TEÁZTATÁS

Miért teáztatjuk a csecsemőt ?

A csecsemőket testsúlyához mérten aránytalanul nagy a
bőrfelülete.
Sok folyadékot veszít párolgás, lélegzés, vizelés útján.
Teáztatnunk kell mindenkor, ha táplálokozása, ill. tápláléka
nem pótolja a folyadékot, vagy ha valamilyen rendkívüli
állapot (hányás, hasmenés, magas láz, kánikula) teszi ezt
szükségessé.
Ha ilyen esetekben nem gondoskodunk a folyadékveszteség
pótlásáról, a csecsemő a kiszáradás következtében súlyos
életveszélyes, magas lázzal járó mérgezéses állapotba
kerülhet.

Az újszülöttek teáztatása
Különösen érzékenyen reagál az újszülött a
folyadékveszteségre.
Az első napokban nagyon kell erre ügyelni, mert rendszerint
szopással még nem tudja fedezni a hiányt.
Ezért az újszülöttet élete első napjában, ha sír vagy
nyugtalan, kínáljuk meg teával.
Második nap, ha nem szopott kielégítően, minden mellretevés
után kínáljuk meg, akkor is, ha nem sír.
Ettől függetlenül, ha sír megkínálhatjuk két szopás között
is, éjszaka is teával, de legfeljebb, egyszer két szopás
között, a hosszabb éjjeli szünetben sem többször, mint
egyszer-kétszer.
Ha ennyiszer teáztatunk, ez általába véve elegendő a
folyadék pótlására.
Ha az éjjeli teáztatás megnyugtatja a csecsemőt, és
nyugodtan alszik utána, érdemes teáztatni.
Ha egyébként megfelelően látjuk el a gyereket nappal, akkor
előbb-utóbb át fogja aludni az éjszakát tea nélkül is, és a
teáztatással megkíméltük a gyereket -intézményben a társait
is- a felesleges felriadástól és sírástól.

Teáztatás újszülöttkoron túl

Attól kezdve, hogy a csecsemő kielégítően szopik, szopáshoz
már nem adunk teát, ha azonban a gyerek sír a szopások
között, megkísérelhetjük teáztatással megnyugtatani.
Kivétel a kánikula nyáron, vagy ha túlfűtött szobába
megizzad a gyerek télen, akkor a nyugtalan, izzadt, szomjas
gyereket megkínáljuk teával, elhúzódó kánikula esetén még
külön a szopások előtt is, hogy szomját oltsa, utánna csak
annyit szopjon, amennyire éhes.
A beteg, lázas, hasmenéses, hányós csecsemőt, ill.
kisgyereket rendszeres kínáljuk meg teával addig is, amíg az
orvos nem látja.
Ha a nagyobb mennyiséget kihányja, akkor kanalanként, 10-15
percenként.
Amikor már 1-1 étkezéshez sűrű ételt eszik a gyerek,
kínáljuk meg teával, még akkor is, ha gyümölcsöt is kap.

A tea mennyisége
A tea mennyiségét nem kell előre megszabni.
Annyit adunk belőle, amennyit a gyerek szívesen elfogad.
Ha szívesen issza, ha nem hányja ki, nyugodtan adhatunk,
amennyit kér.
Ha nagyobb mennyiséget fogyasztott, teáztatás után
felböfögtetjük a csecsemőt, éppúgy, mint szopás után.

A teáztatás módja
Újszülötteknek eleinte kanállal adjuk a teát, később
pohárból.
Dudlisüvegből csak azokat a csecsemőket teáztatjuk, akik
egyéb táplálékukat is abból kapják.
A teáztatáshoz mindig kiemeljük a gyereket az ágyból, s
miután a gondozónő vagy az anya karján a ferdén felfelé
fektetett csecsemővel kényelmesen elhelyezkedett, a
testmelegre elkészített teából egy csepp teát kanálról az
etető a saját csuklója belső felületére cseppent vagy
hüvelyk-és mutatóujja villájában, és lenyalja.
Ezek a bőrfelületek elég érzékenyek ahhoz, hogy jelezzék a
tea nem túlságosan hideg-e vagy éppen nem forró-e ?
Akkor jó, ha sem hidegnek, sem melegnek nem érezzük.
Lenyalni azért kell a lecseppentett teát, hogy ízét is
ellenőrizzük.
Ha a legcsekélyebb mértékben is arra gyanakszunk, hogy a tea
nem megfelelő -pl.: elcserélték-, vagy romlani kezd, nem
szabad felhasználni, bármilyen türelmetlen is a csecsemő.
Még akkor sem, ha keservesen sír.
Mindig frisset kell főzni.

A tea elkészítése
Bármilyen teát lehet adni, amilyent a felnőttek isznak:
oroszteát, hársfa-, kamilla-, csipkebogyóteát.
Mindenfajta teát főzni kell.
Lobogó, forró vízbe néhány tealevelet dobunk és pár
pillanatig főzzük.
Így biztosabban steril lesz.
A tea majdnem színtelen legyen.
Minden teát még forrón át kell szűrni olyan szűrőn, amelyet
steril gézzel vagy tiszta, frissen kifőzött és vasalt
vászonruhával bélelünk ki.
Teát általában naponta 1-2-szer kell frissen főzni, a
csipkebogyó teát legalább kétszer, mert könnyen romlik.
A teát édesítve adjuk.
Legjobb akkor édesíteni, mielőtt megkínáljuk a csecsemőt,
mert a tea édesítés nélkül hosszabb ideig áll.

Miért tea és nem víz ?

Felvetődik a kérdés: Ha a teát csupán folyadékpótlás
céljából adjuk, miért nem adunk vizet ?
Az első hetekben, amikor nagyon fontos, hogy az újszülött a
folyadékot lehetőleg sterilen és testmelegen kapja, azért
kell teát adni, mert bárhogyan siet is az, aki elkészíti, a
teafőzéshez feltétlenül felforralja a vizet.
Később is -ha mód van rá-, akár 2-3 éves korig, sőt még
tovább is, jobb, ha világos, keserű teafőzetet adunk a
gyerekeknek víz helyett.
Egyrészt, azért mert Magyarországon sok kútvíz kifogástalan.
Másrészt a mély kútból vagy vízcsapból közvetlen adott
friss, hideg víz hirtelen lehűti -különösen nyáron- a
felmelegedett gyereket, s így bajt okozhat.
Szobahőmérsékleten tárolva pedig a víz poshadttá válik, míg
a tea nem.