Professional Documents
Culture Documents
RENDSZERSZERVEZÉS
Főiskolai jegyzet
SzTE SzÉF
2005
Szerzők: Nagy Elemérné
Nagy Elemér
BEVEZETÉS
A „rendszerszervezés” gondolatvilágának megértéséhez tisztázni kell az ehhez kapcsolódó
alapfogalmakat, ezek jelentését és jelentőségét és mindenekelőtt ennek a tükrében kell
gondolkodni a megfelelő következtetések levonásával együtt.
A segédlet rövid, de tömör. Kis túlzással: „minden szó lényeges”. Alkotó és értelmező
feldolgozásához szükségesnek tartjuk a gyakorlatok látogatását, ahol konkrét példákon
keresztül tanulmányozhatjuk az itt összefoglaltakat. Ez elősegíti a rendszerszemlélet, mint
gondolkodásmód kialakulását, illetve csiszolódását. A segédlet néhány óra alatt elolvasható,
de nem „egyestés” tananyag.
-5-
1 ALAPFOGALMAK
Azaz megadjuk azt a tágabb fogalmat, amelynek része a definiálandó fogalom, majd
megadjuk a csak őrá jellemző specifikumokat. Például az alma olyan gyümölcs, amely .....
Komponensekből áll - ez természetes, bár mint később látni fogjuk, a lényeges komponensek
felismerése és feltárása nem mindig egyszerű feladat.
Az „optimális” jelző arra utal, hogy a szervezés arra törekszik, hogy a célt a legkisebb
ráfordítások árán valósítsa meg, illetve megfordítva, az erőforrásokból a maximumot hozza
ki.
A „cél elérése érdekében” talán nem kíván részletesebb magyarázatot, hiszen érthető, hogy
nem unalmunkban szervezgetünk, hanem a szervezéssel valamilyen célt akarunk elérni,
megvalósítani.
A szervezés „mindig előre néz”. Nem azzal foglalkozik, hogy „mi lett volna, ha ...”,
hanem azzal, hogy „most itt vagyunk, ezek a célok, a lehetőségek és a korlátok, tehát
mit, mikor, hogyan tovább”.
Rendszerek vesznek körül, amelyekkel valamit kezdeni kell. Általánosságban nem sokat
tudunk mondani, így fel kell ismerni azokat a specifikumokat, amelyekkel megragadható a
lényeg és eligazodhatunk. Így fontos lesz a rendszerek tipizálása, a szerkezetük elemzése stb.
A modell olyan gondolati konstrukció, amely egy valós rendszer egyszerűsített képét adja
valamilyen szemszögből, a lényeges szempontok kiemelésével, a kevésbé lényegesek
elhanyagolásával.
A specifikáció olyan írásbeli rögzítése egy modellnek, amely valamely szabvány vagy
konvenció szerint történik.
A specifikáció tehát a gondolati modell „kommunikatív rögzítése”, amely már nem csak a
modellt megalkotó, hanem más (a leírási módot olvasni és értelmezni tudó) személy számára
is követhető.
A HDk abban segít, hogy „ne vesszünk el a részletekben”, mert így a nagyon sok elemi
komponensből álló rendszereket is áttekinthetjük, s „a rendszer bonyolultsága nem a
kapcsolatok kuszaságában, hanem a hierarchikus szintek számában jelenik meg” (Jackson,
1975).
A HDk elve - mint látni fogjuk - a modellezési módszertől függően alkalmas lehet
„aktivitások” specifikálására, de passzív elemek (tárgyak) szerkezetének elemzésére is.
-9-
2 SZERKEZETELEMZÉSI MÓDSZEREK
Az 1970-es évek elején több kutató, illetve projekt kísérletezett azzal, hogy a hierarchikus
dekompozíció elvét követő szabványt, konvenciót dolgozzon ki. Az inspiráció Dijkstra -
holland származású, de az Egyesült Államokban alkotó - fizikustól származott, aki a
„strukturált” (structured) jelzőnek új jelentést adott, tömören annyit, hogy ezt a jelzőt csak a
„jó szerkezetű”, „jól strukturált” (well structured) rendszerek érdemlik meg.
D.T. Ross azt a célt fogalmazta meg, hogy a rendszerek leírásához, specifikálásához olyam
módszert és „nyelvet” dolgozzon ki, amely a házak alaprajzához, a közműtérképekhez (blue
prints) hasonlóan teljesen egyértelmű specifikációt nyújt a tervező, az építtető és a kivitelező
mesterek számára.
