A kézápoló és műkörömépítő szakma felnőttképzési rendszere Magyarországon

Magyarországon a felnőttképzést a 2013. évi LXXVII. törvény szabályozza. Ennek

rendelkezései jól körülhatárolt kereteket szabnak a felnőttképzésben résztvevőkre, a rendszer
működését segítő szakértőkre és felnőttképzést folytató intézmények számára egyaránt. Az I.
számú melléklet tartalmazza a felnőttképzésre vonatkozó jogszabályi háttér részletes
felsorolását.
A törvényi rendelkezések, mint már említettem egyértelmű előírásokat tartalmaznak arra
vonatkozóan milyen feltételeknek kell megfelelnie a felnőttképzést folytatató intézménynek,
ezáltal messzemenőkig biztosítva van a törvény hatálya alá tartozó képzési rendszer
színvonalának magasan tartása. Mivel Magyarországon, kézápoló és műkörömépítő
szakemberként kizárólag államilag elismert OKJ-s bizonyítvánnyal lehet tevékenykedni, a
képzés magas színvonala egyben biztosítja az onnan kikerülő hallgatók megfelelő szintű
felkészültségét. A felnőttképzési törvény 2013.-as változásai szigorúbb előírások elé állítják a
képzésben résztvevőket, legfőképp a képző intézményeket így várhatóan a szakma
résztvevőinek produktumai, a szakma egészének színvonala is emelkedni fog. Talán változni
fog az elmúlt tíz év azon tendenciája, amely rendkívül magas lemorzsolódási százalékot
mutatott, vagyis a felnőttképzésből kikerülő Kézápoló és műkörömépítő hallgatók elenyésző
százaléka találta meg helyét, mint sikeres vállalkozást felépíteni képes szolgáltató.
A 2008.-ban kirobban gazdasági világvállság a Magyar gazdaságra is komoly hatással bírt. A
munkanélküli lakosság számának ugrásszerű megemelkedésével egyre nagyobb érdeklődés
támadt a felnőttképzésben viszonylag rövid idő alatt „megtanulható” szakmák iránt.
A kézápoló és műkörömépítő szakmai képzéseken résztvevők magas létszámához nagyban
hozzájárult a szakma nagymértékű fejlődése, az egyre sokrétűbb, minden igényt kielégítő
technikák kialakulása, a médiában való egyre erősebb megjelenés. Sajnos a tapasztalatok
alapján ezt a tendenciát nem követte a képzési színvonal emelkedése, így elkerülhetetlen, és
időszerű volt törvényi változásokkal biztosítani a színvonalas és biztonságos szolgáltatási
elvárásoknak megfelelő oktatási szintet. A magas oktatási színvonal, a jól képzett
szakemberek jelenléte a szolgáltatási piacon, hozzájárul a szakma társadalmi elismertségéhez
is.
2004-es évtől hazánkban is lehetőség van az úgynevezett Europass bizonyítványok
kézhezvételére, mely arra hivatott, hogy az esetleges külföldi munkavállalás esetén részletes
információkat szolgáltasson az Unió más országában lévő munkaadó számára. Az Europass
bizonyítvány részletes információkat tartalmaz az adott képesítés bemeneti követelményeiről,
a megszerzett képességekről, kompetenciákról, a gyakorlati elméleti órák számáról. Mivel a
tagállamok oktatási rendszerei lényegesen különböznek egymástól, az Europass bizonyítvány
hivatott arra, hogy információt nyújtson a megszerzett tudás tartalmáról, azonban fontos
tudni, hogy ezzel együtt nem jelenti a szakmai bizonyítvány automatikus elismerését.

