Háttérkép forrása: http://www.mezbarlang.

hu/a-repcemez-hatasai

A méztermelés helyzete Magyarországon

A MAGYAR MÉZ kiváló minőségű, éppen ezért kedvelik egész Európában.
Egyre többen kapnak kedvet a méhészkedéshez, aminek köszönhetően 2011-re már több, mint egymillió méhcsalád volt Magyarországon.

tonna
1. ábra: Méztermelés Magyarországon (1987-2011)
25 000

20 000

ezer db 2. ábra: Méhcsaládok számának alakulása (1991-2011)

15 000 1100

1000

10 000 900 3. ábra: Mézhozam méhcsaládonként (1991-2011)

év
800
2011
700
5 000
2009
600
2007
500
0 2005
400
1987

1989

1993

1995

1997

1999

2003

2005

2007

2009
1991

2001

2011
év 2003
300
Termelt méz mennyisége 2001
200
1999
Forrás: http://ksh.hu adatbázisa alapján, saját szerkesztés 100
1997
0
1995

1993

1995

1997

1999

2003

2005

2007

2009
1991

2001

2011
év 1993

A termelés mennyisége azonban nem csak a méhcsaládok Méhcsaládok száma

1991

számának függvénye, hiszen a mézlegelők mérete, Forrás: Tóth Péter (2012) alapján saját szerkesztés 0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 26 28
kg/méhcsalád
nektártermelő képessége nagyban függ az időjárástól.
Mézhozam családonként

Az 1. ábrán is jól látható, hogy míg 1989-ben 20 ezer Forrás: saját számítás
1991-től 1995-ig a méhcsaládok számában folyamatos
tonna felett volt a méztermelésünk, addig 1991-ben ez csökkenés, majd kisebb visszaesésekkel növekedés volt
közel 50%-kal esett vissza, hiszen alig haladta meg a 10 Az átlagos mézhozam 20,42kg/méhcsalád, a szórás
megfigyelhető. Ez a változás látható a 2. ábrán.
ezer tonnát. 4,2kg/méhcsalád. Ez 20%-nál magasabb relatív szórás,
Napjainkban a több, mint 1 millió méhcsalád körülbelül 16 ami azt jelenti, hogy erősen ingadozó a mézhozam, ami
Annak ellenére, hogy a méhcsaládok számának emelkedése ezer méhésznek ad munkát.(Bross P., 2012) elsősorban szintén az időjárásnak köszönhető.
figyelhető meg, a termelés ilyen nagyságú növekedését nem
tapasztalhatjuk, sőt egy-egy nagyobb hozamú év után
általában visszaesés következik be.

A méhészkedés nehezen kiszámítható tevékenység. Nem tudhatjuk előre, hogy milyen időjárás várható a mézlegelők virágzásakor, éppen ezért fontos lenne, hogy a megtermelt mézet
nagyobb haszonnal tudják a méhészek értékesíteni. A magyarországi egy főre jutó mézfogyasztás igen kevés (0,5kg/fő/év), ezért célszerű lenne olyan figyelemfelkeltő kampányokat
végrehajtani, amelyek segítségével a magyar emberek mézfogyasztása növelhető lenne. Ha több mézet fogyasztanánk itthon, akkor nem lenne szükség arra, hogy külföldre, hordóban adják
el a méhészek a mézüket, hanem kisebb kiszerelésben, nagyobb haszonnal értékesíthetnék, ami kiszámíthatóbbá, de legalábbis gazdaságosabbá tenné a méhészkedést.

Források:
Tóth Péter: Magyar Méhészeti Nemzeti Program Környezetterhelési Monitoring vizsgálat 2011-2012, OMME, 2012, Budapest, ISSN:2062-9915
Bross Péter: A méhészeti ágazat helyzete 2012-ben Magyarországon, http://mezohir.hu/mezohir/2012/06/a-meheszeti-agazat-helyzete-2012-ben-magyarorszagon/