyó) = nemsokára Maros
babakonyha (hegység) = a babaház egyik helyisége Bakony
begerjed (megyeszékhely) = mérges lesz Eger
tisztiszabó (folyó) = katonai ruha készítője Tisza
fegyőr (megyeszékhely) = börtönőr Győr

A következő neveket hiába is keresnéd Magyarország térképén. Illessz a szavak elő- és utótagja közé egy
újabb szót, máris két valós helységnevet kapsz! Melyek ezek? Írd le azt is, melyik megyében találhatók!
A feladat megoldásához hívj segítségül egy autótérképet!
Település Megye
a) Kővár Kőszeg Vas
Szegvár Csongrád
b) Hollókapu Hollókő Nógrád
Kőkapu Nógrád
c) Mezőkeve Mezőtúr Jász-Nagykun-Szolnok
Túrkeve Jász-Nagykun-Szolnok

Látszólag teljesen értelmetlenek a következő mondatok. Ha rájössz a titkosírás kulcsára, könnyen megér-
ted. Írd le az eredeti szöveget!
Zendentre a Tuna-ganyar dalán etyig lekzepp delebülézse. A Tuna-bard etyig työnyörű fározsa. Göszelépen
a Fizsekráti-hetyzsék makazsotig. Hajófal gönnyen eljudhads Ezderkompa izs.
Szentendre a Duna-kanyar talán egyik legszebb települése. A Duna-part egyik gyönyörű városa. Kö-
zelében a Visegrádi-hegység magasodik. Hajóval könnyen eljuthatsz Esztergomba is.

Helyesírási totó a földrajzi nevekből.
1, 2, X, 2, X, 1, 2, 2, 1, 1, 1, X, 1, X

Az alábbi településnevek hiányzó eleme egy-egy szín. Egészítsd ki a helységneveket, és írd melléjük, melyik
megyénkben találhatók! Segítségül hívhatod a telefonkönyvek elején található helységnévtárt.
Megye
Székesfehérvár Fejér
Baktakék Borsod-Abaúj-Zemplén
Fehértó Csongrád
Feketeerdő Győr-Moson-Sopron
112

ÓRAVÁZLATOK
Témakör: Év eleji ismétlés
Tananyag: Az igenevek (4. óra)
Fejlesztési célok:
Anyanyelvi ismeret: – Az igenevekről tanultak felidézése, felismerésük gyakorlása
– Szófajtani és alaktani elemzések
Helyesírás: – Az időtartam jelölése
– Az igekötős igenevek
– A -t, -tt, -ó, -ő a melléknévi igenevek végén.
Kommunikáció: – Félreérthető mondatok javítása
– Ügyintézés
Szövegalkotás: – Mondatalkotás gyakorlása
Kompetenciák fejlesztése:
Anyanyelvi kommunikáció:
– Helyesírási képesség
– Helyes, pontos nyelvhasználat
– Az önkifejezéshez szükséges nyelvi képességek fejlesztése
– A verbális és nem verbális komplexitás kezelése
Személyes kompetencia: Önállóságra való képesség
Szociális és állampolgári kompetencia:
– Kapcsolatkezelési képesség
– Szabálykövetés
I. Számonkérés
1. A házi feladat ellenőrzése Tk. 13/15.

a) A névmások hiányzó betűinek pótlása – ellenőrzés összehasonlítással
melyik, azt, valamekkora, tőletek, bennetek, ahhoz, semekkora,

magaddal (magammal), semmilyen, semelyik, erről (ebből, ettől),
nálatok, olyan, egymással
b) A névmások megnevezése
II. Beszédművelés
1. Légző- és kiejtési gyakorlatok

a) Tk. 23/4.
ilégzés – mély belégzés (5 másodperc) – visszatartás (3 másodperc), kilégzés elnyújtása 25 másodper-

K
cig, közben ejtsetek s hangot!
b) Gyakoroljátok az sz-s hangok helyes ejtését! Ejtsétek a következő hangsort élénk ajakmozgással és
közepes hangerővel!
se-szi, se-szé, se-sze, se-szá, se-sza, se-szo, se-szö, se-szü, se-szu
113

III. Ismétlés, ismeretek alkalmazása
1. A főnévi igenevek felismerése, gyakorlati alkalmazása

a) Differenciált osztálymunka
A. csoport (gyengébb képességű tanulók) B. csoport (jobb képességű tanulók)
Tanári irányítással Önálló munka (Ö)

Tk. 1. feladat Tk. 14/3.
A szavak felolvasása
Az igenevek aláhúzása közösen
Páros munka
Tk. 2. feladat Ellenőrzés tanári irányítással
A szöveg hangos felolvasása
A főnévi igenevek felolvasása: enni, venni,
megsütni, mosogatni, menni, kérni, segíteni
Házi feladat: Tk. 14/3. b)
Ellenőrzés: tanári irányítással, a másik csoport bevonásával
b) Kommunikációs gyakorlat páros munkában Tk. 14/4.

Problémafelvetés: Miért értelemzavaró a következő mondat? Hányféleképpen lehet értelmezni?
A barátomnak vissza kell fizetni a pénzt.
Kétféle értelmezés: 1. A barátom az adós, aki eddig nem fizetett.

