ALAPDERIVÁLTAK

1
(c)  0 (sin x)  cos x (arcsin x) 
1  x2
1
( x n )  n  x n1 (cos x)   sin x (arccos x) 
1 x2
1 1 1 1
1 n 1 (tgx )  (arctgx ) 
( x )  ( x n ) 
n
x
n cos 2 x 1 x2
1
(e x )  e x (ctgx ) 
sin 2 x
(a x )  a x  ln a (shx)  chx
1
(ln x)  (chx)  shx
x
1 1 1
(log a x)   (thx ) 
x ln a ch 2 x

DERIVÁLÁSI SZABÁLYOK Példák

1. (c  f )  c  f  (5  x 3 )  5  3x 2
f
2.      x5   5x 4
f
  
c c  7 7
3. ( f  g )  f   g  ( x 2  ln x)  2 x 
1
x
4. ( f  g )  f   g  f  g  ( x 3  ln x)  3x 2  ln x  x 3 
1
x
f f   g  f  g
5.    
1
2 x  ln x  x 2 
g2  x2   x

g    
 ln x  ln 2 x
c c f   5    5  3x
6.    
2
 3   3

f  f2  x  2 
x 2
2

7.  f ( g ( x))  f ( g ( x))  g ( x)  

ln( x 3  5 x)  3
1
 (3x 2  5)
x  5x

röviden:
TÉTEL: A lokális szélsőérték létezésének szükséges feltétele
Ha f differenciálható az x0 helyen és f -nek lokális
lok. min/max  f0
szélsőértéke van az x0 helyen, akkor f ( x0 )  0 . 


TÉTEL: A lokális szélsőérték létezésének elégséges feltétele f   0

Ha f kétszer differenciálható az x0 helyen valamint   lok. min
f   0
f ( x0 )  0 és f ( x0 )  0 akkor x0 lokális minimum, ha pedig 

f ( x0 )  0 és f ( x0 )  0 akkor x0 lokális maximum. f   0
  lok max
f   0


© www.mateking.hu .
FÜGGVÉNYVIZSGÁLAT 1
moandris@gmail.com
tel: 06705411417
 MONOTONITÁS ÉS KONVEXITÁS

f + 0 – 0 +
monotonitás lok. lok.
max min

f  – 0 +
konvexitás konkáv Inflexio konvex

A TELJES FÜGGVÉNYVIZSGÁLAT MENETE

4x
f ( x) 
x  34
1.LÉPÉS: ÉRTELMEZÉSI TARTOMÁNY Df
Ez tulajdonképpen a kikötés:

ez itt  0
páros páratlan
ez itt bármi


log ez itt  0  tört nevező  0

Most nincs gyök és nincs logaritmus, de tört van, tehát x3

2.LÉPÉS DERIVÁLÁS
4  x  3  4 x  4x  3
4 3
f x   
x  38
A deriváltat kicsit rendbe rakjuk, kiemelünk, egyszerűsítünk
4  x  3  4 x  4x  3 x  3 4  x  3  4 x  4 x  3 4 x  12  16 x   12 x  12
4 3 3 3
  
x  38 x  38 x  38 x  35
© www.mateking.hu .
FÜGGVÉNYVIZSGÁLAT 2
moandris@gmail.com
tel: 06705411417
3.LÉPÉS A DERIVÁLT ELŐJELÉNEK VIZSGÁLATA
 12 x  12  0  x  1

f ( x) 
 12 x  12 x 3  0  x  3
x  35

Egyenként berajzoljuk a tényezők előjelét. - -1 + 3 -

Ha negatív, azt szaggatott vonallal, ha
pozitív, azt folytonos vonallal.

4.LÉPÉS MÁSODIK DERIVÁLT


  12 x  12   12  x  35   12 x  12  5x  34
f ( x)    
 x  3  x  310
5

A második deriváltat is kicsit rendbe rakjuk, kiemelünk, egyszerűsítünk

 12  x  3   12 x  12  5x  3 x  3  12  x  3   12 x  12 5 
5 4 4

x  310
x  310

mateking.hu

 x  3  12 x  36  60 x  60 48 x  96
4

x  310 x  36

5. LÉPÉS A MÁSODIK DERIVÁLT ELŐJELE

48x  96  0  x  2

f ( x) 
48x  96 x 3  0  x  3
x  36

Egyenként berajzoljuk a tényezők előjelét. - -2 + 3 +

Ha negatív, azt szaggatott vonallal, ha
pozitív, azt folytonos vonallal.

Az első derivált előjeléből a függvény növekedésére és csökkenésére következtethetünk,

a második derivált előjeléből pedig a konvexitásra. Mindezt összefoglaljuk egy remek táblázatban.

© www.mateking.hu .
FÜGGVÉNYVIZSGÁLAT 3
moandris@gmail.com
tel: 06705411417
AZ ELSŐ ÉS A MÁSODIK DERIVÁLT ELŐJELÉT BELERAKJUK EGY TÁBLÁZATBA

 ,2 x  2  2,1 x  1  1,3 x3 3; 

f - - - 0 + sz. -
monotonitás lok.min sz.
f  - 0 + + + sz. +
konvexitás inflexio sz.
1
y
64
6. LÉPÉS HATÁRÉRTÉK Df SZÉLEIN
4x 4x 4x 20
lim 0 lim 0 lim   
x  x  34 x  x  34 x3  x  34 0

7.LÉPÉS RAJZ

-2 -1 3

mateking.hu lokális minimum

Rf : y 
1
64

Feladatok

Határozzuk meg az alábbi függvények monotonitási szakaszait, lokális szélsőérték

helyeit, konvex konkáv szakaszait és inflexiós pontjait!

