Emléke

Ki egész él.etét ne·fll.zete fe·nnnww-

dásána Ic. szentelé, azt · (I 1/ ell/ Zet el nem
• feledh et-i.
EO'1']!()S.

B enne egy é'vszázad küzdött s é v-

század enyészett,
- S zik'ro helyett, .nost ö'r ökélet'ii N lty.
GARDONYI,
r.
•
Még rava/aIán pihent a kis iskolában a nagy halott, mi -
dön a magyarországi unitárius egyház K. Tanácsa jegyzö-
könyvében (1;)6, 1897 sz. ) a hál a és fl kegyelet áradozó sza-
vniV'11 nyiIwínítja , hogy: " MegméJ'hetetlen a veszteség, mely
egyházunkat Brassai Sámuel halálával érte. Nagyobb hn -
lottja ennek a nemzedéknek nem ,"olt és nem is lesz, mert
Bra sai S. fénye s neve 60 éY óln cli szí ti az egyház j egyző­
könyveit. Ahol ez Ll név elöfordul, ott mindeniitt látszik mesz-
8ze föl szárnyaló lelkének hatá sn a bölcsességben, az e~öl'el1Í ­
táshan és a nemes szándékban. Még hallatszott a temetésre
szóJó hal'nng-ok bÚg'clsclnak visszhangja , mid ő n cl luagyal' tu-
dományos akadémia "szes iiJ ésé n, junius 28-,ín, fájdahnas
részvéttel " eszik tudomá sul a jelen tést s a tett és elfogadott
inclítványhoz képest az Akadémin e kitiinö tagjának halálán
érzett fájclalnuít jegyzöklinyvileg is kifejezi. Még nem nehe-
zedtek egymás ra a maga s s íl'halorn gÖl'öngyei, még nem hul-
lottak ki az ilmícls,íg'OS könyvekböl az emlékkoszorukból ha za.-
"itt bahérlcvelek, midön" sze retettel bánkódók és tisztelettel
hódolok Kolozsvá rt összegyií Itek ü1l1ácskozni, hogy érdemei-
nek megfelelö s a. kegyelethez méltó emléket emeljenek sír-
jához. Azt az eg'Y gondolntot t~phlltn mindenki , bogy mintán

- a&9 -
 · EAfL/!:HE

Br;Hi~aimindenkinek élt, alkalmat kell nyújtani mindenki-

nek, hog')' emlékű létesítésében l'észt: vegyen.
SziUöfalujának lelkes vezetöi várakozás nélkUl munká-
llOZ l ..Htak s TOl'ockószcntg'yöl'g'yön elhelyezték az unitáriu s
papi lak homlokára a nagy férfi szlil etését hird ető emléktáb-
lát, l szép, nagy iinnepséggel. -
Tisztelői
és barátai elhatározták, hogy érdemeihez méltó
síremlékkel tisztelik meg a közönség adakozásából.
Az unitárius egyház 1000 K -t odott. 13 esztendő kellett,
hogy 13.186 korona össze gyííljiin. Ezalatt ujabb gondot és
tépel ődést okozott oz emlék helye. A város kész volt átadni
bármely alkalma s terü letet. Igy a temctő két főút ja felső ta-
lálkozó pontját. A legmagasabb pont, honnan •
letekint ncm-
csn k ,n. temető nagy kert jére, hallelll az egész városra.
Az emlékmíí alapgondolata és kivitel e Pákey Lajos fii-
mérnök érdeme. Eredetileg JnagHs talapzaton álló kis görög
templom, a közép ső osz lopok közötti mell szobra. Az emlék-
mííhez lépcsőzet vezet fcl. A lépcsők alatt épített botiozatos
kriptában van elhelyezve az a koporsó, melyet az ideiglenes
sírUól az egyház bizottsága szállított át utolsó helyére.
A hipta fölött lépcsőzetes emel kedéssel áll egy két mé -
ternél szélesebb négyzetes kőtömb. Homlokán felvésve:
BRASSAI SÁMUEL
1800- 1897
E fölött emelkedik két kőoszlop egész kőtömb ből kifa-
ragva. Az oszlopok fejei és lábai a jón és d6r stilus összeegyez-
tetése, amilyen csak a phigaliai templomnál volt. (Kr. e. 400
évvel.) Az emlékmű dÓr pfh-kányzattal s azon felii! piramis
alakkal végződik. Magassága 6.65 méter.
Az oszlopok közötti i.irben egy szabadon áll6 postamentt·c
nehezedik Brassainak 1112 méter nutg'as, é letnag'yságu bronz
mellszobra.' Alsó részét díSztti a. Brassa i nevét viselö nö-
vényfaj levelét ábrázoló vÖrÖs rézből vert koszoru.