2. Más az adósa, más tartozik a barátomnak.
A mondat egyértelművé tétele a tanulópárok közös megbeszélése után.

A barátomnak vissza kell fizetnie a pénzt.
A barátomnak vissza kell fizetnem a pénzt.
E/2. A barátomnak vissza kell fizetnem a pénzt.

T/2. A barátomnak vissza kell fizetnem a pénzt.
T/3. A barátomnak vissza kell fizetnem a pénzt.
A főnévi igenév melyik tulajdonsága szüntette meg a kommunikációs zavart?

A főnévi igenév ragozható.
2. A melléknévi igenév csoportosítása, helyesírása és gyakorlati alkalmazása

a) A melléknevek csoportosítása önálló munkában: Tk. 15/5 a)
Táblakép: Melléknévi igenév

Folyamatos Befejezett Beálló
Ellenőrzés: égő megfáradt adandó
olvasó meghívott követendő
Az ellenőrzés során a tanulók a megfelelő helyre helyezik a szókártyákat.
b) Kommunikációs gyakorlat: Tk. 15/5. b) rövid, közös megbeszélés

Mit árul el a lány arckifejezése? Milyen témájú lehet a levél?
114

c) Házi feladat kijelölése: Tk. 15/5. c) Meghívó készítése

Tk. 16/6.
d) A melléknévi igenevek helyesírása önálló munkában: Tk. 15/7.

Ellenőrzés: írásvetítőn összehasonlítással
forró, tavalyi, kipirult arcú, bágyadt, gyöngyöző homlokú, lejárt, kényszeredett, rekkenő
e) Kommunikációs helyzetgyakorlat: Érdeklődés az ügyintézőnél

Véleményalkotás Tk. 15/7. a) Mi a véleményed arról az emberről, aki minden elintézendő dolgát az
utolsó pillanatra hagyja?
Igaz állítások bekarikázása: Az ügyintézésre is fel kell készülni.
Előre össze kell szedni az ügyintézéshez szükséges papírokat.
Meg kell fogalmaznom magamban, mit akarok mondani az ügyintézőnek.
Problémamegoldás: Tk. 15/7. c) Elveszett diákigazolvány pótlása
Tk. 15/7. d) Az útlevél használata
3. A határozói igenév
Differenciált osztálymunka:
A. csoport B. csoport
Tk. 16/8. Melléknévi igeneves Tk. 16/9. Terjengős kifejezések
és határozói igeneves szerkezetek alkotása javítása
Ellenőrzés: felolvasással:
lesütött szemmel, szemét lesütve Ellenőrzés: felolvasással:
görnyedt háttal, a hátát görnyesztve Suttogva adta elő a vallomását.
behajlított térddel, térdét behajlítva Guggolva szedte össze Fruzsi az
kifordított lábfejjel, lábfejét kifordítva eltört pohár darabjait.
A barátja kerékpárját elkérve
tudott Sebő elmenni a túrára.
IV. Összefoglalás
Tk. 16/10. feladat alapján táblázat alkotása
Igenév
Melléknévi
Főnévi Határozói
Folyamatos Befejezett Beálló
felírni felíró felírt felírandó felírva
megérteni megértő megértett megértendő megértve
olvasni olvasó olvasott olvasandó olvasva
V. Az órai munka összegző értékelése
115

Témakör: Az egyszerű mondat szerkezete

Tananyag: Az alany szófaja (22. óra)
Anyanyelvi ismeret: – Az alany szófaja
– Mondattani elemzések
Helyesírás: – A szóelemző írásmód
– A hagyományos írásmód
Nyelvhelyesség: – Felesleges névelőhasználat
Kommunikáció: – Telefonálás
– A mobiltelefon használata
Szövegértés: – Metanyelvi szöveg értelmezése
– Szövegértelmező képesség fejlesztése
– Az önkifejezéshez szükséges nyelvi képességek fejlesztése
Személyes kompetencia: – Önkifejezési készség
– Önreflexióra való képesség
Szociális és állampolgári kompetencia: – Kapcsolatkezelési képesség
– Empátia
– Együttműködési képesség
I. Beszédművelés
1. Légzőgyakorlat
Ffgy. 7/2. d)
Kilégzés közben ejtsetek f hangot 20, majd pótlevegővétel után 10 másodpercig!
2. Kiejtési gyakorlatok
Ffgy. 9/2. a)
Ejtsétek a következő hangsorokat középhangerővel, nagyra nyitott szájjal, mozdulatlan állal!
nálánálánálá, nalanalanala, nelenelenele
II. Számonkérés, előkészítés

