Onk - Ig Irasbeli Tetelek2018 PDF

VÁLASZTHATÓ TÁRGYI VIZSGARÉSZ ÍRÁSBELI TÉTELEK
ÖNKORMÁNYZATI IGAZGATÁS 2018 ősz – 2019 tavasz
15 pontos kérdések
1. Ismertesse a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának lényegé és sorolja fel a Charta legalább öt
célkitűzését!
Az Európa Tanács célkitűzései közé tartozik a nyugat-európai országok demokratikus értékeinek megőrzése,
fejlesztése és terjesztése. Az Európa Tanács 1957-ben létrehozott szerve, a Helyi és Regionális Önkormányzatok
Állandó Konferenciája (1994-től új névvel: a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa) a tagországok
önkormányzatainak érdekvédelmi és közvetítő szerve.
A Kongresszus ajánlásokat terjeszt az Európa Tanács, illetve a tagországok felé annak érdekében, hogy összefoglalja
az egyes intézmények közös vonásait is követendő értékeit.
Az aláíró országok önként csatlakoznak a Chartához és annak legalább egy részét magukra kötelezőnek fogadják el:
az első részből 20 szakaszt, ebből 10-t a megjelölt szakaszokból kell választani. Az alapelvek betartása és követése
annak a bizonyítéka, hogy az adott ország szabad és demokratikus, plurális alapon működő önkormányzati
rendszerrel rendelkezik-e.
Magyarország elsőként csatlakozott Kelet-Európából: 1997. évi XV. törvény tartalmazza a Charta alapelveit.
A Charta céljai:
 A helyi önkormányzata demokratikus rendszer egyik alapintézménye, amelyen keresztül az állampolgárok a
közügyükben részt vehetnek.
 Helyi önkormányzást kizárólag szabad, titkos szavazással megválasztott testületek gyakorolhatják.
 A helyi önkormányzás jogát a lehető legmagasabb jogszabályban kell rögzíteni, ha lehet az Alkotmányban.
 A helyi önkormányzás olyan jog és egyben képesség is, hogy a közügyek lényegi részét érintően a lakosság
érdekében saját hatáskörökben igazgassák és szabályozzák.
 A helyi önkormányzáshoz való jogot csak a demokratikus elvek alapján választott testületek, illetve a
választópolgárok közvetlenül gyakorolhatják.
 A feladatok megállapítását elsődlegesen az Alkotmányban vagy törvényben kell rendezni, azonban ez nem
zárja ki, hogy az önkormányzatok kivételesen speciális feladat- és hatáskört lássanak el.
 A helyi szerveknek teljes hatáskörrel kell rendelkezni azokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak más
szervekhez.
 Az önkormányzatok hatásköre teljes és kizárólagos (állami szervek nem vonhatják el és nem korlátozhatják).
 A közigazgatási terület határainak megváltoztatásához kell az önkormányzat véleménye, vagy népszavazás
kiírása.
 Önkormányzatok szabad egyesülésének joga, állami felügyelet korlátozása, ezt törvényben kell garantálni.
 Önkormányzatok feladataihoz szükséges forrásokat, feltételeket biztosítani kell.
2. Határozza meg a helyi közügyek ellátásának alaptörvényi kereteit! Ismertesse az Alaptörvény által a helyi
közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket!
Az Önkormányzati Törvény (Mötv. 2011. évi CLXXXIX. tv) új alaptörvényi keretben határozza meg:
 az önkormányzatok köz- és államigazgatási feladatellátását
 az állami felelősségi köröket
 az önkormányzatok intézményi feladatellátását, amelyet részleteiben az egyes ágazati törvények
bontanak ki (oktatás, egészségügy stb.)
1
Új elemek a törvényben:
 költségtakarékos, feladatorientált önkormányzati rendszer
 jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlás elve
 kölcsönös együttműködés kötelezettsége (öngondoskodás, közösségi feladatokhoz hozzájárulás)
 település önfenntartó képességének erősítése, helyi erőforrások feltárása
Az önkormányzati feladatok elosztása jelentősen átalakult, 2013-tól a járások vették át egy részét. Kötelező és
önként vállalt feladatok megosztása megmaradt.
A különböző önkormányzati szinteken (község, város, megye stb.) eltérő feladat- és hatáskörök vannak. A feladatok
meghatározásánál figyelembe kell venni a település méretét, gazdasági erejét stb. Bizonyos feladatok kikerültek az
önkormányzati hatáskörből (pl. oktatás, eü), mások viszont bekerültek (pl. hajléktalan ellátás, közfoglalkoztatás).
Államigazgatási feladatok egy rész elkerült a jegyzőtől a járási hivatalhoz. Nő a polgármesterek lakossági érdekvédő
szerepe.
Alaptörvény által a helyi közügyek nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök lényege a helyi közügyek
intézése.
A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a
lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek a megteremtéséhez kapcsolódnak. A helyi
közügyek körébe tartozó közszolgáltatásokat tételesen nem lehet felsorolni, számos tényező befolyásolja, számos
tényező befolyásolja egy-egy ország kialakított gyakorlatát, ami a társadalmi viszonyok átalakulásával folyamatosan
változhat, reagálva az új kihívásokra. A közszolgáltatások mellett a helyi közügyek körébe tartoznak a helyi közhatalom,
lényegében a helyi önkormányzás gyakorlásához szükséges feladat- és hatáskörök, valamint az önkormányzati
működéshez szükséges személyi és anyagi feltételek is. Az önkormányzati feladat- és hatásköröket 2 csoportba
oszthatjuk: kötelező és fakultatív.
1. Kötelező feladatok
a. településfejlesztés, h. gyermekjóléti szolgáltatások o. kistermelőknek árusítási
településrendezés i. szociális szolgáltatások és lehetőség
b. településüzemeltetés ellátások p. sport, ifjúsági ügyek
c. közterületek, közintézmények j. lakás- és helyiséggazdálkodás q. nemzetiségi ügyek
elnevezése k. hajléktalan ellátás r. közbiztonság
d. egészségügyi alapellátás l. környezet- és természetvédelem s. közösségi közlekedés
e. környezet-egészségügy m. honvédelem, polgári védelem t. hulladékgazdálkodás
f. óvodai ellátás n. helyi adó, turizmus u. távhőszolgáltatás
g. kulturális szolgáltatás v. víziközmű szolgáltatás
2. Fakultatív feladatok
3. Foglalja össze röviden a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programnak az önkormányzati rendszer

átalakítását meghatározó célját és elveit, ismertesse a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
törvénynek az önkormányzati rendszerre gyakorolt hatását!
A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program tömören összefoglalta azt a nézőpontváltást, amelyet az új

önkormányzati törvény megcéloz:
 az önkormányzatok köz- és államigazgatási feladatellátását;
 az állami felelősségi köröket;
 az önkormányzatok intézményi feladatellátását.
Az Mötv. a helyi önkormányzati rendszert több új elem beillesztésével újította meg:
2
 költségtakarékos, feladatorientált önkormányzati rendszert épített ki

 a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlás elvének és a kölcsönös együttműködés kötelezettségének a
rögzítése
 a helyi választópolgárok önkormányzáshoz való jogának deklarálása mellett kötelezettségeket –
öngondoskodást, a közösségi feladatokhoz való hozzájárulást – is előír, meghatározva elmulasztásuk
jogkövetkezményeit is
 a település önfenntartó képességének erősítésére, a helyi erőforrások feltárására, kiaknázására, az
öngondoskodás elvének érvényesítésére vonatkozó előírás
Az önkormányzati szervek által ellátott államigazgatási feladatoknak a jelentős részét a járási hivatalok vették át 2013-
tól. Lényeges hatáskör-átcsoportosítás történt.
Új szabályozásban:
 megmaradt a kötelező és az önként vállalt megkülönböztetés. Az önként vállalt feladat tekintetében
fennmaradt a korlátozás, amely szerint ellátása nem veszélyeztetheti a kötelező feladatellátást.
 egyértelműbben kötelezte el magát a differenciált hatáskörtelepítés, a jogalkotó köteles figyelembe venni:
 gazdasági teljesítőképességet
 lakosság számát, valamint
 közigazgatási terület nagyságát
 helyi önkormányzatok eltérő adottságait
 a feladat- és hatáskörellátáshoz szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket
 önkormányzatok által nyújtott közszolgáltatások minimumfeltételeinek szabályozása
 új elemként a helyi közbiztonsággal kapcsolatos önkormányzati feladatok
 kiemelten foglalkozik a törvény az államigazgatási feladat- és hatáskörök gyakorlásának speciális kérdésével:
A jegyző és a járási hivatalok közötti feladatmegosztás alapja, hogy az országosan egységes, standardizálható
eljárások, feladatok a járási hivatalokhoz kerültek. Azok az államigazgatási feladatok pedig, amelyek helyi
szabályozáshoz kapcsolódnak – és a helyi viszonyok alapján mérlegelési lehetőségre van szükség –, a
jegyzőnél maradtak.
Az új önkormányzati szabályozással kapcsolatban a leggyakrabban hangoztatott kritika, hogy kiüríti az

önkormányzatokat, vagyis az állam elviszi az eddigi önkormányzati helyi közügyeket. Lényeges hatáskör-
átcsoportosítás történt, illetve történik 2013-ban. Nőtt az állami szerepvállalás az egészségügy és a szociális
igazgatás területén is. Ezeken a területeken zsugorodott az önkormányzati közügyek köre. A legnagyobb változást az
jelenti, hogy az óvodai ellátást kivéve a köznevelés ügye – így az általános és középiskolák fenntartása – az állam
kötelező feladata lett. Újabb feladatok (hajléktalan-ellátás, közfoglalkoztatás, helyi „piac” feltételeinek biztosítása)
kerültek a helyi közügyek körébe.
A települési önkormányzatok tevékenységének fő hangsúlya a településüzemeltetésre, a helyi társadalom

bevonására, a helyi közösség önszerveződésére irányul. Az élhető és fenntartható lakóhely biztosítása, -fejlesztése
kerül az önkormányzás központjába. A polgármester esetében pedig növekedni fog a települési és lakossági
érdekvédő szerep, mivel a nem önkormányzat által biztosított közszolgáltatás minőségével kapcsolatos lakossági
kritikákat az elsőszámú településvezető fogja közvetíteni.
A megyei önkormányzatok, mint térségfejlesztő szerveződések szerepe még kialakulóban van.

A Kormány által elfogadott Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014– 2020 kiemelt céljai között
szerepel az önkormányzatok szervezési feltételeinek fejlesztése.
3
Stratégiai cél, hogy az önkormányzatok legyenek alkalmasak – a megváltozott feladat- és hatáskörüknek megfelelő –
helyi célkitűzéseiket a leghatékonyabb forrásfelhasználással, az ügyfelek lehető legkisebb idő és anyagi ráfordítása
mellett megvalósítani.
A 2014–2020-as tervezési ciklusban az alábbi önkormányzati fejlesztési programokat irányozza elő a Stratégia: •
feladatkataszter készítése
• tudásmegosztás, központi benchmarking szolgáltatás
• menedzsment fejlesztése
• fejlett önkormányzati információs rendszer kialakítása
• önkormányzati ASP központ szolgáltatásainak országos kiterjesztése. Az ASP (Application
Service Provider – alkalmazás-szolgáltató központ) feladata, hogy olyan egységes
alkalmazási környezetet alakítson ki valamennyi önkormányzat számára, amely egy részről
egységesítést jelent az önkormányzatban tevékenykedők számára, másrészt a felügyeleti
szervek egységes és hiteles információk birtokába jutnak az önkormányzatok
működésének szinte valamennyi releváns eleméről.
4. Soroljon fel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján a helyi önkormányzatok
kötelezően ellátandó feladatcsoportjaiból legalább tizet, ismertesse az önként vállalt (fakultatív)
önkormányzati feladatokra vonatkozó rendelkezések lényegét!
Az önkormányzati feladat és hatásköröket 2 csoportra oszthatjuk: (= helyben intézendő közügy )

kötelező, (melyet a törvényalkotó határozott meg ) és
fakultatív , vagyis önként vállalható (melyet a helyi önkormányzat képviselő testülete önként felvállalt)
Az Mötv. 13.§ (1)bekezdése, a kötelezően ellátandó, alábbi feladatcsoportokat tartalmazza:
 településfejlesztés, településrendezés;
 településüzemeltetés (pl. köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, a helyi
közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása)
 egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
 óvodai ellátás; gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
 szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;
 lakás- és helyiséggazdálkodás;
 honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
 helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
 nemzetiségi ügyek;
 közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
 helyi közösségi közlekedés biztosítása;
 hulladékgazdálkodás; távhőszolgáltatás; víziközmű-szolgáltatás, stb
Fakultatív feladatvállalás: (önként vállalt feladatok) Mötv. 10.§ (2) valamely helyi közügy önkéntes vállalására
kizárólag a képviselő-testület vagy a választópolgárok közössége helyi népszavazással jogosult. Csak azon közügyek
ellátását lehet így vállalni, melyeket a jogszabály nem utal valamely szerv kizárólagos hatáskörébe (pl. pénzintézeti
tevékenység) és megoldása ne veszélyeztesse a kötelező feladatok ellátását. Finanszírozása csak a saját bevételek vagy
az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. (pl színházak fenntartása, zenekar működtetése)
Fontos szabály, hogy az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért.
4
5. Mutassa be az önkormányzati feladat- és hatáskör átruházás szabályait, soroljon fel legalább tíz át nem
ruházható hatáskört!
Az önkormányzati rendszeren belül a hatáskör-telepítés szabályai biztosítják a képviselő-testület és különböző szervei

közötti optimális munkamegosztást, hiszen az önkormányzati rendszer egyes szereplői jelentős mértékben eltérő
adottságokkal rendelkeznek.
Az önkormányzati működés meghatározó szereplője a képviselő-testület, mely eldönti, hogy az egyes hatásköröket
maga látja el vagy átruházza – az Mötv-ben meghatározott kivétellel – a polgármesterre, a bizottságára, a
részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására.
E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. A hatáskör további átruházása tilos.
A hatásköri szabályokhoz kapcsolódik a döntési jogosultság meghatározása. Mötv. alapján önkormányzati döntést
„saját jogán” hozhat: helyi népszavazás és a képviselő-testület.
A képviselő-testület felhatalmazása alapján hozhat önkormányzati döntést:

 a képviselő-testület bizottsága;  az önkormányzati társulás;
 a részönkormányzat testülete;  a jegyző.
 a polgármester, főpolgármester, közgyűlés elnöke;
A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: Mötv. 42.§

 a rendeletalkotás;  megállapodás külföldi önkormányzattal való
 szervezetének kialakítása és működésének együttműködésről,
meghatározása,  intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
 a törvény által hatáskörébe utalt választás,  közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás
kinevezés, vezetői megbízás; állítása;
 a helyi népszavazás elrendelése,  eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
 kitüntetések és elismerő címek alapítása;  a bíróságok ülnökeinek megválasztása;
 önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése,  területszervezési kezdeményezés;
abból történő kiválás,
A hatáskörök átruházásáról szükséges önkormányzati rendeletben (SZMSZ-ben) dönteni. A képviselő-testület maga

alakítja ki, hogy mely hatásköröket tartja meg magának és melyeket ruházza át. E döntésénél szem előtt kell tartania,
hogy a stratégiai jelentőségű kérdésekben megtartsa magának a döntési jogot, de az operatív, gyors döntést igénylő
kérdésekben olyan szervet hatalmazzon fel, amely állandóan működik, tevékenysége nem ülésekhez kötött.
Továbbá célszerű figyelembe venni különösen:
 az önkormányzat adottságait;  hatékonysági szempontokat és
 a hatáskör jellegét; a gazdasági,  az ésszerű munkamegosztás követelményeit stb.
6. Sorolja fel a helyi önkormányzati képviselő összeférhetetlensége és méltatlansága eseteit!
Az Mötv. meghatározza a képviselőtől elvárható, minimális követelményt, azaz helyi önkormányzati képviselő nem
folytathat olyan tevékenységet, ami a feladatai ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja.
A felsorolt ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI okok csoportosíthatók.
5
1): a hatalmi ágak elválasztásának elvéből fakadóan a központi közigazgatási, az államigazgatási, illetve a hon- és
rendvédelmi pozíciók, mint
 országgyűlési képviselő,
 tisztségek, amelyek betöltéséhez kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, a köztársasági elnöktől, a
Kormánytól, annak tagjától vagy az Országgyűlés, kormány alárendeltségébe tartozó szervtől kapta.
 a központi államigazgatási szerv vezetője, köztisztviselője; kormánytisztviselő; a Magyar Honvédség, a
Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, rendvédelmi szerv, az
Országgyűlési Őrség vagy a NAV hivatásos állományú tagja.
 olyan államigazgatási szervnél állami vagy kormánytisztviselő, amelynek illetékességi területén az adott
önkormányzat működik.
kivételek (nem összeférhetetlen):
 a kinevezés, ha annak keretében tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi
oltalom alá eső szellemi tevékenységet lát el a képviselő.
 az egészségügyi, szociális és oktatási területhez tartozó munkakörcsaládok esetén.
2): azok a pozíciók, melyek a másik önkormányzattól, másik önkormányzati pozíciótól való függetlenség
biztosítására hivatottak, mint
 jegyző (főjegyző), aljegyző
 ugyanazon önkormányzat polgármesteri hivatalának vagy közös önkormányzati hivatalának köztisztviselője,
alkalmazottja;
 más települési önkormányzatnál képviselő, polgármester, alpolgármester.
3): az egyéb okok, melynek célja, hogy a képviselő hatáskörét befolyásmentesen gyakorolja. Ezek a gazdasági és
médiumokkal kapcsolatos esetkörök, mint
 a helyi önkormányzat által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság, a helyi
önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság legfőbb
szervének – kivéve, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve a képviselő-testület –, ügyvezetésének tagi,
személyes közreműködői vagy a képviselet ellátására jogosultságot biztosító pozíciókat. (Az
összeférhetetlenség meghatározásánál nem a pozíció elnevezése, hanem annak tartalma az irányadó.)
 Az Mötv. értelmében nem lehet önkormányzati képviselő a médiatartalom-szolgáltató természetes személy,
jogi személy, gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője,
képviselet ellátására jogosultja.
o Megítéléséhez szükséges a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi
CLXXXV. törvényben meghatározott fogalmak értelmezése is.
4): Települési önkormányzati képviselő nem lehet megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, főpolgármester,
főpolgármester-helyettes.
MÉLTATLANSÁG JOGINTÉZMÉNYE hasonló funkciót tölt be, mint az összeférhetetlenségé, mégis jól elkülöníthetők
tőle. Az összeférhetetlenségre általában jellemző, hogy az azt megalapozó ok, helyzet megszüntetésére van
lehetősége az érintettnek (reparálható helyzet). Ezzel szemben a méltatlanság objektív alapú jogintézmény, mivel
beálltával a képviselői tisztség automatikusan megszűnik (nem reparálható).
Méltatlanság esetén a képviselő-testület határozatával mondja ki a képviselői megbízatás megszűnését.
Méltatlan megbízatására:
6
 akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztére ítéltek,

