Gazdaságszociológia /

fogalmak, kérdések
(2006)

Készítette:
Ismeretlen

2006

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

1 / 21. oldal
1. fejezet
Formális ökonómia:
Olyan választási helyzetekre vonatkozik, amelyek az eszközök elégtelenségéből
fakadnak. Ahhoz, hogy a választás bekövetkezzen, szükség van az eszközök többféle
felhasználási módjára és a célok rangsorolására. A formális megközelítés a gazdaságot
mint gazdálkodási aktusokat, mint ritkasági szituációk által diktált választások sorozatát
írja le. Ez a megközelítés az árszabályozó piacok rendszerében alkalmazható.

Szubsztantív ökonómia:
E megközelítés forrása az empirikus gazdaság. Ez az ember és a környezet közötti
kölcsönhatás intézményesített folyamata, amely a szükségletkielégítő anyagi
eszközökkel való folyamatos ellátást biztosítja.

Reciprocitás:
Ajándékcsere. A szimmetrikus csoportosulások kölcsönösen megfelelő pontjai közötti
mozgásokat jelöli. Előfeltétele: a szimmetrikusan elrendezett csoportosulások léte.

Redisztribúció:
Újraelosztás. Egy kp. felé irányuló, majd e kp.-ból kiinduló elsajátítási mozgásokra utal.
Előfeltétele: a csoporton belüli központosítás bizonyos fokú létezése.

Árucsere:
A piaci rendszer „személyei” közötti oda-vissza irányuló mozgások. Előfeltétele: az
árszabályozó piacok valamilyen rendszere.

Alulszocializált felfogás:
közgazdasági megközelítés, mely szerint a versenyzői piacok szereplői
haszonmaximalizálóak, önérdek-követők, s ez az egyéni haszonmaximalizálás alakítja
az árat. A társadalmi kapcsolatok elhanyagolhatóak.

Túlszocializált felfogás:
Szociológiai felfogás, mely szerint az emberek követik az általánosan elfogadott
viselkedési normákat, s a társadalmi normák olyannyira meghatározóak, hogy az
ember számára csak egyetlen cselekvési alternatíva marad.

Relációs beágyazottság:
A beágyazottság azt jelenti, hogy a gazdasági cselekvést, eseményeket és
intézményeket befolyásolják a cselekvők személyes kapcsolatai, és e kapcsolatháló
egészének szerkezete.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

2 / 21. oldal
A relációs beágyazottság hatásai közvetlenek, pl. egy munkás és felettese viszonyát a
közöttük lévő személyes kapcsolat, a kapcs. története és az ebből fakadó elvárások
befolyásolják. Tehát a relációs beágyazottság az időbeliséghez kapcsolódik: a
kapcsolatok előzményeik, a kapcsolatok története alapján érthetők meg.
Strukturális beágyazottság:
Kevésbé közvetlen, finomabb hatásai vannak. Azt jelenti, hogy a leegyszerűsítést, az
atomizációt kerülni kell a kapcsolatok elemzése során, a hálózatok kohéziójának és
széttöredezettségének fontos befolyásoló szerepe van. Pl. ha egy munkás jóban van a
főnökével, de a többi munkás nincs jó viszonyban a főnökkel, viszont egymással szoros
a kapcsolatuk, akkor megnehezítik a felettessel jó kapcsolatban lévő munkás életét.

Mi a különbség Polányi szerint a gazdaság formális és szubsztantív jelentése

között? Mikor esik egybe a kettő?
A formális megközelítés a célracionális döntésválasztásból, a cél érdekében optimális
kiválasztott eszközökből indul ki, a haszonmaximalizálásra törekvő gazdasági embert áll
a középpontjában. Magát a haszonmaximalizáló választást a szűkösség váltja ki. A
szubsztantív megközelítés a gazdaság lényegi, tartalmi megközelítését jelenti,
társadalmi szükséglet-kielégítésként közelíti meg a gazdaságot. Ennek segítségével
értelmezhetők a nem célracionális választásokon alapuló, archaikus társadalmakban
fellelhető gazdálkodási formák is. A szubsztantív megközelítés révén ezek a
tevékenységek is gazdaságnak számítanak. (pl. reciprocitás, redisztribúció) A közös a
gazdaság két megközelítésében, hogy a gazdaság egy intézményesített folyamat,
amely nem feltétlenül árszabályozó piacok rendszerében intézményesül, hanem pl. a
mágiában, a vallásban, a hagyományokban, családi kapcsolatokban.

Hogyan írja le Polányi a gazdaság tulajdonképpeni tartalmát?

A gazdaság intézményesített folyamat. Ezen belül folyamat alatt mozgásokat, időben
lezajló dinamikus változásokat értünk. Ezek lehetnek: 1) elhelyezési mozgások,
amelyekben a javak és a szolg.-ok térbeli helyzete változik meg, pl. a termelés,
szállítás, fogyasztás 2) elsajátítási mozgások, melyekben a javak és a szolg.-ok
tulajdonosai változnak meg, pl. kereskedelem, adásvétel. Ezen folyamatok eredménye
a szükséglet-kielégítés lebonyolítása. Az „intézményesített” jelző arra utal, hogy miként
intézményesülnek ezek a folyamatok. Az intézmény fogalmát tágan értelmezzük, abba
minden szabály beletartozik, melyet egy ismétlődő probléma feloldására hoztak, s
amely szerepet játszik az emberek viselkedésének koordinálásában. Beszélünk 1)
rokonsági-nemzetségi-vérségi kapcsolatokról, amelyek reciprocitáshoz vezetnek, 2)
politikai-vallási-tradicionális kapcsolatokról, amelyek a redisztribúciónak kedveznek, 3)
árszabályozó piacok rendszeréről, amelyek révén az árucsere lesz a gazd. domináns
intézményi formája.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

3 / 21. oldal
Mi a gazdaságszociológia programjának lényege Granowetter szerint?
Granowetter szerint a gazd.-i folyamatok nem vizsgálhatók szeparáltan, ugyanis a
gazd.-i folyamatok társ.-milag beágyazottak. A társ.-mi struktúra, az intézmények
története, a kollektív cselekvés alakulása nagymértékben befolyásolja a gazd.-i
események, problémák alakulását. Az esetlegességek vizsgálata viszont kívülesik a
közgazdasági elemzéseken, így a szociológiai szemlélet bekapcsolása megfelelő keretet
biztosítana ezen tényezők tárgyalásához. Véleménye szerint a gazdaságszociológiának
teret kell biztosítani az esetlegességek vizsgálatának, de nem szabad a túlzott
historizmus révén azt állítani, hogy minden esemény egyedi és esetleges.

Mi a különbség Granowetter szerint a gazdasági cselekvések, a gazdasági

intézmények és eredmények beágyazottsága között? Hogyan függenek
össze egymással?
A gazdasági jelenségek három szintjén különböztette meg Granowetter: 1) az egyéni
gazd.-i cselekvés az egyének által megállapított szükségletek kielégítésére irányuló
cselekvés szűkösség közepette, 2) a gazd.-i eredmények az egyéni cselekvés
szabályszerű következményei, pl. egy áru stabil árának kialakulása, 3) a gazd.-i
intézmények a gazd.-i eredményeknél összetettebb cselekvések, ilyen intézmények a
váll.-ok, az iparágak és az értelmiségi foglalkozásúak. Az egyéni gazd.-i cselekvések
szintjén a relációs beágyazottság abban mutatkozik meg, hogy a munkás és munkaadó
viszonyát a közöttük lévő személyes kapcsolat, a kapcsolat története is befolyásolja. A
strukturális beágyazottság abban jelenik meg, hogy az emberek viselkedését
befolyásolják annak a társadalmi kapcsolathálónak a normatív, szimbolikus és kulturális
struktúrái, amelynek tagjai. Így pl. egy baráti körben a kialakított viselkedésminták
lehetetlenné teszik, hogy becsapjuk egymást, v. éppen ellenkezőleg együttes
normaszegésre, bűntény elkövetésére ösztönöznek. Az egyének gazd.-i cselekvései
összegződhetnek úgy, hogy nagyobb gazd.-i eredményeket v. intézményeket
eredményezzenek. Az eredmények és intézmények kialakulása és jellemzői függnek
azoktól a kapcsolatoktól, amelyekbe a gazd.-i cselekvés beágyazódik. A gazd.-i
eredményre példa a Baker által elemzett tőzsdei részvényopciók piaca, ahol a
kereskedőcsoport méretének növekedése az árak ingadozásához vezetett, mert a több
szereplő már nem tudott minden ügyletről információt szerezni, s a piac szegmentálttá
vált, a bizonytalanság instabil árakat okozott. A hálózat széttöredezettsége csökkenti a
viselkedés egyneműségét, de azt nem mutatja meg, hogy a csoport kül. töredékei
milyen árat fognak megközelíteni. A gazd.-i intézmények közül a váll.-ok akkor jönnek
létre, ha a létezésük csökkenti a tranzakciós költségeket. Előfordul, hogy a váll.-ok
gazdaságilag kívánatosak, de a gazd.-i tevékenységek rokoni v. baráti
kötelezettségekbe való beágyazottsága megnehezíti a váll.-ok létrehozását. Pl. a
bizalom hiánya, a túlzott önérdekkövetés éppúgy lehet a sikeres váll.-i működés
akadálya, mint a magas bizalom mellett megjelenő túlzottan széles körű rokoni-baráti
követelések a váll.-tal szemben.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

4 / 21. oldal
Sikeres váll.-i stratégia a külföldön élő kínaiaké v. a középkori céhrendszer mintája. Pl.
az USA áramszolgáltató iparága, ahol egy ember széles körű kapcsolathálója révén egy
váll. Tudott kiemelkedni, s átfogni az egész iparágat.

2. fejezet
Vállalkozás:
Az új kombinációk megvalósítása.

Vállalkozó:
Azok a gazdasági alanyok, akiknek a funkciója az új kombinációk megvalósítása.
Vállalkozónak nevezzük e funkció tényleges betöltőit még akkor is, ha nem önállóak,
vagyis egy társaság alkalmazottai, vagy ha tényleges hatalmuk és jogi helyzetük a
vállalkozói funkciótól idegen alapokon nyugszik, pl. részvénytöbbség révén van
befolyásuk.

Innováció:
Nem feltétlenül új dolgok feltalálása, hanem régi dolgok új kombinációja is lehet

Szabad munkaerő:
Olyan személyek jelenléte, akik nemcsak jogilag vannak abban a helyzetben, hogy
szabadon eladhatják munkaerejüket, hanem gazd.-i okoknál fogva rá is vannak
kényszerítve, hogy önként a piacon értékesítsék munkaerejüket.

Szabad tőkepiac:
Az irracionális korlátaitól megszabadult piac, amelyben már nem érvényesülnek a rendi
természetű v. a rendi monopóliumokon alapuló korlátok. Nincs meghatározva, hogy
egy adott társ.-mi csoport milyen foglalkozást űzhet, milyen javakat birtokolhat.

Racionális jogrend:
Kiszámítható jogrendszer, amely az igazságszolgáltatás és a közigazgatás kiszámítható
működéséből fakad, ez fontos a gazd.-i életet érintő zavarok leküzdéséhez is.

Racionális kalkuláció:
A racionális tőkekalkuláció feltétele a szabad munkaerő. A darabbérben előállított
termék költségeit csak akkor lehet előre egyértelműen kiszámítani, ha vannak olyan
munkások, akik formális önként, a valóságban gazd.-i kényszerűségből kínálják
eladásra munkájukat.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

5 / 21. oldal
Kommercializálódás:
Ez azt jelenti, hogy a vállalkozói részesedés, ill. a magánvagyon általánosan elfogadott
formája az értékpapír. Olyan helyzetnek kell előállnia, hogy a szükségletek fedezése
kizárólag a piaci lehetőségekhez és a rentabilitáshoz igazodjék. Ilyen helyzetben megnő
a spekuláció szerepe.

Racionális ethosz:
(ethosz = a helyes tettet és gondolkodást jelöli) az aszketikus eszmék talaját jött létre,
s lelkiismeretes, igyekvő munkásokat biztosított a vállalkozóknak, ráadásul a munkás
aszketikusan hivatásának szentelte magát, elviselte a kapitalista kizsákmányolást az
üdvösség reményében. A vallásos tartalom megszűntével az üdvösség vigaszától is
elesett a munkásság, s ez vezetett az elnyomás okozta társadalmi feszültségek
felszínre töréséhez.

Protestáns etika:
A protestantizmus a világtól elforduló aszkézis helyébe a világban megvalósuló
aszkézist állította. A protestáns felfogásban az erkölcsös, etikus magatartás része volt
az üzleti tisztesség és megbízhatóság, az embert az Isten által rábízott vagyon
kezelőjének tekintették, vallási feladata volt, hogy egyéni életében racionálisan az Isten
által rábízott vagyon gyarapításán munkálkodjék.
Gazdasági elmaradottság:
Az adott ország lemaradása a legiparosodottabb országhoz képest, ezt meghatározza a
term.-i erőforrásokkal való ellátottság, bizonyos intézményi akadályok léte (pl.
jobbágyság) és más tényezők is. Az elmaradottság foka alapvetően meghatározza az
iparosítás lehetőségeit, megvalósításának eszközeit.

Ideológia:
Általános világnézeti jellegű eszmék egységes elméletté szervezett rendszere, mely
megkísérli az emberi társadalom kritikai leírását, és ennek alapján, irányelveket állapít
meg annak működtetésére nézve. Gerschenkron szerint az ideológiai légkör
meghatározta az iparosítás menetét. A kapitalista iparosítást szocialista ideológiák
támogatták, mert ezek voltak elég nagy hatásúak ahhoz, hogy rutint és az előítéletet
legyőzzék, és megteremtsék az iparosítás szellemi és érzelmi kereteit.

Miként definiálja a kapitalizmust mint korszakot Weber?

Egy egész korszakot akkor lehet tipikusan kapitalistának nevezni, ha a szükségletek
fedezése zömében kapitalista módon történik, ha a szükséglet-kielégítés kapitalista
szervezete annyira alapvető, hogy az egész rendszer fennállása ezen alapul.
Kapitalizmusról pedig akkor beszélünk, ha az emberek egy csoportjának szükségleteit
vállalkozás útján előállított javakkal fedezik függetlenül attól, hogy milyen javakról van
szó.
állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv
6 / 21. oldal
Hogyan függenek össze Weber kapitalizmuskoncepciójában az egyes
előfeltételek?
Az újkori kapitalizmus előfeltétele a racionális tőkeelszámolás, az, hogy a racionális
tőkeelszámolás mint norma érvényesüljön a mindennapi szükségletek kielégítésével
foglalkozó valamennyi vállalkozás esetén. Ennek előfeltételei: 1) Szükséges, hogy
valamennyi dologi termelőeszköz mint szabad rendelkezésű tulajdon legyen elosztva az
önálló magánvállalkozások között. 2) Szükség van szabad – az irracionális korlátaitól
megszabadult – piacra. 3) Szükség van racionális – kalkulálható és így mechanikussá
tehető – technikára. 4) Előfeltétel a racionális, áttekinthető jogrendszer. 5) Előfeltétel a
szabad munkaerő. 6) Feltétel a gazd.-i élet kommercializálódása. Ezek a feltételek
együttesen teszik lehetővé, hogy lehetővé váljon a gazd. hatékony működése, a
szükségletek kielégítése vállalati tevékenységeken keresztül, s megvalósulhasson ezen
vállalatok között az előnyösebb pozíciókért, a nagyobb profitért való verseny.

Mi a szerepe és milyen jellemző vonásai vannak a vállalkozónak Schumpeter

szerint?
A vállalkozó szerepe az új kombinációk végrehajtása, megvalósítása. Jellemzői: a
kezdeményezés, a tekintély és az előrelátás. A schumpeteri vállalkozó típus a
legracionálisabb és a legönzőbb, mivel másoknál kevésbé támaszkodik a
hagyományokra és a kötődésekre, sőt célja ezek megtörése, és újak alkotása. Más
értelemben viszont viselkedése nem racionális és nem hedonista, mivel ennek a
vállalkozó típusnak a cselekedeteit nem a saját szükségleteinek kielégítése vezérli. A
tipikus vállalkozó akkor és csak azért vonul vissza, amikor ereje fogytán van, s úgy érzi,
hogy már nem tud megbirkózni a feladatokkal. A vállalkozói tevékenység akadályozza
olyan jellegű javak hedonista élvezetét is, amelyek csak bizonyos jövedelemszint felett
elérhetők, mert ezek elfogyasztásához szabadidő szükséges. Hedonista jellegű
indítékok viszont megjelenhetnek ennél a vállalkozótípusnál is, ilyen a saját birodalom
v. dinasztia alapításának ábrándja és szándéka, a hódítási törekvés, a harci ösztön, a
felsőbbrendűség és a siker vágya, ill. az alkotás öröme, a dolgok elvégzésének v. az
emberi energia és ügyesség alkalmazásának öröme.

Milyen jellegzetes vonásokat vesz figyelembe Gerschenkron

fejlődéstipológiája?
Úgy véli, hogy egy elmaradott ország fejlődése élesen eltérhet az élenjáró
országokétól. Az elmaradott országban meginduló iparosítási folyamat eltérhet a
fejlődés gyorsaságában, az ipar termelési és szervezési struktúrájában, az intézményi
eszközökben, az iparosítás ideológiájában vagyis az intellektuális légkörben. Az
elmaradottság fokától és az érintett ország természeti feltételeitől is függ, hogy az
iparosítás, a gazd.-i fejlődés milyen mértékben tér el a fejlett országok útjától.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

7 / 21. oldal
Az elmaradott országoknál gyakran a technológiai kölcsönzés fontos tényező a fejlődés
gyors ütemének biztosításában. A gyári munkára valóban alkalmas, stabil és
kiformálódott ipari munkaerő igen ritka az elmaradott országokban, s ez is megnehezíti
a fejlődést. Megfigyelhető, hogy az elmaradott országok azoknak az iparágaknak a
fejlesztésére koncentrálnak, ahol a leggyorsabb a technikai haladás, mert ettől
remélhetnek sikert a fejlettebb országokkal való versenyben, mivel azok kevésbé
vállalják a modernizáláshoz szükséges, nagy beruházási programokkal járó terheket.

Mi a szerepe a bankoknak, az államnak és az ideológiának Gerschenkron

szerint a gazd.-i elmaradottság kül. fázisaiban?
Angliában, a legfejlettebb országban a kereskedelem és a modernizált mezőgazd.
biztosította az iparosításhoz szükséges tőkét, így itt az állam és a bankrendszer sem
játszott jelentős szerepet az iparosítás megindításában. Ebben a térségben ezért csak
rövidtávú forgóeszköz pol.-át folytató kereskedelmi bankok jöttek létre. Ezzel szemben
Németországban és a kontinentális Európa más országaiban a tőke szűkös volt, s nagy
volt a bizalmatlanság az ipari tevékenységekkel szemben, így itt az angol mintától
eltérően a bankrendszer biztosította az iparosításhoz szükséges tőket. Az angol
bankoktól kül. univerzális bankok jöttek létre, melyek hosszú távú befektetések
finanszírozásával járultak hozzá az iparosításhoz. Itt a váll.-ok és a bankrendszer
összefonódtak, s a bankok a pü.-i szférán túl a váll. Igazgatási döntéseibe is
beleszóltak. A váll.-ok megerősödésével a bankok elvesztették korábbi fölényüket, s a
váll.-bank viszony kooperációvá alakult, sőt egyes váll.-ok létrehozták saját bankjaikat.
Oroszország még ennél is elmaradottabb volt, s a jobbágyság intézménye egészen
1861-ig megakadályozta az iparosítást, másrészt a terjeszkedő pol. révén az orosz
iparosítás háborús célokat szolgált, s erősen ciklikus volt, ugyanis háborúk idején az
állam ösztönözte az iparosítást túlterhelve a lakosságot, majd a békés időszakban
stagnálás következett be. Itt a tőke ritkasága miatt a bankrendszer sem volt képes az
iparosításhoz szükséges tőke előteremtésére, tehát az államnak kellett az adópol.
átalakításával a tőkét biztosítani. A magas adókat csak elnyomó állami magatartással
lehetett érvényesíteni, az ipar és az állam szorosan összekapcsolódott. Majd a fejlődés
során az állam szerepe visszaszorult, s előbb kereskedelmi majd univerzális bankok
jöttek létre a nyugati mintához hasonlóan.

3. fejezet
Magánintézmények:
Magánjószágokhoz kapcsolódó feladatokat látnak el. Ilyenek a váll.-ok,
szakszervezetek, vallási szervezetek, egyetemek. Legfőbb szankciójuk a csoportból való
kizárás.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

8 / 21. oldal
Közintézmények:

Közjószágokhoz kapcsolódó feladatokat látnak el. Ilyenek a bíróságok, adóhivatal,

versenyhivatal. A szabálysértőkre vonatkozó szankcióik: adók, bírságok, bebörtönzés.

Diktatórikus intézmények:
Az intézménynek van „akarata”, „célja”, amely egybeesik a diktátor akaratával, bár ezt
nem mindig könnyű érvényesíteni.

Demokratikus intézmények:
Akarata, szándéka nehezen meghatározható, ehhez az intézményt alkotó egyének
céljait kell megvizsgálnunk. Azonban ritka az egyhangú vélemény a demokratikus
szervezetekben, s a többségi szavazás ciklikus többségi preferenciákhoz vezet. Ezen
úgy lehet segíteni, hogy az egyének racionális vitában legyőzik az érdekkonfliktust,
vagyis mindenki belátja, hogy az egyik igény megalapozottabb a többinél, vagy
figyelembe kell venni a preferenciák intenzitását, de mindkét módszer nehezen
megvalósítható.

Kivonulás:
Ha a váll. v. szervezet teljesítménye hanyatlik, vagyis a termék v. szolg. minősége
romlik, akkor a fogyasztók beszüntetik a váll. termékeinek vásárlását, ill. egyes tagok
elhagyják a szervezetet, ezáltal a bevétel csökken, ill. a taglétszám visszaesik.

Tiltakozás:
A teljesítményhanyatlásra, ill. a minőségromlásra a fogyasztók reagálhatnak kifejezve
elégedetlenségüket. Az érintettek nem menekülni igyekeznek a kellemetlen helyzetből,
hanem petíciók v. más tiltakozó akciók révén megpróbálják megváltoztatni a
körülményeket.

Kivonulási függvény:
A keresleti fv. egy változata, amelyben a vásárolt mennyiség nem az ártól, hanem a
minőségtől függ. Ha a minőségromlás mellett az ár változatlan, akkor a fogyasztók egy
része a minőségromlásra kivonulással válaszol, s az árbevétel csökken.

Reakciófüggvény:
A váll.-i vezetés reakciófv.-e a minőség javulását az eladások csökkenésével kapcsolja
össze. A váll., miután felismeri a fogyasztók hűtlenségét, megpróbálja orvosolni korábbi
mulasztásait. Ha az árbevétel kis mértékben csökken, nem kerül sor reakcióra, ha
közepes mértékben csökken, a minőség visszaáll az eredeti szintre, ha viszont túl nagy
a bevételcsökkenés, a váll. tönkremegy anélkül, hogy reagálhatna az eseményekre.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

9 / 21. oldal
A kollektív cselekvés kudarca:
A nagy létszámú csoportok, még ha racionális egyének alkotják is őket, nem
cselekednek a csoportérdeknek megfelelően, mert függetlenül attól, mekkora áldozatot
hoznak a közös érdek megvalósítása érdekében, csupán kis részt kapnak az
előnyökből, és az előnyökből azok is részesülnek, akik nem tettek semmit eléréséért.

Pozitív szelektív ösztönzők:

Segítik a csoporton belül a kollektív cselekvés megvalósulását. Pl. a biztosítást a
szervezet fizeti a tagok helyett, csak a tagok által igénybe vehető magánjavak,
csoportos kedvezmények, adózási kedvezmények.

Negatív szelektív ösztönzők:

Az adófizetést megtagadókat az adó befizetésén túl büntetéssel sújtják. A
szakszervezetek a tagdíj befizetése érdekében elérik, hogy a váll.-ok csak
szakszervezeti tagokat foglalkoztassanak. A sztrájktörés ellen sztrájkőrséget
alkalmaznak.

Társ.-mi szelektív ösztönzők:

Kis csoportokban és föderatív csoportokban hatékony és kevés költséggel járó
ösztönzők. Pl. feddés, kiközösítés, különleges megbecsülés, tisztelet.

Milyen hatásaik lehetnek a társ.-mi intézményeknek Elster szerint?

Az intézmény lehet:
1) Tisztán hatékony, azaz mindenkit jobb helyzetbe hoz.
2) Tisztán újraelosztó, vagyis veszteség nélküli jövedelemcsoportosító.
3) Veszteséges újraelosztó, az újraelosztás az adók, járulékok révén csökkenti a
befektetési, vállalkozói kedvet.
4) Újraelosztás rovására hatékony, csökkenti az adóterheket a hatékonyság érdekében.
5) Tisztán pusztító, mindenkit rosszabb helyzetbe hoz.

Milyen problémák adódhatnak a társ.-mi intézmények működése során?

Ha az intézményi és az egyéni érdekek eltérnek egymástól, ill. ellentmondásban
vannak, az korrupcióhoz vezethet. Vagyis mivel az intézményt alkotó egyéneknek
megvannak a maguk érdekei, az intézményi döntéseket eltorzíthatja ill. eltérítheti
azoknak a cselekvőknek az önérdek követése, akiknek a döntéseket végre kellene
hajtaniuk. Az intézményi tervezés védekezhet a korrupció ellen a rotáció, a választás és
a hivatalnokok véletlenszerű kiválasztása révén, ez azonban ronthatja a szervezet
hatékonyságát és stabilitását is.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

10 / 21. oldal
Hasonlítsa össze egymással a kivonulási és a tiltakozási opciót?
A kivonulás (exit) piaci mechanizmus a közgazdászok szerint. Egyszerű, személytelen
és egyéni cselekvést jelent, melynek közvetett hatása van. Ha sokan kivonulnak, a piac
megtisztul. A tiltakozás pol.-i mechanizmus a pol.tud. képviselői szerint. Különféle
fokozatai vannak: békés tüntetés, aláírásgyűjtés, erőszakos demonstráció. Itt az egyéni
vélemények nyílt és világos megfogalmazására van szükség, melynek egyenes és
közvetlen hatása van. Ez kollektív cselekvést követel.

Hogyan működik Hirschman szerint a kivonulási és tiltakozási opció?

A kivonulás azt jelenti, hogy a fogyasztó a minőségromlás hatására beszüntetik az
adott váll. termékének vásárlását, és más váll. termékét fogja megvenni. Előfordulhat,
hogy a kivonulás nem tud hatékonyan érvényesülni, mert a verseny néha csupán azt
eredményezi, hogy a versengő váll.-ok csábító ajánlatokat tesznek egymás
fogyasztóinak, így a váll.-ok bevétele elégtelen minőség esetén sem csökken, mert a
fogyasztók az adott termékfajta kül. változatainak kipróbálásával kísérleteznek, így a
váll.-ok régi fogyasztókat ugyan elvesztenek, de újakat szereznek. Eközben a
fogyasztók nem tudnak a kivonulási opció révén nyomást gyakorolni a váll.-okra.
Előnyösebb lenne számukra, ha egy monopóliummal állnának szemben, mert ekkor a
fogyasztók elégedetlensége a monopóliummal szemben erőteljesebben jelentkezne.
Tiltakozásnál a fogyasztók nem másik váll.-hoz pártolnak, hanem az adott váll.
vezetését kényszerítik kül. eszközökkel arra, hogy jobb terméket állítson elő. A
kivonulás jelenléte általában gátolja a tiltakozás technikájának kialakulását, de néha
megtörténhet, hogy a kivonulás előmozdítja a tiltakozás megjelenését, pl. az NDK
összeomlása.

Miért nem számíthatunk Olson szerint arra, hogy nagy létszámú csoportok v.
szervezetek tagjai képesek közös érdekeiket elérni?
A nagy létszámú csoportok, még ha racionális egyének alkotják is őket, nem
cselekednek a csoportérdeknek megfelelően, mert függetlenül attól, mekkora áldozatot
hoznak a közös érdek megvalósítása érdekében, csupán kis részt kapnak az
előnyökből, és az előnyökből azok is részesülnek, akik nem tettek semmit eléréséért.
Másrészt nagy csoportok esetében, főleg ha nagyfokú heterogenitás jellemzi őket, a
szelektív ösztönzők sem alkalmazhatók megfelelően, a csoport tagjai általában még
abban sem tudnak megegyezni, hogy melyik kollektív jószág megszerzésére
törekedjenek, és abból mennyit érdemes megszerezni. Nagy erejű szelektív ösztönzők
szükségesek az ellenvélemények leküzdésére és az elégedetlenek csoportban tartására.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

11 / 21. oldal
Miért képesek kiscsoportok társ.-mi szelektív ösztönzőket használni?
Az emberek alapvetően értékelik a társas létet, becsülik azokat, akikkel kapcsolatban
állnak. Kis csoportokban léteznek olyan személyes kapcsolatok az emberek között,
amelyek lehetővé teszik a társ.-mi ösztönzők alkalmazását (pl. kiközösítés, feddés,
különleges megbecsülés). Nagyon kis csoportokban ráadásul további vonzerő lehet a
csatlakozásra, hogy a csoport méretéből adódóan az egyén nagy befolyásra tehet szert
a csoporton belül.

4. fejezet
Emberi tőke:
A személyek olyan átformálásával jön létre, amely új cselekvésmódokat lehetővé tevő
képességekkel és képességekkel ruházza fel őket. Az egyén által elsajátított
készségekben és tudásban ölt testet.

Társ.-mi tőke:
A cselekvő számára elérhető erőforrások egyik meghatározott típusának tekinthető,
lehetővé teszi bizonyos, máskülönben elérhetetlen célok megvalósítását, a cselekvők
közötti viszonyok struktúrájában ölt testet, s akkor jön létre, amikor az emberek közötti
viszonyok megváltoznak úgy, hogy elősegítsék a cselekvést.

Kötelezettségek és elvárások:
Ha A megtesz valamit B-nek, és bízik abban, hogy B ezt a jövőben viszonozni fogja,
akkor ez A-ban elvárást ébreszt, B-ben pedig azt a kötelezettséget, hogy nem szabad
elveszítenie ezt a bizalmat. E kötelezettség úgy is felfogható, mint egy A birtokában
lévő váltó, amelyet B csak valamilyen ellenszolgáltatással válthat ki. A társ.-mi tőke
ezen formája a társ.-mi körny. megbízhatóságának szintjétől ill. a fennálló
kötelezettségek tényleges mértékétől függ.

Információs csatornák:
A társ.-mi tőke azon típusa, amely azért értékes, mert információt nyújt, a más célból
ápolt társ.-mi kapcsolatainkat kihasználhatjuk információszerzés céljából is. Pl. a nők
divatot követő barátnőjüktől informálódhatnak az aktuális divatról.

Normák és szankciók:
A társ.-mi tőke azon típusa, amelyben a fennálló norma hatására az egyén önérdekét
háttérbe szorítva cselekszik a közösség érdekében, a normák érvényesülését pedig
külső v. belső szankciók segítik elő. (a kapott jutalmak v. a saját lelkiismeretünk)

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

12 / 21. oldal
Inkorporált (belsővé tett) kulturális tőke:
A kultúra inkorporált állapotban történő felhalmozását egy elsajátítási folyamat előzi
meg, mely időt igényel, vagyis időbe kerül. Ezt az időt a beruházónak személyesen kell
befektetnie, nem működik a képviseleti elv. A műveltség megszerzésével önmagunkat
formáljuk, s itt nemcsak az iskolába járást kell érteni, hanem a családi nevelés is
hozzájárul pozitívan v. negatívan ehhez a művelődési folyamathoz. Az inkorporált tőke
a személy habitusává válik, amely nem adható tovább ajándékozás, öröklés, vétel v.
csere útján. Gyakran ezt a tőkét szimbolikus tőkének tekintik, s ennek birtoklása
különlegességi értéket kölcsönöz tulajdonosának, amely extraprofitban is
megnyilvánulhat.

Objektivált kulturális tőke:

A kulturális tőke materiálisan anyagi formában megjelenő típusa, amely így átadható,
viszont csak a tulajdonjog ruházható át, de az a sajátosság, ami a tulajdonképpeni
elsajátítást lehetővé teszi, nem adható át.

Intézményesült kulturális tőke:

A kulturális tőke birtoklásának titulusok formájában történő kifejezését jelenti, ezáltal
nem kell állandóan bizonyítani a kulturális tőke birtoklását, mivel a titulus garantálja,
hogy valóban rendelkezünk az adott kulturális tőkével. Az iskolai végzettség titulusa v.
a tudományos fokozat intézményes elismerést kölcsönöz az adott személy által
birtokolt kulturális tőkének. Ezen titulusok révén az emberek összehasonlíthatók és fel
is cserélhetők egymással.

Tőkeátalakulások:
Lehetséges a különböző tőketípusok közötti átváltás, s a többi tőkefajtához a gazd.-i
tőke segítségével lehet hozzájutni, általában költséges átalakítási munkák révén. Ennek
megfelelően a kulturális tőke elsajátításához időre van szükség, s ahhoz, hogy ezt az
időráfordítást megengedhessük magunknak, rendelkeznünk kell bizonyos mennyiségű
gazd.-i tőkével is. Pl. egy gyermek csak akkor tanulhat tovább, ha ehhez a család az
anyagi hátteret biztosítani tudja, és nincsenek rászorulva arra, hogy a gyermek
belépjen a munkaerőpiacra, és maga is pénzt keressen. Bourdieu szerint az emberek
gazd.-i tőkéhez akarnak jutni, s ennek érdekében váltják át kulturális és társ.-mi
tőkéjüket. De mivel az emberek különbözőképpen vannak ellátva a kül. tőketípusokkal,
a társ.-mi egyenlőtlenségek állandóan újratermelődnek.

Hagyományalkotás:
A hagyományt értelmezhetjük úgy, mint az időtálló szokások, ismeretek, társ.-mi
gyakorlatok generációk közötti átadása, tekinthetjük úgy, hogy a múlt értékei csak a
jelen közvetítésével létezhetnek, s így a hagyomány egy folyamatos átalakulást is
jelent, emellett kezelhetjük a hagyományt úgy is, mint a kultúraalkotás speciális esete.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

13 / 21. oldal
A sikeresen megalkotott hagyomány olyan kulturális termékké válik, amely
kereskedelmi sikert és mérhető hasznot hoz azok számára, akik a kialakított
hagyomány az érdekeit képviseli és szolgálja.
Értékintrojekció:
A társ.-mi tőke egyik formája, amely arra ösztönzi az egyéneket, hogy ne csupán
önérdeküket kövessék, s az így kialakított viselkedés a többiek, a közösség számára is
erőforrássá válik.

Kölcsönös csere:
A társ.-mi tőke azon formája, amely a másoknak tett szívességeken és a kölcsönösség
elvén alapuló váltók felhalmozására épül. Ezekben a tranzakciókban nem pénz v.
anyagi javak cserélnek gazdát, hanem megfoghatatlan társ.-mi javak.

Korlátozott szolidaritás:
A társ.-mi tőkének ez a formája akkor keletkezik, ha az emberek felismerik, hogy
mindannyian egy közös nehézségtől szenvednek, s ez csoportorientált viselkedéshez
vezet. Ha a kialakuló szolidaritás elég erős, akkor a kölcsönös segítség normájának
betartásához vezet, amelyre mint erőforrásra támaszkodhatnak a saját céljaikat követő
egyének. Pl. a proletáröntudat keletkezése és a munkások osztályba szerveződése.
Nem kikényszeríthetőségen alapul, hanem valamilyen erkölcsi parancson, mely szerint
egy adott módon kell cselekedni.

Kényszerítő megbízhatóság:
A társ.-mi tőke ezen formája akkor keletkezik, ha az egyes tagok jelenbeni vágyaikat
alárendelik a kollektív elvárásoknak számítva arra, hogy így részesülhetnek azokban a
hosszú távú piaci előnyökben, amelyeket a csoportban való tagság biztosít számukra. A
csoportvárakozásnak való megfelelésen van a hangsúly, amit azoknak a hasznos
szolgálatoknak a reménye vált ki, amelyek egy csoportban a jó hírnévhez
kapcsolódnak. Ez a társ.-mi tőke is a közösség létezésén alapul, de nem a külső
konfliktus kiváltotta szolidaritás, hanem a közösség belső szankcionáló képessége áll a
kp.-ban, s ez váltja ki közösség elvárásaihoz való alkalmazkodást.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

14 / 21. oldal
Milyen jellegű társ.-mi struktúrák mozdítják elő Coleman szerint a társ.-mi
tőke képződését?
A társ.-mi tőke képződését különösen elősegíti a társ.-mi kapcsolathálók zártsága, mely
előmozdítja olyan hatékony normák létrejöttét, amelyek a negatív külső hatások
korlátozására v. pozitív hatások kiváltására irányulnak. Ha egy generációk közötti
zártsággal bíró kapcsolathálót figyelünk meg, amelyben nemcsak a gyerekek, hanem a
gyerekek szülei is ismerik egymást, akkor a szülők elbeszélgethetnek gyermekeik
viselkedéséről, és egyetértésre juthatnak a nevelési elvekben is, így a két szülő
egymást erősítheti a gyermekek viselkedésének szankcionálásában, és hatékonyabb a
gyermeknevelés. A társ.-mi struktúra zártsága nemcsak a hatékony normák
kialakulásához fontos, hanem a társ.-mi struktúrák megbízhatóságának kialakulásához
is, amely lehetővé teszi a kötelezettségek és elvárások megsokszorozódását. A társ.-mi
tőke képződését a kisajátítható társ.-mi szervezetek is elősegítik, mivel a célok adott
körének elérésére létrehozott szervezet más célokat is elősegíthet, és így
felhasználható társ.-mi tőkét képvisel. Például a dél-koreai radikális diákok szervezetei
az egy középiskolából, városból v. egyházközösségből való diákok tanköreiként jöttek
létre, de egyúttal lehetőséget adnak az elnyomó pol.-i rendszerrel szembeni
ellenálláshoz is.

Hogyan hat a családon belüli és a családon kívüli társ.-mi tőke az emberi

tőke termelésére?
A családon belüli társ.-mi tőke fontos szerepet játszik a gyerekek szellemi fejlődésében.
A család társ.-mi tőkéje a szülők és a gyermekek közötti viszonyon alapul, ugyanis a
gyermek tanulmányai szempontjából csak akkor lényeges a szülők által birtokolt emberi
tőke mennyisége, vagyis a szülők iskolázottsága, ha ezt kiegészíti a családi
viszonyokban testet öltött társ.-mi tőke. A családon belüli társ.-mi tőke tehát attól
függ, hogy a felnőttek ténylegesen jelen vannak-e a családban ill. mennyi figyelmet
fordítanak gyermekeikre. A családon belüli társ.-mi tőke hiánya alapvetően befolyásolja
az iskolából való kimaradást. Ha a szülők jelenlétét, a testvérek számát és azt
vizsgáljuk, hogy elvárják-e a gyermektől a továbbtanulást, akkor az egy szülős, több
testvérrel bíró, a továbbtanulásra nem késztetett gyermekek körében a legnagyobb a
kimaradási arány, míg a kétszülős, egy testvérrel rendelkező, a továbbtanulásra
motivált gyermekek kimaradási aránya a legkisebb. A családon kívüli társ.-mi tőke is
befolyásolja a gyermekek iskolából való kimaradási arányát. Ezt a generációk közötti
zártság alapján vizsgálhatjuk meg. Az tapasztalható, hogy a felekezeti iskolákban, ahol
a családokra a generációk közötti zártság jellemző, lényegesen kisebb a kimaradási
arány, mint a független magániskolák v. az állami iskolák esetében. Tehát az iskola
köré szerveződő felnőtt közösségben megjelenő társ.-mi tőke fontos szerepet játszik az
oktatás eredményessége szempontjából.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

15 / 21. oldal
Milyen különbségek vannak Bourdieu szerint a kulturális és a társ.-mi tőke
között?
Hogyan lehet a kül. tőkefajtákat egymásra átváltani? Mutasson be konkrét
példákat!
Hogyan járult hozzá a fr. borászati hagyomány megalkotása a borok közötti
hierarchia kialakulásához Ulin szerint? Milyen piaci következményei vannak?
Hasonlítsa össze a társ.-mi tőke Portes és Sessenbrenner által
meghatározott négy típusát! Mutasson be konkrét példákat az egyes
típusokra!

5. fejezet
Bizalom:
Annak feltételezése, hogy a partnerintézmények jóhiszeműen viselkednek irányunkban,
kiszámíthatóak. A bizalom megléte elősegíti a biztonsághiány csökkentését.

Társ.-mi erőforrások:
A társ.-mi körny.-ből és struktúrából adódó csoportszintű erőforrások társ.-mi tőkét
jelentenek. A sűrű társ.-mi kapcsolathálóknak, az erős és aktív civil társ.-nak fontos
szerepe van a demokrácia megszilárdulásában és hatékony működésében. A közélet
minősége, a társ.-mi intézmények teljesítménye is javul a sűrű társ.-mi kapcsolathálók
révén.

Bizonytalanság:
Az egész társ.-mi hierarchiát átható bizalmatlanság és az igazságszolgáltatás és
jogalkalmazás megbízható és hatékony rendszerének hiánya általános
bizonytalansághoz vezet, ez jelenti a szerződések bizonytalanságát és az
együttműködésektől való vonakodást is.

Bizalomhiány:
Akkut forrása a biztonsághiány, kiváltó okai, hogy nem tudjuk megbecsülni a valószínű
kimeneteleket, hiányosak az információink, ill. különbség van az általunk követett
értékek és normák tekintetében. Az idegen, elnyomó állam léte, a gazd.-i életben
megjelenő csalások hozzájárulnak a bizalomhiány kialakulásához.

Kockázat:
Ismert negatív hatású, bizonytalan bekövetkezésű jövőbeli esemény. A maffia esetében
az erőszak alkalmazása kockázatos eszköz a maffia hatalmának fenntartásához. Túlzott
alkalmazása esetén olyan mértékben erősödik a bizonytalanság, és törnek felszínre a
konfliktusok, hogy az már bosszúhoz és a hallgatás megtöréséhez vezet.
állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv
16 / 21. oldal
Így a maffiának az erőszak mellett a gazd.-i érdekek kielégítését is meg kell valósítania
hatalma megtartása érdekében.

Várakozások:
A bizalomhiányos világban az emberek a maffiától várják az igazságszolgáltatás
érvényesítését, a védelmet az üzleti csalásoktól. A maffia az, amely képes a
bizalomhiányt nyereséges üzletté változtatni, és a védelem biztosításával, ugyanakkor
az eladó és vevő közötti bizalomhiány fenntartásával képesek hosszú távon
fennmaradni.

Milyen történelmi és társ.-mi okok vezethetnek az illegális

biztonsággarantáló intézmények kialakulásához?
A tartósan idegen megszállás alatt élő Dél-Itáliában a hatóságra mint az elnyomás
eszközére tekintettek, s nem bíztak abban. Ezt erősítette az igazságszolgáltatás és
jogalkalmazás kiszámíthatatlansága is. Emellett az üzleti életet is áthatotta a
bizalmatlanság, a csalárd üzletelés, egymás becsapása mindennapossá vált, s ez az
együttműködésektől való vonakodáshoz vezetett. A társ.-mi felemelkedésre a hivatali
előmenetel és az üzleti élet sem adhatott lehetőséget. Ilyen körülmények között a
maffia volt az, amely a hozzá tartozóknak védelmet biztosított az üzleti csalásokkal
szemben, s aki társ.-mi felemelkedésre vágyott, a maffiókhoz csatlakozva hatalmat,
tekintélyt és tiszteletet vívhatott ki magának.

Milyen nem szándékolt mechanizmusok vezethetnek a maffia típusú

szervezetek kialakulásához?
A nem szándékolt mechanizmusok közül az egyik a kivándorlás, ugyanis azok az
ambiciózus emberek, akik javítani akartak társ.-mi pozíciójukon, de ezt nem a maffia
oldalán kívánták megtenni, kénytelenek voltak kivándorolni. Ennek következtében az
adott területen a maffia ellenzőinek száma növekszik, hiszen a maffia ellenzői
kivándorolnak, s a szervezet hatalma erősödik. A másik mechanizmus a demokratikus
államhoz kötődik, mely kétarcúan viszonyult a maffiához, egyrészt ellenséges volt egy
ilyen típusú szervezettel szemben, másrészt szüksége volt a szavazatokat mozgósító
erejére.

Milyen indikátorai vannak a társ.-mi tőkének Putnam szerint?

A társ.-mi tőke fontos szerepet játszik a demokrácia megszilárdulásában, a közélet

minőségének és a társ.-mi intézmények teljesítményének alakulásában A társ.-mi
kapcsolatok az emberek elhelyezkedési lehetőségeit és sok egyéb gazd.-i kérdést is
meghatároznak. A civil szerveződések hatással vannak a képviseleten alapuló
kormányzat teljesítményére. A nagyobb társ.-mi tőke ösztönzi a társ.-mi bizalom
kialakulását, előmozdítják a koordinációt, a kommunikációt, erősíti a tekintélyeket, s így
ösztönöz a kollektív cselekvésre, elősegíti a társ.-mi problémák megoldását.
állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv
17 / 21. oldal
Milyen tényezők vezetnek a társ.-mi erőforrások meggyengüléséhez?

1) A nők tömeges munkába állása, mely a férfiak életét is megváltoztatta, hiszen

nagyobb szerepet kellett vállalniuk a háztartásban, így csökkent a társ.-mi tőke
építésére fordítható idő.
2) A mobilitás v. „átültetés” hipotézis szerint a nagyfokú területi mobilitás, s az így
kialakuló gyökértelenség is csökkenti a civil szervezetekben való részvételt.
3) Egyéb demográfiai átalakulások, a házasságkötések és a gyermekek számának
csökkenése, a válások számának növekedése, az alacsonyabb reálbérek és a nagy
léptékben bekövetkezett változások is hozzájárultak a társ.-mi tőke csökkenéséhez.
(sarki fűszeres → szupermarket → internetes vásárlás)
4) a szabadidő technicizálódása, elsősorban a televízió megjelenése révén szélesebbé
ugyanakkor sekélyesebbé váltak közösségeink, a társas szabadidő-eltöltés aránya
lecsökkent. E tényezők közül az első kettő nem teljesen helytálló magyarázat, s a
technikai fejlemények hatása sem egyértelmű, további vizsgálatra szorul, hogy az
internet mennyiben csökkenti v. éppen növeli a társas együttműködést, a társ.-mi tőke
képzését.

Mi történt a civil szervezetekkel Putnam szerint?

A társ.-mi tőke csökkenését mutatja azonban a választási részvétel csökkenése, a
kormányzásban és a politikában való közvetlen részvétel csökkenése, az istentiszteleti
alkalmakon való részvétel és az egyházi szervezetekhez való kötődés mérséklődése.
Ugyancsak a társ.-mi tőke csökkenését jelzi a szülő-tanár szövetségek, a hagyományos
nő-egyesületek, a legnagyobb civil szervezetek, mint a Vörös Kereszt v. a Cserkészfiúk
Szövetsége tagságának csökkenése. A diákszervezetek, a tekeszövetségek tagsága is
csökkent, lazultak a családon belüli a kötelékek, a szomszédi kapcsolatok. Ezzel
szemben a harmadlagos szervezetek, pl. a körny.védő, feminista v. nyugdíjas
szervezetek tagsága megnövekedett, s hasonlóan a nonprofit ügynökségek, a
támogató „önsegélyező” csoportok v. az irodalmi körök és hobbi klubok taglétszáma is
emelkedni kezdett. Ezek a szervezetek azonban kevésbé járulnak hozzá a társ.-mi tőke
növeléséhez, mint a hagyományos civil szerveződések.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

18 / 21. oldal
 6.Vizsga, zh, órai kérdések

Milyen különbségek vannak Bourdieu szerint a kulturális és társadalmi tőke

között?

Kulturális tőke Társadalmi tőke

A kulturális tőke háromo formában A társadalmi tőke azon aktuális és
létezhet: 1. bensővé tett, inkorporált potenciális erőforrások összessége,
állapotban, 2. tárgyiasult állapotban( amelyek a kölcsönös ismeretségek vagy
kulturális javak, képek, könyvek, elismerés többé kevésbé intézményesült
lexikonok, eszközök vagy gépek), 3. viszonyai tartós hálózatának
intézményesült állapotban birtoklásához kapcsolódnak.
Egy csoporthoz való tartozáson alapul.
Elsajátítási folyamata időbe kerül. A A társadalmi tőkével rendelkező személy
személy idejét áldozza fel a kulturális nem feltétlen kell időt áldozzon annak
tőkéért. érdekében, hogy rendelkezzen azzal.(pl.
társadalmi helyzetbe való születés)
A társadalmi tőke újratermeléséhez
szakadatlan kapcsolattartásra van
szükség
A kulturális tőke nem adható át rövid A társadalmi tőke örökíthető, más által is
időn belül, nem örökíthető, és a megszerezhető.
képviseleti el is kizárt (nem tudja (pl. társadalmi helyzetbe való születés,
helyettem senki megtanulni a házasodás, rokon által kialakított
tananyagot). társadalmi pozícióba való kerülés…stb.)
(Ugyan nem örökíthető, elajándékozható,
de pl. egy kép tulajdonjoga átruházható,
de kulturális értéke- hogy élvezni tudjuk
a kép látványát – nem.)

Hogyan lehet különböző tőkefajtákat egymásra átváltani? Mutass be konkrét

példákat!

Kulturális tőke – gazdasági tőke

A kulturális tőke legjobb mércéje a megszerzésére fordított idő. Vagyis a gazdasági tőke
kulturális tőkévé való átalakítása olyan időráfordítást feltételez, amely gazdasági tőke
birtoklása révén válik lehetővé.
Vagyis például egy családban a kulturális tőke átadása attól függ, hogy mennyi ideje akad
a családfőknek átadni a kulturális tőkét gyermekeiknek.
Más példát hozva: gazdasági tőke alakul társadalmi tőkévé, mikor a család kitaníttatja a
gyermeket ( tandíjas iskola, egyéb tanfolyamok...), s mikor a gyerek a munkaerőpiacra lép
és munkába áll, gazdasági tőke áramlik vissza hozzá és a családhoz az ő kulturális
tőkéjével szemben. Vagyis a kulturális tőke visszaalakult gazdasági tőkévé.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

19 / 21. oldal
Miért nem számíthatunk Olson szerint arra, hogy nagy létszámú csoportok vagy
szervezetek tagjai képesek közös érdekeiket elérni?
 potyautas magatartás: nagycsoport esetében az egyén erőfeszítése csak kis
mértékben járul hozzá a csoport teljesítményéhez, ezért a „hadd csinálja más” elv
uralkodik
o pl. a munkás saját egyéni érdekeit nézve sem fog harcolni a béremelésért,
mert arra számít hogy majd a szakszervezet harcol helyette
 az egyének nincsenek ösztönözve arra, hogy erőfeszítéseikkel hozzájáruljanak a
kollektív javak megszerzéséhez
 nagycsoport esetében nincsen kapcsolat a tagok között, ezért nem alkalmazható a
kizárás vagy a jutalmazás
 az egyén nem remélheti, hogy befolyásolni képes a csoportot
 heterogén, ezért nincsen egyetértés abban, hogy milyen kollektív jószágból mennyit
vegyenek

Miért képesek kiscsoportok társadalmi szelektív ösztönzőket használni?

 kiscsoport esetében lehet szelektív ösztönzőket alkalmazni, pl. kizárás a csoportból
(negatív) vagy jutalmazás (pozitív), mivel van kapcsolat a csoporttagok között, így
értékük is van az efféle szelektív ösztönzőknek
 a kiscsoport lehet homogén, ezért egyetértés lehet a tagok közt a kollektív jószág
kérdésében

Hasonlítsd össze a társadalmi tőke Porte és Sensenbrenner által meghatározott

4 típusát! Mutass be konkrét példákat a típusokra!

 társadalmi tőke: cselekvésre irányuló elvárások egy közösségen belül, amelyek

befolyásolják a csoport tagjainak gazdasági céljait és célkövető viselkedését, még
akkor is, ha ezek az elvárások nem a gazdasági szférára irányulnak
4 típus:
 értékintrojekció
 kölcsönös tranzakciók
 korlátozott szolidaritás
 kikényszeríthető bizalom

Értékintrojekció
 lásd Durkheim elmélete és Weber értelmezése
 morális értékek
 arra ösztönzi az egyéneket, hogy viselkedésüket ne pusztán a kapzsiság irányítsa,
hanem magasabb rendű csoportmoralitás alapján cselekedjenek
 az alkalmazkodás egyéni motivációja elveken alapuló

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

20 / 21. oldal
Kölcsönös tranzakciók
 közösségi létezésen alapul ez is, mint az előbbi, szívességek, információk,
megbecsülések cserélnek gazdát
 kölcsönösség elvén felhalmozódó váltók alkotják ezt a társadalmi tőkét
 önös célok követése a jellemző rá
 társadalmi javak cserélnek itt gazdát, de mégis ez áll legközelebb a gazdasági
tőkéhez, mert a társadalmi kapcsolatok könnyen pénzre válthatók

Korlátozott szolidaritás
 külső konfliktus kiváltotta összetartás
 konkrét példa: 1989, Miami: egy kolumbiai származású rendőr lelőtt két fekete
kerékpárost, ezért a fekete közösség ellene fordult, felhívást intézett a rádióban, és
a kolumbiaiak mellé álltak, mert azt gondolták, csak bűnbakot keresnek, pénzt
kapott a perköltségekre
 ez korlátozott szolidaritás, mert meghatározott csoport tagjaira érvényes
 erkölcsi parancson alapul
 Miamiban élő nicaraguai közösség is jó példa

Kikényszeríthető bizalom
 közösségi létezésen alapul, a közösség belső szankcionáló képessége játszik
szerepet
 a New Yorkban élő dominikai bevándorlók körében kialakulóban van egy vállalkozói
réteg, szinte egy új várost alakítottak ki nemzetiségi éttermekkel, szállodákkal,
hitelintézetekkel

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

21 / 21. oldal