1. A házi feladat ellenőrzése
Jó képességűek: Tk. 76/1.
Nem jó az alvó macskát felkelteni. = veszélyes dolog a szunnyadó indulatokat felkorbácsolni.
A macska se vakarja ki. = nem lehet letagadni vagy megváltoztatni, mert hiteles írás van róla.
Mamám, rám nézett a macska! = ijedős, nyafka gyerek csúfolása
Sok tarka macskája van. = a) olyan ember, akinek nem feddhetetlen a múltja.
b) megbízhatatlan, hazug ember.
c) sok rigolyája, bogara van.
A jó macska tisztán tartja a kamrát. = nem illik ócsárolnunk azokat, akik jót tesznek velünk.
Alamuszi macska nagyot ugrik. = az alamuszi embertől óvakodnunk kell, mert kínos meglepetéseket okozhat.
A macska is tejjel álmodik. = mindenki arról álmodozik, amire vágyik.
Csengős macska nem fog egeret. = nem érheti el az a célját, aki illetékteleneket is beavat a terveibe.
116

Gyengébb képességűek: Tk. 76/4.

fn fn mn si si
A tanár úr nyugodtabb is lehetett volna.
mn si fn
Holnap is meleg lesz az idő.
mn fn
A parkon keresztül rövidebb az út az iskolába.
i fn
Holnap lesz a névnapom.
nn si fn
Valaha kislány volt az anyukám is.
Ellenőrzés: felolvasással közösen. (A Tk. 76/4. feladat ellenőrzése egyben az új anyag előkészítése is.)
III. Az új ismeret feldolgozása
1. A metanyelvi szöveg feldolgozása, vázlatírás

a) Tanulópár
Olvassátok el a Tk. 77. oldalán lévő szöveget, és készítsetek vázlatot hozzá a füzetbe példamondatok nélkül!
Ellenőrzés: néhány vázlat meghallgatása, rögzítése a táblán
Az alany szófaja
1. Főnév vagy főnévi névmás

2. Bármilyen szófaj, ha alkalmilag főnevesül
3. Főnévi igenév
a) névszói állítmány mellett
b) Ismeret alkalmazása önálló munkában: Tk. 78. oldal a b) pontig

Fölösleges vitáznod velem.
Mit állítok? fölösleges Ez a mondat állítmánya.

Mi fölösleges? vitáznod (a vitázás) Ez a mondat alanya.
E/1. szaladgálnom T/1. szaladgálnunk

E/2. szaladgálnod T/2. szaladgálnotok
E/3. szaladgálnia T/3. szaladgálniuk
Ellenőrzés: a padtársak egymás munkáját ellenőrzik.
c) A főnévi igenévi alany igei állítmány mellett

Frontális osztálymunka
A Tk. 78. oldal b) pont közös megbeszélése, a JÓ, HA TUDOD! értelmezése, a vázlat kiegészítése
Az alany szófaja
1. Főnév vagy főnévi névmás

2. Bármilyen szófaj, ha alkalmilag főnevesül
3. Főnévi igenév
117

a) névszói állítmány mellett
b) igei állítmány mellett
c) az alany toldalékai: – a többes szám jele

– a birtokos személyjel
– a birtoktöbbesítő
– a főnévi igenévi személyrag
d) Kommunikációs gyakorlat: telefonálás

Ffgy. 28. oldal 7. önálló munkában szóban
Ellenőrzés: szóban egy tanuló meghallgatása:
7/a) A telefon kijelzőjén látható, ki a hívó fél.
7/b) Szia, Tomi! Mónika vagyok!
7/c) Egyéni megoldás, a társak értékelésével
Ffgy. 28/6. Páros munka

Felkészülés: a kommunikációs helyzet kiválasztása, próba
Ellenőrzés: Egy-egy telefontéma meghallgatása, a társak értékelése
IV. Az ismeretek alkalmazása

Csoportmunka: az osztály létszámától függően 4 fős csoportok
1. csoport Tk. 79/1.
2. csoport Tk. 79/2.
3. csoport Tk. 79/3., 4. (Az a) és b) feladat szorgalmi)
4. csoport T. 7. Tanári irányítás, önellenőrzés
T. 7. Népes család volt Vörösmarty Mihályé. Kilenc gyermek nevelkedett benne. Az apa és az anya is el-
szegényedett nemes ivadéka. A fiúk közül a legidősebb Mihály volt. Születésekor apja gróf Nádasdy gazda-
tisztje. Mindenki tanult embernek tartotta. Az édesapa tanítót fogadott gyermekei mellé. A 11 éves Mihály
Székesfehérvárra ment diákoskodni. Itt születtek első irodalmi próbálkozásai.
5. csoport Tk. 79/2., 80/5.
Ellenőrzés: Közösen, minden csoport figyeli a beszámolókat

Tk. 79/1.
Hasznos takarékoskodni. főnévi igenév
Gabi elment a fogorvoshoz. főnév, tulajdonnév
Ők is eljönnek a meccsre? személyes névmás
Szabad vennem a sütiből? főnévi igenév
Az nem lehet igaz! mutató névmás
Fölösleges kiabálnod. főnévi igenév
Ki kérdezett? kérdő névmás
Ki kell kérnem a véleményedet. főnévi igenév
Gabrielláék sportolnak. főnév, tulajdonnév
Néha a kevés szó több.
b) Sportolni jó.
c) Egyéni beszámoló
118

