WDBA2

WDBA2

W D
B A

© CCV BigData Kft, 2016-2019. WDBA2 UserGuide V1.0.4.

1
WDBA2

Tartalom

WDBA2 .......................................................................................................................................................... 1
Bevezetés....................................................................................................................................................... 4
Regisztráció ................................................................................................................................................... 5
Bejelentkezés................................................................................................................................................. 8
Használható eszközök.............................................................................................................................. 10
Elemzőfelület I. ............................................................................................................................................ 11
PROJECT ................................................................................................................................................... 12
MULTIPLE PROJECTS ................................................................................................................................ 14
ANALYSES ................................................................................................................................................ 16
Elemzés importálása, újrafuttatása más projektekre ......................................................................... 17
Choices .SPC fájlok importálása........................................................................................................... 18
Bal oldali panel ki/be kapcsolása............................................................................................................. 20
Elemzőfelület – Elemzési eszközök ............................................................................................................. 21
QUICKVIEW elemzés – eloszlások, rankek .............................................................................................. 22
TABLE elemzés - kereszttáblák ................................................................................................................ 26
Táblák létrehozása ............................................................................................................................... 26
Statisztikák........................................................................................................................................... 27
Tábla mentése, exportálása ................................................................................................................ 30
EDIT - szerkesztés .................................................................................................................................... 31
Változók létrehozása ........................................................................................................................... 31
Törlés ................................................................................................................................................... 34
Függvények .......................................................................................................................................... 34
Függvények használata........................................................................................................................ 35
Mappák és változók létrehozása ......................................................................................................... 39
Szerkesztés .......................................................................................................................................... 40
Áthelyezés ........................................................................................................................................... 40
CORRESPONDENCE – korrespondencia analízis ..................................................................................... 42
CHART – ábrák készítése ......................................................................................................................... 45
PLAN - médiatervezés.............................................................................................................................. 48
Médiák rangsorolása – RANK .............................................................................................................. 49

2
WDBA2

Duplikáció elemzés – DUPLICATION .................................................................................................... 49

Médiatervezés – PLAN......................................................................................................................... 50
SEGMENTATION - szegmentáció ............................................................................................................. 52
SEGMENTATION - szegmentáció ......................................................................................................... 52
Szegmentációs változók ...................................................................................................................... 54
SETTINGS - beállítások ......................................................................................................................... 56
RESULT - eredmények ......................................................................................................................... 57
Rádiós adatok használata 2018-tól ......................................................................................................... 59
Folytonos változók a táblákban ........................................................................................................... 59
Átlag napi rádióhallgatás ..................................................................................................................... 61
Két vagy több rádió együttes átlag napi rádióhallgatása .................................................................... 62
Átlag napi kereszthallgatottság ........................................................................................................... 63
Átlag napi negyedórás reach sávok összevonása ................................................................................ 63
Átlag hallgatási perc számolása ........................................................................................................... 64
Kapcsolat ..................................................................................................................................................... 66

3
WDBA2

Bevezetés

A WDBA2 egy webes, felhőalapú adatbáziselemző rendszer. A WDBA2 segítségével

különböző adatbázisokat táblázhatunk, grafikonokat készíthetünk, és amennyiben
rendelkezésre állnak a szükséges adatok, médiaterveket is készíthetünk.

Az elemzések eredményeit különböző formátumokban elmenthetjük, illetve a felhőben

tárolhatjuk későbbi felhasználásra.

A rendszer támogatja a visszatérő kutatások hullámainak párhuzamos elemzését is.

Saját változókat is létrehozhatunk, és azokat az eredeti változókhoz hasonlóan

használhatjuk a későbbi munkánk során.

A rendszer használatához Google Chrome-ra vagy ezzel egyenértékű böngészőre van

szükség (pl. Apple termékek esetén Safari).

A rendszer tetszőleges PC/Tablet/IPad/okostelefon (Android/IPhone) platformon

használható. Néhány elemzéshez szükség lehet nagyobb kijelző méretre (legalább 12”).

A rendszer használatához internetkapcsolat szükséges. Ahogy más rendszerek is, a

wdba2.com is cookie-kat használ. A rendszer használatához engedélyezni kell az
wdba2.com:5000-es portot.

Elérhetőség:

www.wdba2.com

4
WDBA2

Regisztráció

A rendszer használatához internetes regisztrációra van szükség.

A Register gomb megnyomása után adjuk meg a hivatalos, céges email-címünket és a

többi adatunkat.

5
WDBA2

A sikeres regisztrációról üzenetet kapunk a rendszertől:

6
WDBA2

A regisztrációt követően email-t küldünk a megadott címre, ahol az Activate linkre

kattintva erősítheti meg regisztrációját.

Megjegyzés. Kérjük, hogy regisztráció előtt győződjön meg róla, hogy az ön cége bejelentette-e önt az
activation@kantar-hoffmann.hu email címen a felhasználók közé, ellenkező esetben ugyanis nem fog látni egyetlen
engedélyezett projektet sem.

7
WDBA2

Bejelentkezés

Sikeres regisztráció után a megadott email címmel és jelszóval a wdba2.com címen

bejelentkezhet a rendszerbe.

A bejelentkezés után láthatóak azok a projektek, amelyeket használhat:

A használni kívánt projektet a megfelelő nyelv gombra kattintva választhatja ki.

8
WDBA2

A projekt kiválasztása után elkezdődhet az elemzés:

Az elemzőfelületen a gomb használatával tudunk projektet váltani. Ekkor a

fenti ablak jelenik meg, ahol kiválaszthatjuk a kívánt projektet és hozzá az elemzési
nyelvet. Ha projektet váltunk, a nem mentett elemzéseinket és képzett változóinkat nem
őrzi meg a rendszer.

Az elemzési lehetőségeket és a részletes használatot a későbbiekben mutatjuk be.

9
WDBA2

Használható eszközök

Minden felhasználó legfeljebb három különböző eszközről jelentkezhet be a rendszerbe.

A regisztrációhoz használt böngészőben automatikusan létrejön egy eszköz, ide a

továbbiakban bármikor be tudunk lépni.

Ha egy másik eszközön szeretnénk a wdba2.com-ot használni, engedélyeznünk kell az

eszköz regisztrációját a bejelentkező képernyőn egy kapcsoló átkapcsolásával:

Különböző eszköznek számít az is, ha valaki ugyanazon a fizikai eszközön, például

asztali számítógépen, több különböző böngészőről lép be a rendszerbe. A böngészési
előzmények törlése esetén elvész egy-egy eszköz.

Egy eszközről csak egy meghatározott felhasználó jelentkezhet be. (Ez nem jelent nagy
korlátozást, hiszen ha egy számítógépet többen is használnak, vállalati környezetben
általában más bejelentkező névről teszik ezt.)

Egy felhasználó egyszerre csak egy eszközről jelentkezhet be a rendszerbe.

10
WDBA2

Elemzőfelület I.

Bejelentkezés és a projekt kiválasztása után az elemzőfelülethez jutunk:

A jobb oldalon találhatók a különböző elemzési eszközök: QUICKVIEW, TABLE,

CHART, CORRESPONDENCE és PLAN, valamint itt lehet új változókat, értékeket
(célcsoportokat) létrehozni az EDIT fülön.

