Bartfai Barnabas Access 2007 ZSEBKONYY BBS-INFO Kiad6, 2007.4 Access 2007 asebkonyy © Bartfai Barnabés, 2007. Minden jog fenntartva! A kényv vagy annak oldala- inak mésolésa, sokszorositasa csak a Szerz6 irdsbe- Whozzdjéruléséval tdrténhet. A betdtipus elnevenések, a Microsoft, a Windows, a Windows logo, az Ofice es » PowerPoint bejegyzet wédleayek. ‘AMicrosoftSzotverInformaciételefonszéma; (06-1) 267-4636, ‘Akon nagyobb mennységben megrendelhetS a Kadénsl: BASINFO Rad, 1630 Bp. P21, Tels 407-17-07 ans mega 8 sr ds oa 3 nt era. 1 et eater ade Ky ees Saunas fae A ‘btn wea emenes rehome ang cst ‘en ua ab sean oss Pan ses RP Fe ISBN 978-963-9425-25-5 Kiadja a BBS-INFO Kft. 1630 Budapest, Pf. 21. Felelds kiad6: a BBS-INFO Kft. Uigyvezetéje késziit a Kinizsi nyomdaban Felelds vezet6: Bordés Jénos ‘Tartalomjegyz6k. 5 TARTALOMJEGYZEK 2.2. Adatbizis szerkezetek 22.1. Hierarchikus adatbiats-szerkezet 17 222. Hilds adatbazis-szetkezet verennnnronnl7 223. Reldciés adatbizis-szerkezet 18 23.Az Access adatbizisok rls 20 24. Hogyan épilljin fel egy adatb 248? messcsocsn21 25.Adatbizisok tervezése.. me 25.1. Allakinos tervenés elvek, adatipusok..22 252. IndexelESek smn 253. Elnevezésck: 254. Normalizilés 255. Kapesolatok tipusai 25.6, Mez6tulajdonsigok nrsnnnnnnnnn 2.6. Adatformatumok 3. Alapfunkciok. 3.1.A program inditasa .. 3.1. Meglévé adatbazis megnyitisa, 3.4.2. Uj, tres adatbézis ktrehozdsa... 3.13. Ujadathizistlétrehozsa ajinlott vagy online sablon alapjén..6 ‘Access 2007 zsebkinyy ‘Tartalomjegyzék 32.Kilépés, bexirds al 4.9. Kerests 33.Alapvet6 kezelésifeladatok wv vssvven-Al 410, Csere., ‘33. Sealagok... Al 411, Rendezés. 332, Helyi meniik 2 412 Satirés 333. Sig6.. 2 413, Frisstés., 334, Tevekenység visszailitésa,utolsd 5. Kapesolatok... - -ivelet ismétlése eS 5.1.Kapesolatok értelmezése és jelent6sége... 335, 3 5.2.A kapesolatok kialakitisa . 34.Ablakok és nézetek.. 48 53. Kézvetlen kapesolatok. é 35. Nyomtatés. 49 45. Kapesolatjellemzdk megviltortatésa 3.6.Adatbézis megjelenitése és tulajdonsigat.50 5.5.Kapesolt tablék haszndlatassunsan 4. Tablal 1 6.Lekérdezések 7 i f 4.1. Téblik letrehozisa... 41.1. Tabla létrehozisa adatok beirésival 52 41.2. Tibla létrehozésa sablonbél 53 413, Tébla létrehozasa tervez5 nézetben 54 414, Tabla importilisa. 7 42. Meglév6 tdblak megtekintése 37 43. Adatbevitel adattiblaba... 58 44.Rekordok kezelése. 60 445.Tablék formazisa, megielenitesének ‘médositisa . 46.Tablak szerkezetének médositésa 46.1. Mezbk mozgatisa, misolisa, 462. Uj mez6 besziirisa 463, Meaé tirlése. 464, Mezinév megvsltoztatisa 465. Adattipus megySltoztatisa eon. 466. Mezétulajdonsig megvsltoztatisa, 4.7.Més tiblabdl valé valogatast lehet6vé tevé ‘meabk Iétrehozsa.. Lon 4.8. Téblak misolisa, tielése és dtnevenése n Qaakaree (6.1.Lekérdezés nézetek. 62.A lekérdeadsck tipusai 621. Vélaszté lekérdends 622 Kereszttdblis lekérdezés. 623. Tablakészit lekérdenés 624. FrisstS lekérde269 ena 625. Horzitiizé lekérdezs 62.6. Térl6 lekérdezés... 62.7. SQL Iekérdez6s son 628. Egyesit6 lekérdezés... 629. Atadé lekérdezés. 62.10. Adatdofinislé lekérderts 63.SQL parancsok. 6 Lekérdezések frissitése, futatisa 6.5 Lekérdezések Iétrehozasa 66 Lekérdezések médositisa 66.1, Tablik, lekérdezdsek hozziadésa.... 66.2, TAblak trlése lekérdezésbil.. 663, Mez6 hozziadésa, médositisa, trlés. 664. Mezésorrend megvaltoztatésa SE9SRe8 eee eeegReeeeseeRBYe eas |vTartalomjegyzék 9 Access 2007 zsebkényy 66.5. Mezbk megjclenitésénck tiltisa 99 6.66. Mezétulajdonsigok megvaltoztatisa...99 667. Egyé mezémiveletck 100 668. Lokérdezés tipusdnak megvaltoztatisa 100 67 Osszetett lekérdezések 101 68.Adatok rendezése lekérdezés seg 6.9 Feltételek meghatirozisa i 69.1. Osszchasonlité operitorok... 6.9.2 Logikai operstorOk viewer 693. Aritmetikai operstorok. 694. Egyéb operitorok 695. Tébb mez6tdlfigg6 feliételmegadas..103 696, Szdmitottkifejezések a lekérdezésekben Blind 6.10, Onszesitések és daszegaések 05 6:01. Feltetelek viselkedése az ‘sszesitésekben. hand 6.11 Egyeb lekérdezések készitése 108 6111. Tabla adatainak médositisa frisit6lekérdezdsel. 8 6.112. Rekordok térlése tie lekrde28l on 8 6113. Ujtablaklétehozasa tiblakészitélekérdezissol 108 6114. Ujrekordok létrehozssa hozedfia lekérde26s8€l oc IO9 6115. Keresztablis lekérdenés készitése..110 6.11.6 Azonos elemek keresése lekérdezéssel. 6417, Nem egyez6 clemek keresése ekérde26s8el Mbit 110 (6.12. Felhaszndldi paraméterek haszndlata lekeérdezésekben 1613. Lekérdezés eredményének megtekintése.. 6.14. Lekérdenésektorése,dtneversse 7. Urlapok.. 7:lsrlap nézetek 2 72.Adatbevitel tablira Grlap seat i 73.Az drlapok rise 7A.A sepédiirlap. 75.0 rlapok késztése 75.1. Urlapok készitése automatikusan. 752. Urlapok készitése varézs6val 753. Urlapok késritésetervenissel 746.AzGslapokon hasenilhats elemek.. 727. Meglév6 Gitlapok seerkeszt6se on 774. Ujelem drlapra helyezsse 722. Meglévé elem elhelyezkedésének modositisa ang 7.73. Unlapstilusok. 129 774, Elemekbettipusa, mérete, igaaitisai dD 7.73. Elem tulajdonsigainak mogvaltoztatisa sel Cbjektumok beszirisa Sap 133 Bejanisi sorrend ssn 1B amok készitése 8. Jelentések . 8.1 Jelentés készitése 8.1.1. Jelentés automatikus hészitse. 812, Jelentés készitése varizsl6 segitségével..... B13, _Jelentés készitése egyedi terveztssel..14310 ‘Access 2007 zsebkinyy 82Jelentés médositisa 148 83 Jelentés megtekintése... 148 8.4 Jelentés nyomtatisa... 9, Makrok. 9.1.6} : 9.2.Meghévé makré médositisa. 9.3. Maker futtatsa en 9.4. Makro tole és Stnevezdse. 9.5.Makré eseményhez kapcsolasa. 10, Modulok. U1 Egyéb Iehetdségek ALL, Killdésés export 112 Importalis. 113, Régi adatbazis konvertalésa.. 114, Adatbézis tomoritée és helyrellitisa. us. vo 161 16. 162 uz. 163 ALB. Adatgyijtés E-mailben. 164 119. Megosztott adatok kezelése SharePointtal.. 9 165 12. Testres2ab§5 on 167 124. Beallitisok enlth 122. Eszkbztir médositasa... 12 1. Bevezeté E kinyveeske segitségével megismerhetjtik az Office 2007 adatbazis-kezel6 programjinak, az Access-nek a kezelését. A kényvet batran ajénljuk akar kezdéknek is, de hasznos lehet azok szdméra is, akik ECDL vagy egyéb vizsgéra késziilnek, vagy akik a program tovabbi lehetdségeivel kivan- nak megismerkedni. Tovabbra is fontosnak tartottuk, hogy ne azt ‘mutassuk meg, hogy egy adott programfunkcié mire val6, hanem azt, hogy egy adott feladatot rmiként tudunk megoldani A kényvben nem targyaljuk az alapismereti ré- szeket, feltételezziik, hogy a Tisztelt Olvasé mar tisztdban van a Windows kezelésével, 65 az alap- vvet6 szémitistechnikai fogalmakkal. Ha ez még- sem igy lenne, tgy ajénljuk az utolsé oldalon 1év6 knyvajénloban szerepl6,illetve a kiadé weblapjén lév6 kezd8,illetve Windows-r6l sz6I6 kinyveket.Fogalmak 13 2. Fogalmak ‘A Microsoft Access egy Windows alatt futé re- écids adatbazis-kezel6 alkalmazés. Segitségével Iétrehozhatunk munkénkhoz. kapesolédé adatnyil- vantartésokat, adatnyilvantart6 rendszereket. 2.1. Az adatbazisok Az adatok feldolgozsinak egyik legelterjed- tebb média az adatbézis-kezelés, Mivel az adatokat nem térolhatjuk egyenként, kilbn-kiln (hiszen akkor azok kezelése szinte lehetetlen volna), ezért saiikséges Oket valamilyen médon egy jl szerve- zett Allomanyban elhelyezni, Az adatallomny tehat egy olyan dsszeftigg6 adathalmaz, melyben minden olyan adat megialélhats, amire egy bizo- nyos cél megvaldsitasa érdekében sziikséges lehet. Mivel azonban tabb okbdl is sziikségiink lehet Kiilénb526 adatokra, igy a szémitégépinkin tobb- {féle egymast6l fiiggetlen adatéllomanyt is térolha- tunk. Néha azonban el6fordulhat, hogy ezen ada- tok kézitt kapcsolatot kell taldinunk, s ilyenkor14 Access 2007 zsebkinyy nélkiildzhetetlen azok ismételt téroldsa. Az egy- ‘méssal kapesolatba hozhaté adatalloményok 6sz- szességét nevezziik adatbazisnak. A fizikai meg- valésulds kis mértékben eltér az elvt6l. Az Access ugyanis ~ modemebb program lévén ~ egy Allo- manyban (falban) egy teljes adatbézist térol, igy az Allomadny helyett inkabb a tabla kifejezést hasznl- juk. Access esetében az. adatbéizis-fjl részét képe- zik tovabba az. adatbevitelt segit6 drlapok, az. ada- tok Kiildnféle szempontok szerinti kivalogatasdt segitd lekérdezések, a megjelenitést és nyomtatast Jttekinthetvé tevé jelentések, az automatizdlésért felelds makrok, és még jénéhany egyéb elem is. Mivel az dnallé tablak igen sokféle adat térolé- sit szolgiljak, szitkséges valamilyen szerkezet felépitése az adatéllomanyon belil. E szerkezet kezelését az adatbazis-kezel5 program végzi, igy a felhasznélénak illetve a kiilénbé26 alkalmazsok- nak csupén a szerkezetét kell ismemnitik, az adat- bézis fizikai téroldsénak médjét nem. A felépitett illetve felépitend6 adatbazis szerkezetst még az adatok felvitele eldtt meg kell hatérozni, igy ilyen- kor kell eldnteni azt, hogy milyen adatokat sze- retnénk térolni az adatallomanyokban és melyiket melyik tdbléban, Az adatéllomanyok szerkezetére vonatkozéan azonban néhény kifejezés megismerése nélkiiléz~ hetetlen. Fogaimak 35 ‘Az adatilloményban rekordnak nevezziik az egy egységet leird kiilénbiz6 jellemzdket. (Pl. egy rekord az adatélloményban egy ember neve, a hozzatartoz6 irdnyitészammal, varosnévvel ‘utea, hézszémmal.) Mezé alatt az adatbizis dsszes elemének egy- azon jellemz6 adatat érijik. (Mez6 példéul a név.) A kétdimenzi6s adatallomanyokat ezekb6l kilo- Iydlag lehetséges tablazatos formaban is Abrézolni, ahol a sorok jelképezik a rekordokat, az oszlopok pedig a mezdket. (Innen ered az dllomény helyett hasznailt tabla elnevezés.) Egy rekord a tébldban gy somal felel meg, egy mezb peg egy oszlop nal ‘Amennyiben egy adatilloménnyal folyamato- san dolgozunk, a rekordok szimét szaporitiuk, esetleg csbkkentjiik. Ezzel az adatéllomany na-16 ‘Access 2007 zsebkinyy gyobbé illetve kisebbé valik. A mez6k szaménak megvaltoztatésa nem jellemz6 feladat. A szerkeze- tet még az adatok bevitele elétt célszerti kialakita- ni, hiszen egy utdlagos médosités az adatbézist hasznélé programok megvéltoztatésénak sziiksé- gességét_vonnd maga utin. Mindemellett egy adatalloményban til sok mez6 elhelyezése sem célszers, e2 ugyanis bonyolultabba teheti az adat- Alloményt. Amikor létrehozunk egy tablat, tulajdonképpen azt hatérozzuk meg, hogy aban az adatok mely jellemz6i keriiljenek trolisra. Fontos tehat, hogy az dsszes salikséges jellemz6 téroldsa megtértén- jen, de felesleges é tobbsz5rds adatokat ne tirol- junk, Az adatok tobbszirds téroldsa ugyanis re- dundanciéhoz.vezet, amely azon kiviil, hogy ‘megndveli az adatallomany méretét, ellentmondé- sokat is eredményezhet. Ennok megfelelden tehst egy adatallomdnyban azon adatokat, amelyek a tarot jellemz6k felhasznélésival egyértelmtien szdmithaté soha se téroljuk el. (Példéul ne taro! junk egy személyrél személyi szdmot, sziiletési idét & kort, hiszen a személyi szém elegends mind a sziletési id, mind pedig a kor meghatéro- zasdhoz.) Fogalmak. 7 2.2. Adatbazis szerkezetek Egy-egy dndllé tabla sok esetben nem tartalmaz elegend® adatot bizonyos informaciok meghatéro- zAsdhor, az dsszes adat egy tdblan tOrténé térolésa pedig bonyolult vagy megvalésithatatlan. Ilyenkor valhat sziikségessé a tablak egyiittes kezelése, amely valamilyen adatbézis szerkezetben realiz’- Idi. 2.2.1, Hierarchikus adatbazis-szerkezet Ebben a szerkezetben a fa-struktirsjahoz.ha- sonlé médon valosul meg az adatok térolésa. Az adatok kézatt tin, szilé-gyermek kapesolatot hoz- nak Iétre olymédon, hogy az adatoknak tetszdleges szémi leszarmazottja, de csak egy Ose lehet. Ezt a szerkezetet személyi szdmitégépek esetén csak igen ritkén alkalmazzik, fOként nagygépes kér- nyezetben fordul el. 2.2.2. Halés adatbazis-szerkezet ‘A halés adatbazis nagyban hasonlit a hierarchi- kus szerkezethez, de itt nem esak tdbb leszarma- zottja, hanem tbb se is lehet az adatnak. A t5bb- nyire szintén nagygépes Kémnyezetben hasznlt szorkezet hatranya, hogy a hasznélathoz bonyolult lincoldlistak sziikségesek, igy nagy a térigényik18 ‘Access 2007 2sebkonyy 2.2.3. Relaciés adatbazis-szerkezet Manapsig legelterjedtebben a reldciés adatbi- zis-szerkezetet alkalmazzk, hiszen ezen szerkezet kénnyen illeszthet6 a korébban illusztrélt tébléza- tos leirdsra, A reldcids adatbézisban az dnéilé ta ik tabbnyire csak azon adatokat tartalmazzsk, melyeknek kdziik van egymashoz, s haszndlatuk is tobbnyire egyidében térténik. A kiilénbéz6 jellegd, de_mégis kapesolatba hozhat6_adathalmazokat ‘néllé tablékon téroljuk, amely tablak K6z6tt egy azonos adatot tartalmazé mezé tartja a kapesolatot Ezt nevezziik kapesolémezének. Mivel ezen kap- esolémez6nek a kapesolat irénydban egyértelmti azonositést kell megvaldsitani, célszerti, ha a kap- esolt tdblinak ez az azonositémezdje is. Az azonositéme2d a rekordok egyértelmi: azonosité- sit szolgilja, igy ennek adattartalma ilyen esetben nem ismétiédhet. (A gyakorlatban azonban nem minden adatbazisban teljesil az a feltétel, hogy az adatbézis barmely mezéje is egyértelmien azono- sit, {gy ilyenkor egyértelma kapesolat nem hozhaté Ietre.) Ha példéul az abran léthaté tablak felhasznl sival a budapesti autétulajdonosok gépkocstipu- it szeretnénk megtucni, akkor ez a Kévetkez6- képpen valdsithaté meg: “Megnézziik, hogy a2 els6 tablan mely rekordok esetében szerepel a vros mezbben Budapest. Az Fogalmak 19 igy megkapott nevekhez a masodik téblébél rend- szmokat rendelhetiink, amely rendszmokhoz tartoz5 gépkocsi tipust a harmadik tabla fogja megmutatni, Az els é masodik tabla kézti kap- csolat megteremtésekor a név mezst, a masodik & harmadik tabla kapcsolisshoz pedig a gkrdsz. mezét haszndltuk kapesolémez6ként. Ilyen adat- bizis Iétrehozésakor tehat célszerdi mindig szem eldtt tartani azt, hogy a kapesolémezé mindig, le- yen egyértelmii és lehetdleg rovid. Tar — [a en fsicm fro facea 4p =a Hy20 Access 2007 zsebkényy A reldciés adatbizis szerkezetnek teht az. dtte- Kinthet6 kezelésen tui az is eldnye, hogy az énéll6 tablak mindig esak az adott feladatkérhiz. tartoz6 adatokat téroljak. (Ez a hozzéférés korlétozasa esetén kiléndsen elényés.) Tovabbi el6ny, hogy feleslegessé valik a kap- csolémez6n till adatok ismételt tarolésa, tovabba a néha egyiitt haszndlt, de kevés dsszetartozast mu- tat6 tablak esetén az tires mezdk felesleges taroli- sdnak elkerilése. (Pl. ha az el626 példaban csak kevés embernek lenne autéja, de egy tablan tarol- nank mindent, tigy rengeteg tires adatot kellene feleslegesen térolnunk.) 