Diffegyenletek

VIK, M}uszaki Informatika
ANALIZIS (2) B csoport
Dierencialegyenletek
Oktatasi segedanyag
A Villamosmernoki es Informatikai Kar

m}uszaki informatikus hallgatoinak tartott el}oadasai alapjan
osszealltotta:
Fritz J
ozsefne dr.
K
onya Ilona
2000. februar
Szerkesztette: Gy}ori Sandor

1. Bevezetes
A dierencialegyenlet fogalma. Kozonseges dierencialegyenlet, parcialis dierencial-
egyenlet.
n-edrend}u dierencialegyenlet.
A dierencialegyenlet implicit, illetve explicit alakja.
Linearis dierencialegyenlet.
A dierencialegyenlet altalanos megoldasa, partikularis megoldas.
(Kezdeti feltetelek, peremfeltetelek.)
... (L. el}oadas)
2. Szetvalaszthato valtozoju dierencialegyenletek

(szeparalhato, szeparabilis)
y0 = '(x; y) = f (x) g(y); f 2 C(0a;b) ; g 2 C(0c;d) (1)

Keressuk azt az y = y(x) fuggvenyt, amelyre:
y0(x) f (x) g(y(x)) 8 x 2 (a; b)-re:
1.) Ha g(y0) = 0 (y0 2 (c; d)), akkor y y0 megoldas. (Egyensulyi helyzet, mivel y0 0.)
2.) Ha (c1; d1) (c; d)-ben g(y) 6= 0 minden, a vonalkazott negyzetbe es}o kezdeti ertek
problema egyertelm}uen megoldhato. Ilyen feltetelek mellett (1) ekvivalens (2)-vel:
y6
d
y0 = f (x) d1
(2)
g(y)
c1
c
-
a b x
Legyen H (y) az g(1y) egy primitv fuggvenye (c1; d1)-en, tehat
dH = 1
dy g(y)
c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 1 v1.1

( 1 folytonossaga miatt 9 H ). Legyen F (x) az f (x) egy primitv fuggvenye (a; b)-n, tehat
g
dF = f (x)
dx
(f folytonossaga miatt 9 F ).
A lltas:
H (y) = F (x) + C ; C2R (3)
azaz
(2) () (3);
vagyis ugyanazok az y(x) fuggvenyek elegtik ki a (2) ill. (3) egyenletet.
Tehat a megoldo y(x)-re az alabbi implicit fuggvenykapcsolatot kapjuk:
Z 1 Z
g(y) dy = f (x) dx
Z 1 dy = Z f (x) dx + C alakban is.)
(Irjak g(y)
Bm
=): y0(x) f (x) =) ?
H (y(x)) F (x) + C
g(y(x))
H (y(x)) primitv fuggvenye a bal oldalnak, mert
dH (y(x)) = dH
dy = 1 y0(x)
dx
dy y=y(x) dx g(y(x))
E s F (x) primitv fuggvenye a jobb oldalnak. Mint tudjuk, a folytonossagi feltetelek miatt a
primitv fuggvenyek csak egy allandoban kulonboznek egymastol, tehat igaz az alltas.
(=: y0(x) f (x) (?= H (y(x)) F (x) + C
g(y(x)) | {z }
Ezt x szerint derivalva kapjuk g(y1(x)) y0(x) f (x)-et.
Az y(x0) = y0 kezdeti ertek problema megoldasa:

a.) A H (y) = F (x) + C altalanos megoldasba behelyettestve, a H (y0) = F (x0 ) + C
osszefuggesb}ol megkapjuk a keresett C erteket.

Zy 1 dy =
Zx
b.) g(y) f (x) dx kiertekelesevel kapjuk meg a keresett partikularis megoldast.
y0 x0
Nehany pelda:
0 sh 2x

Pl. y =
ch 3y ; y(0) = 0
sh 2x =) dy = sh 2x =)
Z Z
y0 = ch 3y dx ch 3y ch 3y dy = sh 2x dx
Elvegezve a kijelolt integralasokat kapjuk az altalanos megoldast:
1 sh 3y = 1 ch 2x + C
1 3
3 2 y = 3 arsh 2 ch 2x + C
Az y(0) = 0 kezdeti feltetelt kielegt}o partikularis megoldas:

1 sh 0 = 1 ch 0 + C; vagyis 0 = 1 + C =) C = , 1
3 2 2 2
Tehat
1 sh 3y = 1 ch 2x , 1
3 2 2
0 x
Pl. y = , ;
y > 0 ; vagy y < 0
y
Z Z
y0 = , xy =) ddxy = , xy =) y dy = ,x dx
Elvegezve az integralast kapjuk az altalanos megoldast:
y2 = , x2 + C =) x2 + y2 = C ( y > 0, vagy y < 0 )

2 2
0

Pl. xy = y 2
,y
y 0 ; y 1 megoldas.
Ha y 6= 0 es y 6= 1, azaz y 2 (,1; 0), vagy y 2 (0; 1), vagy y 2 (1; 1):

Z dy Z 1 dx Z
1 , 1 dy = Z 1 dx
=)
y(y , 1) = x y,1 y x
Elvegezve az integralast:
y , 1
ln y = ln jxj + C =) eln j y j = eln jxj eC
y,1
K = eC valasztassal:
1 , 1 = K jxj
=) 1 , y1 = K x ; ahol K > 0:
y
De mivel y 1 is megoldas, K = 0 is lehetseges, gy a dierencialegyenlet megoldasa:
y = 1 ,1Cx ; C 2 R (persze y = 1 +1Cx alak is jo), illetve y 0

0

Pl. y sin x = y ln y ; x 6= k es y > 0
y 1 megoldas. Ha y 6= 1:
Z dy 1 Z 1 Z y1 Z 12 cos12 x
y ln y = 2 sin x2 cos x2 dx =) ln y dy = tg x2 dx
2
Elvegezve az integralast kapjuk a megoldast:

ln j ln yj = ln tg x + C =) =) y = eC tg x2
2
0

Pl. xy + 2y = 0; y(3) = ,1
Z dy Z 2
y = , x dx es y 0 is megoldas. (Most nem jo a kezdeti feltetel miatt.)
ln jyj = ,2 ln jxj + ln K; K > 0 =) (y = xK

2
es y 0)
Tehat a megoldas: y = xC2 ; C 2 R

Az y(3) = ,1 kezdeti ertek problema megoldasa:
,1 = 3C2 =) C = ,9 : y = , x92

3. Linearis els}orend}u dierencialegyenlet
a(x) y0 + b(x) y = c(x)
a(x) 6= 0 eseten keressuk a megoldast. Ezert a linearis els}orend}u dierencialegyenlet altalanos
alakja:
y0 + g(x) y = f (x)
Legyen g; f 2 C(0a;b) : Ekkor 8 x0 2 (a; b); y0 tetsz}oleges eseten az y(x0) = y0 kezdeti ertek
problema egyertelm}uen megoldhato.
(H): y0 + g(x)y = 0 (homogen egyenlet)
(I): y0 + g(x)y = f (x) (inhomogen egyenlet)
TmHa y1 es y2 megoldasa (I)-nek, akkor y1 , y2 megoldasa (H)-nak.
Bm
y10 + g(x)y1 f (x)
, (y20 + g(x)y2 f (x))
(y1 , y2)0 + g(x)(y1 , y2) 0
A fenti tetel kovetkezmenye:

Tm
Ha yH a (H) altalanos (osszes) megoldasa es yip (I)-nek egy tetsz}oleges megoldasa, akkor
(I) altalanos megoldasa
yia = yH + yip
Bm y1 := yia ; y2 := yip
y1 , y2 = yH
6 6 6 az osszes lehetseges megoldasa (H)-nak
egy konkret megoldasa (I)-nek
tetsz}oleges megoldasa (I)-nek
(I)-nek nem lehet mas megoldasa, csak ami ebb}ol y1-re kijon, mid}on yH helyen (H) minden
lehetseges megoldasat szerepeltetjuk.
Hogyan hatarozhato meg yH es yip?

3.1. A homogen egyenlet altalanos megoldasa
Tm yha = yH = C e, g x x := C Y (x)
R
( )d
1
MmPelda megoldasnal nem hasznalhato a keplet. Ott a kidolgozott peldahoz hasonloan kell
eljarni.
Bmy0 + g(x) y = 0 (szeparabilis d.e.)
dy = ,g(x) y y 0 megoldas
dx Z dy Z
Ha y 6= 0 : y = , g(x) dx
Z
ln jyj = , g(x) dx + C
R R
jyj = eC e, g(x) dx = K e, g(x) dx ; K>0
9
>
R
y > 0 : y = K e, gR(x) dx =
y < 0 : y = ,K e, g(x) dx =) yH = C e,
R
g(x) dx ; C2R
(K > 0) >
;
es y 0 is mo.
3.2. A inhomogen egyenlet egy partikularis megoldasa

Az inhomogen egyenlet egy partikularis megoldasat az allando varialasanak modszerevel
R
yip = c(x) e, g(x) dx = c(x) Y1(x)
alakban keressuk, ahol Y1 (H) egy megoldasa. (I)-be valo behelyettestessel megmutatjuk,
hogy letezik ilyen alaku megoldas.
Derivaljuk yip-t: yip0 = c0 (x) Y1(x) + c(x) Y1(x) (,g(x))
Behelyettestunk (I)-be:
c0(x) Y1(x) + c(x) Y1(x) (,g(x)) + g(x) c(x) Y1(x) = f (x)
Ebb}ol
c0(x) = ,fR (gx(x)) dx = f (x) e g(x) dx
R
e
adodik. Mivel ez folytonos, ezert letezik primitv fuggvenye, tehat c mindig meghatarozhato.
(Csak egy c kell, tehat az integralasi allando 0-nak valaszthato.)