Felírása: ru házban 1797 junius ]5-é l1 született dl'. Bl'<:tl:itiai

I

Sámuel. E kőlappal a tudósok öreg'élJ ek cm Jékét nemzetí kegye-

lettel örökíti e község közön sége. "Az évszám II száz év ünn epétő l
vall kő]csönözvc" .
~ Veres Zolbí. uné, Koun a Erzsi miive.

-36U-
 - _ .-- EftIL[;KE
. - - . -
A ::;zohol' hiltn lIliigiiH O-sycnit lapra vésve dís;t,lik t' hú~
rom sor:

"A 8ZAZZAL HALADONAK"

A NEMZETI KEGYELET.
1910.

•. :It,:
•
•
•
,
•

.
DR. RRASSAl SÁMUEL S iRK,\IL~'; KE
II kolozs\'lll'j hitzsongiu'(Ji _telllctÖhen.

Az emlékmű körül három oldalról ogy ki s ud var to rii! el,

melyet görög stilü áttört kökel'ct határol, kivül simál'il fara-
gott kőszegé ly , melyet zöld bokrok szegé lyeznek. "
A környezet hatásosan illeszkedik a szép és kegyeletes
pmlék mellé. Mögijttc Debreczeni Márton " I,iov; csotll ,
írója, Szász Adámnak, a takarékos város i pénztáro-
sának, jobbról a Berde Mózes hatal ma s sírtömbjc, fölötte,
mindent. átnézöleg a Bü!öni Farkas Sándor emlékosz1opa
,szobrával, hair" il Bethlenek díszes sírkerlje s tovább a város
Jelé
•
Kolozsvá l'nak több száz év óta elhunyt
•
sok egyszerU pol -'
gal'a és !"-; ;t,H.mos jelcssége.

aBrassai Sámue l :-;í remléke. Ataditsi ii nll epé l~' e. Kind!" az

,·m lékbizottság.

- 361-
 -- - EMLEKB
- - -
II.
A síremlék leleplezése komoly és méltóságteljes iinnep-
séggeJ történt. A gyiíjtést intézö bizottsiig meghívta az ÖSZ~
szps érelekelt intézeteket. U jból megtelt a. temetőkert fel ső
vége 1910 évi október 2-án.
Dr. Farkas Lajos bizottsági elnök kla ssikus tömörséggel
és szeretettel zománcozott megértéssel tolmácsolta a sírem-
lék jelentőségét s azt is, hogy nem tuelunk gondoskodni ma-
l'ad:tIldósélgról. "És miért ne biznánk abban is, hogya, jövendő
gondoskodóbb lesz mint a ma, mert hizonnyal több oka, lesz a
1I1tdtját ápolni, ha vele együtt mag'u is elpusztulni nem akar."
Az elnöki beszéd egymagábun is nagyon jellemző emlékmü,
melyből a nébai lelkének és életének fővonásai. az egyszeriíség
és őszinteség, plasztiku san emelkednek ki. Mily találóan
mondja: .,Nem a sokIIt t'l /dó" volt Brassai, hanem a sokban
amin1· ö fejezte ki, .,az igazit". az áltHlánost, a legegyszerüb-
het és tegyük hozzá az emberi értelemre nézve legmaga sahb
cIolgot megismerni vágyodó elmé. H
Mily helyesen ismerte föl magyar érzelmei őszinteségét.
"mivel nyelvünket védte, mutatják ezek a szavai: "amikol' ö
nyelvünk sajátságait, szerkezete és kitételei szerint boncolgat-
ta; amikor az idegennek könnyclJll'ÍÍ átvételét kOi'holta; nem
iires bangok mikénti összeállását, de a faji értelem legben-
ső bb, legrejtettebh mélységeiben kutatja a népies lélek alkotó
mü ködését."
A hazafi Bl'a ssairól elég volna csak ennyit jegyezni föl:
.,egyszerííség'e és öszintcség'e vet tisztH fényt Brassai bazafül s
érziiletére is. Erdélynek fia volt. Az erdős-bércek és virágos
völgyek, fl. verőfényes éR borongós, hideget és meleget, szelet
és napfényt, eltiil'ni megtanító haza g'ycrmeke. Azé az édes
anyáé, aki midőn mások gazdagságukat lllutogatták, ö fiaira
mutatott, kik " bivalkodó fényiízö élet helyett a küzdelmes
élet nehéz iskoláját járták.'
Püspöke, Fel'cncz József, így végzi beszédét: "É)) ezuttal
csak örömömnek kivánt.am kifejezést adni, ami bizonyál'<l
mindnyájunknak ö)'öme, hogy ez egyszerü síremlék felállítii -
sával is csekély jeIét adhatjuk a Brnssai emléke iránti ha-
\ Elnöki beszéd u. o.