2.3. Az Access adatbazisok részei Egy Access adatbizis j6val tobb mindent tar- talmaz, mint magét az adatokat. Access-ben az adatok téblékban térolédnak, a tablak kézt kiilén- b626 kapesolatok dlinak fenn, az adatbizisbél megfelelden vélogatott adatokat a lekérdezésekkel tudjuk kinyerni, a jelentések pedig. a formézott megjelenitésre szolgélnak. Az adatbevitelt ké- nyelmessé tenni az lo[r}e tele ezres elvalasaid Fogalmak 34 id6 elvalaszts inden eztkiveld Karakier Kibet valk inden ezt kivet6 karakter nagybetire vilt [a maszKban a kitotésjobbrolbalra halad 1 | azeat vets Faratervatozatlanal jelenik Teg, tm ert) im tt hatérozhatjuk meg azt a nevet, amely az adott mez6 oszlopfejléceként jelenik meg a lekérdezés adatlap nézetében. Alapértelmezett érték ‘Az az érték, ami Gj rekord nyitisakor automati- kusan a mez6be keri. Természetesen ez az. érték felilichats. Ervényességi szabaly ‘Az a foltdtel, amelynek a bevitt adat meg kell, hogy feleljen Ervényesitési széveg ‘Az a sziveg, ami megjelenik, ha a mezbbe nem az. érvényességi szabélynak megfeleld adatot irunk. Kételezé ‘Azt tudjuk itt bedllitani, hogy a mez6 kitbltése Kéte- lezé-e, vagy sem. Nulla hossziisg engedélyezése Sziveg esetén engedélyezheti-e a teljesen iires karaktersorozat.32 ‘Access 2007 zsebkényy Nem: Nines indexelve. Igen (Iehet azonos): Indexelve van, de engedélyez~ hetdk az azonos tartalmi mezik, igy a kap- csolatoknal ¢ téblébdl nem lehet egyértelmt hozzdrendelést megvalésitani Igen (nem leet azonos): Indexelve van és ninese- nek engedélyezve az azonos tartalmit mezdk, igy hha mar van a tablaban ilyen adat, tigy ez djat a gép ‘mar nem fogadja el. A kapcsolatoknal egyértelmtt hozzdrendelést lehet megvaldsitani. Unicode témérités Unicode timérités engedélyezéseftiltésa a mezé- re vonatkozéan. Intelligens cimkék ‘A mez6héz tartoz6 intelligens cimkék megadasa. IME-méd Fokuszmez6re keriilése esetén alkalmazands IME méd, IME-mondatméd Fokusz mezére kerilése esetén alkalmazands IME mondatméd. Szévegigazités ‘Az adat cellén beliili elhelyezkedése (Altalénos, balra,jobbra, kizépre, elosztés). Fogalmak. 33 2.6. Adatformatumok Az Access tébldiban térolt adatoknak el6re de- finilt formatumuaknak kell lenniiik. E formétu- mok a kés6bbi feldolgozas szempontjabél megha- téroz6 szerepet jatszanak. Egy szveges formatu- ‘mii cellaba bevitt szdmmal nem lehet ugyanis ma- tematikai méiveleteket végrehajtani, mig exy szdm- formétumd cellaba nem tudunk szdveget gépelni. ‘Az egyes {6-formétumokon beliil azonban tovabbi (néha a f6tipushoz.nem is kapesol6d6) altipusok is Ieteznek. Ezek a kivetkezOk: sziveg Olyan tetszleges karaktert tartalmaz6 sziveg, amely maximélis hossza elére meghatérozand6. Eza hossz legfeljebb 255 karakter lehet. Feljegyzés Nem indexelhetd, nem feldolgozhaté, csak mel- Iekes feliegyzést tartalmazé maximum 65535 ka- rakter hosszii szveg, szém Béjt: 0 ~255 kézti egész szém. Egése: -32768 - 32767 kiizti egész sz. Hosszii_ egése: -2147483648 — 2147483647 kozti egész szdm. Egyszeres: tetszleges szdm, ami 4 bajton lebeg6- pontos formétumban térolhato.Fogalmak. 35 34 ‘Access 2007 zsebkiny Dupe: tetsz6leges szdm, ami 8 béjton lebegSpon- tos formatumban térolhaté, Replikiciés azonosité: 16 byte-on térolt globilis, egyedi azonosit6. Decimilis: - 10- 10-1 kézti 28 tizedes pontos 12 byte-on tarolt szém Datum/idé Altalinos ditum: datum és id6 1994, 06. 19. 173423 formatumban Hosseii détum: datum 1994, jéntus 19, formétum- ban Egyszeri ditum: détum 94. jan. 19. formatumban datum 1994. 06. 19. formatumban Kizepes id6:id6 5:34 DU formétumban Reid id: id6 17:34 formétumban Pénznem Pénz jellegti acatok megielenitésére szolgal6 nu- merikus formétum. ‘Szémlalé COlyan pozitiv egész szdm, amely minden tj re- ord hozzdadaskor eggyel nagyobb lesz. Igen/nem Kétféle vélasztasi lehetdséget tartalmazé logikai &xték (UN, TIF) OLE objektum Kils6 Windows objektum, példaul kép. Hivatkozs Internetes vagy halézatos eléréseknél haszndlha- {6 ULR vagy UNC cim. Melléklet Csatolt éllomany azonositaséra szolgalé cim. Keresésvarazsié KeresSvardzsloval keresé mez6t hoz létre, amely Kombinalt lista segitségével mésik tablabel tesz lehetvé érték kivdlasztasat.36 ‘Access 2007 zsebkényy 3. Alapfunkciok 3.1. A program inditdsa Az Access inditisa tbbféle médon is térténhet: © kivalaszthatjuk a Start menii Programok — Microsoft Office meniipontja alatt a Microsoft Office Access 2007 alkalmazést, ‘© kattinthatunk duplin az asztalon lévé ikon- jan, ‘© duplan kattintva egy .acedb vagy mdb ki- terjesztésG dllomanyra is az Access indul el. ‘Alapfunkci6k: 37 Az inditést kévetéen (ha nem adatbazisra kat- tintva inditottuk el az Access), tigy megielenik az Els6 lépések lap. Ezen az oldalon kivélaszthatjuk, hhogy mikent fogunk hozz munkénkhoz, It létre- hhozhatunk ‘res adatbazist, ij adatbézist ajinlott vagy online sablon alapjén, de megnyithatunk ordbbi adatbazist is 3.1.1, Meglévé adatbazis megnyitasa Meglévé adatbizist megnyitni legegyszertibben ‘igy tudunk, ha az adatbdzistéjira duplin kattin- tunk. Ha azonban mar elinditottuk az Access ‘igy kattinthatunk az. Els6 lépések képerny6 jobb- oldalan felsorolt, legutbb haszndlt adatbézisok38 ‘Access 2007 zsebkonyy cegyikén, vagy vélaszthatjuk az:(% Office meniiben 1év6_ allomadnyneveket, vagy annak Megnyitas pontiét. 3.1.2. Uj, tires adatbazis létrehoz4sa UG) adatbizis létrehozsshoz kattintsunk az Els6 lépések képernyé fels6 részében lévé Ures adatba- zis ikonra (ha nem az Els6 lépések képemyé vagyunk, tigy eldtte valasszuk az (% Office meni Uj meniipontja) Ezt kivetGen a képemnyé jobb oldali részén ad- juk meg a Féjlnév utani sorban az adatbazis nevét, ‘mad kattintsunk a Létrehozés gombra Alapfunkcidk 39 Ures adatbazis Adstot 6 cojettumokat nem tartamazé Microsoft Office Access edetbazs levehorasa, Fayinéve Acotbdes2i ce 3 Ci\Documents ard Setngspartfab Dolamentunok\ Az igy Iétrejov6 adatbizis még teljesen iires, igy sem adatokat, sem pedig. adatszerkezeteket nem tartalmaz. Ures adatbizis IétrehozAsit kévetGen tovabbi feladatunk tehét Iétrehozni a megfelel6 téblakat, kapesolatokat, dirlapokat, lekérdezéseket, jelenté- seket, stb. (Ezek Iétrehozdsit kés6bb részletesen targyaljuk) 3.1.3. Uj adatbazist |étrehozasa ajanlott vagy online sablon alapjan Ha nem nullarél akarjuk kezdeni az adatbizis, felépitését, vagy tanulmanyozni szeretnénk mér lstrehozott mintaadatbizisokat, tigy a legpraktiku- sabb médszer a sablon hasznilata. A sablonbél val6 létrehozds nagyon egyszerd feladat, amikor megjelenik az els6 Iépések oldal, akkor a baloldali listaban vlasszunk sablonkate-40 ‘Access 2007 zsebkén gériét (pl. helyi sablonok), majd kattintsunk az ablak kézepén 1év6 sablonok kéziil arra, amit haszndlni szeretnénk. ae me Ezt kévetden iruk be a kivant nevet a Fajinév ‘mezébe, majd kattintsunk a Létrehoz4s gombra, vagy on-line sablon esetén a Letéltés gombra. 3.2. Kilépés, bezdras A programbil valé kilépésre értelemszertien az @office meni Kilépés az Access alkalmazasbél meniipontja szolgél, de kattinthatunk a jobb fels6 sarokban lévé bezirégombon is. Az aktualis adat- Dézist bezimni tigy, hogy az Accessb6l nem lépiink Kiaz (Office meni Adatbézis bezérésa pontiival tudjuk. ‘Alapfunkci6k. an 3.3. Alapveté kezelési feladatok ‘A program kezelése soran elsésorban azokat az alapvets funkcidkat oélszerd ismerni, melyek a Windows haszndlatéhoz saiikségesek (kattintés, huizds, helyi meni hasznélata, parbeszédablakok haszndlata, vig6lap haszndlat, gOrditésivok, stb.) 3.3.1, Szalagok ‘A program a tébbi Office 2007 programhoz ha- sonléan szalagokat tartalmaz, igy a kilénbiz5 tevékenységek kivélasztisa tigy tOrténik, hogy a képernyé fels6 soraban talélhatd megfelel6 meniire (szalagnévte) dllva egyszer megnyomjuk az egér gombjit, majd a megjelen6 szalage6l a kivant iko- ron kattintunk. A gombok haszndlatér6l a prog- ram tdjékoztatést is ad oly médon, hogy az egér- kurzorral gombra dllva egy kis idé elteltével meg jelenik a gomb funkcidja. ‘A szalagokon 1év6 gombok mérete, illetve cso- portositésa kiveti az ablak méretét, igy ha na- gyabb felbontisban, teljes képernyén haszndljuk az Accesst, nagyobb gombokkal és részletesebb kifetéssel talétkozunk andl, mintha kisebb képfel- bontassal, vagy kisebb ablakmérettel dolgoznank.a2 ‘Access 2007 zsebkényy A szalagokon beliil a funkcisk csoportositva vannak, s némely csoport jobb alsé sarkaban talal- haté egy [Gi jel, amire rékattintva megjelenithets az adott csoporthoz tartoz6 oldalsiv vagy ps beszédpanel. (Ez lényegében ugyanaz, mint amiket a kordbbi verzidkban a kiilénbiz6 meniipontok kivdlasztésival elérhettiink,) 3.3.2, Helyi meniik Tovabbi hasznos dolog a helyi menti, ami a jobb egérgombbal val6 kattintassal érhet6 el. Itt mindig megtalaljuk az adott helyen elvégezhets legfontosabb funkcidkat, ezért érdemes gyakran haszndlni. Az Access 2007-es helyi meniii réadasul j6val tbb mindent tartalmaznak, mint a kordbbi verzidk meni, mivel tartalomtél és_poziciétél figg6en a fontosabb szolgéltatasok helyi eszkiiz- tarat is megjelenitik. 3.3.3. Stigd Az Access bizonytalan hasznélata esetén éthe- tink a siigé szolgaltatésaival, amely a tabi Wi dows-os programhoz hasonlan itt is segit, ha valamit nem ismeriink. A helpet az F1 bllentydvel, ‘vagy a jobb felsé sarokban lévé [@] gomb segitsé gével éthetjiik el. Alapfunkci6x 43 3.3.4. Tevékenység visszaallitasa, utols6 miivelet ismétlése nessa se attache ceca oP ee ee ae Se ee ane Seer ees Se eae Sear er Cale ear fia ee Sage vonas lehetdségét. Ez.azt jelenti, hogy nem csak az A Sa ee cee te Bee eS ee ecco eee ete eae, Lee ee ee ee Pu ate eae ee eae es nota a meee eh ea a {eines eee es inocu ab msapaee Rene, Se ene tt nem vonhaté vissza, igy a kezelése sorin nem art a Teyebo vate 3.3.5. Navigaciés ablak A navigéciés ablak az Access 2007 egyik vdon- siga, lényegében a korabbi verzik adatbazis- ablakat helyettesiti illetve azt egészitette ki jab funkciokkal.44 ‘Access 2007 zsebktinyy A Navigécids ablak megieleniti az adatbizis- objektumokat, igy itt lathatjuk a tabldinkat, lekér- dezéseinket, drlapjainkat, stb. rendezett és esopor- tositott formaban. A navigéciés ablakot kapcsolé tdblék helyett is haszndlhatjuk, igy segitségével navigalni Iehet az adatbazisban, és miiveleteket lehet végrehajtani. Ezenfeliil a navigacids ablakkal létrehozhatunk az adatbézis objektumaibél_ All6 egyéni csoportokat is. ‘A baloldalt Iévé navigécids ablakot annak jobb fels6 sarkaban lév6 « gombbal tudjuk dsszezdrni, illetve a » gombbal visszanyitni ‘A navigiciés ab- lak tbbféle nézet- bben is megjelenithe- Uren nnescies 6. A nézetek kizt faye ‘gy tudunk valtani, oir ey a elie ii tapes eee 1év6 © jelre Kattint- inate! va legérditjik a Medea dma nézetlistét, —-majd Sik cop it keattintdssal_kiva- Tete lasztjuk a kivant lees megjelenitési -mé- amor dot. Szintén itt van |] ete lehetdségiink a szi- |} Mee 2 Maen aecescbteom 165 segitségével csak egyes elemek meg- jelenitésétis kérni, Alapfunkci6k 45 A nézetek kézt leggyakrabban az Objektumti- pus nézetet hasznaljuk, lényegében ez all legkze- ebb a kordbbi verzi6k adatbazis-ablakshoz, mert ekkor a listéban tipus szerint lesznek rendezve az objektumok. Mindegyik tipusfejlée tartalmaz egy- egy legirdité elemet, mellyel megnyithatjuk, illet- ve visszazathatjuk az adott csoportba tartozé ob- jektumokat. ‘A Tablak és kaposol6dé nézetek vélasztsa ese- tén az adattablak szerint lesznek az objektumok csoportositva, A Létrehozés datuma és a Médosi- tas datuma pedig idérendi csoportositést eredmé- nyez. ‘A legérdekesebb az. Egyéni nézet, ahol sajét i2- lésiink szerint csoportosithatjuk objektumainkat. ode be “tae a ere B rman sess B sonst Minden accass-obsltum = «|46 Access 2007 zsebkényy Lehetdség van egy keresdsdv bekapesoléséra is a navigdcids ab- lakba, ehhez a jobb egérgomb- bal kell 4 kattin- tanunk, majd a hhelyi mentibél a Keresésav_pon- tot vilaszta- nunk, Természetesen a navigéciés ablak testre is szabhaté, melynek kiilindsen az egyedi nézetek készitése esetén van jelentdsége. Ehhez. kattintsunk a job egérgombbal navigéciés ablak als6 tires teriletére, majd a helyi meniibél valasszuk a Navi- ‘g4ciés bealitésok pontot. ‘Alapfunkcibk a7 ‘A panelen megielenésfajtinként _meghatéiroz- hatjuk a megjelenithet6 elemek Kérét,illetve az Elem hozzéadésa gombbal uj kategoriét hozha- tunk Iétre, Ertelemszertien az Elem t6rlése és az Elem Atnevezése gomb a neviiknek megtelelé funkcidt létjak el. Az elemek mellett megjelend kis kék nyilakkal az elem listabeli sorrendjet véltoz- tathatjuk meg, Lehetéség van az elemen belill tovabbi tokat is létrehozni, amely aztin a navigs lakban majd kifeithet illetve visszazathat6. Ezek kezelése az elemekkel azonos médon, a Csoport hozzdadasa, Csoport torlése és Csoport atnevez ‘se gombokkal tarténik, ahatérozni bizonyos tovbbi megjelenitési lehet6sé- geket, illetve azt, hogy az elemek szimpla, vagy ‘dupla kattintasra nyiljanak-e meg. 3.4. Ablakok és nézetek ‘Az Access ablakén beliil egy adatbazis haszné- lata sordn tbb belsé ablak is hasznélatban lehet. Természetesen ezek Kizill egy az adatbazis £6 ab- laka, de ha megnyitunk egy téblét, Grlapot, vagy egyéb objektumot, annak is kiléndll6 ablakai lesz~ nek. Ezen ablakokat az Access 2007 beillitistol {tigen képes lapfillekkel is kezelni, ekkor nem Sndillé ablakban nyilnak meg a téblak, lekérdezé- sek, tirlapok, stb, hanem egy ablakban, igy a lap- fillek hasznélataval valthatunk azok kézt = 2|[ Pian sop sown | a ; . ‘sme seen rant Ablakos nézet esetén az ablakok Kezelése a Windows dokumentumablakaival azonos médon torténik, a minimalizélé- bezéré-, teljesméret, ikonmeéret és eldz6méret gombon valdkattintéssal. Fiilek haszndlata esetén azokra a jobb egérgombbal kattintva eldhivhatjuk a helyi meniit, ahol szintén lehetdség van a bezardsra is. ‘Az Accessben barmilyen objektummal is dol- gozunk, lesz egy nagyon fontos funkcid, ez pedig a Alapfunkcidk 49 nézetvaltés, Bar errdl a ésdbbiekben még tbb- py] szbrisszdesik,nem drtha gee) uesak + elére tudjuk, hogy nem (Mo) gels unatt mindegy, hogy egy bli, (Eq lekérdezést, vagy Grlapot | L_| Aéme net éppen hasznélunk, vagy | tervetink, Ezért a terve- | DZ teers net zéshez é3 a hasznélathoz )——— saiikséges nézet Kézt villani a Kezd6lap szalag cls6, nézetvalt6 ikonjénak legirditésével, majd a kivant nézeten val kattintissal tudunk. 