Bevezetés 1. MI MICSODA? A ‘logika’ s26 a mai magyar nyelv szkineséher tartozik. Hasznaljuk is iton-itféler Van/nines.benne logika. us beszéd Logikitlan eljéris Folismerte a dolgok logikijat. Mas logika szerint gondolkodik. sfajta megnyilvanukisokban a “logika’ s26 jelentése elégpé homélyos: kb, a rendsze etesség érelmében szerepel. Ambrose Bierce amerika tr6 groteszk mega: Til kznapi s26hasznélaton, a “logika’ egy tadoményszak elnevezése is; és ebben a kOnyv logika tudomdinydval ohajtunk foglalkozni, fggetlendl a ‘logika’ kiznapi értelmét6} Kivénatosnak sinik kiindulésként @ logika tdrgydnak kérUlhatdrolésa A logikat az antikvitds 6ta a filor6fia részének, vagy legal pesolddis témanak tekintstiék. (Az akadémiai kategorizAlds szerint nélunk jelenleg is a filozéfia egy fejezetének szdmit.) EbbdI sejthet6, hogy a gika tirgy’nak meghatdrozisa a ‘iriénelem sordn nem volt mentes a killOnféle filoz6fiai irényzatok befolyését6l. Legeyak rabban az, ismeretelméletiel rokonitotték:-a gondolkods vagy a helyes gondolkods tudo: mnjuyzinak tekintewék. Nem drt illusztrlni ezt a felfogést néhny lexikonidézettel, m b Grielmiséyi generdciohoz tartozdk korében még napjainkban is hasonl felfogdsok élne Togika ~ a helyes gondotkodés forms 7 Felievéseirsl, wrvéayeieGl s26l6 wd mun (Dr, A, Zeddies, Worterbu A kovetkez6 lexikoncikk idézi a neves filozsfus-pszichol6gus Withelin Wunde < gondolkodis képesstge, valamint a hely kodis és megismerés méd h megismertet azzal, hogy gohdolkodésuak folyamata rikepp abe, a logika art rOgeiti, hogyan kell véghemenaie, hogy tudom essen; és mig a7 eB nyok, mindegyik » maga terdletén, dla1s eredinényekre Wreksvik, a logika & gondolkodis azon médsaeret Keres, amelyek az iménti , amelyek az ltainos szabélyokat rogztk.” (Wundt.) h, 9. Autlage, 19: K lenyes keutatisokban alkalmazasra k Ezek a 19. seézadban uralkod6 felfogést reprezentiljak. A kGvetkez6 idézet (ot fejtik ki, megfejelve némi marxista fi 7 logika: dlatban valé tkrizésének formdival, tOrvényeivel foglalkoz6 tudomdny azcoligi mndolkodast mint az objektiv ignzsag feltirisinak esaktzét 4, kot, 1961.) Togika (logca, logike - érvelés, kvetkeztetés): az elvont svingjén torténs meg nerds torvényeil, formdirdl és eljrdsa esekbzérsl s2616 tudomény. Alapvetd célja: a ismeret igazsdga tarcalmi &5 formai feltéteet es logikai apparstusénak és helyes médszereinek Kido: ek tisetazaisa, a megismerts eredme isa, Fitozdfai Kislexikon, 4. kiadés, Kossuth, 1976, Az utobbiban tijdonsigként megjelenik a nyelvre val6 utalés, annak jeleként, hogy a szer26 modernebb megkizelitést is, legalab a logika egy aspektusaként cedik a logika targyérdl e tudomény atyja, megalapit6ja, Arisztorelése (i ontosabb logikai térgyt munksjanak, az £1s6 Analititmak ke is mondjuk meg, hogy mirdl sz 6 mive! Akademia Kind 31, Kiemelés tGlem —R. Pontosan ezt a felfogast fedezhetjlk fl egy frissebb kiadfsd lexikoncikkben, amely mar a ndern felfopisat fejezi Ki: logika targyénak 2 rvényes kivetkertetés fltécleinek elmeletek roviden a bizonyt Ar érvenyes kovetkeatetés feliételeinektanulminyozisshoz isi folyamatok virspélatira. Legalabbisa