Kiadja a
Székely Nemzeti Tanács
„Hallják meg mindazok,
akiket illet,
hogy a Kárpátok szentelt
bércei között sasok élnek,
és mígnem fészkeinket,
otthonunkat, féltve őrzött
szabadságunkat,
nyelvünket tiszteletben,
épségben, érintetlenségben
megtartják,
addig mi, ezek a sasok,
ezek a magyarok,
székelyek, csángók
férfias nyílt őszinteséggel
a testvéries megértés hívei
vagyunk!”
(Részlet a Székely Újság 1918.
december 15-ei számának cím-
lapján megjelent „A székely köz-
társaság” című írásból.)
A Székely Nemzeti Tanács
működése (1918–1919)
Í r ta : F r át e r O l i v é r
1918. november 12.
A kolozsvári osztálymérnökség
Jókai utcai hivatalában székely
katonatisztek részvételével meg-
alakult a Kolozsvári Székely
Nemzeti Tanács. Elnökévé Sándor
Józsefet, alelnökévé Ádám Dénest
választották.
1918. november 13.
A Budapesti Székely Nemzeti
Tanács megalakulása, dr. Győrf-
fy Gyula elnökletével.
1918. november 15.
A Kézdivásárhelyi Székely Nem-
zeti Tanács ülést tartott. A
Tanács elnöke dr. Molnár Dénes
polgármesterhelyettes volt.
1918. november 17.
A Székely Nemzeti Tanács nagy-
gyűlése Budapesten, a Dohány
utca 32. szám alatti iskolában,
a Gyergyói, Háromszéki Maros-
vásárhelyi és Budapesti Székely
Nemzeti Tanácsok kiküldöttei-
nek részvételével. A résztvevők
kiálltak a kormány wilsoni elve-
ken alapuló politikája mellett,
amely mellett intézőbizottságot
hoztak létre, melynek tagjai a
budapesti tanácsból kerültek ki.
Fő követelésük Erdély járáson-
kénti autonómiájának megvaló-
sítása volt.
BU DA PES T, 20 10. N OV EM B E R 19. , P É N T EK – 1. S Z Á M
. . .
1918. november 19.
Bethlen István kezdeménye-
te az Erdélyi Székely Nemzeti
Tanács megalakulását előkészí-
tő bizottság megalakítását.
1919. november 20.
Székely küldöttség Jászi Osz-
kár nemzetiségi miniszternél,
mely ismertette a székelység
követeléseit: önrendelkezési
jog megvalósítása a kantonális
rendszer alapján Erdély romá-
nok lakta területein; ahol a szé-
kelység kompakt etnikai tömb
és ott a Székely Köztársaság
kikiáltása, valamint külön szé-
kely megbízott részvétele a
békekonferencián.
1918. november 21.
Nagy Székely Nemzetgyűlés
Kézdivásárhelyen a Tanács
épülete előtt. A gyűlést a kézdi
járás elnöke, Megyaszai Mihály
hívta össze.
1918. november 24.
A Budapesti Székely Nemze-
ti Tanács nagygyűlést tartott,
amely határozatban támogatta
a wilsoni elvek alapján létreho-
zandó Székely Köztársaságot.
A vegyesen lakott területeken
kantonális szervezet létrehozá-
sa mellett döntöttek.
Jelen lapszám, az 1883
és 1944 között Sepsi-
szentgyörgyön kiadott
Székely Nép című lap
mintájára jelent meg,
amely 1883 és 1906
között a Székely Nemzet
címet viselte.
~ Ü N N E PI KI A DV Á N Y ~
1918. november 27.
Megnyílt a Székely Nemzeti
Tanács irodája Budapesten, az
Országház XVII. kapu II. eme-
letén. Ugyanaznap Szegeden is
megalakult a Székely Nemzeti
Tanács.
1918. november 28.
5.000 fős székely nagygyű-
lés Marosvásárhelyen, amely
helyeselte a kormány azon
politikáját, amely a wilso-
ni elvek alapján foglalkozik a
kisebbségek ügyével. Az erdélyi
részek területi sérthetetlensé-
gének biztosítását kérték.
1918. december 2.
A Budapesti Székely Nemzeti
Tanács tiltakozásának adott
hangot, mert a románok gyu-
lafehérvári gyűlésén elfogadott
proklamációja sérti a wilsoni
elveket. December 8. délután
három órára népgyűlés össze-
hívását határozták el.
1918. december 5.
A Kolozsvári Székely Nemze-
ti Tanács tagjai, Vince Sándor
elnök és Apáthy István egyete-
mi tanár, valamint ifj. Ugron
Gábor Budapesten megbeszé-
lést folytatott Batthyányi Tiva-
dar belügyminiszterrel és Jászi
Oszkár nemzetiségi miniszter-
rel. Kérelmükben a kolozsvári
Tanács részére kérték a kor-
mányzás jogának átadását. A
miniszterek ígéretet tettek a
kormánybiztos kinevezésére,
Ugron Gábor vagy Győrffy Gyu-
la jelöltek személyében.
1918. december 6.
A Budapesti Székely Nemzeti
Tanács felhívta a fővárosban
élő erdélyi magyar és székely
diákokat, hogy összeírás cél-
jából jelenjenek meg a Tanács
irodájában.
Székelykapu – Mudrák Attila fotóművész képe Csernátonból
1918. december 8.
A budapesti Székely Nemze-
ti Tanács a Múzeum körúton a
Műegyetem régi Gólyavár épü-
letében, délután három órától
nagygyűlést tartott. Nagy László
9-es honvédhuszárhadnagy veze-
tésével a Székely Zászlóalj vitézei-
nek bevonulásával kezdődött meg
az esemény, amelyen – többek
között – a következő személyek
vettek részt: Bartha Albert had-
ügyminiszter, ifj. Ugron Gábor
a Gyergyói Székely Tanács elnö-
ke, dr. Zilahi Sebess Dénes, dr.
Jancsó Benedek a Székely Nem-
zeti Tanács ügyvezető elnöke,
dr. Barcsay Andor, gróf Bánffy
Miklós, dr. Balás Elek, dr. Sán-
dor László, Lázár István és báró
Balás György. A nagygyűlésen az
elfogadott határozati javaslatok
értelmében követelték a wilsoni
elvek alkalmazását Magyarország
területi integritásának megóvása
érdekében. Nagy György továbbá
követelte a székelyek képviseletét
a béketárgyalásokon. Csizmadia
Endre, dr. Nagy László és Wágner
László pedig tiltakozott a romá-
nok hódítási törekvései ellen. Az
ülésen ifj. Ugron Gábor kijelen-
tette, hogy két út áll a székelység
előtt: érvényt szerezni a wilsoni
álláspontoknak a konferencián,
vagy a fegyveres ellenállás útjá-
ra lépni.
1918. december 11.
A Budapesti Székely Nemzeti
Tanács nevében dr. Nagy László,
ifj. Gaál Mózes, Fán László felke-
reste Károlyi Mihály miniszterel-
nököt, akinek átadták a nagygyű-
lés által elfogadott határozatokat.
1918. december 13.
A Székely Nemzeti Tanács
kolozsvári nagygyűlése Sándor
József elnöksége alatt. A Tanács
elsősorban az integráció érvei-
nek és érdekeinek hangsúlyos
megjelenítése és megnyilvánulá-
sa mellett kötelezte el magát. A
nagygyűlésen, amelyen Apáthy
István főkormánybiztos elnökölt,
a kormányt Fényes László és dr.
Rónay Zoltán kormánymegbí-
zottak képviselték. A kormány a
katonai ellenállást megtiltotta, a
városokban állomásozó székely
katonák feladatát a rend fenn-
tartásában határozták meg.
1918. december 17.
Ugron Gábor a Székely Nemzeti
Tanács értekezletén kijelentette, Bánffy Miklós portréja
hogy a fegyveres fellépésnek
még nincs itt az ideje.
· A SZNT budapesti ünnepi ülésé-
1918. december 18.
A székelyek Erdély Magyaror-
szágtól való elszakítása esetén
Luxemburg példájára kikiálta- dötteinek fogadalma
nák a Székely Köztársaságot.
1918.december 20.
Az Erdélyi Nagy Nemzeti Tanács · A SZNT budapesti ünnepi ülésé-
december 22-ére tiltakozó nagy- nek programja
gyűlést hívott össze Kolozsvárra, · Bethlen István portréja
a Mátyás király térre, ahová a
bánsági svábokat is meghívták.
1918. december 22.
Kolozsvárott 70.000 ember til-
takozott Magyarország területi
megcsonkítása ellen. A gyűlést
Újhelyi Ferenc nyitotta meg.
Az iparos-testület dísztermében
előértekezletet tartottak Apát-
hy István, Sándor György, Russ
György, Lencz Géza, Kovács Mik-
lós, Kecskeméthy István, Árkossy
Lajosné társelnökletében. Az ese-
ményen részt vettek a magyaro-
kon kívül a bánsági svábok, az
erdélyi örmények és a román
szociáldemokraták képviselői.
1919. január 7.
A Budapesti Székely Nemzeti
Tanács ülése után kiáltványt
adott ki, melyben állást foglal-
tak a magyar államterület egy-
sége mellett. Január 19-ére tün-
tetés szervezését határozták el.
1919. január 18.
A Budapesti Székely Nemzeti
Tanács a Vigadóban nagygyű-
lést tartott. A gyűlésen Jan-
csó Benedek elnökölt, Bartha
Albert, ifj. Ugron Gábor, Nagy
György és Fráter Loránd társa-
ságában. Rozsnyai Dávid hatá-
rozati javaslatot terjesztett elő,
mely tiltakozott a fegyverszü-
neti szerződés megsértése ellen.
Mester Károly zászlós a Székely
Zászlóalj nevében üdvözölte a
gyűlést, és beszámolt a 38. dan-
dár gyarapodásáról.
budapesti
ünnepi ülésének
szervezőbizottsága.
Felelős kiadó:
Izsák Balázs
INGYENES PÉLDÁNY
Tartalomjegyzék
 2. oldal
· Az SZNT megalakulása és tevé-
kenysége (1918–1919) I.
· Jancsó Benedek portréja
 3. oldal
· Az SZNT megalakulása és tevé-
kenysége (1918–1919) II.
· Paál Árpád portréja
 4. oldal
· Szemelvények a SZNT által
2003–2007 között elfogadott
dokumentumokból
· Zilahi Sebess Dénes portréja
 5.oldal
· Szemelvények a SZNT által
2008–2010 között elfogadott
dokumentumokból
· Urmánczy Nándor portréja
 6. oldal
· Az újraalakult Székely Nemzeti
Tanács működése (2003–2010)
·
 7. oldal
nek határozattervezetei
· A Székely Nemzeti Tanács kül-
· Ifj. Ugron Gábor portréja
 8.oldal
· A „régi Székely himnusz”
1919. január 20.
Budapesten a Székely Nemzeti
Tanács Jancsó Benedek elnökle-
tével gyűlést tartott. A Tanács
csatlakozott az egyetemi ifjú-
sághoz, hogy részt vehessen a
Dunapalota Szállóban ülésező
Amerikai Bizottság elé szerve-
zett tüntetésen. A tüntetésen
a Tanácsot Nagy György, Balás
Elek, Endes Miklós táblabíró és
Józan Miklós unitárius esperes
képviselte. Utóbbi angol nyel-
ven ismertette a székelyek állás-
pontját.
1919. február 1.