0 y x
Pl. y , = xe
y(1) = 5 y(x) =?
x
Minden olyan tartomanyban, melyben x 6= 0 a dierencialegyenlet egyertelm}uen megold-
hato.
(H): y0 , xy = 0 =) ddxy = xy y 0 megoldas
Ha y 6= 0:
Z dy Z dx
= =) ln jyj = ln jxj + C
y x
jyj = eC jxj; K := eC (> 0) =) y = Kx es y 0

Tehat a homogen egyenlet altalanos megoldasa: yH = C x (C 2 R )
Az inhomogen egyenlet egy partikularis megoldasanak keresese:
yip = c(x)x ; yip0 = c0 (x) x + c(x)
Behelyettestve (I)-be:
c0 (x) x + c(x) , c(xx) x = x ex

Innen:
c0(x) = ex =) c(x) = ex =) yip = x ex
Az inhomogen egyenlet altalanos megoldasa: yia = C x + x ex (C 2 R )
Az y(1)=5 kezdeti ertek problema megoldasa:
5 = C + e =) C = 5 , e =) y = (5 , e)x + xex
Feladatok:
5.) y0 + xy = ex + 3ex
x
1.) ye2x , (1 + e2x ) y0 = 0
2.) y0 , 1 y = x ln x y(e) = e2
2
x ln x 6.) y0 , 3 y = 2
x
3.) y0 , y , 2x2 = 0 y(1) = ,1 7.) y0 + x2 y = x2 + 32 y(1) = 0
x
4.) y0 + 1 +y x = 11++2xx y(0) = 2 8.) y0 + 2 y = 3 y(1) = 2
x

9.) y0 , 3 y = x4 13.) y0 + 2xy = 4x
x
14.) y0 , 3y = x2 + 1
10.) y0 + x2 y = 3x2 y(1) = 4
15.) xy0 , y = ex (x2 + x3 )
11.) y0 + 2y
sh x = sh x
1 16.) y0 + ay = e5x a 6= 0
0 y
12.) y + = + 2 e2x x>0
x x 17.) y0 + ay = emx a 6= 0
4. U j valtozo bevezetese
1.) Szetvalaszthato valtozojura visszavezethet}o dierencialegyenletek:
y y y (x )

0
a.) y = '(x; y) = f u := u(x) =
x x x
y = ux
y0 = u0 x + u 1
b.) y0 = f (ax + by) (a; b 2 R ) u := ax + by
y = 1b u , ab x
y0 = 1b u0 , ab
2.) Egyeb helyettestesek: ezeknel megadjuk, hogy mivel helyettestunk.
Peldak:
0 2y + x 2 2

Pl. y =
xy x 6= 0; y 6= 0
y0 = 2 xy + xy u := xy =) y = u x; y0 = u0x + u
u0x + u = 2u + u1
u0x = u u+ 1
2
1 Z 2u du = Z 1 dx
2 u2 + 1 x

1 ln (u2 + 1) = ln jxj + C
2
ln (u2 + 1) = ln x2 + 2C
u2 + 1 = x2 |{z}
e2C
:=K>0
y + 1 = Kx2
2
x2
y2 = Kx4 , x2 K>0
0

Pl. x y + xy = x
2 2
+ y2 y(1) = 2
y0 = x + yx2 , xy
2 2
2
y0 = 1 + xy , xy x 6= 0 (Most x > 0)
u := xy =) y = ux =) y0 = u0x + u
u0x + u = 1 + u2 , u
u0x = 1 + u2 , 2u
Z du
Z dx
(1 , u)2 = x
, (1 ,,u1) = ln jxj + C
,1
jxj = x most
1 = C + ln x
1,u
Visszahelyettestve:
1 , xy = C +1ln x

y(1) = 2 : 1,2= 1 =) C = ,1 =) y = x 1 , 1
C ,1 + ln x
0 y x 1

Pl. y = e ,
2
2 +
y(0) = 0
0
u := 2y + x =) y = u2 , x2 =) y0 = u2 , 21
u0 , 1 = eu , 1
2 2 2
du = u0 = 2eu
dx
Z Z
e,u du = 2 dx
,e,u = 2x + C
e,2y,x = ,2x + C y(0) = 0 : 1 = C
,2y , x = ln (1 , 2x)
y = , x2 , 12 ln (1 , 2x)

Pl.
Alkalmazzuk az u(x) = y3(x) helyettestest, es oldjuk meg a
3xy0 , 2y = x3 y,2
dierencialegyenletet!
0
u = y3 ; u0 = 3y2 y0 ; y0 = 3uy2
A dierencialegyenlet atalaktva:
3y0y2 , 2 y3 = x2
x

Elvegezve a helyettestest:
u0 , x2 u = x2 (linearis els}orend}u d.e.)
...
R
uha = C e, , x2 dx = C eln x2 = Cx2
uip = c(x)x2 =) u0ip = c0 x2 + c 2x
c0x2 + c 2x , x2 cx2 = x2
c0 (x) = 1 =) c(x) = x
uip = x3
uia = Cx2 + x3
p
y3 = Cx2 + x3 =) y = 3 C x2 + x3

Pl. y(xy + 1) + x(1 + xy + x y )y0 = 0 2 2
u = xy
u0 = 1 y + xy0 =) xy0 = u0 , y =) xy0 = u0 , ux
u (u + 1) + (1 + u + u2) u0 , u = 0
x x
...
u0 1 + uu3+ u = x1
2
Z Z 1 dx
(u,3 + u,2 + u,1) du = x
u,2 + u,1 + ln juj = ln jxj + C
,2 ,1

, 2x12 y2 , xy1 + ln jxyj = ln jxj + C
0 y , 1
+y+ 1 z = x2 + y + y1
2

Pl. y = ,2x x 2
y 2 y
z = x2 + y + y1 =) z0 = 2x + y0 , yy2 =) y0 y y,2 1 = z0 , 2x
0 2
Behelyettestve:
z0 , 2x = ,2xz =) z0 + 2xz = 2x linearis els}orend}u d.e.
: : : zia = zha + zip = C e,x2 + 1

Visszahelyettestve:
x2 + y + y1 = C e,x2 + 1
Feladatok:
1.) 4x , 3y + y0(2y , 3x) = 0 u = xy

2.) (1 , 2x , 2y)y0 = x + y + 1 u=x+y
3.) y0 + xy = x2 y4 u = y,3
4.) y0 + 2xy = 2x3 y3 u = y,2
5.) 5(1 + x2)y0 = 2xy + (1 + x )
2 2
y4 u = y5
6.) (x2 y2 , 1)y0 + 2xy3 = 0 1

u = xy
7.) y0 = xy2 , 2 xy u = xy
2
8.) 3y0 , 2 y = x
2
x y2 u = y
3
9.) y0 = 2yx,+xy ; x > 0 u = xy

10.) xy0 sh y , ch y = x2 sh x u = ch y
11.) xy0 sin y + cos y = 1 u = cos y
0
12.) 1 + y = 1 + ln (x2+ y) y(0) = e u = ln (x + y)
2
x+y 1+x
13.) xy0 cos (x + y) = sin2 (x + y) , x cos (x + y) , 1 u = sin (x + y)
5. Iranymez}o, izoklinak, grakus megoldas

... L. el}oadas

Pl. Milyen lokalis tulajdonsaga van az
y0 = x3 + y3 , 9
dierencialegyenlet (2; 1) ponton atmen}o megoldasanak az adott pontban?
Az y0(x) = x3 + y3(x) , 9 egyenletben x helyere 2 kerul. (y(2) = 1)
y0(2) = 23 + 13 , 9 = 0 =) lokalis szels}oertek lehet
A dierencialegyenlet mindket oldalat x szerint derivaljuk es itt is elvegezzuk az x = 2
helyettestest:
y0
y00 = 3x2 + 3y2 |{z} y00(2) = 12 > 0 =) y(2) = 1 lokalis minimum
=0

Pl. Az y = '(x) atmegy az x 0 = 2; y0 = 4 ponton, es kielegti az
y2y0 = x(64 , y3) + x , 2
dierencialegyenletet. Milyen lokalis tulajdonsaga van ennek a megoldasgorbenek
a (2; 4) pontban?
y(2) = 4 64 1
1 ,
y0 = y2 x(64 , y ) + x , 2 = x y2 , y + y2 (x , 2) =) y0(2) = 0
3
64 ,2 ,2
y =1
00 , y + x 64 y , y + y0(x , 2) + 1 1
0 0
y642 y3
0 + 1 = 1 >0
y3 y2
y00(2) = 16 , 4 + (y0 0= 0) + (y0 = 0) 42 16
y(x)-nek x = 2-ben lokalis minimuma van (y0(2) = 0; y00(2) > 0), erteke: 4.