A bal oldalon található a PROJECT, ANALYSES és a MULTIPLE PROJECTS fül.

Az ismertetést a bal oldali lehetőségekkel folytatjuk.

11
WDBA2

PROJECT

A PROJECT fülön böngészhetünk a projektben rendelkezésre álló adatok közül, itt

jelölhetjük ki az elemzésekhez és a változóképzéshez az értékeket.

A projektekben az adatok mappákban (folderekben) helyezkednek el, amelyek

többszintűek is lehetnek. A foldereken belül az utolsó szinten változók (variables)
vannak, amelyek tartalmazzák az értékeket (values). Például a Demográfia mappán
belül a Válaszadó neme egy változó, azon belül pedig két érték van, a Férfi és a Nő.

A programban többszörös kijelölés van érvényben.

A gomb megkönnyíti a több egymás után jövő érték egyidejű

kiválasztását. Válasszuk ki először az intervallum elejét, nyomjuk meg a gombot, majd
válasszuk ki az intervallum utolsó elemét jelentő értéket is. Ezzel a két végpont közötti
összes értéket kijelöltük egy változón belül.

A gombbal eldönthetjük, hogy a kiválasztott értékek címkéje milyen

formátumban szerepeljen az elemzésekben. Alapértelmezés szerint a program
háromszintű címkéket használ, pl. „Demográfia: Válaszadó neme: Nő”, ezen
változtathatunk ezzel a gombbal, lehet például a címke „Válaszadó neme: Nő” vagy
„Nő”.

A megszünteti az összes kijelölést, ami hasznos lehet, ha már túl sok

mindent jelöltünk ki.

A gombbal kereshetünk rá a minket érdeklő adatokra. A keresések eredménye

az ANALYSES fül első, „Temp” folderébe kerül.

12
WDBA2

A PROJECT fül jobb felső részén található egy függőleges gombsor, aminek a tartalma
mindig a környezettől függ. Itt például egy egyszerű QUICKVIEW (egyváltozós
eloszlás/gyakoriság vagy rank) elemzést választottunk a jobb oldalon található elemzési
lehetőségek közül, ezért itt csak két gomb jelenik meg, amelyekkel a QUICKVIEW
sorokba vagy a filterekbe tudunk értékeket berakni:

13
WDBA2

MULTIPLE PROJECTS

A MULTIPLE PROJECTS akkor használható, ha több hasonló projektünk van,

amelyeknek az adatait egyszerre szeretnénk elemezni. Például ha több havi vagy
negyedéves projektünk áll rendelkezésre egy médiakutatásból, ennek a segítségével
tudjuk az aktuálishoz hasonlító projekteket betölteni és az elemzésekben használni.

A gomb megnyomása után betöltődik az aktuális projektünkhöz hasonló

projektek a listája. Ezeket sorba rendezhetjük, és törölhetjük azokat, amelyekre nincs
szükség. A végleges projektlistát tudjuk használni a különböző elemzésekben az

.gomb segítségével. Jelenleg a QUICKVIEW és a GRAPH elemzésekben

használhatjuk a többprojektes párhuzamos elemzési módot.

A leggyakoribb használat az idősoros táblázatok és grafikonok készítése.

Példa idősoros adatok grafikus elemzésére MULTIPLE PROJECTS segítségével:

14
WDBA2

15
WDBA2

ANALYSES

Az ANALYSES fül szolgál az elkészült elemzések ideiglenes vagy tartós tárolására. Az

elemzéseket elmenthetjük a felhőbe a gombbal, illetve betölthetjük az előzőleg a

felhőbe elmentett elemzéseket a gomb segítségével.

Az általunk képzett értékeket is ide menthetjük ideiglenesen a legfelső Temp mappa

Items almappája. Ezen kívül ide kerülnek a keresések eredményei is a Temp\Search
almappába.

Az itt található elemzéseket visszatölthetjük és ezután módosíthatjuk, újrafuttathatjuk,

illetve lehetőség van az elemzés részeinek további hasznosítására is. Kiválaszthatunk
egy vagy több értéket az itt levő elemzésekből, és ezeket újra felhasználhatjuk más
elemzésekben a sorokban vagy oszlopokban, szűrőként stb. Erre a célra szolgál az itt is
a jobb oldalon felül megjelenő dinamikus függőleges gombsor.

16
WDBA2

A gombsor tartalma függ a jobb oldalon kiválasztott elemzési lehetőségtől is. Az utolsó

gomb szolgál egy-egy kiválasztott elemzés teljes visszatöltésére.

Elemzés importálása, újrafuttatása más projektekre

Lehetőség van arra is, hogy egy másik, hasonló projektben végrehajtott elemzést
beolvassunk és újrafuttassunk, illetve felhasználjuk a részeit.

Ehhez először a MULTIPLE PROJECTS fülben töltsük be az aktuális projekthez

hasonló projekteket. Ezután már elérhető lesz az import funkció:

Az import gomb megnyomása után már nem csak az aktuális projekthez tartozó
elemzések jelennek meg, hanem a hasonló projektekhez elmentett elemzéseink is:

17
WDBA2

Az open gomb megnyomása után megnyitja a másik projekthez elmentett elemzéseinket

a rendszer, amit ezután már a szokásos módon használhatunk fel. Például a Load all
gombbal betölthetjük a QUICKVIEW elemzésbe, ahol a gomb megnyomása
után már az aktuális projektre vonatkozó számokat láthatjuk.

Choices .SPC fájlok importálása

Amennyiben az éppen használt projekthez már rendelkezünk előzetesen elmentett

Choices .SPC fájlokkal, importálhatjuk őket a wdba2.com rendszerbe. Ehhez az

ANALYSES fülön nyomjuk meg az (Import SPC) gombot, és válasszuk ki az

importálni kívánt spc fájlt:

18
WDBA2

Ezután a kiválasztott spc fájl táblaként fog betöltődni az elemzésekbe:

Az elemzés neve megegyezik az importált spc fájl nevével.

Amikor spc fájlokat importálunk, ügyeljünk arra, hogy csak Choices .spc formátumú
fájlokat válasszunk ki.

19
WDBA2

Ha nem az adott projekthez tartozó spc fájlt próbálunk betölteni, a program

hibaüzenetben figyelmeztet arról, hogy nem tudja az importot végrehajtani.

Bal oldali panel ki/be kapcsolása

A képernyő bal felső sarkában található Tree Off/Tree On gomb segítségével a teljes bal
oldali panel lekapcsolható.

Ezzel meg tudjuk növelni az elemzések látható felületét, ami például hasznos lehet
nagyobb táblák vagy grafikák vizsgálatakor:

20
WDBA2

Elemzőfelület – Elemzési eszközök

Ahogy már láttuk, a bejelentkezés és a projekt kiválasztása után az elemzőfelülethez

jutunk:

A jobb oldalon találhatók a különböző elemzési eszközök: QUICKVIEW, TABLE,

CHART, CORRESPONDENCE és PLAN, valamint itt lehet új értékeket létrehozni az
EDIT fülön.

A továbbiakban ismertetjük az elemzési eszközök használatát.

