PORTFOLlO.

H U FUZETEK

Tőzsdei
KE SKEDÉS EGVS2ERŰEN
PORTrOLlo.HU FüZETEK

Tőzsdei kereskedés EGYSZERŰEN

Felelös kiadó:
Sándorfi Balázs
NET Média Zrt.
1033 Budapest, Polgár u. 8-10.

Tervel.és:
Uenes Bátor Márkó

T erjesztés:
konyv@portfolio.hu
( l) 327-4080

frtékes[tési vezetö;
Ag6cs Balá7~'i

agocs@portfolio.hu
(I) 327-401~8

Kézirat lezárva:
2007. október 29 ..

Második, javított kiadás

e NET Média Zrt., 2009

Minden jog fenntartva

Ali rights reserved

ISSN 1789-3704

PORTfOUO.HU
Tartalomjegyzék
Előszó 6 5. Mi mozgatja al. árfolyamoka t?
Gyorsjelentés, éves jelentés "
33
I. A rész\-ény 7 Profltfigyelmcztctés (profit warning) 35
A részvényesek jogai 7

,
8
Sajátrészvény. vásárlások
"
A részvények lipusai
Névérték és piaci érték
Vállalatfelvásárlások (akvizíci6k)
Globális mozgások "
38
Részvényfclaprózás és -összevonás \o Iparági tényezők 38
Méret, forgalom 10 Makrogazdasági tényezők 39

2 A tÓ7-sdc és az indexek 12 6 Árfolramnyereség: hogyan optimaliJ.álhatjuk az adót? 39

A tőzsdék kialakulása 13
Mckkora a magyar tö7.sdc? 14 7. Az osztalék és adó~ása 41
TözsJcindexek 14
8. Rész"ényelemzés 46
3. Tőzsdei kereskedés 18 MiTt" jó az elrmzés? 46
Nyilt kikiáltás és MMTS-rcndszer 18 Mi az a Icrhnikai elemzés? 46
Dcmaleriali1.áció l' Mi az a fundamentális clcll17.és? 47
TŐ1.wci dsz.árnolás l'
21
Előnyök és háminyok 48
Kereskedé5i idő
,.
"A· 6 .. B~ kategória
Felfüggesztés. szünet "" Brókerválasltás: mire érdemes figyelni?
Online vagy omine?
49
49
A kereskedés ir.i nya 25 Hogyan \'álasS7Unk brókercéget? 50
Dis7.kontbróker vagy pénlügyi slUpermarket? 52
4. Hogyan kell venni és eladni?
" 10, Befektetésvedclcm 54
A7.0nnali tőzsdei ügyletek
HatlÍridős tő:t:sdei ügyktek "
16
A megbi7.ások tipusai
"
Piaci IÍras megbízás
J.imitáras megbízás
"30
Stop-Ioss megbí1,ás 30
fix megbízás 30

Unde. hreskedh EGYSZERUEN

Előszó
A rigl'iIl)'PÜ/( villigálHl bt:-pillmlfLÍsl nyújtó kindl'rÍllywrk röviden. a K,e;:,/(j és II már lllpasz/alt
befrklr/ÖÁ sztimárll is érthetőe" rc"dszcre:.:i és mula/JIl be II részvrnypi//ci kemkedisht'Z né/kli/oz·
Ilrtetlen is cll'IIgedhrlellen fogalmak/ll és rszközökcl.
Killdl1í"ymrk elija, hogy gyakorlati oMn/ról, konkrét l!aZlli és Ilemzctkö:i pildákoll keres::wl
1tI11/(ISStI be II mzyt}/lypiaci kereskedés au/pjait,jó lépésc>it és IcgftmloSllbb problél1l1Ucörrit. mrlyel;-
kel II kertskedes somll mi/Id"" befektető találko::/Jat - és taM/ko::;k is.
AllOg)'tllI II portJvlio.hu fiiZf/ck sorOM! ese/ében mindig, jr/cl! ko/e/berl is {IZ u/apoktól indulunk,
így üdemes sorml/l almsn! az t'g)'('S feje:clcket. Tapasztaltabb befekte/ök s=ámdm (l::oII/)all remé-
nyeink szemI! a: egyes kiragadott rtiszek is rejlenek majd hasznos információkal, és milll/el/kit/w:-
zLÍugilfllek II sikeres befeklctésekhez.
Tekilltw, Iwgy a pblziigy uyeh'e az allgol, a további ismeretek elmélylfését segilelldtJ igy<!kalilllk
mill(/el! ese/bell il ml/gyM meJlm az augo/ kifejezéseket is megadni.
1. A részvény
A részvény (stock, sharr) egy tulajdonjogot mcgtcstcsíto. Icj.irJt nélküli értékpapír, mell)'el az azt
kibocsátó nillalatoon s~rte\L részesedést igazolják. A rés7'.·én)' nÍ"\"értéke az alaptőke eg)' adott
hánrad:i.t testesíti meg, nlel)' alapján mt,;határozható az egyes tulajdonosok rés7.esedése és a
jövedelmek felosztása. A r6zvén)·ek eg}ik legfontosabb jellemzője, hogy az értékpapírt birtoldó
résv.cn}es felelössége korlátozott, csak az értékpapír-befektetés ö......m.,;éig tcrjt-dhet. A részvény-
társaság csődje esetén tehát a tulajdonos maximUIll a rész\'én)'be febeten OsS"leget bukhatja el, a
magánvagyonával nem felel a társaság által nknwtt kámkérI. fpp C'zért ha egy reggel azt ol\':Is-
suk az újságban, hogy l'gy vállalat - melynek mi magunk is rCs7.\TnyeSl.'i \'Ugyunk - csödbe ment,
s kapujában feldühödött hitdcl6k hada ostromm készül, nem kell aitól tartanunk, hog)' csctk-g
rö\~descn a mi ajtónkon is kopogtatnak kövctdésnk bchajt:isa ügyében.
A részvényesek jogai
A részvényesek jogai alapvetöen két típusba sorolhatók.:
tagcigi jogok;
vagyoni jellegű jogok..
Tagcigijogok
A tagsági jogok azz.aI kapcsolatosak, hogy az értékpapír birtoklója részben tulajdonos is. igy bele-
szólási lehetősége van a cég életét meghatarozó fő dtmtésekbe. A tulajdonos az erre fórumoI
biztosító éves rendes kö~g}'ülésen (/ilmmJ/ gene,"1 lI1tt'fll1g, AGM), valamint a rendkí\iili köz-
g)'üléseken (ertmonlillury mut;lIg) megjelenhet, és tulajdoni hányadának megfelelő módon
érvcnyesítheti akaratát.
A közgyúlés napirendjének f"öbb pontjUi jellemZÖE'n az alábbiak:
a társaság előző évi teljesítményének értékelése:
az oSltalékfizelés mértékének mcghatár07.ása:
a menedz-sment jövőre \'onatk07.6 terveinek \'37.0lasa, elfogadá.'\;);
a vezető tisztségvi!.elők megvalasztása;
a fc!ügyelőbiLOllcig, illetve a könyvvilSg:iló visszahí\'ása, megválasztása 5tb.
Amennyiben a rés7.Vényesek többsége úgy lálja, hogy a cég iranyÍlúi nem jól gazdálkodnak,
természetesen jogukban ,Ill új vezetőséget ;likalmnni. S7.ámos társaság (tiibbek között a MOL
is) olyan alapszabállyal rendelkezik, amely egyes döntések meghozatalát s7,avazati kor1áthol
köti, illetve maximali7.:i.lja al egy részvénycs :iltallcadható voksok számát attól függetlcnü l,
hogy az adott részvényes mekkora részvénypakettel rcnddkrúk.. A MOL esetében a s7..avaZ.1li
kOrlát például 10 százalék, tehát a magyJr olajcégben 20 S7.á7..a!ékos tulajdomésszel rendelkező
O!vlV csak 10 száz.1lékos s:w\"az.ati joggal bír.
Vagyoni jellegü jogok
A részvényhez kapcsolódó \'agyoni jdlcgü jogok a jövedelemmd kapcsolatosak, s legfOll.
tosabb clcmd a követke~ők:
részvény-elő\·ételi jog;
a likvidációs hányadhoz \·uló Jog;
oszralékhoz való jog.
Ré~~\'ény-elövételi jog
Az t"lső és talán legkevésbé fontos vagyoni jellegü jog a rrszvény.elővételi lehct6s('g, mely-
lyel termrSlctescn nem kötele7ő élni.
Ha a vállalat új kibocsátást uer\'e7~ a tulajdonosok clő,·ételi joggal rcndelkezhetnek, s
általában a meghirdetett kil)Ocsátási árfolyam nál alacsonyabb áron juthatnak a papírok-
hOl.
A likvidQciós h ánya dho~ való jog
A likvidációs hányad akkor kap sz(,'repet, ha a cég lllegszünteti tevékenységr!. A7 cszküzük
ért~(kesitrse és a kütelezettségek teljesítése után - s1,erencsés esetben - megmaradó össl.eg
egy resll'rnyre Jutó részét ne\'ezik likvidaciós hányadnak.
A cég crtéke kedwlő c~ctben éppen az, hogy van valamekkora piaci részcsedése, és
jövedelmct tud t(,'rmelni. Abban al esetben a70nban, ha például a korábbi te\'ékt"nyscg már
nem profitábilis, dc a erg értékcs ingatlanokkal rendelkczik, el lehet gondolkodni a tevé-
kcnpég megszüntetésén és al eszkö7ök pénzzr trtelén. Tcrmészetesen a7t scm szabad elfe-
lejteni, htlgy egy vállalat mcg\züntelése komoly adminisztratív kiiltségekkel (jogi, pénzügyi
tanácsadók díjazása) járhat.
Az oSlta lékhoz nló jog
Ezen jog az idóslakban elért pro(lt kifize tésre kerülő hányadára, al osztalékra vonatkozik,
ami azonban nem csak pénzbcn tiirténhel. A 16- 17, században például a Kelet -indiai Tár·
saság tc\'rkenységének finanszírOlására Németalfóldön kibocsátott részvényt'k első osztalé-
káltermészctben, borsban fizették ki a tulajdonosoknak. A Globus pedig - a B~T-en jelen
lévő társaságok közül egyedüliként - 2004·ben azt a megoldást választotta, hogy az oszla-
lékfiletés helyett a tulajdonosok minden 10 részvény után l újabb Globus-papírt kaptak.
(Al lIsiItalékról részletesen a későbbieklx-n lesz még S7Ó.)
A részvények típusa i
A részl'ények csoportosításakor az alábbi s1_empontok szerint különbiiztethetjbk meg a
részvén )eket:
bemutatÚTa szóló. illetvc névre s7.óló részl'ény;
- elsőbbségi réslvény, iIIet\'c törzsrészvény.
,.
Bemutatóra nóló is névre s7.óló rés1.\'én)'
A formai, ail átruházhatósággal és a jogokkal való rendelkezés alapján beszélhetünk bemu~
tatóra és névre szóló értékpapirról. A ré~zvénytársaság kibocsátáskor dönt arról, hogy az
új részvények bcmutatóra vagy névre szólók legyenek-e, A bemutatóra szóló rész\·ények
esetében a rész\'én)'csi jogok gyakorlására az jogosult, aki fizikailag birtokolja apapirokat,
míg a névre szóló részvények tulajdonosainak névsorát a vállalatok az úgynevezctt rész-
vénykönyvben jcgyzik, és ha a tulajdoni vis7.0nyokban változás következik be, az t a nesz-
vcnykönyvben regisztrálják. E részvényekkel tehát nem az S1.avazhat, akinek az értékpa pir-
csomag rpp a táskájában található, hant'm akinek az adott sorszámú részvény a nevére szól.
Közgyülés előtt meghatározot! időpontig igazolni kell, hogy az értékpapír valóban az illető
tulajdonában van-e: cz a szavazati jog gyakorlásának egyik előfcltétele. A tőzsMn (orgó
részvények nlindegyike névre szól, és dcmatcrializált, azaz elektronikus formában létc1ik.
ElsŐbbségi réuvény és törzsréSlvény
Ha minden jelző nélkül »részYényröl" hallunk, a törzsréslvényt kell érteni rajta. A törzs·
résZ\·ény kockázata - egyebek mellett - abból adódik, hogya vállalat által adott esztendő­
ben létreho70tI jiivcdelem felosztásakor a résZ\'ényes a sor lcgvégén ali. A r6zvén)'esek
közül elsőként az elsőbbségi rés~vényck tulajdonosainak ktl\'eteléseit elégítik ki.
Az elsőbbségi részvény tulajdonosa cls6bbséget élvez aL oSltalékfizetéskor, illetve a
vállalat megszünésekor elvégzett pénzogyi műveletnél (Iikvidációs hányad). Ezen részvé-
nyesek általában fix, döre meghatározott jövedelem hez jutnak, ami termé~zctesen kisebb
kocká7.a tot jelcnt. mint a tiirzsrés1,vények esetrben. Ezen jogokért cserébe ugyanakkor
knrlát071.ák az elsőbbségi részvényesek bizonyos jogát vagy jogait (általában a S1..avazati
jogokat). léteznek azonban olyan elsőbbségi részvények is, amelyck sz.avazalelsőbbséggel
birnak.
A törzs részvény tchát nagyobb várható hozammal rrndelkezik, ugyanakkor kockázato·
sabb résn'én)'tipus, mel)'nek hozamára nlOcs scmmilyen garancia.
A hal,ai részvénypiacon az elsőbbsrgi részvényeknek s7.intc cgyáltalán nincsen surepilk,
a nagyobb t:\rsaságok c1s6bbségi réslvén)'eit a 2000-es évek elején kivétel nélkül törzsrész-
vénnyé alakíwtták át.
Névérték és piaci érték
A részvények névértéke (par valIIC) a tulajdonosi jogok elosztásának alapja, mely a1 alap.
tökc eg)' adott hányadát testesíti meg. A névCrtck alapján ~zámolják az osztalékot. ez alap-
ján lehet közgyűlésen szavazni, és a végelszámoláskor, illctvc felszámoláskor pénzhez jutni.
At: egycs tulajdonosok részesedésének meghatározása és a jövedelmek fc1ust:tasa a névérték
alapján tÖrtéllIk. A tár);aságok jegyzett t{lkéje megegyezik a rész\'ények S7.ámának, valamint
a né\'értéknek a szoT7..atával.
A névértéknek awnban semmi köze nincs a piaci értékhcz (market value). A piaci érték,
azaz a7. árfolyam a rtsz\·ény aktuális piac] árát mutatja, mcly a társaság jövőbeli üzlell lehe- \·ény). Ebben az esetben a kUlÖnbil7.Ó részvénys.or0Z310k értékének összcadásával kapjuk meg
t{,ségeil tükrözi. a l:irsaság piad kapitali7..ációját. Mivel a m7.\"ények árfolyama folyamatosan dltozik, a társa-
A piad érték akár tiibbszörösen is meghaladhatja a réSlvényck névértékét: az OTP-résl- ságok piad kapitalilációja sem állandó, hanem a7 árfolyammal párhuzamosan m070g.
\'ények névértéke például 100 FI, a piad értékük azonban ennek már a sz;Ízszorosát is érte. BtT ,h.v~ny~k kapitatilkiója
(2007. október 15.. Mrd fl)
Blue chip, mid cap, small ca p
Részvéuyfe1apr6zás és -összevouás A társaságok a piaci kapitali7.áció alapján
A részvény társaságok, illetve tulajdonosaik maguk dönthetik d, mekkora névértékük legyen rang<;orolhatók, s eszerint a befcktct<'ík
a résZ\"ényeknek, és hány darab papirt bocsássanak ki. Ugyanakkor a tulajdonosok arwl is kú[önooző kategóriákba sorolják a papi-
~,

dönthetnek, hogy rés7.\"ényciket felal'wn..ák (sp/il) vagy összeyonják-c (irwerse split). rokat. A legnagyobb kapitalizáció\'3.I, ''''
."
Az OTP például 2002 elején valósított meg egy I : 10 arányu rés1\'ényfelaprozást a 20 OOO \"Ulamint a legnagyobb Iikvidil;ÍSl;al ren-
Ft feleUi árfolyamnáJ. A résl\"ényfelaprozás ebben al esetben ali jelentette, hogy minden régI dclkező cégek rkn"ényeit blue chipek-
OTP-rész"ényért 10 dar.tb ilj papírt kaptak a tulajdonosok, tulajdoni részarányuk a társaság- nek nevezik. A blue chip név aJ. ameri-
ban amnban nem változott, his·ten a teljes rés7.vl-nyszám is tízszerelödüll. Természetesen a kai I<.'clmológiai szegmenstöl származik:
részvényszám niivekedésénck hatására a cég teljes értéke nem változott, ebből kifolyólag a a kilencvenes évek \'égén több jden-
részvények ár folyama a korábbi árfolyam tizedére esett. I la tehát egy befektető 1 darab 20 tős IT-cég (többek ki\7.(\tt az IBM és az

OOO H-os régi OTP-rés7.vénnyel rendelke7-ctt, akkor azért 10 darab új OTP-részvény kapott. Intel) logója kék S7ínű volt, s számos
melynek piaci ára 2000 Ft voh, igy OTP befektetésének értéke to\·ábbr.t is 20 OOO Ft (IOx2000 chipgyártó rendelkezett kiemclkt"t!ő
Ft) mar.tdt. kapi tal i7.áció\"al.
A rés'Z'"ényfclapwzást a társaságok akkor szokták \·égrehajtani, amikor részvényeik piaci A kÖ7.epcs kapitaJizációval biró fár-
árfolyama nominális értelemben rdatíve magas szi ntre kerul. A magas nominális árfol)'am saságok resn·ényeit mid cap, míg a kis
ugyanis a likviditás csökkenését is eredménre7.heti, bisze n a befektetók egy része pszicho- kapitalizáció\'al rendelke7.ókét small
lógiai okokból távol mar.td a magasabb árfolyamon forgó papiroktól. Ezen gondolatmenet cap papíroknak hívjuk. fl. kön~lhinylod mHtfb a 8~T ,k~y.k n.t~n

-
(WOl. októboor 15.)
azonban sántít. mert a tőzsdei árfolyammozgásokat elsősorban az illlézményi befektet{,k A blue chip, mid cap és small cap Jelző r_ _ ,

határozzák meg, lllelyekre elen pszichológiai tényező kevésbé jellemző. A gyakorlatban az egycs piacokon természetesen más és '"
."
,. ,
"_.
~
,,.".
awnban legtöbbször mégis emelkedő árfolyam követi II fehlpró7-ásokat. aminek oka legin -
kább a7.lehet, hugy il splitekrc clsllsorban a dinamikus árfolyam-növekedések alatt kerül sor,
más merctű cégeket jelent, abswlút kate-
gória nem léte7ik. Ennek követke7.troen
'-
...... , M'
,~
...-••
~

ami a felapr67..ás után is folytatódik.