Feladatok:
1.)
y0 = x2 + 2y2
A dierencialegyenlet megoldasa nelkul valaszoljunk a kovetkez}o kerdesekre!
a.) Mely pontokban parhuzamosak a megoldasok az y = 2x egyenessel?
b.) Lehet-e lokalis szels}oerteke a megoldasoknak?
c.) Irja fel az y(0) = 0 kezdeti ertek problemahoz tartozo megoldasgorbe x0 = 0 koruli
harmadfoku Taylor polinomjat!
2.)
y0 + y2 + x2 + 1 = 0
Irja fel az izoklinak egyenletet! Van-e a megoldasoknak lokalis szels}oerteke?
Vizsgalja meg a megoldasgorbek pozitv sknegyedbe (x > 0; y > 0) es}o reszeit mono-
tonitas szempontjabol!
Szamtsa ki az x0 = 0; y0 = 0 ponton atmen}o megoldas els}o es masodik derivaltjat az
x0 pontban!
3.) Milyen lokalis tulajdonsaga van az
y0 = y4 , x3 + 2x , 15
dierencialegyenlet (,1; 2) ponton atmen}o megoldasanak az adott pontban?
4.)
y0 = (y2 , 4)x + x , 1
a.) A sk mely pontjaiban parhuzamos az iranymez}o az y = x egyenessel? Vazoljuk
ezeket a pontokat es jeloljunk be harom vonalelemet!
b.) Milyen lokalis tulajdonsaga van az x0 = 1; y0 = 2 ponton atmen}o megoldasnak
az adott pontban? (Ha egyaltalan van ilyen megoldas.)
5.)
y0 = x2 + y2 , 12
a.) Vazoljuk az izoklinakat, jeloljuk be a vonalelemek iranyat!
b.) Mely pontokban van lokalis maximuma, illetve lokalis minimuma a megoldasgor-
beknek?

6. Hianyos masodrend}u dierencialegyenletek
A masodrend}u dierencialegyenlet altalanos alakja:
F (x; y; y0; y00) = 0
Most ennek ket specialis esetevel foglalkozunk.
1.) F (x; y0; y00) = 0 Hianyzik: y
y := p(x) =) y = p0 (x)
0 00
2.) F (y; y0; y00) = 0 Hianyzik: x

y0 := p(y) ; vagyis dy = y0(x) = p(y(x))
dx
y00 = ddx y0 = ddx p(y(x)) = ddyp ddxy = ddyp p
00
Pl. y = 6y y0
3
y(1) = ,1; y0(1) = , 13
x hianyzik: y0 = p(y); y00 = ddyp p

Behelyettestessel kapjuk:
dp p = 6yp3 p 0 mo. =) y all. (Most nem jo, mert y0(1) 6= 0.)
dy
A ltalanos mo.: Partikularis mo.:
p 6= 0 : Z
dp = Z 6y dy
p2
, 1 = 3y 2 + C
p 1
y0 = p = , 3y2 1+ C y0(1) = , 13 : , 13 = , 3(,1)12 + C

Z Z 1
C1 = 0
1
(3y2 + C1) dy = ,dx

y3 + C1 y = ,x + C2 y3 = ,x + C2 es y(1) = ,1
,1 = ,1 + C2 =) C2 = 0
p
y3 = ,x =) y = ,x 3

00 0 2

Pl. xy , 2y =
x 3
y(1) = 15 ; y0(1) = 35
y hianyzik: y0 = p(x) =) y00 = p0
xp0 , 2p = x23 ,! p0 , x2 p = x24 (linearis els}orend}u d.e.)
(H): p0 , x2 p = 0 =) ddxp = x2 p p 0 megoldas

Ha p 6= 0:
Z dp Z 2 dx =) ln jpj = 2 ln jxj + K
p= x
jpj = eK x2; es p 0 =) pH = Cx2
pip = c(x) x2 =) p0ip = c0 x2 , c 2x

Behelyettestve (I)-be:
c0x2 , c2x , x2 cx2 = x24
,5
c0 = x26 = 2x,6 =) c(x) = 2,x 5 = , 52 x15 =) pip = , 52 x13
p = y0 = C1x2 , 52 x13 =) y = C1 x3 + 51x2 + C2

3
Irhato y = C1x3 + 1 2 + C2 alakban is, de ekkor y0 = 3C1x2 , 2 13 -t kepezni kell, ha

5x 5x
kezdeti ertek problema van. (Vagy el}oz}oleg meg kellett volna C1-et hatarozni.)
y(1) = 51 : 51 = C1 + 15 + C2 =) C1 + C2 = 0
y0(1) = 35 : 35 = 3C1 , 25 =) C1 = 13 ; C2 = , 31

A keresett megoldas:
x 3
1
1
y = 3 + 5x2 + , 3

Pl. Az
yy00 + y02 = 1
dierencialegyenlet altalanos megoldasabol valasszuk ki azt az integralgorbet, amely
a) keresztulhalad a (0; 1) ponton es ott erint}ojenek meredeksege ,1,
b) y(1) = 2 ; y0(1) = 3
(A dierencialegyenlet megoldasahoz alkalmazza az y0(x) = p(y(x)) helyettestest!)
y0 = p(y) ; y00 = ddyp p
y ddyp p + p2 = 1
Z p dp = Z dy
1 , p2 y p 6= 1
, 21 ln j1 , p2 j = ln jyj + C
ln j1 , p2j = ln 12 + C
y
j1 , p2j = K y12 K>0
p2 , 1 = K y12 es p 1 is mo. (K = 0), vagyis
p2 = 1 + C1 y12 C1 2 R
a) eset: y(0) = 1 ; y0(0) = ,1
A kezdeti feltetelekb}ol: (,1)2 = 1 + C1 112 =) C1 = 0
p = ddxy = 1 (csak a ,1 jo)

y = ,x + C2 y(0) = 1 =) C2 = 1
y+x=1
b) eset: Hf.
Feladatok:
1.) y00 + (x , 1) (y0)3 = 0 y0 = p(x)

2.) y00y0 + x = 0 y0 = p(x)
3.) 2yy0 , y00 = 0 y0 = p(y)
4.) y00 = (y0)3 + y0 y0 = p(y)
5.) y00 + 2x (y0)2 = 0; y(0) = 1; y0(0) = 4 y0 = p(x)
7. Magasabbrend}u linearis dierencialegyenletek

L[y] := y(n) + an,1 (x)y(n,1) + + a1(x)y0 + a0 (x)y
(H): L[y] = 0 (homogen egyenlet)
(I): L[y] = f (x) (inhomogen egyenlet)
Ha f; a0; : : : ; an,1 2 C(0a;b) ; akkor 8 y(k)(x0) = y0;k ; ahol k = 0; 1; : : : ; n , 1; x0 2 (a; b) kezdeti
ertek problema egyertelm}uen oldhato meg.
TmHa y1; y2 megoldasa (I)-nek, akkor y1 , y2 megoldasa (H)-nak.
BmHF.: az els}orend}uhoz hasonloan.
TmKovetkezmeny:
yia = yha + yip

7.1. A homogen egyenlet altalanos megoldasa
Tm(H) megoldasai linearis teret alkotnak.
BmBelatjuk, hogy ha Y ; Y megoldasa (H)-nak, akkor Y + Y es C Y
1 2 1 2 1 is az.
(n) (n,1)
Y1(n) + an,1(x)Y1(n,1) + + a1(x)Y100 + a0(x)Y1 0
+ Y2 + an,1(x)Y2 + + a1(x)Y2 + a0 (x)Y2 0
(Y1 + Y2)(n) + an,1 (x)(Y1 + Y2)(n,1) + + a1(x)(Y1 + Y2)0 + a0 (x)(Y1 + Y2) 0
Tehat valoban L[Y1 + Y2] 0. Hasonloan lehet megmutatni, hogy L[Y1] 0-bol kovetkezik
L[C Y1] 0.
Ebb}ol mar kovetkezik, hogy (H) megoldasai linearis teret alkotnak.
Tm(H) megoldasainak tere n dimenzios. (:B)

Ha tehat megadunk n db linearisan fuggetlen megoldast, akkor
X
n
yha = CiYi(x)
i=1
Dmf1; f2; : : : ; fn fuggvenyek linearisan fuggetlenek x 2 I -n, ha