Céljait csak részben érte el, de vizsgálatai, kutatásai nagymértékben elősegítették, hogy a
szervezéselmélet önálló diszciplína legyen.
Ross abból indult ki, hogy szervezési szempontból a négy tulajdonság közül a működési cél a
legfontosabb, mert amennyiben a rendszer működése aktivitásként megfogalmazható, úgy fő
jellemzője abban keresendő, hogy miből mit állít elő.
A főinput és a főoutput - illetve a köztük lévő konverzió - jelzi a rendszer működési célját,
tehát a rendszer azért van, hogy a főoutputot előállítsa a főinputból.
- 10 -
A téglalap, mint a rendszer belseje adott szinten „fekete doboz”. A dekomponálás célja az,
hogy a belvilágát feltárjuk.
A memória rész arra utal, hogy egyes rendszereknél nem azonnal lesz output az inputból,
hanem „tárolás”, „raktározás” is történhet, s ennek tartalma folyamatosan épül be a
főoutputba.
Például egy iskola - az iskola szempontjából - tekinthető úgy, hogy a főoutput a képzett
hallgató, a főinput a tanulni vágyó hallgató. Ugyanakkor a hallgató szülei szempontjából
jelentheti azt, hogy a főoutput a diploma, a főinput a pénz. Mindkét modell indokolható, de ez
természetesen azt is jelenti, hogy a téglalap belsejében más komponensek és kapcsolatok
lesznek.
Másik példaként egy benzinkút az autósok szemszögéből olyan rendszer, amely üzemanyaggá
(főoutput) alakítja a pénzét (főinput), a kút tulajdonosa szemszögéből viszont ez a rendszer
pénzzé (főoutput) alakítja az üzemanyagot (főinput).
Az alrendszerek között áramlási és/vagy vezérlési kapcsolatok lehetnek; az előbbi azt jelenti,
hogy valami „anyag-szerűség” áramlik az egyik alrendszerből a másikba, az utóbbi esetben az
egyik alrendszer „csak” vezérli egy másik alrendszer működését.
Az alrendszerek téglalapjainak bal oldala az input oldal (itt mindig csak végződhet nyíl), a
jobb oldal az output oldal (innen csak indulhat nyíl). A vezérlési kapcsolatok nyila csak jobb
oldalról indulhat, de végződhet a téglalap tetején is.
Az áramlás folyamatos, ami azt is jelenti, hogy a rendszer főinputja főinputja lesz valamelyik
alrendszernek is, a rendszer főoutputja főoutputja lesz valamelyik alrendszernek is.
Ross modellezési módszerének az az előnye (és egyben hátránya is), hogy nagyon nagy a
leíró ereje. Minden kapcsolatot nagyon megfontoltan kell kezelnünk, mert nagy jelentősége
lehet a rendszer működése, jellemzése szempontjából.
A mellékinputok és mellékoutputok arra utalnak, hogy egy rendszernek nem csak a főinputja
lehet inputja, a főoutputja az outputja, hanem lehetnem mások is, amelyek a rendszer
működéséhez fontosak, illetve a rendszer működése során keletkeznek, de nem ezek
előállítása a rendszer rendeltetése. Ezekre ugyanaz vonatkozik, mint a főinputra illetve a
főoutputra, de szaggatott nyilakkal jelöljük.
Például az iskolába nem csak a hallgató „megy be inputként”, hanem oktató, könyv,
villanyáram stb. is. Hasonlóképp egy fodrászatnak nem csak a „frizura” az outputja, hanem a
vásárlói számla, a szennyvíz stb. is.
Lehetséges, hogy egy áramlási kapcsolat elágazik, azaz „ugyanaz” lesz két különböző
alrendszer inputja. Például egy vasútállomáson az „ügyfél”, mint főinput egyaránt lehet
főinputja az „információ” illetve a „menetjegy árusítás” alrendszereknek. Hasonlóképp
lehetséges, hogy két áramlási kapcsolat egyesül, azaz két alrendszer outputja lesz egy
harmadik alrendszer főinputja (mivel főinput csak egy lehet). Például egy langyos vizet
előállító alrendszer főinputjaként egyesül a meleg és a hideg vizet előállító alrendszerek
főoutputja.