3.5. Nyomtatas Bair az Access-ben nyomtatisra elsdsorban a je- lentések szolgalnak, mégis IchetGségiink van ki- rnyomtatni a kiilnbéz6 tablakat vagy akér trlapo- kat is. Ehhez. kattintsunk a kinyomiatandé objek- tumon, majd vélasszuk az % Office menii Nyomta~ tas pontjat.50 ‘Access 2007 2sebkonyy Azt, hogy a kinyomtatandé objektum, hogy fog ‘majd mutatni papiron, megtekinthetjik az (% Off- ce menii Nyomtatds sorénak Nyomtatési kép me- nijpontjaval. 3.6. Adatbazis megjelenitése és tulajdonsagai ‘Az Access miikidésmédjinak és megjelenitésé- nek szdmos lehetdségét tudjuk egyéni iziésiink szerint testreszabni. Bér err6l az utols6 pontban még szélunk, de nem art itt az elején is emiitést tenni arr6l, hogy a megjelenités adatbézisonként celtéré lehet, igy lehet, hogy az egyik adatbézisban fiileket haszndlunk, a masikban pedig ablakokat. Ezek beéllités4ra az ‘% Office menii als6-kézépsé részén talilhaté Az Access Bedllitésai gombnal Tablék St 4. Tablak Az adatbézisok legfontosabb elemei a tiblak, hiszen ezekben téroljuk adatainkat. A tablak fel- épitése nagymértékben hasonlit az Excel tablazata- ihoz, de itt a cellak csak adatot tartalmazhatnak, figgvényeket, képleteket, grafikonokat, stb. nem. A tiblék felépitése az adatbazis-kezel6 progra- mokban megszokott médon alakul, tehat az oszlo- pok a kategéridkat, azaz a mezéket, a sorok az egyedeket, azaz a rekordokat jelenik. a | Donen BE . o i 4.1, Tablak létrehozasa Uj Tabla Iétrehozdsa tébbféle médon is trtén- het. Ha sablonbél hoztuk Iétre az adatbazist, igy eleve létrej6tt jépar tabla, de aj tdbldk Iétrehozdsi- ra minden esetben sziikség lehet.52 ‘Access 2007 zsebkinyy A létrehozés tirténhet tervez6 nézetben, sablo- nokkal, és adatok beirisval. A létrehozéshoz saiikséges ikonokat a Létrehoz4s szalag Tablék -mez6jében taléljuk meg. S27 tersoup | vero | sans sonce ie Me ‘la ibtarblonok SharePoint Tabaterezd Bar a tiblak Iétrehozasa tibbféle médon is tér- ténhet, mindegyik esetben oélszert, ha az els6 osz- lopot konkrét adattérolésra nem haszndluk, azt egy szdmlél6 tipusit azonositémezinek tarjuk fen. 4.1.1. Tabla létrehozdsa adatok befrasaval Bar ez a fajta létrehozds egyéltalan nem tartozik az ajénlott médszerek kézé, mégis viszonylag egy- szeri, hiszen igy egy az Excel tdblézatéhoz hason- 16 tablazatot kapunk, ahol lehetdség van az adatok azonnali bevitelére is. Ne felejtsik el azonban azt, hogy az igy Iétrehozott tablak esetében nem haté- rozunk meg semmilyen adatformatumot és mez6- jellemzét, tehdt azok megadasira a késSbbiekben nagy valdszintiséggel sziikségiink lesz Tablék 53 A letrehozishor vilasszuk a Létoho- FF] 24s szalag Tabla ikonjét, majd kezdjtik el ——= begépelni az adatokat Tabla Tébléra adatot begépelni gy tudunk, hogy megfelel6 celléra kattintunk, majd begépeliik a kivant adatot. A mezé nevének médositésa pedig ligy torténik, hogy az oszlop fejlécén duplin kat- tintunk, majd begépeljiik a kivant mezénevet. Ha ‘végeztiink, kattintsunk a bezérSgombra, majd a ep kérdésére adjuk meg a tabla nevét. bine Mivel ez a médszer csak az igen egyszerd téb- lékhoz, haszndlhaté, a késObbiekben a tabla szerke- zetének médositasa gyakran szlikségessé valhat. 4.1.2. Tabla létrehozésa sablonbél A sablonbil val6 létrehozas a tablakészités leg- egyszertibb médja, de sajnos az esetek tébbségé- ben nem a mi igényeinknek leginkibb megfelel654 ‘Access 2007 zsebknyy téblét kapunk, tehét nagy gps valészinéiséggel —sziikség “Y) Vasey serra lesz a késSbbiekben a tabla = 3 szerkezetének médositasara. jms femisest esti A létrehozdshoz gordit- sik le a Létehozés szalag 5] smn ‘Tablasablonok ikonjat, majd E vilasszunk egy sablont a [= A legdrdllSlistirol. Ezt kve- FEES] ome Es téen mar el is kezdhetjik | 5's — f bbegépelni az adatokat. jaa 3 om | 25] wom 4.1.3. Tabla létrehozasa tervez6 nézetben A tervez6 nézetben valé Iétrehozas a tablakészi- tés manuélis médja. Kétségteleniil hosszadalma- sab és dsszetettebb feladat, mint a korébbi méd- szerek, de nem vagyunk rékényszeritve a sablonos mezékre, illetve az egyéni beillitisokat is megte- hetjak. Ha tehat mar szereztiink egy kis gyakorla- tot, gy inkabb ezt a médjat vilasszuk a tablalét- rehozasnak, mert kiilnben nem biztos, hogy olyan’ lesz az adatbizisunk, mint amilyent mi eredetileg, is akartunk. A létrehozdshoz valasszuk a Lét- rehozds sal Tablaorver® hone. ed ‘majd definialjuk a tablat. ace Tabla 55 A tervezs nézetben megjelend ablak fels6 ré- szében tudjuk felsorolni a mezéinket. Vigyszzunk, ‘mert itt egy sor, egy mez6tir le ‘A mezbk definidlésa tigy torténhet, hogy kat- tintsunk a mezinév oszlop kévetkez6 (vagy els6) tires helyére és gépeljik be a mezénevet. Ezt kéve- ten a mellette I6v6 oszlopban a kattintist kivet6- cen megielené haromszig segitségével gorditsiik le a listét, majd valasszuk ki a kivnt formatumot. Ha \igy gondoljuk, a harmadik oszlopba irhatunk egy Ovid magyardzatot is. Most jn azonban a legfon- tosabb. Az ablak alsé részében hatirozzuk meg a mez6 tovabbi tulajdonsagait. (A mezétulajdonsé ‘gokkal korabban mér foglalkoztunk,) Ezek kiva- lasztisa dgy torténik, hogy a megfelel6 tulajdon- ‘sig sordn kattintva megielenik a legirdit6 (hérom-56 ‘Access 2007 zsebkinyy szg), vagy tovabbi ablakot megjelenit6 (hérom pont) elem. Ha ezen kattintunk, meghatérozhatjuk a kivant tulajdonsdgot. Az adott tulajdonsig sze- repérdl rovid magyardzatot is kapunk a mez6tu- lajdonségok mezdben a beviteli részt6l jobbra, a Kézéps6 részben. Ha esetlegesen hibizunk, tigy a mez0k javitésa a késdbb targyalandé, tablak szerkezetének médo- sitésdval azonos médon torténik. Ha végeztiink egy mezé definilasdval, folytas- suk a kévetkez6 sorban az tiabb mezével, majd a Kovetkezivel és igy tovabb, mig a tébla dsszes ‘mezéjét meg nem hatéroztuk Ha mér elkésziit minden mez6, tigy jell ki az elsddleges kulesot:kattint- sunk az elsddleges kules mez6 sordra, "ose majd a szalagon az Elsddleges kulcs ikonra. Végill zarjuk be a2. beviteli teriletet a mez6de- finidlési rész_jobb _fels6sarkébanIévé bezarégombbal (X), majd a gép dltal feltett Menteni kivnja a(z) Tablat terv médositdsait? kérdésnél kaitintsunk az Igen gombon, majd adjuk meg a tabla nevét Ne felejtsiik azonban még el, hogy az elkésziilt tabla kapcsolatokat még nem tartalmaz, azokat még létre kell majd hozni. Tabak 57 4.1.4, Tabla importalasa ‘Tabla importélésa soran lényegében nem egy tj tiblét definidlunk, hanem egy meglév6tilleszttink be adatbazisunkba. A meglév6 tdbldnak nem Kote- lez5 Access féjnak lenni, hiszen importalhatunk mis adatbazis-kezeldkb61, Wordbél, Excelbil, stb. ‘Az importélés menetét egy késObbi pontban még targyaljuk. Az importaléshoz sziikséges ikonokat a Kiils6 adatok szalag Importélas mez6jében talaljuk meg dye: )> 4: De? oF oP oary Ftaeber Imports 4.2, Meglévé tablak megtekintése Ha meg kivanjuk tekinteni a valamely tabla tar- talmét, tigy kattintsunk duplin a navigiciés ab- akban a kivant tablanévre. A tiblit a gép ez esetben adatlap nézetben jele- niti meg, ahol lehetdség van ak a tabla adatail ‘Természetesen megnyithatunk egy tablat terve- zésre is, ekkor a tabla mezdinek szerkezetét Litjuk,58 ‘Access 2007 zsebktinyy iletve médosthaijuk. Ehhez a navigécis ablakban a tablanévze a jobb egérgombbal katintounk, majd a helyi mentib6l vilaszuk Tervezd nézet mend pontot Ha egy tblink adatlap nézetben van megny- tt lapotan de ana teksts Krak médostian, gy ait salsg balodalén (Gg) 0)" lev Nézet__gombot bersige i legirditve kattint- 2. ba sunk a Tervez6 nézet iy pansy 200" sorra. Ugyanigy ha |= J tonic: egy tdblank tervezé | ¢ a eine rest LE ane | nyitva, de nem a eg ef eae ee reine (ens szalag baloldalan oy lévSNézet gombot | BL, Trent seta ar yse eal sapiens 4.3. Adatbevitel adattablaba Ha a tabldhoz tartoznak drlapok, gy a téblaba val6 adatbevitelre ezen dirlapokat hasznélhatjuk. Mivel azonban az tirlapok az adatbizis részét ké- pezik, ezért azok teljesen egyediek, igy haszndla- Tablake 59 tuk is az adatbézistol fgg. (Az trlapokrél kés6bb még részletesen szélunk,) Adatbazisba val6 adatbevitel_legegyszertibb médja azonban a tabléra torténd kézvetlen gépe- Iés, Ehhez eldszir a kivant tablat meg kell jelen ni, Ha tehat a tabla nines megnyitva, tigy a navigé- ‘ids ablakban kattintsunk duplan a kivant tablara, vagy a jobb egérgombbal tOrtén6 kattintést kive- téen a helyi meniiben a Megnyités sorra. Ha a tabla mar nyitott, igy beallitdstol figg6en ablakmaivele- tekkel, vagy a fiilekre val6 kattintéssal valthatunk a tablak kozt ‘A mez6k és rekordok kézti mozgés legegysze- riibb médja, hogy a tdblazat kivant elemén kattin- tunk, esetleg hasznéljuk a kurzormozgat6 nyilakat. Rekord kivélasztésa haszndlhaté még a tabla aljan talélhaté rekordmutaté mozgatisira szolgalé terti- let is, ahol az els6 gomb a legels6, a mésodik gomb az el626 rekordra ugrik, Rekord: M «3, osszesend > HP ‘Az aktuslis rekordsorszam uténi gomb a ko- vetkezd, az azt KBvel6 a legutols6 rekordra visei a kurzort. A legutols6 gomb egy ij rekordot fiiz az adatbizishoz, igy e sorba tudunk majd sj adatot60 ‘Access 2007 zsebkinyy 4.4. Rekordok kezelése Amennyiben olyan_miiveletet szeretnénk vé- gezni, amely tobb rekordra is vonatkozhat, ki kell jeldIni a rekordokat. Ezt tigy tudjuk megtenni, mint ahogy a tablazatkezeloben a sorkijelilés is torténik. Egy rekord kijel6lésekor kattintsunk a rekord bal szélén 1év6 négyzetre. Tabb rekord ijeldlésekor kattintsunk az.els6 rekord sorkijeldl6- jére, de ne engedjiik fel az. egér gombjat, hanem ‘mozgassuk el az utols6 rekordig, és csak ott enged- jiik fel az egérgombot. Ha til sok adatot tartalmaz a téblink, és nem Kivanjuk megjelenitent az dsszes rekordot, tigy haszndlhatjuk a sztirést is. Ehhez a mezénév mel- letti kis héromsziget kell legirditeni, majd vagy a négyzetekbe tett pipakkal meghatérozni a megje- Ienitendé rekordokat, vagy pedig a Szbvegsziirdk, ‘Szdmsziirdk, stb. meniipontot kivélasztva megad- nia szfiési feltételeket. Uj rekord hozzdadésa esetén vigyiik a kurzort az utolsé *-gal jeldlt sorba, majd a megfelelé me- -z5kbe gépeljiik be az tj rekord adatait. A tablak szerkesztéschez. természetesen hasz- nalhatjuk a Tablaeszk8z6k Adatlap szalag,ikonjait ‘Tablik ot Rekord tatalménak médosiisaeietin ogy rien vigyiik a kurzort a kivant cellara, majd gépel- jkata Kivént adatot, ‘Rekord torlése estén jell kia tend re oe ori, maj nyomjuk le a Del bllentyt. Toe- lees hasenthat6 a rekorda dist KvetSen Kivi Tasetot Kezd6lapszalg Ton6s ikonjinakszolg- Teasectconn asitch emit kenysigek egy rice vee [Susseual=y sans is vonhatd, ha rakattintunk a aes Keépery6 bal fel sarkdban [= soe lev Visszavonds kona Tova leetiagy, 9 re ans { rd ‘ kordok tirlésére, kivagési- 4a Muo1ss ec | 1a, masolasara és beilleszté- Bester sére a rekord elétti négy- zetre jobb egérgombbal valé kattintéssal elohivhaté helyi mend funkcidi. 