You are on page 1of 1

Geréb 586

állt, a k i t ő l n a g y b i r t o k a d o m á n y o k b a n és G e r é b P é t e r (? — ?, 1503. j ú n . 10. e l ő t t ) :


„ s e g é l y " - b e n ( s u b s i d i u m ) részesült. 1501 — n á d o r . A p j a ~ J á n o s , a n y j a Szilágyi Z s ó f i a
0 2 - b e n kalocsai é r s e k v o l t . P é n z k ö l c s ö n z é s - r é v é n Mátyás kir. unokatestvére, felesége
sel is f o g l a l k o z o t t . A V a l k o v m . - i A t y a Kanizsai D o r o t t y a . 1 4 4 7 - b e n t ű n t fel e l ő s z ö r ,
mezőváros ferences t e m p l o m á b a n temették 1 4 7 6 - t ó l Felső-Szilézia k a p i t á n y a , 1 4 7 8 — 7 9 -
el, 1512-ben a g y u l a f e h é r v á r i s z é k e s e g y h á z b a n b e n e r d é l y i v a j d a , 1 4 8 6 - t ó l 1494-ig a j t ó n á l l ó -
L á z ó i J á n o s e m l é k t á b l á t állított n e k i . — írod. mester, 1495—97-ben országbíró, 1499-től
É r d ú j h e l y i M e n y h é r t : A kalocsai é r s e k s é g a 1503-ig n á d o r . R é s z t v e t t M á t y á s ausztriai
renaissance-korban (Zenta, 1899); T e m e s v á - h a d j á r a t a i b a n , M á t y á s halála u t á n Ulászló h o z
ry János: Erdély középkori püspökei (Ko- c s a t l a k o z o t t , 1 5 0 1 - b e n a k i r . cseho.-i ú t j a
l o z s v á r , 1922). i d e j é n a n n a k h e l y t a r t ó j a v o l t . 1481-ben M á -
G e r é b László ( B p . , 1905. j ú n . 2 . — B p . , t y á s t ó l V a l p ó és A t y a v á r á t k a p t a , V a l p ó n
19Ó2. dec. 10.): i r o d a l o m t ö r t é n é s z , í r ó , m ű - t e m e t t é k el.
f o r d í t ó . Jogi d o k t o r á t u s t Pécsett 1931-ben, G e r e c z e P é t e r ( D é s , 1856. m á j . 2 3 . — P e s t -
1 9 4 8 - b a n a b p . - i e g y . - e n m a g y a r — l a t i n sza- ú j h e l y , 1914. n o v . 2 . ) : régész, m ű t ö r t é n é s z .
k o s t a n á r i o k l e v e l e t szerzett. 1945 — 4 6 - b a n a Egy.-i tanulmányait Kolozsváron végezte.
Zala m.-i földhivatal vezetője, 1946 —52-ben 1 8 8 1 - t ő l a pécsi f ő r e á l i s k . - n á l , k é s ő b b B p . - e n
a Fővárosi Szabó E r v i n K ö n y v t á r t u d o m á - tanár. Műtörténeti tanulmányokat folytatott
n y o s m u n k a t á r s a . A 30-as é v e k t ő l k e z d v e N é m e t o . - b a n , F r a n c i a o . - b a n és O l a s z o . - b a n .
f o r d í t o t t a és i s m e r t e t t e a k ö z é p k o r és a É r t e k e z é s e i n e k h o s s z ú s o r a 1878-tól e l e i n t e
reneszánsz l a t i n n y e l v ű m . i r o d a l m á t , í g y k ü l ö n b ö z ő v i d é k i s z a k l a p o k b a n , m a j d az
Jamis Pannonius költeményeit, Taurinus A r c h a e o l ó g i a i É r t e s í t ő b e n és az A r c h a e o l ó g i a i
P a r a s z t i h á b o r ú j á t (1946), Bonfini, Thuróczy, Közleményekben látott napvilágot. M ű t ö r t é -
Kálti M á r k , Küküllei és a N é v t e l e n M i n o r i t a neti cikkeiben főleg a pécsi székesegyházzal,
k r ó n i k á i t ( 1 9 4 3 ; 1958 — 60). T e r v e z e t e a l a p - részben más Á r p á d - k o r i t e m p l o m o k k a l (So-
j á n valósult m e g a k r ó n i k á k „ M o n u m e n t a m o g y v á r , Feldebrő) foglalkozott. O kezdte
Hungarica"-sorozata. Bibliográfiáiban, ta- m e g a pilisszentkereszti r o m o k feltárását.
n u l m á n y a i b a n a 15 — 18. sz. o s z t á l y h a r c a i t , Munkássága köréből kiemelkedik a mo.-i m ű -
