3.

Algebrai kifejezések, átalakítások

I. Elméleti összefoglaló
Műveletek polinomokkal
Az olyan betűs kifejezéseket, amelyek csak valós számokat, változók pozitív egész kitevőjű hatvá-
nyait, valamint összeadás, kivonás és szorzás műveleteket tartalmaznak, polinomoknak nevezzük.
Például: 3x 2 + 2 x , 5x 2 − xy + y 3 , a 2 + 2b , ( a + b)⋅ (a 2 + b 2 ) , 10.

A polinomokat az összeadás és a kivonás szerint tagokra, a szorzás szerint tényezőkre bonthatjuk.

Például a 3 + 10ab − b 2 egy háromtagú kifejezés, ( x − 4 y )⋅ ( x + y 2 − xy ) egy kéttényezős szorzat,
amelynek első tényezője egy kéttagú, második tényezője egy háromtagú kifejezés. (Valójában
y 2 = y ⋅ y -t és xy = x ⋅ y -t is tekinthetnénk egy-egy kéttényezős szorzatnak, de általában tényezőkről
csak a többtagú kifejezéseket tartalmazó zárójelek – például ( x − 4 y ) és ( x + y 2 − xy ) – esetében
3
beszélünk.) Az azonos tényezőkből álló szorzatot hatványalakban is írhatjuk, például ( a + b) egy
háromtényezős szorzat.

A polinomok tagjaiban szereplő számokat együtthatóknak, az egy tagban szereplő ismeretlenek kite-
vőinek összegét fokszámnak nevezzük. Például 10ab együtthatója 10, fokszáma 2, míg x 5 együttha-
tója 1, fokszáma 5. Egy polinom fokszámának (vagy fokának) a benne szereplő tagok fokszámai
közül a legnagyobbat nevezzük. Például a −x3 + 2 x + 7 harmadfokú, az x 3 y 2 + y 4 + x 3 + xy ötöd-
fokú, az 5 nulladfokú (konstans) kifejezés. A polinomok tagjait gyakran fokszámuk szerinti csökkenő
sorrendben írjuk (több azonos fokú tag esetén azokat valamelyik változó fokszáma szerint rendezzük).

Két kifejezést egyneműnek nevezünk, ha ugyanazon változók szerepelnek bennük, ugyanazokon a

hatványkitevőkön, azaz legfeljebb együtthatóikban különböznek. Például −3c 2 d és 10c 2 d egynemű
kifejezések. Az egynemű kifejezéseket gyakran összevonjuk, például −3c 2 d + 10c 2 d = 7c 2 d .

Egy kéttényezős szorzatot átalakíthatunk zárójelfelbontással úgy, hogy az egyik kifejezés minden
tagját megszorozzuk a másik kifejezés minden tagjával, majd a kapott szorzatokat összeadjuk, például
( x − 4 y )⋅ ( x + y 2 − xy ) = x 2 + xy 2 − x 2 y − 4 yx − 4 y 3 + 4 yxy = −x 2 y + 5 xy 2 − 4 y 3 + x 2 − 4 xy (az
utolsó lépésben az egynemű kifejezéseket összevontuk, továbbá a polinom tagjait fokszám szerinti
csökkenő sorrendbe rendeztük, az azonos fokú tagokon belül x fokszáma szerint haladva.)

Szorzattá alakítás
Gyakran célszerű egy többtagú kifejezést több kifejezés szorzataként felírnunk. Ha ezt meg tudjuk ten-
ni, akkor azt mondjuk, hogy szorzattá alakítjuk a kifejezést. Például x 2 − 4 y 2 = ( x + 2 y )⋅ ( x − 2 y ) ,
2
c 2 + 2cd + d 2 = (c + d )⋅ (c + d ) = (c + d ) . A szorzattá alakítás nem mindig végezhető el, például
x 2 + 4 y 2 nem írható fel két (vagy több) polinom szorzataként.

A szorzattá alakítás történhet:

● a több tagban is szereplő változó(k) kiemelésével, például u 2 + 2u = u ⋅ (u + 2) ;

 ● a tagok megfelelő sorrendbe történő csoportosításával, majd több egymás utáni kiemeléssel,
például ac + bd + ad + bc = ac + bc + ad + bd = c ⋅ ( a + b) + d ⋅ (a + b) = (a + b)⋅ (c + d ) ;

● egyváltozós polinomok esetén a gyöktényezős alak segítségével, például 2 x 2 −12 x + 10 ese-

tén a 2 x 2 −12 x + 10 = 0 másodfokú egyenlet x1 = 1 és x2 = 5 gyökeit felhasználva
2 ⋅ ( x −1)⋅ ( x − 5) módon (ez magasabb fokú polinomoknál csak akkor alkalmazható, ha köny-
nyen ki tudjuk számítani a megfelelő egyenlet gyökeit);

● a nevezetes azonosságok alkalmazásával (ezek felsorolását lásd a következő részben).

Másodfokú függvények ábrázolásakor használatos még a teljes négyzetté alakítás, amikor a megadott
kifejezést egy zárójeles kifejezés négyzetének segítségével próbáljuk meg felírni. Ha a függvénynek
2
van (egy vagy két) zérushelye, akkor eljuthatunk a szorzatalakig, például x 2 −10 x + 25 = ( x − 5) és
2
x 2 − 6 x + 5 = ( x − 3) − 4 = ( x − 3 − 2)⋅ ( x − 3 + 2) = ( x − 5)⋅ ( x − 1) . A teljes négyzetté alakítás azon-
ban nem mindig jelent szorzattá alakítást. Ha ugyanis a függvénynek nincs zérushelye (és így a kifeje-
zésnek sincs gyöktényezős alakja), akkor nem kaphatunk szorzatalakot, hanem csak egy kifejezés
2
négyzetének és egy konstans tagnak az összegét, például x 2 − 6 x + 13 = ( x − 3) + 4 .

Nevezetes azonosságok
A gyakran használt zárójelfelbontási és szorzattá alakítási összefüggéseket nevezetes azonosságok
formájában szoktuk megfogalmazni. Az alábbiakban a, b és c tetszőleges valós számokat jelölnek.

A zárójelfelbontásból adódó azonosságok a következők:

2
● (a + b) = a 2 + 2ab + b2 ;
2
● (a − b) = a 2 − 2ab + b 2 ;
3
● (a + b) = a 3 + 3a 2b + 3ab 2 + b3 ;
3
● (a − b) = a3 − 3a 2b + 3ab2 − b3 ;
2
● (a + b + c) = a 2 + b 2 + c 2 + 2ab + 2ac + 2bc .

A szorzattá alakításból adódó azonosságok a következők:

● a 2 + b 2 a valós számkörben nem alakítható szorzattá;

● a 2 − b 2 = ( a + b) ⋅ ( a − b) ;

● a 3 + b3 = (a + b)⋅ (a 2 − ab + b 2 ) ;

● a 3 − b3 = (a − b)⋅ (a 2 + ab + b 2 ) .

Megjegyzés: Az azonosságok fenti két csoportba sorolása nem jelent éles elkülönülést, mind a két

2
 típusú (zárójelfelbontással, illetve szorzattá alakítással keletkező) azonosság megfordítható. Ha pél-
2
dául egy kifejezés átalakítása során ( a + b) helyére írunk a 2 + 2ab + b 2 -et, akkor zárójelfelbontást
2
alkalmaztunk, ha viszont a 2 + 2ab + b 2 helyére írunk ( a + b) -t, akkor szorzattá alakítást. Ugyanígy
bizonyos feladatokban (főként törtek egyszerűsítésénél, közös nevező meghatározásánál) célszerű
a 2 − b 2 helyére ( a + b)⋅ ( a − b) -t írnunk (szorzattá alakítás), míg más feladatokban (főként összevo-
násnál, polinomok összeadásakor) célravezető ( a + b)⋅ ( a − b) helyére a 2 − b 2 -et írnunk (zárójelfel-
bontás).

Megjegyzés: A nevezetes azonosságok a következőképpen általánosíthatók (ahol n pozitív egész):

⎛ n⎞ ⎛ n⎞ ⎛ n⎞ n ⎛ n⎞
(a + b) = ⎜⎜⎜ ⎟⎟⎟⎟⋅ a n ⋅ b0 + ⎜⎜⎜ ⎟⎟⎟⎟⋅ a n−1 ⋅ b1 + ... + ⎜⎜⎜ ⎟⎟⎟⎟⋅ a 0 ⋅ b n = ∑ ⎜⎜⎜ ⎟⎟⎟⎟⋅ a n−k ⋅ b k (binomiális tétel);
n
●
⎝ 0⎠ ⎝ 1⎠ ⎝ n⎠ k =0 ⎝ k ⎠

⎛n⎞ ⎛n⎞ ⎛ n⎞ n ⎛ n⎞
(a − b) = ⎜⎜⎜ ⎟⎟⎟⎟ ⋅ a n ⋅ b0 − ⎜⎜⎜ ⎟⎟⎟⎟⋅ a n−1 ⋅ b1 + ... ± ⎜⎜⎜ ⎟⎟⎟⎟⋅ a 0 ⋅ b n = ∑ ⎜⎜⎜ ⎟⎟⎟⎟⋅ a n−k ⋅ b k ⋅ (−1) ;
n k
●
⎝0⎠ ⎝ 1⎠ ⎝ n⎠ k =0⎝k ⎠

● ha n páratlan, akkor a n + b n = ( a + b)⋅ (a n−1 − a n−2b + a n−3b 2 − ... + b n−1 ) ;

● ha n páros, akkor a n − b n = ( a + b)⋅ (a n−1 − a n−2b + a n−3b 2 − ... + ... − b n−1 ) ;

● tetszőleges pozitív egész n-re a n − b n = (a − b)⋅ (a n−1 + a n−2 b + a n−3b 2 + ... + b n−1 ) .

Megjegyzés: A nevezetes azonosságoknak geometriai jelentést is tulajdoníthatunk, például pozitív a

2
és b esetén (a + b) = a 2 + 2ab + b 2 szemléltethető egy a + b oldalú négyzet területének kétféle ki-
2
számításával: a négyzet területe egyrészt (a + b) , másrészt az ábra szerint négy részre darabolva az
egyes részek területének összege a 2 + ab + ab + b 2 .

Algebrai törtek
x 2x2 + 2x a 3 − b3
Két polinom hányadosát algebrai törtnek nevezzük. Például: , , . Míg a
y xy + x ( a − b) ⋅ 2a 2
polinomokat a bennük szereplő változók bármely (valós) értéke esetén értelmezni tudtuk, addig az

3
 algebrai törtek értelmezési tartományának vizsgálatakor ki kell zárnunk azokat a helyettesítési érté-
keket, amikor a nevező 0.

Az algebrai törtekkel a következő műveleteket végezhetjük:

● Algebrai törtek egyszerűsítésekor a számlálót és a nevezőt is szorzattá alakítjuk (ha lehet), és

2 x 2 + 2 x 2 x ⋅ ( x + 1) 2 ⋅ ( x + 1)
a közös tényezőket (ha vannak) elhagyjuk, például = = . Na-
xy + x x ⋅ ( y + 1) y +1
gyon fontos, hogy egyszerűsíteni csak szorzatalakban, szorzótényezővel szabad, tehát például
2x + 3 2x
-at nem „egyszerűsíthetjük” -ra (hiszen ez egy másik algebrai tört, amelynek he-
y +3 y
lyettesítési értéke általában nem egyezik meg az eredeti tört helyettesítési értékével).