szigord dedukt bizanyit sorban ezekkel foglalkozunk ~ a kOvetkeattés forma és szerkezeti ul snark, (Filocéfiai Kisenciklopédia - A ¥) Modern fel minak szabatos ‘meghatdrorsa, wrvényeinek feltérisa. A kovetkezteiés ~ a s26 kéznapi értelmében ~ az a gondolati eljéras, amelynek sor il Kifejenet fo 1 a logika alapvet6 feladata a helyes kovetkeztetés adottismiéretekbdl ii, a7 eredeti ismeretanyagban explicite (azaz kézvetles maban) nem szerepld ismerethez jutunk De ha a kévetkeztetés gondolati (mentilis) tevekenysép, és a logika a kévetkezte kel foglalkozik, akkor mégiscsak a gondolkodés bizonyos aspektusait tanulman; ndolkodési folyamatokba kézvetlenil nem léthatunk bele; esak a nyelvi megnyilvanulé sokat vagyunk képesek tanulminyozni. A kivet ben az-adott kiinduld ismeretek forméban kijel kertetés premisszainak (elzményei ezeket mondjuk a kvet ek). AZ Uj ismeret ugyanesak egy kije segiiségével fejezhers ki; o2 a kOvetkezteiés konklizidja (zérdtétele, kivetkezménye). Csak a premisszak és a konkldzié kozdti Osszefiggés tanulményozssa lehet a logika feladata Saja tapas nek. A kovetke lat konklizién, kodwunk, helyte galbbis nines ben; megeshet, vbb bonyolija amelyek lehetmt ink igazsiga es helyes kivetke: kell folynia a} cennek meghatit Az aldo Prem Konki Viligos, hogy e logika. Mind a olyan kéverker! minyok eredmé tés helyességén foglalnd a cudo iscsi kk ismereteket foje Hava E kiegéseftés ut Tanulsigos lesz, Premi Konkl Mindenki, akin tudnia, hogy Bi anya nagybaty cesak bizonyos f tartozik a logika A kavetkez ezeket nevezhex) Kovetkez0k Am e szavaknakSait tapasztalatainkb6l twdjuk, hogy kévekeztetéseink néha sikeresek, néha sikertel nek, A kovetkertetést sikertelennek mindsigjdk, ha konkitiziénkra récéfol az élet, a tapase konkliziénk hamisnak bizonyul, llyen esetben tg codtunik, helytelenil kivetkeztettink, De ha konk nkat nem céfolja a tapasztalat ~ vag még nem lehetink biztosak kivetkez pen; megeshet, hogy konkhiziénk véletlenil igaz, premisszdink bb bonyolitja a probléma aelyek leh ink igazsiga esetén igaz.lenne-e valamely tovabbi tétel, Mindezekb6l kitapinth s kiverkeztetés kritériuma: a pr figgetlendl, T haa trténetesen premissedink esupdn fOltevések (hipotézisck ick aki igazak, aka hamisak, é kIGdésiink arra irényul, hos énalk tinik a misszik igarsigab6l valamely kényszerit6 er6 kell folynia a konklizié igazsigénak. Mi Tenne cennek meghatirozdsa alapye a kényszetit6 er? Nyilvinvald, hogy korihatérolisa szempontjab6l bi kivetkeztetés hel Albert maliriéban szenved. Albertnek Kinint ke Vildgos, hogy ¢ kovetkertetés sikerességét csakis az orvostudomény-garantilhatja, s nem a logika, Mind a koznapi életben, mind a szaktudoményos gyakorlatban rendszeresek az 5 ismereteink, ill. a szaktudd manyok eredményei (ételei, oltevései) biztositjék, A kéznapi értelembe és helyess olyan kovetkeztetések, amelyek sikerét a vilégra vonatk: ett kovetkezt ka feladata, ha a logika magaban mek vizsgalata csak akkor leheme @ I foglalnd a tudoményok dsszességét, De van dthidalisa e problémanak. A kovetkeztetés premisszait ki kell-egésziteni-olyan péipremisszékkal, amelyek