Kiegészítő irodalom feldolgozása 2.

osztályban

Az óra témája: Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meseregényének 1–4.
fejezetének feldolgozása

Időkeret: Két egymást követő tanítási óra (2x45 perc), esetleg délutáni foglalkozás keretében

Korosztály: 7-8 év (2. osztály)

Ajánlott megelőző tevékenységek:


Lázár Ervin meséinek, történeteinek1 olvasása

a meseregény 1–4. fejezetének közös olvasása, megbeszélése, dramatizálása

Ajánlott követő tevékenységek:


a meseregény további fejezeteinek közös olvasása, megbeszélése

játékos szövegreprodukciós gyakorlatok (szituációs játékok, dramatikus játékok)

A képességfejlesztés fókuszai:

az olvasás iránti érdeklődés felkeltése bemutató olvasással

az olvasási kedv fenntartása a közös olvasás élményének biztosításával

a hosszú távú emlékezet fejlesztése az olvasottak felidézésével

a képzelőerő és a beleélő képesség alakítása, fejlesztése az olvasott szövegtartalmak
reprodukálásával, megjelenítésével

Ajánlás

Az olvasókönyvek tartalmán túl olvasott és feldolgozott szövegeket korábban kötelező

olvasmányként definiálták. A nem túl szerencsés elnevezés riasztónak tűnt a gyermekek
számára. Kiváltképpen elrettentő volt, ha azt ellenőrző kérdéssorok, a tartalmak aprólékos
számonkérése követte. Gyermekkorom egyik rémálma volt, amikor a tanár fenyegetőzéseit
beváltva elégtelen osztályzatot adott, ha az előzetesen feladott(!) szöveg kapcsán valamelyik
részletkérdésre nem tudtuk a megfelelő választ. Az önállóan elolvasott művet követő unalmas
olvasmánynaplókról nem is szólva, melyet sokunknál inkább szüleink készítettek el a tanár
kívánalmai alapján. Az ilyen és ehhez hasonló szövegfeldolgozások kontraproduktív jellegűek
voltak, semmiképpen sem érték el az eredeti célt, az olvasás megkedveltetésére, az olvasóvá
nevelésre irányuló törekvéseket.
Alsó tagozaton különösen fontos, hogy a gyermekekben maradandó pozitív élményt
hagyjunk az olvasmányaik kapcsán is. A családi, közös olvasások, esti mesék szeretetteljes
hangulatának jelentőségéről a korábbi tervezet ajánló soraiban már szóltam. A kellemes
együttlétek felidézésére, az olvasmányélmények közös megélésére nagyszerű alkalmat adhat a
motiváló szövegek együttes olvasása a tanterem hangulatos zugában, jó idő esetén egy fa
üdítő árnyékában. A tanító élményt közvetítő, mintaadó olvasása pedig az
olvasmánytartalmak fantáziadús elképzelésén túl az édesanya, az édesapa esetleg valamelyik
nagyszülő kedves mesemondásait idézheti fel a gyermek lelkében.
Fontosnak tartom azt is megemlíteni, hogy a szöveggel való megismerkedést soha ne
annak agyonelemzése, túlbeszélése kövesse, mert az a szépirodalmi szövegek
gyönyörködtető, szórakoztató jellegét, hivatását teheti tönkre. Kisgyermekeknél sokkal inkább
célravezető lehet a szövegtartalmak élményszerű, közös felidézése, esetleg visszaadása. A
mélyebb tartalmak feltárása pedig a legvégén tervezett, szabad beszélgetések keretében
folyhat, ha egyáltalán szükség van erre a kisiskolásoknál. Véleményem szerint azonban
sokszor elegendő, ha megelégszünk a szöveg befogadásával, élményhelyzetek teremtésével.
Az alábbi óraterv-javaslat csak egy lehetőség a közösen olvasott szöveg tartalmainak
felidézéséhez, újrateremtéséhez.

Óravázlat

Az egyes lépések az adottságoknak megfelelően alakíthatók, illetve változtathatók. A

vázlatpontokat követő részletes leírások egyfajta mintát mutatnak be, amelyet nem kell
kötelező jellegű előírásnak tekinteni. A tanító a legjobb belátása szerint dönthet a részletek
felhasználásáról, módosításáról, esetleg elhagyásáról vagy újabb variációk kidolgozásáról. A
kis számok az óravázlat végén olvasható kiegészítésekre utalnak.

