Lukácsy György, Zanathy Gábor

és Lőrincz András
 TarTalomjegyzék

1 Előszó 4
2 Az ívelt szálvesszős művelés metszése és zöldmunkái az év során 5
3 Az ívelt szálvesszős művelés bemutatása 6
3.1 A tőke részei és a tőkeművelésmód változatai 6
3.2 Az ívelt szálvesszős tőkeművelésmódú ültetvények szerkezete 8
4 A tőkeművelésmód kialakítása 12
4.1 1. év metszése és zöldmunkái 13
4.2 2. év metszése és zöldmunkái 13
4.3 3. év metszése és zöldmunkái 14
4.4 4. év metszése és zöldmunkái 15
5 Termő korú ültetvények metszése és zöldmunkái 16
5.1 Metszés 16
5.2 Venyigekezelés 19
5.3 Törzs rögzítése 20
5.4 Szálvessző-elrendezés és -kötözés 20
5.5 Törzstisztítás 22
5.6 Hajtás-/rügyválogatás 22
5.7 Hajtások elhelyezése a támaszon 23
5.8 Csonkázás 25
5.9 Hónaljhajtások kezelése 26
5.10 Lelevelezés 26
5.11 Fürtválogatás 28
6 Összefoglalás 29
7 Irodalomjegyzék 30
8 Ábrajegyzék 30

ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉ S 3

 1 előszó
A szőlőtermesztés, a szőlőtőkékkel való foglalatoskodás, a folyamatos gondoskodás az egyik legneme-
sebb és legnagyobb szakértelmet igénylő kertészeti szakág. Különösen igaz ez a Tokaji borvidéken, ahol
az évszázadokon keresztül világhírű borok alapanyagának szüretelése a fő célkitűzésünk. Az összetett,
évről évre előre nem látható kihívásokat és kockázatokat rejtő feladatot nehezíti, hogy a borvidék zász-
lósbora, az aszú készítésén kívül napjainkban a tokaji termőhelyek adottságait határozottan megjelenítő
száraz fehérborok készítése is előtérbe került. A különböző végtermékekkel összefüggésben megállapí-
tott minőségi követelmények eltérnek egymástól, ezért a tudatos termőhelyválasztáson túl az éves ter-
mesztéstechnológia különböző lépései is komoly megfontolást igényelnek.
A Tokaj Kereskedőház Zrt. jelentős átalakuláson megy keresztül. Egy borászati üzem fundamentumát
azonban a szőlőtermés adja. A Társaság ezért kiemelten fontosnak tartja a szőlősgazdák számára is
gazdaságos, hosszú távon fenntartható minőségi szőlőtermesztést.
A hegyaljai szőlősgazdák, szőlőtermelők kiváló ismerőik termőhelyeiknek és a szőlőnövénynek, a tőkék
művelésével még a nehéz időkben sem hagytak fel. A füzettel, amelyet most kezében tart, célunk, hogy se-
gítséget nyújtsunk munkájához. Gondosan elkészített ábrákkal, és a szőlészet iránt elhivatott szakértők által
készített részletes leírásokkal számos már jól ismert és begyakorolt, valamint részben újszerű szőlészeti fogást
mutatunk be. A borvidék elismert szőlészei lektorálta füzet olvasásával felfrissíthetik régi tanulmányaikat, ma-
gyarázatot találhatnak a rutinszerűen alkalmazott műveletekre. Sőt abban bízunk, hogy a sorok között új gya-
korlati megoldásokra is felfigyelhetnek, melyeket ki is próbálhatnak az éves szőlészeti munkák során.
A rövid kiadványt nemcsak a Tokaj Kereskedőház Zrt. szőlészeti vezetőjeként, hanem mint helyi termelő
is ajánlom. Forgassák sokszor, vegyék nagyító alá a sorok között megbúvó részleteket, és ha további
kérdésük vetődik fel, keressék a Társaság szakembereit bizalommal.

További jó munkát kívánva:

Balassa István
Tokaj Kereskedőház Zrt.
szőlészeti igazgató

4 Í V E L T S Z ÁLVESSZŐS MŰVELÉS
 2 az ívelT szálvesszős művelés meTszése és zöldmunkái
az év során

művelés bemutatása
Az ívelt szálvesszős
Műveletek/hónapok I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.
Metszés

A tőkeművelésmód
Venyigekezelés
Törzs rögzítése

kialakítása
Szálvessző-elrendezés és
-kötözés
Törzstisztítás
Hajtás-/ rügyválogatás
Hajtások elhelyezése a támaszon

Termő korú ültetvények

metszése
Csonkázás
Hónaljhajtások kezelése
Lelevelezés
Fürtválogatás

zöldmunkái
ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉ S 5
 3 az ívelT szálvesszős művelés bemuTaTása
3.1 A tőke részei és a tőkeművelésmód változatai
művelés bemutatása
Az ívelt szálvesszős

Törzsmagasság: Az elágaztatás nélkül kialakított törzs viszonylag alacsony (50-70

cm), lehetőség van magas (legalább 120 cm-es) lombfal kialakítá-
sára. A szálvesszők egy síkban helyezkednek el, és a fakadó hajtá-
sok a huzalpárok közé rendezhetők, ezért a kialakult lombfal vékony,
szellős, jó megvilágítottságú (1. ábra).
A tőkeművelésmód

A törzs hossza a segédhuzal fölött: A törzs ne magasodjon fel! A segédhuzal és a törzs vége közötti tá-
volság ne legyen nagyobb, mint 10-20 cm.
kialakítása

Leívelt szálvessző
Termő korú ültetvények
metszése

Törzs
zöldmunkái

Tőkenyak

1. ábra: Az ívelt szálvesszős művelésű tőke részei

6 Í V E L T S Z ÁLVESSZŐS MŰVELÉS
Szálvesszők leívelésének módja: A szálvesszőt a törzs végéről először felfelé vezetjük, majd a fő huzalon
átívelve rögzítjük. A szálvesszőket ennek megfelelően a segédhuzal és
központi (fő) törzstartó huzal közti zónában hagyjuk meg. Az ívelés

művelés bemutatása
Az ívelt szálvesszős
módja, formája szerint számos változat ismert, melyek közül két ívelés
emelhető ki (2. ábra).

20 cm
30-40 cm

A tőkeművelésmód
kialakítása
1. 2.