Tk. 79/2.
Felépült a házunk. szótő + birtokos személyjel
Kata szeme csillogott az örömtől. szótő + birtokos személyjel
A diákok színházba mentek. szótő + kötőhangzó + a többes szám személyjele
Az óvodások falevelet gyűjtenek. szótő + kötőhangzó + a többes szám személyjele
Anna könyvei az ágy fölötti polcon sorakoznak. szótő + birtokos személyjel + birtoktöbbesítő jel
Tk. 79/3.
Feri bátyja beteg lett. A sapka bojtja színes.
Ági nővére hazautazott. Fruzsi nagynénje férjhez ment.
A bácsi botja kiesett a kezéből. Gergő nagyanyja rosszul volt.
Péter édesanyja ügyeletes lesz a kórházban. Andi kabátja elveszett.
Tk. 80/4.
Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Egressy Béni, Szendrey Júlia, Kossuth Lajos, Batthyány
Lajos
Tk. 80/5.
a) A választékos és igényes stílusban a tulajdonnevek előtt nem használunk névelőt.
b) Csillával és Gabival beszélgettem a szünetben, amikor odajött hozzánk Tibi, és elkezdte gúnyolni Csillát.
Mondtam Tibinek, hogy hagyja abba, mert olyan unalmas. Nincs jobb szórakozása.
c) A tanulók véleményének és tanácsainak meghallgatása.
V. Összefoglalás a vázlat alapján
VI. Az órai munka összegző értékelése, kiemelten a csoportmunkában való teljesítményé
A házi feladat kijelölése, differenciáltan

Jó képességűek: Tk. 81/1., 82/2.
Gyengébb képességűek: Tk. 82/4.
119

Témakör: A határozók, a határozós szerkezetek

Tananyag: A határozók összefoglalása (49. óra)
Anyanyelvi ismeret: – A határozókról tanultak rendszerező ismétlése
Helyesírás: – Az időtartam helyes jelölése a határozókban
Nyelvhelyesség: – Nyelvhelyességi hibák és javítási módjai a határozók körében
Kommunikáció: – Kommunikációs gyakorlatok: véleménynyilvánítás
Szövegértés és szövegalkotás: – A jellemzés
– A hangutánzó és hangulatfestő szavak szerepe a szövegekben
– Helyes, igényes és alkotó nyelvhasználat
Gondolkodási kompetencia: Logikai és rendszerezőképesség
Tanulási kompetencia:
– Ismeretek alkalmazása
– Készségfejlesztő és képességfejlesztő képesség
– Alá- és fölérendeltségi viszony elfogadásának képessége
I. Beszédművelés
1. Kiejtési gyakorlatok
Ffgy. 10/5. d)
Most verseken és prózai szövegrészleteken gyakoroljátok az sz, c, z, s, cs, zs hangok helyes ejtését! Ügyel-
jetek a magán- és mássalhangzók időtartamának helyes érzékeltetésére! Közepes hangerővel, közepes
tempóban olvassátok a szövegeket!
Ha kedvetek van, tanuljátok meg őket kívülről!
halász a Tiszán halászott, hosszan ült hasztalanul. Bosszankodott. Hopsz, lesz valami a hálóban. Húzta,
A
húzta, nem tudta kiszedni. Jaj-jaj, a hal húzta vissza a halászt. Egészen a szigetig úszott vele. Szegény ha-
lász ott kászálódott ki. A hal aztán büszkén mutatta uszonyaival a keszegnek: ilyen hosszú halászt fogtam.
2. Hangsúly, hanglejtés, váltások

Ffgy. 13/7. Előzetes, otthoni felkészülés után az a), b), órán a c) és d)
A szólamokat nemcsak szünetekkel lehet elkülöníteni egymástól, hanem hangmagasság-, tempó-, illetve
hangszínváltással is. Pl.: a közbevetéseket mélyebben szólaltatjuk meg.
a) Olvasd el némán az alábbi regényrészletet, amelyben bejelöltük a magassági váltás (___), a hangerő-
váltás (hv.) helyét. Te a hangsúlyokat és az ereszkedőtől eltérő hanglejtést, valamint a beszédszüneteket
jelöld be!
k. t. A Wibra Gyuri szemei megcsillantak az örömtől. | |

hv. k. t. gy. t.
g y. t. – Bravó, kedves gyámatyám! – kiáltott fel (de beillett az rikoltásnak is). – Ilyen memóriája csak
az isteneknek volt!
120

hv. k. t. l. t.
– Szerencsés fickó vagy, Gyuri. Valami előérzet súgja nekem, hogy most jó nyomon vagy, hogy megtalálod
az örökségedet. |
hv. gy. t. k. t.
– Most már én is elhiszem – lelkendezett az ügyvéd, ki éppen könnyebben hajolt az optimizmusra, mint
ellenkezőre, de hát mi lett a szegény Münczcel?
b) Tervezd meg, milyen tempóban (k. t. = közepes tempó, gy. t. = gyorsabb tempó, l. t. = lassított tempó)
olvasod fel a részletet!
c) Olvasd fel társaidnak a regényrészletet!
d) Mondj véleményt társad felolvasásáról! Előtte gyűjtsd össze értékelési szempontjaidat, és közöld vele!
Szempont lehet: szöveghű olvasás, megfelelő tempó, megfelelő hangerő, a mondatok helyes hanglejté-
se, szünettartás stb. (Lehetőleg három-négy szempontnál többet ne adjon a tanuló a társának!)
II. A határozókról tanultak rendszerező összefoglalása
1. Az indukciós szöveg elolvasása, értelmezése: Tk. 157/1.

