Plan Marketing HU

KOMPLEX MARKETING ÉS PR TERV
Készült a HUSRB/1002/213/132 regisztrációs számú,
“Gate to Europe. Elaboration of studies of a potential cross-border industrial park” című

projekt keretében
Megrendelő: Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
Készítette: BERÉP Consult Kft.
2012.
Program honlap: www.hu-srb-ipa.com
Ez a tanulmány az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A tanulmány

tartalmáért teljes mértékben a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vállalja a
felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió és / vagy az
Irányító Hatóság állásfoglalását tükröző tartalomnak.
1
Tartalomjegyzék
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ......................................................................................................................... 4

FELADAT MEGHATÁROZÁS ...................................................................................................................... 7
MAGYAR-SZERB HATÁRRÉGIÓ ................................................................................................................. 8
SZABADKA – TOMPA HATÁRON ÁTNYÚLÓ IPARI PARK......................................................................... 10
KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA.......................................................................................... 13
Kínálatelemzés................................................................................................................................... 13
Külgazdasági fejlesztési szervezetek ............................................................................................. 13
Szerbiai ipari zónák ........................................................................................................................ 17
Magyarországi ipari parkok ........................................................................................................... 18
Keresletelemzés ................................................................................................................................ 20
MARKETINGSTRATÉGIA CÉLRENDSZERE ............................................................................................... 22
SWOT elemzés ................................................................................................................................... 22
Stratégiai célrendszer ........................................................................................................................ 23
Marketing célrendszer....................................................................................................................... 24
Célcsoportok...................................................................................................................................... 25
Marketing célcsoportok .................................................................................................................... 25
TERMÉKFEJLESZTÉS ............................................................................................................................... 27
PR TERV ................................................................................................................................................. 29
PR stratégia........................................................................................................................................ 29
Első projekt szakasz – Koncepcionális előkészítés ............................................................................ 31
Célkitűzések meghatározása ......................................................................................................... 31
Célcsoportok azonosítása .............................................................................................................. 32
Célcsoportok – üzenetek – eszközök ............................................................................................. 33
Tájékoztatás során használt publikációs eszközök ........................................................................ 34
Kivitelezés módja ........................................................................................................................... 35
Ütemterv ....................................................................................................................................... 36
2
Költség terv.................................................................................................................................... 37
Második projekt szakasz – Tervi előkészítés és engedélyeztetés ..................................................... 37
Ütemterv ....................................................................................................................................... 43
Költség terv.................................................................................................................................... 44
Harmadik projekt szakasz – Megvalósítás ......................................................................................... 45
Ütemterv ....................................................................................................................................... 51
Költség terv.................................................................................................................................... 51
Negyedik projekt szakasz – Beüzemelés ........................................................................................... 52
Ütemterv ....................................................................................................................................... 58
Költség terv.................................................................................................................................... 58
ÖSSZEFOGLALÓ ..................................................................................................................................... 60
3
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
Az átjárható országhatárok térsége mindig kedvező helyzetet jelent a gazdasági szereplők

számára az eltérő adózás, költségek, szabályozás…stb. miatt. A határon átnyúló gazdasági
kapcsolatok – ha hagyják – mindenütt spontán is kialakulnak, de megfelelően aktív
gazdaságpolitikával jelentősen dinamizálhatóak is. Ennek legfejlettebb és egyben
legkomplexebb formája a határon átnyúló ipari park.
A határon átnyúló ipari park a határ két oldalán működő, egymáshoz közel elhelyezkedő ipari
park, vagy olyan jellegű létesítmény, amely közös együttműködésen és stratégián alapul. A
parkok egymás országának kedvező feltételeinek kihasználása mellett, a másik ország piacait
is elérve tudják fokozni és élénkíteni a gazdasági aktivitást.
A két ország eltérő gazdasági orientációja és gazdaságpolitikája jelenti azt a különbözőséget,

ami komoly lehetőségeket biztosít a határon átnyúló üzleti kapcsolatoknak. Mindazonáltal
Szerbia európai uniós integrációs törekvései és ahhoz kapcsolódóan konkrétan a két ország
intézményi és szabályozási rendszerének harmonizációja jelenti azt a hasonlóságot, ami ahhoz
szükséges, hogy a vállalkozások biztonságosan és hosszú távon tervezhessék tevékenységüket
a partner országban.
A vállalkozások a magyar-szerb határon átnyúló üzleti tevékenységük során konkrétan az

alábbi lehetőségeket tudják kihasználni:
- Költségek optimalizálása
- Adó optimalizálás
- Vámmentes kereskedelmi kapcsolatok kiterjesztése
- Beruházási támogatások optimalizálása
A fenti lehetőségeket természetesen a vállalkozások önállóan is ki tudják használni – ahogy

azt a multinacionális nagyvállalatok meg is teszik – de a KKV-k számára jellemzően komoly
jelentőséggel bír az olyan intézményesített támogatás mint amit a határon átnyúló ipari park
tud nyújtani. Ennek érdekében a Partnerek Szabadka és Tompa térségében koncepcionális
szinten megvizsgálták és felvázolták egy lehetséges, a két város együttműködésében
megvalósítható magyar-szerb határon átnyúló ipari park tervét.
A magyar-szerb határ egyelőre csak korlátozottan átjárható, ami jelentősen visszaveti a

gazdasági kapcsolatok szintjét a potenciálistól. Ebben a környezetben a két ország befektetés
ösztönző intézményeinek, illetve a konkrét befektetéseket fogadni kész ipari parkoknak,
illetve vámszabad övezeteknek hármas kihívással kell szembesülniük:
4
- Nem sikerült lebontani azokat a – jórészt információs – határokat melyek
akadályozzák a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok kiépülését.
- Nem sikerült a gazdasági szereplők részére felmutatni a konkrét gazdasági előnyöket
és felvenni azt a resource center jellegű feladat és tevékenység kört melyben tényleg
hatékony – kézzel fogható – támogatást nyújthatnak különösen a KKV-knak.
- Nem sikerült tevékenységüket, eredményeiket illetve a további potenciális
lehetőségeket megfelelően kommunikálni a potenciális befektetők felé.
Összegzésül megállapítható, hogy a gazdasági előnyök meg vannak a magyar-szerb

relációban, amik különösen a gazdasági recesszió elhúzódásával, elmélyülésével mind inkább
felértékelődnek. Ugyanakkor az olyan a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok építését
aktívan és effektív módon támogató intézmény, mint a határon átnyúló ipari park komoly
gazdasági potenciállal bír.
Egy olyan nehéz gazdasági időszakban mint a mostani – amikor mondhatjuk, hogy Európában
majd mindenütt a befektetőkre várnak – az ipari parkok fejlesztésekor a jó infrastrukturális
feltételek alapkövetelményt és nem verseny előnyt jelentenek. Az ipari parkok fizikális
paraméterei terén már csak a különleges elhelyezkedés, vagy egyedi szabályozás jelenthet
előnyt. A verseny mindinkább az ipari parki szolgáltatásokra helyeződik át, ami különösen
felértékeli a tágan értelmezett marketing és PR tevékenységet.
A marketing és PR tevékenység – akárcsak a projekt megvalósítás – négy, időben elkülönülő

szakaszra osztható:
- Első projekt szakasz – Koncepcionális előkészítés: A „Gate to Europe”című

Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében a
határon átnyúló ipari park koncepciónak a magyar-szerb határra való
adaptálhatóságának általános vizsgálata történik meg. Ezzel egyidejűleg Szabadka és
Tompa térségére vonatkozóan kidolgozásra kerül egy potenciális határon átnyúló ipari
park koncepciója. A PR és kommunikáció feladata a határon átnyúló ipari park
fogalmának bevezetése és tartalmának tisztázása, illetve a konkrét Szabadka-Tompa
Határon átnyúló ipari park koncepciójának bemutatása.
- Második projekt szakasz – Tervi előkészítés és engedélyeztetés: A koncepcionális

előkészítés a tervek szerint együttműködési megállapodás aláírásával zárul. Ennek
keretében Szabadka és Tompa Városok Önkormányzata kifejezi azon szándékát, hogy
a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara vezetésével és a Csongrád Megyei
Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Szerb Regionális Gazdasági Kamara
közreműködésével kidolgozott határon átnyúló ipari park koncepciójának
megvalósítását támogatja. A konkrét műszaki engedélyezési tervek, szükséges
kiegészítő tanulmányok és felmérések, illetve azok engedélyeztetése, valamint az ipari
park közös koordinációs szervezetének kialakítása jelenti azt a következő –
előreláthatólag 12 hónapos – projekt szakaszt, melyben megtörténik a határon átnyúló
ipari park konkrét előkészítése.
5
o PR és kommunikációs szempontból a feladat a hatékony tervezés támogatása.
Ez egyrészt a tipikus vállalkozási igények felmérését, illetve a potenciális
érdeklődő vállalkozások idejekorán történő tájékoztatását és bevonását jelenti,
másrészt az engedélyező hatósága részéről a pozitív hozzáállás megnyerését,
harmadrészt pedig a kormányzati és államigazgatási szervek részéről a szakmai
és pénzügyi támogatás elnyerését a projekt továbbviteléhez, a tervek
megvalósításához.
- Harmadik projekt szakasz – Megvalósítás: Az elkészült és engedélyezett tervek

alapján ebben a projekt szakaszban történik meg a határon átnyúló ipari park
területeinek infrastruktúra és közlekedési hálózatának fejlesztése, és az
együttműködést koordináló közös intézmény kialakítása. A PR és kommunikáció
feladata ebben a projekt szakaszban egyrészt a beruházás előrehaladásáról való
tájékoztatás (klasszikusprojekt nyilvánossági feladatok), másrészt az ipari parki
területek mihamarabbi „belakásának” ösztönzése. A befektetés ösztönzés részben a
potenciális befektetők közvetlen tájékoztatásán, részben a befektetés ösztönzés
regionális és országos intézményeinek bevonásán keresztül történik.
- Negyedik projekt szakasz – Beüzemelés: Az üzemeltetést klasszikusan nem

projektként értelmezi a fejlesztési szakma, minthogy projekt alatt az egyszeri ezért
struktúrán kívüli feladatokat értjük. Amiért mégis – legalább az üzemeltetés első két
évét (beüzemelés) – a projekt részeként értelmezzük, az az hogy jelenleg nem létezik
az a szervezet, amelyik a határon átnyúló ipari park koordinálását végezné, vagyis egy
új szervezet felállítása és azon belül a kívánatos szervezeti kultúra megteremtése
szintén egy egyszeri fejlesztési feladatnak tekinthető. A PR és kommunikáció feladata
ebben a projekt szakaszban a potenciális és konkrét befektetőkkel, illetve érintett
szakmai szervezetekkel való kommunikáció intézményi kereteinek, illetve
eszköztárának kialakítása és pilot jelleggel 1-2 éves időszakban azok optimalizálása a
rendszeres PR tevékenység beüzemelésére.
6
FELADAT MEGHATÁROZÁS
A Magyar Szerb Kereskedelmi és Iparkamara vezetésével a Csongrád Megyei Kereskedelmi

és Iparkamara és a Szabadkai Regionális Gazdasági Kamara részvételével jelenleg folyik egy
potenciálisan megvalósítható magyar-szerb határon átnyúló ipari park koncepcionális
előkészítése a” GATE TO EUROPE„ című és HU-SRB/1002/213/132 azonosító számú
Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési IPA Program keretében.
A projekt ezen szakaszában a cél kettős: Egyfelől a határon átnyúló ipari park, mint
gazdaságfejlesztési eszköz adaptálhatóságának vizsgálata Magyarország-Szerbia relációban,
másfelől egy konkrétan Szabadka és Tompa térségében megvalósítható határon átnyúló ipari
park koncepciójának kidolgozása.
A koncepcionális előkészítés komplex szakértői munka keretében történik, ahol a határ

mindkét oldalát lefedő helyzetelemzés, műszaki- és jogi vizsgálat alapján kerül felvázolásra a
Szabadka-Tompa határon átnyúló ipari park koncepciójának komplex megvalósíthatósági
tanulmánya.
Jelen komplex marketing és PR terv célja a fenti szakértői munkához kapcsolódóan az

alábbiak szerint foglalható össze:
- A projekt marketing és PR szempontú vizsgálata, vagyis határon átnyúló ipari park,

mint termék marketing szempontú értékelése a potenciális versenytársak, illetve
szolgáltatásaik tükrében.
- A teljes projekt ciklusra vonatkozóan a marketing és PR cél rendszer meghatározása a

koncepcionális előkészítéstől a tervezésen és megvalósításon át a beüzemelésig.
- A – fenti – teljes projekt ciklusra vonatkozóan a marketing és PR tevékenységek

koncepcionális tervének kidolgozása, melyek nem részleteiben hanem tartalmában és
szerkezetében alkalmas a hatékony és eredményes projekt megvalósítás támogatására.
A komplex marketing és PR terv átfogóan ad egy stratégiai szemléletű sorvezetőt a marketing

és PR tevékenységek megvalósításához az egyes projekt szakaszokra vonatkozóan, nyitva
hagyva az olyan operatív jellegű kérdéseket melyek ténylegesen csak az adott projekt szakasz
konkrét megvalósítás során határozhatók meg.
7
MAGYAR-SZERB HATÁRRÉGIÓ
Az Európai Unió működésének alapját a „négy szabadság” elvének megvalósulása jelenti. Az