az adott esetben sziikséges jsmereteket-fejezik ki, A fenti példa esetén megteszi a kivetkez6 pétpremissza Ha valaki malérias, kinint kell szednie E kiegészités utdn a kovetkezterés helyességet mér valoban a gika tudoménya garantélja. Tanulsigos lesz a kivet példa is: Premissedk: Balint fivére Csillinak. Csilla anyja Davidnak Konklicid; Balint anyai nagybétyja Dévidnak Mindenki, aki tud magyarul, elismeri e kivetkeztetés helyességét. Hiszen csak annyit kell tudnia, hogy Balint, Csilla és David személynevek, és ismernie kell a “fivére’, ‘anyja’ anyai nagybatyja’ seavak jelentéset, Am a logika tudoménya e kévetkeztetés helyességet is sak bizonyos potpremisszikkal val6 Kiegéseités utin hajland6 elismerni. Ugyanis nem tartozik a logika tSmakirébe a magyar nyely seavai jelentésének viasgalata A kivetkeztetés logikai elemzése sordn esupsin néhiiny sz jelentésére timaszkodunk ezeket nevezhetjik logikai szavaknak. A magyar nyelvben a legfontosabb logikai szavak a wetkezdk nem, és, vagy, ha... akkor, minden, van, Am e szavaknak is esak bizonyos kériilhatérolt hatndink zranatét ~ vessailk figye nbe. Misképp: a fenti szavak nem mindesfunkeiondlnak logikai seavakként. A modem logikaban specislis szimbélumokkal helyette Sitjdk Gket, pl. ~ e konyvben= a Kévetkezdkke zitik (ezekkel a logika tanulmainyo- Haszndlati médjukat szigord grammatikai szabilyok 1 isa soran fogunk megismerkedni) (tés logikai vizsgélata sordn a premisszikban 68 a konklizioba n Kivill -teljesen KOzombosek. Ezy Kévet ak kivételével barmely nye I. Ti, sejtheten Nyelvtani, gram kifejezések,_mondatrészek a logikai szavak Keztetés helyességén nem véltoztat, ha benne a Tog alkatrészt fBleserélink egy vele azonos kategéridba tartoz6 kitejens lényeges az.azonos kategéridba tartozds kikotése, Mit értstink kategriai gondolunk..A természetes nyelvekben, {gy a magyarban is, szer Gridk: kijelent6 mondat, ige, {Onév,-melléknév rmatikai kategorid inek pl. a kévetker6 grammatikai k: hatirozds26 stb, Ezen kivil kategorizdlni szoktuk a mondatrészeket is: alany, élliumény tirgy, hatirozé, jelz6 stb, A logika tudomény4ban azonban-més-kategoridkat haszndlunk: zek tanulnvinyorésival-foglalkoailea logikal grammatika, A kijelent6 mondat kateeoridy kiban is szerepel, dm itt roviden @ mondat elnevezéssel (mivel tipusti mondatokkal nemigen foglalkozunk). Az azonos rida tartozds kikotése tehat ‘gy ériend6, hogy a fbleserélends és a helyébe lép6 kifejezésnek a logikai grammatik veyanazon kategoridjaba kell tartoznia. (Az természetes, hogy ha a foleserélends kifejezés \Wbbsz6r is eldfordul egy ki iésben, akkor valamennyi el6fordukisaban v haajtani a fSleserélést.) Miért van szdksége a logiknak sajét grammatikara? Elsdsorban azért, mert a kifejezések Topikat Os7tilyozisa, kategorizdld 10s célkiiizéseihez igazodik, vagyis a helyes kivetkeztetés meghatérozésinak keretéil sz il, A logikai ismeretanya se sordn tudjuk majd megmulatni, hogy a természet nyelvi kategoridk e eéira nem alkalmasak Misodszor azért, mert a természetes nyelvek grammatikai rendszerei kUlOnbOz.ek, s logika nem tapadhat egyetien meghatérozott nemvzeti