A résZ\'én}felapr67.ás mellett dképrelhetö a rés.:t:\"én)'ŐSszevonás ís, amely awnban a fenti -
egy magyar viszonylatban blue chip tár-
saság aT. Egyesült Államokban nyildn- --"':;;
, ,-
--~
~

ekból kifolyólag viszonylag ritkának számÍ!_ Ebben a7. esetben a részvény dar.tbszáma csökken,
az árfolyam awnban azonos arányban növekszik. Eg)' 2: l arányú részvényös.sl-cvonás eseté-
\'alúan nem kerülne be a legnagrobb
Cl-gek közé. A R(:T blue chip res".,.énrei- '--,
-'!:
~,

~.

- u':"
,,.••
~

ben például a dar.tbszám a felére csökken, az árfolpm pedig a korábbi duplájára emelkedik.

Méret, forgalom
nek a l\IOI~ al OTp, a Magyar Telekom,
valamint a Richter tekinthetők. -,
UA_ i
,,_ I

~ 1
,~
_
u ..
lZ::
~

Kii1.kezhánya d
'- §
(.....
,-'
,...
""'"
Kapitali1.áció ,,,,,WT ,"'-
A kÜ7.kézhányad (free j/ol/t) a lózs- ''''' ....01 lj,.

Egy ttJzsdei társaság piaci kapitalizációján (capilalizatioll) II társaság által kibocsátott öSS7.es dei cég résZ\'ényeinck nem stratégiai
'..-.-."''''
0--0<'" -
,- ".,,,
C""",, - _1(011

réS7.\"ény tókcpiaci értékét értjük, melret a teljes résZ\'énys7,.am és a7 aktuális piaci árfolyam bcfektelük kezen lew) részét jelenti. ~ C I':
-...
.' -~I"
- --
szorzataként kapunk meg. Tóbb résZ\"énysorozat eselében előfordu lhat, hogy az l'gyes rész- A kii7kb.hányad mértéke cegenként ~. ~

\"énysorozalok árfolyama eltérő (például uert, meri az egyik s.orozat oszta[ékel~bbségi resz- Jelentős eltéréseket mutathat. ~

,,,
Likviditás (Iiquid ity), vo latilitás
Egy részvényt vagy piacot annal lihi-
debbnek tekintünk, minél rövidebb idő
alatt végrehajthatók az ügyletek (min-
dig \'an \'~'ői és eladói ajanlal az ajanlati
kónyvben), minél folytonosabb az arala-
kulás (nincsenek slélsőséges elmozdu-
lások), és minél kisebbek a tranzakciós
kóltségek (a legjobb \'ételi es a legjobb
eladói ajanlal ktizütli különbség).
A volalilitás (vohuility) a rész\'ények
és tŐ7.sdék változékonyságának mérő­
száma. Nagy volatilil3SU részvénynek
vagy piacnak az s7amit. amely fól -Ie
ugraI.
B~T r~'lY.~k 60 n~po. '11'&05 forvtm, A t6zsde a kereskedelem olyan alapinté7.mén)'e, ahol asajálosan szenezett, szigorú s7~yok
(lOO7,oi;lóber 15-I" M FI)
szerint működ(\' nyílt piaci kereskedés fol)'ik a lőzsd~re be"eretett termékekkel (nyersanyagok,
me7.6gvdasági termékek stb.), ilIe"'e pénzügyi inslrumentumokkal (részvény, kötvény, de"iz,a
,~ stb.). A IŐ1_'ide a piaci kereslet és kínálat koncentrálását valósítja meg, ahol a bcfektet6k alap''e-
llU
~,
tóen kettős céllal kötnek ügyleteket:
hosszú lá,'lÍ tőkcbefektetésként;
spekulatív jelleggel.
A spekuláci{).'i célú befektetéseket sokan átkonák ugpn (elsősorban a jelentős mértékű arfo-
lyamkilengések ok07.6iként feltüntetve őket), azt azonban nem szabad elfelejteni, hogya tÖ7S-
dékeo \"Zen űgyletek biztosítják a piaci lihiditást (hiszen a spekulansok allandóan készek ycnni
és eladni). amely elengedhetetlenül fontos a reális piaci ár kialakulasához. A spekuhlnsok célja,
hogya piaci árfol)'Olmvált07.aSokból eredő esetleges nyereséget megszerC'.luk, s eurt hajlandók
kockáz;\tot is vatlalni. Tevékenységük indítéka egyértelmüen a prufitSZl·r7.és, a7.3Z ha az arak
emclkedésére számítanak a piacon, akkor vásárolnak, ha az arak csökkenésére, akkor eladnak.

Leteti jegyek
Egy adott részvényt nemcsak egy. hanem ak.ir s.zámos tőz.sdére is be lehet ve7.etni, a MOL-rész·
n"nyek példaul a budapesti mellett a varsói, a londoni és a luxemburgi börzén is forognak. Számos

2. A tőzsde és az indexek
A ti~zsdét (stock marktt) még napjainkban is sokan úri kiváltságnak ta rtják, megfeledkez-
vén annak lényegéről, azaz arról, hogy pénzügyi forrásokat biztosít az arra ráS7.Qru ló tá r-
saságoknak. Amennyiben ugyanis egy vállalatnak többletforrásokra van szüksége például
egy beruházás megvaI6s(tás:í.ho'4 a hitelfel"étel mellett a tőkepiacokon keresztül is lehető­
sége nyílik forrás bevonás:í.ra. Ennek egyik formája a részvénykibocs:hás, melynek lényege,
hogya társasag mt."glévő papí rjai mellé újabb részvényeket dob a piacra, melyek ellenérlé-
kéből képes lesz megvalósítan i beruházását. Amennyiben a befektetők bizalmat szavaznak
akibocsátónak, megvásároljak érté kpapírjait , és ezzel biztosítják szamara a szükséges for-
rásokat. Az értékpapí r-kibo.:satást (lPO ~ lni/ial Public Offering, elsődlegesrészvény- kibo­
csátás, SPO - SecotJdary Public Offering, másodlagosrészvény-kibocsátás) nevezzük elsőd ­
leges piacnak.
A kés(lbbickben viszont bármikor előfordulhat, hogyarészvényeket birtokló befektctök el
szeretnék adni értékpapírjaikat. vagy alért, mert elégedetlenek a társaságga l, vagy csak mert
pénzre van szükségük. Annak érdekében, hogy ezen bcfektet(jk úgy jussanak hozzá részvé-
nyük ellenértékéhez, hog)' a realis árat kapják értük, biztositani kell eg)' másodlagos piaCOl,
ahol a tulajdonosok szabadon értékesitht"tik értékpapirjaikat. Az értékpapír-kereskedés a
másodlagos piacon történik, mclynt."k csúcsintézméo)'e a tÖ7.sde.
esetben azonban nem a rk4vcnyekkcl, hanem a7. a7.okra szóló [eléti jegrekkel (ADR _ American
Depositary Rcceipl, iIlet"e GDR - Cenerol Deposilary Receipl) lehet kereskedni a kütfóldi piaco-
kon; a letéti jegyek valamely helyi Dank által kibocsátott, forgatható iga7.oIa.st jelenteoek.
A tőzsdék kialakulása
A tözsdék kialakulásának kezdetén, néhány száz évvel ezelőtt még nem volt olyan koncentrált
piac, ahol abefektelók könn)'edén egymásra találhattak \'oIna. A történetírók szerint példaul a
világ napjainkban legjelentősebb tőzsdéjének, a New York-i bol'7..ének egy tölgyfa volt az elődje.
A ki kötőben várakozó keTl'Skedök, befektetők, spekulánsok egy csoportja leteleJX'tlett a fa
alá, ott lnth.ték üneti ügyeiket. Később mások is csatlakoztak hozzájuk, s végül e7. lett a pénz.
emberek törzshelye.
A küliinböz6 korokban más és má~ városok vollak a pénzügyi élet központjai, majd min-
dig újabb és újabb területre tev&li.itt át 3 tökepiac élete, a korábbi központ pedig szép lassan
elcsendesedett, sok esetben provinciális kisv.lrossá zsugorodott a fclniivekvó új kÖ7pon!ok-
hoz képes t.
A 15. században a mai Belgium területén talaIható Hrugge városában, egy Van der Hursc
nevii kercskedü háúban csoportosultak a befektetök, mely a város pénzügyi küzpon tja is volt.
Ha manapsag arra jarunk, egy kedves, nyugodt települést látunk, mely ma mar nem több
perife rikus, vidéki kisvárosnál. Később Antwerpen let! a penzügyi élet központja, a 19. szá·
:zaJban pedig már l.ondont és Párizst figyelték a bcfektetök. Talan megle]JÖen hangzik, de
példátJ! a 19, szazad végén. a 20, ~lázad elején Budapest szerepe igen jelentős volt az árutli:lS-
dei tcrmények kereskeddmében, s csak kés(jbb vette át a világelsőséget az egyesült államok-
bdi Chicagu,
Napjainkban a vezető szerep a New York-i t.rtékt6:lSdeé, melyet a bcfcktetők a világ min- """"""
, T_"
255 ....
190

den táján figyelemmel kísérnek. hiszen az e piacon tf/néni) mozgások jelzésértékúek a \ilág
iissus tőkepiucira nén'e, Emellett kiemelkedő jelentőségű az 1971-ben, $7intén az Egresúh
Államnkban alapított NASDAQ, melynek neve napjainkban szinte összeforrt al IT-iparág
"
18
67
---
EUlÓPA. AFIUICA lS KOm.QUT

...........
8Ml SPInISh bttIenJes
,_,....
'SI

dUa latail\val. 406

4,.lO6 cairo & AteXarICIn. SEs "6
Tóude Magyarországo n
/'.1ag)':uor.r.clgon 1864-ben nyitotta meg kapoit a Budapesti Áru- és Értéktőzsde. Akiegyezést kő­
16.005
'14 """" ".....
....- 29
l,Q2O
\'ct()cn, az Osztrák-Magyar Monarchia gazdafoági virágkorának idején a kt)ntinens \'tlctő tÓ'L.Sdéi ,.os,
1.211 Eutotout
"90
között emlegették a budapesti b.:irdt, mel)' a súzadfordulón az impo7.ám löudepalotáha köl-
tözön, Az első világhábonh kö\'et('k n. a Monarchia fdoomlás;ival és az addigi gazdasági kapCM.l- 1.455
.........
"'" "
JS'
1s7
267
844
latok megsnkadásál'll\ a budapesti tÓ7..sde szerepe drámaian csökkent, a vihlg":llsilg idején, 1931
n}'1lrJtól 1932 ószéig pedig eg)'szerüen l.ár.'ll tarton.
A második világháborút kÖl'ető események hosszú időre megpecsételték a tőzsde sorsát: a
s7.0daliSla ter.·ga7.dálkodás múködéséhez - finoman szólva - nem volt SlUkség il)'en jellegú
1.306

""
7
<581
_SE
4_"
"""""
..... "
"
za
1 ...
".
,
lOZ ~Sl 6
inténncnyrc, így a tŐl~'idC 1918-ban bezárta kapuit, majd Szabadság téri épuletébc a Magyar
Televiliő költözött. Ewtiln hosszú tvtizcdekig nem voh szükség a tÖ7..sdére, és csak az 1980·
as évek végén került napirendre a tőzsde újranyitása, llivatal()s formában egyébként elsőként
a határidős ügy!etckre koncentráló Budapesti ÁrutÖz.'.de (BÁT) kezdte meg tevékenységét. Az
. """-
1.179
1,22$

209
"""
OHV

T..... "
1.353
357
1.291

érlékpapírok szempontjából fontos Budapesti f.rtéktő7.sde (Bf.T) 1990, június 21 -én nyitotta
meg újra kapuit.
94
2,618
fel Avtv SE
W..... "
..,."
".

755 W _ ..... 210

Mekkora a magyar tőzsde?

BAr il Budapesti f:rtéktö7~~Je nem a legnagyobb, de meghatározó slercpl6 a kelet-európai régi~
óban.
A világ tőndéi között a7.0llban jelentősége meglehetösen korlátozott: a m~,T- cn forgó tár-
sasilgok összesített piaci kapitalizáci6ja csak töredékét teszi ki a fejlett részvénypiacok kapi-
talizációjállak.
Tőzs de indexek
A tÖ7sdeilldexek (stvek i'lIlius) egyetlen mUlatósl,ámba süritve a7 adott tŐ:lSde egésl.ének han·
gulatváhozá,'iát jdzik annak érdekében, hogy kÖllllredén megállapítható legren: összességében
()ptimistán vagy pesszimistAn alakult-e a kereskedés a viz.'gált időszakban ,
A tőzsdei indexek azért is kiemelkedő fontosságúak. meri abefektetők tcljcsílménrének
méme ezen indikátorokkal (sl.aksz6\'al: benchmarkokkal) összeTctl'e törtémk, ami az intéz-
ményi befektető dija7.á~át is meghatározza. Az intézményi bcfektetök áhalleginkább figyeli
'38
72< Fotrb: www.world-erchMtgaMg
inJexek az MSCI (Morgan Stanley <Apalll /Irdices) indexek, melyeket nemcsak földrajzi.
hanem s7.ektorok szerinti bontásban is számolnak.
Az egyik legismertehb index az amerikai Dow Jones index (Dow Jones lndustrial AI'enlge.
Dow Jones Ipari Átlagindex), melyct 1897-ben hozotllélre Charkos Do\\' ( 1851 - 1902), aki
annak idején 12 tagú indikát()rI inditott útjára. (Szintén ó aIkulta mt'g a ma már kisebb jelen.
töségü ])ow Junes Tran~purtation A\'erage-et is. mcly 20 \'llsúttársaság papírját tartalmazta.) A
I)o\\, jones jelenleg a 30 legfontosabb amerikai blue chip részvény árfolramát tÜkrii7.i.
Az amerikai értékpapírok ennél szélesebb körére terjed ki például a Standard 6- Poors 500
Index:, az DÚj Gazdaságnak- nC\'Cl.ct! technológiai vállalatok részvén}'árai t pedig a NASDJ'IQ
jeb,i Angliában az fVfSE, Németországban a DAX, Japanban a ,vikkei, Ilongkongban a Hang
Sl'nK index áll a befcktt'tök figyelmének kiizéppontjában.

Tlltsd.i brukedts EGYSZERUEN

 A tÖl.sdeindexek alakulását az indexkosarakban (index oosket) szereplő részvények mOI-
•
gása határozza meg, a kulonfék indexek 37.0nban al egyes résn'é nyek elmozdulását Illás-más

_V'" oow )onts. NISct.q. SIJI' súllyal veszik figyelembe. A réslvenypiaci indexek esetében általában az alábbi súl)'ozásokat

........
ludlf !d

........
lUX
arr
ISI· 100 _... _
'''"'
.w..
........
....
CAC-«l haszmilj,ik:

piaci ár alapján való súlyozás: példátI! Dow Jones, Nikkei;

IjI..... S1120
..... """.,noo
....( ) kapitali7.ádó alapján való súlyozás: például S&P 500, Nasdaq;

-.-71,_ -
MI 'va m

.-
közkézhányad alapján való súlyozás: például BUX (a Bt:.T a világon az elsök kii71\tt tért át
ox '" so 1999 októberétől a tIsztán kapitalizációs súlyoz3sról a pIacon ténylegesen forgó állományt
5OflJ( $&P/ASX 200
jobban megragadó kö:.t.ké:.t.hányad-alapú súlyozásra).
.nO .....20 SZIrO. FÍII' ST
CIIOIlX T_ TAIEX
A BUX-kosár
NVVGAT~""'USA T.... Nitkei·225
_ .TK A BUX indu kllsanlban legalább 12, legfeljebb 25 részvény kaphat helyet, melyek kivála s:.t. lá-
'iWotiW1 PAX sára, illetve a kosár felülvizsgálatára evente ketszer - márciusban és sZl'ptembcrben - kerül
...... "" mt 100 sor. A kos,irba kerülés alapfe ltétele, hogya részvény a felülvi1.sgálatot megelőzően már leg-
alább három hete forogjon a tőzsdei kereskerléshen. Egy kibocsátónak egysurrt' csak egy rész-
vénysorozata szerepelhet az imlexbcn. A kosárba kerülés kritériumrendszer!'" alapvet6en hét
fel tételt tartalmaz - a felülvizsgálati napot megd{lZ(j utolsó nyilvános.'kÍgra h07.ott pénzüg yi
A legfontosabb IÖ7A~déket, valamint az általuk sl.ámolt és publikált indexeket az alábbi táb- kimutatásban S7~repI6 saját vagyon, a részvénysorozal piad értéke, a forgalom ülleISl.ám-
lá7.at foglalja össze régiónkénti bontásban. han és árfolyamértéken, a forgási
Magyarországon a Rudapesti I:rléktö~én llereplő réslvénYl'k ármozgását a BUX index sebesség, az onkötések száma
jelzi, melynek 1991. január 2-i induló értéke 1000 pont voll, 2007-1'5 csúcsa pedig meghaladta és a kereskt'"delt napok s7.áma _,
a 30 OOO pontot. melyek kőzüllcgalább ötnek meg

