A trópusi békák együtt élnek a mérgező gombákkal

A kétéltűeket tanulmányozó biológusok 2004-ben a világ minden tájáról szörnyülködve nézték ahogyan a
Pannana-i El Cope-i békák ezrei elpusztultak. A probléma oka: Batrachochytrium dendrobatidis, egy mérges
gomba, aminek a közismert neve a chytrid gomba. Hónapok leforgása alatt, durván a terület honos béka fajainak
a fele kipusztult. Egy új tanulmány, amit a Maryland-i egyetem kutatói vezettek azt állítja, hogy tíz éven belül az
El Cope-ban megmaradt béka fajok kifejlesztették azt a képességüket, hogy együtt éljenek a chytrid gombákkal.
Egy helyszíni vizsgálatban ami 2010 és 2014 között zajlott, a kutatók megfigyelték, hogy a gombával fertőzött
békák egy majdnem ugyanannyi ideig maradtak életben mint azok a békák amelyek nem fertőződtek meg.

Az eredmények, amit az Ekológiai Alkalmazások folyóirat 2018 október 3-án közzétett, bemutatják, hogy a El
Cope-I békapopuláció ekológiai és/ vagy evolúciós változásokon ment keresztül, amelyek a fajok komoly
vesztességének ellenére képessé tették a teljes állománynak a fennmaradását. A kutatók szerint, az eredmények
jó hírt jelenthetnek a többi chytrid gomba által erősen megfertőzött kétéltű biodiverzitási helyekre, mint például
dél Afrika és Ausztrália.

Graziella DiRenzo, aki egy posztdoktorális kutató a Kaliforniai egyetemen, Santa Barbarán és a kutatás fő
vezetője szerint az eredményeink nagyon biztatóak, mert arra mutatnak rá, hogy az El Cope-i béka populáció
stabilizálódik és nem sodródik a kipusztulás felé. Világszerte nagy a nyugtalanság a chytrid gombával
kapcsolatban. A tanulmány előtt nagyon keveset tudtunk a béka populációról, ami azonban ezután egy nagy
fejlődést jelent. Ez néhány helyen ma is egy feltáratlan terület.

DiRenzo és kollégái 2010 és 2014 között minden évben visszatértek ugyanarra a 2 négyzetkilométernyi kis El
Cope-i területre. Ők felosztották a terepet 20 méter alterületekre, ismételten mintát véve az alterületeken több
egymás utánni napon keresztül egy szezonban. A kutatók egyenként megvizsgálták a békákat, hogy megállapítsák
a mérges gomba jelenlétét, miközben felmérték az egyéb betegségek jeleleinek a súlyosságát.

Azután a kutatók ezt az adatot bevezették egy statisztikai adatbázisba, amit ők arra fejlesztettek ki, hogy
megállapítsák a betegség dinamikáját a békák között, amikor kitör a fertőzés. A gyakori, ismételt mintavétel a
békákon a területen, hozzájárultak ahhoz, hogy minimalizálják a torzulásokat javítva minden jelenlevő, de
nemlátható állatnak a modelljét. Az eredmények arra engedték következtetni a kutatókat, hogy a fertőzött békák
ugyanolyan arányban maradtak életben, mint azok a békák, amelyek nem fertőzöttek meg. Ez a megfigyelés
erősen következtet arra, hogy az El Cope-ban maradt béka fajok kifejlesztették azt a képességüket, hogy tolerálják
a mérges gombát és túléljék annak halálos hatásait.

Karen Lips, az UMD egyik biológiai professzora és a tanulmány fő szerzője szerint “a mi tanulmányunk
rámutatott arra, annak ellenére, hogy sok fertőzött egyed van, olyan 98 százaléka nagyon alacsony mértékben
fertőződött meg.” “Tudjuk azt, hogy korán a különböző fajok fontos szerepet játszottak a fertőzés terjesztésében,
mint például Typhoid Mary. De néhány faj ezekből már nincsen, tehát a teljes ökoszisztéma teljesen különböző.
Majdnem nem lehet összehasonlítani azzal ami előtte volt.”

Direnzo, Lips és kollégáik azt állítják, hogy az El Cope-I béka populáció az “eco- fejlődés megmenekülés”
jelenség által stabilizálódott. Ebben a forgatókönyvben néhány faj kifejleszthetett egy toleranciát a gombákkal
szemben, mások fajok azonban a nagyon megfertőződtek, “Typhoid Mary” fajok kihaltak és nem terjesztették
tovább a kórokozókat. A gomba önmagában lehet kevésbé volt már fertőző és a békapopuláció mint egész
keresztülment egy újrarendeződésen.

A kutatók megjegyzik, hogy mivel az El Cope-i békapopuláció évekig nagyon jól volt tanulmányozva a 2004-es
események előtt, a kutató oldal (web) egy ritka és érdekes magyarázatot ad a békapopuláció változásaira, ami a
chytrid fertőzés elterjedését illeti. Ha a populáció itt stabilizálódott, mondják a kutatók, akkor a világ más részein
az erősen fertőzött békapopulációk valószínű, hogy egy hasonló adaptáción mentek át- főképpen,, ahol a betegség
csökkentette a fajok és egyedek össz-számát.