nyelvhez. Igaz, a logika tortén in e kiverelmény sokaig nem teljestlt. Kezdetben a g6rdg, késbb pedig.a latin volt a logika nyelve; a logika sajét grammatikjnak esak homilyos kérvonalai jelentek meg. Ez 4 tény kisebb-nagyobb zavarokat is okozot, és kétségtelenill lassitorta a logika tudomanys nak fejldését. A modern logikai-grammatika alapjait Gottlob Frege 1879-ben megielent Egy kivetkeztetés helyességének vizsgélatat azzal kell kezdeniink, hogy fltarjuk a ber mondatok - a premisszak és a konklizis 4 logikat scerkezeiét, A mondatokat neha aznunk, hogy napv ljenck a magyar s20¥ jrendet esetleg médositanunk kell, hogy a2 elrendezés megfeleljen a logikai ka eldirdsainak; a szerkezet egyérielmi lekében olykor-zirdjeleket is kell ben netdn rejt626 logikai alkalmaznunk, Ha még a logikai szavakat is szimbdlumaikkal helyetesitiik, a m wegériakorlatozs pal teljesen kazombos: ka gel, akar mas nyelvii sziveggel is Egy kévetkeztetés logikai helyessége kizér6lag kai sferkezetén és a benniik szerepl6 logikai szavak (ill. simbolumaik) jelentésén miilik. Etényezdknek kell bietositaniuk, hogy a premisszsk igaz volta esetén a konkliziGnak isi nak kell lennie E meghatérozasbol folyik, hogy brmely helves kOvetkeztetés sematizdlhatd: a logikai sverkezetben megmaradt természetes nyelvi sal ésvek betdszimbolumokkal helyettes k, Egy ilyen sémabsl mnkrét kovetkezterést nyerhetlink, ha a betket konkrét szbv cseréljaik ki. A logikai kategéridkhoz azonban ennek sordn is ragasz Kodnunk kell, A betiszimbélumokat el kell létnunk olyan indexekkel, amelyek jelzik pods kell alkalmaznunk). A kovetkeztetések s Ikalmazta: « logika tudoménya éppen azél jetett meg, hogy megjelentek a kavetkeztctési sémik, amelyekb6l a betilk bérmely n gedett behelycitesitése révén helyes kovetkeztetést nyerhetink. Az eddigiekhez sadmos kiegészités kivinkozik Eléseir; Némely természetes.nyelvi mondatbél nem derill ki egyértelmiien a mondat Bar a logikai grammatikat mé ethetjik a kiverker6 példi nem ismerjik, a kétértelmiséget seen Fivérem, aki Szolnokon él, kenyvel6, E mondatnak két olvasata” ~ azaz értelmerése ~ lehetséyes: @ Fivérem Szolnokon él és konyveld 0) A Szolnokon é16 fivérem konyvel6. Av (a) olvasatb6l kivetkezik, hogy egyetlen-fivérem-van.-A.(b)-bol.csak annyi, hogy Szo nokon-esak egy Tivérem él. Ha az eredeti mondat igy kezdGdne: Az a fivérem, aki természetesen a (b) olvasatial lenne egyenériéki Misodszor: A mondatok logikai szerkezetét kisebb vagy nagyobh mélységig.tirhatjuk a}, Némely kovetkezterés helyességenek iga wendS egy ,durva” szerk ynek sordin egyes Bsszetet kit ként kezeliink (termésé ontatlan sseket nem bonfunk tovabb, hanem grammatikai esen a fogikai grammatika egységeként). Ného elég,-ha leek iondatok; ekkor esupan a kovetkeztetésben szerepl6 dsszetett mon- etben nulla mélységd” felbontist is alka mazhatunk: nem csindlunk semmit. Ez esetben akkor és csak akkor mindsitia logika helyes- 2 tagolaunk. Széls6 tést, ha a konkhizi6 azonos a premissz4k valamelyiké Fi6fordulhat, hogy egy kévetkeztetés a logikai elemzés eredményeként hibdsnak, bely= telennek bizonyul, noha a jozan sz