1. Előkészítés (frontális munka; olvasás, megbeszélés)

1.1 A szöveg bemutató olvasása2 vagy együttolvasása3

1.2 Beszélgetés a szövegről

1.3 A téma előkészítése rövid szöveg olvasásával – párhuzam vonásával4


Olvassátok el az alábbi, rövid szöveget! Ki mondhatta ezt magáról?

Kire emlékeztet? Gondoljátok meg legutóbbi olvasmányélményeitek alapján!

Figyeljétek meg, valójában kitől származik az előbbi mondás!5

Egyik meseregényét olvassuk most közösen. Melyik szereplőre illik még az előbbi
szöveg? Ki mondhatta volna még ezt magáról?6

Differenciált feladat:

Indokoljátok az állításotokat!

Bizonyítsátok a szövegből vett részlet felolvasásával!

2. A szövegtartalom felidézése (csoportmunka; tevékenykedtetés, megbeszélés, vita)

2.1 Beszélgető-kör

Idézd fel mindazt, amit eddig olvastunk a meséből!

Mire emlékszel vissza szívesen? Mi tetszett a legjobban eddig a szövegből?

Mondd el, majd add tovább a szót!

Esetleg vitába is szállhatsz az előtted megszólalóval.

2.2 „Jut eszembe-játék”


Fejezd ki egyetlen szóval az 1. (2, 3, 4.) fejezet tartalmát!

Nekem is eszembe jutottak szavak az eddig olvasott fejezetek tartalmáról. 7 Olvassátok
el azokat!

2.3 Szavak rendezése (csoportmunka)


Válogassátok ki azokat a szavakat, amelyek a(z) – 1.
- 2*.
- 3.
- 4. fejezet tartalmát mutathatják be! Annyit
segítek, hogy három szó is egymás mellé kerülhet!

Keressetek kapcsolatot a tartalmat kifejező szavak között az adott fejezet alapján!

Vitassátok meg, majd magyarázzátok is meg, miért kapcsolódhatnak a kiválasztott
szavak egymáshoz!

*2. csoport – Differenciálás: Bizonyítsátok be a szövegből vett hiányos mondatok 8
kiegészítésével a választásotokat! Egészítsétek ki saját szavaitokkal az idézeteket az
olvasmányélményeitek alapján!

Ellenőrizzék a csoportok a saját-, majd egymás munkáját is! Vessétek össze, mely
szavakat helyezték fel a csoportok a tablójukra!9

3. Szereplők válogatása (csoportmunka; tevékenykedtetés, megbeszélés, vita)

3.1 Szókártyák válogatása


Válogassátok ki azokat a kártyákat, amelyeken azoknak a szereplőknek a neve áll,
akik abban a fejezetben jelennek meg legelőször! Helyezzétek fel a nevüket a tablóra!

Vessétek össze, vitassátok meg a munkátokat! 9

4. Meseszámok keresése a szövegben (csoportmunka; tevékenykedtetés, megbeszélés, vita)

4.1 Számkártyák válogatása


Válogassátok ki azokat a kártyákat, amelyek olyan számokat idéznek fel, melyek az
adott fejezetben szerepelnek!

Vessétek össze, vitassátok meg a munkátokat!9

4.2 Bizonyítás differenciált munkában


Mondjátok el, mit jelentenek a kiválasztott számok!

Keressetek bizonyítékot rá a szövegben! 10

5. A szövegtartalom játékos reprodukálása – variációs megoldások

 Visszaemlékezéseitek alapján ügyesen kiválogattátok a szókártyákat a(z) (adott)
fejezetnek megfelelően. Most játsszunk az olvasmányélményeitek alapján!

5.1 Szövegrészletek válogatása (csoportmunka; tevékenykedtetés, megbeszélés, vita)

 Rövid részleteket emeltem ki a meséből. Válasszátok ki azokat, amelyek a ti általatok
feldolgozott fejezetből valók!
 Differenciálás (egyéni munka; olvasás): Készüljetek fel a kiválasztott szövegrészlet
bemutató olvasására!

5.2 „Belső monológ-játék” (csoportmunka; dramatikus játék)


Készüljetek fel a megfelelő szövegrészlet alapján szerepjátékra! Adjatok ötleteket a
helyzetet bemutató játékosnak!