- --',-=.:-,-. . . . . .
,~'
kell felelni. Az indexkosár stabi-
litásán ak növelése érdekében
Állami Nyomda
OJnubhls
Ol'"
0,65"
4,2'"
8,2."
.... ....
, . . "'" ,r ",.

egy sor073t csak akkor kerűl ­

....
econet:.hu
"
0,'4% ","""hu 2.0''''

_.
14,27"
het ki a kosárból, ha két egymást
követő feliil\'izsgá lat során nem
felel meg. Amenn yiben azon-
!m'"
FHB
F....
0,.42"
2.5;0,.
1,08"
!-
FHB ,......
5.96"

11.04"
ban a fenti mechanizmus alap - Magy_rekkom 12,10.. "-'" 1.61"
ján adódó kosár nem felel Illeg
MOl
OTP
30,75"
......,
Gr'J'hjsoft Pert 3,7'"
a kosá rban szereplő papírok szá-
rnára vonatkozó előírásnak, a
PMInOI"IpI.ut

....
Phy{a"i,
32.B5"
0,73"
O"',, "_ ono ....O.-"
0.45"

O.""
'-
Bi~.T egy úgynevezett globális 0,68" hnnonfln
rangsor segítsfgú'c1 bi1.tosítja a
Richter '5,OS"

.... ... 8,81"

,-
.y....... 0,3~ """, 0,9'"
, '
feltétel tc1jesítcsét.
A nux és a Bumix kosarának
ÖSSzetétele 2007 őszén a1. aláb -
TVIC Ol'"
TVl<
......
~.'"
...."
..... ~ biak szerint alakult:

3. Tőzsdei kereskedés
Abefektetők megtakarítou pénzüket nem vihetik közvetlenül a ttJzsdt're, hanem mindezt
('gy befektcté~i vállalkozás segítségével, vagy ahogy a hétkö7nupi életben nevezik, egy br6-
kercégen kereS7tül tehetik Illeg. A brókercégnél S7.ámlát kell nyi tni (altalában ingyencsen), és
megbícist kell adni biwnyos értékpapírok vételére vagy el;ldására (a megbízások típusairól.
valamint a díjstruktúdkról a későbbiekben rl'szletesen szót ejtünk). Ha vásárolni szeretnénk,
természetesen a rnl-gvásárolni kivánt értékpapír ellenértékének is a scimlánkon kdllennie.
l 8f!ftkttt6k l.
De miért nrlll mehetünk mi mólgunk ól tózsdére üzletelni? Enne k nólgyon egyszerű oka
van: ahho7., hogya tőzsde megbizhatóan mllködjön. s1übéges, hogy a1. olt közzétett ajánla-
tok valóban teljesüljenek is. f:hhez prdig olyan piaci szerep16kre van szükség, akik mrgfelelö
S7,akértelemme!, t6keeróve! rendelkeznek. Képzeljük csak el, hogy mi lenne, ha egy mtgkö-
tönnek vélt ügylet után valaki azt mondaná: elnézést. c.~ak vicceltem.
A tÖ7_~dei befektető tehát a brókeren kereszIül köt üzletel. Ezérl a szolgáltatasért a befrkletó
- brókercégenkcnl változó ö.sszt.-gű - jutalékot fizet, s a brókercégnek C'1.Ckböl a julalékokból
kell fedeznie nluködési kóhségeit. Minden brókercég más-más uzletpolitilcit fol)1al. Van,
amely a nagyobb ugyfc!ekre szakosodik, t."zcknél a minimális lronzakeiós dij viszonylag magas
lehet, viszont a nagyobb iisszcgű tranl..akdÓknal sem sokkal magasabb. lia valaki enn,ll a bró-
kercégnél (..~ak kisebb összegeket szeretne bcfektetni, akkor e7 számára a befektetni kívánt
iisszegre vetítve relatíve nagy köllsl'gd jelentene. Neki cé lszerű olyan brókercéget keresnie,
melynek díjstruktunlja kbebb minimális díjat tartalmaz. Ha viszont valaki nagy befektetendó
összegekkcl jelenik meg ól piacon, számára épp c brókercég ajánlata lehet vonzó.
Ny!?' kikiáltás és MMTS -retldszer
Miután a befektető megadta a megbí7.<ist, a bróker bemegy a tőzsdeterembe. Bar napjainkban
ez már nem is olyan biztos. A tó~dei kereskedés kla:>szikus módja, hogya brókerek össze-
g)'úlnek egy teremben. és ajánlataikat bekiabálva teszik közzé. I [a adolt tranzakdó irant van
érdekli'>dö, egy másik bróker szintén bekiabálva jelzi, hogy hajlandó megkötni az ügrletct.
Ezt a rendszer t hívják nyílt kikiáltásnak.
A forgalom növekedése miatt sok országban áttértek a ke\'é~bé lá tványos elektronikus
kcn'skedésre, melynek lényege, hogya brókerek irodájlJkban ülve, szalllÍlógepen \'iszik a
rendszerbe ajánlataikat. I::z a rend.v.er sokkal gyorsabb, pontosabb, ugyanakkor kevésbé
látványos, mint a nyilt kikiá!tásos kerc.~kedés. Buda!}Csti ~rtéktőzsde az azonnali piacon
1998 novembere, a határidős, illetI e az opciós piacon pedig 2000 októbere óta az úgyneve-
zett t.tMTS (Multi Market Trading System) kereskedési rend$7ert hasmálja. A szoftver már
több tőzsdén (pl. a Shanghai r.rtéktölMlén, a Jakartai ~rtéktőzsdén, a Maszk,'ai Bankkózi
Tőz,sdén) eredményesen müküdik. Az uj kereskedési tcchnolúgia implementálása Ichct6vé
tette, hogy a nf.:T teljesen átaUJon a számítógépes kereskedésr!':. illetve hogy a távkereskedési
rcnds7.l'r bcvc:.:etésévcl .I tŐlsdelagok üzletkötéseike! kizárólag irodáikbó! bonyolits,lk le. A
teljes s1.ámitógépes kereskedés cUíscgíti a még átláthatóbb, még rcndt:l.l'ttcbb piaci tcva:.cny,égcl,
és a kockázatkezclés terén is nagy bizlollságú kereskedéstechnikai eSl.kÖzként működik.
Demater ializáció
Ha mcgkötotték aL ugyletet. egy ke\"ésbé látványos, de legalább ilyen fontos feladat ko\'et-
h'úk: el kell s7.anwlni a tranakciót. Régen, amikor még minden befektető kinyomt31011
n's:l'\"ényckkd 3 táskájában sCtáh, a tranmkd/lt kiin'tócn magán a ré:szvrnycn is jdczték az
eseményeket. A papír hátlapján végig lehetett követni, kik \'ohak a részvény korábbi tulaJdo-
nosai, hiszen minden átruh:\J.áskor megfordították az értékpapírt, és r-jirták az lIj tulajdonos
rlevét. Al. adásvételt jelül értékpapír-forgatas szakszó is innen erl·U.
Napjainkban az értékpapirokkal való kereskedés nagysagrendje és sebessége annyira
megnőtt, hogy c~ a régi forma csak ak:rdályozná az értékpapírok gyors átruhá7.<isat. Egyre
inkább érvényesül az a ll'ndencia, hogya fizikai valóságukban is megfogható papirok kiszo-
ruinak a kereskcd~b<'il, és t.-gyre inkább s7.<imítbgépes jelként, kiinyvelési tételként értelmez·
hetjuk öket. Magát a folyamatot, amelynek \'égén már nem oltenek fizikai formát a papirok,
dematerializaciónak ne\euük.
Tőzsde; elszámolás
Képzeljük c5.1k el, hogy napi sok ner vagy tízezer tranzakció mellett mrkkora feladatot jelen-
tene, ha az ügylcteket egyesével. papírok és kés7pén7 cseréjével kellene lebonyolítani. Hog)'
az dS7.árnolás bíztonságosan és gyorsan mehrssen végbe, 1993-ban a Magyar Kemzeti Bank,
a Budapesti Árutőzsde és a Buda~ti J::rtéktőzs.de létrehozta a Központi E!számolóház és
~rtd..tár Zrt..t, a.caz a KE1F.R t. A KELF.R feladata nemc~k az el.~zámolas biztositá.'>a illlma
gában. hanem eg)fajla garanciarendszer réven abefektetők bi7tonságának s7.0Igálala, a7
á rutőzs.dén és a7. értéktőzsdén kötött összes ügylet elszámolása. de ide tartozik. az énékpapir-
piac nem tÚ7.sdei ágának (OTe, oVl'r-the-,ounter pia,) clszámol:lsa is, \~.l.lamint a határidlh
(származékos) píaccal kalX"solatos teendők. Végül, de nem U!olsbsorban a KEU:R - mint
neve mutatja - al. értékpapírok őrzését végzö énéktár is.
Al. elszámolás közvetlen rés~tvevöi akliringtagok (szekciótagsággal rendelkező, a KF.LFR
általtámaSltOIt követ elmén}eknek megfclcl6 bólnkok és bTÓker,égek). A tag csak akkor vrhet
részt aL egres szekcibk t()7_~dei kereskedésében, ha a KFLER-nél a sl.ckcióra vonatkozó mini-
nlaüs biztosítékok (Tö7.sdei F.IS7.ámolási Alap és egyéni biztosítékok) öS5zegét befizette, illetve
a kereskedés során folyamatosan megfelel 3 klíringtagságho7 kapcsolódó biztositékadási
'Ol Tlindel ker.,~kedf, (GY~ZUIOEN
követelményeknek. Az ugyletek el57.amolása a KELER álla l a tagok S7.amára vezetett ~rtékpa ­ Hogyha a MOI. eladási árából nem Richter-rész\·ényt vennék, hanem készpénzre lenne ~ük­
pír- és korlátowtt pénzforgalmi (tözsdeforgalmi) számlá kon történik. ségem, a készpénrllt'7. a T +3 napo~ elscimolas miaU csak 2007. 10. OS-an. hétfón jutnék hoz7.!.
A KELfR garanciát vállal az ügyletek teljesítésére, egy esetleges nem tc1jesítés esetén a TekintV(". hogya belektetési alapok esetében a7. elszámolás T + 1 napos cikJussal valósul meg.
vevövc1 S7.emben eladókén t. a7 cladóval szemben vevőként lép fel, így garantálja az általa amennyiben a Richter- rrszv~nyeket el kívánom adni, és ennek ellenertékéből befektelésialap-
befogadott ügyletekct. tehá t szemJdéses partnt:rkén t felel teljesítésükért. Amennyiben jegyeket szeretnék \'enni. utóbbi megbízást kél nap csúszással tudom c.~ak végrehajtani.
valamelyik frl nem teljesít, akár saját tökrje terhére is küteles helytállni az üzleteiböl adódó
kötele7.ett..cgt:kért. Kereskedésí idő
A Budapesti f.rléklóz.~e Résl:veny Szekciójában 2003. május közepétől reggel 9 órakor indul meg
A T +3 napos clsdmlllás a kereskedés, szemben a korábbi 10 órá\'3.l. A kereskooé-oi idő kiterjeszlését aJ: indokolta. hogy a
A B~T Részvény Szekciójában kötött ügyletek elszámolása T +3 napos ciklossal a nettósitis d\'e főbb európai piacok már 9.00 órakor nyit nak. A kereskedés menetének a nemzetközi gyakorlat-
alapján történi k. ahol a T az üzletkötés napját jdöli, a napok pedig munkanapban értt'ndÖk. hoz igazi tását magan a harmonizáctón túl a forgalom nÖ\'elésénekuándéka is indokolta. A szabad
Néu ün k egy ko nkrét gyakorlati példasort! egy 5 napos munkahét hétfőjén megérke- s.zakas7.i kereskedés kezdetének korábbra h01.ásával a Bt:T a külfOldi 1Ő7.sdék reggeli hevesebb
zik a készpénz a brókcrcégemnél vezetett befektetési Sl:ámlámTll. lIa kedden (2007. 10.02.) piacmozg;ísainak hazai piaci kihaszmilhatóságát. követhetőségét kívánta biztositani.
MOL-vételi megbízást adok, a MOL-részYények a T+3 napos c!számolás miatt csak pénte- A Részvény Szekcióban az :Ilábbi kereskedési s1..1.k.1szok különülnek el:
ken (2007. 10.05.) keriiInek 3 tulajdonomba. Ez azért kiel11e1kedlJcn fontos. mert ha például A nyitó ajánlatgyűjtési ré sz-
egy társaság rés7.yénye után járó szakaszban il befektetők a vételi
osztalékhoz szeretnénk hozzáju tni, és eladási ajánlatokat adják meg.
Nyitó ajánlItgy(IJtfsI muz.asz' 830 - 9.00f9.0 1
szükséges cun 3 napos periódust mdyek bekerülnek az ajánla·
2007. 10. 01. ~f6 • ~ meaMtlik. Nyitó ílC)'letkOtflI rénuakan' 9.()(){9.o1- 9.02
is figyelembe yt'nni az é rtékpa-
pírok megy3.sárlásakor (részlete-
-. ti könyvbe. Ebben a S7.akaszban
üzJetkötés nem tonénik. Ezt követi 5lJ1Nd sakisz 9.Ol-16.3O
2007. 10. 02. 10tdd MQL-vfleti mCabIWt aIÖ
sen lásd alább, a7. oS7.talékról ~óló 2007. 10. 03. SWdI MOl ~iW ts RidItfl· a nyilÓ ügyletkötési részszakan, záró ~jtHI sz"'asz 16.30 _ 1USll6.36
fejezetben), és szinten s7übi1les yfle{j megN'''' adot; amelyben az ajánla ti könyvben
figyelembe venni a T+3-3S elszá- 2007. 10.04, aot6rtölt rendszerezett ajánlatnk párosítása
2007.10.05. pfntek .MOl-~a
molást akkor. amiko r a tá rsaság és megkötése. valamint az ügy-
tulijdonomba kffÜirIeII
közgyűlésén Hava7.ni szeretnénk.

.MOl_
2007. 10.06. szombat letek listázása a7. egyensúlyi áras
keteskedki UÜIlOafl
hiszen erre csak a7.ok jogosultak, 2007. 10.07. VaWmaP ~nunn<tp ügyletkötési algoritmus s:wrint
akiknek a tulajdonukban van az 2(M)1. 10. CMl hftf6 torténik. Ebben a SJ.akaszban már
adott reS7.vény. kíketúlnek • tulajdonomb6l. nem tehető 6; nem módosítha·
• RiChter-rés.tvfnyek.
Amennyiben a MO I.- papiroka t ló, valamint nem von ható \'issza 200 200 30000 29050 170 lro
tulajdoo 101m. keNInek
szerdán értékesíteni szeretném
(2007. 10. 03.) és eladIisi árából
Richte r-papirokat szeretnék v,ísá -
2001. 10.09. kedd

2007. 10. 10. santa

....
Richter...Wbi megblzást ajánlat. A7. egyensúlyi ügyletkö-
tési algoritmus sonln meghatároz-
1..ák. hogy mekkorák az ajánlat i
220
390
20
lro
29810
29800
29550
29570
40
190
210
400
625 235 29 600 29 790 500 900
2007. 10. ll. ~~ befekWéSi alap (T +1)
roln i, azt még ugyana7.0n a napon könyvben szereplő eg)'es árszin·
Witeli megbit.ht adok 695 70 28 750 30600 230 1130
(2007. 10.03.) megtehetern. hiswn 2007.10. 12. pftltK aRicht(f~ teken köthető mennyiségek. El.t
725 30 28000 31000 80 1210
így a MOL-részvén)'ek ugyanawn kik«idneIr:: • tulajdonQmból. követően választj ák ki azt az árat,
a napon (2007. 10. 08. ) kerülnek
a befektetési alapok a amelyen a legnagyobb mennyi-
tulajdouoilw. brii\nori;;
ségü ügylet köthető. Egy példával
ki a tulajdonomból. mint amlkor a
Richter-rész\'ények a tulajdonom·
2001.10.13. uombat
2007. tO. 14. ~
~siSliiMlp

kereskedési SlOnnaP szemléltettük a MOL n)'itóárfolra-

mának 1ti51.anútási módját:
Nyitó vagy áró jrfolyam (Ft):
Mennyiség (db)
,-
<00
ba kerülnek.

