ALGY-GYK0034

BEVEZETÉS AZ ANDRAGÓGIA, A FELNŐTT FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK

KÍSÉRÉSE ÉS AZ ÉLETPÁLYA TERVEZÉS TÉMAKÖRÉBE
Tematika, kurzus információk, dátumok 1.
CÉL

andragógia, LLL, LLG, pályaorientáció, munkaerő-piaci szolgáltatások,

felnőttek pedagógiai kísérése alapfogalmainak és a gyógypedagógus
feladatainak megismerése; alaptudás átadása, amelyre a szakirányos
specifikumok építhetők; továbbá szemléletformálás horizontális
üzenetek mentén:
• felnőtt ember tisztelete
• emberi jogi modell jelenléte
• etikai vonatkozások
• öröm a felnőttségben
Tematika, kurzus információk, dátumok 2.
TÉMÁK
• Andragógia; LLL, alapfogalmai
• Életminőség komplex, interdiszciplináris fogalma, értelmezése, pszichológiai jóllét, befolyásoló
tényezők stb
• Szakszolgálati feladatként a pályaválasztási tanácsadás lehetőségei (egyéni, csoportos)
humánerőforrás szervezés lényege; gyógypedagógus a szakképzésben; pályaorientáció, LLG
• Megváltozott munkaképesség, rehabilitáció, érdekvédelem alapfogalmai; fogyatékos emberek
helyzete a munkaerőpiacon, innovatív megoldások, alternatív szolgáltatások, tranzit
szolgáltatások, gyógypedagógus lehetőségei és feladatai, együttműködés a többi
szereplővel/szakemberrel
• Intézményrendszer kihívásai, átalakulás generálta gyógypedagógusi feladatok pl.: támogatott
lakhatásra felkészítés, szükségletprofil felmérése, esetvivő szerepe, feladatai stb
• Paradigmaváltás eredményezte gyógypedagógusi feladatok - önrendelkezés, érdekérvényesítés;
• Életritmus indukálta gyógypedagógusi feladatok pl.: szabadidő eltöltése, speciális művészeti
műhely, sport stb; öröm
• Jogi változások eredményezte gyógypedagógusi feladatok - támogatott döntéshozatal,
gondnokság
• Életkor változásából fakadó gyógypedagógusi feladatok - szexualitás, romantikus kapcsolatok
• Gerontológia alapjai; idősödés, halál és gyász; átmeneti és krízishelyzetek kísérése
 Tematika, kurzus információk, dátumok 3.
Témák LEVELEZŐ 10x2 óra
Andragógia; LLL, alapfogalmai Pap Anna
2019.02.23. 9 – 10.30.
Életminőség komplex, interdiszciplináris fogalma, értelmezése, pszichológiai jóllét, befolyásoló Regényi Enikő
tényezők stb 2019.02.16.
Szakszolgálati feladatként a pályaválasztási tanácsadás lehetőségei (egyéni, csoportos) Regényi Enikő
humánerőforrás szervezés lényege; gyógypedagógus a szakképzésben; pályaorientáció, LLG 2019.02.16.
Megváltozott munkaképesség, rehabilitáció, érdekvédelem alapfogalmai Regényi Enikő
fogyatékos emberek helyzete a munkaerőpiacon, innovatív megoldások, alternatív szolgáltatások, 2019.02.23. 10.45 – 12.15
tranzit szolgáltatások, gyógypedagógus lehetőségei és feladatai, együttműködés a többi
szereplővel/szakemberrel
Intézményrendszer kihívásai, átalakulás generálta gyp feladatok pl.: támogatott lakhatásra Regényi Enikő
felkészítés, szükségletprofil felmérése, esetvivő szerepe, feladatai stb 2019.03.09. 9 – 10.30
Paradigmaváltás eredményezte gyp feladatok - önrendelkezés, érdekérvényesítés; Sándor Anikó
2019.03.09. 10.45 – 12.15
Életritmus indukálta gyp feladatok pl.: szabadidő eltöltése, speciális művészeti műhely, sport stb; Horváth Zsuzsanna, Kunt Zsuzsanna
öröm 2019.03.23. 9 – 10.30
Jogi változások eredményezte gyp feladatok - támogatott döntéshozatal, gondnokság Maléth Anett
2019.03.23. 10.45 – 12.15
Életkor változásából fakadó gyp feladatok - szexualitás, romantikus kapcsolatok Kunt Zsuzsanna, Sándor Anikó
2019.03.30.
Gerontológia alapjai; idősödés, halál és gyász; átmeneti és krízishelyzetek kísérése Kunt Zsuzsanna, Sándor Anikó
2019.03.30.
Tematika, kurzus információk, dátumok 4.