Szatmáron a székely katonáknak
átadták a kolozsvári nők zászló-
ajándékát. A Budapesti Székely
Nemzeti Tanács képviseletében
ifj. Ugron Gábor, Bartha Albert,
dr. Nagy György vett részt. A
zászlószentelés szertartását Ben-
kő Géza római katolikus esperes,
Kovács Benedek tábori lelkész és
Bélteky Lajos szatmári reformá-
tus lelkész végezték. A zászlóra
felesküdtek a Tanács tagjai is.
1919. február 13.
A Székely Hadosztály küldöttsége
tájékoztatta Böhm Vilmos had-
ügyminisztert, hogy a hadosztály
csatlakozott a Székely Nemzeti
Tanácshoz, ezzel elismerve azt
a székely nép jogosított és intéz-
ményesített képviselőjének.
2
A SZÉKELY NEMZETI TANÁCS
MEGALAKULÁSA ÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK
FŐBB TERÜLETEI (1918–1919)
Igazán nagy gondolatok, csak
történelmi időkben, egy nem-
zet sorsfordító pillanataiban
születnek. Így történt, hogy
az 1918-as októberi forradalom
után kavargó események között
a Budapesten és Erdélyben élő
székely vezetők felismerték,
hogy Erdély egész jövője kockán
forog. E meggyőződés váltotta
ki azt az elhatározást, hogy a
román csapatok Erdély földjére
léptét követően, 1918. november
13-án Budapesten megalapítot-
ták a Székely Nemzeti Tanácsot.
A Győrffy Gyula országgyűlési
képviselő elnöklete alatt, kez-
detben Gál Sándor és Sándor
László, majd később Jancsó
Benedek, Zilahi Sebess Dénes,
ifj. Ifj. Ugron Gábor és Urmán-
czy Nándor részvétele mellett
a fővárosban egyesült székely-
ség célkitűzése teljesen világos
volt: társadalmi szervezetként
igyekezett minden lépést meg-
tenni a székelység létének és
jövőjének megőrzése és bizto-
sítása érdekében. A Bethlen Ist-
ván és Bánffy Miklós szellemi
atyák gondviselő tekintete és
támogató hozzáállása a Székely
Nemzeti Tanács működésében
szinte mindvégig tapasztalható
volt. A Székely Nemzeti Tanács
tevékenysége pedig azon túl,
hogy működésének színhelye a
Parlament volt, azzal is köthető
az ország házához, hogy veze-
tőik közül számosan a korabeli
országgyűlés képviselői voltak.
A budapesti Székely Nemzeti
Tanács célkitűzése teljesen vilá-
gos volt. Meggyőződése az volt,
hogy a válságos időkben nem
sóhajra és könnyekre, hanem
elszántságra és eltökéltségre
van szükség. Hite az volt, hogy
a székely őserő újra meg fog-
ja menteni a nemzetet, s e cél
érdekében a legtöbbet, így az
életüket is készek voltak fel-
áldozni. Nem ideológia hatotta
át meggyőződésüket, hanem az
igazságba vetett makacs hit. Az
ősi föld elvesztésének veszély-
érzete, és a székely nép rabigát
nem tűrő bátorsága elszánt cse-
lekvésre ösztönözte őket.
A Székely Nemzeti Tanács
zászlóbontása odaidézte a csíki,
gyergyói, háromszéki havasok
isteneket ostromló, hófehéren
szikrázó ormait, és az ellenség-
nek kiszolgáltatott védtelen szé-
kely anyák jajkiáltását. Mindez
Kézdivásárhely – korabeli képeslap
. . .
Í r ta : F r át e r O l i v é r
ket mely fő törekvési irányok-
ba igyekeztek a legaktívabban
kifejteni. Központi helyzeténél
fogva a budapesti Székely Nem-
zeti Tanács volt abban a helyzet-
ben, hogy politikai befolyásszer-
ző és érdekvényesítő törekvését
a kormányzat irányába aktívab-
ban fejthette ki. Az általa kép-
viselt ügyekben számos eset-
ben igyekezett interveniálni a
miniszterelnöknél, valamint a
Károlyi-kormány különböző
tagjainál, így leginkább Jászi
Oszkár nemzetiségi miniszter-
nél. A Székely Nemzeti Tanács
nevében, 1918. december 11-én,
dr. Nagy László, ifj. Gaál Mózes
és Fáy László tett látogatást
Károlyi Mihály miniszterelnök-
nél, és adta át részére a Buda-
pesten összegyűlt székelyek,
tiszántúli és erdélyi magyarok
december 8-ai nagygyűlésén
meghozott, az ország terüle-
ti integritásának megőrzését
célzó határozatait. Erre adott
válaszában Károlyi ugyanakkor
a Kormány „fegyveres fellé-
pés nélküli hatalmas nemzeti
rezisztencia és a nemzeti erők
organizálására” való törekvését
Korabeli felvétel a főrendiház ülésterméről hangsúlyozta, ezáltal is érzékel-
tetve a pacifista politika minde-
azonban csak a szívdobbanás keserű tapasztalatai alapján nek felettiségébe vetett töretlen
felerősödését és a kar izmainak – mikor a székely hősök épp a bizalmát. Jól mutatja továbbá
acélosabbá válását eredményez- Doberdői-fennsíkon „védték a Jászi Oszkárnak, a budapes-
te. Hitvallásuk az igazságba királyt”, és amikor Attila gyer- ti Székely Nemzeti Tanácshoz
vetett feltétlen hit volt, mert mekei hontalanná váltak e hazá- való viszonyulását az, hogy
aki az igazságban hisz, az a leg- ban –, a Székely Nemzeti Tanács a Tanácsnak, a román hadse-
fontosabb dologban hisz. nem gondolkodhatott másként, reg által az erdélyi magyarság
minthogy kizárólag a nemzeti tagjaival szemben elkövetett
Az utolsó remény öngondoskodásban, és az önálló atrocitásait dokumentáló tevé-
A Székely Nemzeti Tanács tár- székely haderő felállításában lát- kenységét a miniszter hivata-
sadalmi tudat- és közvélemény ta Erdély és a Székelyföld meg- losan nem kívánta támogatni,
formáló ereje felbecsülhetetlen mentésének egyetlen és utolsó és azt vonakodott a miniszté-
volt. Működésének pedig egyik reményét. rium kompetenciájába tartozó
legjelentősebb eredménye a A Budapesten és Erdély szá- kérdésként elismerni. A Kor-
Székely Hadosztály alakulatá- mos helységében létrejövő Szé- mány egyes tagjaival folytatott
nak megszervezése és felsze- kely Nemzeti Tanácsok műkö- megbeszélések alkalmaikor a
reléssel történő ellátása volt. A désük során több nagygyűlést Székely Nemzeti Tanács legfon-
Székely Hadosztály katonáinak is tartottak, melyek alkalmával
hite, állhatatossága és hazasze- olyan lényegi kérdésekben hoz-
tosabb célkitűzése az integer
Magyarország fenntartásának,
retete nem állt politikai érdekek tak határozatokat, amelyeket a és Erdély, illetve a Székelyföld
szolgálatában. Sorsuk, egyben történelmi idők kényszerítettek e keretek közötti megtartásá-
végzetük a nagyhatalmak viszo- ki. A budapesti Székely Nemze- nak megvalósítása volt. Később
nyulásából, a paktumpolitikából ti Tanács egyik legjelentősebb ugyanakkor követeléseik között
és a katonai helyzet szükségsze- nagygyűlésére, 1918. november szerepelt, az Erdély romá-
rűségéből következett. Korlá- 17-én került sor amelyen, a gyer- nok által is lakott részein az
tozott lehetőségeik, és az aka- gyói, háromszéki és marosvásár- önrendelkezési jog alapján lét-
dályozó körülmények ellenére helyi Székely Nemzeti Tanácsok rehozandó kantonális rendszer
azonban alakulataik jelentős küldöttei is képviseltették magu- kialakítása, és a békekonferen-
hadi sikereket értek el a szét- kat. Az autonómia és a nemze- cián külön székely megbízott
hulló, szétszaggatott történel- ti önrendelkezés szempontjait kinevezésének elérése. Végső
mi Magyarország végóráiban. A hangsúlyozó követeléseik jól megoldásként pedig, a Székely
románok 1916. évi betörésének példázzák, hogy tevékenységü- Köztársaság kikiáltásának lehe-
tőségét is számba vették.
Jajkiáltás
a világ népeihez
A Károlyi-kormány nevében
Jászi Oszkár által vezetett és
kudarccal végződő aradi tár-
gyalásokat követően, a Román
Nemzeti Tanács 26 erdélyi- és
kelet-magyarországi vármegyét
követelő nyilatkozata kijóza-
nítóan hatott, mind a politikai
elit, mind pedig az ország köz-
véleménye számára. E helyzet-
ben a budapesti Székely Nemze-
ti Tanács sem tehetett egyebet,
mint hogy a „Világ Népeihez!”
intézte jajkiáltását. Memoran-
dumában évszázados történel-
mi áttekintés adott Magyaror-
szág zivataros századairól, és
2010. NOVEMBER 19. 2010. NOVEMBER 19.  3
a román-magyar történelmi Bizottság elé, de az erdélyi erdélyi részek nemzetiségi kér- lyosabban nyomatékosította az hanem abban, hogy – önmagát
együttélés tapasztalatairól. Az
erdélyi etnikai helyzet szám-
magyar tisztviselőkkel szembe-
ni román atrocitások ügyében
dése kizárólag a területi integ-
ritás alapján kerülhet megoldá-
integráció melletti álláspontját,
majd ezt követően zászlót ado-
és másokat is becsapva – passzív
szemlélőként cselekvésképtelen-
szerű bemutatását követően
végül kijelentette, hogy Erdély
Berinkey Dénes miniszterelnök-
nél is kifejezte tiltakozását, és a
sára. Feladatuknak tekintették
továbbá a székelyföldi magyar-
mányozott a Kolozsvárott, a
Kratochwill Károly altábornagy
ségre kárhoztatta a nemzetért
tenni tudó és tenni akaró erő-
valamennyi ott lakó nemzet
közös tulajdona, melyek leg-
magyar kormány válaszlépését
követelte az elszenvedett igaz-
ság önszerveződésének további
folytatását, és annak részeként
parancsnoksága alatt megala-
kuló Székely Zászlóaljnak.
ket. Károlyi Mihály és Kormá-
nya tehát bűnös. Bűnös, mivel
teljesebb boldogulását a jövőre ságtalan és törvénysértő cse- a – megítélésük szerint – velük önáltató magatartása miatt az
nézve kizárólag a demokratikus lekedetekkel szemben. A buda- kölcsönös érdekekre utalt erdé- Kiszolgáltatott ország területének megvédése
magyar állam tudja biztosítani. pesti Székely Nemzeti Tanács lyi szászokkal történő kapcso- nemzettársaink érdekében tett erőfeszítéseket
A magyarországi katonai az így tapasztalható törvény- lat felvételét. A nagygyűlésen A székely nép, az integráns nem erősíteni, hanem gyen-
helyzet romlásával, és az ország sértésekkel és visszaélésekkel elhangzott és elfogadott elvek Magyarország és a magyar nem- gíteni igyekezte. Akcióképes
jelentős területinek idegen kato- szemben, valamint kitűzött cél- és határozatok – a Budapesten zet keretei közötti megmaradá- magatartás helyett, hangzatos
nai haderők általi megszállásá- jai megvalósítása érdekében – a elfogadottal megegyező címmel sának szándékát számos alka- jelszavakban akart bízni, amely
val összhangban a budapesti politikai megoldások helyett – a megjelenő – „Világ Népeihez” lommal és a legkülönbözőbb végül nemcsak politikai szűklá-
Székely Nemzeti Tanács által katonai eszközök alkalmazásá- című hangos kiáltása tiltakozott formában fejezte ki. Önszerve- tókörűségnek bizonyult, hanem
kitűzött célok megfogalmazá- ban látta a helyzet megoldását. az „ország területének csonkí- ződésének eredményei, célkitű- egy ország végzetes bukásához
sa is egyre radikálisabbá vált. A E harc eszköze pedig, a Székely tása” ellen, amely mellett pon- zéseinek a világ közvéleménye vezetett.
