Motiváció

– meghatározzák célirányult viselkedéseink irányát és intenzitását

– nem tudjuk tudatosan megszűntetni

Tudatos döntéseink motivációs állapotainknak inkább következményein, mintsem okai.

Okai:
– testünkben lezajlódó mikorélettani folyamatok
– kultúra és és más egyénekkel folytatott társas interakció.

Az alapvető motivációk tekintetében (éhség, szomjúság, szexuális vágy) a kutatók kétféle

motivációs elméletet vallnak:
- késztetésre alapuló elméletek (belső tényezők szerepét hangsúlyozzák- alapvető
élettani változások).
- ösztönzésre alapuló motivációs elméletek (külső tárgyak vagy események motiváló
szerepe)

Egyes ösztönzők elsődleges megerősítők (előzetes tanulás nélkül is képesek jutalomként

működni), míg mások másodlagos megerősítők (tanulás révén nyerik el jutalmazó jellegüket).

Homeosztázis és késztetések

Az emberek és az állatok az élettani végletek között szűk sávban kell, hogy

egyensúlyozzanak. Mi képesek vagyunk belső környezetünk állandó szinten tartásához
még a változó környezet ellenében is.
Alapvető motívumaink abban segítenek, hogy ezt a belső egyensúlyt fenntartsuk.
Homeosztázis: valaminek állandó egyensúlyban való tartása.
Homeosztatikus rendszer: ami ezt az egyensúlyt fenntartja. Lehet élettani,
pszichológiai vagy mechanikai.
Legegyszerűbb ilyen eszköz a termosztát. Az általa beállított célérték a stabilizációs
pont. Ha ettől alacsonyabb a hőmérséklet, akkor bekapcsol. Ha a hőmérséklet
magasabb, akkor pedig a légkondicionálót kapcsolja be.

Hőmérséklet és homeosztázis

Agyunk 10 Celsisus fokos változása komoly következményekkel járna

(eszméletvesztés, halál).
Élettani homeosztatikus rendszer: jele az izzadás és a reszketés.
A pszichológiai rendszer: leöltözünk ha melegünk van vagy éppen még több
ruhát veszünk fel, ha fázunk.
Hőmérséklet ingadozás érzékelése: hipotalamusz preoptikus (elülső) területein
Bizonyos események hatására a stabilizációs pont mozoghat fel vagy le,
ilyenkor a testhőmérsékletünk is elkezd utána igazodni. Eképpen jön létre a
láz.

Szomjúság, mint homeosztatikus motívum

Étel nélkül egy hétig is leélnénk, míg víz nélkül nem.- Ebből is látható, hogy
milyen fontos a megfelelő folyadékbevitel.
 Intracelluláris folyadék: sejten belüli víztartalék
Extracelluláris folyadék: sejten kívüli folyadék (vér, egyéb testnedvek)
Bármelyik csökken szomjúságot érzünk.

Extracellurális vízkészletünk csökkenése (verejtékezés, vizelet, pára kilégzés)

→ vérnyomás csökken → nyomásérzékelő receptorok → jelek az agyba →
szomjúság érzése.
Vvérnyomás csökkenése → nyomásérzékelők → üzenet a hipotalamuszba →
jel az agyalapi mirigybe → antidiuretikus hormon (ADH) kiválasztása a
véráramba → vese vizet tart vissza a vérben → a vese renintermelését növelő
inger küldése → angiotenzin hormon (ez okozza a szomjúság közvetlen
érzetét) → agyi sejtek ingerlése (ami fokozza az ivás utáni vágyat)
Mivel ezt a vérnyomás csökkenése indította be, erős vérzés vagy sérülés esetén
is szomjassá válunk, hiszen csökken a vérnyomásunk.

Az intracelluláris rendszer teljesen az agyon belül (arra érzékeny, hogy mennyi

vizet tartalmaz a sejt)
csökken a sejten belüli folyadék (mert például a vér sósabb lesz és kivonja a
vizet a sejtből) → szomjúságérzetet (hogy a vizet pótolva csökkentsük vérünk
sótartalmát)
Élettani alapja ennek a víz ozmózisa – ahol kevés van, oda megy.

Éhség

Az éhség sokkal összetettebb, mint a szomjúság.

Az ember úgy születik, hogy egyes ízeket jobban szeret (édes), míg másokat nem
(keserű).
Ízpreferenciánk magyarázat: az evolúció során az édes ízű gyümölcsök lebontható
szénhidrátot tartalmaznak, míg a keserű ízű növények általában mérgezőek.
Íz-következmény elmélet: az íz hozzátársul azt azt követő következményhez (pl. ha
egy ételtől rosszul érzem magam, akkor nem fogom szeretni).