• Moodle felület
• on-line vizsga
• dátum javaslatok?
Életminőség komplex,
interdiszciplináris fogalma,
értelmezése, pszichológiai jóllét,
befolyásoló tényezők…
emlékeztetőül
CÉL: andragógia, LLL, LLG, pályaorientáció, munkaerő-piaci
szolgáltatások, felnőttek pedagógiai kísérése alapfogalmainak és a
gyógypedagógus feladatainak megismerése; alaptudás átadása,
amelyre a szakirányos specifikumok építhetők; továbbá
szemléletformálás horizontális üzenetek mentén:
• felnőtt ember tisztelete
• emberi jogi modell jelenléte
• etikai vonatkozások
• öröm a felnőttségben
életminőség – miről lesz szó?
• elméletek
• komplex modellek
• pszichoszociális jóllét
• mérési lehetőségek
• „fogyatékos” életminőség – magyarországi kutatások és eredmények
• életminőség és munkaerőpiac
• életminőség és felnőttség
az életminőség fogalma, definíciói
• komplex fogalom, általános megközelítésben az egyén (vagy
népesség, népességcsoport) "jól-lét" érzésének fokmérője különböző
aspektusok mentén, figyelembe véve objektív és szubjektív
vetületeket
• Lennart Nordenfelt (1993), az egészség és életminőség összefüggéseit
kutató svéd tudós megfogalmazása alapján az életminőség
lényegében a boldogsággal azonos, s hétköznapi értelemben az élettel
való elégedettség, illetve elégedetlenség mértéke
• interdiszciplináris
(szociológiai+pszichológiai+egészségtudomány+gazdaságtudomány)
egyes országok, régiók, térségek, társadalmi csoportok
életminőségét vizsgálják a társadalmi tőke és egyéb
összehasonlítást, rangsorolást lehetővé tevő jellemzők
alapján
• életminőség-koncepciója erősen épít az Arisztotelész-féle boldogság-
koncepcióra
• „pleasure”, gyönyör, élvezet szintje
• bevonódás, elkötelezettség szintje
• értelmes élet, az élet értelmének keresésének szintje
• azon fizikai és pszichológiai jellemzők összessége, amelyek
meghatározzák, hogy a személy mennyire érzi képesnek magát örömet
találni, és mennyire talál örömöt tevékenységeiben és életvezetésében
• mutatói három fő dimenziót követnek:
• a biológiai (fiziológiai, testi) struktúrát,
• a pszichés/mentális állapotot,
• szociális/társas működést
• leírható a jólét – jól-lét (welfare – well being) komplementer
dimenziók mentén
• welfare =az anyagi szükségletek kielégítésére irányuló
mennyiségi jólét, objektív mutatókkal mérhető
• well-being=az egyén szubjektív érzékelésén és értékelésén
alapuló immateriális dimenziókban megvalósuló jóllét
modellek
skandináv életszínvonal-,
életkörülmény-megközelítés
• középpontjában az erőforrások
fogalma áll, a hangsúly az
életfeltételek életminőséget
alakító szerepén van
amerikai életminőség-modell
• elsősorban a szubjektív érzékelés
és értékelés folyamatainak
jelentőségét hangsúlyozza, s így
az emberek közérzete alapján
méri a társadalom fejlődését és
az életminőség mértékét
• a társadalmi fejlődés
előrehaladtával az életminőséget
egyre inkább immateriális
tényezők határozzák meg
 objektív indikátorok szubjektív indikátorok
Having 1.az életszínvonal és a 4.szubjektív érzések: az
Materiális és nem személyes környezeti körülmények életkörülményekkel való
szükségletek objektív mérése elégedettség vagy
elégedetlenség
Loving 2.a másokhoz fűződő 5.kapcsolatokkal való
Szociális szükségletek kapcsolatok objektív mérése elégedettség vagy
elégedetlenség
Being 3.a társadalomhoz és a 6.az elidegenedés vagy a
A személyes fejlődés természethez fűződő viszony személyes kiteljesedés
szükségletei objektív mérése szubjektív mérése

forrás: Allart: Having, Loving, Being – An alternative

to theSwedish Model of Welfare Research (Utasi,
2006, 287.o. id Kovács, 2007)
 1.terület 3.terület 6.terület
családi, baráti viszonyok egészség munka és aktivitás

2.terület életminőség (Quality of Life) 4.terület

érzelmi jólét inputjai anyagi jólét

8.terület 7.terület 5.terület

a környezet minősége személyes biztonság a lokális közösséghez tartozás
érzése

az életminőség outputjai

várható boldog évek (Happy Life Expectaney: HLE vagy Happy Life az élettel való elégedettség
Years: HLY vagy Happiness Adjusted Life-Years: HALY’s) száma (Life Satisfaction) indexe

egyenlőtlenséggel igazított boldogság (Inequality-Adjusted

Happiness:IAH) indexe
 SZUBJEKTÍV ÉLETMINŐSÉG
Célok, értékek
Temperamentum, jellem
Alkalmazkodás képessége
Irányadó minták, standardok
Társadalmi összehasonlítás
TÁRSADALMI
GAZDASÁGI DIMENZIÓ
DIMENZIÓ EGÉSZSÉGI
DIMENZIÓ

TÁRSAS
KAPCSOLATOK
mérése
• objektív jólét mutatói+ elégedettségre vonatkozó kérdések
• az életminőség-kutatások is többnyire két életminőség-fogalommal
dolgoznak, az objektív és a szubjektív életminőséggel
QALY
• Quality-Adjusted Life Years
• életminőséggel korrigált életév
• számítása során a várható életéveket az életminőséggel súlyozzák
• pl. életévnyereség, hosszabb távú életminőség- változás, súlyos vagy
kevésbé súlyos mellékhatások, rövid távú életminőség-változások
 DALY
• Disability-Adjusted Life Year
• korlátozottsággal vagy rokkantsággal korrigált életévek index
• a károsodott egészségi állapotban leélt évek és a várható élettartam előtti halál miatt elveszített életévek
egyesített mérőszáma, ami a betegségteher számszerűsítésére szolgál
• kiszámítása során az egészségkárosodással terhelt évek számát nem pusztán hozzáadják a halál miatt
elveszített évek számához, hanem az egészségkárosodást 1-től 6-ig súlyozva kalkulálják a végeredménybe
• értelmezése során 1 egyenlő egy olyan életév elvesztésével, amit teljesen egészségesen lehetett volna
megélni
hazai mérések 1.
• Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete 2002 óta követéses
kutatást folytat az életminőség vizsgálata és a fejlesztések megalapozása
érdekében (Hungarostudy in Magyar lelkiállapot, 2008, 2013).
• komplex vizsgálóeszközük témái: a társadalmi, gazdasági és demográfiai
változók; a munkával kapcsolatos változók; a társas támogatás kérdésköre;
az egészségi állapot önértékelése; a pszichológiai változók (például:
szorongás, kimerültség, életcélok, megküzdési módok), valamint a
társadalmi tőke kérdésköre
• eredményeik alapján az esélyteremtést és ezáltal az életminőség változását
leginkább az egyéni stresszel való megbirkózás, az értékek és célok,
valamint a közösségi alapú programok, a társadalmi tőke megléte és
működési szintje befolyásolja leginkább
WBI-5 (Well Being Index) in Hungarostudy 2002