4.5, Tablak formazasa, megjelenitésének médositasa ‘Amennyiben a navigdciés ablakban duplin kat- tintunk egy tiblén, tigy az megnyilik és az abban 1év6 adatok az Excel tablézataihoz hasonlits tabla- zatos nézetben szerkeszthet6k. Ez a nézet alap- esetben azonban nem minden kivinalomnak felel meg, igy sziikséges Iehet a médositésa. (Ez a mo-2 ‘Access 2007 2sebkényv dosités azonban csak a megielenités tekintetében érvényes.) Mezé szélességének és magassigénak megvsl- toztatésa az Excelhez hasonléan a mezétejlécek vagy a sorazonositdk kézti hatérvonalak hiizasdval térténhet. Természetesen hasznélhatjuk a Kezd6- lap szalag Egyebek ikonjénak funkcidit is (Sorma- gasség, Oszlopszélesség, stb.) segeassitnn » Omepok eave | cssopokteneatie.. Cellak formézéséra hasznéthatjuk a Kezd6lap szalag Betitipus mezéjében lévé elemeket, ahol ‘meghatdrozhatjuk a bettitipusokat, a betiiméretet, hogy hol legyenek récsvonalak, milyenek legyenek a szinek, és milyen stilusa legyen a tablézatnak. on : =e (PDA ao Tablsk 63 ‘A Betitipus esoport jobb alsé sarkaban talélha- 6 egy It jel, amie rdkattintva megjelenithets az Adatlap formézasa panel. ‘seat evans tain sce Bieta 4.6. Tablak szerkezetének médositasa El6fordulhat, hogy utélag vessziik észre, hogy a létrehoziskor elrontottunk egy mezit, valamit nem tartottunk nyilvan az adatbézisban, esetleg a rendelkezésre dll6 helyre nem fér be néhny s28- veg, Iyenkor az adatbizis szerkezetének médosi- tésa valik satikségessé. A médositésokkal azonban64 ‘Access 2007 zsebkinyy nagyon évatosan kell bénni, mert ez kihathat a mar tarolt adatokra is. Logikusan egy mez6 trlése a telies mezé adattartalmédnak tirlését is jelenti, de példaul egy mez6 mezéméretének kurtitésa. is jdthat adatvesztéssel, ha az ii rvidebb mezémé- retbe nem fér be valamely korabban rogzitett adat (itt most mezdméret alatt ne a cellaszélességet Grtsiik,) Szintén adatvesztést eredményezhetnek a formétumvéltoztatésok. Szimb6l_ugyan tudunk szdveget késziteni ~ bar ekkor mar mivelet nem végezhet6 vele -, viszont forditva (szivegbdl szé- mot) mar nem, A médositis elétt tehat ezeket raci- ondlisan gondoljuk végig. ‘A médositésokhoz. vilasszuk adatbazisunk ki- vant tablajét majd a szalag baloldalin lév6 Nézet gombot legirditve kattintsunk a Tervez6 nézet sorra. Médositéshoz kattinthatunk még a navigé- ids ablakban a tablanévre a jobb egérgombbal, majd a helyi meniibél vilasszuk Tervez6 nézet ‘meniipontot 4.6.1, MezSk mozgatasa, masolasa ‘Mez6 mésolisshoz tervez6 médban kattintsunk a mAsolandé mez6 bal oldala melletti négyzetre, mellyel kijeldljak a mez6 sori, vélasszuk a helyi menii Masolas mentipontjt, kattintsunk a kivént ‘ij helyen, majd vélasszuk a helyi menii Beillesztés ‘meniipontjat, végill nevezziik At a mezot “Tabla Ha nem mésolni, hanem mozgatni szeretnénk, tigy ezt kévetden tordljik ki az erede- ti helyérdl_ a mez6t. (A kiva- gs funkeid azért nem eélsze- ri, mert kivégdskor az ada- tok elveszhetnek) Sore beunat jong 4.6.2. Uj mezé beszirasa Uj mez6 besztirdsit tervez6 médban igen egy- szertien elvégezhetiiik. Ha azt a végére szeretnénk elhelyezni, uigy a IétrehozAsndl megismert médon egyszeriien toltsiik ki az utolsé mezéleirés uténi els6 aires sort. Természetesen kézépre is bevihe- tiink ij mez6t, ekkor Alljunk arra a sorra, ami elé be kivanjuk setirni az ij mezénket, majd vélasszuk ‘a helyi meni Sorok besziiré- ‘sa meniipontjat, vagy kattint- ‘sunk a Sorok besziirasa gombon. Lehetéség van adatlap nézetben is mez6 besz 2 Sorok beszurasa réséra, ekkor a kattintsunk a kivént helyen a me- 26név sorén a jobb egérgombbal, majd a helyi me- niibél vélasszuk az, Oszlop beszirésa pontot.66 ‘Access 2007 zsebkinyv 6.3, Mezé tarlése Mezé torléséher. tervez médban dilljunk a t0r- lend6 sorra, majd vélasszuk a jobb egérgombbal elohivhaté helyi menii Sorok t6rlése mentipontt. Szintén trélhetiink mez6t, ha a mez6 bal oldala melletti négyzetre duplén kattintunk, majd meg- rnyomjuk a Del billentyat Lehetéség van adatlap nézetben is mez6 trl& sére, ekkor a kattintsunk a kivant mezénéven a jobb egérgombbal, majd a helyi meniibél valasszuk ‘az. Oszlop térlése pontot. 4.6.4, Meznév megvéltoztatasa Mezénév megvaltortatasshor.tervez6 nézetben kattintsunk a megvaltoztatandé mezénéven, majd azt a s2évegszerkesztében megismert médon javit- suk at Lehetéség van adatlap nézetben is mez6 tne verésére, ekkor a kattintsunk a kivant mezéinéven a jobb egérgombbal, majd a helyi meniibél valasz~ szuk az Oszlop atnevezése pontot, végillirjuk at a mezénevet. 4.6.5. Adattipus megvaltoztatasa Mez6 adatformétuménak megvéltoztatéséhoz valtsunk At tervez6 nézetre, kattintsunk a megvél- toztatandé mez jelenlegi adattipusin, majd az igy megjelend legirdit6 (héromszig)_ szimbélumon, Tabla 67 végiil a legirdalt listin kattintsunk a kivant Gj formétumon. Vigyazzunk, mert formatumvaltozta- List Koveten az egyéb mezéjellemzSk megvaltoz- tatdsa is szitkségessé vélhat. 4.6.6. Mezétulajdonsag megvaltoztatasa Mez5 tulajdonsigainak _megvaltoztatésshoz tervezd nézetben kattintsunk a megvaltoztatandé mez6 sordn, majd az ablak bal als6 részében kat- tintsunk a megvdltoztatni kivnt tulajdonség mel- letti fehér négyzetre, ahol vagy javitsuk at az. ott lév6 adatot, vagy pedig kattintsunk a legirdité (héromszig), vagy tovabbi ablakot megjelenit6 (. elemre, igy meghatérozhatjuk a kivant tulajdons. got. 4.7. Mas tablabél valé valogatast lehetévé tevé mezék létrehozasa Gyakran sziikség lehet olyan elemre egy adat- bézisban, amikor a celléba nem adatot kell begé- pelni, hanem egy listérdl kell adatot kivélasztani liyen szituacié lehet példéul a fizetési méd kivé- lasztisa, vev6 kivélasztésa listirl, vagy barmilyen més olyan adat, aminek elemei egy elére megadott Korlatozott méreti lista alapjn hatérozhatk meg. Ha ilyen adatot szeretnénk az adatbézisunkban haszndini, tigy (miutén étrehoztuk a list tartal-68. ‘Access 2007 zsebkinyy ‘maz6 tablit) a tébla tervezésekor dllitsuk be (vagy 48) a meztipust Keresés varézsiéra. Ekkor megie- lenik a varézsl6 panelja, amelyen lépésrdl Iépéste megadhatjuk a sziikséges informaciokat. Tabléke 69 Az els6 panelen nyugodtan hagyhatjuk a kijel6- lst az els6 lehetdségen, majd a Tovabb> gombon vval6 kattintast kévetden valasszuk ki azt a tablat, amelyik a listankat tartalmazza, Ha ezt megtettik ‘a kévetkez6 panelen a> gombbal adjuk hozzé azt ‘a mezét, amelyik a lista elemeit tartalmazza. Ha esetleg tobb mez6 is szilkséges, mert példéul lehet azonos nevi tobb digyfél is, 6 a cimmel is azonosi- tani akarjuk a megfelelét, igy adjuk azokat is hoz~ 24, llyenkor a legirdiil6 lista egy Kis tabla lesz maja.mn rote = Ge A kévetkez6 panelen a listén valé sorrendet tudjuk meghatérozni, majd a keresGoszlop széles- ségét adhatjuk meg, végill a cimkét (mezénevet) kell begépelniink. SS Goi) Come Coe) Ha befejeztiik a Iétrehozdst az Access kialakitja a sziikséges kézvetlen kapesolatokat, é bar a me- 2zétipust szamnak latjuk, a hasznélat sorén mar egy legordithet6 listaval fogunk talélkozni. 4.8. Tablak masolasa, térlése és atnevezése A tabla trlése igen egyszerd, hiszen nem Kell mist tenni, mint a navigéciés ablakban kattintani a kivant téblén, majd megnyomni a Del gombot. A trlést természetesen meg kell erdsiteni, mivel ez jelent6s adatvesztésseljarhat.lakban a mésolandé tébléra a jobb egérgombbal, vlasszuk a helyi meni Mésolds majd Beillesztés ont vigil aduk meg az iblaneve, Atmevezéshez kattintsunk a navigéciés ablakban a mésolandé tablira a job egérgombbal, vilasszuk a helyi menii Atnevezés pontjat, majd gépeljiik at a nevet. 4.9. Keresés Amennyiben egy mezében meg sze- retnénk keresni egy rekordot, gy alle Gi junk arra a mezére, amelyben Keresni szeretnénk, majd valasszuk a Kezdélap szalag Keresés ikonjét. ‘A megielen6 panelen gépelik be a keresendé adatot, majd éllitsuk be a megfelelS opciskat. A Kévetkez5 gombbal az Access megkeresi azt a ké- vetkez6 rekordot, amely a kereset s26ttartalmazza, Keresés 4.10. Csere Ha az adatbizisban tbbszir el6- 3. csere forduld, egyforma rekordokat azonos médon kell ugyanarra a més adatra cserélni, tigy Ailjunk arra a mezre, amelyben cseréini szeret- nénk, majd vélasszuk a Kezd6lap szalag Csere ikonjét. A megjelend panelen gépeljiik be a cseré- lendé és ij adatot, majd dllitsuk be a megfelels ‘opcidkat. A Kévetkez6 gombbal az Access megke- resi azt a kivetkez6 rekordot, amely a keresett adatot tartalmazza. A Csere gombbal azt ki is cse- réli, a Mindet cseréli gombbal pedig az dsszes74 Access 2007 zsebksnyy 4.11. Rendezés Amennyiben azt szeretnénk, hogy a rekordja- ink valamilyen szempont szerint rendezett sor- renben kovessék egymést gy sllunk array a mezére, amely meghatérozza a sorrendet, * majd vélasszuk a Kezddlap szalag Rendezés- ndvekvd vagy Rendezés-osdkkend ikonjat. Rendezést kezdeményezhetiink még tigy is, hogy a kivant mezénév melletti kis héromszigon a lenyilé meniibél kivdlasztjuk a Gipseakab [3 nenaees 82 Hise ka | 4 penaees “rab Antal gyal cyl * 4.12. Sziirés A salirés segitségével megtehetjik azt, hogy a tablan esak az dltalunk meghatérozott Kritérium- nak megfelel6 rekordokat lissuk. Ha olyan rekordot akarunk megkeresni, ami -megegyezik a kijellttel, gy gorditsiik le a Kezd6- lap szalag Rendezés és szGrés csoportjéban a Kijeldlés gombot, majd valasszuk az Egyeni6 pon- tot. Hasonlé médon sziihetiink a kijeltel nem Tablék 7s egyenldkre, a kisebbekre, nagyobbakra, vagy s2i- veg esetén a kijeldltet tartalmazokra. (fimeoe| ay thee (mas] gy Hace heme ows soo | A kivant mez6név melletti kis nyilat legirditve is kezdeményezhetiink szirést, igy kivdlaszthatjuk a2 adatbazis egy vagy tdbb rekordjat (igy a bejeldlt rekordok fognak csak megjelenni a listaban), meg- adhatunk tovabbi sztirési feltételeket, esetleg t- rolhetjdik a satirést. A tartalomtdl filggé Szbvegszdrés, Szémsz0- 16s, DatumszGrés, stb. pontokkal, egyedi feltétele- ket is megadhatunk, igy Kényegében birmilyen feltétel megfogalmazhato. avd sr Intra py egyerts 200) Coo) Coven: Ha a Specidlis ikont legirditjak tovabbi satrési lehetdségek is elérhet6vé vélnak. A Szirés Grlap szerint példaul egy sziréiria- ppot nyit meg, amelyen megadhatjuk a sztirés felté- teleket.76 ‘Access 2007 zsebkonyy Tovabbi lehetdség még a Betdltés Lekérdezés- bol, a Mentés lekérdezésként vagy az. Irdnyitott szirés/rendezés is. sevint Saicésrengesés % 4 L 5 | Fog iran sets inaretina ent etcecenant arto tose HK ates teniese cS eet A sai lista mir csak az dltalunk megadott fel- tetelnek eleget tev sorokat fogja tartalmazni, Sali- 16t t6bb oszlopra is beéllithatunk, ilyenkor esak azok a sorok fognak megielenni, amelyek minden sai, minden feltételének elegettesznek. Satiréskiilletve viszakapeso- | om lisihoz vélasszuk a Kezdolap ¥ S#*6 Defi, szalag Rendezés és szGrés csoportjaban a SzGr6 elk’ ikonjét Tablake 7 4.13. Frissités Egyes miiveletek utin el6fordulhat, hogy az adatbizis tabléiban nem azt latjuk, mint ami az adatbizisban térolt valédi adat. Az Excel prog ramnal megszokhattuk, hogy a frisitések automa- tikusan minden miivelet utén megtdrténnek, de az Accessben ez nem igy van, ezérta frissi- tést killin kell kérniink. E célra a Kez- d6lap szalagon taldlhat6 Osszes fissh scone 1659 ikonra kell kattintanunk, ste78 ‘Access 2007 zsebkényy 5. Kapcsolatok Amennyiben tbb tablés adatbazisokkal dolgo- zunk szinte sziikségszerd, hogy a tablak kizt kap- csolatokat épitsiink fel. A relécids adatbazisok pontosan attél reldcidsak, hogy tb helyen tarolt adatok kézti kapcsolatokra épiilnek. Amennyiben pedig egy feladat egy kicsit is bonyolultabb az ftlagosnal, ott mar sziikséges kapcsolatokat Iétre- hozni A kapcsolatok tipusairél a tervezéskor mar tet- tank emlitést, igy itt azokat nem ismételjik meg, de javasoljuk a tisztelt olvasénak azok Atnézését. 5.1. Kapcesolatok értelmezése és jelentésége Abhoz, hogy megértsiik a kapcsolatok Iényegét, nézziink egy egyszeripéldat: Készitsiink egy adatbézist, amely sz4mldzési adatokat rogzit. Ta: roljuk le az digyfelek adatait, a termékek adatait, valamint a szdmldk adatait. Egy sz4mlara tab Kapesolatok 79 termék is keriil, de esak egy vev6, amit kiilén tab- lin, a:vevék kit tartunk nyilvan. Ertelemezertien a fizetési méd is esak az el6re megadottak kéziil vélaszthatd. Ehhez Iétrehozzuk az. tigyfelek, ter- mékek, fizetési médok é szémlak adatait tartal- ‘mazé tablakat. A probléma ott kezdédik, hogy egy szdmléra tb, de eldre nem ismert szdmui tétel keriilhet, igy a szdmla tabléra nem kerilhet ter- mékkéd és megnevezés. Ezt dthidalandé hoztunk Itre egy eladasok tablat, amely tbb soron keresz- iil hivatkozik egy szimlaszdmvra, é minden sor egy termékkédot és mennyiséget tartalmaz. Ennek megfeleléen a kapesolatokat tigy kell ki- alakitani, hogy egy vevikéd tb szdmléhoz. is tartozhat, ugyanigy, mint ahogy egy fizetési méd is, A szdmla tablan azonban a sorszdmbél csak egy Tehet, de erre a sorsz4mra az eladasok tablardl tobb sor is hivatkozhat. Mivel az eladasokndl nem gépe- liink be terméknevet, érat, stb., ezért ezen adatokat80, Access 2007 zsebkényy a termékek téblérél vessziik. Ertelemszertien egy termék tdbb eladdsndl is szerepelhet. A kialakitott kapesolatokat bemutaté dbrén a kapesolévonalak jelolik, illetve azok végén szerepl6 1 és e értékek pedig a kapesolat tipusait szimbolizaljak. 5.2. Akapcsolatok kialakitasa Kapesolatok kialakitasshoz els6 Iépésben vé- lasszuk az Adatbaziseszk6z0k szalag Kaposolatok ikonjat. Amennyiben. még nem hoz- - funk létre semmiféle kapesolatot, gy adjuk hozz4 tébléinkat a panelhez, Ehhez valasszuk ki kapesolattal ren- delkez6 téblékat, majd kattintsunk a Hozzdadés Kapesolatok Kapcsolatok st ‘Téblékat kés6bb is hozzdadhatunk kapcsolata- inkhoz, ha a jobb egérgombbal eldhivhaté helyi ‘meniibél kivélaszijuk a Tabla megjelenitése me- niipontot. Miutén latjuk az dsszes téblat a kapesolatok panelen, elkezdhetjik a kapesolatok felépitését. Ha netén kordbban valamely tabla nyitva maradt v. na, digy a kapesolatfelépités el6tt 2drjuk be a tabl kat, (Tehdt maguknak a tébléknak bezdrva kell lenni, de a kapesolatok panelen litszédniuk kell a tablak ablakainak,) Eléfordulhat, hogy bizonyos kapesolatok mér eleve léteznek, hiszen ha példdul egy keresés va- rézsi6 tipusti mezét hoztunk létre gy az mar ele- ve felépiti a sziikséges kapesolatot 1G; kapcsolat felépitéshez. huizzuk a hivatkozan- 6 tébla kapesolédé mez6jét a hivatkozott tabla apesolédé mezéjére, minek hatdséra megjelenik egy ablak, amelyben megadhatjuk a kapesolat tulajdonsigait. ‘A Hivatkozasi integrités megorzése négyzet be- jel6lésekor az. Access biztositja, hogy a kapesolédé adatokat ne lehessen véletleniil egymést6l fiigget- leniil tdréIni vagy médositani. Ha a Kapesolt mez6k kaszkadolt frissitése négyzetet bejeldljik, gy az elsédleges tablaban egy rekord elsédleges kulesénak médositésakor az ‘Access automatikusan frissiti az elsédleges kulcsot az i értékre az disszes kapesolédé téblaban is.[Unyfarxad > pyle Kapesolatok 83 bal, majd a helyi meniibél vélasszuk a KOzvetlen kaposolatok pontot. | Fishataras fame -megjea! 23 Kozvetien kapcsolatok Ha a Kaposolt rekordok kaszkédolt torlése négyzetet is bejeldljik, gy az elsédleges tablaban a rekordok trlésekor automatikusan torlédnek a kapesolédé rekordok is a kapesolédé tablakban. ‘Amennyiben kattintunk az. Ilesztés_ tipusa gombon, meghatérozhatjuk az illesztési tulajdon- ségokat is. Kapesolat Iétrehozdséhoz. végiil kattintsunk a Letrehozés gombon. 