Az is lehetséges, hogy egy nyíl az indulás és az érkezés között módosul, például a rendszer
egyik mellékinputja főinputja lesz az egyik alrendszernek. Ilyenkor a vonalat egy darabig
szaggatottan, majd folyamatosan húzzuk.
- 12 -
Ezen a szinten még nem jelennek meg teljesen a termék specifikumai. A specifikált modell
alapján ez a cég éppúgy gyárthat csokoládét, mint sámlit. Ugyanakkor már megállapítható,
hogy a cég nem gyorsan romló alapanyagok feldolgozásával foglalkozik (van alapanyag
raktározás) illetve nem azonnal értékesítendő termékeket állít elő (van késztermék
raktározás).
- 13 -
Jackson gondolkodási egysége a struktúra, amely egy olyan szerkezeti egység, amely
megadja, hogy egy magasabb szintű dolog hogyan bomlik tovább komponensekre („valami”:
részletesebben azt jelenti, hogy ....).
A struktúra lehet elemi (egyszerű) vagy összetett. Az elemi struktúrák azok, amelyeket nem
bontunk tovább. Az összetett struktúra lehet: szekvencia, szelekció vagy iteráció. Az összetett
struktúrák komponenseit Jackson alapján „rész”-nek nevezzük és egy összetett stuktúrán belül
a részek között egyféle (homogén) kapcsolat lehet, amit a struktúra típusa határoz meg.
Jackson ezeket az alábbiak szerint definiálta.
A szekvencia olyan összetett struktúra, amelynek több része van, mindegyik pontosan
egyszer fordul elő és a sorrendjük lényeges.
- 14 -
A szelekció olyan összetett struktúra, amelynek több része van, amelyek közül pontosan
egy fordul elő.
Az iteráció olyan összetett struktúra, amelynek egy része van, amely nullaszor vagy
többször (akárhányszor, nem jellemző, hogy hányszor) fordul elő.
Értelmezése: Egy papírlap lehet sima vagy vonalas vagy egyéb (négyzetrácsos, franciakockás
stb.), de mindhárom (vagy a három közül kettő) egyszerre nem. A szelekció tehát egy igazi
alternatíva - a lehetőségek közül pontosan az egyik (egy mindenképp, de egyszerre több nem).
Értelmezése: egy ruhatár lehet akár üres is, lehetnek benne ruhadarabok, de nem attól ruhatár,
hogy 9, 13 vagy 84 ruhadarabot tartalmaz.
A Jackson modellezésnek van egy linearizált (szöveg-szerű) specifikálása is. Erre csak egy
rövid példát mutatunk.
tehervonat seq
mozdony;
kocsik iter
kocsi select
hagyományos;
kocsi or
folyadékszállító;
kocsi or
egyéb;
kocsi end
kocsik end
tehervonat end
Mindkettő olyan, hogy nem kell szöveges „kiegészítő megjegyzéseket” fűzni hozzá (ami
esetleg így, úgy, amúgy olvasható, értelmezhető). Aki ismeri a specifikációs módszert,
ugyanazt a szerkezetet olvassa ki belőle. Ha szöveges kiegészítést kellene hozzáfűzni, akkor
érdemes átgondolni, hogy tényleg jó-e a specifikációnk.
Mindkettő olyan, hogy egy - vagy néhány - a/4-es „firkalapon” fel tudjuk skiccelni a modell
specifikációját. A gondolkodási idő sokkal több, mint a lerajzolás. Ha elsőre nem sikerül
megragadni a lényeget, nem sajnáljuk kidobni a lapot és újat kezdeni.
- 17 -
J.D. Warnier modellezési módszere azért lehet érdekes számunkra, mert Jacksonnal
gyakorlatilag egy időben jutott hasonló következtetésekre és a kidolgozott módszere is
sokban emlékeztet Jacksonéra.
bevezetés
fogalmazás tárgyalás
befejezés
porcelán
tányér
minta(o)
A szervező - mint szubjektív lény - nem biztos, hogy pontosan látja a peremfeltételeket,
illetve inkább az a jellemző, hogy nem látja pontosan a peremfeltételeket, legfeljebb
utólag.