• személyek általános közérzetéről infók az elmúlt két hétben, 6 fokú

skálán (depresszió, szorongás, energia, jól-lét dimenziók)
• kiegészítve mérésekkel:
• szorongás
• reménytelenség
• vitális kimerültség
• depressziós tünetegyüttes
• az élet értelme
• az egészségi állapot önbecslése
 hazai mérések 2.
• Központi Statisztikai Hivatal az Európai Unió tagállamainak nemzetközileg összehangolt nagymintás
adatfelvételét szolgáltató Eurostat 2013, EU-SILC rendszerébe szubjektív jóllét mérésére alkalmas
modult épített be, mely kiegészítéssel az alábbi dimenziókat vizsgálta:
• Életkörülmények
• Munka és szabadidő
• Oktatás, tudás, képzettség
• Egészség
• Lakókörnyezet és infrastruktúra
• Társadalmi tőke, személyes kapcsolatok
• Demokrácia, aktív állampolgárság
• A társadalmi élet zavarai
• Szubjektív jóllét
• 2013 tavasza
• Magyarországon az élettel való általános elégedettség tízes skálán átlagosan 6,15.
• az elégedettség a fiatal felnőttek körében a legmagasabb és az életkor előrehaladtával jelentősen
csökken
• kimutatható befolyásoló hatást az iskolai végzettség és a gazdasági aktivitás gyakorol az elégedettségre
• az iskolai végzettség növekedésével együtt fokozatosan emelkedik az élettel való általános
elégedettség, valamint a munkahellyel rendelkezők és teljes munkaidőben dolgozók elégedettebbek
életükkel
LeWo 1.
• Schwarte – Oberste-Ufer, 1999 Lebensqualität in Wohnstätten für Erwachsene Menschen mit geistiger Behinderung (magyarul
Zászkaliczky szerk 2001)

• négy szint
• irányelvek teljesülését igyekszik felmérni egy belső minőségfejlesztési eljárás keretében az adott lakhatást nyújtó szolgáltatásnál

• Szükségletorientáltság
• Önrendelkezés
• Az imázs javítása
• Életkornak és kultúrának való megfelelés
• Az integráció támogatása
• Partneri viszony és tisztelet
• Individualizáció
• A szerepkörök kitágítása
• A kompetenciák fejlesztése
• Fejlődésorientáltság
• Jogok és védelem
• A különleges sérülékenység figyelembevétele

• első szinten egy adott ellátás akkor jó minőségű, ha biztosítani képes érvényesülését
LeWo 2.

• második szinten hét, a felnőtt fogyatékosok ellátása szempontjából

relevánsnak tekintett munkaterületen vizsgálja az elégedettséget

• a harmadik szinten minden egyes munkaterületet 4–6 úgynevezett

tárgykörre bont

• a negyedik szinten a mérőeszköz-készlet minden egyes tárgykörhöz két-két

(összesen tehát 66 darab) kérdőívet illeszt
• felhasználói mutatók (aktuális szükségletek)
• kínálati mutatók (mit tud nyújtani az adott intézmény a kérdéses vonatkozásban az
ott élőknek)
• egy adott mutató esetén a négyfokozatú skála (igaz – inkább igaz – inkább nem igaz – nem
igaz)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
a lakó hely,a la kás és a ház a mindennapok felépítése, együttélés Nem-professzionális Jogok és védelem a munkatársak vezetése Szervezetfejlesztés

LeWo 3.
be rendezése és kialakítása rutinjai, kínálatai és kapcsolatok
tevékenységei és szociális hálók

1.1. 2.1. 3.1. 5.1. 6.1. 7.1.

A lakóhely- Önellátás és A lakótársak 4.1. Védelem a A munkatár - Konceptuali -
és a lakó forma szabad mindenna - kiválasztása A felhasz ná - kényszerin - sak képesíté - zálás és értékelés
meg válasz tása és pos tevé - és az együttélés lók egymás tézkedések - se, kiválasz -
folytonossága keny sé gek folytonossága közti kap - kel és bán - tása és beta -
cso latai tal ma zá sok - ní tása
kal szemben

1.2. 2.2. 3.2. 4.2. 5.2. 6.2. 7.2.

Helyszín Rendszeres A csoportok Szociális hálók, jelen tős Polgári Vezetés és Továbbkép -
tevékenység nagysága és kapcsolatok és barátságok jogok kooperáció zés és
a lakó szfé - összetétele szuper vízió
rán kívül

1.3. 2.3. 3.3. 4.3. 5.3. 6.3. 7.3.