X
n
ifi(x) 0; x 2 I a.cs.a., ha i = 0; i = 1; : : : ; n
i=1
Dm Az f1 ; : : : ; fn fuggvenyek legyenek az x valtozonak legalabb (n , 1)-szer folytonosan

dierencialhato fuggvenyei. A
2 f f2 fn
3
66 f110 f20 fn0 77
W (x) = 64 ... ... ... ... 75
f1(n,1) f2(n,1) fn(n,1)
matrixot Wronski-fele matrixnak, a bel}ole kepzett determinanst Wronski-fele determinans nak
nevezzuk.
Legyen f1 ; : : : ; fn legalabb (n , 1)-szer folytonosan dierencialhato I -n:
a.) az I-n jW j 6 0 =) f1 ; : : : ; fn linearisan fuggetlenek I -n

b.) (6 =
Pl.: f1(x) = x3 ; f2 (x) = jxj3 linearisan fuggetlenek (,1; 1)-en, de
x3 jxj3
jW j = 2 3x2 0:
3x ,3x2
(Kevesbe fontos szamunkra:
c.) f1; : : : ; fn linearisan osszefugg}o =) jW j 0: )
De igaz a kovetkez}o tetel:
TmL[Yi] 0 x 2 I i = 1; : : : ; n tehat Y1; : : : ; Yn a homogen egyenlet megoldasai I -n :
Y1; : : : ; Yn linearisan fuggetlenek () jW (x)j =6 0; ha x 2 I:
(Tehat ilyenkor ervenyes a megfordtott, egyben er}osebb alltas is.) (:B)
Hogyan kereshetunk n darab linearisan fuggetlen megoldast?
7.1.1. A homogen egyenlet altalanos megoldasa fuggveny egyutthatos esetben

Csak masodrend}u esettel foglalkozunk. Ha Y1 adott, Y2 = u(x) Y1(x) alakban kereshet}o.
u-ra hianyos masodrend}u dierencialegyenlet adodik.
L. gyakorlat. (Vizsgan csak a VDII-ben kerjuk szamon.)
7.1.2. A homogen egyenlet altalanos megoldasa konstans egyutthatos esetben

y(n) + an,1 y(n,1) + + a1 y0 + a0y = 0 ai 2 R ; i = 0; 1; : : : ; n , 1
y = ex; 2 R probafuggvennyel kserletezunk:
y0 = ex; y00 = 2ex ; : : : ; y(k) = k ex; : : : ; y(n) = nex
Behelyettestve (H)-ba:
+ + a1 + a}0)ex = 0
(| n + an,1n,1 {z ex 6= 0
karakterisztikus polinom
A kovetkez}o un. karakterisztikus egyenletet kapjuk:
n + an,1n,1 + + a1 + a0 = 0
Ennek n db gyoke van, de lehetnek tobbszoros gyokok es komplex gyokok is. Mivel allando
egyutthatos a polinom, a komplex gyokok csak konjugalt parban fordulhatnak el}o. A kulon-
boz}o esetek:

1.) A kulonboz}o valos gyokokhoz tartozo eix; ej x fuggvenyek linearisan fuggetlenek.
2.) Ha pl. 1 k-szoros gyok (bels}o rezonancia), akkor is van hozza k db linearisan fuggetlen
megoldas: e1 x; xe1 x; x2 e1 x; : : : ; xk,1e1 x (:B)
3.) Az el}oz}o alltasok akkor is igazak, ha a gyokok komplexek. De gy nem valos megoldast
kapnank.
Pl.: 1 = + j 2 = 1 = , j :
Y1 = e1 x = e(+j)x = ex ejx = ex(cos x + j sin x)
Y2 = e2 x = e(,j)x = ex ej(,)x = ex (cos x , j sin x)
Mint tudjuk Y1 es Y2 tetsz} , oleges line aris kombinacioja is megoldas.

Y1 := 1 2 2 = e cos x = Re e 1
Y + Y x x )
, Ezek is linearisan fuggetlenek.
,
Y2 := 12j 2 = ex sin x = Im e1 x
Y Y Ezekre csereljuk le Y1; Y2-t.
(Tobbszoros gyokok eseten Y1; Y2 szorzando x-szel, stb.)
Peldak:
Pl. y000 , 2y00 , 3y0 = 0

3 , 22 , 3 = 0 1 = 0; 2 = ,1; 3 = 3
yH = C1e0x + C2e,x + C3e3x = C1 + C2e,x + C3e3x
000 00 0

Pl. y + 2y + y = 0
3 + 22 + = 0 1 = 0; 2 = 3 = ,1
yH = C1 + C2e,x + C3 xe,x
000 00 0

Pl. y + 4y + 13y = 0
3 + 42 + 13 = 0 1 = 0; 2 = ,2 , 3j; 3 = ,2 + 3j
yH = C1 + C2e,2x cos 3x + C3 e,2x sin 3x

Pl. y (5)
, 2y(4) + 2y000 , 4y00 + y0 , 2y = 0
5 , 24 + 23 , 42 + , 2 = ( , 2)(2 + 1)2 = 0
1 = 2; 2 = 3 = j; 4 = 5 = ,j
yH = C1e2x + (C2 + C3x) cos x + (C4 + C5x) sin x
Feladatok:
Irjon fel olyan legalacsonyabbrend}u valos konstans egyutthatos homogen linearis dieren-
cialegyenletet, amelynek megoldasai:

a.) ex; e,x ; e2x e.) e2x sin 3x; e,3x
b.) ex; xex ; x2ex
f.) e2x sin x; x2 e2x sin x; 1
c.) x2 e,x; x3 e2x
d.) e2x sin x; e2x cos x g.) tetsz}oleges masodfoku polinom, sin x
7.2. Az inhomogen egyenlet egy partikularis megoldasa

7.2.1. A llandok varialasa
A modszer minden jobb oldali f fuggvenynel alkalmazhato, azonban eleg nehezkes. Specialis
f -re lesz jobb modszerunk is. Az allandok varialasat csak a masodrend}u esetre mutatjuk meg.
(Szamonkerese csak a VDII-ben lesz.)
Legyen adott az a(x)y00 + b(x)y0 + c(x)y = f (x)-hez tartozo homogen dierencialegyenlet
megoldasa:
yH = C1 Y1(x) + C2 Y2(x)
Ekkor az inhomogen egyenlet egy partikularis megoldasat az alabbi alakban keressuk:

c yip := c1(x) Y1(x) + c2(x) Y2(x)

b yip0 = c1Y10 + c2Y20 + c|01 Y1 {z
+ c02Y}2
:=0
Alulhat arozott feladat (majd meglatjuk, hogy jogos a felvetel).

a yip00 = c::::
0 Y 0 + c1 Y 00 + c0 Y 0 + c2 Y 00
1 1 1 2 2
:::: 2
Behelyettestve (I)-be (c1 ; c2; c1; c02-re rendezzuk):

0
c1(aY 00 0 00 0 0 0 0 0
| 1 + bY
{z1 + cY}1) + c2(aY
| 2 + bY
{z2 + cY}2) + aY1 c1 + aY2 c2 = f (x)
=0; mert L[Y1 ]0 =0; mert L[Y2 ]0
c01; c02 -re az al
abbi egyenletrendszert kapjuk:

Y1 Y2 c01 = 0
Y 0 0 c0 f (x)
1 Y2
| {z } W
2 a
jW j 6= 0, mert Y1; Y2 linearisan fuggetlenek es L[y] = 0 megoldasai =) az egyenletrendszer

egyertelm}uen oldhato meg c01; c02 -re:
c0 Y Y ,1 0
1
= 1 2
c02 Y10 Y20 f (x)
a
c01; c02 folytonossaga miatt letezik c1 ; c2. (Integracios allando nem kell.)
Peldat gyakorlaton mutatunk.

7.2.2. Kserletezes (Ansatz)
Csak specialis zavaro fuggveny eseten alkalmazhato es csak allando (konstans) egyutthatoju
linearis dierencialegyenletnel!
Ha az allando egyutthatoju inhomogen linearis dierencialegyenlet jobb oldalan allo f
fuggveny:
a.) K ex
b.) Pm(x) = am xm + + a0
c.) K1 sin x
d.) K2 cos x
fuggvenyek valamelyike, akkor a partikularis megoldast az alabbi alakban kereshetjuk:
a.) yip = Aex A ismeretlen
b.) yip = Qm (x) = Bmxm + + B0 B0; : : : ; Bm ismeretlen
c.) yip = A sin x + B cos x A; B ismeretlen
d.) yip = A sin x + B cos x A; B ismeretlen
A probafuggvenyben szerepl}o | meg hatarozatlan | allandokat a kiserletez}o fuggvenyt
elegend}oen sokszor dierencialva es az inhomogen dierencialegyenletbe behelyettestve az
egyenl}o egyutthatok modszerevel (a megfelel}o tagok egyutthatoinak osszehasonltasaval) tud-
juk meghatarozni.
Ha a feltetelezes helyes volt, akkor annyi fuggetlen linearis egyenletet kapunk az ismeretlen
egyutthatokra, ahany ismeretlenunk van. (Tehat pontosan 1 megoldas van.)
Ha a jobb oldali f fuggvenyben az el}oz}o fuggvenyek osszege, szorzata szerepel, akkor a
kserletez}o fuggvenyeket is ossze kell adni illetve ossze kell szorozni.
Kuls}o rezonancia:
A modszer nem vezet eredmenyre, ha a kserletez}o fuggveny, vagy annak egy tagja szerepel
a homogen egyenlet megoldasai kozott. Ilyenkor x-szel szorozzuk ezt a tagot mindaddig, amg
megsz}unik a rezonancia.
00 0
Pl. y , 3y + 2y = (e x ) + (x
3 2
+ x)
2 , 3 + 2 = ( , 2)( , 1) = 0 yH = C1e2x + C2ex

2 yip := (Ae3x ) +(Bx2 + Cx +D)

,3 yip0 = 3Ae3x + 2Bx +C

1 yip00 = 9Ae3x +2B

(9A , 9A + 2A)e3x + x2 (2B ) + x(2C , 6B ) + (2D , 3C + 2B ) = e3x + x2 + x
2A = 1 A = 12
:::::::
2B = 1 B = 21
:::::::
2C , 6B = 1 =) 2C = 4 C::::::
=2
2D , 3C + 2B = 0 2D = 6 , 1 D = 52
:::::::
yia = C1e2x + C2ex + 21 x2 + 2x + 25 + 12 e3x

00 0

Pl. y , 3y + 2y = (x) + (ex)
yH = C1e2x + C2ex (Lasd fent.)