szerint helyesnek tinik. Lehet, hogy valoban helyes; és negativ eredményunknek az a magyardzata, hogy nem tértuk fl kell6 mélysé misszik 6 a konklizi6 logikai szerkezetét. Hy a pre n esetben prébilkozhatunk mondatok finomabb logikai szerkezetének foltérasdval. FolvetGdhet a kérdés: Van-e végs6 hatér a logikai elemzésben? Ha Jenne (és ha aztelértk volna),akkor a logika alighanem befejezett tudomény:lenne. De a lo ik. Feild 5 nyelvi forma és fordulat logikai ik foltérni, Tekintettel a kilonféle nyelvek grammatikai és szemantikai (jelentéstani) valtozatossigéra és a nyelvek fejl6désére, aligha hihetS, hogy a logika fe é 4 nem befejezett; jelenleg is f sverkevetét trek valaha is befejez6dik A logikai grammatikihoz mot, egyebek-kizbtt, a lo avetkeztetések kai szavak, ill. simbstumok jelent&sér6l és akai szemantika fogalomtaréiba tartoznak az igaz 68 a 126ket a kovet okra. alkalmaz. ben valé felhasenalisukrsl. A amis jelzdk, amelyek hasznélatét e lapokon eddig sem tudtuk elke: keztetésekben Szerepl6 premisszékra és konklizidra, azaz tuk, Mindennapi tapasctatataink alap amelyekre e jel20k valamelyike viligosan alkalmazhat6, Ezek olyan mondatok, amelyek n wdjuk, hogy vannak olyan Kijelent6 mondatok formdciot kizdlnek (a vilégrél), Ha e2 az informéci6 helytdll6, a mondat igaz, az ellenkez6 esetben hamis. Vannak ese je nem 4ll médunkban eldénteni, hogy helytill6-e, Pl A Naprendszerben a Féldén kivil nines éle merhetjik, hogy ez a mondat v2 rudjuk, melyik All fenn. A rate v. s ilyen, De persze szdmtalan jelen idej mondatot is tudunk szerkeszteni, amely informdel6t kézé! ugy ki sem ~ tudja megallapitani ban a kijelent6 mondat informaciétar van neki) dllftdsnak A mondat és az Allfids fogalmat két okbdl is meg kell killbnb3ztemntnk. Eldsedr: Nem minden kijelent6 mondat fejez ki alitést. Ha egy mon tékeny is voltat nem mindenki ondjuk an a szavak jelentése tilsigosan homélyos, elmos6d6 (pl. egy misztikus ériekezésben), nem leluik ben- edi ne informaci6t, nem fejez ki éllitist. Hasonl6 a néy, amely nem jeldl semmit (pl. ‘a jelenlegi német csészr parokat visel", vagy “Hunor és Magor tld telmGnek bizonyul (mint egy koribbi példankban), akkor 4 mondat nyerhet6 beldle, amelyek két kalonb0z6 dllitist fejeznek ki. Hatérozatlan lehet egy mondat informéciotartalma a benne szerepI6 szavak tbbértelmisége folytin is (pl, “Hérom nes folt hevert az asctalon’y; alkalmas di k a csodaszarvast'; bir az ut6bbi - ha nem is az aktudlis vilégr6l, de ~ a Ha egy mondat a logikai galmazissal két egyértelmi lemzés sordn kétér ldgrOl hordoz informacio sz galmazassal ezek is egyértelmisithet6k. Végil arban még a személyragok) el6forduldsa is anné teheti a mondat informécidtartalmat (pl. 