erwehlet, der musste im tiglich zu drey malen diese wort im laut aussreden und sprechen: Philippe homo es. (Gedenck dass du ein Mensch bist.) Aelianus lib. 3.” Hondorff kompilécidjénak latin valtozatéban (Theatrum historicum. Francofurti 1586, 628) ugyanezt taléljuk, esak részletesebben, és Ailianos eredeti gordg szdvegéhez (Var. hist. VIII 15) hivebben, Eszerint Philippos a chairéneiai gyézelem utén évatosan bint szerencséjével:... Ex pueris uni muneris id modo injunxit, ut ad solis exortum ingressus inclamaret: meminisset hominem esse se. Id ab co constanter adeo servatum ferunt, ut nusquam omnino vel progrederetur {pse, vel familiarium quempiam aut aliorum regis operam requirentium admit- teret, quam quot diebus puer intonuisset ter: Sidumne, dvSponoc ef.” Az anckdota végén olvashat6 megiegyzés szerint Hondorff a térténetet Aelia- anusnil, illet6leg Caelius Rhodiginusnél talélta. J6l tudjuk, hogy az ,exemplum”- ‘mifaj (klasszikus jellemzését |. Horvath Jénos kényvében: A magyar irodalmi milveltség megoszlisa. 1931, 179 skk.) szerz6-megjel6lései korintsem mindig pontosak, s6t igaza lehet Nemesktirtynek abtan is, hogy Bornemisza forrisainak felkutatésa nem elsorendi feladat. Ebben az esetben sem bir kiiléndsebb fontos- sdggal az, hogy a hordés kirdly anekdotija miféle titon-médon szivirgott Bomemisza postilldiba. Fontos az illet6 helyek mondanivaléja, eben az dssze- fliggésben pedig az, hogy a felvetett magyarizat elfogadhaté-c. Ha igen, akkor sz6traink hordé clmszava egy tj, eddig sz4mon nem tartott jelentéssel bovil Magyar Nyelv 55 (1959) 113-116. Szavak palfordulisa Lérincze Lajos a Magyar Nemzet 1979, an a. meghdkkent6 jelentésvaltozds gyakran idézett istotpsiaae is kitert, izes nyelvtérténeti adatokat sorolt fel az erdélyi udvar szakieskényvénck néd- mézbél, gymbérbél, miegyébbél csinalt, driga trégyéjét6l a Gydngyaisi Istvén Charikledjaban olvashat6 ,cs6kokkal trigyAlt Slelgetésekig”, Folytathatta volna akér a tudés Babitsig, aki ,Engesztel6 ajénéék” cimii versében drék és percek helyettegész letétajanlja fe, virigok helyett ,egész-mezét, noha folégett és nem virdgos, / de virdghamvval, s lsd: konnyel is tréj ‘A 8z6 jelentése haj- daniban tuvelevleg *G) fai, Sli vc mal elntedben kezdetben ,.nyilvan tréfasan alkalmaztak, majd komolyan is hasznilatossé valt, eleinte mezei trdgya kifejezésben.” (Barczi Géza, A magyar nyelv életrajza. Bp. 1963, 263; v6. 268 is.) 422 Lérincze a trégya sz6 eldzményeként a latin QUGEDigy!), jab kori {jvevénysz6 rokonaként pedig a francit hivatkozik. Hozzisz6lésunk- ban a helyesetififagemaaiak irandé, eredetileg gordg sz6 jelentésfejlédésével, tovabba a paraszti Roma (Roma rustica) néhiny hasonl6 nyelvi emlékével Shaj- tunk foglalkoz ge (‘rég, harapdal’, 2. aoristosa Eqpayo¥) rivid tvébdl képe- et *rag(csAl)nivalé’ (mint pl. aszalt gyiiméles, fige, di6, man- dula); *édesség’. Aristophanés (Békak 510) sparyfyaterszavat Arany Jénos cse- megé-nek forditotta; vo. Hérod. 