2 yip := (Ax + B ) + (C ex )

,3 yip0 = A + C ex

1 yip00 = C ex
x(2A) + (2B , 3A) + (2|C , {z

3C + C})ex = x + ex (0 6= 1 kuls}o rezonancia)
=0
Helyesen:

2 yip := (Ax + B ) + (Cxex)

,3 yip0 = A + C ex + Cxex

1 yip00 = C ex + C ex + Cxex
x(2A) + (2B , 3A) + ex(,3C + 2C ) + xex (2|C , {z

3C + C}) = x + ex
=0

2A = 1 A = 12
:::::::
2B , 3A = 0 B = 23 A = 34
::::::::::::::
,C = 1 = ,1
C::::::::
yia = C1e2x + C2 ex + 12 x + 34 , xex

00
Pl. y , y = (x
2
, x + 1) + (ex)
2 , 1 = 0 yH = C1 ex + C2e,x

,1 yip := (Ax2 + Bx + C ) + (Dxex )
0
0 yip = 2Ax + B + Dex + Dxex
00
1 yip = 2A + Dex + Dex + Dxex
,Ax2 , Bx + (2A , C ) + xex (,D + D) + ex 2D = x2 , x + 1 + ex
A = ,1 B=1 C = 2A , 1 = ,3 D = 12
yia = C1 ex + C2e,x , x2 + x , 3 + 12 xex

00 0

Pl. y , 2y + y = 6ex
2 , 2 + 1 = 0 yH = C1ex + C2xex (bels}o rezonancia)

1 yip := Ax2 ex (kuls}o rezonancia)

,2 yip0 = 2Axex + Ax2 ex

1 yip00 = 2Aex + 2Axex + 2Axex + Ax2 ex

x2 ex(A| , 2{zA + A}) + xex (, x
| 4A{z+ 4A}) + 2Ae = 6e
x A=3
=0 =0
yia = C1ex + C2 xex + 3x2 ex

00 0

Pl. y + 8y + 25y = e, x 4
p
+ 8 + 25 = 0
2
1;2 = , 8 64 , 100 = ,8 j 6 = ,4 j 3
2 2
yH = C1e,4x cos 3x + C2e,4x sin 3x

25 yip := Ae,4x (nincs kuls}o rezonancia!)
0
8 yip = ,4Ae,4x
00
1 yip = 16Ae,4x
(25A , 32A + 16A)e,4x = e,4x 9A = 1 A = 19
yia = C1e,4x cos 3x + C2e,4x sin 3x + 19 e,4x

00 0

Pl. y + 5y + 6y = 2e, x 2
y(0) = 0; y0(0) = 3
2 + 5 + 6 = ( + 2)( + 3) = 0
yH = C1e,2x + C2 e,3x (yip = Ae,2x nem jo, mert kuls}o rezonancia van.)

6 yip := x Ae,2x = ::::::::
Axe,2x
0
5 yip = Ae,2x , 2:::::::::
Axe,2x
00
1 yip = ,2Ae,2x , 2Ae,2x + 4:::::::::
Axe,2x
xe,2x (6|A , 10{zA + 4A}) + e,2x(5A , 4A) = 2e,2x A::::::

=2
=0

yia = C1e,2x + C2e,3x + 2xe,2x
y(0) = 0 0 = C1 + C2 C1 = ,C2
y0(0) = 3 y0 = ,2C1e,2x , 3C2e,3x + 2e,2x , 4xe,2x
3 = ,2C1 , 3C2 + 2 C2 = ,1 C1 = 1
y = e,2x , e,3x + 2xe,2x

00

Pl. y + y = (,4 cos x) + (x) y(0) = 2; y0(0) = 2
2 + 1 = 0 1;2 = j yH = C1 cos x + C2 sin x

1 yip := (Ax cos x + Bx sin x) + (Cx + D) (kuls}o rezonancia)
0
(yip = A cos x , Ax sin x + B sin x + Bx cos x + C )
00
1 yip = ,A sin x , A sin x , Ax cos x + B cos x + B cos x , Bx sin x
x cos x(A , A) + x sin x(B , B ) + cos x (2B ) + sin x (,2A) + Cx + D = ,4 cos x + x

2B = ,4 = ,2
B:::::::: , 2A = 0 A::::::
=0 C::::::
=1 D::::::
=0
yia = C1 cos x + C2 sin x , 2x sin x + x
y(0) = 2 2 = C1
y0(0) = 2 y0 = ,C1 sin x + C2 cos x , 2 sin x , 2x cos x + 1
2 = C2 + 1 C2 = 1
y = 2 cos x + sin x + x(1 , 2 sin x)

Pl. Tetsz}oleges a 2 R -re oldja meg az alabbi dierencialegyenletet:
y00 + ay0 + ay = 0
p 6 a2 , 4a
1;2 = ,a + 2a , 4a -a
2
2 + a + a = 0
4

p
a.) 0 < a < 4 (a2 , 4a < 0) 1;2 = , a2 j 12 4a , a2
p p
y = C1e, a2 x cos ( 12 4a , a2 x) + C2e, a2 x sin ( 12 4a , a2 x)
b.) a = 0 ill. a = 4 1;2 = , a2 bels}o rezonancia
y = C1e, 2 x + C2e, 2 x x
a a
p
c.) a < 0 vagy a > 4 (a2 , 4a > 0) 1;2 = , a2 12 a2 , 4a
p p
y = C1e(, a2 + 21 a2 ,4a)x + C2e(, a2 , 12 a2 ,4a)x
7.3. Helyettestessel megoldhato dierencialegyenletek (folyt.)
Bizonyos tpusu fuggvenyegyutthatos linearis dierencialegyenletek uj fuggetlen valtozo be-
vezetesevel allando egyutthatoju dierencialegyenlette alakthatok. A modszert egy peldan
mutatjuk meg.
00 2

Pl. y , y = 0
x 2
x = et helyettestessel oldja meg! (x > 0)
Tehat uj fuggetlen valtozot helyettestunk be: x = x(t) ,! t = t(x)
'(t); dd't = '_ es '(t(x)) = y(x) = ? Ezt keressuk.
y ,! '
y0 = ddxy = dd't ddxt = d'_x = 'x__ = e'_t
dt
(Az osszetett fuggveny es az inverzfuggveny derivalasi szabalyat hasznaltuk fel.)
y00 = ddx y0 = ddx 'x__ = ddt 'x__ ddxt = ' x_ x,_ 2 '_ x x1_ = ' e(e,t )3'_ e = '(e,t )2'_
t t
|{z}
1 =1
dx
dt
x_
Behelyettestve:
' , '_ , 2 ' = 0 =) ' , '_ , 2' = 0
(et )2 (et )2
Masodrend}u allando egyutthatoju linearis dierencialegyenletet kaptunk.
' := et 2 , , 2 = 0 1 = 2; 2 = ,1
' = C1 e2t + C2e,t =) y(x) = C1x2 + Cx2
Mmx < 0-ra is jo. Ekkor x = ,et a helyettestes.

y0 = , e'_t y00 = ' x_ x,_ 3 '_ x = '(,e,) (e,t )'_3(,e ) = '(e,t )2'_ (ua.)
t t

Az egyenlet ugyanaz lesz: ' , '_ , 2' = 0 =) ' = C1e2t + C2e,t =)
=) y(x) = ,C1x2 , Cx2 =) y(x) = C1 x2 + Cx2
00 0

Pl. x y , xy + y = ln x
2
(x = et )
y0 = 'x__ = e'_t y00 = ' x_ x,_ 3 ' x = ' e e,3t '_ e
t t
y(x) = '(t(x))
e2t ' e e,3t '_ e , et e'_t + ' = t =) ' , 2'_ + ' = t

t t
(H): ' = et : 2 , 2 + 1 = ( , 1)2 = 0 =) yha = C1 et + C2tet

1 'ip := At + B

(,2) '_ ip = A At + B , 2A = t A = 1; B = 2 'ip = t + 2

1 'ip = 0
'ia (t) = C1 et + C2 tet + t + 2 x = et ; t = ln x

y = C1 x + C2 x ln x + ln x + 2
00 0

Pl. x y , xy + 2y = x
2
x = et
e2t ' e ,3t '_ e , et '_t + 2' = et =) ' , 2'_ + 2' = et
t t
e e
(H): 2 , 2 + 2 = 0 1;2 = 1 j =) yha = et (C1 cos t + C2 sin t)