Például, ha tömegközlekedési eszközzel nem érnénk el a vonatot, akkor taxit hívunk, akkor az
állomásra eljutáshoz kevesebb időre, de több pénzre van szükség. Ha több időnk van például
egy háztartási gép megvásárlására, akkor több üzletben, több gyártmányt is megnézhetünk,
kivárhatunk egy engedményes akciót stb., hogy adott minőség mellett a legolcsóbb megoldást
megtaláljuk.
Például, ha egy hirdető adatbázisra gondolunk, akkor indokolt, hogy minden érdeklődő
minden hirdetést lekérdezhessen. Emellett lehetséges, hogy saját maga is feltehet új hirdetést,
- 20 -
de a többiekét semmiképp nem írhatja át, nem törölheti ki. A „rendszergazdának” viszont
minden jogosítvánnyal kell rendelkeznie (pl. eltévesztett hirdetés kijavítása, a már nem
aktuálisak törlése stb.).
4 PÁRHUZAMOS RENDSZEREK
A szekvenciális rendszerekkel szemben a párhuzamos rendszereket az jellemzi, hogy itt több
végrehajtó van, akik/amelyek időben átlapoltan végzik a tevékenységeket. Szervezési
szempontból itt a végrehajtók tevékenységének koordinálása, időbeni áttekintése a lényeges.
Ha Et / E > Ft / F, akkor rosszul állunk a feladattal (arányosan több erőforrást használtunk fel,
mint amennyit a feladatból teljesítettünk), tehát pótlólagos erőforrásokra van szükségünk,
vagy a még meglévőket hatékonyabban kell felhasználni, mint eddig. Legrosszabb esetben
csökkenteni kell a kitűzött célt.
Ha Et / E < Ft / F, akkor jól állunk a feladattal (arányosan kevesebb erőforrást használtunk fel,
mint amennyit a feladatból teljesítettünk), tehát van tartalékunk a későbbiekre, esetleg növelni
lehet a kitűzött célt.
Egyszerű példaként, ha egy vizsga előtt négy napot szántunk a 60 tétel megtanulására és két
nap alatt megtanultunk 50-et, továbbá a hátra lévő 10 sem látszik lényegesen nehezebbnek a
többinél, akkor van tartalék időnk, elmehetünk például strandra, meccsre vagy több időt
szánhatunk ismétlésre. Ha két nap után még csak 8 tételen rágtuk át magunkat, akkor
intenzifikálni kell a tanulást, vagy el kell halasztani a vizsgát.
A háló olyan összefüggő, hurokmentes irányított gráf, amelynek pontosan egy kezdő és egy
végpontja van. A csúcspontok jelölik a készültségi állapotokat, a nyilak az egyik állapotból a
másik állapotba jutás folyamatát.
Legyen A = (a1, ...,an) a háló csúcspontjainak halmaza, E ⊂ AXA az éleinek halmaza (azaz
egy élet két csúcs határoz meg, amelyikből indul és amelyikben végződik). A csúcspontok
halmazán van egy κ reláció („elérhető”). A κ(ai,aj) akkor igaz, ha i ≠ j és van olyan ek1, ...,eks
(s >= 1) sorozat, hogy ek1=(ai,at), eks=(av,aj) és bármely ekw =(ap,aq), ekw+1 =(au,ar) párra
(w = 1, ... s-1) aq=au.
Pontosan egy kezdőcsúcs: ∃! ai ∈ A, amelyhez nincs olyan ak, amelyre κ(ak,ai). Legyen ez az
a1. (A kezdőcsúcsba nem mutat él.)
Pontosan egy végcsúcs: ∃! ai ∈ A, amelyhez nincs olyan ak, amelyre κ(ai,ak). Legyen ez az
an. (A végcsúcsból nem indul él.)
Összefüggő: ∀ aj ∈ A (j =2, ... n-1) :κ(a1,aj) és κ(aj,an).
Hurokmentes: ∀ ai,aj ∈ A (i,j = 1, ..., n) ha κ(ai,aj), akkor nem lehet κ(aj,ai).
Gyakori példa a házépítés. A háznak vannak különböző készültségi állapotai, amelyek közül
két kitüntetet a „nulladik” (amikor még nincs semmi sem kész a házból) és a „kész” állapot
(kulcsrakész, beköltözhető). A készültségi állapotok közötti átmeneteket munkafolyamatokkal
érjük el (falazás, belső vakolás, parkettázás, fűtésszerelés, üvegezés stb.). Ezek között
technológiailag vannak olyan párok, amelyeknél a másik elkezdése feltételezi, hogy az egyik
már kész (pl. alapozás és falazás) más párok párhuzamosan is végezhetők (pl. parkettázás és
külső burkolás).