Töudei hreshd~s EGVS1UOEN

 A párosíloH ajánlatok mindegyike ugyanazon az árfolramon teljesül. A folyamatos elvégzett katcgóriabeso ro!ás-viz.\gálatnak, dc nem
kereskedésre 9.02 és 16.30 kÖTött van leht'toség. Al e71 kö\"ető 5-6 percben a táró aján - keD vilSgálni a tulajdonosok 57,ámára vonatkozó
latgyűJlési S7.akasl zajlik, ahol a befektet ők csak ajánlatokat adhatnak, üzlelkütéS nem
tiirténik. A záró ügy1ctkiltési részszakaszbun a nyiló
üg}"letkütési rész.szakas7hoT hasonlóan egy \élt'"llen-
kö\"t'telmén}t.
Az "K kategóriás ctgeknek ezenkÍ\'ül (jng-
e1öd figrt'lembev.',elé-vel) legalább három teljes
MA ""'"
""'"' Nyomdo
.......
81F

surű időponthan történik meg az ajánlatok párositása,

ami az adott napi 7.árúarat jelenli. A párositott aján -
i:s kiin}V\~zsgáI6 által hitelesitett uzleti énel kell
rendelkezni ük.
""""'"
K""',,"
E."
"""
EH"
ElMO

-,.-
FHB tMÁSl

'''''" .
latok mindegyike ebben a7 csetben is ugyanazon a7 fo<H
NVUGA T·(UIÓPA. USA ,,8 " kategó ri a
árfolpmon telje.\iil.
BOG 09:1S-17:35
A ~BH katl'góriába \"IIÍ hekerüléshcz a ré~zvényso­
Gf"ilPhisottr.t. -
Forri1. . B"
Kereskedési i dő kü1róldii n
f,~Ul,lrt 09:0().17:lO
roza lJlak nem szükséges egyetlen, a1 ~A" kategó-
"""""
Magy.rT~

.....,
london 09:00·17:30

_.
MOI. C.......
A világ legfnnto\abb tő:t.Sdéint'"k kt'"reskedi-si idejét a md- 09:00·17:30 ria rs etébe n felsorolt kó\"etrlménynek sem meg-
lékelt táblázatban, régiúk szerint gyíljtötttik össze. ['untos 15:30-22:00 feleln ie.
OK'
OTP """'"
"""'"
.... "'-
- 'ori<
amnbun kiemelni, hogy a7. átállás nrári és téli idös?á- PMu 09:00· 17:30 Az »A" és "Ir ' kategó riás rés?vénycket amellékcIt
mÍlásra nem minden ors7..ágban tö rténi k ugyanazon a
napon, s így a magyar idő szerinti nyitvatartási idiik ezen
ÁZSIA
04:00·06:30.
táblázat a 2007. októberi állapot s7,erint tarta lmaZ7~1.
Rkhtf'f" '''''''''''
Pannon--FIiI1l
"ongl(oog 08:30 · 1~ Pannon-I/61t6
Felfüggesztés, szünet
idősl.1kokban egy 6rával előre, illetve hátra CSÚS7.nak. ''''''''''
A és B kategória
indi. (Mumbai) 0 5:25-1 1:00
,- 01:00-08«1
8ázisár
A rés?vénye kre vonatk07-Oan az aJánl3l1étcli limi-
TV'
z_ """'"
QuHu«
RfV

--
03;30-05:30,
.......j 07:00·09<)0 StébsMIto .jT!
A résrvenyek bevczetése a Bt:T-re - a7. eg)"es kate- tek és az .'rtékpapírok SlüneteltNése megh:llá-
góriáknál meghatárowtl általános követelményckre is 03:00-06:30, wr.ásának alapjául slolgáló érték a bá7.isár. Adott
5lInppúr
08:00-1 1:00 M'• . -
tekintettel - két kategóriába, R~Z\"én)"ek ..A~ illetőleg értékpapír tő:.estlei hc\"cr.ctésekor a beve1.t'tési ár
Tiljwan 03:00-07:30
R6.lvén}"ek "B" kategóriába torténhet. tek i ntendő báúsarnak. Az adOI! ertékpapir bázis-
02:00-04:00.
TokJo
05030·08:00 ará nak az értékpapír legulOlsó, de még az adott lőz.sdenapol mrgelőző őt tő:.estlenapon belül

'........
' "' '
.. A" kategória 02:00-06:00 képzett ciróára minősül.
Az "N k."uegÓriába való bewletéshez az énékpaplr KlUT ·KOZtN:UltÓPA
"om1.at árfolyamértéke nem lehet kevesebb 2.5 milli-
árd forinll1ál, míg a bevezetésekor iga:zohan fennálló
........ 09:00· 16:30
09:00-13:15
08:l0-11iXl.
Fclfiiggl'sztés és szünet
A BÉT a részvények kereskedésének ideiglenL'S slünetelletését akkor rendeli el, ha az adult
közkézh.inyadának minimum 25 scizaléknak kell len nie.
Elen utóbbi feltetel nem teljesülést"kor az is elegendr"
''''''''''''
M"""'.
13:00-15:30
08:30·16:45
tőzsdena pon az ért.'kp3pír árf(llyama a bázisárh07 vi57.onyítoltan +1- 10 szá1.alékot meghaladó
mértélcbcn változott. Az ideiglent'5 szünetre tehát nem +1- IO-nél, hanem az ezen limitet meg·
ha[3dó el ső kötésnél kerül sor. Nem kerul azonlxm so r al ideiglenes szüneteltetesre akkor, ha
"""
ha legaláhb 2 milliárd forint árfolyaml\rtékü ér tékpapír 09:30-16:00
közkézen van, vagy pedig az adott értékpapír-sorozat Szófi. 08:30- 12:00 a? árfol )"m a +1- 10 súzalékos limitet fix V3!:n' aukciós ajánlattal lépi ál. Az ideiglenes 5züne-
legalább 500 tu lajdonos birto kában van. V.'"
Z6gráb
09:30 ·16:20
10:0Q.. 16iXl
teltetés nünimu m 2, kgfeljcbh 15 perc lehel.
A HA" k,ltegóriába kerülés további fehétele, hogy A st I' a telj~'s tőzsdei kereskedést, vagy bi7,Onyos részvények kereskedését meghatá.
ljubl~ 09:30-13:00
al értékpapír-sorOlulnak bi7.0nyithatóan legalább 100 rozott okok bekiivetker,ése esetén hatá rozott \~lgy határoz,Hlan időre szünrteltethrti, illetve
LAT1N·AMERIKAIAfRIKA
tulajdonosa legyt'n, azon kibocsátó esetében azonban, felfüggesztheti. A tózsdt'"i kereskedés slüneteltelése és felfüggesztése során al adolt részvényre
joha~1J 09:0().16:50
amelynél a bC\'e7.etésrt, kérelmezett értékpapír-sorozat SilO PilUla 15:00-22:00 ajánlat ncm te h ető és nem mód(l~Ílható, ügylelllem küthető, ajánlat vissTavonására azonban
már be VJ/t \'eutYe egy szabályozott piacra, s az érték- SOr ke rü lhet. A kereskedés fc1fUgges7tésérc jellemzőcn a társaságok kérésáe slOkott sor
papírok megfelelnek a? adolt piac kereskedési adataival kerűln i, például valamely jelentős beJelentést megelőzően.

PORTFOUD. HU
'"
 A SeT a kereskeMs technikai szüneté! rendeli d, ha \"3.lamely technikai okból dMllotl elsó lehetséges ajánlat - és így az első kötés is - 15005 Ft lehet. 15001 Ft-on a7. MMTS-
átmeneti za\'ar megszüntetése vagy a kereskedés rendezell menetének helyrdUítása ezt rendszerbe ajánlatOl sem lehet bevinni.
szúkségessé teszi.
A kereskedés iránya
Max im ~ li s aj~ nlat i ~ ra k A folyamatos és erőteljes emelkedő piacot bikapiacnak (blll/ marker), a folyamatosan csökke-
A SJ;.T-en jegyzett részvények esetében a vételi ajánlat ára legfeljebb 20 51.ázalékkal lehet nő tendenciát moovepiacnak nevezzuk (ocllr marker).
magasabb. mint a bá7is;ir, al eladási ajánlat ára pedig legfeljebb 20 százalékkal lehet alacso-
nyabb, mint a bázisár. Az ajánlati árakra nmatkozó ezen korlátozások nt'm érvényesek az Long, short
első kereskedési napon, amikor az elmozdulás mindkét irányban maximum 30 suilalékos A bt'fektető által várt árfol)"3.m-t'lmozdulás irán)'ll alapján al alábbi két befektetési ~trattgiát
lehet. küJönböztethetjük meg:
Az ajánlati árak maximalizálása termé,~zetesen azt is jdenti, hogy általában a rész\'ények long: ebben az esetben a befektető az árfolyam emelkl'désére sprkulál, s vételi megbízás-
árfolyama egy adutt napon bdül nem mozdulhat el 20 százaléknál nagyobb mértékben. sal nyitja meg a pozícióját, melyet később eladási pOZÍcióvallár le;
Tekintve azonban, hogya slabályozás az elmozduhls alapjául a ba7isamt veszi figyelembe, 5hnrt: ebben a7. esetben il befektető az árfolram csökkenésére spekulál. A shortolás resz -
bázisár pedig CSak az esetben van, ha a leguloh;ó 5 lőzsden;\p egri kén volt a rés7.vcnynek venycladási pozició felvételét jelenti a papfrok eliizctes bir toklása nélkül ügr, hogy azo-
zárÓ;Íra, a BE.T-en jl'gyzell részvények esetében a 20 százalékos clmozdlJlásnál nagyobb moz - kal a be fektető ké-sőbb o!csóbban kívánju visszavásárolni a parkettcn. Az eladási pozíciót
gás is lehetségt's, amennyiben legalább 5 napig nem volt ú71etkötés az adott papirra (hiszen a befekte tő ügy veheti fel, hogy egy másik Uellemzően hosszú távra befektető) piaci sze-
ekkor nincs bázisára). replőt ől kö!csönvesl.i. majd a pozíció lezárása (azaz a rész\'ény~\'issza\'ásárlás) után visz-
szaadja a részvényeke\. A részvényeket kölcsönvevő btfektctő a kü!csönadó befektetőnek
Árlépés köz a pozíció zárásáig díjat fizet, melynek mértékében megállapodnak egymással.

AII..,;_
A részvények árfolya -
AM""'"
mának meghatározott
legkisebb árváltozási
értéke árlépésköz,
-.,...,.'"
l
5
5
C_
.f
Bookline
l
l
l

mel~'et
"IllJrlden papir o,;.
l
5
EHEP
ELMO
l
5
l'Setében a Ber hatá- fHB l tMÁSl 5
'-'
roz Illeg. Az árlépés-
köznél ki sebb elmol-
Graphisoft PaR:
l
l "'''''
Forris .It" SOrOatU
Forris _B" sorolIru
l
l

dulás nem lehetséges a """""

M~TeI8om
l
l f ......
l
l
rés1.vényeknél, s olyan MOl 5 Gardtni. l
ajánlatok nem adhatók, ,,",o
OTP
5
l
"""",
Homo!
l
l
melyek nem iga1.0dnak
hozzájuk. A,"AH i, ....""""""'" l
"""""""
,~
l

_...
l l
"A" kategóriába tartozó Rkhttr 5 P6MOl\-fll~ l
részvénrek esetében az
'y""""
lV'
l
I
PIf\flM.V.tttó l
l
árlépésköz a kövctke71i
swrint alakul:
z_ S Quatstor l
RfV l
Al. Állami Nroll1d~l
esetében tehat példá-
-.-. l
ffxrb:B1r
ul 15 OOO Ft felett az

4. Hogyan kell venni és eladni?
A teljesítés escdékrssége alapjan a tŐ7.,sdei ügyletek al alábbi két csoportba sorolhatók
alOnnali (prompt, spot) tőzsdei ügyletek;
- határidős (futures) tőzsdei ügyletek.
Mmdkét üg)'lcltípus elterjedt a \ilág szinte ősszes részvén)'tő7.sdéjén. így a Budapesti
P.rtékt6zsdén is. a részvényhatáridős ügyletek likviditása azonban a B~T- en mlog!ehetősen
korhllOzotl. A hazai tőzsdén a BUX határidős kereskedés nevC'lhetö aktívnak, álta lában a
kovetkező év végi lejáratokra vonatkozóan.
AZOlUlafi tőzsdei ügy letek
Amint a neve b muta tja, az azonnali tthsdei ügyletek esetében az adásvételi S7er7.(idés
megkötése, valamint az ügylet teljesitése idtJbrn n,.m válik szét, aza1, az adásvétd azonnal
megtürténik.
A7 azonnali ügylet lé nyege, hogy most el szeretnénk adni példát!l ID darab Futex·
részvényt vagy meg szeretnénk vásárolni 100 darab MQt· rés1.vcnyt. Az ügylet célja a7.
értékpapírok a1.onnali birtoklása. Az azonnali ügylrtnél gazdát cserél a részvény, valamint
az annak ellenértéket jrlcnt() pénzösszeg.
Bár az azonnali ügylet esetében az adásvétel azonnal megtiirténik, a vevő a részvények tulaj'
donjog:ít csak a tranzakciót követő 3 nappal sura meg. Az ügylet mcgkötésének, valamint a
tulajdonjog átruhá:r.ásának e'L.en időbeli eh'lilását a T+3-as elszámolás ok07J'.a, melyTŐl a fentiek ·
ben már résl.letesen Sl'óltunk.
Határidős tőzsdei ügyletek
Az utóbbi évtizedekben hihetetlen gyorsasággal növekedett a határidős piacok jelentősege.
íg)' érdemes résr.letesen áttekinteni ezen tran7.akciókat. A hatándős ügyletek népszerűsé·
gének oka, hogy egyrészt lehetőséget biztosítanak a kockázatok k,.zelésere, másrészt mint
spekulációs eszközök - óriási nyereségek (és persze veszteségek) elérését teszik lehe tö\·é.
A hat á rid ős ög),letek kialakulása
A határídi)s ügyletek alapgondolata az, hogy az üzletkötés egy késűbbi id6pontra vonatko-
zik. A fizikai teljesítés azonban a határidtis ügyleteknek csak a tőredékénel valósul meg, a
felek legg)'llkrabban csak a pénzügyi elszámol:ísra szorítkoznak.
A h(ltárid6s ügyletek nem új keletűek, hiven maT évszázadokkal ezelött is léteztek.
föként egyedi megállapodások formáj(\ban, például búzakereskedők között. A bÚ7.akcres·
ked6k még arat:is előlt sze!7..ódést kiitiittek a vevökkel. amelyben meg(\llapodtak a gabona
eladási ár:íban. Ez azért l'Olt előnyös számukra, mrrt fedezni tudták magukat az árfo·
Iyamkockázat ellen. Ar. árfolyamkockázat abból adódik, hogya termelönek folyamatosan
I'OlUfOUO HU
merülnek fel költségei. ugyanakkor scm atl nem tudja, hogy mel.kora lesz a Irrmes, sem
azt, hogy milyen ácon értékesitheti majd egész é\'c.~ nmnkája g)'iimiilcsh A határidős
ügylet viszont csökkenthetI a bizonytalanságol, s lehelő\'é te57i, hogy még jóval 37 aratás
dött eladási árai kalkulálhasson. A másik oldalon a molnárok álltak, akik azért fedezték le
a kocJcizatukat, meri roSSl. termés csetén a bU1..aárak nag ron megemelkednek, ugyanakkor
a megemelkedett alapan)'agárakat nem feltétlenül tudják a lisztfogyaS1.1Ókra átharítani.
Az ügylctlényegc tehát at. \'olt, hogy mindkét fél, a búzalermelö és a molnár is rögzíteni
akolr!a azt a \égsö árat, amcl)'ct kapnak "agy Ihctnek a termékér\. Egymásra lahilt tehát
a két fedezeti ügyfél, és meg tudlák kötni 31 ulletet. melyet szaks7.ó\·al hedge-nek (ejtsd:
hedLS) nr\fzünk.
!ledge
A hedge, vagy más néwn [edez,.ti iigylet al;lpeke, hogya meglévö, kockázatnak kitett pozí-
ció nkka l ellentétes ügylctct kiitünk, így rixálhatjuk jövőbeli pémáramlásunkat a jelenlegi
szintm. Ha egy tőzsdei társaság, például a Richter a7. Egyesült Államokba szállít gyógysze-
reket, amiér t [t'l év ml!lva 1000 dollárt kap, akkor a dollár forinttal szembeni gyengülése (a
dollá r curú, illetve az euró-forint árfolyamokon k,.reszlül) vesztesége! okoz neki, hiszen
ugyanannyi dollárért fél év múlva kevesebb f()fintot kap, mint amennyit most kaphatna. A
Rich ter lehát dollár-forint fede7,.eti ügyletet köt e7en p07lciójának fedezésére, mely a dollár
határidös eladását jelrnti. Ezen határidős ugyletnek köszönhetően a Richter devi7.akocká-
7ata a dollárban r,.ali:cilódÓ bevét,.k miatt megszunik..
TókeáUétcl (/el'erage)
A ha táridös ügyle tek eg)' nagyon fontos lulajdons:\ga, hog)' úgynevezett tőkeatté tclre
ad leh etősége t. Ez azt J,.lenti, hogy ha nyitunk eg)' pozíció t, nem kell a teljes értéké\'e!,
elég c.~k egy részével rendelkemÜnk. Ennek előnye, hog)' jelenlt'g mrglévő tökénknél
jóval nagyobb p07.iciókat vehelunk fel, és a számunkra kedvezö irányú árfol)'amváltm:ás
nagy nyeresége t hozhat számunkra, a ked\·ez6 trend eredménye felerősítve jelenik meg
szám lánkon. I lá tránya aZOnban, hog)' egy viszonylag csekély mértékű, számunkra ked-
vezt"Jtlen árváltozás is komoly \'e~zteséget okoz, azaz a kl'dva6t ll'n trend is fderösitve
mu tatkozik meg.
Aml'llnyiben egy pozíció értékén,.k csak 10 SZáZ;lll~ká\'al rendelkezünk, tíl..5ZereS töke-
áU(·tellel vehetjiik fel a poticiót. Ez awnban egyben azt is jelenti, hogy long, azaz vételi
pozíciót nyitva, "gy 10 százalékos árfolyam -niivekt'Mssd ml'gduplázhatjuk a pénzünkd (a
10 s7ázalckos elmozdulás ti7.sr.erese a profit), ugyanakkor 10 szhaléko.> árfolyamesés csetén
a tdjes befektetett pénzünket r!v,.sdt,.ttlik.
A brókrrcégek azonban jeUemlően nem swkták a nyilott poziciókat a teljes befektetett
ÖSS7~g dvesztést"kor lezárni, hanem bilOnyo~ eMre mcghatárowtt értékig engedik mínusz-
ba menni a7 ügyfél s7.ámláját. A fenti példáná! maradva: az árfolyam 12 százalékos csökke-
'" T6nde, keresked', fCYSZfJtÜfN
7
nésc esetén a brókercég felszólítja ügyfelét, hogy az eredetileg bcfektetelt össz.eg 20 szbalék..át A megbízások típu sai
fi zesse be s7_ámlájára (a 12 százalékos e~sböl 10 százalékot fedez a befektetett összeg, a A bdebl'ló vételi vagy eladá,~i megbf1.li.sál brókerének adja meg, amely internetes kereskedési
fennmaradó 2 sza7.alék pedig a tí:tSzeres tókeáUétel miall 20 S7..9.zaléko! jelent). További felillel eselén term6zetesen a brókerc~ által biztosított platformon kereszliii meg)' v~bc -
árfolyamcséskor az úg)'félnek újabb feltiiltési kötelezettsége van, emberi beavatkozás nétkill.

