VMR_ZH3

Ea14

Fenntartható fejlődés, felelős vállalat

2019. 11. 21.
3 előadás + 1 szeminárium

Sapiens

NÖVEKEDÉS – nagyon erős hívószó, ebben hiszünk

Durva technológiai, gazdasági és társadalmi rendszerváltozás
500 év után felébredt matróz példája
Növekedés példái: energiafogyasztás, GDP, népesség
BRUTÁLIS NÖVEKEDÉS (!)

Kérdés: jó-e vagy sem?

Mit várunk: társadalmi egyenlőtlenségek felszámolása, növekvő jövedelem, javak
hozzáférhetősége, bővülő piaci forgalom
Valójában: GDP anyagi jólét kifejezője, jövedelem növekedése, viszont a valódi jólét-
életminőség stagnál (boldogságkutatás)
Anyagi jólét: biztonságérzet, alapvető szükségletek kielégítése
De: szellemi-lelki-társas szükségleteket nem elégít ki az anyagi jólét

Mit várunk még: igazságos társadalom, szegénység felszámolása

Valójában: gazdagok és szegények ollója nyílik szét

Konklúzió: nem az elvárásainkat tükrözi a növekedés

Növekedés fűtője: természeti erőforrások, energia (kőolaj, szén, földgáz + megújuló
erőforrások elenyésző arányban) FOSSZILIS ENERGIAHORDOZÓK = beleavatkozunk a Föld
szén körforgásába, égetésükkel rövid idő alatt szabadítjuk vissza azt, ami évmilliók alatt jött
létre
50-es évek óta: világ energiafogyasztása, CO2-kibocsátás „kilő”, nagy gyorsulás/gyorsítás
Szükségletek kielégítése = rengeteg szennyezés és hulladékkal jár

CO2 = üvegházhatású gáz, légkörbe bekerülése miatt két glaciális korszakot kiiktattunk

Föld klímája folyamatosan változik

KÖRNYEZETI ÉS TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK

- társadalmi: szegénység, társadalmi igazságosság
- környezeti: erőforrások szűkössége (energia- és nyersanyagéhség)

Globális éghajlatváltozás
Emberi eredetű, antropogén
Éghajlat elég nagy ütemű változása
Hőhullámok, szmog, emelkedő tengerszint, erősödő vihartevékenység
Ökoszisztéma szabad mozgását akadályozza az emberiség (pólusok / egyenlítő felé)
Klímaegyezmények versus fejlődés és ezáltal erőforrások igénye
 VMR_ZH3
Ea14
Tiszta víz
Megújuló erőforrás, DE: túl lehet használni, mint ahogyan megújulni képes
Globális konfliktusok okozója
Mérsékelt nyomás alatt vagy súlyosan terhelt
Felszín alatti vizek kutatása (túlhasználható, azon kívül nincs más vízbázis)
Norvégia: ivóvíz magas minősége

Globális kihívások vannak, erre nem tudunk egyelőre globálisan fellépni

Inkább küzdenek, mint megegyeznek
Versenyképességi problémák (fejlett és fejlődő országok)
Különböző mértékben érintenek minket a problémák (pl. elsivatagosodás, tengerszint
emelkedése, ki mennyit ad bele?
Izland: A sziget
Környezeti szabályozások differenciálódása (Pl. EU – viszonylag szigorú szabályozása,
kihelyezünk tevékenységeket kevésbé szabályozott helyekre)
Láthatatlan kéz

1980-as évek válasza: FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS

Eljött az idő, hogy kitörjünk a múlt sémáiból = paradigmaváltás
Nem hozott áttörést, inkább divat
Mely szükségleteink jogosak és melyek nem? = önkorlátozás szüksége
Fejlett világban: GDP növekedésével csökken (arányaiban) a környezetpusztítás
ÖKOHATÉKONYSÁG = próbáljuk minimalizálni, amit lehet
Ökológiai lábnyom = mekkora területre lenne szüksége, hogy a természeti
erőforrásigényt kiegyenlítse az adott ember / vállalat / ország
Legnagyobb: Kína, USA, India
Teljes versus egy főre jutó ökológiai lábnyom

„biztosítani tudja”: alapvető szükségletek biztosítása mindenkinek (pl. tiszta ivóvíz) a

rendelkezésre álló erőforrásokkal (szükséges: újra gondolni az
energiafelhasználásunkat)
„emberi életminőség javulása”: nem mennyiségi, hanem minőségi fejlődésről van szó,
ökoszisztéma
„JUT ÉS MARAD IS” elv

Az igazságosság elmélete-egy gondolatkísérlet

Hartwick-szabály
Akkor fenntartható: ha termelés és fogyasztás szintje hosszú ideig fenntartható
Nem gond, hogy felhasználjuk az erőforrásokat (természeti tőke), csak a belőlük
származó profitot fektessük termelési tényezőkbe (mesterséges tőke)
Tőke: minden mesterséges erőforrás, eszköz, pénz, amit előállítunk
Tőke különböző formái: pl. szellemi tőke

Costanza
Próbálták meghatározni a természeti tőke, illetve a rajta keresztül nyújtott
szolgáltatások MINIMÁLIS értékét (vannak mérhető és nem mérhető aspektusai)
 VMR_ZH3
Ea14
Sok szolgáltatás nincs beárazva, kezdenek szűkössé válni (ezt kezdi figyelembe venni
a láthatatlan kéz)
Bioszféra 2

Fenntartható fejlődés 2 felfogása

WEAK/Enyhe: gazdaság, társadalom, bioszféra (természet) – ezek helyettesíthetik
egymást, a három kör által lefedett területet, a mesterséges és természeti tőke
összértékét fenntartsuk, az arány nem számít

STRONG/Erős: Koncentrikus körök: bioszféra, társadalom, gazdaság

Nem helyettesíthetők (korlátlan mértékben), ezért az a fontos, hogy a természeti
tőke értékét őrizzük meg.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG: szolgáltatást nyújtó képességet is őrizzük meg

kulcsfontosságú erőforrások esetében

Nauru: itt volt a legnagyobb koncentrációban foszfátvagyon (19. század), itt lett emiatt a
világon a legtöbb elhízott és cukorbeteg (sikertelen alkalmazkodás)
„Kellemes sziget”
Eredmény: termőképtelen, mindent importálni kell, majd FOSZFÁT KIMERÜLÉSE
Természeti erőforrás elhasználása, környezet szennyezése, importkényszer
Gyakorlatban ezt alkalmazzuk!

Növekedés nem fenntartható, de a fejlődés lehet!

Növekedés: nagyobbak leszünk
Fejlődés: minőségi növekedés, jobbak leszünk

Az ember nem érzett az őskorban határokat, ezt a kőkorszaki tudatosságot hordozzuk

magunkban, inkább harcolunk a korlátok ellen!