Fogalmazz meg három kérdést a társaid számára a szöveggel kapcsolatban!
Kérdések és válaszok meghallgatása
Várható kérdések: Miért hallgatott sok mesét a gyermek Mikszáth?
Kik meséltek neki?
Milyen hatása volt a felnőttre a sok mese?
2. A mondatelemzés gyakorlása csoportmunkában: Tk. 157/1. a), b)

A csoporttagok osszák fel maguk között a mondatokat!
Mikszáth Kálmán sokat betegeskedett gyermekkorában. Ilyenkor az édesapja mesélőket kéretett hozzá a
i i h
faluból. Órákon át szórakoztatták a kisfiút a tündértörténetekkel és a kísértethistóriákkal. A nagymamája is
h i e e
gyakran mesélt neki. Mindig kaláccsal, piculával és mesével várta az unokáját. A mesék, mondák, balladák
sz r i t t t
hatottak a kisfiúra. A történetek évek múlva megjelentek regényeiben és novelláiban.
ád i h h
b) Halmozott mondatrészek: a tündértörténetekkel és a kísértethistóriákkal; kaláccsal, piculával és mesé-

vel; mesék, mondák, balladák; regényeiben és novelláiban
3. Képességfejlesztés differenciált osztálymunkában
A) Az elemzésben lemaradó tanulók számára: Tk. 157/2.
B) A helyesírásban gyengébb képességű tanulóknak: Tk. 157/3., 158/4.
C) A jó képességű tanulóknak tehetséggondozásként: Tk. 158/6., 7.

Ellenőrzés: az A) és B) csoport esetében külön-külön tanári irányítással
A C) csoport esetében a másik két csoport is részt vesz az ellenőrzésben.
121

Tk. 157/2.
A Serengeti Nemzeti Park Közép-Afrikában található. Gnúk, zebrák és kafferbivalyok legelésznek a
h
szavannán. A fűben lapulva oroszlánok lesik az állatokat. A távolban egy elefántcsorda tűnik fel.
h h m m
Ágrajzok:
A Á [A – A – A] Á (A) Á A Á
Hh Hh Hm T Hh
Hh
Tk. 157/3.
a) kint, túl, hátul, felől, elől, kívül, alul, belül, kinn, (kint)
itt, otthon, ugyanott, innen, onnan, lent, (lenn) bent
b) H. 35. H. 25/b)
Kivétel: túl, hátul, kívül, alul, belül
kinn – kint, lent – lenn, bent – benn
Tk. 158/4.
Pécsett új hetilapot jelentetett meg a városi önkormányzat.
Az olvasott könyvet visszavittem a könyvtárba.
Eloltotta a tüzet, hogy kárt ne okozzon.
Az osztálykirándulás második éjszakáját Vácott, a harmadikat Győrött töltöttük.
Kijavítottam az elkövetett helyesírási hibákat a tanult szabályok alapján.
a) Pécsett – (hely)határozórag, hetilapot – tárgyrag, jelentetett – múlt idő jele, olvasott – befejezett mel-
léknévi igenév jele, könyvet – tárgyrag, visszavittem – múlt idő jele, eloltotta – múlt idő jele, tüzet
– tárgyrag, kárt – tárgyrag, éjszakáját – tárgyrag, Vácott – (hely)határozórag, Győrött – (hely)határo-
zórag, töltöttük – múlt idő jele, kijavítottam – múlt idő jele, elkövetett – befejezett melléknévi igenév
jele, hibákat – tárgyrag, tanult – befejezett melléknévi igenév jele
b) A tárgyrag kivételével, ami mindig rövid -t, minden esetben magánhangzó után hosszú -tt, mással-
hangzó után rövid -t-t írunk.
c) A tárgy ragja.
Tk. 158/6.
Nem kerestek engemet kötéllel;
e
Zászló alá magam csaptam én fel:
h
Szülőanyám, te szép Magyarország,
Hogyne lennék holtig igaz hozzád!
e ád
Tk. 158/7.
A hetedikesek kirándulást szerveztek a közeli erdőbe. Egymás után bandukoltak az ösvényen. Néha recseg-
ve ágak hullottak le a fákról. A madarak trilláztak felettük. A suhogó levelek között átvillant a napsugár.
A tisztásokon letáboroztak, komótosan megették a magukkal hozott élelmet. Utána számháborúztak.
122