1 71; Arist., Béke 1324 GOxov (fligét) spéretv. Forcellini szétaraban tragema a. m. ,cibus, qui crudus (nyersen) comedi solet et secundis mensis apponi” (vagyis ,mésodik fogas”, lat. bllaria); az olasz értel- ‘mezés szerint .pospasto, treggea”. C. Battisti és G. Alessio olasz etimolgiai sz6tira (s. v. tragemati) is szimon tartja, de csak mint tudés saét (ultimo servi- to, comunemente frutta, confetti, zuccherini’). Mellesleg ugyanebbél a t8bd1 szérmazik a gordgben a két k etescbb ,raigesél6” allat megjelélése,illetve mikédésének eredménye: ae: *kecske’ (vb. Ovid. Fasti I 357 rode, caper, vites!), illewve tpayAn *(egér)lyuk, barlang’ (vé. a "barlanglaké’ trog- lodytikkal); és tréfis vagy ginynevekben is gyakran el6fordul: a Békaegérharc keny (spwSaprng) csakigy, mint a plautusi Hetvenkedé katona élésdi- j a. m, "Brotzermalmer’). ‘Tanulsigos médon egészitik ki az eddigieket Szenczi Molnar Dictionariumé- nak kiilnféle kiadisai. A tragema sz6 jelentése nala ’gytimits ta, étel utollya, apro czemege’ (ezeket toldja meg Pariz Pépai a ‘portzogaté tsemegé’-vel). Tovabb mutat a magyar-latin rész.,,Traggya, Trégya” cimszava, ahol a fentebb jelzett tragemata-n és bellaria-n kivil conditura cibi-t is olvasunk. (Ugyanitt “trigyézni a. m. ornare, condire.) A a a nemesak eredeti ("bef&z, izesit’, v6. Konditorei), hanem dtvit jelentése is k6zismert, mint pl. Cicero: Ad Att. XIL. 40,3 tristitiam temporum hilaritate condire (Szenczi Molnér: "6rémmel clegyiteni a szomorisdgot’); De or. II 56,227 oratio lepore et festivitate condita (clmésséggel fiszerezett szénoklat); Quintilianus: Inst. VI 3,96: még legked- vesebb a miivelt tarsalgésban médjéval alkalmazott versidézet, si qua etiam ambiguitate conditur (‘ha bizonyos kétértelmiség fiszerezi’); Plinius: Epist. IT 1,9 voluptates (cenae) studiis condire (’az.étkezés gyBnyéristgeit irodalmi cse- megékkel izesiteni’). Kiderilt azonban, hogy a condire jelentésfejlédése mar a kés6 antik nyelvhasznélatban is mintegy a magyarban megfigyelhet6 jelentésval- tozést elélegezi, mint pl. Hieronymus, Epist. 125,1 (sterguilinio) arva condiri, vagy a délgalliai Caesarius Arelatensis (a VI. szézad elején): Suggest. p. 307 de rebus putrefactis sterilissolet terra condiri; vb. Thes. L. Lat.s. v, p. 143. 423,Iskolsi szbtirakban a a UQMMOMR Icknév jlentésekéntesak a "boldog’-ot taléljuk; fey él ~ mar amennyire él - a kéztudatban is, Pedig jelentésfejlbdes szempontjabsl pontos ellentéte a tragema > ajdani pa- rasati kéziisség nyelvében a megtragyéizott jelentete, azutin let beléle "termékeny’, "béven terms’, "erdt6l duzzadé’, "virul6’, Léssunk nghdny példat erre a jelentésvaltozési folyamatra! Quid faciat lactas segetes? — kérdi Vergilius a Georgica els. soriban. (Csokonai érechetett valamit, mert igy forditotta: ,Mi teszi széppé a vetést...2") A lactamen, amely az.olaszban folytatbdva (letame, v6. G. Devoto, Storia della lingua di Roma.? Bologna 1944, 101 skk.) ekirulja a lactus, laetifico, aetitia ere deti jelentését. osak a hives, megtriyydzott (ld (ager crassus er laetus, laetif cata seges) hozhat bé termést, okozhat vigsigot, mint a bujan hajt6 vites laerfi- cae (Ennius ap. Cic., Tuse. disp. 128, 69). Palladius, a kés6i mezSgazdaségi szak- fré, eayben a latin népnyely taniija, a gyiimélesfak gondozésérél sz6lvin (1,6) ezt ra: in laetandis arboribus crates (sc. stercorarias, trigyahord6 kosarakat: Cato, Res rust 10,3 és 11,4) faciemus, terram prius trunco admoventes et mox laeta- ‘men; méshol (1,23) it) q termé talajon a hamu is megteszi Columellandl (IV 24) a termékeny szél6t6re ezt a kifejezést taliljuk: ipsius erun- i lactitia, a termékeny talajra pedig (IV 21): loci laetitia, (Letizia Ramolino is ~ hiven a nevéhez — tizenhérom gyermekkel drvendeztette meg Carlo Buona- partét.) A hiivelyeseket a régiek is hasznalték tragyanak (Plin,, Nat. hist. XVIII 130) abana MGERRGaOMERAAR.; 3. XVIN 1630: secate (tnkdly? pelyva?) pro lactamine est, Az Indus ,trigyézdsit” a Nilus megter- mékenyité kidntéseihez hasonlitottaék (Cic., De nat. deor. II 52, 130): Indus... agros laetificat. igy most mar érijak a lactus melléknév jelentésfejldését is Vergiliusnal a makkoltatasbol megtérd disendk ,,zsirosak” (Georg. 