5.3, Kézvetlen kapcsolatok A kapcsolatok panelen alapesetben esak az. dlta- unk létrehozott kapesolatok létszanak. Ha azon- ban a keresés vardzslé tipusti mezé létrehozasaval létrej6v6 kapesolatot is meg szeretnénk jeleniteni, ‘igy kattintsunk a kivant mezére a jobb egérgomb- ae lad Tablateryezo, Y asonost Se ba ete 5.4. Kapesolatjellemz6k megvaltoztatésa Kapesolat jellemz6inek utélagos megvéltoztaté- sdhoz kattintsunk duplin a megvéltoztatni kivint Kapesolévonalon, majd médositsuk a panelen a jellemzdket Sziikség lehet erre példéul olyan esetben, ami- kor a kapcsolat automatikusan jon Iétre egy kere- sés vardzslé tipusti mez6 létrehozdsval, amelynél be szeretnénk kapcsolni a hivatkozdsi integritis megérzését é a kapesolt mezdk kaszkadolt frissi- tését, ‘Természetesen a fennélld kapesolatokat t6rél- hefjik is, ha kattintunk a kapcsol6vonalra, majd leiitik a Del billentyait. Kapesolat térlésére és szerkesztésére természe- tesen a helyi meni is haszndlhats.84 ‘Access 2007 zsebkinyy 5.5. Kapcsolt tablak hasznalata Amennyiben a kapesolatokat mér kialakitottuk a tablak kozt, dgy ha megnyitunk egy tablét, min- den rekord elé bekeril egy + jel, is. Erre kattintva kifejthetjiik az adott rekordhoz tartoz6, de més tabldban térolt adatokat is. A kifejtés értelemszeri- en a= gombbal zérhats vissza, SS Lekérdezések 85 6. Lekérdezések A lekérdezések haszndlatéval dsszekapesolha- tunk tébldkat, kikereshettink bizonyos feltételek- nek eleget tev6 rekordokat, illetve sorba rendez- hefjak adatainkat. A lekérdezések segitségével Iehetdségiink van adatainkat megadott szempon- tok szerint kivélogatni akkor is, ha azok kiilnbizd kapesolt tablakban helyezkedinek el. A szempon- tok megfogalmazésa férténhet grafikus médon, vagy az erre a célra kialakitott SQL (Structured Query Language) nyelv haszndlataval. A lekérde- zések eredményét tablizatszertien kapjuk meg. A lekérdezések eredménye alapjéul szolgélhat a je- lentéseknek, Grlapoknak, hiszen igy a tablik dsz- szekapcsolésa révén dsszetettebb feladatok is elvé- gezhetdk. A lekérdezésekben természetesen hasz- nélhatunk kiilénféle matematikai_miiveleteket, fiiggvényeket, de akér megadhatunk kilnféle fel- tételeket is. A lekérdezések eredményeként megje- lené adatok szintén médosithaték, amely médosi-36 ‘Access 2007 zsebkonyy tdsok az Access altal az eredeti tabléban automati- kusan dtvezetésre keriilnek. 6.1. Lekérdezés nézetek A lekérdezések két nézetben készithet6k el, ile letve plusz. egyben jelenithetSk meg. Tervez6 né- zetben a lekérdezés dltal haszndlt tablakat, azok ‘mez6it és kapcsolatait, valamint a QBE (Query By Example) récsot lathatjuk. Az SQL nézetben a le- kérdezés SQL nyelven készilt definicidjét tekinthetjik meg, vagy irhatjuk fel. Az adatlap nézetben a lekérdezés ered- ményeként kapott adatokat lthatjuk, illetve_médosithat- juk. A nézetek kézt értelem- szertien a szalag elején Iévé Nézet gombbal vélaszthatunk. 6.2. Alekérdezések tipusai 6.2.1. Valaszté lekérdezés A leggyakoribb lekérdezés tipus, hi- szen alapjéul szolgél a tobbi lekérdezés- [74] nek, Elvégzi a téblék kapesoléséval Iét- rej6v6 adatok egyiittes kezelését, az adatok sorba rendezését, feltételek alapjén valé Kivdlogatasat, Ssszesitések és esoportok képzését valaszté Lekérdexések 87 6.2.2. Kereszttablas lekérdezés A kereszttéblis Iekérdezés egy mez ismétl6ds értékeib6l dnéll6 coszlopokat készit. Ennek megielelé- cen ha egy téblaban kivdlasztott osz- lop tabb azonos elemet tartalmaz, akkor a kereszt- tablis Iekérdezéssel ezen azonos elemek nallé oszlopokké alakulnak at oly médon, hogy az is- métléd6 rekordok lesznek az. oszlopok fejlécei, a hhozzé tartoz6 adatok pedig, sorokban lesznek lét- hatéak. Az oszlopok és sorok talélkozasdban pedig colyan értékek lesznek, amelyek egy harmadik me- z5bAl keril beléjak (példéul dsszegzéssel). A ke- reszttablis lekérdezés nagy hatrénya, hogy az ada- tok nem médosithatdk. }. Tablakészité lekérdezés A tablakészit6 lekérdezés valami- lyen eldre megadott miiveletet végez, az adatokkal. A lekérdezés eredmé- nyeként Iétrej6v6 uj tabla a lekérde- zés eredményekent Iétrejiv6 adatokat tartalmazza. 6.2.4. Frissité lekérdezés EsGsorban_rekordok meédositséra haszndlhats lekérdezés. Ott célszert al- kalmazni, ahol a médositist csak a re- kordok egy meghatérozott soportjéval szeretnénk elvégezni 2] keressttablas ‘Teblakescité Frissité8. ‘Access 2007 zsebkonyy 6.2.5. Hozzafiiz6 lekérdezés Segitségével egy meglévé tébléhoz tudunk Uj rokordokat hozzsfizn, Kivaléan alkalmas archivaldsra,illetve meglév6 tiblék bévitésére. Vigyéz- "°*#H20 zunk azonban arra, hogy még véletlenil se legyen egy téblaban két rekordinak azonos az egyedi azo- nositéja. Ezt elkeriilendé célszertien szémlélé tipu- si mezét_haszndljunk egyedi azonositésra, igy mivel a sorszim automatikusan emelkedik, ezt celhagyhatjuk a lekérdezésbsi, 6.2.6. Térlé lekérdezés Mogadottfelételnck cleget evs tees X68 rekonook tisre said 6.2.7. SQL lekérdezés Lényegében birmelyik koribbiTekér- gq, dezés is megfelel egy SOL lekérdezésnek, de vannak olyan esetek, amikor egyedileg, specié- lis, SQL nyelven megirt lekérdezéseket készitiink. 6.2.8. Egyesité lekérdezés Olyan lekérdezés, amely tab téblabel lekérdezett adatokat egye- > **"° sitve jelenit meg. E2t a fajta lekérdezést legalabb kkét SELECT utasitéssal tudjuk esak megvalésitani Tons Lekérdezések 89 6.2.9. Atadé lekérdi Atad6 lekérdezést készithetiink, ha @ staas példéul ODBC adatbazisok részére “ térténd utasitdskiildést szeretnénk megvalésitani azért, hogy ezeket SQL nyelven Kézvetlenil elér- hessiik. 6.2.10. Adatdefinialé lekérdezés ‘Az adatdefinialé lekérdezés- 7, aaatdetinisid sel tablikat tudunk 1étrehozni, toroIni vagy médositani. Haszndlatuk bonyolult, tobbnyire mas médon egyszertibben elvégezhetdk. 6.3. SQL parancsok ‘A lekérdezések alapjai az SQL parancsok. Min- den lekérdezés megtekinthet6 SQL nézetben, s6t fegyes specidlis esetekben az SQL forrés médosité- sval olyan lekérdezései lehetdségeket is megvalé- sithatunk, amely mas médon nem érhet6 el. Az SOL nyelv azonban els6re igen bonyolult is lehet, {gy csak kelld gyakorlat utén ajanthatd. (Praktikus moédszer a tanuldsra, ha az elészir grafikus ston IWtrchozott lekérdezések SQL nyelvi forrisait ta- nulményozzuk.) Az aldbbi téblézatban néhdny SOL utasitést foglalunk dssze, természetesen csak Kivonatosan, hiszen csak ezzel a témival t8bb vas- kos Kényv is foglalkozik. (A tovabbiakhoz esetleg haszndljuk az Access help-jétis)90 ‘Access 2007 zsebkén Lekérdezések on “ACTER TABLE bla nev [ADD [COLUMN] mezs tips (mé= ret) [CONSTRAINT index née] Lites blak megualtozta- (onez51tipus (mere) fidext} [,mez62 pus [mere] fin- ‘dex |}, tobbmezdsindex LCONSTRAMNTebbnietor a LI a [COLUMN mezé név | ee CSNSTRATT on CREATE TABLE aianey | 0a abana (Uablanév: letrchozands tabla neve smez51,2: léwehozands REFERENCES kisGtbla (kl simez5t laimez62 LI) ied Setawee COSTRRINT nis PRNTARY Ker untaue! apostate REFERENCES kiilsé tabla tébléval kapesolimezd LUkilsé mez, Kulad meaty) | Pn CONSTRAINT eT Pace Cg sages?) ¢ UNIQUE opdiaton | Kapoor tent mds Iyedikules (1) | aeieeaenssbrie FOREIGN KEY (hivatkozds1 apesolimezé alapjin, Lhivatkozas2 (,...]]) ‘ASC I DESC) [ WITH | PRIMARY | DISALLOW NULL, LIGNORE NULL} Takers jolenies vaRy Sone oars SGrlap rekordjsinak sama. CREATE (CREATE [UNIQUE] INDEX indexnév ON tibla (mead | Ujelem letrehozisa, PL Uj index létrehozdsa, DROP [TABLE biantvT INDEX indexnév Tabla vagy index trae adatirebs ON tabane ‘DELETE [abla] FROM Gola hifeezés WHERE fete. Felice eager oS rekordok trlése. EXECUTE elias [param Lperan2h Elis meginditsa eens [Not IN (tt, été, 4 TMeghatiroza, hogy eay fends che egyenlive a ‘megadott istiban szerep5 Entkek birmelyikével, TNSERTINTO Wola 5a I(oszlopnevek)] VALUES (ose. loperidhel) Hozzéfizs lkérdents Késziése ‘Maximum Sri Kosi Ex sh. kivilaetott menSben. ‘A minimum étGk Kiszdn- MIN vasa a kivélaszott mezd- ben. SELECT [szki6ttttel)[* | ‘Adatok Kirdezice, Kv [INekilsdadathseie> | Tes uetes (a8 ne | rth mes et fbtemess2 [AS mae | stk ork ogy reaibell bls mcs opel FROW taugers (1 | bnew Mew me tiv uisedatrs) reece aye sa (iene Tilt Mim me (crours..1 ceri agra tnavine. | Titatopes shat (onoinn) tmniness blk neve Wirrrownekaccess | Klatdntns aie Ornoxt ets aba rained SStuesnee] SELECT anei> FROM AP | cnt ‘yous tiblak mephatérozisa,Lekérdezések 93 92 ‘Access 2007 zsebkonyy SELECT WHERE Rekordok levogataaa Jogial operstorokkal WHERE ki [NOT] Seszekapesolt kiejeés BETWEEN kif? AND kis apis ‘WHERE feltl [AND |OR | Abil-ben fopaliak aki és fet2[] TiS kid esi WHERE [NOT] mez [NOT] | £5, VAGY felttl vizsgiat LIKE, Gsszchasonliis ‘A lekérdezések, lentaek, baie vagy Glapok kivslastott smesiinek ose ‘hasznéljuk. baie ‘UPDATE bla ndv SET ostop | Tabla dot ehetainek nv fends INULL]} | eleget tev ehorguinak WHERE feet madositis, 6.4. Lekérdezések frissitése, futtatasa Mivel a lekérdezések definidlisakor csak a vé- logatis szabélyat adjuk meg, s az adatbizis a ké- sbbiekben akar valtozhat is, a lekérdezések valédi eredményének eléréséher a lekérdezéseket aktua- lizdlni kell. Ehhez vagy nyissuk meg tjbdl a lekér- dezést, vagy valtsunk nézetet. Lekérdezések megvéltoztatasa esetén scilkség lehet a lekérdezések futtatdséra is, A lekérdezések futtatdsat szerkesziési _® nézetben a szalag elején lév6 Futtatés Futtstss ikonnal kezdeményezhetjik. 6.5. Lekérdezések létrehozasa Lekérdezést készithetiink tervezd nézetben is, de célszeriibb, ha a varézslét haszndljuk, és esetleg ha sziikséges, késdbb médositjuk az igy elkésziilt lekérdezést. ‘Varizsléval valé lekérdezés Iétreho- zaséhoz kattintsunk a Létrehozés szalag Lekérdezés varézsi6 ikonjéra, lexis ‘Az Gj lekérdezés készitésének els6 fizisa a lekérdezés tipusinak meghatirozésa. Vé- lasszuk ki a kivant lekérdezés-tipust, majd kattint- sunk az. OK gombon.94 ‘Access 2007 zsebkényy Ha az Egyszerd lekérdezés vardzslot valasztot- tuk, tigy most ki kell vélasztani a lekérdezésbe keri tablékat, illetve az abban szereplé mezéket. Ehhez vdlasszuk ki a kivant téblét, majd kattint- sunk annak azon mezéjére, amelyet a lekérdezés- ben szerepeltetni szeretnénk. A > gombbal vigyiik at a kivdlasztott mezét a kijelélt mez6k kéizé. Te- gylik ezt meg minden olyan mez6vel, amit a le- kérdezésben haszndini szeretnénk. Most valasszuk ki a mésik lekérdezésben részt vev6 tablit, és an- nak is jeljak ki a kivant mezéit. Ismételik mind- addig, amig az &sszes sziikséges mezé nem szere- pel a listin, majd kattintsunk a Tovabb gombra. Utolsé lépésként adjuk meg a lekérdezés tipu- sét, nevét, majd kattintsunk a Befejezés gombon.96 ‘Access 2007 zsebkonyy Lekérdezések 97 Amennyiben a lekérdezést lekérderistervezbvel készitiik el, ‘igy egy tires QBE récsot kapunk, etérdeztsteness melyet a lekérdezések médositésa részben lefrtak szerint tudunk dsszeellitani 6.6. Lekérdezések médositasa Amennyiben elkészitettiink egy lekérdezést, de ‘az mégsem teljesen azt az eredményt szolgdltatja, ‘mint amit elvarunk tle, Gigy médositani Kell. Eh- hhez a fut6 lekérdezést dllitsuk tervez6 médba, vagy vélasszuk ki a lekérdezést, ‘majd_kattintsunk a Kezdélap szalagon Iév6 Tervezés gombon. A lekérdezés ekkor oly médon jelenik meg, hogy az ablak fels6 részében a lekérdezést alkots tablék, vagy korabbi lekérdezések léthatok, alul pedig.a lekérdezés QBE récsa szetkeszthet6. ‘Természetesen a lekérdezés szerkeszthetd SQL nézetben is, de ehhez az SQL nyelv mélyrehaté ismerete sziikséges, igy ezzel jelen anyagban rész- Jetesen nem foglalkozunk. 6.6.1, Tablak, lekérdezések hozzdadasa Amennyiben a szerkesztendé lekérdezéshez ti tablét, vagy lekérdezést kivanunk hozzéadni, gy vlasszuk a Lekérdezbeszk0z0k Ter- vezés szalag Tabla megjelentése ) ikonjét, majd kattintsunk a kivant 1 tablan és a Hozzdadas gombon. Pen Lekérdezés hozzadasihoz a panel Lekérdezé- sok filét kell vélasztani. Ha hozzéadtuk a kivant téblét vagy lekérdezést, gy befejezésill kattint- sunk a Bezérés gombon, 6.6.2. Tablak torlése lekérdezésbél Tabla Iekérdezésb6l val6 trléséhez az ablak fels6 részén kattintsunk az eltavolitandé téblén, -majd nyomjuk meg a Del billentysit.98 ‘Access 2007 zsebktin 6.6.3. Mez6 hozzdadasa, médositasa, torlése Mez6 hozzdadasdhoz valasszuk a kivant tabla megfelel6 mez6jét és hiizzuk a QBE récs kivant helyére (ha ott mar més elem van, tigy azok auto- ‘matikusan jobbra tolédnak). Masik lehetdség, ha egy iires elem Mez6 illetve Tabla elemén kattintva, annak héromszig elemét legdrditjik, majd a listé- bol kivalasztjuk a kivant téblat illetve mezét. Ha egy tabla minden elemét fel szeretnénk venni a lekérdezésbe, tigy vilaszthatjuk a tdbla els6 +-gal jelélt elemét, amely minden mez6t azonosit. ‘Amennyiben médositani szeretnénk egy elemet @ QBE récsban, tigy annak Mez6 illetve Tabla ele- mén kattintva, annak haroms2dg elemét gOrditsiik le, majd a listébél valasszuk kia kivant tablat illet- vve mezst Mez6 torléschez kattintsunk a QBE récs fels6 részén lév6 kijel6l6 elemre (ekkor a kurzor egy lefelé mutaté nyil), majd nyomjuk meg a Del bil- lentysit Ha a tablanevek nem szerepelnénck a QBE récsban, tigy kapcsoljuk azt be ane Lekérdezdeszkozok —Tervezés 5 Tablanevek szalag Tablanevek ikonjéval. Lekérdezések 99 6.6.4. Mezésorrend megvaltoztatasa Amennyiben a QBE récsban nem megfelel6 sor- rendben szerepelnek a mez6k, ‘igy barmelyiket Athelyezhetjik, ha kijelljak (Kattintsunk a rcs fels6 részén Kév6 kijel6l5 elemre, amikor a kurzor egy lefelé mutaté nyil), majd egyszeriien hiizzuk azelemet az ij helyére. 6.6.5. Mezék megielenitésének tiltasa Eléfordulhat, hogy egy lekérdezésbe olyan elemeket is be kell vélogatnunk, melyeket nem szeretnénk megjelentetni (pl. a tablak dsszekapeso- liséra szolgélé kéd mez6t). Ez esetben egyszertien a Kivant mezénél a QBE récs Megjelenités: sorénal kapesoljuk kia kipipalist. ‘eee: |e coupe) sean o 6.6.6, Mezétulajdonsagok megvéltoztatasa Lehetsség van a mezdk tulajdonsiglapjénak -megvéltoztatasdra is, ha a QBE récs megfelel6 ele- mén a jobb egérgombbal kat- fintunk maja helyi menibs 2 70Sionsaln200 ‘Access 2007 zsebkéiny ivélasztjuk a Tulajdonsgok meniipontot, vagy a szalagon kattintunk a Tulajdonsaglap ikonra. 