Gyorsan megalakították a csapatokat. Percek alatt suttogva megbeszélték a haditervet. A védők settengve
elbújtak a bokrok és fák között. A támadók nagy dérrel-dúrral igyekeztek megszerezni a zászlót. Nem
sikerült.
b) állítmány: bandukoltak, trilláztak

jelző: suhogó
módhatározó: recsegve, komótosan, suttogva, settengve, dérrel-dúrral
c) Előzetes feladatok: a csapatok megszervezése, a számkártyák elkészítése, a zászló elkészítése, a szabá-

lyok tisztázása
4. A Tk. 159/9. feladatában szereplő összefoglaló táblázat áttekintése közösen, kiegészítése páros munká-
ban, a határozókhoz kapcsolódó nyelvhelyességi tudnivalók felelevenítése
III. Az órai munka értékelése, a házi feladat kijelölése

képességek szerint differenciálva: Tk. 160. oldal
123

Képességfejlesztő óra (60. óra)

Tananyag: A szövegértő képesség fejlesztése A Forma–1 diadalútja című szöveg feldolgozása kapcsán
Helyesírás: – Idegen szavak helyesírása
– A földrajzi nevek helyesírása
Beszédművelés: – Az idegen szavak helyes ejtése
Kommunikáció: – Kérdések megfogalmazása, előadása
Szövegértés: – Szövegértelmezés
– Táblázatkészítés
– Vázlatkészítés
– Szövegértelmezés
Gondolkodási kompetencia:
– Oksági gondolkodás
– Konvertálóképesség
Tanulási kompetencia:
– Információk keresésének, kezelésének és alkalmazásának képessége
– Kudarctűrés
– Versengési képesség
Digitális kompetencia:
– Digitális tábla kezelése
Matematikai kompetencia:
– Mértékegységek, mértékváltások
– Számítások: átlagsebesség kiszámítása
I. Beszédművelés
Interaktív tananyag-feldolgozás Gyakorlás 1. feladat
1. Olvassátok el közepes hangerővel, közepes tempóban a következő, egyre hosszabbodó mondatokat!
Rendezik meg.
Évente rendezik meg.
Évente márciustól októberig rendezik meg.
Évente márciustól októberig hétvégén rendezik meg.
Évente márciustól októberig minden második hétvégén rendezik meg.
2. Keresd meg a tulajdonnevek megfelelő ejtésmódját!
Carl Benz [karl benc] [karl benz]

Gottlieb Daimler [gotlíb dajmler] [gotlejb damler]
Bordeaux [bordaó] [bordó] [bordox]
Federation [federáció] [federésön]
Internationale [internesönel] [internacionálé]
124

3. Olvasd el a következő szavakat a kirajzolódó vonalak útmutatása szerint!
betartandó népszerű erkölcsi előírt
egyszerű szabályok áthághatatlan
elterjedt helyesírási etikai népszerűtlen
II. A szöveg feldolgozása
1. A szöveg előzetes áttekintése

a) A cím értelmezése
Mit jelent a cím? A szöveg az autóverseny történetéről szól.
b) Az illusztráció értelmezése
Mit ábrázol az illusztráció? Egy győztes autóversenyzőt.
c) Előfeltevések megfogalmazása
Mit szeretnél megtudni a témáról? Pl.: Mikor volt az első Forma–1 verseny?
Mikor volt az első verseny? Mit jelent a Forma–1?
2. Ismerkedés a szöveggel néma olvasással, közben a bekezdések beszámozása
3. A szöveg témájának a megnevezése

A Forma–1 története. Hogyan lett a legnépszerűbb sportesemény a világon?
4. Ismeretlen kifejezések magyarázata páros munkában

Tk. 14/1.
Nézz utána, mit jelentenek a következő kifejezések!
nézettségi statisztika: hányan néznek egy-egy sportközvetítést a televízióban

kompresszor: gázállapotú anyag sűrítésére, összenyomására szolgáló gép
formula: tétel, képlet
5. A szöveg bekezdések szerinti feldolgozása csoportmunkában

Minden csoportnak feladata a 15/4. feladat a saját bekezdésére vonatkoztatva.
1. csoport 1. bekezdés
Adjatok címet az 1. bekezdésnek!
Keressétek meg a két kép közötti eltérést a megadott időn belül! Interaktív tananyag 2. feladata.
Adjatok címet a 2. bekezdésnek!
Válaszoljatok a tankönyv 2. feladatának 1. és 2. kérdésére!
Oldjátok meg a tankönyv 3. feladatát!
125

Ellenőrzés:
Az 1. csoport a többiek előtt megoldja az 1. interaktív témafeladatot.
A 2., 3. és 4. csoport tagjai közösen oldják meg a 2. interaktív témafeladatot.

Benzék 1895 közepén találták fel a benzines autót.
Párizstól Boreaux 600 km távolságra van.
Az első Francia Nagydíjon háromszög alakú volt a pálya.
Az első Francia Nagydíjat Szisz Ferenc nyerte meg.
A FIA rövidítés magyarul azt jelenti, Nemzetközi Autószövetség.
Az 1500 köbcenti másfél liter.
A 3. csoport közli a Tk. 14/3. feladatának megoldását: az első autóversenyt nyert kocsi sebessége: 24 km/h
(1200 km : 49 h = 24 km/h).
Minden csoport felolvassa a bekezdésével kapcsolatban megfogalmazott kérdéseket (Tk. 15/4.).