Rész\'ény- és Index· hatá rid ös keresked és A tőzsdei megbízás - mind azonnal i, mint határidós kereskedés esetén - az alábbiak
A (enti példák alapján már könnyen megérthetjúk, mit takar a határidős rész"énykereske- egyike lehet.
dés, melynek - akárcsak a többi tőzsdei termék határidős kcrcskedclmének - legnagyobb _ piad áras megbízás;
előnye a termékek standardizálása. Ennek köszönhetően a befektető pontosan !Udja, mit _ limitáras megbízás;
vásároL _ stop·loss megbízás.
A rés7.vén)'· és index-határidős kontraktusok a befektct{\k ezen termékek jövőbeli árfo·
Iyarnára vonatkozó várakolásait tükriizik, s áltahlballlllagasabban állnak, mint a miigiittcs Piaci áras megbízás
termék ár(olyama. Piaci áras megbízás esetében a befektető nem határo7. meg számszerűen vételi vagy eladási
A7. alOn nal i és a határidős árfoltalll eltérésének évesített, százalékosan kifejezett értékét árfolyamol. Ezen tranzakciónál a hróker vagy a7. imernetes brókercég számítúgépcs platform'
kamattartalomnak nevezzük, mdy negatív is lehet abban az ese tben, amikor a piaci ue· ja az adott pillanatban l'rvényes piaci áron (illetve ahhoz közel) kiiti meg az adott iigyletet.
repltik al árfol)'am jövőbeli csökkenesére számítanak, így a határidős árfolyam alulmúlja A tranza kció konkrét árfolyamát :Izonban a bl'fektet(i a meghí7.ás pillanatában nem mindig
az azonnali árfolyamol. tudja biztosan. Az árfolyam ugyanis az alapján halár07.ó<lik meg, hogya vételi mcgbízá.~ esc-
Rár a BP,T-en SJ,ámos részvény és a BUX index esetében is tiihb lejáratú határidős ter· tén az e1adói oldalon (az eladói könyvben), eladási mrgbízás esetében pedig a vételi oldalon (a
mék kereskedelmére van mód, a leginkább likvid instrumentumoknak a legküzclebbi év vételi könyvben ) milyen árfolyamon mekkora e1adói, illetve vételi megbí7.ások áUnak..
végére vonatkozó lejáratok szamítanak. .Egy kepzclctbeli esetet szemléltet az alábbi táblázat, mdy a Danubius-részvények ajánlati
A BUX index, valamint a 2007. de<:emberi BUX· határidó együtt mozgását kiválóan kön)'Vct tartalmazza a befeklelók által látható 5· ös mélységben, azaz mind a véleli, mind a7
szemlélteti az alábbi grafikon. eladási ajánlatokból a Il'gjobb 5·iit láthatjuk benne. Abban az e.setben, ha piaci áras megbí-
7.ást adunk 1000 darab Danubius-részvényre, akkor nem az aktuális piacon áron, azu az
utols" kötési árfolyamon (jelen esetben 9580 Ft-nn) teljesül megbízásunk, hanem az eladói
Á 8UX h II BUX071lll\;lh.t"~ (pont)
oldalon lévő tételeket vásároljuk ml'g: 100 darab réslvényt ves.zúnk 9570 Ft-on, 35 dar.mot
Jt.OCIO ._ .... _._.- .. __ ... _._ .. _.. . .... _._ ..... _............... - 9575 Ft·on, 142 darabot 9580 Ft·on, 70 darabot 9585 Ft·on, valami nt 100 darabot 9590 Ft-on.
30000 ... -._ ....... _._ .. _.. _- . . . . . . .
29,000 - _._ • • • • . . . . . . . . . . . _ .... _...... . Ez iisszescn csak 447 darab részvényt jelent, tehát a vételi mcgbí7.ásunk teljesüléséhez sziik-
28,000 ....... _ . . . . . . . . . . . . _._ .... . séges tovabbi 553 darab papír vétele a kö\'etkez{) dadói tételek megvásárlásá\'altcljesül.
27,000 _.... _....... _.. _.. _--_ . . . . . . . . . . . . . . • • • Ezen tételek vételi árfolyama a megbí7.ás pillanatában nem ismert, hiszen az 5-iis mélységű
26,000
25,000
24,0CI0
23,000
.
~~f;j(j . ....... . ...... . .... . ajánlati könyvben nem látható 1000
darab papir, A konkrét vételi árfo -
Iyamokal a megbír.ás teljesülésének
22.000
21 .000 Visszaiga7.0lásábÓI vagy a részvén)'
20.000 --_ .. - ..... _.............. _--_._ .... . kötéslistájából tudhatjuk mcg.
19.000 .. _.. __ • . . . . . . . . __ . __ ... __ .. _---------_ .. . . 50 1300 9.70 100
A brókerek ugyanakkor a7. MMT$- 9'50 10 9575 lS
l-~"--'''-'''-'''-';''-'''''''''---''---''---''"""777"-:::
18,000 ~ ~ ~

§ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
~ ~

~ ~ ~~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
~ ~ ~ ~ ~ ~ rendszerben teljes mélységben látj:ik
a kötésIistát, így üdetkötőn keresztüli
kereskedés esetén előre informálód.
9310
9""
9"'"
100
150
2000
....9'"
9...
'"
71)

100
ha tunk az eladói és vevői tételekről.

Limitáras megbízás
Limitáras megbízás esetén a befektetö pontosan ml'ghatáro:aa, hog}' mekkora aJ' a maximális
ár, amennyién hajlandó megdsárolni, illetve m(."kkora az a minimális ár, amenn)iért hajlandó
eladni n!sz\'én)'eil. Ezen megbíl.ástípus esetében termesl.etesen előfordulhat, hog}' megbízásunk
nem telJl'Sűl, azaz nem sikerül megvcnni vagy eladni az értékp;lpirt. \'agy nem a teljes menn); -
sét,>et sikerül megvenni vag)' eladni.
M: előző példámilmarad...-a, ha limitáras megbil.ást adunk 1000 darab Danuhiw;-rés"..t.\·ény
\'ételére 9570 rt -os árfolyamon, akkor mindösszr 100 darab papirt tudunk meg\'<isárolni a pia-
con. A maradék 900 damb ,'ételi megbízasunk bl."k(."rül az ajánlati könyvbe, melyennek hatására
a7. alábbiak szerint módosul:
l000db limitáras
csak szabad szaka57.ban tehetök meg, A fix ajánlatban al ajánla!!e\"ő brókerci-g megadott
időtartamon belül az általa kiválasztott brókercéget közvetlenül ügylctkötésre hívja fel
e rre \·onatko7.ó ajánlatával, melyet csak a közvetlen ügylctkfltésre felhívo!! brókercég tud
elfogad ni.
A fix ajanlatból létrejolI ügyleteket a hi\'lltalos árstatisztikákban, az átlagár képzésekor, a
stop ajánlat akt i\"álásakor, a 1.áTÓar meghatározásakor, valamin t al. értékp;lpír-kercskooés
szüneteltctésekor nem \"eszik figyelembe,
A megb ízások é n ":nyessegc
A vételi és eladási megbízasok érvényességét többféleképpen határozha tjuk mt-g::
szakas2.: a megbízás az adott üzletkütési szakaszban érvényes, azt kiin1:c)(."1l kikerill az aján-
1;1Ii könyvböl;
nap: a m egbízá~ az adott napon érvényt'S, ha bekcrúlt az ajánlati könyvbe, árasko r kikerül
belőle;

vissza \'onásig: a megbízás a visszavonásig benne m:lTad az ajánlati könp'ben;

datumig: a megbízás a7, előre meghatározott dátumig ÍK'nne marad az ajánlati kiinyvocn.

..50
mo .""
'0
,,70
.575
'00
"
9570
94SO
900
'300
9575
.580
35
142
Fontos tudnivaló, hog)' mind a vételi, mind az eladási megbízá.<;ok esetében lehetőség van
arra, hogy válasszunk rés7.telj~ülés és mind megbízás kiiliitL RészteIjesülés esetében a meg-

....
n.o
9300
'00
.50
2000
9S8O

""'"
9590
.42
70
100
93SO
9310
9"'5
10
100
150
9585
9590
9595
70
100
5
vásárolni vagy eladni kivánt mennyiség rttLbl."n is teljesülhet, azaz a fenti példánál maradva az
1000 darab Danubius-\'étt'lbőllOO is mt-g:\"Jlósulhat, míg mind megbízás l'sdébl."n az üg)1et csak
akkor jöhet létre, ha ajánlatunk t-g:y s1intén 1000 darabos eladói m<.-g:bí7.ássa1 találkozik..

Stop-lou m egbízás Mire kell fig)'elni?

Fontos megemlíteni még aJ. úgyne\'t".tt11 stop-Ioss megbízást is, melyet \'e57.teséglimitálásnak is
nC"\·elllck. f-,!i,'el soha nem lehetünk biztosak abban, hogy helyesen ménük fej a piaci armozgás irá-
n}':Ít, és eJké-p7.cJht1.1\ hogya meg-.isárolt papír árfolpma csökken. a stop-10M megbíz.ással a Defek-
tető már al.u1letkotéskur '~Jg)' azt követően (amikor még nem tudj3, hogy a Iran7.akció nyereseges
lesz-c vagy sem) megad egy olpn arat, amelyen a bróker kültln utasítás nélkill is kötclel6en Ic kell
hogy zárja az ügyletet, elkerüke a meg nagyobb \'cszteseget. A gyakorlatba.n ez úgy mükodik, hogy
meg kell adni a stop-loss megbiús aktiválási árát, s amennyiben ezen aktiválási anlt :I piaci ár eléri,
az eladás piaci áras megbízá~ként aktíviz..álódik. A tényk'g~s eladási ár tehát nagy valószimlséggel az
akti"ál:bi ár alatt lesz, kivéve ha az aktiválási áron legalább akkora mennyiségDen állnak \'l'teli aján -
latok, mint amekkonl pakettet el kiVoÍnunk adni. Mivel a stop-Ioss megbízás piad áras rnegbilas, a
tényleges eladási ár akár jelelllósen alul is múlhatja aL álta lunk megadott aktivál:\si :\r.H,
Fix megbízás
Fix megbízás esetén a felek eMre rögzítik, hogy milyen áTtm és mekkora mennyiségű résl '
vényt szeretnének eladni, illetve mcgvenni. A fix ajánlatoknak nincs ajánlat i könp'Ük, és
Bar a m egbízások kiadása nem Játszik nehéz feladatnak. m indannyiszor gondosan kelJ eljárni.
és többször is ellenőrizni a végl<.-g:csités előtt - főként az intl1l1etc!\ megbí7.ások kiadása esettn.
Köllllyen dÍlfordulhat ugyanis elgépelés. a1. árfolyam és a mennyiség felcseréJésc és má!; hiba,
amely akár jelentős vC!\7.teségekt't is okolhat.
Jdentlis piaci hatással járó, a 1l1t-g:hi7.ás helytelen megad;\.sábóll'fooó hibák egyébként nem
tulzottan gr.!koTÍak, de olyknr-azén elŐIOrdulnak.. Az elmúlt időS7.ak legemlékC'".tetesebb esete
az volt, amiko r 2007 SleptemDerében az OTP-rést,\'ények az egyik hazai piaci Sll'replő hibás
megbízás;Ínak kösziinhetően néhány másodperc alatt 15 szazalékkal emellu~dtek igen jelentős,
200 OOO darabos torgalom mellett. A részvények piacán azonnal élethe lépett az automa tikus
SZunet, amely után az árfolyam természetesen visszacscll a korábbi szintre, s a kereskedés nyu -
godt mede rbl."n folytatódott. Ilogy pontosan mi tönént, nem lehet tudni, dt' valószÍmisithető.
hog)' a m egbíl<\st adó bróker piad áras megbi7.ast adott, 5 a vételi mennyisi-g: ml-g:aJásakor egy
nuUával többet ütön a kelleténél. Al emlitett piaci szereplő a kényslerb61 m cgvásárolt OTP-
részvényekt üzletkötők szerint még amar értékesitette, ami Igy 100 millió Ft felett i \-csztesé-get
Ok07.ott a brókcrcégnck.