Individuális Szabadidős A felhasználók és a Szószólók és Egészség - A munkával PR-munka
kialakítás tevékenységek és fel - munkatársak önsegítő védelem való meg elé -
és magántulajdon nőtt képzés viszonyának cso portok ge dettség
alakítása
1.4. 2.4. 3.4. 4.4. 5.4. 6.4. 7.4.
Esztétikum Időkeretek Magánjelleg Nemi identitás, szexualitás és Átláthatóság Személyi Aktív közreműködés a
és kom for- és individualizáció partner kapcsolatok és adatvé de - folytonosság regionális
tos ság lem szociálpolitikában és
szociális ellátások
tervezésében
1.5. 2.5. 3.5. 5.5.
Életkornak Vallás gyakorlás és Kríziskezelés Nyelv használat
és kultúrának való spiritualitás
megfelelés

5.6.
A felhasználók és hozzá
tartozóik formális
közre működése
WHODAS II – WHO Disability Assessment Schedule

Döntéshozatali Önállóság Kérdőív (Wehmeye és Metzler, 1995)

Olvassa el a kérdést.
A kérdés mellett vannak a válaszok.
Karikázza be az Ön válaszát a kérdésre.
Milyen volt az egészsége az előző hónapban?
Az előző hónap október volt. Nagyon jó Jó Közepes Rossz Nagyon rossz

Kommunikáció és megértés
Mennyire volt nehéz
Nagyon könnyű volt Könnyű volt Közepesen volt nehéz Nehéz volt Nagyon nehéz volt/
valamit csinálni és nem tudta meg
arra odafigyelni 10 percig? csinálni

Mennyire volt nehéz

Nagyon könnyű volt Könnyű volt Közepesen volt nehéz Nehéz volt Nagyon nehéz volt/
emlékezni, hogy nem tudta meg
fontos dolgokat meg kell csinálni? csinálni

Mennyire volt nehéz a

Nagyon könnyű volt Könnyű volt Közepesen volt nehéz Nehéz volt Nagyon nehéz volt/
problémákat végiggondolni és nem tudta meg
megoldást találni a problémákra? csinálni

Mennyire volt nehéz

Nagyon könnyű volt Könnyű volt Közepesen volt nehéz Nehéz volt Nagyon nehéz volt/
új feladatot megtanulni? nem tudta meg
Például csinálni

megtanulni hogyan lehet eljutni valahova

Mennyire volt nehéz
Nagyon könnyű volt Könnyű volt Közepesen volt nehéz Nehéz volt Nagyon nehéz volt/
megérteni amit nem tudta meg
mások mondanak? csinálni

Mennyire volt nehéz Nagyon könnyű volt Könnyű volt Közepesen volt nehéz Nehéz volt Nagyon nehéz volt/
elkezdeni beszélgetni egy emberrel és folyamatosan beszélgetni? nem tudta meg
csinálni
TÁRKI, 2016
• értelmi fogyatékossággal, halmozott fogyatékossággal, autizmus
spektrumzavarral élő személyek életminősége a különböző lakhatási
szolgáltatásokban
• magánháztartás – lakóotthon – intézeti ellátás
• nyolc elem vizsgálata: önrendelkezés, társadalmi részvétel, társas
kapcsolatok, jogok ,érzelmi jóllét, testi és fizikai jóllét, anyagi jóllét,
személyes fejlődés szubjektív életminőség, összevont
mutató
Kiemelt témakörök:
1. Életminőség: 8 dimenzió (2-2 kérdés)
1. Önrendelkezés
2. Társadalmi részvétel
3. Társas kapcsolatok
4. Jogok
5. Érzelmi jól-lét
6. Fizikai-testi jól-lét
7. Anyagi jóllét
8. Személyiségfejlődés
ÖSSZETETT MUTATÓ (0-16 érték)
2. Munkaerő-piaci részvétel

3. Szolgáltatásokhoz való hozzáférés

Értelmi fogyatékossággal élők
• átlagéletkor 37 év, 99 fő illesztett minta (önállósági szint alapján), 53 ffi+46
nő
• párkapcsolat: intézetek 43%, magánháztartás 13%; együttélés intézet 54%,
lakóotthon 67%, magánháztartás 25%
• nem járt iskolába: intézet 34%, lakóotthon 12%, magánháztartás 6% -
magasabb iskolai végzettség pont fordítva
• teljes minta ötöde szakképzett; parkgondozó, szövő, bőrdíszműves
• foglalkoztatottság: lakóotthon 73% ; intézet és magánháztartás jellemzően
munkarehab; lakóotthon fejlesztő felkészítő fogl.
• lakó/szoba: intézet 3,4; lakóotthon 2,2; magánháztartás 1,3
• közös fürdő létszám: intézet 7, lakóotthon 4,8; magénhéztartás 2,7
Életminőség: érdemi különbség lakhatási formánként

Kiáll magáért vagy másokért? Dönthet-e arról, hogy a pénzét/a

(önrendelkezés) százalékban pénze egy részét mire költi?
(N=95) (jogok) százalékban (N=92)
100 100