Jancsó Benedek és Ifj. Ugron (38.) Dandár, majd Hadosztály tos megfogalmazását adta az számára történő deklarálása, Reményeink a jövőt illetően
Gábor által irányított Nemzeti lett. Ezzel összhangban a Szé- Marosvásárhely 1940-ből erdélyi magyarság jövőt illető valamint a nemzeti védelem ugyanakkor nem ennyire ború-
Tanács, a nemzeti önvédelem kely Nemzeti Tanács, 1919. janu- elképzeléseinek is: „Mi nem ígé- önerejének megszervezése, a látóak. A székelyeknek, a maguk
egyedüli programját az ország ár 19-én megtartott vigadóbeli Székely Köztársaság fenntartandó államegységhez. nemzetiségei által használt érv- rünk nektek csillogó királyságot, székely katonák fegyverrel és sorsa előmozdítása érdekében
feltétel nélküli integritása meg- nagygyűlésének szónokai első- Az Erdély jövője felett érzett E gondolat mellett azonban a rendszer alapján helyesnek tűnt csak [azt] ami nekünk van. […] felszereléssel történő ellátása elsősorban önmagukkal kell
védésében látta csak biztosí- sorban az Erdélyt megszálló aggodalom természetesen Tanács nem vetette el a wilso- az a következtetés, hogy a népek Minden nemzetnek egyformán komoly erőpróbának bizonyult. összefogniuk, ha a világ népei
tottnak. Bizonyos tekintetben román csapatok által elkövetett nem csak Budapesten, hanem ni elvek alapján megfogalma- önrendelkezésének elve alapján, demokratikus és nemzeti önál- A román hadsereg által meg- között székelyként akarnak meg-
ugyan még bíztak a békekon- törvénysértésekre hívták fel Erdély-szerte is konkrét meg- zott önálló Székely Köztársaság nem lehetetlen politikai célki- lóságot, saját nyelvű közokta- szállt területekről elüldözött maradni. Ám korunkban a nem-
ferencia bölcs belátásában, így a figyelmet. A 15 pontból álló nyilvánulásokat öltött. Az Erdély megvalósításának ötletét sem. tűzés az önálló Székely Köztár- tást, igazságszolgáltatást, köz- magyar lakosság, többségében zetért felelősséget érző magyar
annak végleges döntéséig lát- határozatukban tiltakoztak az különböző helységeiben létreho- E törekvés kiindulópontja az a saság megalakításának gondo- ségi, járási és állami igazgatást az erdélyi magyar intelligencia Kormánynak is feladata, hogy a
tak némi reményt érdekeik és ellen a gyakorlat ellen, mely zott Székely Nemzeti Tanácsok gondolat volt, hogy ha a béke- lata. A politikai realitásérzék és a maguk választotta szervekkel. társadalmi rétege, rendkívül nemzetstratégiai gondolkodás és
célkitűzésük megvalósítására. szerint a megszállt területeken egyikeként, 1918 november első konferencia a magyarországi a paktumpolitika fő vonalaiban Mindazt, mit a békekonferenci- kiszolgáltatott helyzetbe került. elkötelezettség jegyében minden-
Az egymás elszántságából erőt a román haderő korlátozza a napjaiban Kézdivásárhelyen is nemzetek egymáshoz való addigra azonban már többségé- ától is bármely nemzet várhat. Hűségesküt követelve tőle, állá- ben támogassa a székelység ezen
merítő székelyek az ország mozgási szabadságot, negligál- megalakult a Székely Nemzeti viszonyát nem a magyar állam ben véglegesítette a térség újon- Egy keleti Swáiczot teremtünk sából elbocsájtották, lakhelyéről törekvéseit. Mert, ahogy a Szé-
akkori rendezetlen közállapo- ja a törvényes magyar közigaz- Tanács. A Tanács által elfoga- integritásának fenntartása mel- nan kialakítandó határait, meg- magunknak, ahol a hitfelekeze- erőszakosan távozásra kénysze- kely Nemzeti Tanács már 1919-
tai között, a kormány tétova gatást, önmagára nem tartja dott határozatokban – össz- lett gondolná megvalósítani, fosztva ezáltal a székelységet az tek teljes autonómiája, sajtósza- rítették. Sorsuk végállomása ben is megfogalmazta: „Józan
határozatlanságával szemben kötelezőnek az érvényben lévő hangban a budapesti Székely úgy a nemzeti önrendelkezés önrendelkezési jog gyakorlásá- badság, egyesülési, gyülekezési, budapesti pályaudvarok vagon- célkitűzésről beszélünk, nem
igyekeztek önszerveződésük fegyverszüneti megállapodást, Nemzeti Tanács célkitűzései- elve alapján a székely nemzet- nak lehetőségétől. A Kézdivá- birtoklási és munkaszabadság, városainak világában öltött szo- meggondolatlan vállalkozás-
és akciótervük leghatékonyabb összességében pedig megszálló vel – elsősorban amellett tettek nek is joga és lehetősége, hogy sárhelyen elfogadott határozati szóval az életfeltételek egyenlő- morú testet. Az erdélyi Székely ról. […] Ügyünk mérhetetlenül
módját megtalálni. hatalomként viselkedik. E tilta- hitet, hogy töretlenül ragasz- kialkudja saját szuverén nem- javaslatok további fontos eleme sége mellett csupán az önként Nemzeti Tanács, e kiszolgálta- komoly: intézése rendkívüli
A budapesti Székely Nem- kozás azonban nem hallatszott kodnak Magyarország területi zeti létének kereteit. A központi volt, hogy nem felejtkeznek meg vállalt szerződés tartaná össze tott nemzettársaink sorsa felet- energiát, óvatos körültekintést
zeti Tanács szervezett békés el a versailles-i döntéshozók épségéhez, és a nemzetiségek gondolat tehát az önrendelkezés a moldvai csángó magyarokról az emberi tőketeremtés felé ti féltő aggodalma és gondosko- és megfontolást kíván, egyben
demonstrációt az Amerikai süket füléig… teljes önkormányzata mellett volt. A történelmi Magyarország sem, akiket a székelység részé- vezető nemes versenyt. Mi így dása mindvégig tapasztalható a székely nemzet tökéletes egye-
nek tekintve, beleértettek az értelmezzük Wilsont, így értjük volt. Karitatív segítségnyújtá- sülését követeli.
önrendelkezési joggal rendel- az emberiség céljait.” Mindez
kezhetők körébe. azonban csak nemes elvek men-
1918 októberében Marosvá- tén megfogalmazott nagyvona-
sárhelyen, az erdélyi székely- lú ajánlat maradhatott, mivel a
ség történelmi központjában is Román Királyság területszerzési
megkezdődtek az önszervező- érdekeit, és az erdélyi román-
dés előkészületei. A háttérben ság valós célkitűzéseit ezen
az a Bethlen István húzódott elvek megvalósítása – ahogyan
meg, aki a nemzetért felelőssé- később a két világháború közötti
get érző erdélyi arisztokrataként Román belpolitikai intézkedései
már évek óta látta és tapasztal- és közviszonyainak kialakítása
ta az erdélyi románság tudatos is alátámasztották – soha nem
földbirtok-vásárlási folyamatát, befolyásolta.
és reális fenyegetésnek érzékel- Az erdélyi és székelyföl-
te a Románia irányából egyre di magyarság, a teljes román
határozottabban körvonalazódó katonai megszállásig még szá-
agresszív irredenta propaganda mos alkalommal hallatta hang-
jelentőségét. Az új történelmi ját. Brassó vármegye magyar és
helyezet, a román csapatok vita- csángó magyarsága, Zakariás
tott legitimációjú Erdélybe érke- János és Szele Béla előterjesz-
Jancsó·Benedek Paál·Árpád zése Bethlent is aktív cselekvésre
sarkallta. Mindezen motivációk
tésében elfogadott határozatai
abban a szellemben fogantak,
A bu d ap e s ti e ln ö k A Sz é k e ly K ö ztár s a s ág aty j a alapján nem meglepő a tény, hogy az emberiesség, a békés
hogy az ekkor Erdélyben tar- megértés és a zavartalan egyet-
Ott született, ahol még most is Attiláról, Csaba Egyike volt azoknak az államférfiaknak, akik az első tózkodó Bethlen volt az, akinek értés elvei alapján, a román és
királyfiról és más történelmi emlékekről mesélnek. világháború után az önálló erdélyi magyar politizálás a javaslatára Marosvásárhelyen magyar nemzet békés egymás
Egész élete során egy gyönyörű álomért, a magyar elindítói voltak. Neve a Székely Köztársaság gondola- előbb az Erdélyi Székely Nem- mellett élése, a demokratikus
nemzet megmaradásáért és felemelkedéséért küz- tával és a székelyudvarhelyi magyar köztisztviselők ro- zeti Tanács megalakulásának Magyarország által megterem-
dött. A csíksomlyói és a kolozsvári gimnázium- mán hűségesküt megtagadó akciójával fonódott össze. előkészítésére bizottságot hoz- tett intézményrendszer keretei
ban megkezdett tanulmányait a kolozsvári és bé- Családja bethlenfalvi származású, ő maga Brassóban tak létre, majd november 28-án között volna a legteljesebb mér-
csi egyetemek nyelvészeti képzésével folytatta. Hite született. A székely anyavárosban járta iskoláit, majd – a határozataiban a székelység tékben biztosítható.