T6nd~; Ir~reshdh EGYSlfRŰEN

------- -
.-. -..... . -
'1,
5. Mi mozgatja az árfolyamokat?
A befektetőket leginkább érdeklő kérdés terméSletesen az, hogyan dltolik a jövőben a
papírok árfolyama. Miért nem állandó egy adott társaS<lg részvényeinek árfolyama, vagy
ha már \,áltozjk, miért nem előre kiszámítható módon tiirténik, hiszen ugyanarról a cég ről
van szó?
Nem ritka, hogy egy társaság részvényének árfolyama egyik napról a másikra hatalmas
nÖveh..:lést vagy csökkenést mutat annak ellenére, hogy látszólag a társaságnál nt'm tört ént
olyan vált07.áS, amely erre okot adhatna. Mi magyará7.za mégis a hirtelen vált01.;Ísokat?
Egy cég a rendelkezésre áUó forrásokat valamilyen eszkö7.iik megszerzésére fordítja.
Különböző projekteket valósít meg, gépeket, s7.abadal makat riúrol, olajkutak fúrásának
jogát S7.crzi meg, és 19)' tovább. A befektetők árgus szemekkel követik minden lépésuket,
és mindenki a maga módján értékeli a projekteket s ezen kere~ztül a \,áJJalatokat. A befek
trtók összességének az adott vállalatra vonatkozó véleménye és drakozása tükröződik a7
aktuális árfolyamban. A részvényár \'áltozásáh07. tehát nem az kell, hogy hatalmas robajjal
összedőJjön a cég székháza. Az újabb és újabb információk a nagyvilágból befolyásolják a
vállalat jövőbeli eredményével, kockázatával kapcsolatos Illirakocisokat, és emiatt a tá rsaság
részvényeinek árfolyama állandóan változik.
Egy befektt"lés értékelésckor számtalan tényezőt figyelembe lehet és kell \'enni. FontoS
azonban hangsúlyozni, hogy a részvény értékének meg kell egyeznie a jövőbeli jövooelmek
jelenértékével. Sok kezdő befek tető azonban nem a jüvót, hanem a nnillat nézi. Ez a7.éft
hibás, mert szélsöséges esetben az is dkép1.elhető, hogy az adott cég piacainak nagy rés7.ét
elwszítette, s olyan értékes gépek vagy ingatlanok sincsenek a birtokában, amelyek indokol-
hatnának a jövőben log}' árfoJyam·emelkedkl.
A rés7.vényárfolyamok mozgását számos tényező együttesen befolyásolja, sokszor alOn -
ban a különböző faktorok hatását rendkívül nehéz megítélni. Egy pozitiv ténycz6, például
egy jelcnt6s mrgrendclés bejelentése akár negatívan is hathat a társaság árfol}'amára,
amennyiben a piac már számított rá, és a várakozások ann}'irJ felfo k07.0ttak voltak, h(lgy a
t(>nylcges megrendelés volumene vagy értéke elmaradt a piaci sureplők által rem(>!ttől.
Az aJabbiakban azokal a legfontosabb tényczőket mutatjuk be, amel)'ek a leggyakrabban
okoznak jelentősebb mértékü - pozitív vag)' negalÍ\' irányú - árfolyammozgásokat a tőzsdei
ré57.\·énrek esetében,
Gyorsjelentés, éves jelentés
Gyorsjelentés
A tőz.>dei társas.1.goknak negyed- vagy félévente g)'orsjelentéseket kell kÜl.l1tcnniÜk attól fug-
g<icn, ho~')' a Budapesti I!rtéktózsde az"A vagy a "fi" kategóriában sorolta-e őket. A gyorsjclen-
H
tések kÖ7.71tételére 2007 közepe óta az adott idősm (neg)'l..:lév vagy félév) lezárulta után 60 nap
áll a t.i.rsaságok rendclkezésére, sU"mben a kor.ibbi 45 nappal. A gyorsjelentéscket a finT -en
s7.ereplő társaságok éjfélkor jelentetik meg, hog)' a befektetók minél szélesebb köre fel tudja őket
dolgozni ts 6tdlllczni a kovetke-di napi piacnyitásig.
A g}"orsjelentések tartalmaz7";\k a társaság adott lezárt időszakr.-l vonatkozó legfontosabb
adatait, melyek a bcfcktt'16k súmára a1apvetö fontos.ságti.ü,. A gyorsjelen tés legfontosabb részei
a kÖvetkezők.:
- eredménykimutatás:
- mérleg;
- cash flow-kimutatás;
- fontosabb adatok Ú7Jelágankénti megoszlása;
- folltosabb iparági, termelési stb. adatok;
- kitekilltts az iparágra, illetve a müködési körn)'C7.etre;
- tulajdonosi szerkezet az időszak ,·égi állapot szerint;
- a menedzsment rendelkezési're álló részvényopciók;
- tölbdei bejelentések az id()s7.ak alaIt;
- stb.
A gyorsjelenlések értékelése al1ft kulcsfontosságú a tŐl.sdei 'égek életében, mert relative
gyorsan nromon követhetők belölük a társaságok ga7.dálkodásának főbb tényez(ji, illetre
adatai.
A legfontosa bb számokra vonatkOZÓan _ általában be\'éteJ, (izemi eredmén)', nettó profit
 _ il cégeket követő elen17ók drakozásokat ké57.Ítenek, melyek átlagá! vagy mooiánját kon-
,zenlllsnak neveuük. A társaságok által publikált tenyleges scimokat cwn konSJ.ell7ushoz
érdeme) viszonyílan;, hi~zen ekkor a pozitiv vagy negativ irányu eltérés érhető teuen a piaci
\";irakozásoktóL Nagyon fontos azonban a konszcnzu~ e1emsclma, amennyiben ugyanis az
csupán l-Z elelnző; becslést tartalmaz, a megbízhatósága is korl.ítozott. A hazai bluechipek
esetében általában 10- 15 elemző ad becsléseket a társaságok főbb adataira vonatkozóan.
Amikor togy cég a \'llrako:cisokat jelentős mértékben fe!ijlmuló profitot Jelentet meg, a
gyorsjelentés k611étételét kö\,ct6en \'alószimileg árfolyam-emelkedés le)1. tapasztalható a
résT\"ényárfolyamban. Ellenkező esetben rendszerint árfolyamcsökkenésre S"/..amíthatunk.
f-ontos kiemelni a7.onban, hogy nem ki7.árólag a lezárt peri(,Ju~ s:L.1mai hatánl1.l.ák meg a
résZ\'ények árfolyamát, sót: S7..amos esetben a befcktet6k ezzel egyáltalán nem is torödnek. Elő­
fonlulhal ugyanis, hogy például egyS7A~ri negatív ténye7i)k miatt a g)'orsjclentésben szereplc"l
S7.ámok alacsonyabbak, mint a konszenzus, ugyanakkor a cig jövőbeli kilátásai kedvezőbbé
váltak. Ilyenkor a jövőbeli növekedési lehetőséget árazza be a piac, és nag)' \'alós7.ím1séggel
árfolyam-emelkedés I~'s~ tapas7talható.
Példaként említhetd a Genesis esete, ahoI2007-ben cgy teljes pronlváltást követően
erőtelje~ árfolyamszárnyalá.'i vult tapasztalható. A Genesis 2006 végén megszüntette konlbbi
tevékenységét, és napcellagyártú üzemek létesítését tűzle ki célul. Ez annak ellenére okn7.0tt
hatalmas rés7\'ényárfolyam-emelkedést, hogya terv egyelőre csak ígéret, s bc\'ételt a legjobb
e,elben is cr.ak hoss7.ú évek múlva ér cl a eeg (profitot pedig még később). A syursjelentések
a prunlváltás miatt természetesen meglehet6M-n gyengék, s a cl'll veszteséges u7.letnlenetet
--_.....-_..,.- ..- _ ...-=..
fol)"1a!.
"""-~--
--_...
SzknyilOl6S a pmfilvii!Lb iMlta
jöv6be11 Igéret ~n
_ I~,·,.. ~r,
Í-ves jelentés
A társaságok a pénl.üg)i év zárását kij>,·t1(K:n t~\"t'li jelentl'lit is kiitdesck könitenni, melyben a
gyursjdenté5ben S7.crcplönél ré-s1.1etesebb és a könyvvizsgáló által auditált adatok szerepelnek.
Fontos tudni, hogy a naptári év - II társaságok döntési.' alapján - nem minden esetben esik egybe
II pénzügyi évvel Az Egh pi-nzügyi é\-c például Sl.t:ptember 3O·án, mig a Zwaeké márdus 31 -én
ér \'égct; mindkét tá rsaság anyavállalatanak pén7ug}1 é\'éhez igazitotta saját bescimolá5.i idősza­
UL Azévcs jelentéseket a tőzsdei tarsaságoknak a pénzügyi év Ie-.cicisát követően ISO nappal kell
megjelentctniük (eL december végén záródó penzügyi év C!ictén május végét jelcnti).
Az éves jelentések általában ke\'ésM érdekesek a befektetök számára, mint a negredé\'es, illet-
\'e féléves g)"orsjelentések. hlszen a bennük szereplő legfontosabb adatokat már a jÓ\'a1 korábban
köz.:dten gyursje!cntésckból tudhatják.
Profitfigyelmeztetés (profit wllrlling)
A vállalatok nycrcség-e\6rcjel~ésénck c.'.ökkmtését pmfit wamingnak neveaük. A t<k'\dei tár-
saságok akkor folyamodnak profit warning könétételéhe7., ha valamilyen J..,iil.ső iparági vagy
cégspecifIkus tényelő(k) hatására várt profitjuk jelentős mérto.'kő visszaesést mutat vagy a koráb-
bi saját c1órejelzésiikhöz, vagy pedig a t~\rsa~ágot ki/vető dcm~ők várakozasaiboz képest. A profit
""'arningok túlnyumú tübb~'8él a neg}'l-déves gyorsjelentési ~~C7.nnt megelc"llii hetekben, ilIct\'c
a negyedéves idös7,ak lel,ár.iS;it követően jelenok be, hiszen a vállalatok menedzsmelllje az elő­
zetes adatok alapján ekkor latja, hogyan alakultak a neg)edé\' számai A profIt ""'arningot követő
gyorsjelentesek altalában Sök meglepetést már nem tartngatnak a bcrek\ctCJk sámára, így jellrm
...., .... __-------_--'c-=. ..- ~R _
I
r profit w.fniOi
/
T6ud~1 k"r"~k,,dh EGYSZEROEN
35
7.óen al árfolyamcsökkenés is elmarad ilyenkor (a zuhanás álta};l.ban a profit warning közzétételét lés \"árható. A ncmzetkiiú piacokon a felvásárló cegek árfolyama a feh'lisárlás bejelentésekor
követően követkc"Lik be). Khiló példa a fentiekre a Zentiva 2007 nyári profit warninrua, melynek altalában csökken, s7.ámos esetben tapasztal hatjuk azonban ennek az ellenkezőjét - főleg
következtében a cseh g}'ÓgyS"Lergyártó résxvénycinek árfolyallla egyetlen nap 1cfo'llisa alatt 16 hOS5J:abb tá\'on. Ki\'áló példa erre az OM V 2CJO.I-es román akvizíciója, melynek során II
S7.á7.alékkal eseti. A warningot követő gyorsjelentésre a7.0nOOn kislllénékü árfolyam -emelkedés Petrom 51 százalékat vásárolta meg a román államtól. A piac kC7.dctben negatívall értékelte
következett be, llli\-eI II tényleges S7.ámok enyht'" pozitiv meglepetést okOltak a piac S7.ámára a a felvásárlist, elsősorban az annak finanszírozására kibocsátott új n!sZ\'ények miatt, a román
warninghoz képesL cl'g által biztositott profitbövi.ilés,
a reorganizációs és szinergia-
lu; OMV 12 hiJVi llÖO"dut6 EP5-",~k alakut~,a (EUR)
Sajátrészvény-vásárlások
A sajátrésZ\·ény- (treasury stod:) \'iÍ5árl:isok számos esetben nem okoznak jelentős piaci moz-
gtsokat. Ezen esetre kiváló példa a Richter, iIletw a7. OTP azon sajátrészvény-vásárlisai, melyek
lehetóségek k.ö\"Ctkeztében azon -
ban abefektetők átértékehék
OMV papírjait, melyck.
az
jelentős
.
~

keretében a cégek II mene<l7..snll.'nt rl-!;zvény opciós programok biztositásához vásároltak papíro- szarnyalást produkáltak. A befek- "
••
bt az elmúlt években a tőlSdén. A MOL 2007 nyári agresszív sajátrészvény-V"J.sárlásai awnban tetői átértékeléshez természetesen
három nap aluli hatalmas, több mint 20 szá7.lllekos arfolyamsz.'rnyaJást okoztak a piacon. Bár a profitniivckedés is hozzájáruit, "••
cun sajátrész\'ény-vásárlások II ment-dzsment szerint a társaság tőkCS7.erkt'"letét optimaliz.,lták, ami legjobban a S1.e7.0nális hatá·
"
SZ.11ll0S piaci sl.ercplű szerint egyértelmüen az OM V felvásá rlMi kisérlete elleni védekezés eSt;- sokat kiszűró, 12 havi gőrdiilő ",,
kiizéül srolgáhak. igy jelentős piacbefolyásoló hatásuk \"olt. efl"Jménren érhető tetten, amely-
nek s7..amítása so rá n mindig az ••"
utol."ó 12 hónap profitját vesszük
figyelembe.
"

. '.
"
, b
, "'~m-m.",~"," "'",",,'H I
Vállafatfefvásárfások (akv;zíciók)
A \'állalatfelllásárlások (asquisition) megítélése szintén nem egysleru feladat, így az aklli1kiót
végrehajtó cég árfolyammozgása scm eg)'értelmu. Az akviziciókkaJ kapcsolatos legfontosabb
kérdés, hogya cégvásárlásnak mekkora az erooményniivdő hatása, illCI\'e milycn mL'gtt'rü-

T6nd~i hruked~s EGYSZUOEN


Globális m ozgások
A hazai részvények árfolyamaira t(>nnészetesell a nemT.ctkiiJo;i t6kcpiad hangulat is jelentős befo-
lyást gyakorol, az egyedi, eégspecifikus hirek awnoon e hatást akár tclj<.'SCn meg is Slllntcthetik_
Pesszimista globális részn~n}'piaei hangulat mellen például egy kimbbanoon jó negyedéves
g)'or..jelentés hatádra akkor iS emdkedhetnek az adott erg részvényei. ha a teljes piac jelentős
mértékü minuszt muta!. Hosszabb távon az ellentétes hatás is előfordulhat: a 2001. Sl.cptember
ll-i terrortámadások utáni általános mcd\'epiacon s7iimos biztonságtechnikai cég árfolyama
Sl.:\rnyalt, hiszen az Egyesült Államokban a biztonsági beruhá7.ásokra fordított kiadások emel-
kedésének ezen cegek voltak az egyik kgnag)'obb nyertesei.
Makrogazdasági tényezők
A makrogal.dasági tényezők - {öként a piaci sokkok - jelentős árfolyamkilengéscket okoz-
hatnak nemcsak egy részvény, hanem akár egy ország vagy régió ü~'\Zes tókepiacin is. A
makrog-J.zdaság állapotának és ki látásamak a befekletök azért S7.c ntelnek kiemeIt fig)'elmet,
mert a gaT.da.'iági korn)'ew a v:\tJalatok müküdé.'iCt, nyereségességét, s ezen keresztül a eégek
értékét (azaz a rész"én)ek árfolyamát) is befolyásolja, Az elmúlt években a BUX index régiós
indikatoroklól elmaradó teljesitmén}'ét a befektetők számos alkalommal hozták őss.zeJUggés ­
be a gyenge makrogazdasági kornyezcllcL A forint piacá n tortént turbulendákra példáu l az
OTP-részvén)'ek jelentős kilengbsel reagáltak.

Iparági tbJyezők A ~ichte' 12 hiV; g6-rdulll protltJinik (M fl)

Az iparági tényezők hatását talán

~S .rloty.miMk (ft) aiakutjs. 6. Árfolyamnyereség: hogyan optimalizál-
n hnzai gyógyszergyártók példáján
lehet a legjobban bemu tatni. 2005-
hatjuk az adót?
ben al orosz piacon bevezettek egy
A tőzsdei árfolyamnyereség-adó 2006-os ismételt be\'ezetése kap.:sán ádemes tisztában Irnni
jóléti progrJ.lI1ot (01.0), m('l)'ben a
kedvezmén)'ezctlek ingyen juthattak allal. hogya hatal)'os szja-törvén)' keretein belül hog)'an lehet a tőzsdei ár foJ yamnyrreségböl
származó jövedelem után fizrtendő (ldÓI oplimalilálni.
a támogatott listán szereplő gyógy-
szerekhez. A listára a Richter és aL
Adóalap és adó
Egis s7.ámos g)'óg)'sl.(>T(> is felkerült, TlluMI 's Mm t6 • ...:11O; irloty.mnye~s~g_,dó
Az s7ja-tön'én)' su'n nt tÓ7.sdei üg)'- M,gy"r~ligon
ami a7 ()!OS"t és egyéb FÁK-piacok
letnek számítanak a7.ok a tranzak-
egyébként is magas g)'Óg}"Surpiad
növehoJésb'e! pá.rosult (az utóbbi tén)'t'"wt jelentős mértékben segitette az energiahordozók
árának nüvekedése). E két iparági tényew hatalmas pmfit- és - ezzel párhuzamosan - rést-
vén)'árfolpm-nö\'ekedést generált a magyar gyóg)'szercégeknél. Har.onl6 pelda az olajarak és az
ciók, amelyeket az alábbi tőzsdéken
kótott a magánszemély:
- EU- tagállamok t"z.~éi;

- OECD- tagállamok tŐ7.sdéi;

-..
,
o)ajc~ek árfolpmának eg}'üttmozgása, amely azdmúll b'ekben a "'IOL-részvények t'Selében is
döntőfontosságú \·o1t. Ezen
- a tőkt'piaci tőlYén)' szerinti tt')ll>-
dék.

:- 1- ,-
iparági hatás azonban a
mag)'ar olaje~ papírpinál
..•••. . .__.
.
a 2007 nrarán kirobbant A tőzsdei üg)'letböl származó
jüvcdrtem aT.OFlban nem kizartSJag
fekásárlási harc kiivdkez - ni ! ! ! i ! ! l i i i i í l i l
,_o tében mMa igencsak limi·
tálttó Yált, mivel a MOI.
az azonnali üg)'letekrc \'Imatkozik,
ha.nem a származékns, illelve az
OSSLCtett tőzsdl"i ügyletekre is. Az
,- ' árfoly.llmíba a csata követ
egyes tőzsdei szekciók között

:L, kel.tében jelentős mértékű (I törvény nem tesz különbséget, a rész\'(.'ny-, az áru- l'S a dcviT.a-
POZi~iók adóalapját ÖSSZClluntan kell kezelni. A tőzsdei üg)'lclrn'íl s7AÍrmazIÍ jövedelem után a
, ,, ,, , ; ; ~ ; ~ m ~ ~ ~
felvis:\rlá~i prémium árJ
zódOIl be. s a befektetki rnab'ans7-cmélyek 20 száT.alékos adót kötelesek mcgfizt'lni.
•i -! i ,o 2 6 !
-i i ! ! ! ~ i i i
!
a ~ o ! a 2
sztorit S1inte kizárólag c ~L adó alapjót az egyes ügyletek ()S~LCllont árfolyamnyeresége adja. melyet csökkent
al. ev során kdetkezett reallzált \'csl.teség (a7.onnali. S7.ármazékos és határidős ügrlt'lek
tényező jelentette.

T6udlO; klO'IOsklOdh EGY51u:OEN

esetében összevontan), valamint a járulékos költségek (pl. meghflási d íj).
Tudni kell ugyanakkor, hogya 2006. augusztus 31·én a magánSlemély tulajdonában
lévő értékpapir eladása esetén az értékpapír megszertésére fordított érték (azaz a bckerü·
lési ár) megha tározására az alábbi árfolyamok tetszőlegesen választhatók:
_ a 2006. auguS'LtuS hónap utolsó tÓ7.sdenapjának az adott értékpapi rra \'onatkozó záró árfo·
lyama;
- a tényk'gcs "ételi árfolyam.
Adóopllmalizálási szempontból természclesen a fenti két lehetőség köziJI mindig a
magasabb értéket érdemes választani, hiszen igy árfolpmnyereség esetén csökken az adó·
alap, mig ádolyamvesltesl'g esetén niive~zik a negatívadóalap, ami az éves elszámolás
során csökkenti az adóalapot.
Bevallás
A magánszemély köteles minden adóévre bevallást benyújtani. Az adót a magáns1.emély az
:Iltala vewtetl nyilvántartás alapján, a tözsdei ügyletekr61 a befektetési szolgáltató által kiál-
lított bi1.onylatok szerint állapítja Illeg. A nyiJvántartásnak tartalmaznia kell az ügyletekben
Illcgszerzett bevételeket, a7. ügylet ekhez kapcsolódó járulékos költségckct, az átruháwtt érték-
papírok megszer1.é~re fordított értéket, az elszámol! ügyleti nyereséget, iIlctvt' veszteségl't.
Az adót az adóé"el követő május 20-ig egy i)s~'Z<"gben (tehát nem év kiizben. az ügylet
lez.ár:isakor) kell megfhetni, és eddig a határidőig szükséges az szja-bevallást is teljesíteni.
rontos tudni al.onban, hog)' az állampapírok és Ocfektetési jegyek esetében a 20 ~:tá~lé·
kos adót a befektctési szolgáltató t:v közben, a pozíció 1e7.árásakor \'onja le. és f'i7.eti meg az
adóhatóságnak.
A ves7teség ér\'ényesitésére azonba n e:ten esetekOcn nincs mód, a~z a negativ ho~mmal
lezárt poziciók vesztesége nem csökkenti az adóalapot.
Devizaá rfolya m
A külföldi piacokon kötött ügyletek adóz;Ísa egyetlen tén)'ezőben, a devizaárfolyamok kw."
léstben ter el a hal:litól. Mivel az adóalapot forintban kell mrghaláromi. a devlzás tételeket
ál kell váltani forintra, ami t mind a vételi. mind az rladási ügyletek esetében al. adott napon
érvényes hivatalos MNB·de\'izaárfolyamon kell kiszámítani.
Mikor érde mes átkötni?
h végén ad60ptimali7..álási okokból a \'eszteséges pozíciókat akkor érdemes :Itkötni, h,t a
magáns7.emély rendelkc7.ik realizált nyereséggel. Az átköt és során a legmagasabb bekerülési
árnd rendelkcz(j pozíciókat érdemes átkiitni annak érdekében, hogy minél nagyobb mérték-
ben c.'\ökkentsük adóalapunkat, s ezen keresztül az adónkat.
Iga7. ugyan, hogya reali7.ált veszteség a küvctkcző évekre is átvihető. ez azonban a
megbízási díjak fol)1án pluszköltséget jelent a befektetóknek, igy maximum a nyereséges
pozíciók mértékéig érdemes a veszteséget realizáini. A nyereséges pozíciókat természetesen
nem érdemes átkötni, hi57.en átkötés hiányában a nem realizált nyereség utáni adót nem
kell megfizetni. az adófizetés tehál egy vagy több évvel kitolható.
Természetesen az adóoptimalizálás során érdemes figyelembe \'enni a járulékos költsi-
geket is (meghí7.ási díj, vételi és eladási árfolyam kiiziitti spread), s ezek negativ hatásál'al
is számolni kell.
7. Az osztalék és adózása
Az osz talék (divideud) az egy vállalat által adotl időszakban megtermeh profit awn
hányada, melyet nem forgatnak vissza a cég működésébe, hanem kifizetná, kiosztanak
a rés:tvényesekllrk. Az osztalékot a részvénytársaság adózás utáni eredtnényéböl. vagy
a korábbi években megtermclt és az eredménytartalékba rlkülönített profitból a vállalat
osz talékpoli tikájának megfelelően osztják a részvényck tulajdollosainak. Az osztalékot a
részvények névértékének. nem pedig árfolyam:inak slá1.alékában határ07.Zák meg.
Az osztalékkal kapcsolatban az a1:lbbi fogalmakkal érdemes tisztában lenni:
- osztalékdsőbbségi rész\<ény: az a spt.'dális rész"ényfajta, melynek tulajdonosai az osztalék_
fizctéskor al első helyen állnak, 5 melynek birtokosait minden évre osztalék illeti meg. A tár-
saság dönthet ugy, hogy \'alamely évben nem fizet osztalékot az elsőbbségi rész."ényeseknek,
ám a későbbi é\'ekben - amrnnyiben \'an oS'l.Ialékfizctés - a tulajdonosoknak ezen elmaradt
osztalékot is meg kell kapniuk.
- osztalékfi ze tési ráta: al egy résn'ényre Jotó OS1.talek, OSlt\'a al cgy részvényre jutó adó-
zotl eredménnyel (EPS). melynek értéke elsősorban a társaság osztalékpolitikájától fugg. Al
osztalékfizetési ráta dinamikusan fejlődő cégeknél. illetve egyes szektorok (pl. IT-szel..-tor)
esetéhcn nulla vagyahhol közeli érték, mig érett vállalatok, illetve egycs szegmensek (pl.
távközIcs, kÖ7.5zo!gáltatás) esetében egyhez közelit. A Richter e~tcben például akifizetési
ráta al elmult é\'ekben stabilan a 25 százalékos szint köriJI mozgott. Nem feltétlenül rossz
Jel azonban, ha egy társaság nem fileti ki a tdjes nyereséget osztalékkent. A ki nem fizetett
pénzböl a tár.,a.,ág új gépekct, új termelési cszközökct vásárolhat, igy javulnak a kilátásai, az
értéke, ezen keresztül növekedhet a részvények árfolyama, s a tulajdonosok haszna az árfo-
lyamnrereség lesz. Az osztaléklizetéskor tulajdonképpen a befektető készpénzhez jut, míg
a7. árfolyamnyereség aZI jrknti. hogy értékesebb papír van a birtokában.
- osztalékhozam: az egy rés7.vényre jutó O~l.talék és a részvényárfolYaffi hányadosa, amely
az árfolyam váltor.ásá\'al párhu7.amosan folyamatosan változik. Amennyiben a társaságnak
nmcs deklarált osztalékfizetése, akkor az elemzői osztalékvárakozások alapján S7.ámolják.
 os:a alék-forduló nap: az osz.talékszelvény ledgásának napja, amely az,ért kiemelten fontos,
mert az ,l befektetC, jogosuh al. osztalCk felvételére, akinek ezen a napon a részveny a tulaj-
donában van. '"
- oszlaUkfi zelés na pja: az a nap, amikor az osztalékm a társaság a rkz\'ényesnek kifizeti.
- ex-d h'id end dar: az osztaléksl.elvény levágása utáni elsö kereskedési nap.
'"
M ikor ke ll m cgve n ni a rés'lvényeket 3Z oszt aléké rt ? "'" ~ B~~I-r~~11
A rész\'ényeket az oSltalék-fordulónapon kell birwkolni, amely az oS7,talék kithetesrt meg- -~ ~ , -- -