80 80 78
72 71
67
64
60
60 60

40 41
40 40
33
27 29 28
24 22
21 31
19
20 16 20
12
9 9
13 14
0
0 0
Intézet Lakóotthon Család Összesen Intézet Lakóotthon Család Összesen
igen is-is nem igen is-is nem
Érdemi különbség lakhatási formánként
Az életminőség összetett mutatója
Elégedett-e azzal az étellel, amit
nap mint eszik? (anyagi jól-lét)
Érdemi különbségek:
százalékban (N=98)
100
•Lakhatási forma: lakóotthonban a
legjobb míg családban alacsonyabb
80 85
81 érték
73 •Adaptív magatartás: minél önállóbb
60 annál magasabb
55 •Munkaerő-piaci helyzet: aki dolgozik
40 magasabb az összesített életminőség
30
értéke (összetétel hatás!)
19 19
20
9
15
6 0 7
0
Intézet Lakóotthon Család Összesen
igen is-is nem
Munkaerő-piaci részvétel Dolgozók aránya lakóhely
típusonként (N=97)
100
• Átlagosan napi 5 órában
dolgoznak
• Jellemzően munka- 80
rehabilitációs foglalkoztatási 73

keretek között (66%)

61 62
• Kisebb részben fejlesztő- 60
felkészítő foglalkoztatás (24%) 52

• Akkreditált foglalkoztatás (7%)

és munkaterápia (3%) 40

20

0
Intézet Lakóotthon Család összesen
Szolgáltatások igénybevétele lakhatási formánként
Az értelmi fogyatékossággal élők
Fejlesztőpedagógiai által igénybe vett szakmai
szolgáltatások száma (átlag) N=99
foglalkozás
5,0

Szociális, mentálhigiénés
foglalkozás 4,0

3,0 2,7
Pszichiátriai foglalkozás

2,0 1,9 1,8

Mozgásterápia
1,0 0,8

Egyéb humán vagy szakmai

0,0
foglalkozás Család Lakóootthon Intézet Összesen
Életminőség és munka
• hozzájárul a társas kapcsolatok, az érzelmi és anyagi jól-lét, új
készségek kialakulásához és szorosan kapcsolódik az iskolai
végzettséghez
Pályaorientáció, pedagógiai
szakszolgálat, LLG
Mit jelent a pályaorientáció?
Galambos prezi, 2018
Galambos prezi, 2018
Galambos prezi, 2018
Galambos prezi, 2018
Galambos prezi, 2018
pályaorientáció
• azoknak a személyes kompetenciáknak, készségeknek a megszerzését
jelenti, amely előkészíti az ember – pálya – környezet megfeleltetését
(R. Bögös, V. Dávid, 2003)
• nem egy egyszeri esemény, hanem egy folyamat és, mint minden
tájékozódó jellegű folyamat a megfelelő döntést készíti elő
• nagyjából reális kép önmagunkról
• széleskörű ismeretek a választható szakmákról
• a munkaerő piaci környezet ismerete
• a képzési lehetőségekre vonatkozó ismeretek
 pályaorientáció folyamata (Szilágyi, 1976)

• megismerő szakasz - az egyén személyes tulajdonságait, mint érdeklődés,

képesség, értékek stb. ismeri meg
• fejlesztő szakasz - azoknak a tulajdonságoknak a megerősítése, fejlesztése
történik, amelyek a szakmai célok elérését segíthetik. Így olyan tevékenységek
végzése, ami hasznos lehet a cél érdekében, mint például a nyelvtanulás.
Ebben a szakaszban már időtávlatban gondolkodik a személy: a leendő pályát,
mint élet perspektívát látja maga előtt.
• szintetizáló szakasz - egy olyan kép kialakítása önmagunkról, amely
centrumában az elővételezett pályakép áll, és amihez a személynek a
pályaorientáció során tudatosított valódi (rá ténylegesen is jellemző)
tulajdonságai kapcsolódnak
Galambos prezi, 2018
Galambos prezi, 2018
Galambos prezi, 2018
Galambos prezi, 2018
Pályaorientációs tanácsadás a
pedagógiai szakszolgálatokban
Pedagógiai szakszolgálat 1.
• köznevelési feladatot ellátó intézmény
• Nktv 18.§ (1)

• Nevelési tanácsadás
• Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás
• Fejlesztő nevelés
• Szakértői bizottsági tevékenység
• Logopédiai ellátás
• Konduktív pedagógiai ellátás
• Gyógytestnevelés
• Iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás
• Kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása
• Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás
Pedagógiai szakszolgálat 2.
• Nktv 46. § (3)
• tanulónak joga, hogy „állapotának, személyes adottságának megfelelő, megkülönböztetett ellátásban –
különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai
szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért”
• 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
• megyénként egy-egy, és a fővárosban
• az állami feladatellátás keretében a felsorolt pedagógiai szakszolgálati látják el
• nem állami fenntartású pedagógiai szakszolgálatok létesítése nyilvántartásba vételi és működési engedély
kiadásához kötött; a törvényes működést az illetékes kormányhivatalok ellenőrzik.