volt, hogy a nyelv a nemzet lelkének kincses tárhá- állam- és jogtudományból szerzett doktorátust. Élete legmeghatározóbb követeléseit A sepsiszentgyörgyi, kézdi-
za. E meggyőződése vezette a Pancsován, Aradon és legmeghatározóbb részét Székelyudvarhelyen töltötte, megfogalmazó – székely nem- vásárhelyi, gyergyószentmik- Kolozsvár – korabeli képeslap
Budapesten folytatott tanári működése, valamint a ahol kezdetben a város főjegyzője volt, majd Udvarhely zetgyűlés megtartására, vala- lósi Székely Nemzeti Tanácsok
később általa megindított folyóiratok szemléletének vármegye alispánjává választották. Az impériumváltás mint az Erdélyi Székely-Magyar megalakulását követően, 1918. sán túl, számos alkalommal
kialakításában. Politikus is lett, egy nagy nemze- idején az Udvarhely megyei Székely Nemzeti Tanács el- Nemzeti Tanács megalakítására november 12-én Kolozsvárott fordult a Kormány nemzetiségi
ti célt tűzve ki maga elé: a veszélyben forgó ma- nöke. E minőségében szólította fel a vármegye tisztség- került sor. is megalakult a Székely Nem- ügyek viteléért felelős tagjához
gyarság ügye melletti állhatatos munkálkodást. A viselőit, hogy ne tegyenek eleget a román hatalom által zeti Tanács, amely a budapesti a segélyhez való jog elismerteté-
nagy összeomlás és az őszirózsás forradalom után jogszerűtlenül követelt hűségeskü letételének. Az önálló Békés egymás mellett élés törekvésekkel egybevágóan a se tárgyában. A székelység cél-
a nemzet önmagára találásának részeként ő volt az Székely Köztársaság létrehozatala céljából röpiratokat A marosvásárhelyi Kultúrpalota székelység helyben tartózkodó jai elérése érdekében folytatott
a politikus és közéleti személyiség, akit a Budapes- és kiáltványokat is fogalmazott, köztük az „Emlékirat a nagytermében, húsz vármegye, tagjainak összeírását és meg- küzdelmében a Károlyi Mihály
ten megalakult Székely Nemzeti Tanács elnökének semleges, független székely államról” címűt is. Tervei kö- mintegy öt ezer küldötte gyűlt szervezését tekintette egyik fő vezette Kormánytól nem vár-
választott. A székelység önszerveződő tevékenysé- zött szerepelt, hogy a Belgrádban megkötött fegyverszü- össze, hogy a székely nép és az feladatának, amely mellett az hatott és nem is kapott semmi-
gének meghatározó elemeként elvitathatatlan érde- neti szerződés és a román katonai megszállás elismerése erdélyi magyarság nevében hal- egyházakkal is aktív érdemi lyen érdemi támogatást, annak
meket szerzett a székely katonák megszervezésében mellett társaival ki fogja kiáltani az önálló Székely Köz- lassa hangját. A nagygyűlésen, kapcsolat kialakítására töre- ellenére, hogy segítségre váró
és felszerelésében. Hitte, hogy a székely erő és el- társaságot, amely gazdasági szövetségre lépett volna a Antalffy Endre elnök megnyitó- kedett. Az események roha- kezét többször is kinyújtotta
szántság sorsokat és történelmi helyzeteket lesz ké- román és szász nemzettel. 1919. január 5-én egy kül- ját követően, Szádeczky-Kardoss mos előre haladtával, a román felé. A Károlyi-kormány azon-
pes eldönteni. Ügyük sikere nem rajta múlott. Hite, döttség indult Székelyudvarhelyről Csíkszeredába azzal, Lajos és Bíró Balázs kolozsvá- haderő Maroson, mint demar- ban magatehetetlenül szemlél-
elve és meggyőződése szerencsére sokak számára je- hogy öt nap múlva kikiáltsák a Székely Köztársaságot, ri egyetemi tanárok, valamint kációs vonalon történő átlé- te, hogy az ezeréves történelmi Megjegyzés: A tanulmány
lentett követendő példát, így munkássága és annak de a kitűzött dátum előtti napon a román katonai pa- Ravasz László református püs- pését követően, az események Magyarország darabjaira hullik levéltári forrásokra, szakiroda-
emlékezete nem merült a felejtés félhomályába. rancsnokság letartóztatta. pök-helyettes mellett számosan a Kelet-magyarországi Főkor- szét, s hogy állampolgárait az új lomra és korabeli napilapokra
szólaltak még fel. Az általuk mánybiztosság központjában impériumok önkényesen teszik történő hivatkozásai, valamint
... ... elmondottak, és a nagygyűlésen
egyhangúan elfogadott határo-
is új lendületet vettek. Ekkor,
a Sándor Dénes elnöklete alatt
földönfutóvá. Károlyi Mihály
és Kormányának felelősége
részletesebb következtetései
terjedelmi okok miatt nem
zati javaslatok szerint a széke- ülést tartó kolozsvári Székely nem abban áll, hogy e folyama- kerültek közlésre.
lyek kinyilvánították, hogy az Nemzeti Tanács még hangsú- tot megakadályozhatta volna,
4 2010. NOVEMBER 19. 2010. NOVEMBER 19.  5

S Z E M E LV É N Y E K S Z E M E LV É N Y E K alkalmazását a jelen Statútum

A SZÉKELY NEMZETI TANÁCS ÁLTAL
EL F O GAD O TT D O KUMENTUM O KBÓL
A Székely Nemzeti Tanács a 2003.
október 26-ai újraalakulását
követő közel nyolc esztendő-
ben számtalan dokumentumot
(határozat, kiáltvány, tájékozta-
tó, közlemény, levél, kezdemé-
nyezés, törvényjavaslat, auto-
nómia-statútum) alkotott meg
és fogadott el. Az alábbiakban
ezekből válogattunk, évenként
egy jelentős döntést kiemelve.
2003
Kiáltvány
a székelység
önkormányzati
törekvéséről
(részlet)
A történelmi Székelyföld ősho-
nos, ma is többségben élő
magyar nemzetiségű lakóiként
ragaszkodunk évszázados auto-
nómiahagyományainkhoz. A
belső önrendelkezés útjára lép-
ve a települések Székely Taná-
csai révén kinyilvánítottuk ezt
a jogot és akaratot, igényeltük a
területi autonómia törvényerejű
statútum általi szavatolását.
Mi, a Székely Nemzeti
Tanács közképviselettel felru-
házott küldöttei a román par-
lamenthez, az Európa Tanács-
hoz, az Európai Parlamenthez
fordulunk azért, hogy vegyék
figyelembe a területi autonómia
iránti igényünket, amely meg-
felel az európai jogállamokban
fellelhető gyakorlatnak, a nem-
zeti közösségek önazonosságát
védő nemzetközi dokumentu-
mok előírásainak.
Sepsiszentgyörgy, 2003. október 26.
2005
Határozat
a Székelyföld Autonómia
Statútumára vonatkozó
törvénykezdeményezés
Románia Parlamentjébe
való benyújtásáról
A Székely Nemzeti Tanács, a
parlamenti demokrácia eszkö-
zét használva, a Székelyföld
Autonómia Statútumára vonat-
kozó törvénykezdeményezést
ismét Románia parlamentjébe
juttatja.
A törvénykezdeményezés
korábbi parlamenti visszauta-
sítása, amelyet azon alkotmá-
nyos előírásokkal indokoltak,
hogy Románia egységes nem-
zetállam, s a népfelség csakis a
román népet illeti meg, emberi
A 2003-as alakuló ülés plakátjai
2003–2007
. . .
jogaiban és alapvető sértette a
613.000 lélekszámú, őshonos
székelységet.
Románia Európai Unióhoz
csatlakozása kötelez a demok-
ratikus jogállam elveinek és
feltételeinek figyelembevételére,
s a helyi, valamint a regionális
autonómiatörvény általi szava-
tolására késztet. A demokrati-
zálódási folyamatnak ugyanis
részét képezi a közösségi önkor-
mányzás, az Európai Unió jog-
államainak pedig sajátja az
autonóm közösségek területi
autonómiája.
A Székelyföld Autonómia
Statútumára vonatkozó tör-
vénykezdeményezés Románia
parlamentje elé terjesztése a
területi önkormányzásra törek-
vő székelység alapvető joga és
annak parlament általi tárgya-
lása a demokrácia próbája.
Az SZNT felhatalmazza az elnö-
köt és az Állandó Bizottságot,
hogy ismét találja meg a lehető-
séget a törvénykezdeményezés
parlament elé terjesztésére.
2005. február 12.
2006
Tájékoztató
a Székely
nemzetgyűlésről
(részlet)
A Székely Nemzeti Tanács, a
székelység képviseletében a Szé-
kelyföld autonómiájáért demok-
ratikus eszközökkel folytatott
küzdelem újabb megnyilvánulá-
saként 2006. június 18-ára Szé-
kely Nemzetgyűlést hív össze
Gyergyóditróba.
A Székely Nemzeti Tanács,
a történelmi Székelyföld ősho-
nos, ma is 76 százalékos több-
ségben levő, magyar nemzeti
önazonosságú lakosságának
akaratából, megkeresett min-
den olyan romániai hatóságot,
amely illetékes Székelyföld
autonóm közigazgatási régió
újralétesítésében, a székelység
teljes és tényleges egyenlőségé-
nek garantálásában. Többszöri
megkeresésünket a székely köz-
akarat érvényesítésére minden
megszólított hatóság visszauta-
sította.
A Székely Nemzeti Tanács,
a Székelyföldön őshonos több-
ségi közösség nevében azzal a
kéréssel fordult az Európai Par-
lamenthez és az Európai Unió
Bizottságához, hogy Székely-
föld autonómiájának törvény
általi szavatolását tegye Romá-
nia Európai Unióhoz való csatla-
kozásának feltételévé. Az Euró-
pai Parlament a 2005. márciusi
Jelentésében az erdélyi magyar-
ság védelmére a szubszidiaritás
és az önkormányzás elveit tisz-
teletben tartó, kiegészítő intéz-
kedésekre szólította fel Romá-
niát. Románia ezen elvárásnak
nem tett eleget.
A 2006. március 15-én Szé-
kelyudvarhelyen, a székelység
képviseletében összesereglett
20.000 polgár erősítette meg
akaratát Székelyföld autonó-
miájára és nagygyűlésen köve-
telt autonómiát Székelyföldnek,
szabadságot a Székely Népnek!
Ennek ellenére, az előze-
tes jelzések szerint a Románia
EU-ba való belépésére vonatko-
zó 2006. május 16-ai Országje-
lentésben az Európai Bizottság
a nemzeti kisebbségek, így a
romániai magyarság problémáit
is megoldottnak tekinti.
A Székely Nemzeti Tanács,
a székelység és Székelyföld
közképviseletét ellátva több
ízben, s a Székely Nagygyűlés
résztvevői határozottan meg-
fogalmazták, hogy a székelység
soha nem mond le Székelyföld
autonómiájáról!
A 86 éve tartó kiszolgáltatott-
ság, Székelyföld szétdarabolt-
ságának fenntartása, a székely-
ség területi autonómiához való
jogának elutasítása arra készte-
ti a Székely Nemzeti Tanácsot,
hogy a közakarat újbóli kifeje-
zése végett döntéshozatalban
illetékes Székely Nemzetgyűlést
hívjon össze!
2007
Nyílt levél
Lluis Maria de Puig
úrnak, az Európa Tanács
képviselőjének
(részlet)
Tisztelt Képviselő Úr!
A Székely Nemzeti Tanács
üdvözli az Európa Tanács októ-
ber 3-án elfogadott, az euró-
pai regionalizációra vonatko-
zó 1811/2007 számú ajánlását.
Úgy értékeljük, hogy az Európa
Tanács Parlamenti Közgyűlé-
se felismerte, hogy az Európai
Unióban végbemenő regionali-
zációs folyamat kihatással van
azokra az egyetemes értékek-
re, egyéni és kollektív jogokra,
amelyeknek védelmére, több
mint félévszázada az Európa
Tanács létrejött.
Nem tartjuk azt sem véletlen-
nek, hogy ennek a fontos doku-
mentumnak az előkészítését, a
regionalizációról szóló jelentést,
egy katalán képviselő vállalta
magára. A katalán nép a világ
minden kisebbségi sorban élő
népe számára példaértékű intéz-
ményrendszert teremtett, amely
az önrendelkezés jogának gya-
korlását biztosítja számára. A
Székely Nemzeti Tanács hason-
ló módon szeretné a székely nép
javára megteremteni a kollektív
szabadság intézményi garan-
ciáit, és eljutni – bár tizenhét
évvel a rendszerváltás után – az
önrendelkezésnek arra a szint-
jére, amelyre a katalánok köz-
vetlenül a Franco-rezsim össze-
omlása után eljutottak.