elŐz.ő iitödik napra esik. Természetesen munkanapokr61 van szó, tehát a vbszaszámláláskor
a hét\'égékl'l fig)e1men kivül kell hagyni, ugyanakkor a sz.ombati munkanapokat figyelembe
kell \'tnni. A1 oszta[ék-fordulónapon vágják [e 3J. osztaléksl.e[\·cnyeket, miwl awnban ma
már ki7.árólag demateriali:cllt részvények forognak a B~T-en, termeszett'Sen a virtuális sul-
vrnyek virtuális levágásáIlii \"an szó. A7 a tulajdonos jogosult az osztalékra, aki az osztalék
fordu!ónal>on az adott papirokkal ft'ndelkezik - rtiggetlenü[ attól. hogy ki birtokolta a rész-
vényt'ket az év során. Az llgynevezel!l'x-dividend day a szelvényvágás utáni első kereskedési
napot jelenti.
A UrT-en forgó rész\'ényekkcl kapcsolatban azonban nem szabad megfeledkezni a KELER
T+3-as elszámolásáTÓl sem, amely miatt a befektetóknek legalább 3 kereskedrsi nappal az
oS1talékszehény levágásanak napp elött meg kelJ \'ásámlniuk az adott r6z\'ényt, hogy azon a
napon, amikor a sze!nillY lckcrfl! a részvényrúl, már a tulajdonukban legyen a papír. [gy tehát
az oszlalékS7.clvény levágása előtt 8 mun kanappal (1:::- 8 nap), illetn' kereskedési nappal meg
kdl vásárolni az adott rész\'ényt annak érdekében, hogy ,I befektetfl 3:G osztalékra jogosult
legren.
A fentieket az alábbi táblázat egy konkrét esette!, aJ FHH 2007-e$ oSl.talékfizeleséwl
s~emléltell.
lék.1dó cl!iÖ ízben a 2006. évi (2006-ban kezdődő Ü7Jeti évi) ell.-dmén}felosztás alapján megálla-
pított oszlalékra, valamint a 2006. évi eredmény terhére fi7.etett osnalékellill1;rc alkalmazható.
Külfóldi eégek o Sztaléka
Adózási S7,empontbóltőzsdei társaságnak azonban nemcsak a B~T-cn szereplő cégeket,
hanem az EU bármely tagálJamában múkűdő, a tőkepiaeról uóló törvény sze rint elismert
(szabályozott) piacnak minősülő tőz.sdére bevezetett vállalatokat is értjük. í\ külfQldi pia
cokon forgó tá rsaságok esetében azonban figyelembe kell venni hazánk és a másik érintett
ország közötti kettlIs adúztatást elkerülő egyezményt is (amennyiben lé tezik ilyen), mely
az adófizetési kötele7.ettséget szintén befolyásolja.
Járulék
A jelenlegi szabály01.ás szerint a tőzsdei társaságok által fl7:etett osztalék esetében a

A Richter rtszytnyenk~ntl oSJtilttk~nilk ts

Osztalékadó kifilethi r~táj,\nilt atitut.n
FHS-osnal~k 2007·bro mi or kellett megvenoi a réslvényt1
Az OS71alékra vágró befektetóknek
azonban nem s1.abad megfeledkez·
niük az OSztalék adÓmn1.3táról sem,
~"
~"
I UtOW ViW'1ííí.. 151".
..,.,,, + T+14*' I Ihmillt
mel)' jelentős mértékben csökkentheti
a valódi osztalékhozamot. A7 szja
paragrafus.'ti szerint a tőzsdei társa -
ságok áh:\l fizetett osztalék utáni adó Azontrl'h ""Irf' 200 06.01'
mértéke 2006. S'zeptember l -jétől 10
1IXJ1 os. oz. sao
~-zázalékraemdkL-dett a korábbi O~7.á.
1.3lékról (a nem túzsJei társaságok ZOO7 06.03. V
esetében az adó 2005 óta 25, illetve
35 S7.ázalék). A 10 S7á7.alékos oszta· ForrSJ.: RichItr. porrtolio,hu

PO RTfOU O. HU
'"
 magánslemélyeket NEM terheli a 25, illetve 35 S7..ázalék esetében fizetendő 14 százalékos
egészségügyi hozzájárulás (450 OOO Ft-os felsö határral). Ezen járulékkal kapcsolatban is az
EU bármely tag:!.l1amában míiködő, a tőkepiacról szóló tönény szerint elismert (szabályo-
zott) pIacnak minősülő tőzsdérc beve7.etetl vállalatok tekintendők tőzsdeinek.
A tőzsdei cégek által fizetett osztalék esetében tehát abefektetöknek mmdössle 10
szá7..alékos adó· és járulékteherrel kell szembenézniük, míg nem tŐl.sdei vállalatoknál ezen
terhek elérhetik a 39- 49 sz.ázalékot is.
Mil ye n mé rtékben esik az á rfolyam az osztaléknelvény levágása után?
A tankönyv i példák szerint a rés7.vények árfolyamának az oSllalékszelvény levágása
után az osztalék nagyságával kell esnie. A gyakorlatban azonban - főként a részvény
kedvelő megítélése és/vagy jó piaci hangulat esetén - ennél kisebb mértékíi árfolyam-
csökkenés is bekövetkezhet. Mindazonáltal ezen "extra" árfolyamnyereség mértéke
nem szokott túl nagy lenni, általában azonban a tranzakciós kiiltségek fedezésére
elegendii,
Számos esetben tapasztalhatjuk, hogy az osztalékszeh'ény levágása után az árfolyam az
osztalék nagyságá nál nagrobb mértékben csiikken. Ez elsősorban két tényező következ-
téhen fordulhat elő:
- általános nl'gativ piad hangulat esetében;
_ amennyiben a befektetők egy rés7.e csak az osztalék megs7.enése miatt vásárolt a papi-
fokból, ilyenkor ugyanis az oS7taléks7.elvény levágását követően a piacon eladói nyomás
alakul ki. Jó példa volt erre a Magya r Telekom, melynek árfolyama az elmúlt időszakban
több ízben is lejtmenetbe kapcsolt az osztalékHclvény levágását követően a7. általános
optimista piaci hangulat ellenére is.
Osztalék vagy árColyamnye reség?
Amennyiben csupán al adólási környezetet tekintjük, a fentiek következtében a magán-
személyeknek az oszlalékot fize tő társaság papírjait az o5ztalékszelvény levágasát követöcn
érdemes eladniuk, hiszen al árfolyamnyereség 20 százalékkal adózik, amely JO százalék·
ponttal magasabb, mi nt al OS71alék esetében Ilzetendő adó. Amennyiben az árfolyam a
szelvén)'Vágást kö\'etően pontosan az osztalék nagyságával esik, a befektetők az osztalék
JO $zazalékának megfelelő adót tudnak megspórolni, hiszen a tliz.sdci ügylcteken elért
árfolyamvcszteség az árfolyam nyereséggel s1.embe:!.1lItható.
r.1ikor érdemes osztalékért részvénrt \'ennH
Amennyihen valaki az oS7.talék megs7.cr1.ése érdekében S1.t'retne részvényeket vásárolni
aká r a B~T-en, akár a külfóldi piacokon, akkor kizárólag a relative magasnak számító,
2,5-3 százalék feletti osztalékhozammal kecsegtető papirokat érdemes szemlélni. Az
elmúlt években a Be:T-en az alábbi részvények kec.~egtetlek akkora oS7.talékhozammal,
hogy nS7.talékrés7.vénynek aposzlrofálhaltuk őket:
Állami Nyomda: a társaság az elmúlt időszakban deklaráltan osztalékorienlált cégből

- ..
... .. ,_ _.....
----_........;:;" .""==~= '-"- '- - növekedési céggé \'alt;

- Elmíi: az áramszolgáltató cég az elmult években klasszikus osztalékpapírként funkcio-

náh;
JI
I j 1"'; t. mász: a társaság 2007· ben az Elmuhöz képest alacsony osztalékhozammal forgotI,

~ nyomás
~ eladól
ami elsősorban a jelentős profit- és az osztaléknö\'ckedési potenciálnak volt betudható,
melyet a szabályuzási kiirnyezetben bekövl,tkelett változások okoztak;

'1 ~/~ Magyar Telekom: a távközlési cég meglehelősen konzervativ osztalékpolitikát folrta t,
eladói nyomás
tekintve, hogya kifizf'lt"tt összegnél akár 70 százalékkal magasabb osztalékot is ki tudna
fize tni. Ezen osztalékniivckedési potenciált azonban a piac egyelőre nem árana, a befek-
teUík láthatóan s7.keptikusak a maximálisan kitizethetó osztalék megvalósulásá\'al szem·
ben',

Zwack: a szeszes italokat gyártö cég al mmühiiz hasonlóan S7.intén klaSS7.ikus osztalék-
papír volt az dmúh években.

,.