 aki esetében a köztartozás huzamosan fennáll, azaz állammal, önkormányzattal szemben tartozása van,
és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül nem rendezi. Ennek ellenőrzése
végett megválasztását követő 30 napon belül köteles kérelmezni felvételét a köztartozásmentes adózói
adatbázisba, és az adatbázisba való felvétel megtörténtét a képviselő-testületnél igazolni.
 aki a jogerős bírói végzést nem tartja be, illetve azzal szembeszegül,
 gazdasági társaság felszámolása során ki nem elégített követelésekért való felelősség jogerős bíróság
általi megállapítása és a bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség nem teljesítése esetében.
 aki tudja, hogy összeférhetetlenségi helyzetben van, de nem hozza a képviselő-testület tudomására.
7. Ismertesse a képviselő-testület ülésére (alakuló, rendes/rendkívüli) vonatkozó szabályokat!
A képviselő-testület alakuló ülést, rendes (előre tervezett) és rendkívüli testületi ülést tart.
1. A RENDES ÜLÉSEK számáról a testület az SzMSz-ben rendelkezik, az Mötv. azon előírására figyelemmel, hogy
évente legalább 6 testületi ülés megtartása kötelező.
2. A RENDKÍVÜLI TESTÜLETI ÜLÉS előre nem tervezett. Az SzMSz-ben általános jelleggel rögzíthető, hogy milyen
esetekben, milyen feltételekkel lehet összehívni. Az Mötv. előírása szerint össze kell hívni a testület ülését, ha azt a
képviselők ¼-e, a testület bizottsága, a kormányhivatal vezetője indítványozza, meghatározva az összehívás indokát
is. A testületi ülésre meghívandók körét, a meghívás módját az SzMSz tartalmazza.
A testület ülése főszabályként nyilvános, ezért tájékoztatni szükséges a település lakosságát, hogy azon bárki –
hallgatóságként – részt vehessen.
Az ülésen részt vevők
 szavazati joggal (a képviselők és a polgármester);
 tanácskozási joggal (a jegyző [joga és kötelessége valamennyi javaslat törvényességi szempontból való
figyelemmel kísérése], azon alpolgármester, aki nem a képviselő-testület tagja, valamint egyéb meghívott, a
meghívásra okot adó téma tárgyalásában;
 ezek egyikével sem rendelkezik.
A képviselő-testület ülését főszabályként a polgármester hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén → az
alpolgármester. A testület ülését a határozatképesség megállapításával kell kezdeni → ha a megválasztott képviselők
– beleértve a polgármestert is – több mint fele jelen van. Az ülés vezetője a határozatképességet az ülés teljes
időtartama alatt köteles vizsgálni. Ezután a napirendi pontok ismertetése → az azokról történő szavazás →
tanácskozás.
A képviselő-testületi ülések főszabályként nyilvánosak, zárt ülés kizárólag a törvény által szabályozott esetekben
lehetséges elrendelni. Zárt testületi ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek közérdekű adatokra,
közérdekből nyilvános adatokra és a testület döntésére vonatkozó részeit megismerhetővé kell tenni.
Főszabályként a nyílt szavazással (kézfelemelés, szavazatszámláló gép alkalmazása, ezek együttes alkalmazása, név
szerinti szavazás) történő döntéshozatal kötelező. Az Mötv. kivételes lehetőségként engedi meg a titkos szavazást.
Az Mötv. kógens módon határozza meg a javaslat elfogadásához szükséges egyszerű, illetve minősített többséget,
ettől eltérni az SzMSz-ben sem lehet.
Önfeloszlatás jogintézménye: a polgármester és a képviselő-testület ellentéte olyan mértékig fokozódhat, amely

már a teljes működésképtelenséghez vezet. Ennek az elkerülésére teszi lehetővé az Mötv., hogy a képviselő-testület
megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja feloszlását. A
képviselő-testület erről nem hozhat döntést a választást követő 6 hónapon belül, illetve a megbízatásának lejártát
megelőző év november 30. napját követően.
7
A testületi ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni → összeállítása a jegyző kötelezettsége. A jegyzőkönyv a képviselő-
testület működésének alapdokumentuma, amely közokirat.
Szignalizáció: a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó indokolt jelzését kötelező jegyzőkönyvi szinten is rögzíteni.
A képviselő-testület ülését követően a törvény a jegyző kötelezettségévé teszi az önkormányzati rendelet

kihirdetéséről való gondoskodást, vagy a képviselő-testület hivatalos lapjában, vagy a helyben szokásos – a SzMSz-
ban meghatározott – módon. A jogszabály – így az önkormányzati rendelet is – érvényességének egyik feltétele a
kihirdetés. Kihirdetés hiányában az önkormányzat rendelete érvénytelen, jogi hatás kiváltására nem alkalmas. A
jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletet a kihirdetést követően legkésőbb a kihirdetést követő munkanapon a
területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak is köteles megküldeni. 2013. július 1. napjától az
önkormányzatoknak rendeleteiket a Nemzeti Jogszabálytárba is fel kell tölteniük.
3. ALAKULÓ ÜLÉS: a képviselő-testület működésének sajátos formája. Funkciója, hogy a képviselő-testület és szervei
működésének alapvető kérdéseiről döntsön, meghatározza a szervezeti struktúrát. Az alakuló ülést a választást
követő 15 napon belül kell megtartani, amelyet a polgármester hív össze és vezet. A megyei közgyűlés alakuló ülése
ettől eltér, azt a korelnök hívja össze és vezeti a közgyűlés elnökének megválasztásáig.
A törvény meghatározza az alakuló ülés „napirendi pontjait”: megalkotja, felülvizsgálja a szervezeti és működési
szabályzatát, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja bizottsága tagjait, az alpolgármestert, illetve
dönt illetményükről, tiszteletdíjukról is.
Az alakuló ülés általában ünnepélyes keretek között, az érintett állami, társadalmi szervezetek képviselőinek
részvételével zajlik. Sok esetben az ülés előtt vagy annak részeként teszik le esküjüket a megválasztott képviselők és
a polgármester is.
8. Röviden fejtse ki, mi az általános indoka annak, hogy a képviselő-testület ülése nyilvános! Ismertesse a zárt
ülés tartásának eseteit, a meghívottak körét!
A demokratikus működés követelményéből fakad, hogy a képviselő-testület ülése nyilvános, azaz a helyi közügyekben
demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. Az ülés nyilvánossága
lehetőséget teremt arra, hogy a választópolgárok közvetlenül vagy a médián keresztül is ellenőrizhessék az általuk választott
testület tevékenységét. A nyilvánosság feltételeinek megteremtésével garantálja, hogy az önkormányzati képviselők az őket
megválasztó helyi közösség érdekeinek, a helyi közakaratnak megfelelően járnak el, hoznak döntéseket.
A képviselő-testület ülése főszabályként nyilvános (Mötv. 46. § (1) bek.), ezért tájékoztatni kell a lakosságot, hogy
azon bárki részt vehessen, mint hallgató.
Zárt ülést csak kivételes esetekben lehet elrendelni. A nyilvánosság korlátozása kizárólag a törvény által szabályozott
esetekben lehetséges. Az Mötv. 46.§ (2) bekezdése tételesen felsorolja a zárt ülés tartására okot adó tárgyköröket.
Kötelező zárt testületi ülést tartani

 önkormányzati hatósági,  kitüntetési ügyek tárgyalásakor,
 összeférhetetlenségi,  fegyelmi büntetés kiszabásakor, továbbá
 méltatlansági,  vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén.
Ezekben az esetekben a képviselő-testület nem rendelhet el nyílt ülést.
Az érintett kifejezett kérésére kell zárt ülést tartani

 választás,
 kinevezés,
 vezetői megbízás adása,
8
 ennek visszavonása,
 fegyelmi eljárás megindítása,
 az állásfoglalást igénylő személyi ügyek tárgyalásakor.
Elrendelhető zárt testületi ülés – és ez a képviselő-testület döntésétől függ –, ha olyan ügyről

tárgyalnak, amelynek nyilvános tárgyalása sértené az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét.
Ilyen például az önkormányzat vagyonával való rendelkezés, a testület által kiírt pályázat feltételeinek
meghatározása és a pályázat tárgyalása.
Zárt testületi ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek közérdekű adatokra, közérdekből
nyilvános adatokra és a testület döntésére vonatkozó részeit megismerhetővé kell tenni.
Az Mötv. tételesen felsorolja a zárt ülésen részt vevők körét is: a képviselő-testület tagjai és a
polgármester mellett a nem képviselőként megválasztott alpolgármester, a jegyző, az aljegyző,
továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő lehetnek jelen.
Nemzetiséget érintő ügy zárt ülésen való tárgyalásán az adott nemzetiséget képviselő nemzetiségi
önkormányzat elnöke is az ülés résztvevője kell, hogy legyen.
9. Mutassa be a helyi önkormányzatok társulásaira vonatkozó szabályokat! Soroljon fel legalább öt

elemet, amelyet a társulási megállapodásnak tartalmaznia kell!
Társulás, mint jogintézmény lényege:

 az önkormányzatok közös feladatellátása megállapodás útján, az erőforrások hatékony felhasználása
érdekében,
 Mötv. szabályozza, amely teljes körűen tartalmazza a társulásokra vonatkozó rendelkezéseket,
kevesebb kötelező érvényű szabállyal,
 a helyi önkormányzatok képviselő-testületei feladat-és hatáskörök, valamint a polgármester és a
jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátása céljából jogi
személyiséggel rendelkező társulást hozhatnak létre.
Szabályok:
 létrehozásáról az érintett képviselő-testületeknek írásban kell megállapodnia  polgármester írja
alá
 a társulási megállapodás jóváhagyásáról, módosításáról, a társulás megszüntetéséről a képviselő
testületek mindegyikének minősített többsége kell
 társuláshoz csatlakozni naptári év 1. napjával, kiválni az utolsó napjával lehet
 a csatlakozásról és a kiválásról szóló minősített többségű döntést min. 6 hónappal korábban meg kell
hozni, erről a társulási tanácsot értesíteni
 kizárás a társulásból: társulási tanács dönt minősített többséggel, de a megállapodás módosításáról
így is dönteniük kell a tagoknak
 feladatellátás szabadsága a tv keretei között  költségvetési szervet, gazdálkodó, nonprofit
szervezetet alapíthat, vezetőit kinevezi
 társulás működési költségei: a tagok az általuk képviselt települések lakosságszámának arányában
hozzájárulás (ha a megállapodásban más nem szerepel)
 megszűnés okai lehetnek:
- társulási megállapodásban meghatározott időtartam letelte
9
- tv-ben meghatározott megszűnési feltétel teljesülése

- társulás tagjai minősített többségű döntéssel elhatározzák
Szervezeti felépítése:
 döntéshozó szerve a társulási tanács  tagjait a képviselő testületek delegálják, a tagok közül
elnököt választanak (1 fő). Kizárólag egy alelnöke lehet.
 lehetőség bizottságok kialakítására
 a társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése) eltérő
megállapodás hiányában a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el
 a társult önkormányzatok jegyzői: a társulási tanács ülésén tanácskozási joggal való részvételi
lehetőségük van  törvényességi szempontok érvényesülését szolgálja
Társulási megállapodásnak tartalmaznia kell:

 társulás neve, székhelye;
 a társulás tagjainak neve, székhelye, képviselője;
 társuláshoz tartozó települések lakosságszáma;
 az ellátott feladat- és hatáskörök;
 döntéshozó szerve, annak tagjait megillető szavazatarány;
 döntéshozatal módja, a minősített döntéshozatal esetei;
 közös fenntartású intézmények megnevezése;
 egyes képviselő-testületek pénzügyi hozzájárulásának mértéke, teljesítésének módja;
 a pénzügyi nem teljesítés esetén irányadó eljárást;
 a társulás vagyonát és a vagyonátadás feltételeit, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek
gyakorlásának rendje, ellenőrzési rendje;
 intézmény közös alapítása estén az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó rendelkezések;
 a társulás általános rendjétől eltérő feladatellátás módját;
 a társulás szolgáltatásai igénybevételének feltételeit;
 évente legalább egy beszámolási kötelezettség;
 a működés ellenőrzésének a rendjét;
 a megállapodás módosításának, a kiválás, kizárás feltételeit
10. Mutassa be a polgármesteri hivatalra és a közös önkormányzati hivatalra vonatkozó főbb szabályokat,
feladatait és irányításának sajátosságait! Fejtse ki a közös önkormányzati hivatal jellemző vonásait!
Polgármesteri Hivatal jogállása:

 Alaptörvény: a képviselő-testület a sarkalatos tv-ben meghatározottak szerint hivatalt hozhat létre, SZMSZ
rendeletet kell kialakítani (ebben a hivatalos elnevezést feltüntetni)
o önálló polgármesteri hivatal (pl. megyei önkormányzati, főpolgármesteri)
o közös önkormányzati hivatal (több önkormányzat által létrehozott)
 a hivatal, közös önkormányzati hivatal: az önkormányzat képviselő testületének a szerve, így az azzal
kapcsolatos döntések alapvetően a képviselő-testület hatáskörébe tartoznak
 a hivatalok működéséhez szükséges forrásokat az állam a központi költségvetésről szóló tv-ben
meghatározott mértékben finanszírozza
10
 a hivatalnak nincs önálló döntési jogköre, de együttműködik az állami szervekkel való együttműködés
összehangolásában
 a polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja, a jegyző pedig vezeti
Közös hivatal esetén:

 a tv-ben meghatározott kötelező létrehozással, önkéntesen, kijelöléssel is alakítható 2000 fő alatti
községek önállóak nem lehetnek)  döntést megállapodásba kell foglalni
 települések összlakossága legalább 2000 fő vagy legalább 7 település  kivéve, ha az egyik település város
 lakosságszám meghatározásakor az önkormányzati választások évének jan. 1-jén nyilvántartott adata az alap
 valamennyi településnek egy járáson belül kell lennie
 ha községek hozzák létre, a székhelytelepülésről az önkormányzatok képviselő-testületei döntenek (célszerű
figyelembe venni az adottságokat (+)), egyébként a város a székhely
 alakítani, megszüntetni önkormányzati ciklusonként egyszer az ált. önk. választásokat követő 60 napon belül
lehet (képviselő-testületek dönthetnek)  jan.1-el lép hatályba
 város ill. 2000 fő feletti lakosságszámú település nem tagadhatja meg a közösre irányuló megállapodás
megkötését, ha vele határos település kezdeményezi  kormányhivatal vezetője tagadhatja meg
 a közös önkormányzati hivatal működési költségeit a hozzá tartozó önkormányzatok lakosságszámuk
arányában biztosítják
 szükséges az irányítási jogkör gyakorlása módjának ill. a jegyző feladatainak rögzítése
 valamennyi tagönkormányzat döntését készíti elő (eltérő sajátosságok figyelembe vételével)
 minden településen biztosított legyen az ügyintézés, létrehozásának módját a megállapodásban rögzíteni
kell
Hivataltevékenysége:
 önkormányzati ügyek:
o hivatal (köztisztviselők - szakértelem) feladata:
 az ügyek, döntések szakszerű előkészítése a jegyzővel
 testületi ülések technikai, adminisztratív előkészítése (meghívók kiküldése, ülésterem előkészítése,
technikai feltételek biztosítása)
 döntések végrehajtása (konkrét munkák megrendelésének előkészítése, egyéb feladatok)
o képviselő-testület: döntési jog és felelősség az övé
 államigazgatási ügyek:
o jegyző: az államigazgatási feladat- és hatáskörök általános címzettje (ritkán a polgármester vagy
ügyintéző)
 a címzettek saját hatáskörükben hoznak döntést, amit a képviselő-testület nem bírálhat felül
o hivatali apparátus: a döntések előkészítésében vesz részt
o döntések végrehajtása
Egyéb sajátosságok:
 nagyobb létszámú településeken, ahol a hivatali struktúra összetettebb, a jegyző ill. a polgármester aláírási
jogot (kiadmányozási jog) ad valamely belső szervezeti egység vezetőjének vagy ügyintézőnek
 a hivatal alapfeladatai kötődnek a képviselőtestülethez, a tisztségviselőkhöz és a lakossághoz
 hivatal köteles a képviselő munkájához szükséges tájékoztatást megadni, jogi és szakkérdésekben segítséget
nyújtani (összefoglalók, elemzések készítése)
 hivatal lakossággal kapcsolatos szerepe: kérelmek átvétele - döntések előkészítése, ügyfélfogadás
megszervezése, kisebb településeken: jogi felvilágosítás, fénymásolás is (lakosság teljeskörű kiszolgálása)
11
11. Mutassa be az Országgyűlés helyi önkormányzatokat érintő döntéshozatali jogköreit!
Az Országgyűlés helyi önkormányzatokat érintő döntéshozatali jogkörei:

 Feloszlatás
 Területszervezési döntések
 Cél- és címzett tárgyalások odaítélése
 Helyi Önkormányzatok Napja (szeptember 30., az első helyhatósági választások napja)
Dönt az Alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásáról

 a Kormány javaslata alapján a benyújtást követő, soron következő ülésen határozatot hoz
 az érintett helyi önkormányzat polgármesterét meg kell hívni e napirend tárgyalására
 a polgármester jogosult a saját álláspontját a döntés meghozatala előtt ismertetni
Alaptörvény-ellenes működés formái:

 képviselő-testület működésének hiánya
 képviselő-testület sorozatos, törvénysértő tevékenysége
 képviselő-testület mulasztása
Az állami szerveknek,(a törvényességi felügyeletet ellátó kormányhivatalnak) a helyzet rendezése érdekében minden
lehetséges eszközt fel kell használnia a helyzet rendezése érdekében.
Létezett olyan eset, amikor a képviselő-testület a feloszlatás révén kívánta elérni a megválasztott polgármester
tisztsége megszüntetését. Ez a helyzet indokolta, hogy az önkormányzati szabályozás kiegészült az önfeloszlatás
intézményével.
A területszervezéssel kapcsolatos döntések megoszlanak az Országgyűlés és a köztársasági elnök között

 az állam területi tagozódásáról
 a megyék összevonásáról
 a megyék szétválasztásáról
 megyék határainak megváltoztatásáról
 megyék elnevezéséről, székhelyéről
 fővárosi kerületek kialakításáról.
Területszervezési ügyek jellemzői:

 az ügyek jellemzően határozati formában születnek, viszont
 Alaptörvény tartalmazza a főváros meghatározását
 törvény rendelkezik a főváros területéről
 67/1990. (VIII.14.) OGY határozat 2017. évi módosítása kapcsán 2020. júniusától Csongrád megye
megnevezése Csongrád-Csanád megyére változik.
12. Mutassa be részletesen a köztársasági elnök és a helyi önkormányzatok kapcsolatrendszerét!
Köztársasági elnök:
 nem része a végrehajtó hatalomnak  egy külön önálló államfői hatalom birtokosa kiegyensúlyozó, ellenőrző
szereppel
 legfőbb feladata, hogy kifejezze a nemzet egységét és az államszervezet demokratikus működése felett őrködjön
A helyi önkormányzatok működését befolyásoló hatáskörei (Alaptv. 9. cikk.):
12
 őrködik az államszervezet demokratikus működése felett

o megbízza az illetékes kormányhivatal vezetőjét, hogy a képviselő-testület feloszlatása után
 gyakorolja a polgármestert megillető feladat- és hatásköröket az új testület megválasztásáig
 döntsön olyan ügyekben, amelyek a képviselő-testület átruházható hatáskörei
ilyen ügyek pl. a folyamatos működést célzó döntések (szociális ügyek, katasztrófavédelem)
ez csak korlátozott lehetőség, mivel 3 hónapon belül időközi választást kell tartani  a rendeletalkotás már az ő
feladatuk lesz.
 törvényt kezdeményezhet,
 az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak
 kitűzi a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását,
 dönt a hatáskörébe tartozó területszervezési ügyekben:
o városi cím adományozása, község alakítása, egyesítése, egyesítés megszüntetése, város és község elnevezése
(önkormányzatok kezdeményezésére)
területszervezési eljárás közös szabályai szerint: az állami területi tagozódást érintő területszervezési
kezdeményezésről az Országgyűlés, a köztársasági elnök évente egy alkalommal dönt (dec. 31-ig, várossá
nyilvánítás esetében júl. 31-ig)  döntését a Magyar Közlönyben közzéteszi. Döntése az önkormányzati
általános választás napján lép hatályba (kivéve várossá nyilvánítás),
 különleges jogrendet érintő döntéshozatal  az államszervezet külön jogszabályokban írt működési rend lép
életbe.
13. Sorolja fel a kormányhivatal által alkalmazható felügyeleti eszközöket! FELSOROLÁS, VAGY TÉTELKIFEJTÉS???
A kormányhivatal által alkalmazható felügyeleti eszközök az alábbiak:

a) az információ kérése és jogi segítségnyújtás: a kormányhivatal a helyi önkormányzat feladat- és
hatáskörébe tartozóan az érintettől információt, adatot kérhet, konzultációt kezdeményezhet. A
kormányhivatal szakmai segítséget nyújt az érintett részére az általa alkalmazandó jogszabályok tartalmával
összefüggésben.
b) a törvényességi felhívás: Ha a kormányhivatal jogszabálysértést észlel, 30 napos határidő tűzésével felhívja
az érintettet annak megszüntetésére. A törvényességi felhívás eredménytelensége esetén a kormányhivatal
a törvényességi felügyeleti eljárás egyéb eszközeinek alkalmazásáról mérlegelési jogkörben dönt.
c) a képviselő-testület és a társulási tanács ülésének összehívása: a kormányhivatal kezdeményezheti, ha
törvényességi kérdések megtárgyalása a helyi önkormányzat, illetve a társulás törvényes működésének
biztosítása érdekében indokolt. Ha a polgármester, illetve a társulási tanács elnöke a kormányhivatal
indítványának 15 napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület, illetve a társulási tanács ülését a
kormányhivatal hívja össze.
d) az önkormányzati rendelet felülvizsgálatának kezdeményezése: Ha a kormányhivatal az önkormányzati
rendeletet az Alaptörvénnyel ellentétesnek találja, az önkormányzati rendelet alkotmánybírósági
felülvizsgálatának Kormány általi kezdeményese iránti javaslat tervezetének a megküldésével terjeszti elő a
helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternél. A kormányhivatal a Kúriánál
kezdeményezheti az önkormányzati rendelet jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálatát.
e) a helyi önkormányzati jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása: a kormányhivatal a helyi
önkormányzat egyidejű tájékoztatása mellett kezdeményezi, ha a helyi önkormányzat törvényen alapuló
jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta.
f) a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének pótlása: Ha a helyi önkormányzat a
Kúria által megadott határidőn belül nem tesz eleget jogalkotási kötelezettségének, a kormányhivatal a
határidő leteltét követő harminc napon belül kezdeményezi a Kúriánál a mulasztás kormányhivatal által
13
történő orvoslásának az elrendelését. A kormányhivatal vezetője a rendeletet a helyi önkormányzat

nevében, az önkormányzati rendeletre irányadó szabályok szerint alkotja meg azzal, hogy a rendeletet a
kormányhivatal vezetője írja alá és a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.
g) az önkormányzati határozat elleni bírósági eljárás kezdeményezési joga: A közigazgatási és munkaügyi
bíróság a jogszabálysértő önkormányzati határozat végrehajtását felfüggesztheti. A kormányhivatal
kezdeményezésére a közigazgatási és munkaügyi bíróság megállapítja a határozathozatali kötelezettség
elmulasztását és határidő tűzésével kötelezi az önkormányzatot a határozat meghozatalára.
h) az önkormányzati határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettség elmulasztása esetén ennek pótlása:
Ha a helyi önkormányzat a közigazgatási és munkaügyi bíróság által megadott határidőn belül nem tesz
eleget határozathozatali kötelezettségének, a kormányhivatal a határidő leteltét követő harminc napon belül
kezdeményezheti a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál a mulasztás kormányhivatal által történő
pótlásának az elrendelését az önkormányzat költségére.
i) a közös önkormányzati hivatalának létrehozására vonatkozó megállapodás pótlása: Amennyiben
meghatározott határidőn belül nem kerül sor a közös önkormányzati hivatal létrehozására, vagy ahhoz
valamely település nem csatlakozik, akkor a kormányhivatal vezetője a határidő lejártát követő hónap első
napjával döntésével kijelöli a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket, és egyúttal pótolja a
közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodást.
j) a központi költségvetésből járó támogatás jogszabályban meghatározott részének visszatartása vagy
megvonása: A kormányhivatal kezdeményezheti a Magyar Államkincstárnál a központi költségvetésből a
helyi önkormányzatnak feladatai ellátásához nyújtott támogatás legfeljebb 50%-ának visszatartását vagy
megvonását. A támogatás legfeljebb a jogszabálysértés megszűnéséig tartható vissza.
k) a sorozatos törvénysértést elkövető polgármester tisztségének megszüntetése iránti per: A Jogegységi
Határozat szerint a tisztség megszüntetése, mint végső és nem ismételhető szankció csak súlyos
törvénysértések vagy mulasztások esetén alkalmazható.
l) fegyelmi eljárást kezdeményezése a helyi önkormányzat polgármestere vagy jegyzője ellen: ha
tisztségéből, illetőleg foglalkoztatási jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.
m) a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatásának kezdeményezése az Állami
Számvevőszéknél: A kormányhivatal kezdeményezése alapján azonban az Állami Számvevőszéknek nincs
kötelezettsége a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő ellenőrzés lefolytatására. Az ellenőrzési tervének
összeállítása során az Állami Számvevőszék a kormányhivatali kezdeményezést figyelembe veszi.
n) szakmai segítség nyújtása: a helyi önkormányzatnak a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben.
o) felügyeleti bírság megállapítása: A törvényességi felügyeleti bírság kiszabásánál a kormányhivatal
figyelembe veszi a jogellenes kötelezettségszegés súlyát, a helyi önkormányzat költségvetési helyzetét, és az
előző bírságok számát és mértékét.
p) az Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatása: a kormányhivatal az érintett
önkormányzat felé köteles törvényességi felhívással élni, továbbá köteles alkalmazni az Mötv.-ben
meghatározott mindazon törvényességi felügyeleti eszközöket, amelyekkel az önkormányzat képviselő-
testületének törvényes működése helyreállítható. Ezen törvényességi felügyeleti eszközök
eredménytelensége esetén, ha a képviselő-testület törvényes működése nem állítható helyre, akkor, és csak
a legvégső esetben kezdeményezhető a képviselő-testület feloszlatása.
14
14. Ismertesse a helyi önkormányzatokra vonatkozó törvényességi felügyelet eljárási szabályait!
A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája kimondja, hogy a helyi önk-i szervek államigazgatási
ellenőrzését csak az Alkotmányban vagy a tv-ben meghatározott esetekben és eljárás szerint lehet
gyakorolni. 2012. 01.01.-től az AT értelmében a Kormány, kormányhivatal útján látja el a
törvényességi felügyeletet.
A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásának célja a helyi önkképv-testülete, bizottsága,
részönkormányzat, polgm-e, főpolgm-e, megyei közgyűlés elnöke, társulása, jegyzője működése
jogszerűségének biztosítása. Vizsgálja az érintett működését, döntéshozatali eljárásának
jogszerűségét, döntéseinek jogszerűségét, jogalkotási –és feladatellátási kötelezettségének
teljesítését. Eljárása nem terjed ki olyan döntésekre, amelyek munkaügyi vagy közszolgálati
jogviszonyból származik, ahol bírósági vagy közigazgatási hatóság eljárásnak van helye, vagy olyan
döntésekben, amelyeket a képv-testület mérlegelési jogkörben hozott.
A kormányhivatal által alkalmazható felügyeleti eszközök az alábbiak:

• az információ kérése és jogi segítségnyújtás,
• a törvényességi felhívás,
• a képviselő-testület és a társulási tanács ülésének összehívása,
• az önkormányzati rendelet felülvizsgálatának kezdeményezése,
• a helyi önkormányzati jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása,
• a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének pótlása,
• az önkormányzati határozat elleni bírósági eljárás kezdeményezési joga,
• az önkormányzati határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettség elmulasztása esetén ennek
pótlása, • a közös önkormányzati hivatalának létrehozására vonatkozó megállapodás pótlása,
• a központi költségvetésből járó támogatás jogszabályban meghatározott részének visszatartása
vagy megvonása
• a sorozatos törvénysértést elkövető polgármester tisztségének megszüntetése iránti per indítása,
• fegyelmi eljárás kezdeményezése a helyi önkormányzat polgármestere vagy jegyzője ellen,
• a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatásának kezdeményezése az Állami
Számvevőszéknél,
• szakmai segítség nyújtása,
• felügyeleti bírság megállapítása és
• az Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatása.
A törvényességi felügyeleti eljárás a vizsgálati és intézkedési szakaszból áll, a törvényességi

felügyeleti eljárás vizsgálati szakasza megindulhat a kormányhivatal hivatali hatáskörében
tudomására jutott információk vagy bejelentés alapján. A kormányhivatal a törvényességi felügyeleti
eszközöket a jogszabálysértés megszüntetéséig köteles alkalmazni.
Ha a kormányhivatal a törvényességi felügyeleti eljárás vizsgálati szakasza során egy önkormányzati

intézkedéssel összefüggésben egy vagy több jogszabálysértést észlel vagy az érintett nem tesz eleget
a kormányhivatal információkérésre irányuló megkeresésének, megkezdődik a törvényességi
felügyeleti eljárás intézkedési szakasza és a kormányhivatal haladéktalanul megkezdi a törvényességi
felügyeleti eszközök alkalmazását.
15
Az intézkedési szakaszban a kormányhivatal a törvényességi felügyeleti eszközök közül elsőként a

törvényességi felhívást alkalmazza. Bizonyos törvényességi felügyeleti eszközök törvényességi
felhívás kibocsátása nélkül is kezdeményezhetők. Ilyen pl: a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő
vizsgálat lefolytatásának kezdeményezése az ÁSZ-nál.
A jogszabálysértés megszüntetését követően a törvényességi felügyeleti eljárást a kormányhivatal
lezárja és erről az érintettet 30 napon belül értesíti.
A törvényességi felügyeleti eljárás kapcsolattartási formái:

 írásbeli,
 szóbeli
 írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton történő kapcsolattartás.
15. Mutassa be a helyi önkormányzatok bevételeinek fő csoportjait!
Magyarországon a hatályos jogi szabályozás, mindenekelőtt az önkormányzati törvény (Mötv.)

alapulvételével a helyi önkormányzatok bevételei alapvetően 3 csoportba sorolhatók: saját
bevételek, átengedett központi bevételek, állami hozzájárulások-támogatások.
Saját bevételek:
 helyi adók (építményadó, telekadó, kommunális adó, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési
adó)
Tv által meghatározott a körük és a mértékük.
 települési adók (alanya nem lehet állam, önkormányzat, szervezet, vállalkozó)
Kizárólag fejlesztési célra és szociális ellátások finanszírozására lehet felhasználni.
 saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hasznosításából
származó bevétel, nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj
 átvett pénzeszközök
 törvény alapján az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj
 az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei.
Átengedett központi bevételek:
A helyi önkormányzatok részére átengedett központi bevételeket, ezek fajtáját és mértékét az
Országgyűlés törvényben állapítja meg. Az ide sorolandó bevételek tehát függetlenek a helyi
önkormányzat döntésétől, viszont a helyben keletkező bevételek átengedéséről van szó.
 az önkormányzat által beszedett gépjármű adó 40%, ezen adóhoz kapcsolódó bírság,
pótlék és végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a,
 a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni Szja 100%-a,
 a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság
teljes összege,
 fővárosi és megyei kormányhivatal által a települési önkormányzat területén kiszabott, és
abból befolyt környezetvédelmi bírságok 30%-a,
 a szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó bevétel 100%-a,
 a közlekedési szabályszegés tekintetében kiszabott közigazgatási bírság 40%-a,
 a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási
bírság 100%-a.
Állami hozzájárulások, támogatások:
16
Az állami támogatások és hozzájárulások döntő többsége a központi költségvetés a mindenkori éves

költségvetési törvény IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetből a feladatfinanszírozás
rendszerén keresztül jut el az önkormányzatokhoz.
A fentieken kívül jelentős bevételi forrást jelentenek az önkormányzati alrendszerben az
egészségbiztosítási támogatások, amelyek az Egészségbiztosítási Alapból származnak, és az
egészségügyi intézményt fenntartó helyi önkormányzatokat illetik meg, 2013-tól már csak az
egészségügyi alapellátást érintően.
Az önkormányzatok bővíthetik bevételeiket egyéb, pályázati úton elnyert fejlesztési támogatásokkal.
Ezek egy része teljes egészében a központi költségvetésből származik, más része az Európai Unióból
származó támogatás.
16. Ismertesse a helyi önkormányzatok hosszú távú stratégiája, a gazdasági program jellemzőit!
Önkormányzati gazdálkodás alapjai

 az önkormányzatok autonómiájának fontos része a gazdálkodási, pénzügyi önállóság
 az Mötv. alapján a helyi önkormányzatok bevételei alapvetően három csoportba sorolhatók:
1. saját bevételek
 helyi adók, települési adók
 saját tevékenységből, vállalkozásból származó bevétel, nyerség
 átvett pénzeszközök
 az önkormányzatot megillető illeték/bírság
 az önkormányzat és intézményeinek egyéb sajátos bevételei)
2. átengedett központi bevételek
 önkormányzat által beszedett gépjárműadó 40 %-a, az ehhez kapcsolódó
bírság/pótlék/végrehajtási költségből származó bevétel 100 /-a
 termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni szja 100 %-a
 a jegyző által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege
 a fővárosi és megyei kormányhivatal által a települési önkormányzat területén kiszabott
és befolyt környezetvédelmi bírságok 30 %-a
 szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó bevétel 100 %-a
 közlekedési szabálysértés tekintetében kiszabott közigazgatási bírság 40 %-a, a közterület-
felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság 100 %-a
3. állami hozzájárulások, támogatások
 a központi költségvetés feladatfinanszírozásán keresztül
 egészségbiztosítási támogatások (eü. intézményt fenntartó helyi önkormányzatoknak)
 egyéb, pályázati úton elnyert fejlesztési támogatások
 a helyi önkormányzat kiadásai vonatkozásában megállapítható, hogy az utóbbi években – főleg az
önkormányzati fejlesztések uniós és hazai támogatási források növekedésének köszönhetően –
emelkedő tendenciát mutat az önkormányzatok felhalmozási és tőkejellegű kiadásainak összege
 önkormányzati kiadások egyéb elemei: közszolgáltatások biztosításához kapcsolódó kiadások,
lakossági juttatások, államháztartáson kívüli szervezeteknek juttatott transzferek, egyéb kiadások
 az önkormányzatok költségvetése is tartalmaz tartalékokat; az általános és a céltartalék képzése
kötelező
önkormányzati gazdálkodás hosszútávú stratégiája
17
 az önkormányzatok gazdálkodási döntései, fejlesztési lehetőségei tekintetében a rendelkezésre