A Székely Nemzeti Tanács
arra törekszik, hogy az álta-
lánosan elfogadott nemzet-
közi normák figyelembevéte-
lével, mintaként használva a
működő autonómiák európai
modelljeit Székelyföld auto-
nóm jogállást kapjon. Ennek
érdekében, törvénytervezetet
nyújtottunk be Románia parla-
mentjéhez, amely összhangban
van az Európa Tanács ajánlá-
saival és Romániának az Euró-
pa Tanácsba történt felvételekor
tett egyoldalú kötelezettségvál-
lalásaival. Összhangban van a
most elfogadott, 1811/2007 szá-
mú ajánlással, hiszen a Székely
Nemzeti Tanács megalakulá-
sakor határozatban mondta ki,
hogy Székelyföldet az Európai
Unió önálló régiójává kell ten-
ni. Románia parlamentje meg-
vitatás nélkül elutasította a tör-
vénykezdeményezést. […]
A Székely Nemzeti Tanács
többször kezdeményezett pár-
beszédet Románia illetékes
hatóságaival arra vonatkozóan,
hogy mi módon kívánja Romá-
nia teljesíteni az Európa Tanács
1201-es számú ajánlásának tel-
jesítésére tett kötelezettségvál-
lalását, különösen annak 11.
cikkelyére, ám a román ható-
ságok még a párbeszédtől is
elzárkóztak.
Ezek után a Székely Nemzeti
Tanács nem hivatalos népszava-
zást kezdeményezett, amelynek
során, pártatlan megfigyelők
jelenlétében, körülbelül 200.000
székelyföldi lakost kérdeztek
meg, és ezek elsöprő többsége
igent mondott Székelyföld terü-
leti autonómiájára.
Tisztelt Képviselő Úr!
Személyesen arra kérem Önt,
támogassa, hogy az Európa
Tanács Parlamenti Közgyűlése
jelentéstevőt nevezzen ki a szé-
A SZÉKELY NEMZETI TANÁCS ÁLTAL garantálja.”
EL F O GAD O TT D O KUMENTUM O KBÓL Az idézetből az is kiderül,
hogy a tervezet összhangban
2008–2010 van Románia közigazgatási tör-
vényével, megerősíti annak érvé-
. . .
nyességét Székelyföld autonóm
régió területén. Tehát nincsen
2008 vánító népszavazást Székelyföld A romániai hatóságok a véle- szó arról, hogy Székelyföldet ki
Jelentés: autonómiájára vonatkozóan, ménynyilvánítás alapvető jogá- akarná szakítani az országból, –
Népszavazás amelyet a közösségi akarat, a tól fosztották meg Székelyföld ahogyan azt állítják az autonó-
Székelyföldön demokrácia értékei, a törvény lakóit, ezért a Székely Nemze- mia ellenzői – mindössze olyan
(részlet) és a román állam egyik közha- ti Tanács Állandó Bizottsága államon belüli nagyobb önálló-
tósága biztosított számára. úgy döntött, hogy közvetlenül ságot valósítana meg, amilyent
Az Székely Nemzeti Tanács 2004 A helyi tanácsoknak eljut- a közösség tagjait kérdezi meg: Skócia, Baszkföld, Katalónia,
áprilisában kezdeményezte hiva- tatott felszólításban a széki akarják-e, hogy Székelyföld vagy Dél-Tirol is élvez a maga
talos, helyi népszavazások kiírá- tanácsok olyan határozatok autonóm jogállást kapjon? országában.
sát Székelyföld autonómiájára meghozatalát kezdeményezték, A népszavazás 2006.decem- Izsák Balázs
vonatkozóan, mivel a népszava- amelyek értelmében népsza- ber 16-ától 2008. februárjáig
zás, mint a közvetlen demokrá- vazást tartanak arról, hogy az tartott, és ezalatt 254 telepü-
cia eszköze a közösségi akarat- adott település lakói akarják-e, lés 395.008 szavazatra jogo-
Székely Nemzetgyűlés – Gyergyóditró, 2006. nyilvánítás leghitelesebb formája. hogy Székelyföld mint autonóm sult polgárának nyílt lehe- 2010
Ezt megelőzően a Székelyföld területi-közigazgatási egység, tősége szavazni Székelyföld Javaslatok
kelyföldi őshonos, egy tömbben A székely nép konkrét helyze- autonómiájára vonatkozó tör- szerves törvény által létrejöj- autonómiájáról. a Magyar Köztársaság
élő, magyar önazonosságú, szé- tére vonatkozó, európa tanácsi vénytervezet visszautasításának jön, és az illető község (város) 209.304 állampolgárt si­ alkotmányához
kely nemzeti közösség általános ajánlás segíthet abban, hogy a indoklásában a Törvényhozási ehhez tartozzon? A kezdemé- került megszólítani, ebből (részlet)
helyzetének felmérésére, a közös- regionalizáció romániai folya- Tanács – egyebek mellett – azzal nyezés nyomán tizenegy önkor- 207.864 mondott igent az
ség által kinyilvánított autonó- mata összhangban legyen az érvelt, hogy a 2001/215. sz. Helyi mányzat hozta meg a szükséges automómiára, a nem sza- Magyar Köztársaság
miaigény megvizsgálására, és ezt 1811/2007 ajánlásba foglaltak- Közigazgatásra vonatkozó tör- határozatot. A kormánybiztosi vazatok száma 1.108 volt, Országgyűlése,
követően az Európa Tanács Par- kal, segíthet abban, hogy a szé- vény 20. szakasza értelmében a hivatalok ellenben – elsősor- érvénytelen 300. Százalékban Alkotmány-előkészítő
lamenti Közgyűlése határozatot kely nép önrendelkezési joga közigazgatási határokat csakis e ban az Alkotmány 1. szakasza kifejezve tehát az igenek rész- Eseti Bizottság
fogadjon el Székelyföld autonó- érvényesüljön, amely egyfor- közigazgatási egységek polgárai- (1) bekezdésének előírására aránya 99,31%, az elutasító Szimpátiatüntetés Koszovó függetlenségéért Sepsiszentgyörgyön Dr. Salamon László elnök 
miájára vonatkozóan. Támogas- mán szolgálná a térség gazda- nak népszavazással történő, elő- hivatkozva – a határozatokat szavazatoké 0,52%, az érvény-
sa, hogy az Európa Tanács hatá- sági felemelkedését és jövőbeni zetes konzultálása alapján lehet megtámadták a közigazgatási teleneké pedig 0,14%. A részle- Bízva az európai integrá- nemzeti önazonosság védel- Tisztelt Elnök úr!
rozata ajánlást fogalmazzon meg stabilitását. megváltoztatni. bíróságon. Több per a legfel- tes adatokat a csatolt táblázat ciós folyamattal együtt járó mében Székelyföld lakossága A Székely Nemzeti Tanács fel-
Románia számára, hogy érdem- Ily módon a Székely Nem- sőbb bíróságig jutott, a végle- tartalmazza. bizonyítási kényszer hatásá- önkormányzati közösséggé kérést kapott, hogy javaslataival
ben foglalkozzon a székelyföldiek Őszinte nagyrabecsüléssel: zeti Tanács azzal a négyszeres ges megsemmisítő határozatok Ezek alapján a Székely Nemzeti ban 2005. június 30-án a Szé- alakul.” vegyen részt az Alkotmány-elő-
népszavazáson kinyilvánított aka- Fodor Imre megerősítéssel fordult a székely- közül kettőt pedig az érintett Tanács a népszavazást sikeres- kely Nemzeti Tanács felkérésére Baszkföld autonómia-statú- készítő Eseti Bizottság mun-
ratával, figyelmeztesse Romániát, a Székely Nemzeti Tanács földi megyék tanácsaihoz, majd önkormányzatok Strassbourg- nek értékeli, és megállapítja: Sógor Csaba szenátor és Becsek tumának első szakasza pedig kájában, és ez által járuljon
hogy vállalt kötelezettségeit telje- elnöke a helyi önkormányzatokhoz, ban, az Emberi Jogok Európai A népszavazás eredménye egy- Garda Dezső képviselő ismét a így hangzik: hozzá Magyarország új alkot-
sítenie kell. […] Marosvásárhely, 2007. december 5. hogy írjanak ki véleménynyil- Bíróságán megfellebbeztek. értelműen igazolja: a székely parlament elé terjeszti a terve- „A baszk nép vagy Euskal mányának kidolgozásához.
nép, Székelyföld polgárai élni zetet, amely korábbi változathoz Herria nemzeti önazonossá- A Székely Nemzeti Tanács Állan-
akarnak az önrendelkezés jogá- képest módosításokat tartal- gának kifejezéseként, hogy dó Bizottsága 2010. szeptember
val, és ennek alapján határo- maz, többek között a parlament valóra váltsa saját önkormány- 25-én tartott ülésén megvitatta
zottan igénylik Székelyföldnek Törvényhozási Bizottságának zását, önkormányzati közös- a felkérést, és ennek összegzé-
mint autonóm közigazgatási észrevételei alapján. A terveze- ségé alakul a spanyol állam seként az alábbi javaslatokat
régiónak törvény általi létre- tet a képviselőház 2005. október keretein belül Euskadi, vagyis fogalmazom meg:
hozását. 12-én elutasítja, a szenátus elé a Baszkföld néven, összhangban Magyarország új alkotmányá-
A székelyföldi autonómiatö- mai napig nem került. az alkotmánnyal és jelen sta- nak preambulumában történjen
rekvés történetében lezárult A közvéleménynek tudnia tútummal, amely intézményei- utalás a Szent István-i Magyar-
egy korszak, a kezdeményezé- kell, a tervezet a regionális auto- nek alaptörvénye.” országra, a vármegyékre és a
sek és útkeresések korszaka. nómiák európai tapasztalataira Azért is hasznos az összeha- székely székekre.
A közösségi önszerveződés és épül. Dr. Csapó József a mun- sonlítás, mert Székelyföld auto- A Magyar Köztársaság hatályos
akaratnyilvánítás kora. Eddig kadokumentumként elfogadott nómia-statútumának az auto- alkotmánya kimondja:
láthatóvá kellett tenni, és fel eredeti tervezete könyvészeti nómiák gyakorlatában járatlan (3) A Magyar Köztársaság
kellett mutatni a világnak azt anyagában nemcsak a spanyol kritikusai éppen ezt a cikket felelősséget érez a határain
az egységes jövőképet, amely régiók önkormányzati törvé- kifogásolták elsőként, megkér- kívül  élő  magyarok sorsáért,
mindnyájunkat összeköt, és nyeit tünteti fel, vagy Dél-Tirol dőjelezve a nemzeti önazonos- és előmozdítja a Magyarország-
amelyet azzal a szókapcsolattal Autonómia Statútumát, hanem ság védelmének európai jellegét gal való  kapcsolatuk ápolását.
jelöltünk meg: Autonóm Szé- azokat az európai alkotmányo- vagy éppen összeférhetőségét a Helyette javasoljuk:
kelyföld. kat is, amelyek megteremtik a nemzetközi jog normáival. A Magyar Köztársaság fele-
A mai naptól a kinyilvání- régiók autonómiájának alkot- A tervezet ugyanakkor a lősséget vállal a határain
Zilahi·Sebess·Dénes Urmánczy·Nándor tott közösségi akaratnak kell
érvényt szerezni! A sikeres nép-
mányos kereteit. Hivatkozik az
Európa Tanács ajánlásaira, az
helyi hagyományokra is épít,
és nagyfokú autonómiát bizto-
kívül  élő  magyarok sorsá-
ért, és előmozdítja a Magyar-
A s zür k e e m in e nciá s a nemzettudat-formáló politikus szavazáson kinyilvánított köz- Európai Biztonsági és Együtt- sít a székely székeknek, azokon országgal való  kapcsolatuk
akarat pedig nemcsak a Székely működési Szervezet dokumen- belül pedig a településeknek. ápolását, a szomszédos orszá-
Tanulmányait szülővárosában Marosvásárhelyen kezdte, A Székely Nemzeti Tanács működésének ideje alatt törté- Nemzeti Tanács tagjait állítja új tumaira, felmutatva ezzel a szé- Ennek megfelelően a 60. cikk gokban élő  magyar közössé-
majd jogot hallgatott és ügyvédi oklevelet szerzett. Tevé- nelmi jelentőségű hazafias munkát végzett. Megmutatta, feladatok elé, de erkölcsi kötele- kely autonómia korszerűségét kimondja: gek jogainak védelme pedig,
kenykedett ügyvédként, ítélőtáblai bíróként, igazságügyi hogy az 1919-es bolsevik államcsíny által lezüllesztett zettséget ró Székelyföld minden és európaiságát. „Székelyföld települési önkor- s e jogok intézményi garan-
államtitkárként. Kora legnevesebb jogi szakembereként közszellem és morál közepette egy maroknyi ember, aki- lakójára. […] Érdemes összevetni például mányzatai sajátos jogállásúak, ciáinak megteremtése és fej-
tartották számon. 1901-ben a marosvásárhelyi, majd a ben él a nemzeti öntudat, mily nagy szolgálatot képes Sepsiszentgyörgy, 2008. február 23. Székelyföld autonómia-statútu- amely jogállás magába foglalja a lesztése államközi együtt-
debreceni választókerületben választották képviselővé. tenni a hazája érdekében. Maroshévízen (akkor: Topli- mának első szakaszát Baszkföld jellegzetes történelmi, kulturá- működés tárgyát képezi.