„Az El Cope-i békáknak nem megy jól, de kitartanak. A legfontosabb dolog az a tény, hogy néhány megmenekült
faj megmaradt, mondta Lips. Ha egy faj kipusztul a denevér miatt, nincsek lehetőségek. Mi tudjuk, hogy ezek a
fajok hogyan válaszoltak az eredeti invázióra. Most tudjuk azt, hogy a túlélők hogyan válaszoltak a fertőzés
folytatására. Tudjuk, hogy számos hely van a világon, ahol hasonló dolgok mentek végbe. Ha egy elég nagy
létszámú békafaj és bizonyos helyen képes életben maradni és kitartani, azután valószínűleg egy erősebb
békapopuláció fogja felválltani azt, ami elveszett.”

Ez a második szöveg, ami a táplálkozással kapcsolatos

Olyan ételeket, mint a grillcsirke és a sült hal/rákfélék kapcsolatba hoztak a halált okozó szívproblémákkal,
különösen a nők között (50 és 60 év között). A kutatók állítják, hogy a grillcsirke és a sülthal és rákfélék
fogyasztásának csökkentése pozitív hatással van a közegészségre. Az észak amerikai felnőttek harmada minden
nap fogyaszt gyorséttermes ételt és egy előző tanulmány kimutatta, hogy a nagyobb sült étel bevitel a 2.ik típusú
cukorbetegséggel és szívbetegséggel hozható kapcsolatban. Kevés bizonyíték van a sült ételek fogyasztásával
kapcsolatba hozott halál kockázatnak, és ez sok vitának az alapja. Amerikai kutatók kutatták a sült ételek
fogyasztásának és a bármilyen okból bekövetkező elhalálozást, különösképpen a szívproblémák és a rák miatt
bekövetkező halált. Ők kérdőíveket használtak arra, hogy felmérjék a 106,966 50 és 79 év közötti nők
táplálkozását, amiket bejegyeztek a WHI.be (egészségügyi ajánlás nőknek szervezetbe) 1993 és 1998 között
vettek. amiket 2017 februárjáig nyomon követtek. Ebben az időszakban 31,588 haláleset történt, ideértve 9,320
szívbetegséggel kapcsolatos elhalálozást, 8,358 rákos betegséggel kapcsolatos elhalálozást és 13,880 más
okokból történő elhalálozást. A kutatók megfigyelték a nők teljes és speciális ételfogyasztását, ami a különböző
sült ételek, ideértve a grillcsirkét, a sült halat, a halas szendvicset és a sült rákféléket (garnélarák és osztriga) és
más sült ételeket, mint például a szalmakrumplit, a tortilla chips-et és a mexikói töltött lepényt.

Miután figyelembe vették a fő befolyásoló tényezőket mint például az életstílust, az általános táplálkozási
minőséget, az iskolázottság szintjét és a bejövetelt, a kutatók megállapították, hogy a rendszeres sült ételek
fogyasztása kapcsolatba hozható a bármilyen okból történő megnövekedett elhalálozási kockázattal, és
speciálisan a szívproblémákkal kapcsolatos elhalálozással: azok akik napi egyszer vagy többször fogyasztottak
sült ételeket a kockázata az ilyen jellegű megbetegedéseknek kockázata 8% magasabb azokénál akik nem
fogyasztanak sült ételeket. A napi egyszeri vagy többszöri grillcsirke fogyasztás kapcsolatba volt hozva egy 13%
magasabb bármilyen okból történő elhalálozási kockázattal és egy 12% magasabb szívbetegségekkel kapcsolatos
elhalálozás kockázatával azokkal szemben, akik nem fogyasztanak sült ételeket. Ehhez hasonlóan 7% magasabb
elhalálozási kockázattal voltak diagnosztizálva azok, akik napi egyszer vagy többször fogyasztottak sült halat,
vagy rákféléket, és egy 13% magasabb szívbetegségekkel kapcsolatos elhalálozási kockázatot azokkal szemben,
akik nem fogyasztottak sült ételeket. Azonban a kutatók nem találtak bizonyítékot a sült ételek fogyasztása és a
rák miatt történő elhalálozás közötti kapcsolattal kapcsolatosan. Azok a nők, akik rendszeresen sült ételeket
fogyasztottak, fiatalabbaknak, iskolázatlanabbaknak és szegényebbeknek néztek ki. Úgy tűnt, hogy a
dohányosoknak szintén egy kevésbé minőségi étkezésük volt.

Ez egy megfigyelő tanulmány, ami csupán az amerikai nőket veszi figyelembe, ezért lehet, hogy nem
alkalmazható tágabb körben, hangsúlyozzák a kutatók, és hozzáteszik, hogy még mindig fennáll az „azonosítatlan
zavaró tényezők jelenléte, tehát nem igazán lehet ebből az esetből komoly következtetéseket levonni.

A szerzők aláhúzzák a nagy számú és változatos tanulmányokat, és azt mondják, hogy „megfigyeltünk egy
kardiovaszkuláris kockázati elhalálozási tényezőt, ami az életsítussal könnyen módosítható. Szerintük a sült
ételek fogyasztásának csökkentésével, különösen a grillcsirke és a sült hal/garnélarák fogyasztásának
csökkentésével egy eredményes hatást lehetne elérni a közegészség szférájában”