• korábban a közoktatásban a nevelési tanácsadók és szakértői bizottságok önálló intézményként végezték a

feladatellátást; 2013-tól a pedagógiai szakszolgálati intézmények keretein belül tevékenykednek
Pályaválasztási tanácsadás organogram
Székhelyintézmény

Megyei/országos szakértői bizottsági tevékenység Pályaválasztási tanácsadás

Tankerületi pedagógiai Tankerületi pedagógiai Tankerületi pedagógiai

szakszolgálat
szakszolgálat szakszolgálat

• a rendelet a megyei vagy országos illetékességű feladat ellátására a

székhelyintézményt jelöli ki
• a pályaválasztási tanácsadás tevékenysége vagy a székhelyintézményben, vagy
egyéb fővárosi vagy megyei illetékességű tagintézményében kap helyet
• a pályaválasztási tanácsadás tevékenységére akár külön tagintézmény is
szerveződhet
Pályaválasztási tanácsadás szakszolgálati
feladatának helyzete
Nemzeti Pedagógiai szakszolgálat
Foglalkoztatási
Szolgálat

Foglalkozási Információs Munkaügyi központok Megyei székhelyintézmények és a fővárosi

Tanácsadók (FIT) és kirendeltségek intézmény pályaválasztási tanácsadási feladattal

• a szakszolgálatok mellett az ország több városában fordulhatnak a diákok a Nemzeti Foglalkoztatási

Szolgálat által fenntartott Foglalkoztatási Információs Tanácsadókhoz (FIT),
• a kilencvenes évek óta
• munkaügyi központokban tanácsadási szolgáltatás is igénybe vehető
• munkavállalóknak vagy álláskeresőknek is nyújtanak segítséget egyéni vagy csoportos tanácsadás
formájában.
• a főváros nagy múltú pályaválasztási tanácsadó központja a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat
Továbbtanulási és Pályaválasztási Tanácsadó Tagintézményeként működik tovább
Pályaválasztási tanácsadás folyamata
• Észlelés
• Választás nehézsége
• Alternatívák kidolgozásának képtelensége
• Pálya gyakorlásához szükséges képességek, tulajdonságok bizonytalansága
• Információhiány
• Azonosítás
• Észlelt probléma, valóban probléma-e (interjúk, kérdőívek)
• Állapotmegismerés
• Valójában mire van szüksége a kliensnek
• Érdeklődés
• Kompetenciák
• Tanulási stílus, technika, munkamód
• Motivációk, értékek
• Döntéssel kapcsolatos ambivalencia feltárása
• Pályaismeret alapossága, kiterjedtsége
• Családi befolyások felmérése
• Modellszemélyek, példaképek kereseése
• Személyiség feltérképezése (Big Five: energia, barátságosság, lelkiismeretesség, érzelmi isntabilitás, nyitottság)
• Segítő beavatkozás
• Egyéni/csoportos információnyújtás
• Egyéni/csoportos tanácsadás, konzultáció, önismertei, pályaismereti foglalkozás
• Out-reach programok: pályaorientációs napok, iskola-vagy üzemlátogatás
Egyéni tanácsadás ötlépcsős modellje
(Szilágyi, 1993)
• Megismerés – problémadefiníció
• Tisztázás – tervezett témák, esetleges újradefiniálás
• Elemzés – pozitívumok, erősségek, akadályozó tényezők stb
számbavétele
• Szintézis
• Megállapodás – összes lehetséges megoldási mód mérlgelése után
ügyfél dönt

• Non-direktív
• Folyamat (6-8 alkalom)
Csoportok lehetséges témái
• Önismeret fejlesztése
• Pályaismeret növelése
• Pályaidentitás alakítása, fejlesztése
• Életpályakompetenciák fejlesztése
• Pályaspecifi8kus képességek tréningje
• Esetmegbeszélő/szupervíziós csoport pedagógusoknak,
iskolapszichológusoknak
• Tanácsadói készségek fejlesztése pedagógusoknak
 Pályaorientáció és
tanácsadás az iskolában
„Pályaorientáció”
• kiemelten fontos területe a szakiskolai munkának, összekapcsolja a
különböző tárgyak közös elemeit, elősegíti a pályaválasztás
folyamatát, és hozzájárul a tanulók eredményes szocializációjához
• keretében a tanulók megismerik a négy szakterület - a humán, a
műszaki, a gazdasági-szolgáltatási és az agrár - tevékenységformáit
• 9. évfolyam
• Évi óraszám: 74 óra
• cél, hogy a tanulók saját életpályájuk megalapozásához ismereteket kapjanak
mind önmagukról, mind munkaerő-piaci környezetükről
• a tanulók határozzák meg saját helyzetüket és céljaikat, alakuljon ki bennük a
szakmai szocializáció, a szakmatanulás igénye, fogadják el a távlatos életpálya-
építés szükségességét
• a tantárgy járuljon hozzá a tanulók egyénre szabott életvezetési stratégiájának
kialakításához, különös tekintettel a munkához való viszonyra
• sajátítsanak el hatékony és eredményes tanulási módszereket, tárják fel
érdeklődésüket, hajlamaikat, készségeiket
• személyes tapasztalataik alapján alakítsanak ki pozitív viszonyt a munka világához
 Témakörök Tartalmak
Érdeklődés, hajlamok képességek munkamód Érdeklődés definíciója, érdeklődésirányok, érdeklődés és képesség, viszonya, tantárgyi érdeklődés
pályakövetelmények, pályafa - családfa és pályaérdeklődés, családi hagyományok, felismerése a pályaválasztásban.

Életpálya-szemlélet, a pályatalálás folyamata Pályakívánság és realitások, élet- és pályatervek, lakóhelyválasztás, munkahelyválasztás

jelentősége, összefüggései, ellentmondások a lehetőségek és a kívánságok között, elakadás és
tanácsadás.

A munka és tudás szerepe a társadalmi A foglalkozások világa, a pályák világa, a szakmák világa, változó lehetőségek a munkaerőpiacon, a
előrejutásban, jelentősége a munkaerőpiacon munkavállaló szerepe és lehetőségei, az önálló vállalkozó szerepe és lehetőségei.

