Andorka Rudolf:

1. fejezet:
szociológia: társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudomány
szociológia szemlélete: az ember életesélyeit erősen meghatározza a társadalmi szerkezetben
elfoglalt helyzete, legyen objektív
életesélyek: ember életének minden jellemzője
probléma megfogalmazódik → magyarázat keresése → vizsgálat, hogy igazolódik-e, valóság
összevetése az elmélettel
szociológust érdekli: milyenek a különböző társadalmak, hogyan működnek, hogyan
változnak
Mire használható a szociológia? Jobban megérteni a társadalmat, védekezni a
manipulációval, demagógiával, félrevezető nézettel szemben, gyorsabban, jobban érvényesíti
érdekeit, eszményeit, céljait. Elősegíti a jobb társadalom kialakulását, gátolni tudja a társadalomban
a kizsákmányolás, elnyomás, önkényuralom erősödését. Konkrét társadalmi problémák megoldását
segíti elő. Előre jelezni is képes elméletileg, de semmi nem biztos, sok történeti tényezővel nem tud
számolni.
társadalmi tervezés: szociológia felhasználása tervezésre. Nem alkalmas gazdasági és
társadalmi fejlődés nagy évszázados irányait, változásait megjósolni.
tudományos paradigmaváltás: rájövünk, hogy az eddig felhalmozódott tudás nem
magyarázza a valóságot, ezért félredobjuk, új nézőpontból közelítjük meg – szociológiában gyakori
társadalmi struktúra: egyének és társadalmi csoportok közötti viszonylag tartós viszonyok
(pl. hierarchia)
társadalmi intézmények: a társadalom tagjainak többsége által végzett tevékenységek
alapvető módja, mintája, melyhez normák és értékek tartoznak, melyek előírják az intézményesült
viselkedést, azok megszegését pedig büntetik
kultúra: anyagi javak, normák, értékek együttese
Giddens társadalomelmélete: társadalmi struktúrát, intézményeket, kultúra akár egy
lakóház, melynek részei meghatározzák a benne lakók mindennapi életét, a „házat” pedig
folyamatosan átépítik.
római társadalomelmélet: az emberek társadalomban mások, mint egyenként
társadalmi dezorganizáció: elidegenedés
szociálpszichológia: ember társadalomban másképp viselkedik, kisebb-nagyobb csoportok
hogyan hatnak az egyén viselkedésére
kulturális/szociális antropológia: társadalomnéprajz, adott területi népek gondolkodásának,
viselkedésének megértése
empirikus adatgyűjtés: tömegesen előforduló jelenségek vizsgálata
sztochasztikus: valószínűségi jellegű
homo oeconomiocis: közgazdaságtan emberképe, az ember racionálisan dönt, cselekszik,
haszna maximalizálására törekszik, adott ráfordítással maximális hasznot érjen el, adott hasznot a
lehető legkisebb ráfordítással érje el
homo psychologicus: egyént jelentős mértékben tudat alatti motívumok irányítják, ezek
erősebbeka haszonmaximalizálásnál, a normakövetésnél
homo politicus: embert a hatalomvágy, a hatalom megszerzése és megtartása mozgatja
homo sociologicus: az ember tevékenységében a társadalmi normákhoz igyekszik
alkalmazkodni, mely normák hátterében értkek állnak. A társadalom többsége egyetért ezekkel a
normákkal, értékekkel, melyeket gyermekkori szocializációjuk során sajátítják el. Ezek a társadalom
kultúrájának alapvető alkotóelemei. Az emberek gazdasági tevékenységében a normakövetés is
lényeges szerepet játszik.
internalizálás: elsajátítás