2 'ip := Aet

(,2) '_ ip = Aet A=1 'ip = et

1 'ip = Aet
'ia (t) = et (C1 cos t + C2 sin t) + et

y = x(C1 cos ln x + C2 sin ln x) + x

Feladatok:
1.) y000 + 3y00 + 2y0 = 0

2.) y000 , 4y00 + 5y0 = 0
3.) y00 , 6y0 + 9y = 0 y(0) = 1; y0(0) = 0
4.) y00 + 4y = x
5.) y00 + y = 2 sin x cos x y(0) = 0; y0(0) = 1
6.) y00 , 7y0 + 6y = sin x
7.) y(4) + 4y00 = cos x Adja meg az osszes periodikus megoldast!
8.) y00 + 4y = 2 sin x cos x
9.) y00 + y0 + 3y = 0
Milyen ertek mellett lesz a dierencialegyenlet minden megoldasfuggvenye olyan, hogy
lim y(x) = 0 ?
x!1
10.) y00 , 4y = ex ; 2 R
11.) y00 + y0 = ex ; 2 R
12.) y0 , 5y = 2e5x
13.) y00 , 4y0 + 4y = e2x
14.) y(5) , y(4) , 2y000 = x + 1
15.) y(4) , 2y00 + y = 2ex
16.) x2 y00 , xy0 + y = ln x (x = et helyettestessel)

8. Egzakt (exact) dierencialegyenletek
n
M f 2 CT : f n-szer folytonosan dierencialhato T -n. (Jelentese: parcialisok n-edrenddel
1
bezarolag leteznek es folytonosak.)

M df (x; y; dx; dy) = fx0 dx + fy0 dy : els}orend}u dierencial vagy teljes dierencial.

2
M T egyszeresen osszefugg}o, ha tetsz}oleges kett}ospont nelkuli tartomanybeli zart gorbevel

3
egyutt annak belsejet is tartalmazza.
Dmg; h 2 CT ; T R egyszeresen osszefugg}o nylt tartomany.
0 2
A g(x; y) + y0h(x; y) = 0 ill. a vele ekvivalens

g(x; y) dx + h(x; y) dy = 0
dierencialegyenletet egzaktnak nevezzuk, ha a bal oldal teljes dierencial, azaz letezik olyan
F (x; y) fuggveny, melyre:
Fx0 (x; y) = g(x; y) es Fy0 (x; y) = h(x; y)
A dierencialegyenlet megoldasa:
Mivel a dierencialegyenlet
Fx0 (x; y) dx + Fy0 (x; y) dy = 0
alaku, tehat
dF (x; y(x); dx; dy) 0;
a megoldasra az
F (x; y(x)) C
implicit fuggvenykapcsolatot kapjuk.
MmF totalisan derivalhato, mert Fx0 = g 2 CT0 es Fy0 = h 2 CT0 miatt a parcialisok leteznek
es folytonosak.
TmLegyen g; h 2 CT1 ; T R 2 egyszeresen osszefugg}o nylt tartomany. A
g(x; y) dx + h(x; y) dy = 0
dierencialegyenlet akkor es csak akkor egzakt, ha
@g = @h (x; y) 2 T
@y @x

Bm
a.) Ha egzakt: Fx0 = g(x; y) es Fy0 = h(x; y) es g; h 2 CT1 =) Fxy00 = gy0 es Fyx00 = h0x, de
Young tetele szerint Fxy00 = Fyx00 , ezert gy0 = h0x.
b.) (:B)

Pl. sin y + y sin x + (x cos y , cos x)y0 = 0
y(0) = 2
| y +{zy sin x}) dx + (x| cos y{z, cos x}) dy = 0

(sin
g(x;y)=Fx0 h(x;y)=Fy0
gy0 = cos y + sin x

h0x = cos y + sin x egzakt
Fx0 = sin y + y sin x
Z
F (x; y) = (sin y + y sin x) dx = x sin y , y cos x + C (y)
Fy0 = x cos y , cos x + C 0(y) = h(x; y) = x cos y , cos x
C 0 (y ) = 0 C (y) = C1
x sin y , y cos x + C1 C
Tehat: x sin y , y cos x C
y(0) = 2 : , 2 = C =) x sin y , y cos x = , 2

Pl. Mutassa meg, hogy a

2y ch (x + y2) + 1 y0 = , ch (x + y2) + ex ; y 6= 0
dierencialegyenlet egzakt, es hatarozza meg az osszes megoldasat!
x
| (x +{zy ) + e}) dx + 2|y(ch (x {z+ y ) + 1)} dy = 0
(ch 2 2
g(=Fx0 ) h(=Fy0 )
gy0 = sh (x + y2) 2y h0x = 2y sh (x + y2)

Z
F (x; y) = (ch (x + y2) + ex ) dx = sh (x + y2) + ex + C (y)
2y ch (x + y2) + C 0(y) = 2y ch (x + y2) + 2y
C 0(y) = 2y =) C (y) = y2
A ltalanos megoldas: sh (x + y2) + ex + y2 C
x

Pl. (2xye + x yex + y + 2) dx + (x ex + x + ey ) dy = 0
2 2
y(0) = 1
,
g(x; y) := 2xyex + x2yex + y + 2
,
h(x; y) := x2 ex + x + ey

gy0 = 2xex + x2 ex + 1 h0x = 2xex + x2 ex + 1

R
Egzakt. g dx-szel nem erdemes indulni, mert parcialisan kellene integralni.
Z
F (x; y) = (x2 ex + x + ey ) dy = x2yex + xy + ey + C (x)
Fx0 = 2xyex + x2 yex + y + c0(x) = 2xyex + x2 yex + y + 2 =) C (x) = 2x
x2 yex + xy + ey + 2x C altalanos megoldas
y(0) = 1 : e = C =) x2 yex + xy + ey + 2x = e
8.1. Egzaktta tehet}o dierencialegyenletek

g(x; y) dx + h(x; y) dy = 0
es gy0 6 h0x; tehat nem egzakt. Keressunk olyan (x; y) fuggvenyt, un. multiplikatort (magya-
rul integralo tenyez}onek is mondjak), hogy ezzel beszorozva a
(x; y)g(x; y) dx + (x; y)h(x; y) dy = 0
egyenlet mar egzakt legyen. Ekkor
@ ( g) = @ ( h)-nak teljesulni kell.
@y @x

0y g + gy0 = 0x h + h0x
0y g , 0xh = (h0x , gy0 )

Ez egy parcialis dierencialegyenlet. Egyetlen partikularis megoldas is eleg lenne. A ltalanos-
sagban nem tudjuk megoldani. Csak specialis esetekre oldjuk meg.
MmMi mindig meg fogjuk adni, hogy milyen multiplikatort kell keresni. Kepletek nem alkal-
mazhatok, mindig le kell vezetni.

Pl. (y 2
+ 1) dx + ((y2 + 1)2 , 2xy) dy = 0 (y) = ?
p(x; y) := (y) (y2 + 1)
,
q(x; y) := (y) (y2 + 1) , 2xy

Feltetel: p0y qx0
0(y)(y2 + 1) + (y) 2y = (y)(,2y)
0(y) = ,2 2y
(y) y2 + 1
Mivel a jobb oldal csak y-tol fugg, ezert letezik (y). Mindket oldalt y szerint integralva:
ln (y) = ,2 ln (y2 + 1) =) (y) = 1
(y + 1)2
2
Az egzakt dierencialegyenlet:

1 dx + 1 , 22xy 2 dy = 0
y +1
2 (y + 1)
Fx0 Fy0
Z 1 dx = x + C (y)
F (x; y) = y2 + 1 y2 + 1
Fy0 = (, x 2y + C 0(y) = 1 , 2xy

y2 + 1)2 (y2 + 1)2 =) C (y) = 1 =) C (y) = y
0
A ltalanos megoldas: x +y =C
y +12

x 2

Pl. (2x + 3y ) dx + 2
y + 9yx dy = 0 (y) = ?
x2
p(x; y) := (y)(2x + 3y )2
q(x; y) := (y) y + 9yx
Feltetel: p0y qx0
2x
0(y)(2x + 3y2) + (y) 6y = (y) y + 9y
2x
0(y) = y + 3y = 1 =) ln = ln y =) (y) = y
(y) 2x + 3y2 y
(2xy + 3y3) dx + (x2 + 9y2x) dy = 0
Fx0 Fy0
#
F (x; y) = x2 y + 3xy3 + C (y)
x2 + 9xy2 + C 0 (y) = x2 + 9y2x =) C 0(y) = 0 =) C (y) = K
A ltalanos megoldas: x2 y + 3xy3 = C

Pl. (y x 2 2
, y) dx + (x + 2x3 y) dy = 0 (x) = ? y(x) = ?
p(x; y) := (x)(y2x2 , y) q(x; y) := (x)(x + 2x3y)
,p0 = (x)(2yx2 , 1) = 0(x)(x + 2x3y) + (x)(1 + 6x2y) (= q0 )
y x
0(x) = 2yx2 , 1 , 1 , 6x2 y = ,2(1 + 2x2 y) = , 2

(x) x(1 + 2x2y) x(1 + 2x2 y) x
ln (x) = ,2 ln x =) (x) = 12
x

y 1
y , x2 dx + x + 2xy dy = 0
2
Fx0 Fy0
#
F (x; y) = xy + xy2 + C (x)
Fx0 = , xy2 + y2 + C 0 (x) = y2 , xy2 =) C 0 = 0 =) C = K
A ltalanos megoldas: y + xy2 = C

x

Pl. Keressen (x) multiplikatort, es oldja meg a dierencialegyenletet!
(1 , xy) dx + (xy , x2 ) dy = 0 y(1) = 2
g(x; y) = (x)(1 , xy) g0 h0

h(x; y) = (x)(xy , x2) y x
,x (x) = 0(x)(xy , x2 ) + (x)(y , 2x)
0(x) x(y , x) = ,(x)(y , 2x + x)
0(x) = ,(y , x) = , 1 csak x-t}ol fugg, tehat jo.