<>6"
-.: J,.-
 EJllLf:KE . ..
- '- -- -- •

li-Íl'üdé:lll ji~ztol(\jiinknpk és h6dolat-unl{Jwk. A mi kegyes érzel -

meinkhőJ f"k"dó tisztelet és hódolat szolgáljon diszéiil 8
emelje becséi c szerény síremléknek, amelynél jóval mara.-
dandóbh és sokkal értékesebb emléket emelt Brassai önmag>Í-
nak közel 100 évre terjedt életén át a tudományok mívelésc
és fejJesztése körül kifejtett, szinte páratlan munkáss>Ígával: '
A város polgál'mestere Szvacsina Géza, a; város nevében
átvette a síremléket "mint nemzeti ereklyét. Minden kis ré-
szében a nemzeti kegyelet nyer kifejezést."
Dr. Concba Győző az állandó jóbarát: a nemzet nagy ta-
1lítója, u. mély {$'onclolkozó, az igaz ember, Bl'assa,i sírem lé-
kének feláliítá sn kol' megindul va gondol az ő elmarad hatatlan
érdemeire és barátságáért hálás kegyelettel szivében örvend,
hogy kiil ső jel is őrzi azon emléket.

ur.
A halbatatlHll ::iág' foga lm a amilyen csábító, épp annyirH
bizonytalan. Kik a halhatatlanok 1 A hő sö k - e, kik hazájuka t
megmentették 1 A lön'ényhozók-e, kik az ol'szágot élő egy-
séggé forra sztottlÍ ld A költők-e, ki.k természeti szépségeit
dalba öntölték ~ A míívészek-e, kik" hazát népében symboli-
zálták~ Vagy az egyes lelkek, kik e földön az Tstentől rájok
hizott munkát elvégezvén, hozzá vJsszatértek7
Annyit hizonyosra IMunk, tnpnsztalunk, tudunk, hogy"
lélek táplálja a lelkeket. Némely eszközeit ismerjiik, de míí-
ködését csak sejtve tudjuk nyomon kisérni. Jelei vannak. Aki
e, jeleket föli smeri, az a I1mltak nagy lelkeinek lábnyomait
eszreveszi, fölfedezi il futó homokban, a szilárd sz iklaköben, a
fából. késziilt 'papil'oson s a perga ll1cnné alakult. állati bőrön.
A halhatalanságról. Bl'a ssaival kapcsolatban két tényt fiil
lehet jegyezni. Egyik, hogy számtalan e.mberi lélek az ö lelke
hatása alatt újta sz[iletett, mert az olyan erőS és penetran s '
volt, hogy a legtökéletesebb Röntg'en-sugár sem mél'hetö ösz-