A magyar gazdaság főbb ágazatai, a Egy-egy szakterület jellemzése, a kapcsolódó szakmai képzések, foglalkozások, pályák.
húzóágazatok, a négy fő szakterület Karriertervezés, a szakmai képzettség megszerzésének időigénye. A szakterület és a
környezetvédelem kapcsolata, a szakterület és az egészség megőrzésének szükségessége, szakmai
ártalmak.

A szakmai képzésekben szereplő jogok és Szakmai követelmények, tanulási követelmények, tanulási módszerek, az OKJ-s szak-mák
kötelezettségek, az iskolai képzés jellemzői, a sajátosságai, elérhetősége, támogatási formák (ösztöndíj, képzési támogatás stb.).
munkaerő-piaci képzés jellemzői

Személyes életperspektíva kialakítása, a A felelősségvállalás, a személyes kapcsolatok, konfliktusok kezelése, a racionális és az érzelmi
leggyakoribb kérdések, a képzés, illetve döntések.
munkahely kiválasztásának szempontjai

Személyes képzési terv, életpályaterv (rövid Egyéni tervkészítés, osztálytársak, barátok, szülők véleménye, korrekció lehetősége.
távú, hosszú távú)
Életvitel és gyakorlati ismeretek 9-10 évf.
Életvitel és gyakorlat 4-4 óra
Gyakorlati képzés előkészítése 2-2 óra

• 1. A munka világa, pályaválasztás.

• 2. A munkavégzés örömének átélése.
• 3. Tájékozódás a munkavégzés területeiről.
• 4. A munkavégzés felelőssége. Érdeklődés, nyitottság.

1. melléklet az 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelethez

 A tanácsadó tanár tevékenysége

1. A tanár és a tanulók közös tevékenységei:

- felvilágosítás
- előadás
- filmvetítés
- látogatások szervezése
- csoportos foglalkozások szervezése
- csoportos beszélgetés
- csoportos tanácsadás
- egyéni tanácsadás
2. Tanári önálló feladatok:
- tanácsadói tevékenység bemutatása,
ismeretterjesztés;
- iskolai rendezvények adta lehetőségek kihasználása
(pl.:pv. napok);
- tanterv- és tanmenetkészítés, eszközkészítés, -
beszerzés;
- kapcsolattartás külső intézményekkel;
- jelentések, összefoglalók a pályaorientációs
tevékenységről;
- szakirodalom gyűjtése, dokumentációs központ
létrehozása;
- ismertetők, szóróanyagok készítése;
3. Tanári közösségben végzendő feladatok:
- tanári kapcsolattartás a tantárgyak és a
pályaorientáció kapcsolatának kialakítása céljából;
- tanári kapcsolattartás az osztály vagy az egyes tanuló
pályaválasztási problémájá-
nak megoldása céljából;
- továbbképzések – kollégák számára és
önmaga fejlesztésére;
Speciális tevékenységforma: szülői értekezlet
 Az etikai felelősség vállalását segítő szabályok:

- Saját felkészültség határainak ismerete;

- Olyan légkörben és időintervallumban foglalkozzon
tanácskérőivel, amilyenben szeretné, hogy vele is
foglalkozzanak.
- Ne szolgáltasson ki bizalmas információkat;
- Ne kérdezősködjön irreleváns részletekről!
Galambos prezi, 2018
Galambos prezi, 2018
Galambos prezi, 2018
Galambos prezi, 2018
Galambos prezi, 2018
Galambos prezi, 2018
Galambos prezi, 2018
 Szakterületek és szakmacsoportok:
Szakterület Szakmacsoport

humán • egészségügy
• szociális szolgáltatások
• oktatás (oktatás, pedagógia)
• művészet, közművelődés,
kommunikáció (zene-, tánc-, képző- és
iparművészet, színművészet-
bábművészet, színházművészet, sajtó,
közművelődés)
• egyéb szolgáltatások (személyi,
biztonsági, polgári védelmi, rendészeti
szolgáltatások, honvédelem, tűzvédelem,
munkavédelem, kis- és kézművesipar)
műszaki • gépészet (gépgyártás, gépszerelés,
gépkezelés, bányászat, kohászat,
finommechanika, anyagvizsgálat,
automatika, hegesztés, felületkezelés,
minőségbiztosítás)
• elektrotechnika – elektronika
(elektrotechnika, elektronika és
távközléstechnika)
• informatika (szoftver)
• vegyipar (vegyipar, laborvizsgálatok)
• építészet (építészet, építőipar,
építőanyag-ipar, közlekedés-építő)
• könnyűipar (ruha-, textil-, bőr-, szőrme-
és cipőipar)
• faipar
• nyomdaipar
• közlekedés (közlekedéstechnika,
közlekedés-üzemvitel)
• környezetvédelem – vízgazdálkodás
gazdasági- • közgazdaságtan
szolgáltatási • ügyvitel
• kereskedelem, marketing és
üzleti adminisztráció
(kereskedelem-marketing üzleti
adminisztráció, menedzselés, nem
gazdasági ügyintézés, szervezés)