(x) x(y , x) x
Z 0(x) Z 1 dx
dx = ,
(x) x
ln (x) = , ln x =) (x) = 1
x
1 , xy dx + (y , x) dy = 0
x
| {z0 } | {z }
Fx Fy0

Z
(y , x) dy = y , xy + C (x)
2
y = y , x =) F (x; y ) =
F0 2
Fx0 = ,y + C 0 = x1 , y =) C 0 = x1 =) C = ln x (x0 = 1 > 0)
A ltalanos megoldas: y2 , xy + ln x = C
2
C = 0 : y2 , xy + ln x = 0
2
y(1) = 2 : 2,2+0=C

Pl. y (x , 3y) dx + (1 , 3xy ) dy = 0
2 2
(y) = ?
g(x; y) = (y) y2(x , 3y) g0 h0

h(x; y) = (y)(1 , 3xy2) y x
0(y)y2(x , 3y) + (y)2y(x , 3y) + (y)y2(,3) = (y)(,3y2)
0(y) = ,3y2 + 3y2 , 2y(x , 3y) = , 2 jo

(y) y2(x , 3y) y
ln (y) = ,2 ln y =) (y) = y12

1
(x , 3y) dx +
y2 , 3x dy = 0
Fx0 = x , 3y =) F (x; y) = x2 , 3xy + C (y)

2
Fy0 = ,3x + C 0(y) = y12 , 3x =) C (y) = , y1
x2 , 3xy , 1 = C
2 y

Pl. (3xy + 2y ) dx + (3xy + 2x ) dy = 0
| {z } | {z }
2 2
(xy) = ?
p(x;y) q(x;y)
g(x; y) = (xy)p(x; y); h(x; y) = (xy)q(x; y)

Feltetel: gy0 h0x
0(xy) x p + (xy)p0y = 0(xy) y q + (xy)qx0
0(xy) = qx0 , p0y = 3y + 4x , (3x + 4y) = x , y = 1

(xy) xp , yq xy(3x + 2y) , yx(3y + 2x) xy(x , y) xy
0(t) = 1 =) ln (t) = ln t =) (t) = t =) (xy) = xy

(t) t
| x y {z+ 2xy }) dx + (3| x y {z+ 2x y}) dy = 0

(3 2 2 3 2 2 3
Fx0 Fy0
F (x; y) = x3 y2 + x2 y3 + C (y)
Fy0 = 2x3 y + 3x2 y2 + C 0(y) = 3x2 y2 + 2x3y C 0(y) = 0 C (y) K
A ltalanos megoldas: x3 y2 + x2 y3 = C

Pl. (5x + 2xy + 3y ) dx + 3(x + xy + 2y ) dy = 0
| {z
2
} |
3
{z }
2 2 3
(x + y) = ?
p x;y ( ) q x;y ( )
g(x; y) = (x + y)p(x; y); h(x; y) = (x + y)q(x; y)

Feltetel: gy0 h0x
0(x + y) 1 p + (x + y)p0y = 0(x + y) 1 q + (x + y)qx0
0(x + y) = (f (x + y) =) qx0 , p0y = 6x + 3y2 , 2x , 9y2 = 4x , 6y2 = 2

(x + y) p , q 2x + 2xy , 3xy , 3y (x + y)(2x , 3y ) x + y
2 2 3 2

Tehat 9 (x; y).
x + y := t 0(t) = 2 =) ln = ln t2 =) (t) = t2 =) (x + y) = (x + y)2

(t) t
(x + y)2(5x2 + 2xy + 3y3) dx + 3(x + y)2(x2 + xy2 + 2y3) dy = 0
...
Feladatok:
1.) y dx + (yex , 1) dy = 0 (x) =?

2.) (x cos y , y sin y) dy + (x sin y + y cos y) dx = 0 (x) =?
3.) y dx , (x + y) dy = 0 (y) =?
4.) (4x2 + 3y2) dx + xy dy = 0
a.) (x) = ?
b.) (x2 + y2) = ?
5.) y(x2 + 2y2) dx + x(y2 + 2x2) dy = 0
a.) (x2 + y2) = ?
b.) (xy) = ?
9. Dierencialegyenlet-rendszerek
... L. el}oadas

Pl. Oldja meg az alabbi dierencialegyenlet-rendszert:
x_ = x 1 1
x_ 2 = x2 + x3
x_ 3 = 3x3

01 0 0
1
x_ = @0 1 1A x
,= A x
0 0 3
1 , 0 0

det (A , E ) = 0 1 , 1 = (1 , )2(3 , )
0 0 3 ,
1;2 = 1
00 0 0 a
10 1 0 1
0 c=0
@0 0 1 b = 0A
A @ A @ a := t
0 0 2 c 0 b := u
0 t 1 011 001
s = @uA = t @0A + u @1A
0 0 0
011 001
Tehat van ket linearisan fuggetlen sajatvektor: s1 = @0A ; s2 = @1A
0 0
3 = 3
0,2 0 01 0a1 001
@ 0 ,2 1A @bA = @0A a=0
0 0 0 c 0 ,2b + c = 0
001
Ebb}ol peldaul s3 = @1A.
2
A megoldas:
011 001 001
x(t) = c1et @0A + c2et @1A + c3 e3t @1A
0 0 2
vagy mas alakban:
0x (t)1 0 c et 1
x(t) = x2 (t) = c2 e + c3e3t A
@ A @
1 1
t
x3 (t) 2c3e3t
011
Peldaul az x(0) = @3A kezdeti ertek problema megoldasa:
2

011 0 c 1
@3A = @c2 +1 c3A =) c1 = 1; c2 = 2 c3 = 1
2 2c3
0 et 1
x = @2et + e3t A
2e3t
10. Egzisztencia es unicitas tetel

0 !
y (x) = f (x; y(x)); y(x0) = y0
Rx
y(x) = y0 + f (x; y(x)) dx (f folyt.)
x0
dierencialegyenlet integralegyenlet
!0
(Ui.: y0(x) =
R
x Rx 0
y0 + f (x; y(x)) dx = f (x; y(x)); y(x0) = y0 + : : : = y0)
x0 x0
Az utobbi integralegyenletb}ol jon az otlet, hogy a matematikabanx tobb teruleten is ered-
R0
menyesen hasznalt fokozatos kozeltesek modszerevel (yn(x) = y0 + f (x; yn,1(x)) dx) pro-
x
balkozzunk.
10.1. Picard fele szukcesszv approximacio

Q = [x0 , a; x0 + a] [y0 , b; y0 + b] (zart!) y6
f : D ! R; D R2 ; Q D y0 + b
Ha f; fy0 2 CQ0 , akkor a
'0(x) = y0 y0
...
y0 , b
Rx
'n(x) = y0 + f (t; 'n,1(t)) dt -
x0 x , a x0 x + a x
rekurzve meghatarozott fuggvenysorozathoz letezik olyan > 0, hogy 'n ' Kx0 ; -n es '
0 0
megoldasa az y0 = f (x; y); y(x0) = y0 kezdeti ertek problemanak. ('0(x) f (x; '(x)))
(Ha ' is megoldas lenne Kx0 ; -ban, akkor '(x) '(x) 8 x 2 Kx0; .)
Kovetkezmeny:
10.2. Egzisztencia es unicitas tetel

Ha f; fy0 folytonos a Q (zart) teglalapon (f; fy0 2 CQ0 ), akkor 9 Kx0 ; , amelyben az
y0 = f (x; y); y(x0) = y0

kezdeti ertek problemanak egy es csakis egy megoldasa van. (:B)
(A tetel bizonytasa a szukcesszv approximacio modszeret hasznalja fel. Igy nem csupan
a megoldas letezesenek kerdeset intezi el, hanem lehet}oseget ad ezen megoldas kozelt}o kisza-
mtasara is (konstruktv bizonytas).)