21
WDBA2

QUICKVIEW elemzés – eloszlások, rankek

A QUICKVIEW az adatok gyors egyváltozós elemzését, táblázását és sorba rendezését

(rank) teszi lehetővé. A kiválasztott értékek (items) eloszlását nézhetjük meg különböző
szűrésekkel (filters). Példánkban először az Esomar státuszt kijelöljük a bal oldali fában,
majd a dinamikus menü Add Item menüpontja segítségével hozzáadjuk az elemzendő
listához (Items):

Majd a dinamikus menü Add Filter menüpontjával hozzáadjuk a Demográfia: Nem

szűrőváltozót:

Ebben a példában a kiválasztott projekthez vannak hasonló projektek, amelyeket a

MULTIPLE PROJECTS menüpont segítségével már előzetesen betöltöttünk (lásd
fentebb). Ezeket a projekteket is hozzáadjuk az elemzéshez. Ehhez a bal oldali

22
WDBA2

lehetőségek közül kiválasztjuk a MULTIPLE PROJECTS fület, és az

gombbal hozzáadjuk a projekteket az elemzéshez:

Az elemzéseket mindig a gombbal futtathatjuk le, ezután a következőt kapjuk:

A Projects és a Filters legördülő menüket változtatva megnézhetjük a képernyőn az

egyes szűrőkhöz és projektekhez tartozó eloszlásokat.

23
WDBA2

Az eredményt az gombbal hozzáadhatjuk az ANALYSES fülhöz az

elemzésekhez. Ezeket később elmenthetjük a felhőbe.

A gombbal a vágólapra másolhatjuk az eredményül kapott táblát. A vágólap tartalma

a kapott táblázat lesz egyszerű szöveges formátumban. A vágólapról a szokásos módon
tudjuk beilleszteni más alkalmazásokba a kapott táblát.

A gombbal tudjuk letölteni az eredményt Excel táblába. A letöltött fájl neve a Name
mezőben szereplő név lesz, amit szabadon megadhatunk (a rendszer automatikusan ad
egy nevet, ezt megváltoztathatjuk):

Az egyes Excel munkalapokon találhatjuk meg a projektenkénti számokat:

24
WDBA2

A gomb segítségével átküldhetjük az eredményt a CHART menüpontba, ezzel

gyorsan tudunk grafikonokat készíteni.

A alaphelyzetbe állítja az elemzéseket, vagyis ebben az esetben töröl minden

elemzendő értéket és szűrőt, valamint projektet ha vannak ilyenek.

Amennyiben egy már lefuttatott elemzésen változtatunk, vagyis sorokat vagy szűrőket
adunk hozzá vagy veszünk el belőle, újra kell futtatnunk az elemzést a
gombbal.

25
WDBA2

TABLE elemzés - kereszttáblák

Táblák létrehozása
A TABLE kereszttáblák készítésére szolgál. Az egyszerű kereszttáblák kétdimenziósak,
sorokat és oszlopokat tartalmaznak, de szűrők (Filters és Subfilters/Layers)
használatával akár négydimenziós kereszttáblákat is készíthetünk.

Egy egyszerű kétdimenziós tábla elkészítéséhez először válasszuk ki a bal oldali fában
a sorokba szánt értékeket, és a legördülő dinamikus gombsor Add Rows gombjával
adjuk hozzá a sorokhoz:

Ezután válasszuk ki az oszlopokba szánt értékeket, és adjuk hozzá az oszlopokhoz az

Add Columns gombbal:

26
WDBA2

Ezután a szokásos módon a gombbal futtassuk le a táblát.

Az eredményül kapott táblában a szignifikáns cellákat színezéssel jelzi a rendszer: a

pozitív irányú eltérést okkersárgával, a negatív irányú eltérést világoskékkel
(szignifikanciaszint=95%).

Statisztikák

A gomb megnyomása után további tábla megjelenítési opciók közül

választhatunk.

A gomb megnyomásával a statisztikák az oszlopba kerülnek át:

27
WDBA2

A gomb visszarakja a statisztikákat az alapértelmezett helyre, a sorokba.

A attól függően, hogy a statisztikák az oszlopokban, illetve a sorokban

vannak-e, az oszlopokat, illetve a sorokat statisztikák szerinti sorrendbe rendezi át. A
ennek ellentéteként az alapértelmezett helyzetbe rendezi az oszlopokat,
illetve a sorokat, vagyis az egyes oszlopokon, illetve sorokon belül jönnek majd sorban a
statisztikák.

A táblák tartalmazhatnak kategorikus vagy folytonos adatokat is, de a sorokban és az

oszlopokban is vagy csak folytonos, vagy csak kategorikus adatok lehetnek.

Attól függően, hogy a sorokban és oszlopokban kategorikus vagy folytonos adatok

vannak-e, a táblában megjeleníthető statisztikák is változnak.

Ha a sorokban és az oszlopokban is kategorikus értékek vannak, a következő

statisztikák jeleníthetők meg az alábbi gombsor ki/be kapcsolásával:

28
WDBA2

A zöld színűek az aktuálisan kiválasztott statisztikák. Itt (000) az ezer főt jelenti, a
Layer% pedig háromdimenziós tábla esetén az aktuális filterre (rétegre) vetített
százalékot.

Ha a sorok folytonosak, az oszlopok pedig kategorikusak, akkor a következő statisztikák

közül választhatunk:

Itt a Proj. sum az ezer főt jelenti, a Vol% megfelel a sor %-nak.

A tábla az alapértelmezett statisztikákkal:

Ha az oszlopok és a sorok is folytonosak, a megjeleníthető statisztikák a

..

29
WDBA2

A kikapcsolja szignifikancia szerinti színezést, a pedig

visszakapcsolja a szignifikancia szerinti színezést.

Tábla mentése, exportálása

A táblát az gombbal hozzáadhatjuk az ANALYSES fülhöz az

elemzésekhez. Ezeket később elmenthetjük a felhőbe.

A gombbal tudjuk letölteni az eredményt Excel fájlba. A letöltött fájl neve a Name
mezőben szereplő név lesz, amit szabadon megadhatunk (a rendszer automatikusan ad
egy nevet, ezt megváltoztathatjuk). Az exportált Excel-tábla formátuma a képernyőn
megjelenő formátumhoz hasonlít: ugyanazokat a statisztikákat fogja tartalmazni, és ezek
ugyanúgy a sorokban vagy az oszlopokban fognak elhelyezkedni, ahogy a képernyőn is.

A alaphelyzetbe állítja az elemzéseket, vagyis ebben az esetben töröl minden

sor, oszlop és szűrő értéket.

A gombbal átküldhetjük az eredményt a CORRESPONDENCE menüpontba,

így gyorsan tudunk korrespondencia elemzést készíteni.

Amennyiben egy már lefuttatott elemzésen változtatunk, vagyis sorokat, oszlopokat

vagy szűrőket adunk hozzá vagy veszünk el belőle, újra kell futtatnunk az elemzést a
gombbal. Ha csak a tábla elrendezésén, a megjelenített statisztikákon
változtatunk, nem kell újrafuttatni a táblát.