agrár • mezőgazdaság
(növénytermesztés, kertészet,
állattenyésztés, erdészet,
vadászat, halászat, térképészet)
• élelmiszeripar
Galambos prezi, 2018
Galambos prezi, 2018
Az iskolából munkába való
átvezetés támogató és
akadályozó tényezői, Stewart és
mtsi, 2010 in Török
Kockázati és védőfaktorok
a tanulás-munka átmenet
során Rojewski és Gregg,
2011 in Török
LLG
• szükséges egy olyan humán szolgáltatási rendszer biztosítása, amely az LLL koncepciója és a
változtató képesség elvárása alapján támogatja az egyént az életpályáján való
boldogulásában
• a pályaorientáció új angol megnevezése a teljes életpálya-támogatás
érzékeltetésére a „vocational orientation” helyett „lifelong guidance” (LLG), ami életen át
tartó támogató rendszert jelent.
• az egész szakmai életutat támogató pályaorientáció= életpálya-tanácsadás
• túlmutat az oktatáspolitikán
• pályaválasztási döntés előkészítése
• első munkahely megtalálása,
• a szakmai előmenetel megtervezése,
• a munkakör gazdagítása,
• a pályamódosítás következményeinek végiggondolása
• iskolák pályaorientációs tanárai + karrierirodák szakemberei, + a munkaügyi szervezet
tanácsadói, + cégek HR területen működő munkatársai
ELGPN Glossary, 2013
• „olyan tevékenységek összessége, amelyek bármilyen korosztályhoz tartozó
állampolgárok számára, életük bármely pontján lehetővé teszik, hogy felmérjék
képességeiket, kompetenciáikat és érdeklődésüket; hogy ésszerű oktatási, képzési és
foglalkoztatási döntéseket hozzanak; valamint, hogy menedzselni tudják egyéni
életútjukat a tanulás, munka és egyéb olyan területeken, ahol ezeket a képességeket
és kompetenciákat sajátíthatják el vagy használhatják.”
• pedagógiai szakszolgálatok e folyamat egyik korai, de fontos lépcsőjénél nyújtanak
segítséget: az oktatás, képzés során meghozandó döntéseket támogatják
LLG 2.
• több szakágazat együttműködése!!!
• oktatásügy
• közművelődés
• egészségügy egyes részei- rehabilitáció és prevenció esetén
• szociális szféra- aktív korúak támogatása
Az életpálya- tanácsadás beépülése az iskola életébe.
Forrás: Borbély (2010) http://www.borbelytiborbors.extra.hu/CV/BPTBors_Phd_2.pdf
 Kompetenciaszintek a tanácsadói munkában

• A CEDEFOP (European Center for the Development of Vocational Training; Európai

Szakképzési- Fejlesztési Központ, http://www.cedefop.europa.eu/EN/) meghatározta
azokat a kompetenciákat, amelyekkel egy sikeres tanácsadónak mindenképp
rendelkeznie kell. Három kompetencia- területet írnak le: az alapvető (6), támogató (7) és
interakcióhoz/ kommunikációhoz kapcsolódó (6) kompetenciákat.
A tanácskérővel folyatott interakcióhoz
szükséges kompetenciák
• karriermenedzseléshez kapcsolódó tanácskérői készségek (skills)
fejlesztése egyéni, csoportos és telefonos, vagy on-line csatornákon
• a tanácskérő képessé tétele az információkhoz, való hozzájutáshoz
• a tanácskérő korábbi kompetenciáinak feltárása, az én-leltár
elkészítésének támogatása
• karrier-, pálya-, munka tanácsadási programok kialakítása és kivitelezése
• a tanácskérő támogatása
• a tanulás és munka világába történő belépések facilitálása
A támogató kompetenciák
• a tanácskérőket lehetőségeikről tájékoztató információs rendszerek működtetése
(munkapiac, vállalkozás, képzés, utazás, hozzájutás az ellátásokhoz, önkéntes
munkák…)
• hálózatban tevékenykedés és saját hálózat kialakítása
• a saját esetmunkák dokumentálása (tanácsadó napló) a saját esetmunka beosztása
• a tanácskérők karrierkompetenciáinak fejlesztését szolgáló saját stratégiák kialakítása
• kapcsolat kiépítése az érintettekkel
• kapcsolat kiépítése a tanácsadás kutatói irodalmával, feladataival (önálló kutatások
indítása MA szinten és felette), a szakirodalom nyomon követése
• önképzés (szupervízió és folyamatos szakképzés)
• Nemzeti Pályaorientációs Portál http://eletpalya.munka.hu/
• NFA KA 11/2012
• „Javaslat a Speciális nevelési igényű tanulókat oktató intézmények
pályaorientációs tevékenységének szakmai támogatására, valamint a
program megvalósításához szükséges forrás biztosítására”
• Kompetencia kérdőív
• Érdeklődés kérdőív
• képességek és jellemzők „láthatóvá” tétele
• mintafoglalkozások
• Kilátó Piarista Pályaorientációs és Munkaerőpiaci Fejlesztő Központ

PÁLYADIAGNOSZTIKAI KÉRDŐÍVCSOMAG ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOKNAK

I. ERŐSSÉGEK ÉS NEHÉZSÉGEK FELISMERÉSE
II. AKADÁLYOZOTTSÁG KIFEJEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS TÁRSAS ÉNHATÉKONYSÁG
III. ALKALMAZKODÁS A VÁLTOZÁSHOZ ÉS KITARTÁS
IV. ÉSZLELT TÁRSAS TÁMOGATÁS
V. ÖNÁLLÓ ÉLETVEZETÉS
VI. CÉLOK FELÁLLÍTÁSA ÉS TERVEZÉS
VII. TANULÁSI MOTIVÁCIÓK
VIII. TANULÁSI AMOTIVÁCIÓ
IX. KOMPETENCIA
X. PÁLYADÖNTÉSI ÉNHATÉKONYSÁG
XI. ÉRDEKLŐDÉSI IRÁNYOK
XIII. MUNKAMÓD