Miközben a társatok folyamatosan, pontosan olvassa a szöveget:
1. csoport ( a) csoportmunka; b) egyéni munka):

a) Jelenítsétek meg az alapján, miről beszélgethetett az udvari népség az adott
helyzetben! 11

b) „Hangosítsd ki”, milyen gondolatok járhattak a király fejében, miközben dúlt-fúlt!12
2. csoport (egyéni munka):

Mutasd be, mire gondolhatott a Százarcú boszorka, miközben ravaszul pislogott
szegény Dzsonira! 13

Mutasd be, mire gondolhatott szegény Dzsoni, mikor meglátta a sok fénylő kincset!13
3. csoport (egyéni munka):

Mutasd be, mire gondolhatott szegény Dzsoni, miközben méltatlankodott! 14
 4. csoport (egyéni munka)

Mutasd be, mire gondolhatott szegény Dzsoni, mikor meglátta a szépséges szép leányt
az ajtóban!15

Mutasd be, mire gondolhatott szegény Dzsoni, mikor észrevette, hogy eltűnt a palota!16

5.3 „Lelkiismeret-játék” (egyéni; ill. csoportmunka)


Alakítsatok két nagy csoportot! Miközben a társatok olvassa a megfelelő
szövegrészletet...17

Az egyik csoport próbálja meggyőzni szegény Dzsonit arról, hogy fogadja el a
szépséges leány közeledését! (Kísértés!)

A másik csoport arról győzködje, hogy Dzsoni maradjon hűséges Árnikához! (Jó
lelkiismeret!)

„Szegény Dzsoni! Mondd el, mi alapján döntöttél a lépésedről! Melyik mondat
győzött meg leginkább a tetted helyességéről?”

6. Tartalmi szintézis

6.1 Néma olvasás (csoportokban végzett egyéni munka)


Pár mondatban összefoglaltam a fejezetek tartalmát, de sajnos néhány szóra tinta
18
ömlött.

Olvassátok el a szöveget, és próbáljátok meg kitalálni, mely szavak állhattak a tintafolt
alatt!

6.2 Hangos olvasás, vita (a csoporton belül)


Olvassátok el a megfelelő szóval a mondatokat! Vitassátok meg a megoldásaitokat,
jussatok egyezségre abban!

6.3 A szövegrészletek bemutató olvasása (Csoportban végzett egyéni munka)


Olvassátok fel folyamatosan, pontosan, érthetően a kiegészített mondatokat!

7. Illusztráció készítése

Készítsetek közösen a tablóra olyan színes rajzot, amely a fejezet egy-egy jelenetét
mutatja be!

Rendezzünk kiállítást az elkészült munkákból! 9

8. Az óra munka értékelése

8.1 A csoportmunka értékelése

8.2 Egyéni teljesítmények kiemelése

Kiegészítő megjegyzések, eszközök, produktumok

1
Ajánlott olvasmányok Lázár Ervintől 2. osztályban:
 A nagyravágyó feketerigó
 A kisfiú meg az oroszlánok
 A Hétfejű Tündér
 Gyere haza, Mikkamakka!
 A négyszögletű kerek erdő
 A manógyár
 Hapcikirály
2, 3
Az együttolvasás élményéről, öröméről, közösségteremtő erejéről azt hiszem, már nem
szükséges több szót ejtenem. A szöveggel való ismerkedéskor érdemes a tanító bemutató
olvasását előnyben részesíteni, mert ez figyelemfelkeltő, példaértékű és hangulatos lehet,
kedvet ébreszthet a további olvasáshoz. Természetesen egy-egy könnyebb résznél bevonhatók
a már jobban olvasó gyerekek is. Tapasztalatból mondhatom, hogy ilyenkor még a gyengébb
olvasási szinten álló tanulók is lelkesen vállalkoznak hangos olvasásra. Fontos, hogy ne
veszítsék el ők sem kedvüket és önbizalmukat, ezért csak „nekik való” részletet olvastassunk
velük. Nem helyeslem alsó tagozaton azt a megoldást, amikor a tanító előre elolvastatja a
gyerekekkel a kiválasztott kiegészítő irodalmat. Kétségtelen, hogy jó szolgálatot tehet így is,
hiszen a gyermek – remélhetőleg – otthon együtt olvas majd a szüleivel, de ezzel lemond arról
a közös élményről, melyet a tanítványaival együtt élhet át a csodás történetek világában.
4, 5
A szövegrészlet Lázár Ervin önvallomása egy korábbi riportban:
„Morgós pasas lettem…
Bizonyos sérelmeket bárhogy is szeretném, sosem felejtek el…
Tudok piszkálódó lenni.
Előfordul, hogy megsértek valakit, pedig nem akarom…”
Lázár Ervin 1936 – 2006
6
A gyerekek ügyes párhuzamot vonhatnak Östör király személyével,
hiszen ezek a jellemvonások rá is illenek. Volt olyan tanítványom, aki
korábbi olvasmányélményét felidézve Berzsián alakját is felismerte a
Berzsián és Dideki című meseregényből. Lázár Ervin több
mesefigurájában önmagát jelenítette meg.
7
Szókártyák:
LEÁNYKÉRÉS, VIADAL, DÜH, SZEGÉNYSÉG,
SZABADSÁG, GAZDAGSÁG,
RABSÁG, TALÁLKOZÁS, SZERELEM, PRÓBA, ÁTOK,
VARÁZSLAT, CSÁBÍTÁS
8
Hiányos mondatok a műből:
– De hiszen a világon a leggazdagabb is én vagyok” – gondolta, és azon nyomban trillázni
és bukfencezni kezdett a füttye. És valóban, ő volt a világon a leggazdagabb, hiszen […]
(GAZDAGSÁG)
„De hiszen a világ legszabadabb embere is én vagyok […] hej, én vagyok a világ
legszabadabb embere!” (SZABADSÁG)
Aztán megint lekonyult egy kicsit a kedve, megszomorkásodott a füttyszava, mert az jutott
eszébe, hogy ő a világon a legnagyobb rab, mert hiszen […] (RABSÁG)
9
Az elkészült tablók:
1. fejezet 2. fejezet
 3. fejezet 4. fejezet