RZe vele. A gondolat-átadás és rt gondolat-ébresztés nagy
meste re volt Brassai. Benne már ifjú évejben olyan ember-
alak lépett {öl, .amilyennel csak Kelet nagy folyói In eUett és
lll~sztikus pusztáiu lehetett talá.lkozni. EgyszerU megjelenése
v,1tozást idézett elé a lelkekben: Tlyés voH-e vagy Mózes ~ -
- 363-
 14;,l(',, ·il\ IliI III 111' 11111'. IIlIí :-: il( l'lTP g'o ll1l o ll , 1111'1'1 hil1 r k /I If'h-k
/t il, t
\'lilldorllí /'llí I. IIWlIl'HIl k IlIÍ Iwl' II N ÍI;t,lí n't It i IIH'H'k l('III , linlw lIl
111<1\01' iH. IlIilwl' H~(.I ' II(," yj l\ id(·1.f (·I< .J (>;t,\ I ~ I<irtItÍl M{\t : ".J el'lI
~lIlt l lll , ,II'I'II HlIlt'lIl . Il/í ll yH:t.O I' i llf"lh'lIl II ll' f ilIi d id , dt' l'iil (.ik
l'I ik"j"k Vllllílllll<.'·
1l1'1I ~/'IlIiIIt'1I1 Illd/ldltnlo1t (' I :-\I'lIld IIH.'II('ti ll ll plkiil , hog-y
IItllllll \ lit ' hll ,l.ry l ll \'1111111 t'~'y ru
g'o ndoln l h"'11I 6kl' ll yíW (':-; il'il
jlil. \' 11 ,i.itll I /I Inln,i h·I'III(.I.~(llly volt -(, \'ug')' k (ll1'l r II y mini il
Hv. ikl/1 ' IIIt /1 1. vo ll , t' ,W I' Ullllyií lu w:olt , hll
IIwp;la rl otlllIll' lIl ,
l'l'jll'l\(.IIt·11 /I ('x il "il. t':\oCY 1111\0111 111:-; riig'y rn IO::i1HY,t{) tnvlI x1. .. lj j)! _
t ~ i ~.. J\ '/, !IP/II vlí lt n;" fnt /I :-: il\(ll'(l tl , hogy Nnlllw"i (.'xnk hírh()I i ~­
UH'l'i /I Mt':.: h·rj , Ilog'y II ~1t' :':\(' 1' h í't:-i(1g~':-i kii v('WjP: I :-iLvií ll 1IH'g' ~
Idhl l'~{':-i(o hl'J1 l'~l1 k IIl1l1yi d'~:;,(' vo lt, Iwp:y •. a jHntllli :;,n ll y~:í gok
n:;, (') 1'('I ~i) 1'II111íilwl 1t.' l'nkhí k \lil it! eg'y il'j(1 IlÍuniJlÍlI , Idll (' k IW-
1
\' 1' NIIIIIII:-i ,,: 1111 / I!li"PII t'!Pg' Wil :11'1'11 , hog'y HilII Ib,)1 P:í!
It\f.t.'Y PII ,
H1'11 :'::':11 i II 111/ 1~'\'
, ,
1I1' ,~:.:
1l (-IIIl'j, 1\\1
11 ,I
1,1\',' k Il\!krnck lIH:' oU'{> n'1.-
t,'I(':.:(~ ht'11 (>:.: IIH'td :': I\It ' I'I('t {>~(' h"ll l'lj utott ~o k e:;,('1' I\ld () :.: h o~ ,