A Budapesti Székely Nemzeti Tanács vezető testüle- cza) született 1868. október 1-jén. Brassóban megkez- autonómia-statútumának első lis, területi feltételekből adódó
tében őt is ott találjuk. Egyik szellemi megalkotója dett tanulmányait a budapesti jogakadémián folytatta, szakaszával: többlet-hatásköröket, és kiegé- Tisztelettel:
volt annak a határozatnak, amely kimondta: ha a melynek elvégzését követően állami szolgálatba lépett, 2009 „Történelmi azonosságá- szíti a helyi közigazgatási egy- Izsák Balázs
békekonferencia az erdélyi magyarság önrendelke- és lett – többek között – jegyző, illetve főszolgabíró Ma- Előszó nak kifejezéseként, polgárai ségekre vonatkozó, módosított a Székely Nemzeti Tanács
zési jogát nem fogadja el, úgy igényt formálnak a ros-Torda és Küküllő vármegyékben, majd tizenhat éven a törvénytervezet esélyegyenlőségének bizto- 2001/215. sz. Törvény rendel- elnöke
független Székely Köztársaság kikiáltására. E meg- keresztül volt képviselőházi tag. Élete állandó küzdelem 2009-es, háromnyelvű sítása érdekében, a magyar kezéseit. E többlet-hatáskörök Marosvásárhely, 2010. szeptember 29.
nyilatkozása és a nemzeti ügyek melletti harcos ki- volt a magyar nemzeti egységért és az igazságért. Iro- kiadásához
állása sokak elismerését és megbecsülését váltotta ki. dalmi és politikai munkássága szorosan kapcsolódott Székelyföld
A nemzeti kataklizma idején, mikor Magyarország meg- nemzeti identitásához, elsősorban a Székelyföld és a autonómia-statútuma
szállt területeiről százezres nagyságrendben érkeztek székelység érdekeinek mind teljesebb megvalósításához. (részlet)
menekültek az ország belső területeire, a helyzet kezelése Meghatározó volt a szerepe a Budapesti Székely Nem-
rendkívül nagy felelősséget és felkészültséget kívánt. Az zeti Tanács működésében. E Tanács volt az, amely tevé- A 2004. január 17-én tar-
Országos Menekültügyi Hivatal irányításával megbízott kenysége révén gondoskodott a fővárosban összegyűlt tott ülésén a Székely Nemzeti
Bethlen István nemcsak a helyettesi feladatok ellátására székelyek és székely katonák ellátásához szükséges Tanács elfogadja, és ezzel vég-
kérte fel, hanem az operatív ügyek vitelével és a béke- anyagi erők megszervezéséről. Későbbi tevékenységei, a legesíti Székelyföld autonómi-
kötés utáni időszakra vonatkozó tervezési ügyek irányí- Nemzeti Hiszekegy megszületésének gondolata, az erek- ájának statútum-tervezetét,
tásával is megbízta. A budapesti SZNT egyik meghatá- lyés országzászló mozgalom, és a budapesti Szabadság amelyet március elsején ter-
rozó vezetőjeként és valamennyi későbbi, illetve korábbi téren felállított észak-dél-kelet-nyugat szoborcsoport jesztenek Románia parlament-
szerepében egyaránt tanúbizonyságát adta annak, hogy megalkotása mind-mind e gondolat köré csoportosít- je elé Birtalan Ákos, Kovács
a nemzeti ügyek iránt szóban és tettekben egyaránt el- ható kezdeményezések voltak. A magyar jövő és meg- Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi
kötelezett, és feltétlen híve a magyar megmaradás és fel- maradás melletti meggyőződése és állhatatos kiállása Zsolt, Toró Tibor, Vekov Károly
támadás igaz ügyének. ellenére személye, az igazságtalanul elfelejtett magyar országgyűlési képviselők. A
államférfiak sorsát példázza. törvényjavaslatot a képviselő-
... ... ház március 30-án, a szenátus
június 29-én megvitatás nélkül
elutasítja. Húsvéti határkikerülés Gyergyócsomafalván
6 2010. NOVEMBER 19. 2010. NOVEMBER 19.  7

AZ ÚJRAALAKULT identitás megőrzéséért védelemre

SZÉKELY NEMZETI
TANÁCS MŰKÖDÉSE
(2 0 03 –2 010)
. . .
Alapgondolatok
A Székely Nemzeti Tanács leg-
főbb törekvése Székelyföld
területi autonómiájának meg-
valósítása.
Tudatában vagyunk annak,
hogy ezen célkitűzés csak a
székely nép egységes, hitben
gyökerező akarata és cselekvő
részvétele által valósítható meg.
Az autonómia kiharcolásához
minden egyén, szervezet, intéz-
mény, csoportosulás hozzájárul-
hat azzal, hogy segíti népünk
önbizalmának, őseinktől ránk
hagyott keresztény erkölcsi
értékrendünk helyreállítását,
erősíti az autonómia megvaló-
síthatóságába vetett hitet, segíti
a közösségi akarat erősödését,
annak kinyilvánítását és cselek-
vően részt vesz a megvalósítás
folyamatában.
Székelyföld (Terra Siculo-
rum) autonómiája nem sérti
Románia területi integritását és
nemzeti szuverenitását; a terü-
leti önkormányzás a közösségek
államon belüli önrendelkezésé-
nek jogára, a szubszidiaritás,
az önigazgatás elvére épül. A
történelmi Székelyföldön meg-
Az SZNT részvétele az Erdélyi Magyar Ifjak Táborban 2009-ben (középen Izsák Balázs, az SZNT elnöke)
honosult autonómiát a székely
székek szervezettsége és hatás-
köre testesítette meg, amelyek
létezésére már az 1200-as évek
írott dokumentumaiban uta-
lás található. A székely székek
autonómiája területi önkor-
mányzásként működött, sajá-
tos társadalmi és közigazgatási
felépítéssel, sajátos jogokkal és
különleges státussal.
A székek mai polgárai – a
települési gyűléseken és válasz-
tott közképviseletei révén – újból
kinyilvánítják a területi autonó-
mia iránti igényüket, megfogal-
mazták követelésüket az önkor-
mányzás törvényes kereteinek
Székelyföld autonómia-statútu-
ma általi szavatolására.
A székelység ismeri történel-
mét, őrzi hagyományait, megfo-
galmazza követeléseit, s a törté-
nelmi feltételeknek megfelelően
igényli a területi autonómiához
való jogot. Európa jogállamaiban
alkalmazott megoldások igazolják
a régiók területi autonómiájának
alkalmazhatóságát és életképes-
ségét, azokét a régiókét, amelyek-
nek számbeli többségben levő pol-
gárai s ezek közössége a nemzeti
szorul, a történelmi, társadalmi,
kulturális sajátosságoknak meg-
felelő intézkedéseket igényel.
Szervezeti felépítés
A Székely Nemzeti Tanács
Székelyföld őshonos közösségé-
nek, a székelységnek közképvi-
seleti testülete.
Egy önépítkezési folyamat
révén jött létre, a települé-
seinken szervezett állampolgári
gyűlések (falugyűlések) akara-
tából, amelyet a széki gyűlésre
kijelölt küldöttek képviselnek.
Minden székely település kép-
viseletének szavatolásáért falun-
ként legalább egy küldött jelöl-
hető a Széki Székely Tanácsba.
Az ezerötszáz magyar nemzeti-
ségű lakosnál nagyobb telepü-
lések több jelöltet küldhetnek,
ezek száma a magyar nemzeti-
ségű lakóik számával arányos. A
választott települési küldöttek-
ből létrejövő Széki Székely Taná-
csok (a mai fogalmak szerint
leginkább a megyéhez hasonlí-
tó székek a következők: Kézdi-,
Orbai-, Sepsi-, Csík-, Udvarhely-,
Gyergyó-, Maros-, Miklósvár–
Bardóc Szék) együttes ülésén
a közképviselettel felruházott
tanácsokból megalakul a Szé-
kely Nemzeti Tanács.
Jelenleg Székelyföldön 146
településén alakult meg a Szé-
kely Tanács, ezeket a helysége-
ket összesen 248 küldött képvi-
seli a Széki Tanácsokban.
Egy település Székely
Tanácsának hatásköre
·· képviselni a közösség terüle-
ti autonómia iránti igényét,
·· kijelölni a települési székely
tanács tagjait,
·· a nemzeti önazonosság
védelmében ellátni a közös-
ség közképviseletét.
A Székely Tanács nem jogi
személy, nem önkormányza-
ti testület és nem indít helyi
választásokon jelölteket.
A Széki Székely Tanács
hatásköre
·· k épviselni a széki székely
közösség területi autonó-
mia iránti igényét,
·· ellátni a széki székely közös-
ség közképviseletét,
·· k ijelöli a Széki Székely
Tanács Állandó Bizottságát,
amely áll az elnökből, két
alelnökből, két titkárból és
két jegyzőből,
·· kijelöli a Székely Nemzeti
Tanács szakbizottságainak
elnökeit és minden Szak-
bizottság hét állandó tagját.
nem választási párt és nem
önkormányzati testület.
Illusztráció – korabeli képeslap
eurorégióvá nyilvánítását,
·· k özvitára bocsátani, végle-
gesíteni, elfogadni Székely-
föld autonómia-statútumá-
nak tervezetét,
·· a közakaratot képviselve,
jóváhagyás végett Románia
Parlamentje elé terjeszteni
Székelyföld autonómia-sta-
tútumát,
·· Székelyföld autonómiájának
Bánffy·Miklós
törvény általi szavatolásáig
közképviselni a székelység
érdekeit.
A Székely Nemzeti Tanács
Fő tisztségviselők
Elnök:
2003–2006 Dr. Csapó József,
2006–2008 Fodor Imre,
2008-tól Izsák Balázs.
Alelnökök 2010-ben:
Benkő Emőke, Borsos Géza,
Csinta Samu, Farkas Csaba,
Ferencz Csaba, Fodor Imre,
Gazda József, Péter János,
Szász Jenő, Tulit Attila,
Veress Dávid.
Jegyzők 2010-ben:
Andrássy Árpád, Bod Aladár,
Dancs Lajos, Nagy Pál.