Pl.
Rx
0 y = x2 + y2 y(0) = 0 =) y = 0 + (x2 + y2) dx
Rx,
'n(x) = t2 + '2n,1(t) dt
0
0
'0 (x) 0x h t ix x
R
'1 (x) = (t + 0 ) dt = 3 0 = 3
2 2 3 3
R0
x 2 h ix
'2 (x) = (t2 + t3 ) dt = t3 + 9t7 0 = x3 + 9x7
3 3 7 3 7
R0x 2 t t 2
'3 (x) = (t + 3
+ 977 ) dt = =
x x 3
+ 977 + 329x71111 + 9x71515
3 3
0
('0
3 6 x + '23 Visszahelyettestessel ellen}orizhet}o, hogy bar '3 nem elegti ki a dierenci-
2
alegyenletet, de pl. K0; 101 -ben a bal oldal es a jobb oldal elterese mar kicsi.)
(Lasd Derive segedlet.)

Diffegyenletek

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Diffegyenletek

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

VIK, M}uszaki Informatika

ANALIZIS (2) B csoport

A Villamosmernoki es Informatikai Kar

Szerkesztette: Gy}ori Sandor

2. Szetvalaszthato valtozoju di erencialegyenletek

y0 = '(x; y) = f (x) g(y); f 2 C(0a;b) ; g 2 C(0c;d) (1)

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 1 v1.1

Az y(x0) = y0 kezdeti ertek problema megoldasa:

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 2 v1.1

Az y(0) = 0 kezdeti feltetelt kielegt}o partikularis megoldas:

Elvegezve az integralast kapjuk az altalanos megoldast:

y2 = , x2 + C =) x2 + y2 = C ( y > 0, vagy y < 0 )

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 3 v1.1

y = 1 ,1Cx ; C 2 R (persze y = 1 +1Cx alak is jo), illetve y  0

Elvegezve az integralast kapjuk a megoldast:

ln jyj = ,2 ln jxj + ln K; K > 0 =) (y = xK

Tehat a megoldas: y = xC2 ; C 2 R

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 4 v1.1

A fenti tetel kovetkezmenye:

Hogyan hatarozhato meg yH es yip?

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 5 v1.1

3.2. A inhomogen egyenlet egy partikularis megoldasa

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 6 v1.1

jyj = eC jxj; K := eC (> 0) =) y = Kx es y  0

c0 (x) x + c(x) , c(xx) x = x ex

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 7 v1.1

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 8 v1.1

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 9 v1.1

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 10 v1.1

uip = c(x)x2 =) u0ip = c0 x2 + c 2x

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 11 v1.1

: : : zia = zha + zip = C e,x2 + 1

1.) 4x , 3y + y0(2y , 3x) = 0 u = xy

6.) (x2 y2 , 1)y0 + 2xy3 = 0 1

9.) y0 = 2yx,+xy ; x > 0 u = xy

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 12 v1.1

5. Iranymez}o, izoklinak, gra kus megoldas

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 13 v1.1

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 14 v1.1

2.) F (y; y0; y00) = 0 Hianyzik: x

x hianyzik: y0 = p(y); y00 = ddyp p

y0 = p = , 3y2 1+ C y0(1) = , 13 : , 13 = , 3(,1)12 + C

(3y2 + C1) dy = ,dx

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 15 v1.1

xp0 , 2p = x23 ,! p0 , x2 p = x24 (linearis els}orend}u d.e.)

(H): p0 , x2 p = 0 =) ddxp = x2 p p  0 megoldas

jpj = eK x2; es p  0 =) pH = Cx2

pip = c(x) x2 =) p0ip = c0 x2 , c 2x

p = y0 = C1x2 , 52 x13 =) y = C1 x3 + 51x2 + C2

Irhato y = C1x3 + 1 2 + C2 alakban is, de ekkor y0 = 3C1x2 , 2 13 -t kepezni kell, ha

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 16 v1.1

y0 = p(y) ; y00 = ddyp p

j1 , p2j = K y12 K>0

p2 , 1 = K y12 es p  1 is mo. (K = 0), vagyis

p = ddxy = 1 (csak a ,1 jo)

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 17 v1.1

1.) y00 + (x , 1) (y0)3 = 0 y0 = p(x)

7. Magasabbrend}u linearis di erencialegyenletek

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 18 v1.1

Tm(H) megoldasainak tere n dimenzios. (:B)

Dmf1; f2; : : : ; fn fuggvenyek linearisan fuggetlenek x 2 I -n, ha

Dm Az f1 ; : : : ; fn fuggvenyek legyenek az x valtozonak legalabb (n , 1)-szer folytonosan

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 19 v1.1

ANALIZIS (2) B csoport

A Villamosmernoki es Informatikai Kar

Szerkesztette: Gy}ori Sandor

2. Szetvalaszthato valtozoju dierencialegyenletek

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 1 v1.1

Az y(x0) = y0 kezdeti ertek problema megoldasa:

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 2 v1.1

Az y(0) = 0 kezdeti feltetelt kielegt}o partikularis megoldas:

Elvegezve az integralast kapjuk az altalanos megoldast:

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 3 v1.1

y = 1 ,1Cx ; C 2 R (persze y = 1 +1Cx alak is jo), illetve y 0

Elvegezve az integralast kapjuk a megoldast:

ln jyj = ,2 ln jxj + ln K; K > 0 =) (y = xK

Tehat a megoldas: y = xC2 ; C 2 R

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 4 v1.1

A fenti tetel kovetkezmenye:

Hogyan hatarozhato meg yH es yip?

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 5 v1.1

3.2. A inhomogen egyenlet egy partikularis megoldasa

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 6 v1.1

jyj = eC jxj; K := eC (> 0) =) y = Kx es y 0

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 7 v1.1

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 8 v1.1

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 9 v1.1

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 10 v1.1

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 11 v1.1

: : : zia = zha + zip = C e,x2 + 1

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 12 v1.1

5. Iranymez}o, izoklinak, grakus megoldas

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 13 v1.1

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 14 v1.1

2.) F (y; y0; y00) = 0 Hianyzik: x

x hianyzik: y0 = p(y); y00 = ddyp p

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 15 v1.1

xp0 , 2p = x23 ,! p0 , x2 p = x24 (linearis els}orend}u d.e.)

(H): p0 , x2 p = 0 =) ddxp = x2 p p 0 megoldas

jpj = eK x2; es p 0 =) pH = Cx2

Irhato y = C1x3 + 1 2 + C2 alakban is, de ekkor y0 = 3C1x2 , 2 13 -t kepezni kell, ha

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 16 v1.1

p2 , 1 = K y12 es p 1 is mo. (K = 0), vagyis

p = ddxy = 1 (csak a ,1 jo)

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 17 v1.1

7. Magasabbrend}u linearis dierencialegyenletek

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 18 v1.1

Tm(H) megoldasainak tere n dimenzios. (:B)

Dmf1; f2; : : : ; fn fuggvenyek linearisan fuggetlenek x 2 I -n, ha

Dm Az f1 ; : : : ; fn fuggvenyek legyenek az x valtozonak legalabb (n , 1)-szer folytonosan

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 19 v1.1

7.1.1. A homogen egyenlet altalanos megoldasa fuggveny egyutthatos esetben

7.1.2. A homogen egyenlet altalanos megoldasa konstans egyutthatos esetben

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 20 v1.1

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 21 v1.1

7.2. Az inhomogen egyenlet egy partikularis megoldasa

Alulhat arozott feladat (majd meglatjuk, hogy jogos a felvetel).

Behelyettestve (I)-be (c1 ; c2; c1; c02-re rendezzuk):

jW j 6= 0, mert Y1; Y2 linearisan fuggetlenek es L[y] = 0 megoldasai =) az egyenletrendszer

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 22 v1.1

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 23 v1.1

yia = C1e2x + C2ex + 21 x2 + 2x + 25 + 12 e3x

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 24 v1.1

yia = C1e2x + C2 ex + 12 x + 34 , xex

yia = C1 ex + C2e,x , x2 + x , 3 + 12 xex

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 25 v1.1

yia = C1ex + C2 xex + 3x2 ex

yia = C1e,4x cos 3x + C2e,4x sin 3x + 19 e,4x

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 26 v1.1

yia = C1 cos x + C2 sin x , 2x sin x + x

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 27 v1.1

Mmx < 0-ra is jo. Ekkor x = ,et a helyettestes.

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 28 v1.1

e2t ' e e,3t '_ e , et e'_t + ' = t =) ' , 2'_ + ' = t

(H): ' = et : 2 , 2 + 1 = ( , 1)2 = 0 =) yha = C1 et + C2tet

'ia (t) = C1 et + C2 tet + t + 2 x = et ; t = ln x

'ia (t) = et (C1 cos t + C2 sin t) + et

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 29 v1.1

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 30 v1.1

M T egyszeresen osszefugg}o, ha tetsz}oleges kett}ospont nelkuli tartomanybeli zart gorbevel

c Konya I. { Fritz Jne { Gy}ori S. 31 v1.1

y(0) = 2 : , 2 = C =) x sin y , y cos x = , 2

gy0 = sh (x + y2) 2y h0x = 2y sh (x + y2)