30
WDBA2

EDIT - szerkesztés

Változók létrehozása
Az EDIT menüt leggyakrabban új célcsoportok létrehozására használjuk.

Ahogy már láttuk, a WDBA2 rendszerben az adatok több szinten mappákban

(folderekben) helyezkednek el, azon belül változók vannak, amelyek tartalmazzák a
értékeket.

Az értékek kétfélék lehetnek: folytonosak vagy kategorikusak. A kategorikus értékek a

programban valójában binárisak, azaz 0-val vagy 1-gyel egyenlőek. Tekinthetjük őket
logikai változóknak is, 1 jelenti az igent, azaz hogy az adott válaszadó rendelkezik
valamilyen tulajdonsággal, a 0 pedig a nemet, vagyis hogy az adott válaszadó nem
rendelkezik valamilyen tulajdonsággal.

A változóképzést leggyakrabban új célcsoportok létrehozására használjuk, amelyek

binárisak, az 1 (igen) jelenti a célcsoportba tartozást, a 0 (nem) jelenti, hogy az adott
válaszadó nem tartozik a célcsoportba.

Lehetőség van azonban új, folytonos változók létrehozására is például a Sum

függvénnyel.

Új érték (célcsoport) létrehozásakor jelöljük ki a bal oldali adatbázisfában a kívánt

értékeket, majd a legördülő dinamikus menü segítségével adjuk hozzá a létrehozandó
kifejezéshez (Expression).

A kifejezés bonyolultságától függően ez több lépést is igényelhet.

A legördülő menüben a + az egyszerű hozzáadást jelenti, az OR és az AND úgy adja

hozzá a kifejezéshez a kijelölt értékeket, hogy közéjük helyezi az OR vagy AND logikai
kifejezéseket. Az F(X) gombbal adhatunk függvényeket a kifejezéshez. A beszúrandó

31
WDBA2

függvényt az melletti legördülő menüből választhatjuk ki. Az

alapértelmezett függvény a CountInRange.

A kifejezés kialakításához használhatjuk a gombsort

is.

A Label mezőben adhatunk címkét a létrehozott célcsoportnak.

Amikor elkészültünk egy új célcsoporttal, célszerű leellenőrizni a kifejezést a

Check Expression gombbal. Ha nincs a kifejezésben hiba, a program kijelzi a célcsoport
nagyságát és a célcsoportba eső válaszadók számát:

Az Expression text melletti frissítés gombot használva tudjuk megnézni a logikai

kifejezésünk szöveges megfelelőjét. A címkék részletességét, mélységét a PROJECT

fülön tudjuk állítani a gomb segítségével.

Az elkészült célcsoportot elmenthetjük az gombbal az ANALYSES fülre a

Temp mappa Items almappájába:

32
WDBA2

Ha csak ideiglenesen van szükség erre a célcsoportra, akkor ezt a megoldást célszerű
használni, mert ha nem mentjük el az aktuális elemzést, akkor az itt tárolt képzett
célcsoportok nem őrződnek meg.

Ezen kívül elmenthetjük még a célcsoportot a gombbal az adatbázisfába a saját

felhasználói mappánkba, ami az adatbázis végén a WORK\CÉGNÉV\ mappában
helyezkedik el:

Itt a felhasználói mappánkon belül automatikusan egy Var1 változóba mentődnek el az

új célcsoportok, ha nincs más kijelölve. Ha mentés előtt kijelölünk egy mappát vagy egy
változót a felhasználói mappánkon belül, akkor azon belülre fogja menteni a program a
célcsoportot:

33
WDBA2

Az értékek mindig egy változón belül lehetnek csak, tehát nem lehet őket közvetlenül
egy mappába menteni. Ha mappát jelölünk ki, a program automatikusan közbeszúr egy
változót is (ami itt a Var1 változó).

Törlés
A felhasználói mappánkba mentett célcsoportok tartósan megőrződnek, de ha már nincs
rájuk szükség, le is törölhetjük őket a legördülő dinamikus menü utolsó, Delete gombját
használva:

Ugyanígy törölhetjük a már szükségtelenné vált üres változókat és mappákat is.

Függvények
A célcsoport képzéshez a következő függvényeket használhatjuk:

- CountInRange (darabszám a megadott intervallumon belül van-e): megszámolja,

hogy a paraméterként szereplő értékek száma a megadott határok között van-e;
az eredmény igen/nem (0 vagy 1 bináris) érték lesz
- Sum (összeg): összeadja a megadott értékeket (paramétereket); az eredmény
folytonos lesz
- SumWeighted (Súlyozott összeg): a megadott értékek (paraméterek) súlyozott
összegét képzi; az eredmény folytonos lesz
- Count (darabszám): megszámolja, hogy a paraméterként szereplő értékek közül
hány egyenlő a megadott számmal; az eredmény folytonos lesz
- Abs: abszolút érték; az eredmény folytonos lesz
- Sqr: négyzet; az eredmény folytonos lesz
- Sqrt: négyzetgyök; az eredmény folytonos lesz
34
WDBA2

Függvények használata

Hány márkát használ, hány célra használja az internetet

Első példaként a CountInRange függvény használatát mutatjuk be. Azokat a

válaszadókat szeretnénk meghatározni, akik legalább tíz célra használják az internetet.
Ehhez az adatbázis fában jelöljük ki az összes internet használati célt, és a jobb oldalon
menjünk be az EDIT menüpontba. A használni kívánt függvényt az Add to Analysis
gomb melletti legördülő listából választhatjuk ki, a CountInRange az alapértelmezett.

A középső dinamikus menüből az F(X) gomb használatával tudjuk az Expression

mezőbe berakni a kiinduló CountInRange() kifejezést. Ennek az utolsó két paramétere
mondja meg, hogy mettől meddig vegyük figyelembe az említések számát az új változó
képzésénél. Alapértelmezés szerint az utolsó előtti paraméter (-tól) 1, az utolsó
paraméter (-ig) a kifejezésbe berakott változók száma, ami most 36.

Ha az utolsó előtti paramétert átírjuk 10-re, akkor a kifejezés azokra a válaszadókra lesz
igaz („1”), akik legalább 10, de legfeljebb 36 internet használati célt adtak meg.

35
WDBA2

Ugyanezzel a módszerrel tudjuk képezni az egy márkát, 2 vagy több márkát stb.
használó változókat is.

Átlag és összes költés számítása

Második példánkban a SumWeighted függvény használatával összes és átlag

mobiltelefon költést számolunk. Ehhez a függvények legördülő listájából most a
SumWeighted függvényt válasszuk ki. Az F(X) gomb használatával tudjuk az Expression
mezőbe berakni a kiinduló SumWeighted () kifejezést.

36
WDBA2

A SumWeighted() függvény a bemenő változók súlyozott összegét képezi. A függvény

alapértelmezés szerint minden bemenő változót 1-es súllyal vesz figyelembe, ezeket a
súlyszámokat kell kézzel átírnunk a kívánt kifejezés létrehozásához. A függvényben
szereplő minden változó után írjuk be a kívánt súlyszámot, ami a jelen esetben a
kategóriához tartozó forint középérték lesz:

A Check Expression gomb megnyomása után „nagy” (000) és Total % számokat

kapunk, mivel a kifejezés nagy, több ezer forintos értékeket is felvehet.