áruk, tőke, szolgáltatások, személyek szabad korlátozásmentes áramlását jelenti az unión
belül. A négy szabadság elv megvalósulásának leginkább kézzelfoghatóbb pontja a schengeni
egyezmény életbelépése, illetve folyamatos kiterjesztése volt. A Schengeni egyezmény az
övezeten belüli belső határ ellenőrzést megszüntetve, külső határok közös ellenőrzését jelenti.
A rendszernek nem minden EU tagállam a tagja, illetve vannak nem EU-n kívüli tagjai is.
Az Európai Unión belüli határok átjárhatóságának biztosítása kiemelt prioritást élvez az

európai politikában. Ennek köszönhetően a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztését támogató
források hosszú távon is rendelkezésre állnak szemben a felzárkózást szolgáló nemzeti
fejlesztési tervek keretében elosztásra kerülő támogatásokkal. Különösen igaz a fenti
megállapítás az Instrument for Pre-Accession Assistance (IPA) keretében megvalósuló
8
szomszédsági programokra, mint amilyen a Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló
Együttműködési Program.
Az Európai Unión belül a határok átjárhatóságának biztosítása – a négy szabadság elv

megvalósításával – és a tagállamok jogrendszerének harmonizációjának ellenére a határok –
hanem is fizikai – de még mindig létező és jelentős gátat jelentenek a határon átnyúló
együttműködések előtt. Ennek okai sokrétűek, elég ha a legfontosabbakat említjük:
- Nyelvi és kulturális különbségek

- A közigazgatás és közszolgáltatások, továbbá a legkülönfélébb hálózatok (közmű,
közlekedés, telekommunikáció…stb.) ellátási területének lehatárolása követi a
nemzetállami határokat
- Történelmi tényezők (konfliktusok)
- Nemzetállami érdekek és integrációs törekvések ütközése
Az átjárható határok mellett is a határon átnyúló valódi, működő kapcsolatok felépítése

hosszú távú folyamat, még inkább igaz e megállapítás a még csak korlátozottan átjárható
magyar-szerb határra.
9
SZABADKA – TOMPA HATÁRON ÁTNYÚLÓ IPARI PARK
Az átjárható országhatárok térsége mindig kedvező helyzetet jelent a gazdasági szereplők

számára az eltérő adózás, költségek, szabályozás…stb. miatt. A határon átnyúló gazdasági
kapcsolatok – ha hagyják – mindenütt spontán is kialakulnak, de megfelelően aktív
gazdaságpolitikával jelentősen dinamizálhatóak is. Ennek legfejlettebb és egyben
legkomplexebb formája a határon átnyúló ipari park.
A határon átnyúló ipari park a határ két oldalán működő, egymáshoz közel elhelyezkedő ipari
park, vagy olyan jellegű létesítmény, amely közös együttműködésen és stratégián alapul. A
parkok egymás országának kedvező feltételeinek kihasználása mellett, a másik ország piacait
is elérve tudják fokozni és élénkíteni a gazdasági aktivitást.
A határon átnyúló ipari park nem ismeretlen sem Magyarországon, sem Szerbiában. a
szentgotthárdi két pólusú és a piroti egy pólusú ipari parkok formájában. A Magyar-Szerb
Kereskedelmi és Iparkamara vezetésével a Szabadkai Regionális Gazdasági Kamara és a
Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével a magyar-szerb határa
kidolgozott ipari parki modell alapja, hogy míg Magyarország az Európai Unió tagállamai
irányába rendelkezik igen kedvező gazdasági lehetőségekkel addig Szerbia Oroszország,
Kazahsztán, Belorusszia, Törökország és a CEFTA államok felé bír kedvező kereskedelmi
kapcsolatokkal.

A vállalkozások a magyar-szerb határon átnyúló üzleti tevékenységük során konkrétan az

alábbi lehetőségeket tudják kihasználni:
- Költségek optimalizálása
- Adó optimalizálás
- Vámmentes kereskedelmi kapcsolatok kiterjesztése
- Beruházási támogatások optimalizálása
A fenti lehetőségeket természetesen a vállalkozások önállóan is ki tudják használni – ahogy

azt a multinacionális nagyvállalatok meg is teszik – de a KKV-k számára jellemzően komoly
jelentőséggel bír az olyan intézményesített támogatás mint amit a határon átnyúló ipari park
tud nyújtani. Ennek érdekében a Partnerek Szabadka és Tompa térségében koncepcionális
10
szinten megvizsgálták és felvázolták egy lehetséges, a két város együttműködésében
megvalósítható magyar-szerb határon átnyúló ipari park tervét.
A Tompán létesítendő ipari park terület helyszíne a várostól délre található. A terület mérete
23 ha, tulajdonosa Tompa Város Önkormányzata. Az iparterület a későbbiekben akár 100 ha-
ra is bővíthető az országhatárig.
A magyar-szerb nemzetközi közúti személy és teherforgalmi határátkelőhely (Tompa-

Kelebija) 2,5 km-re található. A park mellett húzódik az 53. sz. főút (Solt – Kiskunhalas –
Tompa országhatár), 10 km-re halad el az 55. sz. főút (Bátaszék – Baja - Szeged). Az M5-ös
autópálya (Budapest – Kecskemét – Szeged – Röszke - országhatár) 50 km-re, az 55. sz.
főúton érhető el. A 150. sz. vasúti fővonal (Budapest - Kelebia) 4,5 km-re található, amely
része a X/B nemzetközi fővonalnak (Budapest – Belgrád).
A terület különlegessége a metángáz, mint megújuló energia kinyerésének és hasznosításának

lehetősége.
11
A Szabadkán létesítendő ipari park terület helyszíne a városközponttól dél-nyugatra a
Kisbajmoki út mentén található. A város Kisbajmoki iparzónájának mérete 53 hektár,
tulajdonosa Szabadka Város Önkormányzata. Az iparterület a későbbiekben tovább bővíthető.
A magyar-szerb nemzetközi közúti személy és teherforgalmi határátkelőhely (Tompa-

Kelebija) 10 km-re található. A terület mellett húzódik a 102. sz. (E-662) főút (Szabadka-
Zombor), 1 km-re halad el az E-75-ös autópálya (Budapest – Szabadka – Belgrád). A 30. sz.
vasúti fővonal (Kelebia - Belgrád) 5 km-re található, amely része a X/B nemzetközi
fővonalnak (Budapest – Belgrád).
A terület különlegessége hogy 22 hektár már jelenleg is a Szabadkai Vámszabad Övezet

része, ami a vámmentességen túlmenően további adó és költség előnyöket jelent a betelepülő
vállalkozások részére.
A Tompai tervezett ipari park terület esetében a tulajdonos Önkormányzat “ipari park” cím
elnyerését követően a szükséges infrastruktúrákat ütemezetten, pénzügyi lehetőségei és a
vállalkozói – befektetői érdeklődés alapján építheti ki – a saját forrás mellett vissza nem
térítendő támogatásból, befektetésekből. Szabadkán a tulajdonos Önkormányzat, illetve a
tulajdonában álló közvállalat a már működő ipari területen folyamatosan végzi a terület
infrastrukturális előkészítését.
A szubszidiartitás elvének megfelelően a két ipari parki terület fejlesztését és menedzsmentjét

a két tulajdonos önkormányzat önállóan tudja megszervezni, hiszen egyrészt az
országspecifikus szabályozási és gazdasági környezetet jobban ismerik, másrészt ez biztosítja
gazdálkodásuk önállóságát. A szinergiákat, vagyis a két ipari parki terület együttműködéséből
adódó lehetőségek tényleges kihasználását az önkormányzatok, kamarák részvételével
működő konzorcium tudja biztosítani.
12
KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA
Kínálatelemzés
Külgazdasági fejlesztési szervezetek
Szerbiában és Magyarországon is több szervezet foglalkozik vállalkozásfejlesztési

tanácsadással és ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával. Mindkét országban jelentős
szerepet vállal az állam a gazdaságfejlesztésben. Magyarországon a Nemzeti Külgazdasági
Hivatalt (Hungarian Investment and Trade Agency, HITA) a Magyar Kormány hozta létre
2011-ben. A HITA feladata egyfelől a hazai kis- és középvállalkozások külgazdasági
tevékenységének támogatása, másfelől a külföldi cégek magyarországi befektetéseinek
ösztönzése. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetén cégre
szabott kormányzati beruházás ösztönzési szolgáltatásokat is nyújt a befektetők számára.
Projekt menedzsment:
- Potenciális külföldi befektetők felkutatása

- Javaslattétel beruházási helyszín kiválasztására (zöld- és barnamezős ipari telephelyek,
logisztikai és irodai célú ingatlanok)
- Javaslattétel pályázatra vagy pótlólagos forrás bevonására
- Az ágazati osztályok a Beszállítói Osztállyal közösen készítik elő a lehetséges
beszállítók kiajánlását a befektetők felé.
- RSM DTM: Számvitel, adótanácsadás, bérszámfejtés és HR-tanácsadás
Befektetés ösztönzés:
- Egyablakos rendszer működtetése, amely leegyszerűsíti a külföldiek tájékozódását a

befektetési lehetőségeket illetően, és felgyorsítja a potenciális befektetők döntési
folyamatait
- Magyar beszállítók felkutatása külföldi befektetők számára
- Információk nyújtása a magyar befektetési, jogi, adózási és pénzügyi környezetről
- Tájékoztatás a kormány befektetést támogató programjáról
- Telephelykeresés, javaslattétel a befektetési helyszín kiválasztására
- Az önkormányzatok felkészítése a befektetők fogadására
Szerbia Kormánya 2001-ben hozta létre a Szerbiai Befektetést és Exportot Ösztönző

Ügynökséget (Serbia Investment and Export Promotion Agency, SIEPA). Céljuk a külföldi
13
befektetőknek és vásárlóknak hatékony segítséget nyújtani, ezzel támogatni a külföldi cégek
szerbiai betelepülését, valamint segíteni a szerb vállalkozások külföldre jutását.
Szolgáltatásaik leendő és meglévő befektetőknek a befektetés előkészítésétől az elindításon át
a működtetéséig nyújtják:
- Adatgyűjtés és elemzés,
- Működési költségek elemzése,
- Üzleti lehetőségek feltárása,
- Cégalapítás segítése (cégbejegyzés, engedélyek, iroda stb.)
- Zöld- és barnamezős beruházások helyszíneinek meghatározása, látogatások
szervezése,
- Partnerközvetítés,
- Hivatali ügyintézés segítése,
- Ügyintézési tanácsadás (bankok, jogi irodák, ingatlanügynökségek stb.)
- Export tevékenységet támogató szolgáltatások:
- Partnerek és beszállítók felkutatása, találkozók szervezése,
- Adatbázisok, elemzések készítése,
- Helyi termékek promotálása a külföldi piacokon.
E két szervezet, a HITA és a SIEPA készíti többek között a befektetőknek készülő, az ország
gazdaságát, beruházási lehetőségeit és lényeges jogszabályait ismertető évente megjelenő
kiadványokat Doing Business in Serbia és Doing Business in Hungary címmel.
A két szervezet fókuszában a nagyvállalkozások állnak, szolgáltatásaikat is nekik tervezték, és

javarészt olyan tanulmányokat, elemzéseket készítenek, melyeknek célközönsége a
nagyberuházók. Kis és közepes vállalkozásoknak jellemzően a helyi szervezetek,
ügynökségek, kamarák nyújtanak segítő szolgáltatásokat. A szerb-magyar határtérségben a
legfontosabb ilyen szervezet a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara. Az MSZKIK
2009-ben alakult, ezt megelőzően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kamarai
Tagozataként működött. Központja Szegeden található, de Budapesten, Kecskeméten és
Szegeden kamarai háttérrel, valamint Szabadkán, Újvidéken képviseleti irodával is
rendelkezik. Szolgáltatásaik elsősorban kamarai tagok számára elérhetők, de a külső
érdeklődőknek is igyekeznek alapkérdésekben információkat biztosítani. Szolgáltatásaik:
- Üzleti partner közvetítő: egyéni igényeknek megfelelően cégek felkutatása, címlisták

biztosítása megadott szempontok alapján, információk gyűjtése a potenciális üzleti
partnerekről, befektetőkről.
- Tanácsadás: A vállalkozások adott piacon történő megjelenéséhez információt
szolgáltat a gazdasági ágazatokról, termékekről. Cégalapítási információkkal
szolgál, közvetít megfelelő szakemberek – ügyvédek, szakértők, adótanácsadók,
könyvelők – felkutatásában. Székhelyszolgáltatás, kommunikációs tanácsadás.
- Aktuális gazdasági információk nyújtása, a gazdaság törvényi háttérről,
szabályozásáról teljes körű információ szolgáltatása.
- Rendezvények, szakmai szemináriumok szervezése
14
- Pályázatfigyelés, privatizációs hírek, közbeszerzési kiírások, valamint beszállítási
lehetőségek közvetítése.
- Multilaterális, bilaterális, illetve regionális együttműködési projektek kezdeményezése
és támogatása Európai uniós forrásokra támaszkodva, melyek hozzájárulnak az
adott országok vállalkozóinak fejlődéséhez.
A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara földrajzi elhelyezkedéséből adódóan és a

tagság gazdasági orientációja miatt is jelentős szerepet vállal a magyar-szerb gazdasági
kapcsolatok építésében. A 120 éves múltra visszatekintő Csongrád Megyei Kereskedelmi és
Iparkamarának jelenleg mintegy 1600 tagja van a kereskedelem, az ipar, a szolgáltatás és a
kézműipar területéről. Ezek a vállalkozások a megye gazdasági erejének közel 60%-át
reprezentálják. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, azontúl, hogy a piaci
versenyben a vállalkozói környezet javításával, gazdasági elemzésekkel, előrejelzésekkel, a
szakképzés feladatainak koordinálásával, javaslatokkal, megbízható üzleti kapcsolatok
kiépítésével, üzletviteli tanácsadással segíti tagjait, és a gazdasági élet szereplőit, kiemelten
fontos feladatának tartja a határmenti gazdasági kapcsolatok fejlesztését. Ennek érdekében
üzletembertalálkozókat szervez, határon átnyúló projekteket valósít meg, valamint kiemelt
szerepet tölt be a kamarai és üzleti kapcsolatok fejlesztésében a szerb és román relációban.
A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székhelye Szegeden található, de az
ügyfelek rendelkezésére áll a Hódmezővásárhelyi Városi Szervezete, valamint a kamara
makói és szentesi ügyfélszolgálati irodája.
Hasonlóan a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarához a Szabadkai Körzeti