● Algebrai törtek összevonásakor a törteket bővítéssel közös nevezőre hozzuk, majd a szám-
x y + x x ⋅ ( x + 1) y ⋅ ( y + x ) x 2 + x + y 2 + xy
lálókat összevonjuk, például + = + = .
y x + 1 y ⋅ ( x + 1) y ⋅ ( x + 1) y ⋅ ( x + 1)

● Algebrai törtek szorzása a törtek szorzásának megfelelően történik (a szorzat számlálója a

2a b2 2ab 2
számlálók szorzata, nevezője a nevezők szorzata lesz), például ⋅ = .
a + b a − b (a + b)(a − b)
x 2y 2 xy 2x
Természetesen szükség esetén egyszerűsíthetünk, például ⋅ = = .
y x + 1 y ⋅ ( x + 1) x + 1

● Algebrai törtek osztása a törtek osztásának megfelelően történik (az osztó reciprokával szor-
c2 − d 2 c + d c2 − d 2 c (c 2 − d 2 ) ⋅ c
zunk), például : = ⋅ = 3 . Természetesen itt is egyszerű-
c3 c c3 c+d c ⋅ (c + d )

(c 2 − d 2 ) ⋅ c ( c + d ) ⋅ ( c − d ) ⋅ c c − d
síthetünk, az előző példában = = .
c 3 ⋅ (c + d ) c 3 ⋅ (c + d ) c2

II. Kidolgozott feladatok

1. Végezzük el a kijelölt műveleteket, majd adjuk meg az eredményt minél egyszerűbb alakban!

a) ( a + 7 ) ⋅ ( a − 2 ) − ( 2a − 3) ⋅ ( a + 5 ) b) ( 5b − 4c ) ⋅ ( 3c + 2b )

Megoldás: A zárójelek felbontása, majd az egynemű kifejezések összevonása után a következő-

ket kapjuk:

a) ( a + 7 ) ⋅ ( a − 2 ) − ( 2a − 3) ⋅ ( a + 5) = a 2 − 2a + 7a − 14 − ( 2a 2 + 10a − 3a − 15 ) = − a 2 − 2a + 1 .

b) ( 5b − 4c ) ⋅ ( 3c + 2b ) = 15bc + 10b 2 − 12c 2 − 8bc = 10b 2 + 7bc − 12c 2 .

4
2. A zárójelek felbontásával alakítsuk át többtagú kifejezéssé a következőket!

a) ( 3 + c ) b) ( 4a 2b − 1) ( 4ij + 3k ) ⋅ ( 4ij − 3k )
2 2
c)

d) ( 2b + 3) ( d − 4) ( d − 2c ) ⋅ ( d 2 + 2cd + 4c 2 )
3 3
e) f)

Megoldás: A nevezetes azonosságok alkalmazásával a következőket kapjuk:

a) ( 3 + c ) = 9 + 6c + c 2 .
2

b) ( 4a 2b − 1) = 16a 4b 2 − 8a 2b + 1 .
2

( 4ij + 3k ) ⋅ ( 4ij − 3k ) = ( 4ij ) − ( 3k ) = 16i 2 j 2 − 9k 2 .

2 2
c)

d) ( 2b + 3) = ( 2b ) + 3 ⋅ ( 2b ) ⋅ 3 + 3 ⋅ 2b ⋅ 32 + 33 = 8b3 + 36b 2 + 54b + 27 .

3 3 2

( d − 4)
3
e) = d 3 − 3 ⋅ d 2 ⋅ 4 + 3 ⋅ d ⋅ 42 − 43 = d 3 − 12d 2 + 48d − 64 .

( d − 2c ) ⋅ ( d 2 + 2cd + 4c 2 ) = d 3 − ( 2c )
3
f) = d 3 − 8c3 .

3. Alakítsuk szorzattá a következő kifejezéseket!

a) 22i 2 − 10ij + 33ik − 15 jk b) 2a ⋅ ( x − y ) − 3b ⋅ ( y − x ) c) l 2 − 20l + 100

d) 125 x 3 − 64 y 6 e) 8c 3 + 12c 2 d + 6cd 2 + d 3 f) 3 p 2 − 6 p − 189

Megoldás:

Az első két esetben csoportosítást és kiemelést alkalmazunk:

a) ( 22i 2
− 10ij ) + ( 33ik − 15 jk ) = 2i ⋅ (11i − 5 j ) + 3k ⋅ (11i − 5 j ) = (11i − 5 j ) ⋅ ( 2i + 3k ) . Másképpen

csoportosítva: ( 22i 2 + 33ik ) − (10ij + 15 jk ) = 11i ⋅ ( 2i + 3k ) − 5 j ⋅ ( 2i + 3k ) = ( 2i + 3k ) ⋅ (11i − 5 j ) .

b) 2a ⋅ ( x − y ) − 3b ⋅ ( y − x ) = 2a ⋅ ( x − y ) + 3b ⋅ ( x − y ) = ( x − y ) ⋅ ( 2a + 3b ) .

A következő három esetben a nevezetes azonosságokat alkalmazzuk:

c) l 2 − 20l + 100 = ( l − 10 ) .
2

d) 125 x 3 − 64 y 6 = ( 5 x ) − ( 4 y 2 ) = ( 5 x − 4 y 2 ) ⋅ ( 25 x 2 + 20 xy 2 + 16 y 4 ) .
3 3

e) 8c 3 + 12c 2 d + 6cd 2 + d 3 = ( 2c + d ) .
3

Az utolsó esetben a másodfokú egyenlet gyöktényezős alakját használjuk:

f) A 3 p 2 − 6 p − 189 = 0 egyenlet megoldásai p1 = −7 és p2 = 9 , így a gyöktényezős alak a kö-

5
 vetkező: 3 p 2 − 6 p − 189 = 3 ⋅ ( p + 7 ) ⋅ ( p − 9 ) . Ugyanezt megadhatjuk ( 3 p + 21) ⋅ ( p − 9 ) vagy
( p + 7 ) ⋅ ( 3 p − 27 ) alakban is.

4. Egyszerűsítsük a következő algebrai törteket a változók lehetséges értékei mellett!

4a 2 − 4 4c 3 − 4 d 3 5x2 − 5 y 2
a) b) c)
7a + 7 8c 2 − 8d 2 10 x 3 + 10 y 3

Megoldás: Először a számlálót és a nevezőt is szorzattá alakítjuk, majd a közös szorzótényezők-

kel egyszerűsítünk. Bár a feladat szövege nem kérdezett rá, megadjuk azt is, hogy az egyes kife-
jezések a változók mely értékeire nincsenek értelmezve (mert ekkor a törtek nevezője 0 lenne).

4a 2 − 4 4 ⋅ ( a − 1) 4 ⋅ ( a + 1) ⋅ ( a − 1) 4 ⋅ ( a − 1)
2

a) = = = , ahol a ≠ −1 .
7a + 7 7 ⋅ ( a + 1) 7 ⋅ ( a + 1) 7

4c 3 − 4d 3 4 ⋅ ( c − d ) ⋅ ( c + cd + d ) c 2 + cd + d 2
2 2

b) = = . Az egyszerűsítés során bővül a kifejezés

8c 2 − 8d 2 8 ⋅ (c + d ) ⋅ (c − d ) 2 ⋅ (c + d )
értelmezési tartománya, ugyanis az eredeti kifejezésben c + d ≠ 0 és c − d ≠ 0 (vagyis c ≠ ± d ),
míg az egyszerűsítés után már csak a c + d ≠ 0 feltétel (vagyis c ≠ −d ) marad meg. Viszont az
átalakítás csak az eredeti értelmezési tartományon igaz, hiszen c = d esetén csak az egyszerűsített
kifejezést tudnánk értelmezni, az eredetit nem. Így az ilyen típusú feladatokban mindig az eredeti
kifejezés értelmezési tartományát (pontosabban a meg nem engedett eseteket) fogjuk megadni.

5x2 − 5 y 2 5⋅( x + y) ⋅( x − y) x− y
c) = = , ahol x3 + y 3 ≠ 0 , azaz x ≠ − y .
10 x + 10 y 10 ⋅ ( x + y ) ⋅ ( x − xy + y ) 2 ⋅ ( x − xy + y 2 )
3 3 2 2 2

5. Végezzük el a kijelölt műveleteket a változók lehetséges értékei mellett!

3a + 2 1 − 4a 2a 2 e2 − ef e2 f + ef 2 x 2 + xy 5 x 2 − 5 y 2
a) + − 2 b) ⋅ c) :
2a + 1 4 a − 2 4 a − 1 e 2 + ef ef x 2 − xy 3 x3 − 3 y 3

Megoldás: A szükséges összevonások, illetve a lehetséges egyszerűsítések céljából mindhárom

esetben először szorzattá alakítjuk a kifejezések számlálóit és nevezőit (ahol ez lehetséges), majd
ezekkel végezzük el a műveleteket.

3a + 2 1 − 4a 2a 2 3a + 2 1 − 4a 2a 2
a) + − 2 = + − =
2a + 1 4a − 2 4a − 1 2a + 1 2 ⋅ ( 2a − 1) ( 2a + 1) ⋅ ( 2a − 1)
( 3a + 2 ) ⋅ ( 4a − 2 ) + (1 − 4a ) ⋅ ( 2a + 1) − 2a 2 ⋅ 2 12a 2 − 6a + 8a − 4 + 2a + 1 − 8a 2 − 4a − 4a 2
= = =
2 ⋅ ( 2a + 1) ⋅ ( 2a − 1) 2 ⋅ ( 2a + 1) ⋅ ( 2a − 1)
−3 1
= , ahol a ≠ ± .
2 ⋅ ( 2a + 1) ⋅ ( 2a − 1) 2

e2 − ef e2 f + ef 2 e ⋅ ( e − f ) ef ⋅ ( e + f ) e − f
b) ⋅ = ⋅ = ⋅ ( e + f ) = e − f , ahol e ≠ 0 , f ≠ 0 és
e 2 + ef ef e ⋅ (e + f ) ef e+ f
e≠−f .

6
 x 2 + xy 5 x 2 − 5 y 2 x 2 + xy 3 x3 − 3 y 3 x ⋅ ( x + y ) 3 ⋅ ( x − y ) ⋅ ( x + xy + y )
2 2

c) 2 : = ⋅ = ⋅ =
x − xy 3x3 − 3 y 3 x 2 − xy 5 x 2 − 5 y 2 x ⋅ ( x − y ) 5⋅ ( x + y) ⋅ ( x − y)
x ⋅ ( x + y ) ⋅ 3 ⋅ ( x − y ) ⋅ ( x 2 + xy + y 2 ) 3 ⋅ ( x 2 + xy + y 2 )
= = , ahol x ≠ 0 , x − y ≠ 0 , x + y ≠ 0 és
x ⋅ ( x − y) ⋅ 5⋅ ( x + y) ⋅( x − y) 5⋅ ( x − y)
x3 − y 3 ≠ 0 , vagy összefoglalóan x ≠ 0 és x ≠ ± y . (Az értelmezési tartomány vizsgálatakor az
eredeti törtek nevezőiről, illetve az osztó számlálójáról kötöttük ki, hogy egyik sem lehet 0.)