1
 historicizmus: társadalom jövőbeni változásait determinisztikusan meghatározó törvények
megfogalmazása
középszintű elmélet: jól körülhatárolható, definiálható jelenség előfordulásának értelmezése
egy adott társadalomban, korszakban
3 szociológiai magatartás:
1. uralkodó tanácsadója (kormányzatnak szakértő tanácsokat ad)
2. nép orvosa (szegények, elnyomottak, kizsákmányoltak problémáit kutatja,
megoldásában segít)
3. tudomány főpapja (egyetemeken, kutatóintézetekben elvont elméleti, módszertani
problémákkal foglalkozik)
debunking: szociológus leleplezi a kormányzati célok és propaganda, valamint a valóság
közötti ellentmondást
tudomány: megállapításai, ismeretei, módszereit mindenki egyformán felhasználhassa ↔
politika: hatalomra jutás, annak megtartása a cél
tudóst is, mint minden embert befolyásolják társadalmi helyzetéből adódó érdekei (Marx)
apologetika: politikai rendszer védelme érdekében eltér az objektivitástól
? ideológia: szubjektív állásfoglalás bizonyos társadalmi csoportok mellett azok jövőképéről

2. fejezet
Claude Henri Saint-Simon:
megszokások és újításra való hajlam mozgatja a társadalmat
újító hajlam: változásra irányuló kollektív aspirációkban testesül
ipari társadalom: emberek kormányzását felváltja a dolgok adminisztrációja, gazdasági-
társadalmi folyamatok tervezése, vezetői: bankárok, tudósok, ipari vállalkozók, mérnökök

Auguste Comte:
szociológia definiálása (először társadalmi fizika) ← természettudományokhoz hasonlóvá
kell válnia, mert a társadalmat a természethez hasonló determinisztikus törvények uralják
pozitivizmus: a filozófia tudományos jellegű, racionális megközelítése és a tudomány pozitív
szerepének hangsúlyozása az életünk javításában, nincsen szükség gyors átalakulásra, a változásokat
csak az emberek közvetlen tapasztalata segítheti elő, az ember természeti lény, nem társadalmi lény,
az embernek nincsen szabad akarata
három korszak:
1. teológiai: isteni lényeg beavatkozása a magyarázat
2. metafizikai: elvont gondolatokkal magyaráznak
3. pozitív: természettudományos módszerekkel magyaráznak, tudósok és filozófusok
kormányoznak
meritokratikus társadalom: (ipari/pozitív) társadalomban mindenki a neki megfelelő,
megérdemelt társadalmi pozícióba kerül, ez a társadalom igazságos lesz

Alexis de Tocqueville:
demokrácia érdekli leginkább: lehet liberális vagy despotikus, egyenlőség (nincs rendek és
osztályok között jogi különbség, de anyagi-jövedelmi lehet, minden pozíció nyitva áll bárki előtt)
szabadság a hatalom törvények szerinti gyakorlása, önkényeskedés hiánya
liberális demokrácia, szabadság erősítője: állami hatalom decentralizációja, konföderációs
jelleg, állampolgárok önkéntes társulásainak aktivitása (civiltársadalom)
forradalom javuló helyzetben tör ki

Karl Marx:
2
 Friedrich Engels munkatársa
társadalmi-történeti művek (Munkásosztály Angliiában, Brumaire 18, Osztályharcok Fo.-ban,
Parasztháború No.-ban, Forradalom és ellenforradalom No.-ban)
kapitalista társadalom működését elemző mű A tőke
egész történeti fejlődést átfogó történelemfilozófiai mű a Kommunista kiáltvány
kapitalista rendszer: tőkésosztály szemben a munkásosztállyal, tőkések kizsákmányolják a
munkásokat, akik bár szabadok, megélhetésük miatt kell bérmunkásként eladni munkájukat a
tőkéseknek, akik a termelőeszközök birtokában vannak; szükségszerű az összeomlása
szocialista rendszer: megszűnik a kizsákmányolás, jövedelmeket a végzett munka arányában
osztják el
kommunista rendszer: mindenki a szükségletei szerint részesül a javakból
társadalmi-gazdasági formációk, feudalizmus-kapitalizmus, társadalmi osztályok,
konfliktusok, mint a társadalom lényegéhez tartozó jelenségek, elidegenedés, gazdasági alap
és a felépítmény viszonya
formációelmélet: emberiség az ősközösségi társadalom után a rabszolgatartó, a feudális, a
kapitalista és a szocialista rendszeren megy keresztül, míg végül a kommunista társadalomban
csúcsosodik a fejlődés, a történelem itt ér véget, nem szükségszerű, rabszolga megkérdőjelezése
értéktöbblet-elmélet: minden áru értéke az előállítására fordított munkával arányos, a
munkaerő eltérő értékű: használati értéke egyenlő az általa előállítható áruk értékével, értéke egyenlő
az árumennyiséggel, munkával, amelyet a reprodukcióra kell fordítani
magának való osztály (azonos helyzet, nincs osztályharc), magáért való osztály (azonos
helyzet tudatában, más osztályokkal ellentétes érdekek tudatában osztályharcok)
konfliktuselmélet: konfliktus emberi társadalom lényege
harmóniaelmélet: társadalom lényege az együttműködésben van
a gazdasági alap a történelem mozgatóereje

