A Felsőváros (horvátul Gornji grad vagy Gradec) Zágráb történelmi

központja. A középkorban alapították a Káptalandombbal együtt. Ebben az

időben több épületet építettek, amelyek még ma is láthatók. A Felsőváros
főtere a Szent Márk-tér, ahol valamikor kereskedők árulták portékáikat, ma
itt található a horvát parlament, a Szábor és a zágrábi városi közgyűlés.

Szent Márk-teret a Szent Márk-templom uralja, amely a 14. században

épült gótikus stílusban. Később neogótikus stílusban felújították. A
középkorból maradtak meg a déli oldalon található 12 apostol szobra. A tetőn
a történelmi Horvátország és Zágráb címere látható a 19. századból,
amelyet Hermann Bollé és Friedrich von Schmidt készített. A harangtorony
a barokk korból származik, a ma is működő harangokat 1841-ben tették be.

A második legismertebb templom a Felsővárosban az Alexandriai Szent

Katalin-templom, amelyet 1620-32 között építettek. Belül Antonija Quadrija
által alkotott szobrok vannak 1732-ből. Az oltáron Szent Katalin és az
alexandriai filozófusok láthatok. A templomban található képeket a szlovén
Krištof Andrej Jelovšek készítette.

A templom mellett található egy korábbi kolostor, amely a 17.

században épült, majd erre az 1980-as években ráépítettek. A
Felsővárosban található még egy kolostor, a Szent Klára, amelyet a
klarisszák alapítottak. Az egykori kolostorban ma a Zágráb Városi Múzeum
működik.

A Felsővárosban számos barokk ház és palota van. A legismertebb a

Vojković-palota 1764-ből, ma itt van a Horvát Történeti Múzeum. A
múzeum a Matoševoj utca 9. alatt található. A palota barokk stílusa
szemrevételezhető a kagylók motívumából is. A másik palota a báni
udvarban található Rauch palota, amely Horvátország kormányának a
központja. A Ćirilometodska utca 3. sz. alatt található a Raffay-palota, ma ez
a Horvát Naiv Művészetek Múzeuma, a közelben található a Zrínyiek
rezidenciája. Az Opatijai utcában három barokk palota található még: Juršić,
Bužan, Rauch-Sermage.

Az Opatija utca 10. alatt van a korábbi Kulturális Minisztérium épülete. Itt
található az Arany udvar.

A zágrábi várnak számos bástyája és kapuja volt, ezekből csak a Kamenita-

kapu maradt meg. Az északi oldalon található a Popov-torony, ma
csillagvizsgáló. A Lotrščak-bástya, amelyről szép kilátás nyílik az
Alsóvárosra. A bástya alatt halad el a Strossmayer-sétány és a zágrábi sikló.

A Felsőváros alatti Grič alagút 500 méteren ad ízelítőt a horvát

történelemből, 1880-tól az 1990-es függetlenségi/honvédő háborúig

Káptalandomb
Káptalandomb Zágráb másik történelmi központja, amely a zágrábi
katedrális körül alakult ki. A zágrábi érsekség központja.

A zágrábi katedrális (más néven: Mária Mennybemenetele Székesegyház)

nem csak a Káptalandombot uralja, hanem az egész várost. A katedrális
elődjét Szent László király kezdte építtetni. Ez a templom a tatárjárás során
elpusztult. Utána új templomot építettek, melyet a török veszély miatt
falakkal és bástyákkal erősítettek meg. Az 1880-as földrengés után
neogótikus stílusban építették át, – új harangtornyokat is kapott. Ezt az
épületet is Hermann Bollé és Friedric von Schmidt alakították újjá. A
középkori időkből a Szt. István-kápolna maradt meg a gótikus freskókkal. Az
oltáron a Golgotalátható. A katedrálisban őrzik Szent László palástját. Itt
nyugszik Erdődy Tamás, valamint 1919-es újratemetésük óta Frangepán
Ferenc és Zrínyi Péter, akik a 19. századtól a horvát nemzeti szabadság
szimbólumai.

A téren és a Kaptol utcában található a barokk stílusú kanonok-kúria, a

ferences templom és kolostor. A templomon kívül az 1683-ban befejezett
Szt. Ferenc-kápolna áll. A Nova Ves utcában áll a barokk stílusú Szt. Ivan
Krstitelj-templom.
A Felsőváros és a Káptalandomb között terül el a Dolac, a piactér, a Szűz
Mária-templommal. Ezenkívül számos büfé, kávézó, étterem, bolt található
itt.

Alsóváros

A fő és legnagyobb tere a Jelačić bán-tér. Valamikor piac volt, ma turisták

kedvelt helye, sétálóterület és a téren több kávézó található. A téren
található Josip Jelačić bán szobrát, amelyet 1866-ban állítottak, készítője
Anton Dominik Fernkorn. (Eredetileg kardjával Magyarország felé sújtott, de
mára elfordították.) A téren található még a Kolmár-palota, amely ma a
Horvát Irodalmárok Társaságának székhelye és a Rado-ház.