Termő korú ültetvények

metszése
2. ábra: Javasolt ívelési módok (1. = Pendelbogen; 2. = Halbbogen)

Szálvessző hossza: Az ívelt szálvesszős művelésnél alkalmazott szálvesszőrögzítési mód az alacso-

nyabb törzs ellenére is lehetővé teszi a hosszabb metszési elemek (félszálvesszők,
szálvesszők) meghagyását. Ugyanakkor egyenletes fakadást és a hajtások közel
azonos erősségű fejlődését biztosítja.

zöldmunkái
Ugarcsap: Ilyen metszés mellett a folytonosság fenntartása érdekében ugarcsapok megha-
gyása is szükséges lehet, mivel nem a cserrész csúcsi helyzetű vesszőit hagyjuk
meg, a tőke ugarcsap hiányában felmagasodhat.

ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉ S 7

 3.2 Az ívelt szálvesszős tőkeművelésmódú ültetvények szerkezete

Az ívelt szálvesszős művelésű ültetvény szerkezeti elemeit a 3. ábra szemlélteti.

művelés bemutatása
Az ívelt szálvesszős
A tőkeművelésmód

1,5 m
kialakítása

2,2
m
Termő korú ültetvények
metszése

3. ábra: Példa az ívelt szálvesszős művelésű ültetvény szerkezetére

zöldmunkái

8 Í V E L T S Z ÁLVESSZŐS MŰVELÉS
Sor- és tőtávolság: az ajánlott sortávolság 1,8 m és 2,5 m közötti. Az ajánlott tőtávolság
egy szálvessző lehajtása esetén 0,8-1,0 m, míg két szálvessző megha-
gyásakor 1,0-1,2 m. A hektáronkénti tőkeszámokat az ajánlott sor- és

művelés bemutatása
Az ívelt szálvesszős
tőtávolságoknak megfelelően az 1. táblázat foglalja össze.
1. táblázat: Hektáronkénti tőkeszám a sor- és tőtávolság függvényében ívelt szálvesszős művelés esetén
Tőtávolság (m) Sortávolság (m)
1,8 1,9 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 2,5
0,8 6944 6579 6250 5952 5682 5435 5208 5000

A tőkeművelésmód
0,9 6173 5848 5556 5291 5051 4831 4630 4444
1 5556 5263 5000 4762 4545 4348 4167 4000

kialakítása
1,1 5051 4785 4545 4329 4132 n. a. n. a. n. a.
1,2 4630 4386 4167 n. a.* n. a. n. a. n. a. n. a.
* nem ajánlott
Sorirány: égtájak szerint a szőlősorok tájolásakor az É–D-i vagy az ÉNy–DK-i irányt
célszerű választani. A sorok égtáji tájolását módosíthatják a terület terep-

Termő korú ültetvények

metszése
viszonyai. Lejtős területen, makro- és mikroteraszok esetén a sorok szük-
ségszerűen a teraszok kialakítását követik. Lejtő irányú sorvezetésnél a
sorok irányát a lejtő kitettsége határozza meg. Kisebb parcellák esetében
a sorok irányát a sorok lehetséges hossza is meghatározza. Szabálytalan
vagy elnyújtott területeken olyan sorvezetést célszerű alkalmazni, amely
a lehető legnagyobb sorhosszúságot eredményezi. Lehetőség szerint a
sorok vezetése kövesse az uralkodó szélirányt is.

zöldmunkái
Támaszelemek és méretezésük: az ívelt szálvesszős művelésű tőkéket egysíkú függőleges támasz mellett
neveljük. A tőke törzsét a törzstámasz, azaz a karó mellett rögzítjük. A
karó a vezérhuzal magasságáig érjen. A szálvesszők átbuktatására szol-

ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉ S 9

 gáló vezérhuzalt a talaj szintjétől számítva 90-100 cm-en feszítsük ki. A
szálvesszőrögzítő segédhuzal az ívelés mértékéhez igazodva 20-40 cm-
rel kerüljön a vezérhuzal alá. A vezérhuzal fölött célszerű három pár haj-
művelés bemutatása
Az ívelt szálvesszős

tástartó huzalt kifeszíteni úgy, hogy az első huzalpár és a vezérhuzal közötti

távolság ne haladja meg a 30 cm-t. Az ökológiai adottságok optimális ki-
használásához és az önárnyékolás elkerüléséhez a támaszrendszer mé-
retezésekor célszerű figyelembe venni, hogy a lombfalmagasság és a
sortávolság aránya 0,5 és 0,7 között legyen (4. ábra). A lombfalmagasság
a szálvesszőrögzítő huzal és a tervezett csonkázási magasság közötti tá-
volság. A sortávolság és a kialakítható lombfalmagasság értékeit a 2. táb-
A tőkeművelésmód

lázat tartalmazza.
kialakítása

2. táblázat: A lombfalmagasság, a hajtástartó huzalpárok száma és a sortávolság közötti összefüggés

ívelt szálvesszős művelés esetén

Sortávolság (m) 1,8 1,9 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 2,5
Lombfalmagasság:
Termő korú ültetvények

0,9 0,95 1,0 1,05 1,1 1,15 1,2 1,25

metszése

Minimum (m)
Maximum (m) 1,26 1,33 1,4 1,47 1,54 1,61 1,68 1,75
Hajtástartó huzal-
3 3 3 3 3 3 3 3
párok száma (db):
zöldmunkái

10 Í V E L T S Z ÁLVESSZŐS MŰVELÉS
 Lombfalmagasság (cm) / Sortávolság (cm) = 0,5-0,7

művelés bemutatása
Az ívelt szálvesszős
Lombfalmagasság (cm)

A tőkeművelésmód
kialakítása
Termő korú ültetvények
metszése
Sortávolság (cm)

4. ábra: A lombfalmagasság és a sortávolság arányának meghatározása ívelt szálvesszős művelés esetén

Javasolt fajták: az ívelt szálvesszős művelés a szálvesszős metszést igénylő fajták (Sárga muskotály,

zöldmunkái
Zéta) sikeres termesztésére javasolható. A nagy fürtű, alsóbb helyzetű rügyeiben is
termékeny, illetve merev, nehezen leköthető vesszőjű fajták, jelesül Furmint és Hárs-
levelű, e erre a művelésmódra nem javasolható.

ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉ S 11

 4 a Tőkeművelésmód kialakíTása
Az ívelt szálvesszős művelésmódú tőkék alakító metszésének két változatát az 5–6. ábra szemlélteti.
művelés bemutatása
Az ívelt szálvesszős
A tőkeművelésmód
kialakítása

1. év 2. év 3. év 4. év
5. ábra: Az ívelt szálvesszős művelésmód
alakító metszése erős kondíciójú
ültetvénynél
Termő korú ültetvények
metszése
zöldmunkái

1. év 2. év 3. év 4. év
6. ábra: Az ívelt szálvesszős művelésmód alakító metszése gyenge kondíciójú
ültetvénynél

12 Í V E L T S Z ÁLVESSZŐS MŰVELÉS
4.1 1. év metszése és zöldmunkái
Őszi ültetésnél: a szaporítóanyag vesszőjét nem vágjuk vissza, csak a tavaszi metszés idején. A fiatal

művelés bemutatása
Az ívelt szálvesszős
tőkéket befedjük olyan magasságig, hogy az oltásforradás helye és a beérett vesszők
alsó 1-2 rügye védve legyen a téli hidegektől.
Tavaszi ültetéskor: a szaporítóanyag vesszőjének visszavágása jelenti az első éves metszést. Akár őszi,
akár tavaszi ültetést végzünk, a vessző visszametszési hosszúsága 1-2 világos rügy.
Első évben a fiatal tőkék lombfelületét hajtásválogatással és a hajtások visszavágá-
sával lehetőleg ne korlátozzuk.
Aggató kötések: a fakadó hajtásokat célszerű aggató kötözéssel a támaszhoz (törzsnevelő karóhoz)

A tőkeművelésmód
rögzíteni. Ennek előfeltétele, hogy (nyár elejéig) a támaszt – vagy legalábbis a karókat
– az első évben kihelyezzük.

kialakítása
Az első év őszén: a fiatal tőkéket ismét befedjük. Minden tevékenységünk arra irányul, hogy a törzsne-
velést már a második évben megkezdhessük.

4.2 2. év metszése és zöldmunkái

Nyitás: a második évben a metszést megelőzi, hogy ki kell nyitni a befedett tőkéket. Ezt kö-

Termő korú ültetvények

vetően a vesszők közül egyet kiválasztunk, azt két rügyre metsszük azért, hogy erős

metszése
hajtások fejlődjenek. A feleslegessé vált vesszőket tőből csonkmentesen eltávolítjuk.
Törzsnevelés: már hajtás korban, zölden megkezdhetjük. Ilyenkor két hajtást hagyunk a tőkén és
az egyikükről, lehetőleg az alsóról folyamatosan eltávolítjuk a hónaljhajtásokat. A leg-
jobb megoldás, ha azokat még zsenge állapotban kézzel kicsipkedjük. Gondoskodni
kell a hajtás egyenes vezetéséről is, amit szükség szerinti kötözéssel (2-5-ször,
25-30 cm-ként) érünk el.

zöldmunkái
Kötözőanyag: a hajtásnevelés időszakában a hajtások kötözésére bármilyen rugalmatlan és olcsó
kötözőanyag megfelel.
Hajtásvisszavágás: a hajtások növekedését visszavágással, csonkázással lehetőleg ne korlátozzuk.

ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉ S 13

 4.3 3. év metszése és zöldmunkái
művelés bemutatása

Törzsnevelés és terhelés beállítása: a harmadik évben az előző évben meghagyott rövidcsapon nevelt
Az ívelt szálvesszős

két vessző közül a felsőt levágjuk, az alsó vesszőt a törzstámaszon

véglegesen rögzítjük, folytatását pedig a terhelés megfelelő beál-
lításával íveljük, és a szálvesszőrögzítő huzalhoz kötjük.
Gyenge tőkék: a fejlődésben elmaradt, a ceruzavastagságot el nem érő vesszőket
nevelő tőkéket – hogy megerősödjenek – újra rövidre metsszük.
Ezzel elkerüljük a törzs több szakaszból álló kinevelését, amely
A tőkeművelésmód

egyben a sebfelületek számának csökkentését is jelenti.

Törzsnevelés szálvesszőívelés nélkül: a harmadik évben a tőke nevelését folytathatjuk úgy is, hogy csak
a törzset alakítjuk ki, és nem íveljük le a vessző folytatását. Ezt kell
kialakítása

tennünk például akkor, ha a leívelhető rész nem elég hosszú.

Törzsrögzítés: a törzsnek meghagyott vesszőt rugalmas, hosszabb élettartamú
(5-7 év) műanyag kötözőanyaggal szorosan a támaszhoz rögzítjük.
Szálvesszőrögzítés: az ívelt szálvessző rögzítésére minden olyan, esetleg rugalmatlan
kötözőanyag alkalmas, amely egy tenyészeti évet kibír.
Törzstisztítás: a törzsről a duzzadó rügyeket ledörzsöljük, vagy a hajtásokat
Termő korú ültetvények

korán, néhány cm-es zsenge állapotban eltávolítjuk a felső kettő

metszése

kivételével. Ugyanígy járunk el az előzőekben ismertetett alakítás-

Hajtásigazítás, csonkázás:
Virágfürt-eltávolítás:
zöldmunkái
kor is a törzsnek meghagyott részen.
a hajtások támaszon való elhelyezését és a csonkázás műveletét
a termő tőkéknél leírtak szerint végezzük.
minthogy a harmadik évben a vesszők felső, több fürtkezdeményt
tartalmazó rügytartományát használjuk fel, jelentős, esetenként

már nemkívánatosan bő terméssel számolhatunk. A nagy termé-

kenység miatt a zöldmunkákat lehetőleg virágfürt-eltávolítással kell
kiegészíteni.