Émile Durkheim:
hagyományos társadalmakban uralkodó mechanikus szolidaritásról visszaállás a modern
társadalmakra jellemző organikus szolidaritásra
organikus szolidaritás: kiterjedt munkamegosztás keretében különböző feladatokat ellátó
egyének együttműködése
mechanikus szolidaritás: társadalom tagjai egymáshoz hasonlítanak, növekvő
munkamegosztás mozgatja, egymásra vannak utalva, nő a szolidaritás
modern fejlődés anómiához, társadalmi integráció gyengüléséhez vezet
anómia: normaszegés
a társadalom akár a bronz, melynek tulajdonságai nem vezethetők le egyszerűen az
alkotórészei összeadásából, a társadalom tehát nem egyszerűen tagjainak összege
integráció feltételeit kereste
vallás fontossága
szociológia tudományként való elfogadtatása

Max Weber:
társadalmi szerkezet háromdimenziós modellje: gazdaság, hatalom, életmód és megbecsülés
hatalom: fizikai kényszer fenyegetésén alapul
uralom: társadalom tagjainak meggyőződése, hogy a kormányzat legitim
legitimitás három fajtája:
1. tradicionális (pl. királyi)
2. karizmatikus (pl. népvezérek)
3. racionális (választásokon alapuló, jogszabályokat követő)
racionalitás: varázstalanítás, gazdasági kalkuláció a kapitalista gazdaság lényege
3
 társadalmi cselekvés négy típusa:
1. tradicionális: hagyományos normákat követő
2. érzelmileg motivált
3. értékracionális: valamilyen értéknek megfelelés
4. célracionális: valamilyen cél elérése
bürokrácia: szervezetek az ügyeket pontosan meghatározott szabályok szerint intézik,
bürokraták között pontos munkamegosztás, pontosan meghatározott követelmények, tehát
kiszámíthatóság
vallásszociológia: különböző vallások tanításai mennyiben segítik elő/gátolják a modern
piacgazdaság és racionális gondolkodás kialakulását
a protestáns etika lényeges szerepet játszik a kapitalizmus kifejlődésében
érzületetika: egyén kizárólag az általa elfogadott morális elveket követi, tekintet nélkül a
következményekre, megvalósíthatóságra (Weber)
felelősségetika: számol a cselekedetek előrelátható következményeivel,
megvalósíthatóságával, hajlamos a kompromisszumra, amelyeke ellentétben állnak a magas etikai
elvekkel (Weber)
megértő szociológia: törekedni kell a társadalom tagjainak, cselekedeteinek, szavainak,
gondolatainak megértésére
ideáltípus: valamely jelenség jellemzőinek összefoglalása
háromféle osztály: birtok szerinti, jövedelem szerinti, társadalmi (könnyű a társadalmi
helyváltoztatás)

Vilfredo Pareto:
A szociológia általános elmélete
hatalmi elitek körforgása
reziduumok: irracionális ösztönök
derivátumok: irracionális cselekedeteket igazoló ideológiák