6b3 − 19b 2 + 39b − 36

6. Egyszerűsítsük a törtet, ahol b ≠ 1,5 !
2b − 3

Megoldás: A törtet akkor tudjuk egyszerűsíteni, ha a számlálót szorzattá alakítva ki tudunk

emelni belőle 2b − 3 = 2 ⋅ ( b − 1,5 ) -et (vagy b − 1,5 -et). Ezt valóban meg tudjuk tenni, mert
b = 1,5 esetén a számláló értéke 6 ⋅ 1,53 − 19 ⋅ 1,52 + 39 ⋅ 1,5 − 36 = 20, 25 − 42,75 + 58,5 − 36 = 0 .
Tehát b = 1,5 gyöke a 6b3 − 19b 2 + 39b − 36 = 0 egyenletnek, így annak gyöktényezős alakjában
szerepelni fog a b − 1,5 tényező.

A harmadfokú egyenlet további gyökeinek ismerete nélkül azonban közvetlenül nem tudjuk fel-
írni a b − 1,5 kiemelése után maradó további szorzótényező(ke)t. Ezért – a racionális számok osz-
tásához hasonlóan – el kell osztanunk a számlálót b − 1,5 -tel. Ezt a következőképpen tehetjük
meg, az úgynevezett polinomosztás módszerével:

( 6b 3
− 19b 2 + 39b − 36 ) : ( b − 1,5 ) = ...

Mivel az osztandó harmadfokú, az osztó pedig elsőfokú, ezért a hányados biztosan másodfokú
lesz. Az osztandóban a legmagasabb fokú tag 6b3 , az osztóban pedig b, ezért a hányados legma-
6b3
gasabb fokú tagja = 6b 2 . Visszaszorozva kapjuk, hogy 6b 2 ⋅ ( b − 1,5 ) = 6b3 − 9b 2 , amelyet le-
b
vonunk az osztandóból:

( 6b − 19b 2 + 39b − 36 ) : ( b − 1,5 ) = 6b 2 + ...

3

6b − 9b 2
3

− 10b 2 + 39b − 36

Innentől az eddigi lépéseket ismételjük, először a −10b 2 + 39b − 36 kifejezésre, és így tovább:

( 6b − 19b 2 + 39b − 36 ) : ( b − 1,5 ) = 6b 2 − 10b + 24

3

6b3 − 9b 2
− 10b 2 + 39b − 36
− 10b 2 + 15b
24b − 36
24b − 36
0

Az utolsó lépésben 0 maradékot kaptunk, tehát a 6b3 − 19b 2 + 39b − 36 kifejezés maradék nélkül
osztható b − 1,5 -tel. Vagyis 6b3 − 19b 2 + 39b − 36 = ( b − 1,5 ) ⋅ ( 6b 2 − 10b + 24 ) . A második ténye-

7
 6b3 − 19b 2 + 39b − 36 ( b − 1,5 ) ⋅ 2 ⋅ ( 3b − 5b + 12 )
2

zőből 2-t kiemelve a tört így írható fel: = . Tehát

2b − 3 2 ⋅ ( b − 1,5 )
a tört egyszerűsített alakja 3b 2 − 5b + 12 .

7. Határozzuk meg számológép használata nélkül a következő műveletek végeredményét!

a) 59 ⋅ 61 b) 4032 c) 792

d) 1023 e) 622 − 382 f) 9993

Megoldás: A szorzások írásbeli elvégzése helyett alkalmazhatjuk a nevezetes azonosságokat, így

a műveletek végeredményei akár fejben is kiszámíthatók:

a) 59 ⋅ 61 = ( 60 − 1) ⋅ ( 60 + 1) = 602 − 12 = 3600 − 1 = 3599 .

b) 4032 = ( 400 + 3) = 4002 + 2 ⋅ 400 ⋅ 3 + 32 = 160000 + 2400 + 9 = 162409 .

2

c) 792 = ( 80 − 1) = 802 − 2 ⋅ 80 ⋅ 1 + 12 = 6400 − 160 + 1 = 6241 .

2

d) 1023 = (100 + 2 ) = 1003 + 3 ⋅ 1002 ⋅ 2 + 3 ⋅ 100 ⋅ 22 + 23 = 1000000 + 60000 + 1200 + 8 = 1061208 .

3

e) 622 − 382 = ( 62 + 38 ) ⋅ ( 62 − 38 ) = 100 ⋅ 24 = 2400 .

f) 9993 = (1000 − 1) = 10003 − 3 ⋅ 10002 ⋅ 1 + 3 ⋅ 1000 ⋅ 12 − 13 = 1000000000 − 3000000 + 3000 − 1 =

3

= 1 000 003 000 − 3 000 001 = 997 002 999 .

8. Igazoljuk grafikus úton az a 2 − b 2 = (a + b)⋅ (a − b) összefüggést!

Megoldás: Tegyük fel először, hogy a > b , majd tekintsük a következő ábrát ( T1 , T2 , T3 és T4 a
megfelelő téglalapok területét jelöli, de a bizonyításban ezeket felhasználjuk az egyes téglala-
pokra történő hivatkozásként is):

Az ábrán T1 , T3 és T4 együttesen egy a oldalú négyzetet alkot, így T1 + T3 + T4 = a 2 . Mivel T4

8
 egy b oldalú négyzet, ezért T4 = b 2 , vagyis T1 + T3 = a 2 − b 2 . Mivel T1 és T2 együttesen egy a + b
szélességű, a − b magasságú téglalapot alkot, ezért T1 + T2 = ( a + b ) ⋅ ( a − b ) . Továbbá T2 = T3 ,
hiszen mindkettő egy-egy b és a − b oldalhosszúságú téglalap. Vagyis T1 + T3 = T1 + T2 , így éppen
a bizonyítandó a 2 − b 2 = (a + b)⋅ (a − b) összefüggést kaptuk, ezzel az állítást beláttuk.

Ha a = b , akkor az a 2 − b 2 = (a + b)⋅ (a − b) egyenlőség mindkét oldala 0, tehát az biztosan tel-

jesül. Ha pedig a < b , akkor az egyenlőség mindkét oldalát ( −1) -gyel szorozva a
b 2 − a 2 = (b + a )⋅ (b − a ) összefüggést kapjuk, amelynek bizonyításához elegendő az előző ábrán
a és b szerepét felcserélni.

9. Oldjuk meg a valós számok halmazán a 6 x 4 − 25 x 3 + 38 x 2 − 25 x + 6 = 0 egyenletet!

I. Megoldás: A negyedfokú egyenletekre létezik általános megoldási eljárás, ez azonban megha-

ladja a középiskolai módszereket. A mostani feladatban szereplő negyedfokú egyenlet viszont
speciális, úgynevezett szimmetrikus egyenlet, mert az együtthatók szimmetrikusak (a negyedfokú
és a konstans tag együtthatója egyaránt 6, a harmadfokú és az elsőfokú tag együtthatója egyaránt
−25 ). Szimmetrikus egyenletekre alkalmazható a következőkben ismertetett módszer.

Mivel x = 0 nem megoldása az egyenletnek (hiszen a konstans tag 6, tehát x = 0 esetén a bal ol-
25 6
dal értéke 6), ezért leoszthatjuk az egyenlet mindkét oldalát x 2 -tel: 6 x 2 − 25 x + 38 − + = 0.
x x2
⎛ 1 ⎞ ⎛ 1⎞
A szimmetrikus tagokat egymás mellé rendezve ezt kapjuk: 6 ⋅ ⎜ x 2 + 2 ⎟ − 25 ⋅ ⎜ x + ⎟ + 38 = 0 .
⎝ x ⎠ ⎝ x⎠
2 2
⎛ 1⎞ 1 1 1 1 ⎛ 1⎞ 1
Mivel ⎜ x + ⎟ = x 2 + 2 ⋅ x ⋅ + 2 = x 2 + 2 + 2 , ezért x 2 + 2 = ⎜ x + ⎟ − 2 . Így az y = x +
⎝ x⎠ x x x x ⎝ x⎠ x
új ismeretlen bevezetésével az egyenlet 6 ⋅ ( y 2 − 2 ) − 25 y + 38 = 0 alakban írható, amely y-ra
13
nézve másodfokú, a rendezés után ezt kapjuk: 6 y 2 − 25 y + 26 = 0 . Ennek megoldásai y1 = és
6
y2 = 2 .

13 1 13 13
Ha y1 = , akkor az x + = egyenlet mindkét oldalát x-szel szorozva az x 2 − x + 1 = 0
6 x 6 6
2 3
másodfokú egyenlethez jutunk, amelynek megoldásai x1 = és x2 = .
3 2

1
Ha y2 = 2 , akkor az x + = 2 egyenlet mindkét oldalát x-szel szorozva az x 2 − 2 x + 1 = 0 má-
x
sodfokú egyenlethez jutunk, amelynek egyetlen megoldása x3 = 1 .

2 3
Tehát az eredeti egyenletnek három valós megoldása van: , és 1. Ellenőrzéssel meggyőződ-
3 2
hetünk róla, hogy ezek valóban jó megoldások.

II. Megoldás: Magasabb fokú egyenletek megoldásánál hasznos lehet, ha valamilyen úton meg-
sejtjük az egyenlet egyik gyökét, ekkor ugyanis a megfelelő gyöktényező kiemelésével és poli-

9
 nomosztással a megoldást visszavezethetjük egy alacsonyabb fokú egyenlet megoldására. Mivel a
6 x 4 − 25 x 3 + 38 x 2 − 25 x + 6 = 0 egyenletben az együtthatók összege 6 − 25 + 38 − 25 + 6 = 0 ,
ezért az egyenletnek gyöke az 1 (mert x = 1 esetén a kifejezés helyettesítési értéke pont az együtt-
hatók összege), vagyis x − 1 biztosan kiemelhető gyöktényezőként. Polinomosztással kapjuk:

(6x − 25 x 3 + 38 x 2 − 25 x + 6 ) : ( x − 1) = 6 x3 − 19 x 2 + 19 x − 6
4

6 x 4 − 6 x3
− 19 x 3 + 38 x 2 − 25 x + 6
− 19 x 3 + 19 x 2
19 x 2 − 25 x + 6
19 x 2 − 19 x
− 6x + 6
− 6x + 6
0

A 6 x 3 − 19 x 2 + 19 x − 6 = 0 harmadfokú egyenletben az együtthatók összege 6 − 19 + 19 − 6 = 0 ,

tehát ennek az egyenletnek is gyöke az 1, így x − 1 még egyszer kiemelhető gyöktényezőként:

(6x − 19 x 2 + 19 x − 6 ) : ( x − 1) = 6 x 2 − 13x + 6
3

6 x3 − 6 x 2
− 13x 2 + 19 x − 6
− 13x 2 + 13 x
6x − 6
6x − 6
0

2 3
A 6 x 2 − 13x + 6 = 0 másodfokú egyenlet gyökei (a megoldóképlettel) x1 = és x2 = .
3 2

2 3
Tehát az eredeti negyedfokú egyenlet megoldásai: x1 = , x2 = és x3 = x4 = 1 . Ellenőrzéssel
3 2
meggyőződhetünk róla, hogy ezek valóban jó megoldások.

Megjegyzés: A fenti gondolatmenetben láttuk, hogy ha egy egyenletben az együtthatók összege

0, akkor az egyenletnek gyöke az 1. Hasznos megfigyelés még, hogy ha egy egyenlet együttha-
tóinak váltakozó előjelű összege 0, akkor az egyenletnek gyöke a −1 .