m a j d ú t t ö r ő k é n t a 111. i r o d a l o m k e z d e t i i p a r i - e m l é k e k r e p e r t ó r i u m a , a Forster G y u l a s z e r k .
m u n k á s - á b r á z o l á s a i t d o l g o z t a fel. R e g é n y e i M a g y a r o r s z á g m ű e m l é k e i c. m u n k á b a n (I—II.
t ö r t é n e t i k o r r a j z o k az i í j ú s á g s z á m á r a . R á - 1905—06). 1893-tól B p . - e n m ű k ö d ö t t ; t a g j a
k ó c z i , K a z i n c z y , G v a d á n y i , P e t ő f i , Táncsics v o l t az O r s z á g o s R é g é s z e t i és E m b e r t a n i
m ű v e i b ő l , az 1905 k ö r ü l i m u n k á s t á r g y ú n o - Társulat igazgató választmányának, a M ű -
v e l l á k b ó l ( V i h a r e l ő t t , 1956), P o g á n y József e m l é k e k O r s z á g o s B i z o t t s á g á n a k . — F. m. A
i r o d a l m i t a n u l m á n y a i b ó l r e n d e z e t t s a j t ó alá pécsi székesegyház ( B p . , 1893); A pécsi székes-
v á l o g a t á s o k a t . — F. m. A magyar reneszánsz egyház egykori oltársátra és szobrászati marad-
költői (Bp., 1 9 4 7 ) ; Bibliográfia a hazai paraszt- ványai ( B p . , 1 8 9 7 ) ; Szobrászati emlékek Ma-
lázadások verses és elbeszélő irodalmához 15 — gyarországon ( 1 8 9 8 ) ; A biblia és művészetek
18. század ( B p . , 1949); A magyar középkor (1898). - írod. G. P. (Archaeol. Ért.
költészete ( v e r s e k , B p . , 1950); A magyar pa- X X X I V . 1914); C s e k e y I s t v á n : B a r a n y a és
rasztháborúk irodalma 1437 — 1514 ( B p . , 1950); Pécs b i b l i o g r á f i á j a (Pécs, 1964); Dankó
A párizsi kommün az egykorú magyar iroda- I m r e : G . P . élete és m u n k á s s á g a ( M ű v e l ő d é s -
lomban ( B p . , 1 9 5 1 ) ; A hazai osztályharcok ü g y i T á j é k o z t a t ó , 1965. 1. sz.).
irodalma 1525 — 1660 (Bp., 1 9 5 5 ) ; Munkás- G e r e g y e P á l (? — ?, 1264—71 k ö z ö t t ) : o r -
élet és munkásmozgalom a magyar irodalomban, szágbíró. A Vas v m . - i Geregye nemzetségből
1867 — 1872 ( B p . , 1959); A munkásügy irodal- s z á r m a z o t t . P á l y a f u t á s á t IV. Béla i f j a b b k i r .
munkban. 1832 — 1907 ( B p . , 1961). — I f j ú - u d v a r á b a n kezdte, 1224-ben Dalmáciában,
sági r e g é n y e i : Mátyás király lantosa (r., B p . , 1 2 2 9 - b e n a halicsi h a d j á r a t b a n , 1 2 3 8 - b a n az
1940); Galamb Miska kalandjai ( B p . , 1948); o s z t r á k o k ellen t ü n t e t t e k i m a g á t . 1 2 3 8 - t ó l
Kiált Patak vára (r., B p . , 1 9 5 1 ) ; Búvár Kund 1 2 4 2 - i g Fejér v m . i s p á n j a . 1 2 4 1 — 4 2 telén
(r., B p . , 1951, 1 9 5 6 ) ; A parasztgenerális (Bp., a k i r . r á b í z t a a D u n a - v o n a l őrizetét, m e l y e t
1 9 5 4 ) ; Béni János útja (Bp., 1 9 5 8 ) ; Égő világ hosszú ideig sikeresen oldott m e g , m a j d
(r., B p . , 1961). — írod. G . L . ( í r o d . t ö r t . amikor a tatárok a befagyott Dunán átkeltek,
K ö z i . 1963. 1. sz.) lassan v i s s z a v o n u l t . A t a t á r o k k i v o n u l á s a
G e r é b M á t y á s (? — ?, 1 4 9 3 ) : h o r v á t , d a l - u t á n , 1242 — 46 k ö z ö t t m i n t o r s z á g b í r ó a
m á t és s z l a v ó n b á n ( 1 4 8 2 — 9 0 ) . R é s z t v e t t T i s z á n t ú l k o r m á n y z ó j a k é n t az e l p u s z t u l t te-
Mátyás ausztriai és t ö r ö k elleni h a d j á r a t a i b a n . r ü l e t r e n d e z é s é v e l v o l t elfoglalva. 1 2 4 6 - b a n
Jajcánál k i t ü n t e t t e magát. o s z t r á k f o g s á g b a e s e t t . 1248-tól 1 2 6 3 - i g i s m é t

You might also like