10
A mesében előforduló számok:
 36 tornyú, 300 ablakos királyi palota,
 Általában 1000-ig kellett számolnia a Főszámolnoknak, míg Östör király haragja
elszállt,
 1888 „De az ilyen kétezres, vagyis hogy ezernyolcszáznyolcvannyolcas haragok
fehérholló-ritkák voltak, mert bölcs ember volt Östör király, hamar elszállt a haragja.”
 5000 „Egyetlenegyszer történt csak meg, hogy szegény udvari főszámolnoknak […]
Ötezerig kellett számolnia.”
Természetesen megelégedhetünk azzal, ha a gyerekek a saját szavaikkal idézik fel ezeket a
mesében előforduló számokat.
 A Százarcú Boszorkánynak 7 évenként rabszolgájává kell tennie egy embert. Szegény
Dzsonit kéri meg, hogy csak 3 napig szolgálja őt, de az még fél napra sem hajlandó
elszegődni hozzá.
 Östör király fél éven keresztül teszi próbára lánya és Szegény Dzsoni szerelmét.
Részletek a meseregényből:
11
„Örvendezett az udvari népség, na, egy jó kis csetepatét láthatunk.”
12
„A király meg berontott a trónterembe, annak is a legeslegeldugottabb sarkába, ott
dühöngött, dúlt-fúlt, bizony harag szállt a szívébe.”
13
„Odavezette a kamraajtóhoz, kinyitotta. Akkora fényesség tódult ki a kamrából, hogy
szegény Dzsoni önkéntelenül a szeme elé kapta a kezét. Tele volt a kamra kincsekkel.
Aranypénz, igazgyöngy, ezüsttál, drágakő. Szikrázott, fénylett a sok kincs. Ravaszul pislogott
a Százarcú szegény Dzsonira…”
14
„Szegény Dzsoni meg nyögött, nyöszörgött, méltatlankodott. Azt hihetné az ember, a törött
lába miatt. Pedig törődött is ő a törött lábával! A szíve miatt nyögött, nyöszörgött,
méltatlankodott. Mert a szíve úgy ugrándozott, ficánkolt, mint egy jókedvű kecskegida. Ha
Árnika a közelében volt, azért, ha meg elment valahová, azért, hogy mikor jön már vissza. A
szíve azt szerette volna, hogy Árnika mindig szegény Dzsoni ágya szélén üljön…”
15
„Kinyílt a ház ajtaja, és egy olyan szépséges szép leány lépett ki rajta, hogy tátva maradt
szegény Dzsoni szája az ámulattól. Mosolygott a szépséges leány, amilyen kedvesen csak
tudott…”
16
„Na de mit lát? Eltűnt a palota. A kerek tó partján csak egy kacsaól szomorkodik, a vízben
meg kacsák lubickolnak… Leült nagy búsan a kerek tó partjára, gondolkozott, hogy mitévő
legyen…”
17
„Szegény Dzsoni nézte, nézte a lányt, már-már nyújtotta a kezét, hogy megsimogassa, de
akkor megjelent előtte Árnika ártatlan-szép arca, és Dzsoni visszarántotta a kezét…”
18
A fejezetek tartalma:
[Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Szegény_Dzsoni_és_Árnika_(könyv)]