Az elkészült változót mentés után tudjuk például kereszttáblákban is használni:

37
WDBA2

A kereszttáblában az átlag értékek mindig az összes válaszadóra vonatkoznak,

érdemes ezért szűrő változókat használni. Ebben az esetben azokra szűrtünk, akik
megadták a mobiltelefon költésüket:

Megadta a havi
Total
Filters: mobiltelefon költést

Total Total
Rows Subfilters:

Mean Mean
Statistics:
Columns: Total Male Female Total Male Female
Total 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00
Havi mobltelefon költés 4041,06 4199,09 3893,02 4982,57 5179,64 4798,09

Átlagéletkor számítása

Ebben a példánkban a SumWeighted függvény használatával átlagéletkort számítunk.

Ismét válasszuk ki a függvények legördülő listájából a SumWeighted függvényt. A
szokásos módon az F(X) gomb használatával tudjuk az Expression mezőbe berakni a
kiinduló SumWeighted () kifejezést:

Minden változó után írjuk be a megfelelő életkort.

Mentés után táblázhatunk az új folytonos életkor változóval:

38
WDBA2

Mappák és változók létrehozása

A felhasználói mappánkon belül tetszőleges új mappákat és változókat hozhatunk létre.

Ehhez nyomjuk meg a gombot.

Ezután a kis kapcsoló használatával válasszuk ki, hogy változót vagy mappát
szeretnénk-e létrehozni.

Adjuk meg a Label mezőben az új mappa vagy változó nevét, és jelöljük ki azt a
mappát, ami alá szeretnénk almappát vagy változót létrehozni, majd nyomjuk meg a

mentés gombot:

A változóképzéshez innen a gombbal térhetünk vissza.

39
WDBA2

Szerkesztés
A felhasználói mappánkon belül megváltoztathatjuk a meglévő elemek címkéjét, illetve
értékek esetén a kifejezést is a legördülő dinamikus menü Edit gombjával:

Ehhez először jelöljük ki a megváltoztatandó elemet, majd nyomjuk meg az Edit gombot.
Végezzük el a kívánt módosítást a Label és az Expression mezőben, majd mentsük a

módosításokat a gombbal. Ha a kifejezést is módosítjuk, célszerű a Check

Expression gomb használatával ellenőrizni a kifejezést mentés előtt.

Áthelyezés
A felhasználói mappánkon belül áthelyezhetünk elemeket a legördülő menü Move
gombjával. Ehhez először jelöljük ki az áthelyezendő elemet, majd nyomjuk meg a Move
gombot.

40
WDBA2

Ezután a megjelenő üzenetnek megfelelően jelöljük ki az áthelyezéshez a célt az

adatbázisfában a felhasználói mappánkon belül, majd nyomjuk meg az OK gombot:

A alapállapotba állítja az EDIT menüt, azaz törli a címkét és a kifejezést.

41
WDBA2

CORRESPONDENCE – korrespondencia analízis

A CORRESPONDENCE segítségével kétdimenziós táblák korrespondencia elemzését

végezhetjük el. A korrespondencia elemzés grafikusan és statisztikák segítségével
jeleníti meg a sor és az oszlop értékek közötti összefüggéseket.

Az elemzéshez adjunk meg legalább három sor- és oszlop értéket, és ha szükséges,

akkor használhatunk egy szűrőt is.

A sor- és oszlop értékeket és a szűrőt a szokásos módon a legördülő dinamikus menü

segítségével adhatjuk meg:

A gombbal futtathatjuk le az elemzést. Az eredmény egy korrespondencia ábra

és a hozzá tartozó statisztikák lesznek:

42
WDBA2

Az egyes dimenziók magyarázó erejét a Variance és a % of Variance oszlopokból

olvashatjuk le.

Az eredmény Statistics fülén a Rows és Columns tartalmazzák a sor- és oszlop

koordinátákat. Ezeket a gombbal tudjuk letölteni Excel táblázatba.

A korrespondencia elemzés mindig csak az első két dimenziót jeleníti meg grafikusan.

A gombbal tudjuk .png képformátumban letölteni a korrespondencia ábrát.

Az gombbal elmenthetjük a korrespondenciát az ANALYSES fülre.

A alaphelyzetbe állítja az elemzést, azaz törli a sorokat, oszlopokat és a szűrőt.

Ügyeljünk arra, hogy a kereszttáblában ne legyenek üres sorok vagy oszlopok, mert
ebben az esetben az elemzés nem hajtható végre, és a következő hibaüzenetet kapjuk:

43
WDBA2

A korrespondenciát elindíthatjuk a TABLE menüből is az ottani gomb

segítségével.

44
WDBA2

CHART – ábrák készítése

A CHART segítségével állíthatunk elő különböző ábrákat közvetlenül az adatokból.

Ehhez a szokásos módon a bal oldali PROJECT fülről vagy az előzőleg már elmentett
elemzésekből válasszunk ki változókat és a dinamikus legördülő menü segítségével
helyezzük el őket az elemek (Items) közé, és ha szükségünk van rá, hogy különböző
bontásokban is megnézzük az eredményt, a szűrők (Filters) közé.

Ezután a gombbal tudjuk elindítani az ábrák előállítását. Az alapértelmezett

ábra az egyszerű oszlopdiagram:

A gomb megnyomása után az ábrán ezer főben jelennek meg a statisztikák.

Az ábra típusát a gombbal tudjuk megváltoztatni. A gomb

megnyomása után megjelennek a választható ábra típusok: .

Ezekre kattintva az ábra típusa automatikusan megváltozik a kívánt típusra. Itt például
egy kifli ábrát láthatunk, a kategóriák mérete ezer főben van megadva:

45
WDBA2

Amennyiben használjuk a több projektes elemzési lehetőséget, többféle ábra típust kínál
fel a rendszer: .

Ha itt az utolsó három ábra típus egyikét választjuk, egy ábrán tudjuk megtekinteni több
hullám eredményeit is. Itt egy több hullámos oszlop diagramot láthatunk:

Ha több olyan változót szeretnénk egy ábrán szerepeltetni, amelyeknek ugyanolyanok a

válaszai, használhatjuk a opciót a válaszlehetőségek összevonására. Ekkor

a gombokkal a következő típusú ábrákat állíthajuk elő:

46
WDBA2

A gombbal tudjuk .png képformátumban letölteni az aktuális ábrát.

Az gombbal elmenthetjük az ábránkat az ANALYSES fülre.

A alaphelyzetbe állítja az elemzést, azaz törli az elemeket (Items) és a szűrőket

(Filters).

A QUICKVIEW menü gombjával is elindíthatjuk az ábrák készítését.

47
WDBA2

PLAN - médiatervezés

A PLAN menüpont szolgál a médiatervek készítésére. Csak azokban a projektekben

aktív ez a menüpont, ahol vannak a médiatervezéshez használható adatok.

A médiatervezéshez használható adatok a projektek Média vagy Médiatervezés

mappájában vannak, innen lehet őket betölteni a tervezéshez a legördülő menü Add
Media gombjával.