Jürgen Habermas:
vita pozitivistákkal, funkcionalistákkal
kapitalizmus kritikája, legitimációs válsága
marxizmustól eltávolodott, történelmi materlializmus rekonstrukciója

pozitivista tudományfelfogás:
elméleti hipotéziseket empirikus vizsgálatokkal kell ellenőrizni
marxizmus:
mai társadalmak alapvető jellemzője az osztályharc, amely a kapitalizmus eltűnéséhez vezet
strukturalista funkcionalizmus:
társadalmat együttműködés jellemzi, különböző alrendszereket lehet benne megkülönböztetni
(gazdaság, politika, kultúra, személyiségek) világos funkciókkal, mindegyiknek szerepe van a
társadalom megfelelő működéséhez
neoweberianizmus:
Max Weber gondolataira támaszkodnak
többdimenziós társadalomszerkezet-modellek
nagy figyelmet fordítanak a hatalomra
fontos látni akultúra hatását a gazdaságra és politikára
empirikus szociológiai kutatások alapja
változások 1980-tól:
egyéni cselekvőre nagyobb figyelem
egyéni cselekedet határozza meg a struktúrákat

4
 korábbi norma- és értékkonszenzus létrejöhet-e a modern multikulturális társadalmakban,
nélkülük működhet-e a társadalom
mikrotársadalmi jelenségek
összefüggések mikro- és makrotársadalmi jelenségek között
harmóniaelméletek, ezen belül is funkcionalizmus erősödése
modernizációs elmélet
fenomenológiai szociológia: szociológiai kutatás figyelme az emberek mindennapi életére
irányuljon, hogyan értelmezik az emberek az őket körülvevő társadalmi környezetet, hogyan
igazodnak el a társadalomban (Alfred Schütz, Edmund Husserl)
funkcionalizmus:
fő harmóniaelmélet
Durkheimtől ered + Parsons, Malinowski, Merton
bizonyos társadalmi intézményeknek, például vallásnak vagy büntetésnek vannak bizonyos
társadalmi funkciói (Malinowski)
pl. szigetlakók kereskedelme: karperecek, nyakláncok más szigetekkel, ugyannyi marad, csak
új – „kulakereskedelem” értelme a szigetek lakói közötti kapcsolattartás
politika, gazdaság, kultúra, személyiség (Parsons)
manifeszt funkció: nyílt funkció
latens funkció: rejtett funkció (Merton)
manifeszt és latens funkciója egy dolognak is lehet mindkettő (pl. hivalkodó fogyasztás:
szükséglet kielégítése-láthatóvá tenni az illető státusát)
diszfunkcionális: hátrányos hatású
strukturalizmus:
nyelvtudományban jelent meg
Lévi-Strauss helyezte a szociológiába
társadalmi struktúrák vizsgálata
rokonsági struktúrák, gazdasági cserekapcsolatok, emberi kommunikáció, mítoszok
struktúrája
szimbolikus interakcionizmus:
a társadalmat az emberek közötti kapcsolatok, interakciók megfigyelésén keresztül kívánja
megismerni
mikroszociológiai jelenségekkel foglalkozik, emberi kapcsolatokra figyel → pszichológiai
megfigyelések
kérdőívek helyett részt vevő megfigyelés
Mead elméletén alapszik
survey-módszer: kérdőíves módszer
Davis-Morre-féle rétegződés: a társadalom minden tagja annyi jövedelmet, megbecsülést, presztízst
kap a társadalomtól, amennyit megérdemel, amennyit az általa végzett munka, betöltött funkció a
társadalom számára megér

3. fejezet:
szociológiai vizsgálat folyamata:
felmerül egy megoldandó probléma → kutató elméleti hipotéziseket fogalmaz meg a magyarázatára
→ operacionalizálja az elméleti hipotézis változóit → adatokat gyűjt → elemzi az adatokat →
közzéteszi a kutatás eredményeit (pl. táblázatok)

operacionalizálás: mérhető formában fogalmazzák meg (az elméleti hipotéziseket)

pl. alkoholizmus mérésére különböző mértékek (Jellinek-, Ledermann-képlet,
mennyiség)

