Vámos Ágnes, Tanárkép, tanárfogalom a családban című kutatása jól erősíti azt

a tényt, hogy a gyermek tanárképe, tanárfogalma, érzelmi viszonyai, a világról

alkotott képe a család hatására alakul ki. Az írás a következő kérdésekre keresi a
választ. Milyen a különböző életkorú, nemű iskolás gyermekek tanárképe, mi az
összefüggés a szülők és gyermekeik tanárképe között, illetve a verbalizált
tartalmak a tanárszerep mely komponenseit jelenítik, mi maga a fogalom
jelentése. Ezen kérdések alapján a kutatás célja a családi nevelés mögötti nézetek
megismerése. Interjúk mélyelemzése és metafora-módszerrel felvett információk
részleges elemzése alapján vizsgálódtak eddig 78 családban.

A kutatás eredményei:
A metaforaválasztásnál a gyermekeket alsó, felső tagozatosok és középiskolások
csoportjára osztották. Ez fontos, hisz ezáltal az életkori jellemzőket külön
kezelték. Az alsó tagozatosok összesen csak 33 metaforát választottak, legtöbben
a Szülő metaforát, hiszen hasonlónak tartják a tanár feladatait a szülőhöz. Ebben
a korban a gyermek még nem tudja elkülöníteni a tanárság és felnőttség közötti
különbségeket. A családi befolyás is érződik már a tanár hatáskörét illetően. Ezen
életkor tanárképe a törődő, vigyázó, döntő, igazságosztó, fegyelmező felnőtt képe.
21 felső tagozatos gyermek összesen 119 metaforát mondott, ezek alapján lassan
közelednek a fogalom felé. Ebben a korban jellemző a konkrét, személyhez kötött
hasonlóság meglátása. Tanárképük továbbra is a törődő felnőtt, de a tanárban már
aligha látnak szülőt. A szülők a Szülő metafora mellett Karmesternek, Művésznek
vagy Szolgát választottak. Összegezve a gyermek tanárképét, ahogyan a
bevezetőben is említettem, a saját tapasztalataikon túl az otthon ért hatások is
alakítják.