'Mésnap talilkozott vele ott” ~ ki pi Kommunikéci6 sordn az ilyen mondatok bizonyos hatérozdszavak és névmésok (1m hate Kivel, hol, minek a mésnapjén?), A minde clhangzisuk kérilményei folytin, esetleg a megeléz6 mondatokat is figyelembe véve, egy értelmi informacidhordoz6k lehetnek. Gyakori eset, hog egy fejez ki slits; it kontextusként nemesak a szBveg 6 materalis k6rilményei is szerepet jatszhatnak Masodszor: Ugyan zau,llités kulonbo26 nyelveken, tehdt kilonbd imnyezet, hanem a kommiuniki lehet valamely allitdsnak kil onbi26 mondatokkal valo kifejezésére, pl. Anna nagysziil6je Bellénak Bella unokija Annanak Van olyan gyermeke Annénak, aki szildje Bellénak E irom mondat inforn k egyazon allités kifejezs A-mondat grammatikai képz6dmény, 22 4llftés nem. Az llitisokat absztrakt dolgok pak tekinthejiik, mint pl. a szdmokat, A logika val6jaban az. alivésokkal Ghajt foglalkor nem a mondatokkal; igy a kivetkevtetésekben is a premisseak a Konkldzi6 mint informcighordoz6k, azaz mint slitésok vannak jelen. De az dllitisokhoz csak az Oket kitejen6 nondatok révén férhetimk hozz4; ezért a mondat fogalmét sei nélkUlbzhetjak-@ logikai elemaésber Az.igaz, hamis jelz6ket is elsSdlegesen az dllftdsokra alkalmazzuk, bir hasenélhatjuk ket alltist kifejezé mondatokra is. A logikai szemantika feltételez két absctrakt objektw mot: az Ipazsdgot és a Hamissdgot ~ kézis nevuk: igazsdgértékek ~ mint az alitésok (egyik fajita) Tehetséges szemantikai ériékeit, Aza fordulat, hogy egy dllitds ériéke az igazsdg (il a hamissig), természetesen annyit jelent, hogy a szdban forgo dllités igaz (ill. hamis Az igazsigértékekre vonatkoz6, Arisztotelészt6l szarmaz6 alapelv A kétértéki ¥ dichotémia) elve: Minden vagy igaz, vagy hamis, és nem lehet egyszerre igaz is, hamis i. se6val: Minden dllitis renidélkezik a két igazsigérték valamelyikével, de csak a, alapelve ze bontva tirgyalta nddstalansdg?) elve: Egyetlen alités sem (ertium non datur) etve: Nines olyan alités, amely se nem igaz, e nem hamis (nines harmadik érték) Arisztotelész eredeti fogalmazasa kissé més volt, de tartalméban a fentiekkel egyen¢ Ennyit mondhatunk bevezetSben a logika tudoméinyér6l. Bévebb és pontosabb info a vilik hoz & és értelmessé A. ‘logika’ terminus a mai ért sz. 3. szézadban lépett £0; korébban tbbnyit aikanak (a vitakozas mivészete) neveusék a logika tudomanyét (bir Ariszttelés inkibb maltitnak, xz elemzés twdoményénak mondka). A ‘logika’ s26 gordg eredet,jelzdként Arisz totelész is haszndlta a bizonyftds, il. a kovetkeztetés helyességének mindst 2. HANYAN VANNAK? A logika mint tudomény természetesen egy, egyetlen. Etudoményon bell azonban vannak ildnféle irimyzatok, elmé ndszerek. Napjainkban kezd elterjedni ~ foleg az ango oi szakirodalomban =, hogy a kalonboz6 logikai elméleteket, rendszereket ‘Iogikik jes) mondjék, nyilvén azzal az indokolissal, hogy {gy rbvidebb. E kinyvben ne uk ezt a szokist. Ha nem illik matematikdkr, fizikakr6l sth. beszélni, akkor logikd A logikai elméletek, rendszerek osztélyozisét, felosztisée tobbtéle végezhetjk. Ezek koziil bemutatunk néhin (A) Torténeti osctilvozts ) Antik (6kori) logika, ezen belli: atisztotelészi logika, sztoikus b) Kozépkori skolasztikus logika, (¢) A-17-19,-sedzadt hagyomanyos (iskolds) logikéja J) Modern jogika, Frege (1879) munkassigitdl kezdv torcéneti fejlédésér6i részletes képet kap az olvasé KOnyviink 3, részébemnér Kényegében elavulinak tekinthets az. a felosztis, amely megkiléabsztet i-logikét, A bemutatott lexikonidéreteink alapyin sejthe svirmarik, amelyben