István király verses históriája

A királyok, ha meghalnak,
bevégzik uralmukat,
meg nem őrzik a hatalmat
s felséget a hant alatt.
Ám e szent, mihelyt bevégzé
a földi uralkodást,
örök dicsőségben kezdé
újfent a királykodást.

Az ifjúkor küszöbére
érkezett szeplőtelen,
majd a férfikorba lépve
nagy s dicső lett hirtelen.
Terjedt híre szerteszéjjel,
nyert zengő dícséretet:
harcban sosem érte szégyen,
vitézül vezérkedett.
És míg harcolt e világban,
jól szolgálta Istenét,
mert a jótettek sorában
lelte legfőbb örömét.

Megváltóját szívből hitte,

jelzi sok cselekedet:
a kötelesség vezette
mindünkért s minden felett.
Király volt s hit apostola:
így rótt kétszeres adót;
mindig teste-lelke ura
s nem kényeztetője volt.
Mindig Uráért buzogva
fakadtak jótettei,
gyönyörű volt szál-alakja,
még szebbek erényei.

Ismeretlen szerző, 1280 körül

1
I. (Szent) István kultusza

 Szent István kultusza elég sajátos módon alakult az évszázadok során

 a nemzeti emlékezetben minden bizonnyal kevéssé lehetett népszerű egy olyan
történelmi figura, akinek a nevéhez a régi pogány kultuszok, a hagyományos
társadalmi szervezet és életmód akár drasztikus eszközökkel történő
megváltoztatása, kiirtása fűződik
 István király esetében egy „felülről vezérelt”, kvázi mesterséges kultuszról
beszélhetünk

A kultusz alapja:
 a pogány magyarok megtérítője – a katolikus egyház hagyományaiban
 az ország első koronás uralkodója – nemzeti hagyományokban
 folklorisztikus hagyományban halvány (feltevések szerint az erős hivatalos
kultusz ítélte halálra)
o egy trencséni monda szerint: egy barlang mélyén, serege élén alszik
és kellő időre vár, hogy visszatérve felszabadítsa országát és népét
(vándormotívum: A halhatatlan hősök sorába tartoznak a hegyek
vagy barlangok, hasadékok mélyén, seregük élén meghúzódó alvó
királyok, akik várják az alkalmas időt, amikor visszatérhetnek népük
megsegítésére – pl. Artus király, Nagy Károly, Barbarossa Frigyes,
Mátyás király – messiásvárás motívuma)
o a Temesközben mondatöredéket
o a moldvai csángók körében balladaszerű éneket jegyeztek le róla
o emléke foszlányai fellelhetők a regölésben is
o Szent István nevét még helynevekhez és emlékhelyekhez fűződő
mondákban emlegetik (valószínűleg népkönyvek és iskolai
olvasókönyvek hatására folklorizálódott újabb kori történetek)

A kultusz alakulása:
 István halála után a Vazul-ág kerül hatalomra
o gyűlölik mint Vazul megvakítóját
o de az ő koronája örököseinek tekintik magukat, folytatják az István által
megkezdett utat
o a kultuszépítést I. (Szent) László kezdi, István szentté avatásával
o a szentség és kegyetlenség vonásai keverednek elnagyolt portréjában (ld.
nagylegenda, a vértelen szent képe, kislegenda, a keménykezű uralkodó
is
 Anjouk korában az új koreszmének megfelelően Szent László kultusza kerül
előtérbe (a lovagkirályé)
 A reneszánszban az ókori példa keresése jellemző: Attila-kultusz
 Szent István igazi kultusza a barokk korban vette kezdetét – máig követett minták
kialakulása

2
  a barokk kor „találmánya” a Mária országa, a regnum Marianum képzetköre,
amely leginkább a 16–18. század hitvitái során volt hatékony eszme a
protestantizmus ellen
 Mária Terézia szerepe

o első királyunk alakjával a Habsburg-dinasztia és a rendek egyfajta

kompromisszumát kívánta reprezentálni

o Szent István-rend megalapítására

o a Szent Jobb Raguzából történő hazahozatala

o állami ünnepnek nyilvánította augusztus 20-át, Szent István szentté

avatásának napját

 Dualizmus: 1891-ben augusztus 20-a hivatalosan is Szent István emlékünnepe,

valamint munkaszüneti nap lett, de nem lett a nemzeti egység ünnepnapja Horthy-
korszak:
 A két világháború közötti időszakban: a Trianon előtti, Szent István által létrehozott
Magyarország helyreállításának vágya dominál
 Szocialista korszak: az ünnep jellege gyökeresen megváltozott (az új, 1949. évi
alkotmány augusztus 20-ra időzítése jelképezve az új, szocialista állam
megalapítását; Szent István alakját mellőzve a nap az „új kenyér” ünnepe lett, 1949
és 1989 között az alkotmány napja, 1950-től ezen kívül még a népköztársaság napja
is volt.

Vértelen szent vagy kegyetlen zsarnok?

 a keresztény uralkodó legfőbb feladata az egyház védelme, a pogányság leküzdése
volt
 Intelmek: „Ha a hit pajzsát megtartod, az üdvösség sisakját is felveszed. E
fegyverekkel legitim módon küzdheted le a láthatatlan és látható ellenségeket.” – A
látható ellenség a biblikus szóhasználatban a pogányság, az egész ezredfordulós
tradicionalizmus – a hatalom legitim voltát az ellene való harc adja meg – ez
legitimálja az erőszak alkalmazását is
 így lehetett István mélyen keresztény és vaskezű uralkodó egy személyben