6.6.7. Egyéb mezémiiveletek Ha egy mez6 fels6 ré- s2én Iév6 Kijel6l6 elemre Grete (amikor a kurzor egy lefe- Tilanaek 1é mutaté nyil) a jobb Beige egérgombbalkattintunk, Aa Mice igy_megjelenik a helyi Aetesnes meni, ahol hasznélhatjuk ee a vagdlapmiiveleteket, at illetve bekapesolhatjuk az Seszesités. sort, vagy a tulajdonsdglapot is. 6.6.8. Lekérdezés tipusdnak megvaltoztatasa Lekérdezés tipusinak — megvaltoztatdsdhoz nyissuk meg a lekérdezést tervezd nézetben, majd a Lekérdezdeszk626k Terverés szalag Lekérdezés tipusa mezéjéb6l vslasszuk ki a kivant ij lekérde- zéstipust. ae 4 tee Tuono. Lekérdezések 01 6.7. Osszetett lekérdezések ‘Amennyiben dsszetettebb, ldncolt feltétetrend- szereknek is eleget t6v6 levdlogatisokat, sztirése- ket akarunk késziteni, tigy a lekérdezésekkel e7. is megvalésithat6, esak ekkor a lekérdezésekbe nem tablat, hanem kordbban készitett lekérdezést kell gyazunk. 6.8. Adatok rendezése lekérdezés segitségével Amennyiben a lekérdezés eredményét valami- lyen szempont szerint rendezni szeretnénk, igy a rendezési szempontot meghatarozé mezét is. vi- gyiik fel a QBE racsba, majd ezen mezénél kattint- sunk a Rendezés: sorra, végill a kis haromszig, elemet legdrditve dllitsuk be a kivant sorrendet. ues: rou 6 croup oy Ic 6.9. Feltételek meghatarozasa Amennyiben a lekérdezés eredményeként nem az dsszes elemet szeretnénk latni, hanem csak azok egy részét, tigy meg kell adni azt a feltétet is, amely meghatérozza, mely tekordok legyenek102 ‘Access 2007 zsebkényv megjelenithetdk, és melyek nem. Ezt tigy tudjuk ,illetve tovabbi tételt. A feltételek tetszdlegesen_ bonyolultak lehetnek, igy hasznalhatunk kiilénbé26 operditoro- kat és kapesolatokat. Mezé:[Rdgyenae, ftgné —anytéscim) (vbi03) Tie: Jogyelek geek ogitelek——Ugfeek 6.9.1. Gsszehasonlité operatorok Ezen operitorok segitségével killénbézé dssze- hasonlitsokat végezhetiink. A kifejezésekben rels- idjeleket kell haszndinunk:= < > <= >= Pél- aul ha csak a 100-nél kisebb értéket tartalmazé rekordokat szeretnénk eredményiil kapni, tigy a <100 kifejezést kell feltételként megadni. (Ezek értelemszertien hasznélhatdk szdveges adatokndl is, ekkor a kéd értéke a meghataroz6) 6.9.2. Logikai operdtorok ‘A. logikai miiveleteknek megfeleléen az Igaz/Hamis tipusti adatoknél alkalmazhatéak. A skifejezés1 And kifejezés2” akkor igaz, ha mindkét feltétel teljesti, a ,kifejezds1 Or kifejez6s2” akkor Lekérdezések 103, igaz, ha barmelyik feltétel teljesii, a ,Not kifeje- 26s” akkor igaz, ha a kifejezésben adott feltétel nem teljesiil. 6.9.3. Aritmetikai operatorok ‘Az aritmetikai operitorok a szokisos matema- tikaimiiveletek—végrehajtasira—_szolgal- nak +—*/ 4. Egyéb operatorok Sziirdként hasznalhat6 a Like operdtor, ahol jo- kerkaraktereket is alkalmazhatunk. Példéul: Like "B2dapest” vagy Like "B** ‘A Between...And operstor segitségével meg- adott értékek k6zé es6 adatokat tudunk véloga Példdul: Between 100 And 200 ‘Az In operitor segitségével tb or operdtor helyettesithet6. Példaul: In(kifejezésl, Kiffejezés2, kifejezésn) ‘Az IsNull operitor azokat a rekordokat vélo- gatja ki, ahol az adott mezs tires. Végiil az ISNotNull operator azokat a rekordo- kat vilogatja ki, ahol az adott mez6 nem tires. 6.9.5. Tébb mezétél fiiggd feltételmegadas. ‘Amennyiben a levdlogatist tigy szeretnénk el- ‘végezni, hogy az tobb mez6 értékétdl is fiiggjén,104 ‘Access 2007 zsebkinyy ligy értelemszertien minden mezében meg. kell adnunk feltételt. Ekkor tehat esak azon rekordok jelennek meg, ahol minden mezére feldllitott felté- tel teljestl. Ha nem azt szeretnénk, hogy a kiilén- bizé mez6k feltételei ES kapesolatban Ailjanak, hanem tigy szeretnénk megieleniteni a rekordokat, hogy akér az egyik, akir a mésik feltételteljesil a rekord mar megielenjen, igy a feltételeket nem egy sorba kell ini, hanem az egyiket a Feltétel; a mé- sikat pedig a Vagy: sorba. Ertelemszeriien ez tobb mezére is tovabb értelmezhetd, s ha kell tigy akér ugyanazt a feltételt mindkét sorba is beirhatjuk 6.9.6. Szamitott kifejezések a lekérdezésekben Mivel alapvet6 dolog, hogy az adatbézisbél ki- szémolhaté értéket ugyanabban az adatbézisban a redundancia-szabily miatt nem célszerii térolni, -gondot okozhat, ha sz4molt értékekkel kell levslo- Batist végezni. Pontosan ezen okbél az Access lehetSséget biz- tosit arra, hogy a lekérdezés egy mez6jében ne egy tabla_mezéje, hanem egy matematikai kifejezés Alljon. Példéul: =(mennyiség|"[egységar] vagy ér- ték:[mennyiség)"[egységér, ahol az érték az oszlop fejlécébe keri, igy ezzel akar tovabbi miiveletek is végezhetdk. Pl.; nettéar[érék]'0,8 vagy bruttefiz: Kerek((mennyiség}‘{netté ar]"(1-kedvezmény))"(1+ [éfakules))) Lekérderések 105 ret erinennioeaneto a beech bate A kifejezések Kinyegében az Excelben is alkal- mazott médon hasznélhaték, annyi kiilénbséggel, hogy itt nem cellaazonositét kell itnunk, hanem szdgletes zdrdjelbe tett mez6azonositét. A kifejezé- sekben az Excelben megismert fiiggvények jelentds részét is hasznélhatjuk. 6.10. Osszesitések és dsszegzések A lekérdeztsek hasendlta sorén lhetSeégiink van kiilinbéz6 dsszesitd scdmitésok elvégzésére is. Osszesitésre célszerii, ha 6nallé lekérdezést készi- tink, esetleg felhaszndiva més lerdezdsek dial szolgaltatott adatokat. Az dsszesitésben értelem- szertien nincs lehetdség az adatok médositaséra, ‘Ahhoz, hogy Ssszesitést végezni tudjunk, el6- ser be kell kapesolni a QBE récs Claashaitbas irik, met ex slapeses't “2D ben nem jelenik meg. Ehhez vilasz- Osszesites sauk a Lekérdezdeszkiz6k Tervezés szalag Osszesités ikonjat. ‘Az Gsszesités alkalmazésahoz kattintsunk a megfclel6 mez6 Group by elemeén, maja legdraitS héromszig segitségével vilasszuk ki a listarél a kivnt formula106 ‘Access 2007 zsebkényy Az dsszesitésre kiilénbéz6 matematikai formu- ak Allnak rendelkezésiinkre: ‘Sum ‘Az erkck Basrege Avg ‘Az ériékck Stlaga. Min ‘Az értékek legkisebbike. Max ‘Az értékek legnagyobbika. ‘Count ‘Az elemek szma. ‘Stev | Az értékek szrisa Var Sabris négyzete (variancidja). First ‘Az els6 rekord értéke. Last ‘Az utols6 rekord értéke: Egyedileg szimitott, Ssszesitd Fuggvanyt Expression | tartalmazé mez6 létrchozésa. Feltétel megadisira olyan mez szimara, Where _| amelyet nem hasznélunk esoportositisok defini ‘Csoportok definialasara, amelyeken @ ‘Group By szamitist el szeretnénk végezni. Lekérdezések 107 ‘Amennyiben egyedi_szamitisokat szeretnénk végezni, gy hozzunk létre egy iijabb elemet a QBE rdcsban (oszlop besziirésa), & itt dllitsuk az Ssszesitést Expressionra, a mez6 nevét pedig 0sz- lopnév:ktejezés formaban adjuk meg. pl: Osszérték: [Alapar|‘{Mennyiség)"((Afakulos}+1) alibie 6.10.1. Feltételek viselkedése az dsszesitésekben Ha egy dsszesitést szeretnénk elvégezni, gy ‘nem mindegy, hogy a feltételiink mire vonatkozik. Mis listat kapunk ugyanis akkor, ha a feltételnek az eredeti elemeknek kell megfelelnitik, é mast akkor, ha az eredményhalmazra vonatkoztatjuk a feltételt. Eppen ezért nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy a feltételt a lekérdezés QBE récsénak mely oszlopaban allitjuk be. Ha azt a forrésele- ‘meknél azonositjuk, tigy a lekérdezés eredményé- be csak a feltételnek eleget tevd rekordok kerillnek, mig ha a lekérdezés szdmitott elemét tartalmazé ‘oszlopaba irjuk a feltétet, igy a szAmolés minden elemmel megtdrténik, de a végleges listéba mar csak a feltételnek eleget tevd rekordok keriilnek.108 Access 2007 zsebkényy 6.11. Egyéb lekérdezések készitése 6.11.1, Tabla adatainak médositasa frissité lekérdezéssel Olyan esetekben, amikor a tablink inden, (vagy bizonyos feltételnek ele- get tev6) rekordjénal_ugyanazon méd- szer szerint szeretnénk médositist vég- rehajtani, de a tabla csere funkcidja nem hasznél- haté, haszndlhatunk frissité lekérdezést. (Példéul hha az dsszes 10000 forintndl dragabb termékiinket le szeretnénk razni 20%-kal.) Ehhez hozzunk létre egy lekérdezést, amely tartalmazza a kivant ele- meket, majd a lekérdezést alakitsuk at frissité le- Kérdezéssé a LekérdezSeszk6z0k Tervezés szalag Frissité lekérdezés ikonjaval. 6.11.2. Rekordok tarlése térlé lekérdezéssel Amennyiben adott feltgtelnek cleget tev6 rekordokat szeretnénk tordini, gy gomb- bal emeljik at a kijeldlt mezOk kézé azokat, ame- Iyeket drlapon viszont szeretnénk litni. (Célszerti haa >> gombbal az dsszest dtemeljiik.) ‘A Tovaébb gombon valé kattintast kivetéen ha- tarozzuk meg az tirlap szerkezetét. (oszlopos, tab- lizatos, adatlap, sorkizért), majd kattintsunk ismét a Tovabb gombon, A stilus kivélasztisét Kévetden adjuk meg, az Girlap leend6 nevét, majd vélasszunk, hogy meg- nyitjuk az (rlapot megtekintésre vagy adatbevitel- re, esetleg médosftani szeretnénk.422 ‘Access 2007 2sebkényy Amennyiben megnyitjuk, igy az elkésziilt tir- lapunkkal méris megkezdhetjik az adatbevitelt, ha médositjuk, gy a Megléod tirlapok szerkesztése pontban lefrtaknak megfeleléen médosithatjuk azt. 7.5.3. Orlapok készitése tervezéssel ‘Amennyiben tigy dntiink, hogy egy drlapot teljesen el6rél kezdve, sajét magunk = épitiink fel, agy kattintsunk a Lét- G=I Fehorés szalag —Urlaptervezés.Guapterexés gombjara. Ezt kivetGen szép sorban hrlyezziik el az elemeinket az tirlapra (a mezbket Inizssal a jobboldali. mezélistir6l.hiizhatjuk a legegyszeriibben az tirlapra), illitsuk be azok tu- lajdonségait és paramétereit, majd ha végeztink az ablak bezdrégombjéval 2arjuk be é adjunk neki Griapok 123 nevet. Az elkészitésnél a Megléos tirlapok szerkeszté- se pontban leirtaknak megfeleléen tudunk eljarni. ‘Anak ellenére, hogy ezzel a médszerrel telje- sen egyéni drlapokat tudunk késziteni, mégsem ajénljuk ezt a lehetiséget, hiszen tbbnyire minden ‘irlap valamely tabléra vagy lekérdezéste épal, igy valésziniileg sokkal jobban jérunk, ha egy autodrlappal elkészitett Grlapot médositunk izlé- siink és igenyeink szerint. 7.6. Az érlapokon hasznalhaté elemek ‘Az Girlapokon igen sok féle adatbevitelre és rmegielenitésre szolgélé elem hasznélhat6, melyek ismerete az Grlapszerkesztéshez szinte nélkiilizhe- tetlen. Logoclheiyentse |/ Cragin) | Oldaleim ehelyese ‘idaplese medion | ike zone fab) oes) AQ ofotcamak peitel ike Gi 4 JBosumeriso fase Emblems Datum evil mess Paragon idgelhaye- rool tains (eveheryseg tie a bev) sttvaliaho) SaGrlapok 125 126 Access 2007 aethony Tesaa apd teeters reese se ae eters Darn ben eceeinar | zee |. res Seid eed 3 wo Bev ata Jeltindgyzet | Keen objeto. (lstcemekettaral- “gerne eK bjt ani ivilastshos) are) _mokbeseishoe) | Segéatap (onic ald Vatastogom Kep (elemekkvilaertisa mis beszrisa oom (be) ae ‘araimdl pgs reset | Mee Seiler eed) ies C esirisa 7.7. Meglévé irlapok szerkesztése Amennyiben médositani: szeretnénk egy mar elkésziilt Grlapot, gy vagy Allitsuk t megnyitott frlapunk nézetét tervezs 5) mest aaag ein QQ | Tova ott tervezés ikonnal, vagy pe dig. kattintsunk a médositand6 irlapra a jobb ‘egérgombbal, majd valasszuk a helyi menti Terve- 26 nézet pontjst pe age itt ‘Az dtlap szerkeszt6 nézetében megielenik a vonalz6, litjuk a segédrécsot, valamint az trlap- clemek segédjelei is megjelennek. Praktikus, aan LN ha “cekapesn: AS vetiicemorisiic rasa) vva tarfjuk a Vezérelem vardzsi6k hasznalata126 ‘Access 2007 zsebkinyv gombot, mert ekkor a vezérléelem panelra helye- 2zésekor nem magunknak kell manuélisan konfigu- rélni_minden paramétert, réadésul a kényvben leirtak is feltételezik a gomb bekapcsolt dllapotat. 7.7.1. Uj elem Grlapra helyezése Ha ij elemet szeretnénk az. tirlapra helyezni, ‘igy az Urlaptervez6 eszkz6k - Tervezés szalag- jar6l kattintdssal valasszuk ki a megfelel6t, majd az ‘irlapon kattintsunk annak bal fels6 kezdpontjéra. (Vagy vigyiik az egeret annak kezd6pontjéra, nyomjuk le az egérgombot, mozgassuk az tlds irdnyban Iév6 tils6 sarkéra, majd ott engeditik fel az egérgombot. Az uj elem az igy kijelblt téglalap diltal elfoglalt helyre Keri.) Ezt kévetéen dllitsuk be az elem tulajdonségait. Beeasocee= - Bmp B-BOs 5462-5 * en Adatbizismez5 felvételének _legegyszeribb ‘médja, ha bekapesoljuk a Mez6k felvitele gombot, ‘majd a jobboldali lisrél a kivnt adatbézismezét a panelra hiizzuk. Ha ij emblémét szeretnénk az Grlapnak, gy kattintsunk az Urlaptervez6 eszkézbk — Tervezés szalagjin az. Embléma gombra, majd a megjelend {ajlmegnyitési panelen valasszuk ki a kivant képet. Griapok 127 Lehetoségiink van vezérldgombokat is késziteni a panelra, ha a Gomb ikonon kattintunk, majd Kivdlaszijuk a funkcidt,illetve a képet. 7.7.2. Meglévé elem elhelyezkedésének médositasa ‘Az ‘irlapon lév6 elemet kivélasztisa utdn a szé- Iének egyszenti hiizésdval tudjuk dthelyezni. ‘Az Girlapon lév elemek méretét tigy tudjuk megvaltoztatni, hogy a kattintast kvetden a széle- in és sarkain megjelené négyzeteket hiizzuk. ‘Az elem tulajdonsdgait gy is meg tudjuk vél- toztatni, hogy a kivant elemen a jobb egérgombbal kattintunk, majd a helyi mendibél kivélasztjuk a Kivant lehetdséget. ‘Amennyiben az Grlapokon pontos igazitésokat szeretnénk, tigy az Urlaptervez6 eszkbz6k ~ Elren- dezés szalagjinak Vezéri6k igazitésa, Méret és128 ‘Access 2007 zsebkinyy Pozicidk mez6jében Iév6 ikonokat kell hasznél- rnunk. He Szintén az Urlaptervez6 eszk6z6k ~ Elrendezés szalagjén van Iehetdségiink be- illetve kikapesolni a récsot és a vonalz6t is. Ha az dirlapelemeknek més keretezést szeret- nénk,tigy az elem kijellését kOveten gorditsilk le az Orlaptervez6 eszk0zdk — Tervezés szalagiérdl a Klonloges hatés gombot, aa maid vdlasszuk kia ke 3 Rea wnt hatést, Seintén itt Zo Suess" van lehetdségiink az ele- mek vonalvastagsigénak, vonaltipusinak és vonal- szinének megvaltoztats- séra is, einem Ve maser ee sy i |= tomer op | = tteseaes ais smyeton } —_rolntgearnticvtin Grapok 129 7.7.3. Grlapstilusok ‘Az Access lehetiséget biztosit az tirlap automa- tikus formézaséra silusok alapjén, Ha ezzel a lehe- \6séggel kivinunk élni, gy gérditstik le az Urlap- tervez6 eszkéz6k — Elrendezés szalagjanak Auto- matikus formézas ikonjét, majd a megjelen6 min- ‘tak kéziil kattintsunk a szimpatikuson. a om = cm aa130 Access 2007 2sebkinyy 7.7.4, Elemek betiitipusai, méretei, igazitasai [A szbvegeket tartalmaz6 mezék esetében lehe- t6ség, van azok betiijellemz6inek megvéltoztatasé- ra is, Ehhe2 az elem kijeldlését kovetden az Urlap- tervez6 eszk6z6k — Tervezés szalagjénak Betdl pus mezéjében kell a Wordben megismert médon a betiiformazé eszkbziket hasznétni 7.7.5. Elem tulajdonsagainak megvaltoztatasa Urlap haladé szerkesztésekor - gyakori feladat egy elem tula- — | donsdginak megvaltoztatasa. Ezt gy tudjuk megtenni, hogy a TwAldonséglap Kivént elemen a jobb egérgomb- bal eléhivhat6 helyi menti Tulajdonsdgok menit pontjt vélaszijuk, vagy a szalagon a Tulajdonsag- lap ikont bekapesoljuk. A megjelen6 tulajdonség- lap-panel rengeteg, bedllitési lehetséget kindl, melyeket négy esoportba sorolhatunk. Ezeket a csoportokat a kiilnbiz6 fiilek kivélasztésaval van lehetdségiink meghatrozni, illetve az Osszes Griapok 331 falnél_minden tulajdonsigot egyszerre_latunk. Persze nem kell rigtin megijedni, hiszen e bealli- tasok tobbnyire maguktél értetddéek & nagy ré- s2ét nem is kell médositani, viszont van kéztik néhany, amire érdemes figyelmet szentelni. Tusjdonsigae x TFacies tore Bevel exe pesca = formaive] Ada [Esemérm] taped | Ones [ne amor k | ez vay iteees eonosts Formatum a Tewaeshehek Automatius | Litho igen Ssovestomatum eater 0 meglelentese Datumoknl a7275«m 633m 4635em Ha a Formatum fiilnél 1évé Lathato mezét Nem- re dllitjuk, igy az adott elem nem fog megjelenni normal tirlap nézetben, esak szerkesztéskor. Ha- sonléan hasznos az Adat fiilnél lévé Engedélyezve ‘mez6, ami az Grlapelem satirkén hagydsa mellett nem engedélyez adatbevitelt az elemre. Ez a két lehetéség kivdléan alkalmas a szémldlé jellegé automatikusan Kitlt6tt mezOk haszndlatéra, illet- ve az ut6bbi a csak adatmegielenités céljéra kihe-132 ‘Access 2007 zsebk6n lyezett mez6k alkalmazaséra. A Zérolt mez6 igenre Allitasival a ,fehér” megjelenités mellett lehet az adatbeviteltiltasét elérni Gyakran eléfordiul, hogy egy kapesolt mezSket tartalmazé adatbazisban egy mésik tabléban defi- nidlt értékeket lehet csak a mez6be felvinni. Tipi- us példa erre a fizetési méd vagy az tigyfél kivé- lasztésa. llyen esetekben a tablinal hasznéljuk a keresés vardzsl6t, igy a téblén és az tirlapon mar legérdiilé listét fogunk kapni, és az. Adat fil Sorfor- ras mezéjénél is mar eleve megadésra keriil a mé- sik tabla megfelel6 hivatkozAsa. ‘A fentieken ttl a panel Egyéb fiilnél tovabbi le- hetéségeink is vannak, Példéul a Vezérldelem- magyardzat azt a révid ismertet6t tartalmazhatja, amely akkor jelenik meg vajszinti alapon, ha az adott mezén hosszabb ideig id6ziink a kurzorral. Fontos és érdekes beallitasi lehetdségeket kindl az Esemény fill is. Itt tudjuk meghatérozni ugya- nis, hogy mi térténjen az elemre mutatiskor ((6- kusz, vételekor), az elemr6l val6 egérkurzor el- ‘mozditsakor (fokusz.elvesztésekor), kattintiskor, dupla kattintskor stb. Bar ezen esetekhez sak makrOkat, kédokat és kifejezéseket rendelhetiink, mégis jl kihaszndlhatjuk e szolgaltatdsokat. Gya- kori példa, hogy egy listérdl val6 kivdlasztéskor nines a listén a kivant elem, Ekkor megadhatjuk azt, hogy a lista dupla kattintasra bévithet6 legyen. (Példéul tigyfelet vagy ij fizetési médot vehetiink fel) Grlapok_ 133 Tubjdonséglep x ‘Alujelalés tipusa: Bevitelimez6 megjeayzes e orator] Aaet_|Eeemtry[ Ewe | Goes attra Fists ett Frstes wan Medostasa | Hedositasa Fokus veteebor | Fohuseenesztesekor Duplaattntasra prt = Egergom lenyomasara a Egergomb felengedesee Ez esetben a dupla kattintésra sorban kattint- sunk a hérom pontot szimbolizl6 gombra, majd vélasszuk ki a makroszerkeszt6t. Adjunk meg egy makrénevet, majd rogzitsiink egy Urlapmegnyitist a lista bévitésére szolgal6 Grlapra val6 hivatkozds- sal, illetve egy Rekordra ugrist ij rekordra valé hivatkozssal. Végiil nevezziik el a makrdt & zét- juk be a makrészerkeszt6t 7.7.6. Objektumok beszurasa dirlapra Egy dirlapra a vezérléelemeken til rengeteg cegyéb objektum is beszirhats. Myen példéul a dé- tum és id6, vagy a tovabbi ActiveX vezérldelemek.134 ‘Access 2007 zsebktnyy Ezeket az Urlaptervezd eszk6z6k - Tervezés sza- lagjénak megfelel6 ikonjaival illeszthetjik Grla- punkra 7.7.7. Bejarasi sorrend ‘Az firlap bejérdsi sorrendjének azt az elemsor- rendet értjiik, amelyet kitéltéskor a Tab billentydi nyomogatisival is. végigié- runk. Ezt megvéltoztatni a i8ejar3si sorend jobb egérgombbal eldhivhaté. helyi menti Bejérdsi sorrend menipontjaval, vagy az Urlaptervez6 eszkézdk — Elrendezés szalagia- nak Bejardsi sorrend ikonjival tudjuk. Seats Urlapok 135 7.8. Diagramok készitése Lehetdségiink van olyan specidlis trlapokat is kesziteni, amely az adatbézisban lév6 adatok alap- jn diagramokat jelenit meg. Ehhez, kattintsunk adatbazisunk az. Orlapterve- 26 eszkoz0k — Tervezés szalagjénak Diagram gombjéra, majd valasszuk ki a diagram alapjéul szolgalé tabla, illetve a Diagram vardzsiét é kat- ‘A varazsl6 kévetkez6 panelén a > gombbal vi- gylik at a diagramot alkot mezéket az elérhet6 ‘mez6k k6ztil, majd kattintsunk a Tovabb gombon.‘Access 2007 zsebkényv Kattintissal vilasszuk ki a Kivint diagramti- ust, maja ismét kattintsunk a Tovabb gombon. Grlapok. 137 ‘Most a mezéneveket hiizzuk ré a mintadiag- ramra tigy, ahogy az adatok értelemszertien meg kell hogy jelenjenek. (Ha kell, kattintsunk dupla mezénévre, majd adjuk meg, vagy tordl diagramra értelmezett fiiggvényt. Ha kitdr Aigy a teljes sorozat lathaté lesz, de vélaszthatunk, ‘sszegzést (sum), dtlag (avg) és egyéb fiigavénye- ket is, ha a diagramban ezeknek megfeleléen aka- runk adatokat szerepeltetni, Hasznos lehetdség ez példéul kérdiagram esetén.) A Tovabb gombra valé kattintas utén adjuk meg a diagram cimét, vvégiil kattintsunk a Befejezés gombra,138 ‘Access 2007 zsebkinyy 8. Jelentések A jelentések segitségével adatainkat — elsésor ban papiron — esztétikus formaban tudjuk megi lentetni, {gy értelemszertien a jelentések alapjat a tablak,illetve a lekérdezések szolgiltatjak. 8.1. Jelentés készitése 8.1.1. Jelentés automatikus készitése Jelentés automatikus készitésthez vi < lass2uk ki azt a tablat vagy lekérdezést, amely alapjén el szeretnénk késziteni a jelentést, majd vélasszuk a LétrehozAs szalag Jelentés ikonjét. A megjelend jelente: tervezbben ezutin mar csak a sziikséges forma sokat vagy talakitésokat kell végrehajtanunk. Jelentes 8.1.2. Jelentés készitése varazslé segitségével Amennyiben a varizslé segitségével kivanjuk Iétrehozni jelentésiinket, tigy a Létrehozés szala- Jeloneések 139 gon kattintsunk a Jelentés varézsié ikonra. A va~ rizsié elsd panelén vilasszuk (3 stentés varisié kia jelentés alapjaul szolgals tablat vagy lekérdezést,illetve azokat a mez6ket, amelycket a jelentésben szerepeltetni szeretnénk. ‘A masodik panelen hatérozzuk meg, hogy mi sze- tint jelenjenek meg az adatok. A kévetkez6 pane- Jen bedllithatunk tovabbi csoportszinteket, majd az azt kévetén meghatérozhatunk megjelenitési sor- rendeket, uténa pedig az elrendezést illetve téjo- list, majd a stilust. Végiil adjunk nevet a jelentés- nek ——qTETEEEEE i SRSSTAESINEESESESE Jelentések 143, A. Létrehozés szalag Cimkék 3) cimkék ‘gombja segitségével szabvanyos vagy egyéni.cimkék készithetdk, példaul boritékra ra- gasztis céljabsl. 8.1.3. Jelentés készitése egyedi tervezéssel Bar a jelentés eldallitasa egy- a szeribb, ha vardzslé vagy 1 Ureletentés autojelentés készitéssel valdsul meg, mégis leheté- ségiink van egyedi tervezésse is készitenijelentést. Ehhez kattintsunk a Létrehozés szalag Ures jelen- 18s ikonjén, majd a jobboldali mez6tistirél hizzuk a kivant mezSket az tires Grlapra ‘Tovabbi lehetéség a Létreho zs szalag Jelontéstovexd ikon- lal jinak hasznélata, ahol szintén a jobboldali mez6listér6! hiizhatjuk Jetentéstervez6144 ‘Access 2007 zsebkiin a kivant mezdket az tires tirlapra, és a Tervezés ‘szalag ikonjaival az tirlapokndl megismert médon formézhatjuk azt,illetve «j elemeket vehetiink fel arra. 8.2. Jelentés médositasa A vardzsléval vagy autojelentéssel készilt je- lentéseink a legritkabb esetben felelnek csak meg teljes mértékben Kivénalmainknak, igy gyakran satikséges azokat médositani, alakitani. A jelentés médositasé- tandé jelentést, majd val sunk at tervezd nézetre a szalag elején 1év6 terve- és ikonnal. A jelentés médositésa az tirlap kés tésénél mar megismert eszkizdk segitségével, letve a Word & Excel programokban is hasznéit sebvegformézs elemek haszndlataval térténhet. Jelentések 145 Uj adatbazismezd felvételének leg a egyszeriibb médja, ha bekapcsoljuk a |} | Mez6k felvitele gombot, majd a jobbol- dali listérél a kivant adatbazismez6t a panelra hiizzzuk. Ha ij emblémat szeretnénk a jelentésnek, tigy kattintsunk a Jelentéstervez6 eszk6zdk =" Tervezés szalagiin az Embléma Lo ‘gombra, majd a megjelend fjlmegnyi- tsi panelen vélasszuk ki a kivént ké- pet. Lehetségtink van olyan specidlisjelentéseket is késziteni, amely az. adatbazisban Iév6 adatok alap- jdm diagramokat jetenit meg. Ehhez kattint- gy sunk adatbazisunk Jelentéstervez6 eszk- 25k ~ Tervezés szalagjénak Diagram gombjéra, majd jeloljik ki a diagram helyét, vélasszuk ki a diagram alapjéul szolgalo tablat, vélasszuk ki a mezdket, a diagramtipust, az elrendezést, stb. Mezék telvetele Embléma A jelentésen Iév6 elemet kivélasztésa utén a saélének egyszerti hiizasdval tudjuk thelyezni. Az clemek méretét tigy tudjuk megvaltoztatni, hogy a kattintést kévetéen a szélein és sarkain megjelen6 négyzeteket hiizzuk. ‘Az elem tulajdonsdgait gy is meg tudjuk val- toztatni, hogy a kivant elemen a jobb egérgombbal kattintunk, majd a helyi mendibé! kivélasztjuk kivant lehetdséget.146 ‘kccess 2007 2sebkonyy Amennyiben a jelentéseken pontos igazitisokat seeretnénk, gy a JelentéstervezS eszkbzok — Elrendezés szalagjénak Vezéridk igazitésa, Méret & Poziciok mezéjében 1év6 ikonokat kell hasznal- rnunk. ee me TL Fresanermeanee eau vnens Ewes nas | a 4 Szintén a Jelentéstervez6 eszk6z5k — Elrende- 26s szalagjin van lehetdségiink be- illetve kikap- csolni a racsot és a vonalz6t is. Ha a jelentéselemeknek més keretezést szeret- nénk, tigy az elem kijeldlését kvetden girditstik le a delentéstervez6 eszk6zOk — Tervezés szalagirdl a Kilonleges hatdés gombot, majd valasszuk ki a kivant hatést. Szintén itt van lehetéségiink az ele- mek vonalvastagsiginak, vonaltipusdnak és vo- nalszinének megvsltoztatasira is. ‘Az Access lehetdséget biztosit a jelentés auto- matikus formézdséra stilusok alapjén. Ha ezzel a lehetéséggel kivanunk éIni, gy gorditsiik le a Jolentéstervez6 eszk6zOk — Elrendezés szalagi- nak Automatikus formazas ikonjét, majd a megje- len6 minték k6zil kattintsunk a szimpatikuson. Természetesen lehetéség van egyedi betii pusok és kiemelések haszndlatira is a jelentések- 147, ijeldlését kévetsen a meg- szokott szvegformédzasi lehetdségeket hasznélhat- juk, melyeket a Jelentéstervez6 eszk6zdk — Terve- 268. szalagjinak Betitipus mezéjében_taldlunk meg, corel “jar| 4 eoraje tas iFetetees Beas = Betatipus Lehetéség van arra is, hogy a jelentésben bizo- nyos feltételeknek cleget tev6 rekordokra eltérd formézésokat alkalmazzunk. Ehhez a Jelentéster- vez6 eszkOzbk — Tervezés szalagjénak Feltételes ikonjén kell kattintanunk, majd az Excelben meg- ismert médon meg kell adnunk a feltételt és a for- maz. Ha a jelentés rekordjait esoportositani, vagy valamilyen szempont szerint rendezni szeretnénk, tigy a Jelentéstervez5 eszk6zdk ~148 ‘Access 2007 zsebkényy Tervezés szalagiénak Csoportosités és rendezés ikonjat kell vélasztanunk, majd a képemyé aljén meghatdrozni a sziikséges sorrendet é beailitéso- kat. ‘A jelentések aljéra készithetiink sszest- tést is, ha legérditik a. Jelentéstervez6 eszk6zdk ~ Tervezés szalagidnak Osszesités ikon- jt, majd kivélasztjuk az dsszesités vagy szémlalds médjat. Mivel a jelentésekettbbnyire papiron is megje lenitjik, nem mindegy, hogy miként helyezkedik el azon. Az ezzel kapesolatos beallitésokat a Jelen- téstervez6 eszkOz0k - Oldalbeallités szalag eleme- nek haszndlataval tehetjiik meg a Wordben meg- ismert médon. Gyo Oe eves it Fb] te 098 Oe owe Lap eenserse 6 8.3. Jelentés megtekintése A. kész jelentés megtekintéschez_kattintsunk duplin a jelentésen, vagy kivalasztisét kévetéen az (®Office menii Nyomtatds soranak Nyomtatasi kép pontian. Jelentések 149 8.4. Jelentés nyomtatasa Jelentés nyomtatisihoz.vilasszuk ki a nyomta- tand6 jelentést, majd kattintsunk az (S'Office menti Nyomtatas pontjén. ‘A panelen haszndlhaté beéllitésok a Word programban megismerteknek megfelelGen torte nik. = sas ta150 ‘Access 2007 zsebkéinyy 9. Makrok ‘Az Access a bonyolultabb feladatok elvégzésé- hhez a tobbi Office alkalmazshoz hasonléan mak- rokat és modulokat hasznal, bir az Access makréi- nak szerkesztése jelentése eltér a Word vagy az Excel makrOrdgzitéses technikéjétél. ‘A makré Iényegében nem més, mint elre defi- nidlt eseménysorozat. llyen makrokat é modulo- kat rendelhetiink a kiilinbiiz6 eseményekhez, igy Ssszetettebb, tUbb lépésbal ll6 tevékenységsoroza- {otis elldthatunk egy kattintasro, billenty‘inyomés- 1a, stb. 9.1. Uj makré készitése Amennyiben ij makrét kivénunk Kétrehozni, iigy a legpraktikusabb megoldés, ha annak haszné- laténak helyén, példdul egy drlapelem tulajdon- séglapién a dupia kattintasra sordban, kattintsunk a harom pontot szimbolizalé gombra, majd vélasz~ sauk kia makrészerkesztét Makrok 151 Makré természetesen_szerkeszthetS cuenta pg! ke tare: hozds szalag Makré gombjéra kattin- tunk, majd a megjelené panelen elkéss jak a makrét. ‘A makrok definildsakor a panelen hérom 052- opot latunk. Az els6 oszlop a mivelet, a masodik annak argumentuma, a harmadik pedig egy hozzé tartoz6 megiegyzés, ami lényegében el is hagyhaté, A lényeg azonban az ablak aljn elhelyezkeds tulajdonsig bealitésdra szolgél6 terilet, ahol min- den egyes mivelethez.kiildn-ktiln meghatéroz- hatjuk az adott miivelet kémnyezeti paramétereit. “Makré készitésekor tehat valasszuk ki a kivant utasitast a legdrdité elem segitségével, majd az ablak als6 részén adjuk meg hozzé a kivant adato- kat. Ismételjik ezt meg mindaddig, amig az sszes végrehajtand6 utasitést fel nem soroltuk.152 ‘Access 2007 zsebkinyy ‘A makroban kialakithatunk feltételes szerkeze- teket is, ehhez a Tervezés szalag Feltételek ikonjét Kell vilasztani, majd a megjelend Feltétel oszlopba a kivant helyre afeltételt beirni. ‘Végiil zarjuk be a makré ablakot és adjunk ne- vet a makrénak. 