Bhavacsakra

A bhavacsakra a szamszára (körforgás-szerű újjászületések sorozata) szimbolikus

ábrázolása a tibeti buddhista templomok és kolostorok külső falain, az indo-tibeti
régióban. A mahájána buddhista hagyományban úgy tartják, hogy a képet Buddha maga
tervezte azért, hogy a közönséges emberek könnyebben megértsék a tanításait.
A bhavacsakra népszerű elnevezése az élet kereke, a létezés kereke vagy létkerék
Eredete
A legenda szerint az eletkerek első ábrázolását maga Buddha teremtette és a Divjávadána
buddhista antológia egyik története meséli el, hogy hogyan jutott el ez az ábrázolás
Rudrájana királyhoz.
Tibet és India szinte összes tibeti buddhista templomának külső falára fel van festve a
bhavacsakra. Dzongszar Dzsamjang Khjence Rinpocse állítása szerint:
„Az az egyik oka, hogy az élet kerekét felfestették a kolostorok oldalára és a belső
falakra is (amelyet egyébként Buddha maga is támogatott), hogy az élet és az észlelés
legalapvetőbb buddhista filozófiáját tanítsa az egyszerűbb farmerek és állattenyésztők
számára. Emiatt az életkeréken található képek kifejezetten az átlagemberhez szólnak.
Az ábra főbb részei:
A kerék közepén található kép a nem-tudás (vagy tévelygés), a ragaszkodás és a
gyűlölet három mérge található.
A második réteg a karmát ábrázolja.
A harmadik réteg a szamszára hat birodalmát ábrázolja.
A negyedik réteg a függő keletkezés 12 oksági láncszemét ábrázolja.
A kereket tartó félelmetes alak az állandótlanságot jelképezi.
A kerék fölötti hold a szamszárától vagy „létforgatagtól” való megszabadulás
szimbóluma.
A holdra mutató Buddha azt jelképezi, hogy a megszabadulás lehetséges.
A belső három kör kifelé haladva szimbolikusan azt ábrázolja, hogy a három méregből
üdvös és ártó cselekedetek fakadnak. Ezeket a cselekedeteket és következményeiket
nevezik karmának, amelyek a hat birodalomban való újjászületésekhez vezetnek. Ezek a
birodalmak különböző szenvedéstípusokat jelentenek.
A negyedik és az azon kívüli rétegek a függő keletkezés tizenkét oksági láncolatát
ábrázolják és azt mutatják meg, hogy a szamszárában hogyan okozzák a szenvedés
forrásai a létesüléseket
A hat birodalomról röviden
Az érzéki vágyak birodalmába a következő hat birodalom tartozik:
A három magasabb birodalom
Dévák (szanszkrit, páli: déva) vagy istenek birodalma - A dévák birodalma az örömök
világa, amelynek hátránya az, hogy a dolgok annyira kényelmesek, hogy a lakói teljesen
elhanyagolják a megvilágosodásra való törekvést. Ehelyett fokozatosan felélik az
összegyűlt jó karmáikat, ami miatt végül alacsonyabb birodalmakban születnek újjá.
Aszúrák vagy féltékeny istenek vagy félistenek (szanszkrit, páli: aszúra) birodalma -
Az aszúra birodalom lakói a félistenek. Folyamatosan féltékenyek, irigyek, őszintétlenek,
küzdenek és háborúskodnak egymással. Úgy születhettek ebbe a birodalomba, hogy
emberként jó szándékaik voltak de rossz cselekedetekkel párosultak mások bántása által.
Az alacsonyabb szinteken lévő aszúrák rosszindulatúak (mint például Mára) és inkább
nevezhetők démonnak. Másik elnevezésük a Raksasza.
 Emberek (szanszkrit: manuṣya, páli: manussa) birodalma - Az emberek birodalmát
(más néven manusja birodalom) a vágyak, az érzelmek, a kétség és a büszkeség jellemzi.
A buddhisták az összes lehetséges újjászületés közül az emberként történő újjászületést
tartják a legüdvösebbnek, ugyanis ebben a birodalomban lehetséges a szamszárából
történő megszabadulás a jelenlegi vagy jövőbeli életekben (az anágámik részére a déva
birodalomban történik a megszabadulás).
A három alacsonyabb birodalom
Állatok (szanszkrit: tiryagyoni, páli: tiracchānayoni) birodalma - Az állatok
birodalmára (más néven Tirjag-joni birodalom) az ostobaság és az előítélet erős
tudatállapota jellemző, amelyek az előző életekben kerültek felhalmozásra. A buddhisták
úgy tartják, hogy ebbe a birodalomba tartoznak a Föld állatai. Az állatok úgy látják az
embereket, ahogy az aszúrák a dévákat.
Éhes szellemek (szanszkrit: préta, páli: petta) birodalma - Az éhes szellemek
birodalmát az erős tulajdonlás és vágy jellemzi, amelyek az előző életekben kerültek
felhalmozásra. Azokat az érző lényeket, akik ebben a birodalomban élnek úgy nevezik,
hogy "éhes szellemek". Folyamatosan rendkívül éhesek és szomjasak, de nem képesek
kielégíteni szükségleteiket. A bhavacsakra tibeti ábrázolásában ezeket a lakókat szűk
nyakkal és hatalmas hassal jelenítik meg. Ez azt jelenti, hogy a vágyaik kínozzák őket, de
nincs esélyük arra, hogy azokat kielégítsék.
Pokollakók (szanszkrit: naraka, páli: niraya) birodalma - A naraka birodalmat vagy
"poklok birodalmát" a gyűlölet jellemzi, amelyek az előző életekben kerültek
felhalmozásra. A buddhizmusban a pokol jelentősen eltér az egyistenhitekben szereplő
pokloktól, ugyanis a buddhizmus nézete szerint az aki a pokolban születik újjá nem
örökre marad ott (kivételt jelent a júdaizmus, amelyben a pokolra került lelkek bűneit
megtisztítja a tűz és felkerülhetnek a mennyországba). A narakákban addig maradnak a
lakók, amíg a rossz karmáikat fel nem élik, amely után magasabb birodalmakban
születnek újjá.
Ezek a birodalmak értelmezhetők pszichológiai szintként vagy a buddhista kozmológia
részeként.
A külső körben található tizenkét oksági láncszem
A kerék külső karimája tizenkét részre van osztva, amely a függő keletkezés tizenkét
oksági láncszemét ábrázolja. Ezek a következők:
Feliratok
The twelve links of dependent origination (Skt. dvādaśāṅga-pratītyasamutpāda; Tib. རརྟེན་
འབརྟེལ་ཡན་ལག་བཅུ་གཉཉིས་, tendrel yenlak chunyi, Wyl. rten 'brel yan lag bcu gnyis) also referred to
as the twelve nidanas (Skt. nidāna) are:
1. tévelygés (páli: avidjá)
1-Ignorance - An old blind person groping for his way with a cane
1-Ignorance (Skt. avidyā; Tib. མ་རཉིག་པ་, ma rigpa; Wyl. ma rig pa): Fundamental ignorance
of the truths and the delusion of mistakenly perceiving the skandhas as a self.
2. mentális késztetések/szándékok (páli: szankhára szanszkrit: szamszkára)
2-Karmic formations - A potter shaping a vase on a wheel The pots the potter makes
symbolise the actions of body, speech and mind with which he moulds his karma in the
wheel of life. Karmic imprints or traces from actions in previous lives affect our present
and future lives in the form of certain propensities, just as the potter’s wheel keeps
turning after a single push.
 2.Formation (Skt. saṁskāra; Tib. འདུ་བརྟེད་, duje; Wyl. 'du byed): As long as there is
ignorance there is the formation of karma: positive, negative and neutral. This forms the
rebirths in the various realms.
3. megkülönböztető tudatosság (páli: vidzsnyána)
3-Consciousness - A monkey swinging from a tree The monkey represents our
consciousness, the way we tend to spring from one thought to another in an uncontrolled
manner.
3.Consciousness (Skt. vijñāna; Tib. རྣམ་པར་ཤརྟེས་པ་, nampar shepa; Wyl. rnam par shes pa):
Formations cause the consciousness of the next existence. The consciousness which
propels one towards the next existence is called the impelling consciousness. And the
consciousness that is led to that particular state, once the conditions have come together,
is known as the consciousness of the impelled result. These two aspects of consciousness
are counted as a single link since together they establish the link between two lives.
4. név és forma (páli: námarúpa)
4-Name and form - A person (or people) on a boat. The five skandhas that make up our
sense of ‘self’ need a physical body: form (the boat) and a psyche: name (the mental
skandhas: feeling, perception, mental formations, consciousness).
4. Name-and-form (Skt. nāma-rūpa; Tib. མཉིང་དང་གཟུགས་, ming dang zuk; Wyl. ming dang
gzugs): The five skandhas. By the power of consciousness one is linked to a womb, and
there the body develops: the form and the four ‘name’ skandhas of sensation, perception,
formation and consciousness.
5. hat érzékszerv (páli: sadájatana)
5-Six sense organs - A house with five windows and a door. This symbolises the six
senses by which the outer world is perceived. In the wheel of life they are represented by
an empty house because this is a time when the organs of the embryo are developing but
not yet functioning.
5.The six ayatanas (Skt. ṣaḍāyatana; Tib. སརྟེ་མཆརྟེད་དྲུག་, kyemche druk; Wyl. skye mched
drug): The six inner ayatanas of the sense faculties then arise.
6. kapcsolódások (páli: phassza)
6-Contact - A couple embracing
6.Contact (Skt. sparśa; Tib. རརྟེག་པ་, rekpa; Wyl. reg pa): The coming together of objects,
sense faculty and consciousness is contact.
7. érzések (páli: vedaná)
7-Sensation - A person with an arrow in their eye
7.Sensation (Skt. vedanā; Tib. ཚཚོར་བ་, tsorwa; Wyl. tshor ba): From contact arises
sensation: pleasurable, painful and neutral.
8. sóvárgás/vágyak (páli: tanhá)
8-Craving - A woman offering a drink to a man
8.Craving (Skt. tṛṣṇā; Tib. སརྟེད་པ་, sepa; Wyl. sred pa): There then develops a desire not to
be separated from pleasurable sensations and to be free from painful sensations.
9. ragaszkodás (páli: upádána)
9-Grasping - A man plucking fruit from a tree
9.Grasping (Skt. upādāna; Tib. ལརྟེན་པ་, lenpa; Wyl. len pa): As craving increases, it
develops into grasping, i.e. actively striving never to be separated from what is
pleasurable and to avoid what is painful.
10. születési tényezők létrehozása (páli: bhava)
 10-Becoming - A beautiful bride (sometimes depicted as a couple making love or a
pregnant woman)
10.Becoming (Skt. bhava; Tib. སཉིད་པ་, sipa; Wyl. srid pa): Through this grasping one acts
with body, speech and mind, and creates the karma that determines one’s next existence.
11. születés (Pali: dzsáti)
11-Birth - A woman giving birth
11.Rebirth (Skt. jāti; Tib. སརྟེ་བ་, kyewa; Wyl. skye ba): Through the power of this
becoming, one is reborn in a particular birthplace whenever the necessary conditions are
assembled.
12. az összes szenvedés (páli: dzsarámarana)
12-Old age and death - Bearers with a corpse
12.Old age and death (Skt. jarā-maraṇa; Tib. རྒ་ཤཉི་, ga shi; Wyl. rga shi): Following
rebirth there is a continual process of aging as the aggregates change and develop; and
eventually there is death when the aggregates finally cease.
1. A Függő Keletkezés elemzése szuttra
És mi is hát a nem-tudás? A szenvedés nem ismerete, a szenvedés eredetének nem
ismerete, a szenvedés megszűnésének nem ismerete és a szenvedés megszűnéséhez
vezető ösvény nem ismerete. Ezt hívjuk nem-tudásnak.