14 Í V E L T S Z ÁLVESSZŐS MŰVELÉS
4.4 4. év metszése és zöldmunkái

művelés bemutatása
Szálvesszős metszés: a negyedik év tavaszán a törzs végén nevelt két vesszőből, vagy az előző

Az ívelt szálvesszős
évben leívelt szálvessző tövi részén képződött két alkalmas vesszőből (a töb-
bit a letermett cservesszővel együtt eltávolítjuk) szálvesszőt metszünk, az
egyiket jobbra, a másikat pedig balra, az előzőekben említettek szerint leí-
veljük, és a szálvesszőrögzítő huzalhoz kötjük. A törzs végén egy vagy két
szálvesszőt hagyhatunk.
Ugarcsappal vagy nélküle: metszhetünk ugarcsappal vagy anélkül. Az ugarcsappal kombinált metszést

A tőkeművelésmód
megkezdhetjük már az alakítás évében is. Például ha az ismertetett nevelési
módok közül a negyedik évben nem két szálvesszőt hagyunk, hanem csak
egyet, akkor a két vessző közül az alsót vagy a leívelt szálvessző könyökéből

kialakítása
képződött vesszőt kétrügyes ugarcsapra metszhetjük.
Zöldmunkák: A 4. év zöldmunkáit a termő tőkéknél leírtak szerint végezzük.

Termő korú ültetvények

metszése
zöldmunkái
ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉ S 15
 5 Termő korú ülTeTvények meTszése és zöldmunkái
5.1 Metszés
művelés bemutatása
Az ívelt szálvesszős

Mikor? Nyugalmi időszakban, december elejétől április elejéig. Fagy-

veszélynek kitett termőhelyeken a metszést a fakadáshoz közeli
időpontban végezzük.
Hogyan? Az előző évben leívelt szálvessző tövi részén képződött két alkalmas vesz-
szőből (a többit a letermett cservesszővel együtt eltávolítjuk) szálvesszőt
metszünk, s azok egyikét jobbra, a másikat pedig balra leíveljük az előző-
A tőkeművelésmód

ekben említettek szerint, és a szálvesszőrögzítő huzalhoz kötjük. A törzs

végén egy vagy kettő szálvesszőt hagyhatunk (7. ábra).
kialakítása

Miért hagyjunk ugarcsapot? A cserrész csúcsi helyzetű vesszőit hagyjuk meg, ezért a felmagasodás
elkerülése érdekében szükséges lehet az ugarcsap meghagyása. Ez azon-
ban –a Guyot-művelésűtől eltérően – nem feltétlenül jelent csercsapos vál-
tómetszést, hiszen a rövid csapot a törzs végén fakadt bármely
fattyúvesszőből kialakíthatjuk.
Az ugarcsap helyzete: • Ne legyen túl alacsonyan.
Termő korú ültetvények

• Ne álljon a sorköz irányába.

metszése

• Kis szögben felfelé álljon.

• A szálvessző ívelésével ellentétes oldalon legyen.
Mivel? Kézi metszőollóval, ágvágó ollóval, kézifűrésszel, pneumatikus vagy elekt-
romos metszőberendezésekkel, előmetsző gépekkel.
Hány rügyet hagyjunk? A tőkénként meghagyható rügyek számát főként a tervezett termésmeny-
nyiség, a térállás, a fajta fürtjeinek átlagos tömege, valamint a rügyek ter-
zöldmunkái

mékenysége – azaz egy rügyből hány fürtre számíthatunk – határozza

meg. A tőkénként meghagyandó rügyek számát még módosítja a tőkehi-
ány %-os értéke, valamint a mechanikai vagy téli fagykárosodás miatt ki

16 Í V E L T S Z ÁLVESSZŐS MŰVELÉS
 nem hajtó rügyek aránya. A Zéta, a Kabar, valamint a Sárgamuskotály faj-
tákon a maximálisan meghagyható rügyek számát a sor- és tőtávolság
függvényében tőkére vetítve a a 3. táblázat tartalmazza.

művelés bemutatása
Az ívelt szálvesszős
3. táblázat: 100 q/ha termésmennyiség eléréséhez szükséges világos rügyek száma Sárga muskotály faj-
tán, különböző térállásokon
Tőtávolság (m) Sortávolság (m)
1,8 1,9 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 2,5

A tőkeművelésmód
0,8 10 10 11 11 12 13 13 14
0,9 11 12 12 13 13 14 15 15

kialakítása
1 12 13 14 14 15 16 16 17
1,1 13 14 15 16 16 n. a. n. a. n. a.
1,2 15 16 16 n. a.* n. a. n. a. n. a. n. a.
* nem ajánlott

Termő korú ültetvények

metszése
Amennyiben a tőkénként meghagyandó rügyek száma 12 alatti, úgy egy szálvessző leívelése javasolt.
Ha a rügyek száma meghaladja a 12-t, akkor célszerű két fél szálvesszőt vagy szálvesszőt leívelni.

Hogyan erősíthetjük a gyengébb, illetve gyengíthetjük az erős tőkéket?

Egy parcellán belül a tőkék erőssége között jelentős különbségek lehetnek:
a kiszámított tőkénkénti rügyszámot a metszendő tőke aktuális állapota,

zöldmunkái
kondíciója módosíthatja. Azon a tőkén, amelyiken kevés vékony vessző
fejlődött, a számított rügyterhelést jelentősen csökkenteni kell. Kritikus
esetben a tőkén mindössze egy kétrügyes ugarcsapot hagyunk. Az erős
vastag vesszővel (a ceruzavastagság kétszerese vagy annál vastagabb)

ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉ S 17

 célszerű a tőkét jobban terhelni, így az előző évi terhelést akár 50%-kal is
növelhetjük.
művelés bemutatása
Az ívelt szálvesszős
A tőkeművelésmód
kialakítása
Termő korú ültetvények
metszése
zöldmunkái

7. ábra: Az ívelt szálvesszős művelésmódú tőke metszés előtt és metszés után

18 Í V E L T S Z ÁLVESSZŐS MŰVELÉS
5.2 Venyigekezelés

Mikor? Nyugalmi időszakban.

művelés bemutatása
Az ívelt szálvesszős
Hogyan?
Aprítás, talajba való bedolgozás: a venyige szőlősorok közt hagyása, felaprítása, majd a talajba dolgo-
zása a növény-egészségügyi aggályoktól (vírusok, baktériumos goly-
vásodás és egyéb gombás betegségek terjesztése) eltekintve jótékony
hatású a szőlőtalajok tápanyagtartalmára, általa növekedik a humusz-
tartalom, javul a talajszerkezet.
A téli időszakban a helyben hagyott, aprított vagy aprítatlan venyige

A tőkeművelésmód
eróziós károkat csökkentő hatásával is számolni lehet. Az aprítás ideális
időszaka a fagyos napokra tehető. Egyrészt kevésbé tömörödik, jól jár-