A homeosztázis és az ösztönzés kölcsönhatása az éhségben

Életben létünk energiafogyasztással jár a sejtek szintjén. Ha mozgunk vagy

akár olvasunk sejtjeink cukor égetésével energiát nyernek és ezt használják fel
„életben maradásukhoz”. Agyunk üzemanyaga az egyik egyszerű cukor – a
glükóz. Megtalálható ételeinkben is, de a májunk is tud készíteni más cukrokat
lebontva. A homeosztatikus folyamatok mellett az ösztöntényezők is
legalább ugyanilyen fontosak. Miller és Kessen (1952) azt csinálta, hogy
patkányokat megtanított végigmenni egy labirintuson jutalomtejért, amelyet
megihattak. Más esetben ugyanennyi tejet kaptak a gyomrukba. Ez mégsem
volt annyira, mint az előbbi jutalmazási forma, mert kihagyta az ízlelést, a
rágást. Ezek szerint tehát ezek is fontos összetevői az éhség csökkenésének.
Ha egy sipolyon keresztül elvezetjük a gyomor felé tartó táplálékot, akkor
először az állat többet eszik, mert úgy érzékeli, hogy az elfogyasztott táplálék
kevés kalóriát tartalmaz. Ha lezárják a sipolyt és újra minden étel a gyomorba
kerül, akkor első étkezések esetében az állat sokat eszik, majd ez újra visszaáll
 normális szintre. Ezek a megfigyelések vezettek ahhoz a megállapításhoz, hogy
az étkezés utáni jóllakottság részben tanult (tanult telítettség).
Másik példa az élelemösztönzők és a homeosztatikus késztetés között az
alliesztézia, azaz jobbnak érezzük az étel ízét, ha éhesek vagyunk, mint amikor
nem.

Az éhség élettani jelei

Ilyen a gyomorkorgás. Először azt hitték a kutatók, hogy a gyomor nyomásérzékelői

okozzák az éhségérzetet, de kiderült, hogy ez nem így van. A gyomorban vegyi
anyagokat érzékelők vannak, aminek több köze van a jóllakottság érzetének
kialakulásához, mint az éhséghez.
Éhség: az agytörzsben és hipotalamuszban lévő érzékelő sejtek, amelyek a glükóz
mennyiségére érzékenyek.

Perifériás jelzések

A telítettség érzete:
– gyomorban elhelyezkedő vegyi érzékelők → bolygóideg → agy
– nyombél → kolecisztokinint (CCK) hormon → véráram → agyi receptorok
→ érzékelik jelenlétét és ez telítettségérzet kialakulását indukálja.
– Máj (legérzékenyebb) Ha kis mennyiségű tápanyagot fecskendezünk
közvetlen közelébe, azonnal megáll a táplálkozás. Ez azért lehetséges, mert
a máj nemcsak a glükózra érzékeny, mint az agyi sejtek, hanem sok egyéb
táplálékra is (pl. fehérjék, zsírok).

Az éhségjelzések agyi integrációja

Az éhség és telítettség jelzései átalakulása evési motivációvá:

Éhségreceptorok (agyi) & telítettségreceptorok (gyomor, máj) összeadódnak az
agytörzsben → a tápanyagszükséglet általános szintje → előagy központjaiban
feldolgozódnak → élelmkereső viselkedéssé alakulhasson.
Laterális hipotalamusz: roncsolása étvágy elvesztése (laterális hipotalamusz
szindróma, stabilizációs pont csökkenése
Ventromediális hiptalamusz: roncsolása túlzott evéshez vezet, a stabilizációs
pont megemelkedése.

Korai szexuális fejlődés

Éhség, szomjúság ↔ szexuális késztetés: az utóbbi társas motívum, egy másik ember
is kell hozzá, míg az evéshez, iváshoz nem.
Nem egy belső hiányállapotból fakad, ezért nem alkalmazható rá a homeosztatikus
elemzés.
A szexualitással kapcsolatos két fontos különbség:
- bár csak serdülőkorban válunk szexuálisan éretté, szexuális identitásunk az
anyaméhben alapozódik meg. Ezért teszünk különbséget a felnőttkori szexualitás
(serdülőkortól) és a korai szexuális fejlődés között.
- a szexuális viselkedések és érzések biológiai, valamint környezeti meghatározók
közötti különbség
 Nemi identitás kialakulása előfeltétele annak, hogy később a szexuális és szociális
élmények kielégülést nyújtsanak. Ez már az anyaméhben elkezdődik.