Gazdasági Kamara is a földrajzi elhelyezkedésből és ahhoz kapcsolódó tagi igények miatt
fordít mind nagyobb figyelmet a nemzetközi és különösen a magyarországi kapcsolat építés
támogatására. A eben a vonatkozásban az alábbi szakmai, adminisztratív és szolgáltatásokat
biztosítja:
- Gazdasági szervezetek érdekképviselete a gazdaság politika formálásának
folyamatában
- Gazdasági folyamatok vizsgálata és elemzése
- Üzleti és partner találkozók szervezése
- Külpiaci lehetőségek feltárása és kapcsolatépítés támogatása
- Vásárokon és kiállításokon a való megjelenés támogatása
- Szakmai segítséget nyújt a tagoknak tevékenységük fejlesztésében, különösen a
marketing, az innováció és az új technológiák bevezetésében, üzleti információk és
ismeretek megszerzésében és egyéb üzleti tevékenységi funkciók megvalósításában
- az előírt módszertan alapján, nyilvántartást vezet a tagok, igazgatók-menedzserek, a
vállalkozások és a kiemelkedő tudományos és szakmai dolgozókról
- Részt vesz az egységes információs rendszer szervezésében és működésének
biztosításában, amely a gazdaság és a tagok részére nyújt szükséges információkat
- Promóciós tevékenységeket szervez és folytat a tagok részére
- Konferenciákat, szemináriumokat és konzultatív találkozókat szervez
15
Vajdasági kezdeményezés, amely kifejezetten a térségbe betelepülni kívánó vállalkozásoknak
kíván segítséget nyújtani a Vajdasági Befektetés Ösztönző Alap (Vojvodina Investment
Promotion, VIP). Ez egy független befektetést segítő ügynökség, melyet Vajdaság Autonóm
Tartomány Kormánya alapított 2004-ben. A helyi specifikus információk összegyűjtése
mellett az alábbi szolgáltatásokat nyújtják a külföldi vállalkozások számára:
- Befektetési helyszín keresése,

- Látogatások szervezése befektetési helyszínekre,
- Az önkormányzatokkal, magán ingatlantulajdonosokkal és helyi cégekkel való
tárgyalás megkönnyítése,
- Adótanácsadás,
- Vám- és személyi ügyintézés,
- Testre szabott jelentések készítése, cég éltének utógondozása.
Ígéretes kezdeményezés az egész Kárpát-medencére kiterjedő szervezet, a Kárpát Régió

Üzleti Hálózat (Carpathian Region Business Network, CRBN). A hálózat felállításának első
évében 6 országban 11 irodát nyitott, célja, hogy elősegítse a kelet-közép-európai országok
nyitását egymás gazdaságai irányába, és hozzájáruljon ahhoz, hogy ez a térség egy európai
szinten is elismert, összefonódó és erős gazdasági régióvá fejlődjön. Az üzleti irodák
ügyfeleik számára többek között a következő szolgáltatásokat tervezik nyújtani:
- Befektetési lehetőségek feltárása és közvetítése,

- Beszállítók, vevők és üzleti partnerek közvetítése,
- Konkrét export-lehetőségek, értékesítési csatornák és a piacra jutás feltételeinek
feltárása,
- Exporttevékenységhez szükséges specifikus helyi piaci ismeretek, információk
nyújtása, tájékoztató a helyi előírásokról, jogszabályokról,
- Üzleti, adózási és jogi tanácsadás, szakértők közvetítése,
- A régióban megjelenő pályázati kiírások követése,
- Cégalapításhoz szükséges segítségnyújtás.
16
Szerbiai ipari zónák
Az ipari parkokra (vagy ipari zónákra) Szerbiában nem vonatkozik semmilyen speciális
jogszabály, lényegében csak egy területi koncentrációt jelent a városfejlesztésben. Ipari zónát
bármelyik önkormányzat kijelölhet egy arra alkalmas területen, a lényeg, hogy az
infrastruktúra és a menedzsment biztosítva legyen. A betelepült cégek emellett valamennyi
adókedvezményre és támogatásra is számíthatnak (ösztönzők), melynek mértéke a térségre
jellemző munkanélküliség és a vállalat által foglalkoztatni kívánt munkaerő számának
függvénye.
Szolgáltatásaikat tekintve az ipari zónák az alap infrastrukturális szolgáltatásokat nyújtják:

víz, melegvíz, gáz, úthálózat és legtöbbször nagyfeszültségű áram.
Ezzel szemben a vámszabad zónák, vagy szabad zónák működését speciális jogszabályok
szabályozzák, preferenciális vám szabályok, adókedvezmények és egyszerűsített
adminisztratív eljárás teszik ezeket vonzóvá a befektetők számára. A zónákat a fejlett
technológia, telekommunikáció, modern infrastruktúra és logisztika jellemzi, ám extra
szolgáltatásokat egyikük sem nyújt.
Szerbiában 8 vámszabad zóna van, ebből három a Vajdaságban: Szabadkán Újvidéken és

Zrenjaninban.
Szabadkai Szabad Zóna szolgáltatásai:
- Zárt és nyitott raktárhelyiség bérbeadását

- irodahelyiségek bérbeadását
- áruk ki-be rakodását
- egyéb vámtermináli szolgáltatásokat
Az Újvidéki Szabad Zóna szolgáltatásai:
- Telek lízingelés az ipari és kereskedelmi célú építési telkekre garantált feltéttelekkel

maximum 60 évre,
- Tároló- és irodahelyiségek bérlése a Zóna által birtokolt épületekben.
- Árurakodás, kirakodás és átrakodás a Zónán belüli speciális részleg által.
- Vámterminál a gyorsabb és egyszerűbb vám eljárásokért
- 24 órás biztonsági szolgálat
- Adminisztráció, szállítmányozás és ügynöki szolgáltatások
A Zrenjanin Szabad Zóna szolgáltatásai:
17
- A felhasználók támogatásának biztosítania és védenie kell az üzleti tevékenységeket
- Szállítmányozási, fuvarozási szolgáltatások külföldön; Belföldi és külföldi szállítás
- Áruk fel- és átrakodása
- Konténer terminálok
- Raktározás és tárolás (kül- és beltéri)
- “One stop shop” szervezés, vagyis a Zóna ügyfelei az áruk áramlásával kapcsolatos
összes vámengedélyt és adminisztratív procedúrát egy helyen kezelhetik a Zóna
területén
Sokkal több extra szolgáltatást a standard logisztikai szolgáltatásokon kívül a többi

vámszabad zóna sem nyújt, helyenként megtalálható a banki és postai szolgáltatás, vagy az
adminisztráció segítése. A szabad zónák azonban a kedvezményeknek köszönhetően így is
kimondottan vonzók a külkereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások számára.
Magyarországi ipari parkok
Magyarországon a gazdasági minisztérium 1997 óta pályázati úton ítéli oda az „Ipari Park”
címet. A pályázatot minden évben egyszer hirdetik meg, a címért gazdasági társaságok és
önkormányzatok egyaránt indulhatnak. A pályázat értelmében az ipari park cím
megszerzéséhez a következőeket kell biztosítani valamint a jövőben vállalni:
- minimum 20 hektáros iparterület, melyen legalább öt vállalkozás működik és 100 főt

foglalkoztatnak
- kiépült infrastruktúra
- termelő és szolgáltató szektor számára fenntartott terület
- cím elnyerését követő öt éven belül működő vállalkozások száma tíz, foglalkoztatottak
száma ötszáz főre bővül.
Az ipari park cím odaítélése tehát a gazdasági minisztérium feladata, feltétele pedig az
infrastruktúra kiépítése és működő vállalkozások jelenléte. Minősített ipari park cím elnyerése
– integrátor ipari park, kistérségi gazdaságfejlesztő ipari park – további kritériumokhoz kötött,
ilyen az ipari park irányítására főállású szakember alkalmazása, valamint integrátor ipari park
esetében a térség más parkjaival folytatott szoros együttműködés, kistérségi gazdaságfejlesztő
ipari park esetében pedig az inkubátorház működtetése, valamint a kistérségi
gazdaságfejlesztésben való aktív részvétel.
Az ipari park és a minősített ipari park cím azok viselői számára közvetlen pénzügyi előnyt
nem jelent, de jogcímet adnak később meghirdetendő pályázatokon való indulásra, emellett
ösztönöznek az együttműködésre és a képzett ipari parki szakemberek alkalmazására. Az
“Ipari Park" minősítés azt jelenti, hogy a jogszabályokban, valamint az elkülönített állami
pénzalapok és célelőirányzatok felhasználására vonatkozó rendeletekben és pályázati
rendszerekben megfogalmazott támogatások és preferenciák elnyeréséhez, illetve
18
igénybevételéhez való jogosultságot az adott terület megszerezte. Az “Ipari Park” cím viselője
jogosult az ehhez a minősítéshez kötött támogatások elnyerésére pályázatot benyújtani, illetve
a preferenciákat igénybe venni.
Bács-Kiskun megyében 9, Csongrád megyében 15 ipari park található. Általában több

tevékenységre is nyitottak ezek a parkok, többnyire a Dél-Alföldön jellemző könnyűipar és a
feldolgozóipar a betelepült cégek fő profilja, illetve a mezőgazdasági melléktermékeket
hasznosító biomassza előállítás. Területi adottságából következően egyes helyek kimondottan
a szállítmányozás és logisztika terültére helyezték a hangsúlyt, a határ menti logisztikai
központok gyakran könnyített vámügyintézési, és egyéb az exporttal és importtal kapcsolatos
szolgáltatást is nyújtanak.
Összességében elmondható, hogy a magyarországi ipari parkok kiegészítő szolgáltatásokkal

való ellátottsága elég szerény. Az első ipari parkokra még jellemző volt az adminisztratív és
innovációs szolgáltatások nyújtása, ám 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején alakult
ipari parkoknak nem volt rá szüksége, hogy az infrastrukturális szolgáltatások felett más
kiegészítő szolgáltatásokat nyújtsanak. Ennek egyik oka, hogy az akkoriban betelepülő
zömében multinacionális vállalatok hozták a saját infrastruktúrájukat, nem volt szükségük
helyben könyvelőre vagy pályázati tanácsadóra, csak helyre és közműellátottságra. Ez a trend
aztán 2002 környékén fordult vissza, a legújabban létesült ipari parkoknak megint szükségük
lett a befektetők és a bérlők becsábításának erre a módjára.
A jövőben egyre nagyobb előnyt fognak élvezni azok az ipari parkok, amelyek magas
színvonalú korszerű szolgáltatásokat nyújtanak. Ilyenre példa a 2008-as alapítású SZILK –
Szegedi Ipari Logisztikai Központ és Ipari Park, amely teljes körű vámügyintézést és
kedvezményeket biztosít tagjai számára, ezzel megcélozva a Szerbia felé exportáló cégeket.
Kihasználatlan lehetőség van még a környezetbarát technológiák alkalmazásának terén. Az
Algyői Jura park jelenleg tervezi megvalósítani az ipari hulladékok és a biomassza magas
hőmérsékletű, plazmás feldolgozásával működő erőművét, amely az ipari park teljes
áramellátását fedezni tudja. Számításaik szerint a befektetés 6 év alatt térülne meg, de a
technológia emellett egészen biztosan számos környezettudatos befektetőt és betelepülő
vállalkozást is vonz.
19
Keresletelemzés
A kereslet elemzésre a határ két oldalát lefedően a helyzetfelmérések keretében a

vállalkozások körében elvégzett kérdőíves attitűd és ígényfelmérés eredményei adnak
támpontot. Ennek eredményei az alábbiak szerint összegezhetőek:
- Kérdőívünket 27 magyarországi és 19 szerbiai vállalkozás töltötte ki a Csongrád

Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara,
valamint a Szerb Regionális Gazdasági Kamara tagjai közül. A kérdőívben arra
voltunk kíváncsiak, hogy az egyes vállalkozások mennyire ismerik a szomszédos
országban telephellyel rendelkező vállalkozások számára elérhető kedvezményeket,
támogatásokat és beruházási lehetőségeket, illetve a szomszédos országba történő
exportálás feltételeit és a vámszabályokat.
- Felmérésünkből az derült ki, hogy a kisvállalkozások nem rendelkeznek telephellyel a
szomszédos országban, és nem is terveznek ilyet. Nem érdeklődnek a szomszéd
országban elérhető kedvezmények iránt, nem ismerik az ottani lehetőségeket, mert
nem érinti őket. Ugyanez érvényes a középvállalkozások zömére is. Összességében a
megkérdezett vállalkozások több mint fele egyáltalán nem ismeri a szomszédos ország
nyújtotta lehetőségeket. Vagyis rengeteg kiaknázatlan lehetőség van még ezen a téren.
- A vállalkozások körében arra is választ kerestünk, hogy mit gondolnak a hátáron
keresztül történő áruszállítás nehézségeiről, a várakozási időről, a vám s egyéb papírok
ügyintézésének nehézkességéről, és a fizetendő vám mértékéről. A megkérdezettek
harmada gondolta úgy, hogy a várakozási idő irreálisan sok, és az adminisztráció
túlzottan nehézkes. A vám mértékét ugyanakkor nem tartják túlzottan magasnak, ám
az ezzel járó ügyintézést indokolatlanul bonyolultnak. Ez egy jelentős elrettentő
tényező az export-import tevékenység beindításához.
- Megkérdeztük a telephelyfejlesztéssel kapcsolatos véleményeket is. A megkérdezett
vállalkozások kétharmada tervezi új telephely létesítését a következő 5 évben, ám ez
csak kis százalékban lenne a szomszédos országban. Az új telephely létesítésének
szempontjai között megoszlottak a vélemények. Általánosságban elmondható, hogy a
külföldön létesített telephely esetében nagyobb a jelentősége az extra
szolgáltatásoknak, ami főleg a terep idegen voltával magyarázható. Ebben az esetben
felértékelődik a könyvelési szolgáltatás és a jogi tanácsadás jelentősége, tekintve hogy
hazájában a működő vállalkozás rendelkezik ezekhez megfelelő szakemberrel, ám
idegen országban nem. Ezzel együtt megnő a fordítás és tolmácsolás szolgáltatás, és a
vámügyintézés jelentősége is. Az önkormányzat és egyéb kedvezmények,
adókedvezmények, kedvezményes telkek, valamint a pályázati tanácsadás, az
informatikai szolgáltatások, a beszállítók és megrendelők felkutatása és közvetítése
egyaránt a vonzó szolgáltatások közé tartozott mind a hazai, mind pedig a külföldi
telephely létesítése esetén.
- Alapvetően az ipari parkokban a nyújtott extra szolgáltatások tudnak a legvonzóbbak
lenni. Összességében valamennyi szolgáltatást többen választották fontosnak az új
20
telephely létesítésénél mint nem, azaz az ipari parkoknak és ipari zónáknak komoly
érdekük a megfelelő minőségű szolgáltatás nyújtása. A kialakult versenyben ezzel
lehet majd leginkább új befektetőket és betelepülőket találni, hiszen erre van a
leginkább igény.
21
MARKETINGSTRATÉGIA CÉLRENDSZERE
SWOT elemzés
A kutatási eredmények összefoglalására és a releváns információk összegzésére és a határon

átnyúló ipari park koncepciójának stratégia szemléletű értékelésének legadekvátabb eszköze a
SWOT analízis.
Erősségek Gyengeségek
- Új gazdasági modell - Tapasztalat hiánya
- Erős partnerség - Ismeretlen a Határon átnyúló ipari
- Kamarai tapasztalat+városi park fogalom
erőforrások - Nincs működő minta
- Működő Szabadkai ipari parki terület - Alacsony határon átnyúló aktivitási
ráta a KKV körében
Lehetőségek Veszélyek
- Szerbia EU integrációja - További CBC ipari park nyitása
- Keleti nyitás politikája - Gazdasági előnyök elolvadása
- Ipari parkok gyenge szolgáltató - Általános európai recesszió
jellege - Jelentős tartalék kapacitás az ipari
- Elhúzódó válságban a befektetők parkokban
fokozottan érzékenyek a gazdasági - A határ átjárhatóságának mind fizikai
előnyökre mind mentális korlátainak
- Határ átjárhatóságának és így a négy fennmaradása
tényező elvének kiteljesedése
A határon átnyúló ipari park innovatív terméknek tekinthető nem csak a magyar-szerb
határrégióban, de globálisan is. Ennek megfelelően ezen intézményeknek, illetve az ezekhez
kapcsolódó szolgáltatásoknak nincsen kialakult piaca. Fontos azonban megjegyezni, hogy
nem is egy légüres térben mozognak a kamarai partnerek amikor Szabadka és Tompa
térségében egy konkrétan megvalósítandó határon átnyúló ipari park létrehozásán dolgoznak,
hiszen természetesen vannak olyan intézmények a határ mindkét oldalán melyek
szakosodottan, vagy kiegészítő jelleggel résztvesznek a határon átnyúló gazdasági
kapcsolatok fejlesztésében.
A két ország eltérő gazdasági orientációjából, gazdasági adottságából és szabályozási

környezetéből adódóan a határon átnyúló gazdasági együttműködés alapjai igen szélesek
rengeteg, ma még jórészt kiaknázatlan lehetőséggel. A kamarák legjelentősebb gazdasági
potenciállal bíró tagságának körében végzett felmérés szerint is azonban ma még a két ország
közötti gazdasági kapcsolatok intenzitása elmarad az optimálistól.
22
Ebben a környezetben a két ország befektetés ösztönző intézményeinek, illetve a konkrét

befektetéseket fogadni kész ipari parkoknak, illetve vámszabad övezeteknek hármas
kihívással kell szembesülniük:
- Nem sikerült lebontani azokat a – jórészt információs – határokat melyek

akadályozzák a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok kiépülését.
- Nem sikerült a gazdasági szereplők részére felmutatni a konkrét gazdasági előnyöket
és felvenni azt a resource center jellegű feladat és tevékenység kört melyben tényleg
hatékony – kézzel fogható – támogatást nyújthatnak különösen a KKV-knak.
- Nem sikerült tevékenységüket, eredményeiket illetve a további potenciális
lehetőségeket megfelelően kommunikálni a potenciális befektetők felé.
Összegzésül megállapítható, hogy a gazdasági előnyök meg vannak a magyar-szerb

relációban, amik különösen a gazdasági recesszió elhúzódásával, elmélyülésével mind inkább
felértékelődnek. Ugyanakkor az olyan a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok építését
aktívan és effektív módon támogató intézmény, mint a határon átnyúló ipari park komoly
gazdasági potenciállal bír.
Stratégiai célrendszer
A projekt stratégiai célrendszere a klasszikus tervezési módszertannak megfelelően két

szinten került meghatározásra.
Átfogó célok:
- Magyar és szerb gazdasági kapcsolatok fejlesztésén keresztül a két ország
gazdaságának dinamizálása, különösen határrégió térségében
- A kétoldalú gazdasági kapcsolatokon túlmenően, az Európai Unió és a Fekete Tengeri
Gazdasági Együttműködés közötti kapcsolat jelentette gazdasági lehetőségek
kihasználása
- A határrégió életszínvonalának növelése a gazdaságfejlesztése által
- A határrégió munkanélküliségének kezelése a gazdaságfejlesztése által
- Szerbia EU integrációjának támogatása különös tekintettel a gazdasági aspektusokra
Közvetlen célok:
23
- Határon átnyúló ipari park létrehozása Szabadka és Tompa térségében a
szükséges fizikai infrastruktúra kialakításával
- Közös menedzsment szervezet kialakítása, mely az egyes ipari parki területek konkrét,
napi üzemeltetési feladatain túlmutató, a határon átnyúló ipari park koncepció
megvalósulását támogató szervezet a széleskörűen értelmezett marketing, PR és
kommunikációs feladatokkal.
Első projekt szakasz (Koncepcionális előkészítés)célok

- Magyar-szerb határon átnyúló ipari park kialakításához szükséges a határ mindkét
oldalára kiterjedő komplex (gazdasági, jogi, műszaki) helyzetelemzés készítése
- Szabadka- Tompa térségében megvalósítható határon átnyúló ipari park modelljének
kidolgozása
Második Projekt szakasz (Tervi előkészítés és engedélyeztetés)célok

- Ipari parki területek műszaki infrastruktúrájának kiépítéséhez szükséges tanulmányok
és tervek elkészítése és engedélyeztetése
- Ipari parki területeket koordináló intézmény, illetve az ipari parki szolgáltatások
tervezése
Harmadik Projekt szakasz (Megvalósítás) célok

- Az ipari parki műszaki infrastruktúrájának kiépítése
- Ipari parki területeket koordináló intézmény létrehozása és az ipari parki
szolgáltatások fejlesztése
Negyedik Projekt szakasz (Beüzemelés) célok

- Az ipari park infrastruktúrájának fenntartása, korszerűsítése, üzemeltetése
- CRM és PR tevékenységek
Marketing célrendszer
Első projekt szakasz – Koncepcionális előkészítés
- Az általános határon átnyúló ipari park koncepció bemutatása

- A konkrét, Szabadka- Tompa térségében megvalósítható határon átnyúló ipari park
modelljének bemutatása
- A Szabadka- Tompa térségében megvalósítható határon átnyúló ipari park
megvalósításában érintett szervezetek meggyőzése, bevonása
Második projekt szakasz – Tervi előkészítés és engedélyeztetés
- Befektetői igények, vélemények megismerése és tipizálása

- Engedélyezés hatóságok tájékoztatása a gördülékeny engedélyezési eljárás érdekében
24
- A határon átnyúló ipari park megvalósítása felé tett újabb lépésről a gazdasági
szereplők tájékoztatása
- A határon átnyúló ipari park megvalósítását potenciálisan támogató szervezetek,
intézmények bevonása, a tervek bemutatása
Harmadik projekt szakasz – Megvalósítás
- Az ipari park megvalósításának előrehaladásának bemutatása

- Az ipari park és szolgáltatásainak hozzáadott értéke a határon átnyúló gazdasági együtt
működésekben
- Az ipari park bemutatása Az ipari parki szolgáltatások bemutatása
Negyedik projekt szakasz – Beüzemelés
- Az ipari park gazdaságfejlesztési hatásainak bemutatása

- Az ipari parkba települt vállalkozások eredményeinek bemutatása
- A határon átnyúló ipari park konkrét előnyeinek bemutatása
- A határon átnyúló ipari park szolgáltatásainak bemutatása
Célcsoportok
Főkategóriák
Önkormányzatok
Városok
Határrégió vállalkozásai
Engedélyezésben résztvevő hatóságok
Betelepült vállalkozások
Potenciális befektetők
Gazdaságfejlesztési és befektetés ösztönző intézmények
Magyar országos és területi kereskedelmi és iparkamarák
Szerb országos és regionális gazdasági kamarák
Magyar kormányzati és államigazgatási intézmények
Szerb kormányzati és államigazgatási intézmények
Marketing célcsoportok
Főkategóriák Szegmentált alábontás

Önkormányzatok Szabadka Város Önkormányzata
Tompa Város Önkormányzata
Szabadkai Ipari és Technológiai Parkok
Közvállalat
25
Határrégió vállalkozásai Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara
tagjai
Csongrád Megyei Kereskedelmi és
Iparkamara tagjai
Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és
Iparkamara tagjai
Szabadkai Regionális Gazdasági Kamara
tagjai
Magyar kormányzati és államigazgatási Nemzetgazdasági Minisztérium
intézmények
Nemzeti Külgazdasági Hivatal
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Szerb kormányzati és államigazgatási Pénzügyi és Gazdasági Minisztérium
intézmények
Szerbiai Befektetést és Exportot Ösztönző
Ügynökség
Vámigazgatóság
Pénzügyi és Gazdasági Minisztérium
Engedélyezésben résztvevő hatóságok Magyarországi engedélyező hatóságok
Magyarországi szakhatóságok
Szerbiai engedélyező hatóságok
Szerbiai szakhatóságok
Potenciális befektetők Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és
tagkamarái
Szerb Kereskedelmi és Iparkamra ás
tagkamarái
Vállalkozások Európai Hálózata
Gazdaságfejlesztési és befektetés ösztönző Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA)
intézmények
Kárpát régió üzleti hálózat
Nemzeti befektetési és Export Ösztönző
Ügynökség (SIEPA)
Vajdasági Befektetés Ösztönző
Ügynökség (VIP)
Városok Szabadka és vonzáskörzetének
vállalkozásai
Szabadka lakossága
Tompa és vonzáskörzetének
vállalkozásai
Tompa lakossága
Betelepült vállalkozások Betelepült vállalkozások
26
TERMÉKFEJLESZTÉS
Egy olyan nehéz gazdasági időszakban mint a mostani – amikor mondhatjuk, hogy Európában
majd mindenütt a befektetőkre várnak – az ipari parkok fejlesztésekor a jó infrastrukturális
feltételek alapkövetelményt és nem verseny előnyt jelentenek. Az ipari parkok fizikális
paraméterei terén már csak a különleges elhelyezkedés, vagy egyedi szabályozás jelenthet
előnyt. A verseny mindinkább az ipari parki szolgáltatásokra helyeződik át, ami különösen
felértékeli a tágan értelmezett marketing és PR tevékenységet.
A nagy vállalatok – különösen a nagy multinacionális óriások - külön divíziót hoznak létre
tevékenységük nemzetközi szintű optimalizációjára. Ezek a cégek akár arra is egy vagyont
tudnak költeni, hogy egy befektetésről kiderüljön, hogy veszteséges, vagy nem kellő
mértékben profitábilis. A nemzetközi nagy vállalatokat nemzetközi tanácsadó irodák
támogatják nemzetközi optimalizációjukban. Ezek a tanácsadó cégek – mint a „Big Four”-
ként is emlegetett KPMG, Pricewaterhouse Coopers, Deloitte, Ernst & Young – helyi irodával
rendelkeznek szinte minden befektetésre javasolt országban, így bármely országról naprakész
helyi információkat tudnak szolgáltatni ügyfeleiknek, illetve ugyanazokat az üzleti
szolgáltatás tudják nyújtani minden országban.
Jellemzően a KKV-k nem rendelkeznek olyan mértékű erőforrásokkal, hogy nemzetközi de