Bálázás, brikettezés:
Helyben égetés:
kialakítása
ható a talaj, másrészt a venyige is jobban törik.
amennyiben a venyigét nem akarjuk az ültetvény sorai közt hagyni, el-
járhatunk úgy is, hogy sorközben bálázzuk, brikettezzük az aprított ve-
nyigét, vagy a tábla szélén égetjük el.
környezetvédelmi szempontból a helyben égetés a legrosszabb meg-
oldás, igaz, egyszerűsége (aprítást nem igényel a levágott vesszőtö-
meg, nem kell tárolni, mint a bálákat, stb.), olcsósága, kórokozó-,

Termő korú ültetvények

metszése
kártevőgyérítő hatása okán elterjedt. Az Európai Unió jelenleg érvényes
rendtartása szerint az integrált szőlőtermesztést folytató gazdák csak
akkor kaphatnak támogatást, ha a venyigét nem égetik el, hanem a
szőlősorok közt bedolgozzák.
Mivel? Előmetsző gépekkel, venyigezúzókkal, venyigetolókkal, bálázó-, briket-
tezőgépekkel.

zöldmunkái
ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉ S 19
 5.3 Törzs rögzítése

Metszést kiegészítő művelet az idős fás részek rugalmas, több évet kibíró kötözőanyaggal való rögzítése
művelés bemutatása
Az ívelt szálvesszős

is. Minőségétől függően a rugalmas kötözőanyag 5-7 év alatt „elfárad”, ezért gondolni kell a kötések
megújítására.

Mikor? Nyugalmi időszakban.

Hogyan? A tőke törzsét méretétől függően 2, illetve 3 helyen rögzítjük.
Mivel? Az idősebb tőkerészek rögzítésére rugalmas kötözőanyagot alkalmazunk.
A tőkeművelésmód

5.4 Szálvessző-elrendezés és -kötözés

kialakítása

Mikor? A szálvesszők ívelésének, lekötésének ideje tavasszal, a

nedvkeringés beindulása után jön el, és a rügyfakadásig
tart. Ilyenkor a vesszők kevésbé törnek, rugalmasabbak, és
nincsenek még ledörzsölhető kis hajtáskezdemények sem.
A szálvessző feltisztítása: a leívelésre váró szálvesszőről levágjuk a kacsokat, a hónaljhajtásokat,
illetve a kocsányzatot.
Hogyan? A szálvesszőket ívelt módon helyezzük el, illetve kötözzük le. Az elérni
Termő korú ültetvények
metszése

kívánt formát a szálvesszők kézbevételével és az eredési résztől a

vesszők végéig két marokkal, ropogtatva hajlítva azokat, a megfelelő
helyen megkötve, lekötve kapjuk meg. A biztonság kedvéért indokolt
lehet meghagyni a tartalék vesszőket, amelyeket a sikeres leívelés és
kötözés után el kell távolítani (8. ábra).
Kézzel vagy kötözőkészülékkel: a kötözésnek kézi és gépi módszerei is ismeretesek.
zöldmunkái

Kötözőanyagok a kézi kötözésnél: műanyag rafia, műanyag zsinór, műanyag szalag, műanyag cső, alumíni-
umdrót, fémből és műanyagból készült rögzítőgyűrűk, karikák, kapcsok.

20 Í V E L T S Z ÁLVESSZŐS MŰVELÉS
A kötözőanyaggal szemben
támasztott elvárások: stabil rögzítést eredményezzen, metszéskor könnyen el lehessen tá-
volítani, és könnyen lebomló, a környezetet nem szennyező anyagból

művelés bemutatása
Az ívelt szálvesszős
készüljön.
Kötözőkészülék: számos kötözőkészülék kapható kereskedelmi forgalomban, melyek
használatával jelentős időmegtakarítást érhetünk el. A kötözőpiszto-
lyok leggyakrabban műanyag szalagot tűznek össze vagy fémhuzalt
rögzítenek a szálvesszőkre.

A tőkeművelésmód
kialakítása
Termő korú ültetvények
metszése
zöldmunkái
8. ábra: A szálvessző leívelése

ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉ S 21

 5.5 Törzstisztítás

A művelet a tőkenyak és a törzs tisztítása, az itt fakadó nemes, illetve alany-

művelés bemutatása
Az ívelt szálvesszős

hajtások eltávolítása.

Mikor? 20 cm-es hajtáshosszúságnál, de a virágzást követően célszerű megismételni.

Hogyan? A rejtett rügyekből előtörő fattyúhajtásokra általában nincs szükség, a feladat
ezért a hajtások válogatás nélküli leszedése. Nagy kondíciójú, kis terhelésű, il-
letve elemi kárt szenvedett ültetvényeknél a tőkék aljának tisztán tartása az át-
lagosnál több odafigyelést igényel. A törzstisztítás lehet törzsdörzsölés, illetve a
A tőkeművelésmód

fiatal hajtások leválogatása, leperzselése.

Mivel? Végezhetjük kézzel, de törzstisztító gépek, illetőleg speciális vegyszerek alkalmazá-
kialakítása

sával is. A vegyszeres törzstisztítás sok szempontból előnyös: a vegyszer kijuttatása

a gépi törzstisztításnál viszonylag nagyobb menetsebességgel végezhető, jóllehet ki-
zárólag magas gyomoktól mentes soralján, és legfeljebb 20 cm-es hajtáshosszúságig
eredményes. A leválasztott, leperzselt hajtásokat rendszerint újabbak követik, ezért
nem érdemes túlságosan korán munkához látni, sőt a műveletet általában még egy-
két alkalommal meg kell ismételni.
Engedélyezett vegyszer: Spotlight Plus; hatóanyag: karfentrazon-etil; dózis: 0,3-0,4/100 l víz/ha
Termő korú ültetvények
metszése

5.6 Hajtás-/rügyválogatás

A hajtásválogatással leválasztjuk a szükségtelen fattyúhajtásokat, ikerhajtásokat, meddő hajtásokat, va-

lamint az egymáshoz túl közel álló, illetve a gyengén növő termőhajtásokat.
zöldmunkái

Mikor? A válogatás munkáját már a rügyek duzzadásakor vagy néhány cen-

timéteres hajtáshossz elérésekor is elvégezhetjük. Ekkor beszélünk
rügyválogatásról. Általában érdemes kivárni a 15-25 (30) cm-es haj-
táshosszúságot, amikor a fürtkezdeményeknél és a meddő hajtá-