a Jogikat az ismeretel a kivetkertetések tana - a tszilkséges 16, hogy ez a megkilénbéztetés abbsl a korb mélettel rokonitottik, Egyes filoz6fusok felfigyeltek arra, hog: logika ~ nem elegend6 ismeretelméletak me nek tartotték egy ‘tartalmi” logika kidolgozisét. (Kant transzcendentélis logikéja, Hegel ben “formilis’ ~ bar e jel26 alkalmazisa alaporisihoz, és ez dialektikus logikija.) A.modern logike teljes eg ze\6. Az.tin. tartalmi logika problémdi a filoz6fiai ismeretelmélet kOré (C) Ugyanesak elavult az indukity 6.1 ja. megkilonbiatetése. A termé udomdnyokban régéta hasznélnak olyan kéverkeztetéseket, amelyek a antaljak biztosan a konklizié igazsigat, esupan igazsé velik foglalieah oz et- 65 a virsadal remisszak igazsiga esetén sem gar nak val6sziniis zeket neverték induktiv kévetkeztetéscknek induktiv logika, A deduktiv logika viszont a szigoni kovetkeztetések logikija, ahol a pre bot s7ikséeszertien_folyik a konklizié.igazsiga, A modern logika termé ykori induktiv logika funkeidjat napjainkban a valdszindséeszimt woltik be. It emlitheyfdk még a tisatin deduktiv tisbol 6s a matematikai statisztikabol kolesonzox médseerek saldsziniiségi logika, amely a modern logika egy specislis fejezetek mdszerekkel elemez a valoszindségi Ali Auériink a modern. logikera, amely nak is szokds nevezni. A ‘szimbolikus’ jelz6 a modern le ‘matikéira, a logikai szimbolumok intenziy haszndlatira.utal. A ‘matematikai log Jolunk, hogy ez a matematika logikaja. A matematikaiak logika els6 gyakorlati felhasznlésaira a 16] sv6Ke-kivetkertetéseke ikdnak, ill, maten kéban kidolgozottlogikai gran 2és félre nines kiln logikéja. De az igaz, hogy a mod atematika metodol6gidjaval kapesolatos kutatdsokban kerilt sor. A matem modern logika matematikai_es2k6z0) zokott szabatossigra tOrekszik, A Id meédszeceket-haszndl, és a matematikaban zemantika valGban hasznél matematikai esekiz Neti, kimondhatjuk, hogy az semmiképp sem et; elsdsorban a halmazelméletbél kil: sondz, Ami a modern logika szabatoss et alacsonyabb foki, mint a matematika szabatosséga; hiszen a matematikai bizonyité ogika feladata, A fentiekb6l f6lsejik, hogy a logika é a matematika egyes fejezetei kézétt takin A megfelel6 helyen majd tisztizzuk ezt a problém: A moder logikiban a kévetke26 fontosabb klasszifikici (D) Filozfiai és matematikai logika. Ez. kétterlet j6cskin 4ufodi egymést; a kiln ség inkdbb a szemléletmédjukban rejlik. A filoz6tiai logika kézéppontjaban mindig az em peri informéciGkézlés, a helyes kOvetkeztetés elemzése fl, és {Oleg a humsn tdomsnyok- nyelvtudomény, kommunikécidelmélet, etika, jogtudominy, pszichol6gi: asokra koncentrél. A matematikai .don hasznalja a matematika legkilonb2bb terete ‘a kilénféle logikai rendszereKet logikai szemiéletiink adomanyelmélet) val6 alkaln natikai diszeiplindnak seanatt, 8 6s tobbnyire kézmbds az irént,b miként értelmezi. Ehben a kinyvben mindy yesiiik, noha talélkozni fogunk olyan részletekkel is, amelyek j61 beleillenek a matem: ikai logikaba € filoz6fiai logika szemléletmédjat érvé er26k kiilonbéz6 helyeken iz Kalnbéizd ogikazik meg a hatirvonalat ¢ két szféra