Méhen belüli hormonok

1-2 hónap: csak a kromoszómákból lehet megállapítani az embrió nemét.

2-3 hónap: kezdetleges ivarmirigyek herékké vagy petefészekké alakulnak.
Mihelyst kifejlődnek elkezdik termelni a nemi hormonokat.

Ebből a szempontból az androgén játssza a legfontosabb szerepet. Ha van

belőle elegendő, akkor a gyermeknek férfi nemi szervei lesznek, ha nincs
jelen, akkor nőiek (még akkor is, ha XY kromoszómája van). A természet nőt
hozna létre, ha nem jönne közbe az androgén.
Az androgén androgenizációt idéz elő, ami az agy sejtjeire is hatással van,
megváltoztatja azok szerkezetét, méretét. Vélhetően ennek következménye a
később kialakuló férfiakra jellemző viselkedés.
Patkányoknak erős stresszt okoztak a terhességük alatt, ettől nőies egyedeik
születtek. Ez talán közelebb vihet a homoszexualitás megértéséhez, bár ezek a
patkányok kevesebb szexuális aktivitást mutattak, ami a homoszexuális
személyekre nem igaz. Ellenben ezek jó példák arra, hogy a korai hormonális
változások miképpen hatnak ki a későbbi szexuális viselkedésre.

Hormon és a környezet szerepe az emberi szexualitásban

Úgy tűnik, hogy az emberek esetében a szociális, kulturális tényezők fontosabb

szerepet játszanak, mint a méhen belüli hormonális környezet. Olyan
gyermekek vizsgálata, akinél az édesanyjuk bizonyos gyógyszert szedve
férfiasabb belső hormonális környezetet hozott létre. Első ránézésre semmi
különleges nincs közöttük és későbbi kutatások is csak enyhe eltérést mutattak
ki ezen gyermekek esetében. Több közöttük a homoszexuális, kevésbé tartják
vonzónak a kisgyerekeket.
Vannak azonban ennek ellentmondó eredmények is.

Felnőttkori szexualitás

11-14 éves kor körül nemi érés következik be, a test hormonrendszeri változáson
mennek keresztül. Ekkor alakul ki a másodlagos nemi jelleg.
Felnőttekben a nemi hormonok termelődésének szabályozása az agyi hipotalamuszban
kezdődik.
Pubertáskorban: hipotalamusz gonadotropfelszabadító faktorok → agyalapi mirigy →
gonadotrop hormonokat termel, ürítés a vérbe:
– Nőknél: ezek szabályozzák a havi ciklust a folliculusstimuláló (FSH) és luteinizáló
hormon (LH) segítségével (agyalapi mirigy). Tüszőkben ösztrogén → a test
szexuális fejlődésére van hatással + az agyban a szexuális motivációt vezérli.
Petesejt kiszabadul → progeszteron hormon → amely a pete beágyazódására
készíti fel a méhet.
– Férfiakban: agyalapi mirigy → intersticiális sejteket stimuláló hormont (ICSH) →
készteti a heréket érett spermiumok termelésére + serkenti a tesztoszteron férfi
 hormon termelését (ez a férfias testi jellemzők fejlődését serkentik és növelik a
nemi vágyat) Atkinson 310. oldal

A hormonok hatása a nemi vágyra és gerjedelemre

Embereknél kisebb szerepet kapnak a hormonok, mint más állatoknál. A

hormonok hatásának egyik vizsgálati lehetősége a nemi szervek eltávolításának
következményeinek (kasztráció) vizsgálata.: ha akadályozzák az androgének
termelését → nincs nemi vágy ↔ de tovább folytatják normális szexuális
életüket.
A vizsgálódás másik módja, hogy a tesztoszteronszint ingadozásának
vizsgálják meg a hatását. Fokozottabb-e a nemi vágyuk, ha több tesztoszteront
termelnek? Kiderült, hogy ennek nincs hatása az izgalomra, de növeli a
szexuális vágyat. (Davidson, 1988).
Nőknél a nemi vágy még kevésbé függ a hormonoktól. Állatoknál a petefészek
eltávolítás a teljes szexuális aktivitását megszünteti. Legtöbb emlősállatnál a
termékenységi ciklus a szexuális motiváció következetes változásaival jár,
kivétel a főemlősöknél. Embereknél fontosabbak a szociális és érzelmi
tényezők.