5
 adatgyűjtés: publikált statisztikai adatok másodelemzése, egyéni adatok formájában tárolt
adatok másodelemzése, dokumentumok elemzése, megfigyelés (külső vagy részt vevő),
esettanulmány, kírélet, mélyinterjú-életrajzi módszer-kötetlen beszélgetés, survey-módszer
(kérdőíves adatfelvétel→zárt/strukturált és nyitott/nem strukturált kérdések)
(megfelelő) mintavétel: vizsgálni kívánt sokaság minden tagjának egyenlő esélye kell legyen
arra, hogy a mintába kerüljön → véletlenszerű választás → ebből reprezentatív minta
mérési szintek:
nominális szint: két vagy több különböző típusról van szó (pl. státuszok)
ordinális szint: válaszkategóriák sorba rendezhetők (pl. nagyon jótól nagyon rosszig)
intervallumszint: sorba rendezhetők, különbség mérhető
aránymérő szint: sorba rendezhető, különbség mérhető, zérus szint értelmezhető
varianciaanalízis: egyik változó nominális, másik intervallum- vagy aránymérő szintű
kétváltozós korreláció- és regresszióelemzés: mindkét változó intervallum- vagy aránymérő
szintű (Pearson-féle)
útelemzés: különböző változók között ok-okozati kapcsolatokat tételezünk fel
LISREL-módszer: egyes változókat nem mérjük közvetlenül, hanem faktoranalízis útján
állítjuk elő, több változóból
Faktoranalízis: nagyszámú változó összevonása két-három-négy „alapvető”változóba,
faktorba
klasszteranalízis: nagyszámú megfigyelési egységről több változó áll rendelkezésre, és a
nagyszámú megfigyelési egységet kisebb számú típusba akarjuk összevonni
többdimenziós skálázás: kisebb számú megfigyelési egységről több változó értéke áll
rendelkezésre, és valamilyen hierarchikus sorrendet akarunk létrehozni közöttük, és a közöttük álló
távolságokat akarjuk mérni

4. fejezet:
társadalmi egyenlőtlenség: szegények, gazdagok, hatalmasok és hatalomnak
kiszolgáltatottak, olyanok, akik el tudják érni, amit szeretnének, és ezért elégedettek, olyan, akiknek
nem sikerül életcéljaikat megvalósítani, ezért elégedetlenek
egyenlőség:
aktuális pozíciók egyenlősége: társadalom minden tagjának adott időszakban azonos a
jövedelme, vagyona, lakásviszonyai, stb.
esélyek egyenlősége: társadalom minden tagjának az életpálya elején egyenlő esélye
van arra, hogy a jövedelem, stb. szempontjából kedvező pozíciókat elérje
méltányosság (equity): társadalom tagjai akkora javadalmazásban, jutalomban
(jövedelemben), megbecsülésben, stb. részesülnek a társadalom részéről, amely arányos a társadalom
érdekében végzett szolgálatukkal, a közjóhoz való hozzájárulásukkal. → megvalósulása a
meritokrácia
igazságosság (justice): azok az egyenlőtlenségek, jövedelemkülönbségeket, amelyeket egy
hipotetikus kiinduló helyzetben (még nem tudni, szegény vagy jobb módú lesz-e) a társadalom
minden tagja elfogadhatónak tartana
szegénység: hagyományos fajtájú hátrányos helyzet, alacsony jövedelem és ebből adódó
egyéb hátrányok (pl. táplálkozási gondok, rossz lakásviszonyok, stb.) → depriváció: valamitől való
megfosztottság
hátrányos helyzet: relatív lemaradás, depriváció (magány is, nem csak jövedelem)
többszörösen h.h.: egynél több hátrány

abszolút szegénység: létminimum alatt élés

relatív szegénység: elmarad az átlagos viszonyoktól (pl. egy főre jutó átlag az átlag
40-60%-a)