Első fejezet
„Östör király csodálatosan szép palotájában kezdődött a mese. A király jólelkű és igazságos
volt, de ha néha felmérgesítették, akkor menekülnie kellett mindenkinek a színe elől. Az udvari
főszámolnoknak elég volt ezerig elszámolnia, és már mehettek is az emberek ismét a felséges
úr színe elé. Egyszer két lovag érkezett az udvarba, és a királylány, Árnika kezét kérték. Meg
akartak egymással küzdeni életre-halálra, de a király nem engedte, mert szerinte a lányának
szerelmesnek kell lennie abba, aki egyszer majd a férje lesz. A lovagok pimaszkodására olyan
történt a királlyal, ami korábban még sohasem: olyan mérges lett, hogy a főszámolnoknak
ötezerig kellett számolnia, míg lecsillapodott.”

Második fejezet
„A szabad, boldog, de szegény Dzsoni egy nagy kerek erdő közepén sétált, amikor találkozott
a Százarcú Boszorkával. A vénasszony képében megjelenő gonosz szolgájává akarta tenni a
fiút. Csak annyit kért Dzsonitól, hogy három napra szegődjön el hozzá, és naponta csak egy-
egy almát szakítson le a fácskájáról. Ígért aranypénzt, igazgyöngyöt, drágaköveket, a fiú
azonban a világ minden kincséért sem szerette volna elveszíteni a szabadságát. Önként
segített volna, de ez a boszorkának nem felelt meg.”

Harmadik fejezet
„A fiú gyorsan menekülni kezdett, a Százarcú Boszorkány azonban vihar, majd farkas
képében üldözni kezdte. Végül fatuskóvá változott, szegény Dzsoni elesett benne és a lábát
törte. A gonosz visszaváltozott banyává, és álnokul segíteni akart a sérült fiatalemberen.
Dzsonit akkor már egy fiatal lány ápolta, s szerencsére mindketten elhagyták a boszorkány
területét. A két fiatal, ahogy egymásra néztek, mindkettőjüknek bizseregni kezdett a szíve:
egymásba szerettek. Árnika hazavitte szegény Dzsonit apja palotájába, és szívét-lelkét kitéve
ápolta. Gyógyulása után a fiú megköszönte az ápolást, és bevallotta a lánynak, hogy nem tud
nélküle élni. A lány viszontszerette őt, ezért megölelték, megcsókolták egymást, és kézen fogva
szaladtak Östör király elé. A király szerette volna, ha a fiatalok szerelme kiállná az idő
próbáját, ezért Dzsoni fél évre vándorútra indult.”

Negyedik fejezet
„Szegény Dzsoni szomorúan vándorolt, miközben minden pillanatban Árnikára gondolt. A
királylánynak is nehezen teltek a napok, hetek, hónapok. A félév leteltekor édesapjával együtt
Dzsoni elé mentek, de sajnos a gonosz boszorkány erdejében kötöttek ki, aki kacsává
változtatta őket. De ezzel még nem volt vége a szörnyűségeknek: gyönyörű palotájuk
roskadozó kacsaóllá alakult át, az udvari nép meg kacsaként úszkált a közeli tóban. Dzsoni
hazafelé tartva a kerek erdőben egy házhoz érkezett, s mivel nagyon megszomjazott, belépett
udvarára. Hamarosan előkerült a házikó gazdája is, egy varázslatos szépségű lány, aki
"finomabbnál finomabb jégbe hűtött szörpöket adott neki, pecsenyét rakott eléje, hófehér
kenyeret." A lány szerelmet is vallott Dzsoninak, s azt hazudta neki, hogy Árnika nem várta
meg, közben feleségül ment egy királyfihoz. Dzsoni már majdnem megsimogatta a csábítót,
amikor Árnika képe tűnt fel előtte, ezért otthagyta a gonoszságot sugárzó vonzó nőt. A
Százarcú – ő volt a szépség – ismét a vihar képét öltötte magára, s üldözni kezdte a legényt.
De sem a farkasordítás, sem a tuskótrükk most nem segített rajta, Dzsoni kicsúszott a
markából. A legény ismerős vidékre érkezett, azonban eltűnt a palota, a kerek tó partján csak
egy kacsaól szomorkodott, a vízben meg kacsák lubickoltak. Egy ki is jött Dzsonihoz, akitől a
fiú megkérdezte, hogy látta-e valamerre a szerelmét. Csodák csodájára minden
visszaváltozott: Árnika, Östör király, az udvari nép, még a palota is. Viszont Dzsoni kacsaként
totyogott.”