6.1. f ( x)  4 x  e6  x

2x
6.2. f ( x) 
3  x 2
6.3. A derivált előjelének vizsgálatához közös nevezőre kell hozni. Az „üres karika” nem
maximum és nem inflexiós pont.
1
f ( x)  xe x

6.4. Adja meg az alábbi függvény monotonitási szakaszait, valamint konvex, konkáv
szakaszait és inflexiós pontjait! Írja föl az érintő egyenletét az x0  4 abszcisszájú pontban!

f ( x)  2 ln( x  3)  x  3
2

© www.mateking.hu .
FÜGGVÉNYVIZSGÁLAT 4
moandris@gmail.com
tel: 06705411417
6.5.Az „üres karika” nem maximum és nem inflexiós pont.
3x
f ( x) 
x 4 2

6.6. A derivált előjelének vizsgálatához közös nevezőre kell hozni. Az „üres karika” nem
maximum és nem inflexiós pont.

f x  
3x
(4  x) 2

6.7. A derivált előjelének vizsgálatához közös nevezőre kell hozni. Az „üres karika” nem
maximum és nem inflexiós pont.

f x   x  2 
9
x3

6.8. A derivált előjelének vizsgálatához közös nevezőre kell hozni. Az „üres karika” nem
maximum és nem inflexiós pont. Írja föl az érintő egyenletét az x0  2 abszcisszájú
pontban!

f x   x  2 
8
x2

6.9. A derivált előjelének vizsgálatához közös nevezőre kell hozni. Az „üres karika” nem
maximum és nem inflexiós pont. Írja föl az érintő egyenletét az x0  1 abszcisszájú
pontban!
3 x
f ( x) 
x4

Határozzuk meg az alábbi függvények monotonitási szakaszait, lokális szélsőérték

helyeit, konvex konkáv szakaszait és inflexiós pontjait!

6.10. f ( x)  ln( x  1) 2  ln( x  1) 2 6.18. f x   x 2 e x

x3  4 ex
6.11. f ( x)  6.19. f ( x) 
x2 1 x
6.20. f  x  
x
1 ( x  2) 3
6.12. f ( x)  x 2 
x2
6.21. f  x  
7x
( x  7) 2
6.13. f ( x)  xe  x
1 x 
4

6.22. f  x    
6.14. f ( x)  xe 2 x 1 x 

f ( x)  e 4 x  2 x 6.23. f x   x 2 ln x
2
6.15.

6.16. f ( x)  xe  x
2
6.24. f x   x ln x 2

1
f ( x)  x ln
2
6.25.
6.17. f x   xe x2
x

© www.mateking.hu .
FÜGGVÉNYVIZSGÁLAT 5
moandris@gmail.com
tel: 06705411417
6.26. f ( x)  x 2 ln x 2  x 
6.32. f ( x)  arctg  
 x  4
6.27. f ( x)  x 4  4 x 3  12
 x  ex 
3x 6.33. f ( x)  arctg  x   arctg  
6.28. f ( x)  e   x
x 2
4 
2

f ( x)  3 x  1  3 x  1
2 2
6.34.
4x
6.29. f ( x) 
x 2
 12  2
6.35. f ( x)  sin 4 x  cos 4 x

6.30. f ( x)  arctg x 2   6.36. f ( x)  2 cos x  sin 2 x

6.31. f ( x)  arctg e x  1  

6.37. Írjuk föl az

f ( x)  x 3  2 x  25
függvény azon érintőjének egyenletét, amely a függvény grafikonját negatív abszcisszájú
pontban érinti, és párhuzamos az y=14x-7 egyenessel!

6.38. Írjuk föl az

f ( x)  x 2  7 x  6
függvény azon érintőjének egyenletét, amely a függvény grafikonját pozitív abszcisszájú
és 14 ordinátájú pontban érinti!

6.39. Írjuk föl az

f ( x)  e 2 x  6 x
függvény azon érintőjének egyenletét, amely párhuzamos az y=8x-16 egyenessel!

6.40. Írjuk föl az

f ( x)  e  x  5
függvény azon érintőjének egyenletét, amely merőleges az y=2x+1 egyenesre!

6.41. Milyen α paraméter esetén halad át az alábbi függvény grafikonjához a P(0;1)

pontban húzott érintő a Q(4;13) ponton?

f ( x)  e x  ln x 2  1 
6.42. Milyen α paraméter esetén halad át az alábbi függvény grafikonjához az x0=1
abszcisszájú pontban húzott érintő a Q(3;-3) ponton?
f ( x)    e x1  x 2  3

6.43. Milyen α paraméter esetén halad át az alábbi függvény grafikonjához az x0=5

abszcisszájú pontban húzott érintő a Q(3;e) ponton?
f ( x)  x  e x4

© www.mateking.hu .
FÜGGVÉNYVIZSGÁLAT 6
moandris@gmail.com
tel: 06705411417