11 520) glande sues laeti redeunt), a dus fivén (uo. 525: in gramine laeto) j6l tartott kecskék pedig nem bimnak magukkal, vigan dklelznek (hexwriant; a luxus vagy Iuxuries ten sfenyiziz” Gedatilog, banem a béelyticsnadlie, amclye e oveayes. gondozisiban visszametszéssel kell kordéban tartani). Tulajdonképpen nem for- Sith boldog-gl még az stent fegyverek birokdban ards legydsetetlo Aeneas vergiliusi jelzéjét (Aen. VIII 617 ille deae donis et tanto laetus honore), vagy a megsegitetteket (uo. 171 auxilio laetos) sem. Szakralis szakkifejezés Jaetum augurium (pl. Tac., Hist. I 62,3); ez sem "vig" vagy *boldog(ité)’, legfel- jebb annyiban, hogy az illetéket crésiti, sikeriket igéri, erejiiket gyanpitia Végil észle et io jondanunk sem kell, hogy Octavianust a k6lt6 nem a sz6 eredeti értel- 424 mében szélitja meg iméjéban, hanem mintegy praesens deus-nak, aki dldé jelen- létével boldogitja Roma népét (I. Hor-kommentérunkat ad loc.); Jaetus tehét szinte a. m. az 6da megirdsa téjan Octavianusra ruhazott magasztos aj név, az ‘aug: t6b61 szérmaz6 yemberi mértéknél nagyobb”, a kézisséget .gvarapite” August To kis vs ER ERATE *nagyranétt’), beatus "boldoggs vagy gazdagga tett’, “termékeny’, felix tkp. ‘szoptaté; néstény” stb. melléknevek jelentésvaltozésainak menetét is. De a ma- pyar boldog(asszony) eredeti (gravida “éldott éllapotban levé") jelentésének dokumentildsa mar végképp nem a latin filologusra tartozik. ‘Magyar Nyelv 76 (1980) 74-76. ‘Vakit(s), vakol(és) Rimay Jénosnak Balassi Balint verseskbtetéhez.irott elészava a magyarorszégi reneszénsz kéltészet kiteljesedésének alapokménya, irodalmi-nyelvi dntuda- tunknak az 1610-es évekbd! szirmaz6, pératlanul érdekes dokumentuma. A tanitvany lelkes szavakckal, ugyanakkor kellé diplomaciai érzékkel magasztalja, védi, ajénlja mesterének kéltészetét, ,az theologidnak felséges binyaja ércébél olvasztott tiindsklé, fenyes aranyan” és ,,az philosophiénak tekintetes érvénye mélységébiil meritett nektarjén” kivil a gydjtemény végére ~ mintegy fiiggelékil — hagyott™ Jilia-verseket, vagyis éltalaban Balassinak sokaktol idegenkedéssel, sét ellenségesen fogadott szerelmi lirdjét. Az, amit addig olvashattak magyarul, ssavanyi fekete kokénynek” sem tekinthet6 Balassinak ,s2ép pirossiggal gyé- nydrkédtet6... megért Edes esereszmyéjéhe2” képest. Aki ezt ki akamé szakitani a hazai irodalom ,,¢piiletibd! és épségébél”, az gondoljon egyéb nemzetségek nyelvén irott hasonlé munkikra, elsOsorban a latin koltdkre. ,,Az dedki nyelvnek kincses tirhiza is felette megiresilne, bizony meghalvinyodnék dbrézatjénak a kképe is, ha... az tekintett felette szépit8 miniumjat let@rlendk rok Ezutin kévetkezik az a mondat, amelynek értelmezési kisérlete anyanyelviink kineses tirhézénak hivatott séfarait kézelebbrél érdekelheti: ez a minium — vagyis a szerelem argumentuménak megszélaltatésa ~ noha nem a ,.felséges theologid- nak”, nem is a ,tekintetes philosophidnak”, annal inkabb ,az teljes és derék dedk- ségnak allapotjahoz s akarmi nemzetséz nyelve vakitdsdhoz” annyira szikséges, hogy Ausoniust6l, Dantétél, Petrarcétél, Bocatiustél és Aeneas Silviust6l a ké- zelmalt humanista nagysagaiig szémtalan kitin6 elme nem restellt .munkélkod- ni ez argumentomon” — az , e186 id6beli” (Skori) kélt5kr8l nem is sz6lva. 425