mar motatn a lepkisebbek nevele. KODALY ZOLTAN* * A ,.Psalmas Hungaricus” szer26je ax 6vodazenetaitéerél, — Nyiletkorat. (I A ZENEHALLGATAS AZ OVODAI ZENEI NEVELESBEN A ZENEHALLGATAS CELIA, HATASA. Az bvodai zenehallgatés eélja, bi re mekmiivekkel a memes zene irdnti érdeklédését felkeltse, bontakoz6 zenei izlését formalja, se donté életszakaszban megalapozza. Ehhez kivan segitséget nyijtani e gyGjtemény, mely nagy szimban tartalmaz al- kalmasnak mutatkoz6, az 6vodéskori gyermek érzelmi vilégahoz kozelall6 nép- é miizenét. A zenei anyag ilyen jellegd dsszevdlogatésa uj. Az id6 & az vondk eredményes munkaja, kritikaja mondhatnak majd érvényes itéletet ezen elgondolé- sok igazérél, tévedéseird1. A tévolabbi cél: modern, mindig megijul6, halad6 szellemil neveléssel a harmo kusan fejl6d6, sokoldalian mivelt ember formalasa. Ebbél sz4i korszaka jut szakasz, melyben a legfogékonyabb @ gyermek, s ami az itt tevékenyked6 pedagégusokra a legnagyobb felel6sség silyat r6ja. ‘Az 6vodai nevelési program hangsilyozza, milyen fontos a zenehallgatdsra szok- tatés az 6vodaban. Eszerint a gyGjtemény rendeltetése, hogy a program igényei sze- bdséges zenei anyagot szolgéltasson az 6véndknek. Az €16 zene nélkuldzhetetlen ebben az életkorban. A gyermekeknek éneket, verset, mesét eldad6 6vén6 személyes Kozvetltésével hozza k6zel a mavészi élményt. Az éneklésre szant dallamok mellett sok a hangszeres javaslat is. Igy szilkségesnek rovid t4jékoztatast adni. zenehallgatdsra val6 alkalmassdgdt meghatéro76 legtSbb formai egységén ami a zseniélis mévekben, mint sablontél jelen van. — 2. A zene és a sz6veg szempontjabél le- lokra értj0k, hiszen a zenehal dallami, hangterjedelmi megkétések. — 3. Hangszeres daraboknal szigoriian galando még az dvodai hangszereken valé el6adhatésdg is. A zenehallgatasban nincs hangterjedelmi kotOttség. A szopran & mezzoszoprin hangiak magasabb, az altok mélyebb fekvésben adjak el6 dalaikat, Az 6véné nem ranyszabély betartés: ierjedelma dalokat mindenki az egyvonalas okté- ‘von bell énekelje.2A terjedelmesebb dallamokhoz: a mély hanguaknak fent birtokolniok kell a c2—d2 hangokat, a magas hangiiaknak lent az a—cl hangokat. Igy a dallamok torzse mindig az egyvonalas oktévba, a gyermek hangmagassigé- ba helyez6cik. A gydjtemény dallamainak lejegyzését is ezek az elvek — és a hang- szercken vald kénnyd eléadhatésdg — diktalték. A szOveges dalok kéltemények is: csak az dsszes vers elSaddsdval teljes értéktiek. Ez nép- & mildalainkra egyarant vonatkozik. A tobbszdlamd mivek eléadésa lott is hasznos a folhasznait dalam (a téma) teljes bemutatésa, ‘A.3—7 éves gyermek érzelmi nevelésében a zene dint6 szerepet jatszik. A pedagd- sussak ‘gondosan igyelni kell arra, hogy ez a zenével haté befolyasolés sokréta le- bejarja az érzeimi életnek minden olyan tartoményat, melyet a gyermeki 6s2- tn érinteni képes. A zenchalgatisban se engedjUk a tres, trappans dalok epyed- uralmat, a bel6l0k szerkesztett eldadasok tilburjénzését. A lirai, de még a drémai toltésti dalok is szamot tarthatnak gyermekeink érdeklOdésére. (Bzen a terilleten se feledkezziink meg az egészséges egyensiily isér6l.) Az 6voddban oly szksé- ges vidamsdg mellett érintse meg dket olykor-olykor pl. a szomoriisdg érzése is. Az n bitsong6 dalok: Megkotottek nékem a koszorat; Hazunk el6tt all apam; Kis in; Jaj, de drva ez az erd6 stb. szép eldadasaval nagy hatds kelt- ‘mikozben a mas baj banatara (most még cs fol bennilk, Az emberi gazdagabba valik sajdt érzelmi életuk. A részvétérzés foglyaként Onmagérél (nds érdekeirdl Ja ki lelke kapuit... érkez6 emécidk, az egytvé tartozas nagy emberi élményén at, a majdani kézdsségi dat Kialakubisét kész{tik el6, — Ime: a zenével tOrténd sokféle rahatés egy kiraga- példaja. get nem hangoztathat6, sarkalatos le az Svodai zenchallgatasnak: miné! idOk divatoss4 nei nevel6munkajét. Ekkor igazan gyermekkézelbe ke Egyszeril rendezés, kis kerek misorok rendkivali Mindez életre 52616 elhatarozasok forrdsa lehet. De itt is 6vakodni kell a tilzdsokt6l. — ,,Az 6vo- dai gyermekkoncerteknek akkor van értelmak, ha mértéktartéak, évakodnak az ti lehetdség adta talzasoktél sha a zenehallgatsra nevelést csupan kiegésziteni s nem pétolni akarjék.""* zenemil és hangszer. A ZENEHALLGATAS ANYAGA ‘Ax évodai zenei nevelés kézéppontjéban a gyermekjétékdal, a népi dallamok nak. Néphagyoményunk e kineseshéza a gyermeki romok legfSbb forrésa, kedk vildguk gazdag téptalaja. Az 6vodai zenei nevelés alapelvének megfelel6en e gyijte- mény gerincét is magyar és rakon népdalok képezik, tovabbé més népek dalai, ma- ayar & kulfoldi énekes, hangszeres miizenei szemelvények, kénonok, & az vodas ayermek befogadbképességének megfelel6 kérszdlamti énekes és hangszeres dara- bok. MAGYAR NEPDALOK Koztudott, hogy Kodaly vilégrasz6l6 zenepedagogiai koncepci6jaban milyen jelen- 18s helyet kap az 6voda. Az 6 munkésséga nyomén valnak a magyar évodak zenei tantervakben is magyarré, Ma mdr természetes, hogy az. 6vodai zenehallgatds gerin- ceis a népdalkincs erre legalkalmasabb dallamaibél All: mesé16, pérbeszédes, cselek- ményes, a gyermeki lélekhez kOzelAll6, temészetr6l, Allatokrél, ndvényekrdl stb. sz6l6 dalok, valamint tréfés népdalok, pérosit6k, virgénekek. Bétran énekelhe- tnk a gyermekeknek népzenénk kivételes szépségii vagy akér szimblumokban gaz- dag rétegéb6l is. Azt gondolhatnank, hogy ezt a gyermek még nem érti, tavol All 16- le, nincsenek, még nem is Iehetnek olyan élmény‘ a kornyezetéb6l szerzett benyomésokat — a mivészi érzelmein keresztil fogadja magia, és csalhatatlan biztonsfgeal megérez hangula- tokat, megsejt kOlt6i képek mogotti osszeflggéseket; képes a mOvészet sajétos kife- jezési forméira érzeimeivel vélaszolni (jokedv, banat, indulat, harag stb.) ‘Az ember egész életére képes megSrizni a gyermekkorban rétapadé szavakat, han- gulatokat, emlékképeket, amelyek aztén érett korban valnak igazi szellemi tulajdon- na. Igy az ,,alv6 esirdk viriggé nyilnak”. Tudjuk, hogy nem a réci6ba, hanem az ér- zelmekbe elvetett ,,alv6 csirak” hajtanak ki késObb, Am a virdgzéshoz szukséges ez a korai vetés. — A gyermek a népdal szimbi vakra dsztOndsen ,,raérez” és képes az. életne meknek ez a képessége lehetOséget nydijt a zenehs tésfhoz. Helyet kaph: numentilis s2épségt all szabadon engedi a gyermeki fantézia szdrnyalését, az érzelmi Atélést. A magyar nép- dalkincs sok ilyen KOItSi képekkel sbrézol6 dalt tartalmaz, valasztékunk igen nagy. Ne féljiink att6l, hogy az eredeti, olykor archaikus népdalszdveget a gyermek , nem ert”, Ne legyen olyan aggodalmunk sem, hogy a melizmaktl is ffszeres, altaléban a hitelesen el6adott népzenét6l az évodéskori gyermek idegenkedni fog. A még érintetlen gyermeki lek sokkal fogékonyabb, nyitottabb — a miivészetekben is — sisokat kulOndsképpen —az eredetiség és az «ij befogaddséra, mint a konvencikkal mekkori hatasoknak, kulondskg kés6bb mar soha tobbé fol nem lelhet6 hatalmas ereje. E meggondol riiltek a gyGijteménybe ilyen dalok is: Szomort fizfénak; A Vidr6c Hej, halészok, halészok; Latom a szép eget stb. A népdalok szovegét kiejtés szerint — fonetikusan — frjuk mindaddig, amig nem ‘mutatnak értelemzavar6 eltérést az irodalmi nyelvt6l. Eldadasuk is csak gy hiteles, seépségk igy esorbitatlan. A disefté hangok (melizmak) ugyancsak szerves részei a népdalnak, Elhagyésukkal nem csupén eredetiségét, hitelét veszti az el6adés, hanem sélyosan esorbul a dal kifejez6 ereje, szépsége is. A népdatokat olyan hangnemekben kézdltem, ahogy énekes vagy han; adasuk a legkonnyebb. Nem tévolodnak el tils4gosan a gyermeki hangregi , az egyvonalas oktévisl. A tajegységek, népzenei nyelvjérds-teriletek néha sajétos i iak. A tAjkultirak megismerésében (nem esupdn tudomanyos lépink azzal, hogy a dallamok mel zene tertiletén is érvényes: minden nemzet zenéjét népzenéjének dltalanos elterjedése élteti és fejleszti tovabb. Aki Magyarorszgon zenére nevel, nem térhet ki Kodaly 1925-ben leirt, ma is érvé- yes tételes igazséga el6l: ,, Népzenénk nem osztélymivészet. Ma ugyan mar csak a fOldmiives nép kozt él, de kéze van hozzA az egész magyarségnak. Mint egy nagy syjtémedencébe, ezer év alatt sok patak folyt bele. Nines a magyarsdgnak az a ré- tege, annak egy élménye, hogy ne hagyott volna nyomot benne. Ezért: az egész ma- ayarsig lelkének tOkre."” (Kodil ROKON NEPEK DALAT A rokon népek dalait is meg kell ismerniink sajat népdalaink mellett. Ezt a csodéla- tos dallamkineset nem sokan ist ig tobbre, nagyobb megbecsillésre érde- mes. Kodaly ,,a Iélek 6s gras te Oket. — A leghozzaférhetébbek seimunkra: Bicinia Hungarica IV. fazet, mely magyarra is leforditott $7 mari (cse- remisz) és 2 finn népdalt tartalmaz, valamint az Otfoki Zene III. és IV. fizet: 100 ‘mari és 140 csuvas dallammal. Ezek szovegtelenek, fém- & facimbalmon eldadva is kivaléan alkalmasak zenchallgatasi anyagnak. MAS NEPEK DALAL Mas népek dalainak megismertetése 6vodés fokon nem torténhetik a dal megtantté- Sival, mert ez a 3—7 éves gyermeket zenei anyanyelve és izlése fejl6désében megza- varja. Mas népek miivészi alkotasainak, igy népd sa is az iskol korban valik majd id6szerdvé, Az idegen dallamok bemutatasa elétt kOzilni kel ‘milyen népdalt hallanak. Bar 8k még nem értik, mi a nemzet és a nép, mégis a nem- zetek megismerésének iitja ez, mert a nép lelke sajat népmivészetén, dalain térulko- zik ki legdszintébben. MAGYAR MOZENE ‘A magyar mfizene 6vodai anyagat els6sorban az errea célra kompondit gyermekda- lok képezik. ,,Senki sem tiils4gosan nagy arra, hogy a kicsinyeknek irjon, st igye- keznie kell, hogy elég nagy legyen ra."" — irta Kodaly Zoltan (Gyermekkarok, 1925), é maga peldat mu A kis hangterjedelem joga, aki szereti a gyermeket idassal és tehetségeel renc nekre, hisz ott a népdal, mondhatné valaki. Izaz, de mint mar tobbsz6r kifeitettem, kevés a kisterjedelmii és kénnyitritmusi otfokii népdalunk.”* (Kodaly: Otfokti zene II, Ut6s26) »Virdgz6 dtfokii kultirékban f610s sz4mmal taldlunk kisterjedelma, egyszert rit- must dalokat is. Nélunk ez a faj logerman gyermekdal, az utolsé sziz éy al idegen szellemd, csindlt gyermekdal. Kk, hogy monumentalis népdalunk régi fényét az egész nemzetre ‘rassza, el6 kell ré készitentink a gyermeket, annak rendszerében és szellemében irt, de Imd és kOnnyd ritmust dallamokk: lonben... idegenszerii furesa- ségnak fogja érezni... a nemzet leg6sibb ze1 (Kodaly: 333 olvasdgyakoriat. Ut6s26) Kodaly vilagrasz616 gyermekzenét irt, példat is szolgéltatva ebben mindenki sz&- mara. Ez a régmiiltbél_ ihletéssel visszaélmodott dallamkincs nemesak mint gyer- mekdal jelentés, fontos szerepet tlt be a zenehallgards terillerén folyé zenei anya- nyelvi nevelésben is, A méretében is hatalmas dalkincs jorésze — till a 3—7 évesek Altali énekelhet6ség nehézségi fokan — kitiind anyag az Svodai zenehallgatas szi- mara, A Kodaly Zoltan drokébe lépé tanitvinyok kompozici6i is gazdagl gyermekzene-irodalmat, s részben e Adam Jend, Bardos Lajos, Gardonyi Rezs6, Szervanszky Endre, Sz6nyi Erzsébet, Vass Lajos, Vasdchelyi Zoltan, Veress Sandor. A komponalt gyermekdalok éInek az 6voda mindennapjaiban, az énekfoglalko- zasok Keretéb6l is eyakran kilépnek, kbzkedveltek. Szdvegeiket kivalé kOlt6k irtak,