Várható kérdések:
1. bekezdés: Mikor rendezik a Forma–1 futamait?
2. bekezdés: Mikor és hol, milyen távon rendezték az első autóversenyt?
3. bekezdés: Ki nyerte az első Francia Nagydíjat?
4. bekezdés: Honnan ered a Forma–1 elnevezés?
6. A szöveg újraolvasása bekezdésenként egyéni hangos olvasással
7. Vázlatírás
A vázlat összeállítása a csoportok vázlatpontjai alapján:
1. bekezdés: A legnépszerűbb sportesemény a világon

2. bekezdés: Az első autóverseny
3. bekezdés: Szisz Ferenc győzelme
4. bekezdés: A Forma–1 elnevezés eredete
8. Interaktív játék
Interaktív tananyag-feldolgozás interaktív játéka
Két játékos játszhatja, de csapatok is versenyezhetnek (pl.: lányok és fiúk versenye, több tanulócsoport
egy csapattá egyesül).
A játékban kérdésekre kell válaszolni, és három válasz közül kell kiválasztani a helyeset.
III. Az órai munka értékelése a csoportok és egyének teljesítménye alapján
IV. Házi feladat kijelölése

1. Időpontok és események táblázatba rendezése (Tk. 15/6.)
2. Beszámoló a Forma–1-ről az olvasottak alapján
3. Szorgalmi feladat: Plakátterv készítése az első autóversenyre (Tk. 15/7.)
126

Irodalom- és rövidítésjegyzék
ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA – HANGAY ZOLTÁN: Nyelvi elemzések kézikönyve, MOZAIK Oktatási Stú-
dió, Szeged, 1995. A magyar nyelv értelmező szótára I–VII. (ÉrtSz.) Akadémiai, Bp., 1959–62.
A magyar nyelv könyve (MNYK.), Trezor, Bp., 1982. Szerk.: A. JÁSZÓ ANNA
A magyar nyelv könyve (MNYK.), Hetedik, átdolgozott és bővített kiadás, Trezor, Bp., 2004. Főszerk.:
A. JÁSZÓ ANNA
A mai magyar nyelv, (MMNY.) Tankönyvkiadó, Bp., 1982. Szerk.: RÁCZ ENDRE
ARANY LAJOS: A hírtől a tárcáig, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 2001.
Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. Főszerk.: BAKOS FERENC
LADÓ JÁNOS: Magyar utónévkönyv, Akadémiai, Bp., 1990.
Magyar értelmező kéziszótár. (ÉKsz.) Akadémiai, Bp., 1990. Szerk.: JUHÁSZ JÓZSEF, SZŐKE ISTVÁN, O.
NAGY GÁBOR, KOVALOVSZKY MIKLÓS
Magyar értelmező kéziszótár. (ÉKsz.) Főszerk.: PUSZTAI FERENC, Második, bővített kiadás, Akadémiai
Kiadó, Budapest, 2003.
Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Szerk.: KESZLER BORBÁLA
Magyar szinonimaszótár (SzinSz.) Akadémiai, Bp., 1978. Szerk.: O. NAGY GÁBOR ÉS RUZSINCKY ÉVA
Nyelvművelő kéziszótár, Auktor, Bp., 1996. Szerk.: GRÉTSY LÁSZLÓ ÉS KEMÉNY GÁBOR
BÁRDOSI VILMOS – KISS GÁBOR: Közmondások, 3000 magyar közmondás és szójárás betűrendes értel-
mező dióhéjszótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005.
BÁRDOSI VILMOS – KISS GÁBOR: Szólások, 5000 magyar állandósult szókapcsolat betűrendes értelme-
ző dióhéjszótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005.
ALLAN PEASE: Testbeszéd, (Gondolatolvasás gesztusokból) Park Kiadó, 1988.
RÓNAI BÉLA – KEREKES LÁSZLÓ: Nyelvművelés és beszédtechnika, Tankönyvkiadó, Bp., 1981.
RÁCZ ENDRE – TAKÁCS ETEL: Kis magyar nyelvtan, Gondolat – Talentum, Bp., 1992.
127

Tartalom
KEDVES KOLLÉGANő/KOLLÉGA! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS és ismeretnyújtás egymás-