Ininl rt'ltlírtl, A:;, 1It ' Il1 \ ' ;í II o:;,t il 1 ;l 1. ig'Il :;':':líp: 16I\yt'gru, hogy II Z
ig':I l.:':lí g' {lj :-il,,"I:,w;(II(ljn 1I~'l ll IlIdolt, VHg'y Iw llg':J! oll n I'OI'I'Íl RI'(11.
1IH'l y :-;l,Ollljlíl kil'I(·gít (·, Bl'n~ ::;lI i1 llIilldPllki "t:l ll ítÚ 1l11':.:tl' I'lH\k"
\/l lIolln, t!t' l\l·\' t·:..a' ll IIItHl(h)!liík 111Pg'. IlOg'y 11 0111111 11 6~ Init. la-
lIuHuk Iült'. 1>" \':;' :\ ll~, ih' lílltl:.: \'nllollHí s h,lj 's bizonys:íg
;1I11t' 1l ,-!1. IHIg'y II 1'11:::;:':11 i 1 (. 1\~r!('g' J'n/c ('(' IJ/OI' IIlIu gari(/(' vo lt.
,\ l'IfIÍt, hillii .. II lIií lil, i" lI.illl bií .. kill~l. ko .. I{,l olt \'0 11. d"
til." t/íg:! s, oly g'n ,"" dHg, hug'y ;dd kii:;'l'ln'll pillnllt oj,(. bel e, {1 g'Y
111\1011 I'lí , II dlll /I h'lI ,~\-I'~1,I'1l1 , Illl'l y lll·k kii:t, hii :--1.(,l'int. nincsell
rl'lIl'k\'. 1l,1 II \'IIIÚ:':líg t'llwl h·t I. nt i III :--;:t.ii Ih' ! Ipllii I j(II(" IIt1\C:-.,,~; tii-
IIt'llH" II~l Il :t.. h ~\~O' j{1':l ~sili lllindig' lIl IItIlI. A:r.ok k i):;,tÍ /l Z li~:r.­
I'dii Inn il ,",I, I\i;~(- 11I !'joíf,\)Ii, ; d.:ikll~"'k Ni: (ll'd SZ(' l'illt 0 \'(l1l (íj
Ih'lIl volt ll t'.~'~' :.::t,ii llll np,i llk , hL'h'l' lI l~\'{':': (' Iltlw\'f' kü! !aníloflllk,
kik Ih'llI 1I1\:11r1:\1\ llh'g'h:lI lli H11l~ lIdil. hogy H:t, (. k o l'i hü l (,8t's~l-g
1 ' lll1t\ k\~ \'\'1 ,'Im('jii\i:p! llh'g ' Ih' ir.i íl h n~~{ík,
Nllg:y kl'ili\i:\I:': \'0 It , :-;(\ Iwk ~1.P tH P I\l'1l (.:-; ~1. i vM)~' 1l h;l ,~,:.'y ()tt
.
. \'il ií~'" ll~'\', tpldntl'tj ní. min t nkihl'z bi ?ll
tii\' i:.:\'{. (h, II I\\,H':"\':l1'
hHIHHnl h,lh' l fonlu III i, hu \ ' ;l!;\IlH' \ ,\' kl~!'d (.~n' dill\tii rL'll'l ctpt
\d\'l\ lItak kapni , ,\ :;, \'llI h"n'k né mi ~?\· Id hOI'7.H !t)JIIIll:,1 közt'
h'dkl, fpl·.k. pt'dig ;11, \' lllh,"' n . . kkl,1 y.lIt, rl' i lltk('~é::d, P~'~s:t. élt. .
1\'-1\,-11 \{"I',-:-;I,'. Il ng:~' \'\~ I\ \' 111\11' 1' :--;t)hn ~1' 1I1 11'1t. t: pp anllnk k,';
 •