III. Ajánlott feladatok

1. Végezzük el a kijelölt műveleteket, majd adjuk meg az eredményt minél egyszerűbb alakban!

a) ( a − 5 ) ⋅ ( a + 3) + ( a + 2 ) ⋅ ( a − 4 ) b) ( 5 p − 4q ) ⋅ ( pq + 3 p 2 − 2 )

c) (w 2
+ w + 1) ⋅ ( w2 − w − 1) d) ( u n + v n ) ⋅ ( u 2 n − u n v n + v 2 n + 1) , ahol n ∈ ] +

2. A zárójelek felbontásával alakítsuk át többtagú kifejezéssé a következőket!

2
⎛ 3 1 ⎞
b) ( 2 x 2 y − 3 xy 3 ) ( 2c + 5 ) ⋅ ( 5 + 2c )
3
a) ⎜ − e + f⎟ c)
⎝ 2 3 ⎠

10
 d) ( a n + b 4 ) ⋅ ( a n − b 4 ) ( 3 pq − 2) ( 2t − u ) ⋅ ( 4t 2 + 2tu + u 2 )
3 2
e) f)

g) ( c + 4 ) h) ( 2uv + 4s ) ⋅ ( 2uv − 4 s ) ( k + 2l + 3m )
3 2
i)

3. Alakítsuk szorzattá a következő kifejezéseket!

a) 144 j 2 + 120ij + 25i 2 b) 25u 2 r 4 − 16 p 6 c) 49 z 2 − 112rz + 64r 2

d) u 3 − 6u 2 v + 12uv 2 − 8v 3 e) a 3 + 8 f) 18 jl − 10km − 12 jm + 15kl

g) 64c 3 − 27 d 6 h) 6 z 2 − z − 2 i) x 2 y − 2 x 2 + 6 xy − 12 x + 10 y − 20

4. Egyszerűsítsük a törteket a változók lehetséges értékei mellett!

6b + 6 8c 2 − 8d 2 u 3 − 9u 2 + 27u − 27
a) b) c)
3b 2 − 3 10c 3 + 10d 3 u2 − 9

b 2 + 6b + 5 a3 + v3 ac − bc + ad − bd
d) e) f)
b 2 + 3b + 2 (a − v) ac + bc + ad + bd
2
+ av

2ab − a 2 − b 2 + c 2 x3 + 2 x 2 − x − 2 s 5 + s 4 t − 2 s 3t 2
g) h) i)
a 2 + c 2 − b 2 + 2ac x2 + x − 2 3s 3 + 5s 2 t − 2 st 2

5. Végezzük el a kijelölt műveleteket a változók lehetséges értékei mellett!

c2 + d 2 c+d 3 4 m 2 − 6m + 8 m 2 − 4m + 4
a) − b) + c) :
c −d
2 2
2c − 2 d e− f e+ f m 2 + 4m + 3 5m + 15

5− g 6 a3 − 8 7 a + 21 ⎛ 3a 2a ⎞ 6a 2 + 10a
d) + e) ⋅ 2 f) ⎜ + ⎟:
g − 8 g + 16 5 g − 20
2
5a + 15 a + 2a + 4 ⎝ 1 − 3a 3a + 1 ⎠ 1 − 6a + 9a
2

u + v u −1 v2 ⎛ 1 ⎞ ⎛ 1 ⎞ ⎛ j2 1 ⎞ ⎛ i− j i ⎞
g) − + 2 h) ⎜ l + − 1⎟ ⋅ ⎜ l + + 1⎟ i) ⎜ 3 + ⎟:⎜ 2 − 2 ⎟
u u − v u − uv ⎝ l ⎠ ⎝ l ⎠ ⎝ i − ij
2
i + j ⎠ ⎝ i + ij j + ij ⎠

6. Egyszerűsítsük a törteket a változók lehetséges értékei mellett!

9a 3 − 42a 2 + 52a − 16 8b 4 − 12b3 + 2b 2 + 23b − 39

a) b)
6a − 8 4b 2 − 9

7. Határozzuk meg számológép használata nélkül a következő műveletek végeredményét!

a) 5082 b) 83 + 123 c) 393

d) 61 ⋅ 79 e) 1232 f) 153 − 53

8. Határozzuk meg számológép használata nélkül, hogy az 1591 és a 4891 közül melyik számnak
van több pozitív osztója!

11
 1
9. Határozzuk meg a és b értékét, ha tudjuk, hogy minden x ≠ , x ≠ −3 esetén teljesül az
2
5 a b
= + összefüggés!
2x + 5x − 3 2x − 1 x + 3
2

10. Oldjuk meg a valós számok halmazán a következő egyenleteket!

a) 8 x 3 − 6 x 2 − 29 x − 15 = 0 b) 20 x 4 + 8 x 3 − 105 x 2 + 8 x + 20 = 0

11. Döntsük el a következő műveletek végeredményeiről, hogy racionálisak vagy irracionálisak-e!

a) 3 29 − 6 ⋅ 3 29 + 6 b) 3+ 2 2 + 3− 2 2 c) 7+2 6 − 7−2 6

12. Határozzuk meg a 2 x 2 + y 2 + 2 x + 2 xy + 4 kifejezés minimumát, ha x és y tetszőleges valós szám

lehet!

x2 y 2 z 2 x y z a b c
13. Határozzuk meg az 2
+ 2 + 2 kifejezés értékét, ha + + = 1 és + + = 0 teljesül
a b c a b c x y z
(ahol a, b, c, x, y és z egyike sem 0)!

14. Írjuk fel minél egyszerűbb alakban a következő kifejezést, ahol x ∉ {0; − 1; − 2; − 3; − 4; − 5} :

1 1 1 1 1
+ + + +
x ⋅ ( x + 1) ( x + 1) ⋅ ( x + 2 ) ( x + 2 ) ⋅ ( x + 3) ( x + 3) ⋅ ( x + 4 ) ( x + 4 ) ⋅ ( x + 5 )

Az ajánlott feladatok megoldásai

1. Végezzük el a kijelölt műveleteket, majd adjuk meg az eredményt minél egyszerűbb alakban!

a) ( a − 5 ) ⋅ ( a + 3) + ( a + 2 ) ⋅ ( a − 4 ) b) ( 5 p − 4q ) ⋅ ( pq + 3 p 2 − 2 )

c) (w 2
+ w + 1) ⋅ ( w2 − w − 1) d) ( u n + v n ) ⋅ ( u 2 n − u n v n + v 2 n + 1) , ahol n ∈ ] +

Megoldás:

a) ( a − 5 ) ⋅ ( a + 3) + ( a + 2 ) ⋅ ( a − 4 ) = a 2 + 3a − 5a − 15 + a 2 − 4a + 2a − 8 = 2a 2 − 4a − 23 .

b) ( 5 p − 4q ) ⋅ ( pq + 3 p 2 − 2 ) = 5 p 2 q + 15 p 3 − 10 p − 4 pq 2 − 12 p 2 q + 8q =
= 15 p 3 − 7 p 2 q − 4 pq 2 − 10 p + 8q .

c) (w 2
+ w + 1) ⋅ ( w2 − w − 1) = w4 − w3 − w2 + w3 − w2 − w + w2 − w − 1 = w4 − w2 − 2 w − 1 . Más-

képpen: ( w2 + ( w + 1) ) ⋅ ( w2 − ( w + 1) ) = ( w2 ) − ( w + 1) = w4 − w2 − 2 w − 1 .
2 2

d) ( u n + v n ) ⋅ ( u 2 n − u n v n + v 2 n + 1) = u 3n − u 2 n v n + u n v 2 n + u n + u 2 n v n − u n v 2 n + v3n + v n =

( )
= u 3n + v 3n + u n + v n . Másképpen: ( u n + v n ) ⋅ ( u 2 n − u n v n + v 2 n ) + 1 = ( u n ) + ( v n ) + u n + v n .
3 3

12
2. A zárójelek felbontásával alakítsuk át többtagú kifejezéssé a következőket!
2
⎛ 3 1 ⎞
b) ( 2 x 2 y − 3 xy 3 )
3
a) ⎜ − e + f ⎟ c) ( 2c + 5 ) ⋅ ( 5 + 2c )
⎝ 2 3 ⎠

d) ( a n + b 4 ) ⋅ ( a n − b 4 ) ( 3 pq − 2) ( 2t − u ) ⋅ ( 4t 2 + 2tu + u 2 )
3 2
e) f)

g) ( c + 4 ) h) ( 2uv + 4s ) ⋅ ( 2uv − 4 s ) ( k + 2l + 3m )
3 2
i)

Megoldás: A nevezetes azonosságok alkalmazásával a következőket kapjuk:

2
⎛ 3 1 ⎞ 9 1
a) ⎜ − e + f ⎟ = e 2 − ef + f 2 .
⎝ 2 3 ⎠ 4 9

b) ( 2 x 2 y − 3xy 3 ) = 8 x 6 y 3 − 36 x5 y 5 + 54 x 4 y 7 − 27 x3 y 9 .
3

( 2c + 5)( 5 + 2c ) = ( 2c + 5)
2
c) = 4c 2 + 20c + 25 .

d) ( a n + b 4 )( a n − b 4 ) = a 2 n − b8 .

( 3 pq − 2 ) = 9 p 2 q 6 − 12 pq 3 + 4 .
3 2
e)

f) ( 2t − u ) ( 4t 2 + 2tu + u 2 ) = 8t 3 − u 3 .

g) ( c + 4 ) = c 3 + 12c 2 + 48c + 64 .
3

h) ( 2uv + 4s )( 2uv − 4s ) = 4u 2 v 2 − 16s 2 .

( k + 2l + 3m )
2
i) = k 2 + 4l 2 + 9m 2 + 4kl + 6km + 12lm .

3. Alakítsuk szorzattá a következő kifejezéseket!

a) 144 j 2 + 120ij + 25i 2 b) 25u 2 r 4 − 16 p 6 c) 49 z 2 − 112rz + 64r 2

d) u 3 − 6u 2 v + 12uv 2 − 8v 3 e) a 3 + 8 f) 18 jl − 10km − 12 jm + 15kl

g) 64c 3 − 27 d 6 h) 6 z 2 − z − 2 i) x 2 y − 2 x 2 + 6 xy − 12 x + 10 y − 20

Megoldás:

a) 144 j 2 + 120ij + 25i 2 = (12 j + 5i ) .

2

b) 25u 2 r 4 − 16 p 6 = ( 5ur 2 + 4 p 3 ) ⋅ ( 5ur 2 − 4 p 3 ) .

c) 49 z 2 − 112rz + 64r 2 = ( 7 z − 8r ) = ( 8r − 7 z ) .
2 2

13
 d) u 3 − 6u 2 v + 12uv 2 − 8v 3 = ( u − 2v ) .
3

e) a 3 + 8 = ( a + 2 ) ⋅ ( a 2 − 2a + 4 ) .

f) 18 jl − 10km − 12 jm + 15kl = (18 jl − 12 jm ) + (15kl − 10km ) = 6 j ⋅ ( 3l − 2m ) + 5k ⋅ ( 3l − 2m ) =

= ( 3l − 2m ) ⋅ ( 6 j + 5k ) .

g) 64c 3 − 27 d 6 = ( 4c − 3d 2 ) ⋅ (16c 2 + 12cd 2 + 9d 4 ) .