Idegi szabályozás

Bizonyos értelemben az agy számít az elsődleges nemi szervnek. Innen ered a

nemi vágy, itt vezérlik a szexuális vágyat. Embernél az agy szexuális funkciója
a szexuális tartalmú gondolatok, képek és fantáziák szabályozására is kiterjed.
Az idegrendszerre a nemi hormonok többféleképp is hatnak. Gerincvelő
szintjén helyezkednek el a közösülés mozgásait vezérlő idegsejtek. Hímeknél
ez az erekciót, a medence mozgását és az ejakulációt jelenti. Nőknél is ehhez
hasonlóan a gerincvelői idegsejtek felelősek a medencemozgások és a hüvelyi
szekrécióért. A hipotalamusz bizonyos területeinek ingerlése fokozott szexuális
érzéseket és vágyakat vált ki az embernél. A hipotalamusz sérülése viszont az
embernél is megszünteti a szexuális viselkedést.

Korai tapasztalatok

A tapasztalat a szexuális viselkedés legfőbb meghatározója sok emlősfaj

esetén.
Majmok esetében már 60 naposként játékból néha olyan testhelyzetet vesznek
fel, mint közösüléskor és ez időről-időre egyre pontosabbá és gyakoribbá
válnak. Emellett fontos szerep van a korai bizalomtejes anya-gyerek
kapcsolatnak is. Azok a majmok, akik anyjuktól izolálva nőttek fel, bár
ugyanannyiszor maszturbáltak, mit felnőtt társaik, de nem tudtak a másik
nemmel közösülni, mert nem tudták, hogy kell. Flight or fight viselkedést
mutattak (Harlow és Harlow, 1971).

Kulturális hatások

A környezeti meghatározók másik osztályát a kulturális hatások alkotják. A

főemlősökkel ellentétben ez nagyban befolyásolja az ember szexuális
viselkedését.
 Különböző kultúrák hasonlítanak abban, hogy szinte mindegyikben tiltott az
incestus, a családtaggal való közösülés. A többi dologban eltérnek egymástól.
Időben is változik a szexuális viselkedés. Míg a 40-es években csak a
házasságon belüli szexualitást fogadták el egyedül, ma már 16-17 éves korukra
a fiúk és lányok 50%-a túl van első szexuális közösülésén.

Nemi különbségek

A nők nemi élete inkább szerelmi viszonyokon alapul, mint a férfiaké. Nők
erőteljesebben reagálnak az érzelmi hűtlenségre, míg a férfiak a szexuális
hűtlenségre féltékenyebbek függetlenül annak érzelmi dimenziójától. A nőknek
házasságuk előtt kevesebb partnerük van, mint a férfiaknak.

Szexuális irányultság

A szexuális irányultság azt mutatja, hogy milyen mértékben vonzódik az illető

az ellenkező és/vagy az azonos nemű személyekhez. Alfred Kinsey neve
ismerős e témában.
A szexuális irányultság alkotóelemei:
- erotikus vonzódás,
- szexuális viselkedés,
- romantikus vonzódás,
- önmeghatározás.
Ezek az alkotóelemek különbözetnek egymástól, sőt időben is változhatnak.

Különböző szexuális irányultságok gyakorisága

Férfiak 101%-a, nők 8,6%-a hajlamos a biszexualitásra (Laumann,

1994), a férfiak 2,8%-a és a nők 1,4%-a vallja magát
homoszexuálisnak.

Gyermekkori tapasztalatok

Itt újból vita tárgyát képezi az öröklődés-környezet téma.

Az egyetlen értékelhetőnek tűnő adat, hogy a homoszexuálisoknál
gyermekkori nonkonformitás volt megtalálható a nemükhöz
megfelelőnek tartott viselkedésben.
A kutatások azt mutatják, hogy a szexuális irányultság nem
egyértelműen csak tudatos választás eredménye.

Hormonok

A homoszexuálisok tesztoszteron szintje nem alacsonyabb

heteroszexuális társaikénál. Egyértelmű eredmények nincsenek arra
vonatkozóan, hogy a méhen belüli hormonszint deviancia kihatna-e a
későbbi szexuális irányultságra.

Gének
 Úgy tűnik, hogy nagyobb mértékben lettek homoszexuálisok egypetéjű
ikrek, mint kétpetéjű ikrek, ha az egyik gyerek homoszexuálisnak
vallotta magát. Ez mind férfiak, mind nők esetére vonatkozik.

A korábbi arousal növekedés később szexuális gerjedelemmé alakul. Ez az új elmélet a

temperamentumok különbözőségéből indul ki, mely genetikailag meghatározott.

Emóció
Az érzelmek és a motívumok szorosan összetartoznak. Az érzelmek is aktiválhatják,
irányíthatják a viselkedést.