álló pénzügyi források meghatározóak  fontos a jól előkészített, hosszú távú gondolkodáson
alapuló költségvetés tervezése, elfogadása
 Az önkormányzati gazdálkodás során stabil, kiegyensúlyozott működésre kell törekedni, az
önkormányzat gazdálkodását, a település fejlődését megalapozó stratégiai dokumentumokat is
erre alapozva kell megalkotni
 Elengedhetetlen a hosszú távú stratégia kialakítása a képviselő-testület munkájában, részben ez
határozza meg az önkormányzat éves költségvetése tervezésének irányait is
 az önkormányzatnak a biztos működés és fejlődés érdekében vizsgálnia kell:
 az ellátandó feladataikhoz szükséges keretet
 a saját bevételi lehetőségeiket
 a szükséges fejlesztések körét és az elérhető források nagyságát
 milyen eszközökkel segíthetik a helyi gazdaság élénkítését
 a helyi önkormányzat hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési
tervben rögzíti. Ennek elkészítése a képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatásköre
 a gazdasági program hosszabb távra, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt
meghaladó időszakra szól. A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló
ülését követő hat hónapon belül fogadja el
 a gazdasági program a helyi önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon
célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi
társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat
által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják
 a program tartalmát a település adottságai, jellemzői, elképzelései mellett számos külső tényező is
befolyásolja, amelyeket együttesen szükséges figyelembe venni a program megalkotásakor.
Ilyen tényezők lehetnek:
 a helyi érdekek, elképzelések
 a gazdasági előrejelzések
 a kormányzati célkitűzések
 az ellátandó önkormányzati feladatok köre – különválasztva a kötelező és önként vállalt
feladatokat
 a központi költségvetési finanszírozás irányai, a várható források mértéke
 a saját bevételi képesség
 a településen megvalósítandó fejlesztési elképzelések
 a fejlesztésekhez illeszkedő pályázati lehetőségek
 a hitelfelvételi lehetőségek – figyelemmel az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalási
szabályokra,
 országos és térségi fejlesztési koncepciók, egyéb stratégiai dokumentumok (pl. megyei
területfejlesztési koncepció, megyei területrendezési terv, megyei/települési
környezetvédelmi program, turisztikai koncepció, stb.).
 az önkormányzat gazdasági programjának, fejlesztési tervének minden esetben az adott település
helyi sajátosságaihoz, a helyi igényekhez és lehetőségekhez kell igazodnia
 meghatározható célok:
 az önkormányzat stabil működésének elérése/fenntartása/javítása
 a helyi közszolgáltatások színvonalának, elérhetőségének fenntartása/javítása
18
 a település fejlődése, vonzóvá, ismertté tétele (településmarketing javítása)

 a lakosság életszínvonalának megtartása/emelése
 a helyi gazdaság élénkítése
 a helyi foglalkoztatási lehetőségek javítása
 a gazdasági programban foglaltak végrehajtása nagy mértékben függ az önkormányzat
költségvetési helyzetétől  pénzügyi lehetősége alapján végig kell gondolni, hogy milyen
körülmények között tud az önkormányzat működni az elkövetkező években
 segítség, hogy az éves költségvetési rendelet megalkotásakor az önkormányzatnak 3 évre
előre meg kell határoznia a várható bevételeit, kiadásait
 a középtávú likviditási helyzet azt is megmutatja, hogy a rendelkezésre álló források
alapján a kötelező feladatok ellátásán túl milyen egyéb feladatot tud vállalni az
önkormányzat
 a gazdasági program összeállításakor számba kell venni a kötelező feladatellátáshoz szükséges
forrás meglétét, a feladatok ellátását szolgáló infrastruktúra fenntartási fejlesztési igényét
 az önkormányzati gazdasági programban számba vehetők a különböző önkormányzati
felfeladatokhoz, közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan az elérendő célok és a megvalósítással
összefüggő feladatok
 gazdasági program rögzíti a jövőbeni célok eléréséhez szükséges forrásszerzési lehetőségeket,
mely lehet európai uniós és hazai pályázati lehetőségből adódó
 a gazdasági program támpont a helyi elképzelések megvalósításához, azokkal kapcsolatos
döntésekhez. Tartalma a ciklus során felülvizsgálható és módosítható.
17. Mutassa be a feladatfinanszírozás rendszerét, főbb jellemzőit!
A 2013-ban bevezetésre került az új önkormányzati rendszer. Célja a települések hatékony és stabil

működésének biztosítása a kötelező önkormányzati feladatok ellátásával, mely igazodjon a
települések sajátosságaihoz.
A finanszírozás oldaláról cél: az önkormányzatok pénzügyi- gazdasági helyzetének megszilárdítása.
2013. januártól került bevezetésre az új feladatalapú finanszírozási rendszer. Alapelveit az Mötv
rögzíti, az Országgyűlés biztosítja a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott
kötelező feladatokhoz nyújtott támogatásokat és biztosítania kell a bevételek fenntartását.
A támogatás biztosítása a következő szempontok figyelembevételével történik:
• Takarékos gazdálkodás,
• A helyi önkormányzat jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétele,
• A helyi önkormányzat tényleges saját bevétele.
A módszer, amellyel a saját bevétel figyelembevételre kerül, a beszámítás rendszere. Feladat: meg
kell határozni a bevétel vagy jövedelemtermelő, illetve „önfenntartó” feladatokat, pl.:
hulladékgazdálkodás, a víz- és csatornaszolgáltatás, távhőszolgáltatás vagy a kéményseprés.
A következő önkormányzati feladatok:
 önkormányzati hivatal fenntartása;
 településüzemeltetési feladatok (zöld terület, közutak, köztemetők fenntartása, közvilágítás)
 óvodai nevelés;
 szociális és gyermekjóléti feladatok;
19
 önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása.
Az önkormányzati hivatal fenntartása

Az önkormányzati hivatal működési költségét az állam – a költségvetési törvényben
meghatározott mértékben és a hivatal által ellátott feladatok arányában – finanszírozza. A Mötv.
kötelezővé tette 2013. január 1-jétől közös önkormányzati hivatal kialakítását azon – járáson belüli –
községi önkormányzatok, amelyek területét legfeljebb egy település választja el egymástól és
lakosságszámuk nem haladja meg a 2 000 főt.
Az elismert hivatali létszám meghatározása függ:
 település típusa (közigazgatási státusza),
 lakosságszám,
 közös önkormányzati hivatal esetén a települést alkotó települések száma, együttes
lakosságszáma,
 a közös hivatal által kiszolgált nemzetiségi önkormányzatok száma,
 közös hivatal székhelye járási székhely.
Településüzemeltetési feladatok
A településüzemeltetés finanszírozása függ a kiválasztott szakfeladatoktól és a
településkategóriánként az egy egységre jutó átlagos nettó működési kiadásoktól. A
finanszírozásában jelen vannak a kiegyenlítés eszközei. A beszámítás alapja az önkormányzat elvárt
bevétele: az iparűzési adó, 2016. évtől új elem az alacsony adóerő-képességgel rendelkező
(10.000Ft/fő alatti) települések számára a kiegészítő támogatás. 2017. évtől a 32.000 forint feletti
egy lakosra jutó adóerő képességgel rendelkező települési önkormányzattól a támogatáscsökkentés
beszámítás alapját meghaladó része úgynevezett „szolidaritási hozzájárulás”-ként elvonásra kerül.
Az óvodai feladatok finanszírozása
3000 fő feletti lakosságszám esetén önkormányzati feladat az iskola-épületek üzemeltetése. 3000 fő
alatti lakosságszám esetén az állami intézményfenntartó feladata.
 Bértámogatás: az óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül
segítők bére és az ehhez kapcsolódó, 27%-os szociális hozzájárulási adó
 óvodák működtetéséhez, eszközök és felszerelések beszerzéséhez, az épület és annak
infrastruktúrája folyamatos működtetéséhez szükséges kiadások
 bejáró gyerekek utaztatásának támogatására (autóbusz működtetésével, iskolabusz-
szolgáltatás, külön célú menetrendszerinti autóbusz szolgáltatás vásárlásával is biztosítható9
Gyermekétkeztetés
A települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában és bölcsődében a gyermekek és a tanulók
számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg
főétkezést és két további étkezést. 2014- től közvetlen bértámogatás, és az üzemeltetéshez
kapcsolódó támogatás. 2016. 01.01-től bevezette az ingyenes és kedvezményes intézményi
gyermekétkeztetés, valamint a szünidei gyermekétkeztetés rendszerét.
Szociális feladatok
A 2015. év márciusától a segélyezési feladatok zöme az önkormányzatoktól a járásokhoz
került, melyek folyósítását szintén a járási hivatal látja el:
 a foglalkoztatást helyettesítő támogatásról,
20
 az időskorúak járadékáról,
 az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásról,
 alanyi ápolási díjról.
A képviselő-testület települési támogatást állapíthat meg, formái: a lakhatáshoz kapcsolódó

rendszeres kiadások viseléséhez, a 18 életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az
ápolását, gondozását végző személy részére, a gyógyszer-kiadások viseléséhez, lakhatási kiadásokhoz
kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére, és rendkívüli települési támogatás: azokat
támogatja, akik önmaguk, valamint családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni
A szociális szakosított ellátás

A települési önkormányzatokat időskorúak átmeneti és tartós, valamint a hajléktalanok tartós
bentlakást nyújtó intézményeik egyes kiadásaihoz kötött felhasználású támogatásban részesülnek. A
támogatás az elismert szakmai dolgozók bértámogatásából és az intézmény-üzemeltetési
támogatásból áll. A Gyvt. 2016. évi módosítása: a települési önkormányzat az általa fenntartott
bölcsődébe, mini bölcsődébe beíratott és ellátott gyermekek után támogatást vehet igénybe.
Kulturális feladatok támogatása

A megyei könyvtárak, a megyei múzeumok támogatása:
• a könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatására (múzeumok, könyvtárak,
közművelődési intézmények),
• állománygyarapításra, technikai, informatikai fejlesztésre,
• eszközök beszerzésére,
• előadó-művészeti szervezetek (színházak, táncművészeti szervezetek, zeneművészeti
szervezetek) művészeti és létesítménygazdálkodási célú működtetési támogatására szolgáló
költségvetési forrás önállóan és kötöttfelhasználásúan jelenik meg.
18. Mutassa be a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásának folyamatát!
A helyi önk.okpézügyi, gazdasági problémáinak megoldására a helyi önkormányzatok

adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. tv nyújt iránymutatást.
Az eljárás megindulását kezdeményezheti a helyi önkormányzat, illetve a hitelezője az érintett önk
székhelye szerinti illetékes tvszéktől. Feltétele, hogy a követelés kiegyenlítésének elmulasztása 60
napot meghaladja, illetve a fizetési kötelezettség végrehajtható legyen. Az eljárás kezdő napja a
kérelem beérkezésének napja. Az eljárás szakasza az adósságrendezés, amely a bíróság
adósságendezést megindító végzésének a Cégközlönyben való közzétételével kezdődik. Az Öatv.
mellékletében meghatározza azokat az önkormányzati alapfeladatokat, amelyeket az
adósságrendezési eljárás megindulását követően az érintett önkormányzatoknak kötelezően el
kell látniuk: ezen feladatok egyrészt az önkormányzati kötelező tevékenységek sorába tartoznak
(közutak fenntartása, óvodai, nevelés, oktatás stb.), másrészt egyes kiemelt jelentőségű, a
lakosságot közvetlenül érintő közszolgáltatások (pl. hulladékszállítás, kéményseprés, tűzoltás)
ellátását jelentik. Összesen 26 ilyen feladatot határoz meg mellékletében. A Cégközlönyben való
megjelenéssel kezdődik az a 60 napos határidő, amelynek lejártáig lehet a hitelezők részéről
bejelenteni az egyes követeléseket. Az önkormányzattal szembeni követeléseket csak az
adósságrendezési eljárásban lehet érvényesíteni, a 60 napos határidő elmulasztásán túl pedig csak az
21
eljárás jogerős befejezésétől számított két éven túl perben érvényesíthetők a követelések.
Ez 3 szempontból fontos:
1. 60 nap elteltével tiszta kép alakul ki a követelésekkel kapcsolatban,
2. a kidolgozott tervet a későbbiekben egy új körülmény nem befolyásolja,
3. biztosítja az önkormányzat adósságrendezés utáni pénzügyi helyzetét.
A kormányhivatalt érintő kötelezettséget rögzít a törvény, amikor kimondja, hogy a

képviselő-testület feloszlatásának kezdeményezésére jogosult, ha a testület 30 napon belül nem
ül össze (a hivatal felhívásától számítva), kötelezettségei teljesítése érdekében pl.
adósságrendezési bizottság. Az adósságrendezési bizottság az adósságrendezés megindítását
követő 8 napon belül alakul meg, a törvény szerint, a pénzügyi gondnok elnökletével (tagjai még
rajta kívül a polgármester, a jegyző, a pénzügyi bizottság elnöke és egy –testület által
választott –önkormányzati képviselő). Az adósságrendezési bizottság a képviselő-testület mellett
mintegy második döntéshozó fórumként működik az adósságrendezés lezárultáig, a helyi
önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak és hatáskörének teljesítésével kapcsolatos
valamennyi gazdasági kérdésben az adósságrendezési bizottság dönt. (kivéve a képviselő-testület
kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek)
Az adósságrendezési eljárás főszereplője a pénzügyi gondnok, akit a bíróság rendel ki a gondnokok
nyilvántartásából, kötelezettségvállalások és kifizetések csak az ő ellenjegyzésével teljesíthetők.
Tényleges döntéshozatali jogosultsága nincs, de garantálja az adósságrendezési eljárás
sikerességét, a pénzügyi konszolidáció lezajlását. Végrehajtó szereppel bír, tájékoztat és jelez ha
szabálytalanságot észlel. Ő az adósságrendezési bizottság elnöke, folyamatosan tartja a kapcsolatot
az önkormányzat döntéshozóival, tisztségviselőivel, részt vesz a képviselő-testület döntéseinek
szakmai előkészítésében. Az adósságrendezés megállapításának időpontjától kezdve az
önkormányzat egy szigorú, racionális, pénzügyileg megalapozott működésre van kötelezve. Ennek
tárgyi feltételei az ún. válságköltségvetés, illetve a reorganizációs program és az egyezségi
javaslat.
A válságköltségvetés elkészítése a jegyző feladata, a megindítástól számított 30 napon belül. A
válságköltségvetés egy különös költségvetési rendelet, mely nem tartalmazhat felújítási és beruházási
kiadásokat. A rendelet elfogadásának rendje is speciális, mert először a válságkezelési bizottság
megtárgyalja, majd a képviselő-testület elfogadja. Ennek létrejöttével a korábbi költségvetési
rendelet hatályát veszti. Elfogadásának végső időpontja a megindítástól számított 60 nap. Ha
nem születik meg, akkor a pénzügyi gondnok jelzi a bíróságnak, és az gondoskodik a vagyonfelosztás
elrendeléséről. Az adósságrendezési bizottság az „egyensúlyi állapot”mielőbbi elérése érdekében
reorganizációs programot és egyezségi javaslatot készít. Az ún. reorganizációs program egy
részletes áttekintés az önkormányzat gazdasági, pénzügyi helyzetéről, emellett a „kivezető út”,
vagyis a pénzügyi helyzet rendezésére tett javaslatot is tartalmazza.
Az önkormányzat meglévő vagyona, valamint az egyéb bevételek és támogatások általában nem
nyújtanak fedezetet az adósságrendezésre, sor kerülhet az önkormányzati vagyonértékesítésére is. A
„vagyon” körébe a helyi önkormányzat az adósságrendezés időpontjában meglévő és az eljárás
alatt szerzett vagyontárgyai egyaránt tartoznak. Az adósságrendezésbe vonható vagyon részét
képezi mindazon vagyontárgy, amely nem forgalomképtelen törzsvagyon, illetve nem szolgálja
hatósági, valamint alapvető lakossági szolgáltatások ellátását.
Az adósságrendezési eljárás lezárása:
22
Amennyiben az adósságrendezés megindítása időpontjától számítva 240 napon belül nem jön létre
a hitelezői egyezség, a pénzügyi gondnok jelzése alapján a bíróságnak el kell indítani a
vagyonfelosztási eljárást. Az önkormányzati vagyon bíróság általi felosztására csak végsőesetben
kerül sor. Ebben az eljárásban a bíróság egy szigorú sorrend alapján összeállított vagyonfelosztási
javaslat alapján dönt az önkormányzati vagyon felosztásáról.
Ennek a feladatnak a végrehajtása a pénzügyi gondnok feladata.
19. Mutassa be az önkormányzati vagyonra vonatkozó legfontosabb szabályokat!
A helyi önkormányzatok gazdasági önállóságának egyik feltétele, hogy feladataik ellátásához

megfelelő vagyonnal rendelkezzenek.
A vagyon fogalma
- ingatlanok (föld és épületek),
- ingók (mindaz, ami nem ingatlan)
- vagyoni értékű jogok (pl. bérleti jog) tartoznak.
Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy a helyi önkormányzat tulajdona – az állami vagyon mellett
nemzeti vagyon.
A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet.
A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását

szolgálja. A törzsvagyonba tartozó vagyonelemek részben forgalomképtelenek, részben pedig
korlátozottan forgalomképesek.
Forgalomképtelen törzsvagyonnak minősül

 A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak
• a helyi közutak és műtárgyaik;
• a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok;
• a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó
légiforgalmi távközlő, rádió navigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel,
továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,
valamint
• a helyi önkormányzat tulajdonában állóvizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a
vízi közműveket.
A forgalomképtelen törzsvagyoni körbe tartozó vagyonelemek nem idegeníthetők el, vagyonkezelői
jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhetők meg, azokon
dologi jog vagy osztott tulajdon nem létesíthető.
A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyonelemeket törvény vagy a helyi

önkormányzat rendelete állapítja meg. Ezekről a vagyonelemekről törvényben vagy a helyi
önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.
Az a helyi önkormányzati vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba, üzleti vagyonnak minősül.
- elidegeníthető,
- megterhelhető,
- vállalkozásba apportként bevihető.
23
Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos vagyongazdálkodási feladatok, jogosultságok és

kötelezettségek – például a rendeltetésszerű használat, állagmegóvás, bővítés (beruházás, felújítás),
a vagyon nyilvántartása, vagyonvédelem, értékesítés, ingyenes elidegenítés – szabályozása
önkormányzati vagyonrendeletben történhet.
A vagyonkataszter nyilvántartás A helyi önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon

nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet szerint az
önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról ingatlanvagyon-katasztert kell felfektetni és
folyamatosan vezetni és arról minden évben belőle statisztikai adatszolgáltatást nyújtani.
20. Mutassa be az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzésének rendszerét!
Az Áht. 69. § (2) bek. alapján a belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és

fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős.
Az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel, és a nemzeti vagyonnal történő
szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás biztosítása.
Elemei:
 1. belső kontrollrendszer
 2. külső – törvényhozói - ellenőrzés (az Állami Számvevőszék (ÁSZ) látja el),
 3. kormányzati szintű ellenőrzés (a kormányzati ellenőrzési szerv (KEHI), az európai
támogatásokat ellenőrző szerv (EUTAF) és a kincstár által,
1. Belső kontrollrendszer = a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében
kialakított folyamatrendszer a következő célok elérése érdekében:
• a tevékenységek szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes végrehajtása,
• az elszámolási kötelezettségek teljesítése,
• az erőforrások veszteségtől, károktól történő megvédése.
A jegyző működteti az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a
nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével.
Az önkormányzat pénzügyi bizottságának feladatai közé tartozik a költségvetés, a vagyonváltozás
figyelemmel kísérése, a pénzkezelési szabályzat betartása stb.
A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.)
Korm. rendelet a költségvetési szerv vezetője felelős a belső kontrollrendszer kialakításáért,
működtetéséért, fejlesztéséért:
 helyi önkormányzat esetén a jegyző, főjegyző,
 társulás esetén a társulási megállapodásban meghatározott önkormányzat jegyzője,
 térségi fejlesztési tanács esetén a térségi fejlesztési tanács munkaszervezetének vezetője,
 helyi önkormányzati költségvetési szerv és nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv
esetén annak vezetője .
A belső kontrollrendszer elemei:
 kontrollkörnyezet: a szervezet egészére kiható „hozzáállás”, átláthatóságot biztosít. Alapja a
belső kontrollok többi elemének. Fontos dokumentuma az ellenőrzési nyomvonal, amely a
működési folyamatok leírása.
 kockázatkezelés: azokra a mechanizmusokra épül, melyek lehetővé teszik a szervezeti célokra
ható negatív hatások felismerését, elemzését, kezelését. (Külső kockázatok pl. költségvetés,
24
bevétel-kiadás változása; A belső kockázatok lehetnek pénzügyi, tevékenységi, emberi

erőforrással kapcsolatosak. A kockázatokról a kockázati keret mátrix vagy kockázati térkép
készül.)
 kontrolltevékenységek: tartalmazzák azon előírásokat és eljárásokat, melyek biztosítják a
vezetés által meghatározott célokra ható kockázatok kezelésével kapcsolatban kialakított
iránymutatásokat, kontroll eszközöket (csoportosíthatóak általános céljaik és az alkalmazott
módszerek szerint).
 információ és kommunikáció: biztosítja a fentről lefelé és a lentről felfelé létrejövő
információk áramlását.
 nyomon követés (monitoring): kialakításával a szervezet rugalmasan tud reagálni a változó
külső és belső körülményekre.
2. Külső – törvényhozói - ellenőrzés
Állami Számvevőszék (ÁSZ) = az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve.
Vizsgálja:
 az államháztartásból származó források felhasználását,
 az államháztartás körébe tartozó vagyon kezelését,
 a vagyonnal való gazdálkodást,
 a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vagyonérték-megőrző és
vagyongyarapító tevékenységét,
 az önkormányzati (rész)tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vagyongazdálkodását,
 a helyi önkormányzatok adóztatási és egyéb bevételszerző tevékenységét.
Továbbá értékeli az államháztartás számviteli rendjének betartását, az államháztartás belső
kontrollrendszerének működését, az önkormányzatok gazdálkodásának jogszerűségét, célszerűségét.
3. Kormányzati szintű ellenőrzés
Magyar Államkincstár (Kincstár) = a kormányzati szintű ellenőrzés végrehajtására, széles
feladatkörrel, az önkormányzatok vonatkozásában kincstári szolgáltatások végzésével, és ellenőrzési
feladatokkal felruházott szervezet.
Ellenőrzési feladatköre a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok, társulások és az
általuk irányított költségvetési szervek vonatkozásában kiterjed a következőkre: számviteli szabályok
szerinti könyvvezetés, az éves költségvetési beszámoló megbízható, valós összképének vizsgálata. A
helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások
igénylésének és felhasználásának felülvizsgálatát is a Kincstár végzi.
21. Ismertesse, hogy hogyan hatott és hat az Európai Unióhoz való csatlakozás az önkormányzatok
működésére!
Az EU joganyaga nem tartalmaz szabályozást a helyi önkormányzatok szervezetével és működésével

kapcsolatosan. A tagállamok önállóan rendelkeznek alkotmányos, közjogi berendezkedésükről és
alakítják közigazgatásuk szerkezetét. Ugyanakkor a tagállamokkal szemben támasztott csatlakozási
kritériumok tartalmazzák mindazon kötelező érvényű megállapításokat, melyek szorosan
kapcsolódnak az önkormányzatisághoz.
A közösségi jogszabályok emellett az önkormányzati szabályozás hatáskörébe tartozó területeken

jogharmonizációs kötelezettséget keletkeztetnek, kötelező érvényű előírásokat tartalmaznak.
25
Helyi Önkormányzatok Európai Chartája: Az Európa Tanács égisze alatt született 1985. október 15-én
Strasbourgban és a 1997. évi XV. törvény iktatta be a nemzeti jogrendbe.
A Charta megfogalmazásában: „a helyi önkormányzás a helyi önkormányzatoknak azt a jogát és
képességét jelenti, hogy – jogszabályi keretek között – a közügyek lényegi részét saját hatáskörükben
szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében.”
A koppenhágai kritériumok:
 A demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletét és
védelmét garantáló intézmények szilárdsága.
 Működő piacgazdaság megléte, illetve a kihívások felvállalása, amelyeket az unió egységes
piacán belüli versengés és a piaci erők jelentenek.
 A közösségi jogszabályokból fakadó jogok és kötelezettségek vállalásának képessége.
 A politikai, gazdasági és monetáris egységre való törekvéssel történő azonosulás.
 Az Unió képessége új tagállamok befogadására az európai integráció lendületének
fenntartása mellett.
A madridi kritérium:
 A csatlakozó országoknak meg kell erősíteniük adminisztratív kapacitásukat.
Magyarország a Csatlakozási Szerződésben a környezetvédelem, infrastruktúra és az

energiahatékonyság terén vállalt legfőbb kötelezettségei, amelyek végrehajtásában az
önkormányzatoknak jelentős szerepe van.
1. Ivóvízminőség-javítás
2. Szennyvízelvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése
3. Települési hulladékgazdálkodással kapcsolatos fejlesztések
4. Levegő minőségének védelmével kapcsolatos előírások
5. Megújuló energiaforrások alkalmazása és energiahatékonysági fejlesztések
Magyarországnak, mint EU-s tagállamnak folyamatos jogharmonizációs feladatot kell végrehajtania

annak érdekében, hogy az uniós és a hazai jogrendszer szabályai egymással összhangban legyenek.
Jogharmonizációs feladat az EU intézményei által hozott irányelvek szabályainak az átültetése is. Át
nem ültetés estén kötelezettségszegési eljárás indulhat a tagállam ellen, melyben nem lehet
hivatkozni a nemzeti alkotmány szerinti hatalommegosztásra.
26
10 pontos kérdések
1. Mutassa be a helyi népszavazásra vonatkozó szabályokat!
Az Alaptörvény alapján a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről törvényben

meghatározottak szerint helyi népszavazást lehet tartani. A helyi önkormányzáshoz való jogot a
választópolgárok közössége vagy az általa választott képviselő-testület útján közvetve vagy
közvetlenül, a helyi népszavazás útján gyakorolják (gyakorolhatják). A népszavazáson ugyanazon
személyi kör vehet részt, mint az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, azaz a
helyi választópolgárok.
Az Országgyűlés 2013-ban fogadta el a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári

kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényt, amely
meghatározza a helyi népszavazás kezdeményezésére, tárgyköreire, elrendelésére, eljárására
vonatkozó szabályokat.
Alkotmányos alapelv, hogy a hatalom birtokosa a nép. Hatalmát az Alaptörvény keretei között,
elsősorban választott képviselői útján gyakorolja. A demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az
ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében a polgárok közvetlenül, népszavazás útján is
részt vehessenek.
Ugyanezen jogok a helyi közhatalom gyakorlása keretében a helyi önkormányzat közösségét is
megilletik.
Törvényi szabályozás alapján vannak kötelező népszavazási tárgykörök, mégpedig alapvetően azok
az ügyek, amelyek a helyi önkormányzás alapjait, kereteit érintik. (pl. a községegyesítés
megszüntetése, új község alakítása, társult képviselő-testület alakításának vagy az abból történő
kiválásnak a kezdeményezése)
A helyi önkormányzat képviselő-testülete helyi népszavazást rendelhet el a képviselő-testület
hatáskörébe tartozó ügyben.
A népszavazási eljárásról szóló törvény alapján NEM lehet helyi népszavazást tartani:
• a költségvetésről és a zárszámadásról,
• a helyi adókról,
• a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről,
• a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.
Helyi népszavazás kezdeményezésére jogosultak:

• a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede,
• a képviselő-testület bizottsága,
• az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a
választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál.
A képviselő-testület helyi népszavazás elrendeléséről szóló határozata tartalmazza a helyi

népszavazásra bocsátott kérdést, továbbá rendelkezik a helyi népszavazás költségvetéséről. A
kérdést a kezdeményezésben megfogalmazott formában kell helyi népszavazásra bocsátani. A helyi
27
népszavazás elrendeléséről szóló határozatot az önkormányzat hivatalos lapjában, illetve a helyben

szokásos módon közzé kell tenni. A polgármester a helyi népszavazás elrendeléséről tájékoztatja a
helyi választási bizottság elnökét.
A helyi népszavazás érvényes, ha a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott, és

eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre
azonos választ adott.
A képviselő-testület – ha a helyi népszavazás döntési kötelezettséget keletkeztet – köteles a helyi
népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül az érvényes és eredményes helyi
népszavazás döntésének megfelelő rendeletet megalkotni vagy határozatot hozni. Az érvényes és
eredményes helyi népszavazással hozott döntés a képviselő-testületre a helyi népszavazás napjától –
ha a helyi népszavazás rendeletalkotási kötelezettséget keletkeztet, a rendelet kihirdetésétől –
számított egy évig kötelező.
2. Sorolja fel a települési önkormányzatokat! Mi jellemzi a községi, illetve a városi és a

járásszékhely város önkormányzat feladatellátását?
Az Mötv. tételesen felsorolja, hogy települési önkormányzatok a községekben, a városokban,

járásszékhely városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben működnek.
Hazánkban a legnagyobb számban a községek lelhetők fel, ezek között is jelentős súlyt képviselnek az
alacsony lélekszámú települések. Az Mötv. a községeket homogén csoportnak kezelve az ilyen típusú
önkormányzatok rendeltetéseként azon feladatok kötelező ellátását határozta meg, amelyek a helyi
lakosság alapvető létfeltételeit, illetve az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen
igénybevételének lehetőségét biztosítják. E körbe sorolhatók a település „üzemeltetéshez”
kapcsolódó feladatatok (például, a közterületek fenntartása, a közvilágítás biztosítása), vagy olyan
elengedhetetlen szolgáltatások nyújtása, mint a háziorvosi ellátás, vagy az alapfokú szociális
ellátások. A szolgáltatás biztosítására vonatkozó döntés meghozatala során azonban figyelemmel kell
lenni az adott közszolgáltatásra vonatkozó ágazati feltételekre (például a házi orvosi körzetek
nagyságát törvény rögzíti) is.
Az elmúlt negyedszázadban a várossá nyilvánítási eljárások következtében lényegében

megduplázódott a városok száma. A napjainkra kialakult városállomány igen eltérő adottságokkal
rendelkezik. Hangsúlyozni kell, hogy a városi kategória elsősorban cím, amelyet a település
lakosságszáma, gazdasági és infrastrukturális fejlettsége, a városban elérhető szolgáltatások, továbbá
a környező településekre gyakorolt hatása, vonzása alapoznak meg. A helyi önkormányzati
rendszerben kizárólag az ellátott feladatok különböztetik meg a városokat a községi
önkormányzatoktól. Az Mötv. rendelkezései alapján a városok olyan közszolgáltatásokat látnak el,
amelyeket saját területükön, vonzáskörzetükben, gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai
előírásoknak megfelelően képesek biztosítani. A városok fejlettségükből következően alkalmasak
arra, hogy ne csak a saját lakosságuk számára biztosítsanak egyes kötelező önkormányzati
feladatokat.
A városokon belül külön kategóriát képviselnek a járásszékhely városok (a járások elsősorban

államigazgatási kategóriák, de a jogszabályban meghatározott járásszékhely város sajátos szerepet is
28
betölt). A járásszékhely városok a fentebb meghatározott városi funkción túl, egyes törvényben
meghatározott közszolgáltatásokat a járás egész területén biztosítanak.
3. Fejtse ki, hogy mit jelent a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskörök differenciált
telepítése!
A differenciált hatáskör-telepítésnek két dimenziója jelenik meg az Mötv.-ben. Egyrészt a jogalkotó

ezt általános követelményként rögzíti, másrészt megjelenik az egyes önkormányzati típusok
rendeltetésének meghatározása során is.
Méretnagyságban és teljesítőképességben jelentős különbségek mutatkoznak a helyi

önkormányzatok között, figyelemmel arra, hogy hazánkban jelentős számú, kis lélekszámú település
van, ezért indokolt tekintettel lenni a hatáskör-telepítés során az önkormányzatok eltérő
sajátosságaira, teherbíró képességére is. Az Mötv. a fenti helyzetet figyelembe véve rögzíti, hogy a
községnek, a városnak, a járásszékhely városnak, a megyei jogú városnak, a fővárosnak és
kerületeinek, valamint a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek.
Lényegében ez teremti meg az alapját a differenciált hatáskör-telepítésnek.
A Mötv. meghatározza a differenciálás szempontjait is, amelyet a kötelező feladat-és hatáskör

megállapításánál köteles figyelembe venni:
 a gazdasági teljesítőképességet
 a lakosságszámot
 a közigazgatási terület nagyságát.
Jelentős előrelépés, hogy az Mötv. már nem jogosultságként, hanem kötelezettségként írja elő a
hatáskörök differenciált telepítését.
Differenciált telepítés
• törvény köteles differenciálni
• figyelembe kell venni a hatáskör jellegét, a helyi önkormányzatok eltérő adottságait
(gazdasági teljesítőképesség, lakosságszám, közigazgatási terület nagysága, stb.)
• a hatáskör telepítésével egyidejűleg meghatározza a feladat- és hatáskörellátáshoz szükséges
minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket
Utalni kell arra, hogy míg a hatáskör telepítése garanciális okból törvényi szinten lehetséges, addig a
fenti szakmai jellegű, sokszor terjedelmes szabályozásra elegendő az alacsonyabb jogforrási szint is.
4. Ismertesse az önkormányzati feladat-és hatáskörök vállalására vonatkozó legfontosabb

szabályokat!
A szakmai és gazdasági hatékonyság biztosítása érdekében megkerülhetetlen eszköz a differenciált

hatáskör-telepítés, melynek segítségével a jogalkotó egészséges munkamegosztást alakít ki a
különböző adottságú önkormányzatok között, melynek révén viszonylagosan homogén
feladatrendszerek alakulnak ki az egyes önkormányzati típusokban. Ennek ellensúlyozására alkalmas
a feladatvállalás jogintézménye. A feladatvállalás azt teszi lehetővé, hogy a kisebb önkormányzatok
vállalhassák a nagyobb önkormányzat számára előírt feladat ellátását, ezzel olyan szolgáltatást
29
nyújtva a saját lakosságuk számára, melyre törvény alapján nem kötelezettek. Ennek kapcsán meg
kell jegyezni, hogy nem átvállalásáról van szó, hiszen a hatáskör eredeti címzettjének nem szűnik meg
az ellátási kötelezettsége, viszont azokra az igénybe vevőkre már nem terjed ki, akik a feladatot
vállaló (eredetileg nem kötelezett) által szervezett közszolgáltatáshoz csatlakoznak.(előnye pl.: a
lakosságnak nem kell utaznia ha közszolgáltatási szükségleteit akarja kielégíteni )
Az Mötv. 12.§-a rendelkezik arról, hogy

„(1) A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat
számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását – annak egyetértésével – más települési
önkormányzat vagy társulása önként akkor vállalhatja, ha azt
a) a lakossági igények indokolják;
b) gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon;
c) többlet állami támogatás igénybevétele nélkül
képes ellátni.
Az (1) bekezdésben foglalt feltételek meglétét a kormányhivatal – indokolt esetben más állami
szervek bevonásával – törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja.
Törvény vagy megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában az ellátás megkezdésének időpontja a
döntést követő évjanuár 1. napja.
(2) A feladat- és hatáskör vállalásáról a települési önkormányzat képviselő-testülete – a

feladat- és hatáskör eredeti címzettjének előzetes egyetértése esetén – rendeletben, a
társulás határozatban dönt a feladat- és hatáskörvállalás tervezett időpontját megelőzően
legalább három hónappal korábban.
(3) A feladat- és hatáskör vállalása esetén a települési önkormányzat a központi

költségvetéstől igényelheti a vállalt feladattal arányos fedezet biztosítását.”
A fentiekben ismertetett rendelkezésekből egyértelműen látszik, hogy a törvény a feladatvállalási

lehetőséget továbbra is garantálja, de érdemi jogosítványt biztosít a feladat eredeti címzettje
számára is a feladatvállaláshoz szükséges egyetértési jog kikötésével. Az idézett rendelkezések
további elemei pedig a lakossági érdekek, a szakmai szempontok, illetve a gazdaságossági
követelmények érvényesülését biztosítják.
Bizonyítható lakossági igény nélkül (pl. kezdeményezés, az igénybevevőkre vonatkozó adatok
elemzése stb.) nem lehet elindítani a feladat vállalásához vezető folyamatot, de alá kell támasztani
azt is, hogy az ellátás szakmai színvonala nem csökken, és nem kerül többe, különös figyelemmel arra
is, hogy a költségvetésből igényelhet támogatást a közfeladatot vállaló önkormányzat. Külön
követelmény, hogy a feladatellátást vállaló rendeletben döntsön (a társulás értelemszerűen csak
határozatban dönthet, mert rendeletalkotásra nincs felruházva) a közfeladat vállalásáról, a
zökkenőmentes átállás érdekében pedig a törvény rendelkezik a legfontosabb határidőkről (döntés
határideje, ellátás megkezdésének időpontja). A feladatvállalás fentiekben bemutatott lényeges
feltételeinek vizsgálatára a vonatkozó rendelkezések feljogosítják a kormányhivatal vezetőjét a
törvényességi felügyeletre vonatkozó szabályok alkalmazásával.
A főváros tekintetében a feladatvállalásra külön szabályok vonatkoznak, nem a fentiekben

ismertetett rendelkezéseket kell alkalmazni. A fővárosi önkormányzati rendszerben a
30
feladatvállaláshoz nem szükséges a rendeleti formula, a fővárosi és a kerületi önkormányzat

megállapodása szükséges a vállaláshoz, megállapodásban kell rögzíteni a feladatellátáshoz
kapcsolódó anyagi eszközök átadását is. A külön rendelkezések a kerületi önkormányzat, illetve azok
társulása számára teszik lehetővé, hogy vállalhassák a fővárosi önkormányzat számára előírt feladat-
és hatásköröket.
Feladatvállalás
• a feladat eredeti címzettjének egyetértésével
• lakossági igények indokolják
• gazdaságosan, változatlan színvonalon, többlet támogatás nélkül biztosítható.
5. Sorolja fel a helyi önkormányzati képviselő jogait!
Az Mötv. tételesen felsorolja az alapvető képviselői jogokat és kötelezettségeket. A képviselői jogokat

a képviselő-testület nem korlátozhatja.
Az önkormányzati képviselő jogosítványainak legnagyobb csoportját a képviselő-testület munkájában
való részvételi és ahhoz kapcsolódó jogok alkotják:
 a képviselő-testület ülésén való részvétel (egyben kötelezettség is)
 a döntéshozatalhoz való jog és szavazati jog is társul
 információszerzéshez való jog (a képviselői tevékenység ellátásához szükséges
információkhoz való hozzáférés joga)
 önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amire az ülésen vagy az azt követő harminc
napon belül írásban érdemi választ kell adni
 a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást
 tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy
zárt ülésén
 az írásban benyújtott hozzászólását a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz
kell mellékelni vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben
 munkája elvégzéséhez használhatja a képviselő-testület, valamint a
bizottság ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs
rendszert az esélyegyenlőség érdekében (költségeit az önkormányzat állja)
A képviselői jogok következő csoportja a kezdeményezési jogosultságok:

 döntéshozatalt kezdeményezhet a képviselő-testület ülésén, akár rendelet akár határozat
formájában
 javaslatot tehet a bizottság elnökének valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy
megtárgyalására (a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni, annak tárgyalására meg
kell hívni őt is)
 a bizottság, a polgármester, a részönkormányzat testület, a jegyző önkormányzati ügyben
hozott döntésével nem ért egyet, kezdeményezheti annak képviselő-testület általi
felülvizsgálatát
 közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését
Az Mötv. nem általános jelleggel, hanem külön megbízás alapján képviseleti jogot is biztosít az
önkormányzati képviselő számára. A törvény erejénél fogva az önkormányzat képviseletére a
31
polgármester jogosult, azonban a képviselő-testület megbízása alapján egyedi esetekben az

önkormányzati képviselőt is felhatalmazhatja a képviseletre.
Az önkormányzati képviselő feladatait társadalmi megbízatásban látja el, emiatt a testületi
munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a
munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, amely alapján az
önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra jogosult.
Jogai:
 részvételi jogok
 kezdeményezési jogok
 képviseleti jogok
Valamennyi önkormányzati képviselő jogosult:

 összeférhetetlenségi,
 méltatlansági eljárás,
 vagyonnyilatkozat-tételi eljárás, valamint
 valamely önkormányzati képviselő testületből történő kizárásának kezdeményezésére.
6. Mutassa be az önkormányzati képviselő-testület határozatképességének, illetőleg

döntéshozatalának főbb szabályait!
Határozatképesség:
A testület ülését a határozatképesség megállapításával kell kezdeni. Határozatképes az ülés, ha a
megválasztott képviselők – beleértve a polgármestert is – több mint fele jelen van. Az ülés vezetője
a határozatképességet az ülés teljes időtartama alatt köteles vizsgálni. A határozatképesség
megállapítása után a napirendi pontok ismertetése, majd az azokról történő szavazás következik. Ezt
követően kezdődik a tanácskozás, amelynek rendjét az SzMSz részletezheti. Az Mötv. szerint a
testületi ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek minimális tartalmi és formai
kritériumait is tartalmazza a törvény. A jegyzőkönyv összeállítása a jegyző kötelezettsége.
A képviselő-testületi ülések főszabályként nyilvánosak, zárt ülést csak kivételes esetekben lehet
elrendelni, amely tárgyköröket az Mötv. tételesen felsorolja. Zárt testületi ülésről külön
jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek közérdekű adatokra, közérdekből nyilvános adatokra és a
testület döntésére vonatkozó részeit megismerhetővé kell tenni.
Döntéshozatal:
Főszabályként a nyílt szavazással történő döntéshozatal kötelező, az Mötv. kivételes lehetőségként
engedi meg a titkos szavazást. A nyílt szavazás módját (kézfelemelés, szavazatszámláló gép
alkalmazása, ezek együttes alkalmazás, név szerinti szavazás), eljárási szabályait, valamint név szerinti
és titkos szavazás szabályait az SzMSz-ben kell rögzíteni.
A testület döntéshozatalából kizárható, aki személyesen vagy közeli hozzátartozója által érintett az
ügy elbírálásában. A személyes érintettséget a települési képviselő köteles bejelenteni, de bárki
bejelentheti, akinek tudomása van róla. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából
jelenlévőnek kell tekinteni.
32
Az Mötv. kógens módon határozza meg a javaslat elfogadásához szükséges egyszerű, illetve
minősített többséget, ettől eltérni a szervezeti és működési szabályzatokban sem lehet. Egyszerű
többséggel elfogadott döntéshez a határozatképes testületi ülésen a jelenlévő önkormányzati
képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
A minősített többséget igénylő kérdésben a javaslat elfogadásához a megválasztott önkormányzati
képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. A képviselő-testület döntése keretében
határozatot hoz vagy rendeletet alkot. (A fővárosi közgyűlésre vonatkozó szabály, hogy a fenti
feltételek mellett a főváros lakosságszámának együttesen több mint felét kitevő lakosságszámú
fővárosi kerületek polgármestereinek igen szavazata is szükséges.)
A képviselő-testület ülését követően a törvény a jegyző kötelezettségévé teszi az önkormányzati

rendelet kihirdetéséről való gondoskodást, amely történhet a képviselő-testület hivatalos lapjában,
vagy a helyben szokásos módon. A jogszabály érvényességének egyik feltétele a kihirdetés. A jegyző a
kihirdetett önkormányzati rendeletet a kihirdetést követően legkésőbb a kihirdetést követő
munkanapon a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak is köteles megküldeni.
2013. július 1. napjától az önkormányzatoknak rendeleteiket a Nemzeti Jogszabálytárba is fel kell
tölteniük.
7. Ismertesse röviden a nyílt és a titkos szavazás, valamint a képviselő-testület zárt ülése

elrendelésének törvényi szabályait!
Főszabályként a nyílt szavazással történő döntéshozatal kötelező, az Mötv. kivételes lehetőségként

engedi meg a titkos szavazást. (Titkos szavazásra példa: az alpolgármester személyének
megválasztása.) A nyílt szavazás módját, eljárási szabályait, valamint név szerinti és titkos szavazás
szabályait az SzMSz-ben kell rögzíteni.
Nyílt szavazás módja lehet:

 kézfelemelés
 szavazatszámláló gép alkalmazása
 ezek együttes alkalmazása
 név szerinti szavazás.
A testület döntéshozatalából kizárható, aki személyesen vagy közeli hozzátartozója által érintett az
ügy elbírálásában. A személyes érintettséget a települési képviselő köteles bejelenteni, de bárki
bejelentheti, akinek tudomása van róla. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából
jelenlévőnek kell tekinteni.
Egyszerű többséggel elfogadott döntéshez a határozatképes testületi ülésen a jelenlévő

önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
A minősített többséget igénylő kérdésben a javaslat elfogadásához a megválasztott önkormányzati
képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. Az Mötv. rendelkezik azon ügyek köréről,
amelyek elfogadásához minősített többség kell.
33
A testületi ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv összeállítása a jegyző

kötelezettsége. A jegyzőkönyv a képviselő-testület működésének alapdokumentuma, amely
közokirat. A törvény értelmében nem kötelező szó szerinti jegyzőkönyv készítése, a hozzászólásoknak
is elegendő a lényegét, tartalmát rögzíteni.
Zárt ülések
A képviselő-testületi ülések főszabályként nyilvánosak, zárt ülést csak kivételes esetekben lehet
elrendelni. A nyilvánosság korlátozása kizárólag a törvény által szabályozott esetekben lehetséges. Az
Mötv. tételesen felsorolja a zárt ülés tartására okot adó tárgyköröket.
Kötelező zárt testületi ülést tartani:
 önkormányzati hatósági ügyben,
 összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügyek tárgyalásakor,
 fegyelmi büntetés kiszabásakor,
 vagonnyilatkozattal összefüggő eljáráskor.
Ezekben az esetekben a képviselő-testület nem rendelhet el nyílt ülést.
Az érintett kifejezett kérésére kell zárt ülést tartani
 választás,
 kinevezés,
 vezetői megbízás adása,
 ennek visszavonása,
 fegyelmi eljárás megindítása,
 az állásfoglalást igénylő személyi ügyek tárgyalásakor.
Elrendelhető zárt testületi ülés – és ez a képviselő-testület döntésétől függ –, ha olyan ügyről

tárgyal a grémium, amelynek nyilvános tárgyalása sértené az önkormányzat vagy más érintett
üzleti érdekét. Ilyen például:
 az önkormányzat vagyonával való rendelkezés,
 a testület által kiírt pályázat feltételeinek meghatározása
 és a pályázat tárgyalása.
Zárt ülésen részt vevők köre:

 a képviselő-testület tagjai
 a polgármester
 a nem képviselőként megválasztott alpolgármester,
 a jegyző,
 az aljegyző,
 meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője,
 az érintett
 és a szakértő lehetnek jelen.
Nemzetiséget érintő ügy zárt ülésen való tárgyalásán az adott nemzetiséget képviselő
nemzetiségi önkormányzat elnöke is az ülés résztvevője kell, hogy legyen.
34
Zárt testületi ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek közérdekű adatokra,
közérdekből nyilvános adatokra és a testület döntésére vonatkozó részeit megismerhetővé kell
tenni.
8. Ismertesse a településrészi önkormányzat létrehozásának és működésének szabályait!
A településeken a földrajzi adottságok vagy a gazdasági fejlődés eredményeképpen egyes

elhatárolható településrészeken sajátos érdekek alakulhatnak ki. A képviselő-testület valamely
településrész sajátos érdekeinek képviseletére településrészi önkormányzatot hozhat létre. A
településrészi önkormányzat is a testület szerveként működik, szabályozása az SzMSz-ben történik. A
részönkormányzat szervezetére, működésére és tagjaira a bizottságra vonatkozó szabályokat a
törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
A részönkormányzatra a testület nem ruházhat át hatósági hatáskört. A részönkormányzat feladatait

a képviselő-testület határozza meg. Speciális az új község alakításakor létrehozandó településrészi
önkormányzat, mert ez a törvény erejénél fogva jön létre az új község alakításáról szóló köztársasági
elnöki döntés közzétételéről számított harminc napon belül, a községgé nyilvánítást előkészítő
bizottság településrészi önkormányzattá történő átalakulásával. Így összetételére sem a
bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a képviselő-testület
indokoltnak tartja, a településrészen hivatali kirendeltséget hozhat létre.
9. Ismertesse az önkormányzati rendeletalkotás legfontosabb szabályait, mutassa be a szervezeti

és működési szabályzatot!
Az Alaptörvény rögzíti, hogy a képviselő-testület a helyi közügyek szabályozására rendeletet alkot,

ami jogszabály. A testület vagy törvény felhatalmazása alapján vagy önálló szabályozási jogkörében
– törvény által nem szabályozott társadalmi viszony rendezésére – alkothat rendeletet. Az
önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
A rendeletalkotás számos esetben kötelezettség a képviselő-testületek számára. Különösen igaz ez

azokra a rendeletekre, amelyek megalkotására törvény hatalmazza fel az önkormányzatot, feltéve,
hogy a felhatalmazást adó törvényből kifejezetten más nem következik. A rendelet megalkotása előtt
előzetes hatásvizsgálatot kell készíteni az előterjesztőnek. A rendelet elfogadásához minősített
többség szükséges. Az önkormányzati rendelet, hasonlóan valamennyi többi jogszabályhoz,
szerkezeti felépítését tekintve könyvre, részre, fejezetre, alcímre, szakaszra, bekezdésre, pontra és
alpontra tagolódhat.
Normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját, illetve az

általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek
szervezetét és működését. A normatív határozat közzétételére főszabályként a rendeletre vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni. Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló
rendeletének megalkotását a Mötv. teszi kötelezővé.
A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik:
35
• az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről;

• a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról;
• a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről;
• az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének
fenntartásáról
• és az annak érdekében hozható intézkedésekről;
• a nyilvánosság biztosításáról;
• a döntéshozatali eljárásról, a szavazás módjáról;
• a rendeletalkotásról és határozathozatalról;
• a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről;
• a közmeghallgatásról;
• az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól;
• a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről;
• a képviselő-testület bizottságairól.
10. Hasonlítsa össze a polgármesteri hivatallal kapcsolatban a jegyző és a polgármester

jogosítványait!
A polgármesteri teendők jellegük alapján az alábbi feladatcsoportok köré szervezhetők:

• a képviselő-testülethez, bizottsághoz kapcsolható feladatok (képviselő-testület elnöke, kt
összehívása és vezetése törvényi keretek között, a testület szempontjából képviselő is)
• az önkormányzati hivatallal kapcsolatos teendők (kinevezi a jegyzőt, irányítja az
önkormányzati hivatalt)
• államigazgatási feladat- és hatáskörök ellátása (dönt az államigazgatási feladatok terén,
hatáskörét átruházhatja az alpolgármesterre, jegyzőre, hivatali ügyintézőre)
• a civil szervezetekkel, a lakossággal összefüggő feladatok (kapcsolattartás, rendezvényen való
részvétel)
• munkáltatói jogok gyakorlása (alpolgármester, intézményvezetők felett; egyetértési jog
gyakorlása a hivatal köztisztviselője, munkavállalója kinevezésénél)
• vétójog (kezdeményezheti a képviselő-testület döntésének újratárgyalását; ha a kt 2x egymás
után nem hoz döntést, a polgármester dönthet
• dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszhatatlan, önkormányzati ügyekben
(utólag tájékoztatja a testületet)
• önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, amely
döntéséről is tájékoztatja a képviselőtestületet.
A jegyző
• vezeti a polgármesteri hivatalt vagy a közös önkormányzati hivatalt. A jegyző vezetői
tevékenységének általános kereteit a polgármester és a képviselő-testület döntései
határozzák meg.
• feladata képviseleti szervekkel: testületi ülések előkészítése, erről meghívók és anyagok
határidőben történő megküldése az illetékeseknek, előterjesztések elkészítése, tanácskozási
joggal vesz részt az üléseken, jegyzőkönyvek aláírása, döntésre előkészíti a polgármester
hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, dönt a hatáskörébe utalt hatósági ügyekben.
• a hivatal vezetésével kapcsolatos teendői: A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a
polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói
36
tekintetében. E jogát részben korlátok közé szorítja, hogy a köztisztviselő, munkavállaló

kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához a
polgármester egyetértése szükséges. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével
kapcsolatos feladatok ellátásáról.
11. Ismertesse az ágazati miniszterek helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatait!
A Kormány tagjaként miniszter, feladatkörében eljárva önállóan szabályozhatja és ellenőrizheti az

önkormányzati szervek által ellátott feladatokat:
 meghatározza a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, a
kormányhivatal államigazgatási feladatai ellátásának szakmai szabályait és ellenőrzi azok
érvényesülését,
 a rendelkezésre álló forrásokra figyelemmel szabályozza a helyi önkormányzatok által
fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak
képesítési előírásait, ellenőrzi az előírások érvényesülését,
 a helyi önkormányzatoktól – ágazati feladatai körében – adatokat és tájékoztatást kérhet,
amelyet az önkormányzat köteles teljesíteni.
A hatékonyabb önkormányzati feladatellátás elősegítése érdekében:

 az előző pontban említett ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a helyi önkormányzatot,
javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére, kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület
tárgyalja meg az ellenőrzés tapasztalatait, törvénysértés esetén tájékoztatja a helyi
önkormányzatokért felelős minisztert és a kormányhivatalt,
 tájékoztatja a helyi önkormányzatot a központi ágazatpolitikai célokról, a szabályozási
eszközökről, biztosítja számukra az ágazati feladatok ellátásához szükséges információt,
 a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a helyi
önkormányzat részére a helyi önkormányzatokért felelős miniszter koordinálásával pénzügyi
támogatást nyújthat.
Ágazati miniszterek szabályozási feladatai:

• az államigazgatási feladatok szakmai szabályozása
• az önkormányzati intézmények szakmai szabályai
• a képesítési előírások
• a feladatellátás ellenőrzése és adatkérés (normatív és egyedi)
Ágazati miniszterek egyéb feladatai:
• a tájékoztatás és a javaslattétel
• az ágazatpolitikai célok és az információk
• pénzügyi támogatást nyújthat
12. Sorolja fel a kormányhivatal általános feladatait!
Az Alaptörvény szerint a kormányhivatalok a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási

szervei. A kormányhivatal vezetője a kormánymegbízott (Miniszterelnökséget vezető miniszter
javaslatára a miniszterelnök nevezi ki).
37
Kormányhivatal egységei  járási, illetve a fővárosban fővárosi kerületi hivatalokból áll. A szervezeti
egységek vezetést segítő, funkcionális és szakmai feladatokat látnak el. A kormányhivatal
törzshivatalra és szakigazgatási szervekre tagozódik.
A kormányhivatalok fő feladatai, jogosultságai:

 jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően összehangolja és elősegíti a
kormányzati feladatok területi végrehajtását
 törvénysértés észlelése esetén egyeztető eljárást kezdeményez, ennek
eredménytelensége esetén a szerv felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást
kezdeményez, ennek eredménytelensége esetén a feladatkörrel rendelkező miniszter
eljárását kezdeményezi.
 a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével a
Kormánynak alárendelt szervek bármely területi szervétől, valamint a
polgármestertől és a jegyzőtől az általuk ellátott államigazgatási feladatokat
érintően, valamint a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más
szervtől és személytől bármely döntést bekérhet, a szerv intézkedéséről
tájékoztatást kérhet, illetve – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az iratokba
betekinthet.
A kormányhivatal általános feladatai:

 döntés-előkészítő és javaslattevő szervként közreműködik a Kormány, illetve a
minisztereknek a helyi önkormányzatokkal és a nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatos
egyes feladatai ellátásában;
 ellenőrzési feladatokat lát el, különös tekintettel a hatósági tevékenység jogszerűségének
ellenőrzésére;
 gondoskodik a területi államigazgatási szervek ellenőrzési tevékenységének
összehangoltságáról;
 közigazgatási informatikai közreműködői tevékenységet lát el;
 ügyfélszolgálatot működtethet;
 ügyintézéshez kapcsolódó informatikai szolgáltatást biztosít;
 nyilvántartást vezet;
 ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb (pl. képzési, véleményezési) feladatait.
 a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyelete, az elmaradt nemzetiségi
önkormányzati döntés pótlása (aktuspótlás) kivételével a helyi önkormányzatok
törvényességi felügyeletének rendjével egyező tartalommal és módon
 Az országos önkormányzat és szervei törvényességi felügyeletét a Kormány által
kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal látja el.
 térségi fejlesztési tanács és a területfejlesztési önkormányzati társulások
működésének törvényességi felügyelete. Jogosult a tanács döntésének végrehajtása
felfüggesztésére és felügyelő biztos kirendelésére is.
38
A kormányhivatal önkormányzatokat érintő további feladatai:

 közreműködik a területszervezési eljárásban;
 szervezi a polgármester és a helyi önkormányzati képviselő kötelező képzését;
 törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja települési önkormányzat
számára előírt kötelező feladat- és hatáskör vállalása feltételeit és
 hozzájárulást ad helyi önkormányzat által kötött csereügyletekhez.
13. Mutassa be a helyi önkormányzat éves költségvetésének fő elemeit, jellemzőit!
A helyi önkormányzat a költségvetését költségvetési rendeletben állapítja meg és elfogadott

költségvetése alapján gazdálkodik és finanszírozza feladatellátását. A helyi önkormányzatok
költségvetését önkormányzati rendeletben kell szabályozni. A költségvetésből kell finanszírozni
mindazon feladatokat, amelyek ellátását az önkormányzati törvény, vagy más törvények kötelezően
helyi önkormányzati hatáskörbe utalnak, vagy amelyek az önkormányzatok önként vállalt
feladataiként jelentkeznek. A költségvetési rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladatkörébe
tartozik.
A helyi önkormányzatok költségvetésének tervezési, előkészítési folyamatának fázisai az alábbiak:

• a költségvetési rendelet tervezetének elkészítése;
• a költségvetési rendelet elfogadása.
A költségvetési rendeletben megjelenő tervszámokat a testület által határozatban elfogadott saját

bevételek és az adósságot keletkeztető ügyletekből eredő fizetési kötelezettségek a költségvetési
évet követő három évre várható összege alkotja.
A jegyző a költségvetési rendelettervezetét egyezteti a költségvetési szervek vezetőivel, annak
eredményét írásban rögzíti, ezt követően a rendelet-tervezetet és az egyeztetés eredményét a
polgármester a képviselő-testület bizottságai elé terjeszti. A bizottságok által megtárgyalt
költségvetési rendelet-tervezetet – melyhez legalább a pénzügyi bizottság írásos véleményét is
csatolta – a polgármester terjeszti a testület elé.
A költségvetés előterjesztésével együtt a képviselő-testület részére tájékoztatásul be kell mutatni
a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, valamint az előirányzat
felhasználási tervét, a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és
összesítve, a közvetett támogatásokat – adóelengedéseket, adókedvezményeket – tartalmazó
kimutatást.A költségvetési rendeletet – az önkormányzati bizottsági vélemények, illetőleg az egyéb
információk figyelembevételével – az önkormányzat képviselő-testülete fogadja el.
A költségvetés tartalma:
 az önkormányzat bevételei, kiadásai
 az önkormányzat által irányított költségvetési szervek bevételei, kiadásai
 a költségvetési egyenleg összege működési és felhalmozási cél szerint
 a költségvetési hiány belső/külső finanszírozására szolgáló források
 fejlesztési célok, melyekhez hitelfelvétel szükséges, az ügyletek adatai
 hatáskörök, értékhatárok, átcsoportosítás, módosítás hatáskörei
39
A helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtása a tervezett feladatok megvalósítását, a

költségvetésben szereplő bevételek realizálását és a kiadási előirányzatok felhasználását jelenti. Amíg
bevételi előirányzatok teljesítési kötelezettséget, a kiadási előirányzatok felhasználási jogosultságot
jelentenek a költségvetésben szereplő összegre.
A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosítására, a
kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításokra elsősorban a képviselő-testület jogosult.
A költségvetésben elfogadott előirányzatok teljesítése egymásra épülő, úgynevezett vertikális
munkaszakaszokon keresztül valósul meg: kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés
és utalványozás.
A vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról a számviteli jogszabályok szerinti éves költségvetési

beszámolót kell készíteni, amelyet a polgármester hagy jóvá. A költségvetési beszámolóban számot
kell adni a képviselő-testületnek a költségvetésben jóváhagyott feladatok végrehajtásáról, a
gazdálkodás eredményeiről, a problémákról, a vagyon gyarapításáról, vagyis arról, hogy miként
hasznosították a közösség, az önkormányzat pénzét és vagyonát.
A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet a polgármester – legkésőbb – a
költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselő-testület elé.
A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot. A zárszámadás során valamennyi bevételről
és kiadásról el kell számolni. A zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor a képviselő-testület
részére tájékoztatásul mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni.
A zárszámadás előterjesztése két részből áll: szöveges és számszaki részből.
14. Mutassa be a feladatfinanszírozás kereteit! Részletezze az önkormányzati hivatal költségvetési

támogatásának szempontjait!
Az önkormányzati rendszer elsődleges célja a települések hatékony és stabil működésének

biztosítása a kötelező önkormányzati feladatok ellátása, az azonos színvonalú közszolgáltatások
biztosítása és a települések fejlődési lehetőségének megteremtése érdekében.
Az Mötv. elfogadása megteremtette a keretet ahhoz, hogy a közfeladatok ellátásában célszerűbb
munkamegosztás alakulhasson ki az állam és a helyi önkormányzatok között. Az új önkormányzati
törvény alapján 2013 januárjától került bevezetésre a feladatalapú finanszírozási rendszer, amely
jobban igazodik a települések sajátosságaihoz, tényleges feladataikhoz és a valós kiadásaikhoz,
figyelembe véve a jövedelemtermelő-képességüket is.
A feladatfinanszírozási rendszer keretében az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló
törvényben meghatározott módon a helyi önkormányzatok kötelezően ellátandó, törvényben előírt
egyes feladatainak – felhasználási kötöttséggel – a feladatot meghatározó jogszabályban megjelölt
közszolgáltatási szintnek megfelelő ellátását feladatalapú támogatással biztosítja, vagy azok
ellátásához a feladat, a helyi szükségletek alapján jellemző mutatószámok, illetve a lakosságszám
alapján támogatást biztosít.
A támogatás biztosítása a következő szempontok figyelembevételével történik:

• takarékos gazdálkodás,
• elvárható saját bevétel,
• tényleges saját bevétel
40
A figyelembe veendő bevételek körét és mértékét törvény határozza meg, ez a bevétel a

költségvetési törvényben rögzítve a helyi iparűzési adóbevétel lett. A módszer, amellyel a saját
bevétel figyelembevételre kerül, a beszámítás rendszere. A feladatfinanszírozási rendszernek
biztosítania kell a helyi önkormányzatok bevételi érdekeltségének fenntartását.
Először meg kellett határozni azon feladatok körét, amelyet bevétel vagy jövedelemtermelő, illetve
„önfenntartó” képessége miatt nem szükséges bevonni a feladatfinanszírozás rendszerébe, hiszen
az abból származó bevételek fedezetet biztosítanak a feladatok ellátására. Ilyen feladatnak minősül
a hulladékgazdálkodás, a víz- és csatornaszolgáltatás, távhőszolgáltatás vagy a kéményseprés.
Ezt követően azon feladatok meghatározására került sor, amelyek valamennyi önkormányzatnál
felmerülnek, előfordulásuk nem esetleges, ellátásukkal kapcsolatban közhiteles adatok állnak
rendelkezésre központi szinten.
A következő feladatok kerültek ily módon meghatározásra:
• önkormányzati hivatal fenntartása;
• településüzemeltetési feladatok
• zöldterület gazdálkodás,
• közutak fenntartása,
• köztemetők fenntartása,
• közvilágítás;
• óvodai nevelés;
• szociális és gyermekjóléti feladatok;
• önkormányzatok kulturális feladatainak támogatás
15. Ismertesse, hogy melyek az önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó, a csatlakozási

szerződésben vállalt kötelezettségből eredő országos kötelezettségek!
Magyarország az Európai Unió felé, a Csatlakozási Szerződésben

 a környezetvédelem,
 infrastruktúra
 és az energiahatékonyság terén vállalt legfőbb kötelezettségeit foglalja össze.
Végrehajtásukban az önkormányzatoknak jelentős szerepe van.
Kötelezettségek:
• Ivóvízminőség-javítás
• Szennyvízelvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése
• Települési hulladékgazdálkodással kapcsolatos fejlesztések
• Levegő minőségének védelmével kapcsolatos előírások
• Megújuló energiaforrások alkalmazása és energiahatékonysági fejlesztések
Mötv. alapján a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó
helyi önkormányzati feladatok:
 az egészséges ivóvíz ellátás
 és szennyvízelvezetés
 és szennyvíztisztítás.
41
A Vksztv. szabályozása alapján ellátási felelősök az önkormányzatok.
16. Mutassa be az önkormányzatok EU-s kötelezettséggel összefüggő feladatait szabályozó

irányelvek át nem ültetésének következményeit! Ismertesse, hogy mit jelent, hogy a tagállam
nem hivatkozhat az alkotmányos hatalommegosztásra? Mutassa be, hogy mi a fő ellentmondás
és milyen szabályozási megoldások születtek!
 Hazánknak, mint Európai Uniós tagállamnak folyamatos jogharmonizációs feladatot kell

végrehajtania annak érdekében, hogy az uniós és a hazai jogrendszer szabályai egymással
összeegyeztethetővé váljanak
 jogharmonizációs feladat az Európai Unió intézményei által hozott irányelvek szabályainak
átültetése is
 a Római Szerződés értelmében az irányelv az elérendő célt tekintve valamennyi címzett
tagállamot kötelez, de átengedi a nemzeti hatóságoknak a módszerek és eszközök
megválasztásának hatáskörét
 a legtöbb esetben az irányelv szövege gyakorlatilag meghatározza a nemzeti jogszabály tartalmát;
a nemzeti hatóságok jogköre olyan kérdések eldöntésére szűkül le, hogy a jogszabályi hierarchia
mely szintjén szükséges az irányelv átültetése; illetve, hogy új jogszabály meghozatalára, vagy
meglévő jogszabály módosítására van-e szükség
 az Irányelv át nem ültetése, késedelmes vagy hiányos átültetése, továbbá az irányelv
rendelkezéseinek későbbi megsértése esetén kötelezettségszegési eljárás indulhat a tagállam
ellen, az Európai Bíróság bírságot szabhat ki (általányösszeg és/vagy kényszerítő bírság)
A tagállam nem hivatkozhat a nemzeti alkotmány szerinti hatalommegosztásra.

 Magyarország felel tagállammá válásakor az önkormányzat európai uniós joggal ellentétes
cselekvése vagy mulasztása miatt is
 ha a helyi önkormányzatnak felróható jogértés miatt eljárás indul hazánk ellen és az Európai
Bíróság megállapítja az érintett önkormányzat rendeletének az alapszerződésekből eredő
tagállami kötelezettségekkel való összeegyeztethetetlenségét, akkor a jogszabályalkotó szervnek
az érintett rendelkezést a közösségi követelményeknek megfelelően módosítania kell
 ha a tagállam ennek nem tesz eleget, újabb eljárásra kerülhet sor a közösségi
jogikötelezettség megértése miatt (lehetőség van szankcionálásra is!)
 az önkormányzati feladat-ellátási körben megjelenő országos kötelezettségvállalások egyik fő
ellentmondása: míg a kötelezettségvállalást az uniós tagállam teszi, és annak teljesítését rajta kéri
számon az EU, addig a vállalás teljesülését eredményező feladatokat a települési
önkormányzatoknak kell végrehajtaniuk
 mind az állam, mind pedig a helyi önkormányzat közös érdeke
 a jogalkotó lehetővé tette az önkormányzati beruházások nehézségei esetén a kormányzati
beavatkozás lehetőségét és a kötelezettséggel érintett (ország) és a végrehajtásért felelős
(önkormányzat) közötti eltérés okozta problémák kezelése érdekében. (Mötv. 16. szakasza)
 az Mötv. alapján, ha fennáll az esély a határidőben való teljesítés elmaradására, a Kormány a
kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósításáról saját hatáskörben gondoskodhat,
amelyről határozatot hoz.
42
 az ezzel összefüggő döntéshozatali folyamatot az Európai Unió vagy más nemzetközi

szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggő beruházás érdekében szükséges
intézkedésekről szóló 170/2012. (VII. 23.) Korm. rendelet szabályozza
17. Mutassa be, hogy hogyan és milyen elvek mentén szükséges megvalósítani a közösség
bevonását az inkluzív működés érdekében!
A helyi közösségeknek fel kell ismerniük helyi értékeiket, erőforrásaikat és azokra tudatosan építve, a
közösség tagjaival összefogva szükséges megtervezni és végrehajtani a települési, térségi
fejlesztéseket.
Az önkormányzatoknak kiemelt szerepük és felelősségük van ezeknek a folyamatoknak a
sikerességében. A helyi kormányzatnak a feladata, hogy létrehozza azt a működési mechanizmust,
amivel képes becsatornázni a döntési folyamatokba a helyi közösségek érdekeit.
„Jó önkormányzás” követelményei:

• jó dolgokat, jól kell csinálni, bevonva az érintett megfelelő közösség(ek)et,
• megfelelő időben és ütemben kell végrehajtani,
• nyitottsággal, felelősséggel és etikusan,
• működtetve a szükséges rendszereket és folyamatokat,
• az akciókat a helyi kultúrára és az érintett közösségek által elfogadott alapértékekhez
illesztve és
 a helyi közösség javára, bevonásával és általa ellenőrzött módon kell végrehajtani.
Ehhez egy lehetséges jó megoldás az Inkluzív önkormányzat:

„Inkluzív önkormányzat, az az önkormányzat, amely az innovatív és fenntartható működés
és fejlesztések érdekében, a demokratikus alapelvek mentén megvalósítja a helyi hatóságok,
a helyi szervezetek, vállalkozások és lakosság közötti párbeszéd mechanizmusát, az
érintettek minél szélesebb körben történő bevonásával, elvárásaik figyelembevételével és
figyelemmel a marginalizálódott csoportok helyzetbe hozására. Kompetensen gazdálkodik
a közösség erőforrásaival és partnerségben alakítja ki, valósítja meg a helyi stratégiákat,
szolgáltatások szervezését, az inkluzív fejlődés és a szegénység mérséklése mellett. A
társadalmi tőke mozgósítása érdekében támogatja a közösségek fejlődését és bevonását
ezzel is hozzájárulva a helyi irányítás és területi kohézió javításához.”
Szemléletváltás – szükséges egy folyamatosan és tudatosan működtetett települési-társadalmi

keretrendszer, ami közös gondolkodásra, cselekvésre ösztönzi a közösséget. Így a különbözőségek
hátrány helyett lehetősséggé alakulnak. Az Önkormányzat a sokszínűségre támaszkodva alapozza
meg a fenntartható települési működést.
Stratégiai döntés: az önk elköteleződik a közösségi, részvételi elvek mellett. Partnerséget épít a
lakossággal, vállalkozókkal és egyéb helyi közösségekkel, nem csak a jogszabályi kötelezés mértékéig,
és nem csak akció jelleggel.
Milyen elvek mentén valósítsuk meg a lakosság bevonását?
1. Valódi bevonás
43
Ne látszatból legyenek a részvételi folyamatok lebonyolítva
2. Minőségi információk, elvárások, szerepek meghatározása

Minden lényeges információ kerüljön megosztásra és tudatosítsuk, hogy pontosan mi a lakossági
képviselők szerepe a folyamat során.
3. Elegendő idő biztosítása

A véleményalkotásra biztosítsuk a szükséges időt.
4. Milyen fejlesztések esetén döntsünk a részvételi tervezés mellett:

• ha az a helyi lakosság széles körének életére lehet befolyással,
• ha egészben vagy részben közfinanszírozással (támogatásból) valósul meg,
• ha természetvédelmi, környezetvédelmi problémákat vethet fel,
• ha változást hozhat a terület felhasználásban.
5. A folyamat elején kezdjük el a bevonást!
A részvétellel kapcsolatos döntést a projekt tervezésének igen korai szakaszában kell meghozni.
6. Bevontak köre – véleményvezérek

Először a szereplők egy szűkebb, könnyebben mozgósítható körét vonjuk be a folyamatba.
7. Nyilvánosság biztosítása
Az eredményeket foglaljuk írásba, tegyük nyilvánossá.
8. Gyakorlat és ne akció legyen a bevonás

Folyamatosan biztosítsuk az érintettek részvételét, kerüljön sor a párbeszédet biztosító
mechanizmuskialakításra, az érintettek minél szélesebb körben történő bevonásával, elvárásaik
figyelembevételével.
44
5 pontos kérdések
5p1 Hasonlítsa össze a helyi önkormányzás gyakorlásának közvetett és közvetlen formáját!
A helyi önkormányzáshoz való jogot a választópolgárok közössége vagy az általa választott képviselő-
testület útján közvetve, vagy közvetlenül, a helyi népszavazás útján gyakorolják.
A helyi önkormányzás folyamatos gyakorlását a képviselő-testület és a polgármester közvetve látja el.
Kivételes, ritkábban előforduló forma a népszavazás intézménye. A népszavazáson és a népi

kezdeményezésen a helyi választópolgárok vehetnek részt. A hatalom birtokosa a nép. A demokratikus
hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében a polgárok
közvetlenül, népszavazás útján is részt vehessenek.
5p2. Mutassa be a megyei jogú városra vonatkozó törvényi szabályokat!
A megyei jogú városok gazdasági erejüknél, adottságaiknál fogva képesek arra, hogy a törvényben
meghatározott kivételekkel azokat a közszolgáltatásokat biztosítsák, amelyek saját területükön túl a
megye egészére vagy nagy részére kiterjednek.
Az Mötv. szerint ilyenek:
- a megyeszékhely városok (18),
- a törvény hatályba lépése előtt is megyei jogú városok voltak (Dunaújváros, Érd,
Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron).
Megszűnt tehát az a korábban biztosított lehetőség, amely szerint az Országgyűlés az ötvenezernél

nagyobb lakosságszámú települést megyei jogú várossá nyilváníthatta.
5p3. Mutassa be a főváros és kerületi önkormányzatok közötti különbséget (jogállás, feladat- és

hatáskörök)!
Jelenleg kétszintű önkormányzati rendszer van. Mind a fővárosi, mind pedig a kerületi önkormányzatok
települési önkormányzatok, feladat- és hatásköreik azonban eltérnek egymástól.
Budapest a települési önkormányzati minősége mellett ellátja a területi önkormányzatok feladat- és
hatáskörét is.
Fővárosi önkormányzat Fővárosi kerületi önkormányzatok

- Mötv.-ben meghatározottak szerint - önállóan gyakorolják a települési
ellátja önkormányzatokat megillető
- a terület- és településfejlesztési, valamennyi feladat- és hatáskört,
- területrendezési, amelyet törvény nem utal a fővárosi
- településüzemeltetési feladatokat, önkormányzat kizárólagos feladat- és
amelyek a főváros egészét érintik, vagy hatáskörébe,
amelyek a fővárosnak az országban - ellátják a fővárosi önkormányzat
betöltött különleges szerepköréhez hatáskörében hatáskörébe nem
kapcsolódnak, tartozó településfejlesztési, valamint
- ellátja főváros egészét, több kerületét településrendezési és
érintő helyi önkormányzati feladatokat. településüzemeltetési feladatokat.
45
5p4. Határozza meg, hogy mi jellemzi a helyi közügyek ellátását és röviden foglalja össze a helyi
közügyek közé sorolható közszolgáltatások jellemzőit!
A helyi közügyek (Alaptörvény 31. cikk, Mötv. 4. §):

1. lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához,
2. a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi
feltételeinek
megteremtéséhez kapcsolódnak.
Az önkormányzati feladat- és hatásköröket 2 csoportba oszthatjuk: kötelező és fakultatív.
5p5. Mutassa be, hogy mi jellemzi a képviselő-testület a feladat-ellátási szabadságát, hogyan

gondoskodhat a képviselő-testület a feladatkörébe tarozó közszolgáltatások ellátásáról!
Jellemzők:
1. nagy szabadsággal döntenek a rájuk bízott, illetve az általuk vállalt közfeladatok ellátásáról.
2. cél: a körülményekhez igazodó megoldás kiválasztása.
3. a lakosság érdekei azt kívánják, hogy egy-egy adott, fontos közszolgáltatás jelentős feltételei
pontosan ismertek legyenek, illetve garanciát kapjon a közfeladat színvonalas, folyamatos
ellátására.
A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására

1. költségvetési szervet (pl. óvoda) alapíthat
2. gazdálkodó szervezetet (polgári perrendtartásról szóló törvény szerint) alapíthat
3. nonprofit szervezetet (polgári perrendtartásról szóló törvény szerint) alapíthat
a. e szervezetek alkalmasabbak egyes feladatok ellátására (pl. településüzemeltetés) és
kiegészítő tevékenységeik révén magasabb szintű ellátásokat képesek biztosítani
4. egyéb szervezetet (polgári perrendtartásról szóló törvény szerint) alapíthat.
5. szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezettel
6. szolgáltatást vásárolhat meg más önkormányzattól, gazdálkodó szervezettől, természetes
személytől.
Az önkormányzat maga határozza meg, hogy széles feladat- és hatásköri rendszerében az egyes
feladatok ellátásáról milyen módon gondoskodik.
5p6. Vonjon párhuzamot az önkormányzati bizottságok körében az állandó, valamint az ideiglenes

bizottságok között!
Állandó bizottságok Ideiglenes bizottságok

A képviselő-testület szervei közül a bizottság - megválasztására, összetételére,
testületi elv alapján működik. működésére az állandó bizottságra
- Főszabályként a testület saját maga vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni
határozza meg bizottsági struktúráját, az - munkájában részt vehetnek a képviselő-
egyes bizottságok feladatkörét, létszámát, testület tagjai mellett külső személyek.
személyi összetételét, és azokat bármikor (azonos jogokkal rendelkeznek a bizottsági
megváltoztathatja. munkában).
- A bizottságokra vonatkozó szabályokat az - elnökét és tagjainak több mint felét
46
SzMSz-ben kell rögzíteni. azonban az önkormányzati képviselők