::;~önh.c.He, _ hogy milldig vo ltak ifjú tanitvúnya i, ]6 éves korá -

tol 96-lg. Raga szkodott al1hoz, amit szobra alatt a temetőhen
olvassunk: a százzal haladó. Az ifjabb generációk között nem
vo lt idegen . Megértette törekvéseiket, de jogot érzett arra is
hogy téves nézcf"eikl'e figye lmeztesse. Elmondható rój a is a mi
dl'. Martineaura talált: "csaknem három nemzedék fejlődött
gondolkozásával és érzésével fennt:1l'totta sympati,í já t."
Másik tény, hogya xIx-ik száz Magyarországa nélküle
nem nőtt volna olyanná, amilyen volt. T.rodalnuít Brassai
számtala.n dolgozattal gazdagította, ile ennél is nagyobb szol-
gálatot tett az irodalmi magyal' nyelv magyaros tisztasága,
eredetiség'e, faji jelleg'e, s~ünetlen hangoztaHi sával. Ha vala-
hol, ezen a téren jogosult volt Brassai éles kritikája és ki-
méletlen ostora. Ha igaz, hogy nyelvében él a nemzet, igaz
HZ is, hogy n mag'yul'nak csak az a nyelv f elel meg', amely az
anyaföld ta lajából sarjad, onnan szerzi ujabb hajtásait.
De a nyelv csak addig érték a Jlemzetnek, míg faji jelle-
gének megfelelií szellemet hordoz számyain . Nemcsak a
nyelv, hanCJll ct gondolat g'el'lllanismusa és Intinismusa ell en
IS harcolni keH S ebből Brassai jó bőven kivette részét, midőn
különösen az idegen filo sofiai elméletek ellen kardot rántott.
tOzerinte amennyire idegen volt a magyar lélek előt t, a lio-
rnályt keresö, metafizikai túláraclozás, épp . annyira káms a
hitigazságokat negligáló és felforgató materiali sta realismus
és positivizmus. '
Ez a felfogá sa teszi ért h etővé el őttünk a zenei igazságok
és szépségek hirodalmában tanusított maga srendii követelé-
seit. Midőn a quartettröl azt áll ítja, hogy a legtökéletesebb
zenei műfaj, II math ematiku§ lélek beszél be lől e, mint ak i a Iti ·
hátlanul tisztát .és egészet ott tahílja meg a számok, a vonalak
és él természeti aclottságok h;-ll'l1loniáj;:lban, Elméje és tanítói
módszere mindenben ezt a módosulhatatlan, ezt a ti szta ész
szerint is változhatatlan tÖl'vétiybcn fogant s úgy is míiköd ő
utat követi. Itt nincseJl sem kitérés, sem meg'alkuvás.
H a mel l' most. azt kércleznök magunktÓl , vajjon Brassai
megfel elt-e nemzete és kora követelményeiJlek. A legha táro-
zottabb igennel felelünk. Széchenyit minden évben újra föl -
fedezzük, mert még mindig' rengeteg sok van tanításában, ta -
nfic~áhnn éfol. ef.\7.mé ihC'n , muit llon1zC'tének szét~zó rt. ele ElZ még

-365-
 E ilf L E K E

JI (\1ll vnlúsítotia. II1Cg. Bl'tls::;a i, n !WlUzet {allitóm estel'c, annyi

hölcs tmlácsot, annyikövetf'ndö n yeLvsznbfllyt, életrenc1szert,
hit eszmét szlÍl't el, hogyallnak az életbe vHelére egy nemze-
dék helyett hcírorJll'u van szükség'. Ha vajjon lesz-e ak i min -
<len alkalmat fö lhHSZllál vH, nemzete fü lébe harsog'ja azt a sok.
jó tll nácsot, amivel BL'assai il'odalmunkat és életünket gazda-
gította, n em akarjuk jósólg'atni, de hogy élete apró t itkainak
felkutatása és írásba fog']a lása igaz öröm és boldogság volt,
~Izt ez tl könyv van hi vntva bebizonyítni .
•
Brassai életének és h atásának első nyomait könny ú fölfedezni. •