Itt minden csúcshoz hozzárendelünk két idő-koordinátát. Az első azt az időpontot jelenti,
amikor legkorábban az adott tevékenységet elkezdhetjük, feltéve, hogy minden korábbi,
ehhez szükséges tevékenység már kész van. Például akkor kezdhető falazás, ha az alapozás és
a szigetelés már kész van. A második koordináta azt az időpontot jelöli, amikor legkésőbb
- 23 -
abból a készenléti állapotból (csúcsból) tovább kell lépnünk, feltéve, hogy a feladatot
minimális idő alatt akarjuk elvégezni.
Ha az első koordináta kisebb, mint a második, akkor ott „időtartalékunk” van (hamarabb
eljutunk abba a készültségi állapotba, mint ahogy legkésőbb onnan tovább kell haladnunk).
Ha az első koordináta nagyobb, mint a második, akkor valamit elszámoltunk, mert az nem
lehet, hogy hamarabb kelljen tovább indulni egy csúcsból, mint ahogy odaérnénk.
A kritikus csúcsokat összekötő (hosszabb) utakat kivastagítjuk, ezt nevezzük kritikus útnak.
Tehát ez nem azt jelenti, hogy csak ezen az úton kell végigmenni, (mert minden
tevékenységet el kell végezni), hanem azt, hogy ezen az úton nem szabad késlekedni, mert
akkor az egész feladat teljesítésével késni fogunk. Ha ennek veszélye fennáll, akkor a nem
kritikus tevékenységekről átcsoportosíthatunk erőforrásokat a kritikus útra.
- 24 -
Bármely háló esetén léteznie kell kritikus útnak, de az előfordulhat, hogy több kritikus út is
van.
A döntés olyan folyamat, amelynek során az alternatív lehetőségek közül pontosan az egyiket
választjuk.
A döntés „elhalasztása” is döntést jelent. Ha például őszig halogatjuk, hogy eldöntsük, hogy
hova menjünk nyaralni, akkor úgy döntöttünk, hogy sehova.
A döntés lehet érzelmi vagy elemző. Az érzelmi döntést az jellemzi, hogy mások számára
nem tudjuk, vagy nem akarjuk elemzően megindokolni: „csak”, „nekem ez tetszik”, „én ezt
szeretném”. Ezek nem tartoznak a rendszerszervezés tárgykörébe.
Az ellenőrzés a végén szerepel, mert a döntési folyamat lezárásaképp mindenképp meg kell
tenni. Ugyanakkor végigkíséri a másik három lépést is egy folyamatos ellenőrzés, s ha
„valami gyanús”-at tapasztalunk, célszerű visszalépni a megfelelő előző fázisra.
Például egy kiadónál felmerül egy új lap indítási lehetősége, dönteni kell, hogy napi, heti
vagy havi lapot adjanak ki.
A probléma rendszerszervezési szempontból olyan jelenség, amely arra utal, hogy egy
rendszer vagy alrendszer működésében „valami megváltozik”. A rendszerszervezés - több
más diszciplínától eltérően - azért ezt a meghatározást követi, mert az az alapfeltételezése,
hogy rendszerek megfelelően működnek. A probléma tehát nem feltétlenül „baj”, „hiba” vagy
„megoldandó feladat”, bár van kapcsolat köztük.
- 27 -
A probléma (hatás szempontjából) nem csak negatív jelenség lehet. A fenti értelmezés szerint
vannak pozitív hatású problémák is. Például, ha valaki nyer 1-2 milliárd forintot a lottón, azt a
köznyelvi szóhasználat szerint nem szokás problémának nevezni. Szervezéselméleti
értelemben viszont az, mert az életvitelünkben, mint rendszerben „valami megváltozik”.
A probléma és a döntés szoros kapcsolatban vannak. A probléma általában döntést vált ki,
illetve a döntés eredménye okozhat problémát. Például a fenti problémánál döntéseket kell
hozni, hogy mit tegyünk a pénzzel, majd ezt megszervezve a megvásárolt javak (pl. új palota)
és életforma (munkahely, ismeretségi kör stb.) megváltoztatják az addigiakat, tehát újabb
problémákat okoznak.