22 Í V E L T S Z ÁLVESSZŐS MŰVELÉS
 soknál első kacsok már egyértelműen felismerhetők. A 60-70 cm-es átlagos
hajtásméret elérése után a beavatkozás több szempontból is hátrányos. Ugyanis
a felesleges hajtások hosszú ideig vonják el a tőkétől a vizet és a tápanyagot. A

művelés bemutatása
Az ívelt szálvesszős
hajtások tövi része fásodni kezd, ezért már nem pattannak le könnyen.
Miért? Az elkésett válogatás után viszonylag nagy sebek maradnak. Az idő múlásával
a hajtásszerkezet egyre áttekinthetetlenebbé válik, ezért a munkavégzés üteme
lelassul. Ráadásul a megkésett válogatással számos hajtást szándékunk ellenére
is kitörhetünk.
A szálvesszőkön rendszeresen megjelennek satnya, fejlődésükben visszamaradt
hajtások. Az ilyeneket lehetőleg még időben válasszuk le a tőkéről, hiszen a nor-

A tőkeművelésmód
málisan növekvő meddő hajtással ellentétben jóval több szénhidrátot fogyaszta-
nak, mint amennyit megtermelnek. Az erős növekedésű ültetvényekben az intenzív

kialakítása
beavatkozás hatására rendszerint igen vastag, leívelésre kevésbé alkalmas vesz-
szőállomány fejlődik.
Hogyan? A 20-40 cm-es hajtások könnyen lepattinthatók, illetve csavaró mozdulattal vi-
szonylag egyszerűen eltávolíthatók, de az ennél hosszabb hajtások levágása
nehézkes, csak késsel vagy metszőollóval végezhető. A szükségtelen hajtásokat
– hogy a meghagyottak sérülését elkerüljük – mindig tőből távolítsuk el. Folyó-
méterenként 12-16 hajtás legyen. Kis kondíció, gyenge növekedés esetén leg-

Termő korú ültetvények

metszése
feljebb 6-12, erős növekedésnél pedig 16-18 hajtást indokolt meghagyni.

5.7 Hajtások elhelyezése a támaszon

A hajtásokat függőlegesen felfelé, egy síkba rendezve vezetjük. Lehetőleg olyan lombozatot hozzunk létre,
amely nem hézagos, de nem is zsúfolt, és a levelek egyenletesen, legfeljebb két rétegben helyezkednek el.

zöldmunkái
Mikor? A hajtásigazítást, -bújtatást, illetve -befűzést a
körülményektől függően 2-4 alkalommal vé-
gezzük el.

ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉ S 23

 Hogyan? A hajtásokat nem kell kötözni, csupán egymástól elválasztani, elren-
dezni, és a páros huzalok közé igazítva a támasz síkjában továbbve-
zetni. A beavatkozásokat akkor végezzük, amikor a szőlő hajtásai kb.
művelés bemutatása
Az ívelt szálvesszős

30 cm-rel túlnőtték a huzal magasságát (9. ábra).

Huzaltartók használata: a huzalpárok közt elhelyezett távtartók segítségével megkönnyíthetjük
a hajtásigazítást. A huzaltartók szétfeszítik a két huzalt, a hajtások
könnyen közéjük nőhetnek. A kellő hajtáshosszúság elérése után a
huzalrögzítőket kialakításuktól függően elfordítjuk vagy felcsapjuk.
Huzalösszefogó szemek használata: a szélmozgás az érdes felületű, rozsdás huzalokkal könnyen horzsolási
károkat okozhat. A hajtások kidörzsölését mérsékelhetjük, ha a huzal-
A tőkeművelésmód

párokat rögzítő szemekkel ezeket összefogjuk.

Mivel? Kézzel, emelhető huzalpárokkal, hajtásterelő és -rögzítő gépekkel.
kialakítása

30 cm 30 cm
Termő korú ültetvények

150 cm

160 cm
metszése

9. ábra:
Az ívelt szálvesszős
zöldmunkái

művelésmódú tőkék ha-

jtásbefűzés és csonkázás
után

24 Í V E L T S Z ÁLVESSZŐS MŰVELÉS
5.8 Csonkázás

A csonkázás vagy tetejezés a tőke valamennyi hajtásának visszavágása. A művelet alapvető célja a hosz-

művelés bemutatása
Az ívelt szálvesszős
szanti növekedés megakadályozása, melynek célja elsősorban az, hogy a szőlő az asszimilációs termé-
keket ne a további hajtásnövekedésre, hanem a termés és a vesszők jobb beérésére, valamint a
tartalékok képzésére fordítsa.

Mikor? A csonkázást általában július elején-közepén kezdjük el. A

korai csonkázás – a termőhajtás bekurtításához hasonlóan –
növeli a terméshozamot, viszont gyengébb minőségű beérést

A tőkeművelésmód
eredményez. A hajtásnövekedés alakulásától függően a vi-
rágzás után mintegy 20-30 nappal végzett csonkázás többnyire nem jár kiugróan

kialakítása
magas hozammal, de kedvező hatású a termés minőségére.
Erős növekedésű ültetvényben gyakran előfordul, hogy néhány hosszúra megnyúlt
hajtás akadályozza a sorok bejárását. Célszerű ezeket viszonylag korán visszavágni.
A bekurtítást azonban ne vigyük túlzásba, és minél több hajtást hagyjunk érintetle-
nül.
A csonkázást a nyár folyamán egy vagy két alkalommal megismételjük.
Hogyan? A visszavágás magassága a legfelső huzal, illetve huzalpár fölött mintegy 20-30 cm

Termő korú ültetvények

metszése
legyen. Első alkalommal a felső huzalpárhoz viszonylag közel csonkázzunk, másod-
jára hagyjuk valamivel hosszabbra a hajtásokat. Technikailag így könnyebb a kivite-
lezés, és nem mennek veszendőbe a fő hajtásban időközben felhalmozódott
tápanyagok sem.
Milyen mértékben? A csonkázás mértékének megállapítása ugyanolyan fontos, mint a megfelelő időzítés.
Fő hajtásonként átlagosan mintegy 12-16 levél szükséges. A felső fürt fölött a cson-

zöldmunkái
kázás után a kis fürtű fajtáknál legalább 8, a nagy fürtűeknél pedig legkevesebb 10
levél maradjon meg.
Mivel? Késsel, metszőollóval, sarlóval, rövid nyelű és pengéjű kaszával, sövénynyíró ollóval,
egyoldalas, kétoldalas, a sort áthidaló vagy sétapálca elrendezésű csonkázógépekkel

ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉ S 25

 5.9 Hónaljhajtások kezelése

A hónaljhajtások kezelése a másod-, esetleg harmadrendű hajtások eltávolítása vagy visszavágása.

művelés bemutatása
Az ívelt szálvesszős

Mikor? A hajtásigazítással egy időben is végezhető. Erős növekedésű

ültetvényben a másodrendű hajtások már a virágnyílás előtt je-
lentkeznek, gyengébb növekedésű szőlőben csak az elvirág-
zást, illetve a csonkázást követően nőnek meg annyira, hogy
kezelésük szükségessé válik. A kezelést addig célszerű elvégezni, míg a hónaljhajtások
nem nőttek túlságosan hosszúra.
A tőkeművelésmód

Hogyan? A zsenge hónaljhajtásokat, ha kell, könnyen ki is törhetjük. Megerősödött állapotukban

azonban már ne próbálkozzunk ezzel, mert nagy sebet ejtenénk, inkább késsel vagy met-
kialakítása

szőollóval dolgozzunk. A fürtzónában képződött hónaljhajtások nagymértékben árnyékol-

nak, kedvezőtlenné teszik a mikroklímát, ezért itt tőből való eltávolításuk javasolható. A
másodrendű hajtások teljes eltávolítása akkor is ajánlott, ha elegendő nagyságú lombfelület
áll rendelkezésre, s ha az oldalhajtások kifejlődése túlságosan zsúfolt hajtásszerkezetet
idézne elő.
A fürtzóna fölött képződött hónaljhajtásokat ideális esetben 5-6 leveles hosszúság eléré-
sekor 2-3 vagy 3-4 levélre vágjuk vissza.
Termő korú ültetvények
metszése

Miért? A hónaljhajtások alsó leveleik kifejlődése után nagymértékben hozzájárulnak a tőke szén-
hidráttermeléséhez. Levélzetük fotoszintetikus aktivitása a nyár végi, őszi időszakban több-
szörösen felülmúlja a fő hajtásokét. A másodtermést nem nevelő oldalhajtásokkal megtermelt
asszimiláták nagy része a fő hajtások fürtjeibe kerül. A hónaljhajtások nemcsak a termés mi-
nőségét javíthatják, de elősegítik a téli rügyek virágzatkezdeményeinek a kifejlődését, a tar-
talék tápanyagok képződését, s javítják a vesszők beérését.
zöldmunkái

Mivel? Kézzel, késsel, metszőollóval.

26 Í V E L T S Z ÁLVESSZŐS MŰVELÉS
5.10 Lelevelezés

A fürtzóna lelevelezése a fürtök körüli levelek egy részének az eltávolítása. A nedvesség (eső, harmat), a

művelés bemutatása
Az ívelt szálvesszős
levélritkításnak köszönhetően gyorsabban felszárad, ezáltal csökken a szürkerothadás fellépésének gya-
korisága és mértéke.

Miért? A művelet hatása a fürtzóna mikroklímájának módosításával, a légsebesség, a hő-

mérséklet, a páratartalom és a levélnedvesség értékeinek a kedvező változásával
magyarázható. A lelevelezés a szürkerothadás ellen a leghatásosabb, de mérsékli
a lisztharmat, a peronoszpóra és a szőlőmolyok károsítását is. A fürtök a kezelés

A tőkeművelésmód
után jobban hozzáférhetőkké válnak, ezért megnő a növényvédelem és a szüret
hatékonysága.

kialakítása
Aszú alapanyag készítésekor a művelet elvégzését nem javasoljuk.
Kockázata: a szakszerűtlen levélritkítás napperzselést okozhat, s a szabadon maradt fürtöket
a jégverés is nagyobb mértékben károsíthatja. A levélritkítás hátrányai elsősorban
túlzott mértékű lelevelezéskor jelentkeznek. A sor mindkét oldalán elvégzett levél-
ritkítás növényvédelmi szempontból kedvezőbb, de fokozza a napperzselés ve-
szélyét.
Mikor? A virágzás után kb. három héttel, a bogyók zöldborsó nagyságának

Termő korú ültetvények

metszése
elérésekor végzett kezelés hatására vastag, a betegségekkel szem-
ben ellenálló héjszerkezet alakul ki.
Sokan csak zsendüléskor tartják időszerűnek a fürtök körüli levelek
leszedését. A kevéssel a szüret előtt történő lelevelezéstől azonban már nem vár-
hatunk jelentős minőségi javulást, sőt a fürtzóna funkcióképes leveleinek leszedé-
sével lelassíthatjuk a beérés folyamatát.

zöldmunkái
Milyen mértékben? Ne csupaszítsuk le teljesen a fürtzónát; a lombozat zsúfoltságától függően hajtá-
sonként 1-2, legfeljebb 2-3 levelet távolítsunk el. Tüntessük el a lombozat belső
részét sűrűsítő leveleket. A lombfal keleti oldala viszont többnyire szélárnyékban
van, ezért szükség esetén itt nagyobb mértékben is beavatkozhatunk. Levélritkí-

ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉ S 27

 tást elsősorban erőteljesen növekedő, zsúfolt hajtásrendszerű szőlőkben végez-
zünk. Hibázunk, ha a lelevelezés módszerét túlterhelt, gyenge növekedési erélyű,
eredetileg is csekély lombfelülettel rendelkező ültetvényben alkalmazzuk.
művelés bemutatása
Az ívelt szálvesszős

Mivel? Kézzel, nyomó- vagy szívólevegős, bordás tépőhengeres vagy forgódobos lele-
velező gépekkel.