A médiatervezés médiánként rendelkezésre álló egyéni valószínűségi (personal

probability) adatokkal működik, és egyaránt használható sajtó- rádió- stb. tervezésére.

A PLAN menün belül a RANK fülön tudjuk különböző szempontok szerint rangsorolni a
kiválasztott médiákat, a DUPLICATION fül szolgál a médiák közötti duplikáőciók
(átfedések) vizsgálatára, és a PLAN fülön lehet a tulajdonképpeni médiatervezést
végrehajtani.

Itt is a gombbal futtathatjuk le az elemzést.

Az gombbal elmenthetjük a médiatervet az ANALYSES fülre.

Az gombbal tudjuk letölteni az eredményeket Excel fájlba.

A alaphelyzetbe állítja az elemzést, azaz törli a médiákat (Media), célcsoportokat

(Target), és a szűrőket (Filters).

48
WDBA2

Médiák rangsorolása – RANK

Ezen a fülön tudjuk a kiválasztott médiákat különböző szempontok szerint rangsorolni.

A gomb megnyomása után a média lista feletti gombsor szolgál a sorba

rendezésre. A rendezés növekvő és csökkenő is lehet.

Duplikáció elemzés – DUPLICATION

A kiválasztott médiákra a alkalmazása után megkapjuk a duplikáció számokat

a DUPLICATION fülön. A pirossal bekarikázott szám például azt fejezi ki, hogy aki a
célcsoporton belül 5.00-5.15 között hallgatja hétköznaponként a Kossuth rádiót
(oszlopban), azoknak a 45.5%-a a célcsoporton belül hallgatja hétköznaponként a
Kossuth Rádiót 5.45-6.00 között is (sorban). Az átlóban szereplő számokat kérjük ne
vegyék figyelembe az elemzések készítésekor.

49
WDBA2

Médiatervezés – PLAN

Miután a RANK és a DUPLICATION segítségével kiválasztottuk a médiákat, a PLAN

fülön végezhetjük el a tulajdonképpeni médiatervezést. Itt egyszerre párhuzamosan
három médiatervet készíthetünk el (Plan 1 - Plan 3). Itt adhatjuk meg, hogy az egyes
terveknél az egyes médiákban hány megjelenést (insertion) szeretnénk. A médiánkénti
ár megadására a Price oszlopot használhatjuk.

A gombbal tudjuk elindítani a médiatervek kiszámítását. Az eredmény a média

lista alatt található:

50
WDBA2

A következő statisztikák állnak rendelkezésre a médiatervek kiértékeléséhez:

- Reach %: azoknak az embereknek a százalékos aránya a célcsoporton belül,

akikkt a kampánnyal legalább egyszer elértünk
- Reach (000): a kampánnyal legalább egyszer elért emberek száma ezer főben
- GRP (Gross Rating Point): hányszor fedtük le/értük el a célcsoportot az adott
kampánnyal százalékpontban kifejezve. Másképp kifejezve, GI / (a célcsoport
mérete ezer főben)* 100.
- Total cost: az adott kampány összköltsége
- Total insertions: az adott kampányban összesen hány reklámmegjelenés volt
- Duplication: a duplikáció mérőszáma, (GI - Reach(000))/GI százalékban
kifejezve
- Reach 2% azoknak az embereknek a százalékos aránya a célcsoporton belül,
akiket legalább kétszer elértünk
- GI (Gross Impressions): hányszor láthatták az adott kampányt a célcsoporton
belüli emberek összesen (ezer db-ban kifejezve). Másképp kifejezve, ez az
összes OTS (Opportunity to See) ezer db-ban kifejezve.
- Average frequency: a legalább egyszer elért embereket átlagosan hányszor
értük el a kampányban
- CPT (Cost Per Thousand): a legalább egyszer elért emberek elérési költsége
ezer főre vetítve, másképpen kifejezve: Total cost / Reach (000).
51
WDBA2

SEGMENTATION - szegmentáció

A SEGMENTATION menüpont segítségével szegmentáció elemzést végezhetünk. A

szegmentáció során előre megadjuk, hogy milyen változókat szeretnénk használni az új
válaszadói csoportok létrehozására, és hogy hány csoportot szeretnénk.

A SEGMENTATION a K-Means klaszterező (szegmentációs) algoritmust használja. Ez

egy iteratív eljárás, ami először kiinduló klaszter középpontokat határoz meg, majd
minden lépésben abba a csoportba sorolja be a válaszadókat, amelyiknek a
középpontjához a legközelebb esnek. Egy-egy lépés után az eljárás újraszámolja a
klaszter középpontokat.

Az eljárás folytonos változókat használ, azonban lehetőség van az adatbázisokban

előforduló bármelyik változó használatára, mivel a program képes a bináris változókat
folytonosként kezelni. Alapértelmezés szerint a bináris változók „nem” esetén 0, „igen”
esetén 1 értéket kapnak, ezt azonban felülbírálhatjuk, ha szükség van rá.

SEGMENTATION - szegmentáció

52
WDBA2

Az adatbázis fa dinamikus menüjében az Add Variables gombbal tudunk szegmentációs

változókat hozzáadni a szegmentációhoz. Egy szegmentáció elemzéshez legfeljebb 100
szegmentációs változót használhatunk.

Lehetőség van szűrés alkalmazására is az Add Filter gombbal.

A szegmentációhoz meg kell adnunk, hogy hány csoportot szeretnénk. Ezt a Number of
Groups From és To legördülő menükkel tehetjük meg. Egyszerre legfeljebb háromféle
szegmentációt készíthetünk, az alapértelmezett a 2 – 4 csoport létrehozása.

Ha el szeretnénk menteni a kapott csoportokat, akkor válasszuk ki a Save result to the

project jelölőnégyzetet.

Célszerű először néhány szegmentációt lefuttatni, és miután már kaptunk egy ígéretes
változatot, akkor újrafuttatni a szegmentációt a mentés bekapcsolásával.

A szegmentációs változókat a rendszer a személyes mappánkba menti azzal a

változónévvel, amit a szegmentáció neveként adtunk meg. Az elmentett csoportok
automatikusan a Group 1,…, Group n címkéket kapják. Ezeket a címkéket az EDIT
menüben tudjuk megváltoztatni.

Itt láthatók az elmentett szegmentációs csoportok.

53
WDBA2

Itt is a gombbal futtathatjuk le az elemzést.

Az gombbal elmenthetjük a médiatervet az ANALYSES fülre.

Az gombbal tudjuk letölteni az eredményül kapott statisztikákat Excel fájlba.

A alaphelyzetbe állítja az elemzést, azaz törli a változókat (Variables) és a

szűrőket (Filters).

Szegmentációs változók

Ahogy már említettük, a program az adatbázis összes folytonos és bináris változóját

képes használni a szegmentáció elemzéshez. A fenti első példában három folytonos
változót használtunk a szegmentációhoz. Folytonos változók esetén lehetőség van arra,
hogy megadjuk a programnak, hogy milyen értékeket kezeljen hiányzó értéknek.
Alapértelmezés szerint ez a 0. Az adatbázisokban szereplő előre legyártott folytonos
életstílus változók kódolása 1=Teljes mértékben egyetért,…, 5=Egyáltalán nem ért
egyet. A Nem válaszolt/Nem vonatkozik rá a 0 értéket kapja, amit a rendszer hiányzó
értékként kezel, nem vonja be a távolságszámításba. A legtöbb esetben nincs szükség
a megadott 0 hiányzó érték módosítására.