Egy rendszer szempontjából nézve a probléma lehet külső vagy belső. Külső, ha a rendszeren
kívüli hatás eredményezi, belső, ha a rendszer működése során keletkezik. Például egy
atomerőmű lebombázása külső probléma, a túlmelegedés miatti leállás belső.
Gyakori, hogy a döntés okozza, váltja ki a problémát. Például ha egy feleség úgy dönt, hogy
kidobja a férje kedvenc horgászbotját, akkor ez problémát okoz a férj életviteli rendszerében.
Más kérdés, hogy a házasságban, mint nagyobb rendszerben keletkezett problémák váltották
ki valószínűleg ezt a döntést.
Egy „kell” feltétel azt jelenti, hogy ha az egyik alternatív lehetőség nem teljesíti ezt a
kritériumot, akkor a tábla kiértékelése során „eleve kizárjuk”, egyéb előnyeivel nem
foglalkozunk.
Egy „jó lenne” feltétel azt jelenti, hogy a ki nem zárt alternatív lehetőségek közül milyen
szempontokat részesítünk előnyben, azaz ez a szempont mennyire fontos (számunkra, illetve
a minél jobb döntés érdekében). Ezt a fontosságot egy súllyal jelezzük, ami egy 1 és 10
közötti (általában egész) szám. Nem kell minden számot felhasználni, illetve lehetnek
egyforma fontossági súlyok is.
Például:
A 2. lehetőséget kizártuk, mert az egyik „kell” feltétel nem teljesül. Az első „jó lenne” feltétel
(Jf1) az 1-nél és a 4-nél teljes mértékben, a 3-nál kb. félig teljesül. A Jf2 az 1-nél nem teljesül,
a 3-nál teljes mértékben, a 4-nél félig. A Jf3 az 1-nél kb. harmadában, a 3-nál teljesen, a 4-nél
kb. kétharmad részben teljesül.
Legyen X = (x1, x2, ... xn) a rendszer állapotainak halmaza. Legyen xj a ráhatási cél, xi az
elért hatás (amilyen állapotba került a rendszer).
1, ha i = j
p(xi|xj) ≈
0, ha i ≠ j
0,66 - 0,8, ha i = j
p(xi|xj) ≈
0 - 0,33, ha i ≠ j
p(xi|xj) ≈ p(xi)
A szervező (mint szubjektív lény) oldaláról nézve a szervezést, kétféle végletet találunk, a
„hibakizáró” illetve a „rizikós” szervezési módot. A szervezési feladatok kapcsán ezek
általában nem tisztán, hanem vegyesen jelennek meg.
A hibakizáró olyan szervezés, ahol a szervező megpróbál előre elhárítani minden potenciális
hibalehetőséget, amiből a cél optimális elérését gátló hatás lehetne.
Például tegyük fel, hogy a közeli „kisbolt” is és a távolabbi „nagy ABC” is 18.00-kor zár. Ha
pl. 16.30-kor elindulunk kenyeret venni, beszámítva azt is, hogy ha esetleg a kisboltba nem
kapunk, akkor elmehetünk a „nagy ABC”-be, akkor hibakizáróan szervezünk.
7 LEAVIT MODELLJE
A munkaszervezetek vizsgálatával, működésének megszervezésével először Max Weber
foglalkozott. Tekintettel arra, hogy a különböző rendszerek, szervezetek működésével
foglalkozó diszciplínák differenciálódása később következett be, Max Webert több
tudományág is „közös ősének” tekinti, a szervezéselmélet mellett például a vezetéselmélet és
a szociológia is.
A későbbi szakaszokról (pl. „fordizmus”, „volvoizmus”) más tárgyak keretében esik szó.
Leavit azt emelte ki, hogy egy munkaszervezet működését alapvetően négy komponens és a
köztük lévő kapcsolatok határozzák meg.
A négy komponens:
− a munkaszervezet rendeltetése,
− struktúrája (szervezeti felépítése),
− „személyzete” (emberi erőforrásai),
− technikai bázisa („ellátottsága”).
Például ha egy elektronikus készülékeket gyártó Kft. egy rendelet alapján köteles
gondoskodni az elhasznált készülékeinek visszavételéről és újrahasznosításáról, akkor
megváltozik (kibővül) a rendeltetése. Létre kell hozni egy szervezeti egységet, amely erről
gondoskodik, és ennek bele kell épülnie a szervezeti struktúrájába. Új munkakörök
keletkeznek, amiket új alkalmazottakkal vagy a régiek átcsoportosításával el kell látni. A
feladathoz új technológia is kell, amelyekhez új gépek, berendezések, raktárak, esetleg
szállító járművek kellenek.