8. Részvényelemzés
Mire jó az elemzés?
MlOd a technikai, mind a fundamentális elcm7.és célja minden ("setben a portfólió hOlamá
nak a no\'clése. Ezen eclt különböző dörejelzésekkel érhetjük el, melynek soran azonban
rnindi g figyele mbe kell "cnni a legfontosa bb tényezői:
A KOCKÁZAT ~S A HOZAM ARÁI\'YÁT.
Általában véve a7 elemzés scgítsegével-lcgycn az technikai \'agy fundamentális _ nrlll lehet
mindig jó befeklclói döntést homi, dc optirmilis l"sctben nagyobb cséllrellehet jól dönteni,
s képesek le~zünk fcllarni a befektetési ceJpon ttal kapcsolatos kockáz;ltok;1! is. A koc kázat
felt:\rása azér! kiemelkeJ6l'n fontos minden befektetési diintés során, meri az az elérhet/)
hOtam "értéké!" határozza meg.
A1 elemzésscl egy udou árfolyamot viszonyítun k valamihez, nem mindegy ugyanis,
hogy ugyanal.(1ll árfolY'llnot miko r éri el egy adott pbll.iig~·i instrumentum. Az MTelekom
(leánykori nevén: Matáv) 1999 és 2001 közütti grafikonján ábrázolt 1600 ft-os árfolyam
kiváló példa erre: ez a7 árvint teljesen más né n éket" képviselt a7 l 999-es bikapiacon, mint
a 2000-es nH.-dn'piacon.
Mi az a tecllnikai elemzés?
A tcrhnikai elemzé~ kir.ár6lag a piaci adatok, a7a7 a7 árfolyam és a furgalom fig)"dembevé-
;-;;-::-;;.;-;.;.~-;;:". ,- >."' ....
- ~-
PORTFOLlO.HU
telével határoz mcg trendeket vagy rövid távú árfolyammozg;hokat. A technikai elemzés a
fundamentális elemzéssel ellentétben nem a piaci mozgások okaival, azaz a vállalatok pro-
fi tjával, a ccgekkel és suktorral kapcsolatos hirekkel, az input- és output-árakkal stb. fog-
lalkozik, hanem kiúrólag a mozgások okozat.lval.
A technikai rlemzést gyakran nevelik sarlalánságnak, érdemes azonban tisztában lenni
ezen elen17.ési móds:ter háneré'"el. A tcchnikai elemzés ugyanis nem üveggümbből \"a16 jós-
his, hanem elórejeb.és: a jelenlegi és a múltbeli folyamatok figyelembevételével a lehetséges
kimenctelek \-.l.lószínüségének vizsgálata. Alapját az a megfigyelés adja, amrl}' szerint a tör-
ténelem ismétli iinmagát. Illetve a hasunió helyzetekben a piaci mozgások is hasonlitanak
egymásra.
A fundamen tális elen17.ésscl szemben a technikai elemzés az abszolút csílcson, illetve az
abszolút mélypnn ton nem határ07 meg célára\. ezekben az esetekben a technikai szemlé-
le then nincs az árfolyam előtt ellenállás· , illetve támaszsz int.
A technikai elemzés alapfeltevése, hogy
a piaci árban minden információ tükröződik: e lekül/elbe ,! többet nyújt a fel használó wi-
//Iára, mint a fmrdamelltális eltll/zis;
hasonló helyzetekben a piaci mozgások hasonlóan alakulnak:
~ a múltbeli folyamatok indikációt adnak a jövőre nb.vc: II chartisták cun trendek megvál-
tozását próbálják döre jr/rzni;
~ a piacon trendek alakulnak ki.
Mi az a fundamentális elemzés?
A Ie<h nikai demzéssel S1.emhen a fundamentális elemzés felten'se, hogy az árfolyamot alap-
velően a fundamentális tényezők határouák meg, s a résnények értéke csak rövid idcig tér-
het cl a fundamentálisan indokolt értéktő!.
A fundamentális e!cmzük elsősorban a7 árfolyammozgások hátterére kercsik a "álaszt, s
a társa~g müködésé l, illeu"e eredményességét "i7sgálják" Ehhez megpróbálják előre jelezni
azokat a tényezőket, amelyek a prolit jövőbeli alaku lásához vezetnek. A fundamen tális elem-
lők külünböző vállalatértékdési eljárások segitségével a7 adott társaságok ~ illetve ezen
ke resztül a társaságok résn·ényeinek ~ reálrs értékét határozzák meg vagy al aktuális (fair
érték), vagy egy későbbi időpont ra (célárfolyam) vonatkozóan.
A fundament ális elemzők a7 általuk prugnosztir.á\t iparági és cegspedfikus tenyez,ök
alapján meghatáronák a válla lll! érté két, S ezen értékböl kiindulva célárfolyamot, illetve
ajánlást fogalmawak meg a papírokra. Az ajánlások az elmúl t éve kben jelentös tnértékben
egrszerüsödtck, megnevezésük azonban így is különbiizhet. A legegy5zcrübb és leginkább
használt ajánlások a vétel (buy), a tartás (lto/d), illetve a7 dadás (sel/), sok esethen azonban
alultcljc>ítö (rmderweiglrt), semleges (cqualwciglrt) és felültelj('sitő (orcrwcight) ajánlások-
kai is találkozhatu nk. Több brókercég haS7nál kellőS ajánlási rendszert, melynek lényege,
hogyarészvényekben rejlő kockázatra is felhívják al ügyfelek figyelmét. Leggyakrabban
magas (higl! risk). közepes (medium risk), illetve alacsony kuckázat- (low risk) kategó riá-
kat határoznak meg.
Elönyök és luitrányok
A tec hn ikai elemzés el ő n yei
A technikai elemzés legnagyobb előnye, hogy ('gy megfelelő slámÍlógépes s1.oftver segítsé-
gével gyor~~m és könnyen elkészíthető, és mindenki számára könnyen érthető és értelme1.-
hető, Egys 1.Crűsége folytán a befektetők relatíve rövid idt) alatt profinak érzik magukat az
elemzésben, és tudásukat a hisztorikus árfolyamokon kiVlilóan tesztelhetik mindenféle koc-
kál.al\illalás nélkül is.
A technikai elemzés - a fundamentális elemzésse! szemben - alapl-etően a mikorra
ad valaszt, nem a miértre, igy a piacnak olyan tényezőit is figyelembe vesú, mint például
a pS7ich()lógiai vagy a tőkeáramlással kapcsolatos aspektusok. A technikai elemzés ezért
biwnyos szempontból teljesebb képet nyújt a befektetők szamara, mint a fundamentális
elemzés.
A techn ika i ele m~és hát rá n)'ai
A technikai elemzés legnagyobb hátrán)'a, hogy az egyéni értelmezCsek. szubjektil' tényezők
kiemelt szerepl'! kilpnak benne. I::gyazon helyzet a technikai demzés s7.emszögéből többfé-
leképpen értelmezhető, így előfordulhat, hogya befektetők egy adolt helyzetben akár egy-
mással ellentétes következtetésre is jutnak.
A fund ame ntális clcm l.és el őn yei
A fundamentális elemzés az árfolyam mozgatórugóira keresi a választ, igy a spekulatív árfo-
lyammozg:lsok okozta szélsoséges kilengések jobban kczdhetók, hi~zen a társaság müködé-
sét, illetve eredményességét I'izsgálja. s prúbálja az eredményességre ható tényezőket elóre
jeb.ni. A fundamentális elemzés esetében is találkozhatunk szubjektívelemekkel - főként
az előrejdzések terén - , ám ezek csekélyebb mértékűek, mint a technikai elemzésben.
A funda nl entális elemzés hát ránya i
A fundamentális elemzés legnagyobb hátrányakent a technikai elemzéshez képesti bonyo-
lultsága és jelentős erMorr:lsigényc emlithető. A fundamentális elemzéshez széles körű
~zámviteli. pénzügyi és vállalatértékelé5i ismeretekre van szükség, s a kapott eredmények
nehezen tesztclhetök a múltbeli adatok alapján. Szintén negatívuma, hogy nem foglalkozik
a piac pszichológiai tényezöivel.
Számos professlionális befektető használja a technikai elemzés eszköztárit, melyet a fun-
damentális elcmzés mellett, azzal egyidejűleg alkalmaz. Ez a kenils megközelités kiválóan
PO RTF O LIO.HU
használható módszer. elsősorban a fundamentálisan eros eSlközök I'ételének és eladásának
időútésére.
A lee/mikai d emzés eszköztárát II Portfolio.hu füzetek - Technikai elemzés EGYSZERŰEN
dmü kiadl'ányunk mu/atja be.
9. Brókerválasztás: mire érdemes figyelni?
Ollline vagy ofJlind
Az elmúlt él'ekben nemcsak a nen17.etkÖli, de a hazai piacon is eg}'Te nag)'obb teret nyer-
tek, és eg}'Te nagyobb népszerüségnek örvendenek az online brokercégek, ilIel"\'e a bróker-
cégek internetes platformjai. Az online kereskedés hivei az internetes rendszerek 1llt>llett -
illetve ezzel párhuzamosan az omine kereskedés ellen - általában al alábbi érveket szokták
felhozni;
- az internete5 hoz7..áféréssel bármikor lekérdezhetó a befektető portfóliója, illetve annak
értéke. h! azonban érdemes mcgtegyemi, hogy létezik olyan brókercég. amely online
kereskedést nem tesz ugyan lehetó\-é, a számlatörténe!, az aktuális egyenleg és egyéb ügy-
féladatok azonban al interneten is nyomon követhetők;
- az online platformokon a megbízások relatíve olcsón hajthatók végre, ami elsősorban
annak köszönhetö, hogya brókercégeknek ezen a terűleten nincs cmberierőforrás-igé­
nyük, vagy ha van, az a fejlesztésen kivül minimális;
- az online megbl7..ások gyorsan, általában néhány masodpercen belűl megtörténnek, s az
űg)'letekhez nem kell telefont ragadni;
- a visszaigazol;lsok gyakorlatilag haladék nélkül nyomon ko\'ethetők, ami t érdemes is min -
den esetben állekinteni~
az online kereskeJC) befektető ~közelebb kerül a piachoz, hiszen maga adja meg a meg-
H
bízást, követi az ajánlati könyv alakulását, stb.
Mint mindennek, természetesen az online brókereknek is vannak negatívaspektusaik, melyek
t'gyben az üzlelkötők általi kereskedés dön)'eit is jelentik:
- az online rendszereken keresztül a pénzügyi instrumentumoknak általában Szűkebb köre
érhető d, minI a brókerek általi kereskedés csetén;
- előfordulhatnak technikai problémák, melyeket a társaságok úgy hidalnak át, hogy
ilyenkor telefonon el lehet érni a br6kereket, akiken keresztűl az ügyletek lebonyolítha-
tók;
- az online platformok használatá\'al nincs s7-t'mél)'es kapcsolat az üzletkö\ővcl, aki berek-
tet6;i tanácsokat adhat az ügyfélnek. Ezen negatimm azonban az internetnek köszönhe-
tően napjainkban már nem olyan jelentős mértékű, mint a kilencl'enes években volt. Azon
,.
'"
 befektetőknek azonban, akik igénylik az aktív tanác.~dást, elsősorban ..l offiine ü:cletkötéS
ajánlható.
Hogyml vdlasszunk brókercrge,'
Természetesen minden brókercégnek vannak ef(is~égel és gyengeségei, s az egyes cégek szol-
gáltatásaiban, valamint a dijaikban is igen nagy eltérések mutatk07.nak. trdcmes tehát körultc-
kmtocn eljárni a \'álas7lás során. Mindenekelőtt szukségcs, hogya befektető defmiálja a prio-
ritásokat, amelyek mindenképpen S7uk.ségesek s:t.amára a kerl"Skedéshe1. Azok számára, akik
például egyszerűen csak sokat szere1nénck kereskedni nlÍnden tanácsadás nélkül,leginkább
egy online dis7.kontbrókercég lehet a megfelelő.
A legfontosabb kérdések, iUet"e kritériumok a br6kercégek kö7(\tti válasl.tásban a7. aláb-
bíak lehetnek (nem feltétlenül fontoss:l.gi sorrendben),
Megbízási díjak
Br6kerválasztáskor valószinűleg a legtübb befektető számára a dijstruktllra alakulása a7 egyik
legfontosabb kérdés. Mivel a díjakban jelentős eltérések is megfigyelhetllk - különiisen a kül-
földi részvények esetében - , érdemes réS1.1etesen meg\'iz.sgálni ezt a kérdést. A legtübb bró-
kercégnél az alábbi diJakkal találk01.hatunk:
megbízási dlj : a megbízási díjat a kötések után általában százalékos arányban számítják
fd a brókercégek, a Il'gtöbbs7,()r azonban egy minimumdíjat is kikötnek, amelyet akkor is
ki kell fizetni, ha a százalékos díj nem éri el ezt 37 ö~sleget. A minimumdijat a cégek álta-
lában úgy határozzák meg, hogy ne ok07.1.On gondot, hiszen meglétét csak az indokolja,
hogya bt.-fektetők ne minimális tételekben kereskedjem'k.. A day·tnlde (ugyanazon résl-
vény napon beluli vétele és eladása) megbízások esetében általában csak az alacsonyabb
árfolyamon létrejött kölrs megbídsi díját számítják fel a brókercégek. A hazai piacon a
megbízási díj jellemzöen 0,25 és l százalék között mozog, míg a fix dí; a Il'gtöbb bróker-
cégnél néhán)' ezer forint.
számla\'ezdési díj : a br6kercég alaps70lgáltatásainak dijaként foghatjuk fel, mely szolgál-
tatásokat minden ügyfél automatikusan megkap (ilyenek lehetnek a levelezési ki\ltségek,
fejlesztési kiadások stb.). A szaml3vezetési díj lehet fix, illetve a hó \'égi számlaegyenleg
alapján százalékosan meghatározott.
transz.ferdíj: a transzferdíj a7t hivatott meggátolni, hog)' a befektetők túlzoltan súrún \>;ilt-
sanak brókercéget. Akkor kell megfizetni, ha az értékpapírokat egy másik cégnél \'euteU
értékpapírszáml:íra szeretnénk Iramderáltatni. A díj általában fix, és rés7.\'énytípusonként
kell megfiulni, mértéke általában néhány ezer furint.
Lehd-e megbízást adni telefonon , faxo n, c-maile n?
I:::z a kérMs azért fonlos, mert minden online brókercégge1 c1Mordulhat, hogy interne-
tes szolgáltatása technikai probléma miatt nem érhet6 d. Ilyen eselekben igen hasznos
I'ORTFO llO. HU
lehet a gyors e-mail- vagy telefonos kapcsolat, hiSlen például egy krach esetén al inter-
netes site tulterhcltté válhat, akár komoly ves1tesége ket is okozva a befektetőnek. Al. is
előfordulhat, hogy a befektető \'alamilyen ok - például s7.abad~ág - miatt nem fer hozzá
az internetes kereskedési platformhoz. Il yenkor Szintén hasznos lehet a telefonos kap-
csolat lehetősége.
Milyen pén"tügyi instrume ntulIlok érhetök el?
A legtöbb brókercég lehetós~et biztosít résn-énrek, k{)tvrnyek és befektetési alapJegyek "cte-
lére és eladására. Az is fonto~ szempont lehel, hogy az adott brókercégnél van-e lehetőség a
részvételre az clsődlegesrész\'ény-kibocsátásban (IPO). Egyre több társa~ágnál van lehetőség
áru tőzsdei termi'kekkc1 való kereskedésre is.
Milyen elemzési eszközök érhetök cl?
E tekintetben komoly eltérrsek IS lehetnek a7. egyes brókt'rcégek között, Az elem7.esi e~zkÖlök
azonban leginkább a7. online rendszereken érhetők cl al. aláhbiak formájában:
real-time arfolyamok;
- grafikonrajwló S"lOft\'er;
- hírszolgáltatás
- hírle\'él-szolgáltatás;
- pi'nzüg)'i ad,l tok;
- cegclemzések..
Mil yen mtilual és háttérrel rendelkezik a brókercég?
Nem mel!ékes:lZ adott brókereeg háttere scm, amel)' a biztonság kérdéskörébe tartozik, Kem
árt meg\'iz"gálni, mil)'en pénzügyi erőt kélwisc! s mióI,l létezik a választani kívánt társaság.
Ba nki szolgáltatas() k
Sok brókercég aJanl banki s7.olgáltatáMJkat is, mel)'ek egyes befektet(,k számára elön),! Jde nt-
hetnek. A banki szolgáltatások nyújtása elsősorhan a banki háttérrel rendelkeZI) br6kercé-
gekre jellemző.
Az internetes platform ke1.elhetösége
Csaknem minden online brókererg lehetőséget biztosit arra, hogy az ligyfelek bizonyos ideig
kipróbálhassák a társaság tdjes köni szolgáltatásait. Ezt a lehet6séget mindenképpen érdemes
igénrbe venni, hiszen ekkor derülhetnek ki igalán a brókercég cl(m)'ci és hátráJ'yai, s tudja a
befektetŐ megítélni, milyen s7.0lgáltatásra \'an l'gy:í.ltalán szüksége. A fentieket is figyelembe
vén- a hefektctők akár több S1.ámlát is nyíthatnak, amivel optimalizálni lehet a költségeket (az
USA-ban a befektetők át lagosan két számlá\'al rendelkeznek), kezde tben azonban érdeme-
sebh egy brókercéggcl próbálko:tni.
'"
Biztonság
A befektctes biztonsaga nemcsak az illetektelen hOlláfCres kidrasát takarja, hanem a brő­
kercég titoktartását és megbízhatóságát is jelenti. Az internetes üzletkütés iránti bizalom az
elmúlt esztendőkben szcrte a világon jelentósen növekedett, ami nem kis részben hozzájá-
rult az onlin(.' brókercégek sikeréha.
Az illetéktelen hozzáférést a brókercégek úgy küszöbülik ki, hogy az utalást az érték-
papírszamlárói személyes, faxon keresztüli kapcsolatfelvétel, vagy egy elÖfe megadott
mobilszámra kúJdölt jelszó használatávalteszik l.. hetŐvé. fgy ha valaki jogosulatlanul fér
hozzá az adott értékpapírszámlához, pénzt nem tud Onnan utalni, ftcsak~ a meglévő befck-
tetéseket likvidálhatja. Egyes brókercégek a mobiltelefonra küldött jelszót minden tranz-
akcióhoz vagy belépéshez használják.
A brókercégviilasztás során kiemeit tényező leh .. t, ha egy cég banki háttérrel is rendeI-
kaik. Ez növeli megbízhatóságát, s melJesleg még banki szolgáltatásokat is kínálhat.

Diszkontbróker vagy pénz//gyl uupermarket?

Az online brokercégeket tekintve alapvetően két fó csoport különbüztcthetö meg, melyek
kör,ött azonban a szolgáhatások színvonalának növekrdésevel egyre inkább elmosódik a határ-
vonal.

Disu'ontbrókerek
A d iszkontbróker.. k jellemzőcn viszonylag kevés pén:.tÜgyi szolgáltatást nyújtanak, ezt azon-
ban igyeke7.llek minél nagyobb volumenben végezni. A nyújtott szolgáltatások jcllemz6en a
legegyszerübbek, és nem tartalmaznak viszonylag költségesebb elemeket (befektetési tanács-
adás, az int .. rneten bonyolult interaktiv elemzési modulok stb.) Ez lehetőséget teremthet
arra, hogya nyújtott szolgáltatások olcsón elérhetők legyenek. A diszkontbrúkerck az ügy-
feleket tehát elsősorban alacsony dijaikkal igyekeznek ~megf()gnt.

Online pénzügyi szupermarketek

Az online pén:.tÜgyi szupermarketek stratégiája, hogy minél szélesebb palettát biztosítsa-
nak ügyfeleik számára. Ezek a cégek arra helyezik a hangsúlyt, hogy a befektető megkapja a
szükséges információkat, elemzési eszközöket, kép ..s leg)'en bármit megdsárolni, eladni, s
gyako rlatilag a teljes befektetési folyamat elvégezhe tő legyen bármilyen pénzügyi eszközre
a weboldal segitségével. Ezek a brókcccégrk általában nyújtanak elemzési, árfolyam- és hir-
szolgált,násokat, grafiknnrajzol6kat és mindt'n egyéb szükséges információt. Szolgáltatá,wk
nem csak egy ország tőkepiacaira t.. rjed ki, általában az összes fontosabb piacot el lehet érni
velük.
Az online pénzügyi szupermarketek díjai magasabbak a diszkontbrókerekénél, ugyanak-
kor lényegesen több szolgáltatást is nyújtanak.. Az online pénzügyi szupermarketek nagyban
hasonlítanak a hagyományos brókercégrkhcz - má r ami a szolgáltatásoka t illeti.

,. "3 T6ndel hre.ked6s ECYSZEI'tO EN

10. Befektetésvédelem A portfolio.hu füzetek eddig megjelent kötetei:
A Befek.tctö\'édclmi Alap (BEVA) a pénzpiacon működóOrszágos Betétbiztositj~i Alap min -
tájára létreho70lt, a I(ikep!aci lőr\'ényben (200 1. evi CXX.) SLabályOlOlI befeklctih'édelmi
intélmény. Az aIapol kötclcz{)(~n azok a befektetési szolgáltatók hOl-zjk IéIre, amelyek az
alap által hi:dosílOIt tevékenységet folytatják. Az alap áhal bi7tosított tevékenységek enge-
délyezésének előfeltétele az alaphoz \'aló csatlakozás és a tagsági dij befizetése. A BEVA
feladata, hogy a befektetési szolgáltatók állal 1997. július I. n<lppl követően megkőtiitt
bizományos;. kereskeddmi, )Xlrtfóliókezdési, értékpapír-letétkczcli'si, Ictétörzési. értékpa-
pi r-számlavc7.Ctési, iUclvt' úgyalszámla-vc7.ctési tevékenység körében a bcfcktetők jadra
kiitiitt, biztosíton szerződésb61 e redő követelés befagyása e~ctén meghatáro7ott kártala-
nítási iissl.l'get fizesSé'n.
A BEVA által nyújtolI kártalanítás befcktctönként és befektetési s7.o1gáltat6nként nem
haladhat ja meg 3 kétmilli6 forinto\. A kártalanítas maximális összege 2008. január l -jétől
hatmillió forintra emelkedik ugy, hogya BEVA az egymillió forintot meghalndó követelés-
nek csak 3 90 ~/.ázalékát fizeti meg, a kár fennmaradó 10 szá7.alékát a befektető visdi.
A törvény a kötebettség befagyásának tekinti, ha a BEVA tagja ellen febt.ámolási djá-
rást kezdeményeznek. A BEVA védelme elsöwrban a kisbcfektdókre terjed ki. A védelem
a tagok ténylcgé's ügyfélvagyonára (pénz és értékpapír) vonatkozik, a tag által vállal! köte -
lezenségekre (például a hozamgarandára) nem. Az ügyfélnek egyévcs elévülési h:uáridőn
bdül kérelmeznie kcll a kártalanítás!, tehát az nem automatikusan történik.
A BJ::VA a tagok befi7.etéseiből gazdálkodik, a díjfizetés a biztosított iJg)felek által a
REVA tagjára bízott pénz- és értékpapír-állomány átlagos nagyságához igazodik. A díj
összege minimum 500 OOO forint, és legfeljebb a dijalap három el,reléke, ezen határokon
belül a díjfizetési köteJc-1.ettség ménékét a aEVA igazgatósága állapítja meg.

Megrendelés:

Raffae! Andrea,
konyv@portfolio.hu
(l) 327-408ű
www.portfollo.hu/konyv

Töudel kered".ed~s EGYSZERŰEN

---- --- -