Széki elnökök 2010-ben:
Marosszék – Fodor Imre,
Udvarhelyszék – Incze Béla,
Csíkszék – Ferencz Csaba,
Gyergyószék –
Ambrus A. Árpád,
Miklósvár–Bardócszék –
Szabó Miklós,
Sepsiszék – Gazda Zoltán,
Orbaiszék – Ferencz Botond,
Kézdiszék – Bakk László.
A SZékely Nemzeti tanács
BUDAPESTI ÜNNEPI ÜLÉSÉNEK
HATÁROZATTERVEZETEI
Az SZNT 2010. november 19-én ünnepi ülést tart Budapesten, az Országházban. A felsőházi
ülésteremben 291 küldött az alábbi három határozattervezet elfogadásáról dönt:
1. számú
határozattervezet
Határozat a Székely
Nemzeti Tanács történelmi
folytonosságáról
A Székely Nemzeti Tanács
figyelembe véve, hogy:
·· A Székely Nemzeti Tanácsot
1918. november 19-én, Buda-
pesten azzal a céllal hozták
létre az alapítók, hogy a kor
kihívásaira méltó választ adva
a magyar nemzet, Magyar-
ország, érdekeit megvédje, és
létrehozását követően sem a
megszűnését, sem a feloszlá-
sát soha nem mondta ki,
·· A több mint kilencven éve ala-
kult Székely Nemzeti Tanács,
olyan erkölcsi, politikai, szel-
lemi örökséget hagyott az
utókorra, amelyet ápolni és
továbbadni a ma nemzedéké-
nek kötelessége,
·· 2003-ban, a székely falvak és
városok közösségeinek aka-
Ifj. Ugron·Gábor
...
ratából létrehozott Székely
Nemzeti Tanács a mai kor
kihívásainak megfelelően
kívánja érvényre juttatni a
székelység önrendelkezési
törekvését, amelynek valóra
váltása Székelyföld területi
autonómiája révén a magyar
nemzet egészének érdeke, és
ezért nemzeti prioritásnak
kell tekinteni,
·· Örökérvényűnek tekintjük
a több mint fél évszázada
tartott marosvásárhelyi
Székely Nagygyűlés Határo-
zatát, amely kimondta: „Ha
mi magunkat székelyeknek
mondjuk – vagy valaki csak
így emleget minket ezzel csak
arra az erkölcsi, nemzeti és
népi jelentésre teszünk külön
hangsúlyt, amelyet nekünk ez
a szent név jelent: Magyar.”
elhatározza
1. Kimondja a történelmi folyto-
nosságot az 1918. november
19-én, Budapesten és a 2003.
október 26-án a székely falvak
és városok közösségeinek
akaratából Sepsiszentgyör-
gyön létrehozott Székely
Nemzeti Tanácsok között,
2.  A Székely Nemzeti Tanács
alapítása napjának, 1918.
november 19-ét, alapító
elnöknek Ugron Gábort
tekinti, az alapítás napjá-
ról pedig, mint a székelyek
ünnepéről, minden évben
megemlékezik.
2. számú
határozattervezet
Határozat a székely
autonómiatörekvés
beépítéséről a nemzeti
együttműködés rendszerébe
Tekintettel arra, hogy:
·· A székely nép olyan törté-
nelmi, területi, kulturális
közösség, amely a magyar
nemzet része és egyben
erőteljes, sajátos regionális
tudattal és sajátos hagyomá-
nyokkal rendelkező közössége,
amely nemzeti önazonosságát
és többségét kisebbségi sorba
kerülve is megőrizte ősei szü-
lőföldjén, a Székelyföldön,
·· Tekintettel arra, hogy a
Magyar Köztársaság és Romá-
nia között a megértésről, az
együttműködésről és a jó
szomszédságról szóló szer-
ződés értelmében a romá-
niai magyarság, ezen belül a
székelység jogainak védelme
államközi együttműködés tár-
gyát képezi,
·· Tekintettel arra, hogy a fent
említett szerződésben a
magas szerződő felek az Euró-
pa Tanács 1201/1993 számú
ajánlásának teljesítésére köte-
lezettséget vállaltak, az aján-
lás pedig 11. cikkében előírja
„Becsületemre fogadom, hogy a reám ruházott közképviseletet
legjobb tudásom szerint ellátom, a Székelyföld népének, min-
den magyar nemzetiségű polgárának érdekeit magaménak
vallom, a Székelyföld autonómiája iránt kinyilvánított akaratot
felvállalom, továbbítom és megalkuvás nélkül képviselem. Isten
engem úgy segéljen!”
A SZÉKELY NEMZETI TANÁCS KÜLDÖTTEINEK FOGADALMA
·· Figyelembe véve a Székely reform, illetve új területi
Nemzeti Tanács korábban 3. számú entitások létesítése útján,
elfogadott határozatait, a Szé- határozattervezet a végső döntéseket pedig
kely Nemzeti Tanács fontos- kizárólag az állampolgárok
nak tartja, hogy Az őshonos európai nemzeti bevonásával lehet meghozni,
a. Magyarország a gondosko- közösségek és Európa hiszen végső soron az állam-
dó állam szerepét töltse be kulturális sokszínűségének polgároké a döntés joga”,
Székelyföld, a székely nép védelmében ·· Tekintettel az Európai Par-
vonatkozásában, és a Magyar- lamentnek az uniós állam-
ország határon túli magya- Tekintettel arra, hogy: polgárságra vonatkozó, 1991.
rokkal kapcsolatos politiká- november 21-én elfogadott
jában kiemelt helyet kapjon ·· A népek önrendelkezési joga határozatára, amely 3. sza-
Székelyföld, épüljenek ki az egyetemes emberi jog, amely kaszában kimondja, hogy az
ennek megfelelő szakpolitikák, minden népet megillet, és az Unió és a tagországok bátorít-
b. Jöjjenek létre Székelyföld és a autonómiák európai gyakor- ják a területükön történelmi-
magyar állam közötti kapcso- lata épp a számbeli kisebbség- leg jelenlévő etnikai és nyelvi
latok tartós intézményi keretei, ben élő nemzeti közösségek közösségek identitásának
az európai gyakorlat szerint, számára teremti meg az kifejezését és együttélésük
c. Az anyaország, a székely önrendelkezés államon belüli elősegítését, garanciát vállalva
közösségi tudat megtartá- intézményeit, az állampolgárok tényleges
sában és megerősítésében ·· Figyelembe véve, hogy a soros egyenlőségének biztosítására,
cselekvő módon szerepet vál- Magyar EU-elnökség prog- a sajátos helyi-, regionális-,
laljon, és ezen okokból ramja szerint Európa kultu- vagy csoport önkormányzási
rális örökségének gazdagsága formák szavatolására, a régi-
elhatározza hozzájárul a régiók gazdasági ók közötti együttműködés, a
vonzerejéhez és a fenntartha- határokat túllépő kooperáció
·· Felkéri Magyar Köztársaság tó fejlődéshez, elősegítésére.
kormányát és a magyar állam ·· Tekintettel arra, hogy az ·· Figyelembe véve a Székely
intézményeit, hogy minden Európai Unió tagállamai Nemzeti Tanács által 2003.
rendelkezésükre álló eszköz- mindannyian tagjai az október 26-án kinyilvánított
zel támogassák Székelyföld Európa Tanácsnak, amely igényt, hogy Székelyföldnek
autonómiatörekvését nem- 1811/2007 számú határozata önálló fejlesztési régióvá kell
zetközi fórumokon, valamint
Magyarország és Románia
éppen az Európai Unióban
végbemenő regionalizációs
válnia,

A Széki Székely Tanács nem
jogi személy és nem önkor-
mányzati testület.
A Székely Nemzeti Tanács
célja és hatásköre
· · Székelyföld őshonos lakos-
sága, a székelység nevében
igényelni és elnyerni a
történelmi terület auto-
nómiáját, nemzeti alapú
Székely székek címerei: Udvarhelyszék, Csíkszék, Háromszék, Maros-szék
(Forrás: Tagányi Károly: Magyarország cimertára. Bp. 1880)
A m e c é ná s poli h i s ztor a s z é k e ly e k l e l k ii s m e r e t e a nemzeti kisebbségek azon közötti államközti kapcso- folyamat alapelveire tesz aján- a Székely Nemzeti Tanács
jogát, hogy azokban a régiók- latokban fordítson kiemelt lásokat, az 1201/1993. és az fontosnak tartja, hogy a
Ma már nem létező embertípus. Író, irodalmár, képző- Régi primor székely család sarja, édesapja a Rabon- ban, ahol többséget alkotnak, figyelmet a Székelyfölddel való 1334/2003. számú ajánlások Magyar EU-elnökség idején
művész, művészettörténész, szerkesztő, kiadó, mecénás, bán, az orosz–török háború ideje alatt a székely tobor- sajátos történelmi és területi kapcsolattartásra, keresve pedig az autonómiát, mint
kül- és kultúrpolitikai szakember. Polihisztor volt, aki zás aktív szervezője volt. Marosvásárhelyen született, helyzetüknek megfelelő helyi ezen kapcsolatok intézménye- a számbeli kisebbségben élő ·· kapjanak kiemelt figyelmet
valamennyi tevékenységében a nemzetért való feltétlen piarista diákként érettségizett, majd Lipcsében, Genf- vagy autonóm közigazgatási sítésének lehetőségét, nemzeti közösségek jogainak az EU tagállamainak az
elkötelezettséget vállalta. Kolozsvárott született, Buda- ben és Budapesten folytatta egyetemi – jogi – tanul- szervekkel vagy különleges ·· Felkéri a Magyar Köztársaság garanciáját jelöli meg, őshonos nemzeti, etnikai és
pesten szerzett államtudományi tudori fokozatot. 1901- mányait. Maros-Torda vármegye főszolgabírójaként, jogállással rendelkezzenek, és Románia Külügyminisz- ·· Tekintettel arra, hogy az nyelvi közösségek védelmére,
től képviselőházi tag, majd Kolozs vármegye, illetve vá- Ugocsa és Maros-Torda vármegyék, majd Marosvá- ·· Tekintettel arra, hogy a tériumát, tegyenek lépéseket, ETPKGY az 1811/2007. számú valamint Európa kulturális
rosi főispán. Később képviselő, a koronázási ünnepségek sárhely főispánjaként, később pedig az Esterházy- és székely falvak, városok, a hogy a Magyar Köztársaság ajánlásában kimondja, hogy: sokszínűségének fenntartá-
kormánybiztosa, majd külügyminiszter a Bethlen-kor- a Wekerle-kormány belügyminisztereként állt az ál- székely székek közösségeinek és Románia közötti, a meg- „Az Európa Tanács legtöbb sára vonatkozó kötelezettség-
mányban. Hitelve a szülőföldön való megmaradás, ezért lam és a nemzet ügyeinek szolgálatába. A székelység közképviseleteként a Székely értésről, az együttműködésről tagállamában olyan közös- vállalásai,
maga is visszatér Erdélybe, és nekifog a magyarság ügyeit illetően nagygyűlést szervez, kiáltványt fogal- Nemzeti Tanács a demokrá- és a jó szomszédságról szóló ségek léteznek, amelyek erős ·· a globalizáció káros kihatásait
intézményrendszerének kialakításához, továbbfejlesz- maz, és a kormányzati tényezőkkel tárgyal. A Tanács cia és a jog eszközeivel olyan szerződésbe kerüljenek be kulturális, politikai és törté- az Unió ellensúlyozza Európa
téséhez. Erkölcsileg és anyagilag is támogatatta több 1918. december 8-án megtartott nagygyűlésének egyik területi autonómiát kíván azok az Európa Tanácsi aján- nelmi identitással rendelkez- kulturális sokszínűségének
szervezet, így az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület, vezérszónokaként kemény szavakkal illette Románia Székelyföld számára elérni, lásoknak az autonómiára, nek, és amelyek nem csupán hangsúlyos védelmével a
az Erdélyi Múzeum Egyesületet, és az Erdélyi Magyar wilsoni elveket sértő politikáját, és a „székely népet amilyen az Európai Unió regionalizációra vonatkozó régiók, de népek és társadal- regionális demokrácia és a
Közművelődési Egyesület működését. Az Erdélyi Helikon megsemmisíteni igyekvő törekvéseit.” Az általa ismer- számos országában működik, rendelkezései, amelyek a szer- mak, ugyanakkor szembetű- szubszidiaritás jegyében,
szerkesztője volt, az Erdélyi Református Egyházkerület tetett követelések központi eleme, a népek önrendel- és erre vonatkozó, Románia ződés megkötése után kelet- nő kollektív önazonossággal ·· történjen határozott előre-
pedig főgondnokává választotta, melynek révén szere- kezési jogának követelése és annak biztosítása mel- parlamentje elé terjesztett keztek, Székelyföld autonómi- rendelkeznek attól függetle- lépés azoknak az európai
pe volt a magyar felekezeti iskolák megvédésében, meg- lett Magyarország területi integritásának fenntartása törvénytervezete megfelel a áját pedig nevesítsék, mint a nül, hogy régióként, nemzeti- szabályozásoknak a kidolgo-
tartásában és gyarapításában. Aktív szerepet vállalt a volt. E cél megvalósítása érdekében két járható utat székely hagyományoknak, és székelység jogainak intézmé- ségként, országként hatá- zása felé, amelyek az őshonos
budapesti Székely Nemzeti Tanács munkájában. Őt bíz- látott: a fegyveres ellenállás és a békés megegyezés összhangban van a nemzetkö- nyi garanciáját, a nemzetközi rozzák meg őket, ám nem nemzeti közösségek védelmét
ták meg azzal, hogy a győztes hatalmakat világosítsa fel lehetőségét. Addig is azonban, amíg el nem dől, hogy zi jog mai normáival, jog keretei között, alkották meg önálló államu- szolgálják,
arról, „mint terjed a kétségbeesés okából is a bolsevista a békekonferencia Magyarország kérdésben hogyan ·· Tekintettel Felix Ermacora ·· Felkéri a Magyar Köztársaság kat, ennek ellenére látható ·· az Unió támogassa, hogy Szé-
mozgalom. Mint terjed napról-napra, s hogy amennyi- dönt, azt ígérte, hogy „összeszorított ököllel és meg- ajánlására, aki a gondoskodó Külügyminisztériumát, hogy megkülönböztető jegyekkel kelyföld mint történelmi euró-
ben nem változtatnak politikát [a nagyhatalmak] ezzel fagyott könnyel fogunk tűrni.” A jövőt illetően ugyan- állam kifejezést a védhata- a magyar állam külképvisele- rendelkeznek, amelyek poli- pai régió, kapjon képviseletet
a tönkrement országgal [szemben], ha valamiképpen akkor kijelentette, hogy: „Hallja meg az egész világ, lom helyett ajánlja annak tei révén támogassa Székely- tikai akaratot jeleznek az a Régiók Bizottságában,
nem támasztják alá a hazafias szárnyat […], el nem ke- hogy amíg egy magyar ember él, addig a székelyek a lehetséges szerepnek a föld, a székely autonómia önkormányzatiság elérésére, ·· az Unió fordítson kiemelt
rülhető igen rövid idő alatt a szovjet-irány győzelme.” nem lesznek a románok rabszolgái.” megjelölésére, amelyet a saját törekvés megjelenítését. és ezeket a helyzeteket min- figyelmet a veszélyeztetett kis
anyaországgal is rendelkező ·· Felkéri Magyarország kor- dig demokratikus eszközök- népek védelmére, és dolgozza
... ... „klasszikus kisebbségek” védel-
mében maga az anyaország
mányát, hogy hívja meg a
Székely Nemzeti Tanácsot a
kel kell megoldani, például
választások, referendum,
ki megvédésüknek európai
szintű szabályait.
betölthet, Magyar Állandó Értekezletbe. alkotmányos és intézményi
8
A SZékely Nemzeti tanács
BUDAPESTI ÜNNEPI ÜLÉSÉNEK
programja
Pa r l a m e n t, F e l s ő h á z i ü l é st e r e m
2 0 1 0 . n o v e m b e r 1 9. p é n t e k
13.15 Vendégek megérkezése (Parlament főbejárata)
14.10 Magyar Himnusz
Székely Himnusz
A Szentegyházi Gyermekfilharmónia előadása
(Díszlépcső)
14.30 A Székely Nemzeti Tanács küldötteinek esküje
(Kupolaterem)
14.45 Kortörténeti Kiállítás
a Székely Nemzeti Tanács 1918–1919 történetéről
(Északi Társalgó)
„A régi Székely
himnusz”
Bartók-dallamra írt
Mária-ének
...
Ó, én édes, jó Istenem,
Oltalmazóm, segedelmem,
Vándorlásban reménységem,
Ínségemben lágy kenyerem.
Vándor fecske sebes szárnyát,
Vándorlegény vándorbotját,
Vándor székely reménységét,
Jézus, áldd meg Erdély népét!
Vándor fecske hazatalál,
Édesanyja fészkére száll.
Hazamegyünk, megáld majd a
Csíksomlyói Szűz Mária.
A közbeszédben „régi Székely
himnusz” néven elterjedt dal
zenéjét Bartók Béla komponál-
ta, az 1907-es Székelyföldön, a
„zenei tündérországban” vég-
zett gyűjtőmunkájából merítve.
A dallam az „Egy este a széke-
lyeknél” című zenemű nyitánya.
Egyedülálló zenei jelképe ez a
székelység hagyományőrző ere-
jének és annak a szellemi örök-
ségnek, amelyet Bartók tett az
összmagyarság közkincsévé.
Ehhez a dallamhoz társult idő-
vel a Mária-ének „Hej, én édes
jó Istenem…” kezdetű szövege,
ami viszont valóban régi népdal,
és a katolikus székelyek körében
volt igen elterjedt.
László Ferenc
kolozsvári zenetörténész
nyomán
...
15.02 Egyházi képviselők köszöntője
(Felsőházi ülésterem)
·· Péter Arthur ferences szerzetes,
a csíksomlyói rendház vezetője;
·· Nagy László unitárius esperes
·· Ötvös József, az Erdélyi Református
Egyházkerület generális direktora
15.15 Ferenczes István:
Felirat az égi táblánál szolgáló
gróf Széchenyi Istvánhoz
Kozsik József színművész előadása
15.25 Elnöki köszöntő – Izsák Balázs SZNT elnök
Kövér László házelnök köszöntő beszéde
15.30 A meghívott díszvendégek köszöntői
16.30 Székely Nemzeti Tanács 1918–1919-es működése
Fráter Olivér, történész előadása
16.35 A széki képviselők beszédei
17.10 A határozattervezetek ismertetése és szavazás
17.25 Zárszó
17.30 Szózat
a Szentegyházi Gyermekfilharmónia előadása
17.40 Állófogadás
(Felsőházi ülésterem körüli folyosók)
Meghívó
Tisztelettel és szeretettel meghívjuk a Székely Nemzeti Tanács
küldöttg yűlésére, amelyet 2010. november 19-én, 15.00 órától
tartunk az Országg yűlés Felsőházi üléstermében. A meghívottak a
főbejárat melletti VII-es kapun léphetnek be az épületbe.
A székely székek küldöttei munkaülésük napirendjén
határozatot fogadnak el a Székely Nemzeti Tanács történelmi
folytonosságáról, az őshonos európai nemzeti közösségek és Európa
kulturális sokszínűségének védelméről, valamint a székelyföldi
autonómiatörekvésnek a mag yar nemzeti eg yüttműködés rendszerébe
történő beillesztéséről.
Megtisztelő jelenlétére számítunk. Kérjük, lehetősége szerint
erről jelezzen vissza a zsolt@server.ro címre.
Az ülés után az Országg yűlés elnöke állófogadásra hívja meg
vendégeit. Kérjük, hog y az ülésteremben helyeiket legkésőbb 14.45
óráig szíveskedjenek elfoglalni.
Kövér László Izsák Balázs
az Országg yűlés elnöke az SZNT elnöke
www.sznt.sic
2010. NOVEMBER 19.
A Szentegyházi
Gyermekfilharmónia
...
Először 1982-ben szólalt meg, amikor a hagyományos tanévzáró
iskolaünnepélyen a Haáz Sándor zenetanár által betanított amatőr
iskolai rézfúvós-együttes, vonós-együttes és iskolakórus közösen
lépett fel, nagy közönségsikert aratva. A száznegyven diákból álló
együttes 1983-ban vette fel a Gyermekfilharmónia nevet. Azóta
rendszeresen szerepelnek Erdély kis- és nagyvárosaiban, 1990 óta
minden nyáron külföldi hangversenykörútra utaznak. Szállításuk
három busszal történik, ellátásuk cserekapcsolataiknak köszönhe-
tő. A tagoknak saját jelvényük, nyakkendőjük, egyenruhájuk van,
a hangszereiket javarészt a szüleik vásárolják, de az együttes is
komoly hangszerállománnyal rendelkezik, amelyből kölcsönöz a
gyermekeknek. A Gyermekfilharmónia repertoárja rövid klasszi-
kus művecskékből, egyedi hangszerelésű népdalfeldolgozásokból,
történelmi dalokból és más népek dalaiból áll. Eddig három hang-
hordozójuk jelent meg.
Bethlen·István
az álla m f é rfi
A nemzeti ügyek és az ország sorsa feletti aggodalma
számos országos jelentőségű szerveződésben való ak-
tív részvételre sarkallta. Államférfiúi jelentősége nem
1918–1919-ben kezdődik, és nem is akkor fejeződik be, ám
életművében ez a történelmi időszak meghatározó jelen-
tőségű. Ő volt az, aki felismerve az 1918. november 28-ra
Marosvásárhelyre meghirdetett nagygyűlés súlyát és vé-
lemény nyilvánításának jelentőségét, szóban és levélben
igyekezett az erdélyi magyarság és székelység képviselőit
„a létünkre vonatkozó fontos megbeszélésen” való rész-
vételre buzdítani. Szervező tevékenységének eredménye-
ként az Erdélyi Székely Nemzeti Tanács megalakulásának
előkészítése céljából bizottságot hoztak létre, melynek a
nemzetgyűlés megszervezésével összefüggő feladatok el-
látása volt a célja. A november 28-án megtartott székely
nemzetgyűlés határozatai Bethlennek, az Erdély jövőjét
illető felfogását és szellemiségét is tükrözi. Szerepe és akti-
vitása azonban nem csak az erdélyi, hanem a budapesti
Székely Nemzeti Tanács tevékenységében is tetten érhető.
E szervezet megalakulását követően társelnökének kérte
fel. A Tanács működésében legaktívabb módon a kül-
politikai kérdések területén nyilvánult meg. Teleki Pállal
közösen végzett fő feladata a nemzeti érdekek külföldre
irányuló propaganda tevékenységének előmozdítása, és a
külföldi összeköttetések kiépítése volt. Az e szervezetben,
valamint az Országos Menekültügyi Hivatal vonatkozá-
sában játszott szerepe jól példázza a nemzet és az erdélyi
ügyek iránti mély elkötelezettségét.
...
A kiadványban megjelent portrékat összeállította Fráter Olivér.