9.2. Meglévé makré médositasa Természetesen a meglévé makrok is médosit- hatdk, ha a navigdcids ablakban a makrdra a job egérgombbal kattintunk, majd a helyi meniibél kivélasztjuk a Tervez6 nézet pontot. Természete- ssen a makrdk médositésa az alkalmazas helyér6l is kezdeményezhet6 ugyantigy, mint ahogy annak szerkesztése tOrtént. ‘A makrokédban birmelyik sor médosithaté, ha a kivant sorra dllunk és legérditjik a kis hérom- s2g elemet, majd kivélasztjuk az uj utasitést vagy paraméter. ‘A makr6 utasitasai kézé ij sort sztirhatunk, ha a besztirandé sor helyére dllunk és kivélasztjuk a Tervezés szalag Sorok besztirasa ikonjat: Sor tirléséhez. kattintsunk a sor bal szélén lévd fires négyzetre, majd nyomjuk meg. a Del billen- tyiit, vagy vélasszuk a Tervezés szalag Sorok t8r- lése ikonjat. Makrék 153 9.3, Makré futtatasa Makré futtatasihoz a navigéciés ablakban kat- tintsunk a futtatni kivant makro nevén duplan. ‘A makré futtatésa azonban automatikusan is megtirténhet, hiszen ha egy makrdt eseményhez: rendeliink, gy az esemény bekivetkeztekor a ‘makré is elindul. 9.4. Makré torlése és atnevezése ‘A makrok ugyantigy nevezhetdk at, illetve t6- réthet6k le, mint barmely mds objektumok. Atme- vezéshez tehét kattintsunk a jobb egérgombbal a kivant makrén, majd a helyi mentib6t valasszuk az Atnevezés pontot, végiil irjuk at a neve Térléshez kattintsunk a feleslegessé valt makré- 1a, majd nyomjuk meg a Del billentytit. A t8rléssel azonban jarjunk el kellé Koriiltekintéssel, mert el6fordulhat, hogy a torlend6 makré valamely mas objektumhoz kapesolddik. 9.5. Makré eseményhez kapcsolasa 'A makrokat tsbbnyire azért készijk, hogy az egy Grlap haszndlatakor valamely esemény bekd- vetkeztekor lefusson, (Példéul ha valahol duplin kattintunk,) Hyen szitudcié: megvalésitisihoz az tirlap megfclel6 eleménél tervez6 nézetben kattint- sunk a job egérgombbal, majd vélasszuk ki a Tu-154 ‘Access 2007 zsebkéinyy lajdonsagok pontot. Az Esemény fill kivant ele- ménél (pl. a Dupla Kattintésra: sorban) kattintsunk a fehér mezdre, majd a hdromszg elem legirdité- sével vélasszuk ki a megirt makro nevét. Ha még nines kész a makrénk, tigy kattintsunk a hérom ponton és inditsuk el a makrészerkeszt6t. Modulok 155 10. Modulok ‘Az Access moduljai olyan programozési kér- nyezetet biztositanak, amely segitségével més mé- don nem kivitelezhet6 feladatsorok leprogramozé- sira van lehetéségiink. A modul olyan Visual Basic for Applications meghatarozasok és eljérdsok gy‘j- teménye, melyek téroldsa egy egységként térténik, Ennek megfeleléen a modulok irésa a Visual Basic nyely sza- bilyai szerint tOrténik, részletes ismertetést az Access stigdjaban kkaphatunk (angol nyelven). ‘Modul Iétrehozaséhoz. g6r- ditsik le a Létrehozas szalag Makré gombjat, majd_ kattint- sunk a Modul s:> sora, Az igy {|r clinduls —szer- | keszt6ben _elké- szitjika modult.156 ‘Access 2007 zsebKtinyy, 11. Egyéb lehetéségek 11.1. Kiildés és exportélés Jelentéseinket, tébléinkat, stb. elktildhetjak e ‘mailben is, ha kattintunk a killdend6 objektumon, ‘majd kivélasetjuk az (Office menii E-mail pontjt. Kiildéskor ki kell vélasztanunk a tovdbbitiskor haszndlt formétumot is. Egyéb lenetiségek 157 Ha tabléinkat, jelentéstinket, stb. Word, Excel vagy egyéb programban szeretnénk felhaszndlni, ‘igy kattintsunk a kivant objektumon, majd vélasz~ szuk a Kils6 adatok szalag Exportélés mezijgben a Word, Excel, Sz6vegtAl, vagy Egyéb ikonjat attol fiiggéen, hogy milyen formatumban kivénjuk ké- .96bb az. adatainkat felhaszndini. (Free 5 Mentett SharePoint cexportaisax | B- Exportatas ‘A megjelené panelen valasszuk ki a mentés he- lyét, nevét és tipusét, végill kattintsunk az OK gombon.158 ‘Access 2007 zsebkonyy 11.2. Importalas Lehetéségiink van meglévé, de nem Access formatumti adatokat is feldolgozni Access-ben, ha azokat beimportéljuk adatbazisunkba. Ehhez vé- lasszuk a Kals6 adatok szalag Importélas mezsjében a Word, Excel, Sz6vegfé, XMLiAil, vagy Egyéb ikonjét attél fiiggéen, hogy milyen formétumban van az adatbazisba beemelendé adat. | Biacess — ]szovestayl [ec shat mentee“ Importilazok | 0)SharePoint Fl egyebek + importa Egy Excel téblézat importélasakor példéul a féjl Kivdlasztasat kovet6en meg kell adni, hogy mely munkalaprl torténjen az adatok importélésa, mik alkotjék az oszlopfejléceket, hova térténjen az. im- portals, milyen mezSbedllitésokat hasznéljunk, mi legyen az elsddleges kules, és mi legyen a Iétre- jOv6 tabla neve. Ezen adatok természetesen Iépés- rOl-lépésre igen knnyedén megadhatdk az impor- tlds vardzsl6 haszndlataval.160 ‘Access 2007 zsebkény 11.3. Régi adatbazis konvertalasa Mivel az Access wijabb verzidjénak adatformé- tuma nem teljesen egyezik meg a régi verzidval, sziikséges lehet az adatbazis régebbi verzidba tr- téné mentése. Ehhez vélasszuk az (%: Office meni Mentés masként pontjst, majd verzistél fliggéen a ‘Access 2002-2003 adatbdzis,illetve Access 2000 adatbazis sort. 11.4, Adatbazis toméritése és helyreallit ‘Az Access adatbazisai sokszor rengeteg felesle- ges informécist tarolnak, hiszen a gyorsabb mii- kédés érdekében menet kézben nem torténik el- lenérzés, Réaddsul még a mai tikéletesnek mon- dott hattértérolékon is a gyakori haszndlat miatt eléfordulhat, hogy adatbazisunk megsériil. Ez esetben a sériilt adatbézist haszndlni nem tudjuk. A helyredliitishoz és a timéritéshez az Access inal egy lehetdséget, amit az (°! Office menii Ke- zelés almenii Adatbazis tomoritése és helyredilité- sa pontjaval érhetiink el, és szerencsés esetben részlegesen, vagy teljesen visszaallitja az eredeti adatbazist,illetve helyes adatbizis esetén elvégzi a témbritést. Egyéb lehetiségek 161 Qs td ek omenune «eno tow 11.5. Biztonsagi mentés Mivel egy adatbizisban Kénnyedén végezhe- tink téves, vissza nem vonhat6 miivelete, illetve ‘megsérilhet maga a hattértérolon lév6 fais, ezért nem art, ha van egy biztonségi masolatunk. Biztonsdgi mésolatot nagyon egyszeriien ké- szithetiink, hiszen nem kell mést tenniink, mint kivélasztani az (Office menit Kezelés almenti- jgnek Biztonségi masolat mentése pontjét, majd tmegadni egy féjinevet a biztonsigi masolat részé-162 Access 2007 zsebkinyy 11.6, Adatlap ‘Az adatbizishoz, olyan kiséré informacidkat is csatolhattunk, amelyek nem részei az adatbézis- nak, viszont annak azonositéséban segitségtinkte Iehet. Az adatlapot az (® Office menii Kezelés so- anak Adatbézis adatlapja pontjéval hivhatjuk eld, Egyéb lehetiiségek 163 11.7. Titkositas és korlétozds jelszéval Ha adatbézisunk bizalmas informdcidkat tar- talmaz, gy lehetdségiink van az adatokhoz val6é hozzéférést jelszéval_ korlétozni, illetve a. térolt alloményt egy titkositisi algoritmus miatt rejtje- lezve tarolni. Ez természetesen lelassitja az adatbs- zis haszndlatat, viszont biztonsdgossé is teszi. Ehhez az adatbézist az |" Office meni Megnyi- tas pontjéval kell megnyitni, majd a megnyitisi panelen a Megnyitas gombot legirditve a Kizér6- lagos megnyitds funkciot kell kivélasztani. (Cesare) [_veore ‘Megnitae ] Cesk chastere Kiesrlagos megnyités Ha igy nyitottuk meg az adatbézist, akkor mar kivélaszthatjuk az Adatba- ziseszk520k szalag Titkosi- tas jelszéval gombjét. A megielené panelen gépel- jik be a jelsz6t (kétszer). Ezt kivet6en az adatbazis mar esak a jelszé ismeretsben nyithats meg. Jelszé torléséhez, és az adatbazis visszaéilitésa- hoz valasszuk az Adat- , baziseszkOz0k szalag J" Adatbécis vszatetése Adatbazis visszafejtése gombjat Fritters jtzovat164 ‘Access 2007 zsebkonyv 11.8. Adatgyiijtés E-mailben ‘Az Access Iehet6séget biztosit arra, hogy ada- tokat e-mailek dtjan gyn be. A folyamat két 61 elkiilinithets tevékenységbél all. Az egyik az adatgyiijt6 e-mail létreho- zasa, amit a Kills6 adatok fea a szalag E-mail \étrehozdsa = ikonjaval indithaté vardzs- E-mail Vilaszok mat Lepésrdl Képéare meg. ttehozisa kezelése febetink Amick a bos __ Ak onde kkez6 valaszok feldolgozésa, amire a Kuls6 adatok szalag Vélaszok kezelése ikon haszndlhat6. Egyéb lehetdségek 165 11.9, Megosztott adatok kezelése SharePointtal ‘Abhoz, hogy az Access SharePointtal t&rténd adatmegosztast kezelni tudj, sziikségiink van egy SharePoint webhelyre. Amennyiben ez létezik, tigy haszndlhatjuk a Kils6 adatok szalag SharePoint listdk mezéjében lév funkcidkat, ea j So scnasiead ee ¥ SharePoint ‘Természetesen mindezt szigorian engedélyek- hez kétitlen sziikséges kezelni, igy akir jelzést kaphatunk arrél is, hogy mikor médositjak az ada- tokat. ‘Az Accessb6l egy SharePoint-webhelyre tort 16 athelyezés sordn a SharePoint webhelyen jén- rok létee olyan listik, amelyek az adatbizis tab hhoz vannak esatolva, igy az Access létrehoz egy olyan ij eldtér-alkalmazést, amely tartalmazza a régi Grlapokat és jelentéseket, és az éppen most exportalt, Uj csatolt téblékat is. Az Athelyezés Sha- rePointba ikonra val6 kattintést kévetden elindul egy varizslé, amely segitségével megoldhatok az adataink athelyezése. A leétrejétt SharePoint-listékkal barki dolgozhat ‘a webhelyen és a csatolt tablakkal az. Access prog-166 ‘Access 2007 zsebkonyy ramban, (Az adatokhoz val6 hozzaférések kezelé- séhez rendszergazdai jogosultség sziikséges.) Természetesen a SharePoint-listék megnyitha- tak az Access alkalmazsban is, igy haszndlhatunk egy adott SharePoint listén alapulé urlapot vagy jelentést sajét_adatbézisunkban is, Ez térténhet importélassal és csatoléssal is. Importélaskor a lista egy mésolata keriil be az adatbézisba, mig csato- lassal egy masik programban taldlhat6 adatokhoz hozhatunk Iétre kapesolatot az adatok importéldsa nélkiil. Mivel azonban az. allandé kapesolat sokszor nem garantalhat6, ezért lehetdség van az on-line és kapesolat nélkiili méd Kézti valtésra. Ekkor ké- sdb, a kapesolat dijbdli felépitésekor szinkronizal- ni sziikséges az adatokat. Testreszabés 167 12. Testreszabas 12.1, Beallitasok Az Access miikislésmédjanak és tovabbi speci- lis lehetéségeinek bedllitéséra az (Office menti also-kizéps6 részén talilhats Az Access Bedllité- sai gombndl lehivhaté panel funkci6i szolgélnak. ‘A szimos bedllitis kéziil érdemes megemliteni az Aktualis adatbazisra vonatkoz6 beallitésokat, melyek panelén megialélhatdk olyan.vélasztisi168, ‘Access 2007 2sebkinyy Iehetéségek, mint példéul, hogy a tablak, lekérde- zések, tirlapok, stb. 6néll6 ablakokban, vagy fillek hasznlataval legyenek-e megjelenitve.A beillitésok részletes ismertetésére azok spe- Giélis volta miatt nem érdemes kitémi, mivel a paneleken lév6 feliratok egyértelmiien adjsk ma- gukat, kiln magyarézatot nem igényelnek. fgy aki mar a kordbbi funkcikat megismerte, annak a panelen taldlhaté lehetdségek is érthetéek. Megemlitendé azonban, hogy egyes szolgéi- tatdsok nem keriilnek telepitésre csak akkor, ha ezt killin igényeljik. E célra a Bévitmények funkcis szolgil Szintén fontosak az Adatvédelmi Kézpont be- ‘illitasai, mert a biztonsdg érdekében az Access le- tilthat bizonyos funkeiGkat. llyen példéul a mak- rok haszndlata, ami az drlap-vezérlSelemeknél, & a folyamatok automatizélésénél.sziikséges lehet Bar biztonsigi seempontbél nem javasolt, de egyes makrdk futtatisakor rakényszerillhetiink arra, hogy az Adatvédelmi kOzpont panel Az adatvédel- ‘mi kézpont beallitésai gombjéra kattintva kivalasz- seuk a Makr6bealitésok funkcist, majd ott bejldl- jiik Az 6sszes makré engedélyezését.12.2. Eszkéztar médositasa A korabbi verzi6kkal ellentétben az. Access 2007 ‘nom ad Tehetdségek a szalagokon taldlhaté ikonok felhaszndlék altal térténé médositéséra. Itt egye- diil a gyorselérési eszkiztér médosithaté, ami alapesetben az ablak cimkéjében foglal helyet. Testreszabas 173 Ha az Access dltal felajénlott gombok nem fe- lelnek meg, vagy ij funkci6jii gombokat szeret- nénk elhelyezni, tigy kattintsunk a cimkében a= gombra, majd jeldljak ki a listin, hogy mely ele- mek legyenek léthatok, és melyek ne a_gyors- elérési eszkéztdrban. Természetesen a Tovabbi parancsok sorra kattintva wij gombokat is fel tu- dunk venni ide, hiszen sok esetben erre rd is kény- szeriiliink amiatt, mert egyes funkcidk alapesetben rnem érhet6k el schonnan, igy csak akkor lesznek haszndlhatdk, ha létrehozzuk a sziikséges gombo- kat. ie }oa av) tees ponent Kattintsunk tehét a Tovébbi parancsok sorra. A panel kézépsé részén ket lst latunk. A jobboldali ‘1 meglévé eszkéztar elemeket, a baloldali az arra174 ‘Access 2007 zseb) felvehetd egyéb elemeket tartalmazza. A baloldali lista felett van egy legirdithet5 elem is, melyb6l kivilaszthatjuk azon_gombok csoportjat, amibél vélogatni kivanunk. (Pl. minden paranes, vagy a szalagokon nem szereplé parancsok, stb.) Gomb felvételéhez kattintsunk a baloldalilistin a felveendé gomb nevére, majd a Kizépen levi Felvétel>> gombra, Ha az elemet valasztiuk, tigy az eszkdztétra egy kis figgdleges elvalaszt6 vonal keril. ‘Természetesen trdlni is tudunk elemet az es2- kéztérr6l, ehhez a jobboldali listin kattintsunk a nevére, majd a kézépen lév6 Eitvolités gombra. ‘Assorrend a baloldalilistén a néven, majd a vagy _"] gombon val6 katintéssal médosithat3. A BBS-INFO KIADO AJANLATA 35 NA. on i285, ams, 570 Fe) ‘ads Peep ny (85 dl O70 {ese it ih mpi na 09 ‘Sekeroms dsathkek Paci me arsine 8) ‘ese ran (80 907) usb tetone (6 0970) erm Fane. 170). ee tna A ob art mace Go. A) rk ns fan (76 CD. 97 Fermoer aan oe SF) ue Fraseroncat hort se 6 ya 720 60) Fs (ib kre 970 Fri tt icy ce Sten or sense 103 0708) Sipser cya, (440, 1707) ‘es Paantprtcine on 80 02) (itor cg ean mary rom 8 F) ‘ebstatstog (and)