Folytonos változókat az EDIT menüben a SumWeighted függvény segítségével

állíthatunk elő bináris változókból:

54
WDBA2

A válaszok kiválasztása után a dinamikus menüben az F(x) gomb megnyomása után

szerkeszthetjük a kifejezést az Expression mezőben. Adjuk meg az egyes válaszoknak
általunk megfelelőnek gondolt értékét. Itt például a kategóriákhoz tartozó középértékeket
adtuk meg. Ezután elmenthetjük az új választ és majd felhasználhatjuk a szegmentáció
elemzésben is.

Ebben a példában négy bináris életstílus változót használunk a szegmentációhoz.

Bináris változók esetén nincs hiányzó érték, így azt nem is kell megadni. Viszont bináris
változókra meg tudjuk adni, hogy a program milyen értékkel számoljon a „Nem” és az
„Igen” esetén. Ahogy már írtuk, ezek alapértelmezés szerint a 0 és az 1.

Lehetőség van bináris és folytonos változók vegyes használatára is.

A K-Means algoritmus nem szabályalapú, ezért a kapott csoportok nem írhatók le

szabályokkal, hanem mentéskor minden válaszadó megkapja, hogy melyik csoportba
tartozik. Ezért amikor az elmentett szegmentációs értékeket (Group 1-n) akarjuk
szerkeszteni, csak a címkéjüket tudjuk módosítani, a kifejezés módosítására nincs
lehetőség.

55
WDBA2

SETTINGS - beállítások

A beállítások fülön a szegmentáció működését befolyásoló paraméterek értékét

változtathatjuk meg.

A Randomize record order bekapcsolt állapotban véletleníti a rekordok (válaszadók)

feldolgozási sorrendjét. Ajánlott bekapcsolva tartani a jobb szegmensek elérése
érdekében.

A véletlenített rekordsorrend a Random number seed-től függ. Egy rögzített Random

number seed esetén a rekord sorrend mindig ugyanaz a véletlen sorrend lesz.

Ennek a megváltoztatására csak ritkán lehet szükség, például ha tesztelni szeretnénk a

klaszter megoldások stabilitását.

A Normalize variables for distance calculations akkor lehet hasznos, ha több eltérő
nagyságrendű változót használunk a szegmentációhoz, például ha az 1-5-ig kódolt
attitűd változók mellé beveszünk bináris változókat is. Ilyenkor ugyanis inkább a
„nagyobb” (nagyobb szórású) változók fogják meghatározni a szegmentáció során
létrejött csoportokat.

56
WDBA2

Ha normalizáljuk a változókat, mindegyik ugyanolyan súllyal fog részt venni a

szegmentációban.

A normalizálás során az eredeti változókat úgy transzformáljuk lineárisan, hogy a

transzformáció után az átlaguk 0 és a szórásuk 1 lesz (levonjuk az eredeti átlagukat a
változókból és elosztjuk a statisztikai szórásukkal).

A Replace missing values with mean/midpoint azt a célt szolgálja, hogy minden
válaszadót be tudjuk sorolni még akkor is, ha vannak hiányzó adatok. A „mean” esetén
az adott változók hiányzó értékét az átlagukkal pótoljuk, „midpoint” esetén pedig a
középső értékkel.

A Number of Iteration szabályozza, hogy az algoritmus hány iterációs lépést hajtson

végre. A maximális érték a 100. Ennek a megváltoztatására ritkán van szükség.

RESULT - eredmények

Az eredmények fül alatt láthatjuk a szegmentáció lefuttatása után a kapott csoportokra

vonatkozó alapvető statisztikákat.

57
WDBA2

A Count: válaszadószám, (000): vetített ezer fő és a Total%: az összes válaszadó

hány százaléka mutatja, hogy mekkora a teljes célcsoport mérete a szűrés után. Ha
nem adtunk meg szűrőt, a teljes populáció értékeit láthatjuk.

Ezalatt egy legördülő menüből választhatjuk ki, hogy melyik klaszter megoldás
statisztikáit nézzük a futtatás előtt megadott legfeljebb három lehetőség közül. Itt most a
2 csoportot tartalmazó klaszter megoldás eredményeit láthatjuk.

A Group sizes mutatja az egyes csoportok méretét válaszadó számban (count), vetített
ezer főben (000) és %-ban.

A Final group means tartalmazza a képző változók átlagait a csoportok mentén.

A Final group mean differences a képző változók főátlagtól vett eltéréseit mutatja.

Az átlagokat és az átlagok eltéréseit tartalmazó tábla a szegmentációhoz használt

transzformált változók statisztikáit tartalmazza, tehát ha pótoltuk a hiányzó értékeket,
akkor azok is benne vannak az átlagokban, illetve ha normalizáltuk a változókat, akkor a
normalizált változók átlagait láthatjuk.

A szegmentáció lefuttatása után először ezeket a statisztikákat használhatjuk az

elkészült csoportok megismerésére.

58
WDBA2

Rádiós adatok használata 2018-tól

2018-tól új típusú rádiómérés indult el, ami a rádióhallgatás egy héten át tartó
naplózásán alapul.

Az első olyan adatbázis, amiben már az új stílusú rádiós adatok vannak, a 2018.
márciusi NMHH rádiómérés.

Az új mérésben az átlag napi mérőszámok váltották fel a „tegnap hallgatta”

mérőszámokat. Az átlag napi mérőszámok azonban mindig valószínűségek, vagyis
folytonos változók, és nem igen-nem (bináris) változók, mint a régebbi mérésben voltak
a „tegnap hallgatta” változók.

Az új rádiós adatbázisokban minden változó, aminek a címkéjében benne van az „átlag

nap”, folytonos változó. Ilyenek például az átlag napi rádióhallgatás és átlag napi
negyedórás sáv változók is. Így ezeket nem lehet logikai operátorokkal (OR, AND, NOT)
összekapcsolni, és nem lehet szűrőként vagy célcsoportként használni.

Természetesen a Rating minute változók is folytonosak, ahogy régi mérés esetében is

azok voltak, ezek azonban nem valószínűségek, hanem 0-15 közötti értéket vehetnek
fel.

Folytonos változók a táblákban

Az általános rádióhallgatási adatoknál egy adott rádiónál egymás alatt találhatók az

Átlag napi hallgatás és a Melyik napon hallgatta változók:

59
WDBA2

Az átlag napi hallgatás folytonos, a hétfőn, kedden stb. hallgatta változók pedig bináris
(igen-nem) változók. A QuickView elemzés a változók típusától függetlenül ugyanazokat
a statisztikákat számolja ki, tehát mindig számol egy százalékos értéket is. A folytonos
és a bináris változók keverten is szerepelhetnek a QuickView elemzés Item változói
között.