1 2 ⎛ 1⎞ ⎛ 2⎞
h) A 6 z 2 − z − 2 = 0 egyenlet gyökei z1 = − és z2 = , így 6 z 2 − z − 2 = 6 ⋅ ⎜ z + ⎟ ⋅ ⎜ z − ⎟ =
2 3 ⎝ 2⎠ ⎝ 3⎠
= ( 2 z + 1) ⋅ ( 3 z − 2 ) .

i) (x 2
y − 2 x 2 ) + ( 6 xy − 12 x ) + (10 y − 20 ) = x 2 ⋅ ( y − 2 ) + 6 x ⋅ ( y − 2 ) + 10 ⋅ ( y − 2 ) =

= ( y − 2 ) ⋅ ( x 2 + 6 x + 10 ) . Mivel az x 2 + 6 x + 10 = 0 másodfokú egyenletnek nincs valós megol-

dása (a diszkriminánsa negatív), ezért az x 2 + 6 x + 10 szorzótényező nem bontható tovább.

4. Egyszerűsítsük a törteket a változók lehetséges értékei mellett!

6b + 6 8c 2 − 8d 2 u 3 − 9u 2 + 27u − 27
a) b) c)
3b 2 − 3 10c 3 + 10d 3 u2 − 9

b 2 + 6b + 5 a3 + v3 ac − bc + ad − bd
d) e) f)
b 2 + 3b + 2 (a − v) ac + bc + ad + bd
2
+ av

2ab − a 2 − b 2 + c 2 x3 + 2 x 2 − x − 2 s 5 + s 4 t − 2 s 3t 2
g) h) i)
a 2 + c 2 − b 2 + 2ac x2 + x − 2 3s 3 + 5s 2 t − 2 st 2

Megoldás:

6b + 6 6 ⋅ ( b + 1) 2
a) = = , ahol b ≠ ±1 .
3b − 3 3 ⋅ ( b + 1) ⋅ ( b − 1) b − 1
2

8c 2 − 8d 2 8 ⋅ (c + d ) ⋅ (c − d ) 4 ⋅ (c − d )
b) = = , ahol c ≠ −d .
10c + 10d 10 ⋅ ( c + d ) ⋅ ( c − cd + d ) 5 ⋅ ( c 2 − cd + d 2 )
3 3 2 2

( u − 3) ( u − 3) , ahol
3 2
u 3 − 9u 2 + 27u − 27
c) = = u ≠ ±3 .
u −9
2
( u + 3) ⋅ ( u − 3 ) u + 3

b 2 + 6b + 5 ( b + 1) ⋅ ( b + 5 ) b + 5
d) = = , ahol b ≠ −1 és b ≠ −2 .
b 2 + 3b + 2 ( b + 1) ⋅ ( b + 2 ) b + 2

a 3 + v3 ( a + v ) ⋅ ( a 2 − av + v 2 ) ( a + v ) ⋅ ( a 2 − av + v 2 )
e) = = = a + v , ahol a 2 − av + v 2 ≠ 0
(a − v) a 2 − 2av + v 2 + av a 2 − av + v 2
2
+ av

14
 (ez csak az a = v = 0 esetet zárja ki).

ac − bc + ad − bd c ⋅ ( a − b ) + d ⋅ ( a − b ) ( a − b ) ⋅ ( c + d ) a − b
f) = = = , ahol a ≠ −b és c ≠ −d .
ac + bc + ad + bd c ⋅ ( a + b ) + d ⋅ ( a + b ) ( a + b ) ⋅ ( c + d ) a + b

2ab − a 2 − b 2 + c 2 c − ( a − 2ab + b ) c − ( a − b ) (c + a − b) ⋅ (c − a + b) = c − a + b ,
2 2 2 2 2

g) = = =
a + c − b + 2ac ( a + 2ac + c ) − b
2 2 2 2 2 2
( a + c ) − b2 ( a + c + b ) ⋅ ( a + c − b ) a + c + b
2

ahol b ≠ ± ( a + c ) .

x 3 + 2 x 2 − x − 2 x ⋅ ( x + 2 ) − ( x + 2 ) ( x + 2 ) ⋅ ( x − 1) ( x + 2 ) ⋅ ( x + 1) ⋅ ( x − 1)
2 2

h) = = = = x + 1 , ahol
x2 + x − 2 ( x + 2 ) ⋅ ( x − 1) ( x + 2 ) ⋅ ( x − 1) ( x + 2 ) ⋅ ( x − 1)
x ≠ −2 és x ≠ 1 .

s 5 + s 4 t − 2 s 3t 2 s 3 ⋅ ( s 2 + st − 2t 2 ) s 3 ⋅ ( s 2 − st + 2st − 2t 2 ) s 3 ⋅ ( s ⋅ ( s − t ) + 2t ⋅ ( s − t ) )
i) 3 = = = =
3s + 5s 2t − 2st 2 s ⋅ ( 3s 2 + 5st − 2t 2 ) s ⋅ ( 3s 2 + 6 st − st − 2t 2 ) s ⋅ ( 3s ⋅ ( s + 2t ) − t ⋅ ( s + 2t ) )

s 3 ⋅ ( s − t ) ⋅ ( s + 2t ) s2 ⋅ ( s − t ) t
= = , ahol s ≠ 0 , s ≠ −2t és s ≠ .
s ⋅ ( s + 2t ) ⋅ ( 3s − t ) 3s − t 3

Megjegyzés: Az i) feladat számlálója és nevezője más módszerrel is szorzattá alakítható, amely

hasznos bizonyos kétismeretlenes másodfokú polinomok esetében. Például a nevezőben lévő
3s 2 + 5st − 2t 2 szorzattá alakításakor tekintsük a 3s 2 + 5st − 2t 2 = 0 egyenletet, amely s-re nézve
−5t ± 25t 2 + 24t 2 −5t ± 7t
egy másodfokú, t paraméterű egyenlet. Ennek megoldásai s1,2 = = ,
6 6
t ⎛ t⎞
vagyis s1 = −2t és s2 = , így az egyenlet gyöktényezős alakja 3 ⋅ ( s + 2t ) ⋅ ⎜ s − ⎟ , amely
3 ⎝ 3 ⎠
( s + 2t ) ⋅ ( 3s − t ) alakban is írható.

5. Végezzük el a kijelölt műveleteket a változók lehetséges értékei mellett!

c2 + d 2 c+d 3 4 m 2 − 6m + 8 m 2 − 4m + 4
a) − b) + c) :
c −d
2 2
2c − 2 d e− f e+ f m 2 + 4m + 3 5m + 15

5− g 6 a3 − 8 7 a + 21 ⎛ 3a 2a ⎞ 6a 2 + 10a
d) + e) ⋅ 2 f) ⎜ + ⎟:
g − 8 g + 16 5 g − 20
2
5a + 15 a + 2a + 4 ⎝ 1 − 3a 3a + 1 ⎠ 1 − 6a + 9a
2

u + v u −1 v2 ⎛ 1 ⎞ ⎛ 1 ⎞ ⎛ j2 1 ⎞ ⎛ i− j i ⎞
g) − + 2 h) ⎜ l + − 1⎟ ⋅ ⎜ l + + 1⎟ i) ⎜ 3 + ⎟:⎜ 2 − 2 ⎟
u u − v u − uv ⎝ l ⎠ ⎝ l ⎠ ⎝ i − ij
2
i + j ⎠ ⎝ i + ij j + ij ⎠

Megoldás:

c2 + d 2
a) 2 −
c+d
=
c2 + d 2
−
c+d
=
( c2 + d 2 ) ⋅ 2 − ( c + d )
=
2

c − d 2 2c − 2 d ( c + d ) ⋅ ( c − d ) 2 ⋅ ( c − d ) 2 ⋅ (c + d ) ⋅ (c − d )

15
 (c − d )
2
2c 2 + 2d 2 − c 2 − 2cd − d 2 c 2 − 2cd + d 2 c−d
= = = = , ahol c ≠ ± d .
2 ⋅ (c + d ) ⋅ (c − d ) 2 ⋅ (c + d ) ⋅ (c − d ) 2 ⋅ (c + d ) ⋅ (c − d ) 2 ⋅ (c + d )

b)
3
+
4
=
3⋅ ( e + f ) + 4⋅( e − f ) = 7⋅ e − f
, ahol 0 ≤ e, f és e ≠ f .
e− f e+ f ( e − f )⋅( e + f ) e− f

m 2 − 6m + 8 m 2 − 4 m + 4 ( m − 2 ) ⋅ ( m − 4 ) 5 ⋅ ( m + 3 ) 5 ⋅ ( m − 4)
c) : = ⋅ = , ahol m ≠ −1 ,
m + 4m + 3
2
5m + 15 ( m + 1) ⋅ ( m + 3) ( m − 2 ) ( m + 1) ⋅ ( m − 2 )
2

m ≠ −3 és m ≠ 2 .

d)
5− g
+
6
=
5− g
+
6
=
( 5 − g ) ⋅ 5 + 6 ⋅ ( g − 4 ) = 25 − 5 g + 6 g − 24 =
g − 8 g + 16 5 g − 20 ( g − 4 ) 5 ⋅ ( g − 4 )
2 2
5 ⋅ ( g − 4)
2
5 ⋅ ( g − 4)
2

g +1
= , ahol g ≠ 4 .
5 ⋅ ( g − 4)
2

a3 − 8 7 a + 21 ( a − 2 ) ⋅ ( a 2 + 2a + 4 ) 7 ⋅ ( a + 3) 7 ⋅ ( a − 2 )
e) ⋅ = ⋅ 2 = , ahol a ≠ −3 . (A máso-
5a + 15 a 2 + 2a + 4 5 ⋅ ( a + 3) a + 2a + 4 5

dik tört nevezője sosem 0, mert a 2 + 2a + 4 = ( a + 1) + 3 ≥ 0 + 3 = 3 .)

2

3a ⋅ ( 3a + 1) + 2a ⋅ (1 − 3a ) ( 3a − 1)
2
⎛ 3a 2a ⎞ 6a 2 + 10a
f) ⎜ + ⎟: = ⋅ =
⎝ 1 − 3a 3a + 1 ⎠ 1 − 6a + 9a
2
(1 − 3a ) ⋅ ( 3a + 1) 2a ⋅ ( 3a + 5 )

( 3a − 1) = 3a 2 + 5a ⋅ 3a − 1 = a ⋅ ( 3a + 5 ) ⋅ 3a − 1 =
2
9a 2 + 3a + 2a − 6a 2
= ⋅
( −1) ⋅ ( 3a − 1) ⋅ ( 3a + 1) 2a ⋅ ( 3a + 5 ) − ( 3a + 1) 2a ⋅ ( 3a + 5) − ( 3a + 1) 2a ⋅ ( 3a + 5 )
3a − 1 1 5
= , ahol a ≠ ± , a ≠ 0 és a ≠ − .
−2 ⋅ ( 3a + 1) 3 3

u + v u −1 v2 ( u + v ) ⋅ ( u − v ) − ( u − 1) ⋅ u + v u 2 − v 2 − u 2 + u + v 2
2
u
g) − + 2 = = = =
u u − v u − uv u ⋅ (u − v ) u ⋅ (u − v ) u ⋅ (u − v )
1
= , ahol u ≠ 0 és u ≠ v .
u −v

⎛ 1 ⎞ ⎛ 1 ⎞ 1 1 1 1
h) ⎜ l + − 1⎟ ⋅ ⎜ l + + 1⎟ = l 2 + 1 + l + 1 + 2 + − l − − 1 = l 2 + 2 + 1 , ahol l ≠ 0 . Másképpen:
⎝ l ⎠ ⎝ l ⎠ l l l l
2
⎛⎛ 1⎞ ⎞ ⎛⎛ 1⎞ ⎞ ⎛ 1⎞ 1 1
⎜ ⎜ l + ⎟ − 1⎟ ⋅ ⎜ ⎜ l + ⎟ + 1⎟ = ⎜ l + ⎟ − 1 = l + 2 + 2 − 1 = l + 2 + 1 .
2 2 2