ra épülése az 1–8. évfolyamokon. . . . . . . . . . . . . . . 33
METODIKAI ALAPELVEK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
Az új ismeret feldolgozása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 AZ ANYANYELVI ISMERETEK ELSAJÁTÍTTATÁSA. . . . . . 48
Az ismeretek megszilárdítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Módszertani javaslatok az
Jártasságok és készségek kialakítása, egyszerű mondatok tanításához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
képességek fejlesztése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
Az ismeretek, jártasságok és készségek A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI
ellenőrzése, értékelése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 A TANKÖNYVBEN. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
A helyesírási képesség fejlesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK A tollbamondások szövege. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60
KERETTANTERVE. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 A szövegértő képesség fejlesztése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
A magyar nyelv tanításának céljai és feladatai. . . . . . . . . . . 9 A kommunikációs képesség fejlesztése. . . . . . . . . . . . . . . . . . 71
Fejlesztési célok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
A NYELVMŰVELÉS LEHETŐSÉGEI
AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK A TANKÖNYVBEN. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73
KERETTANTERVE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Nevelési lehetőségek a munkáltató tankönyvben . . . . . . . 76
Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények
értékeléséhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV
TANÍTÁSÁHOZ 7. ÉVFOLYAM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78
A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS A felmérések megoldásai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99
A 7. ÉVFOLYAMON. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Javaslat a felmérések értékelésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104
A tanuláselméleti háttér megváltozása. . . . . . . . . . . . . . . . . 22 A szövegértő olvasás felméréseinek megoldása. . . . . . . 104
Tanári és tanulói szerepek megváltozása . . . . . . . . . . . . . . . 23
Tanulásszervezés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 A TANKÖNYV EGYES FELADATAINAK
A kulcskompetencia. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 MEGOLDÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109
A 7. ÉVFOLYAMOS MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁT ÓRAVÁZLATOK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113

SZOLGÁLÓ KÖNYVEK FELÉPÍTÉSE, TARTALMA . . . . . . . 26 Irodalom- és rövidítésjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127
A Nyelvtan és helyesírás tankönyv. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
A Fogalmazási feladatgyűjtemény
és a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . 30

Magyar Nyelv 7 KK PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Magyar Nyelv 7 KK PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Széplaki Erzsébet

nyelvtan7_ujra_KK.indd 1 6/10/14 9:55 AM

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.

Terjedelem: 16,48 A/5 ív

nyelvtan7_ujra_KK.indd 2 6/10/14 9:55 AM

A NAT és a kerettantervek is szorgalmazzák a tananyagcsökkentést. Alsó tagozatban kimaradt például a

nyelvtan7_ujra_KK.indd 3 10/17/13 2:21 PM

A 7. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás tankönyvemet az Oktatási Hivatal KHF/1605-3/2010. határozati szá-

nyelvtan7_ujra_KK.indd 4 10/17/13 2:21 PM

nyelvtan7_ujra_KK.indd 5 10/17/13 2:21 PM

A csoportalkotással egy-egy nyelvtani kategória alosztályainak megfigyeltetését, közös fogalmi jegyei-

nyelvtan7_ujra_KK.indd 6 10/17/13 2:21 PM

Jártasságok és készségek kialakítása, képességek fejlesztése

nyelvtan7_ujra_KK.indd 7 10/17/13 2:21 PM

példákra való hivatkozás. A helyesírási képesség és a problémaérzékenység fejlesztésében is jó szolgálatot

Az ismeretek, jártasságok és készségek ellenőrzése, értékelése

nyelvtan7_ujra_KK.indd 8 10/17/13 2:21 PM

AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVE

nyelvtan7_ujra_KK.indd 9 10/17/13 2:21 PM

2. Olvasás, írott szövegek megértése

nyelvtan7_ujra_KK.indd 10 10/17/13 2:21 PM

4. A tanulási képesség fejlesztése

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

nyelvtan7_ujra_KK.indd 11 10/17/13 2:21 PM

AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK

Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás

nyelvtan7_ujra_KK.indd 12 10/17/13 2:21 PM

2. Magán- és közéleti kommunikáció

Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás

A kulturált vitatko- A közéleti kommuni- Alkalmazkodás a kommuni-

nyelvtan7_ujra_KK.indd 13 10/17/13 2:21 PM

Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás

Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás

nyelvtan7_ujra_KK.indd 14 10/17/13 2:21 PM

Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás

nyelvtan7_ujra_KK.indd 15 10/17/13 2:21 PM

Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás

Nyelvhasználati kér- A predikatív szerkezet. A nyelvtani fogalmak kialakí-

Tipográfiai elemek, A mondatelemzés algoritmu-

A mondatrészek A bővítmények. A bővítményekről szóló me-

nyelvtan7_ujra_KK.indd 16 10/17/13 2:21 PM

Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás

Elemző képesség A határozók, a határo- A határozók rendszerének

nyelvtan7_ujra_KK.indd 17 10/17/13 2:21 PM

Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás

Szövegkörnyezethez A jelzők, a jelzős szer- A jelzők szerepének megfi-

Az ismétlés, össze- A szintagmákról, Az összefoglalás sajátossága-

nyelvtan7_ujra_KK.indd 18 10/17/13 2:21 PM

Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás

nyelvtan7_ujra_KK.indd 19 10/17/13 2:21 PM

Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás

nyelvtan7_ujra_KK.indd 20 10/17/13 2:21 PM

Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás

Az anyanyelvi és Az anyanyelvi és a Kooperatív technikák alkal-

Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez

nyelvtan7_ujra_KK.indd 21 10/17/13 2:21 PM

A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS A 7. ÉVFOLYAMON

A tanuláselméleti háttér megváltozása

nyelvtan7_ujra_KK.indd 22 10/17/13 2:21 PM

Tanári és tanulói szerepek megváltozása

Az új, szociális-konstruktivista modell

nyelvtan7_ujra_KK.indd 23 10/17/13 2:21 PM