A Table esetén azonban ahogy már említettük, a sorokban, illetve az oszlopokban csak
azonos típusú változók lehetnek, tehát nem lehet típuskeveredés, mivel a különböző
típusú változókhoz különböző statisztikák tartoznak. Például ha a sorokban csak
folytonos változók vannak, az oszlopokban pedig bináris változók, akkor megjelenik az
átlag (mean) statisztika. Ha a sorokban és az oszlopokban is csak folytonos változók
vannak, akkor korrelációkat számol a program.

Ha megpróbáljuk az előző példában szereplő válaszokat egyszerre berakni egy táblába

a sorokba, csak a Kossuth Rádió - átlag napi rádióhallgatás választ fogja berakni a
program, és a következő hibaüzenetet kapjuk:

A program az elsőként berakott válasz típusának megfelelő válaszokat enged csak be a

sorokba.

Mivel az átlag nap változók a napi hallgatás valószínűségét adják meg, az értékük 0 és
1 között van, ennek megfelelően a Calculate gomb megnyomása után az átlag (Mean)
értékére egy 0 és 1 közötti értéket kapunk:

60
WDBA2

Ez százalékban kifejezve ugyanaz az érték, mint amit a QuickView elemzéssel kaptunk.

Ezt láthatjuk az Excelbe kiexportált táblában a Mean cella %-ra történt átformázása után
is:

Total
Filters:

Rows Total
Subfilters:

Columns: Total
Count 8250
Total Sum (000) 8375
Mean 1,00
Count 2056
Kossuth Rádió: Átlag napi hallgatás: Átlag napi rádiórádióhallgatás Sum (000) 1372
Mean 16,38%

Átlag napi rádióhallgatás

Az átlag nap hallgatta a Kossuth rádiót változót úgy képezzük, hogy a hétfőn,
kedden,…,vasárnap hallgatta a Kossuth rádiót változók heti átlagát képezzük. Ezt a
SumWeighted függvénnyel tehetjük meg. Ehhez először az EDIT menüben a
függvények legördülő listájából válasszuk ki a SumWeighted függvényt, majd az
adatbázis fában a Kossuth Rádió – Melyik napon hallgatta – Hétfő,…,Vasárnap
válaszokat, és a középső dinamikus legördülő menüben nyomjuk meg az F(X) gombot:

61
WDBA2

Ezután az alapértelmezett 1.00 súlyokat cseréljük le 1/7 súlyokra, mivel hét nap átlagát
akarjuk képezni. A SumWeighted függvény igen-nem változókból indul ki, és egy
folytonos változót ad vissza, az eredményül kapott Kossuth Rádió átlag nap hallgatta
változó is folytonos lesz.

Természetesen ez a példa csak egy illusztráció volt, hiszen az átlag nap hallgatta
valamelyik rádiót mérőszámok megtalálhatók az adatbázisban is, nem kell őket külön
képezni.

Két vagy több rádió együttes átlag napi rádióhallgatása

Két vagy több rádió együttes átlag napi rádióhallgatását is úgy képezzük, hogy a hétfői,
keddi,..,vasárnapi együttes rádióhallgatás heti átlagát vesszük. Ehhez szintén a
SumWeighted függvényt használjuk. Példánkban a Kossuth és a Petőfi Rádió együttes
átlag napi rádióhallgatását határoztuk meg:

Leegyszerűsíthetjük a feladatot azzal, hogy először például a Kossuth rádió napi

hallgatási értékeit rakjuk be egy SumWeighted függvénybe, majd hozzárakjuk a +
gombbal a Petőfi rádió napi hallgatási értékeit egy listába, és onnan másoljuk be a
Petőfi rádió változóit a megfelelő helyre.

62
WDBA2

Átlag napi kereszthallgatottság

Az előző ponthoz hasonlóan tudjuk meghatározni két rádió kereszthallgatottságát is.

Ehhez használhatjuk az előző pontban képzett függvényt, csak az OR helyett
mindenhová írjunk AND-ot:

Így megkapjuk a Kossuth és Petőfi rádió átlag napi rádióhallgatást.

Filter(s): Total
Row % Count (000) Index
Total:
100 8250 8375 100
Item Column % Count (000) Index
Kossuth ÉS Petőfi rádió átlag napi hallgatás 2,3 539 189 100
Kossuth Rádió: Átlag napi hallgatás: Átlag napi
rádiórádióhallgatás 16,4 2056 1372 100 13,8%
Petõfi Rádió: Átlag napi hallgatás: Átlag napi
rádiórádióhallgatás 21,1 3096 1765 100 10,7%

Ebből Excelben kiszámolhatjuk, hogy a Kossuth Rádió hallgatóinak 13,8%-a hallgatja a

Petőfi rádiót, és a Petőfi Rádió hallgatóinak 10,7%-a hallgatja a Kossuth Rádiót.

Átlag napi negyedórás reach sávok összevonása

Két vagy több átlag napi negyedórás sávot is az előzőekhez hasonlóan vonhatunk
össze. A kiinduláshoz mindig a hétfői, keddi,…,vasárnapi ugyanolyan negyedórás
rádióhallgatás változókat használjuk, azokat OR-ral összekapcsoljuk, és a Sumweighted
függvénnyel átlagot számolunk belőle.

63
WDBA2

Ebben a példában a Kossuth Rádió 6-7 óra átlag nap változót határozzuk meg:

Ha heti átlag nap helyett hétköznap átlag nap a kérdés, akkor csak a
hétfői,keddi,…,pénteki adatokat kell használnunk, és a SumWeighted függvényben 1/5
súlyokat kell alkalmazni.

Átlag hallgatási perc számolása

A Rating Minute adatbázis mappában a rádióhallgatás percben kifejezett értékeit

találhatjuk meg különböző bontásokban. Ezek természetesen szintén folytonos változók,
azonban nem valószínűségek, értékük rendszerint nem 0 és 1 közé esik. Például a
negyedórás rating minute változók értéke 0 és 15 közötti értékeket vehet fel.

Ha például az összes rádióra vonatkozó átlaghallgatási percet szeretnénk meghatározni

hétfőre, akkor a Rating Minute – Össszevont idősávok mappából válasszuk ki a
megfelelő változót. A QuickView minden változóra számol %-os értéket is, azonban ez
itt nem informatív, mivel nem igen-nem vagy valószínűségi változót használtunk, hanem
olyan változót, aminek az értékei 1-nél nagyobbak. Quickview-ban csak az (000)
statisztikának van értelme a Rating minute változók esetében:

64
WDBA2

A Table-ben megkapjuk ugyanazt a Sum (000) értéket, mint a QuickViewban, a Mean

pedig megadja a hétfői átlagos rádióhallgatási percet:

Az átlag mindig a teljes népességre vonatkozik, ezért ha azt szeretnénk megtudni, hogy
a rádióhallgatók hány percig hallgatnak rádiót, használjunk szűrőt. Ebben az esetben
rakjuk be a filterbe a Reach: Összevont idősávok: Összes rádió: Hétfő: Teljes nap
változót:

Ekkor megkapjuk a csak hallgatókra vonatkozó átlag hallgatási percet.

65
WDBA2

Kapcsolat

Amennyiben valamilyen javaslata, kérdése vagy problémája lenne a WDBA2

rendszerrel, kérjük jelezze azt az activation@kantar-hoffmann.hu email címen.

66