⎝⎝ l ⎠ ⎠ ⎝⎝ l ⎠ ⎠ ⎝ l ⎠ l l

⎛ j2 1 ⎞ ⎛ i− j i ⎞ ⎛ j2 1 ⎞ ⎛ i− j i ⎞
i) ⎜ 3 + :
⎟ ⎜ 2 − =
⎟ ⎜ ⎜ + ⎟:⎜ − ⎟⎟ =
⎝ i ⋅ (i − j )
⎜
j ⎟ ⎝ i ⋅ (i + j ) j ⋅ ( j + i ) ⎠
⎝ i − ij i+ j ⎠ ⎝ i + ij j + ij ⎠ i+
2 2 2 2
⎠
j 2 + 1⋅ i ⋅ (i − j ) (i − j ) ⋅ j − i ⋅ i j 2 + i 2 − ij ij − j 2 − i 2
= : = : =
i ⋅ (i + j ) ⋅ (i − j ) i ⋅ j ⋅ (i + j ) i ⋅ (i + j ) ⋅ (i − j ) i ⋅ j ⋅ (i + j )

16
 i 2 + j 2 − ij i ⋅ j ⋅ (i + j ) j j
= ⋅ = = , ahol i ≠ 0 , i ≠ ± j és j ≠ 0 .
i ⋅ ( i + j ) ⋅ ( i − j ) ( −1) ⋅ ( i + j − ij ) ( −1) ⋅ ( i − j ) j − i
2 2

6. Egyszerűsítsük a törteket a változók lehetséges értékei mellett!

9a 3 − 42a 2 + 52a − 16 8b 4 − 12b3 + 2b 2 + 23b − 39

a) b)
6a − 8 4b 2 − 9

Megoldás:

4
a) A tört akkor értelmezhető, ha a ≠ . Az eredményt polinomosztással kapjuk:
3

3
( 9a 3
− 42a 2 + 52a − 16 ) : ( 6a − 8 ) = a 2 − 5a + 2
2
9a 3 − 12a 2
− 30a 2 + 52a − 16
− 30a 2 + 40a
12a − 16
12a − 16
0

3 2
Tehát az egyszerűsített tört értéke a − 5a + 2 .
2

Megjegyzés: Ha a nevezőt 2 ⋅ (3a − 4) alakra hozzuk, majd a számlálót csak 3a − 4 -gyel osztjuk
3a 2 −10a + 4
el, akkor a végeredményt alakban kapjuk meg. Így az osztás során minden együtt-
2
ható egész lesz, ez azonban nem szükségszerű egy polinomosztásnál, mint azt a fenti példa is
mutatja. Fontos megfigyelnünk, hogy a 6a − 8 -cal történő osztáskor az első lépésben a hányados
3
első tagja a 2 lett (tehát a nem egész együtthatók is megengedettek), nem pedig 1a 2 , ekkor
2
ugyanis a 9a 3 -ből még 3a 3 megmaradt volna, viszont az osztási lépésekben a maradék fokszá-
mának mindig kisebbnek kell lennie az osztó fokszámánál (kivéve, ha a hányados 0).

3
b) A tört akkor értelmezhető, ha b ≠ ± (ezek a nevező gyökei). Polinomosztással kapjuk, hogy:
2

(8b − 12b3 + 2b 2 + 23b − 39 ) : ( 4b 2 − 9 ) = 2b 2 − 3b + 5

4

8b 4
− 18b 2
− 12b3 + 20b 2 + 23b − 39
− 12b3 + 27b
20b − 4b − 39
2

20b 2 − 45
− 4b + 6

Mivel az utolsó lépésben a maradék −4b + 6 , ez viszont már nem osztható 4b 2 − 9 -cel, ezért a
tört számlálója nem osztható maradék nélkül a nevezővel. (A maradékos osztás a következőkép-
pen lenne felírható: 8b 4 − 12b3 + 2b 2 + 23b − 39 = ( 2b 2 − 3b + 5 ) ⋅ ( 4b 2 − 9 ) − 4b + 6 .)

17
 A nevező viszont szorzattá alakítható: 4b 2 − 9 = ( 2b + 3) ⋅ ( 2b − 3) , így megpróbálhatjuk külön-
3
külön a szorzótényezők valamelyikével elosztani a tört számlálóját. Mivel b = gyöke a számlá-
2
3
lónak (ezt behelyettesítéssel ellenőrizhetjük), de b = − nem gyöke, ezért 2b − 3 -mal fogjuk
2
tudni maradék nélkül elosztani a számlálót:

(8b − 12b3 + 2b 2 + 23b − 39 ) : ( 2b − 3) = 4b3 + b + 13

4

8b 4 − 12b3
2b 2 + 23b − 39
2b 2 − 3b
26b − 39
26b − 39
0

A kapott 4b3 + b + 13 kifejezés már biztosan nem osztható maradék nélkül 2b + 3 -mal, hiszen
3
b = − nem gyöke 4b3 + b + 13 -nak. (Ráadásul ha osztható lenne vele, akkor az eredeti 4b 2 − 9
2
kifejezéssel is el tudtuk volna osztani az eredeti számlálót.)

Így tehát az egyszerűsítés a következőképpen írható le:

8b 4 − 12b3 + 2b 2 + 23b − 39 ( 4b + b + 13) ⋅ ( 2b − 3) 4b3 + b + 13

3

= = .
4b 2 − 9 ( 2b + 3) ⋅ ( 2b − 3) 2b + 3

7. Határozzuk meg számológép használata nélkül a következő műveletek végeredményét!

a) 5082 b) 83 + 123 c) 393

d) 61 ⋅ 79 e) 1232 f) 153 − 53

Megoldás:

a) 5082 = ( 500 + 8 ) = 5002 + 2 ⋅ 500 ⋅ 8 + 82 = 250000 + 8000 + 64 = 258064 .

2

b) 83 + 123 = ( 8 + 12 ) ⋅ ( 82 − 8 ⋅ 12 + 122 ) = 20 ⋅ ( 64 − 96 + 144 ) = 20 ⋅ 112 = 2240 .

c) 393 = ( 40 − 1) = 403 − 3 ⋅ 402 ⋅ 1 + 3 ⋅ 40 ⋅ 12 − 13 = 64000 − 4800 + 120 − 1 = 59319 .

3

d) 61 ⋅ 79 = ( 70 − 9 ) ⋅ ( 70 + 9 ) = 702 − 92 = 4900 − 81 = 4819 .

e) 1232 = (100 + 20 + 3) = 1002 + 202 + 32 + 2 ⋅ (100 ⋅ 20 + 100 ⋅ 3 + 20 ⋅ 3) =

2

= 10000 + 400 + 9 + 2 ⋅ ( 2000 + 300 + 60 ) = 10409 + 2 ⋅ 2360 = 10409 + 4720 = 15129 .

f) 153 − 53 = (15 − 5 ) ⋅ (152 + 15 ⋅ 5 + 52 ) = 10 ⋅ ( 225 + 75 + 25 ) = 10 ⋅ 325 = 3250 .

18
8. Határozzuk meg számológép használata nélkül, hogy az 1591 és a 4891 közül melyik számnak
van több pozitív osztója!

Megoldás: Az osztók számát meghatározhatnánk a számok prímtényezős felbontásából, azonban

sem az 1591, sem a 4891 nem osztható semelyik egyjegyű prímmel sem, így a prímtényezők ke-
resése hosszabb írásbeli osztásokat igényelne.

Vegyük észre, hogy 1591 = 1600 − 9 = 402 − 32 és 4891 = 4900 − 9 = 702 − 32 , így a nevezetes
azonosságokkal 1591 = ( 40 + 3) ⋅ ( 40 − 3) = 43 ⋅ 37 és 4891 = ( 70 + 3) ⋅ ( 70 − 3) = 73 ⋅ 67 adódik.
Mivel a 37, 43, 67, 73 számok mindegyike prím, ezért az 1591 és a 4891 is két prím szorzata, te-
hát ugyanannyi (4 db) pozitív osztójuk van.

1
9. Határozzuk meg a és b értékét, ha tudjuk, hogy minden x ≠ , x ≠ −3 esetén teljesül az
2
5 a b
= + összefüggés!
2x + 5x − 3 2x − 1 x + 3
2

a b a ⋅ ( x + 3) + b ⋅ ( 2 x − 1) ax + 3a + 2bx − b
Megoldás: A jobb oldal átalakítva: + = = .
2x −1 x + 3 ( 2 x − 1) ⋅ ( x + 3) 2x2 + 5x − 3
5 ax + 3a + 2bx − b
Mivel = teljesül minden megengedett x értékre, ezért a számlálók
2x + 5x − 3
2
2 x2 + 5x − 3
egyenlősége 0 ⋅ x + 5 = ( a + 2b ) ⋅ x + ( 3a − b ) alakban is írható. Két (elsőfokú) polinom pontosan
akkor egyenlő, ha együtthatóik rendre megegyeznek, azaz a + 2b = 0 és 3a − b = 5 . Az első
5
összefüggésből a = −2b , ezt a másodikba helyettesítve 3 ⋅ ( −2b ) − b = −7b = 5 , ahonnan b = −
7
10
és a = adódik.
7

Megjegyzés: Ezt az eljárást – amikor tehát egy (legalább) másodfokú nevezőjű algebrai törtet
több elsőfokú nevezőjű tört összegeként írunk fel – parciális törtekre bontásnak nevezzük.

10. Oldjuk meg a valós számok halmazán a következő egyenleteket!

a) 8 x 3 − 6 x 2 − 29 x − 15 = 0 b) 20 x 4 + 8 x 3 − 105 x 2 + 8 x + 20 = 0

Megoldás:

a) Mivel az együtthatók váltakozó előjeles összege 8 − ( −6 ) + ( −29 ) − ( −15 ) = 0 , ezért az x1 = −1

gyöke az egyenletnek, így x + 1 szorzótényezőként kiemelhető belőle. Polinomosztással kapjuk:

(8x − 6 x 2 − 29 x − 15 ) : ( x + 1) = 8 x 2 − 14 x − 15
3

8 x3 + 8 x 2
− 14 x 2 − 29 x − 15
− 14 x 2 − 14 x
− 15 x − 15
− 15 x − 15
0

19
 5 3
A 8 x 2 − 14 x − 15 = 0 másodfokú egyenlet gyökei x2 = és x3 = − . Tehát az eredeti egyenlet
2 4
5 3
három megoldása a −1 , az és a − . Ellenőrzéssel meggyőződhetünk róla, hogy ezek mind-
2 4
egyike valóban jó megoldás.

b) Mivel szimmetrikus negyedfokú egyenletről van szó, amelynek a 0 nem gyöke, ezért x 2 -tel
2
8 20 1 ⎛ 1⎞
végigosztva a 20 x 2 + 8 x − 105 + + = 0 egyenletet kapjuk, amely az x 2 + 2 = ⎜ x + ⎟ − 2
x x2 x ⎝ x⎠
2
⎛ 1⎞ ⎛ 1⎞ 1
összefüggés alapján 20 ⋅ ⎜ x + ⎟ + 8 ⋅ ⎜ x + ⎟ − 145 = 0 alakra hozható. Ez x + -re nézve má-
⎝ x ⎠ ⎝ x ⎠ x
5 29
sodfokú, a két gyök és − .
2 10

1 5 5 1
Ha x + = , akkor az x 2 − x + 1 = 0 egyenletből az x1 = és x2 = 2 megoldásokat kapjuk.
x 2 2 2

1 29 29 2 5
Ha x + = − , akkor az x 2 + x + 1 = 0 egyenletből az x3 = − és x4 = − megoldásokat
x 10 10 5 2
kapjuk.

1 2 5
Tehát az eredeti egyenlet négy megoldása az , a 2, a − és a − . Ellenőrzéssel meggyőződ-
2 5 2
hetünk róla, hogy ezek mindegyike valóban jó megoldás.

11. Döntsük el a következő műveletek végeredményeiről, hogy racionálisak vagy irracionálisak-e!

a) 3 29 − 6 ⋅ 3 29 + 6 b) 3+ 2 2 + 3− 2 2 c) 7+2 6 − 7−2 6

Megoldás:

(3 )
2
a) 3 29 − 6 ⋅ 3 29 + 6 = 29 − 62 = 9 ⋅ 29 − 36 = 225 = 15 racionális.

(1 + 2 ) (1 − 2 ) ( )
2 2
b) 3+ 2 2 + 3− 2 2 = + = 1+ 2 + 1− 2 = 1+ 2 + 2 −1 = 2 2

irracionális.

(1 + 6 ) (1 − 6 ) ( )
2 2
c) 7+2 6 − 7−2 6 = − = 1+ 6 − 1− 6 = 1+ 6 − 6 − 1 = 2 ra-

cionális.

12. Határozzuk meg a 2 x 2 + y 2 + 2 x + 2 xy + 4 kifejezés minimumát, ha x és y tetszőleges valós szám

lehet!

Megoldás: Keressünk teljes négyzeteket: 2 x 2 + y 2 + 2 x + 2 xy + 4 = ( x + y ) + ( x + 1) + 3 . Mivel

2 2

egy teljes négyzet értéke mindig nemnegatív, ezért ( x + y ) + ( x + 1) + 3 ≥ 0 + 0 + 3 , vagyis a ki-

2 2

20
 fejezés értéke legalább 3. Pontosan 3 akkor lehet, ha x + y = 0 és x + 1 = 0 . Ez meg is valósulhat,
x = −1 és y = 1 esetén. Tehát a kifejezés minimuma 3.

x2 y 2 z 2 x y z a b c
13. Határozzuk meg az 2
+ 2 + 2 kifejezés értékét, ha + + = 1 és + + = 0 teljesül
a b c a b c x y z
(ahol a, b, c, x, y és z egyike sem 0)!

a b c
Megoldás: Az + + = 0 egyenletet xyz -vel szorozva az ayz + bxz + cxy = 0 összefüggést
x y z
yz xz xy x y z
kapjuk, amelyet abc -vel elosztva a + + = 0 egyenlethez jutunk. Mivel + + = 1 ,
bc ac ab a b c
2
⎛x y z⎞ ⎛x y2 z2 ⎞ x2 y 2 z 2
2
⎛ xy xz yz ⎞
így 1 = ⎜ + + ⎟ = ⎜ 2 + 2 + 2 ⎟ + 2 ⋅ ⎜ +
2
+ ⎟ , ahonnan 2 + 2 + 2 = 1 a kere-
⎝a b c⎠ ⎝a b c ⎠ ab 
⎝ ac bc
⎠ a b c
0

sett kifejezés értéke.

14. Írjuk fel minél egyszerűbb alakban a következő kifejezést, ahol x ∉ {0; − 1; − 2; − 3; − 4; − 5} :

1 1 1 1 1
+ + + +
x ⋅ ( x + 1) ( x + 1) ⋅ ( x + 2 ) ( x + 2 ) ⋅ ( x + 3) ( x + 3) ⋅ ( x + 4 ) ( x + 4 ) ⋅ ( x + 5 )

Megoldás: Az x ⋅ ( x + 1) ⋅ ( x + 2 ) ⋅ ( x + 3) ⋅ ( x + 4 ) ⋅ ( x + 5 ) közös nevező választása rendkívül

hosszú számolást eredményezne. Ehelyett észrevehetjük (a parciális törtekre bontás korábban is-
1 1 1 1 1 1
mertetett módszerével), hogy = − , = − , és így tovább,
x ⋅ ( x + 1) x x + 1 ( x + 1) ⋅ ( x + 2 ) x + 1 x + 2
1 1 1
= − . Vagyis a vizsgált kifejezés felírható a következőképpen:
( x + 4 ) ⋅ ( x + 5) x + 4 x + 5
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 5
− + − + − + − + − = − = .
x x + 1 x + 1 x + 2 x + 2 x + 3 x + 3 x + 4 x + 4 x + 5 x x + 5 x ⋅ ( x + 5)

IV. Ellenőrző feladatok

1. Végezzük el a kijelölt műveleteket, majd adjuk meg az eredményt minél egyszerűbb alakban!

a) ( 3 − b ) ⋅ ( 2b + 5 ) − ( b − 2 ) ⋅ ( b − 4b 2 ) (f − 2 f 2 + ef ) ⋅ ( e2 + 5ef − f )
2 3
b)

2. A zárójelek felbontásával alakítsuk át többtagú kifejezéssé a következőket!

2
⎛3 1 ⎞
a) ( 5ef − 4e )
2
b) ( 2q + 5r )
3
3
c) ⎜ c + d ⎟
⎝4 3 ⎠

d) ( 3uv 5 − 2u 4 v ) (x + y x )( x y − y x )
3
(2 f − 3 g − 4h )
y 2
e) f)

21
 3. Alakítsuk szorzattá a következő kifejezéseket!

a) i 2 − ij + ik − jk b) 5m ⋅ ( a − b ) − 3n ⋅ ( b − a ) c) 100 f 4 + 60 f 2 g 3 + 9 g 6

d) 64 p 3 q 6 + 8 p12 q 3 e) 64 j 2 − 96 jk + 36k 2 f) a 3 − 3a 2 b + 6ab 2 − 8b3

g) 3v 2 + 27v + 54 h) q 3 − 8 + 6q 2 − 12q i) x 3 y + 8 x 2 y + 19 xy + 12 y

4. Egyszerűsítsük a törteket a változók lehetséges értékei mellett!

3c 2 − 27 d 2 18t 2 + 36tu + 18u 2 d 2 e + 8de + 7e

a) b) c)
5c 2 + 30cd + 45d 2 9t 4 − 9u 4 de − 2d + 7e − 14

5. Végezzük el a kijelölt műveleteket a változók lehetséges értékei mellett!

i− j i2 + j2 ⎛ o ⎞ ⎛ 3o 2 ⎞ a + 6b 9b − a 1
a) − 2 b) ⎜ + 1⎟ : ⎜ 1 − 2 ⎟
c) − −
3i + 3 j i − j 2 ⎝ o +1 ⎠ ⎝ 1− o ⎠ a − 3ab 2ab − 6b
2 2
2b

2 2
a 2 − b 2 3a + 3b ⎛ k 2l ⎞ ⎛ k 2l ⎞ ⎛ a +1 6 a + 3 ⎞ 4a 2 − 4
d) ⋅ e) ⎜ + ⎟ − ⎜ − ⎟ f) ⎜ + 2 − ⎟⋅
( a + b ) 5a − 5b ⎝ 2a − 2 2 a − 2 2 a + 2 ⎠
2
⎝ 2l k ⎠ ⎝ 2l k ⎠ 3

4k 4 − 23k 3 − 39k 2 + 32k − 28

6. Egyszerűsítsük a törtet, ahol k ≠ −2 és k ≠ 7 !
( k + 2) ⋅ ( k − 7 )

7. Oldjuk meg a valós számok halmazán a 6 x 5 + 5 x 4 − 29 x 3 + 29 x 2 − 5 x − 6 = 0 egyenletet!

8. Határozzuk meg számológép használata nélkül a következő műveletek végeredményét!

a) 9982 b) 3282 − 1722 c) 296 ⋅ 304

80a ⎛ 2a + 5 2a − 5 ⎞
9. Bizonyítsuk be, hogy a :⎜ − ⎟ kifejezés értéke minden egész a esetén párat-
4a − 10 ⎝ 2a − 5 2a + 5 ⎠
lan szám!

Az ellenőrző feladatok megoldásai

1. Végezzük el a kijelölt műveleteket, majd adjuk meg az eredményt minél egyszerűbb alakban!

a) ( 3 − b ) ⋅ ( 2b + 5 ) − ( b − 2 ) ⋅ ( b − 4b 2 ) (f − 2 f 2 + ef ) ⋅ ( e2 + 5ef − f )
2 3
b)

Megoldás:

a) ( 3 − b ) ⋅ ( 2b + 5 ) − ( b − 2 ) ⋅ ( b − 4b 2 ) = 4b 4 − 17b3 + 18b 2 − 3b + 15 .
2

b) (f 3
− 2 f 2 + ef ) ⋅ ( e 2 + 5ef − f ) = e3 f + e2 f 3 + 3e 2 f 2 + 5ef 4 − 10ef 3 − ef 2 − f 4 + 2 f 3 .

22
2. A zárójelek felbontásával alakítsuk át többtagú kifejezéssé a következőket!
2
⎛3 1 ⎞
a) ( 5ef − 4e )
2
b) ( 2q + 5r )
3
3
c) ⎜ c + d ⎟
⎝4 3 ⎠

d) ( 3uv 5 − 2u 4 v ) (x + y x )( x y − y x )
3
(2 f − 3 g − 4h )
y 2
e) f)

Megoldás:

a) ( 5ef 3 − 4e ) = 25e2 f 6 − 40e 2 f 3 + 16e2 .

2

b) ( 2q + 5r ) = 8q 3 + 60q 2 r + 150qr 2 + 125r 3 .

3

2
⎛3 1 ⎞ 9 1 1
c) ⎜ c + d ⎟ = c 2 + cd + d 2 .
⎝4 3 ⎠ 16 2 9

d) ( 3uv 5 − 2u 4 v ) = 27u 3v15 − 54u 6 v11 + 36u 9 v 7 − 8u12 v 3 .

3

e) (x y
+ y x )( x y − y x ) = x 2 y − y 2 x .

(2 f − 3 g − 4h ) = 4 f 2 + 9 g 2 + 16h 2 − 12 fg − 16 fh + 24 gh .
2
f)

3. Alakítsuk szorzattá a következő kifejezéseket!

a) i 2 − ij + ik − jk b) 5m ⋅ ( a − b ) − 3n ⋅ ( b − a ) c) 100 f 4 + 60 f 2 g 3 + 9 g 6

d) 64 p 3 q 6 + 8 p12 q 3 e) 64 j 2 − 96 jk + 36k 2 f) a 3 − 3a 2 b + 6ab 2 − 8b3

g) 3v 2 + 27v + 54 h) q 3 − 8 + 6q 2 − 12q i) x 3 y + 8 x 2 y + 19 xy + 12 y

Megoldás:

a) i 2 − ij + ik − jk = ( i + k ) ⋅ ( i − j ) .

b) 5m ⋅ ( a − b ) − 3n ⋅ ( b − a ) = ( 5m + 3n ) ⋅ ( a − b ) .

c) 100 f 4 + 60 f 2 g 3 + 9 g 6 = (10 f 2 + 3 g 3 ) .
2

d) 64 p 3 q 6 + 8 p12 q 3 = ( 4 pq 2 + 2 p 4 q ) ⋅ (16 p 2 q 4 − 8 p 5 q 3 + 4 p8 q 2 ) .

e) 64 j 2 − 96 jk + 36k 2 = ( 8 j − 6k ) .
2

f) a 3 − 3a 2b + 6ab 2 − 8b3 ≠ ( a − 2b ) , mert ez utóbbi értéke a 3 − 6a 2b + 12ab 2 − 8b3 . Ezt felhasz-

3

nálva a 3 − 3a 2 b + 6ab 2 − 8b3 = ( a − 2b ) + 3a 2b − 6ab 2 = ( a − 2b ) + 3ab ⋅ ( a − 2b ) =

3 3

23
 = ( a − 2b ) ⋅ ( a 2 − ab + 4b 2 ) .

g) 3v 2 + 27v + 54 = 3 ⋅ ( v + 3) ⋅ ( v + 6 ) .

h) q 3 − 8 + 6q 2 − 12q = ( q 3 − 23 ) + 6q ⋅ ( q − 2 ) = ( q − 2 ) ⋅ ( q 2 + 8q + 4 ) .

i) x 3 y + 8 x 2 y + 19 xy + 12 y = y ⋅ ( x3 + 8 x 2 + 19 x + 12 ) = y ⋅ ( x + 1) ⋅ ( x + 3) ⋅ ( x + 4 ) . A megoldás öt-
lete, hogy az x 3 + 8 x 2 + 19 x + 12 = 0 egyenletnek gyöke a −1 , így x + 1 -et kiemelve polinomosz-
tással kapjuk a szorzatalakot.

4. Egyszerűsítsük a törteket a változók lehetséges értékei mellett!

3c 2 − 27 d 2 18t 2 + 36tu + 18u 2 d 2 e + 8de + 7e

a) b) c)
5c 2 + 30cd + 45d 2 9t 4 − 9u 4 de − 2d + 7e − 14

Megoldás:

3c 2 − 27 d 2 3 ⋅ ( c + 3d ) ⋅ ( c − 3d ) 3 ⋅ ( c − 3d )
a) = = , ahol c ≠ −3d .
5c + 30cd + 45d
2 2
5 ⋅ ( c + 3d )
2
5 ⋅ ( c + 3d )

18 ⋅ ( t + u ) 2 ⋅ (t + u )
2
18t 2 + 36tu + 18u 2
b) = = , ahol t ≠ ±u .
9t − 9u 9 ⋅ (t 2 + u 2 ) ⋅ (t + u ) ⋅ (t − u ) (t 2 + u 2 ) ⋅ (t − u )
4 4

d 2 e + 8de + 7e e ⋅ ( d + 7 ) ⋅ ( d + 1) e ⋅ ( d + 1)
c) = = , ahol d ≠ −7 és e ≠ 2 .
de − 2d + 7e − 14 ( d + 7 ) ⋅ ( e − 2) e−2

5. Végezzük el a kijelölt műveleteket a változók lehetséges értékei mellett!

i− j i2 + j2 ⎛ o ⎞ ⎛ 3o 2 ⎞ a + 6b 9b − a 1
a) − 2 b) ⎜ + 1⎟ : ⎜ 1 − 2 ⎟
c) − −
3i + 3 j i − j 2 ⎝ o +1 ⎠ ⎝ 1− o ⎠ a − 3ab 2ab − 6b
2 2
2b

2 2
a 2 − b 2 3a + 3b ⎛ k 2l ⎞ ⎛ k 2l ⎞ ⎛ a +1 6 a + 3 ⎞ 4a 2 − 4
d) ⋅ e) ⎜ + ⎟ − ⎜ − ⎟ f) ⎜ + 2 − ⎟⋅
( a + b ) 5a − 5b ⎝ 2a − 2 2 a − 2 2 a + 2 ⎠
2
⎝ 2l k ⎠ ⎝ 2l k ⎠ 3

Megoldás:

i2 + j 2 (i − j ) − 2 ⋅ (i + j )
2
− (i + j )
2 2 2
i− j −i − j
a) − 2 = = = , ahol i ≠ ± j .
2i + 2 j i − j 2
2 ⋅ (i + j ) ⋅ (i − j ) 2 ⋅ (i + j ) ⋅ (i − j ) 2 ⋅ (i − j )

⎛ o ⎞ ⎛ 3o 2 ⎞ 2o + 1 1 − 4o 2 2o + 1 (1 + o ) ⋅ (1 − o ) 1− o
b) ⎜ + 1⎟ : ⎜ 1 − 2 ⎟
= : = ⋅ = ,
⎝ o + 1 ⎠ ⎝ 1 − o ⎠ o + 1 (1 + o ) ⋅ (1 − o ) o + 1 (1 + 2o ) ⋅ (1 − 2o ) 1 − 2o
1
ahol o ≠ ±1 és o ≠ ± .
2

24
 a + 6b 9b − a 1 ( a + 6b ) ⋅ 2b − ( 9b − a ) ⋅ a − a ⋅ ( a − 3b ) −4b ⋅ ( a − 3b ) −2
c) − − = = = ,
a − 3ab 2ab − 6b
2 2
2b a ⋅ ( a − 3b ) ⋅ 2b a ⋅ ( a − 3b ) ⋅ 2b a
ahol a ≠ 0 , a ≠ 3b és b ≠ 0 .

a 2 − b 2 3a + 3b ( a + b ) ⋅ ( a − b ) 3 ⋅ ( a + b ) 3
d) ⋅ = ⋅ = , ahol a ≠ ±b .
( a + b ) 5a − 5b
2
(a + b)
2
5 ⋅ (a − b) 5

2 2
⎛ k 2l ⎞ ⎛ k 2l ⎞ ⎛ k 4l 2 ⎞ ⎛ k 2 4l 2 ⎞
2
e) ⎜ + ⎟ − ⎜ − ⎟ = ⎜ 2 + 2 + 2 ⎟ − ⎜ 2 − 2 + 2 ⎟ = 4 , ahol k ≠ 0 és l ≠ 0 .
⎝ 2l k ⎠ ⎝ 2l k ⎠ ⎝ 4l k ⎠ ⎝ 4l k ⎠

a + 3 ⎞ 4a 2 − 4 ( a + 1) + 6 − ( a + 3) ⋅ ( a − 1) 4 ⋅ ( a + 1) ⋅ ( a − 1)
2
⎛ a +1 6
f) ⎜ + 2 − ⎟⋅ = ⋅ =
⎝ 2a − 2 2a − 2 2a + 2 ⎠ 3 2 ⋅ ( a − 1) ⋅ ( a + 1) 3
10 4 ⋅ ( a + 1) ⋅ ( a − 1) 20
= ⋅ = , ahol a ≠ ±1 .
2 ⋅ ( a − 1) ⋅ ( a + 1) 3 3

4k 4 − 23k 3 − 39k 2 + 32k − 28

6. Egyszerűsítsük a törtet, ahol k ≠ −2 és k ≠ 7 !
( k + 2) ⋅ ( k − 7 )

4k 4 − 23k 3 − 39k 2 + 32k − 28 ( 4k − 3k + 2 ) ⋅ ( k + 2 ) ⋅ ( k − 7 )

2

Megoldás: = = 4k 2 − 3k + 2 . A vég-
( k + 2) ⋅ ( k − 7 ) ( k + 2) ⋅ ( k − 7 )
eredményt megkaphatjuk két egymás utáni polinomosztással (például először k + 2 -vel osztjuk el
az eredeti számlálót, majd a kapott hányadost k − 7 -tel osztjuk, vagy fordított sorrendben). Meg-
tehetjük azonban azt is, hogy a számlálót rögtön ( k + 2 ) ⋅ ( k − 7 ) = k 2 − 5k − 14 -gyel osztjuk el,
ekkor kettő helyett csak egy osztást kell végrehajtanunk. Ilyenkor elvileg elképzelhető lenne,
hogy az osztás során maradék keletkezik (ha a számláló nem osztható a nevező mindkét szorzóté-
nyezőjével), de a mostani feladatban nincsen maradék, ezzel a módszerrel is a helyes végered-
ményt kapjuk.

7. Oldjuk meg a valós számok halmazán a 6 x 5 + 5 x 4 − 29 x 3 + 29 x 2 − 5 x − 6 = 0 egyenletet!

Megoldás: Mivel az együtthatók összege 6 + 5 − 29 + 29 − 5 − 6 = 0 , ezért az egyenletnek bizto-

san gyöke az x1 = 1 . Az x − 1 -et szorzótényezőként kiemelve polinomosztással a következő ala-
kot kapjuk: ( x − 1) ⋅ ( 6 x 4 + 11x 3 − 18 x 2 + 11x + 6 ) = 0 . A második tényező egy szimmetrikus ne-
2
⎛ 1⎞ ⎛ 1⎞
gyedfokú kifejezés, amely x 2 -tel osztva ( x ≠ 0 ) és rendezve 6 ⋅ ⎜ x + ⎟ + 11 ⋅ ⎜ x + ⎟ − 30
⎝ x⎠ ⎝ x⎠
1 10 3 1 10
alakra hozható. Ennek x + -re vett gyökei − és . Az x + = − eset megoldásai
x 3 2 x 3
1 1 3 3
x2 = −3 és x3 = − , míg az x + = eset nem ad valós megoldást (hiszen x 2 − x + 1 = 0 disz-
3 x 2 2
1
kriminánsa negatív, illetve ismert, hogy x + ≥ 2 ).
x

25
 1
Tehát az egyenletnek három valós megoldása van: az 1, a −3 és a − . Ellenőrzéssel meggyő-
3
ződhetünk róla, hogy ezek mindegyike valóban jó megoldás.

8. Határozzuk meg számológép használata nélkül a következő műveletek végeredményét!

a) 9982 b) 3282 − 1722 c) 296 ⋅ 304

Megoldás:

a) 9982 = (1000 − 2 ) = 10002 − 2 ⋅ 1000 ⋅ 2 + 22 = 1000000 − 4000 + 4 = 996004 .

2

b) 3282 − 1722 = ( 328 + 172 ) ⋅ ( 328 − 172 ) = 500 ⋅ 156 = 78000 .

c) 296 ⋅ 304 = ( 300 − 4 ) ⋅ ( 300 + 4 ) = 3002 − 42 = 90000 − 16 = 89984 .

80a ⎛ 2a + 5 2a − 5 ⎞
9. Bizonyítsuk be, hogy a :⎜ − ⎟ kifejezés értéke minden egész a esetén párat-
4a − 10 ⎝ 2a − 5 2a + 5 ⎠
lan szám!

Megoldás: A nevezők miatt a ≠ ±2,5 , vagyis a kifejezés minden egész a-ra értelmezve van.

40a ( 2a + 5 ) − ( 2a − 5 ) 40a ( 2a − 5 ) ⋅ ( 2a + 5 )
2 2
80a ⎛ 2a + 5 2a − 5 ⎞
:⎜ − ⎟= : = ⋅ = 2a + 5 ,
4a − 10 ⎝ 2a − 5 2a + 5 ⎠ 2a − 5 ( 2a − 5 ) ⋅ ( 2a + 5 ) 2a − 5 40a
amely valóban minden egész a esetén páratlan szám, hiszen egy páros ( 2a ) és egy páratlan (5)
szám összege.

26