A motiváció és az érzelmek közötti különbség:

 Az érzelmek kívülről irányítottak, míg a motívumok belülről aktiválódnak. (az
érzelmeket külső események váltják ki, a motivációt pedig leggyakrabban belső).
 Az érzelmek mindig aktiválják a vegetatív idegrendszert, míg a motívumok nem.

Érzelmek összetevői

Az érzelem összetevői:
 Az érzelem szubjektív élménye.
 Belső testi válaszok, elsősorban a vegetatív idegrendszer reakciói.
 Az érzelemről és a helyzetről alkotott gondolatok.
 Arckifejezések.
 Érzelmi reakciók.
 Cselekvéses tendenciák.
Ezek egyike sem az érzelem, csak együtt jelenti azt. Mindegyik összetevő
befolyásolhatja a másikat.
Nagy kérdés az, hogy ezen összetevők közül melyek azok, amelyek megkülönböztetik
egymástól az egyes fajta érzelmeket?

Kogníció és érzelmek

Amikor egy eseményt vagy cselekedetet észlelünk, személyes céljaink és jólétünk

szempontjából értelmezzük a helyzetet; a kiértékelés eredménye egy vélekedés, amely
lehet pozitív, vagy negatív. Ezt a mérlegelést nevezzük kognitív kiértékelésnek.

Az érzelmek intenzitása és megkülönböztetése

A helyzet értelmezése nagyban hozzájárul az átélt érzelemhez (ha egy kocsiban

ülünk és az elindul lefelé, akkor félelmet élünk át, de ha egy hullámvasút
kocsijában történik mindez velünk, akkor ott sokkal kevésbé félünk).
 A kognitív kiértékelés során létrejövő vélekedések eléggé gazdagok ahhoz,
hogy különféle érzelmeket tudjunk elkülöníteni és eléggé gyors is, hogy
megmagyarázza azt a sebességet, amellyel érzelmek keletkeznek.
Bizonyos megfigyelések arra engednek következtetni, hogy gyakran csupán a
kiértékelés is elégséges ahhoz, hogy átélt érzelmünk minőségét meghatározza.
Azaz, ha ha az emberekben a vegetatív arousal semleges állapotát váltjuk ki,
akkor érzelmünk csak annak kiértékelésén múlik, attól milyen okokra vezetjük
vissza ezt a megnövekedett arousalt.
Schachter és Singer (1962): ők adrenalin-injekciót adtak be a vizsgálati
személyeknek. Az egyik felének elmondták, hogy ennek hatására
szívritmusgyorsulás, izomremegés..stb. Fog bekövetkezni, a másik felének
nem. A kísérleti csoport esetében a személyt beültették egy szobába, ahol a
beépített ember volt. Egyik esetben pozitív módon viselkedett, másik esetben
haragosan. Ezek a kísérleti személyek boldogabbnak, illetve dühösebbnek
érezték magukat, mint a kontroll csoportban szereplők. Az történt ugyanis,
hogy a megnövekedett arousal-t a beépített személy által generált érzelemnek
tulajdonították. Később több támadás is érte ezt a kísérletet.
Zillman & Bryant, (1974): Emberek megerőltető testmozgást végeztek
(vegetatív arousal nő) – majd beépített ember provokálta őket – a tornázók
sokkal agresszívabbak voltak, mint a nem tornázók.

Arousal → észlelt arousal

kiértékelés → vélekedés Ezek együtt hozzák létre az észlelt érzelmeket.
Ráadásul ezeket nem külön észleljük, hanem az arousalt a vélekedésnek
tulajdonítjuk

A kiértékelés dimenziói

A kiértékeléselméletek szerint a helyzetek (és nem az általános arousal)

kiértékelése az, ami az érzelem átéléséhez és az ahhoz kapcsolódó fiziológiás
válaszokhoz vezet.
Ide tartozó elméletek:
 azok az elméletek, amelyek meghatározzák az elsődleges érzelmeket
aztán megadják, hogy milyen helyzetek és milyen kiértékelések
vezetnek hozzájuk
 Szerintük kis létszámú elsődleges érzelem van és mindegyik egy-
egy alapvető élethelyzettel hozható össze.
 Mind az állatok és az emberek világában megvan, de fajról, fajra,
kultúráról kultúrára változik.
 azok az elméletek, amelyek megadják a kiértékelés elsődleges
dimenzióit és azt, hogy azokból milyen érzelmek származhatnak.
 Smith és Ellsworth (1985, 1987) szerint a kiértékelésnek 6 dimenzió
szükséges ahhoz, hogy 15 különböző érzelmet írjunk le:
 a helyzet kívánatossága,
 a helyzethez elővételezett erőfeszítés mennyisége,
 a helyzet bizonyossága,
 a figyelem,a mit a személy a helyzetnek akar szentelni,
 a helyzet felett érzett kontroll erőssége,
 a helyzetben jelenlévő nem emberi erőknek tulajdonított
befolyás.
 Példa az utolsó két dimenzióra:
Ha barátunkkal együtt kihagyunk egy koncertet és nagyon vágytunk rá:
 dühösek leszünk, ha barátunk elvesztette a jegyet,
 bűntudatot érzünk, ha mi hagytuk el a jegyet,
 szomorúságot érzünk, ha az előadó betegsége miatt maradt el a koncert.

Érzelemkifejezés

Az érzelmek kifejezésének nemcsak kommunikatív funkciója van, hanem

hozzájárulnak az érzelem kiértékeléséhez is. Ezért azokat az elméleteket, amelyek ezt
vallják, faciális feedback elméleteknek nevezzük.

Az érzelmi kifejezések kommunikációja

Egyetemes arckifejezések léteznek – Ekman (1982). Ezek a következők:

1. öröm,
2. düh,
3. bánat,
4. undor,
5. félelem,
6. meglepődés.
Ezek alátámasztják Darwin elméletét, miszerint az érzelmek kifejezése velünk
született, a túlélés szempontjából fontos dolog. Minden kultúrának vannak az
érzelmekre vonatkozó megnyilvánulási szabályai. Ez mondja meg, mikor mit
kell éreznünk. Úgy tűnik, hogy az érzelmek egyetemes formáira ráépülnek a
kifejezések konvencionális és sztereotipizált változatai is, amelyet az 1
kultúrába tartozók megismernek, mások pedig nem.

Az érzelmek intenzitása és megkülönböztetése

A faciális feedback hipotézise

Azt az elképzelést, miszerint az arckifejezések kommunikatív

funkciójukon túl az érzelmek élményének létrejöttéhez is
hozzájárulnak, faciális feedback hipotézisnek nevezzük. Eszerint
ahogy visszajelzést kapunk az arousalunkról ugyanúgy az
arckifejezésünkről is kapunk visszajelzést. Ez a visszajelzés az
érzelem más összetevőivel kombinálódva még intenzívebbé
teszi érzelmi élményeinket.
Azaz, ha erőltetetten kicsit hosszabb ideig mosolyogtok, akkor
boldogabbnak kezditek majd magatokat érezni.
Bizonyíték: akik érzelemkiváltó helyzetekben eltúlozzák
arckifejezésüket, azok érzelemtelibb válaszokról számolnak be.
Kraut (1982) illatok szagolgatása mosolyogva é s morcosan →
kellemesebbnek érezték a szagokat a mosolygók. Később ezt
kritizálták. Később olyan vizsgálatot végezek, ahol rajzfilmek
mulatságosságát kellett megítélni, miközben tollat kellett az az
 ajkuk, illetve a foguk között tartani. Itt is hasonló volt az
eredmény.
Vannak akik úgy gondolják, hogy az érzelmek minőségében is
részt vesznek az arckifejezések. Ha ez igaz, akkor
arckifejezéseink által létrehozott testi változásokat neveznénk
érzelemnek, tehát azért örülünk, mert nevetünk.

Az érzelmi állapotra adott általános reakciók

Az érzelmi állapotok energetizálnak, vagy megzavarnak minket

Hogy mit vált ki, az függ az élmény erősségétől, az egyéntől és az állapot hosszától.
Az átélt érzelem erőssége úgy hat a figyelemre, hogy annak alacsony szintjénél, illetve
nagyon magas szintjénél nem tudunk figyelni (az előbbinél azért, mert a szenzoros
inputok nem tudatosulnak, az utóbbi pedig azért, mert nem tudunk koncentrálni a
feladatunkra). Ha az átélt érzelem intenzitása közepes, akkor vagyunk képesek a
legjobb teljesítményre. Az automatikusabb feladatok kevésbé függnek saját érzelmi
állapotunktól. Az emberek különböznek abban, hogy mennyire magasra szökik
érzelmi arousaljük válsághelyzetben és ez mennyire zavarja az ő viselkedésüket. Nagy
katasztrófa esetén az emberek 15%-a tud szervezetten viselkedni, nagytöbbségük félig
szervezetten, és 15% az, aki semmiféle szervezett viselkedésre nem képes, pánikba
esik.

A figyelem és a tanulás

Az érzelem átélésekor hajlamosabbak vagyunk azokra az ingerekre figyelni,

amelyek hangulatunknak megfelel, ezért ezekből többet tanulhatunk meg. Az
egyik kísérletben az ksz-eket hipnotizálták és jó vagy rossz hangulatba hozták.
Meséltek nekik egy történetet, amelyben volt jó és rossz szereplő is. Ezek után
megkérdezték azt kivel tudott inkább azonosulni. A jókedvű hipnotizáltak
inkább a „jó” szereplővel, a rosszabb hangulatba hipnotizáltak pedig a
„negatívabb” szereplővel. Egy nappal visszahívták őket és azt kérték, hogy
idézzék fel a halott történetet. Akik pozitív hangulatba voltak, ők több jó dolgot
írtak hozzá a történethez, míg a negatív hangulatban lévők több rosszat idéztek
fel. Ennek hátterében az állhat, hogy az átélt érzés olyan emléknyomokat
aktivál, amelyek kapcsolódnak az adott hangulathoz, ezért az ennek megfelelő
ingereket jobban tudjuk kötni korábbi élményeinkhez, jobban megragadnak
bennünk.

Az értékelés és becslés:a hangulat hatásai

Hangulatunk befolyásolja a többi emberről alkotott véleményünket, az élettelen

dolgok megítélését, a különböző kockázatok gyakoriságának megítélését és a
világ és emberek megítélését. A dühös emberek hajlamosabbak másokat
hibáztatni, a szomorúak pedig inkább a helyzetet hibáztatni.
A hangulat felidézi bennünk az azzal azonos hangulatú élményeket, amelytől a
világot inkább olyannak látjuk, ami megfelel a hangulatunknak, amelytől még
inkább olyan emlékek idéződnek fel bennünk,a melyek az adott hangulatnak
felelnek meg...és így tovább.
Az agresszió, mint érzelmi reakció

Az érzelmek nemcsak általános reakciókat eredményezhetnek, hanem specifikusakat is

(pl.: nevetés, agresszió).
Az agressziót kutatták ezek közül leginkább, mert társadalmilag és az egyén szintjén is
fontos. Freud szerint (pszichoanalitikus elmélet) az agresszió egy drive, míg a szociális
tanuláselmélet szerint ez egy tanult válasz.
Agresszió alatt olyan viselkedést értünk, amely szándékosan sért egy embert, vagy
rombol tárgyakat. Itt a szándék a kulcsfogalom.

Agresszió, mint drive

Freud szerint cselekedeteink többségét ösztönök, elsősorban szexuális

ösztönök irányítják. Amikor ezen ösztönök kifejezését gátolják, akkor jelenik
meg az agresszió drive. Később azt a frusztráció-agresszió hipotézist tovább
bővítették. Amikor egy személyt akadályoznak bármilyen cél elérésében,
agresszív drive keletkezik, amely az illetőt arra motiválja, hogy megsértse vagy
megsebesítse a frusztrációt okozó akadályt. Ennek 2 kritikus pontja van:
- az agressziót frusztráció okozza,
- az agresszió alapvető motívumok tulajdonságaival bír: energetizálja a
viselkedést és mindvégig fennmarad, míg célját el nem éri a
veleszületett válaszreakciókhoz hasonlóan.

Ha az agresszió valóban ennyire alapvető drive, akkor más fajoknál is jelen

kell lennie.
’60-as évek: az emberei és álltai agresszió között az a különbség, hogy az
állatnak van saját mechanizmusa arra, hogy agresszióját kontroll alatt tartsa,
’70-80-as évek: az állatok sem kevésbé agresszívabbak, mint az emberek.
Például 5 hímcsimpánz megvédte területét a betolakodóktól. Ha a betolakodók
2 vagy több főből álltak, akkor reakciójuk fenyegető, de nem halálos volt. Ha
viszont egyedüli csimpánz tévedt be területükre, akkor megölték.
A nőstények is ugyanolyan agresszívek, mint a hímek. Viszont csak az ember
vív kiterjedt háborúkat.

Más fajok agressziójának biológiai alapja

Ha a hipotalamusz egy speciális területét ingerlik békés patkányoknál,

akkor rátámad az egérre és ugyanúgy öli azt meg, mint a vad
patkányok. Ha egy másik területet ingerelnek, akkor meg odaoson és
csendesen megöli a macska az egeret. Ha agresszív patkányoknak az
agy egy másik területének működését gátolják, akkor békéssé válik.
Majmoknál ez már a kéreg befolyása alatt áll: ha a
dominanciahierarchia tetején lévő hímet (alfa-hím) ingerlik, rátámad a
hierarchia alacsonyabb szintjein lévő hímekre és nem a nőstényekre. Ha
a szubdomináns hímet ingerlik az összekuporodik és alázatosan
viselkedik. Az embernél is a kérgi folyamatok szabályozzák az
agresszióért felelős területeket. Az agresszió kifejezését a korábbi
tapasztalatunk, tudásunk befolyásolja.
 Az embereknél egyedül a tesztoszteron szintje hozható kapcsolatba az
agresszióval. A magasabb tesztozteron-szinttet mutatott veteránok
múltjában több agresszív viselkedés szerepelt. Nagy tesztoszteron szint
– alacsony státuszúak.

Az agresszió mint tanult válasz

A szociális tanuláselmélet alapja a behaviorista szemlélet. Azt vallja, hogy

bizonyos ingerekre bizonyos válaszokat adunk, ezeket vagy jutalmazzák vagy
büntetik. A szociális tanuláselmélet a kogntív folyamatokat helyezi előtérbe és
azt vallja, hogy az ember képes cselekedeteinek eredményét előre vetíteni,
előre bejósolni. Másik kulcsfogalom a megfigyeléses tanulás, miszerint úgy is
elsajátíthatunk bizonyos viselkedéseket, hogy látjuk azokat amint
megjutalmazzák őket. A szociális tanuláselmélet a modellek szerepét
hangsúlyozza mind a specifikus viselkedések, mind az érzelmi válaszok
átvételében. Szerintük az agresszió olyan, mint bármely más tanult válasz. Az
megfigyeléssel és utánzással tanulható és minél gyakrabban jutalmazzák, annál
valószínűbb, hogy meg fog jelenni.
Ez az elmélet abban különbözik a frusztráció-agresszió hipotézisétől, hogy:
- a frusztráció csak egy az agresszió számos oka közül,
- az agresszió nem drive-szerű, a viselkedés elővételezett
következményei befolyásolják.
A személyt, akit célja elérésében akadályoznak, kellemetlen arousalt él meg és
ez olyan válaszokat vált, ki amelyeket korábban jutalmaztak.

Bizonyíték az elméletre az agresszió utánzása: ha a gyerek lát egy felnőttet, aki

agresszívan viselkedik egy babával, akkor a gyerekek is agresszívabbak lettek,
ugyanazokat a viselkedési mintákat produkálták. Ha a gyerekek az agressziót
akár élőben akár rajzfilmen keresztül látták, viselkedésük agresszívabb lett
azokhoz, képest, akik nem láttak ilyet. Ez jól magyarázza azt, hogy miért
agresszívabbak azok a gyerekek, akiket rendszeresen büntetnek, hisz számukra
a szülő egy modell is.
Másik bizonyíték az, hogy a jutalmazás befolyásolja az agresszivitás
gyakoriságának megjelenését. Azok a gyerekek, akik agresszívabbak voltak,
ilyesfajta viselkedésük nagy részéért megerősítést nyertek, míg aki csak
kudarcot ért el vele, azok kevésbé voltak agresszívak.

Az agresszió mint katarzis

Akik szeretnének különbséget tenni a két elmélet között, azok gyakran jönnek
a katarzis fogalmával. Ez az érzelemtől való megtisztulás az érzelem intenzív
átélése következtében. Ha az agresszió drive, akkor a katarzis miatt ritkábban
fog előfordulni az agresszív cselekedet után. Ha az agresszió tanult válasz,
akkor egyre gyakrabban fog megjelenni, mivel mindig megerősödik.
Egy vizsgálatban ha lehetőség volt arra, hogy egy embert áramütés érjen, de ő
ne tudjon visszareagálni erre, akkor az emberek egyre gyakrabban büntettek.
Akik mérgesek jobban növelik az áramütés mértékét, mint akik nem voltak
azok. Ha az agresszió katartikus lenne, akkor az agresszív cselekedet egyre
csökkenne.
Azok az légi forgalmisták, akik szóban is agressziót fejeztek ki a cégükkel
szemben, írásban még többet írtak le, nem pedig csökkent ilyen irányú
viselkedésük.

Erőszak nézése

Vizsgálatok azt mutatták, hogyha egy gyerek sok erőszakos viselkedést

tartalmazó műsort néz, akkor erőszakosabb lesz társas kapcsolataiban,
hétköznapi helyzeteiben. Igen, de lehet, hogy az agresszívebb gyerek
néz több agressziót tartalmazó műsort. Longitudinális vizsgálatok azt
mutatják, hogy ez nem így van. A 9 éves korában több agresszív műsort
néző fiú 10 év elteltével agresszívabbnak mutatkozott, mint az, aki
kevesebb erőszakos műsort nézett. Érdekes, hogy csak a fiúkra volt ez
kimutatható, a lányokra nem.