Az é.lénken látó és gyorsan múkődő l)1agyar sajtó so k ilyen nyo -

mot megrögzített mal'.
H a ilyenekn ek veh etjük rövidebb életrajzait 1850 óta, a. lexi-
konok szo rgalmasan följegyzik élete és munkássága főb b voná-
sait. A jeleseket fölk c l'eső díszített folyóiratok, naptárak, Brassni
képét szívesen közlik, fucesasága ival örömest mullattatják olva-
sóikat, legtö bbször ferdített szinezéssel.
H alála után a mélyebben járó. komolyabb betekintés követ-
kezett. Tanítványai, iskolaiak és il'odalmiak szol'gahnasan nyo-
mozzák munkáj jelességeit, mert érdemes fig yelmeztetni azok r a a
magyal' kö zö nséget.
Dr. Kőváry László, a tanítvány raj ongó tiszteletével gyűjti
össze visszaem lékezéseit o száz éves pályafutásról. Az e l ső szó jo-
gával éH, s a veszteség á lta lános IUll1gulatát segítségül véve, a
kívánt hatást elér te.
Dr. Boros György től a D. F. E . el nökét, a tflnárt, a taniigyi
ember t kívánták h ullani a kolozsvári tanári-kör a ko lozsmegyei
tanítótestmet s fl, Dávid Fel'ellCZ Egylet.
Kozma .Fel'cncz az aestetikus Brassa i g'yönyö rü és gyönyör-
ködt ető nagy számú dolgozatát foglalta egy keretbe és bemutatta
~l ~L '1'. a ka démiának.
Az unitárius kollégium é rtesítő j é b en Pálffy Márton tanár
az Oksze'r ü vezérl; m egte r e m tő nyelvész Bl'flss[li érdemeire mu-
t.at rá,
Dr. Gál Kelemen ti, ]Jhilosophus Brassait helyezi be II hazai és
külföldi pbilosophusok közé és sie.t megmondani. hogy ez a
magyar ember tanítója akart leu ui hazájának, amely nem hall-
gatta meg és tClnltójn lett fl kiilföldnek, h og'y l:lZután on nan tanul-
ják megismerni h azáju k fiúI. a magysrok.
K eubliitlg'er Fiilöp a nyelvésszel fogla lkozik. Kocsis Leuanl
CI magyar mondat mesterének egész könyv tan ulm á n yt szentelt.
A M_ 'rud, Akadémia megbíz'ú sábó l dr. Conch a Győző, a ki oly
közel járt mindig Bl'assaihoz, nemes fö lh evűléssel, tiszta megé r-
téssel rajzolja meg' az akadérnjához méltó BrHssait.
Fitz J ózsef két könyvet í r Brassa h 'ól. Egyikben ruég' inká:bb
csak azt fl "polihistorkodú" öreget látja. aki llljndCI~hez ért, mIll,;
den hez hozzá szól. A másikban nemcsak azt mutatJll be, hogy o
az író ~okut olvasott, jó pel'spectivával rajzo lja az általá nos ese-
ményeket, hanem azt is hogy Brassjlit jobban gemisllleFte. m,e~
is szerette és ahoz ké pest új és jóval megfelelőbb istnertetcst nyuJt
olva só közön ségének egy fokos kötetben.
A m<1gYHl' \Init.ú]·il1~ Hgyhúz hii fiá t él'; b ii ~:t.keség-tH tif;ztelte

- ."".
.• -
V~, .
Bross nibnn, min t szellemének ős \',lg'YO n ÍLIlHk örököse, Dávid
Ferellcz egyletbell killdjtl. "Nézetek ,a vnl)ús esz méjéről" egy csi -
noS kötetb~n, Könyyt~rltban szemlé lhetőve tette llngyértékii köny -
veit irutlllt semlekeIt.
Már a halál évében ·megbízást· ad é let ra jza megírásárH. Az
egyház első hely en it tnníu,t kívánta ismertetni, Megbízottja sza -
bad óráját e szent föladatnak áldozta, husz eszte nd őnek ide-jét és
g'olHlját mindent, amit sokféle má~ teendőj étő l elvonhatott: Min -
den amit ezek a Inpok II nyilvánosság elébe visznek szeretettő l
bá~úló ti sztelettől hevített szorga,lorn és meg'fonto\ás, e redménye:
Ha nem olyan nn g'Y. uem olyan Igaz, nem 0 lya1l ertekes embed
mutat amilyen Brassai volt, anunk n nag'yságnak t ula jd.onít-
ható ~lDlelyhez a mértéket csak az készithetné meg, aki hozzá ha-
sonlÓ yolt, De Brassa i Sámuel csa k egy volt, s tö bb nem is lesz,.,
".

• I

•
- :l6i -