6
 szegénységi küszöb: az a határ, amely alatt szegénynek tartjuk a háztartást/személyt
létminimum: amennyi minimum szükséges az élethez (relatív, nehéz számolni)
jövedelmi decilisek eloszlása: százalékos részesedések az összes jövedelemből
szegénység okai: biológiai, gazdasági-társadalmi rendszer jellege, műveltség-iskolai
végzettség terén fennálló hátrányok, lelki egészségi állapot, csonkacsalád, életciklus-jelenség
jóléti állam: állam növekvő részt vállal az állampolgárok jólétében (nyugdíj, családi
támogatások, betegségi-, baleseti-, munkanélküliségi támogatás, ingyenes egészségügyi ellátás,
esetleg ingyen oktatás ← jóléti programok)

5. fejezet:
társadalmi szerkezet: társadalmon belül különböző pozíciók közötti viszonyok (pl.
vállalatvezetők, szakképzetlen munkások, stb.)
státusok: a státusok betöltői meghatározott szerepek szerint viselkednek, amelyek
meghatározott viszonyokat írnak elő az őket betöltők számára
társadalmi rétegződés: különböző ismérvek (pl. foglalkozás, beosztás, munkahely,
végzettség, lakóhely) alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus
sorrendje az életkörülmények és az életmód különböző dimenzióiban
társadalmi osztály: termelőeszközökhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategóriák
(elegendő term.eszközzel rendelkező kispolgár, kisiparos, kiskereskedő, önálló parasztok)
társadalmi réteg: a foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, jövedelem nagysága, stb.
alapján definiált társadalmi kategóriákat (pl. értelmiségi, szakmunkás, stb.)
státuscsoport: az olyan egyének vagy családok csoportja, akik az általa használt hét
dimenzióban (Kolosi) együttvéve hasonló helyzetben vannak /munkajellegcsoport/
elit: társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kis létszámú – uralkodó osztálynál szűkebb
– csoportot → hatalmi elit: politikai, gazdasági hatalom a kezében van
szerkezet- és rétegződésvizsgálat:
önbesorolás: megkérdezettek maguk sorolják be magukat
presztízsvizsgálat: megkérdezettek adott foglalkozás presztízsét nevezik meg
társadalmi-gazdasági státus: pontszámok minden kis foglalkozási csoport számára
konfliktuselmélet: konfliktus emberi társadalom lényege (radikálisok – G. Lenski)
harmóniaelmélet: társadalom lényege az együttműködésben van (konzervatívok - Lenski)
csereelmélet: társadalom tagjai javakat cserélnek egymással, de nemcsak anyagi, hanem
eszmei, szellemi javakat is (megbecsülés, szeretet, segítség, stb.)
kényszerelmélet: nem mindenki számára hoz hasznot a csere, ezért inkább a hatalommal
rendelkezők által az elnyomottakkal szemben alkalmazott kényszer jellemzi a társadalmat, a javak
átadása kényszer fenyegetése alatt történik
mai (1966) ipari társadalmak hétféle osztályrendszere: politikai-hatalmi, vagyoni-
tőketulajdonlási, foglalkozási, iskolai végzettségi, faji-etnikai-vallási, nemek szerinti, életkori
háromdimenziós tőke: pénztőke, kulturális tőke (műveltség), szociális tőke (társadalmi
kapcsolatok) → tőkék egymásba konvertálhatóak
termelőeszköz-tulajdon: burzsoázia (tulajdonosok, akik bérmunkásokat alkalmaznak),
kisvállalkozók (tulajdonosok, bérmunkásaik vannak, maguk is dolgoznak), kispolgárság
(tulajdonosok, nincs tőke bérmunkásokhoz), proletár (nem tulajdonos bérmunkások)
egyéb felosztás: felső- és középvezetők és technokraták (nincs termelőeszköz-
tulajdonuk, van szervezeti hatalmuk, burzs. és prol. között), alsóvezetők-művezetők
(szervezeti hatalom, szakképzettségi tőke kisebb), kisvállalkozók (burzs. és kispolg. között),
munkájukat önállóan végző alkalmazottak (kisp. és prol. között)
elitcsoportok alapján: hatalmi elit, gazdagok, műveltségi elit, gazdasági vezetők, felsőszintű
szakemberek, egyetemi hallgatok, nem fenyegetett normálkeresők, közepesen fenyegetett