5.11 Fürtválogatás
A fürtritkításkor a tőkéken képződött fürtök számát csökkentjük, mely művelettel pontosan beállítható a
tőkék fürtterhelése. A fürtválogatással csökkenthető az egységnyi levélfelületre jutó termésmennyiség
nagysága, vagyis nő a tőke egyes részeinek, így a fürtök szénhidrát-ellátottsága. A fürttermés csökken-
A tőkeművelésmód

tésével jelentős és kedvező változást lehet előidézni a must és a bor jellemzőiben.

kialakítása

Mikor? A fürtritkítást legtöbbször a kötődést követően a nyári hónapokban

„zöldszüret” formájában hajtjuk végre. A kötődés és fürtzáródás idősza-
kában beállított fürtterhelés a must cukortartalmának szempontjából a
legkedvezőbbnek ítélhető. Ekkor azonban nagyobb bogyómérettel, il-
letve kisebb bogyóhéj/bogyóhús aránnyal kell számolni.
Milyen mértékben? A fürtritkítás mértékét a legtöbb gazdaságban hajtásonként egy fürt terhelésben ha-
tározzák meg. Esetenként meddő hajtásokat is kialakítunk, ekkor a gyengén fejlődő
Termő korú ültetvények
metszése

hajtásokról az összes fürtöt eltávolítjuk.

Hogyan? Általában az első fürtöt hagyjuk meg. A hajtásokon képződött alsó fürt ugyanis ha-
marabb érik, és előnyösebb beltartalmi mutatókkal rendelkezik, mint ugyanazon haj-
tás 2. vagy 3. fürtje. A hosszú fürtű fajták esetében a fürtvég visszacsípést is
alkalmazhatjuk. A fürtfelezést a kötődést követően érdemes végrehajtani, a műveletet
azonban fürtzáródásig el kell végezni, ugyanis a tömött fürtű fajtáknál a vágással a
zöldmunkái

bogyók sérülhetnek.

28 Í V E L T S Z ÁLVESSZŐS MŰVELÉS
 6 összefoglalás

Az egyszerű metszés, a könnyen kezelhető, vékony lombfal és a jó minőségű termés mind olyan tulaj-
donsága e művelésmódnak, amelynek alapján jogosan feltételezhető, hogy hazánkban egyre inkább el-
terjed majd. Az ívelt szálvesszős műveléssel hatékonyan elvégezhető a növényvédelem, és kevés
veszteséggel jár a gépi betakarítás. A művelés a minőségi bortermelés egyik meghatározó tőkeműve-
lésmódja lehet.

Előnyei: • A kordonműveléssel szemben hosszabb metszési elemek hagyhatók meg, melyek

előnyösek lehetnek az alsó rügyekben kevésbé termékeny fajták esetében.
• A hajtások kifakadása, fejlődése még a tőke középső részén is e egyenletes .
• Gépi szüretre kiválóan alkalmas.

Hátrányai: • A fürtzóna elhelyezkedése a kordonműveléssel szemben kevésbé egységes.

• A fürtzóna kézi lelevelezése a kordonműveléshez képest lassabban végezhető.
• A szálvesszők ívelése, rögzítése időhöz kötött, többletmunkát igénylő feladat.

ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉ S 29

 7 irodalomjegyzék
BAUER, K. 2002. Szőlősgazdák könyve, integrált szőlőtermesztés. Budapest, Mezőgazda Kiadó és a Szent István
Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kara közös kiadása.
BÉNYEI F.–LŐRINCZ A. (szerk.) 2005. Borszőlőfajták, csemegeszőlő-fajták és -alanyok. Budapest
Mezőgazda Kiadó.
BÉNYEI F.–LŐRINCZ A.–SZ. NAGY L. 1999. Szőlőtermesztés. Budapest, Mezőgazda Kiadó.
CSEPREGI P. 1968. A szőlő metszése. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó.
CSEPREGI P. 1982. A szőlő metszése, fitotechnikai műveletei. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó.
CSEPREGI P. 1997. Szőlőtermesztési ismeretek. Budapest, Mezőgazda Kiadó.
KOZMA P. 2000. A szőlő és termesztése I. A szőlőtermesztés történeti, biológiai és ökológiai alapjai. Budapest,
Akadémiai Kiadó.
KOZMA P. 2001. A szőlő és termesztése II. A szőlő szaporítása és termesztéstechnológiája. Budapest, Akadémiai
Kiadó.
KRISZTEN GY. 1979. Tavasztól tavaszig a szőlőben. A termő szőlő gondozása. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó.
KRISZTEN GY. 1991. A szőlő metszése. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó.
LŐRINCZ A.–BARÓCSI Z. (szerk.) 2010. A szőlő metszése és zöldmunkái. Budapest, Mezőgazda Kiadó.
PROHÁSZKA F. 2003. Szőlő és bor. Budapest, Mezőgazda Kiadó.

8 ábrajegyzék
1. ábra: Az ívelt szálvesszős művelésű tőke részei
2. ábra: Javasolt ívelési módok (1. = Pendelbogen; 2. = Halbbogen)
3. ábra: Példa az ívelt szálvesszős művelésű ültetvény szerkezetére
4. ábra: A lombfalmagasság és a sortávolság arányának meghatározása ívelt szálvesszős művelés esetén
5. ábra: Az ívelt szálvesszős művelésmód alakító metszése erős kondíciójú ültetvény esetén
6. ábra: Az ívelt szálvesszős művelésmód alakító metszése gyenge kondíciójú ültetvény esetén
7. ábra: Az ívelt szálvesszős művelésmódú tőke metszés előtt és metszés után
8. ábra: A szálvessző leívelése
9. ábra: Az ívelt szálvesszős művelésmódú tőkék hajtásbefűzés és csonkázás után

30 Í V E L T S Z ÁLVESSZŐS MŰVELÉS
 Írta:
• Lukácsy György egyetemi adjunktus
• Zanathy Gábor egyetemi docens
• Lőrincz András egyetemi adjunktus
Lektorálta:
• Butella László
• Id. Szepsy István
A rajzokat készítette:
• Eplényi Anna Vivien egyetemi tanársegéd
Borító fotó – Tarcal, Szarvas dűlő:
• Miklóska Zoltán
Az előszó:
• Balassa István szőlészeti igazgató
Összefoglalás:
• Bisztray György Dénes egyetemi tanár
Layout:
• Posztós János
Kiadja:
• Tokaj Kereskedőház Zrt.

Tokaj Kereskedőház Zrt.

3934 Tolcsva, Petőfi Sándor u. 36-40.
Tel: 47/384-164
Fax: 47/384-816
e-mail: marketing@tkrt.hu
honlap: www.tokajwinetrade.com