legalább határon átnyúló gazdasági lehetőségeket hatékonyan kihasználják. A KKV-k tipikus
jellemzője a technológia orientáltság, azaz hogy saját szakterületükön igen kiválóan
teljesítenek azonban rendszerint a vállalatirányítási és management készségek terén
elmaradottak. Ez a jelenség már a hazai pályán is csökkenti a hatékonyságot a potenciális
szinthez képest, nemzetközi szinten pedig akár gátja is lehet a terjeszkedésnek, hiszen ebben
az esetben a cégközponttól távol kell kialakítani egy új menedzsment struktúrát idegen nyelvi,
kulturális és szabályozási környezetben kapcsolati háló nélkül.
Mind Magyarország, mind Szerbia létrehozta azt a befektetés ösztönző szervezetet, aminek
egyik kiemelt feladata a belföldi vállalkozások külpiaci kapcsolatának fejlesztése. A
befektetéseket ösztönző szervezetek honlapján jellemzően kevés, elavult és a szomszéd
országok nyelvén nem elérhető információ található. A KKV-k még hazai pályán is
tapasztalhatják, hogy a fontos információk mennyire szétszórva lelhetők fel s ha azokat nem
figyelik keresik tudatosan komoly lehetőségeket szalaszthatnak el. (pl.: pályázatok)
A termékfejlesztésnek a marketing stratégiában azonosított hármas probléma rendszerre

reflektálva kell megvalósulnia. Azt hogy a szolgáltatások mennyire felértékelődnek a
gazdaságfejlesztői szférában a kínálati piacon köztudomású valamennyi ipari terület gazda
számára. Hogy érzékeltessük a szolgáltatások fontosságát leegyszerűsítve akár azt is
mondhatjuk, hogy akár új ipari területek kialakítása nélkül is megvalósítható a határon
átnyúló ipari park koncepciója, hiszen a siker zálogát az alábbi három tényező jelenti:
27
- fogadó kész ipari terület, mely rendelkezik a szükséges alapinfrastruktúrával és képes
a potenciális befektetők egyedi igényeit megfelelő módon kezelni, illetve támogatni.
- Resource Center mely képes a két ország változó gazdasági és szabályozási
környezetét annak dinamikájában lekövetni és folyamatos optimalizációs
szolgáltatásokat nyújtani a potenciális befektetőknek
- Az a PR központ ami alkalmas a fenti két szolgáltatást a potenciális érdeklődők felé
kommunikálni
Az ipari parki szolgáltatások tehát elsődlegesen a tágan értelmezett – a CRM-t is magába

foglaló – PR tevékenységet értjük, hiszen ez szükséges a potenciális befektetők
tájékoztatásában, felkutatásában egyedi igényeik kiszolgálásában. Ez a tágan értelmezett PR
tevékenység az amire minden befektetőnek szüksége van és éppen ezért ezt tekinthetjük
elsődleges vagy kulcs szolgáltatásnak. Az hogy egyes befektetők logisztikai, beszerzési, vagy
más egyéb szolgáltatást is igényelnek az ipari park sikeres működése szempontjából már csak
másodlagosnak tekinthető.
A PR tevékenységen belül a CRM szolgáltatások az alábbiakat teszik szükségessé:
- Minősített szakértői listák összeállítása és gondozása

- Engedélyeztetési intézményi kapcsolatháló kialakítása
- Humán erőforrás biztosításához szükséges intézményi kapcsolatháló
kialakítása
- Pályázati intézményi kapcsolatháló kialakítása
- Gazdasági szabályozó hatóságok irányába intézményi kapcsolatháló kialakítása
- Adatbeszerzési struktúrák feltérképezése
- CRM rendszer szoftver hátterének kialakítása
28
PR TERV
PR stratégia
A PR és kommunikációs stratégia célja, hogy a célcsoportokat a Partnerek egyfelől

folyamatosan tájékoztassák a projekt előrehaladásáról, másfelől, hogy a közvetlenül
érintettekkel megismertessék az új magyar-szerb határon átnyúló ipari működését.
Természetesen mindkét irányú kommunikációban az európai uniós támogatás ténye különös
hangsúlyt kap.
A projekt nyilvánosságának biztosítása a széleskörű közvélemény irányában a Partnereknek a

pályázati útmutatóban, illetve a támogatási szerződésben rögzített kötelezettsége, míg a
megjelölt célcsoportok irányában a megvalósítás folyamatának, illetve különösen az
eredményeknek a bemutatása a Partnerek önként vállalt, és önérdekén alapuló feladata.
A PR és kommunikációs tevékenység – akárcsak a projekt megvalósítás – négy, időben

elkülönülő szakaszra osztható:
- Első projekt szakasz – Koncepcionális előkészítés: A „Gate to Europe”című

Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében a
határon átnyúló ipari park koncepciónak a magyar-szerb határra való
adaptálhatóságának általános vizsgálata történik meg. Ezzel egyidejűleg Szabadka és
Tompa térségére vonatkozóan kidolgozásra kerül egy potenciális határon átnyúló ipari
park koncepciója. A PR és kommunikáció feladata a határon átnyúló ipari park
fogalmának bevezetése és tartalmának tisztázása, illetve a konkrét Szabadka-Tompa
Határon átnyúló ipari park koncepciójának bemutatása.
- Második projekt szakasz – Tervi előkészítés és engedélyeztetés: A koncepcionális

előkészítés a tervek szerint együttműködési megállapodás aláírásával zárul. Ennek
keretében Szabadka és Tompa Városok Önkormányzata kifejezi azon szándékát, hogy
a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara vezetésével és a Csongrád Megyei
Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Szerb Regionális Gazdasági Kamara
közreműködésével kidolgozott határon átnyúló ipari park koncepciójának
megvalósítását támogatja. A konkrét műszaki engedélyezési tervek, szükséges
kiegészítő tanulmányok és felmérések, illetve azok engedélyeztetése, valamint az ipari
park közös koordinációs szervezetének kialakítása jelenti azt a következő –
előreláthatólag 12 hónapos – projekt szakaszt, melyben megtörténik a határon átnyúló
ipari park konkrét előkészítése.
29
o PR és kommunikációs szempontból a feladat a hatékony tervezés támogatása.
Ez egyrészt a tipikus vállalkozási igények felmérését, illetve a potenciális
érdeklődő vállalkozások idejekorán történő tájékoztatását és bevonását jelenti,
másrészt az engedélyező hatósága részéről a pozitív hozzáállás megnyerését,
harmadrészt pedig a kormányzati és államigazgatási szervek részéről a szakmai
és pénzügyi támogatás elnyerését a projekt továbbviteléhez, a tervek
megvalósításához.
- Harmadik projekt szakasz – Megvalósítás: Az elkészült és engedélyezett tervek

alapján ebben a projekt szakaszban történik meg a határon átnyúló ipari park
területeinek infrastruktúra és közlekedési hálózatának fejlesztése, és az
együttműködést koordináló közös intézmény kialakítása. A PR és kommunikáció
feladata ebben a projekt szakaszban egyrészt a beruházás előrehaladásáról való
tájékoztatás (klasszikusprojekt nyilvánossági feladatok), másrészt az ipari parki
területek mihamarabbi „belakásának” ösztönzése. A befektetés ösztönzés részben a
potenciális befektetők közvetlen tájékoztatásán, részben a befektetés ösztönzés
regionális és országos intézményeinek bevonásán keresztül történik.
- Negyedik projekt szakasz – Beüzemelés: Az üzemeltetést klasszikusan nem

projektként értelmezi a fejlesztési szakma, minthogy projekt alatt az egyszeri ezért
struktúrán kívüli feladatokat értjük. Amiért mégis – legalább az üzemeltetés első két
évét (beüzemelés) – a projekt részeként értelmezzük, az az hogy jelenleg nem létezik
az a szervezet, amelyik a határon átnyúló ipari park koordinálását végezné, vagyis egy
új szervezet felállítása és azon belül a kívánatos szervezeti kultúra megteremtése
szintén egy egyszeri fejlesztési feladatnak tekinthető. A PR és kommunikáció feladata
ebben a projekt szakaszban a potenciális és konkrét befektetőkkel, illetve érintett
szakmai szervezetekkel való kommunikáció intézményi kereteinek, illetve
eszköztárának kialakítása és pilot jelleggel 1-2 éves időszakban azok optimalizálása a
rendszeres PR tevékenység beüzemelésére.
A projekt első és második, illetve második és harmadik szakasza nem szükségszerűen követi
egymást folytatólagosan. Ennek következtében a projektet megvalósító Partnereket nem
terheli az ütemezett forrásszerzési kényszer azok tényleges megvalósítása alapvetően a külső
források rendelkezésre állása szerint történik. Ezek a külső források alapvetően pályázati,
vagy pályázati rendszeren kívüli céltámogatások, illetve befektetői források lehetnek.
Praktikusan úgy is mondhatjuk, hogy a projekt első három szakasza megvalósítható a
pályázati rendszer keretei között, hiszen van idő kivárni a megfelelő pályázati kiírás
megjelenését, és annak elbírálását.
A harmadik projektszakasz további ütemekre bontható, amennyiben a Partnerek azt a

stratégiát választják, hogy az Ipari Parkokat konkrét befektetői igények szerint fejlesztik.
A negyedik projekt szakasz finanszírozását, azonban már a harmadik projekt szakaszban meg
kell szervezni, ami nem könnyű feladat, hiszen míg a fejlesztési célú projektszakaszokra
30
többféle pályázati forrás is rendelkezésre áll, addig a direkt üzemeltetési / beüzemelési
feladatokra gyakorlatilag nyilvános pályázati források nincsenek. Pályázati forrás ennek
megfelelően erre a szakaszra tehát csak úgy biztosítható, ha a harmadik és negyedik szakasz
feladatait egy pályázat keretében kezelik, illetve amennyiben a negyedik projekt szakaszban
az intézmény és szolgáltatás fejlesztési aspektus szerint kerül a pályázat kidolgozásra. Ezentúl
már csak a kormányzati lobby tevékenység biztosíthat további forrásokat.
Első projekt szakasz – Koncepcionális előkészítés
Ebben a projektszakaszban a partnerséget a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara, a

Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Szabadkai Regionális Gazdasági
Kamara alkotja.
Az első projekt szakasz PR és kommunikációs feladatai részben a „Gate to Europe” pályázat

keretében valósulnak meg – annak költségvetéséből finanszírozva – részben annak lezárását
követően a Partnerek saját tevékenységeként, mintegy a következő projekt szakasz PR
előkészítéseként.
Célkitűzések meghatározása
Első projekt szakasz feladatok - Magyar-szerb határon átnyúló ipari park

koncepciójának kidolgozása
- Magyar-szerb határon átnyúló ipari park
kialakításához szükséges a határ mindkét
oldalára kiterjedő helyzetelemzés készítése
- Magyar-szerb határon átnyúló ipari park jogi
hátterének felmérése a határ mindkét
oldalára kiterjedően
- Szabadka-Tompa térségében megvalósítható
határon átnyúló ipari park műszaki
megvalósíthatósági vizsgálata a határ
mindkét oldalára kiterjedően
határon átnyúló ipari park koordinációs
szervezetének koncepcionális terve
határon átnyúló ipari park marketing és PR
tervének kidolgozása
- Szabadka- Tompa térségében
megvalósítható határon átnyúló ipari park
modelljének kidolgozása megvalósíthatósági
31
tanulmány keretében
PR és kommunikációs feladatok - Az általános határon átnyúló ipari park
koncepció bemutatása
- A konkrét, Szabadka- Tompa térségében
modelljének bemutatása
- A Szabadka- Tompa térségében
megvalósításában érintett szervezetek
meggyőzése, bevonása
- Szabadka- Tompa térségében
megvalósítását potenciálisan támogató
szervezetek, intézmények bevonása
- Az EU-s pályázati támogatás tudatosítása
Célcsoportok azonosítása
Az első projekt szakaszban a PR és kommunikációs tevékenység fókuszában az

önkormányzatok és a magyar, illetve szerb kormányzati és államigazgatási intézmények
állnak, minthogy a projekt folytatása ezen kulcs szereplők támogatásának megnyerésén múlik.
A projektnek ebben a szakaszában még Szabadka és Tompa Város Önkormányzata is mint
külső szereplő jelenik meg, hiszen nem vesz részt közvetlenül a projekt megvalósításban.
A vállalkozások egyelőre még csak másodlagos célcsoportnak tekinthetők, hiszen

konkrétumok hiányában esetükben elsődlegesen a kezdeményezésről való általános
tájékoztatásnak van helye.

Önkormányzatok Szabadka Város Önkormányzata
Tompa Város Önkormányzata
Szabadkai Ipari és Technológiai Parkok
Közvállalat
Határrégió vállalkozásai Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara
tagjai
Csongrád Megyei Kereskedelmi és
Iparkamara tagjai
Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és
Iparkamara tagjai
Szabadkai Regionális Gazdasági Kamara
tagjai
32
Kamarák Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és
területi Kamarák
Szerb országos é regionális gazdasági
Kamarák
intézmények
intézmények
Szerbiai Befektetést és Exportot Ösztönző
Ügynökség
Vámigazgatóság
Célcsoportok – üzenetek – eszközök
Fő Célcsoportok Üzenetek Eszközök

Önkormányzatok „A Szabadka- Tompa térségében PR film
megvalósítható határon átnyúló DM akció
ipari park egy olyan innovatív Nyitó konferencia
helyi gazdaságfejlesztési eszköz, Záró konferencia
mely az intenzív Lobby
gazdaságélénkítésen keresztül
jelentős foglalkoztatási
potenciállal rendelkezik.”
Határrégió vállalkozásai „A Szabadka- Tompa térségében PR film
megvalósítható határon átnyúló Regionális TV kampány
ipari park tartós gazdasági előny Brosúra
biztosít a betelepülő Honlap
vállalkozásoknak a két ország Sajtótájékoztató
nyújtotta lehetőségek Sajtóközlemény szerkesztése
optimalizálásában.” és kiküldése
Sajtómegjelenések
összegyűjtése, elemzése
Kamarák „Új a két országon túlmutató PR film

gazdasági lehetőség nyílik.” Honlap
Sajtótájékoztató
Sajtóközlemény szerkesztése
és kiküldése
Sajtómegjelenések
33
Magyar kormányzati és A Szabadka- Tompa térségében PR film

államigazgatási megvalósítható határon átnyúló DM akció
intézmények ipari park modell értékű Nyitó konferencia
gazdaságfejlesztési eszköz a Záró konferencia
Magyar Kormány Wekerle Lobby
tervének megvalósításához
Szerb kormányzati és „A Szabadka- Tompa térségében PR film
államigazgatási megvalósítható határon átnyúló DM akció
intézmények ipari park egy szerre segíti Nyitó konferencia
Szerbia európai uniós gazdasági Záró konferencia
integrációját, illetve teszi Lobby
Szerbiát az EU-ból Oroszország
felé irányuló export
hídfőállásává. „
Tájékoztatás során használt publikációs eszközök
Eszköz Célérték
1 db 20-25 perces PR film

PR film 1 db 3-5 perces webfilm
1 db határon átnyúló helyi és regionális TV
Regionális TV kampány kampány
Brosúra 3 000 darab három nyelvű információs anyag
1 db három nyelvű honlap a projekt szakasz
Honlap teljes szakmai dokumentációjával
Nyitó konferencia 1 db 50 fős rendezvény
Záró konferencia 1 db 50 fős rendezvény
Sajtótájékoztató 1 db 10 fős rendezvény
2 db sajtóközlemény a rendezvényekhez
kapcsolódóan (sajtótájékoztató, záró
Sajtóközlemény szerkesztése és kiküldése konferencia)
Sajtómegjelenések összegyűjtése, elemzése 1 db sajtófigyelési dokumentáció
1 db határon átnyúló DM kampány a
DM akció rendezvényekhez kapcsolódóan
Lobby 2 db lobby akció
A „lobby” tevékenység sajátos kulturális közegünk miatt némi magyarázatra szorul. A

klasszikus, angolszász értelemben vett lobby rendszer nem honosodott meg Közép-
34
Európában, ugyanakkor a fogalom eufemisztikus jelleggel széleskörűen használt
meglehetősen bizonytalan tartalommal. Jelen tanulmány keretében lobby tevékenység alatt
azokat az akciókat értjük, ahol a Partnerek a projekt terveiről, eredményeiről és előnyeiről
közvetlenül tájékoztatják az érintett helyi és országos politikai és államigazgatási
döntéshozókat. A lobby tevékenység célja láthatóvá tenni a projektet és meggyőzni annak
előnyeiről a döntéshozókat és ezáltal elérni, hogy projekt részévé váljon az országos és helyi
szakpolitikának.
Kivitelezés módja
Eszköz PR ügynökség Partnerek Vezető Partner

Forgatókönyv
ellenőrzése,
filmforgatáshoz az
Forgatókönyv interjú alanyok
PR film készítés és rendelkezésre ellenjegyzés
filmkészítés, állásának biztosítása,
filmek ellenőrzése,
filmek saját honlapon
való megjelentetése
Film sugárzási terv Sugárzási terv
Regionális TV
készítés és TV ellenőrzése, TV ellenjegyzés
kampány
kampány szervezés kampány
Szerkesztés és
Brosúra Tartalomszolgáltatás ellenjegyzés
megjelentetés
Tartalomszolgáltatás,
Tartalom
Honlap megjelentetés saját ellenjegyzés
szerkesztése
honlapokon
Program valamint
Szervezés, rendezvény
Nyitó konferencia ellenjegyzés
lebonyolítás dokumentáció
ellenőrzése
Program valamint
Záró konferencia ellenjegyzés
ellenőrzése
Program valamint
Sajtótájékoztató ellenjegyzés
ellenőrzése
Sajtóközlemény Sajtóközlemény
Szerkesztés, kiküldés ellenjegyzés
szerkesztése és ellenőrzése és
35
kiküldése megjelentetése saját
honlapokon
Sajtómegjelenések
Összegyűjtés,
összegyűjtése, ellenjegyzés ellenjegyzés
elemzés
elemzése
Kontaktlisták
szerkesztése,
Kontaktlisták,
meghívók és
meghívók és
DM akció tájékoztatók ellenjegyzés
tájékoztatók
szerkesztése és
ellenőrzése
kiküldése, kapcsolat
menedzsment
Lobby célok Lobby célok
kidolgozása és anyagok
Lobby anyag ellenőrzése, valamint
Lobby összeállítása, a lobby találkozók ellenjegyzés
Lobby útvonalak megszervezése és
tervezése, annak levezetése
Szakértői prezentáció
• A PR és kommunikációs anyagok elkészítéséhez szükséges háttéranyagokat a

Partnerek biztosítják.
- A sajtóban, honlapon és a helyi televízióban való megjelentetést a PR ügynökség
szervezi meg.
- A kommunikációs anyagoknak a pályázati előírásnak megfelelő tartalmi és formai
megfelelőségét a PR ügynökség biztosítja. (A program honlapon közzétett
tájékoztatási útmutatónak megfelelően.)
- A kommunikációs anyagok tartalmát a Vezető partner hagyja jóvá.
Az elkészülő kommunikációs anyagok szakmai tartalmát és a projekthez való illeszkedését a

Vezető Partner ellenőrzik, míg a Partnerek a projektszintű kommunikáció és az Partner
szervezetek általános kommunikációjának illeszkedését biztosítják.
Ütemterv
Eszköz Első projekt szakasz

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
PR film
Regionális TV
kampány
Brosúra
Honlap
36
Nyitó konferencia
Záró konferencia
Sajtóközlemény
szerkesztése és
kiküldése
Sajtómegjelenések
összegyűjtése,
elemzése
DM akció
Lobby
Költség terv
Mennyiség
Eszköz egysége Mennyiség Egységár (euró) Költség (euró)
PR film film 2 7 000 14 000
Regionális TV kampány kampány 1 1 000 1 000
Brosúra darab 3 000 2 6 000

Honlap darab 1 5 000 5 000
Nyitó konferencia rendezvény 1 4 000 4 000
Záró konferencia rendezvény 1 4 000 4 000
Sajtótájékoztató rendezvény 2 800 800
Sajtóközlemény
szerkesztése és
kiküldése dokumentáció 2 100 200
Sajtómegjelenések
összegyűjtése, elemzése dokumentáció 2 100 200
DM akció kampány 2 500 1 000
Lobby akció 2 2000 4 000

Összesen 40 200
Második projekt szakasz – Tervi előkészítés és engedélyeztetés
37
Ebben a projektszakaszban a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara, a Csongrád Megyei
Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Szabadkai Regionális Gazdasági Kamara alkotta
partnerség kiegészül Szabadka és Tompa Város Önkormányzatával. Minthogy a határon
átnyúló ipari park céljára kijelölt területek a két város tulajdonában állnak, így a műszaki
tervezési, illetve engedélyeztetési feladatok is a városok kompetenciája. A kamarai partnerek
szerepe a tervezésben a gazdasági szempontok érvényesítése és a szakmai tartalom
kialakítása, vagyis az koordinációt biztosító intézmény és a szükséges szolgáltatások
tervezése jelenti.
A Marketing és PR tervek még kimondottan tervezési projektek esetében is ritkán kezelik

tényleges – és költségvetésben is tervezett – feladatként az engedélyeztetési eljárásban érintett
hatóságokkal a partneri viszony kialakítását, pedig az akár az ipari park engedélyezésénél,
akár az egyes ipari parkon belüli beruházások engedélyeztetésénél igen fontos lehet. A
partneri viszony kialakítását, erősítését a második projekt szakaszban alapvetően két
eszközzel lehet támogatni:
- Valamennyi szakági tervezői szerződésben szerepel a tervezést megelőző hatósági

egyeztetés kötelező jelleggel. Ennek szerepe a teljes engedélyezési folyamat, illetve a
hatósági feltételek, illetve követelmények feltérképezése.
- A tervek elkészülte, de még végleges nyomtatása és az engedélyeztetés megindítása

előtt az érintett engedélyezési és szakhatóságoknak közös terv bemutató szervezése,
ahol lehetőség nyílik a terveket a maguk komplexitásában bemutatni, illetve a
helyszínen tisztázni a felmerülő kérdéseket.
Projekt szakasz feladatok - Szükségszerinti elő, illetve háttér

tanulmányok kidolgozása
- Ipari parki területek jogi helyzetének
szükség szerinti rendezése
- Engedélyezési tervek kidolgozása
- Az elkészült tervek függvényében kiegészítő
tervek és tanulmányok kidolgozása
- Engedélyeztetés
- Kiviteli tervek kidolgozása
- Ipari parki területeket koordináló intézmény
tervezése
- Ipari parki szolgáltatások tervezése
PR és kommunikációs feladatok - Befektetői igények, vélemények
megismerése és tipizálása
38
- Engedélyezés hatóságok bevonása; a
gördülékeny engedélyezési eljárás
érdekében
- A határon átnyúló ipari park megvalósítása
felé tett újabb lépésről a gazdasági szereplők
tájékoztatása
- A határon átnyúló ipari park megvalósítását
potenciálisan támogató szervezetek,
intézmények bevonása, a tervek bemutatása

Engedélyezésben résztvevő hatóságok Magyarországi engedélyező hatóságok
Magyarországi szakhatóságok
Szerbiai engedélyező hatóságok
Szerbiai szakhatóságok
tagkamarái
Szerb Kereskedelmi és Iparkamra és
tagkamarái
intézmények
Ügynökség (VIP)
intézmények
intézmények
Szerbiai Befektetést és Exportot
Ösztönző Ügynökség
Vámigazgatóság
39

Engedélyezésben résztvevő „A tervezett projekt kiemelt Tervbemutató
hatóságok jelentőséggel bír a magyar-szerb DM akció
gazdasági kapcsolatok terén.
Ennek megfelelően a tervek
teljes körűen átgondoltak és
alaposak. A hatóságokat
partnerként kezeljük.”
Potenciális befektetők „A vállalkozások potenciális Sajtótájékoztató
telephellyel kapcsolatos konkrét Roadshow
igényeire is nyitott a projekt. A DM akció
befektetők közép és hosszú távú Sajtóközlemény
üzleti tervezésben már lehetséges szerkesztése és kiküldése
helyszínként számolhatnak az Sajtómegjelenések
ipari parkkal.” összegyűjtése, elemzése
Publikációk
Brosúra I.
Brosúra II.
Honlap
PR film
Regionális TV kampány
Gazdaságfejlesztési és „Az ipari park már felvehető a Nyitó konferencia
befektetés ösztönző tájékoztatási tervek közé, illetve Záró konferencia
intézmények tesztelhető a befektetői Roadshow
érdeklődés.” DM akció
Publikációk
Brosúra I.
Brosúra II.
Honlap
PR film
Magyar kormányzati és „Az önkormányzatok és kamarák Nyitó konferencia
államigazgatási elkötelezettek, a tervek készen Záró konferencia
intézmények állnak, vállalkozói érdeklődés PR film
van, ha forrás lesz kezdődhet a Lobby
megvalósítás.”
Szerb kormányzati és „Az önkormányzatok és kamarák Nyitó konferencia
államigazgatási elkötelezettek, a tervek készen Záró konferencia
intézmények állnak, vállalkozói érdeklődés PR film
van, ha forrás lesz kezdődhet a Lobby
megvalósítás.”
40
Eszköz Célérték
Nyitó konferencia 1 db 50 fős rendezvény

Záró konferencia 1 db 50 fős rendezvény
Tervbemutató 2 db 15 fős rendezvény
Roadshow 1 db kampány a határrégió 3-3városában
4 db DM kampány a rendezvényekhez
DM akció kapcsolódóan
4 sajtóközlemény a rendezvényekhez
Sajtóközlemény szerkesztése és kiküldése kapcsolódóan
Sajtómegjelenések összegyűjtése, elemzése 4 sajtófigyelési dokumentáció
4 db elemző cikk a szaksajtóban az ipari
Publikációk parkról
1 000 db 3 nyelvű információs anyag az ipari
Brosúra I. park műszaki terveiről
Brosúra II. park szolgáltatás terveiről
kampány
Kivitelezés módja

Program valamint
ellenjegyzés
Nyitó konferencia ellenőrzése
Program valamint
ellenjegyzés
Záró konferencia ellenőrzése
Tervbemutató Szervezés, Tervezők és szakértők ellenjegyzés
41
lebonyolítás delegálása a
rendezvényre,program
valamint rendezvény
dokumentáció
ellenőrzése
Program valamint
ellenjegyzés
Sajtótájékoztató ellenőrzése
Program valamint
ellenjegyzés
Roadshow ellenőrzése
Kontaktlisták
szerkesztése,
Kontaktlisták,
meghívók és
meghívók és
tájékoztatók ellenjegyzés
tájékoztatók
szerkesztése és
ellenőrzése
DM akció menedzsment
Sajtóközlemény
Sajtóközlemény ellenőrzése és
szerkesztése és megjelentetése saját
kiküldése honlapokon
Sajtómegjelenések
Összegyűjtés,
elemzés
elemzése
Szerkesztés és
Tartalomszolgáltatás ellenjegyzés
Publikációk megjelentetés
Szerkesztés és
Brosúra I. megjelentetés
Szerkesztés és
Brosúra II. megjelentetés
Tartalom
megjelentetés saját ellenjegyzés
szerkesztése
Honlap honlapokon
Forgatókönyv
ellenőrzése,
filmforgatáshoz az
Forgatókönyv
interjú alanyok
készítés és ellenjegyzés
rendelkezésre
filmkészítés,
állásának biztosítása,
PR film filmek saját honlapon
42
Regionális TV
kampány
- A PR és kommunikációs anyagok elkészítéséhez szükséges háttéranyagokat a

szervezi meg.

Ütemterv
Eszköz Második projekt szakasz

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Nyitó konferencia
Záró konferencia
Tervbemutató
Roadshow
DM akció
Sajtóközlemény
szerkesztése és
kiküldése
Sajtómegjelenések
összegyűjtése,
elemzése
43
Publikációk
Brosúra I.
Brosúra II.
Honlap
PR film
Regionális TV
kampány
Lobby
Költség terv
Mennyiség
Nyitó konferencia rendezvény 1 4 000 4 000
Záró konferencia rendezvény 1 4 000 4 000
Tervbemutató rendezvény 2 1 000 2 000

Sajtótájékoztató rendezvény 4 800 3 200
Roadshow rendezvény 1 6 000 6 000
DM akció állomás 4 500 2 000
Sajtóközlemény
szerkesztése és
Sajtómegjelenések
Publikációk darab 1 000 4 4 000
Brosúra I. darab 1 000 2 2 000
Brosúra II. darab 1 000 2 2 000
Honlap hónap 12 200 2 400
PR film film 2 7 000 14 000

Lobby akció 2 2 000 4 000
44
Összesen 51 400
Harmadik projekt szakasz – Megvalósítás
Ezt a projektszakaszt is a kamrák és az önkormányzatok alkotta Partnerség valósítja meg. A

projekt ezen szakaszának jelenlegi ütemezése egyelőre még csak egy elméleti terv. Minthogy
a tényleges építési beruházás – akárcsak a tervezés és engedélyeztetés – az önkormányzatok
kompetenciájába tartozik, így a két város vezetésének kell majd meghozni azt a
stratégiadöntést, hogy miként szeretnék az építési munkálatokat megvalósítani. Alapvetően a
két alternatíva között kell választani:
- Proaktív megközelítés: Egy ütemű megvalósítás, vagyis az ipari parkok becsatlakozó

és területen belüli teljes infrastruktúrafejlesztés egyetlen ütemben történik meg.
Előnye ennek a megközelítésnek, hogy a befektetők azonnal megkezdhetik
telephelyeik kialakítását és akár a teljes terület „belakása” egyidejűleg megkezdhető.
Hátránya ugyanakkor – amellett hogy a teljes beruházási költségvetés forrását elő kell
teremteni – hogy a kialakított infrastruktúra korlátozást jelent a betelepülni
szándékozó vállalkozások számára, akár a kiadható parcella méretek, akár
rendelkezésre álló közmű és közút kapacitások tekintetében.
- Adaptív megközelítés: Ütemezett megvalósítás, azaz az ipari park kiépítése, a belső

közmű és közlekedési hálózat kiépítése konkrét igények szerint történik. Előnye ennek
a megközelítésnek – amellett hogy könnyebbséget jelent a beruházás finanszírozása –
hogy a terület a konkrét befektetői igénynek megfelelően kerül előkészítésre. Hátránya
ugyanakkor, hogy konkrét befektetések hiúsulhatnak meg, amiatt hogy nem állnak
készen előkészített területek.
Amennyiben a proaktív megközelítésben valósul meg a beruházás, úgy a következőekben

felvázolt PR terv valósítható meg, ha azonban az adaptív megközelítést választják a városok,
úgy az alábbi PR terv több ciklusos átstrukturálása szükséges.
Projekt szakasz feladatok - A csatlakozó közmű hálózatok kiépítése

- Az ipari parki területek belső közmű
hálózatának kiépítése
- A csatlakozó úthálózat kiépítése
- Az ipari parki területek belső út hálózatának
kiépítése
- Az ipari parki területek tereprendezése és az
egyes parcellák terület előkészítése
45
- A szükség szerinti kiszolgáló létesítmények
építése és felszerelése
- Ipari parki területeket koordináló intézmény
létrehozása
- Ipari parki szolgáltatások fejlesztése
PR és kommunikációs feladatok - Az ipari park megvalósításának
előrehaladásának bemutatása
- Az ipari park és szolgáltatásainak hozzáadott
értéke a határon átnyúló gazdasági együtt
működésekben
- Az ipari park bemutatása
- Az ipari parki szolgáltatások bemutatása

Városok Szabadka és vonzáskörzetének
vállalkozásai
Szabadka lakossága
Tompa és vonzáskörzetének
vállalkozásai
Tompa lakossága
tagkamarái
tagkamarái
intézmények
Ügynökség (VIP)

46
Városok „A határon átnyúló ipari park Nyitó rendezvény
lehetőséget teremt a KKV-nak is Záró rendezvény
kihasználni a Sajtótájékoztató
nemzetköziesedésből származó Sajtóút
előnyöket” Roadshow
Lakossági fórum
„A határon átnyúló ipari park DM akció
intenzív gazdaság növekedést és Sajtóközlemény szerkesztése
ahhoz kapcsolódóan jelentős és kiküldése
foglalkoztatási és beszállítói Sajtómegjelenések
igényt generál” összegyűjtése, elemzése
Befektetői kézikönyv
Brosúra I.
Brosúra II.
Honlap
PR film
Potenciális befektetők „Határon átnyúló ipari park Nyitó rendezvény
konkrét pénzügyi előnyöket Záró rendezvény
biztosít a betelepülőknek” Sajtótájékoztató
Sajtóút
„Az ipari park aktívan segíti az Roadshow
érdeklődő befektetőket DM akció
beruházásaik előkészítésében és Sajtóközlemény szerkesztése
a két ország közötti tevékenység és kiküldése
megosztás optimalizálásában” Sajtómegjelenések
„A KKV is megkapják azt a Befektetői kézikönyv
szolgáltatást az ipari parkban, Brosúra I.
ami a határon túli tevékenységük Brosúra II.
megszervezéséhez szükséges” Honlap
PR film
Gazdaságfejlesztési és „A magyar –szerb határon Nyitó rendezvény
befektetés ösztönző átnyúló ipari park különleges Záró rendezvény
intézmények adottságokkal rendelkező Ipari park bemutató
befektetési helyszín” DM akció
Befektetői kézikönyv
„A határon átnyúló ipari park a Brosúra I.
magyar-szerb gazdasági Brosúra II.
optimalizálás legjobb eszköze” Honlap
PR film
„A határon átnyúló ipari park
nem csak a két ország
47
viszonylatában, hanem
globálisan jelentős gazdasági
előnyökkel rendelkezik ”
A projekt harmadik szakaszában a PR és kommunikációs tevékenységnek két fókusz pontja

van:
- Megvalósítás előrehaladásának bemutatása: Az e körbe sorolható PR és

kommunikációs tevékenységek gyakorlatilag semmiben sem különböznek a klasszikus
építési beruházásoknál megszokott, illetve elvárható nyilvánossági feladatoktól.
Minthogy esetünkben egy-egy városszéli – ezért a városok napi életét kevéssé zavaró
infrastrukturális beruházásról van szó, így maga az építés előrehaladása közepesen
izgalmas téma a közvélemény számára.
- Az ipari park piaci bevezetése: A Határon átnyúló ipari park létesítésének és

belátható időn belül való megnyitásának ténye azonban már igen izgalmas téma
valamennyi célcsoport számára, hiszen az a lakosságnak új munkahelyeket, a
vállalkozásoknak új üzleti lehetőségeket, a gazdaságfejlesztési intézményeknek egy új
innovatív terméket jelent.
Eszköz Célérték
Nyitó rendezvény 1 db 50 fős rendezvény

Záró rendezvény 1 db 50 fős rendezvény
Sajtóút 1 db 30 fős nemzetközi sajtóprogram
Lakossági fórum 1-1 db lakossági fórum
1-1 db 15 fős rendezvény a
Ipari park bemutató gazdaságfejlesztési intézményeknek
1 000 db 3 nyelvű információs anyag mely
bemutatja a két ország gazdasági rendszerét
és azon belül az ipari park által biztosított
Befektetői kézikönyv lehetőségeket
48
Brosúra I. park műszaki terveiről
Brosúra II. park szolgáltatás terveiről
kampány
Kivitelezés módja

Program valamint
ellenjegyzés
Nyitó rendezvény ellenőrzése
Program valamint
ellenjegyzés
Záró rendezvény ellenőrzése
Program valamint
ellenjegyzés
Sajtótájékoztató ellenőrzése
Program valamint
ellenjegyzés
Sajtóút ellenőrzése
Program valamint
ellenjegyzés
Roadshow ellenőrzése
Program valamint
ellenjegyzés
Lakossági fórum ellenőrzése
Program valamint
ellenjegyzés
Ipari park bemutató ellenőrzése
49
Kontaktlisták
szerkesztése,
Kontaktlisták,
meghívók és
meghívók és
tájékoztatók ellenjegyzés
tájékoztatók
szerkesztése és
ellenőrzése
DM akció menedzsment
Sajtóközlemény
Sajtóközlemény ellenőrzése és
szerkesztése és megjelentetése saját
kiküldése honlapokon
Sajtómegjelenések
Összegyűjtés,
elemzés
elemzése
Szerkesztés és
Befektetői kézikönyv megjelentetés
Szerkesztés és
Brosúra I. megjelentetés
Szerkesztés és
Brosúra II. megjelentetés
Tartalom
megjelentetés saját ellenjegyzés
szerkesztése
Honlap honlapokon
Forgatókönyv
ellenőrzése,
filmforgatáshoz az
készítés és rendelkezésre ellenjegyzés
PR film való megjelentetése
Regionális TV
kampány

szervezi meg.
50
Ütemterv
Eszköz Harmadik projekt szakasz

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Nyitó rendezvény
Záró rendezvény
Sajtóút
Roadshow
Lakossági fórum
Ipari park
bemutató
DM akció
Sajtóközlemény
szerkesztése és
kiküldése
Sajtómegjelenések
összegyűjtése,
elemzése
Befektetői
kézikönyv
Brosúra I.
Brosúra II.
Honlap
PR film
Regionális TV
kampány
Költség terv
Mennyiség
Nyitó rendezvény rendezvény 1 4 000 4 000
Záró rendezvény rendezvény 1 4 000 4 000
51
Sajtóút rendezvény 1 8 000 8 000
Lakossági fórum rendezvény 2 1 000 2 000
Ipari park bemutató rendezvény 2 3 000 6 000
DM akció kampány 11 100 1 100
Sajtóközlemény 11
szerkesztése és
Sajtómegjelenések 4
összegyűjtése, elemzése dokumentáció 100 400
darab 1 000
Befektetői kézikönyv 8 8 000
darab 1 000
Brosúra I. 2 2 000
darab
Brosúra II. 1 000 2 2 000
hó
Honlap 12 200 2 400
PR film film 2 7 000 14 000

Összesen 65 600
Negyedik projekt szakasz – Beüzemelés
A tervezés és építés időszaka minden projekt esetében nagyon látványos, nagy

sajtóvisszhangot kap pályázati forrásokkal finanszírozhatók. A megvalósíthatósági
tanulmányok, különösen a forrásszerzés alátámasztásához készítettek közös vonása a
„kincstári optimizmus”. Minden projekt próbája azonban az üzemeltetés.
Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy az ipari park esetében az igazi munka, éppen az ipari park
átadását követően kezdődik. A befektetők megnyerése és megtartása jelenti a valódi
eredményeket.
Projekt szakasz feladatok - Az ipari park infrastruktúrájának

52
fenntartása, korszerűsítése, üzemeltetése
- CRM feladatok betelepült vállalkozások
irányába
- CRM menedzsment feladatok új
betelepülés előtt álló vállalkozások
irányába
- Minősített szakértői névjegyzékek
aktualizálás
- Ipari parki által biztosított szolgáltatások
aktualizálása
- PR tevékenységek folytatása
- Változó gazdasági és szabályozási
környezet szerint lobby tevékenység az
ipari park gazdasági előnyeinek
fenntartására, kiterjesztésére
PR és kommunikációs feladatok - Az ipari park gazdaságfejlesztési
hatásainak bemutatása
- Az ipari parkba települt vállalkozások
eredményeinek bemutatása
- A határon átnyúló ipari park konkrét
előnyeinek bemutatása
- A határon átnyúló ipari park
szolgáltatásainak bemutatása
- Az EU-s pályázati támogatás
tudatosítása

Betelepült vállalkozások Betelepült vállalkozások
tagkamarái
tagkamarái
intézmények
53
Ügynökség (VIP)
intézmények
intézmények
Szerbiai Befektetést és Exportot
Ösztönző Ügynökség
Vámigazgatóság
Adóügyi Igazgatóság

Betelepült vállalkozások „A már meglévő ügyfél a Befektetői kézikönyv
legfontosabb” PR és CRM iroda
Potenciális befektetők „A magyar-szerb határon átnyúló Kiállítások, vásárok
ipari park jelentős gazdasági Nemzetközi kiállítás, vásár
előnyökkel rendelkezik” Ipari park bemutató
„A magyar-szerb határon átnyúló Roadshow
ipari park nem csak a két ország DM akció
viszonylatában, hanem Sajtóközlemény szerkesztése
globálisan előnyös.” és kiküldése
Sajtómegjelenések
„Minden érdeklődőt összegyűjtése, elemzése
maximálisan kiszolgálunk.” Befektetői kézikönyv
Brosúra I.
Brosúra II.
Honlap
PR és CRM iroda
PR film
Lobby
Gazdaságfejlesztési és „Gate to Europe – Kelet-Nyugat Kiállítások, vásárok
befektetés ösztönző átjáró” Nemzetközi kiállítás, vásár
intézmények Ipari park bemutató
„Közép-Európa legjobb DM akció
befektetési helyszíne” Befektetői kézikönyv
Brosúra I.
„Az érdeklődő befektetőket az Brosúra II.
ipari park maximálisan ki tudja PR és CRM iroda
54
szolgálni” PR film
Magyar kormányzati és „Nemcsak az építés a Befektetői kézikönyv
államigazgatási működtetés is sikeres” PR film
intézmények Lobby
„Az Ipari park modell értékű,
más határszakaszon is
megvalósítható”
„Az ipari park a külgazdasági

stratégia megvalósításának egyik
legfontosabb eszköze”
„A szakpolitikák formálásánál
vegyék figyelembe az ipari parki
érdekeket”
Szerb kormányzati és „Nemcsak az építés a Befektetői kézikönyv
államigazgatási működtetés is sikeres” PR film
intézmények Lobby
„Az Ipari park modell értékű,
más határszakaszon is
megvalósítható”
„Az ipari park az európai unió

felé való gazdasági nyitás
megvalósításának egyik
legfontosabb eszköze”
„A szakpolitikák formálásánál
vegyék figyelembe az ipari parki
érdekeket”
Eszköz Célérték
1-1 db magyarországi, illetve szerbiai

kiállításon, vásáron kiállítóként való
Kiállítások, vásárok megjelenés
1 db nemzetközi kiállításon, vásáron
Nemzetközi kiállítás, vásár kiállítóként való megjelenés
Ipari park bemutató 2 db 15 fős rendezvény
55
1 000 db 3 nyelvű információs anyag mely
bemutatja a két ország gazdasági rendszerét
és azon belül az ipari park által biztosított
Befektetői kézikönyv lehetőségeket
Brosúra I. park műszaki paramétereiről
Brosúra II. park szolgáltatásairól
PR és CRM iroda 1 db közös iroda
Kivitelezés módja

Forgatókönyv
ellenőrzése,
filmforgatáshoz az
PR film készítés és rendelkezésre ellenjegyzés
Regionális TV
kampány
Szerkesztés és
Brosúra Tartalomszolgáltatás ellenjegyzés
megjelentetés
Tartalom
Honlap megjelentetés saját ellenjegyzés
szerkesztése
honlapokon
56
Program valamint
Záró konferencia ellenjegyzés
ellenőrzése
Program valamint
Sajtótájékoztató ellenjegyzés
ellenőrzése
Sajtóközlemény
Sajtóközlemény
ellenőrzése és
szerkesztése és Szerkesztés, kiküldés ellenjegyzés
megjelentetése saját
kiküldése
honlapokon
Sajtómegjelenések
Összegyűjtés,
elemzés
elemzése
Kontaktlisták
szerkesztése,
Kontaktlisták,
meghívók és
meghívók és
DM akció tájékoztatók ellenjegyzés
tájékoztatók
szerkesztése és
ellenőrzése
menedzsment

szervezi meg.

57
Ütemterv
Eszköz Negyedik projekt szakasz

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Kiállítások,
vásárok
Nemzetközi
kiállítás, vásár
Ipari park
bemutató
Roadshow
DM akció
Sajtóközlemény
szerkesztése és
kiküldése
Sajtómegjelenések
összegyűjtése,
elemzése
Befektetői
kézikönyv
Brosúra I.
Brosúra II.
Honlap
PR és CRM iroda
PR film
Lobby
Költség terv
Mennyiség
Kiállítások, vásárok rendezvény 2 4 000 8 000
Nemzetközi kiállítás,
vásár rendezvény 1 10 000 10 000
Ipari park bemutató rendezvény 2 3 000 6 000

58
DM akció kampány 3 100 700
Sajtóközlemény
szerkesztése és
Sajtómegjelenések
Befektetői kézikönyv darab 1 000 8 8 000
Brosúra I. darab 1 000 2 2 000
Brosúra II. darab 1 000 2 2 000
Honlap hó 12 200 2 400
PR és CRM iroda iroda 1 40 000 40 000
PR film film 1 7 000 7 000

Lobby akció 2 2 000 4 000
Összesen 101 200
59
ÖSSZEFOGLALÓ
A határon átnyúló ipari park egy innovatív komplex gazdaságfejlesztési eszköz. A magyar-
szerb határon átnyúló ipari parknak előképei mindkét országban megtalálhatók.
Magyarországon a kétpólusú, míg Szerbiában az egypólusú modellre találhatunk példát. A
Szentgotthárdi, illetve a Piroti ipari parkok azonban nem egy az egyben a magyar-szerb
határra adaptálható mintát jelentenek, hanem csak azt jelzik, hogy a határon átnyúló ipari park
koncepciója, mindkét ország jogrendszerével összeegyeztethető.
A Szabadka-Tompa térségében megvalósítandó határon átnyúló ipari parkról elmondható,

hogy annak kialakításához nincsenek minták. Ez egyfelől azt jelenti, hogy nincsenek
versenytársak, másfelől viszont azt is, hogy nincs kitaposott ösvény sem.
A Szabadka és Tompa térségében megvalósítandó határon átnyúló ipari parkot nem csak az
teszi különlegessé hogy az első ilyen intézménynek tekinthető a magyar-szerb határrégióban,
hanem unikálisnak tekinthető az is, hogy önkormányzatok és kamarák alkotta partnerségben
valósul meg. Ez a fajta intézményi összekapcsolódás a különböző kompetenciákon keresztül
olyan szinergiát hoz létre mely garanciát jelenthet a sikerre.
Mára az ipari parkok fejlesztésekor a jó infrastrukturális feltételek alapkövetelményt és nem

verseny előnyt jelentenek. Az ipari parkok fizikális paraméterei terén már csak a különleges
elhelyezkedés, vagy egyedi szabályozás jelenthet előnyt. A verseny mindinkább az ipari parki
szolgáltatásokra helyeződik át, ami különösen felértékeli a tágan értelmezett – a CRM-et is
magába foglaló – marketing és PR tevékenységet.
Marketing szempontból a határon átnyúló ipari park koncepciójának kidolgozása, tervi

előkészítése és engedélyeztetése, megépítése, illetve beüzemelése egy klasszikus
termékfejlesztési folyamatnak tekinthető. Ebből aspektusból tehát nem is lehet kérdés, hogy a
marketing és kommunikációs tevékenységek nem korlátozódhatnak csupán a kész „termék”
piaci bevezető kampányára, hanem egy összetett négy szakaszra bontható folyamatként
valósulhatnak meg:
- Első projekt szakasz – Koncepcionális előkészítés: A PR és kommunikáció feladata

a határon átnyúló ipari park fogalmának bevezetése és tartalmának tisztázása, illetve a
konkrét Szabadka-Tompa Határon átnyúló ipari park koncepciójának bemutatása.
- Második projekt szakasz – Tervi előkészítés és engedélyeztetés: PR és

kommunikációs szempontból a feladat a hatékony tervezés támogatása. Ez egyrészt a
tipikus vállalkozási igények felmérését, illetve a potenciális érdeklődő vállalkozások
60
idejekorán történő tájékoztatását és bevonását jelenti, másrészt az engedélyező
hatósága részéről a pozitív hozzáállás megnyerését, harmadrészt pedig a kormányzati
és államigazgatási szervek részéről a szakmai és pénzügyi támogatás elnyerését a
projekt továbbviteléhez, a tervek megvalósításához.
- Harmadik projekt szakasz – Megvalósítás: A PR és kommunikáció feladata ebben a

projekt szakaszban egyrészt a beruházás előrehaladásáról való tájékoztatás
(klasszikusprojekt nyilvánossági feladatok), másrészt az ipari parki területek
mihamarabbi „belakásának” ösztönzése. A befektetés ösztönzés részben a potenciális
befektetők közvetlen tájékoztatásán, részben a befektetés ösztönzés regionális és
országos intézményeinek bevonásán keresztül történik.
- Negyedik projekt szakasz – Beüzemelés: A PR és kommunikáció feladata ebben a

projekt szakaszban a potenciális és konkrét befektetőkkel, illetve érintett szakmai
szervezetekkel való kommunikáció intézményi kereteinek, illetve eszköztárának
kialakítása és pilot jelleggel 1-2 éves időszakban azok optimalizálása a rendszeres PR
tevékenység beüzemelésére.
61

Plan Marketing HU

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Plan Marketing HU

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

KOMPLEX MARKETING ÉS PR TERV

Készült a HUSRB/1002/213/132 regisztrációs számú,

“Gate to Europe. Elaboration of studies of a potential cross-border industrial park” című

Megrendelő: Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Készítette: BERÉP Consult Kft.

Program honlap: www.hu-srb-ipa.com

Ez a tanulmány az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A tanulmány

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ......................................................................................................................... 4

Az átjárható országhatárok térsége mindig kedvező helyzetet jelent a gazdasági szereplők

A két ország eltérő gazdasági orientációja és gazdaságpolitikája jelenti azt a különbözőséget,

A vállalkozások a magyar-szerb határon átnyúló üzleti tevékenységük során konkrétan az

A fenti lehetőségeket természetesen a vállalkozások önállóan is ki tudják használni – ahogy

A magyar-szerb határ egyelőre csak korlátozottan átjárható, ami jelentősen visszaveti a

Összegzésül megállapítható, hogy a gazdasági előnyök meg vannak a magyar-szerb

A marketing és PR tevékenység – akárcsak a projekt megvalósítás – négy, időben elkülönülő

- Első projekt szakasz – Koncepcionális előkészítés: A „Gate to Europe”című

- Második projekt szakasz – Tervi előkészítés és engedélyeztetés: A koncepcionális

- Harmadik projekt szakasz – Megvalósítás: Az elkészült és engedélyezett tervek

- Negyedik projekt szakasz – Beüzemelés: Az üzemeltetést klasszikusan nem

A Magyar Szerb Kereskedelmi és Iparkamara vezetésével a Csongrád Megyei Kereskedelmi

A koncepcionális előkészítés komplex szakértői munka keretében történik, ahol a határ

Jelen komplex marketing és PR terv célja a fenti szakértői munkához kapcsolódóan az

- A projekt marketing és PR szempontú vizsgálata, vagyis határon átnyúló ipari park,

- A teljes projekt ciklusra vonatkozóan a marketing és PR cél rendszer meghatározása a

- A – fenti – teljes projekt ciklusra vonatkozóan a marketing és PR tevékenységek

A komplex marketing és PR terv átfogóan ad egy stratégiai szemléletű sorvezetőt a marketing

Az Európai Unió működésének alapját a „négy szabadság” elvének megvalósulása jelenti. Az

Az Európai Unión belüli határok átjárhatóságának biztosítása kiemelt prioritást élvez az

Az Európai Unión belül a határok átjárhatóságának biztosítása – a négy szabadság elv

- Nyelvi és kulturális különbségek

Az átjárható határok mellett is a határon átnyúló valódi, működő kapcsolatok felépítése

Az átjárható országhatárok térsége mindig kedvező helyzetet jelent a gazdasági szereplők

A két ország eltérő gazdasági orientációja és gazdaságpolitikája jelenti azt a különbözőséget,

A vállalkozások a magyar-szerb határon átnyúló üzleti tevékenységük során konkrétan az

A fenti lehetőségeket természetesen a vállalkozások önállóan is ki tudják használni – ahogy

A magyar-szerb nemzetközi közúti személy és teherforgalmi határátkelőhely (Tompa-

A terület különlegessége a metángáz, mint megújuló energia kinyerésének és hasznosításának

A magyar-szerb nemzetközi közúti személy és teherforgalmi határátkelőhely (Tompa-

A terület különlegessége hogy 22 hektár már jelenleg is a Szabadkai Vámszabad Övezet

A szubszidiartitás elvének megfelelően a két ipari parki terület fejlesztését és menedzsmentjét

Külgazdasági fejlesztési szervezetek

Szerbiában és Magyarországon is több szervezet foglalkozik vállalkozásfejlesztési

- Potenciális külföldi befektetők felkutatása

- Egyablakos rendszer működtetése, amely leegyszerűsíti a külföldiek tájékozódását a

Szerbia Kormánya 2001-ben hozta létre a Szerbiai Befektetést és Exportot Ösztönző

A két szervezet fókuszában a nagyvállalkozások állnak, szolgáltatásaikat is nekik tervezték, és

- Üzleti partner közvetítő: egyéni igényeknek megfelelően cégek felkutatása, címlisták

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara földrajzi elhelyezkedéséből adódóan és a

Hasonlóan a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarához a Szabadkai Körzeti

- Befektetési helyszín keresése,

Ígéretes kezdeményezés az egész Kárpát-medencére kiterjedő szervezet, a Kárpát Régió

- Befektetési lehetőségek feltárása és közvetítése,

Szolgáltatásaikat tekintve az ipari zónák az alap infrastrukturális szolgáltatásokat nyújtják:

Szerbiában 8 vámszabad zóna van, ebből három a Vajdaságban: Szabadkán Újvidéken és

Szabadkai Szabad Zóna szolgáltatásai:

- Zárt és nyitott raktárhelyiség bérbeadását

Az Újvidéki Szabad Zóna szolgáltatásai:

- Telek lízingelés az ipari és kereskedelmi célú építési telkekre garantált feltéttelekkel

A Zrenjanin Szabad Zóna szolgáltatásai:

Sokkal több extra szolgáltatást a standard logisztikai szolgáltatásokon kívül a többi

Magyarországi ipari parkok

- minimum 20 hektáros iparterület, melyen legalább öt vállalkozás működik és 100 főt

Bács-Kiskun megyében 9, Csongrád megyében 15 ipari park található. Általában több