7
normálkeresők, erősen veszélyeztetett normálkeresők, nyugdíjasok, tartósan munkanélküliek,
szegények, peremhelyzeti diszkriminációt szenvedő csoportok
G. Lenski, F. Parkin, R. Erikson, J. Goldthrope, W. Wesolowski további felosztások
magyar felosztás (Ferge Zsuzsa): vezető és értelmiségi, középszintű szellemi, irodai,
szakmunkás, betanított munkás, segédmunkás, mezőgazdasági fizikai, nyugdíjas

12. fejezet
oktatás: általánosságban a társadalomban felnőttkorban betöltendő szerepekhez szükséges
ismeret átadása gyermekeknek és fiataloknak
nevelés: viselkedési formák megtanítása, mögöttük álló értékek átadása, személyiség
fejlesztése
emberi beruházás: azok a ráfordítások, amelyek az egyén munkájának termékenységét
közvetlenül emelik
beiskolázási arányszámok: adott év oktatását legjobban jellemző adat adott népességre
vonatkoztatva – népesség az adott korban viszonyítva az oktatásban részt vevők számával
Coleman-jelentés: családi háttér és az iskola erősen befolyásolják az iskolai teljesítményt,
azon keresztül a későbbi foglalkozási életpályát, mobilitást, életjövedelmet.
funkcionális analfabetizmus: nem képes olvasni, illetve az olvasott szöveget megérteni
numerus clausus: zárt szám – annyi diákot vehetnek fel, amennyit a munkaerőtervek alapján
a kormányzat engedélyez

17. fejezet
deviáns viselkedés: normaszegés (viselkedési szabályok megszegése), az a viselkedés, ami
eltér az adott társadalomban elfogadott normáktól (bűnözés, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás,
lelki betegségek)
bűnözés statisztikai adatai: ismertté vált közvádas bűncselekmények száma-nyilvántartásba
vett cselekmények száma, ismertté vált elkövetők száma, vádlottak száma, elítéltek száma
viktimológiai felvételek: lakosság reprezentatív mintáját kérdezik meg, hogy követtek-e el
ellene egy meghatározott időn belül bűncselekményt vagy valamilyen meghatározott fajta
bűncselekményt
epidemiológiai felvételek: lakosság megkérdezésén alapuló kutatás
anómialeméletek: a modern társadalmakban a hagyományos normák és szabályok
fellazulnak, nem lesznek újak, és a társadalmi élet egy adott területén a szabályok nem világos volta
miatt elvesztik a társadalmi normák befolyásukat az egyének viselkedésére.
Srole dimenziói: meggyőződés: a vezetők közömbösek a közemberek igényei iránt, a
társadalom működése érthetetlen-kiszámíthatatlan, életcélok megvalósíthatatlanok és ezért nem
fontosak, az egyén hiábavalónak-haszontalannak érzi magát, nem várható segítség az embertársaktól
elidegenedés: szociológiai értelemben a hatalomnélküliség, élet értelmetlensége,
elmagányosodás, önmagától való elidegenedés, önértékelés elvesztése, normanélküliség
minősítési elmélet: nem magán a viselkedése, hanem a társadalomnak, valamint egyes erre
kijelölt társadalmi intézményeknek válaszreakcióján múlik, hogy valamilyen viselkedés vagy
személy deviánsnak minősül-e

Durkheim rámutatott, hogy a deviancia nem az adott viselkedés lényegéből következik, hanem az
adott társadalom ítéletéből, társadalom normáiból, amelyek eltérőek lehetnek társadalmanként és
korszakonként. A bűnözésnek az a társadalmi haszna, hogy alkalmat ad a közösségnek a bűnöző
elítélésén keresztül arra, hogy viselkedési normáit szimbolikusan szilárdítsa és a közösségi
összetartozás érzését erősítse. Ha nem lenne, leállna a fejlődés.
Biológiai, pszichológiai és szociológiai elméletek vannak az okokról.