De a nem-tudás maradéktalan eltűnésével és megszűnésével a késztetések is megszűnnek.

A késztetések megszűnésével a tudatosság is megszűnik. A tudatosság megszűnésével a
név–és-forma is megszűnik. A név–és-forma megszűnésével a hat érzék-alap is
megszűnik. A hat érzék-alap megszűnésével az érintkezés is megszűnik. Az érintkezés
megszűnésével az érzés is megszűnik. Az érzés megszűnésével a sóvárgás is megszűnik.
A sóvárgás megszűnésével a ragaszkodás is megszűnik. A ragaszkodás megszűnésével a
létesülés is megszűnik. A létesülés megszűnésével a születés is megszűnik. A születés,
majd az öregedés és a halál megszűnésével a bánat, a siránkozás, a fájdalom, az
elégedetlenség és a kétségbeesés is megszűnik. Így szűnik meg a szenvedés teljes
tömege.

A négy nemes igazság a Páli kánonban

A szenvedés természete (dukkha):

"Ez tehát a szenvedés nemes igazsága, szerzetesek: a születés szenvedés, az öregség

szenvedés, a betegség szenvedés, a halál szenvedés, a szomorúság, kesergés, fájdalom,
bánat és kétségbeesés szenvedés. Együtt lenni azzal, amit nem szeretünk, szenvedés,
elválasztva lenni attól, amit szeretünk, szenvedés, nem jutni hozzá ahhoz, amit kívánunk,
szenvedés. Mindent egybevetve a szenvedés a ragaszkodásnak alávetett öt léthalmaz."

A szenvedés eredete (dukkha szamudaja):

"Ez tehát a szenvedés keletkezésének nemes igazsága, szerzetesek: ez a szomj, ami

újraszületéshez vezet, élvezet és vágy kíséri, hol ebben, hol abban gyönyörködik,
nevezetesen az érzékek szomja, a létezés szomja, a nemlétezés szomja."
 A szenvedés megszűnése/megszüntetése (dukkha niródha):

"Ez tehát a szenvedés megszűnésének nemes igazsága, szerzetesek: ez pedig ugyanannak

a szomjnak maradéktalan elhagyása, megszűnése, feladása, a lemondás, megszabadulás,
elszakadás attól."

Az ösvény, ami a szenvedés megszűnéséhez vezet (dukkha niródha gáminí patipadá

magga):

"Ez tehát a szenvedés megszűnéséhez vezető út nemes igazsága, szerzetesek: ez bizony a

nemes nyolcas út, nevezetesen a helyes szemlélet, helyes elhatározás, helyes beszéd,
helyes cselekedet, helyes életvitel, helyes törekvés, helyes figyelem, helyes
összeszedettség."[3]