kézitt, Mi a klasszikus logika keretébe sorolunk min- olyan logikai rendszert, amelyben meg6rz6dnek Arisztotelész. és Frege logikai alape ci, 5 kiviltképp a kétértékiség elve. Konyviink tilnyomé része a Klasszikus logiki foglalkozik, s esak rividen érintink nemklasszikus rendsvereket, (Ez a S7r26k filozoti Mogultsigaként is értelmezhi Ikalmunk lesz majd érveket is flsorakoztatni Allis pontunk mellet,) A nemklasszikus rendszerek is formalizalt nyelvtanra, azaz.logikai gram: natikdra alapoznak, de fOladnak egy vagy tobb klasszikus logikai alapelv F) Extencionélis és inenzi Ez a felosztés megfelel konyviink észének. A megkilénbéztetés tartalmérdl csak késdbb szothatunk. (G) Blsorendia és magasabbrendd logika. Elwileg nem kuiléndsebben fontos megktilbn satetés; az alkalmazott logikai grammatika gyOngébb és er6sebb vélcozatira utal. Magya. 3. ES MIRE JO? A logika hasendrél bévebben csak a logikai ismeretek legaldbb részleges elsajantisa ut 1 bes2élni, De bevezetésiinkre hivatkozva is mondhatunk mar ennyit: A logika segits vel ellendrizhetjik magunk és masok érveléseinck helyesséyét, szahatossigat Hasznos a logika a tudoményos eredmények feldolgozisa teriletén is. Egy szaktudc indny elsajatitisa sordn viszonylag kevés explicit informacidhoz jurunk. Az-ezekben-rejl6 plicit smeretanyagot logikai kovetkeztetésekkel tehetjuk hozziférhetGvé, Fontos itt hang snk, hogy a logikai kovetkeztetéssel nyert tj ismerst esak viszonylag misszdkban benne Kellett rejtéznie, mert kilnben nem lehetne premisszAink szigori lo, kai kovetkezménye. A jol ismert Pitagorasz-tétel ott rejtézkOdik az euklidészi geometria axiéméiban; napfényre hozdsa, kiktvetkeztetése azonban jelent6s szellemi munkit igénye Merdiben ij ismerethez jutni logikai kGvetkeztetésse! ehetetlen, Bar az in, induktiv I | olyan konklizidkat, amelyek burkoltan sinesenek bene a premisszékban, ezek ¢ valészing ismeretek, amelyekre a kés6bbi kutatis récéfolhat 1 kérdésre, hogy .Mi k6vetkezik ebb6I?”, az esetek tbbségében a logika m ud kimerit6 vilaszt adni. Ugyanis tbbnyire végtelen sok konkhizié adédhat a premiss: alamely Osszessé idézot kérdés mogott rendszerint az a probléma hiiz6dik meg hogy az adott okoskodis, bizonyitis vagy érvelés sorin mi lenne a célszerd, kivanato koverkers A logika néha timpontokat nytijt ennek megvélaszolisdhoz, alternativakal iol f univergilis médszert nem tud adni. Csak arra tud vilaszolni, hogy adot llitdsoknak logikai kévetkezmiénye-e egy tovabbi dit. A Togikai grammatika kivaldan alkalmazhat6 szOvegek ellendrzésére is. A logikai kezet fBltarasa sorin fEny deriilhet a mondatok vagy mis szdvegrészek tbbértelmisé md nyilik a killénbsz6 olvasatok elkiilénitésére, Sikeresen alkalmaztik mir a logikai g matikit antik filozéfiai szvegek értelmezésére Hasznos a logika alkalmazdsa.az-oktatési-munkiban is, amelynek sort réset explicit informacidkat kéz6l, mésrészt az ezekbdl val6 kovetkezteté kialakitasdra wrekszik. A pedagogus példija szolgaltatja (azaz kellene, hogy sec kovetends mintit a seabatos kifejtésre és érve A definicik (meghatdrozisok) szabatossigénak kritériumait is a logika szoly: