Németi Bettina B1

Vajda Zsuzsanna: A gyermek pszichológiai fejlődése

I. Elméleti problémák a Fejlődéslélektannal kapcsolatban

Mi tekinthető a gyermek fejlődését kutató pszichológiai szakterület a fejlődéslélektan tárgyának? A
gyerekekkel és a pszichológiai jelenségekkel foglalkozó szakemberek nem feltétlenül értik ugyanazt a
fejlődés vagy annak bizonyos vonatkozásai alatt.
Az idő és az életkor tagolja az ember társadalmi létét, emberi kapcsolatait. Olyan viszonyítási pont ez,
amitől nem lehet eltekinteni. Nem létezik olyan fejlődéslélektani kísérlet, amelyben nem szerepelne a
vizsgált gyerek életkora. Az elmúlt 30 évben jelentős változások történtek a tudományos
gondolkozásban.
A fejlődéslélektan legfontosabb nyitott kérdései:
1, Univerzalitás vagy kulturális meghatározottság
- az adott változás bekövetkezik-e adott környezeti feltételek esetén
2, Megfordíthatóság-egyirányúság
--kritériuma-e a fejlődésnek, hogy a bekövetkezett változások megfordíthatóak legyenek
3, Minőségiek vagy mennyiségiek-e a változások?
- benne rejlik a folyamatos vagy a szakaszos fejlődés dilemmája. Változást feltételez, az ismeretek, a
tudás fokozatos bővülését. Az egymással fel nem cserélhető szekvenciák minőségi ugrást jelentő
szakaszok feltevését először Freud képviselte. A szakaszelmélet alapján áll még Piaget.
4, Célirányosság
- A fejlődés tudományának meg kell különböztetnie a fejlődést a változástól, de ez csak akkor
lehetséges, ha ismerjük a célt.

II. Születés előtt

Sokféle tényező befolyásolja, hogy milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni a csecsemő, hogyan
formálódik a szülőkkel, a környezethez való viszonya.

1, Természet vagy környezet?

Amikor a veleszületett tulajdonságok és a környezet hatásának kölcsönviszonyáról esik szó,
legtöbbször nem pontosítjuk, hogy mit is értünk veleszületettség alatt.
Az öröklöttség egyik felfogása a fajra jellemző, minden egyes egészséges egyednél megtalálható az
öröklöttség elgondolása. A legmeggyőzőbb bizonyíték, hogy az adott fejlődési fázis- kultúráktól és
környezettől függetlenül- lényegében azonos időben következik be minden egészséges gyermeknél.
Pl.: a mozgásfejlődés menete, beszédtanulás.
Az öröklöttség másik értelmezése az egyedi tulajdonságok öröklésére helyezi a hangsúlyt. A
tulajdonságok öröklődésének kutatása nagy mértékben fejlődött az elmúlt évtizedekben. Egyre
határozottabban az öröklöttség hangsúlyával találkozunk olyan jelenségek magyarázatánál, mint a
diszlexia, agresszivitás, nehezen nevelhetőség. A környezeti hatások nemcsak összekapcsolódnak az
öröklött tulajdonságokkal, de módosítják is azokat.
Pl: látás = ha sötétben tartják a gyereket a látóideg szövete sorvadásnak indul vagy
Egy fekete bőrű kisgyerek, ha egy Skandináv országban nevelkedik világosabb lesz, mint Afrikai
társai.

2, Nemi különbségek
A kromoszómák különbségein kívül még jó néhány eltérés van férfiak és nők között, hatásuk a
fogamzástól kezdve tapasztalható. Több a fiú mint a lányterhesség. 125 fiúembrió jut 100 lányra=>
ezért gyakrabbak a fiúmagzat vetélések. A lányok fejlettebben jönnek a világra. A férfiak és nők közti
alkati különbség újszülött kortól jelen van Pl: medencecsont. A lányok gyerekkorban gyorsabban
nőnek és hamarabb érik el a serdülőkort. A fiúk gyakrabban betegszenek illetve halnak meg
csecsemőkorban. A férfiak és nők agyi működése között nagyobb a különbség. A lányok hamarabb
megtanulnak beszélni, ötletesebbek a beszéd területén, gazdagabb a szókincsük, a fiúk pedig a
reáltantárgyakban és a vizuális tájékozódás tekintetében múlják felül a lányokat.

3, Az anyai szervezet által teremtett környezet

A szülők többsége tudatosan készül a gyermek születésére. (anyagi körülmények, életkor, motiváltság)
Befolyásolja a születendő gyermek állapotát az anya előélete.==> bizonyos betegségfajták, dohányzás,
drogok, vegyi anyagok, gyógyszerek, nőgyógyászati beavatkozások, korábbi terhességek hatással
lehetnek a terhességre.
-Meddőség: A párok ötöde-hatoda küzd valamilyen fogamzási problémával. Kóros az ha egy
rendszeres nemi életet élő nő 2 év alatt nem esik teherbe. Sokféle ok létezhet: ivarsejtek károsodása,
gyulladások, a férfi spermájában nincs elég ivarsejt vagy a sejt mozgását aktivizáló anyag. Ezek a
betegségek a mai orvostudomány állása szerint orvosolhatóak.

4, A terhesség:
A magzat fejlődését még inkább befolyásolja az anya terhesség alatti állapota. Az éhező anyák
gyermekei kisebb súllyal, rosszabb egészségügyi állapotban jönnek a világra. Egyes betegségek (pl:
rubeóla, cukorbetegség) magzati ártalmakat okoznak. Az anya hangulata, lelkiállapota is rendkívül
fontos. A tünetek megélése (hányinger, szédülés) függ attól,hogy örül-e a terhességnek, kap-e érzelmi
támogatást. Az élvezeti cikkek is nagy hatással vannak a magzat állapotára. A legsúlyosabb ártalom a
dohányzás, amely koraszülést és légzési zavarokat okoz. A drogok és az alkohol halmozott károsodást
okoz. Pl: csökkent térfogatú agy, deformált arc. Az ilyen gyermekek ingerlékenyebbek,
nyugtalanabbak.

III. A Magzati fejlődés

A magzati fejlődés a fogamzással kezdődik, amikor a zigótaa férfi és a női iavarsejt egyesüléséből
létrejön a zigóta és osztódni kezd. A magzat fejlődésében 2 alapvető szabály figyelhető meg:
1, Cephalocaudális(fej-hát) elv:a fejlődés a fejből halad a perifériák felé. A magzatnak hosszú időn át
nagyobb a feje mint a törzsi része.
2, Proximodisztális( közeli-távoli) elv: a fejlődés a test tengelyéhez közelebb eső tájakra terjed ki, és
fokozatosan halad a további testrészek felé.
A terhesség ideje átlagosan 266 nap= 9 hónap. A terhesség idejét átlagosan 3 fő szakaszra osztják:
1, Csíraszakasz:
Csíraszakasznak általában a terhesség első 2 hetét nevezzük, ami a zigóta kialakulásától a petesejt
méhbe való beágyazódásáig tart. A megtermékenyülés a méhkürtben zajlik, majd a következő 2 hét
során a petesejt osztódni kezd ( a 2 hatványai szerint 2, 4, 16) és a méhűr felé vándorol. A két hét alatt
kialakul az embrió teste, a magzat védő burok, a méhlepény és a köldökzsinór. Ha ebben az
időszakban ártalom éri a petesejtet annak következménye a terhesség megszakítása lesz.

2, Embrionális szakasz:
Embrionális szakasznak a terhesség 2.-8. hetét nevezzük. Kialakulnak a szervrendszerek, a bőr
felülete, a körmök, a haj, a fogak, az érzékszervek és az idegrendszer. Az első hónap végére
kialakulnak a végtagbimbók. A hónap végén az embrió kb. 4mm. Hathetes korra kialakul a fejgumó.
Az embrió már ember formájú. A harmadik hónapban már mozog de még a mozgások nem
érzékelhetőek. 18-60. nap között alakulnak ki a belső szervek. A külső nemi szervek a 7.-8. héten
kezdenek kialakulni.

3, Magzati szakasz:
A magzati szakasz a 3.tól a 9. hónapig tart.

A 3. hónapban a fej főbb részei és a szervek már végleges helyzetükhöz hasonlóan helyezkednek el. A
fej hatalmas a test többi részéhez képest. A magzat mérete 4-5 cm.
A 4. hónapban a magzatnak emberformája van, gyorsan növekszik. A testet finom szőr borítja.

Az 5. hónapban a magzat mozgása érzékelhető, figyelhető az alvás és ébrenlét változása.

A 6.hónapban a magzat 500-600g. Az emésztőszervek fejlődnek. A tüdő és a keringés is megérik.

A 7. hónapban a magzat súlya 1kg. A szervi fejlődés lényegében befejeződött. A hátralévő 2

hónapban az idegrendszer fejlődése és a szervezet erősödése zajlik.

A 8. hónapban kialakulnak a hőszabályozáshoz szükséges zsírpárnák. A magzat szeme ebben a

szakaszban már nyitva van.

A 9. hónapban a magzat növeli súlyát eléri a 3000g-ot. A szülést megelőzően a növekedés lelassul a
súlyából veszíthet.

IV. A Szülés

A szülés megindulását a méh összehúzódásai jelzik. A méhnyak kitágul. ( az első gyermeküket szülő
nőknél ez akár 10 óra is lehet). Ha a szülőcsatorna kitágult a szülés a tolási szakaszba érkezik. A
magzatot védő burok az összehúzódások hatására megreped és a magzatvíz elfolyik. A magzatok zöme
fejjel lefelé születik, ennek megfelelően a fejük majd a törzsük jön a világra. A szülés utólsó
szakaszában a méhlepény leválik és távozik az anya szervezetéből.

A születés körülményei és az újszülött

A születés körülményei is hatással vannak az újszülött állapotára. Pl: ha elhúzódik a szülés
oxigénhiány léphet fel. Másik leggyakoribb körülmény, hogy a magzat idő előtt nagyon kicsi súllyal
születik. A koraszülöttek fejlődésében lehet elmaradás, ez jelentősen függ a szülők viselkedésétől. Az
első hetek, hónapok fejlődésére nagy hatással van az emberi környezet. Nagyon fontos az anya
intenzív jelenléte.

Az Újszülött
A születés utáni 1-2 órában az újszülött élénk és éber, majd mély álomba merül. Az újszülött
reflexekkel reagál a külvilág ingereire.

Vegetatív reflex: hányási, nyelési, köhögési reflex.

Mozgásos reflex: egy része védekező reflex pl: hasra fektetve oldalra fordítja az arcát.

Ősi reflexek közé tartozik a fogó és az átkarolási reflex. Hermann Imre fedezte fel, hogy ez a 2 reflex a
majomkorból származik, a megkapaszkodási ösztön része.