- Az Mötv. rögzíti, hogy közül kell választani.
o a kétezernél több lakosú - A bizottság elsődleges rendeltetése
településen kötelező pénzügyi döntés kezdeményezése a képviselő-
bizottságot alakítani testületnél, illetve a döntések
o a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát előkészítése.
az SzMSz-ben meghatározott - a bizottság önkormányzati döntést
bizottság végzi. hozhat, amely jogot a testület bármikor
- Törvény más bizottság megalakítását is visszavonhatja (a rendeletalkotás jogát a
elrendelheti, amelynek feladat- és testület nem ruházhatja át, így a bizottság
hatáskört állapíthat meg. csak önkormányzati határozatot hozhat).
- A száz főt meg nem haladó - tevékenységére alkalmazni kell a
lakosságszámú településeken a bizottsági képviselő-testületre vonatkozó
feladatokat a képviselő-testület látja el szabályokat,
- Az ezer főt meg nem haladó - munkáját az elnök irányítja, hívja össze és
településeken a kötelező bizottsági vezeti a bizottság ülését.
feladat- és hatásköröket egy bizottság is
elláthatja.
5p7. Sorolja fel, hogy Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint melyek a helyi
önkormányzati törvényhozási tárgyak!
Az Mötv. nevesített törvényhozási tárgyként említi a helyi önkormányzatok:

 jogállását,
 feladat- és hatásköreit,
 kötelezően ellátandó feladatait,
 kötelező szervtípusait, működésének garanciáit
 anyagi eszközeit és gazdálkodásának alapvető szabályait.
A helyi önkormányzatok által ellátott feladatokat törvény állapíthatja meg.
5p8. Sorolja fel, hogy a kormányhivatal mely esetekben élhet az írásbeli (papíralapú)
kapcsolattartással!
Az írásbeli kapcsolattartás papír alapon történik a következő törvényességi felügyeleti eszközök

alkalmazása során:
 az önkormányzati határozat közigazgatási és munkaügyi bíróságnál történő felülvizsgálatának
kezdeményezése;
 a határozathozatali, feladat-ellátási kötelezettségét nem teljesítő helyi önkormányzattal
szembeni bírósági eljárás megindításának, a határozathozatal pótlása elrendelésének
kezdeményezése;
 a központi költségvetésből járó támogatás megvonásának, visszatartásának kezdeményezése;
 a polgármester tisztségének megszüntetése iránti perindítás;
 az Állami Számvevőszéknél a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat
lefolytatásának kezdeményezése.
5p9. Sorolja fel, hogy mely szervek tartoznak az államháztartás önkormányzati alrendszerébe!
47
Önkormányzati alrendszer
• helyi önkormányzat,
• helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat,
• önkormányzati társulások,
• térségi fejlesztési tanács,
• a fentiek által irányított költségvetési szerv.
5p10. Sorolja fel a helyi adók körét!
A képviselő-testület rendelettel illetékességi területén helyi adókat, települési adókat vezethet be. A
helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény meghatározza a helyi adók körét és maximális mértékét.
 helyi adók
 vagyoni típusú adók (építményadó, telekadó)
 kommunális jellegű adók (kommunális adó, idegenforgalmi adó)
 helyi iparűzési adó
 települési adók: nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, vállalkozó. Az adóból
származó bevétel az azt megállapító önkormányzat bevétele, amelyet fejlesztési célra és
szociális ellátások finanszírozására lehet kizárólag felhasználni.
5p11. Sorolja fel a helyi önkormányzatok éves költségvetése elkészítésének fő folyamatait!
A helyi önkormányzat elfogadott költségvetés alapján gazdálkodik és finanszírozza feladatellátását,

melyet önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
A helyi önkormányzatok költségvetésének tervezési, előkészítési és lezárási folyamata:
• a költségvetési rendelet tervezet elkészítése,

a. A jegyző feladata
b. A tervszámokat
i. a testület által határozatban elfogadott
1. saját bevételek
2. adósságot keletkeztető ügyletekből eredő fizetési kötelezettségek
alkotják.
ii. A tervszámoktól való eltérést indokolni kell.
c. A jegyző
i. a rendelettervezetét egyezteti a költségvetési szervek vezetőivel,
ii. eredményét írásban rögzíti,
d. a polgármester a rendelet tervezet és az egyeztetés eredményét
1. képviselő-testület bizottságai elé terjeszti, majd
2. a testület elé terjeszti a központi költségvetésről szóló törvény
hatálybalépését követő 45. napig.
a. be kell mutatni
i. a költségvetési mérleget közgazdasági tagolásban,
ii. az előirányzat felhasználási tervét
iii. többéves kihatással járó döntések számszerűsítését
évenkénti bontásban és összesítve,
iv. a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást.
• a költségvetési rendelet elfogadása
a. A képviselő-testület fogadja el
• éves költségvetési beszámoló elkészítése
48
a. vagyonról
b. költségvetés végrehajtásáról
c. polgármester hagyja jóvá.
• zárszámadás
a. Valamennyi bevételről és kiadásról el kell számolni.
b. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot.
5p12. Mutassa be az önkormányzati ingatlanvagyon-nyilvántartást!
Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról
1. a kataszter kialakítása 1993. január 1-jén történt.

2. ingatlanvagyon-katasztert kell készíteni és folyamatosan vezetni (a főjegyző, illetve a jegyző
feladata)
3. az ingatlan valóságos állapotában, értékében bekövetkezett változást, a bekövetkezéstől
számított 90 napon belül a kataszteren kell átvezetni.
4. minden évben statisztika készül
5. kataszteri naplót kell vezetni: ingatlan főbb adatait (helyrajzi szám, utcanév, jellegazonosító)
tartalmazza.
6. adatlapjának, betétlapjainak az adatai meg kell, hogy egyezzenek
a. a fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatóságaként eljáró járási (fővárosi
kerületi) hivatal ingatlan-nyilvántartásával,
b. a közmű üzemeltetőjének nyilvántartásával.
A kataszter jellemzői:
- elkülönítetten tartalmazza az ingatlanra vonatkozó főbb adatokat
o törzsvagyon
o egyéb vagyon szerinti bontásban
- az ingatlan
o számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékét,
o értékbecslés esetén a becsült értékét.
- nyilvántartásba vételre, vezetésre kerültek az alábbi vagyonelemek:
Forgalomképtelen Korlátozottan forgalomképes Forgalomképes

vagyon vagyon
vagyon
 út, híd, járda,  vízellátás,szennyvíz, csapadékvíz  telkek,

 parkok, játszóterek, közművei, a közművek védő- területei,  zártkerti-,
 vízfolyások,  intézményi ingatlanok, külterületi
 belvízcsatornák, sportlétesítmények, földterületek,
 köztemetők,  védett természeti területek, műemlékek, épületek
 egyéb ingatlanok.  középületek és a hozzájuk tartozó földek.  ingatlanok
49
5p13. Írjon legalább 2-2 példát a belső kontrollrendszer elemeire!
1. kontrollkörnyezet,
a. Világos szervezeti struktúra
b. Egyértelmű felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok
c. Meghatározott etikai elvárások
d. Átlátható humánerőforrás-kezelés.
2. kockázatkezelés
a. külső kockázatok
b. belső működési kockázatok
i. túl sok önként vállalt feladat,
ii. likviditási problémák,
iii. kiegyensúlyozatlan költségvetés,
iv. vagyonfelélés,
v. megalapozatlan beruházás,
vi. a pénzügyi lehetőségeket meghaladó fejlesztési célok,
vii. nem a helyi igényeknek megfelelő gazdaságfejlesztés.
1. kontrolltevékenységek
a. általános célok szerint:
i. iránymutató
ii. megelőző
iii. korrekciós
iv. feltáró
b. alkalmazott módszerek szerint:
i. szervezeti
ii. személyi, személyzeti
iii. vezetői
iv. jóváhagyási, engedélyezési
v. működési, műveleti
vi. hozzáférési, fizikai
2. információ és kommunikáció
a. elégséges,
b. pontos,
c. megbízható,
d. teljes,
e. releváns,
f. időben rendelkezésre álló,
g. jóváhagyott,
h. érvényes,
i. kizárólag a jogosultak számára megismerhető,
j. előírásoknak megfelelő,
k. közérthető.
3. monitoring
a. folyamatos nyomon követés
b. eseti nyomon követés
50
c. egyedi értékelést végző, az operatív tevékenységtől függetlenül működő belső

ellenőrzés
5p14. Soroljon fel 5 olyan elemet, amiért – adott esetben - előnyt jelent a Közösségi Szinten
Irányított Helyi Fejlesztések (CLLD) alkalmazása!
A Közösségi Szinten Irányított Helyi Fejlesztések (CLLD) a komplex területi és helyi kihívásokra
ajánlanak egy integrált, alulról felfele építkező megközelítést, a helyi közösségek bevonásával.
A rendszer legfontosabb előnyei a következők lehetnek:

1. Erősíti a helyi gazdasági és társadalmi intézményeket.
2. Kisebb adminisztratív terhet és tartalomorientált megközelítést tesz lehetővé.
3. Garanciát jelent a szereplőknek.
4. Integrált megközelítést jelent terület és tartalom tekintetében.
5. Magasabb a társfinanszírozás összege.
6. Helyi, közösségi innovációk létrejöttét segíti.
7. Közösségépítő hatással bír, összehozza az érdekelteket.
5p15. Ismertesse, hogy melyek lehetnek a „jó önkormányzás” követelményei!
Az angolszász kultúrában sok éves tapasztalat áll rendelkezésre arról, hogyan valósítható meg jó helyi
kormányzás. Követelményrendszer:
 jó dolgokat, jól kell csinálni, bevonva az érintett megfelelő közösség(ek)et,
 megfelelő időben és ütemben kell végrehajtani,
 mindezt nyitottsággal, felelősséggel és etikusan,
 működtetve a szükséges rendszereket és folyamatokat,
 az akciókat a helyi kultúrára és az érintett közösségek által elfogadott alapértékekhez
illesztve
 és mindezt a helyi közösség javára, bevonásával és általa ellenőrzött módon.
5p16. Mutassa be, hogy hogyan működik egy inkluzív önkormányzat!
 inkluzió: egyfajta szemléletváltásként jelenik meg az inkluzív önkormányzatok koncepciója kapcsán

 szükséges egy folyamatosan és tudatosan működtetett település-társadalmi keretrendszer,
mely cselekvésre, együttműködésre, közös gondolkodásra ösztönzi a közösséget
 arra invitál, hogy az egyéni, települési képességek kerüljenek feltárásra és kibontásra, majd
ezt követően kerüljenek be a közösségi erőforrások közé  a különbözőségek hátrány
helyett lehetőséggé alakulnak át
 az inkluzivitás megvalósításával az önkormányzatok – a sokszínű közösség erőforrásaira és erejére
támaszkodva - megalapozhatják a fenntartható települési működést
 Inkluzív önkormányzat, az az önkormányzat, amely az innovatív és fenntartható működés és
fejlesztések érdekében, megvalósítja a helyi hatóságok, a helyi szervezetek, vállalkozások és lakosság
közötti párbeszéd mechanizmusát, az érintettek bevonásával, elvárásaik figyelembevételével és
figyelemmel a marginalizálódott csoportok helyzetbe hozására. Kompetensen gazdálkodik a közösség
erőforrásaival és partnerségben alakítja ki, valósítja meg a helyi stratégiákat, szolgáltatások
51
szervezését, az inkluzív fejlődés és a szegénység mérséklése mellett. Támogatja a közösségek

fejlődését és bevonását, ezzel is hozzájárulva a helyi irányítás és területi kohézió javításához
 az önkormányzatoknak, közintézményeiknek elengedhetetlen, hogy elköteleződjenek a közösségi,
részvételi elvek mellett, de ez csak hosszú távú stratégiai döntés lehet
 az önkormányzatnak vállalnia kell, hogy a lakosságot, vállalkozókat (érintetteket) és az egyéb helyi
közösségeket nem csak a jogszabályi kötelezés mértékéig, nem csak akció jelleggel vonja be a
folyamatokba
 az egyes döntések előkészítése során a bevonásnak még abban a szakaszban kell
megtörténnie, amikor az érintettek még érdemben tudják kifejteni véleményüket és adott
esetben még van lehetőség a beavatkozásra, konszenzusos döntésre
 nem elég a tervezési szakaszban kikérni a véleményüket, hanem fontos a megvalósítás
folyamatában is informálni, tájékoztatni az érintetteket, illetve megteremteni a lehetőségét
a helyi társadalom által delegáltaknak, hogy lehetőségük legyen észrevételeket tenni, adott
esetben a folyamatot részben vagy egészben ellenőrizni
 lakosság bevonásának megvalósítása:
 valódi bevonás (ne csak látszatból)
 minőségi információk, elvárások, szerepek meghatározása (tényleges szempontok
megismerése nélkül a szereplők nem tudnak véleményt alkotni)
 elegendő idő biztosítása (felmerülő szempontok megértésére, megvitatására, egymáshoz
közelítésére)
 fontos, hogy milyen fejlesztések esetén dönt az önkormányzat a részvételi tervezés
mellett
 a bevonást a folyamat elején kell megkezdeni
 bevontak köre (először a szűkebb, könnyebben mozgósítható kör bevonása)
 nyilvánosság biztosítása
 gyakorlat és ne akció legyen a bevonás
52

Onk - Ig Irasbeli Tetelek2018 PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Onk - Ig Irasbeli Tetelek2018 PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

VÁLASZTHATÓ TÁRGYI VIZSGARÉSZ ÍRÁSBELI TÉTELEK

ÖNKORMÁNYZATI IGAZGATÁS 2018 ősz – 2019 tavasz

3. Foglalja össze röviden a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programnak az önkormányzati rendszer

A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program tömören összefoglalta azt a nézőpontváltást, amelyet az új

 költségtakarékos, feladatorientált önkormányzati rendszert épített ki

Az új önkormányzati szabályozással kapcsolatban a leggyakrabban hangoztatott kritika, hogy kiüríti az

A települési önkormányzatok tevékenységének fő hangsúlya a településüzemeltetésre, a helyi társadalom

A megyei önkormányzatok, mint térségfejlesztő szerveződések szerepe még kialakulóban van.

Az önkormányzati feladat és hatásköröket 2 csoportra oszthatjuk: (= helyben intézendő közügy )

Az Mötv. 13.§ (1)bekezdése, a kötelezően ellátandó, alábbi feladatcsoportokat tartalmazza:

Az önkormányzati rendszeren belül a hatáskör-telepítés szabályai biztosítják a képviselő-testület és különböző szervei

A képviselő-testület felhatalmazása alapján hozhat önkormányzati döntést:

A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: Mötv. 42.§

A hatáskörök átruházásáról szükséges önkormányzati rendeletben (SZMSZ-ben) dönteni. A képviselő-testület maga

6. Sorolja fel a helyi önkormányzati képviselő összeférhetetlensége és méltatlansága eseteit!

A felsorolt ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI okok csoportosíthatók.

 akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztére ítéltek,

7. Ismertesse a képviselő-testület ülésére (alakuló, rendes/rendkívüli) vonatkozó szabályokat!

Önfeloszlatás jogintézménye: a polgármester és a képviselő-testület ellentéte olyan mértékig fokozódhat, amely

A képviselő-testület ülését követően a törvény a jegyző kötelezettségévé teszi az önkormányzati rendelet

Kötelező zárt testületi ülést tartani

Az érintett kifejezett kérésére kell zárt ülést tartani

Elrendelhető zárt testületi ülés – és ez a képviselő-testület döntésétől függ –, ha olyan ügyről

9. Mutassa be a helyi önkormányzatok társulásaira vonatkozó szabályokat! Soroljon fel legalább öt

Társulás, mint jogintézmény lényege:

- tv-ben meghatározott megszűnési feltétel teljesülése

Társulási megállapodásnak tartalmaznia kell:

Polgármesteri Hivatal jogállása:

Közös hivatal esetén:

11. Mutassa be az Országgyűlés helyi önkormányzatokat érintő döntéshozatali jogköreit!

Az Országgyűlés helyi önkormányzatokat érintő döntéshozatali jogkörei:

Dönt az Alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásáról

Alaptörvény-ellenes működés formái:

A területszervezéssel kapcsolatos döntések megoszlanak az Országgyűlés és a köztársasági elnök között

Területszervezési ügyek jellemzői:

12. Mutassa be részletesen a köztársasági elnök és a helyi önkormányzatok kapcsolatrendszerét!

A helyi önkormányzatok működését befolyásoló hatáskörei (Alaptv. 9. cikk.):

 őrködik az államszervezet demokratikus működése felett

A kormányhivatal által alkalmazható felügyeleti eszközök az alábbiak:

történő orvoslásának az elrendelését. A kormányhivatal vezetője a rendeletet a helyi önkormányzat

14. Ismertesse a helyi önkormányzatokra vonatkozó törvényességi felügyelet eljárási szabályait!

A kormányhivatal által alkalmazható felügyeleti eszközök az alábbiak:

A törvényességi felügyeleti eljárás a vizsgálati és intézkedési szakaszból áll, a törvényességi

Ha a kormányhivatal a törvényességi felügyeleti eljárás vizsgálati szakasza során egy önkormányzati

Az intézkedési szakaszban a kormányhivatal a törvényességi felügyeleti eszközök közül elsőként a

A törvényességi felügyeleti eljárás kapcsolattartási formái:

15. Mutassa be a helyi önkormányzatok bevételeinek fő csoportjait!

Magyarországon a hatályos jogi szabályozás, mindenekelőtt az önkormányzati törvény (Mötv.)

Az állami támogatások és hozzájárulások döntő többsége a központi költségvetés a mindenkori éves

Önkormányzati gazdálkodás alapjai

 az önkormányzatok gazdálkodási döntései, fejlesztési lehetőségei tekintetében a rendelkezésre

 a település fejlődése, vonzóvá, ismertté tétele (településmarketing javítása)

17. Mutassa be a feladatfinanszírozás rendszerét, főbb jellemzőit!

A 2013-ban bevezetésre került az új önkormányzati rendszer. Célja a települések hatékony és stabil

 önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása.

Az önkormányzati hivatal fenntartása

A képviselő-testület települési támogatást állapíthat meg, formái: a lakhatáshoz kapcsolódó

A szociális szakosított ellátás

Kulturális feladatok támogatása

18. Mutassa be a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásának folyamatát!

A helyi önk.okpézügyi, gazdasági problémáinak megoldására a helyi önkormányzatok

A kormányhivatalt érintő kötelezettséget rögzít a törvény, amikor kimondja, hogy a

Az adósságrendezési eljárás lezárása: