Vazl Bev Pszi Szocpszi

Összefoglaló vázlat
A használati jog feltételeiről
Ez a vázlat (és a végén található gyakorló kérdések) kizárólag azoknak a hallgatóknak a

vizsga-előkészítésére készült, akik a fenti előadáson személyesen részt vettek. Ellenkező
esetben az előadáson részletesen kifejtett példákra való utalások félreérthetőek illetve
teljességgel érthetetlenek.
Ezért a vázlat a fenti körhöz nem tartozók általi, vagy bármi más célból történő
felhasználása csak a szerzői jog tulajdonosától előzőleg beszerzett írásbeli engedéllyel
lehetséges.
© Héjj Andreas (andreas.hejj@pte.hu / www.hejj.de)
A hallgatók figyelmébe ajánljuk a tárgyleírásban megadott szakirodalmat, különösen:

Atkinson, Richard C. & Hilgard, Ernest (2005): Pszichológia. Budapest: Osiris. 978-963-389-7-133
http://fapipa.multiply.com/video/item/588?&show_interstitial=1&u=%2Fvideo%2Fitem
Bereczkei Tamás (2008): Evolúciós pszichológia. Budapest: Osiris. ISBN: 978-963-276-0-063
Eliot R. Smith, Eliot R, Mackie, Diane M (2004): Szociálpszichológia. Budapest: Osiris.
(963-389-595-2)
PTE KPVK Prof. Dr. Héjj Andreas Bevezetés a pszichológiába és a szociálpszichológiába 1. oldal
TARTALOM
1. A pszichológia tárgya, céljai, tárgyai és alapvető iskolái (5. old.)

 A  tárgya
 A  céljai?
 A  alapvető iskolái
 A norma kérdésköre
 Kitérő: Mennyire bolond a bolond
2. Fejlődéspszichológia I: biológia és társadalom (6. old.)

 A változás vizsgálatának módszerei
 A fejlődés biológiai alapjai
 Az öröklés-nevelés összjátéka
 Szociális-emocionális kötődés a korai gyermekkorban
3. Fejlődéspszichológia II: Mélypszichológia és pszichogerontológia (8. old.)

 Mélypszichológiai fejlődési modellek
 Pszichogerontológia – az öregkor viselkedéstudománya
 Pszichogerontológia I: Intelligencia
 Pszichogerontológia II: szexualitás, intimitás, társkapcsolat
4. Az érzékelés pszichológiája (12. old.)

 A fizikai tértől az észlelés élményéig
 Érzékelés és a korábbi ismeretek: Adatfüggő és felismerés-irányította folyamatok
 Született szagértő - Az emberi szagkommunikáció az élettársi, lakótársi és munkatársi viszonyban
 A figyelem és az észlelés elhárítása
5. Az intelligencia és az érzelmi intelligencia (15. old.)

 A könyvkukac és a csetepaté – Két példa, amely próbára teszi intelligenciáját
 Görögösen és franciásan – Az intelligencia-kutatás története
 Hány idióta van Pécsett? – Az IQ értelme
 A Nagy Forradalom érdemei – Az öröklés-nevelés vita
 Az inga visszaüt – A társadalomtudomány már másképp gondolkodik
 Munkánk mámora – A siker élettana
6. Tanulás I: klasszikus és instrumentális kondicionálás (20. old.)

 A klasszikus kondicionálás
 Érzelmi kondicionálás
 Instrumentális (a kívánatos következmény elérését szolgáló) kondicionálás
 Az effektus törvénye
 Viselkedésformálás
 Megerősítési tervek és a viselkedés tartóssága
7. Tanulás II: a jó példakép (24. old.)

 A példaképen történő tanulás feltételei
 Bandura alapkísérlete
 Erőszak a médiumokban
8. Tanulás III: hogyan térképezzük fel azt a világot, amelyben élünk? (27. old.)
 Helyérzék – Világunk ismeretének szükséglete
 Cognitive Maps in Rats and Men – Ki hogy térképezi föl
 Ha kikopott a tan – Az ideológia kikiáltásától az ellátás kilátástalanságáig
 Cerebroszkópia – Fej-bepillantás NMDS segítségével
 A veszteségtől elvakult vezér – Miért vesztették el a világban való tájékozódásukat az oroszok és a
németek?
9. Emlékezés és felejtés (33. old.)
 Perceptuális emlékezet
 Szemantikus emlékezet
 Epizodikus emlékezet
 Előfeszítés (Priming)
 Procedurális emlékezet
 Fogalomalkotás: a prototípus
 A fejbentartást elősegítő feltételek
10. Motiváció: test - lélek - közösség (szocio-pszicho-fiziológia) (35. old.)

 „Ehess, ihass, ölelhess, alhass!“ Az emberi viselkedés alapmotívumai
11. A szerelem lélektana (38.old.)

 Minden ember egyenlő? – A tudomány önmegtartóztatása a párválasztás feltételeinek kutatásában
 Ámor nyila biztosan célba talál – noha röptét négy pszichológiai irányzat négyféleképp magyarázza
 Gyümölcseitekről... – A társjelölt kelendősége és a vele lehetséges gyermekáldás sikere
 Gyűjtők, vadászok, a Római Birodalom és az USA – Az afrikai szavanna az illemtani és tanácsadó
irodalom tükrében
 A tökéletesnek megálmodott társ - egy kőkorszaki maradvány? – A nemektől elvárt szerepek (gender
roles) a mai fiatalok fejében – legfontosabb kísérleti eredményeink

12. Szociális érzékelés (42. old.)
 Spontán ítélet és sztereotípiák
 A SZÉ hibái és torzításai
 Az alapvető értelmezési hiba
 A cselekvő-szemlélő-torzítás
13. Attitűd, dogmatizmus, engedelmesség és manipuláció (44. old.)

 Attitűd és viselkedés
 A dogmatizmus
 Kognitív disszonancia
 Kommunikáció és meggyőzés
 Társadalmi beleegyezés / alkalmazkodás (compliance)
 Manipuláció
14. Deindividuáció és dehumanizáció (53. old.)

 A személyes felelősségre vonhatóság
 Dehumanizált kapcsolatok társadalmi kényszerből, önvédelemből és a célt szentesítendő
 Az erkölcsileg elfogadhatatlan szentesítése
15. Segítségnyújtás (57. old.)

 Ami a segítségnyújtást befolyásolja
16. A csoportban fellépő folyamatok (59. old.)

 A csoport szerkezete és a szerep
 Társas megkönnyítés és lógás a csoporton belül
 A csoport normái
 Idomulás avagy függetlenség
 A kisebbség hatása a nonkonformizmusra
 A csoportok közötti kapcsolatok
17. Verbális és nonverbális kommunikáció az élet-, lakó- és munkatársi viszonyban (69. old.)
 Miért beszélgetünk egymással? A racionális tudomány állásfoglalása a kommunikációról
 Bolhászkodás – boldogító bódulat – beszélgetés a csoport összetartásának szolgálatában
 Csak egy szót szólj, s megvilágosodik az én lelkem. A komm. sokrétű közösségszervező
feladatáról
18. Érdekközösség, cserekereskedelem és a csalók kizárása (73. old.)
A csoporttársak között előkészítendő gyakorló kérdések a vizsgára (74. old.)
1. A pszichológia céljai, tárgyai és alapvető iskolái
A pszichológia () tárgya és céljai:
Az ember viselkedésének és élményeinek leírása, magyarázata, előrejelzése.
Elméleti irányzatok / iskolák

Viselkedéslélektan (Behaviorizmus): S-R
Kognitív : A-B-C
Mély-
Evolúciós 
A norma kérdésköre
Normális-e, ha valaki
• sir
• embereket megtéveszt
• embereket összever?
Összehasonlító norma
Egyéni norma
Ideál norma
Társadalmi megegyezés
„normálisan köszönj“ (1942↔1992)
Homoszexualitás eltávolítása az ICD 9-ből 1992-ben (302.0) ↔ tüdőgyulladás eltávolítása
Kitérő: Mennyire bolond a bolond

Rosenhan, D. L. (1973). On Being Sane in Insane Places. Science, 179, 250-258. (Forrás:
http://courses.ucsd.edu/fall2003/ps163f/Rosenhan.htm#_ftn1)
„I went to my psychiatrist to be psychoanalyzed

To find out why I killed the cat and blacked my husband's eyes.
He laid me on a downy couch to see what he could find,
And here is what he dredged up from my subconscious mind:
When I was one, my mommie hid my dolly in a trunk,
And so it follows naturally that I am always drunk.
When I was two, I saw my father kiss the maid one day,
And that is why I suffer now from kleptomania.
At three, I had the feeling of ambivalence toward my brothers,
And so it follows naturally I poison all my lovers.
But I am happy; now I've learned the lesson this has taught;
That everything I do that's wrong is someone else's fault."
(Adams, 1970, 8. oldal)
2. Fejlődéspszichológia I: Biológia és társadalom
A változás vizsgálatának módszerei
Hasonlítsunk össze 20 éveseket 10 évesekkel.
Tegyük föl, különbözőek.
De vajon azért, mert fejlődtek, vagy azért, mert a világ változott meg körülöttük?
Szinkrónia és diakrónia kérdése
Szelekciós problémák, elköltözik, nem fellelhető
A kohortok közötti különbségek esetleg csak a másfajta nevelést tükrözik
A kezdő-szakértő összehasonlítás
Ha a 70 éves nyugdíjas kevésbé ért a számító géphez, mint 15 éves unokája, valóban azért, mert
„leépült“?
↔ gyengébb képzés, motiváció
A fejlődés biológiai alapjai

Az ondósejt megtermékenyíti a petesejtet
A szülök örökítő anyagának hatalmas számú rekombinációs lehetősége
A teratogének szerepe (alkohol, stb.)
A terhességi rosszullét életmentő fontossága
A környezet irányítása alatt áll, melyik gén aktív (ki-be kapcsolás)
Hormonális hatások a serdülőkorban és a klimaktériumban
Vitaminok, Q10, Anti-Aging
Szociális-emocionális kötődés a korai gyermekkorban
Ainsworth, Bowlby stb. az anya-gyermek kötödést (= érzelmi kapcsolatát) vizsgálták.

Ha az anya hordozza, vagy követi kicsinyét, fontos biológiai célt szolgál: óvja, s növeli túlélési
esélyeit.
A csecsemő „tudja“, életének legfőbb személyére mindig számíthat, ebből a kiindulópontból
kezdheti meg a világ felfedezését.
Ainsworth: idegenhelyzet-eljárás: A csecsemő anyjával egy idegenhez jön, akivel egy ideig egyedül
marad.
A figyelem az egyedül maradásra, s az anya visszatértének percére irányul.
• Biztos kötödés: cs az anya távozásakor sír, visszatértekor boldogan, lelkesen fogadja
• Bizonytalan kötödés A (ambivalens): cs az anyjába kapaszkodik, ideges, ha anyja távozik,
visszatértekor közeledés-elutasítás-düh. Ölbe kéredzkedik, de a simogatást mérgesen
elutasítja
• Bizonytalan B (elkerülő): anya távoztakor nyugodt, visszatértekor elkerülő, elutasító
• A biztonságosan kötődő csecsemő édesanyja fokozottan odafigyel a gyermek sírására,
mosolyát azonnal észleli és nyugtázza.
• Az ambivalens baba anyja következetlen, néha válaszol, máskor nem.
• Az elékerülő csecsemő anyja távolságtartó, érzelmileg nem megközelíthető, sőt néha
leplezetlenül elutasítja és semmibe veszi gyermekét.
Vajon számíthatok-e arra, hogy a kötödésem tárgyát képező személy szükség esetén elérhető lesz és
figyel rám?
A lehetséges válaszok: „igen“ (B), „esetleg“ (A) vagy „nem“ (E, F).
az én modellje a másik pozitív a másik negatív
pozitív biztonságos elutasító
negatív ambivalens félelemteli
3. Fejlődéspszichológia II: a mély- és a kognitív pszichológia
szemszögéből
Mélypszichológiai fejlődési modellek - Pszichoszexuális fejlődés: orális, anális, fallikus szakasz
Freud elméletét néhány felnőtt kezelési esettörténetére alapozta: úgy ítélte, az ötödik évig tartó
fejlődés meghatározó erővel bír
A fejlődés szakaszai az abban legfontosabb testtájékról kapták nevüket, amelyen keresztül a libidó
az adott időszakban levezetődik
A gyerek a 3 szakasz mindegyikében egy konfliktussal kerül szembe. Ha nem oldódik meg
kielégítően, fixáció lép fel: túl sok libidót köt le a későbbiekben a fennmaradó konfliktusok
kezelése
Ennek következtében az újabb konfliktusok kezelésére kevesebb energia marad: a későbbi
szakaszok konfliktusait kevesebb eséllyel oldja meg
A fixációnak két oka lehet:
• az igények túl jó kielégítése (nem szívesen megy tovább)
• az igények frusztrálódása (nem képes tovább menni)
Minél erősebb a fixáció, annál több libidót köt meg
Az orális szakasz kb. a 18. hónapig tart

A külvilággal való interakció a szájon és az ajkakon keresztül valósul meg.
A száj a feszültségcsökkenés (evés) és a kellemes élmények (ízlelés, nyalogatás, szopás) forrása
Az orális szakaszban a gyermek biztonsága és túlélése teljes mértékben másoktól függ
A szakasz alapkonfliktusa az elválasztás, az anyától való függőség fokozatos csökkentése
Az első hat hónapra a passzív bekebelezés jellemző
Ekkor alakul ki a bizalom kontra bizalmatlanság, optimizmus kontra pesszimizmus
Ide tartozik a túlzott hiszékenység is, hogy mindent „beveszünk“ / „lenyelünk“, amit a médiumok
hirdetnek
Az orális szakasz második része a fogzással kezdődik (orál-szadisztikus fázis) Itt már harapni is
tudunk (később harapós megjegyzések)
Az orális karakter felnőttként is a szájon át viszonyul a világhoz
Stresszhelyzetben dohányzással, ivással vezetik le feszültségüket
Jóllehet az orális kielégülés csecsemőkorban a legfontosabb, valószínűleg az egész életen át
örömforrás marad
A szexuális energia orális kifejeződése nem korlátozódik a korai gyermekkorra
„Mert mi is a csókolózás, ha nem a szexualitás orális formája. Vagy … amikor felnőtt emberek
között a szexualitás kizárólag orális műveletekből áll“ (Carver & Schreier, 2006, 219. o.)
(Rossz nyelvek szerint … kein Honigschlecken)
Az anális szakasz (kb. 18.-36. hónap)

Ennen a szakaszban az anus a központi erogén zóna, az élvezet abból az ingerlésből származik,
amelyet a gyermek székletürítéskor érez
A szakasz alapkonfliktusa a szobatisztaságra nevelés
Átvitt értelemben meg kell tanulni, hogy a külső korlátok a belső vágyak kielégülésének
rendszeresen gátat vetnek
A gyermek többé nem könnyíthet magán akkor és ott ahol akar. Meg kell tanulnia, hogy mindennek
megvan a maga ideje és helye
A kapott bőséges dicséret alapozza meg a felnőttkori kreativitást és produktivitást
A dicséret helyetti megszégyenítés, nevetségessé tételt megbosszulja a felnőtt anális kiürítő
személyiség: szándékosan rosszkor ürít
Sz…ik az előírásokra, rendetlen, ellenséges, kegyetlen
Az elutasító fogadtatásra a gyermek a széklet visszatartásával is próbálkozhat
Az abból kialakuló anális visszatartó személyiség merev, a világgal kényszeresen lép kapcsolatba
Az anális triász a fösvénység / konokság / rendszeretet
A fallikus szakasz (kb. 3.-5. életév)

Ennen a szakaszban a libidinális izgalom a nemi szervekre tolódik, felfedezi a genitáliák
érintésének érzéki élvezetét
A libidó az öningerlésből fokozatosan tolódik az ellentétes nemű szülő felé
Evvel egyidejűleg ellenségessé válik az azonos nemű szülővel, versenyeznek vele szerelmük
tárgyáért
A kisfiú vágya, hogy apja helyébe lépjen, s birtokolja anyját (Ödipusz-komplexus)
Anyja iránti szeretete erős szexuális vággyá alakul
Apja iránt ellenséges, gyűlölködő, sőt halálát kívánja
Ezért bűntudatra ébred, retteg a megtorlástól, ti. a kasztrációtól, hogy az apa írmagostól szünteti
meg a vágy forrását
A kasztrációs szorongás végül arra készteti a fiut, hogy anyja iránti vágyát a tudattalanba „ássa el“
és azonosuljon apjával
Az identifikáció „védekező színváltás“: Ha hasonlít apjára, kevésbé valószínű, hogy megtámadja
„Identifikáció az agresszorral“
A fiú bevetíti (introjektálja) apja értékeit
Behelyettesítve, apján keresztül szimbolikusan megkapja anyját. Mentől jobban hasonlít apjára,
annál könnyebben képes magát apja helyébe képzelni
Az Elektra-komlexumos lányok anyjuk iránti szeretetüket felcserélik apjuk iránti szerelemmel.

Ez akkor történik, amikor felfedezik, hogy nincs péniszük. Mivel anyjuknak sincs, öt okolják saját
pénisztelenségükért.
Egyben a pénisz birtokosa felé fordulnak, hogy azt ossza meg velük, vagy ajándékozza meg
szimbolikus megfelelőjével, egy csecsemővel
A fiukhoz hasonlóan itt is identifikáció oldja meg a konfliktust
A lány hasonlóvá válik anyjához, növeli esélyét, hogy apjához hasonló férjet találjon magának
Az Ödipusz-k. továbbélése túlzóan csábító és kacér, de a közeledést elutasító nőhöz vezet, aki
csábít, majd csodálkozik, ha a férfi fölveszi a neki leosztott lapot
Ez a rövid életszakasz nagyon heves érzelmekkel jár: szerelem, gyűlölet, bűntudat és félelem.
Freud szerint alapvetően meghatározza későbbi szexualitásunkat és személyes megfelelésünkre
vonatkozó nézeteinket.
Azon felül még az azonos neműekkel való versengésünket is: ki hogyan ível.
Pszichogerontológia – az öregkor viselkedéstudománya
Idős korban megváltoznak bizonyos képességek és magatartási formák:
emlékező tehetség
intelligencia
szexualitás
társkapcsolat
hivatásbeli elégedettség
Thomae bonni gerontológiai hosszmetszeti tanulmánya (N=222)

1965-ben kezdődött, 1981-ben még 20 férfi és 32 nő vett benne részt.
Összefoglalva: „Mindenki a maga módján viseli a sorsát és mindenki kialakítja a személyes stílusát,
ahogyan szembenéz megöregedésével".
Az öregség különböző részterületek összjátéka:
• örökletes adottságok-tapasztalatok (nature-nurture)
• a biol rendszer megváltozásai (egészség, érzékszervek)
• megtapasztalt társadalmi változások (nyugdíjazás, a társ elvesztése)
• a szocioökonomikus helyzet (jövedelem, lakás, közlekedés, orvosi ellátás)
• a személyiségjegyek változása (érdeklődés, hangulat)
• a kogn. képességek változása
• a gazdasági-politikai-történelmi helyzet érzékelése, a hit, a halálhoz való hozzáállás
• az élettel való elégedettség
• kapcsolatteremtő kompetencia
Az öregség minősége a környezettől is függ:

• fizikailag (öregotthon)
• a társas környezet viselkedésétől az öreggel szemben (pl. negatív beállítottság gátolja a
tevékenységet és az önállóságot)
• meghatározza az életelégedettséget
Hogy tarthatja meg az ember a cselekvőkészségét és az életörömét ameddig csak lehet, még akkor
is, ha már élettanilag törékeny lett?
• a kompetenciát serkenti az önállóság (flow!)
• saját környezetét alakíthassa kedvére
• mondjon véleményt, kedve szerint reagáljon minden helyzetre
Pszichogerontológia I: Intelligencia
Az intelligencia kötelező fogyása mítosz, hogy le lehessen nyugdíjazni az öregeket.
Állítólagos bizonyíték: öregeket hasonlítottak össze fiatalokkal, tehát NEM saját magukkal
(műhiba!!!).
• Általában csak 80 fölött jelentkezik
• Szív- és érmegbetegedéseknél romlik
• A száguldó szoziokulturális változások miatt látszólagos romlás változatlan képesség
mellett (pl. www)
Cattell: a folyékony intelligencia (kultúra-független, öröklött) - hanyatlik
kristály i (kultúra-függő ítélő képesség, szókincs, logikus érvelés) növekszik
Kompenzációja: jól betanult rutin a szokott környezetben sokáig kasírozza a veszteséget
újonc-szakértő-paradigma
bizonyos területen jobb problémamegoldó készség (diagnoszta, miért csúszik az út?)
bölcsesség (a tapasztalat szülte; a hagyományos társadalmakban tisztelik, ld. szenátus, ma a 11éves
jobban tudja)
Pszichogerontológia II: szexualitás, intimitás, társkapcsolat

A testi elváltozások kihatnak a kapcsolatra is.
A korai felnőttkorban a szaporodás szerepe jelentős.
A klimax után a szex elveszti szaporodási szerepét.
A gyönyör & élvezet lényeges (kötődés - oxitocin?)
Már a babák is élvezik a babusgatást (endorfinok)
Erektil erő hanyatlik 55 után & az előadások közötti szünet hosszabb (>24ó)
Prosztata-, szív- és cukorbaj - negatív hatás
A szexuális gyönyör és a gyengédség csak valóban intim kapcsolatban teljesednek be
"Árva a ház„-szindróma: A társak egymásra találnak a halál küszöbén vs. elidegenedés
(„Jánosösztön”).
Wilson (1975): 60 fölött a férfiak 25% és a nők 50% beszünteti a házaséletet
Heti rendszerrel 27% ill. 12%
Szexuális tevékenység pozitív összefüggésben áll: nőknél férjezettséggel,
férfiaknál hogy korábban jól szeretkeztek / férfiasságukkal / egészségükkel / életükkel való
megelégedettségükkel / jövedelmükkel
4. Az érzékelés pszichológiája
A fizikai tértől az észlelés élményéig
Valamennyi élőlény a világ ingereinek csak egy kis szeletét érzékeli.
Jó lenne, ha lenne érzékszervünk a rádióaktiv sugárzásra, a napégés ellen, a HAARP ellen, stb.
Mai embernél ez 5+3 érzék. (Steiner pl. 12 érzékszervről ír).
20-20000 HZ, doggy -25KH, denevér -30 -70KH
Érzékelésvizsgálat a küszöb meghatározása által

Bekötött szemmel mindkét kézbe egy-egy súly. Elvesszük, újat adunk. Apró eltérést nem vesznek
észre a KSZ.
Ha egy selyemharisnyába 1 százast, a másikba 2-t teszünk, nincs gond.
De ha ugyanazt a gyakorlatot térdfeletti csizmával ismételjük meg…
Normállevél túl nehéz (néhány gramm) ↔ krumpli-árus

Abszolút küszöb: az emberek 50% már érzékeli
Ernst Heinrich Weber élettanász 1834-ben fedezte fel, hogy érzékszerveink az általuk érzékelt inger
intenzitásának változását csak egy bizonyos küszöb fölött képesek érzékelni (épp észlelhető
különbség, ÉÉK, angolul: just noticeable difference, JND.).
Ez a küszöb a kiinduló inger intenzitásával arányos.
A tapintásnál a szükséges eltérési arány ΔR/R Weber kísérletei alapján kb. a bőrön érzékelhető
nyomás 3 %-a. A fényerőnél kb. 1-2 %. Ízlelésnél az intenzitás 10-20%-kal kell emelkedjen, hogy
erősebben is érezzük.
Pl. kezünkben egy 2%-os viszonylagos súlykülönbséget érzékelünk. 50g alapsúlynál akkor vesszük
észre, hogy nehezebb lett, ha legalább 1g-mal 51g-ra emelkedett. Persze 5000g esetében csak 100g
növekedést érzékelünk.
A Weber-Fechner-Törvény azt jelenti ki, hogy a szubjektív érzéki benyomás a tényleges fizikai
ingerrel logaritmikusan arányos.
Érzékelés és a korábbi ismeretek: Adatfüggő és felismerés-irányította folyamatok
Adatalapú feldolgozás (Bottom-up processing, BUP)

Eszerint, az ember a beérkező adatok alapján irányítja a feldolgozást, a legkisebb egységekből
kiindulva az értelem nagyobb egységei felé haladva. Az olvasásra vonatkoztatva, a BUP azt
mondja, az olvasó az egyes vonalakat „keresi“, abból fölismeri a betűket, szavakba szervezi azokat,
a szavakat kifejezésekké fejleszti, mondatrészekké, majd mondatokká szervezi.
Az értelem, bármely szinten (pl. szavaké vagy mondatrészeké), csak akkor válik hozzáférhetővé, ha
az alacsonyabb szintek földolgozása sikeresen befejeződött.
Ennek alapján az olvasó fel kell dolgozza a szó valamennyi betűjét, mielőtt megtudhatná, mit is
jelent a szó; hasonlóan minden szót fel kell dolgoznia, mielőtt megérthetné a mondatrész, vagy
mondat értelmét.
A felülről lefelé történő feldolgozás (Top down processing, TDP)

A TDP abból indul ki, hogy a szöveg feldolgozása az olvasó (hallgató) elvárásában kezdődik, tehát
magasabb szinteken, és az alacsonyabb szintű feldolgozást annak függvényében választja ki.
Goodman az olvasást 'psycholinguistic guessing game‚-nek tartja. Szerinte nem olvasunk el minden
szót, csak mintát veszünk a szövegből, feltételezéseket álltunk föl, mi lehet a következő szó, újra
odapillantunk, hogy megerősítsük előrejelzésünket, és így to….
Ha pl. a megelőző mondat utolsó előtti szavát olvassuk, már tudjuk, hogy ott „tovább“ várható, s
nem kell minden betűjét földolgoznunk: az első kettő is elég, hogy beigazoljuk elvárásunkat.
Ha beszédet akarunk megérteni, az is a TDP mellett szól, hogy a beáramló hangmennyiség
lehetetlenné teszi, hogy az ember hallórendszere a beérkező információt mind földolgozza, s így az
értelmezésért felelős felsőbb feldolgozás választja ki, hogy mit dolgozunk fel.
Így a beérkező információból elvárásaink, ismereteink és a közvetlenül megelőző feldolgozás
szerint veszünk mintát.
Született szagértő - Az emberi szagkommunikáció az élet-, lakó- és munkatársi viszonyban
A láb-emeléstől a kar-emelésig
Az egyenes derekúak szag-kommunikációja
A nő illata
Szagismeret és –kedvelés a "mikrozmatikus" embernél
Süßkind szagtalan különce
A szagfelismerés szerepe a családban
Szerelem van a levegőben
A szag szerepe a személyiség vélt tulajdonságaira
Megfelel-e a „kémia“?
MHC-kompatibilitás és hódítás
Arábia minden illata
Szagjelölés, csoportos hovatartozás, ismerős
hagyományok
A figyelem és az észlelés elhárítása

Milyen információ jut el a mélyebb feldolgozásig?
mozgás, szaliencia
Kísérlet: 2 füles beszédfölismerés. Csak 1. fülre figyelj.
A másik fülön nem veszik a beszédet, jó esetben a saját nevét ismeri föl a KSZ.
Mégis jól észrevesszük, amit fontosnak tartunk (ld. parti-helyzet)
Szubliminális reklám (Cola, pattogatott, emberek, akiket 4 ms-ig láttunk, szimpatikusabbak)
Rosenstil kísérlete
Az érzékelés szervezése: Gestalt
„Törvények“: közelség, zártág, „Prägnanz“, rendezettség
Méretállandóság
Elhárítás
Eysenck kísérlete vallási jelképekkel
5. Az intelligencia és az érzelmi intelligencia
Az intelligenciamérés kritériumai
Objektivitás
• mérés
• kiértékelés
• értelmezés
Reliabilitás (megbízhatóság)
Validitás (érvényesség)
Ha egy hétévesen egyetlen - tetszőlegesen megválasztható - mérést végezhetünk, hogy előre

jelezzük, mennyire lesz sikeres életében, az IQ tesz ennek a feladatnak a legjobban eleget.
Az IQ erősebben korrelál a hivatásbeli és társadalmi sikerrel mint bármely más pszichológiai vagy
szozio-ökonómiai változó.
A hivatások szubjektív értékelése összefügg azok művelőinek átlagos IQ-jával.
 A Nagy Forradalom érdemei - Az öröklés-nevelés vita
Az USA legfelső bírósága (1927): "Three generations of imbeciles are enough." → “sterilisations
law“.
Virginia államban 1972-ig érvényben, több mint 7500szor alkalmazták.
Az örökbefogadó családban eltöltött 18 év után az IQ korrelációja két adoptív „testvér“ között

r = -.03  valódi testvérek között r =.38.
Meritokrácia (érdemszerűség) vagy mediokrácia (középszerűség): agysebész, pilóta, ügyvéd,

Puskás ↔ Széchenyi
Watson (1930)
Pygmalion az osztályban (1968)
Headstart (1965-69)
Végeredmény: Az összes megjelent tanulmány, réteg és KSZ eredményeit figyelembe véve le kell
szögezni, hogy a környezet és a nevelés közvetlen és tartós befolyása az IQ-ra 10% alatt van.
A teljes variancia s²= 15²=225
Tehát a környezet / nevelésre eső rész ennek 10%-a  22,5
vagy IQ-ban kifejezve 22,5 = 4,74 IQ-pont
Az inga visszaüt – A társadalomtudomány már másképp gondolkodik
A 19. sz.-i materializmus sikerei a mechanikában
Érzelemelmélet: Azért vagyok szomorú, mert sírok
Kogn. Pszich. A gondolatok ébresztik az érzelmeket (A-B-C)
A neurobiológia legújabb eredményei + etológia + archeológia: Evolúciós pszichológia
Érzelmek: Adaptációk, gyors, de kevéssé rugalmas válaszlehetőségek sokfajta kiváltóra
Eltolódott a hangsúly: A számítógépes szimulációkról az embert egészében („egészség“) szemlélő
pszich. felé: You have to be some body,...
EQ
Érzelmi tanulmányaink első iskolája a családi élet: Hogyan érzékeljük magunkat és mások hogyan
reagálnak érzéseinkre, számunkra milyen viselkedés megengedett, hogyan értelmezzük, hogyan
fejezzük ki reményeinket és félelmeinket. Ez az érzelem-iskolázás nem csak abban rejlik, amit
szüleink és testvéreink mondanak vagy tesznek, de azokban a példaképekben is, ahogy saját
érzelmeiket, és azokat az érzelmeket kezelik, ahogyan férfiak és nők egymáshoz viszonyulnak.
Vannak szülök, akik jó érzelem-tanárok, mások kétségbeejtően rosszak.
Miből áll az érzelmi intelligencia? (EI)
A „kétfajta“ intelligencia
Önérzékelés: Saját érzelmeimet felismerem és nevükön nevezem – fontos döntéseimet

segítségükkel hozom meg
Önirányítás: Saját érzelmi életem kézben tartom, anélkül, hogy kiborítana, nem engedem, hogy a
gond megbénítson, sem pedig a düh megvadítson, a heves késztetéseket féken tartom
Önmotiváció: Kudarc esetén sem adom fel A jutalmat elhalasztom
Empátia: mások érzelmeit átérzem, velük együtt érzek
Csoportérzék: Az érzelmeket kapcsolataimban ügyesen és harmonikusan kezelem - pl. egy csoport

ki nem mondott szükségleteit szóba hozom
 Önérzékelés: Mit érez, ha hosszú és megerőltető felkészülés után végre benyújtja a

vizsgadolgozatát?
 Önirányítás: Hogy reagál, ha a vizsgáztató közli, hogy dolgozata „elégséges"?
 Önmotiváció: Mit vált ki önből, ha abban a nyomasztó helyzetben elhatározta, mindent meg
fog tenni, hogy a következő félév végére ennél a vizsgáztatónál „jelest" kapjon, még a
csupán „ajánlott" irodalmat is feldolgozta és a vizsgáztató újra „elégséges''-t ad?
 Empátia: Most bújjon a vizsgáztató bőrébe! Ráészlel, hogy vizsgázója mennyire csalódott.
Mit tesz?
 Csoportérzék: Most ön a vizsgabizottsági ülnök. Észre veszi, hogy a vizsgáztató annyira a

saját kérdéseire koncentrál, hogy fogalma sincs, milyen érzelmeket váltott ki a jelöltben.
6. Tanulás I: klasszikus és instrumentális kondicionálás
Klasszikus kondicionálás
A klasszikus kondicionálás létrejöttéhez szükséges

• egy reflex-válasz, amely a szervezetben egy bizonyos inger hatására mindig kiváltódik
(UCS-UCR: savanyú / forró lap / mosoly)
• a kiváltó ingerhez térben és időben egy másik inger társuljon, ami korábban nem váltott ki
semmilyen választ (CS)
UCS → UCR
NS + UCS → UCR
A helyzet többszöri ismétlődése után CS + UCS → UCR
CS → CR
Pavlov
jégkrém a szájban – finom – fagyiskocsi csenget - mosoly
csábító partner – izgalom – hangulatos zene – izgalom
Rákbetegek kemo-hányingere erős CR-ré válik a környező ingerekre
Érzelmi kondicionálás
…, ha a CR-ek érzelmi válaszok. Olyan ingerek, amelyek kellemes érzéseket (remény, öröm,
örömteli izgalom) vagy kellemetlen érzéseket (fájdalom, harag, félelem) váltanak ki.
Ha egy semleges ingert kellemetlen eseményhez kapcsoljuk, averzió lesz az eredménye.
Pl.: Seligman és a berni szósz esete
Attitűdjeink és a klasszikus kondicionálás: kondicionált érzelmi válasz az attitűd tárgyára.
Razran (1940): KSZ politikai szlogeneket hall, majd megjelöli, mennyire ért velük egyet. (NS)
A második mérésre háromféle helyzetben került sor:
1. finom ingyen-ebéd mellett (virsli & sör?)
2. kellemetlen szagok mellett (könnygáz?)
3. semleges környezetben.
Az ingyen-ebéd mellett a szlogeneket pozitívabban, kellemetlen szagok esetén negatívabban
értékelték, mint azelőtt.
Seligman: preparedness arc, ház, kígyó
 Instrumentális (a kívánatos következmény

elérését szolgáló) kondicionálás
1 Egy már létező

viselkedés, reakció, R
2 megerősítést kap
SR által (reinforcing stimulus)
3 Az eredmény a viselkedés
valószínűségének
emelkedése RRR
PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas 30
4. Az effektus törvénye (Thorndike, 1898, 1905)
Ha valamely cselekvést jobb, kielégítőbb állapotok követnek, a jövőben megjelenési valószínűsége

hasonló helyzetben nagyobb lesz.
Ha a viselkedést a dolgok rosszabb állása követi, a viselkedés megjelenésének valószínűsége
csökken.
A megerősítő (jutalom) bármi lehet, ami valamely viselkedéstendenciát fokoz. Kielégít egy
biológiai (élelem, víz) vagy társas szükségletet (mosoly, meghívás), esetleg közvetett módon
de: [„money can’t buy you love”]!).
Az elsődleges megerősítők biológiai szükségleteket elégítenek ki
(homeosztázis, regenerálódás, szexualitás, önóvás, támaszbiztosítás).

A másodlagos megerősítők valamely elsődleges jutalommal való korábbi asszociáció révén tettek
szert megerősítő hatékonyságra.
Viselkedésformálás
Sokszor nem praktikus megvárni, amíg egy kívánt viselkedés (pl., hogy egy papagáj biciklizzen,
vagy hogy egy professzor csak „félpályás” előadást tartson) magától megjelenik, hogy jutalom
segítségével még valószínűbbé tudjuk tenni.
Eleinte már jutalomban részesül, ha az illető szervezet az első lépést megteszi az adott irányban.
Szukcesszív közelítés → egyre specifikusabb viselkedést formálunk
Megerősítési tervek és a viselkedés tartóssága
Az a kérdés, hogy a viselkedésformák fennmaradnak-e vagy elhalványulnak és eltűnnek, fontos,

hogyan gondolkodunk a személyiségről.
Téves azt hinni, hogy a megerősítésnek mindig meg kell jelennie, amikor a kívánt viselkedés
felbukkan.
Az életben a megerősítések olykor gyakoriak, máskor csak nagyobb időközönként fordulnak elő.
A gyakoriság és mintázat változatait megerősítési tervnek nevezik.
Folyamatos megerősítés: minden egyes alkalommal.
Részleges megerősítés:
1. rögzített arányú (pl. minden 5. felhívásnál kapcsolják a főnök urat)
2. változó arányú (pl. néha minden meghívást elfogad, néha csak hatodszorra jön kávézni)
3. rögzített időközű (pl. havonta egyszer fizetés)
4. változó időközű (pl. jegyellenőr a buszon).
Rögzített arány magas válaszgyakoriságot eredményez, de a megerősítés után szünet (ha névsorban
felelnek, jó felelés után nem készül a diák)
Változó arány → még magasabb vgy, nincs szünet.
A ritka és bejósolhatatlan megerősítés másképp hat a viselkedésre, mint a gyakori és bejósolható.
A gyors elsajátítást segíti a folyamatos megerősítés.
Hátránya, hogy megvonása után a folyamatos megerősítéssel kiépített viselkedés gyorsan eltűnik.
Amit részleges megerősítés nyomán sajátítottunk el, jobban ellenáll a kioltásnak.
Előnyei: tanulás, kitartás.
Hátrány: ha a gyerek este csokiért sir / nyavalyog; ha valakit „le akarunk koptatni”.
Az „irracionális” (kabalás) viselkedés elsajátítása

Bármilyen viselkedés előzze is meg a megerősítést, az a megerősítés hatására fokozódik.
Skinner galamb kísérlete: a kalitkában véletlenszerű viselkedésnél kap egy falatot, függetlenül attól,
mit csinál.
Először különböző viselkedéseket jutalmaznak. Idővel egy-egy mozzanat elég gyakran kap
megerősítést ahhoz, hogy uralkodóvá váljon → még többször kap megerősítést → a „babonás”
viselkedés szabályszerűvé válik.
7. Tanulás II: A jó példakép
A példaképen történő tanulás feltételei
Az ember viselkedését nagy részben szociális környezetéből lesi el.

Gondolatkísérlet: képzeljünk el egy kultúrát, ahol mindent, a nyelvet, a hivatásbeli készségeket, a
szokásokat mindenegyes tag próba-szerencse alapján sajátítja el.
A kísérleti laborokban a trial and error következményei aránylag elfogadhatóak, de a való
világban? (autóvez., szívátültetés, demokr. oml.)
Hatásai
1. A példakép olyan viselkedést mutat be, amit a megfigyelő még nem ural, de később
hasonlóan utánozza. (Előadás, exploráció)
2. A korábban ismert viselkedés gátlásának gyengítése (lábat föl vonaton)
„Az, aki elnyomja magában a közeledést olyan tárgyakhoz, amitől fél, félelem mentesen
egész közel jutnak, ha látják, hogy mások gond nélkül odamennek és a rettegett
következményekre sem került sor“. (befagyott tó, Rottweiler).
3. A viselkedés kifejezése vagy gátlása a társadalmi kontextustól és a másikhoz való viszonytól
függ (színház ↔ stadion).
4 alfolyamat
1. Figyelem
Függ a példakép tulajdonságaitól: megkülönböztethetősége, külseje, hatalma
Szociális környezetünk határozza meg, milyen viselkedésformákat van gyakran alkalmunk
megfigyelni (vö. HAWIE „Miért kerüljük a rossz társaságot?“)
2. Emlékezés
Gyakran hosszú idő telik el, amíg nekünk is módunk nyílik rá (I a hintaszéken)
3 reprezentációs rendszer: verbális, képi és motorikus
3. A viselkedés reprodukciója
Komplex viselkedés a korábban megtanult elemek egymásba láncolása útján jön létre
4. Motiváció és megerősítés
Külső (Kiesl)
Helyettes megerősítés (sikeres nyilvános vizsga)
Önmegerősítés (záróünnepély)
A helyettesítő megerősítés két feladata
1. Tájékoztat
Milyen magatartásforma arat dicséretet illetve szidalmat (világos beszéd [homo
oeconomicus = lusta & pénzéhes] → nevetés)
2. Serkent
A jutalom elvárása fokozza az utánzás intenzitását, a gyorsaságát és a kitartást (good job!)
A példakép-tanulás nem mindig konkrét viselkedés megfigyelése által történik, hanem absztrakt
tulajdonságok elsajátítása által is.
(vö. nyelvtanulás - korlátlan számú új helyes mondatot tudunk generálni)
A nyelv igen fontos az utánzásban: Csaknem végtelen a viselkedések száma, amiket szó-fogadással
tanulhatunk. Gyakran igen nehéz lenne viselkedésben példázni („Ne ugorj a kútba!)
Hatékony módja, a figyelmet arra a részletre irányítani, ami a példa követésében döntő.
További források
Szimbolikus példaképek (TV, Filmek)
Kiskorúak megvádolják szüleiket, hogy megerőszakolták őket (videón látták)
A szimbolikus példaképek verbálisan vagy képi alakban vannak jelen.
Használati utasítások bizonyos helyzetekre.
Erőszak a médiumokban
18éves korára egy átlagos amerikai gyerek 40ezer gyilkosságot lát a TV-ben.
Ha újszerű viselkedésmódot látunk, megfigyeléses tanulás útján el is sajátítjuk.
A megengedett, elnézett, sőt jutalmazott agresszió megfigyelése elősegíti annak az attitűdnek a
kialakulását, hogy a nézeteltérések rendezésének megfelelő módja az erőszak.
A behelyettesítő megerősítés megnöveli annak valószínűségét, hogy a megfigyelők saját életükben
is ilyen taktikákat alkalmazzanak.
A filmekben a „rosszfiúk” sokáig megerősítést kapnak.
A „jófiúk” éppoly agresszívek, cselekedeteiket kiadós megerősítés követi (elnöki dicséret,
díszpolgárrá való előléptetés)
A visszamaradt összkép: Az agresszió a problémák elintézésének alkalmas módszere.
Helyérzék - Világunk ismeretének szükséglete
Az evolúció során előnyben voltak azok, akik táborhelyük környékét is bebarangolták (veszély,
szük-ség esetén, tudták hova).
Belső „térképek“ jutalma, kiválasztása.
A ma embere is igyekszik magában világát tudatosítani, hol talál bizonyos embereket és dolgokat,
hogy jut gyorsan és biztosan oda, milyen környékeket tanácsos kerülnie.
A KT-és absztrakt fogalom: képességünk, a környező világ ismereteinek gyűjtése, rendszerezése,
tárolása.
Eredménye a KT, a környezet ember által szerkesztett leképezése. Amilyennek X látja világát.
Torszítások elkerülhetetlenek.
Nem lépték-szerinti, csupán szimbolikus leképezése környezetünk releváns elemeinek.
KT-és határozza meg térbeli magatartásunkat. Nem elég tudni, hol a FEEK, az is fontos, hogy
jutunk oda csúszós, balesetveszélyes, zsúfolt helyek elkerülésével.
Lényeges a perspektíva, honnan is nézzük (csótány / sólyom, szerzetes barát / ivó cimbora, „jó“
vendéglő / szálloda / könyvesbolt)
Személyes ismereteinkre gyerekkorunktól tanulás által teszünk szert. Mentől tapasztaltabbak
vagyunk, annál jobban tudunk általánosítani (új városban eligazodni, benzinkutat, cukrászdát
találni).
Interaktív, szelektív, megszerkesztendő folyamat.
I: Valósághű érzékelés, érzéki tapasztalat (pékség – sajtbolt). Taxisofőrvizsga: Utcajegyzék
bemagolása nem elegendő (er-fahren!)
Sz: Mit jegyzünk meg, mit választunk ki (Ki vagyok, mire készülök, pl. vasárnap misére készülök-
e, vagy brunch-ra)
Kiválasztás kritériumai:
1. Funkcionalitás: Azt tudom jól megjegyezni, ami lényeges: Hol kell átszállnom,
befordulnom, döntést hoznom.
2. Az egyes jelzők jól elkülöníthetők kell legyenek, különben igen nehéz eligazodnom
(lakótelep, Olimpiai falu színei)
KT-és aktív és konstruktív folyamat. Egyedi tapasztalatainkat leegyszerűsített és használható
módon kell rendszereznünk:
Identitás-kategória: Nyári napban, téli szélben, harmatban, s ha hull a hó, a KPVK mindig másképp
érzékelhető, mégis ugyanannak kell felismernünk.
Ekvivalencia-kategória: azonos csoporthoz tartozó dolgok (egyetemi kar, fürdőváros, vendéglő,
stb.)
Ezen osztályokat szerkesztjük, nem a valóság másolatai. Tapasztalatainktól, beállítottságunktól,
érzelmeinktől függenek.
E kategóriák létére csak abból következtethetünk, amit az emberek mondanak vagy tesznek. A
leírásukra használt kifejezések pillanatnyi hangulatokat is tükröznek.
A KT egy lényeges feladata vonatkoztatási rendszerek megteremtése: „A harmadik világ“ (Az volt
ott várható)
Megfelel-e a KT a valóságnak?
Lépték szerint biztos nem. Elég, ha valaki olyan térbeli információkkal és tájékozódási stratégiákkal
rendelkezik, hogy eligazodjék egy bizonyos környezetben, hogy helyesen értelmezze világát. A KT
legyen használható.
Mennyire egyezik két személy KT-e?
Úgy látja-e Harkányt polgármestere, mint két ott boldogan fürdőző?
De még kettejüknek is más-más kognitív információra van szüksége, ha egyikük Baranya megyéből
busszal, másikuk Győr-Sopron megyéből autóval érkezik.
A KT közötti különbségek, három, egymással összefüggő változó:
1. Mekkora a leképzett tér? (Tanterem vagy földrész)
2. Információ forrása (saját tapasztalat, vagy a Népszabadság írta)
3. Hol áll, aki leképez (lent, a turistatérképnél, vagy fent a csúcson)
Egy csoport tagjai megegyeznek nagyobb terek leképezésében (Európa), kevés személyes
tapasztalat, szűrt forrás (sajtó, kinyilvánított vélemény)
(AU KSZ Luxemburg)
A veszteségtől elvakult vezér - Miért vesztették el a világban való tájékozódásukat az oroszok és
a németek?
A résztvevő nemzetek (ön-)besorolása és fölsorolási valószínűsége

KSZ litván lett észt orosz német
A balti államok felsorolási 98 89 96 27 20
valószínűsége
Leggyakrabban az első Litvánia Lett- Észt- Nagybri- Német-

helyen felsorolva ország orsz tannia orsz
6 ország kiértékelése: f: x % sorolta föl, mint európai országot, 1.: y % az első helyen
KSZ litván lett észt orosz német
f 1. f 1. f 1. f 1. f 1.
Litvánia 98 30 89 94 28 18
Lettország 98 89 32 96 27 22
Észtország 98 2 89 96 21 27 20
OROSZORSZÁG 8 14 17 15 2 24
SZU 18 27 23 4 40 2 50 2
Németország 100 13 100 18 100 19 97 7 96 28
9. Emlékezés és felejtés
Perceptuális emlékezet
• Az ingerek felismerése általános jellegzetességeik alapján
• Az emlékezés tárgya többnyire tudatosan hozzáférhető
• A beérkező információ értelmezésében központi szerepet játszik
• Személyek, tulajdonságok és cselekmények új- illetve ismertkénti megítélése
Szemantikus emlékezet
• Általános tudás, ami a megtanult tényekre épít
• tudatosan felidézhető
• → a jelen helyzetre alkalmazható tudás
• pl.: 1. randi „forgatókönyve”
Epizodikus emlékezet
• konkrét élményekre, eseményekre és tényekre való emlékezés
• élettörténetünk eseményeinek érzelmileg osztályozott bejegyzései
• tudatosan felidézhető
• → a múltra való emlékezés (pl.: Első séta a tengerparton, első csók)
Előfeszítés („Priming“)
• Nemtudatos emlékezés, ahol a későbbi ingereket a korábbiak színezete alapján értelmezzük
• A korábbi ingerminták és hasonlóan érzékelt helyzetek befolyásolják a jelen észlelését
• pl.: egymással gyengéden turbékoló párok közelében inkább fogjuk meg társunk kezét mint
egy szakszerű, a vízvezeték-szerelővel folytatott megbeszélés alkalmával
Procedurális emlékezés
• Bizonyos tevékenységek végrehajtására vonatkozó „tudás“ (→ csókolózás, flörtölés…)
• tudatos figyelmünk nélkül irányítja viselkedésünket
• többnyire nehezen fogható szavakba
• többek között motorikus (mozgás-) készségek kiépítése, mint amilyen az autóvezetés, a
korcsolyázás vagy a csókolózás
Fogalomalkotás: a prototípus
• Az a képesség, hogy egyes tapasztalatokat, személyeket és tárgyakat hasonló tulajdonságaik
alapján kategóriákba gyűjtsük (pl. a szerelem kategóriája)
• Hogyan különböztetjük meg a szerelem fogalmát hasonló fogalmaktól (pl. kedvelés)?
• Hogyan határoljuk körül ezt a fogalmat?
• A természetes nyelvi fogalmak (pl. szeretet, kutya, alma) rendelkeznek egy függőleges és
egy vízszintes kiterjedéssel
• Gyümölcs → Alma → Jonatán

fölérendelt szint alap alárendelt szint
A szeretet hierarchiájára vonatkoztatva hogyan jelöljük meg a függőleges dimenziót:

( ?1 → Szeretet → ?2 )
• A szerelem prototípusa: horizontális dimenzió
• Prototípus: egy fogalom legjobb és legjellegzetesebb példája
• Döntéshozatal, hogy egy esemény (személy, tárgy) illetve tapasztalat egy már megalkotott
fogalomkörbe illeszthető-e.
Hogy döntjük el, hogy szerelmesek vagyunk-e?

Brúnó szeretné eldönteni, hogy szerelmes-e.
Ezért összehasonlítja tapasztalatait,
 érzelmeit: „Mellette boldog vagyok, nála nélkül szomorú.“
 gondolatait „Egész idő alatt csak Őrá tudok gondolni.“
 viselkedését „Úgy tervezem a napom, hogy a lehető legtöbbet tölthessem Vele.“
a szerelemről alkotott prototípussal:
„A szerelmeseknek hiányzik a párjuk, ha külön vannak, sokat gondolnak egymásra, közös jövőjüket
tervezgetik…“
A fejbentartást elősegítő feltételek

A felejtés oka:
• idő? (v.ö. nyomok a homokban, rozsdásodás)
• szétesés?
• interferencia? (retrográd, anterográd; I↔E)
Jól szerkesztett anyagra jobb az emlékezés

• megszokott inger (hol is volt?)
• hasonló érzelem
Motivált felejtés (elfojtás, „nem találom”, „nem jut eszembe”, nyelvhegy-jelenség)
Mennyire megbízható egy tanú vallomása?

• 2000 KSZ látott a képernyőn egy 12 mp-es rablótámadást
• Csak a KSZ 15%-a ismerte fel a tettest
• 7 héttel később csak 8 személy tudta 6 fénykép közül a tettest beazonosítani
• vajon hányan tudják akkor 65 évvel később?
10. Motiváció II: Test - lélek - közösség
A pszichológia alapja a motiváció és az érzelmek, nem pedig a nyelv és a gondolkodás
Lelki felépítésünk evolúciónk során alakult ki
Központi kérdés: alkalmazkodás (Fitness)
Minden ma élő szervezet olyan elődök utódja, akik sikeresen szaporodtak (jobban mint
vetélytársaik)
Így fajunk ma is általános jegyeit mint „alkalmazkodást“ kell értelmeznünk.
A Fitness egy bizonyos környezetre vonatkozik. Ha ezt megzavarjuk, eredetileg funkcionális
alkalmazkodásunk is megzavarodik.
Ezek a mozgatók egyenként kerülnek „sorra“. Ha egyik motívum egy másikkal szemben háttérbe
szorul, érzelmek kísérik. (Vizsgafélelem)
Mivel csoportosan könnyebb életben maradni mint egyedül, rendezni kell, milyen módon
érvényesüljenek az egyes tagok motívumai. Ehhez szükséges, hogy tisztában legyenek a többiek
pillanatnyi mozgatóival → Kommunikáció kifejezés segítségével.
Szinkronizáció (a pillanatnyilag legerősebb motívum) illetve Dominancia 1 konkrét tag tekintélye
(α- und ω-hierarchia)
A hatalmi hierarchia tisztázása: fenyegetés és imponálás
Átmenet az ω-ból az α-hierarchiába (serdülőkor)
Felnőtt esetén ez egy életveszélyes játék (mindent egy lapra tesz föl), környezetét csaknem
kényszeríti, hogy segítsen ennek a „szerencsétlennek“. Kérdés: Vajon megesik-e a környezet szive?
A felnőtt, akire nagy nyomás nehezedik → az immunszupresszió pszichoszomatikája (Seligman
rákosai)
11. A szerelem lélektana
Két apróhirdetés…
 Rámenős egyén: kabrió, tenisz, Armani, St.  Simulékony bárány,
Moritz, hiú és beképzelt, keresi magát többre tartó, tetszetős, szőke és egyéni,
a középszerűséget megvető, attraktív társát avagy keresi az erotikát és a
nagyzási hóbortjának fiatal és különleges tárgyát. barátságot az idősebb
Ezen eszmefuttatásomat kérem minden kritika korosztályban. Postafiók 1303
nélkül hitelesnek tekinteni. Postafiók 1294
Ámor nyila biztosan célba talál noha röptét négy pszichológiai irányzat négyféleképp
magyarázza
• Viselkedéslélektan (S-R)
• Kognitív Ψ (A-B-C)
• Mély Ψ
• Evolúciós Ψ
Gyümölcseitekről... A társjelölt kelendősége és a vele lehetséges gyermekáldás sikere

A természetes kiválasztódás 100000 nemzedékes történelmünk során kiválóan alkalmas
viselkedésformákat alakított ki életünk ismétlődő kihívásaira, mint pl. „Mit együnk?”, „Hol
lakjunk?”, „Kit (ne) válasszunk társunkká?”.
Az a társjelölt vonzó, aki olyan tulajdonságokról és testi jegyekről tesz tanúbizonyságot, amelyek
összefüggésben állnak a szaporodási sikerrel. Ezek a jelek a két nemnél különbözőek.
Az Ősállapot és ami az urak érdeklődését felkelti

a termékenységre utaló testi jelek
• alkati jelek (pl. „homokóra“)
• progeszteronszint (pl. bőr, haj, fogak)
• olyan látható viselkedés, ami magas energiaszintre enged következtetni
(pl. kecses járás, kacagás)
• „jó hírnév“ (pl. egészségét, szexuális magatartását illetően)
(a hűség szerepe 37 megvizsgált kultúrában)
Az Ősállapot és ami a hölgyek érdeklődését felkelti

Képes a túlélés mentől biztosabb feltételeit előteremteni
• alkati jelek (pl. magas, széles vállú, mosódeszka-has)
• tesztoszteronszint (pl. izmos, férfias áll, mély hang)
• társadalmi rang (domináns, akaratát keresztül viszi, szociális kompetencia)
• s a státus szimbólumai (öltözék, cím, rezidencia, táltos, sofőr)
• Elszánt, hogy mindezt egyetlen hölgy és annak gyermekei rendelkezésére bocsássa
(pl. gáláns, gondoskodó, gyermekszerető)
• „jó hírnév“ (pl. befolyásos kapcsolatok, kinevezések)
A szerelmi tanácsadó irodalom javaslatai
Allen & Briggs (1971): Mind your manners
Ovidius (0008/1982) Ars amatoriája tükrében
Tanácsok férfiaknak
• A férfi ragadja meg a kezdeményezést!
• Gondosan öltözködj!
• Légy pontos!
• Vállald át a vendéglátás költségeit!
• Légy figyelmes és gondos!
• Bizonyítsd be, hogy van stílusod!
• Ne fújd minden randevún ugyanazt a nótát!
Tanácsok nőknek
• Légy pontos!
• Szépítsd magad!
– Borotva & habfürdő
– Kozmetika
– Járás
• Ne tedd féltékennyé!
• Csak semmi szesz!
• Idejében búcsúzz el!
Smith (1978) The Dieter's Guide to Weight Loss During Sex.

A diétázók útmutatója a szerelem fogyasztó hatásáról
A környezet előkészítése:
Ha az intimitás és a fészek melegének légkörét előkészíted, új partnered csakhamar ellazít és
hangulatba jön. A környezet szerepe döntő. Ha van kandallód, gyújtsd be. Ha augusztus van, ezt
inkább mellőzd! Ellenőrizd az ágyat. Elég erős?... Elment-e az összes gyerek a nagynénihez?
Vannak-e még kellemetlen fényképek a láthatáron? Hát a farkaskutyuli el lett-e már gyengéden
kloroformozva? ... Előkészítetted-e a megfelelően romantikus CD-ket? Feltöltötted-e a
hűtőszekrényt? ... És a fürdőszoba legjobb formájában van-e? Igaz, mindez elég sok munka, de az
eredmény egy elégedett partner lesz, aki készségesen és morgás nélkül kiviszi majd magával a
szemetet.
A hálószoba előkészítése magában foglalja a párnák kiporolását és felrázását, a rádióállomás
beállítását, a megfelelő poszterek fölakasztását és az ébresztőóra beállítását. Gondoskodj arról,
hogy a megvilágítás megfeleljen - ha túl sötét van, a hálószoba egy szénbányához válik hasonlóvá,
ha túl világos, olyan lesz mint egy műtő. Próbálkozz egy 25 wattos gyertyával. Használj díszleteket,
esetleg könyveket, hogy jó benyomást tegyél és hogy megmutasd, milyen egyéniség is vagy. A
verseskötetek például olvasottságodról és átérzőkészségedről tanúskodnak. Ízlésesen kell elhelyezni
őket - a komódon, az éjjeliszekrényen és talán egyet-kettőt a takarók alatt. A verseskötetek mellett
válassz ki néhány könyvet, melyek azt a benyomást erősítik, hogy különleges vagy, némileg
excentrikus, de azért nem annyira, hogy hatósági orvosilag pecsétesen igazolt esetről legyen szó -
Mindez elmélyíti a szexuális élmény rejtélyét. Még egy tipp: Ha valaki egészen különleges jön,
számításba vehetnéd, hogy új ágyneműt húzzál föl, vagy legalább a lepedőt megfordítsd.
2. Kísérlet: Ugyanazon szempontok alapján választják-e álmaik társát a férfiak és a nők?
2. Táblázat: Azon tulajdonságok százalékos eloszlása, amikre a férfiak

és a nők a fiatalabb (25-35 év) illetve idősebb (45-55 év) korcsoportok-
ban valódi- és álomtársuknál különös fontosságot tulajdonítanak
megkérdezettek testi jegyek, érzelmileg társadalmi

kifejezés odaadó rang
férfiak 45 20 13
nők 30 31 23
fiatalabbak 37 24 13
idősebbek 35 27 14
valós társ 33 27 15
álom társ 38 25 12
Példák megkérdezett megkérdezett

férfiak nők
testi jegyek, Alak, külcsín, csinos magas, jó külsejű
kifejezés hosszú, szép szőke sötéthajú
haj szem
telt ajkú mosoly
egyéni illat hang
mosoly, nevetés
hang
mozgás
érzelmileg hűséges megbízható,
odaadó vidám becsületes
jóérzésű
jó humorú
társadalmi rang művelt jólöltözött
magabiztos
sokoldalú
intelligens
Táblázat b: Egy jó tündér idevarázsolja álmai asszonyát / férfiúját. Milyen külsejű legyen?
A megítélések középértékének összehasonlítása (t-test, <.01) nők (N) és férfiak (F)
dús kebel
darázs derék
magas széles
izmos test medence
széles váll puha has
izmos váll gömbölyű po
magas homlok húsos comb
széles arccsont szőrtelen test
hosszú orr hosszú haj
mély hang sima bőr
kerek arc
kevés ránc
finom kéz
12. Szociális érzékelés
A társas érzékelés alatt azt a folyamatot értjük, amely lehetővé teszi, hogy a magunk és a többiek
tulajdonságait és sajátságait felismerjük.
A spontán ítéletalkotás és a sztereotípia
Hogy milyen okmagyarázatokkal állunk elő egy másik ember viselkedésére, függ a külsőjéről nyert
benyomásunktól. Gyakran csupán egyetlen pillantást vetünk egy idegenre, máris spontán ítéletet
alkotunk róla. Néha igazunk lehet, amikor egy személy ruházatáról politikai meg-győződésére
következtetünk. De az is lehet, hogy első benyomásunk az igazság elferdítésén alapszik.
Egy sztereotípia azon meggyőződéseket tükrözi, amelyek egy bizonyos csoport tagjaira általában
jellemzőek.
A biztonságunkért szükséges gyors ítéletalkotáshoz az első szempillantásra látható jegyeket vesszük
figyelembe, mint a nem, a kor és a faj.
Ez az első benyomás, (primacy), mélyre bevésődik és meghatározza, milyen fényben látjuk az
illetőt. Az első benyomásra épülő meggyőződéseink igen szívósak, azáltal, hogy
● a személy cselekedeteit elvárásaink szerint torzítva érzékeljük,
● magatartását az önmagát beteljesítő jóslat értelmében befolyásoljuk (Watzlawick, 1967)
● azon jegyeket, amelyek első benyomásunknak ellentmondanának, egy véletlen külső
körülménnyel magyarázunk. Ha a primus rosszul felel, csupán véletlen, kivétel, ami a
szabályt erősíti. (Rosenthal, 1968: Pygmalion)
Olyan embereket, akiket bizonyos címkékkel megbélyegeznek, már a címkéjük alapján is elkerülik.
Így aligha lesz lehetőségük bebizonyítani, hogy a rájuk sütött bélyeg ellenére ők is hús-vér
emberek, akiknek keblében szív dobog. Így válik érthetővé, hogy az előítélet – egy társas-csoportra
alkalmazott negatív sztereotípia – ilyen pusztító hatást képes kifejteni. Időről időre változhat, hogy
mely címkék vezetnek számkivetéshez: „hazaáruló“ vagy „hazafi“, „szemita“ vagy „antiszemita“,
„buzi“ vagy „homofób“.
A cselekvő-szemlélő-torzítás
Számos kísérletben bebizonyították, hogy a külső szemlélő viselkedésünk okait másképpen észleli,
mint mi magunk. Saját cselekedeteinket általában külső tényezőkkel magyarázzuk. A szemlélő
azonban cselekedeteinket nagy valószínűséggel személyiségünkből, képességeinkből,
attitűdjeinkből, tehát belső okokból eredezteti. A szemlélő beleesik a már ismert alapvető észlelési
hibába.
Torzítás a motiváció függvényében
Ez egy lényeges torzítás, hisz arra törekszünk, hogy saját magunkat jó fényben láthassuk. Ez a
torzítás énünk szolgálatában áll. Lényegesen nagyobb érdemeket tulajdonítunk magunknak, s több
kifogást találunk kudarcainkra, mint amennyit egy objektív szemlélő igazolhatna.
Kísérlet (Zimbardo, 1974): Egyetemistákból álló csoport tagjait megkérték, osztályozzák saját képességüket,
mennyire könnyű ővelük kijönni.
A megkérdezettek 25%-a sorolta magát a „legkellemesebbek“ 1%-ba.
További 65% tartotta magát a legjobb 10%-ba.
De még a KSZ maradék 10% is azt állította, az átlagosnál könnyebb velük kijönni.
Bizonyított, hogy ezek a torzítások valóban segítenek életünk kihívásaival megvívni, meghosszabbítják
életünket.
Érdekes megjegyezni, hogy a depresszívek nem alkalmazzák ezeket a „kegyes“ önámító
torzításokat. Pontosabban látják magukat, mint „egészséges“ kortársaik.
13. Attitűd, dogmatizmus, engedelmesség és manipuláció
Az attitűd abban játszik szerepet, hogyan fogunk viselkedni. Tanulás útján létrejött, bizonyos
cselekedetekre, emberekre és kérdésfelvetésekre vonatkozó hozzáállás. Bár az attitűd bizonyos fokú
stabilitást mutat, mégis befolyásolható.
A meggyőzés a kommunikációnak egy formája, amit az ember avval a céllal közöl, hogy befolyást
gyakoroljon hallgatója attitűdjeire.
A szülök, a tanárok, a munkaadók, a politikusok és a reklámszakemberek mindent megtesznek
azért, hogy az attitűdöket, s azon keresztül a kívánt viselkedést is, az általuk jónak látott irányba
befolyásolják. Gondolkodásunkat, érzelmeinket és cselekvéseinket formálni szeretnék.
Attitűd
Az attitűd három összetevőből áll
 vélemény – ítélet arról, hogy mit tartunk igaznak, s mely összefüggéseket tartunk valószínűnek
 érzelem – a vonzalom vagy a taszítás érzése
 viselkedési hajlam – hajlamosság bizonyos viselkedési formákra
Azok a vélemények, amelyek tapasztalaton alapszanak – ítéletek az igazságról és a valószínűségről,
bizonyos állítások igazságáról és valószínűségéről. Fizikai és szociális környezetünkre
vonatkoznak.
Összhangban vannak a mások által átélt vajósággal. Ilymódom közös társas-valóság alakul ki.
Ha új és megbízható információhoz jutunk, amely bizonyítja, hogy eddigi véleményünk a
valóságnak nem felel meg, megváltoztatjuk véleményünket („to change my mind“).
Ha egy elavult véleményt az azt megdöntő bizonyítékok ellenében sem változtatnak meg –
dogmatikusságról beszélünk.
A dogmatizmus
Adorno, 1950 The authoritarian personality (AS-Skala, F-Skala)
Rokeach, 1960 The open and closed mind (D-Ska, tachisztoszkóp)
Ertel 1972 Erkenntnis und Dogmatismus (DQ)
1976 Überzeugung, Dogmatismus, Wahn
1978 Liberale und autoritäre Denkstile. Ein sprachstatistisch-psychologischer Ansatz
1985 Content analysis: An alternative approach to open and closed minds
Melyik szó illik inkább a baloldali (A) illetve jobboldali (B)

ábrákhoz?
1. Mindig …..... Gyakran

A B
2. Nehány…………. Minden
3. Abszolút ……….. Relatív
4. Kétes ………..…. Kétségtelen
5. Kizárólag …….…. Is-is A B
6. Lehetséges ……. Szükséges
7. Mindenütt ……….Helyenként
8. Sok ……………… Minden
9. Teljesen ………… Részben A B
10. Valószínűleg ……Kötelezően

11. Kizárólag ………...Többek között
12. Lehet …………..… Kell 10
D+ D-
K1 gyakoriság, mindig, bármikor, minden néha, általában, időnként, szokás
időtartam, alkalommal, soha, szerint, gyakran, többször,
kiterjedés állandóan, végérvényesen leginkább
K2 szám, minden, kivétel nélkül, korlátlan, egy bizonyos mennyiség, számos,
mennyiség egyetlen, teljes, összes, mind, egy kevés, egyes, egy kis, valami,
mindegyik, mindenki bizonyos, nagyjából, több, nehány,
pár, részben
K3 fok, mérték abszolút, teljesen, alapvetően, különösen, kevéssé, valamelyest,
teljes egészében, bizonyos fokig, alig, többé-
maradéktalanul, totál kevésbé, relatív, nagyon, többnyire,
részben
K4 bizonyosság kizárt, egyértelmű, kétségtelen, hacsak, úgy tűnik, szemmel
(egész) biztos, a legkevésbé láthatóan, véleményem szerint,
sem, természetesen, szükséges elképzelhető, kérdéses, mégiscsak,
aligha, lehet, feltehetően
K5 kizárás, bezárás, csupán, egyáltalán nem, többek között, másfelől, szintúgy,
érvényességi kizárólag, vagy-vagy, sem-sem, azonfelül, azontúl, szintén,
tartomány csak, minden további nélkül egyfelől, beleértve, továbbá
K6 szükségesség, kell, nem szabad, lehetetlen, szabad, lehet, lehetséges, képes,
lehetőség képtelen, csak … lehet alkalmas, nem kell, nem muszáj
11
A kifejezések hány %a származik neomarxista szerzőktől?

D+ D-
K1 gyakoriság, mindig (71), általában (6),
időtartam, állandóan (66) gyakran (12)
kiterjedés
K2 szám, minden (88), számos (10),
mennyiség semmi(72) egy kevés (14)
K3 fok, mérték alapvetően (100), kevéssé (11),
maradéktalanul (93) részben (12)
K4 kétségtelen (89), úgy tűnik (10),
bizonyosság szükséges (93) véleményem szerint (0)
K5 kizárás, csupán (87), azonfelül (14),
bezárás, kizárólag (89), azontúl (12)
érvényességi
tartomány
K6 lehetetlen (98), lehet (17),
szükségesség, csak … lehet (78) nem muszáj (13)
lehetőség 12
A szerzők eloszlása írásaik dogmatizmus kvóciense (DQ) alapján
DQ 
D 
D D  
dogmatikus stílus dogmatika mentes stílus
neomarxista szerzők tapasztalati tudományos szerzők
pártprogramok
politikai művek
a taps előtt a taps után
Kognitív disszonancia
Leon Festinger (1957/1978) fogalma annak a konfliktusos állapotnak a leírására, amelyet átélünk,
miután olyan döntést hoztunk, olyan tettet vittünk végbe vagy olyan elutasíthatatlan
bizonyítékokkal konfrontálódtunk, amelyek korábbi véleményünkkel, érzelmeinkkel és értékeinkkel
ellentmondásban állnak.
Kísérlet: KSZ egy igen unalmas feladatot kapnak. Később hazudják azt újabb KSZ-nek, hogy
élvezték a feladattal való foglalkozást. Csop-A ezért 1 $-t kapott, Csop-B 20-at.
Melyik csoport tagjai voltak később meggyőződve, hogy szívesen végezték a feladatot?
Két egymásnak ellentmondó kognició, mint pl. „dohányzom“ & „a dohányzás tüdőrákot okoz“,
disszonanciát vált ki. Lehetséges megoldások:
 a meggyőződést megváltoztatni – „azok a tudományos vizsgálatok, amelyek bizonyítják, hogy a
dohányzás tüdőrákot okoz, csak amerikai hadifoglyokon kísérleteztek. Ez nem vonatkozik
szabad európaiakra“
 a magatartást megváltoztatni – „leszokom“
 a magatartást újraértékelni – „csupán kocadohányos vagyok“
 új érveket beiktatni – „én csak alacsony kátránytartalmú füstszűröset szívok“ (Ez persze csak
addig segít, amíg meg nem tudjuk, hogy az alacsony kátránytartalmú füstszűrös nem csökkenti a
tüdőrák veszélyét).
Festinger kísérlete bebizonyítja: inkább hajlunk rá attitűdünket megváltoztatni, ha kisebb, mint

hogy ha nagyobb jutalmakat kapunk azért, hogy ellentmondásba kerülünk magunkkal.
Társadalmi beleegyezés / alkalmazkodás (compliance)
finom manipuláció
bűntudatot
hiúságunknak hízelegnek.
Számos kísérlet bizonyítja, hogy a KSZ beleegyeztek abba, hogy éhséget és szomjúságot
szenvedjenek, hogy áramütéseknek tegyék ki magukat és hogy sült szöcskéket egyenek. Vajon
miért adták beleegyezésüket?
Miért teszünk eleget mások javaslatának, kérésének vagy követelésének?
„A puszta fájdalom nem mindig elegendő. Vannak olyan esetek, akik fájdalmukat mindhalálig
eltűrik. De minden egyénnél létezik valami, amit nem tud elviselni vagy végignézni. Nem
bátorságról vagy gyávaságról van itt szó... Ha valaki a víz mélyéről felmerül, nem gyávaság, ha
levegővel tölti meg a tüdejét. Egyszerű ösztön, aminek engedelmeskednünk kell. És ez a maga
esetében is így van a patkányokkal. Ki nem állhatja azokat. Olyan nyomást tudunk magára
gyakorolni, aminek akkor sem tud ellenállni, ha a feje tetejére áll. Mindent meg fog tenni, amire
rá akarjuk venni.”
Közelebb hozta a ketrecet. Alig egy méterre az arca elé tette le. „Az első kallantyút már
lenyomtam", mondta a verőlegény. „Tudja, hogy működnek ezek a ketrecek. A gumicső a fejére
szoru1, a legkisebb hézag sem marad szabadon. Mihelyt lenyomom a második kallantyút,
felpattan a ketrec ajtaja. A kiéhezett patkányok, mint megannyi labda repülnek a magasba. Az
arcába ugranak és belerágják magukat. Néha először a szemeket rohanják meg, máskor az orcát
és a nyelvet marják szét...” (Orwell: Szép Új Világ)
Hatalom és engedelmesség
Hogy jutnak el a világ legkülönbözőbb hatalmainak börtöneiben és koncentrációs táboraiban ahhoz,

hogy embereket kínozzanak és gyilkoljanak?
Hogy az ilyen parancsokat még akkor is vakon kövessék, ha azok értékrendszereiknek és
meggyőződéseiknek ellentmondanak?
Itt is a hajlam és a magatartás a helyzetből fakadó összetevőinek összjátékával találkozunk.

Már megismertük az alapvető értelmezési hibát, miszerint arra hajlunk, hogy a szörnytetteket
kizárólag a verőlegények (és amint láttuk, újabban az emancipáció jegyében a verőlányok) eltorzult
személyiségére vezessük vissza.
Ez lehetővé teszi számunkra, hogy mi, a jók, elhatárolódjunk tőlük, a gonoszoktól.
A másik lehetőség az lenne, hogy elismerjük, hogy magunk is képesek lennénk ilyen szörnytettekre.
Stanley Milgram kísérlete az engedelmességről

Azt vizsgálta, hogy a helyzet hatalma rá tudja-e venni a hétköznapi embereket, hogy erkölcsi
meggyőződésük ellenére is alávessék magukat egy tekintélynek.
Ezzel a kísérlettel azért foglalkozunk beható részletességgel, mert fényt vet az emberi természet
sötét oldalaira.
A későbbi tanulmányokból azt is megtudtuk, hogy az engedelmesség még korlátlanabbul fellép, ha
az „áldozattól“ való fizikai távolság nagyobb és ha az elkövető a tekintély közvetlen felügyelete
alatt áll.
Az évek során Milgram kísérletén több ezer KSZ vett részt, a legkülönbözőbb korúak,
végzettségűek, hivatásúak.
A kísérlet leírása
állítólagos cél: a büntetés hatása a tanulásra / emlékezésre
szerep-osztás: tanár, diák (munkatárs), szolgálatkész, udvarias 50 körüli, szívpanasz
fájdalmas E-sokk (15-450 Volt, 30 kapcsoló, tanár is kap)
játékszabály: szópárok tanítása
hiba esetén a következő feszültség jár
Kísérletvezető mint (a tudomány által) feljogosított tekintélyalak
DV: a legnagyobb leadott áramerősség
IV: az első változatban nem volt, Milgram csak azt akarta tudni, lesz-e engedelmesség
később a tanár-tekintély, illetve tanár-áldozat fizikai távolságát változtatták
A diák 75 Volt fölött elkezdett sóhajtozni és jajgatni,
150 Voltnál követelte, hogy a kísérletet azonnal hagyják abba,
180 Voltnál ordított mint a fába szorult féreg
300 Voltnál szívrohamra panaszkodott és kiszabadításáért könyörgött
később már semmilyen hangot nem adott
A kísérlet vezetője így szólt a tanárhoz: „Folytassa! Az a dolga, hogy megbüntesse a tanuló hibáit“
Az ember megtanulja, hogy a szabályok arra valók, hogy betartsuk őket
40 vezető pszichiátert felkértek, jósolják meg a KSZ viselkedését
A szakértők véleménye szerint legfeljebb 150 Voltig mennek el
a KSZ legfeljebb 4%-a megy el 300 Voltig
a maximális 450 pedig legfeljebb minden 1000. KSZ
kizárólag súlyos pszichiátriai zavarokban szenvedő KSZ-ről tételezték föl, hogy ténylegesen
képesek lennének ártani embertársaiknak
De a szakemberek tévedtek. Az alapvető okmagyarázati hiba áldozatai lettek.
A pszichiátriailag teljesen egészséges KSZ 2/3-a szemrebbenés nélkül 450 Volt áramcsapással
vetett volna véget embertársa éltének
Azok közül, aki 350 Voltig eljutott, egy sem hagyta abba 450-ig
A személyiségvizsgálatok nem tudtak különbséget kimutatni a vakon engedelmeskedők és az azt
megtagadók között.
Az előbbi csoportnál semmilyen jel nem utalt pszichiátriai problémákra
Mindez igazolta, hogy bizonyos közösségi kényszerek magából a helyzetből adódnak
Philip Zimbardo börtöntanulmánya és az arról készült film, A kísérlet
Az engedelmesség és annak megtagadása

1. Az engedelmességet egy elfogadott tekintély támogatja, táplálja, akiben megbízunk, s akit a
társadalom jogos képviselőjének tekintünk, vagy aki az életfontosságú javak és lehetőség
elosztása fölött rendelkezik.
2. Az engedelmességet elősegíti egy olyan szerepviszony fölépítése, amelyben alárendeljük
magunkat valakinek.
3. Az engedelmességet olyan társadalmi normák is támogatják, amelyek pontosan
meghatározzák, hogy mit kell társadalmilag elfogadható magatartásnak tekinteni.
4. Az is elősegíti az engedelmességet, ha a gonoszt átnevezik jó-vá.
(nem Afganisztán, Irak, stb. feldúlása és százezrek legyilkolása és nyomorékká tétele,
hanem „infinite justice“, „a terror elleni küzdelem“, „a demokrácia bevezetése“, stb.)
Azok, akik gonoszságokat követnek el, cselekedeteiket csak kivételes esetben tartják maguk is
gonosznak.
Íme egy ilyen kivételes példa az őszinte beismerő vallomásra Bagdadból:
Azok, akik gonoszságokat követnek el, cselekedeteiket csak kivételes esetben tartják maguk is
gonosznak. Épp ellenkezőleg, általában inkább ésszerűnek és elengedhetetlenül szükségesnek
tartják.
Példa: Az Ifjútörök-Párt 1910 augusztus 10.-i határozata, miért ésszerű és elengedhetetlenül

szükséges a szabadság és a béke érdekében az örményeken végrehajtandó népirtás
A vak engedelmesség olyan helyzetekben jön különösen könnyen létre, amelyek többértelműek, s
ahol könnyű az első kisebb lépéseket megtenni, de később nehéz kiszállni, az engedelmességet
megtagadni.
Milgram KSZ úgy érezték, nincs más választásuk, nincs kiút. Tapasztalataink szerint nemigen lehet
a szabályokat hatályon kívül helyezni, s a szerződést egyszerűen semmissé nyilvánítani.
Milgram KSZ a tekintéllyel szembeni engedelmességet nem a pszichológiai laboratóriumban
tanulták.
Ezek a kísérletek csak azt bizonyítják, milyen mértékben tanultuk meg az engedelmességet
nevelésünk során, kiváltképp iskoláinkban, hogy
„tedd azt, amit mondunk neked, akkor nem lesz semmi bajod“,
„maradj a helyeden, s ne nyavalyogj“,
„ne feleselj“
A közösség működőképessége érdekében valóban elengedhetetlen egy bizonyos fokú
engedelmesség.
Akkor válik veszélyessé, ha eltűrjük, hogy a helyzet által meghatározott értékrend saját személyes
értékrendünket hatályon kívül helyezze.
14. Deindividuáció és dehumanizáció
Az individuáció azt a pszichológiai állapotot és azt a folyamatot jelenti, amelyben egy személy a
közösségen belül a többiektől elkülönül. Mind a többiek számára, mind pedig saját érzékelésében az
egyén egyedi és felismerhető.
Deindividuáció alatt azt az állapotot és azt a folyamatot értjük, amely épp az individuáció
fordítottja, tehát az egyén egyedi felismerhetőségének és önbecsülésének lecsökkentését,
megszüntetését.
Azok a hatások, amelyek deindividuációhoz vezetnek, két osztályba sorolhatók:
 a személyes felelősségre utaló jegyek (accountability cues)
 és a figyelem lényeges csökkenése
a felelősségrevonhatósági jegyek olyan támpontok, amikből a személy arra következtethet, hogy őt
adott esetben nem lehet felelőssé tenni.
Ha a felelősség nem egyértelműen felismerhető, a potenciális áldozatok nem tudnak visszaütni, s az
„illetékes szerv“ a „tettest“ nem tudja meghatározni (példák: Koffi-gin, Paul csimpánz piszkos-
piszkos).
Ilyenkor a közösségellenes vagy másként gátolt cselekedetek valószínűsége növekszik.
Az emberek olyasmit tesznek, amire egyébként gondolni sem mernének (pl. tömeg-demo, dark-
room)
A második csoportba sorolt változók a deindividuációt a figyelem és az érzékelés folyamatainak
befolyásolásával éri el.
A saját erkölcsi értékek és mércék, a személyes felelősség és elkötelezettség hatályon kívül
helyeződik.
Ha ez megtörténik, a viselkedés nagyon intenzív, a jelenre irányuló („utánam az özönvíz!“), és a
helyzetet gátlástalanul kihasználóvá válik.
Ilyen változásokat inger-elárasztással, drogokkal, erős érzelmekkel, vagy kimerítő fizikai
tevékenységgel lehet kiváltani
(Sex & Drugs & Rock&Roll)
A személyes felelősségre vonhatóság

A deindividuáció fogalmát először Leon Festinger használta 1952-ben arra a jelenségre, hogy egy
személy a büntetéstől való félelme és társas felelősségre vonatkozó érzelmei legyengülnek, ha az
illető egy csoport anonim tagjává válik (pl. egyenruhások, Duna Security).
Zabolázatlan impulzusait inkább szabadjára ereszti olyan környezetben, ahol mint egyén, nem
felismerhető.
Az anonimitás meggátolja, hogy tettre hívhassák, vagy hogy kérdéses erkölcsi értékű magatartását
számon kérhessék tőle.
Az anonimitás garanciája inkább csábítja az embereket agresszív cselekedetekre, vagy más kérdéses
elfogadottságú magatartásra.
A tömegek agresszivitására vonatkozó vizsgálatok bizonyítják, hogy a kegyetlenség az elkövetők
csoportjának méretétől függ, ha azt az áldozatokéihoz viszonyítjuk. (EAV: „Willkommen im
Neandertal, wo ich Dir auf die Rübe knall, es sei denn, du bist in der Überzahl…“)
Több lincselő esetén nagyobb az anonimitás és a felelősségrevonás jelei kevésbé nyilvánvalóak →

durvább támadások az áldozatokra
Az önmagunkra vonatkozó figyelmet (önfegyelmet) többek között drogok, hipnózis, ritmikus ének-
zene és rituális tánc képes elfojtani
(pl. tarantula, hipp-hopp, tibeti ima)
A deindividuáció állapotának szubjektív átélésére jellemző a csökkent önfegyelem.
Dehumanizált kapcsolatok
A közösségellenes magatartásformák „becsületes“, „normális“ embereknél akkor figyelhetők meg,
ha áldozataikat nem veszik emberszámba: nem akarják meglátni bennük a magukéhoz hasonlatos
emberi gondolatokat, az érző szívet és az életüket mozgató emberi céljaikat.
Az emberi minőségek ilyen pszichológiai tagadását dehumanizálásnak nevezzük.
Egy laborkísérletben a KSZ azt hitték, a kutatás a büntetés kihatására irányul a döntéshozatalra. Egy
csoport egyetemi hallgatóra felügyeltek, s lehetőségük nyílt, azokat hibás döntések esetén
áramütésekkel fenyíteni.
IV: („figyelmes és értelmes“ (humánus felt.) vs. „primitív züllött csürhe“ (dehumanizáló feltétel)
vs. semmi infó (semleges felt.)
DV: A büntető áramütések száma és feszültsége
Hipotézis (?)
Eredmény: a humánus infó birtokában sokkal kevesebb agresszió
A saját döntések magyarázata, miért is kínozzák a hallgatókat az árammal, a kapott leírásoktól
függött
Dehumanizált feltételek mellett nem úgy látjuk a kérdéses csoportot, mintha emberek lennének,
hanem emberi méltóságuktól megfosztva alantas subhumánná, alávalóvá degradáljuk őket
(Untermensch).
Létezik a dehumanizációnak olyan változata, amit bizonyos foglalkozások és intézmények
kényszerítenek környezetükre. Ez akkor áll elő, ha nagyon nagy számú embert kell „feldolgozniuk“.
(pl. egyetemi hallgatók a beiratkozásnál, Tokióban csúcsforgalomban a metrón, egy jólmenő börtön
foglyainál, stb.)
Az ilyen intézmények és vezetőik arra helyezik a hangsúlyt, hogy minden zavartalanul folyjon.
A dehumanizáció az önvédelmet is szolgálhatja.
Bizonyos helyzetekben megóv a fájdalmas együttérzés terhétől.
(az orvosok betegeikre „esetekként“ tekintenek – „Na mi van a szívén, Kovács, daganat?“)
Néha a dehumanizálás az érzelmi kiégés (burn-out) következménye. A hivatás terhe olyan nehézzé
válik, hogy már nem képesek együtt érezni klienseikkel (terapeuták, szoc. munkások, ügyvédek)
Dehumanizálás a célt szentesítendő

A történelem során gyakran vélték, hogy bizonyos csoportok a saját célok eléréséhez útban vannak,
s ezért ellenségnek tekintendők.
Ezekről kimondták, hogy a nemzet biztonságát veszélyeztetik, s így emberi méltóságukat
megvonva, bestiákká minősítették őket.
Egy magasztos cél - a béke, a szabadság - érdekében megindokolták, hogy tenni kell ellenük.
Az így átminősített emberek szenvedését vagy kiirtását a nemes cél eléréséhez szükséges
áldozatnak tekintették.
Az egyetlen gombnyomással ártatlan polgárok százezreit legyilkoló atombombát azért dobták le az
amerikaiak Hirosimára és Nagasakira, hogy békét hozzanak.
Azoknak, akik korai gyerekkoruktól fogva egy olyan ideológiában nevelkednek, hogy csupán saját
nemzetük értékes, akik nem tartoznak a nemzethez, nem is emberek, s ezért nyugodtan
„likvidálhatók“, nem lesz könnyű megtanulni a jó szomszédság ősi törvényét.
A polgárok katonákká való átalakításának, hogy majd képesek és hajlandók legyenek gyilkolni,
lényeges eleme egy olyan ellenségkép kialakítása ami az ellenfelet egy embertelen, a gyűlöletre
méltó tárggyá alacsonyítja.
Airfoce come and they flatten your home
(Jön ám a légi sereg és majd jól ledöngölik a viskód)
Run Mr. Taliban we know where you‘re hidin‘ – Airforece…
(Fuss csak talibán, tudjuk hol lapítasz)
Hey, USA, USA, US all - Uncle Sam come and they flatten your home
(USA, USA az egész USA - Jön ám Samu bácsi, hogy kivasalja a viskód)
60 foot, 70 foot, 80 foot crater – Airforce …
(20 méteres, 25 méteres, 30 méteres bomba-kráter – Jövünk már vasalni)
Old Uncle Sam – he ain’t no Quaker – Airforce…
(Az öreg Samu bácsi nem szelíd barát ám!)
When we finish, you‘ll all be cryin‘ – Airforce…
(Mire végzünk veletek, csak vinnyogni fogtok)
Pilot his brother a New York fireman
(A pilóta bátyja tűzoltó volt New Yorkban)
Airforce come and they flatten your home
(Jön ám a légi sereg és majd jól ledöngölik a viskód)
A polgárok katonákká való átalakításának, hogy majd képesek és hajlandók legyenek gyilkolni,
lényeges eleme egy olyan ellenségkép kialakítása ami az ellenfelet egy embertelen, a gyűlöletre
méltó tárggyá alacsonyítja.
Ezt az eljárást alkalmazzák azok a politikusok, akik egy közösséget a gonosz birodalmává
nyilvánítanak, s avval indokolják legyilkolásuk szükségességét.
Az ellenséget egy egész sor elembertelenített arccal ruházzák föl, ami ürügyül szolgál, hogy
bűntudat nélkül lehessen megölni
(Így pl. a koraszülött burából való kirángatás, vagy a világ nukleáris terrorizálásának rémtörténete)
A katonai pszichológia problémája abban áll, hogy a gyilkosság tényét a hatalmon levő csoport
vagy párt létfenntartó érdekeként átértelmezze.
A háborúk jönnek és mennek. De a kiváltó okok sokasága mellett meglepő az a hasonlatosság,
ahogyan a mindenkori ellenséget dehumanizálják.
Az USA külügyminisztere (Glidden) a BBC riporterének megjegyzésére, hogy az összes táp- és
gyógyszergyár szétbombázásával egymillió iraki gyermek halálát okozta, csak annyit szólt: „Yes,
but it was worth it!“
Az erkölcsileg elfogadhatatlan szentesítése

Az áldozat dehumanizálása nem mindig elegendő, hogy az arra ráveendők katonai vagy politikai
erőszakot tudjanak alkalmazni bizonyos egyedek és közösségek ellen. Át kell alakítani azt a
kognitív erkölcsi keretet, hogy az erőszakot jogszerűnek lehessen feltüntetni.
Egyébként mélyen elitélendő cselekedeteket többféleképp is lehet „igazolni“.
Például, ha az a „szabadság“, vagy az „eszme“ érdekében történik.
Szépítgető hasonlatokkal, még nagyobb népgyilkosságokkal összehasonlítva nem is olyan szörnyű.
(„Dejszen Polpot csak 3 millió kambodzsait fejezett le, mi ez Mao kultúrforradalmának 50 millió
áldozatához képest“…)
Szívesen alkalmaznak enyhítő címkézéseket is:

A titkosszolgálat nem véreskezűen gyilkolta le azt a férfiút, aki egy korábbi esemény egyik
résztvevőjére emlékeztette, csupán „likvidálta“.
Nem egy az utolsó csepp vérével és népe szabadságáért küzdő hőst beleztek ki, csupán egy
terroristát elimináltak.
Egy falu kiirtása a test minden sejtjét gyilkosan szétmaró kénbombákkal átminősül kollaterális
kárrá.
Egy viselkedés és következményei közötti kapcsolatot gyengítik, ha a felelősséget másra róják. A

dehumanizált áldozatok alacsonyrendű lényekké minősülnek, akik csakis saját maguk tehetnek
kiirtásukról, hisz „pont ez kellett nekik“.
Az olyan társadalmi és politikai rendszerek, amelyek eltűrik, vagy netán még bátorítják is az
erkölcsileg elfogadhatatlan szentesítését, az emberi pusztító erő legszörnyűbb tobzódásait teszik
lehetővé.
Több mint egy félórán keresztül szemlélete 38 törvénytisztelő newyorki polgár, amint egy gyilkos
három támadási rohamban az utcán sétáló Kitty Genoveset megkéselte. Senki sem hívta a rend
őreit.
Ez az „élőben közvetített“ gyilkosság később sokakat megrázott. Mindenki azon sopánkodott,
mennyire közönyös a többi felelős polgártárs.
Ami a segítségnyújtást befolyásolja
Vajon miért nem segítenek a nézők egy ilyen helyzetben? Mi fokozná a segítségnyújtás
valószínűségét?
Azóta a kutatás napfényre hozta, hasonló áldozat-jelöltek jobb eséllyel indulnak
 ha a körülállók férfiak és nem nők,
 ha volt lehetőségük magukhoz hasonló példaképeket megfigyelni, akik ilyenkor segítséget
nyújtottak,
 s ha egyértelmű, hogy valóban vészhelyzetről van szó.
A segítségnyújtás labor-kísérlete Darley & Latane (1968)
A KSZ, egy egyetemi hallgató, egyedül ült a szobában, abban a hitben, hogy a házi telefonon más
résztvevő egyetemi hallgatókkal beszélget.
Egyszer csak azt lehetett hallani, hogy az egyik résztvevőn epilepsziás roham tör ki, s levegőért
kapkodva segítségért hörög.
A KSZ nem tudhatta, hogy a többi résztvevő közül tett-e valaki az érintett érdekében.
A DV az az időtartam volt, amíg a KSZ a kísérlet vezetőjét értesítette a vészesetről.
A IV azoknak a száma volt, akikről a KSZ azt hitte, hogy szintén részt vesznek a beszélgetésen.
 Ha csak ketten beszélgettek, 160 másodpercen belül megtörtént a segítség-kérés.
 6 résztvevő esetén a KSZ 40%-a egyáltalán nem értesítette a kísérlet vezetőjét.
 A személyiségvizsgálatok semmiféle összefüggést nem mutattak ki a segítőkész és a többi
KSZ között.
Ezt a kísérletet többen kritizálták, hogy nem alkalmazható a „valóságra“.
 a résztvevők a KSZ passzív szerepét vállalták,
 joggal gondolhatták, hogy a kísérlet vezetője mindenért felelős, ami intézetében a kísérlet
tartama alatt történik,
 maguk nem láthatták „bajba jutott“ társukat,
 és személyi mozgásukat korlátozta maga a kísérleten való részvétel, hisz annak végeztéig ott
kellett maradniuk, ahova leültették őket.
A valósághoz közelebb áll Piliavin & Piliavin 1972-es kísérlete:

Egy férfi egyszer csak rosszul lett és összeesett a newyorki földalattin.
A IV az „áldozat“ jegyeinek változtatása volt: mankós nyomorék vs. szesz-szagú részeg, ill.
látszólag a szájából vérző beteg.
A résztvevők reakcióit (feltűnés nélkül) szalagra rögzítették.
Az újságok által festett részvét nélküli nagyvárosi polgárképpel ellentétben, minden vészesetben
akadt segítő. Néha közvetve: Megkérdezték, van-e orvos a vonaton.
Hosszabban haboztak, ha a rájuk háruló teher nyilvánvalóan nagyobb volt (pl. vérző áldozat).
16. A csoportban fellépő folyamatok
A csoport szerkezete és a szerep
Csoportról akkor beszélünk, ha két vagy több személy között interakcióra kerül sor és mindenki
egymásra kölcsönösen befolyással van.
A csoportból akkor válik team, ha két vagy több egyén összehangoltan munkálkodik a közös cél
elérésén vagy a közös feladat megoldásán.
A csoportnak rendszerint különleges szerkezete van: vezetőséggel és kommunikatív hálóval
rendelkezik. A tagokat gyakran egyesíti egy közös cél, amelynek elérése együttes erőbevetésre
serkent és amely arról is gondoskodik, hogy a tagok a csoporthoz tartozónak tekintsék magukat.
A csapatsport megtekintésénél, pl. a focinál, feltűnik, hogy noha minden játékos a saját helyéről
játszik, egymásmásra hangoltságuk nyilvánvaló.
Számos csoportnál nincsenek annyira egyértelműen leszögezve a szabályok és a viszonyok, mint a
csapatsportnál.
Azok a szabályok, amelyek a fölött rendelkeznek, ki, mikor, mit tegyen, befolyásolják a csoport
tagjai közötti együttműködést és az egyének felé irányuló elvárásokat alakítják.
Egy szerep társadalmilag meghatározott viselkedési minta, amit egy a csoportban bizonyos
feladattal megbízott személytől elvárnak.
Például professzoroktól elvárják, hogy tanítsanak, válaszoljanak a kérdésekre és vizsgáztassanak.
A hallgatók iránti elvárás, hogy hallgassák az előadást, kérdezzenek és vizsgázzanak.
Bizonyos esetekben a szerep-magatartást, mint például egy egylet pénztárosánál, kimondottan
várják el, más esetekben, hogy például megbeszélés alkalmával kávéval fogadják a kollégákat, csak
ki nem mondottan (implicit módon).
A szerep, viselőjétől független. Az elvárt magatartásformák ugyanazok, függetlenül a szerep
tulajdonosának személyiségi jegyeitől.
Kísérlet a szereppel kapcsolatos elvárások jelentőségére:

Hallgatóknak véletlenszerűen vagy a kvízmester, vagy a jelölt szerepét osztották ki.
A kvizmester feladata abból állt, gondoljon ki 10 nehéz kérdést, s tegye fel a jelöltnek, aki
megpróbál ezekre válaszolni.
A kvizmester dönti el, elfogadja-e a választ.
Mind a szereplők, mind a nézők tudták, hogy a szereposztás véletlenszerűen folyt. Mindazonáltal a
nézők a kvizmestert következetesen okosabbnak tartották, mint a jelöltet.
Még maguk a jelöltek is úgy vélték, hogy akik ilyen nehéz kérdéseket tudnak feltenni, több tudással
rendelkeznek, mint azok, akik a kérdésekre nem tudtak megfelelni.
A megkérdezettek nem vették figyelembe a kvizmester szerepéből eredő előnyeit, s a jelölt
szerepéből eredő hátrányait.
A kvizmester tetszőleges kérdéseket tehetett fel, amelyekre ő maga tudta a helyes választ, míg a
jelöltnek nem volt befolyása az illető szakterület kiválasztásában.
Noha a valóságban a kvizmester egyáltalán nem volt okosabb a jelöltnél, teljesítménye a nézőkre
nagyobb benyomást tett, mert a szerepe megengedte, hogy a helyzetet a saját előnyére rendezze.
Ettől függetlenül valamennyi néző a kvizmester jó benyomást keltő teljesítményét nagyobb
tudásával magyarázta (alapvető értelm. hiba).
Gyakran vagyunk érzéketlenek a szerepből adódó korlátok iránt, még akkor is, ha tudjuk, hogy
ilyen elvárások befolyásolják egy személy magatartását. A szerepből adódó magatartást tévesen a
cselekvő személyi tulajdonságaira és preferenciáira vezetjük vissza. Hajlunk átsiklani afölött, hogy
ez a magatartás a szerepből fakadó forgatókönyv lehet, s azt hisszük, maga a személy írja a
forgatókönyvet.
példák: „kedves“ ügyvéd, „rosszindulatú“ tanár, „jó rendőr-rossz rendőr“.
alapv. ért. hib.: mindent a személyre, nem pedig a helyzetre vezetünk v.
Társas megkönnyítés és lógás a csoporton belül
A csoportban számos hatékony befolyás aktív, amit gyakran nem veszünk figyelembe.
Az első közzétett szociálpszichológiai kísérlet 1897-ből származik. Azt bizonyítja, hogy mások
puszta jelenléte is befolyásol bennünket és megkönnyítheti saját teljesítményünket.
A kísérlet vezetője (KV), aki szenvedélyes biciklista volt, észrevette, hogy együtt pedálozva
rövidebb idő alatt teszik meg a távot, mint ha csak az óra ellen tekernének.
Megvizsgálta, hogy ez más tevékenységekkel is fennáll-e.
Gyerekeknek azt a feladatot adta, tekerjenek fel egy horgásztekercset.
Az eredmény egyértelmű volt: A gyerekek gyorsabban dolgoznak, ha rajtuk kívül másik gyerek is
van a szobában, mint amikor egyedül kell dolgozniuk.
Nem a versengés döntő, a puszta szemlélő is elég.
A saját teljesítmény mások puszta jelenlétéből fakadó javulása a társas megkönnyítés (social
facilitation) névre hallgat.
De olyan helyzeteket is ismerünk, amikor mások jelenléte zavarja a teljesítményt.
Megesik, hogy a nézők lámpalázat váltanak ki, nem pedig csillogó teljesítményt.
E látszólagosan ellentmondó hatások magyarázata abban rejlik, hogy a többiek jelenléte az általános
éberségi szint emelkedéséhez vezet, azáltal a tettvágy is emelkedik.
Az emelkedett éberség és izgalom akkor járul hozzá a teljesítmény javításához, ha az illető olyan
magatartást fejt ki, amit már jól begyakorolt.
Ha ezzel szemben még nem automatizálódott benne, amit tennie kell, inkább zavaró a túlzottan
magas izgalmi állapot.
De a puszta jelenlétnél még dinamikusabb és intenzívebb interakciók is föllépnek a csoport egyes
tagjai között
A csoport-lógás
Vett-e már részt olyan team-munkában, ahol úgy érezte, kevésbé termelékeny, mint ha egyedül
dolgozhatna?
Úgy tűnik, vannak olyan helyzetek, amikor a csoportban való munka arra bátorít, hogy az ember
inkább lógjon. Ez a lógás a csoportban (social loafing).
Az a hajlam, hogy elengedjük magunkat a csoportban, függetlenül attól, hogy érdekel-e a feladat.
A csoport-lógás negatív következményei nem csak abból állnak, hogy az emberek kevesebbet
dolgoznak, de munkájukért még kevesebb felelősséget is vállalnak.
A lógás mértéke a csoporttagok számával növekszik.
Nagyobb csoportokban kisebb az önmagunkra való figyelés, s így az önkontroll irányító
mechanizmusai is gyengülnek. Az embereket kevésbé érdekli, hogy magatartásukat az érvényes
normákhoz igazítsák.
A csoport-lógásban különbség van a nemek között: gyakoribb férfiaknál, mint nőknél.
A csoport normái
A szerepre vonatkozó elvárásokon túl, a csoport tagjainak viselkedését, attitűdjeit azzal is
meghatározza, milyen csoportos normákat vár el tőlük.
Egyes esetekben kimondott mércékről van szó, amelyek csaknem úgy működnek, mint egy törvény.
De a többi esetben inkább implicitek, nem leszögezettek.
Azok az elvárások, amik arra irányulnak, mi az, ami társadalmilag elfogadható, így pl. a p. c.
Orwell 1984
Newspeak (Joy camp, MiniPax, thought crime, Big brother)
 non-traditional shoppers
 Melanin impoverished
 afro-baranyai
 client of the correctional system
 morally different / cerebrally challenged
 sobriety deprived
 sex care provider
 cosmetically different
 Bundesadler/in
 air support / serving / collateral damage
Az új tagok csak akkor értesülnek a csoport-normák hatásáról, amikor két jelenség tudatosul
bennük:
 csaknem valamennyi tag viselkedésének a hasonlatossága, és
 a nemkívánatos, nem a normának megfelelő viselkedés negatív következményei.
Így megfigyelhetjük a nem leszögezett öltözködési követelményeken, hogy egy csoport tagjai
csaknem valamennyien azonosan néznek ki, akár üzletemberekről, akár vad motorosokról, vagy
más, hosszabb idö óta létező csoportról van szó.
(Van-e jellegzetes viselete a FEEK munkatársainak / hallgatóinak?)
Ezek a csoportnormák segítenek az orientálódásban és a társas interakciók irányításában.
Az interakció valamennyi résztvevője előre tudja vetíteni, hogy a többiek hogyan közelednek az
adott helyzethez, pl. hogy mit vesznek fel, valószínűleg mit fognak mondani vagy tenni és milyen
viselkedést helyeselnek.
A normához az is hozzátartozik, hogy a megadott mércétől eltűr egy bizonyos eltérést. Bizonyos
esetekben többet, máskor kevesebbet.
Így a tagok, nagyjából tisztában vannak avval, meddig mehetnek el, amíg a csoport kényszerítő
hatalmát érezni kezdik gúny, megvetés és elutasítás formájában.
A csoport-normáinak betartása az első lépés a csoporthoz való tartozás fölépítésében.
Ez az odatartozási érzés az egyén számára lehetővé teszi, hogy részesüljön a csoport hatalmában és
presztízsében.
A csoportok normájából eredő befolyásolás életünk és szocializációnk jelentős részét teszi ki.
Milyen csoportok alakítottak bennünket azzá, akik vagyunk?
Egy új csoportban a normák két folyamat segítségével jönnek létre: a diffúzió és a kristályosodás
folyamatával.
Ha az emberek először jönnek össze egy csoportban, magukkal hozzák elvárásaikat, amelyeket
korábbi csoporttagságuk és élettapasztalatuk során szereztek.
Ezek a különböző elvárások az egész csoportban elterjednek, amikor az emberek elkezdenek
egymással kapcsolatra lépni.
Kommunikációjuk és interakciójuk során konvergálnak és közös perspektívává kristályosodnak.
A leghíresebb kísérlet, amely a csoportnormák kristályosodására világít rá az önmozgás

(autokinézis) hatásának kísérlete.
A KSZ feladata az volt, hogy egy valójában mozdulatlan fénypont mozgásának terjedelmét
megbecsüljék.
Eredetileg a KSZ becslései erősen eltértek egymástól.
Ám amikor mint csoport kellett ítélniük, közös eredményre jutottak.
Amikor, a harmadik szakaszban, a KSZ egyenként ítéltek, követték a csoport normáját.
Ha egy csoportban egyszer normák alakulnak ki, azok hajlamosak saját magukat megtartani.
A már meglévő csoporttagok csoportos nyomást gyakorolnak az új tagokra, hogy azok átvegyék és
betartsák a csoport normáit, sőt, a még őket követő, még újabb tagokra maguk is nyomást
gyakoroljanak.
Így örökölhető a csoport normája egyik nemzedékről a következőre és még akkor is fennmarad, ha
az a nemzedék, amelyik létrehozta, már rég nem létezik.
A csoport normái erős nyomást gyakorolnak az egyes tagok magatartására, mindaddig, amíg ez az
egyén a kérdéses csoportot jónak tartja.
Amikor elkezd egy újabb csoporthoz vonzódni, és az újabb csoporttal azonosulni, a tag megváltozik
és az újabb csoport normáit követi.
A befolyásolás folyamata a csoport normái által gyakran olyan finom, hogy az egyén nem is veszi
észre, mi is történik.
Ritkán fordul elő, hogy valakinek sikerül kihúznia magát a csoport befolyása alól.
A csoport normái hatalommal rendelkeznek, hogy nézeteinkben és viselkedésünkben alapvető
változásokat hozzanak végbe.
Valójában a társadalmi nyomás mértéke, amit hajlandóak vagyunk elviselni, egyre növekszik,
mentől jobban hagyatkozunk azokra a társadalmi jutalmakra, amikkel egy csoport önértékelésünket
támogatja.
Konformitás – alkalmazkodás a csoporthoz: egy kísérlet

Asch 1955: 7-9 férfiú-hallgatónak olyan kartonokat mutattak meg, amelyen 3 eltérő hosszúságú
vonal volt látható. A KSZ-t arra kérték, mutassanak arra a vonalra, amely az alapvonallal
megegyezik.
Az eltérés olyan egyértelmű volt, hogy hiba kevesebb

A 1 2
mint 1%-ban fordult elő. 3
A csoport valamennyi tagja 1 kivételével a KV
munkatársaiból állt: Ezek a 18 ismétlés közül 12-ben összebeszélve hibás vonalra mutattak.
Amikor a valódi KSZ került sorra az esetek 37%-ban a többség által megnevezett de hibás vonalra
mutatott.
Ám meg kell jegyezni, hogy a KSZ 30%-a minden alkalommal a csoport véleményéhez igazodva
nyilatkozott, míg 25% egyáltalán nem hagyta magát ily módon befolyásolni.
Akik a társadalmi befolyás hatása alá kerültek, alábecsülték a konformitás hatását és saját konform-
alkalmazkodó viselkedésük gyakoriságát.
Úgy nyilatkoztak, hogy a többség véleményének megfelelő vonal azonos hosszúságát (A-1) maguk
is látták.
Idomulás avagy függetlenség

Jóllehet az autókinézis laboratóriumi kísérlete bebizonyította, hogy az egyes KSZ a csoport
átlagához egyre jobban alkalmazkodnak, ez nem támasztja alá, hogy a valódi életben, természetes
környezetben is ez történik.
A laborkörnyezetben nem volt fizikai valóság, amihez viszonyítani lehetett volna. De a
későbbiekben kiderült, hogy a csoport normái az egyes tagok ítéleteit még akkor is
elbizonytalanítják, ha a megítélendő ingerek teljesen egyértelműek.
A sors iróniája, hogy Solomon Asch kísérleteivel 1955-ben, épp azt akarta bebizonyítani, hogy
egyértelmű fizikai valóság mellett a szociálisan tükrözött „valóság“ nem bizonytalanít el.
E helyett a kísérlet a konformitás iskolapéldája lett.
A konformitás az emberek olyan hajlama, hogy a csoport többi tagjainak véleményét és

magatartását magáévá tegye.
A csoport többségének hatalma azok egységességétől függ.
Az egyén magatartásának konformitása valószínűbbé válik, ha

 a megítélendő feladat nehéz vagy többértelmű
 a csoport összetartása szoros és ez az illető számára vonzó
 a csoport tagjait kompetensnek tekinti, ugyanakkor az illető nem tekinti saját magát
kompetensnek és
 a többi csoporttag viselkedése az illető számára ismert.
A kisebbség hatása a nonkonformizmusra

A többség hatalmának ismeretében figyelemre méltó, ha valaki mégis kibújik a csoport uralma alól,
s valami újat, a normák ellen irányítottat tud létrehozni.
Hogy jön létre a forradalom a státuszkvó, a meglevő ellen?
Mik azok a feltételek, amik mellett egy kisebbség képes a többséget átirányítani és új normákat tud
felállítani?
A KSZ egyharmada, akik színes diákat ítéltek meg követte azt a kisebbséget, akik kék dia estén
„zöld“-et mondtak.
Szimulált bírósági tárgyalások keretében vizsgálták az eltérő kisebbség hatását.

Ez a kisebbség megakadályozta, hogy egyértelműen elfogadják a többség nézetét.
A kisebbséget nem szerették és meggyőző erejét csak lassanként tudta kifejteni.
Akkor volt a legsikeresebb, ha egy állandó álláspontot képviselt és úgy tűnt, teljes egészében bízik
abban, amit tesz.
Időről időre a sokak hatalmát a kevesek meggyőző ereje aláaknázza és lebontja.
Ezek az eredmények bizonyítják, hogy egy egyén és a csoport közötti konfliktus nem feltétlenül az
illető identitásának megtörését eredményezi.
Ez a konfliktus az innováció feltétele is lehet, ami pozitív társadalmi változásokhoz is vezethet.
Excentrikus: „ex centro“, a középponton kívüli, az elvárható középértéktől, a normától eltérő.
(A „norma“ kérdése: egyén-, csoport-, ideálnorma)
Váratlan, eddig még nem volt, új, az evolúció motorja.
A tudomány excentrikusai - A közös erővel fejlesztett tudomány mítoszáról

Újra és újra találkozunk velük: a tudomány különceivel, eretnekeivel és excentrikusaival.
Meglepő alternatív magyarázataikkal és a különleges jelenségekkel foglalkozó kutatásukkal
fölháborítják az ortodox tudományt.
Hogyan kaphat az eltérő vélemény ebben a rendszerbem fair esélyt?
Az etnológusok csaknem valamennyi kultúrában találkoznak ezzel a jelenséggel. Mindenütt vannak
olyan rituálék, olyan idők, olyan helyek, ahol a szokásos szabályokat hatályon kívül helyezik és a
feje tetejére állítják, hogy egy rejtett, feneketlen tartályból új erőt merítsenek, a társadalmat
erősítsék, de legalábbis, hogy szelepet nyissanak az agresszióknak, hogy azok egy csatornán át
távozhassanak.
Mivel az ebben a tartályban pihenő erők hatalmasok és veszélyesek lehetnek, minden kultúrában
létezik olyan személykategória, aki arra hivatott, hogy vezesse ezeket a rituálékat.
Ilyenek a sámánok, a középkor papjai, mágusai, bácsai és tudó emberei és ilyenek a kutatók, a
feltalálók és a tudósok.
Néha az illetékesek szerepköre pontosan meg van határozva, más esetekben a határátlépés nem
intézményesített módon történik, hanem olyan személyek által, akik társadalmunk peremére
szorultak.
Itt találkozunk a varázslókkal, az eretnekekkel, a csodagyógyászokkal, de azokkal a kutatókkal is,
akiket másképp nevezünk: az amatőrökkel és a dilettánsokkal (amare / delectare).
A törvények és szabályok ideiglenes áthágását egy határ átlépésének kell tekintenünk, amely határ a
rend, a kultúra, az ismert törvények tartományát egy egészen más tartománytól választ el: az
ismeretlen, a vad, a kaotikus birodalmától.
Ez a valóság olyan tartománya, ahol nagy veszélyek és mély szakadékok tátongnak, de amelyben a
hatalom és a tudás megszerzésére korlátlan lehetőségek is rejlenek.
Potenciálisan a meglevő társadalom és kultúra javára szolgálhat, de esetleg olyan ellenrendhez
vezethet, amely a meglévő rendet aláaknázhatja és fölforgathatja.
Ebből következik, hogyan értékeli egy adott kultúra azokat a személyeket, akik olyan képességgel
rendelkeznek, hogy ki tudják használni a káoszban rejlő hatalmi lehetőséget.
A tudományban az újítók típusát természetesnek kellene tartanunk.
De ebből az elvárásunkból hamar kiábrándulunk: A szellemileg független kutató archetípusa, amit
olyan személyiségekben találunk, mint Galilei, Kepler, Semmelweis, Sheldrake vagy Tesla,
gyakran szembesül értetlenséggel és gúnnyal, megfenyegetik, kizárják, elfelejtik.
Úgy tűnik, hogy az ismerethez vezető úton való haladást azok szenvedése vásárolja meg, akiket a
szűk látókörű kortársak, akikre persze néhány év múlva senki sem emlékszik, de akik az
intézményesített tudományban többségükkel a hatalom fölött – a középszerűség hatalma fölött –
uralkodnak, mint excentrikusokat lenéznek, és nem tekintik magukhoz valónak.
Az újítók, ha elismerést kaptak, ezt inkább hosszú életüknek köszönhették, mintsem kortársaik
belátásának.
Ezek az egyéniségek a modern tudományban veszélyeztetett fajjá lettek.
A többség véleményének őrei körében, vagyis azok között, akik a pillanatnyilag még érvényesnek
mondott részhazugságok fölött őrködnek, soha sem voltak közkedveltek.
A határáthágást az ún. „komoly“ tudomány vad spekulációnak, be nem bizonyított hipotézisnek,
megalapozatlan hírkeltésnek nevezi, és árgus szemmel figyeli.
A modern tudomány a káoszban inkább az irracionálist látja.
A kutatás nagy részben a rend fenntartására irányul, nem pedig az újításra.
A tudomány és a kutatás megjelenési formájában nem az intellektuális forradalmár dominál.
A kutatás egy aligha tervezhető, individualisták egyedien rendhagyó tevékenységéből egy kollektív,
megszervezett rutinmunkává vált, ahol az ügyes és teamképes „hálózati dolgozók“ ötleteket
fejlesztenek ki, és azokat jó pénzért piacra dobják.
De ne felejtsük el: a kutatás a politikai hatalom által átfogóan irányított alapgondolata mögött - a
mögött a kívánalom mögött, hogy minden államilag támogatott kutató folyamatos kortársi
ellenőrzés alatt álljon, akik őt majd a megfelelő irányba visszahozzák, hisz jövedelmük, hírnevük és
publikációs lehetőségük attól függ, mennyire vetik magukat alá a „vélemény“ nyomásának – s a
mögött a követelmény mögött, hogy kutatásukat az elfogadott kutatók hálózatában végezzék, a
tudomány fejlődésének alapvető meg nem értését találjuk.
A tudomány vállalkozásának dinamikája attól függ, hogy egy új gondolatkeret, elmélet, hipotézis-
rendszer idejében rendelkezésre álljon. Sebaj, mondja az ortodoxia, majd kifejlesztjük, ha kell.
Csakhogy a dolog nem ilyen egyszerű.
Amit észlelünk, rendelkezésünkre álló kognitív sémánk által vesszük tudomásul. A kognitív
gondolatrendszer olyan, mint egy szemüveg, amin keresztül a világot látjuk.
Az új kognitív szemüveg drasztikusan megváltoztathatja a korábbi észlelést és értékelést.
A tudomány számára ez azt jelenti, hogy az új fogalmak, módszerek és elméletek egy korábban jól
bevált felfogást teljesen megváltoztathatnak.
Egy új lehetőség fényében az eddigi elmélet gyengébbnek és hibásabbnak tűnik, mint amilyennek
eddig véltük. Most meglátjuk a hibáit és az alapban rejlő repedéseket.
Ha a tudomány eretneke olyas valaki, aki ritka jelenségeket tanulmányoz, egészen eltérő
kísérleteket hajt végre, tehát nyugtalanító és furcsa adatokat tálal föl bizonyítékként, akkor jó
érvünk van a mellett, hogy egy olyan vállalkozás, aminek célja, hogy egyre mélyebbre behatoljon a
valóság szerkezetébe, nem életképes ezen „eretnekek“ nélkül.
A tudomány eretneke azt a tulajdonságot jelenti, hogy a már bejárt ösvényekről le tudjon térni, és
odáig behatolhasson a vadonba, ahol még nem járt ember.
Így végső soron paradoxon előtt állunk:
Egyfelől elengedhetetlenül szükséges a mindig újat kutató, az elérttel sohasem elégedett „eretnek“.
Másfelől a tudomány forrásait és jutalmait a kortársi felülvizsgálati rendszer alapján osztogatja és
az olyan individualistáknak, akik nem tartják magukat az épp érvényben levő nézetekhez, hanem
úttörő munkát végeznek, s jóval idejük előtt járnak, nem ad helyet.
Ezt a paradoxont két oldalról lehetne feloldani.
1. Célszerű a tudományt mint „intézményesített eretnekséget“ megszervezni, hogy az eltérő
véleménynek, vagyis az etnológia nyelvén szólva a „vadon hangjának“ és a káosz
potenciáljának fair esélyt adjon.
2. Az ortodoxia szerkezetileg biztosított véleményhatalmát – amihez például a MAB is tartozik –
hasznos lenne megfelelő módon korlátozni.
A csoportok közötti kapcsolatok

A szociálpszichológusokat nem csak a csoporton belüli, de a csoportok közötti interakciók is
érdeklik. A csoportok közötti kapcsolatok dinamikájával foglalkoznak: a versengéssel és az
együttműködéssel, valamint a konfliktusok feloldásával.
Ha egy csoport a másikból kiválik, mindkét csoport tagjaiban kialakul a „mi csoportunk“ tagjainak
érzése a saját csoport (in-group) iránt, és egy „azok“ érzése a kívülálló másikak (out-group) iránt.
De nem csak közöttünk és közöttük teszünk különbséget, ehhez még egy egyértelmű torzítás is
csatlakozik. A saját csoport értékelése pozitívabb. Ezt in-group-torzításnak nevezik.
Meglepően könnyen föllép. A kísérletek bizonyítják: elegendő az embereket tetszőleges
kritériumok alapján csoportokba besorolni, hogy önértékelésüket és a többiekre vonatkozó
értékelésüket megváltoztassuk.
Saját csoportjukat máris többre tartják, és bizonyos fokú ellenségességet éreznek az out-group
kívülállói felé.
Mindkét csoport eltúlozza az akármennyire is triviális különbséget.
Ha gyerekeket véletlenszerűen egy olyan csoportba sorolnak, amelyről azt hiszik, hogy rosszabb
tanulók, akkor a gyerekek elkezdenek olyan teljesítményeket hozni, amelyek messze alulmúlják
szokásos színvonalúakat.
Ezzel szemben azok az átlagos gyerekek akik azt hiszik, egy kiváltságosan jó tanulókból álló
csoportba kerültek, mindent megtesznek, hogy „felnőjenek“ ehhez a csoporthoz.
When you're a Jet Ha Rakéta vagy
You're a Jet all the way Teljesen az maradsz
From your first cigarette Első cigidtől
To you last dyin' day. Halálod napjáig.
If the shit hits the fan, Ha a szar a ventilátorba száll,
You got brothers around, Testvérek vesznek körül,
You're a family man! Családos ember vagy!
You're never alone, Sosem vagy egyedül,
You're never disconnected! Sosem zárnak ki!
You're home with your own A tieiddel vagy otthon
When company's expected Ha látogató jön
You're well protected! Megvédenek!
Then you are set Nagy R-rel írnak
With a capital J.
Which you'll never forget És ezt sosem felejted el
Till they cart you away. Amíg a temetőbe nem visznek.
You stay Maradsz is
A Jet! Rakéta!
We're Jets! Rakéták vagyunk!
The greatest! A legjobbak!
You're the top cat in town Te vagy a város nagykutyája
You're the gold-medal kid Aranyérmes gyerek vagy
With the heavyweight crown! Ékes koronával!
You're the swingingest thing Te vagy a legmenőbb
Little boy, you're a man Fiacskám, férfi vagy
Little man, you're a king Kisapám, te vagy a király
The Jets are in gear. A Rakéták szerelésben vannak.
Our cylinders are clicking! Hengereink felberregnek!
The Sharks'll stay clear' A Cápák elkerülnek bennünket
Cause ev'ry Puerto Rican Mert minden portorikói
's a lousy chicken! Csak ványadt csibe!
Here come the Jets Jönnek a Rakéták
Like a bat out of hell – Mint a denevér a pokolból –
Someone gets in our way Ha valaki utunkba áll
Someone don't feel so well! Nem fogja jól érezni magát!
Here come the Jets Jönnek a Rakéták
Little world, step aside! Na kis világ, ugorj félre!
Better go underground, Bújj el a föld alá
Better run, better hide! Fuss, takarodj!
We're drawin' the line, Meghúzzuk a határvonalat,
So keep your noses hidden! Ide ne dugjátok az orrotokat!
We're hangin' a sign, Föltettük a táblát,
Says "Visitors forbidden" – „Tilos az átjárás” –
And we ain't kiddin'! És ezt nem viccből mondjuk!
Here come the Jets, Jönnek a Rakéták,
Yeah! An' we're gonna beat Nosza! Jól megagyabugyáljuk
Ev'ry last buggin' gang Az egész pribék csürhét
On the whole buggin' street! Az egész tetves utcán!
On the whole Az egész
ever- ! rohadt
mother- ! édes jó anyjukat
lovin'- ! szerető
street! utcán!
Az emberek közlékenyebbek és segítőkészebbek olyasvalakivel szemben, akiről azt hiszik, hogy a
saját csoportjukhoz tartozik, még akkor is, ha az illető a valóságban idegen.
Fordítva: a másikak csoportjának tagjaival inkább hajlamosak arra, hogy negatív viselkedést
tanúsítsanak.
Olyan tendenciát is megfigyelhetünk, hogy a saját csoportban annak tulajdonságait
rugalmasabbnak, változékonyabbnak értékeljük, míg a másikak csoportját inkább stereotip módon
szemléljük, ahol mindenki nagyjából egyforma.
Ez akkor is fennáll, ha gyakran találkozunk az idegenek csoportjával, és ha a csoport egyes tagjainál
előítéletünknek ellentmondó tulajdonságokat is tapasztalunk (a „jószívű“ német/szovjet/nyilas/ávós
tiszt esete)
Mindez fennáll a másik nem, egy másik nemzet, egy másik nemzedék, vagy bármi más „azok“-nak
bélyegzett csoport tagjaival szemben.
Ha igaz, hogy saját csoportunkat magasabbra becsüljük, mint a másikak csoportját, következik-e
ebből, hogy rivalizálunk, versengünk, konkurenciát mutatunk velük szemben, vagy esetleg nyílt
agresszió is következne ebből? Elkerülhetetlen-e ez?
Milyen tényezők nehezítik meg a konfliktusokat a csoportok között és milyen tényezők serkentik az
együttműködést?
Erre ad néhány választ Sherif és Sherif nyári tábori kísérlete.

Ez a munka egyértelműen fényt derít olyan lehetőségekre, hogy a csoportok közötti megkeseredést
és feszültséget akkor is tudjuk csökkenteni, ha ezek a feszültségek egy nemzet csoportjain belül,
vagy pedig nemzetek között áll fenn.
A feladat lényege olyan felsőbbrendű célt találni, amely a csoportok szemében saját érdeküket
szolgálja, de csak a többiekkel való együtt működés során oldható meg. Akár az iskolai klíma, akár
a nemzetközi kapcsolatok javítása a cél.
Sherif & Sherif 1979: A Csörgőkígyók a Sólymok ellen

Egy nyári tábor ifjai között mesterségesen feszültséget szítottak. Ezt később sikerült elcsitítani,
amikor mindkét csoport létfontosságú közös célok elérésén dolgozott.
A kísérlet elején a KV a fiukat két altáborba osztotta föl: napi tevékenységük csak a saját
altáborukon belül folyt.
Később mindkét altábor szilárd csoportstruktúrákat alakított ki, csoportvezetőt választottak,
maguknak nevet is adtak, amivel azonosultak.
A következő lépés abból állt, hogy mindkét csoportban tovább szították a versengést.
Az előrejelzésnek megfelelően az ily mód felfűtött csoporton belüli szolidaritás a másik csoportra
kedvezőtlen stereotipiákat hívott elő.
Miután a Sólymok egy kötélhúzó versenyt elvesztettek, elégették a Csörgőkígyók zászlaját.
A konfliktus kiélesedése során egy testileg is merész vezér emelkedett ki és leváltotta azt a kevésbé
agresszív fiút, aki békeidőben a Sólymokat vezette.
Íme annak bizonyítéka, hogy a csoportok közötti kapcsolatok milyen változásokat idéznek elő a
csoporton belül és hogyan vezethetnek új vezérek hatalomra emeléséhez.
A KV ekkor megpróbáltak az ellenségeskedéseknek véget vetni és a két csoportot együttműködésre
ösztönözni.
Először közvetlen érintkezésbe hozták a két csoportot: együtt ettek és együtt lőttek fel tűzijátékot.
Mégsem voltak hajlandóak keveredni és ezek a közös tevékenységek csak arra voltak jók, hogy
elmélyítsék egymással való ellenségeskedésüket.
A puszta érintkezés nem vezetett a feszültségek leépítéséhez.
Akkor olyan helyzetet hoztak létre, amely egy közös cél elérésének érdekében kikényszeríttette a
csoportok együttműködését.
Ennek során a kötélhúzásra alkalmazott kötelet másra kellett használni.
Egy kirándulás alkalmával elakadt az az autó, amely az élelmet szállította. Azt a fiuknak a kötéllel
kellett kihúzni.
Amikor a tábor vízkészlete kimerült, a csoportok szintén csak együttműködve tudták a problémát
megoldani.
Egy idő után már vállvetve húzták a kötelet.
Az attitűdök változására jó bizonyíték, hogy az elsőtől a második szakasz végéig
meghatszorozódott (6%-36%) azon Sólymok száma, akiket a Csörgőkígyók barátjuknak
választottak.
A fiukat arra is megkérték, hogy stereotip tulajdonságok tekintetében jellemezzék a másik
csoportot.
A feszültségek ideje alatt igen kevés pozitív tulajdonsággal ruházták fel egymást.
A kísérlet végére azonban már nem volt számottevő különbség a valamikori in-group és out-group
tagok értékelésében.
17. Verbális és nonverbális kommunikáció az élet-, lakó- és
munkatársi viszonyban
A közösségi élet fejlődéstörténeti előnyeiről és kihívásairól

A korai elődök megváltozott életfeltételei (lehűlés és szárazság) → erdős vidék összezsugorodása
Afrikában
Elődeink kiszorultak a lombok védelméből
A szavannán új zsákmányolók veszélye (pl. oroszlánok)
Ígéretes védekezési módszer: nagyobb csoport
Egy zsákmányoló – modern alakjában utcai rabló – aligha habozik, egy törékeny nénit megtámadni,
hogy javait elorozza. Ha azonban a femicinénik húsz fős csoportjára támadna, igen pórul járna.
A csoport megvéd a zsákmányolók ellen és megóvja megélhetésének forrásait.
Előfeltétele hogy tagjai átlássák a társas kapcsolatok hálózati rendszerét.
Egyedül élve →0 társas kapcsolatra (TK) kell tekintettel lennem.
 Ha egy társam van →1 TK.
 Két társ esetében már nem csak saját kapcsolataimra a kettővel, de kettejük kapcsolatára is
egymással →3TK.
 n egyedből álló csoport esetében
n n(n1)
( )
2 2

 Egy 150-fős csoportnál ez → 11.175 TK!
Az archeológiai nyomok bizonyítják: a főemlősöknél a csoport növekedte az avval járó figyelembe
veendő TK-növekedés miatt együtt jár az agyűrtartalom kitágulásával és az agykéreg arányának
növekedésével az össz-agyűrtartalomhoz képest (Dunbar, R. 1998, 85).
Bolhászkodás – boldogító bódulat – beszélgetés a csoport összetartásának szolgálatában

nagyobb csoport, jobb védelem (zsákmányolók / megélhetési források),
DE: nagyobb a konkurencia a csoporton belül! (legjobb alvóhely / legfinomabb fügék / legjobb
tanszékek).
A főemlősök a konkurencia nyomását azzal egyensúlyozzák, hogy a csoport összetartásáért a tagok
rendszeresen egymást bolhásszák.
Ez a hosszan tartó simogatás fokozza a test ópiáttermelését.
A mámorosan kellemes hatás fokozza azt a készséget, hogy a „kezelt“ majd az élvezet nyújtójának
később szövetségesként szolgáljon.
A bolhászkodás bizalmat és kedvelést fejez ki.
A legnagyobb csoport, amit a mai főemlőskutatás ismer, 55 tagból áll.
A nap 20%-át fordítják egymás bolhászkodására (Dunbar, R. 1998, 156).
Ha a ma élő főemlősök megfigyelt csoportlétszámát átlagos agyűrtartalmuk függvényében
ábrázoljuk, regressziós egyenest kapunk. Ha ezen az egyenesen az ember agytérfogatát kijelöljük,
150-fős csoportot jelezne.
Az ausztrál, óceániai és afrikai hagyományos társadalmakon végzett megfigyelések megerősítik ezt
a 150-es csoportlétszámot.
Ha a mai ember, 150-es csoportjának társas kapcsolatait csupán bolhászkodás által erősítené, a
főemlősök értékeit behelyettesítve a nap 40%-át kellene erre fordítanunk: kb. 9 óra 40 percet.
Bár csaknem állandó eufóriában élnénk a kiváltott ópiátok révén; de a napi betevő falat
megkeresésére már nem jutna időnk, arról nem is szólva, hogy ilyen tudományos értekezésekkel
foglalkozzunk.
Elődeink dilemmája: egyfelől jó nagy csoportok kellettek a védelem biztosítására,
Másfelől olyan eljárást kellett kifejleszteni, ami e nagy csoportokat hatékonyan összetartja és
kevésbé időigényes mint a bolhászkodás.
Fejlődéstörténetünk a „szóbeli bolhászkodást“ díjazta. (verbal grooming)
Fizikai adottságaink egy kötetlen beszélgetést 4 főre korlátozzák. Így egy beszélő egyszerre akár 3
embert is cirógathat szóban: a csoport összetartó ereje háromszor nagyobb, mint a bolhászkodás
esetében (az ismert 55 helyett 150).
Babusgatásra fordított idő a
nap óráinak százalékában
mai ember
archaikus homo sapiens
Australopitecus

millió évvel ezelőtt
Társadalom Csoportszám A A Agy- Az agy-
n csoportszám kapcsolatok űrtartalom űrtartalom
logaritmusa száma logaritmusa
n(n-1)
2
Csimpánz 50 1,6990 1,22 E 3 0,5 -0,3010
Ember 150 2,1761 1,12 E 4 1,6 0,2041
Évfolyam 5000 3,6990 1,25 E 7 65,5 1,8163
Magyarország 10 Mio 7,0 5 E 13 585 059 5,7672
Világlakosság 7 Mrd 9,8451 2,4 E 19 178 793 8,2524

336
Mekkora fej…
Csak egy szót szólj, s megvilágosodik az én lelkem
A kommunikáció sokrétű közösségszervező feladatáról
Az eddigiekből kiderül, hogy az endorfinmámor egyike a beszéd feladatainak.
Különösen sok endorfin nevetéskor – ezért a vicces történetek „szóbeli csiklandozásnak“ is
tekinthetők
Nem csak a nők vizsgáztatják „jelöltjeiket“, mennyire szórakoztatóak.
Az egymástól még távol állók érintkezésében jelentős szerepe van a szónak („De jó az idő!“)
Ha már valóban érintkeznek, fura lenne ez a megjegyzés
Bühler 1934-es munkájában a megjelenítést tartja a legfontosabb beszédfunkciónak – ma inkább

önmegjelenítésre használjuk („kompetens vagyok, megbízható és segítőkész“)
Tudós kongresszusok felmérése: Férfiak 78%-ban nem a tudományról beszélnek, hanem azokról,
akik művelik.
Ha mégis, hogy ifjú kolléganőiknek imponáljanak
A nyelv a csaló szándékú betolakodókkal szemben is megvéd:

dialektus, tájszólás.
„Ahogy valaki kinyitja a száját, tudjuk, közülünk való-e" (Dunbar, R., 1998, 215).
Egy közösség tagjainak védelmet és élelmet biztosít, a tagok pedig erejüket és bevetésüket a
közösségnek szentelik. Ha a közösség életképes akar lenni, meg kell védenie magát a potyázóktól és
a kizsákmányolóktól, vagyis attól, hogy valaki a szolgáltatásokat igénybe vegye anélkül, hogy saját
bevetésével rászolgálna.
Hagyományos társadalmakban fájdalmas, megváltoztathatatlan külső jelet alkalmaznak (pl. törzsi
tetoválás, körülmetélés).
De ilyen jelet azért a törzsön kívüliek is hamisíthatnak.
Ezért alkalmasabb a nyelvjárás a csalás megelőzésére, hisz csak az adott közösséggel nagyon
hosszú együttműködés által sajátítható el. A nyelvészek nagy része úgy vallja: csak ha az illető az
adott közösségben nő föl. (vö. Friderici, A., 1997)
Az ausztrál angol példája mutatja, milyen gyorsan kialakul a csoport védelme egy új nyelvjárás
segítségével.
Az életfogytiglan száműzött rabok nyelve eredetileg nem különbözött őreikétől, akik csupán
ideiglenesen teljesítettek szolgálatot Ausztráliában. De az „életfogytiglan-ausztrálok“ egyetlen
nemzedék alatt új nyelvjárást fejlesztettek ki, hogy bizalomra méltó börtöntölteléktársaikat meg
tudják különböztetni az általuk érthető módon nem kedvelt rabtartó hatóság képviselőitől, akik,
ausztrál füllel hallva elsznobosodott angolt beszéltek
 POME
 inmates, mate (jó barát)
18. Érdekközösség, cserekereskedelem & a csalók kizárása
Standard Social Science Elmélet : Probléma megoldó képességünk (PMK) független a kérdések
tartalmától, az élet területétől, a társadalmi összefüggésektől. Pusztán az utánzásra, tanulásra,
intelligenciára, logikára alapszik. Általános.
A „rokonsegítő“ (Inclusive Fitness) Elmélet : A vérszerinti rokonok támogatása, hogy a bennük (is)
bekövetkezett öröklött alkalmazkodások (tulajdonságaik) mentől több utódra terjedhessenek. Ezért
a PMK a társadalmi tartalomtól függ. Specifikus.
Családon kívüli cserekereskedelem: kölcsönös segítség (hoci-nesze)
„Társadalmi szerződés“: Aki felhasználja az előnyt, fizesse meg az árát!
Ahhoz, hogy ez a szerződés életképes maradjon, szükséges, hogy le tudjuk leplezni a csalókat.
Logikai készségünk alapja nem elvont, hanem a becsapás fölismerésére irányul. „Adatfeldolgozó”
értelmünk („logikánk“) ebből a társadalmi összefüggésből ered.
A csoporttársak között előkészítendő gyakorló kérdések a vizsgára
1. Mi a pszichológia tárgya és mik a feladatai?
2. Hogyan magyarázza az ember viselkedését a bevezetőben megtárgyalt négyféle
pszichológiai alapirányzat? Hasonlítsa őket össze egy tetszőleges példán!
3. Milyen normákat ismer? Szemléltesse egy-egy gyakorlati példán célszerű alkalmazásukat!
4. Egy lelkes gimnáziumigazgató megbízza Önt, vizsgálja meg, milyen nevelési hatásokat
kapnak diákjai. Ezért azt kéri, hasonlítsa össze a 18 éves érettségizőket a 10 éves elsősökkel.
Milyen módszertani nehézségekre kell figyelmeztetnie az igazgatót?
5. Miért lehet életmentő fontosságú a terhességi rosszullét?
6. Milyen eljárással vizsgálta Ainsworth a kötődést? Milyen típusokat különböztet meg és mik
ennek a jelentősége a felnőtt életében?
7. Mit ért Freud a fixáció alatt és milyen lehetséges okait nevezi meg? Milyen módszertani
problémát vet fel ez a freudi fogalom?
8. Vázolja fel Freud orális, anális és fallikus karakterét!
9. Mit ért Freud Ödipusz- ill. Elektra-komplexum alatt?
10. Mi a pszichogerontológia tárgya és feladata?
11. Mi jellemzi és milyen tényezők befolyásolják az időskor szexualitását?
12. Mi a különbség a jel felismerésénél elkövethető hibák között? Szemléltesse gyakorlati
példákon!
13. Mire vonatkozik Weber törvénye? Szemléltesse egy gyakorlati példán!
14. Hogyan értelmezhető az együttműködés az adatfüggő és a felismerés-irányította kognitív
folyamatok között?
15. Mit jelent az a kijelentés, hogy az ember mikrozmatikus? Foglaljon állást ezzel a
kijelentéssel szemben!
16. Mit értünk az MHC alatt, s mire van befolyással az ember viselkedésében?
17. Mit bizonyít a legújabb kutatás a szubliminális reklámmal kapcsolatban?
18. Milyen „törvényeket” posztulál a gestalt-pszichológia az érzékelés szervezésével
kapcsolatban?
19. Hasonlítsa össze Platon intelligencia-fogalmát Alfred Binet-ével!
20. Hogyan számította ki Binet a megmérendő személyek intelligenciáját, s miért tért el a
pszichológia később ettől a kiszámítási módtól?
21. Rajzolja fel és értelmezze az intelligencia eloszlási görbéjét! Milyen következtetéseket
vonhatunk le abból, ha 13 éves gyermekünk IQ-ja A: 65; B: 115; C: 165?
22. Milyen mérhető élettani tevékenységgel mutat az intelligencia szoros összefüggést? Mire
vonatkozik Leda Cosmides és John Tooby hasonlata a svájci tiszti bicskához?
23. Vázolja és értelmezze Rosenthal (1968) Pygmalion-kísérletét!
24. Vázolja és értelmezze a Head-Start („Egy fejhossznyi előnyel”) mozgalmat?
25. Hogyan értelmezzük az öröklés-nevelés összjátékát?
26. „A család legfontosabb érzelmi iskolánk”. Fejtse ki ezt az állítást!
27. Nevezze meg és szemléltesse egy alkalmas példán az érzelmi intelligencia 5 összetevőjét!
28. Milyen módon alkalmazták az EQ-t fiatalkorúak agresszivitásának kezelésére a Duke
Egyetemen?
29. Vázolja fel Csikszentmihályi (flow) áramlásának 7 összetevőjét!
30. Szemléltesse az ember klasszikus kondicionálását egy alkalmas példán!
31. Szemléltesse a szemantikus kondicionálást egy alkalmas példán!
32. Szemléltesse az ember instrumentális kondicionálását egy alkalmas példán!
33. Mit állit a „hatás törvénye“ (law of effect)? Szemléltesse egy a vizsgára vonatkozó példán!
34. Hasonlítsa össze a negatív megerősítés és a büntetés fogalmát! Hozzon rá példát!
35. Hogyan működik a viselkedésformálás? Szemléltesse egy gyakorlati példán!
36. Vázoljon fel néhány megerősítési tervet és hasonlítsa össze előnyeiket és hátrányaikat!
37. Milyen megerősítési terv befolyásolja kedvezően a gyors tanulást, s milyen a felejtés
megakadályozását?
38. Milyen pszichológia folyamatokat kell figyelembe vennünk a példaképen való tanulás
esetében? Milyen tényezők befolyásolják a tanulás sikerét?
39. Milyen hatásokat fejthet ki a helyettesítő megerősítés?
40. Mi minden lehet „szimbolikus példakép”?
41. Vázolja Albert Bandura alapvető kísérletét a látott agresszió hatásáról! Értelmezze a kísérlet
eredményeit!
42. Bandura munkája alapján miért problematikus, ha gyermekeinkre a villanypásztor (TV)
„vigyáz”?!
43. Mi a kognitív térkép (KT) és hogyan jön létre? Hűen tükrözi-e a KT a valóságot?
44. Mit jelent, hogy a kognitív térképezés „interaktív, szelektív és konstruktív” folyamat?
45. Mennyiben egyezik meg két ember kognitív térképe? Milyen tényezők befolyásolják a
megegyezés mértékét?
46. Mit bizonyított be Edward Tolman patkánykísérleteivel?
47. Hasonlítsa össze a szemantikus, a procedurális és az epizodikus emlékezés fogalmát!
48. Mi az előfeszítés (priming)? Szemléltesse egy tetszőleges példán!
49. Mi a prototípus funkciója?
50. Ismertesse és tárgyalja meg a felejtés elméleteit!
51. Ismertesse és vitassa meg a frusztráció-agresszió elméletet!
52. Mi a mélypszichológiai katarzis? Szemléltesse egy kísérleti példán a sértegetés és a
vérnyomás összefüggésében (pl. Hokanson).
53. A viselkedés milyen mozgatóira van kihatással az egyén számára jelentős társadalmi siker
illetve a tartós (és szintén jelentős) kudarc?
54. Hogyan értelmezi az evolúciós pszichológia a féltékenységet? Hasonlítsa össze a két nemet!
55. Az evolúciós pszichológia szerint mi határozza meg a társértéket? Hogyan lehet ezt a két
nemre lebontani?
56. Mi a szerepe a jó hírnévnek az evolúciós pszichológia szerint? Mire vonatkozik férfiaknál és
mire nőknél?
57. Mit tükröznek az első randevúra vonatkozó kognitív forgatókönyvek Hejj (1996)
kísérletében?
58. Miért törekszenek a férfiak az ún. státusz-szimbólumok birtoklására az evolúciós
pszichológia szerint?
59. Ha a férfiak státusz-szimbólumokkal veszik körül magukat, mi felel meg ennek a
viselkedésformának az evolúciós pszichológia eredményei szerint a nőknél?
60. Mit árul el a járás és a kacagás egy nőről? Miért fontos ez az evolúciós pszichológia szerint?
61. Milyen evolúciós pszichológiai viselkedési programunk teszi vonzóvá a magas férfiakat
(egy bizonyos határig)?
62. Mivel foglalkozik a szociálpszichológia?
63. Mit értünk az „első benyomás“ hatása alatt?
64. Miben rejlik az „alapvető értelmezési hiba“?
65. Magyarázza el a „cselekvő-szemlélő-torzítás“ fogalmát!
66. Miért nem felelnek meg gyakran az attitűdök a viselkedésnek?
67. Ismertesse a dogmatizmus-kvóciens eljárást! Mik az előnyei és mik a gyengéi?
68. Mi a „kognitív disszonancia“ és hogyan jön létre? Szemléltesse egy példán!
69. Milyen módszerekkel dolgozik a verbális manipuláció és hogyan célszerű védekezni ellene?
70. Milyen körülmények kedveznek a vak engedelmesség létrejöttének?
71. Mi a „deindividuáció“ és hogyan hat a viselkedésre?
72. Milyen körülmények vezethetnek dehumanizációhoz?
73. Milyen feltételek mellett segítőkész az ember?
74. Mit tehet, hogy egy esetleges rablótámadás alkalmával javítsa esélyeit?
75. Mi a „szerep“?
76. Hogyan hat egy másik ember jelenléte az egyén teljesítményére?
77. Hogyan alakulnak ki egy csoport szabályai?
78. Milyen feltételek mellett viselkednek a tagok a csoport elvárásainak megfelelően?
79. Milyen hatással van egy önmagában egységes kisebbség a csoport normáira?
80. Mi kell ahhoz, hogy egy csoportban kialakuljon a „mi közösségünk“ szelleme?
81. Néhány példán mutassa be és elemezze a politikai korrektség hatását a gondolkodásra!
82. Hogyan lehet elősegíteni két idegen csoport együttműködését?
83. Miért beszélünk egymással? Hasonlítsa össze Bühler szerszám-modelljét a verbal grooming
elmélettel!
84. Milyen csoportérdeket szolgál a tájszólás?

Vazl Bev Pszi Szocpszi

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Vazl Bev Pszi Szocpszi

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Összefoglaló vázlat

A használati jog feltételeiről

Ez a vázlat (és a végén található gyakorló kérdések) kizárólag azoknak a hallgatóknak a

© Héjj Andreas (andreas.hejj@pte.hu / www.hejj.de)

A hallgatók figyelmébe ajánljuk a tárgyleírásban megadott szakirodalmat, különösen:

1. A pszichológia tárgya, céljai, tárgyai és alapvető iskolái (5. old.)

2. Fejlődéspszichológia I: biológia és társadalom (6. old.)

3. Fejlődéspszichológia II: Mélypszichológia és pszichogerontológia (8. old.)

4. Az érzékelés pszichológiája (12. old.)

5. Az intelligencia és az érzelmi intelligencia (15. old.)

6. Tanulás I: klasszikus és instrumentális kondicionálás (20. old.)

7. Tanulás II: a jó példakép (24. old.)

10. Motiváció: test - lélek - közösség (szocio-pszicho-fiziológia) (35. old.)

11. A szerelem lélektana (38.old.)

13. Attitűd, dogmatizmus, engedelmesség és manipuláció (44. old.)

14. Deindividuáció és dehumanizáció (53. old.)

15. Segítségnyújtás (57. old.)

16. A csoportban fellépő folyamatok (59. old.)

18. Érdekközösség, cserekereskedelem és a csalók kizárása (73. old.)

A csoporttársak között előkészítendő gyakorló kérdések a vizsgára (74. old.)

Elméleti irányzatok / iskolák

Kitérő: Mennyire bolond a bolond

„I went to my psychiatrist to be psychoanalyzed

A fejlődés biológiai alapjai

Ainsworth, Bowlby stb. az anya-gyermek kötödést (= érzelmi kapcsolatát) vizsgálták.

az én modellje a másik pozitív a másik negatív

pozitív biztonságos elutasító

negatív ambivalens félelemteli

Az orális szakasz kb. a 18. hónapig tart

Az anális szakasz (kb. 18.-36. hónap)

A fallikus szakasz (kb. 3.-5. életév)

Az Elektra-komlexumos lányok anyjuk iránti szeretetüket felcserélik apjuk iránti szerelemmel.

Thomae bonni gerontológiai hosszmetszeti tanulmánya (N=222)

Az öregség minősége a környezettől is függ:

Pszichogerontológia II: szexualitás, intimitás, társkapcsolat

Érzékelésvizsgálat a küszöb meghatározása által

Normállevél túl nehéz (néhány gramm) ↔ krumpli-árus

Adatalapú feldolgozás (Bottom-up processing, BUP)

A felülről lefelé történő feldolgozás (Top down processing, TDP)

Született szagértő - Az emberi szagkommunikáció az élet-, lakó- és munkatársi viszonyban

A figyelem és az észlelés elhárítása

Ha egy hétévesen egyetlen - tetszőlegesen megválasztható - mérést végezhetünk, hogy előre

A hivatások szubjektív értékelése összefügg azok művelőinek átlagos IQ-jával.

Az örökbefogadó családban eltöltött 18 év után az IQ korrelációja két adoptív „testvér“ között

Meritokrácia (érdemszerűség) vagy mediokrácia (középszerűség): agysebész, pilóta, ügyvéd,

Önérzékelés: Saját érzelmeimet felismerem és nevükön nevezem – fontos döntéseimet

Önmotiváció: Kudarc esetén sem adom fel A jutalmat elhalasztom

Empátia: mások érzelmeit átérzem, velük együtt érzek

Csoportérzék: Az érzelmeket kapcsolataimban ügyesen és harmonikusan kezelem - pl. egy csoport

 Önérzékelés: Mit érez, ha hosszú és megerőltető felkészülés után végre benyújtja a

 Önirányítás: Hogy reagál, ha a vizsgáztató közli, hogy dolgozata „elégséges"?

 Csoportérzék: Most ön a vizsgabizottsági ülnök. Észre veszi, hogy a vizsgáztató annyira a

A klasszikus kondicionálás létrejöttéhez szükséges

Seligman: preparedness arc, ház, kígyó

 Instrumentális (a kívánatos következmény

1 Egy már létező

PTE FEEK Prof. Dr. Héjj Andreas 30

4. Az effektus törvénye (Thorndike, 1898, 1905)

Ha valamely cselekvést jobb, kielégítőbb állapotok követnek, a jövőben megjelenési valószínűsége

(homeosztázis, regenerálódás, szexualitás, önóvás, támaszbiztosítás).

Megerősítési tervek és a viselkedés tartóssága

Az a kérdés, hogy a viselkedésformák fennmaradnak-e vagy elhalványulnak és eltűnnek, fontos,

Az „irracionális” (kabalás) viselkedés elsajátítása