9.

Roland de Lassus: Lectio octava

Húsom felemésztődött, a bőr csontjaimra tapadt, és ínyem elsorvadt

fogaim körül. Szánjatok meg! Szánjatok meg legalább ti, barátaim!
Mert az Úr keze érintett engem. Miért üldöztök engem úgy, mint Isten,
és miért nem tudtok betelni húsommal? Ki adja meg nekem, hogy
felírják szavaimat, ki adja meg nekem, hogy könyvbe jegyezzék azokat,
vas íróvesszővel ólomtáblára, vagy vésővel sziklába metszenék őket!
Mert tudom, hogy Megváltóm él, s a végső napon felkelek a földről, és
ismét körülvesz a bőröm, és saját testemben látom meg megváltó
Istenemet, én magam látom meg őt és önnön szemem nézi őt és nem
más! E reményem el van téve keblemben!
(Jób 19;20-24., 25-27.)

10. Heinrich Schütz: Das ist je gewißlich wahr

Igaz beszéd ez és teljes hitelt érdemel, hogy Krisztus Jézus azért jött e
világra, hogy üdvözítse a bűnösöket, s közöttük én vagyok az első. De
éppen azért nyertem irgalmat, hogy Jézus Krisztus először rajtam
mutassa meg végtelen türelmét, példaképül azoknak, akik a jövőben
hisznek majd benne az örök életre. Az örökkévaló királynak pedig, a
halhatatlan, láthatatlan, egyedül bölcs Istennek tisztesség és dicsőség
mindörökkön örökké! Ámen.
(1Tim. 1;15-17.)
1. Heinrich Schütz: Es ist erschienen die heilsame Gnade Gottes
Megjelent Istenünk üdvözítő kegyelme minden ember számára, és arra
tanít minket, hogy tagadjuk meg az istentelenséget és a világi vágyakat.
Éljünk józanul, igazként, istenfélelemmel ezen a világon és várjuk a
boldog reménységet, a nagy Isten és üdvözítőnk, Jézus Krisztus
dicsőségének eljövetelét. Ő önmagát adta értünk, hogy megváltson
minket minden gonoszságtól, és megtisztítson minket jótettekre
törekvő, tulajdon népévé.
(Tit 2;11-14.)
2. Roland de Lassus: Jób-lekciók/1.
Irgalmazz nekem, Uram, hisz merő semmi az életem. Mi is az ember,
hogy nagyra tartod, és miért hajtod hozzá szívedet? Meglátogatod őt
reggel, és azonnal próbára teszed. Még meddig nem irgalmazol nekem,
és nem hagyod, hogy nyálamat lenyeljem?
Vétkeztem? Mit tegyek neked, ó emberek őrzője? Miért tettél engem
veled ellenkezővé úgy, hogy terhemre lettem saját magamnak? Miért
nem törlöd el bűnömet és miért nem veszed el vétkemet? Nézd, most
lefekszem a porba, és ha holnap keresel, már nem leszek.
(Jób 7;16b-19., 20-21.)
3. Roland de Lassus: In monte Oliveti
Az Olajfák hegyén így imádkoztam az Atyához: Atyám, ha lehetséges,
távozzon el tőlem ez a kehely. A lélek ugyan kész, de a test erőtlen.
Legyen meg a te akaratod.
(Mt. 26;41-42. alapján)
4. Johann Sebastian Bach: c-moll lantszvit BWV 997
Preludium és fúga
5. Heinrich Schütz: Die mit Tränen säen
Akik könnyek között vetnek, örömmel aratnak majd. Sírva mennek
előre, míg a magot szórják, de ujjongva jönnek visszafelé és
összegyűjtik kévéiket.
(Zsolt 126(125);5-6.)
6. Roland de Lassus: Jób-lekciók/5.
Az asszonytól született ember rövid ideig él, és sok nyomorúsággal
telik el. Mint a virág, kinyílik és elhervad, eltűnik, mint az árnyék,
nincsen maradása. Mégis érdemesnek tartod, hogy rá vesd a szemedet,
és perbe szállj vele? Tisztátalan magból fogantat ki tehet tisztává?
Nemde te, az Egyedülvaló!
Rövidek az ember napjai és hónapjai száma tenálad van, határt szabtál
neki, amelyet át nem hághat. Hagyd egy kevéssé magára, hadd
pihenjen, míg el nem jön várva-várt napja, mint a napszámosé.
(Jób 14;1-4., 5-6.)
7. Heinrich Schütz: Selig sind die Toten
Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg mostantól fogva.
Bizony, azt mondja a Szellem: megpihennek munkáiktól és
cselekedeteik követik őket.
(Jelenések 14;13.)
8. Henry Purcell: Prelude and Ground