- 32 -
A rendszerterv olyan specifikált (tehát írásban rögzített) terv, amely egy rendszer
kialakítását vagy átalakítását szolgálja.
Lényeges, hogy a „miért”-en belül azt is tartalmazza, hogy „miért pont azt”. A konceptuális
rendszerterv az első lépésben készül. Készíthető több (alternatív) is belőle, ilyenkor egy
döntés eredményeként valamelyiket elfogadjuk (a többit elvetjük) és ez lesz a további
munkaszakaszok forrása.
Mit: Fiatal házaspár használt lakást akar vásárolni Szegeden maximum 6 MFt-ért, 3 hónapon
belüli beköltözéssel.
Megjegyzések.
− A hirdetésben nem közöljük, hogy mennyi pénzünk van.
− Nem 3, hanem 1 hónapon belüli beköltözést kértünk, mert időt tartalékoltunk a keresésre
és az átadás utáni festésre stb.
− A telefonszám megadása gyorsíthatja a kapcsolatba lépést - nem érünk rá.
− Közben figyeljük az eladók hirdetéseit is.
− Általában tól-ig időintervallumokat adunk meg, pontos határidő (Hi:) csak a
„sarkpontoknál” szerepel.
− A pénz mozgósítás ütemezése egy külön nagyvonalú rendszerterv lesz (mint ennek a
rendszernek egy alrendszere). Most még nem tudjuk megtervezni, hiszen a részletek
(mikor mennyit kell fizetnünk) csak 03.30. körül derülnek ki.
− A naptárat figyelembe vettük; pl. az ügyvéddel valószínűleg csak munkanap tudunk
találkozni, a hétvégékre szükség lehet, ha pl. a pénzért utazni kell, a szakemberek
Pünkösdkor nem dolgoznak, a költöztető barátok szombaton jobban ráérnek stb.
− Óvatosan terveztünk, inkább legyen tartalék idők, mint feszített ütemezésünk, mert
váratlan „apróságok” biztosan be fognak következni, csak most még nem tudjuk, hogy
mik.
A részletes rendszerterv nem feltétlenül egy „vastag könyv”. Például egy ballagási meghívó
általában elég részletes rendszerterv lehet ahhoz, hogy a résztvevők (diákok, szülők, tanárok)
elegendő információt kapjanak ahhoz, hogy mikor, mit, hol tegyenek ahhoz, hogy az
ünnepség sikeres legyen. Az információ (mint a bizonytalanság megszűnése) kiemelése
lényeges, mert ha a meghívóban szerepel például az, hogy „virágátadás: 11.00-11.50 között
az osztályteremben”, akkor azt nem kell beleírni, hogy a szülők vegyenek is előtte virágot.
Ugyanakkor, ha a feledékeny szülő készít magának egy nagyvonalú rendszertervet a ballagási
részvételéhez, akkor felírja pl. hogy csütörtök: virágrendelés, .... péntek: autótankolás,
nyakkendő előkészítés, ... szombat: ... virágot elhozni ....
- 34 -
ZÁRSZÓ
Az anyagban szerepeltetett példák egyszerűsége, „természetessége” senkit se tévesszen meg.
„Élesben” sokkal bonyolultabb a helyzet, így a rendszerszervezés nem könnyű - sem
tantárgyként, sem a napi gyakorlati feladatok megoldását tekintve. Az üzleti élet jelenlegi és
majdani irányítói, szervezői számára viszont elkerülhetetlen.
- 35 -
GYAKORLÓ FELADATOK
1) Keressünk további példákat rendszerekre.
14) Keressünk példákat arra, hogy „ugyanaz” a rendszer determinisztikus is és véletlen is.
15) Készítsünk oxfordi döntési táblát (határozzuk meg a „kell” és a „jó lenne” feltételeket)
arra, hogy mit vegyünk karácsonyra nagyapónak. Ezután értékeljük ki az (addig
ismeretlennek tekintett) alábbi lehetőségekkel:
− pipa
− Rejtő regény
− mamusz
− kalap
− kiscica
− nagylexikon
− unicum (1 literes)
IRODALOMJEGYZÉK