Mikor Használjuk?

 hegyek, folyók, tavak, tengerek neve előtt (die Alpen – az Alpok, die
Donau – a Duna, der Plattensee – a Balaton, die Ostsee – a Keleti-tenger
v. Balti-tenger)
 utcák neve előtt (die Goethestraße – a Goethe utca)
 jelzős tulajdonnevek előtt (der junge Goethe – az ifjú Goethe)
 személynév előtt, ha az nem fejezi ki egyértelműen az esetet (das
Ei des Kolumbus – Kolumbusz tojása)
 ha a személynevet a mű vagy szerep helyett használjuk (Ich lese
den Goethe. – Goethét olvasom.)
 hímnemű, nőnemű és többes számú országnevek előtt (der Libanon
–Libanon, die Schweiz – Svájc, die Niederlande – Hollandia)
 jelzős szerkezetű országnevekben (die Europäische Union – az
Európai Unió)
 keltezésben a napok, hónapok és évszakok előtt (am (an dem)
Montag –hétfőn, im (in dem) März – márciusban, im (in dem) Sommer
– nyáron)

Mikor NEM Használjuk

 személynevek előtt (Wo ist Karl? – Hol van Karl?)
 a Herr, Frau, Fräulein, Kollege stb. megszólítások előtt (Guten Morgen,
Frau Müller. – Jó reggelt, Müller asszony.)
 helységnevek előtt (Ich wohne in Budapest. – Budapesten lakom.; Ich
fahre nach Paris. – Párizsba utazom.)
 semlegesnemű országnevek előtt (Ich komme aus Ungarn. –
Magyarországról jöttem.)
 anyagnevek előtt legtöbbször (Wir trinken Tee. – Teát iszunk.)
 a dieser, jener mutató névmások után (dieser Mann – ez a férfi, jener
Mann –az a férfi)
 a wessen?, dessen, deren birtokos esetben álló névmások
után (Wessen Bücher sind das? – Kinek a könyvei ezek?)
 a birtok előtt birtokos–birtok sorrend esetén (des Schülers Paket – a
tanuló csomagja), de birtok–birtokos sorrend esetén: das Paket des
Schülers