A kézápoló és műkörömépítő szakma képzési rendszere Németországban

Első és leglényegesebb különbség a szakmai képzés terén, hogy Németországban a

műkörömépítő szakmai képzés jelenleg nincs államilag felügyelet alá vonva. Az európai
közösségi jog értelmében kizárólag a szabályozott szakmák gyakorlása köthető adott
végzettség vagy képzettség meglétéhez, Németországban jelenleg a kézápoló és
műkörömépítő szakma nem tartozik a szabályozott szakmák körébe.
A megfelelő képzési szabályozás, és a szakma gyakorlásával kapcsolatos előírások hiánya
sajnos súlyos következményekkel jár. Ezek a következmények egy jól képzett szakember
szemének és igényszintjéhez viszonyítva rendkívül súlyosak. Az országban sok
műkörömépítő szalon működik szakmailag képzetlen, az alapvető higiéniai, anatómiai,
anyagismereti tudással nem rendelkező munkavállalóval. Saját tapasztalatom szerint
Magyarországon az elmúlt tíz évben nem találkozhattunk ilyen nagyszámú, kéz ujjain
megjelenő gombás fertőzéssel.
A szolgáltatási kör, az alkalmazott technikák messze elmaradnak szakmában valójában rejlő
lehetőségektől. Elterjedt technika jelenleg is a műköröm tipek használata, a szögletes
szabadszélforma természetellenes egyenes mosolyvonal ívvel.
Az országban jelenleg piaci elven működő képzéseket találhatunk, amelyek jellemzően két
nap alatt ígérnek szakmai tudást. A különböző bemeneti feltételek, szakmai kompetenciák fel
sem merülnek e területen.
Tematikájukat illetően ugyan egy ilyen két napos képzés csak egy-egy anyagcsoportra épül,
és anatómiai, anyagismereti tudást is ígér, 14-15 órás képzés aligha adhat megfelelő mélységű
és tartalmú tudást. A magyarországi oktatási színvonal, és szakmai elvárások tükrében, már-
már nonszensz, hogy gyakran nem is tudja a „szakember”, hogy mivel állhat szemben. Mivel
maga a szakma nem nyugszik államilag elismert képzési rendszeren, a megfelelő szakmai
tudással rendelkező szakembernek is rendkívül körültekintően kell kommunikálnia abban az
esetben, ha valamely kizáró vagy fokozott figyelmet igénylő körülménnyel találja szemben
magát. Lényeges, hogy a személyiségi jogokat szem előtt tartva nem „diagnosztizálhat”.
Nyilván a megfelelő oktatási tematika feladata lenne az ilyen helyzetekre felkészíteni a leendő
szakembereket, de leginkább és higiéniai előírások betartásának fontosságára, hogy ne
fordulhasson elő ilyen probléma.
A keleti országok felől érkező magasan képzett szakemberek hatására az elmúlt időszakban
elindult a szakma, kedvező irányba való változása.
A szakemberek részéről lassan kibontakozni látszik egy magasabb minőség iránti igény, ami
bár leginkább a díszítések terén jelenik meg egyelőre, de bízhatunk benne, hogy egyéb
területeken is megjelenik a változás kedvező iránya.
Az egyetlen magasabb minőségű képzés a németországi kamarák által szervezett szakmai
vizsga, ami tartalmaz pár alkalomból álló képzést aminek tartalma már magasabb színvonalról
tesz tanúbizonyságot, azonban véleményem szerint az alacsony tanfolyami óraszám, a
személyes konzultáció, oktatói figyelem hiánya nem képes pótolni a Magyarországon
tapasztalható magas óraszámú, alapképzési színvonal hiányát.
A Nageldesigner/in HWK vizsga tananyagában már megtalálható minden olyan fontos elem,
ami feltétlenül szükséges a biztonságos, színvonalas szolgáltatás nyújtásához. Sajnos nem
pótolja az előírt alapképzés hiányát. Mivel a vizsga megléte nem előírása a szakma
gyakorlásának, ezért jellemzően csak azok a szakemberek jelentkeznek, akik már eleve
magasabb igényszinttel rendelkeznek.
A HWK vagyis Handwerkskammer Prüfung, Iparkamarai vizsga műkörömépítők számára
nem minden tartományban elérhető ugyan, de az átjárhatóság biztosított. A vizsga tartalma,
tananyag szempontjából jól felépített, minőségi szakmai tudást elváró, magas színvonalat
képvisel. Azonban ahogy azt már előzőleg említettem, mivel nem egymásra épülő képzési
rendszerről van szó, a vizsgához kapcsolódó komoly elvárásokkal bíró, megfelelő
óraszámmal rendelkező képzést, kötelező megjelenéssel hiányolom a rendszerből.
A Handwerkskammer Prüfung kamarai leírását a II. számú melléklet tartalmazza, mely a
Handwerkskammer Mannheim Rhein-Neckar-Odenwald vizsgakiírásának egy kivonata.

Összességében megállapítható, hogy a Magyarországi szakemberképzés, mint sok más

területen, szakmánkban is magas színvonalat képvisel. Nem véletlen, hogy Németországban
szívesen alkalmazzák a Magyarországról érkező műkörömépítőket. A minőségi fejlődés
megjelenése magával hozza a keresleti piac elvárásainak változását is, ami várhatóan magával
húzza majd a szakma egészének fejlődését.